15. OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15.

OM: 030496

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató

2011 0

Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O K ................................................................................................................ 2 NEVELÉSI PROGRAM 1 – 14. ÉVFOLYAMIG.............................................................................................. 4 Helyzetelemzés.............................................................................................................................................. 4 A tanulók szociokulturális környezete........................................................................................................... 4 Az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere ............................................................................................... 4 STRATÉGIAI CÉLOK ............................................................................................................................................. 5 Pedagógiai alapelvek, normák, értékek ......................................................................................................... 5 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK .................................................................................................................. 7 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI ......................................................................................... 8 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................. 10 AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ................................. 11 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................... 12 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA .............................................. 16 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek................................. 19 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ............................................... 22 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.................................................................................. 24 A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...... 25 Az intézmény alapfeladatai, kiegészítő feladatai és szolgáltatásai .............................................................. 27 Eszközjegyzék ............................................................................................................................................. 27 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................................... 27 Tanulásszervezési és tartalmi keretek.......................................................................................................... 31 DROGSTRATÉGIA .............................................................................................................................................. 35 KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................................... 37 FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM........................................................................................................................ 42 KATASZTRÓFAVÉDELMI PROGRAM ................................................................................................................... 43 AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK: .......................................................... 45 HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 47 1. TANTERVI JELLEMZŐK, A MÓDOSÍTÁS SAJÁTOSSÁGAI: ............................................................................ 47 2. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE .................................................................................................... 47 3. KÉPZÉSI REND ......................................................................................................................................... 59 4. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS............................................................................................................ 79 5. MUNKAREND ........................................................................................................................................... 92 6. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A FOGYATÉKOSSÁGI TÍPUSOKNAK MEGFELELŐEN...................................... 98 7. TANTERVEK ................................................................................................................................................ 122 8. ÓRATERVEK .......................................................................................................................................... 126 SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................................................... 130 SZAKISKOLA ................................................................................................................................................... 130 SZAKKÖZÉPISKOLA ......................................................................................................................................... 150 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................... 155 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK ............................................................................................................................ 156

1

ÁLTALÁNOSADATOK Az intézmény neve:

Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola

OM azonosító:

030496

Az intézmény székhelye:

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15.

Az intézmény telephelyei:

9200 Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 97. 9231 Máriakálnok, Rákóczi F. u. 4.

Az intézmény fenntartója:

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata

Az intézmény alaptevékenysége:

Általános iskolai nevelés, oktatás, szakközép- és szakiskolai oktatás

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személyként működő helyi önkormányzati költségvetési szerv

Az intézmény alapítási éve:

1910

Az intézmény alapító okiratának kelte: Igazgató neve:

2010. december 17.

Sárköziné Kollárits Edit

2

Küldetésnyilatkozat „Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltesse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni!”(Szent – Györgyi Albert)

Minőségpolitika Minőségpolitikánkkal azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak.

Jövőkép Mottó „Az emberiség jövője a tehetséges fiataloktól függ.” Azt szeretnénk elérni, hogy a magas színvonalú oktatás feltételeinek megteremtésével iskolánk eddigi nevelésközpontú hagyományainak megőrzése mellett váljon a régióban a nyelvi és az informatika emelt szintű alapképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás jegyében a vendéglátó – idegen forgalom szakmacsoportos középfokú képzés meghatározó intézményévé. Haller János Általános, Szakközép és Szakiskola tantestülete 2008.

3

NEVELÉSI PROGRAM 1 – 14. ÉVFOLYAMIG Helyzetelemzés Az iskola Mosonmagyaróvár Moson városrészében található, 1910-től működik. 1991-ben kapta meg a szakképzési lehetőséget, így speciális szakiskolai két éves képzés keretén belül vendéglátó gazdaképzést indított. Az 1994/95-ös tanévtől ezekből nőtte ki magát a három éves szakmunkásképzés, a szakács, a pincér, cukrász és női ruhakészítő szakmákban. Az első szakmunkás vizsgáztatás az 1996/97-es tanévben volt. A továbbfejlődés érdekében az eddigiekhez kapcsolódóan az 1999/2000-es tanévben megkezdődött az idegenforgalmi és vendéglátóipari szakközépiskolai oktatás, illetve a 2003/2004-es tanévtől indult el a vendéglátó-és idegenforgalmi technikusok, idegenforgalmi ügyintézők képzése. 2004/2005-ös tanévtől átszervezés folytán többcélú intézményünk tovább bővült a szomszédos Bartók Béla Informatika Tagozatos Általános Iskolával, majd 2005. szeptemberétől a máriakálnoki Herman Ottó Általános Iskolával intézményfenntartói társulás keretében működünk együtt. A felnőtt lakosság mintegy 2,5%-a munkanélküli, akiknek döntő többsége Moson városrészben él.

A tanulók szociokulturális környezete Tanulólétszámunk 872 fő ebből hátrányos helyzetű 54 fő (6%), halmozottan hátrányos helyzetű 35 fő (4%), SNI –s 65 fő (7,4%), ami a város intézményeit tekintve a legmagasabb. A különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya az általános iskolában a legnagyobb. A fejlesztő munka megsegítésére 1 gyógypedagógust és 3 fejlesztő pedagógust alkalmazunk.

Az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere Szakmai szolgáltatásainkat nagyban befolyásolják az intézményünk infrastrukturális feltételei. Az intézmények tárgyi feltételei folyamatos fejlesztésre szorulnak, nem felelnek meg az akadálymentesítés feltételeinek sem. Ugyanakkor korszerű pincér –és cukrász szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére. Az intézményekben a humán erőforrás biztosított. Az alapfokú és középfokú oktatásban 87 pedagógus vesz részt. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10, amely az országos átlagnál kedvezőbb. Pedagógusaink mindegyike rendelkezik a szükséges szakképesítéssel. A pedagógusok számára a mindenkori költségvetési törvény határozza meg az egy főre jutó továbbképzésre fordítható összeget. Az intézményünk a továbbképzési és beiskolázási tervünk alapján a pedagógia programmal összhangban jelölik ki a továbbképzési irányokat. Az integrációt, és az új pedagógiai módszertani kultúrát fejlesztő továbbképzéseken pedagógusaink 92%-a vett részt. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Ennek elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. (Pl. emelt szintű oktatásban való részvétel, tanórán kívüli foglalkozások)

4

Stratégiai célok Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink képességeiknek megfelelően társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az intellektuális képességek megalapozása Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátítására A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. A lehetséges információs források és használatának megismerése. Kommunikációs képesség: az önkifejezés, szóbeli és írásbeli készségszintű alkalmazása. Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerése, elfogadása és azokkal történő azonosulás Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése, és megoldási lehetőségei A szocializáció, a mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása. Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása Nyitottságot és érzékenységet teremteni a környezet és az embertársak iránt. A környezetkultúra megalapozása A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti, nemzetiségi kultúra ápolása, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet. Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, és részvéte annak alakításában. Alapvető cél a gyermekek számára pozitív élményeket nyújtani Tanulás iránti motiváltságukat megalapozni. Szabadidős programok szervezésével meghatározó élményeket nyújtani, érdeklődést felkelteni és aktivitásra ösztönözni.

Pedagógiai alapelvek, normák, értékek A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

5

Nevelési hitvallásunk: Egészségesen élő, nyitott, környezetére érzékeny, alkalmazkodni tudó, a sokszínűséget elfogadni képes, nemzetünk múltját és hagyományát ismerő és tisztelő, a kulturális örökségünket őrző, és követő, pozitív gondolkodású, magyarságtudattal rendelkező ember nevelése. Gyermekszereteten alapuló, képesség-, és kompetenciafejlesztő, nevelésközpontú pedagógiai gyakorlat. Ennek megfelelően az alapfunkciók ellátása mellett egy olyan iskola megteremtésén és fenntartásán fáradozunk, amely figyelembe veszi a különböző képességeket; naprakész, a térség, a város, a városrész igényeinek megfelelő ismeretek nyújtásában. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a szociális és kulturális hátrányok leküzdésével egyenlő esélyt adunk az alapműveltség megszerzésére,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Iskolánk pedagógiai szemléletében a tanulók teljes személyiségének fejlesztése áll a középpontban, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése segítségével. Ennek érdekében:  iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, ezek révén táplálni bennük a haza, a nemzet, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

6

Feladatok, eljárások, eszközök Feladatok (Mit?) gyermekközpontú nevelés – oktatás megvalósítása tanuló – tanár pozitív viszony kialakítása, megőrzése harmonikus, nyugodt, személyiség kialakítása

kiegyensúlyozott

motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, kreativitás fejlesztése érdeklődő, kutató személyiség kialakítása komplex személyiség fejlesztése pozitív személyiségjegyek erősítése énkép kialakítása valós értékek, értékrend kialakítása önbizalom, bizalom kialakítása hátránykompenzálás a tudás értékké tétele, gyakorlati piacképes tudás kialakítása a tananyag befogadása felelősségérzet fejlesztése fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúrájú tanulók nevelése a közösségi életben aktív részvételre nevelés

Eljárások, eszközök (Hogyan) toleráns viselkedés a tanulókkal szemben „a gyermek partner” elv megvalósítása személyes példamutatás kritika elfogadása véleményalkotás tanítása közléskultúra fejlesztése harmonikus, nyugodt biztonságos légkör megteremtése megfelelő pedagógus minta motiválás érdeklődés fenntartása alkotó légkör biztosítása, probléma felvetés lehetősége képességek, készségek formálása nyitottság fejlesztése, önálló tanulásra és cselekvésre nevelés reális, egységes értékelés, mérés önértékelés, társértékelés értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor érzelemvilág kialakítása társas kapcsolatok koordinálása Differenciálás; egyéni fejlesztési tervek felzárkóztatás szociális segítségnyújtás megfelelő képzés szakmai, szaktárgyi kompetencia hatékony pedagógiai munka tehetségpont önképzőköreinek működése az iskola céljaival és alapelveivel összhangban lévő módszerek alkalmazása kooperatív módszertan, projektpedagógia feladatadás, feladattudat kialakítása világos, érthető, a tanulók által követhető és elfogadott követelményrendszer közvetítése neveltségi szint emelése neveltségi szintfelmérés a közösség tiszteletben tartása, tudatosítása közösségfejlesztés közösségtudat a közösséghez tartozás pozitívumának erősítése

7

Feladatok (Mit?) önképzés, önmegvalósítás hazafiságra, hazaszeretetre nevelés erkölcsi nevelés nyelvi képességek egészséges életre nevelés testi nevelés környezeti nevelés olvasóvá nevelés

szabadidő helyes eltöltésére való nevelés családi életre nevelés tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

Eljárások, eszközök (Hogyan) a tudás a munka örömének tudatosítása az érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata hagyománytisztelet, megbecsülés, tolerancia, kulturális értékek felmutatása normafejlesztés normaközvetítés idegen nyelvi kommunikáció az egészséges promóció közvetítése mindennapos testnevelés, sportkörök szervezése, kirándulás, természetjárás mazsorett oktatás az élet, a természetes és mesterséges környezet tiszteletben tartásának tudatosítása Madarak fák napja, Folyónap a műveltség fontosságának tudatosítása könyvtárhasználat irodalmi programok szervezése olvasó szakkör Sokszínű szabadidős programok szervezése, lebonyolítása a család tiszteletben tartása alkalmazkodóképesség fejlesztése áruházak, üzletek látogatása áruk, szakmák megismerése

A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Nevelési területeink Személyiségfejlesztés, önismeret, szocializáció Feladatok: - az iskola megismertetése, elfogadtatása, - iskolai normák, szokások követése, - érdekérvényesítés, önmaguk és közösségeik menedzselése, - reális célok kitűzése, saját lehetőségeik felismerése. Tanulás, művelődés, pályaválasztás, szakmai ismeretek Feladatok: - önművelésre való igény felkeltése, - nagyfokú jártasság az ismeretszerzésben, - általános és szaktudás, mely széleskörű, mobilizálható, konvertálható, - a sikeres vizsgázáshoz szükséges képességek elérése. Haza, társadalom, Európa Feladatok: - az otthon, a lakóhely, a szülőföld és a hazai tájak megismertetése, - történelmi múltunk feldolgozás, - az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

8

Munkára nevelés Az oktató – nevelő tevékenység egységes rendszerében megvalósuló munkára nevelés feladata, hogy formálja a tanuló személyiségét, alakítsa a gyermek erkölcsi magatartását. A rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati-fizikai munka következtében, a felelősség- és kötelességtudat erősítése, az egyéni és közösségi tulajdon védelme és megbecsülése. Feladatok: a rendszeres tanulás igényének kialakítása, az emberi munka fontosságának tudatosítása, önkiszolgálásra, házi munkára ösztökélés, közhasznú munka végzésének szervezése (papírgyűjtés, a természetes környezet ápolása, közvetlen környezetünk rendben tartása). Humanizmusra nevelés Az emberi létezés egyik legalapvetőbb vonása a humanizmus. Kibontakozása bonyolult, kölcsönös összefüggésben áll társadalmunk fejlődésével. Feladatok: az egymás iránti kölcsönös tisztelet kialakítása, a szerénység és önérzet fogalmi jegyeinek megismertetése, segítségnyújtásra ösztönzés. Esztétikai nevelés A tanulók kapcsolatba kerülnek a művészi alkotásokkal, illetőleg az esztétikum más megnyilvánulásaival, lehetőséget kapnak azok megismerésére, az objektív valóság egyes tényeinek esztétikai úton történő elsajátítására. Az esztétikai élmények és tevékenységek formálják a személyiséget. Feladatok: a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése, és megóvása, a személyes környezet kultúrája, a tárgyi környezet szépségének észlelése, megteremtése és értékelése, a magatartás esztétikája. a munka és munkatermék esztétikuma, szépirodalmi kulturáltság fejlesztése, a képzőművészeti kulturáltság fejlesztése, a zenei kulturáltság fejlesztése, a színház- és filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom erkölcsi értékrendjének elfogadását, követelményeinek megfelelő magatartás kialakítását és megszilárdítását jelenti. A gyermekek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. Az életkörülmények állandó hatótényezőjeként az ismételt a viszonylag tartós tapasztalatok élmények rendszere az, amely személyiségformáló hatású. A gyermekek iránt támasztott követelmények és a gyermekek cselekedeteit követő értékelés elismerés, jutalmazás, vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedeteinek motivációs bázisát. A tapasztalás a gyermek tevékenységének egészében megy végbe. A tapasztalatnak, amelyet a gyermek a különböző erkölcsi helyzetek átélése alkalmával szerzett, magatartásszabályozó hatása van. Fontos az erkölcsi helyzetek újra átélése is. A tömegkommunikációs eszközök szintén közvetítenek erkölcsi vonatkozású információkat.

9

Jelentős feladata az intézményes nevelésnek az ifjúság erkölcsi felkészítése társadalmi életre. Feladatok: alapvető erkölcsi értékek megismertetése és meggyőződéssé alakítása, példamutató magatartás, pozitív minták megerősítése, céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség, a jó és rossz, helyes és helytelen, igaz és hamis felismerése, őszinteség, a felelősség vállalása, a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete, igényesség, önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre, öntudat, önbecsülés, a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) erősítik. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységek bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

10

vesznek, a viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Szakmai kirándulások, tanulmányutak (kiállításokra, üzemlátogatásra, bemutatókra). Feladata: A haza megismerése, a nemzetünk kulturális értékeinek megbecsülése, közvetlen környezetünk megismerése, általános tájékozottság, az alapműveltség megszerzése. Az iskolai egyenruha használata az ünnepeink alkalmával. A tanulói önkormányzás működése A tanulói önkormányzás működésének területei: - az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyermekeket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása; - az osztály munkatervének elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenység valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.); az osztálygyűlések előkészítése és lefolytatása; - a tanulmányi tevékenység megszervezése, segítése, ellenőrzése, „közüggyé” tétele; - részvétel a magatartás-és szorgalom érdemjegyek kialakításában; - részvétel a jutalmazás és az elmarasztalás kiszabásában, - döntés az osztály anyagi ügyeiben (osztálypénz, osztálykönyvtár, gyűjtések, díszítés stb.); - önkiszolgálás, közhasznú munka megszervezése; - az osztályteremben lévő anyagi eszközök, tárgyak megóvása és javítása; - iskolai méretű megbízások teljesítésének megszervezése; - javaslattétel az iskolai közösség önkormányzati szervének vagy nevelőtestületnek, - Részvétel külső rendezvényeken (pl.: 24 órás vetélkedő). Az iskolai nevelés-oktatási célok megvalósítását szolgáló tevékenységek Iskolánkban a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak, illetve általános iskolában egyes tantárgyakból csoportbontásban, a szakképzésben a gyakorlati és egyes elméleti órákon szakmánkénti bontásban vesznek részt. A közösségformálás két legfontosabb színtere az osztály és a csoport. Hétköznap a kollégiumban lakó szakképzős (szakiskolai és szakközépiskolai) tanulóinkra a kollégiumi közösség is hat. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

11

 

     

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását, folyamatos képességfejlesztését biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egyéni bánásmódra szoruló tanulóknál maximálisan figyelembe vesszük a Nevelési tanácsadó, illetve Szakértői Bizottság által készített szakvéleményt. Ennek megfelelően az egyéni képességek fejlődését és annak mértékét értékelik. Fontos feladat a tanítási órákon az önálló és kooperatív tanulásra nevelés. A taneszközök helyes használata során egymás segítése, a precíz és pontos munkavégzés, az igényesség kialakítása. Különböző, változatos munkaformákkal az összetartozás, az egymásért való felelősség, a közös alkotás örömének, érzésének erősítése. Egy-egy tananyagrész projektszerű feldolgozása egyéni, vagy csoportos munkában történik. Az úgynevezett „Projekt-héten” az oktatásszervezési eljárások a projekt héthez igazodnak.

A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. 1. Hagyományőrző tevékenységek Feladata az évszázados emberi értékek, a hűség, hovatartozás, megértés, tolerancia, segítőkészség, barátság elfogadtatása, erősítése.  Nemzeti és iskolai hagyományaink, kultúránk, népművészetünk tisztelete, ápolása.  Az iskola névadójának, Haller Jánosnak emlékére évenként megrendezzük a Haller napokat. Minden év őszén megemlékezünk a névadó születésnapjáról.  A költészet napjához kapcsolódóan. minden évben megrendezésre kerül tagozatonként a vers- és prózamondó verseny, valamint a József Attila szobor koszorúzása.  A Radnóti szobornál megemlékezés a költő születésnapjáról.  Nemzeti és társadalmi ünnepek:  március 15.,  október 23.,  október 26. „mosonmagyaróvári gyásznap”,  karácsonyi ünnepség,  megemlékezések (aradi vértanúk, kommunista diktatúra illetve a holokauszt áldozatainak emléknapja, Hősök napja, Összetartozás napja),  Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények:  tanévnyitó ünnepély,  tanévzáró ünnepély,  közösségfejlesztéssel kapcsolatos rendezvények,  a „Gólyahét” a kilencedik évfolyamosok vetélkedőjét, felavatását, a kapcsolatteremtést szolgája; az októberi „Gólyabál” záró eseménye a rendezvénynek (10. évfolyamosok szervezik osztályfőnökeik segítségével 12

  



     

farsangi bál, diáknap, szalagavató bál: az érettségi, és a szakmai vizsga előtt álló évfolyam rendezvénye. Az iskolánk aulájában megrendezendő műsorra és a szalagtűzésre meghívják az ünnepeltek tanáraikat, szüleiket, hozzátartozóikat. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével. ballagás: a 8. évfolyamosok, az érettségi és a szakmai vizsga előtt álló osztályok ünnepi rendezvénye, melyre meghívják a végzős diákok szüleiket, hozzátartozóikat, tanáraikat. Az esemény az iskola bejárásával kezdődik, így búcsúzva a városrésztől, majd iskolánk aulájában folytatódik, s végül az osztályteremben zárul. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével. Szervezése, előkészítése: március május. „Haller-bál”: a bál a szülői választmány és az iskolavezetés közös rendezvénye, amely „projektként működik minden évben. testvériskoláink: Creuzburg – Általános iskola (Németország); Nagymegyer (Szlovákia) - magyar nyelvű szakiskola, nemzetközi kapcsolataink: Leonardo program. Az általános iskolában minden évben két alkalommal megrendezésre kerül tagozatonként a családi délután, ahol szülő, gyermek és pedagógus együtt kirándul, vagy vesz részt különböző foglalkozásokon. A farsangi időszakban az alsó és a felső tagozat a gyerekek részére a szülői munkaközösség közreműködésével szervezi meg a bált. Színházlátogatások szervezése tanulók és felnőttek számára.

Az iskola szakképzéssel összefüggő rendezvényei: Iskolánk minden évben kiállítóként részt vesz a pályaválasztási kiállításon Győrben, illetve 2007-től kezdődően a mosonmagyaróvári szakképzési vásáron, ahol az érdeklődőknek bemutatjuk iskolánkat.  Minden tanévben nyílt nap rendezése a leendő tanulók és szüleik részére.  Szakmai és kulturális rendezvények látogatása, illetve tanmenetek alapján tanulmányi kirándulások szervezése éves program alapján,  Szakmai bemutatók (Zwack cég italbemutatója, borász borászati bemutatója, a 12. évfolyamos pincéreknek és a 14.-es vendéglátó technikusoknak iskolánk pincér termében; cukrászmester karamell készítményeinek bemutatója iskolánk cukrász tanműhelyében, zöldségszobrászat a tankonyhán), kiállítások (HOVENTA vendéglátós kiállítás).  Az iskolát támogató gazdasági szervezetek vezetőinek tanévenkénti egy alkalommal történő meghívása, az iskola munkájának bemutatása. 2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

13

A diákönkormányzatnak a maga változatos eszközeivel és módszereivel segítenie kell a gyermekeket és a fiatalokat személyiségük, készségeik és képességeik kibontakoztatásában. Az összefogás, az együttműködés elmélyítésével hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az iskola barátságos hely legyen mindenki számára. A türelem, a megértés, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés szellemében szeretnénk iskolánkban jó légkört teremteni. Tartalmas szabadidős programok szervezésével szeretnénk gazdagítani a kulturális műsorok kínálatát a sport-, játék és szórakozási lehetőségeket Az iskolavezetés a Diákönkormányzat működéséhez 2007-től önálló helyiséget biztosít. A DÖK iroda működéséért a diákok felelnek. 3. Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik- az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba szakkorrepetálás jelleggel működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. 4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1 felzárkóztató órát szervezünk.  Az 5-8. évfolyamon napi rendszerességgel szakkorrepetálás folyik.  9-14. évfolyamon felzárkózató foglakozások, heti rendszerességgel, évente tehetség diagonsztika az 5. és 9. évfolyamon.  Részvétel a Tehetségpont hálózat működésében.  Évente 4 „önképzőkör” indítására van lehetőség. 5. Iskolai sportkör. Az iskolai DSK tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai DSK a tanórai testnevelési órákkal együtt 1-14. évfolyamig heti 10 órában biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Pl. (újságszerkesztés). Szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7. ECDL A tanfolyamot a 7.-8. illetve a középiskolás osztályok számára szervezzük. A képzés 4 modulból áll. A tanulók minden modul végén vizsgát tesznek. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, a nem informatika tagozatos tanulók számára önkéntes. A vizsgakönyv és a vizsgadíj térítésköteles.

14

8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az általunk szervezett illetve a külső versenyeken való részvételt az éves munkaközösségi munkatervek részletesen tartalmazzák 9. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező. A kirándulásra egy, tanítás nélküli munkanap vehető igénybe. 10 Külföldi tanulmányutak. Kiemelt jelentőséggel bírnak a határon túli magyarlakta területekre történő tanulmányutak, melyeket pályázatokból finanszírozunk. A kéttannyelvű tagozatos tanulóink 2 évente egy hetes nyelvgyakorlaton vehetnek részt Creuzburgban. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Nyelvi –és szakmai gyakorlatok a 9-14. évfolyamosoknak, német nyelvterületeken. Ezeken a részvétel önkéntes. Finanszírozása pályázati pénzekből, különféle támogatásokból, valamint önrész vállalása mellett történhet. 11. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. 13. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 14. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az alsó és felső tagozatosok számára külön könyvtár működik. 15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, vendéglátós

15

tanműhelyek, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 16. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 17. Úszás Az úszásoktatás a tantervi követelményeknek megfelelően 2. évfolyamon szerveződik.

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése és oktatása 1. Általános elvek A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vesszük: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - a tanulók sajátosságait. 2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai - A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. - A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. - Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 3. A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében-oktatásában - Fogyatékosok és épek együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus szakember bevonását. - A sérült embert egész életen át megilleti a szakszerű gondoskodás. Ezért fontos a korai gondozás, az óvodai és iskolai foglalkozások időszaka, a szakszerű gyógypedagógiai programok kimunkálása. - Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot kidolgozni, amelyben megjelenik a meghosszabbítható felkészítési idő is. 4. Az inkluzív nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei - Gyermekközpontú, személyiségközpontú nevelés-oktatás érvényesítése. - Alkalmazkodás a gyermek életkori sajátosságaihoz. - Az ismeret oktatása mellett a gyermek személyiségének fejlesztése és kibontakozásának segítése.

16

-

Együttnevelés elfogadása/elfogadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelő-oktató munkában. A tanulók gondolkodásának alakítása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal az iskolai élet valamennyi területén. Integrálódás elősegítése a – nevelő-oktató munkába és a társadalmi környezetbe – az ezt elősegítő speciális tevékenységek segítségével. Az anyanyelvi szint kimunkálására való folyamatos törekvés. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok beépítése a pedagógiai feladatrendszerbe és a gyermek teljes életét végigkísérő tevékenységeibe. A másság, a tolerancia, a sokszínűség elfogadtatása a gyermekek gondolkodásában. A tudás iránti vágy kialakítása. A hagyományszeretet, a történelmi értékek iránti tisztelet kialakítása.

5. Az inkluzív nevelő-oktató munka céljai, feladatai A tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket: - önálló ismeretszerzésre, - a módosult életvitel elfogadtatása, harmonikus személyiség erősítése, - a különböző fogyatékosságból fakadó hátrányok leküzdése, - a sérült gyermekek személyiségének kibontakozásának segítése, - a tanuló felkészítése:  a megfelelő szakmaválasztásra,  az önálló életvitelre, - az épen maradt funkciók kezelése, - a tehetségek gondozása, - a pályairányítás. 6. Modalitások - A hallási fogyatékos gyermekek - A tanulásban akadályozott gyermekek - A látássérült, gyengén látó gyermekek - A beszédfogyatékos, beszéd - és nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek - A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek. 7. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - A fogyatékosság típusa, súlyossága. - A fogyatékosság kialakulásának ideje. - A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A habilitácíós, és rehebilitációs tevékenységre rendelkezésre álló órakeretet a fenntartó évente a jogosultságot igazoló dokumentáció alapján határozza meg. A közoktatási törvény szerint : „A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési 17

igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra: - tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, - tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, - harmincöt százaléka a gyengén látó tanuló, - negyven százaléka a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, esetén. 8. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása A nevelés, oktatás, fejlesztést kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Közoktatási törvény foglalja össze. A Közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - a habilitációs, rehabilitációs órákat, minden fogyatékossági típusnak megfelelően. Ezt külső szakemberek, megfelelő szakos gyógypedagógusok bevonásával láttatja el az intézmény. - tanórán megvalósítani az SNI-s tanulók differenciált oktatását: a habilitációt, rehabilitációt végző gyógypedagógus útmutatásai alapján végzik az osztálytanítók, tanárok. 9. Az (integrált) nevelés, oktatás sikerességének feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:  a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

18



  

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

10. A fejlesztő –és gyógypedagógus feladatai - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.), - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, - együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A viselkedési problémák hátterében kétharmad részt tanulási nehézségek állnak. A tanulási zavarok és a viselkedési problémák összefüggésének vizsgálata során azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem minden viselkedési probléma hátterében áll tanulási nehézség, hanem otthoni és iskolai stressz, fel nem dolgozott, feszültségek hatására is követhet el rendbontást a tanuló. De megfigyelhetőek olyan viselkedéstünetek, melyek együttes jelentkezése tanulási zavarra utalhat. Ilyen pl.: impulzivitás, hiperaktivitás, szorongásos, merev magatartás. Az iskolai teljesítmény zavarai közül talán a leglátványosabb probléma a hiperaktivitás. A hiperaktív gyerekben – tanulási életvezetési kudarcai miatt – rengeteg keserűség, ellenséges indulat halmozódhat fel, melyek következtében viselkedésében megjelenik az agresszió. Az ilyen körülmények között megromló szülő – gyerekviszony számos szocializációs buktatóhoz vezet, a gyermekben kialakuló önértékelési zavarok dac és gyűlöletreakciók komoly problémákat okozhatnak. Alacsony önértékelése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedése lesz a bohóckodás, vagy a feltűnő érdektelenség. Személyiségfejlődésének rossz prognózisa – azaz felnőtté válva nem tud beilleszkedni a társadalomba, deviáns csoportok felé orientálódik – nemcsak az impulzivitásból és a tanulási zavarból fakad, hanem a kudarcok sorozatából is, ami az ilyen gyereket az iskolában, családban, közösségben érheti.

19

A megoldás a korai felismerésben rejlik. Korai szűréssel, speciális képzéssel lehetővé válik, hogy a gyermek viszonylag ép önértékeléssel hagyja el az iskolát, esélye legyen beilleszkedni a társadalomba. A tehetséges gyermek gyakran produkál beilleszkedési, magatartási zavart, ezért a kiszűrése fontos feladat. Feladatok: - beiratkozásnál az iskola megkapja az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt, - ha a gyermekre vonatkozóan a nevelési tanácsadó iskolai beilleszkedést, tanulást nehezítő problémát rögzít: a vizsgálati eredmény tartalmát meg kell ismerni azoknak a pedagógusoknak, és szakembereknek, akik a gyermekkel foglalkoznak, - egyénre szabott fejlesztési tervet, amellyel a nehézségek megszüntethetők, - ha ez a folyamat nem jár sikerrel, 1. osztály második félévében el kell küldeni a gyermeket, a tanulási képességet vizsgáló bizottság elé: A szakvélemény alapján  áttelepítés a megfelelő iskolatípusba,  évismétlés (+ egyéni fejlesztés),  tanulmányainak folytatása az adott évfolyamfokon egyéni fejlesztéssel egybekötve. - Tehetségdiagnosztikai vizsgálatokon való részvétel. Megoldási lehetőségek Feladatok: Az integrált oktatás: egyénre szabott fejlesztési terv általi képzés, képesített fejlesztő pedagógus alkalmazásával. Az együttnevelés feltétele: az osztálylétszám maximum 30 %-ig különféle problémákkal küzdő gyerekek, tanulók elhelyezése, mert ellenkező esetben a tanító, tanár módszertanilag nem képes a probléma hatékony kezelésére. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellet a tanórákkal párhuzamosan, vagy tanórákon túl is szükség van plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Az iskolavezetés feladata a szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása. Nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakértői bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, gyermek pszichiátria, önkormányzati ügyosztályok, más oktatási intézmények tartoznak e körbe. A pedagógus feladatai a következők: - a részképesség zavar tüneteinek kezelése, a kezelési lehetőségeinek megismerése, - a differenciált oktatás, nevelés módszertanának elsajátítása, - hátrányos megkülönböztetés alkalmazásának tilalma, - az értékelésnél a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, - a teljesítmény mérésnél az egyén önmagához mért fejlődésének értékelése, - a tanulót „erősségeire” épített fejlesztési gyakorlat követése, - a közösség nevelése a képességek különbözőségének tolerálására, - az osztályfőnök segítése a pedagógiai tevékenységében, - a saját gyakorlat eredményes módszereinek megismertetése, - javaslat tétel a kapcsolatfelvételre a következő szakintézményekkel: Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési tanácsadó, gyermek – ideggondozó, szakértői bizottság, önkormányzat szociális bizottsága. Az osztályfőnök feladatai: - a szülővel kiemelt kapcsolattartás, - részvétel családlátogatáson, - a tanuló problémáinak közvetítése a pedagógusoknak, - a tanuló napközis ellátásának kezdeményezése, 20

-

szükség szerint szakemberhez fordulás, a tanuló szakellátásának folyamatos, figyelemmel kísérése a tanuló megfelelő iskolai ellátásba, és pályaválasztásról gondoskodás, szükség szerint a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásos vélemény készítése. A fejlesztő pedagógus feladata: - szoros együttműködés a szülőkkel, iskolai nevelőkkel, - esetmegbeszélés tanítókkal, tanárokkal, - az iskolára éretlen gyermek kiszűrése, - az egyénre szóló fejlesztési tervek kidolgozása, - prevenció, iskolaéretté fejlesztés. - Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógus kötelessége, hogy „közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében” (Közoktatásról szóló törvény 19. §(7). d) pont. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok - felelős magatartás a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésében, - magántanulóként is teljesíthető tankötelezettségi jog biztosítása, - a tanulói jogok biztosítása, - a különleges gondozáshoz való jog biztosítása, - a beilleszkedési zavarral, magatartási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókról történő gondoskodás. Feladat

Felelős Kapcsolattartás a családokkal

személyes beszélgetés családlátogatás szülői támogatás megnyerése fogadóóra, nyílt nap

Az iskola valamennyi pedagógusa

szülői értekezlet szülőknek szóló tanácsadás családok aktív bevonása az iskolai programokba és azok megszervezésébe Anyagi támogatás étkezési támogatás biztosítása, megszervezésben való közreműködés tankönyv- és tanszersegély alapítványi pénzbeli támogatás lehetőségének feltárása

napközis nevelő, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök tankönyvterjesztő pedagógus, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

Pedagógiai eljárások külön foglalkozás a veszélyeztetett

valamennyi pedagógus 21

gyermekekkel egyéni bánásmód gyermeki jogokkal kapcsolatos felvilágosítás, DÖK-vezető tájékoztatás, tanácsadás osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős Feladat

Felelős

felvilágosító munka, speciális témájú felkészítés (dohányzás, alkohol, drog) közösségi, szabadidős, fejlesztő foglalkozások

osztályfőnök, biológia tanár, gyermekvédelmi felelős osztályfőnök, szabadidő-szervező, gyermekvédelmi felelős

igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, DÖK-vezető, táborvezető Szervezeti kapcsolatok

nyári táborok, erdei iskola, üdültetés, szabadidős programok

Kollégiumi, vagy a gyermekek átmeneti otthonába történő elhelyezés

gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, napközis nevelő

a tantestület bevonása a problémákba, együttműködés szakemberek bevonása: pszichológus, szociális asszisztens, könyvtáros, logopédus, nevelési tanácsadó, gyógytornász, fejlesztő pedagógus

iskolavezetés tagjai, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, iskolavezetés tagjai, osztályfőnök

Külső kapcsolatok az észlelt, felismert problémák közvetítése gyógyító szakszolgálatokhoz (orvos, védőnő, iskolaorvos

osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

kortárs segítő szolgálatok bevonása

gyermekvédelmi felelős

civil segítő szervezetek (karitatív mozgalmak, gyermekszervezetek

gyermekvédelmi felelős

Egyéb gyermekvédelmi feladatok veszélyeztetett tanulók nyilvántartása

gyermekvédelmi felelős

a pedagógusok pedagógiai kultúrájának fejlesztése

igazgató, iskolavezetés tagjai, gyermekvédelmi felelős

veszélyeztetett gyermekek nyomon követése (hiányzások, tanulmányi eredmény)

osztályfőnök, igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős

gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése

igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Minden tanuló joga, hogy a neki megfelelő oktatásban részesüljön, különleges, saját adottságainak, képességeinek megfelelő oktatásban, foglalkozásokban legyen része. Feladatok: - a tanuló szakértői bizottság elé küldése, 22

-

az egyénre szabott felzárkóztatás tervezése, a diszlexiás, diszgráfiás tanulók felülvizsgálata, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközis foglalkozás biztosítása, az egyéni foglalkozások szervezése, a felzárkóztató foglalkozások biztosítása, az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használatának biztosítása továbbtanulás irányítása, segítése, kapcsolattartás a szülővel, tanácsadás, segítségnyújtás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását célzó tanításon kívüli foglalkozások: Felzárkóztató foglalkozás

1 – 4. évf.

Magyar korrepetálás

9 – 11. évf.

Matematika korrepetálás

7 – 12. évf.

Számítástechnikai szakkör

5 – 8. évf.

Kompetenciafejlesztő foglalkozás Fejlesztő foglalkozás (diszlexia, redukáció)

6., 8., 10. évf. 1 – 14. évf.

Feladatok: - Elsődleges feladat a részképesség-zavarok, lemaradások korai szűrése. Ebben a munkában az iskola keretein belül a fejlesztő pedagógus és a helyi Nevelési Tanácsadó vesz részt. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók továbbküldése a Nevelési Tanácsadóba, Szakértői Bizottsághoz, az osztályfőnökök javaslata alapján. Vélemények és kontrollvizsgálatok figyelemmel követése. - A részképesség-zavart mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése. - Elsőként a szakértői vélemények alapján tanulónként egyéni fejlesztési terv készül. - E terv alapján egyéni vagy mikrocsoportos foglalkozásokat szervezünk. - Év közben folyamatos megfigyelés, hospitálás, és szakmai konzultáció a gyermeket tanító kollégákkal. - Kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás, segítségnyújtás. - Kapcsolattartás a társintézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Szakértői Bizottság). - A tanulásban rászorulóknak szakszerű segítségadás a délutáni napközis foglalkozásokon, az alsó tagozaton, ill. a tanulószobán, a felső tagozaton. - Továbbtanulás irányítása, segítése. - A fejlesztő pedagógusok (3 fő) teljes kötelező óraszámában (összesen heti 24 óra) tart foglalkozásokat a gyógypedagógus kötelező óraszáma heti 21 óra. - Tematika: tanulónként, tanulócsoportonként eltérő, az egyéni fejlesztési tervek és a képességhiányok, lemaradások szerint – egyéni vagy mikrocsoportos korrepetálás, felzárkóztatás, tantárgyi megsegítés. - Időkerete:a törvény által meghatározottak szerint a bizottsági szakvélemény alapján. - Tanítási órán belüli segítségnyújtás formái: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés, részben képesség szerinti csoportokban, részben differenciált foglalkoztatással. 23

A tanórai differenciálás feladatai: - Az érintett tanulók méltányos számonkérési, illetve értékelési lehetőségeinek figyelembe vétele a részképesség-zavar jellegének megfelelően. - Önmagukhoz mért fejlődésük értékelése. Pozitív megerősítés. - A differenciálásnál szerepet kapnak, a változatos eszközhasználat és a kooperatív tanulási technikák. - A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az iskolában „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területen az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni”. A meghatározás ismeretében minden pedagógus feladata az átlagosnál jobb, kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók felismerése, illetve képességeik továbbfejlesztése. Az iskolai tehetséggondozás feladatai:  a tehetség felismerése,  a tehetség gondozása,  versenyeztetés,  menedzselés,  speciális személyiségjegyek fejlesztése: önbizalom, bátorság, felelősségérzet, megmérettetés igénye, versenyszellem, segítőkészség, együttműködési készség,  szakmai orientáció a tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai irányba,  a szakmai gyakorlatokon is biztosítani kell képességeik minél hatékonyabb kibontakoztatását. A tehetséggondozás szinterei:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a nem kötelező, választható tantárgyak tanulása,  a tehetséggondozó foglalkozások,  Tehetségpont, önképzőkör,  egyéni feladatok,  egyéni foglalkozások. Az iskola és a család viszonya: A két fél kapcsolatát a tanulók érdekében a kölcsönös bizalom, együttműködés jellemezze. Az iskola tájékoztassa a családot, milyen módszerekkel, eljárásokkal él a tanulóval való foglalkozás során, ezektől milyen eredményt vár. Az iskola segíti és támogatja a családi nehézségekkel küzdő gyermekeket. A tehetséges tanulók eredményeinek elismerése:  jutalmazás (írásos, tárgyi),  dicséret (szóbeli, írásbeli),  térítésmentes utaztatás versenyekre,  táborozási hozzájárulás,  szabadnap.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók száma egyre nő. A segítségnyújtáshoz az első lépés ezen tanulók feltérképezése, gondjaik megismerése. Ebben fontos szerepe van az osztályfőnököknek, ifjúságvédelmi felelősnek, védőnőnek. A hátrányokat a következő tevékenységi formákkal kívánjuk enyhíteni:  iskolánk részt vesz a drog és bűnmegelőzési programokban,  felvilágosítjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről a különböző fórumon, 24



ösztönözzük a tanulóinkat helyi, regionális és országos támogatások elnyerésére,szülői igény alapján a tanulók segélytámogatásban részesülhetnek, a tankönyv támogatási összeget a jogszabályoknak megfelelően állapítjuk meg,ösztönözzük a felsőbb évfolyamok még használható könyveinek összegyűjtését, eljuttatását a rászorultaknak,  az iskola kapcsolatot tart a területileg illetékes szakszolgáltató intézményekkel annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedett tanulók minél előbb segítségben részesüljenek - vagyis a Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Feladatok: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés; - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, - iskolánk részt vesz a drog és bűnmegelőzési programokban, - felvilágosítjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről a különböző fórumon, - ösztönözzük a tanulóinkat helyi, regionális és országos támogatások elnyerésére, - szülői igény alapján a tanulók segélytámogatásban részesülhetnek; a tankönyv támogatási összeget a jogszabályoknak megfelelően állapítjuk meg; ösztönözzük a felsőbb évfolyamok még használható könyveinek összegyűjtését, eljuttatását a rászorultaknak az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezéséhez. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködésben részt vevő szervezetek:  Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek, bizottságok.  Szülői szervezet: szülői munkaközösség, iskolaszék.  Diák szervezet: iskolai diákbizottság, osztályközösségek.  Országos érdekképviseleti szervek: Kereskedelmi és Iparkamara, IPOSZ, KVISZ, MNGSZ. Az együttműködés elvei  A szülőknek érezniük kell, hogy gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz tulajdonságaival együtt.  A pedagógus szakmai felkészültségénél fogva tud tanácsot adni a szülő nevelési problémájának megoldásában.  Elsősorban bíztató, dicsérő szándékú legyen a pedagógus és a szülő egyaránt, ne elmarasztaló.  Kölcsönös bizalom és tapintat jellemezze a kapcsolatot.  A negatív véleményből is a segítő szándék legyen érezhető.

25



Minden problémát őszintén tárjunk fel, beszéljünk meg a fejlődés érdekében. Fontos, hogy a szülők érzelmileg is kötődjenek az iskolához és nevelési céljaihoz. Az együttműködésre a nyitottság, a befogadóképesség, a tapintat legyen a legjellemzőbb.

Együttműködési formák  szülői értekezlet – fogadóóra,  családlátogatás (előzetes egyeztetés alapján),  nyílt nap; szakképzés napja,  levelezés, ellenőrző, telefon,  szülői munkaközösség,  iskolaszéki tevékenység,  személyes találkozások (az érintett osztályfőnökök és a kollégium nevelői, valamint a kollégiumi nevelők és a szülők között is),  osztálykirándulások, osztályprogramok,  szakmai szintvizsga,  érettségi és szakmai szóbeli vizsga,  ünnepségek, versenyek. A kapcsolattartás egyéb formái:  közös ünneplés: osztály, iskolai szinten,  családos kirándulások,  javító, szépítő munkák,  családi nap,  szülők-pedagógusok bálja - jótékonysági bál. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).

26

Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

Az intézmény alapfeladatai, kiegészítő feladatai és szolgáltatásai A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola OM azonosítója: 030496 Az alap és kiegészítő feladatként ellátandó tevékenységeket az Alapító okirat tartalmazza.

Eszközjegyzék Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészségügyi nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti és egészségügyi nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti és egészségügyi nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

Egészségnevelési program Mottó: "Ahhoz, hogy minden ember megtanulja felismerni minden fontos, létező és keletkező dolognak alapjait, okait és céljait, ahhoz nem csupán szemlélőként, hanem tetterős cselekvőként kell őket kiküldenünk a világba." Comenius Feladat megnevezése

Megállapítások

Célok

Tanulók egészségi állapotának szűrése a 26./1997. NM rendelet alapján

Iskolaorvos, iskolavédőnő feladata a rendelet előírásainak megfelelően Ebből adódó pedagógusi feladatok: tanulók egészségügyi vizsgálatra kísérése, felügyelet biztosítása, a szakrendelésre küldött tanulók visszahozott leleteinek összegyűjtése a adatvédelmi szabályozásoknak megfelelő módon, majd továbbítása a védőnőnek.

A tanulók egészségi állapotának szűrésével az egyes elváltozások korai felismerése, szakrendelésre utaltak menjenek el az adott szakrendelésre és hozzák vissza az ott kapott leleteket. Ennek elmulasztása a szülő részéről a gyermek megfelelő testi fejlődésének veszélyeztetését jelenti, annak következményeivel.

27

Feladat megnevezése

Megállapítások

Célok

Szakképzésben résztvevő tanulók szakmai, személyi higiénés vizsgálata (előzetes, idő-szakos, soron kívüli) a 33./1998. NM rendelet alapján.

Iskolaorvos feladata. Ebből adódó feladatok: szakmai képzésben csak érvényes eü. kiskönyvvel rendelkező tanuló részesíthető. A szakképző intézmény vezetője soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a tanulónál a rendelet 7.§ alapján.

Tanulók gyógy-testnevelése szükség szerint.

Iskola-egészségügyi team A gyógytestnevelésre utaltak kategóriákba sorolása alapján rendszeresen részt vesznek a a tanulók gyógy- számukra szervezett órákon. testnevelésének biztosítása.

Minden szakmai képzésben résztvevő tanuló érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezzen, melyet hatósági ellenőrzés során be tud mutatni.

Elsősegély-nyújtása szükség A pedagógusok rendszeresen esetén. frissítsék alapszintű elsősegélynyújtási ismereteiket, melyben segítséget és képzést nyújt az iskolaegészségügyi team (védőnő tanfolyamokat szervez).

Az iskolában balesetet szenvedett tanuló vagy más személy az OMSZ helyszínre érkezéséig megfelelő elsősegélyben részesül, melynek során további egészségkárosodás megelőzhető.

Megfelelő ismeretek átadása a tanulóknak a fogamzásgátlás, STD-k terjedése témakörökben

Lehetőség biztosítása a védőnőnek az ismeretek átadására tanóra vagy egyéb tanórán kívüli alkalmak biztosításával.

Nem kívánt terhességek számának csökkenése. Nemi úton terjedő betegségek visszaszorítása.

Dohányzás prevenciója

Dohányzás prevenció: 6. évfolyamon védőnői egészségnevelő óra, szakképzésben igény szerint

Kevesebb diák szokik rá a dohányzásra. A már dohányzók elgondolkoznak a dohányzás abbahagyásán.

Drogprevenció

Kétévente drogkonferencia

Egészséges életmódra nevelés: táplálkozás, testmozgás kiemelten. Egészséges ételeket preferáló, a jogszabályoknak megfelelően működtetett büfé, menza.

5. évfolyamon védőnő órát tart az egészséges táplálkozásról, túlsúlyos tanulók részére diétás tanácsadás, egyéni konzultáció biztosítása a védőnői fogadóórákon. A testnevelés órákon kívül is biztosított sportolásra lehetőség. Egyeztetés a büfé, menza vezetőivel.

Elhízott, túlsúlyos tanulók számának csökkenése. Egészségtudatos táplálkozás irányába elmozdulás. Testmozgás, sportolás megszerettetése, egyre többen igényeljék a mindennapos testmozgást. A büfében egészséges ételek kaphatóak, egészségtelenek nem.

28

Anyagi erőforrások Normatíva Kistérségi támogatás Külső erőforrások:  szponzorok,  szakképzési hozzájárulás (TISZK-en keresztül),  pályázatok,  szülői munkaközösség támogatásai (pl.: bálok, hulladékgyűjtési akciók, stb.),  egyéb támogatások. Állapotfelmérés Közegészségügyi feladatok: Feladat megnevezése

Megállapítások

Célok

Közétkeztetés

Állapotfelméréseket végezni.

Évenkénti felmérés

Iskolaorvosi ellátás, pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, BCG-oltás.

Iskolaorvos feladata heti 4 órában a 9-12. osztályosok egészségügyi vizsgálata, szűrése, ill. szakrendelésre küldése

A szűrések megszervezése, a tanulók szakrendelésre küldése

Baleset megelőzés, baleseti ellátás, munkavédelem.

A nyári szünet előtt tűzoltót illetve rendőrt kérünk fel a nyári balesetek megelőzése céljából. Év elején balesetvédelmi oktatás.

Előadók meghívása.

Beteg gyerek ellátása, Fertőző betegek ellátása.

Megvizsgálás, tüneti kezelés.

Háziorvos küldés (iskolaorvos nem gyógyíthat).

Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérés:  folyamatosan, osztálykereteken belül történik. Feladat megnevezése

Megállapítások

Személyi tisztaság

Motiváció

Egészséges öltözködés

A hagyományos öltözködési rendről való beszélgetés – tájékoztatás!

Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés: Területek

Megállapítások

Mindennapos testnevelésben részt vevők szá- Alsó tagozat. ma. A mindennapos testnevelés formái és színterei

Testnevelésórák, majorett óra, gyógytestnevelés, mozgásterápiák, fakultatív foglalkozások, szakkörök.

29

Területek Felmentett tanulók száma (gyógytestnevelés adatai). Testi fejlődés mérési eredményei A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények.

Megállapítások Nyilvántartás folyamatos. Cooper teszt eredménye, követés, nyilvántartás. Folyamatos mérés, nyilvántartás.

A gyermek- és ifjúságvédelem adatai: Hátrányos helyzetű tanulók száma

Éves felmérés alapján történő nyilvántartás

Iskolán belül működő prevenciós csoportok DADA-program, CHEF, kortárssegítő Drogprevenció Jövőkép, alapelvek, célok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és az ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvető előfeltételek alkotta biztos alapot. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése. Kiemelt figyelmet kap:  A dohányzás visszaszorítása.  Az alkohol és drog prevenció.  Az egészséges táplálkozás érvényesítése.  Az aktív testmozgás elterjesztése.  Öltözködési szokások kialakítása. A Nemzeti Környezet egészségügyi Akcióprogram végrehajtása. Lépéseket kell tennünk az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén is. Prioritásként kezeljük:  A koszorúér- és agyér betegségek okozta halálozások visszaszorítását.  A daganatos halálozások növekedési trendjének megállítását, visszafordítását.  A lelki egészségvédelem megerősítését.  A mozgásszervi betegségek és az abból eredő károk csökkentését.  Az AIDS megelőzését.  A gyors reagálás képességének biztosítását.  A közegészségügyi biztonság fokozását.  Az életvezetéshez szükséges készségek és képességek kialakítását és fokozását. 30



Társas-kommunikációs készséges fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Ennek érdekében a következő programok futnak: CHEF, DADA felvilágosító program, családtervezés, csecsemő- és gyermekápolás illetve nevelés. Célunk olyan egészségfejlesztő program kialakítása, amelynek eredményeképp erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártótényezők és, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Az egészségnevelés a pedagógia oldaláról nem más, mint az egészség megvédésével, megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Osztályfőnöki óra: Integrációs szerepet tölt be az egészségnevelésben, ami azt jelenti, hogy más tantárgyak biológiai, természettudományos és társadalomtudományi ismereteire támaszkodik. Az osztályfőnök munkája (lásd helyi tanterv) kiemelt egészségnevelési témakörök összefoglalását a mindennapi élet alternatíváira való alkalmazkodását igényli a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. Biológia:  Legyen kész és képes a tanuló az egészség értékéről vallott véleményét kifejteni.  Pozitív és negatív példákon tudja elemezni a magatartás egészségvédő illetve egészségkárosító hatását.  Tudjon érvelni (tudja társait meggyőzni) valamely magatartás szokás-cselekvés, viselkedés, párkapcsolat egészséges vagy hibás voltáról.  Ismerje fel egy-egy egységre ható tevékenység motívumait, a motívumok cselekvés indító szerepét.  Legyen képes egészségi önismeretre, életmódjának revíziójára az egészségtől eltérő állapot felismerésére.  Vállalja fel tudatosan az egyéni felelősséget, a saját egészségéért és társai egészségéért; tudja és alkalmazza a pszicho-higiénés eljárásokat.  Kedvezőtlen helyzetben, szokatlan körülmények között is legyen képes a lehető legegészségesebb, vagy a kevésbé ártalmas megoldás választására.  Utasítsa el az egészségre káros szokásokat. Alakuljon ki benne az elutasító magatartás a dohányzással, az alkohol- és drogfogyasztással, az egészségre ártalmas szórakozásokkal, a felelőtlen (alkalomszerű) szexuális kapcsolatokkal összefüggésben. Tudjon ezekkel szemben érvelni, hangoztassa meggyőződését, legyen képes kortársait meggyőzni.  Tudja igénybe venni az iskola-egészségügyi ellátást, egészségügyi alapellátást.  Legyen kész és képes egészségével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben orvoshoz fordulni, s annak tanácsait megtartani.  Vegyen részt az iskolában szervezett dohányzás, alkoholfogyasztás és otthoni balesetet megelőző akciókban, mozgalmakban. A testnevelés célja, feladata:  A szervezet mozgásigényének kielégítése (mozgáslehetőségek, megteremtése).  Rendszeres kondicionálás (a testi erő és állóképesség fejlesztése, az időjáráshoz való alkalmazkodás teherbíró-képesség fejlesztése).  Mozgás utáni higiénés tevékenység természetessé válása.

31

  

Az ügyesség, a gyorsaság, a harmonikus összetett mozgások fejlődése. Koordinációs mozgások fejlesztése. Hibás testtartás korrekciója. A tanulók fizikai állapotának mérése, ennek ismeretében az egyes szervek tervszerű fejlesztése: A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérési anyag részletes kidolgozása a testnevelés helyi tantervben található. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Helyből távolugrás: (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan: (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkóra tartás helyzetében van, a vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Felülés térdérintéssel folyamatosan: (A hasizmok erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan: (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. 32

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján történik. A mindennapos testnevelés megszervezésének formái:  Heti 2,5 - 3 testnevelés óra – kötelező óraszám.  Alsós lányoknak heti 1 majorett óra – kötelező óraszám.  Alsós fiúknak heti +1 óra testnevelés – kötelező óraszám.  Diáksportköri foglalkozások, tömegsport, majorett szakkör, gyógytestnevelés, napközis sportfoglalkozások heti rendszerességgel – nem kötelező óraszám. Hosszú távú cél: A testmozgás, a szabadban való tartózkodás igényének felkeltése, rendszeres testedzés, szokássá alakítása, az aktív egészséges életmód megalapozása, a következő életszakaszra. Minden nevelő a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon építse be az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, témákat a tananyagba. A gyógytestnevelés célja, feladata: Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a gyógytestnevelési ellátás biztosítása.. A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon: Az I. könnyített testnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére a testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, ill. mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt. A II. gyógytestnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek. Ezek közül:  II.a kategóriába sorolandók azok, akik az orvos útmutatása szerint - a kontraindikált gyakorlatok kivételével - testnevelési órán is részt vehetnek.  II.b kategóriába sorolandók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. A III. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők. A kategorizálás időtartama általában ˝-1 év. Év közben csoportváltozás azokban az esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A gyógytestnevelési csoportok kialakítását a gyógytestnevelő tanár végzi elsősorban az életkor, a diagnózis, a létszám, stb. figyelembevételével. A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenöt fős csoportonként heti három óra áll rendelkezésre.

33

Nem hagyományos szervezésű óra Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet, minden olyan új tanítási – tanulási módszer, melynek a tantárgyak tananyagának elsajátítása a célja, de színtere sem a szokásos (45 perces) tanóra. Helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (a tanítási naplóba beírt óra). E foglalkozások közös és alapvető jellemzője kritériuma a komplexitás. (pl.: Projekt – hét.) Lényege:  A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottság”.  A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által.  A természettel és társadalommal kapcsolatos rendszerek holisztikus megközelítése.  Kapcsolatközpontúság.  Értelem és érzelem egysége.  Módszerek sokfélesége. Iskolai egészségnapok:  Egészségnevelési hónap.  Egészségvédelmi TOTÓ.  Vetélkedők.  Napközis foglalkozások.  Pályázatok (rajz, fotó stb.).  Jeles napok.  Sportnap.  Tanulmányi kirándulás. Tanórán kívüli foglalkozások A nevelő-oktató tevékenység nem zárul le a tanítási óra végével. A nevelési folyamat jellegéből közvetkezően, a pedagógus egészségnevelő tevékenysége is tovább folytatódik. Az iskola élet során több olyan alkalom adódik, melyben a nevelőnek sajátos „intézkedési” feladata van. Pl.:  óraközi felügyelet a folyosón, udvaron, stb.,  WC környezetének tisztaságára történő felügyelet,  a szemetelés megakadályozása,  a tanfelszerelés tisztaságának ellenőrzése,  sportszerek, játékszerek rendeltetésszerű használatának felügyelete,  sérült, fogyatékos gyermekek segítése,  az étkezés kultúráltsága,  ebédfelügyelet,  iskolai dohányzás elleni küzdelem. Lehetőségek a fejlesztésre:  elsősegélynyújtás,  polgári védelem,  katasztrófavédelem.  gyűjtőmunkák,  fórum,  nyári tábor,  pályázatokon való részvétel,  színházlátogatás,  tanulmányi versenyek,

34

 kirándulás, túra,  tanulmányutak,  múzeum,  egészségvédelmi jeles napok,  diákönkormányzat,  sportnap,  napközis szabadidő foglalkozások,  diák sportkör,  szülői értekezlet,  családi nap. Az iskolai környezet Az iskolaépület és működtetése  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollégáknak.  A termekben, folyosókon legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek munkáit kiállíthatjuk.  Ügyeljünk a világosságra, a megfelelő hőmérsékletre és a szellőztetésre. Az iskola életvitele  A pedagógusok, az iskola dolgozói példamutató magatartást tanúsítsanak.  A kerékpáros és a gyalogos közlekedés illetve a tömegközlekedés népszerűsítése.  A menza környezetbarátabb, egészségesebb legyen.  Szellőztetés a szünetekben, legyenek többet az udvaron. Drogstratégia Cél:  A tanulók felkészítése a drogokkal való találkozásra, azok elutasítására.  Életvezetési ismeretek megismertetése. Feladat:  A tanulók korának megfelelő tájékoztatás adása, az őket érintő veszélyekről, veszélyhelyzetekről.  Koruknak megfelelő ismeretek nyújtása a következményekről.  Konfliktustűrő, konfliktusmegoldó képességek erősítése.  A drogproblémában érintett tanulók felismerése, segítése, támogatása.  Kapcsolattartás a drog prevencióban illetékes szervezetekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drog Pont, Védőnői hálózat, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a megyei kórház addiktológiai osztálya, Rendészeti szervek).  Kapcsolattartás a fenntartóval a drogstratégia teljesítésének módjaihoz, hátterének megteremtéséhez.  Kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel.  Aktív részvétel a város és a térség drog prevenciós programjaiban. A drogmegelőző programban résztvevők feladatai:  Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy megfelelőképp felkészült legyen s tudását át tudja adni a tanulóknak. Ez posztgraduális képzésekkel, továbbképzésekkel valósítható meg.  Az osztályfőnökök feladata, hogy az osztályfőnöki órák legalább 10%-át drogmegelőzésre fordítsa. Tartson kapcsolatot a szülőkkel, az ifjúsági védőnővel, drogkoordinátorral és vonja be őket prevenciós munkájába.

35

  

A drogkoordinátor feladata az információk gyűjtése, használatra bocsátása, kapcsolattartás a társszervekkel, a drogstratégiai feladatok koordinálása, rendezvények szervezése. Az iskola vezetőinek feladata a kapcsolattartás a társszervezetekkel, a drog prevenció megvalósításának segítése, a drogstratégia és a nevelési program összehangolása. A társszervezetek feladata információ nyújtása, ismeretátadás személyes részvétellel, a koordinációs munka segítése, bekapcsolódás a rendezvényszervezésbe.

A drog prevencióban együttműködnek Tanórai foglalkozások:  Osztályfőnöki órák (Külső előadók meghívásával színesebbé tehető)  A témához kapcsolódó tananyaggal rendelkező tantárgyi órák:  természetismeret,  biológia,  kémia,  egészségtan,  etika.  Véleményalkotást, vagy konfliktusmegoldást segítő tárgyak:  magyar,  rajz,  testnevelés,  technika-és életvitel. Tanórán kívüli foglalkozások:  a testneveléshez kapcsolódó megelőző illetve megoldást kínáló szakkörök, sportkör,  elsősegélynyújtó szakkör,  az „Egészségnevelési hónap”,  szülői értekezletek,  szakmai tréningek, tanácskozások pedagógusoknak,  iskolánk hagyományos Drogkonferenciája. Iskolán kívüli foglalkozások:  kirándulások, túrák,  kortársképzés. A drog prevenció részei:  az intézmény vezetői és pedagógusai,  a drogkoordinátor,  a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,  az ifjúsági védőnő,  az iskolaorvos,  az intézménybe járó tanulók és szüleik,  a település önkormányzata,  a városi KEF,  a Gyermekvédelmi Szolgálat,  a Nevelési Tanácsadó,  a Drog Pont,  a Városi Rendőrség,  a megyei drog prevenciós munkát végző szervezetek,  kortárssegítők.

36

Tematika: Mindig alkalmazkodik az érintett korosztály érettségéhez és érdeklődési köréhez. Alkalmazkodik a területet érintő változásokhoz. Alsó tagozat:  veszélyes anyagok,  gyógyszerek,  „Legális drogok” (dohányzás, kávé, energiaitalok…),  „Idegenektől nem fogadunk el semmit!",  csoport-és közösségépítés. Felső tagozat: 5.-6. osztály:  az alkoholfogyasztás és a dohányzás,  „Köszönöm nem!” –Hogyan mondjunk nemet?,  a társak, csoportok hatása viselkedésünkre,  jó és rossz megkülönböztetése. 7.-8. osztály:  a drogok fajtái és hatásuk,  drog és bűnözés,  a felnőtt élet küszöbén,  önértékelés,  értékrend,  konfliktushelyzetek és kezelésük,  a DADA program segítségével. Középiskola: 9 -11. osztály:  életvezetési ismeretek,  kiscsoportos beszélgetések (CHEF program),  diszkó drogok,  filmvetítés, véleményalkotás, drogellenes sportprogram (a DÖK rendezésében).

Környezetnevelési program Az iskola működése környezeti nevelés szempontból Iskolánk rendelkezik már olyan hagyományokkal, melyek a környezeti nevelést szolgálják. Fontosnak tartjuk a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén. A tantestület többsége minden akcióban, munkában részt vállal. Egyre többen vannak azok, akik rendszeresen foglalkoznak környezeti neveléssel tanóráikon és azon kívül is. A környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban  Környezetvédő szakkör indítása.  Iskolaújságon keresztül tájékoztatás, felhívás.  Föld napján vetélkedő szervezése.  Föld napjára rajzpályázat hirdetése, kiállítás rendezése.  Gyűjtési akciók:  szárazelem,  papírgyűjtés.  Takarítási akciók szervezése.

37

         

Iskola virágosítása, otthonossá tétele. Német fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel kapcsolatos szövegek. Alsó tagozatos diákjaink minden évben gyalogtúrát tesznek a Rudolf ligetbe vagy a Witman Antal parkba. Az őszi családi kirándulásainkat a Dunántúli-középhegységbe szervezzük, ahol bejárjuk az ismert turista útvonalakat, továbbá megismerkedünk nemzeti parkjainkkal. Első, második osztályban a győri vadas park az osztálykirándulások helyszíne, felsőbb osztályokban a veszprémi vagy a budapesti Állatkert. Alsó tagozatos diákjaink megismerkednek a Fertő-Hanság élővilág kiállítással. Szeptember végén minden évben a város és vonzáskörzetében szervezett Folyó Napi akcióprogram részese iskolánk minden diákja. Felsős diákjaink március-április hónapban részt vesznek a Környezetvédő Egyesület által meghirdetett előadássorozaton és Föld Napi vetélkedőn. A Környezetvédő Egyesület nyári ökológiai táborában vehetnek részt tanulóink. Lehetőséget biztosítunk erdei iskolában való részvételre is.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra.  Tanárok és diákok. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a jeles napoknak, tisztítási-hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.  Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó.  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények.  Civil szervezetek  Hivatalos szervek. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékekkel. Anyagi erőforrások Saját erőforrások  Költségvetés.  Az iskolai diákönkormányzat, szülői munkaközösség.

38

 

Saját bevétel. Pályázat.

Jövőkép-alapelvek és célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  emberi jogok;  demokrácia;  elővigyázatosság;  biológiai és társadalmi sokféleség;  az ökológiai lábnyom. Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben az aktív részvételi igény kialakítása.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását.  A helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadása.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben.A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak.  A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret tantárgy keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, REFLEX) és az önkormányzat munkájába. A szakképzés céljai, feladatai A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. (Pl. a vendéglátás is szennyezheti a környezetet a veszélyes hulladékokkal, a zajjal.) Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:  életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket;  a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;

39

              

a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban; megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek; legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan; ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba; tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait; a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát; kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot; szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit; legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás; képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére; a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra; törekedjenek a munkájuk során keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására; ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat; környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása; kitartó, pontos munkához való helyes viszony kialakítása.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

40

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Környezeti nevelés a szakképzésben A tanulók:  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit;  sajátítsák el a szakma specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.);  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Tanórákon kívüli lehetőségek  Szakköri munka kiszélesítése a többi tanuló tájékoztatása (szakköri híradó, iskolarádió, őrjáratok, suli újság segítségével),  iskolai előadások szervezése,  környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával,  zöld nap,  takarítási akciók,  fásítási és kertgondozási feladatok,  az iskola virágosítása, otthonossá tétele,  gyűjtési akciók: - szárazelem, papírgyűjtés,  ünnepek, jeles napok megünneplése,  megemlékezések,  versenyek, vetélkedők,  pályázatok kihirdetése,  föld napja,  madarak és fák napja,  folyónap 41

     

Autómentes nap osztály-, szakmai-, egyéb kirándulások, felfedező terepséták, terepvizsgálatok, a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeinek megbecsülése, környezeti, szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen, erdei iskola szervezése.

Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.

Fogyasztóvédelmi program Az Egyesült Nemzetek Szervezete Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog,  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga,  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga,  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga,  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog,  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog,  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997-ben törvényt hozott a fogyasztóvédelemről, amely előírja a fogyasztók oktatásának szükségességét. Az iskolának biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A tanulókat fel kell készíteni a felnőtt éltre, amelyben a fogyasztói kultúra is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék-és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, ill. termék teljes életciklusa során. Azért, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. 42

            

Technika: Áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései. Matematika: Banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika: Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérőórák). Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Biológia: Génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia: Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata. Informatika: Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Médiaismeret: A reklám képi nyelve és hatásai. Tantárgyközi projektek. Szakmai elmélet, gyakorlat tantárgyai. Gazdasági ismeretek.

Tanórán kívüli tevékenységek:  Vetélkedők, versenyek, rendezvények  Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködés lehetőség szerint.

Katasztrófavédelmi program Cél: a tanulóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek segítségével a különböző katasztrófa és veszélyhelyzetek elleni védekezésben esélyük van az életben maradásra, segíthetnek önmagukon és társaikon, valamint csökkenthetik az anyagi javakban, a környezetükben bekövetkező károkat. Feladat:  az embertársaik iránt érzett felelősség jelentőségének megértetése,  a menekülés, túlélés alapvető ismérveinek elsajátíttatása,  az életet és a környezetet megóvó magatartás igényének kialakítása,  figyelemfelkeltés a veszélyekre, az óvatosságra intés. A katasztrófavédelemben résztvevők feladatai: A pedagógus megfelelően felkészült legyen  az osztf., szaktanár feladata, hogy gondot fordítson a megelőzésre,  a katasztrófavédelmi felelős feladata az információk begyűjtése,  kapcsolattartás a különböző szervekkel, szervezetekkel. A katasztrófavédelem színterei:  tanórai foglalkozás: természetismeret, biológia, kémia, földrajz, etika, testnevelés, technika és életvitel, szakmai gyakorlat, osztályfőnöki óra,  tanórán kívül: szülői értekezlet, katasztrófavédelmi vetélkedő,  iskolán kívül: túrák, kirándulások.

43

A katasztrófavédelem résztvevői:  az intézmény vezetői, pedagógusai,  katasztrófavédelmi felelős,  katasztrófavédelmi szakemberek,  tanulók,  társszervek. A tananyag felosztása:  általános veszélyhelyzeti ismeretek,  speciális veszélyhelyzeti ismeretek. A tananyag tartalma:  tűzvédelmi-tűzmegelőzési ismeretek,  polgári védelmi-katasztrófavédelmi ismeretek,  A veszélyhelyzetek túlélési lehetőségeinek, az összefogás és a segítségnyújtás jelentősége tudatosítása,  az iskola Prevenciós Programja, a tanulók szerepe annak végrehajtásában  a riasztási jelek ismerete,  a követendő helyes magatartás-szabályok a különböző veszélyhelyzetekben,  a segítségkérés helyes formáinak ismerete,  akik segítenek: a katasztrófavédelem és más segítő szervek, szerepük az állampolgárok védelmében, a polgári védelmi kötelezettség jelentőségének ismerete,  a védelem fajtáinak ismerete (egyéni, csoportos),  a védelem lehetőségeinek ismerete (elzárkózás, óvóhely, kimenekítés, kitelepítés). Követelmények:  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a veszélyhelyzetek nem ismernek határokat; ismerje fel az összefogás jelentőségét.  Tudják, hogy a polgári védelmi kötelezettség – honvédelmi kötelezettséghez hasonlóan – rá is vonatkozik majd.  Sajátítsák el a tűzmegelőzés, tűzgyújtás, tűzoltás, mentés, menekülés elemi ismereteit, Ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait.  Ismerjék az elemi elsősegély nyújtási ismeretek közül az égésre vonatkozó tudnivalókat.  Értsék meg a tanulók, hogy az életüket veszélyek fenyegetik, (Tűz, ár-belvíz, ipari balesetek, földrengés, szélsőséges időjárás, munkahelyi, közúti, otthoni balesetek, stb.).  Ismerjék meg a riasztási jeleket. Tudjanak túlélőcsomagot összeállítani.  Tudják, hogyan kell viselkedniük a veszélyhelyzetekben, kihez kell fordulniuk segítségért, ismerjék a segítségkérés és a védelem helyes módját.  Tudják, hogy helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetik.  Értsék meg, hogy önmaguk is előidézhetnek veszélyeket, ismerjék meg lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét.  Sajátítsák el a menekülés, túlélés alapvető ismérveit.  Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit (menekülési útvonalak, riasztási módok, stb.).  Ismerjék a legfontosabb természeti és civilizációs veszélyeket. Tudják, hogy mit jelent a polgári védelmi kötelezettség.

44

    

Nyerjenek betekintést, tájékoztatást, a hazánkat és a környezetünket érintő új veszélyekről, kihívásokról (ipari balesetek, környezetszennyezés, atomfegyverek elterjedése, járványok, tömeges migráció, szervezett bűnözés, terrorizmus stb.). Ismerjék meg a segítségnyújtókat (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, mentők), legyenek képesek együttműködni a segítségnyújtókkal. Legyen igényük az önmentő módszerek és mások mentése lehetőségeinek megismerésére. Sajátítsák el az elemi elsősegély nyújtási ismeretek közül a sérülések, sebek, törések felismerését, ellátását. Legyenek képesek a környezetük tűzvédelmével, a veszélymegelőzéssel kapcsolatos állampolgári kötelességeik, személyes felelősségük felismerésére, gyakorlására. Ismerjék a riasztási jeleket, tudják, hogy veszélyhelyzet esetén hogyan segíthetnek önmagukon és egymáson. Ismerjék a pánik kitörésének előjeleit, valamint azt, hogy mit tehetnek a megelőzése érdekében.

Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések: Az áldozattá válás elkerülése érdekében különböző preventív módszereket alkalmazunk. Ahhoz, hogy minél kevesebben szenvedjenek sérelmet akár bűncselekmény, akár más esemény kapcsán, már iskolás korban szükséges gyermekeinket erre felkészíteni. Ezt szolgálják a különböző általános iskolai programok, mint pl.: a D.A.D.A. program. Osztályfőnöki órákon, bűnmegelőzési előadásokon kiemelt figyelmet szentelünk ennek a témának a megbeszélésére. A megelőzésben nagyon fontos a pszichológiai kultúra fejlesztése; tanácsadó és segítő szolgálatok létrehozása; a családi életre nevelés során a kapcsolati kultúra erősítése. A korai felisme-résben segítséget nyújthatnak pedagógusainknak a védőnők valamint a házi és iskolaorvosok. Az áldozatsegítés A bűncselekmények ismertté válásának és a büntetőeljárás sikerének alakulásában jelentős szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bűncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bűncselekmény elkövetőjének kilétére nem derülne fény az ő együttműködésük nélkül, és nem lenne lehetőség a büntetőeljárás lefolytatására, az elkövető megbüntetésére. Ezért az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok figyeljék a gyermekek személyiség vonásainak változásait, melyből kiszűrhetőek a családban történő erőszakos események megnyilvánulásai. Az erőszakmentes konfliktuskezelés Osztályfőnöki órákon, valamint drámapedagógiai foglalkozásokon szerepjátékok nagyszerű lehetőséget adnak a pedagógusok kezébe, hogy a gyerekek megtanulják a konfliktusok megfelelő kezelését. Osztályfőnöki órákon a rendőrség által támogatott "Szemtől-szembe" konfliktuskezelési módszert gyakorolják a fiatalok a szituációs játékok alkalmával. A D.A.D.A. órák törzsanyagában is szerepel a konfliktuskezelés- felelősségvállalás című témakör. E foglalkozások nem pusztán ismeret átadásra épülnek, hanem lényeges szerepe van a gyerekek által "hozott" problémák, élethelyzetek megbeszélésére és megoldására is. Fontos eleme a programnak, hogy rendőr tartja a tanórákat, amely lehetőséget ad arra, hogy egyfajta bizalmi kapcsolat alakuljon ki az oktató rendőr és a diákok között, amely önmagában is preventív jelleggel bír.

Közlekedésre nevelés Az általános iskola alsó tagozatán kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési - ha a gyermek egyedül van. Baleset, ezért osztályfőnöki és D.A.D.A. órákon is megfelelő felvilágosításban részesülnek tanulóink.

45

A D.A.D.A. - amit arra utaltunk - személyiségfejlesztő, önértékelést tanító általános iskolai program, amelynek célja, hogy a gyerekek saját biztonságuk érdekében megfelelő, megalapozott döntéseket tudjanak hozni, ismerve cselekedeteik következményeit. Ehhez olyan használható problémamegoldó viselkedési paneleket, normákat ajánl, amelyeket személyiségükbe építve "éles helyzetben" sajátjukként tudnak majd alkalmazni. Ezt a célt szem előtt tartva épül fel a program tematikája, melynek fő vonalai: Személyiségfejlesztés - önismeret, - mások megismerése, elfogadása, - problémamegoldó technikák elsajátítása, felelősségvállalás, - gyermekek jogai és kötelességei. Szabálykövetés - közlekedési szabályok, - a mindennapi élet szabályai (család, iskola, társadalmi környezet), - jogszabályok, törvények. Biztonság A személyes biztonság: - a közlekedésben, - az idegenekkel szemben, - ha a gyermek egyedül van.

46

HELYI TANTERV 1. Tantervi jellemzők, a módosítás sajátosságai:

 A műveltségi területek követelményeinek igazítása az 1993. évi LXXIX. törvény 2003-2008. közötti időszakának bekövetkezett módosításaihoz.  Az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítése.  Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok beépítése a műveltségterületekbe.  A nem szakrendszerű oktatás érvényesítése (5-6. évfolyam átalakítása).  A tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítése.  Az egyéni boldogulás szempontjából kiemelten fontos élethosszig tartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés lehetőségei.  Tantárgyanként a kiemelt kompetenciák megjelölése.

2. A kulcskompetenciák fejlesztése A kompetencia fogalmának értelmezése „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának alapja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

47

A NAT 2007-es módosítása (202/2007. (VII. 31.) az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését írja elő: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony és önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A következőkben röviden bemutatjuk, hogy a NAT 2007-ben megjelölt kompetenciák fejlesztése mely műveltségi területekhez kapcsolódó tevékenységekben történik. Áttekintjük azt is, hogyan zajlik iskolánkban a kiemelt fejlesztési célok megvalósítása. Mivel a kompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok között több területen kapcsolódás van, ezért azt is megjelenítjük, hogy mely fejlesztési cél, melyik kompetencia fejlesztéssel van a legszorosabb kapcsolatban, gyakorlatunkban. A bemutatás természetesen nem teljes, hiszen itt folyamatosan formálódó, alakuló pedagógiai gyakorlatról van szó, de azt mindenképpen érzékelteti, hogyan szerveződik pedagógiai munkánk ezeken a területeken.

Kompetenciák Anyanyelvi kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ismeretek Magyar nyelv és irodalom: Szókincsbővítés, nyelvtani szabályok ismerete és alkalmazása, munka írott és olvasott szövegekkel Minden tantárgy: szakmai szövegek értelmezése, elemzése, nyelv használatának gyakorlása változatos kommunikációs helyzetekben,

Képességek Változatos helyzetek teremtése a szóbeli és írásbeli kommunikáció gyakorlására. Irodalmi alkotások befogadása. Pl. csoportmunkák és csoportbeszámolók, tantárgyakhoz kapcsolódó kiselőadások, szülői bemutatókon és/vagy előadásokon való részvétel, mestermunka készítés, adatgyűjtés különböző forrásokból egyénileg és csoportban.

Attitűdök Egymás és saját munkájának figyelemmel kísérése, teljesítmények közös és egyéni elemzése, értékelése különböző helyzetekben, formáló értékelés és reflexiók folyamatos használata.

48

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Ismeretek Idegen nyelv: Nyelvi ismeretek elsajátítása (szókincs, nyelvtani ismeretek, stb.), ismerkedés a tanult idegen nyelvet beszélő országok kultúrájával, történetével. Nyelvi szintnek megfelelő élő szövegek (újság, internet, levelezés, stb.) használata. Földrajz: Ismerkedés az ország természeti adottságaival és gazdasági életével. Történelem: Ismerkedés az ország történelmével. Fizika, kémia: Ismerkedés néhány kiemelkedő tudós munkájával, életével. Természettudományok: néhány idegen nyelvi interaktív gyakorló program használata a NET-en.

Képességek Idegen nyelven folytatott kommunikációs gyakorlatok Adat- és információgyűjtés az interneten a tanult idegen nyelven. Különböző tantárgyakhoz készített idegen nyelvű interaktív gyakorló programok önálló és csoportos használata, illetve ilyenek keresése és bemutatása a többieknek.

Attitűdök Más kultúrák képviselőivel való kapcsolat felvétele, más népek életének megismerése, ezzel segítve más kultúrák kulturális értékeinek elfogadását. Multikulturális tartalmak megjelenítése.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

49

Ismeretek Matematika: matematikai ismeretek elsajátítása, folyamatos bővítése és gyakorlása, a gondolkodás fejlesztése Természettudományok: mennyiség fogalom fejlesztése, mérési eljárások kialakítása és gyakorlása, egyszerű számolási feladatok alkalmazása a gyakorlatban, adatgyűjtés és adatok elrendezése táblázatban, grafikonok készítése, elemzése és értelmezése, matematikai ismeretek alkalmazása a természeti jelenségek értelmezésében, törvények megfogalmazásában. Történelem: adatok és grafikonok elemzése, értelmezése.

Képességek A matematikában tanultak felhasználása más tantárgyakban. Mérések végzése, és mért adatok ábrázolása grafikonon, a grafikon alapján következtetések levonása, különböző függvénykapcsolatok felismerése. Grafikonokon közölt adatok elemzése és értelmezése, ezekből különböző változások előrejelzése. Kicsinyítés és nagyítás használata különböző tárgyak terveinek, illetve a tárgyaknak az elkészítése során. Költségvetések készítése különböző programokhoz. Számok és számolások alkalmazása különböző hétköznapi folyamatok jobb megismerésében (pl. családi és iskolai energiafogyasztás)

Attitűdök Az iskolai gyakorlatban az első osztálytól kezdve folyamatosan lehetőségeket biztosítunk annak gyakorlására, átélésére, hogy a viták, beszélgetések, döntéshelyzetek alkalmával, elsősorban az érvek alapján döntsenek, tanuljanak meg mérlegelni és képesek legyenek az ehhez szükséges információkat megszerezni illetve megkérdezni.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Ismeretek Természettudományok: a természetről szóló ismeretek elsajátítása, a legfontosabb alapelvek megismerése és ezek alkalmazása a természet megismerése során. Ismerkedés a tudományos elméletek hétköznapi életben való alkalmazásával, és ennek a környezetre gyakorolt hatásával.

Képességek A tanultak alkalmazása a mindennapi életben. Kémiai ismeretek alkalmazása az ételkészítés során, gazdaságossági számítások elvégzése különböző energiafelhasználással kapcsolatos mindennapi helyzetekben, háztartásokban várható költségek becslése a tanultak alapján.

Attitűdök Olyan iskolai gyakorlatot alakítunk ki, amelyben a gyerekeknek kialakul néhány, a környezettel kapcsolatos fontos attitűdje. Állásfoglalás az energiatakarékosság fontossága mellett, azoknak a cselekvéseknek a végzése, amelyek ezzel kapcsolatosak

50

Ismeretek Az ezzel kapcsolatos döntési helyzetek várható következmények elemzése. Történelem: Ismerkedés a tudomány és a technika fejlődésének az emberiségre gyakorolt hatásával. Matematika: A természeti folyamatok elemzéséhez szükséges matematikai ismeretek alapozása, logikus és valószínűségi gondolkodás fejlesztése.

Képességek Néhány technológiai folyamat társadalmi és természeti következményeinek elemzése, ehhez adat és információgyűjtés, részvétel vitában, saját álláspont és lehetséges megoldási javaslatok megfogalmazása. Egyszerű eszközök tervezése és elkészítése a gyerekek által vizsgálható folyamatok elemzéséhez, ezekkel mérések, kísérletek végzése, adatok gyűjtése és elemzése, előrejelzések végzése számításokkal.

Attitűdök (szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, stb.) Saját mindennapi életében környezettudatos döntések meghozatala és használata a lehetőségekhez képest. (milyen hajtógázzal működő desodort használ, elektromos energiával való takarékoskodás)

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Ismeretek Informatika: számítógép és használatának alapismeretei. Minden tantárgy: számítógép alkalmazása, használata a tanulásban, web-es információgyűjtés, adatgyűjtés és feldolgozás, adatok és információk kritikus kezelése

Képességek Tantárgyainkban sok olyan feladatot adunk, amelyek során a gyerekeknek egyéni és/vagy csoportmunkában adatokat, információkat kell keresniük a világhálón. Több olyan feladatot is végeznek, amely során elektronikusan kell írott, illusztrált szöveget előállítaniuk. Ilyen például a mestermunka. A lényegkiemelésre, illetve a tanultak bemutatására többször kell különböző tantárgyakhoz prezentációkat készíteniük egyénileg vagy csoportban, és ezeket szóban is előadják. Több tantárgy tanulása során (elsősorban a gyakorlási szakaszban) használunk különböző programokat.

Attitűdök Az iskola honlapján, illetve a folyamatos fejlesztés alatt álló elektronikus fórumokon olyan helyzeteket teremtünk, hogy a gyerekek átéljék és megértsék az elektronikus kommunikációval kapcsolatos felelősséget. Az interneten elérhető információkkal kapcsolatos beszélgetéseken állandóan értelmezzük az ezzel kapcsolatos egyéni felelősség kérdését.

51

Hatékony önálló tanulás kompetencia A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Ismeretek Iskolánkban felépített és működő értékelési rendszer, és az egyes teljesítmények értékelésével kapcsolatos egyéni és közösségi értékelések során formálódik a gyerekek saját tanulásukkal kapcsolatos tudása. Az egyes tantárgyakban mutatkozó érdeklődés és kiemelkedő teljesítmények adnak lehetőséget egy lehetséges pályakép megalapozására. Ez a munka elsősorban az osztályfőnök feladata. Minden tantárgynak kiemelt feladata a tárgy tanulásának tanítása, a különböző sajátosságok bemutatásával és gyakoroltatásával. A tanulás tanítása önálló tantárgyként is megjelenik.

Képességek A hatékony önálló tanulás fejlesztése érdekében sok olyan, összetett feladatot végeznek diákjaink, amely során kipróbálhatják önmagukat. A hosszabb időn át végzett feladat lehetőséget ad a kitartás, az időbeosztás, a munkaszervezés gyakorlására is. A projekttevékenységek összetettségüknél fogva jó lehetőséget adnak az egyéni erősségek felismerésére, és ezzel segíthetnek az önálló tanulóvá válásban. Ez a tevékenység sok önálló döntést is igényel, így segíti a tanulási motiváció fenntartását, erősítését. Az IKT eszközök minden tantárgyban való, folyamatos használata is hozzájárul az élethosszig való tanulásra való igény kialakításához.

Attitűdök A tanulási tartalmak és módszerek kiválasztásába való bevonásával (csoportmunka, projekt témaválasztás stb.) a gyerekek érdekeltté válnak a tanulási folyamatban és erősödik tanulási motivációjuk. A bemutatók, prezentációk sikere, a közös élmények erősítik és fenntartják a kialakított motivációt.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

52

Ismeretek Természettudományok, testnevelés: Emberi szervezet megismerése, az egészséggel és annak megőrzésével kapcsolatos ismeretek és lehetőségek. Osztályfőnöki órákon és szociális kompetencia-terület foglalkozásain: közösségi szabályok kialakítása, ezek elemzése és betartása. Történelem, idegen nyelv: Tájékozódás a különböző kultúrákban, a társadalmak gazdaságának alakulásában. Állampolgári jogok, és EU ismerete. Földrajz: A különböző országok gazdaságának megismerése, ismerkedés a gazdaságok természeti és társadalmi meghatározottságával. Művészetek: Az európai és egyetemes kultúra megismerése

Képességek Különböző együttműködésen alapuló munkaformák szervezése az iskolába lépéstől folyamatosan, amelyekben a gyerekeknek lehetőségük van a hatékony kommunikáció tanulására, egymás nézőpontjának megismerésére, és megtanulhatják saját elképzeléseik megfogalmazását. Az osztályok életének szervezése, valamint a DÖK munkájában való részvétel során a gyerekek megfogalmazhatják igényeiket, mérlegelhetik lehetőségeiket, és gyakorolhatják a döntési folyamatokat. Az iskolai projektek során változatos tevékenységekben ismerkedhetnek hazánk hagyományaival és jelenével, és más európai kultúrákkal. A nemzetközi programokban saját élményeiken keresztül is képet formálhatnak más országokban élő emberek mindennapjairól.

Attitűdök Az iskola mindennapi életében saját jogainak érvényesítése során formálódik a másik jogai iránti tisztelet, együttműködés, tolerancia. A különböző projektekben való, önálló döntéseken alapuló feladatvállalás erősíti a hazai értékek tiszteletét, és mások elfogadását.

Kezdeményező és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Ismeretek Történelem: a pénz világa. Földrajz: gazdasági ismeretek.

Képességek E kompetencia alapja a reális önismeret és a problémaérzékenység. Fontos a jó helyzetfelismerés, és a kreatív megoldásokra való törekvés, valamint a kitartás.

Attitűdök A tevékenységekben elért eredmények hozzájárulnak a gyerekek kreativitásának fejlesztéséhez, formálódik saját maguk és egymás iránt érzett felelősségük.

53

Ismeretek Történelem: a pénz világa. Földrajz: gazdasági ismeretek Technika: néhány gyártási folyamat elemzése és megvalósítása (pl. ajándék-, tárgy-készítés)

Képességek E kompetencia alapja a reális önismeret és a problémaérzékenység. Fontos a jó helyzetfelismerés, és a kreatív megoldásokra való törekvés, valamint a kitartás. Ezeknek a képességeknek a fejlesztését olyan tanulási környezet megteremtésével szeretnénk elérni, amelyben a gyerekeknek lehetőségük van saját ötleteik megvalósítására (projektek, iskolai vásárok, osztály és iskolai rendezvények, stb.) és a folyamat elemzésére. Ilyen komplex tevékenységek során tanulnak tervezni, fejlődik szervezőképességük, átélik a kockázat vállalásával kapcsolatos élményeket is. Megértik, hogy ilyen tevékenységekben mekkora az egyén felelőssége, és milyen fontos a csoportban való jó együttműködés. A tanításban arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb esetben problémák megoldását tűzzük ki célul, hogy fejlődjék a gyerekek kreativitása és problémaérzékenysége.

Attitűdök A tevékenységekben elért eredmények hozzájárulnak a gyerekek kreativitásának fejlesztéséhez, formálódik saját maguk és egymás iránt érzett felelősségük. Megértik, hogy sikereik (vagy kudarcaik) alapvetően saját hozzáállásukon (is) múlik.

Esztétikai és művészeti tudatosság, kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Ismeretek Magyar nyelv és irodalom: A magyar és a világirodalom alkotásainak megismerése.

Képességek Különböző műalkotások és tárgyak készítése a tanórai munkához és az iskolai projektekhez kapcsolódóan.

Attitűdök A sokféle technika kipróbálása és mások alkotásainak elemzése formálja a gyerekek nyitottságát a különböző alkotások iránt.

54

Ismeretek Történelem: Régebbi korok kulturális örökségével való megismerkedés. Rajz és vizuális kultúra: Műalkotások elemzése és készítése. Ének-zene: Zenei alkotásokkal való megismerkedés

Képességek Különböző előadások tervezése, megtanulása és bemutatása az iskolai és az osztály rendezvényeken. Különböző kiadványok, nyomtatványok tervezése és készítése elektronikus eszközökkel. Mások által elkészített alkotások értékelése, elemzése (pl. erdei iskola, hagyományőrző kiállítás, faliújság)

Attitűdök Az iskolaújság, az iskolarádió, az iskolai előadások, faliújságok, osztálydekorációk formálják a színvonalas alkotás létrehozásának igényét.

A kompetenciaterületek általános rendszere Kommunikáció Szóbeliség

Együttműködés Nyitottság

Problémamegoldás Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása Szociális interakció Információkezelés

Társas érzékenység

IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal

Rendszerelemzés és tervezés

Érvelés Vita

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Minden tantárgyban: különböző egyéni és közösségi értékelési formák gyakorlása, változatos tanulási helyzetekben való átélése, saját adottságok megismerése és képességek fejlesztése érdekében. Különböző együttműködésen alapuló munkaformák átélése szervezői, vezetői és irányító adottságok megismerése és fejlesztése érdekében. Tanulási stílusokkal és tanulási módszerekkel való tudatos ismerkedés Iskolai projektekben: az önálló kezdeményezőképesség és önkifejezés átélése.

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

• Hatékony önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

55

Hon- és népismeret Milyen tantárgyakban, területeken zajlik

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

Iskolai közélet: Iskolai előadások, színházmúzeum- és kiállítás látogatások, erdei iskolák, kirándulások. Magyar: népmesékkel, népköltéssel, kiemelkedő alkotásokkal és hagyományokkal való ismerkedés. Történelem: Hon és népismeret modulban, • Szociális és állampolgári kompetencia projekt-keretű szervezésben. Természettudományok: hazai tájakkal, tájegységekkel természeti értékekkel való ismerkedés, projekt-keretű szervezésben. Rajz és vizuális kultúra: népművészet megismerése, néhány technika kipróbálása, alkotások Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Milyen tantárgyakban, területeken zajlik

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

Iskolai közélet: Iskolai projektek, nemzetközi programok. Történelem: Az EU történetének megismerése, az uniós szervezetek és működés megismerése. Az EU kialakulásának történelmi háttere, európai és a világ más nagy kultúráinak alapvető ismerete. Magyar: Magyar és külföldi alkotások ismerete. • Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelv: Információszerzés a tanult idegen nyelven. Természettudományok: A globalizáció szerepe és hatása a társadalmakra, globális problémák és általános emberi értékek kérdése. Művészetek (rajz, zene): Művészeti alkotások elemzése és bemutatása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Iskolai közélet: Osztályok életének szervezése, DÖK munkájában való részvétel, Történelem: állampolgári alapismeretek Természetismeret: kapcsolódás a helyi környezeti problémák vizsgálatához, megoldásához. Minden tantárgy: együttműködésen alapuló tanulásszervezési formák használata egymás megismerése és elfogadása érdekében.

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban • Szociális és állampolgári kompetencia •Természettudományos kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

56

Gazdasági nevelés Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Iskolai közélet: osztály rendezvényekkel kapcsolatos döntések előkészítése, iskolai vásárokon való részvétel. Iskolai projekt feladatokban való részvétel. Történelem: Ismerkedés a pénz történetével, világával Természettudományok, technika: A különböző árucikkek vásárlásával és fogyasztásával kapcsolatos elemzések végzése.

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

 • Szociális és állampolgári kompetencia  • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  • Természettudományos kompetencia

Környezettudatosságra nevelés Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Iskolai közélet: Különféle akciókban való részvétel (papír-gyűjtés, elemgyűjtés, stb.) Erdei iskolákon, kirándulásokon, projektnapokon, projektheteken való részvétel.

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban • Természettudományos kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia

Természettudományok: lokális és globális problémákkal való megismerkedés, az ezek megértéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, globalizáció hatásaival való ismerkedés. Egyes problémák megoldási lehetőségeinek keresése, részvétel környezetvédelmi akciókban, pályázatokon ilyenek kezdeményezése. Történelem: Az ember-természet viszony változásának bemutatása Technika, művészetek: anyaggal való ésszerű takarékoskodás a különböző alkotó- és munkafolyamatokban. Testi és lelki egészség Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Iskolai közélet: Iskolai sportrendezvények, projektek szervezése (sportnap, családi sportés egészségnap, stb.) Minden gyerek számára sikereket (is) jelentő iskolai élet megteremtése, erős biztonságot nyújtó osztályközösségek alakítása.

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

Szociális és állampolgári kompetencia

57

Milyen tantárgyakban, területeken zajlik

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

Természettudományok: az emberi szervezettel és az egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzése, néhány viselkedési forma elemzése, gyakorlása. A biztonságos környezet kialakításénak fontossága és elvei. Testnevelés és sport: Az egészség és az edzettségi állapot megőrzéséhez és • Szociális és állampolgári kompetencia javításához fontos mozgások megtanulása és gyakorlása. Technika, munkakultúra: az egészséges táplálkozással kapcsolatos néhány tevékenység végzése. A biztonságos közlekedés szabályainak megismerése. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Milyen tantárgyakban, területeken zajlik Iskolai közélet: Változatos közös tevékenységek során minél pontosabb képet kapjanak a gyerekek saját adottságaikról. Minden tantárgy: Saját erősségek és gyengeségek megismerése, az erősségek mentén a lehetséges pályakép alapozása, további tanulási utak bemutatása. Olyan tanulási helyzetek kialakítása, amelyekben a gyerekek fokozatosan megtanulják saját tanulásuk tervezését. Olyan tanulás-szervezési módszerek alkalmazása, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását, együttműködési képességeit (kooperatív csoportmunka, projektek, stb.).

Mely kompetenciaterületekhez kapcsolódik elsősorban

• Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

58

3. Képzési rend “Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)

Iskolánk képzési rendszere Iskolánk többcélú közoktatási intézmény, melynek képzési szakaszai:  Alapképzésben 8 évfolyamos általános iskola képzési iránya:  német két tannyelvű osztályok,  emelt szintű informatika tagozat,  emelt szintű német tagozat (2008/2009-es tanévtől kifutó rendszerben),  emelt szintű angol tagozat (2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben),  általános (sima) német és angol nyelvi képzés.

Beiratkozás

Átjárhatóság német KT. 1-4. osztály

német sima 1-4. osztály

1. osztályban

német KT. 5-8. osztály

német sima 5. – 8. osztály

Informatika emelt 5-8. osztály

angol sima 1-4. osztály

angol sima 5-8. osztály

angol emelt 5-8. osztály

A képzés folyamata A képzés szakaszai, szerkezete I. Bevezető, kezdő, alapozó szakasz 1-6. osztályig Funkciói:  önbizalomhoz segíteni minden gyereket,  pozitív viszonyt kialakítani minden gyerekben a tanuláshoz, az iskolához,  minden tanulóban kifejleszteni az önkifejezéshez és mások megértéséhez szükséges kommunikációs biztonságot (kommunikációs képesség megalapozása).

59

 megalapozni az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat A gyerekek iskolai (és későbbi) sikeressége döntően a kezdő, alapozó szakaszon múlik. A siker záloga a nyugodt, hosszabb idejű alapozás, amely nem terheli fölösleges ismeretekkel a gyereket, kellő időt hagy a képességfejlesztésre, a lehetséges legnagyobb mértékben figyelembe veszi a gyermeki személyiséget, az egyéni haladási tempót, preventív a nehézségekkel szemben, illetve azonnali kezelést, fejlesztést nyújt a probléma megjelenésekor. Sikeresen megalapozza az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat.  1.-2. o.: bevezető szakasz Az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele, időigényesebb tevékenység és tanulásszervezési formák jellemzik. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak.  3.- 4. o.: kezdő Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.  5.-6. o.: alapozó Funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. II. Fejlesztő szakasz  7.-8. o.: fejlesztő A szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Funkciói:  változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel fejleszteni a tanulók önismeretét,  kitekintést nyújtani a munka világára, a lehetséges életpályákra, az oda vezető utakra,  lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyerekek elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő területeken. A tantárgyi struktúra megváltozik, több műveltségi terület tantárgyainak fontos szervező tényezőivé válnak a tudományos diszciplínák (biológia, fizika, kémia, földrajz). Két új tantárgyi modult tanítunk: hetedikben az „Etika”, nyolcadikban a „Mozgókép és médiaismeret” címen. Ebben a szakaszban hangsúlyos szerepet kap az egyéni érdeklődés szerinti differenciálás, a tantárgyi tartalmakban megjelenik az egyes életpályákra felkészítő pályaorientációs téma. A tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Iskolánk tanulóinak jelentős hányada hátrányos helyzetű. Akármennyire is megfelelő adottságokkal rendelkeznek, részben környezetünk sajátosságai, s ebből eredően nyelvi és gondolkodásbeli fejlődésük, informálódási lehetőségeik, az intellektuális impulzusok és a motiváció alacsonyabb szintje következtében

60

objektíve hátrányosabb helyzetbe kerülnek velük egykorú, intellektuális fejlődés szempontjából jobb körülmények között élő társaiknál. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség képességek felfedezését szolgáló pedagógiai eljárásokat választottuk. Amennyiben a gyermek többféle tevékenységben próbálhatja ki magát, nagyobb az esély arra, hogy kiderüljön miben tehetséges, mely területen célszerű alkotásra késztetni. Mindezek alapján iskolánk néhány területen többlettevékenységet kíván nyújtani az általános iskolai tanulóinknak. Olyan mélységben kívánjuk megismertetni az emelt óraszámban tanított (német, angol, informatika) tantárgyak tananyagát, hogy a 8. osztály végén alapfokú nyelvvizsgát, illetve ECDL vizsgát tegyenek.

Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Alsó tagozat célja Az alsó tagozat az általános iskola első, alapozó szakasza. Időtartama 4 tanév. Kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Pedagógiai feladatok: A tanulási stratégiánk megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont:  Az életkori jellemzők figyelembevétele,  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége,  a kreativitás fejlesztése,  a differenciált fejlesztés,  a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésében törekvés az egyenrangúság megteremtésére,  a tanulók egészséges terhelése,  a fejlődés folyamatos követése,  a személyre szóló fejlesztő értékelés. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával, a mozgáskoordináció és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, szokásainak alakításával, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés alakításával, a társas kapcsolatok befolyásolásával történik. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése A biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek készségek elsajátíttatásával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával történik. A szocializáció folyamatainak elősegítése A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a felnőttről való leválás és kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával történik.

61

Felső tagozat (5-8. évfolyam) A felső tagozat célja és feladata Az általános iskola felső tagozat szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett oktató-nevelő munkát, ismereteken alapuló biztos alapkészségeket és képességeket alakít ki, segíti az életkorhoz és a szellemi fejlettséghez igazodó képzést. A felső tagozat egységes rendszert alkot, de a gyerekek gondolkodásának fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz igazodóan mégis két – pedagógiailag elkülöníthető – szakaszra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy az átlagos 10-12 éves tanulókra a konkrét gondolkodás, jellemző ezért az 5-6. évfolyamokon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A serdülőkor kezdetétől, 7-8. évfolyamon az elvont fogalmi gondolkodás kerül fokozatosan előtérbe. A nem szakrendszerű oktatás tantervi módosításának alapelvei A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX Törvény (továbbiakban: Kt.) 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a Kt. előírása 2003. évi LXI. Törvény amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A Kt. 2006. LXXI. Törvény módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. A Kt. 133. § (1) bekezdése alapján, az 5. évfolyamon első ízben a 2008/2009 tanévben, majd azt követően az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A Kt. előírásainak megfelelően az 5-6. évfolyamon képesség- és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám min. 25 %-át. A közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009-2010/2011 tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 %-át éri el (vagyis 52. § (3) bekezdése b, pontja szerinti 22,5 óra 20 %-át, heti 4,5 órát- kell biztosítani.). A szaktanárok átképzése megtörtént. A törvényben megállapított minimumot, azaz 20% -ot fordítunk nem szakrendszerű oktatásra. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között – a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a probléma megoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Az órákon alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel a 2012/2013 tanévig tartó átmeneti rendelkezéseknek. A tanulók éves óraszáma 22,5 X 36 = 810. A nem szakrendszerű oktatás óraszámának minimálisan a teljes óraszám 20 %-át kell elérnie, ami 162 tanóra évente.

62

2008/2009 tanév 5. évfolyam tantárgy magyar nyelv és irodalom

heti/éves óraszám 2/72

matematika

1,5/54

osztályfőnöki

0,5/18

rajz

0,5/18

összesen

4,5/162 2009/2010 - 2010/2011. tanév 5. évfolyam tantárgy

heti/éves óraszám

magyar nyelv és irodalom

2/72

matematika

1,5/54

osztályfőnöki

0,5/18

rajz

0,5/18

összesen

4,5/162

2009/2010 - 2010/2011. tanév 6. évfolyam tantárgy magyar nyelv és irodalom

heti/éves óraszám 2/72

matematika

1,5/54

osztályfőnöki

0,5/18

rajz

0,5/18

összesen

4,5/162

Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást az 5.-6. évfolyamon magyar, matematika, osztályfőnöki és rajz tantárgyaknál kívánjuk bevezetni. A helyi tanterv tartalmazza az ehhez kapcsolódó időkeret arányait, az értékelés rendszerének kidolgozását, a továbbhaladás feltételeinek meghatározását, a tanítási módszerek kiválasztását, a foglalkozásokon való részvétel meghatározását. A helyi tanterv tartalmazza az egyes évfolyamok egyes tantárgyainak elnevezését és éves óraszámát, a célok és feladatok egyszerű, tömör köznyelvi leírását, a fejlesztési követelményeket, témaköröket, tartalmakat és a továbbhaladás feltételeit. A tantervi módosítások az óraszámoknak megfelelően kerültek kidolgozásra. A 2008/2009 tanévben a tanmeneteknek kell tartalmazniuk egy-egy tanóra tartalmát. A nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség-és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. Mivel egy nevelő végzi a szaktárgyi oktatást és a nem szakrendszerű oktatást, nem kell két külön tanmenetet készíteni. A tanmenetben jelölni kell a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet.

63

Jelölés: zöld színnel a naplókban és a tanmenetekben. Alapelvek:  Fontosnak tartjuk a célokkal adekvát tartalmak, tevékenységek és módszerek megválasztását.  Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését (csoportbontás, nívócsoportos oktatás, projektek, témahetek, tömbösítés).  A tanulásszervezésben törekszünk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására, a felfedeztetés örömének átélésére, a hatékony önálló tanulás elsajátításának biztosítására.  Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók együttműködési készségének fejlesztésére. A nem szakrendszerű oktatás kiemelt fejlesztési területei  Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, kommunikációs készség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség.  Az olvasásképesség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.  Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét (mindegyikét) le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4–5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Célszerű lenne gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére.  Az „elemi számolási készség” összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük.  Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés. A továbbiak fejlesztése minden tantárgy feladata:  Az önálló tanulás, a jegyzetelés tanítása  Az információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése  A kommunikációs képességek fejlesztése  A szociális kompetenciák fejlesztése  A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás  Változatos módszertani kultúra alkalmazása Értékelés:  év közben szóbeli szöveges értékelés a tanulók egyéni fejlesztésére,  osztályzatok, érdemjegyek az adott tantárgyi értékelésen belül.

A modul tantárgyak rendje és értékelése 

Tantervi modulok :  5. osztály: tánc és dráma heti 1 óra, beépítve a magyar nyelv és irodalom tantárgyba.

64



6. osztály: hon és népismeret heti 1 óra, beépítve a rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakba, egészségtan heti 0,5 óra, beépítve az osztályfőnöki tantárgyba.  7. osztály: társadalomismeret és etika heti 0,5 óra.  8. osztály: mozgókép és médiaismeret heti 0,5 óra. A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja. A helyi tantervünkben szereplő modulok közül azokat, amelyeket tantárgyhoz integrálva tanítunk, érdemjeggyel értékeljük, amely az adott tantárgyi érdemjegybe beszámít. Az „Etika”, és a „Mozgókép és médiaismeret” modulokat önálló tárgyként tanítjuk. Ezeket nem értékeljük osztályzattal, a tanulók bizonyítványába értékelésként a „részt vett” bejegyzés kerül. A tantárgyak értékelését a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza.

Idegen nyelvi oktatás 

Az intézmény 1998. szeptember 1-től a 196/1997.(XII. 1) Kt. sz. képviselőtestületi határozat alapján német két tannyelvű általános iskolaként működik. A program keretében a nyelvet 1. osztálytól kezdve emelt óraszámban (heti 5 óra bontott csoportban) tanítjuk, bevezettük 5. osztálytól az országismeret (Landeskunde), 7-8. osztályban a német irodalom Deutsche Literatur / tantárgyak idegen nyelven történő tanítását. A művészeti nevelés keretén belül az ének (1-2. évf.), rajz (3-4. évf.) és testnevelés (1-8. évf.) óravezetése célnyelven (német) folyik. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célnyelvi előkészítést nem igénylő formája - a nyolcadik évfolyamig szervezett - korai két tanítási nyelvű oktatás. Az MKM rendeletben meghatározott oktatási irányelveknek az intézményben folyó korai két tannyelvű oktatás megfelel. Intézményünkben a két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola első évfolyamán kezdődik és a végéig tart. A két tanítási nyelvű oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven magyarul és idegen nyelven /német / folyik. A célnyelvi és célnyelvű oktatás egyidejűleg kezdődik. A célnyelvet heti öt órában tanítjuk, és lehetővé tesszük 3 tantárgy célnyelven való tanulását. A célnyelvi és a célnyelvű órák száma a tanuló kötelező tanórájának 35%-50%a közé esik.  1-3. osztályban heti 1 óra a választható órakeretből, 4- 8. osztályban heti 3 óra normál tantervű német vagy angol nyelvoktatás a kötelező órák keretében.  2-4. osztályban az emelt szintet előkészítő angol nyelvoktatást a választható órakeretből adható 1 óra felhasználásával oldjuk meg.  5-8. osztályban heti 5 óra emeltszintű idegen nyelvi oktatást végzünk. A normál tanterv szerinti 3 óra feletti 2 óra a választható órakeretből adható.  az emeltszintű német nyelvoktatás a 2008/2009-es tanévtől kimenő rendszerben, 2010/11-es tanévben utoljára.  az emeltszintű angol nyelvoktatást a 2011-12 tanévtől vezetjük be. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az idegen nyelvi és az anyanyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlessze. Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a

65

cél-nyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Az idegen nyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az ének és táncos játékoknak. Éppen emiatt választotta iskolánk három készségtárgy - ének, rajz, testnevelés idegen nyelven való oktatását. Az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, mely lehetővé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági és kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához tartozás érzését. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben és alkalmazásban. Az Európai Unióhoz való tartozásunk két szinten jelenik meg az iskolában. Egyrészről hangsúlyozzuk önmagunk, nemzeti kultúránk megismerésének fontosságát, hiszen az új Európának a saját értékeit ismerő, azokat folyamatosan fejlesztő, saját érdekeit képviselni tudó állampolgárokkal lehet és érdemes tagjává válnunk. Másrészről az idegen nyelvek tanításának-tanulásának ösztönzésével, a piacképes ismeretek átadásával, kreatív, az elképzeléseiért küzdeni tudó emberek nevelésével az Európai Unió mindennapi életére készítjük fel diákjainkat. Az iskola az európai normákat beépíti a tananyagba.

Informatika - számítástechnika oktatása: 

1-3. osztályban heti 0,5 óra, 4- 8. osztályban heti 1 óra normál tantervű informatika oktatás folyik csoportbontás keretében  4. osztályban az emelt szintet előkészítő informatikaoktatást a választható órakeretből adható 1 óra felhasználásával oldjuk meg  5- 8. osztályban heti 4 óra emeltszintű informatikaoktatás történik. A normál tanterv szerinti 1 óra feletti 3 óra a választható órakeretből adható. Az emelt szintű csoportokban a Közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény által előírt magasabb óraszámban, ennek megfelelő tanterv szerint folyik az oktatás. Az emelt szintű osztályba való jelentkezés: A szülői szándék bejelentését követően az igazgató dönt a tanulók besorolásáról az induló osztályokba, amelyet a szülőkkel írásban közlünk. A már működő emelt szintű osztályokban, ha tanuló távozása miatt csökken a létszám, akkor az így felszabadult helyekre a tanév végén lefolytatott, az egyéni adottság és képességvizsgálat után, különbözeti vizsga letételével lehet bejutni.

66

Iskolánk tantárgyi rendszere A műveltségterületek megoszlása

A NAT műveltségi területeinek megjelenése tantárgyakban (1-4.) Műveltségi területek

Fejlesztési követelmények megjelenése a tantárgyakban

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv, irodalom

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv (német, angol)

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Magyar nyelv, környezetismeret

Ember a természetben

Környezetismeret

Művészetek

Rajz, ének

Informatika

Magyar nyelv, matematika, informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika

Testnevelés és sport

Testnevelés, majorett

A NAT műveltségi területeinek megjelenése tantárgyakban (5-8.) Műveltségi területek

Fejlesztési követelmények megjelenése a tantárgyakban

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv, irodalom

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv (német, angol)

Matematika

Matematika

Ember és társadalom Ember a természetben

Történelem, etika, hon- és népismeret, osztályfőnöki Természetismeret, biológia, egészségtan, fizika, kémia

Földünk-környezetünk

Földrajz

Művészetek

Rajz, ének, mozgókép- és médiaismeret

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika

Testnevelés és sport

Testnevelés

67

A tantárgyak céljai, jellemzői Alsó tagozat (1-4. évfolyam)

Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Fontos feladata a családokkal való jó kapcsolat kiépítése. A gyerekeket megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját. Az anyanyelvi tárgyaknál fontos célunk az, hogy a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat. Ezért kiemelt feladatunk a gyerekek kommunikációs képességének fejlesztése. Fontos, hogy a mesén keresztül vezessük be a gyerekeket az olvasás szépségeibe. A mesében rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek a számukra. A mese átélése során erkölcsi értékeket ismerhetnek meg, élményeik megszilárdulnak, képzeletük mozgékonyan követi a történéseket. Az egyszerű gyakran mesei környezeten alapuló szövegekkel való változatos munka alapozza meg a gyerekek biztonságos szövegértét. Ezen az alapon folyik az olvasás egyre biztonságosabb tudássá való formálódása, hogy megfelelő alapokat képezhessen az élethosszig tartó tanuláshoz. Az egyéni differenciálás és gyakorlás fontos eszköze a számítógép és a könyvtárban végzett munka. Az idegen nyelv tanításának az alsó tagozaton az a célja, hogy kedvet ébresszen a gyerekekben a nyelvtanulás iránt. Fontos, hogy megalapozzuk a későbbi sikeres nyelvtanulást azzal, hogy a gyermekkorban meglévő természetes nyelvtanulási képességre alapozva kezdjük meg az ismerkedést az első idegen nyelvvel. A matematika a valóság megismerésének egyik eszköze, a logikus, az alkotó, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének fontos színtere. A gondolatok megfogalmazásának itt is kiemelten fontos eszköze a nyelv, ezért a matematika órákon is nagy súlyt fektetetünk a helyes és szabatos beszédre. A tárgy tanulása a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik és konkrét helyzetekhez kötött tevékenységek során fokozatosan, tudatos fejlesztéssel közelít az absztrakt gondolkodás kialakulásához. Az alsó tagozat munkájára jellemző tevékenységek az összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés megfigyelés, emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi) fejlesztése, a megfigyeltek kifejezése mozgással, tevékenységekkel, szavakkal, adatok feljegyzése, rendezése, rendszerezése, köztük összefüggések keresése, felismerése, kifejezése. A környezetismeret tárgy tanításának célja olyan tudásrendszerek megalapozása, amelyek képessé teszik a gyerekeket olyan magatartásminták elsajátítására, amelyekkel megóvhatják a természeti környezetet, és képessé teszik őket a szakrendszerű képzésben belépő szaktárgyak színvonalas tanulmányozására. Ebben az életkorban alapvető fontosságú a tapasztalatok, élmények szerzése, a tevékenységen keresztüli közvetlen kapcsolat a természettel. A gyerekek változatos formában szervezett tevékenységek keretében próbára tehetik ötleteiket, kielégíthetik kíváncsiságukat. A lehetőségekhez képest mindent “kipróbálhatnak”, a jelenségekre magyarázatokat kereshetnek, s e közben megfogalmazzák gondolataikat, kérdéseiket, problémáikat. Az ének-zene tárgy célja, hogy megismertesse a gyerekekkel az együtténeklés örömét, bevezesse őket a kezdet kezdetétől a művészi zene teljességébe, s ez által az “ars musica” ízlés- és emberformáló erejét az oktatásban és a nevelésben minél jobban érvényesítse. A rajz és vizuális kultúra tárgy kiemelt célja, hogy a gyerekeket látni és láttatni tanítsa. A vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése, a képi

68

gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzeletkincs bővítése, valamint az ábrázolási módok és az ehhez szükséges technikák fejlesztése. A technika és életvitel tárgy célja, egy olyan gondolkodásmód megalapozása, amely képessé teszi a gyerekeket arra, hogy megértsék a természetben és a társadalomban élő ember által létrehozott technikai környezet bonyolult kapcsolatrendszereit. A technikai környezettel való ismerkedés mindig a gyerekeket közvetlenül körülvevő világból indul ki, és a gyerekek érdeklődésére alapozva foglalkozunk ennek fontos elemeivel. A testnevelés és a sport tantárgy célja, hogy a gyerekek az egészséget értékrendjükben kiemelten kezelő felnőttekké váljanak. Fejlődjenek motorikus képességeik, mozgásuk kulturált, rendezett legyen. Sajátítsanak el olyan mozgásmintákat, amelyek segítik a szervezet egészségének megőrzését. Ezt a célt szolgálja a tárgy keretein belül szervezett majorette oktatás is. A mindennapos testnevelés keretében alsó tagozaton a lányok heti 1 órában majorette oktatáson vesznek részt, a fiúk testnevelés óraszáma 1 órával nő (4 óra). Értékelés:  majorette: szöveges értékelés (Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge)  fiú testnevelés: a testnevelés tantárgy értékelésén belül. Felső tagozat (5-8. évfolyam)

A magyar nyelv és a magyar irodalom megérteni, beszélni, írni és gondolkodni tanít, így valamennyi tantárgy tanítása szempontjából fontos. Iskolánkban minden tantárgy tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek ki tudják fejezni gondolataikat, helyesen használják az egyes területek szaknyelvét. A tanítás során a beszélgetések és az olvasmányok segíthetik a szociális érést, a gyerekek önmagára eszmélését, s hogy az anyanyelvet a lehető legteljesebb módon vegyék birtokba. A magyar órákon a tanítás kommunikáció központú. Olyan alapokat szeretnénk nyújtani, amelyek segítségével a művészi kommunikáció szintjére is eljuthatnak. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését, a társas kapcsolatok kialakulását, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. A gondolkodás- és a személyiségfejlődés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. Célunk a műértő, műélvező befogadói magatartás kialakítása, valamint az egyéni, önálló irodalmi alkotásokat is létrehozó tehetség kibontakoztatása. A történelem és állampolgári ismeretek tárgy keretein belül az 5. osztálytól kezdődik a kronologikus történelemtanítás. A hon és népismeret modul a történelem tantárgy ismeretanyagát erősíti, fontos feladata a történelmi szemlélet fejlesztése. Célunk, hogy a gyerekek megértsék, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, fontos a különböző emberi kultúrák, a művészet, az életmód megismerése és a sajátos értékek tiszteletben tartása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a múltat élményszerűen ismerjék meg, sok történetet, elbeszélést dolgozzanak fel a múlt eseményeivel kapcsolatban. A társadalomismeret betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Az állampolgári ismeretek hozzásegítenek, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között, megtanuljuk érvényesíteni jogainkat, érdekeinket, és hogy kialakuljon közéleti gondolkodásmódunk. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a

69

társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Célunk, hogy az általános iskola végére megismerkedjenek a múlt elemzésének alapvető módszereivel. A hon és népismeret (integrálva a magyar nyelv és irodalom, illetve a rajz tantárgyakba) tanításának célja az, hogy a gyerekek megismerkedjenek a hagyományos népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományinak megismeréséhez. Nagy a szerepe a hagyományok megismerésében az erdei iskolának is, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tájegységek népi kultúrájának emlékeit a helyszínen, vagy annak közelében is tanulmányozhassák diákjaink. Az informatika tantárgy célja, hogy a gyerekeket segítse abban, hogy a munkájukhoz, tanulmányaikhoz szükséges adatokhoz, információkhoz hozzájuthassanak, a számítógép kezelés alapvető eszköztudássá váljon számukra. Iskolánkban minden tantárgy alapvető feladata közé tartozik, hogy bemutassa a gyerekeknek, hogyan használható a számítógép és az Internet a mindennapi munka során. Ezért az informatika program lényegesen bővebb annál, amit a kerettantervben előírt tantervi programok takarnak, az egyes tantárgyak programjai, a tanórán kívüli tevékenység, a differenciálás mind támaszkodnak a számítógépes ismeretek és lehetőségek alkalmazására. Iskolánkban az élő idegen nyelv tanítása kommunikatív jellegű. Célunk, hogy a tanulókat képessé tegyük arra, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően használják az idegen nyelvet. Ezért arra törekszünk, hogy tevékenységeken, életszerű helyzeteken keresztül, autentikus nyelvi anyag felhasználásával oktassunk. Fejlesztjük a négy alapkészséget, felkészítjük a gyerekeket az önálló nyelvhasználatra, a megszerzett tudás megőrzésére és bővítésére. A nyelvgyakorlás lehetőségének biztosítása érdekében folyamatosan keressük a lehetőséget német iskolákkal való kapcsolatfelvételre és idegen nyelvterületről érkező nyelvi asszisztens alkalmazására. A nyelvtanulás hatékonyságának fejlesztés érdekében használunk számítógépes nyelvi programokat. A matematika tanítás célja a tanulók bevezetése a valóságos világ legáltalánosabb értelemben vett térformáinak és mennyiségi viszonyainak tudományába: alkalmazásra képes korszerű matematikai műveltség megalapozása. Célunk a logikus, alkotó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, melyhez nélkülözhetetlen a legfontosabb gondolkodási módszerek, a gyakran használt eljárások, feladat-megoldási stratégiák és a szükséges ismeretek egységének megteremtése. Így képessé válnak a tanulók arra, hogy felismerjék, milyen esetekben, hogyan lehet és érdemes alkalmazni a matematika fogalomrendszerét. Hangsúlyt kapnak azok a témák, amelyek tükrözik a matematika jelenkori szemléletét, fejlődésének irányait, és amelyek az egyéb (természet- és társadalomtudományos, technikai, művészeti, stb.) ismeretek megszerzése, valamint a továbbtanulás szempontjából fontosak. Alapvető célunknak tartjuk a matematikát kedvelő, becsülő, értő, ismerő és a gyakorlati problémák megoldásában használni tudó fiatalok nevelését, s ennek érdekében olyan pozitív attitűd megteremtését, amely lehetővé teszi a befogadást. A természettudományos tárgyak tanításának legfontosabb célja, hogy megfelelő alapokkal rendelkező, a környezeti problémákra érzékeny, azok megoldásában feladatot vállaló diákok kerüljenek ki iskolánkból. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek megteremtik az egészséges életvitel kialakításának lehetőségét és hozzásegítik a gyerekeket a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus együttéléshez. Mivel e műveltségi terület ismereteit hat éven keresztül komplex tárgyak keretében tanítjuk, tanítási gyakorlatunkban kiemelkedő szerepet játszanak a projektek. A tanulási folyamatok hatékonyságának javítása érdekében egyre inkább támaszkodunk az IKT eszközök bevonására tanítási gyakorlatunkba.

70

A természetismeret tárgy programjában alakítjuk és fejlesztjük a gyerekeknek azon képességeit, amelyek a természet megfigyeléséhez, vizsgálatához szükségesek. E tárgy feladata a természettel kapcsolatos ismeretek feltárása, rendszerezése, kiegészítése. A hetedik osztálytól szaktárgyakra válik szét a két műveltségi terület. Minden évfolyamon tanítunk biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyakat. Ebben a szakaszban már jól érzékelhetők az egyéni érdeklődési irányok, amelyek miatt fontosnak tartjuk a tanórai differenciálást és a tehetséggondozás különböző formáit. A célok megvalósításához szükséges tantermek, valamint a tanulói tevékenység megszervezéséhez szükséges eszközpark a rendelkezésünkre áll (különféle kísérleti eszközök és anyagok, könyvek, videó és számítógépes programok, a differenciáláshoz szükséges feladatlapok stb.), noha fejlesztésére a jövőben is figyelmet kell fordítanunk. A fizika tanítás célja az általános iskolában tanult, élettelen természetre vonatkozó ismeretek rendszerezése, és a további tanulmányokhoz szükséges alapok kialakítása. Az iskolai munka során gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek megfogalmazzák a fizikai jelenségekkel kapcsolatos elképzeléseiket, kísérletek, megfigyelések segítségével ellenőrizzék elképzeléseiket. A biológia tanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a bioszféra változatosságáról, a benne kialakult kapcsolatok sokféleségéről. Értsék meg, hogy az élővilág megőrzése, a környezeti problémák kialakulásának megelőzése a mai világ egyik legfontosabb kérdése. Fontos szempont, hogy a gyerekek tekintsék értéknek az egészséget, és rendelkezzenek olyan tudással és magatartási mintákkal, amelyek lehetővé teszik számukra az egészséges életvitel kialakítását. Az egészségtan modulok tananyagát az osztályfőnöki és a biológia tárgy keretein belül dolgozzuk föl. Fontos célunk, hogy a gyerekekben kialakuljon és megerősödjék az önmagukkal szembeni felelősségérzet, legyenek képesek egyéni döntéseiket az egészséges életvitel követelményének megfelelően meghozni. A kémia tanítás célja, hogy rendszerezze és kiegészítse az anyagok tulajdonságaival kapcsolatosan meglévő tanulói ismereteket, alapot teremtsen a továbbtanuláshoz. Érzékeltesse, hogy a mindennapi életben hogyan jelennek meg a tananyag egyes vonatkozásai. Fontos feladata az, hogy az anyagok sokféleségének megmutatásával egyidejűleg érzékeltesse a tanulókkal, hogy ez a sokféleség néhány egyszerű elv segítségével megérthető. A tárgy tanításának fontos módszere a kísérletezés, a jelenségek megfigyelése, amely a tanulók elgondolásainak ellenőrzését szolgálja. A földrajz (Földünk és környezetünk) tanításnak célja, hogy megismertesse a tanulókat a szűkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. A tárgy tanítása hozzájárul a nemzeti értékek és hazánk világban elfoglalt helyének megismeréséhez. Célunk a környezettudatos gondolkodás fejlesztése, formálása. A tárgy tanítása során nagy gondot fordítunk az európaiság fogalmának tudatosítására, és értékeink megismerésére. A földrajz tanítása során nagy gondot fordítunk a különböző információhordozókban való tájékozódásra, adatok elemzésére, valamint az elektronikus ismerethordozók használatára (Internet, a CD-romok). Az ének-zene tárgy célja a felső tagozaton is hasonló a korábbiakhoz: az együtténeklés és zenélés élményének megélése, valamint a művészi zene teljességének bemutatása. A rajz és vizuális kultúra tárgy célja a felső tagozaton is az, hogy a gyerekeket látni és láttatni tanítsa. A felső tagozaton egyre inkább előtérbe kerül a látvány mélyebb tartalmának elemzése és megértése, az egyéni alkotó tehetség kibontakozásának segítése, a képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzeletkincs bővítése, valamint az ábrázolási módok és az ehhez szükséges technikák fejlesztése. A vizuális nevelés jelentős mértékben hozzájárul a

71

személyiségformálásához, ahhoz hogy a diákok a kultúra értékeit becsülő felnőttekké váljanak. A technika és életvitel tárgy alapvető célja a felső tagozaton megfelel annak, amit a kisiskoláskor elején kitűztünk magunk elé. Olyan gondolkodásmódot alapozunk, amely képessé teszi a gyerekeket arra, hogy megértsék a természetben és a társadalomban élő ember által létrehozott technikai környezet bonyolult kapcsolatrendszereit. A technikai környezettel való ismerkedés mindig a gyerekeket közvetlenül körülvevő világból indul ki, ennek fontosabb részeivel foglalkozunk. Olyan magatartási modellt szeretnénk mutatni a gyerekeknek, amely lehetővé teszi a naponta változó technikai környezettel való konstruktív viszonyt, problémamentes együttélést. Céljaink megvalósításának érdekében bekapcsolódunk az iskolai projektek megvalósításába. A testnevelés és a sport tantárgy célja, hogy a gyerekek az egészséget értékrendjükben kiemelten kezelő felnőttekké váljanak. Fejlődjenek motorikus képességeik, mozgásuk kulturált, rendezett legyen. Ezt a célt szolgálja a tárgy keretein belül szervezett tánctanítás (majorett) is. A testnevelés tantárgynak elő kell segítenie a gyerekek egészséges fejlődését, különös tekintettel az életkori sajátosságokra, és az egyéni adottságokra. A tánc és dráma modul (integrálva a magyar nyelv és irodalom tantárgyba) célja a drámajáték eszköztárának megismertetése a gyerekkel, segítség adása ahhoz, hogy diákjainkból a színházat értő felnőttek váljanak majd. Miután a dráma-pedagógia módszerei számos tantárgy tanítása során sikerrel alkalmazhatók, iskolánkban a drámatanítás jelentősége nagyobb, mint az a tantárgy óraszámából következne, szinte minden tárgy tanítása során alkalmazunk sajátos drámapedagógiai módszereket. Valljuk, hogy a drámapedagógia fontos szerepet tölt be a személyiségformálásban. Az ember és társadalomismeret, etika modul iskolánkban önálló tantárgyként szerepel. Fontos célja, hogy a gyerekek képet kapjanak az emberi természetről, illetve a társas kapcsolatok alakulásáról. A tárgy fontos feladata az általános műveltség szélesítése mellett a gyermekek erkölcsi értékrendjének formálása is. A mozgókép és médiaismeret modul célja a mozgóképi szövegértés és információ-feldolgozás képességének fejlesztése. Fontos feladatunk a média szerepének és hatásának elemzése, a gyerekek felkészítése arra, hogyan éljenek a média lehetőségeivel.

Tanórák “...Már gyerekkorom óta a magam iskolai tapasztalataiból tudom, hogy az egész oktatásügyet az egész világon, mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát bepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.” (Szent-Györgyi Albert) Konkrét vizsgálatok bizonyítják, hogy csak az a tudás hatékony és tartós, amelyhez tevékenység által, aktív módon, egyéni és csoportos munkában jutott el a gyerek. Ezért iskolai munkánkban egyre nagyobb szerepet kap a tevékenykedtetést. Ez a forma ugyan látszólag időigényesebb, de az eredmények valódiak és maradandóbbak. A tanóra szervezésének fő alapelvei:  a differenciálás, mely figyelembe veszi a gyerekek eltérő fejlődési ütemét, különbözőségét. Megvalósulhat csoportmunkán belül és differenciált egyéni munkában is.  a tevékenységközpontúság,  együttműködési képességet fejlesztő csoportmunka – kooperatív munka,  az információs kommunikációs technológia (IKT) alkalmazása. 72

A választható tantárgyak rendje és értékelése A szülő az iskola által készített nyomtatványon minden év május 15-ig írásban jelöli, gyermeke számára mely választható tantárgyat kéri a következő tanévben. A nyomtatványon fel kell tüntetni a választható tárgyak körét, óraszámát s a maximum választható összes óraszámot. Ennek figyelembevételével készül el az iskola következő tanévi tantárgyfelosztása. Egy-egy választható tárgyra jelentkező tanulók összlétszáma minimum 12 fő. Amennyiben a létszám kevesebb, fel kell ajánlani a szülőknek a többségben választott tantárgyat. Határidő minden év június 10. Az osztályfőnökök az osztálynapló „feljegyzés” rovatába jelölik a tanulók által választott tantárgyat, melyről való mulasztást a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha kötelező óráról mulasztana a tanuló. 1-4. osztályban választható tevékenység: csoportbontással: 1. osztály :  játékos képességfejlesztés 1 óra  idegen nyelv (német/angol) normál tanterv 1 óra 2.osztály:  játékos képességfejlesztés 1 óra  idegen nyelv (német/angol) normál tanterv 1 óra  idegen nyelv (angol) emelt szintet előkészítő 2 óra 3. osztály:  kompetenciafejlesztés 1 óra  idegen nyelv (német/angol) normál tanterv 1 óra  idegen nyelv (angol) emelt szintet előkészítő 2 óra 4. osztály:  kompetenciafejlesztés 1 óra  informatika 1 óra 5-8. osztályban választható tevékenység csoportbontással:  második idegen nyelv 2 óra  informatika emelt 3 óra  német, angol emelt 2 óra  testnevelés 1 óra 7. 8. osztály matematika 1 óra. A választható tantárgyak értékelését a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza.

Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglakozások számát, az órakeretből képződő „szabadsávos" óraszám határozza meg. Fenntartói finanszírozás hiányában, a pedagógiai program költségvonzattal járó tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó "kötelező" tanulmányi kirándulást nem tartalmaz. A fakultatív, az emeltszintű oktatás, a csoportbontás óraszámának biztosítása után, az esetlegesen „szabad" órakeret felhasználásáról, a tanulói igények figyelembevételével döntés a tanévi tantárgyfelosztás elfogadásakor történik. Az egyéni és differenciált foglalkozásokra fordítható órakeret felhasználásáról szóló döntést, a tanulói igények, szakértői fejlesztési javaslatokhoz kapcsolódó óraigény függvényében, az éves munkaterv, (tantárgyfelosztás) tartalmazza. A szabadidő hasznos eltöltését biztosítják a kollégák által szervezet hagyományos és aktuális igényeket kielégítő programok (túrák, kirándulások, színház, - koncertlátogatások, versenyek, vetélkedők, stb.), a tömegsport-foglalkozások, az iskolai sportkör által szervezett 73

sportcsoportok. (atlétika, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, játékos sport). A foglakozások száma, a sportcsoporti működés tartalma, heti rendje az iskolai tömegsportra fordítható óraszám tanévenként az éves munkaterv keretén belül, a tanulói igények figyelembevételével kerül meghatározásra. A személyi és anyagi feltételek figyelembevételével a következő lehetőségeket kínáljuk tanulóink számára a tanórán kívüli tevékenységi körben: Térítésmentes kínálatunk:  Szakköreink: báb, furulya, angol idegen nyelv, kézműves, majorette, színjátszó szakkör, informatika.  Tömegsport: kézilabda, labdarúgás, atlétika, tömegsport.  Kompetenciafejlesztés: 4.,6.,8.,10. évfolyamon matematika és szövegértés kompetenciafejlesztés folyik.  Könyvtár, napközi, tanulószoba  Tehetségpont- önképzőkör Tehetséggondozás Intézményünk kiemelten fontos feladatnak tekinti a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését. Egységes középiskolánk tagintézményeiben a tehetséges és érdeklődő tanulók szakkörökön, önképzőkörökön illetve sportkörökön kapnak lehetőséget egyéni képességeik minél eredményesebb kibontakoztatásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Indításukról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szabadidős tevékenységet végző kollegáink a következő feladatokat kívánják megoldani - iskolai hagyományok, iskolaarculat kialakítása, - tehetséggondozás, - felzárkóztatás, - önképzésre, önművelésre való felkészítés, - közösségi gondolkodásmód és viselkedési norma kialakítása, - külső intézménnyel kapcsolattartás, - nemzeti és társadalmi ünnepekről való megemlékezés, - kultúra és műveltség átadása, - szórakozás, kikapcsolódás, - egészségnevelés, szocializáció, ifjúságvédelem, - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, - drogmegelőzés, - demokráciára nevelés, politikai kultúra, - környezeti nevelés - integrációba bevont tanulók hátrányainak csökkentése. Kollégáink képesek a fent meghatározott feladatok elvégzésére, képesek önálló, kreatív munka végzésére, empatikus képességekkel rendelkeznek, jól és szívesen dolgoznak kötetlenebb munkaformák között. Kapcsolatteremtésükben mind a diákság, mint az iskola dolgozóival, illetve a mikrokörnyezettel (fenntartó, szülői szervezetek) képesek jó kapcsolatot teremteni.

74

A tanulásszervezés egyéb formái Erdei iskola 6. évfolyamon az osztály több napot erdei iskolában tölt, ahol a helyi természeti és társadalmi adottságokra építő természet- és társadalomismereti programban vesz részt. Az erdei iskola mint nevelési színtér igen alkalmas a szociális érzékenység és a társas intelligencia fejlesztésére. Az erdei iskola keretében találkozhat a gyerek az élő természeti környezettel, a valódi falusi élettel. Projektnap, projekthét A projekt lényege az, hogy egy téma kibontása – több műveltségi területet is érintve – teljes tevékenységkörön keresztül történik. A fő hangsúly nem mindig a produktumon van, hanem magán a folyamaton. A problémafelvetés, célkitűzés, tervezés, megvalósítás, értékelés folyamatának megélésén túl a tevékenységek sokszínűsége, összetettsége egyszerre nyújt lehetőséget az együttműködésre, és arra, hogy minden gyerek megtalálja a saját érdeklődésének, képességének megfelelő feladatot.

Osztályba és csoportba sorolás A Közoktatásról szóló törvény az iskola szakmai önállósága körébe tartozónak tekinti az osztályok szervezését, megbontását, ill. összevonását. / 52.§ (13.) bekezdése, valamint a közoktatatási törvény 3. sz. melléklet./ Az iskolában az oktatás a hagyományos osztálykeret-rendszerben történik. Az iskola épületének infrastrukturális adottságai valamint a testület összetétele, szakmai képesítése lehetővé teszi, az iskola alaptevékenységében rögzített feladatainak ellátását. Az általános iskola két tannyelvű osztályaiba a szülők által választott idegen nyelv (német) alapján lehet bekerülni. A nevelési és képzési célok maradéktalan teljesítése érdekében csoportbontást is alkalmazunk. A csoportbontás elvei  egyes közismereti tárgyak esetében (pl. idegen nyelv)- mérés alapján, létszám, ill. lehetőség szerint,  informatika tantárgynál minden évfolyamon létszám, ill. lehetőség szerint,  emelt szintű nyelvoktatásban résztvevőknél a nyelvoktatás során,  célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan,  napközis csoportok kialakítási szempontjai:  lehetőleg osztályra épülő homogén csoportok kialakítása a létszámarányosság figyelembevételével.(osztályra épülő vagy évfolyamokra épülő csoportok.). Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai  a tanuló egyéni érdeklődése, tehetsége alapján. Tevékenységi formák:  szakkörök, énekkar, sportkör, könyvtár, szaktárgyi versenyre, érettségire, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások kompetenciafejlesztés.

Tanulói jogviszony és átjárhatóság Az általános iskola induló évfolyamára való belépés feltételei Iskola a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg –minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betöltse. Amennyiben ezt csak az adott tanév december 31-ig tölti be, a szülő kérheti gyermeke felvételét. Indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az

75

alsó tagozatos felvételi munkabizottság javaslata alapján az igazgató dönt. Az iskolába felvételt nyert első osztályos tanulót – a szülői kérést figyelembe véve sorolja tanulócsoportba az iskola. Nem tagadható meg az 1-4 évfolyamba járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi. Iskolánkba elsősorban az a gyermek vehető fel, aki a tárgyév május 31-ig a 6. életévét betöltötte és iskolaérett. A tanulók kiválasztásának elvei, módja, a belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások. A beiratkozás módja, fellebbezés, lehetőségek, eljárások Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata,  az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény,  a tárgyév június 01. és december 31-ig iskolakötelezetté váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat,  TAJ szám,  lakcímkártya. A tanuló az iskolával – a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll. A felvételt a városi polgármesteri hivatal által meghirdetett módon és időben kell kérni iskolánkban. A felvétel további feltétele írásos szülői kötelezettségvállalás, amelyben a szülő a kötelező óraszámok feletti választható és a képzési folyamatba beállított óraszámokat elfogadja, valamint a házirendet tudomásul veszi. A beiskolázást nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az intézmény vezetője dönt. Elutasító döntés ellen az igazgatójánál lehet fellebbezni. A fellebbezést az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. Átvétel más intézményből Átvételnél a felvételi mérlegelés fő szempontja: ● az adott közösség életére milyen hatást gyakorolhat az új tanuló, ● mennyire indokolt az ő életében az iskolaváltás szükségessége, ● a szülő egyetért-e a pedagógiai programunkban szereplő alapelvekkel, értékekkel, célokkal, ● a tanulmányi eredmény, a magatartás, szorgalom, létszám, az eddig tanult idegen nyelv. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésnek, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyeinek valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt, az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében. Integrálandó tanulók felvétele: Szempontok: ● rendelkezik-e az iskola a tanuló fejlesztéséhez megfelelő szaktudással és fizikai feltételekkel, ● a befogadó gyermekközösség emberi, tanulmányi helyzete és teherbíró képessége. A felvételről az igazgató az osztálytanítóval, osztályfőnökkel együtt dönt az iskolai fejlesztő munkaközösség véleménye alapján. Tanév elején: előző tanévben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük. Középiskolában azokból az érettségi, ill. szakmai alapozó tantárgyakból, melyet nem tanult, vagy kevesebb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tenni, illetve pótolni a kell a hiányosságokat.

76

Tanév közben: a törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik. Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány, (esetleg az adott tanévre vonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeket igazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére. Ha a tanuló tanév közben érkezik:  Összehasonlítjuk tankönyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számára tartós használatú tankönyvet.  Eltérő tanmenet esetén a tanuló számára elegendő időt biztosítunk az átállásra, esetleg a felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és a tananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 3 hónap. Ez idő alatt a tantárgyat tanító nevelő segíti a tanulót egyéni foglalkozás keretében.  Idegen nyelv esetén – ha tanuló korábban más nyelvet tanult – a tantárgyat tanító nevelő egyénileg segíti a felkészülését.  Erről a tanulót átiratkozáskor tájékoztatni kell, egyben meghatározva a határidőt is.

Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt kérhet a szülő (orvosi, szaktanári, osztályfőnöki, vagy egyéb javaslat alapján), melyet a tantestület véleményez. Elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekcióra van lehetőség, ha a tanuló maximum 2 tantárgyból nem teljesítette a követelményeket, „elégtelen” minősítést szerez. Ebben az esetben a tanévzárást követő 2 hónapon belül pótvizsgabizottság előtt bizonyíthatja, hogy az előírt tanulmányi követelményeknek eleget tesz. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § módosított (8) bekezdése alapján: Ha a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Első osztályosok esetén a tanító, az igazgató és a munkaközösség-vezető beleegyezésével, javaslatot tehet a szülőnek az első évfolyam megismétlésére, ha megítélése szerint ez a gyermek további fejlődését, iskolai előmenetelét segíti. Ha a szülő elfogadja a javaslatot, az első iskolai év előkészítőnek minősül, iskolalátogatási bizonyítványt kap és a gyermek újra elsős lesz. Amennyiben nem fogadja el, a gyermek második osztályba lép. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben:  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  magántanuló volt,  az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát.  egy, vagy több tantárgyból hiányzása elérte az éves óraszám törvényben meghatározott mértékét. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők  1-2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika,  3-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, idegen nyelv,  5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, id. nyelv,  7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv. A sikertelen osztályozó vizsga évfolyamismétlést von maga után.

77

Ha a tanulónak a hiányzása egy adott tantárgyból tanítási órák harminc százalékát meghaladja a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló – szülői kérésre – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén a magántanulói határozatban, az igazgató által megjelölt tantárgyakból osztályozó-vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése előtt, a tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezésekor Ennek szabályairól a közoktatási törvény 75.§ rendelkezik. Bizonyítványok: iskola a közoktatási törvény 72.§ szerint adja ki a bizonyítványokat, s vezeti azok nyilvántartását.

Tankönyvkiválasztás elvei A kiválasztás szempontjainál az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai döntöttek. A konkrét taneszközök megnevezései megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Az egyes tantárgyakhoz előírt taneszközök használata a fenntartó számára nem jelent többlet költséget.  A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.  A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, CD, DVD lejátszó. ● Legyen összhangban a pedagógiai programban kifejtett pedagógiai alapelvekkel, értékekkel, célokkal, feladatokkal  Legyen alkalmas differenciálásra, képességfejlesztésre. Képességfejlesztésen belül különösen szem előtt tartjuk, hogy alkalmas-e a taneszköz a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztésére ● A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő módszerek alapján tervezze meg a tevékenységeket, legyen alkalmas a tevékenységeken keresztül való tanulásra ● a gyerekek számára egyértelmű, áttekinthető, érthető utasításokat, feladatokat tartalmazzon, ösztönözze a sokoldalú kommunikációt  A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:  A megfelelő tantárgyakat és a tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a helyi tanterv összeállítása után – az abban szereplő tantárgyak és feldolgozandó témakörök ismeretében – lehet beírni.  A tankönyv  Legyen alkalmas arra, hogy a szükséges ismereteket a tanuló önállóan is el tudja sajátítani. Illeszkedjen az adott tantárgy helyi tantervéhez.  Megfelelően tagolt.  Áttekinthető.

78



Tartalmazzon megfelelő számú ismeret, megértés és alkalmazás szintű feladatot.  Az adott évfolyam tehetséges tanulói fejlesztéshez megfelelő kiegészítő ismereteket.  Emelje ki a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismereteket.  Adjon a témazáráshoz ajánló feladatokat.  Kötése, fűzése bírjon ki legalább egy tanévet.  Mérsékelt árú legyen. A fenti elvek figyelembevételével a tankönyvválasztásban érvényesül a tanári szabadság. A változtatásra javaslattevő: a szaktanár, a munkaközösség, dönt: az iskolavezetés.

4.

Ellenőrzés, mérés, értékelés Az értékelést diagnosztizálásra, folyamatelemzésre és összegzésre használjuk. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének általános elvei:  Az elmélet és a gyakorlat egysége: a tanulók teljesítményét, fejlődését összevetjük a velük szemben támasztott tantervi követelményekkel.  A sokoldalú fejlesztéshez a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységét sokoldalúan szervezzük meg.  Folyamatosan, többféle módszerrel értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését: Az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, s egymás teljesítményét is értékelhetik szóban, esetenként érdemjegyekre tehetnek javaslatot. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, alkalmazása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmüket, kommunikációjukat  Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk.  Az értékelésnél figyelembe vesszük az élettani sajátosságaikat.  Ellenőrzéskor, értékeléskor tájékoztatjuk a tanulókat, hogy a feladataikat mennyire oldották meg sikeresen; hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.  Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órákon kívüli tevékenység közben is – folyamatosan – figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.  Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk azért, hogy a tanuló érezze, hogy az ellenőrzés, értékelés természetes kísérője a tanulásnak, és arra szolgál, hogy figyelemmel kísérjük: megfelelő ütemben, mélységben haladnak-e a tanulásban. Helyi tantervünk alapján tantárgyanként a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmazunk meg, melyeket a tanév elején ismertetünk a tanulókkal.  Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értékelés legyen fejlesztő, motiváló, korrekt és humánus.  Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek, tanuló mekkora energiát fektet a felkészülésbe. Olyan légkört szeretnénk ez által teremteni, amely kedvező feltételeket biztosít a minél jobb teljesítményhez (szorongás, félelem elkerülése). A tanulóknak mindenképpen érezniük kell munkájuk eredményeként az előrehaladást.

79

   



 

  

Kitűzött célunk, hogy világosan közvetítsük a követelményeket, elkerüljük a diszkriminációt. Az osztályzatok és érdemjegyek reálisan fejezzék ki, hogy milyen periódusban tart a tanuló. Tantárgytól függetlenül tanárainktól, oktatóinktól elvárjuk, hogy tanítványaikat a szép, helyes, magyar beszédre, és helyesírásra tanítsák és fejlesszék diákjaik kifejezőkészségét is. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az osztályzatról a tanulót és szülőjét az ellenőrzőn keresztül rendszeresen értesítjük. Az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (Közokt. Tv.) Az egyes tanulók év végi érdemjegyét a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és ezek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az év végi érdemjegyre javaslatot, a tantárgyat tanító nevelő tesz. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkérheti az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az érdemjegyet az évközi osztályzatok alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanulók értékelése reális számú osztályzat alapján történik, minimálisan 3 osztályzat alapján félévenként. A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tananyag elsajátításának számonkérése történhet szóbeli, illetve írásbeli feleltetéssel. Nagyobb témakör lezárása témazáró, illetve úgynevezett "nagydolgozattal" zárul, melynek időtartama egy, maximum két tanóra lehet. A tanórai aktivitást és a plusz munkát, gyűjtő munkát, illetve szorgalmi feladatokat is értékeljük Tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók esetén figyelembe vesszük a Nevelési tanácsadó, illetve a Szakértői bizottság javaslatát.

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztése és mérés-értékelése

Célok:  Integrált nevelés intézményszervezeti keretekben való működtetése.  Esélyegyenlőség biztosítása akár minimumszintet felmérő feladatlap alkalmazásával.  Saját szintjükhöz mért kompetenciák fejlesztése a részképesség zavar és a tanulási akadályozottság figyelembevételével.  Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása a hátrány kompenzálására. Tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő tanulók esetében figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság javaslatát. Valamint számonkéréskor többletidőt biztosítunk a felkészüléshez, szükség esetén az igazgató a tantárgy tanulása, vizsgája és óralátogatása alól felmentést adhat.

80

Mérés, értékelés az iskolai szervezetben Mérésben résztMérés tartalma Mérést végző vevő(k) köre

A pedagógus

Osztályok, csoportok, egyes tanulók.

Évfolyam, Munkaközösség osztályok, csoportok.

Mérés típusa

Tanítási egység, témakör, modulok elsajátításának szintje, tanulói képességek, személyiségfejlődés, neveltségi szint alakulása. Rászorultság, szociális háttér.

Bemenetmérés diagnosztikus. Folyamatba épülő és kimenet mérés, alkalomszerű és rendszeres, részleges és teljes körű, számon kérő és alkalmazó.

A tantárgy(ak) anyagának elsajátítási szintje, tanulói képességek, személyiségfejlődés neveltségi szint alakulása évfolyamon-ként, tantárgycsoportonkén t.

Kimenet mérés (felmérés) Statisztikák összevetése. Egységes követelményszintek teljesítésének felmérése. Versenyeredmények összesítése, összevetése.

Teljesítményértékelés. Klíma. Szervezeti teljesítmény. Tanári teljesítményének érté-kelése.

Kimenet mérés (felmérés), Értékelő, önértékelő lapok. Interjú.

Mérés időbelisége, ciklikussága

Rendszeres és ciklikus

Ciklikus, munka-terv szerinti gyakorisággal.

Iskolavezetés

Tantestület, szervezet, nem pedagógus munkakör.

Fenntartó

Teljes iskola statisztikai adatai

Átfogó statisztikai és gazdasági jelentések.

Kimenet, bemenet Éves munkamérés. Statisztikák, rend szerinti, jelentések, eseti. beszámolók.

1. o.

DIFER

Bemenet

4., 6., 8., 10. o.

Kompetencia

Kimenet

10. o.

Kisérettségi

Kimenet

11., 12. o.

Érettségi

Kimenet

11., 12.

Szintvizsga

Kimenet

13. o.

Szakmunkásvizsga

Kimenet

13., 14. o.

Szakmai, vizsga.

Kimenet

Országos

OKJ

Ciklikus Rövid-, középés hosszú távú terv.

Eseti (célzott vizsgálat).

81

Bemenetmérés Tartalom

Célcsoport

Tantárgyi mérések

2-14. o.

DIFER-mérés Neveltségi szint

1. o. 3., 5., 7., 9. o.

Jelleg, forma

Időpont

Teszt, kérdőív, dolgozat, Év eleji mérőlapok, melyek megegyeznek az előző év szeptember végi mérőlapjával, kivéve 9. évf.

Felelős

Szaktanár

Munkalapok

október - Osztálytanító, november fejlesztőpedagógus

Teszt

október

Osztályfőnök

Folyamatmérés Tartalom

Célcsoport

Jelleg, forma

Időpont

Felelős Minőségbiztosítási vezető.

Partneri elégedettség

1-14. o.

Kérdőív, interjú.

évente áprilisban

Hátrányos és veszélyeztetett.

1-14. o.

Nyilatkozat.

évente Gyermekvédelmi októberben felelős.

Évközi tantárgyi mérések

1-14. o.

Dolgozatok, felmérések.

Tartalom Teljesítményértékelés.

Célcsoport

Tantestület

Jelleg, forma Óralátogatás, értékelő lap, önértékelő lap, interjú.

témakörök végén

Időpont

Szaktanár.

Felelős

kétévente

Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető Igazgató

Klíma

Teljes munkatársi kör.

Kérdőív

kétévente

Szervezeti teljesítmény (eredmény).

Teljes munkatársi kör, tanulók.

Statisztikák, kérdőívek, dokumentumelemzés, versenyeredmények, interjú.

négyévente Igazgató

Szervezeti működés eredmény összevetése.

Teljes munkatársi kör, tanulók.

Statisztikák, kérdőívek, dokumentumelemzés, versenyeredmények, interjú.

négyévente Igazgató

82

Kimenetmérés Tartalom Tantárgyi mérések Kompetenciamérés Neveltségi szint

Célcsoport 1-10. o 4., 6., 8., 10. o. 4., 6., 8., 10. o.

Jelleg, forma

Időpont

Felelős

Feladatlap, teszt, írásbeli és szóbeli vizsga, gyakorlati vizsga

májusjúnius

Szaktanár, szakoktató

Feladatlap

május

Igazgatóhelyettes

Teszt

április

Osztályfőnök

Mérés, elemzés, javítás

Eljárásrend készült, mely elsősorban a mérőeszközök használati rendjéhez kapcsolódva tartalmazza a tevékenységet, a módszert, az eszközt, az érintettet, a határidőt és a felelőst. (IMIP) A tanulói teljesítmények értékelését segítik továbbá a tantárgyi mérőeszközök rendje, a szoktatási program, módszertani eszköztár, tanulásszervezési eljárások, az osztályfőnök munkáját segítő eszköztár, és egy információs adatlapon. A nevelési folyamatban fontos az ellenőrzés és az értékelés összehangolása. Ennek a tevékenységnek nagyon fontos eleme az önellenőrzés, önértékelés. Az ellenőrzés és az értékelés akkor éri el valódi célját, ha ösztönző hatású, eleget tesz az alábbi feltételeknek:  igazságos, tárgyilagos, mentes az elfogultságtól, előítélettől, egyoldalúságtól  jóindulatú, segítő szándékú  ne váljék a cselekvés céljává  legyen személyre szóló  segítse a személyiség sokoldalú fejlődését  segítse az egészséges versenyszellem alakulását. A relatív érékek aszerint alakulnak, hogy a gyerekek a teljesítményük alapján milyen helyet foglalnak el közösségükben. Ez fokozatosan kihasználja a gyermekekben rejlő versenyszellemet. Szükségesek a hosszabb-rövidebb időszak teljesítményének összefoglaló értékelése. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. A számonkérés módjai és követelményei alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz. Beszámoltatási események

Mindennapos számonkérés, ellenőrzés:  házi feladat javítása, ellenőrzése, esetenkénti értékelése érdemjeggyel,  szóbeli számonkérés a tananyagból,  írásbeli számonkérés (egy vagy több tanulót érintően),  óra végén az órai munka értékelése szóban, illetve érdemjeggyel,  feladatlapok,  önértékelés, csoportos- vagy osztályértékelés. Tanmenetben meghatározott számonkérések: (Az objektivitás érdekében történik az egyes témák, időszakok lezárásakor;)

83

Nem mindennapos számonkérés:  beszámolók, referátumok, kiselőadások, csoportmunkák, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, feladatlapos mérés, témazárók, évközi dolgozatok,  Tematikusmérések, tesztek.  Vizsga (6. évf.; 8. évf. 12. évf. 13. évf. 14. évf.) vagy szintvizsga a szakiskola 11. illetve 12. évfolyamán a 2. félévben, kis érettségi a szakközépiskola 10. évfolyamán).  Munkadarabok. Az értékelés rendszeressége és formái

Feladata, hogy a gyermek személyiségében olyan hatást érjen el, hogy egy pozitív folyamat induljon meg, ami akaratát fokozza, és ne vesztesként érje meg az összehasonlítást. A folyamatos tájékoztatás, az eredményekről és eredményességekről való azonnali visszajelzés igen fontos a kisgyermekkorban. Értékelés módjai

A tanulók előmenetelét félévkor és tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása. A törvényi előírásoknak megfelelően az alsó tagozatban második osztály félévéig szövegesen értékeljük tanulóinkat. Második évfolyam év végétől nyolcadik évfolyam év végéig félévkor és tanév végén az értékelés érdemjeggyel történik.  Az 1. évfolyamon a szöveges értékelés rendszeressége:  félévi,  tanév végi, tájékoztatás  differenciált.  A 2. évfolyamon:  év közben érdemjegyekkel történik az értékelés,  félévkor szöveges értékelés  tanév végén érdemjegyekkel értékelünk.  A 3-8. évfolyamon:  év közben érdemjegyekkel történik az értékelés,  félévkor és év végén érdemjegyekkel értékelünk. Szöveges értékelés félévkor és tanév végén: Az első osztályban félévkor és év végén, valamint második osztályban félévkor szöveges értékelés készül. A tanulók bizonyítványába a következők valamelyike kerül (két tannyelvű osztályban németül és magyarul is): A tanuló a tantervi követelményeknek:  kiválóan megfelelt– jól megfelelt – megfelelően teljesített – felzárkóztatásra szorul. A bizonyítvány mellé az OM által megfogalmazott és a nevelő által kiegészített (választható és két tanítási nyelvű tantárgyak) értékelő lapot csatolunk. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a tanító, az alsós munkaközösség-vezető a szülőkkel konzultálva értékeli a tanuló munkáját, teljesítményét, és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésekre. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szakemberét is bevonjuk a haladást akadályozó tényezők felderítéséhez. Iskolai írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az írásbeli és szóbeli feladat a tanóra anyagához kapcsolódik. Szerepe: ismeretek rögzítése, alkalmazása,  ismeretek elsajátításának ellenőrzése,

84

 összefüggések felderítése,  önálló feladatvégzés fejlesztése,  önellenőrzés képességének fejlesztése. Írásbeli beszámoltatási formák:  kézírásos munkák (leíró jellegűek),  tesztek,  feladatlapok nyílt és zárt végű válaszokkal,  rajzos munkák,  szódolgozat; nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, illetve nyelvvizsga típusúak; magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás,  kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, szakmai számítások tantárgyakból,  „beugró dolgozat” a napi elméleti tananyag ismeretének leellenőrzésére,  elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatikából és idegen nyelvből,  otthoni jegyzetelés, a tananyagrész önálló feldolgozása,  esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből,  témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Értékelése:  Az írásbeli munkákat 15 munkanapon belül ki kell javítani.  A tantárgyaknál pontozással, vagy globálisan értékeljük a tanulók munkáit, a pedagógiai szabadság jegyében.  A rövidebb, kisebb, 1-2 tananyagrészt felölelő írásbeli feleletek egy jegynek számítanak.  Témazáró dolgozatok, nagyobb anyagrészt felölelő írásbeli feleletek két jegynek számítanak. Korlátok:  Egy tanuló egyéni feladatvégzésére jutó időtartam:  szóban, alapképzésben maximum 10 perc, középszinten legfeljebb 15 perc,  írásbeli munkák esetén maximum 25 perc-kivéve a témazárók, illetve tematikus mérések.  Az értékelés szempontjait és módját a tanulókkal ismertetni kell. A témazáró dolgozatokat az írás előtt legalább 1 héttel be kell jelenteni. Egy nap alsó tagozatban naponta maximum egy, felső tagozatban naponta maximum kettő; egy héten alsó tagozatban legfeljebb három, többi osztályban legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. Ha tanuló betegség, vagy egyéb, igazolt hiányzás miatt nem tudta megírni a témazáró dolgozatot, azt – legalább egy hét felkészülési időt adva- köteles pótolni a tantárgyat tanító nevelő előírásai szerint. A tanulók szóbeli ellenőrzése

A tanulók szóbeli ellenőrzését az alsó tagozat 1-4. osztályában, az órai aktivitásuk, megnyilatkozásuk alapján végezzük:  a tanító által feltett kérdésekre történő helyes válaszadás,  önálló vélemény nyilvánítása,  gyűjtőmunka, szorgalmi feladat bemutatása, stb.,  néhány mondatos összefüggő felelet (pl. tartalom elmondása, környezet tényanyag).

85

A felső tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében a 4. osztályban fokozottabb hangsúlyt kap az önálló, szóbeli feleltetés. Írásbeli munkákat a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógusok által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulóink. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévente legalább egyszer felel szóban. Az osztályzatok megállapításánál – az egységesség és áttekinthetőség érdekében – az alábbi iskolai szabályok érvényesek:  Az év eleji felmérések csak diagnosztikus jellegűek, az elért százalékos teljesítmény kerül a naplóba. (pirossal)  Egy-egy tantárgyi egység lezárása témazáró dolgozattal történik. A témazáró dolgozat jegye – átfogó jellege miatt – kétszeres súllyal veendő figyelembe. A bejegyzés-kor használt megkülönböztető szín: piros.  A 6. 8. és a 10. szakközépiskolai évfolyam tanév végi vizsgáinak eredménye a témazáró dolgozatokkal azonos módon kétszeres súllyal számítandó, bekarikázott piros jeggyel jelölendő.  A folyamatos szóbeli számonkérés, segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulók számára – akiknél az írásbeli kifejezés problémát okoz - biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetőségét. Egy-egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése írásban is történhet. Figyelembe vétele egyszeres súllyal történik. A bejegyzéskor megkülönböztetésül használt szín: kék.  A haladási naplóba a félévi jegyeket zölddel, az év végi jegyeket piros színnel jelöljük. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát és törekedjenek minél teljesebb elérésére. Általános iskolában házi feladatként csak olyan feladat adható, amelynek elvégzése a gyerek önállóan vagy kis segítséggel képes. A hétvégi házi feladat beszabályozása:  Célja, hogy a tanuló az iskolában szerzett ismereteket gyakorolja, átismételje; a tanulás önállóságának kialakítása (feladat felidézése, elvégzése), kötelességtudat, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése. A házi feladat megtervezésének elvei:  A tananyag nehézségétől függően adhatók feladatok.  Az otthoni munkára adott feladatoknak mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódniuk, az eddig tanult anyag alkalmazását, elmélyítését, vagy egy következő tananyag előkészítését kell szolgálniuk.  A feladatok eredményessége nem lehet osztályozás alapja.  Ha a tanuló a feladatokat rendszeresen nem készíti el, úgy a szülőt írásban értesíteni kell.  Az otthoni feladat lehet szóbeli, írásbeli, vagy elektronikus.  A szóbeli házi feladatok (pl. környezet, olvasmány tartalmának elmondása, verstanulás) tanulási technikáit gyakoroltatjuk a napköziben (lényegkiemelés, vázlat, kulcsszavak)

86

A napközis felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei:  az órai anyag felidézése,  az órai anyag begyakorlása,  majd készségszintre emelése. Az otthoni felkészülés formái:  a tanórá(ko)n feldolgozott tananyag megtanulása,  gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat)  házi dolgozat,  ajánlott házi feladat (a szaktanár ajánlja),  szorgalmi házi feladat (a diák által önállóan választott),  felkészülés kiselőadásra,  átfogó, komplex ismétlés, Házi feladat mennyiségi korlátai:  A házi feladatot tantárgyanként napi maximum 30 percen belül készíthesse el a gyengébb tanuló is.  A napközis tanulók a házi feladatot hétvégén otthon készítik el, a pénteki csoport-közi készségfejlesztő foglalkozások miatt. Ezt a tényt a napközis nevelők év elején ismertetik a szülőkkel.  Ha hosszabb idő szükséges az otthoni feladat elkészítéséhez (pl. házi dolgozat, kiselőadás, kötelező olvasmány olvasása és elemzése, tétel kidolgozása), akkor annyi napot kell számolni rá, hogy napi 30 perc elegendő legyen a feladat elkészítéséhez.  Hétvégére, valamint az őszi, téli és tavaszi szünet idejére az adott házi feladatok nem haladják meg az egyébként tanóráról tanórára adott feladatok mennyiségét  Házi dolgozatot akkor lehet kötelezően feladni, ha biztosítva van iskolán belül az anyag elkészítéséhez szükséges minden forrás. Ha ezt nem tudja a tanár és az iskola biztosítani, akkor csak önként vállalással lehet kiadni otthoni feladatra. Ha azonban a tanuló önként vállalta, akkor kötelező a feladatot elkészítenie. Házi feladat értékelése:  A házi feladatot mindig ellenőrizni és értékelni kell.  A szorgalmi házi feladatot, amelynek nehezebbnek kell lennie, mint a kötelező házi feladat, minden esetben javítani és értékelni kell. A feladat feladásakor a tanárnak ismertetnie kell a tanulóval, hogy mi jár a jó megoldásért (jegy, plusz pont, piros pont, stb.)  A házi feladat hiánya valamilyen formában megjegyzésre kerül. A pedagógus egyéni módon tartja nyilván. Ha a tanuló nem készítette el a megadott határidőre a házi feladatát, akkor az óra elején köteles azt jelezni a nevelőnek, és – ha van – az indokot is.  Házi dolgozatot mindig jeggyel kell értékelni.  Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak akkor osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban mindig adunk. Tantárgyi osztályozás, értékelés

A tantárgyi értékelés elvei:  A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.  A tantárgyi értékelés tükrözze a követelmények elsajátításának szintjét, és a fejlődésben elért eredményt. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.

87

 Törekedjen mindenkor az objektivitásra, méltányosságra. Az értékelés abszolút és relatív. Az abszolút értékek állandóak; ezek az érdemjegyek:  tantárgyi értékelés  kitűnő (5 d)  jeles (5)  jó (4)  közepes (3)  elégséges (2)  elégtelen (1) Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál:  100-91% 5 (jeles)  90-76% 4 (jó)  75-51% 3 (közepes)  50-34% 2 (elégséges)  33-0% 1 (elégtelen) Minimumszintű mérésekhez: 100% - 85% megfelelt a szükséges teljesítmény minimum-szintjének, 84 % - 50 % korrekció szükséges, 50% alatt bemért tananyag újratanítása szükséges, Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Az eltérést a tantárgy helyi tantervében rögzíteni kell. A „témazáró” dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb. Készségtárgyak: Készségtárgyak esetén a tantárgyi követelmények elsajátításának mértéke mellett a tanuló képességeinek önmagához mért fejlődését veszik figyelembe, és ezt a saját értékeik szerint osztályozzák 5 fokozatú érdemjegyekkel. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél:  5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,  4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,  3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,  2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni.  Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés társuljon.  A félévi osztályzat a tájékoztató füzetbe, az év végi a bizonyítványba kerül.  A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont.  Az érdemjegyek minimális száma félévente 3.  Az egyes tantárgyak év végi osztályzása az egész tanév érdemjegyei alapján történik.

88



Ha a javasolt osztályzat eltér az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól ennek okáról, és indokolt esetben megváltoztatja az érdemjegyet.

Magatartás, szorgalom

Az értékelés alapelvei  Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak.  Egységes értékelési rendszert kell kialakítani és következetesen alkalmazni.  A házirendet, az iskolai viselkedés szabályait és a tantárgyi követelményeket, az értékelési rendszert a tanulóknak is ismerniük kell.  Az értékelési formák a hagyományos ötfokú osztályozás mellett a szóbeli és szöveges értékelés. Szóbeli értékelés szaktanár, osztályfőnök, igazgató igazgatóhelyettes által tanórán, szülői értekezleten, iskolai közösség előtt történhet. Osztályzattal a tantárgyi követelményeknek megfelelő tudásszintet, szöveges értékeléssel a tanulók képességeinek, készségeinek fejlődését, kiemelkedő vagy elmarasztaló teljesítményét értékeljük.  A tantestület a jutalmazás és elmarasztalás összhangjára törekszik.  A tantestület az első félév végén a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban ad írásos értékelést a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről.  Év végi osztályzatnál az egész évet alapul kell venni. A magatartás- és szorgalom értékelése A magatartás- és szorgalom osztályzatok félévi és év végi megállapításánál a többi tantárgyétól eltérő szisztémát alkalmazunk. A legjobb magatartású, ill. legszorgalmasabb tanulóink 5 /példás/, a legrosszabbak 2 /rossz/, a leggyengébb szorgalmúak 2 /hanyag/ minősítést kapnak. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntésével véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye mérvadó. A havi osztályzatokat a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatokat a bizonyítványba kell bejegyezni. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél minden évfolyamon a következő fokozatokat használjuk:  példás (5)  jó (4)  változó (3)  rossz (2) A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése esetén az érdemjegyek:  példás (5)  jó (4)  változó (3)  hanyag (2) A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai Példás az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik, 89

 kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat,  udvarias társaival, nevelőivel, szüleivel szemben,  óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét,  nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, megrovása. Jó az a tanuló, aki  betartja a házirendet,  tanórán és tanórán kívül jól viselkedik,  feladatait a tőle levárható módon teljesíti  feladatokat önként nem, vagy csak ritkán vállal, de a rábízott feladatokat teljesíti  az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt  nincs írásbeli intője, vagy megrovása. Változó az a tanuló, aki:  az iskola házirend előírásait néha nem tartja be,  tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben, vagy csak részben végzi el,  előfordul, hogy társaival és a felnőttekkel szemben udvariatlan,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  osztályfőnöki intője van. Rossz az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatai egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelés-oktatást zavarja,  igazolatlan mulasztása van,  több szaktanári figyelmeztetése, vagy osztályfőnöki megrovása, illetve ennél magasabb fokú büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes minősítési fokozatok, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Az ügyeletes, illetve szaktanári figyelmeztetés a jegyet módosíthatja, a nevelőtestület döntése alapján. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégez,  tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken rendszeresen részt vesz,  taneszköze tiszták, rendesek, ezeket a tanítási órákra mindig elhozza,  házi feladatai mindig készek. Jó az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  többletfeladatot tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendesek, 90

 házi feladata ritkán hiányzik. Változó az a tanuló, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelttel dolgozik Hanyag az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait gyakran nem végzi el,  felszerelése gyakran hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el,  az adott hónapban, illetve félévkor, vagy év végén osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak együttes megléte szükséges. A fegyelmező intézkedés, nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát, jogszabályban meghatározott jogait. A jutalmazás és büntetés részletes indoklását, mértékét az iskolai Házirend tartalmazza. Szülők értesítése A pedagógusok aláírásukkal hitelesítik a tanuló érdemjegyét az OM által engedélyezett nyomtatványban. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnökök rendszeres időközönként ellenőrzik, és az esetleges elmaradt érdemjegyeket beírják. Az elveszett nyomtatványt egy héten belül pótolni kell. A félévi és év végi osztályzások előtt legalább egy hónappal a bukásra álló tanuló szüleit értesíteni kell.

Vizsgarendszer A vizsgák módja  A vizsgák rendszeréről az adott évfolyam első szülő értekezletén a szülőket tájékoztatni kell.  Az SNI-s tanulók esetén a szakvéleményben meghatározottak alapján járunk el. Írásbeliség alóli felmentés esetén választható szóbeli vizsgával kiváltható az írásbeli vizsga. A 6. évfolyam vizsgarendszere

 

német nyelv (az emelt és a két tannyelvű csoportnak): írásbeli szintfelmérés, informatika: emelt szinten gyakorlati vizsga (ami kiváltható az ECDL szövegszerkesztés és prezentációkészítés moduljaival), Vizsgaanyag az 5., 6. évfolyamon tanultak. Bármelyik vizsga kiváltható egy megyei szintű verseny 1-15. helyezésével. Az év végi vizsga témazáró jegy értékével egyenlő és bekarikázott piros jegyként kerül a naplóba.

91

A 8. évfolyam vizsgarendszere

 német nyelv (az emelt és a két tannyelvű csoportnak): szóbeli vizsga – 5 tétel (szituáció, kötetlen beszélgetés), írásbeli szintfelmérés  informatika emelt: gyakorlati vizsga, ami kiváltható ECDL Start vizsgával (szövegszerkesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, internethasználat moduljaival) Vizsgaanyag: 5 – 8. évfolyamon tanultak. Bármelyik vizsga kiváltható egy megyei szintű verseny 1-15. helyezésével. A német nyelvvizsga kiváltható sikeres nyelvvizsgával Az év végi vizsga témazáró jegy értékével egyenlő és bekarikázott piros jegyként kerül a naplóba.

5. Munkarend A tanítás napirendje Iskolánkban egyműszakos oktatás folyik. Az alsó tagozatos és felső tagozatos tanulók lehetőség szerint osztálytermi rendszerben tanulnak. Reggel 645 órakor a portás nyitja az épületet. Az intézmény nyitva tartása alatt csak felügyelettel tartózkodhatnak tanulók az épületben. Az ügyeleti rendet az ügyeletvezető a tantestület közreműködésével az egész tanévre készíti el, mely mindenki számára jól látható helyen ki van függesztve. 730 órától az ügyeletes nevelő fogadja az érkező tanulókat. A tanítás 800 órától kezdődik, legkésőbb 1455 órakor fejeződik be. Az elméleti tanítási órák 45 percesek (1-6.óra), 40 percesek (6-7. óra), a csoportos gyakorlati órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10, ill.15 percesek. Az 5. és 6. óra utáni szünet 5 perces. Tízórai szünetben a tanteremben fogyaszthatják el reggelijüket. Az iskolai büfé 7-13 óráig üzemel. A többi szünetben a tanulók (az időjárástól függően) a folyósón vagy az udvaron tartózkodnak az ügyeletes nevelők felügyeletével (ld. Házirend). A tanulók napközben csak az osztályfőnök, igazgató illetve igazgatóhelyettesek írásos engedélyével hagyhatják el az épületet. A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi.

A tanév beosztása A tanév kezdését, zárását, valamint a tanítási szünetek időpontját évente miniszteri utasítás szabályozza. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő két héten belül meg kell tartani. Minden ünnepélyt, rendezvényt, ami a szülőket is érinti, az általános munkaidőn kívül kell rendezni. A tanítás nélküli munkanapok felhasználását az éves munkaterv tartalmazza. A tanév rendjét, az első félév lezárását, a tanítási napok számát, a tanítás nélküli munkanapok számát, és elosztását, ezek pontos időpontját az éves munkatervben rögzíteni kell a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet ismeretében. A tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető (Közoktatási Törvény 52. § (14) bek.), ha az iskola a szükséges időt megteremti. A tanítási szünetek időpontja tantestületi döntés alapján módosulhat. A tanórák tömbösítésére lehetőség van (pl.: testnevelés). Ezt az igényt az igazgatóval történt egyeztetés után az órarendet összeállító igazgatóhelyettesnek be kell jelenteni. Tanítási napnak számít, amikor az egyes osztályokban a tanítási órák száma eléri a hármat. Az iskola működésére vonatkozó további előírásokat az SZMSZ tartalmazza.

92

Az órarend készítés elvei  a mindenkori lehetőségek szerint hetes, vagy kéthetes órarend szerint dolgozunk,  tantárgyak egyenletes elosztása,  tanulók egyenletes terhelése,  csoportbontások figyelembevétele,  tanárok folyamatos munkavégzésének biztosítása. A napközi pedagógiai és nevelési programja „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla A tanítási időn kívül folyó nevelőmunka jelentős színtere a napközi otthon. Tevékenység rendszerével hozzájárul az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Napközink pedagógiai programjának összeállításánál kapcsolódtunk ill. figyelembe vettük:  az iskola törekvéseit,  a szülők igényeit,  a tanítók által összeállított és egyeztetett műveltségi területek céljait, követelményeit,  a lakóhely nevezetességeit, hagyományait,  az iskola hagyományait. Az iskolánk törekvése Az egész napos foglalkozás otthonos, derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek alkalmazásával, a gyermekek választásának tágabb teret adó társas légkörben valósuljon meg (szakkörök, játszóházak, sportfoglalkozások…stb). A napközi járuljon hozzá a tanórai és tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré szervezéséhez. Mivel iskolánkban fokozott mértékben vannak jelen hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók, - akik számára a szülői ház nem tud nyugodt és megbízható hátteret biztosítani a tanuláshoz, a szabadidő kulturált eltöltéséhez vagy - a gyermekek foglalkoztatása és felügyelete a szülők elfoglaltsága miatt nem biztosított, ezért fokozódó mértékben jelentkezik az a szülői igény, hogy iskolánk mind több gyerekről gondoskodjék a tanórán kívüli időszakban is. A napközi otthon céljai és feladatai megegyeznek az iskoláéval, ráépülnek a tanórai munkára és feladatokra, valamint kiegészítik azt. Itt készülnek fel a tanulók a tanítási órákra, szabadidejüket pihenésre, játékra, s a művelődést, személyiségfejlődést elősegítő egyéb tevékenységekre használják fel. Célja Célja, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő szinten:  legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra,  legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő felhasználására, kultúrált eltöltésére,  sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait,  legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre. E célok elérése érdekében a napközi otthon feladatai a következők  A tanulási foglalkozás során teremtsen a nevelő lehetőséget:  a tantervi törzsanyag szilárd elsajátítására,  esetenként a kiegészítő anyag feldolgozására,  a tanult ismeretek önálló alkalmazására,  az önművelés képességeinek kialakítására, az igény fejlesztésére, 93











 a tanulmányi munka egészében az önállóság fokozására,  a tanulás módszereinek és technikájának állandó fejlesztésére,  az egyéni képességek formálására, a tehetség kibontakoztatására. Mindezek megvalósíthatóságáért gondoskodni kell a tanulás objektív feltételeinek biztosításáról:  megfelelő méretű, jó megvilágítású tanulóhelyről,  közös taneszközök (lexikonok, kézikönyvek stb.) beszerzéséről,  nyugodt, csendes tanulási körülményekről. A napközis nevelő:  folyamatosan tartsa a kapcsolatot, a gyermeket tanító nevelőkkel,  szükség szerint nyújtson segítséget a házi feladatok elkészítésében, a hibák kijavításában. Az önálló szabadidő-felhasználásra nevelés: Olyan tevékenységeket kell kínálnunk, amelyek a napi szellemi megterhelés mellett pihentetőek, regenerálóak, de fejlesztő hatásúak tanulóinak számára. Fontos feladatunk, hogy változatos programokat biztosítsunk számukra, melyből választhatnak, de önállóan is kezdeményezhetnek. A különböző típusú tevékenységek (kulturális, manuális, sport - játék, csoportközi foglalkozások, csoportgyűlések) tartalmát össze kell hangolnunk. A szabadidős tevékenységek során a tanulók:  ismerjék meg hazájuk jelentős ünnepeit;  lakóhelyük, hazájuk népi hagyományait, népszokásait;  ennek elsajátítása érdekében tanuljanak népi gyermekjátékokat, dalokat; verseket, s tevékenykedjenek a manuális foglalkozásokon;  farsangra és gyermeknapra készüljenek rövid műsorral;  készítsenek ajándékot családtagjaiknak karácsonyra, húsvétra, anyák napjára;  gyermeknapra szervezzenek játékos, sportos foglalkozásokat;  munkadarabjaikkal képviseltessék magukat a Haller-napi kiállításon;  alkalmanként vagy rendszeresen részesülhetnek, illetve részesüljenek iskolán kívüli tevékenységekben, élményekben:  színház-, mozi-, múzeumlátogatás,  célséta szervezése,  részvétel a Kulturális Központ rendezvényein, kiállításainak látogatása,  úszási lehetőség biztosítása a tagozatos tanulóknak;  a szabadidős tevékenység idejében részt vehetnek szakköri, sportköri foglalkozásokon. A csoportközi foglalkozásokkal tágabb lehetőséget kívánunk biztosítani tanulóinknak, hogy érdeklődésüknek megfelelően bővíthessék ismereteiket, még inkább kielégíthessék mozgásigényüket, tovább fejlődjön kreativitásuk. A csoportközi foglalkozásokra pénteken kerül sor, amikor is csoportjaink átjárhatóvá válnak, s tanulóink kedvük szerint válogathatnak az adott tevékenységek között. Hetente egyszer értékeljük az elvégzett munkát, beszéljük meg a következő időszak feladatait bevonva tanulóinkat a munka megszerzésébe. Az egészséges életmódra nevelés: Mivel a napközis tanulók idejük 60-70%-át az iskolában töltik, ezért nagyobb részt kell vállalnunk a megfelelő higiéniai-, testápolási-, étkezési szokások fejlesztésében.

94



 Sport, játék, séta szervezésével érjük el, hogy tanulóink legalább napi 1,5 - 2 órát töltsenek el szabad levegőn.  Az arányosan kialakított napirend megalapozza számukra az egészséges életmód szokásait.  Tanulják meg a kulturált terítési, étkezési szokásokat.  Ismerjék meg a testápolás, a jó megjelenés illemszabályait.  Követeljük meg tőlük a tisztasági csomagot és annak rendszeres használatát. A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösségi-közéleti nevelés A napközi otthonban több lehetőség nyílik a gyerekek egymás közötti tevékenykedtetésére. Mindez fontos eszköz ahhoz, hogy társas kapcsolataik erősödjenek, kollektivitásuk kialakul-hasson, fejlődhessen. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek képesek legyenek ellátni különböző megbízatásokat, bekapcsolódhassanak, és aktívan gyakorolhassák a döntés, tervezés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés mozzanatait. A közösség lényeges jellemzője a kollektíva rendje, fegyelme. A szabályok megtartásának viszont alapvető kritériuma, hogy a gyerekek magukénak érezzék azokat, belső szabállyá váljanak. A közösségi élet legfőbb mozgatója a közös tevékenység. Ezek a csoportok számára együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erősítik. A közösséggé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezők:  a pozitív nevelő-gyermek kapcsolat;  a jó csoportlégkör megteremtése;  a gyerekekkel közösen tervezett, szervezett tevékenységek, pozitívélmények biztosítása;  az együttes tevékenységnek, a csoport önállóságának és az egyéni munkának, maga-tartásnak;  rendszeres értékelése, ezáltal a közös, és az egyéni értékrend folyamatos formálása.

A napközi munkarendje  Napközis osztályokat és tanulószobát a szülők igénye szerint 1-8. évfolyamig működtetünk (53.§).  A napközi otthonra ill. tanulószobára igénybe vehető órák száma. (53.§)  1.-4. osztályban: 4 és fél óra  5.-8. osztályban: 2 óra Indokolt esetben ezek az óraszámok növelhetők, illetve az évfolyamok között átcsoportosíthatók.  A napközi otthon munkaideje a tanítási óra végétől délután 16 00 óráig tart, illetve 1630 óráig ügyeletet biztosítunk.  A foglalkozások ideje: azok tartalma, ill. a tanulók korosztálya alapján változtatható.  A napközi otthon és a tanulószoba szorgalmi ideje megegyezik az ált. isk. szorgalmi idejével.  Tanítás nélküli munkanapokon, téliés tavaszi szünetekben gyermekfelügyeletet, csak minimum 10 család igénye alapján biztosítunk.  Tanítási szünetek esetén, időarányosan, valamennyi általános iskolai és szakiskolai nevelő beosztható ügyelni.  A napközi otthonban, tanulószobán történő taníttatást javasoljuk azon diákok szüleinek, kiknek gyermeke pótvizsgázott, évet ismételt, tanulmányaiban

95

  







erőteljes rontás következett be, vagy nem biztosított az otthoni felkészülési lehetősége. Napköziből, tanulószobáról gyermek, csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére távozhat el. Az eltávozást úgy kell megoldani, hogy az ne zavarja a diákok tanulását. Az étkezésnél:  A gyerekek a tanteremben gyülekeznek a tanóra után.  Fél csoport esetén szabadidős foglalkozás.  Sorakozó után együtt megyünk kezet mosni.  A mosdóban a nevelő ügyel, hogy a csapok el legyenek zárva, ne pancsoljanak a gyerekek, a villanyt oltsák le. Elvárjuk a tanulóktól a WC-papír használatát, hogy szappannal mossanak kezet, törölközzenek is meg.  Az ebédlőbe érve belépéskor köszönünk az ott étkező nevelőknek, konyhás néniknek.  Szalvétahasználatra, evőeszközök helyes, önálló használatára és a csendre ügyeljünk!  Felelősök elkérik az uzsonnát. Az udvaron:  Időjárásnak megfelelő öltözékben megyünk az udvarra. Közösen vonulunk le.  Szemetet minden nap valamelyik osztály szedi össze  Nincs feljárkálás a terembe, csak, ha valaki mosdóba megy.  Fára, kerítésre ne másszanak a gyerekek.  Falat ne rongálják.  A kerítésen kiesett labdáért nem szaladhat ki, csak tanári felügyelettel.  Próbáljunk segíteni, hogy hasznos játékkal töltsék el a levegőzés alatti idejüket.  Kolompszóra sorakozunk, és együtt vonulunk fel a terembe. A moziban:  Előtte mindenki menjen el WC-re.  Semmiféle rágcsálnivalót nem hozhatnak a moziba.  A csoportok együtt vonulnak  A moziban is egy helyre ültetjük a gyerekeket.  Nincs kimászkálás az előadás alatt. Tanulási idő alatt:  Tanulási technikák megismertetése.  Tanulás előtt is mossanak kezet a gyerekek!  A gyerekek osztályonként üljenek!  Mindig legyen pótfeladat, illetve gyakorlási lehetőség a tanulók számára!  Fontos a differenciált készségfejlesztés.  Mindenkinek a leckéjét ellenőrizzük le!  A tanulás néma csendben történjen!  1.-2. osztályban pihentető feladatokat is iktassunk be!  Próbáljunk minden tanulót hangosan olvastatni.

96

Napközi általános napirendje: 1135 – 1415 óráig Tisztálkodás, ebéd Szabadidő: kötetlen játék az udvaron, foglalkozások Rossz idő esetén: mesehallgatás, tantermi játékok, foglalkozások 15 30 14 – 14 óráig Tisztálkodás, előkészületek a tanuláshoz, foglalkozáshoz 1-2. évfolyam 1430 – 1530 óráig 1530 – 1600 óráig

Tanulmányi tevékenység Uzsonnázás, szabadidős tevékenység.

3-4. évfolyam 1430 – 1545 óráig 1545-1600 óráig

Tanulmányi munka. Uzsonnázás.

Pénteki napirend 1230 – 1430 óráig 1430 – 1530 óráig

Tisztálkodás, ebéd, kötetlen szabadidő levegőzéssel, játék. Szabadidős tevékenységek (irányított) Csoportközi foglalkozások. Uzsonnázás.

1545-1600 óráig Máriakálnokon: Napközi általános napirendje: 1230 – 1400 óráig Tisztálkodás, Ebéd, Szabadidő: mesehallgatás, kötetlen játék az udvaron, foglalkozások, manuális tevékenység, játék a teremben (rossz idő esetén). Tanulmányi munka. 1400 – 1530 óráig 30 15 – 16 óráig Uzsonnázás. Pénteki napirend 1230 – 1430 óráig 1430 – 1530 óráig 1530 – 16 óráig

Tisztálkodás, ebéd, kötetlen szabadidő levegőzéssel, játék. Csoportközi foglalkozások. Uzsonnázás

Tanulószoba célja, feladata, munkarendje  Célja, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő szinten:  sajátítsák el a helyes tanulási módszereket,  legyenek képesek ezen készségek továbbfejlesztésére,  kapjanak szaktanári segítséget mindennapi munkájukhoz,  legyenek képesek segítségadásra - fogadásra; társas kapcsolataik alakítására.  E célok elérése érdekében a tanulószoba feladatai a következők:  tantervi törzsanyag elsajátíttatása,  a tanulók tanulási módszereinek állandó fejlesztése (önálló tanulási formák),  önállóságra nevelés, tudatosság fokozása (tanulás megtervezése),  akarati és érzelmi motiváció az eredményesség érdekében,  önművelő képességek további formálása.  A tanulószobai munka eredményességének előfeltételei:  megfelelő méretű és megvilágítású tanterem,  közös tanulási eszközök (lexikonok, folyóiratok, kézikönyvek),  nyugodt légkör biztosítása az eredményes felkészüléshez.

97



A tanulószoba munkarendje:  A tanulószoba a szülők igényének megfelelően 5.-8. évfolyamon működhet (53.§.)  Igénybe vehető órák száma (53.§.) 5.-8. osztály - 2 óra  Tanulószoba munkaideje 1300 órától 1430 óráig tart.  Tanítás nélküli munkanapokon a tanulószoba nem működik.

6. Az iskola helyi tanterve a fogyatékossági típusoknak megfelelően

Hallássérült (nagyothalló) tanulók 1. A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52. § (3)): - az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, - a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, - a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál. Kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás (K.t. 52. § (6)) A habilitációs, rehabilitációs órakeretet a fenntartó félévente a jogosultságot igazoló dokumentáció alapján határozza meg az egyes fogyatékossági típusoknak megfelelően. 2. Műveltségi területek A. Anyanyelv és irodalom - Hallás – ritmus - mozgásnevelés: Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben hivatott egyénre tervezett fejlesztési programmal csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetéssel célozza a beszédhallás, hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmikai – fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak. Ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. - Beszédhallás – nevelés: Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges. - Helyes ejtés: Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés “tantárgy” keretei között történik. - Szájról olvasás: A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése. B. Élő idegen nyelv A siket tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása a jelen pedagógiai program és a helyi tanterv alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. C. Matematika A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi gondolkodásbeli megalapozottság.

98

Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. D. Ember és társadalom A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi: - a tér- idő viszonylatok kialakítása, - tájékozódási képesség, - történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Cél, hogy e terület oktatása nyújtson segítséget a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához. Sérülés specifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. E. Ember és természet, Földünk és környezetünk A nyelvi kommunikációban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, mely konvertálható a természeti környezet, viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. F. Művészetek Az önkifejezés, információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait. G. Informatika A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés –, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Ezért a lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják, hogy a hallássérült tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését is. H. Életvitel és gyakorlati ismeretek Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít: - a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, - mozgássorok összerendezettségének fokozására, - az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. A közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült populáció a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve. I. Testnevelés és sport Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie: - a tanulók adottságait, - az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, - testi fejlődési rendellenességeket stb. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságait fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata: - a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, 99

-

a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.

3. Közös követelmények A NAT közös követelményeinek elvei érvényesülnek a nagyothalló gyermekek oktatásában. A követelményeket a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Tanulás és a Pályaorientáció területein a nagyothalló tanulók állapotához igazodva kell értelmezni és alkalmazni.

A tanulásban akadályozott tanulók 1) Műveltségterületek A. Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és Fejlesztési feladatok – megértés – kommunikáció Beszédészlelés, beszédérzékelés, szóbeli Kommunikációs képességek fejlesztése utasítások megértése, magyarázó, elemző különféle élethelyzetekben. szövegek, ábrák felfogása. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása Közlő, befogadó szerep különféle köznapi tanulási helyzetben és a spontán beszédben kommunikációs helyzetekben. is. Passzív és aktív szókincsgazdagítás, A kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincsfejlesztés. kulturált nyelvi magatartás, viselkedés A nem verbális kommunikáció elemeinek fejlesztése, gyakorlása. megismerése. Önismeret erősítése. A szóhasználat és a testbeszéd Véleménynyilvánítás, mások véleményének összhangjának megteremtése. meghallgatása. A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, A szövegtartalmat, a beszélő szándékát szövegek felfogása, érthető, érzékletes tükröző kommunikáció eszközeinek elmondása, dramatizálása. alkalmazása irányítással és fokozódó önállósággal. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok. b) Olvasás, írott szöveg megértése – Fejlesztési feladatok ismeretek az irodalomról Az olvasás jelrendszerének elsajátítása - a A fonematikus észlelés, az optikus sérülésspecifikumok figyelembevételével. differenciáló-képesség fejlesztése, Összeolvasás - szavak, szószerkezetek, gyakorlatok hanganalizálásra. mondatok olvasása. A tanulók által megismert aktív és passzív Hangos és néma olvasás. Ismert tartalmú szókincs gazdagítása, gyakorlatai. szövegek elemző hangos olvasása. Az aktív Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése és a passzív szókincs gazdagítása. különféle műfajokban. A fejlettségnek, életkornak megfelelő A néma értő olvasást követő - szövegértést szépirodalmi és nem szépirodalmi bizonyító - feladatok megoldása. szövegek jelentéseinek feldolgozása, önálló Információk gyűjtése a fejlettségnek megértése. A szövegek műfaji megfelelő forrásanyagokból irányítottan, különbségeinek felismerése, megadott majd önállóan. Irodalmi művek feldolgozása szempont szerinti feldolgozása. irányítottan, szempontsorral, algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. 100

c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás Az írás jelrendszerének elsajátítása a tanulók sérülésspecifikumainak figyelembevételével. Mondat- és egyszerű szövegalkotás a különféle tanult műfaji elemek szerint irányítással. Az eszközszintű íráshasználat elsajátítása egyéni adottságok szerint. Tanult helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli szövegalkotás során. Önkifejezés, egyéni stílus, önellenőrzés, hibajavítás. Megismert tartalmakhoz, szövegekhez vázlatkészítés. d) Ismeretek az anyanyelvről – nyelvi, nyelvtani tudás A tanuló spontán, hétköznapi nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi elemkészlet gyarapítása. Természetes beszédhelyzetek, életszerű szövegek, mondatok vizsgálata - nyelvi elemek, szabályszerűségek felfedezése, kiemelése, mondatfajták, mondatszerkezetek. Szófajok, nyelvi szabályszerűségek kész nyelvi anyagokon, a szavak csoportosítása adott szempont szerint: szerkezet, jelentés, stílushatás. Alapvető helyesírási szabályok megismertetése, megerősítése, gyakorlása. Helyesírási kézikönyv megismerése, gyakorlatai. Kreatív gyakorlatok a különböző műfajú, hangnemű szövegekben a szavak jelentésére vonatkozóan.

Fejlesztési feladatok Az írás-előkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz koordináció kialakítása. A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Az írásmozgás tempójának, rendezettségének, a helyesírás biztonságának kialakítása. Szövegek alkotása - elbeszélő, leíró műfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások. Fejlesztési feladatok A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerősítése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése. Szövegvizsgálatok, kommunikációs helyzetek a mondatfajták vizsgálatára. A mondaton belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerű beszédhelyzetekből kiindulva. A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai. Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerősítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal.

101

B. Élő idegen nyelv Témaajánlatok az idegen nyelv tanításához: 1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása. 2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok. 3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei. 4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora). 5. Öltözködés: ruhadarabok - télen, nyáron -, a testrészek megnevezése. 6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára. 7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzőlámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan. Fejlesztési feladatok: a) Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. c) Beszédkészség Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. A Matematika: a) Gondolkodási műveletek alapozása Tapasztalatok gyűjtése, tulajdonságok megnevezése. Válogatás, összehasonlítás, csoportosítás a Soralkotás, rendezés, lényeglátás, lényegkiemelés, centrális rendezés (fogalmi gondolkodás). Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás). A dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba (rendszerezés). Tervezés, variálás, kombinálás, megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás). Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás).

Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén. A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással, később önállóan. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása.

102

b) Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek Számfogalom kialakításának előkészítése. A számfogalom kialakítása a különböző számkörökben. A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban. Számok írása számjegyekkel és betűvel. Természetes számokon túli számhalmazok, racionális számok (negatív számok, törtek, tizedes törtek...) bővítése, csoportosítása, rendezése

Fejlesztési feladatok

Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése. A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal. Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok és a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése. Számok bontása valamennyi számkörben. A halmazok számossága. Természetes számokon túli számhalmazok bővítése. Műveletek Fejlesztési feladatok Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, Élethelyzetek megjelenítése. különbsége. Mennyiségi változások megfigyelése, Szóbeli majd írásbeli műveletek megértése és megfogalmazása. megoldása az egyre bővülő számkörökben A feladatok gyakorlása a manipuláció eszközökkel (tárgyak, pénz), rajzban, szintjén tárgyakkal, majd képekkel. számjegyekkel. A feladatok megadott logikai szabályok Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, szerinti végzése. bennfoglalás értelmezése. A számolási készség fejlesztése változatos Műveleti jelek bevezetése, alkalmazása. és értelmes feladatok segítségével. Műveleti tulajdonságok, műveletek Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta közötti kapcsolatok ismerete. problémák megoldása, tudástartalmak Műveletek a természetes számokon túli bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése a számhalmazokkal. becslés, az új műveleti fogalmak Százalékszámítás. bevezetésekor. Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számítások. számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben. Szöveges feladatok Fejlesztési feladatok Történetek eljátszása, kirakása, rajzolása, Történetek megismétlése, visszamondása, megfogalmazása, közös megoldáskeresés. elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése Egyszerűbb, később összetett szöveges a történetekben. feladatok megjelenítése, lejegyzése, Szövegértés, lényegkiemelés; adatok megoldása, ellenőrzése. csoportosítása, műveletek sorrendjének A szöveges feladatokban lévő mennyiségi megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott változások megjelenítése rajzban, mondatokban. eredmények becslése. Cselekvési sorrend tervezése; Nyitott mondatok alkotása a szöveges megoldáskeresés: lehetséges megoldások feladat megoldásához, feladatvégzés kiválasztása, megoldása készen kapott 103

önállóan, az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal, válaszadás. Szöveges feladatok Több megoldás keresése, illetve több megoldási út keresése, ennek tudatosítása; szöveges feladatok alkotása. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal. c) Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik Geometriai alakzatok létrehozása. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, a tulajdonságok szerinti csoportosítása. Geometriai alakzatok megnevezése, rendszerezése megadott szempontok alapján. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Síkidomok rajzolása szabadkézzel. Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete. Síkidomok transzformációjának megfigyelése négyzethálón, az eredmény megfigyelése. A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint. A kerület és a terület fogalmának előkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának előkészítése, testek építése a testhálók segítségével. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Folytonos, majd diszkrét mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok stb.) később mértékegységekkel (hosszúság, tömeg stb.). Tájékozódás térben és időben. A lemért mennyiségek felbontása kisebb egységekre. Adatleolvasás, adatrögzítés. A távolság, a mennyiség és az időtartam változásának érzékelése, következtetések levonása. A mérés kiterjesztése a síkok

sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. Fejlesztési feladatok A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása. Fejlesztési feladatok A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A térelemek szintézise, síkban történő leképezése. A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése.

Fejlesztési feladatok A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. „Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”. Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos 104

meghatározására lefedéssel, rajzzal, majd számolással. Kisebb mértékek beváltása nagyobb mértékekre, következtetések levonása. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások A mérés kiterjesztése a terek mérésére egységkockákból, majd számítással. A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása. Szakmaorientált feladatok végzése. Szerkesztések Derékszögű vonalzó és körző használata különböző helyzetű szakaszok, négyzet, téglalap, illetve különböző sugarú körök rajzolásához. Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés, nagyítás négyzethálón. Térelemek rajzolása, másolása, tükrözése négyzethálón. Térelemek, síkidomok szerkesztése, transzformálása. Kerület mérése körzővel, majd számítással. Terület mérése szabványegységekkel, majd számítással. Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel. Testek vetületének rajzolása. d) Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismerése, kifejezése rajzzal, jelekkel, személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, a halmazok számossága között. Relációk megfogalmazása, párosítás. Ciklikus sorok, növekvő-csökkenő számsorok folytatása. Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése. Szabályjátékok logikai készlettel, számokkal, alkalmazása számolási műveletekkel. Állandó különbségű sorok folytatása egykét, majd változó különbséggel. Egy- és két bemenetelű táblázatok kiegészítése a felismert szabály szerint. Hiányos sorozatok kiegészítése. Szabályok leolvasása nyíldiagramról. Relációk a racionális számok körében.

elhagyásával. A feladatok tudatos végzése. Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása. A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata. Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén. Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán. Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás. Fejlesztési feladatok A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerűségek levonása. Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése.

105

e) Összefüggések, függvények, sorozatok Hányados-sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása. Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. f) Valószínűség, kombinatorika, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből. A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése. Statisztikai adatok értelmezése oszlopos diagramról való leolvasással, a koordinátarendszer értelmezése helymeghatározással. Események gyakoriságának megfigyelése, összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására. Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.

Fejlesztési feladatok Több elem bevonásával történő összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerű gondolkodás kialakítása. Fejlesztési feladatok A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok gyűjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A statisztikai adatok gyűjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése.

C. Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek a) Környezetünk történelmi és Fejlesztési feladatok társadalmi jellemzői A családi, az iskolai közösség múltja, Ismeretszerzés beszélgetésből, tárgyak, története, jelene. épületek, képek megfigyeléséből. Régen és A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi ma érzékelése, események beazonosítása közösségek. saját élményből. A saját szerep, a saját Hazánk Európában és a nagyvilágban. feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. b) A múlt történelme és társadalmai Fejlesztési feladatok A történelem nagy korszakainak, a Az időben végbemenő, egymást követő jellemző társadalmak életének, a magyar változások folyamatának érzékeltetése. nép történelmi múltjának - fontosabb Tájékozódás az időszalagon, térképen, eseményeinek, kiemelkedő összefüggések felismerése, megfogalmazása személyiségeinek - megismerése. egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. c) Korunk történelme és társadalma Fejlesztési feladatok A demokratikus intézményrendszer Beszámoló, vázlatkészítés a kialakulása. A mai magyar társadalom. tömegkommunikációs eszközök Az állam, az önkormányzatok működése. felhasználásával. Elemzések tanári Állampolgári jogok és kötelességek. A segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási gazdaság, a munka világa. ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata.

106

D. Ember a természetben A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. b) Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. c) A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. d) A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése. e) A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. f) Szokások, szokásrendszerek kialakítása. g) A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Egyszerű megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés. Az érzékszervek bekapcsolásával becslés, mennyiségek mérése, elemi kísérletezés, kérdésfeltevés. Test és anyag. Anyagfajták különbözőségei - anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben - csoportosításuk megtapasztalható tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat közötti összefüggés felismerése. Halmazállapotok bemutatása: folyékony szilárd -légnemű. Konkrét halmazállapot-változások megtapasztalása. Élő és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek. Az élőlények egyszerű csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon keresztül növényi fajtákkal és állati fajokkal - konkrét tapasztalatokból kiindulva az ember környezetében előfordulókkal. b) Tájékozódási alapismeretek A térérzet tudatosítása-egyszerű téri és időbeli reakciók felismerése, megnevezése. Tájékozódás a közvetlen környezetben. Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető, érzékelhető ciklusaival a mindennapok szintjén: napszakok, évszakok, a hét napjai. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és a változások felfedezése egyszerű példákkal. Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhető felszíni formák.

Fejlesztési feladatok Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. Egyszerű becslések, mérések. Jellemzők számbavétele, változás felismerése. Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások. Fejlesztési feladatok Tájékozódás az élettelen természetről. Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése meghatározása. Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal.

107

c) Tájékozódási alapismeretek A valóság és annak ábrázolása bemutatással. Világtájak, az iránytű. Egyszerű megfigyelések a Nap járásáról. d) Testünk és egészségük Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük. A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megőrzésében. Önellátási, egészségóvó szokások megerősítése. Egészséges életkörülmények - a környezetünk állapota. A születéssel, az egyedfejlődéssel kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki elképzelések, előzetes tudások felszínre hozása). Betegségek - gyermekbetegségek -, fertőző betegségek saját élettapasztalat szerint. Egészségvédelem, orvosi ellátás.

Fejlesztési feladatok Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. Fejlesztési feladatok Tájékozódás az életről. Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével. Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása.

Természetismeret - alapozó szakasz a) Az élő és élettelen természet ismeretei Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban. Az élő természet - az ember kulturkörnyezete. Termesztett növények: szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös. Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem. A hazai tájak életközösségei: erdők, mezők-rétek, vizek-vízpartok életközössége. Természetvédelem, nemzeti parkok.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről. Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. Tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élő és élettelen természetről. A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre. A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. Az élővilág változásának bemutatása. Ember kultúrkörnyezetének értelmezése növénytermesztésben, az állatok nevelésében. Konkrét példák az életközösségek bemutatása. során. Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül.

108

b) Földrajzi-környezeti alapismeretek Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék fogalma. Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása. Az éghajlat fogalma. A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben. Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról. Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen. Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.

Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztő szakasz a) Biológiai ismeretek Az élőlények csoportjai. Távoli tájak természetes életközösségei. Élőlény és környezete. Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek. A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége. A szavanna életközössége példákkal. A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal. A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei. A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága. A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás. Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett. Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről. Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. Ismeretek bővítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében. Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.

109

b) Az emberi test működése és egészsége Az emberi szervezet felépítése: a bőr, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer. Az érzékszervek. Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelőzése, gyógyítása. Gyógymódok. Az egészség és a környezet összefüggései. A szennyező anyagok, óvatos bánásmód megismerése. A saját test változásának ismeretei. Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az emberi szervezet működésében. Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések. A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.

c) Fizikai ismeretek A mozgás kísérleti vizsgálata A mozgás mérése, mozgásállapotváltozások. Egyszerű kísérletek, tapasztalatok a tehetetlenség megnyilvánulására. Az erő, a súly értelmezése. Erő a két test közötti kölcsönhatásban - a munka értelmezése. Egyszerű gépek és használatuk a mindennapok gyakorlatában. A hőmérséklet mérése. A testek felmelegedése, a hő tágulás jelenségei a mindennapokban. A halmazállapot-változások hétköznapi példákkal. Energia, energia megmaradás észlelése egyszerű példákon. A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történő értelmezés. Közlekedőedények működése egyszerű kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésből, a saját környezetből a gázok nyomására. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése.

Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés. Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt. Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli leírásában. Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett. A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése - tanári irányítással.

110

d) Kémiai ismeretek A kémia, mint tudomány. Felfedezők, kutatók, tudósok. Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek. Szervetlen és szerves anyagok. Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás. Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belső energia. Nem fémes elemek - a víz, a levegő -, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén megismerésük kísérletek útján. Nem fémes elemek és vegyületeik - szén, gránit, gyémánt. Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban korrózióvédelem. További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. Szervetlen tisztítószerek: hipo, sósav. Mosószerek a háztartásban. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok). A levegőszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok.

Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés. Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban. A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése. A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.

Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz a) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége A hormonok szerepe az emberi szervezet szabályozásában, a hormonhiány vagy túltermelés következményei. A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai. Hormonok az ivari működés szabályozásában. Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás, családtervezés, terhesség. Az embrió fejlődése, a szülés, csecsemőápolás.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről. Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről.

111

a) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége A felnőttek szerepe, felelőssége a gyermek egészséges felnevelésében. Az immunitás. Védőoltás. Vércsoportok. Környezetés munka-egészségtani ismeretek Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás. Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Az egészséget veszélyeztető szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelőtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS. Feszültségek, konfliktusok a családban. A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős ember a családban. A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai. Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás. Az egészségbiztosítás rendszer társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság. b) Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek A fény tulajdonságai. Afényvisszaverődése síktükörről és gömbtükörről. A fénytörés. Fénytani lencsék, optikai eszközök. A színek. A hang jellemzői. A hang terjedése hullámmozgás. A hallószerv védelme. A hangszerek fizikája. Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. Fogyasztók soros, párhuzamos kapcsolása. Az elektromos felszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Mivel működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások? Sugárvédelem.

Fejlesztési feladatok Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását Elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és kezelés szabályait.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok a fizikai folyamatokról. Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. A gondolkodási képesség, a gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.

112

c) Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek Anyagszerkezet és periódusos rendszer értelmezése. Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegő, szénmonoxid, kéndioxid a levegőben. Az üveg és az építőanyagok. Háztartási vegyszerek és használatuk. A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén. Szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok. A természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról. Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése.

E. Földünk és környezetünk A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. b) A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. c) A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. d) Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. e) Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. f) Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. g) Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata. h) Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. A Földünk és környezetünk műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Ismeretek a térképről A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Tájékozódás földrajzikörnyezeti kérdésekben, folyamatokban. Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.

113

a) Ismeretek a térképről Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről A lakóhely természetföldrajzi adottságai. Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. Nemzetközi kapcsolataink. A magyar nép tájtörténeti tagozódása. b) A lakóhelytől a bolygónkig A Föld alakja. Természetföldrajzi folyamatok. Elemi ismeretek az éghajlati övezetekről. Kontinensek, óceánok. Tipikus tájak, tájegységek és jellegzetességeik. Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentősebb országai. A Kárpát-medence és Európa. Európa természet- és társadalom földrajzi képe. Az Európai Unió. A Kárpát-medence földrajza - természeti, gazdasági jellemzői. A Föld természetföldrajzi képe A Föld természetföldrajzi képe. A napfogyatkozás. A világgazdasági és társadalmi képe. A világnépesség változása, települések különbségei, változások a gazdasági folyamatokban. A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése. Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei. F.

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás - a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése. A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi- gazdasági értékeinek megismerése.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban. Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.

Testnevelés és sport

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. b) Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. c) Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében.

114

d) A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. e) A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. f) A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. g) Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. A Testnevelés és sport műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai: a) Rendgyakorlatok Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, alakzatok, alakzatváltoztatások.

Fejlesztési feladatok A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerűségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. szervezett forma elfogadása, rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. b) Gimnasztika Fejlesztési feladatok Egyszerű: nyak, kar-, törzs-, A mozgásszervek általános képzése, lábgyakorlatok. előkészítése, életfontosságú készségek Összetett gyakorlatok, előkészítő, nyújtó és fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak ernyesztő hatású gyakorlatok, kézi szer kialakítása. A szervezet sokoldalú nélkül és kézi szerrel. előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. c) Természetes gyakorlatok Fejlesztési feladatok Járások, futások. Ugrások, dobások, A test valamennyi izomcsoportjának, emelések, hordások. valamint az egész szervezetnek általános Küzdőgyakorlatok, kúszás, mászás, fejlesztése. függeszkedés. Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, Egyensúly- és támaszgyakorlatok. tárgyakkal is. Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel – vastagság, magasság. Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. d) Atlétika Fejlesztési feladatok Járás tempóváltásokkal. A megfelelő futótechnika kialakítása. Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyar- és A nehézségi erőt legyőző képesség terepfutás. együttesek megalapozása, gazdaságos Váltófutás. erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek Rajtgyakorlatok: álló-, térdelőrajt. harmonikus fejlesztése. Ugrások: távolugrás, magasugrás. A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás, gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok. súlylökés.

115

e) Torna Testhelyzetek, támaszok talajon és szereken. Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erő- és lendületi elemek.

Fejlesztési feladatok Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. f) Labdagyakorlatok Fejlesztési feladatok Egyedül: fogás, dobás, elkapás, Az alapvető fizikai képességek komplex labdavezetés kézzel, lábbal. módon, valamint külön-külön történő Gyakorlatok párban és társakkal. Páros fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése. gyakorlatok két labdával. A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési Fejlesztési feladatok játékok Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. A megosztott figyelem képességének automatizálása. Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. h) Természetben űzhető sportok (helyi Fejlesztési feladatok lehetőségek függvényében) Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő feladatsorok, ellenálló képességet, edzettséget növelő szervezett játékok. i) Könnyítet testnevelés Fejlesztési feladatok Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, egyénre szabottan, valamint a helyi prevenciós és rehabilitációs feladatok, tantervben rögzítettek közül a nem sporteszközök alkalmazásával is. ellenjavallott tananyagok. Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. j) Úszás (lehetőség szerint) A mell- és gyorsúszás rávezető gyakorlatai, a mell- és gyorsúszás technikája, kapcsolódó rajt- és fordulótechnikák, vízi játékok.

Fejlesztési feladatok Hidro gimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelő gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.

2. Egyéni fejlesztési terv A tanulásban akadályozott tanuló integrált nevelésében-oktatásában résztvevő pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus közreműködésével, segítségével, adott tantárgy tantervi előírásai és a gyermek képességeinek ismeretében, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz. 116

3. Ellenőrzés, értékelés, minősítés A tanulásban akadályozott tanuló értékelésének a tolerancia, empátia, elfogadás talajáról kell indulnia. Az értelmileg sérült vagy tanulási problémával küszködő gyermekek esetében a kérdéskör elemzése, az erről szóló elmélet deklarálása, valamint a gyakorlat megfogalmazása kulcsfontosságú. (Ez az autonóm nevelőtestület joga és felelőssége). Az ellenőrzés, értékelés, minősítés individualizálása: A terápiás fejlesztés csak akkor lehet hatékony, ha ismerjük minden gyermek képességstruktúráját, feltérképezzük speciális szükségleteit, és ezekhez igazítjuk a tanítástanulás stratégiáját és taktikáját. Mindig a folyamatban azt kell vizsgálnunk, hogy milyen a gyermek önmagához mért fejlődése. Ezt a fejlődést értékeljük és minősítjük, amikor csak lehet, szövegesen is.

Látássérült, gyengénlátó tanulók 1) Kiemelt fejlesztési feladatok A gyengénlátó tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.). 2) Énkép, önismeret A gyengénlátó tanuló személyiségfejlődésének alakulásában alapvető szerepe van a megfelelő tanulási környezet kialakításának. Csakis ez segítheti az önálló tevékenység kialakítását. Fel kell készíteni őket arra, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. 3) Információs és kommunikációs kultúra A gyengénlátó tanulóknál a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével, más területek fokozott kiművelésével pótolhatják. Az információszerzésben kiemelt jelentőségű a virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés, ezért az elektronikus média használatát különös gondossággal kell megtanítani: a kiválasztás szempontjai között elsődleges a láthatóság biztosítása és a hallható információk használata (kiegészítésként pl. a nagyítóprogramok és a „beszélő egységek” használata). 4) Tanulás Kiemelt cél, hogy a sérült tanulók megismerjék a látásos megismerésben fennálló nehézségeik kompenzálását segítő eljárásokat, és begyakorolják azok alkalmazását. A tanulók a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában kapjanak aktív szerepet. Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, elektronikus olvasógép stb.) használatának megtanítására, hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit önállóan is megteremthessék maguknak. Lehetővé kell tenni számukra, hogy használják az iskolai könyvtárat, megismerjék azokat a speciális programokat és készülékeket (nagyítóprogramok, kiegészítő egységek), a rendelkezésre álló hangos-könyvtárat (kazetták, digitális könyvek), amelyek az egyéni eligazodásukat, tudásbővítésüket segítik.

117

5) Testi és lelki egészség A gyengénlátó tanuló kapjon átfogó képet arról, hogy miként viszonyuljon szembetegségéhez. Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartására. Kiemelt jelentősége van a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgáskorlátozások megismerésének, az optikai segédeszközök és azok rendeltetésszerű, helyes használata megtanításának. Fel kell készíteni őket a gyengénlátásból fakadó baleseti lehetőségekre, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítására. 6) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan lehet kiépíteni. Fontos feladat az életvezetéshez szükséges rend, szokásrend kialakítása, igényszinten tartása. A tanulónak tisztában kell lennie a pályaválasztási, későbbi munkavállalási, családalapítási stb. lehetőségekkel, korlátokkal. Ehhez szükség van a szemészeti diagnózis és következményeinek ismeretére, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerésére, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására. 7) Műveltségi területek  Magyar nyelv és irodalom A gyengénlátásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon magasabb óraszám biztosítása javasolt. Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabb művek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít.  Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi tantervbe.  Matematika A tanítás során használt eszközök, és a követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat: - szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.), - a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni.  Ember és társadalom A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges: - a gyengénlátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja, hogyan élhet jogaival, - ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit.  Ember a természetben A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre. A követelmények tekintetében - a balesetek elkerülése érdekében - a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.

118

 Földünk és környezetünk A tartalom feldolgozása során biztosítani kell a gyengénlátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók által használt eszközzel kell eleget tenni.  Művészetek A gyengénlátó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása. Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.) helyeződik. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök iránti igény, mellyel a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény biztosítható. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.  Informatika A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó tanuló esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét.  Életvitel és gyakorlati ismeretek A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó tanulók mindennapi életvezetéséhez, mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.  Testnevelés és sport A gyengénlátó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A helyi tanterv a testnevelés NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatai közül tartalmazza a nem ellenjavallt mozgásokat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tartalmakat, beépítve a gyógy-testnevelési eljárásokat. A speciális tartalmak kialakításánál figyelemmel kell lenni: - a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, - a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira. A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).

119

Követelményrendszer: Az átjárhatóság teljes biztosítása érdekében arra törekszünk, hogy az általános iskolai követelményrendszer minimumszintjét tudják teljesíteni az SNI-s tanulók.

Beszédfogyatékos tanulók A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. 1) Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. 2) Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. 3) Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszéd fogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 4) Műveltségterületek A. Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. B. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. 120

C. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. 5) Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái: - Logopédiai egyéni és csoportos terápia - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák - Kommunikációs tréningek - Bábterápia, drámaterápiás foglalkozások B. Az egészségügyi rehabilitáció formái: - Foniátriai vizsgálat és ellátás - Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás - Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia - Gyógyúszás - Gyógytorna Relaxációs tréningek 6) Követelményrendszer: Az átjárhatóság teljes biztosítása érdekében arra törekszünk, hogy az általános iskolai követelményrendszer minimumszintjét tudják teljesíteni az SNI-s tanulók.

A pszichés fejlődés zavara A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. 1. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. 2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél - A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. - A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. - A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között.

121

-

A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. - Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. - A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. - A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. - A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. 3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. 4. Követelményrendszer : Az átjárhatóság teljes biztosítása érdekében arra törekszünk, hogy az általános iskolai követelményrendszer minimumszintjét tudják teljesíteni az SNI-s tanulók.

7. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  HK 2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv,  HK 2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv,  HK 2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv

122

Évfolyam

Tanév 1.

2.

Bevezető szakasz

3.

4.

Kezdő szakasz

5.

6.

Alapozó szakasz

7.

8.

Fejlesztő szakasz

20042005.

HK2004

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

20052006.

HK2004

HK2004

HK2003

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

20062007.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

20072008.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

20082009.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2003

HK2003

HK2003

20092010.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2003

HK2003

20102011.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2003

20112012.

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

HK2004

A helyi tanterv adaptációja A nevelőtestület az igények, a kialakult gyakorlat, a hatályos jogszabályok, a pedagógiai program közös és intézmény specifikus célrendszere alapján az alábbiak figyelembevételével készítette el a helyi tantervek adaptálását:  a partneri igények, elvárások, a pedagógiai gyakorlat,  az eddig használt tartalmi szabályozók, tankönyvek, taneszközök,  tanulóink szociokulturális helyzete,  az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere. A hatályos jogszabályok értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Helyi tanterv tananyaga tartalmazza, továbbá megvalósulnak a tanórán kívüli alkalmak során (vetélkedők, versenyek, rendezvények, stb.) is. Alsó tagozatban  Apáczai Kiadó tanterve  Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve  Műszaki Kiadó tanterve  Idegen nyelv – helyi tanterve

123

Felső tagozatban  Apáczai Kiadó tanterve  Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve  Mozaik Kiadó tanterve  Idegen nyelv – helyi tanterve  Műszaki Kiadó tanterve Célnyelvi kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolák részére a 26/1997 (VII.10) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek betartásával. Iskolánkban a tanórai foglalkozásokat Közoktatási Törvény 52. §-ának (3) és (7) bekezdéseit figyelembe véve, az alábbi táblázatokban található felosztásban valósítjuk meg. E törvény 5.§ lehetővé teszi, hogy ha helyi tantervünkben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, akkor igénybe vegyük azokat.

A felhasználható időkeret megállapítása Heti kötelező órák száma A választható órák heti óraszáma 3 Nemzeti etnikai kisebbségi oktatás esetén megemelt időkeret 4 A tanórán kívüli foglalkozásokra felhasználható időkeret 5 Az egyéni fejlesztésre fordított időkeret óraszáma 2

Évfolyam Kt. 52. § NAT 7. 52. § (4) bekezdés Nemzeti etnikai (2) b.1 § (1) a, b, c2 kisebbségi oktatás3 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összesen :

óra 20

óra 2

10%

óra 2

20

2

10%

20

2

22,5

52. § (7)4

Kt. 52. § (11) c5

10%

óra 2

12%

óra 2,4

2

10%

2

12%

2,4

10%

2

10%

2

12%

2,4

2

10%

2,25

10%

2,25

12%

2,7

25

3

10%

2,5

25% 5,625

12%

2.,7

25

3

10%

2,5

25% 5,525

12%

2,7

27,5

4

10%

2,75

30%

7,5

12%

2,7

27,5

4

10%

2,75

30%

7,5

12%

2,7

124

A tanítási órakeret változása a 2004-2012 tanévekre Évfolyamok Tanév

Órakeret

1

2

Bevezető szakasz Kötelező tanóra 2004- Szabadon választható 2005 Differenciált 6% Összesen Kötelező tanóra 2005- Szabadon választható 2006 Differenciált 7% Összesen Kötelező tanóra 2006- Szabadon választható 2007 Differenciált 8% Összesen Kötelező tanóra 2007- Szabadon választható 2008 Differenciált 9% Összesen Kötelező tanóra

Tanóra összesen

Ebből min. "nem szakrendszerű" 20082009 Szabadon választható Differenciált 10% Összesen Kötelező tanóra

Tanóra összesen

3

4

Kezdő szakasz 22,5 1,8 1,35

5

6

Alapozó szakasz

7

8

Összesen:

Fejlesztő szakasz

20 2 1,2

20 2 1,2

22,5 22,5 22,5 27,5 1,8 5,625 5,625 6,6 1,35 1,35 1,35 1,65

27,5 6,6 1,65

185 32,05 11,1

23,2

23,2 25,65 25,65 29,48 29,48 35,75 35,75

228,15

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

27,5

180

2

2

2

1,8

5,625 5,625

7,5

6,6

33,15

1,4

1,4

1,4

23,4

23,4

23,4 25,88 29,7

20

20

20

22,5

2

2

2

1,6

1,6

1,6

23,6

23,6

23,6 26,55 29,93 29,93 34,5

20

20

20

22,5

22,5

2

2

2

2,25 5,625 5,625

1,8

1,8

1,8

2,025 2,025 2,025 2,25

23,8

23,8

20

20

1,575 1,575 1,575 1,75 1,925

12,6

29,7 34,25 36,03

225,75

22,5

25

25

177,5

2,25 5,625 5,625

7,5

7,5

34,5

2

2

14,2

34,5

226,2

25

25

177,5

7,5

7,5

34,5

2,25

15,975

23,8 26,78 30,15 30,15 34,75 34,75

227,975

1,8

22,5 1,8 22,5

22,5

1,8

20

22,5

22,5

25

25

177,5

0 7,5 2,5 35

0 7,5 2,5 35

4,5 34,5 17,75 234,25

25

25

177,5

2 2 24

2 2 24

2 2 24

4,5 0 2,25 5,625 5,625 2,25 2,25 2,25 27 34,88 30,38

20

20

20

22,5

22,5

22,5

2 2,2 24,2 20

2 2,25 2,2 2,475 24,2 27,23 20 22,5

4,5 5,625 2,475 35,1 22,5

4,5 0 0 5,625 7,5 7,5 2,475 2,75 2,75 35,1 35,25 35,25 22,5 25 25

2 2,4 24,4 20

4,5 4,5 0 2 2,25 5,625 5,625 7,5 2,4 2,7 2,7 2,7 3 24,4 27,45 35,33 35,33 35,5 20 22,5 22,5 22,5 25

0 7,5 3 35,5 25

9 34,5 21,3 242,3 177,5

2 2,4 24,4

7 7 0 2 2,25 5,625 5,625 7,5 2,4 2,7 2,7 2,7 3 24,4 27,45 37,83 37,83 35,5

0 7,5 3 35,5

14 34,5 21,3 247,3

Ebből min. "nem szakrendszerű"

20092 2010 Szabadon választható Differenciált 11% 2,2 Összesen 24,2 Tanóra összesen 20 Kötelező tanóra Ebből min. "nem szakrendszerű" 20102 2011 Szabadon választható Differenciált 12% 2,4 Összesen 24,4 Tanóra összesen 20 Kötelező tanóra Ebből min. "nem szakrendszerű" 20112 2012 Szabadon választható Differenciált 2,4 Összesen 24,4

Az évfolyamonként megadott óraszámot megszorozva a tanulócsoportok számával megkapjuk az iskolában felhasználható órák összegét.

125

9 34,5 19,525 240,525 177,5

8.

Óratervek

Óratervek az általános képzés normál tantervű oktatásához Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vízk. honism. (6. évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

het heti éves heti éves heti éves i éves

8

288

8

288

7,5

270

7

252

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 3 1

72 108 108 36

2 3 3 1

72 108 108 36

1,5

54

2

72 1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 0,5

54 18

1,5 1

54 36

4 0,5 1

1 1

144 18 36

4 0,5 1

36 36

1 1

144 18 36

36 36

4 0,5 1

1 1,5

144 18 36

36 54

3 4 1 1,5

1 1,5

108 144 36 54

36 54

1 1,5

36 54

1 1,5

36 54

1

36

0,5 18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

2,5

90

2,5

90

2,5

90

2,5

90

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

Tantervi modulok: Ember- és társ.;, etika Mozgókép- és médiaism.

Kötelező óraszám Választható Játékos képességfejle Kompetencia fejlesztés Idegen nyelv

20,5 738 2 1 1

72 36 36

20,5 2 1 1

738 20,5 738

24

864

23

828

23

828

25

0,5 18 900 25 900

72 36

3

108

3

108

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

3 2 1

108 72 36

3 2 1

108 72 36

108 72 36 36

26

936

26

936

3 2 1 1 29

36

2

72

2

72

1 1

36 36

1

36

Emelt idegen nyelv Informatika

1

36

Emelt informatika 2. idegen nyelv Testnevelés Matematika

Óraszám összesen

22,5 810

22,5

810 22,5 810

26

936

3 108 2 72 1 36 1 36 1044 29 1044

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

126

Óratervek az emeltszintű informatika iskolai oktatáshoz Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, honismeret (6. évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf) Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Kötelező óraszám Választható Játékos képességfejlesztés Kompetencia fejlesztés Idegen nyelv Informatika Matematika Óraszám összesen

1.

2.

heti

éves

8

288

4 0,5 1

144 18 36

3.

4.

5.

6.

7.

8.

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves

8

4 0,5 1

288

144 18 36

7,5

4 0,5 1

270

144 18 36

7

3 4 1 1,5

252

108 144 36 54

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 4 1

72 108 144 36

2 3 3 1

72 108 108 36

2 3 3 1

72 108 108 36

1,5

54

2

72 1,5 1,5 1,5

54 54 54

1,5 1,5 1,5

54 54 54

54 18

1,5 1

54 36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1,5 0,5

1

36

1

36

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

2,5

90

2,5

90

2,5

90

2,5

90

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18 18 900

20,5

738

2

72

2

72

1

36

1

36

1

22,5

36

810

20,5 738 20,5 738

1

36

24

864

23

828

23

828

25

900

0,5 25

3

108

3

108

4

144

4

144

3 1 29

108 36

3 1 29

108 36

2

72

2

72

1 1

36 36

1

36

1

36

3

108

3

108

26

936

26

936

26

936

22,5 810 22,5 810

1044

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

127

1044

Óratervek az emelt szintű német, angol nyelvű iskolai oktatáshoz Évfolyam Tantárgy/óraszá m Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, honismeret (6. évf)

Technika és életvitel Testnev. és sport

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

heti

éves

heti

éves

heti

éves

het i

éves

het i

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

8

288

8

288

7,5

270

7

252

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

3

108

3

108

3

108

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

0,5

18

0,5

18

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1,5

54 1,5

54

2

72 1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

2,5

90

2,5

90

2,5

90

2,5

90

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf)

Tantervi modulok: Ember- és társ.ism.;etika Mozgókép- és médiaism.

0,5

18

Kötelező óraszám Választható Játékos képességfejlesztés Kompetencia fejlesztés Idegen nyelv Emelt idegen nyelv Matematika

20,5

738

20,5

738

20,5

738

24

864

23

828

23

828

25

900

25

900

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

4

144

4

144

1

36

1

36 1 2

36 72

1 1

36 36 2

72

2

72

72 36

22,5

22,5 810 22,5 810 26 936 26 936

26

936

2 1 29

72 36

Óraszám összesen

2 1 29

1

36

810

2

72

1044

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

128

1044

Óratervek a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz Évfolyam Tantárgy/óraszám Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5. évf.) Történelem és állampolgári ism. Német nyelv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves 8

288

8

288

7,5

270

7

252

4,5

162

4

144

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1,5

54 1,5

54

2

72

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54

Biológia

1,5

54

1,5

54

Matematika Informatika Környezetismeret

1

36

1

36

1

36

Természetismeret

Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, honismeret (6. évf) Technika és életvitel Testnevelés és sport

1,5

54

1,5

54

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

3

108

3

108

1

36

1

36

1

36

1

36

0,5

18 0,5

18

Osztályfőnöki (Egészségtan 6.évf) Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Országismeret

2

72

2

72

Német irodalom

0,5

18

0,5

18

Matematika

1 31

36

1 31

36

Óraszám összesen

1,5

25 24

900

25 24

900

25 24

900

26 26,5

936

27 26,5

54

972

1,5

27 26,5

54

972

1116

29

29

A tanulói kötelező óraszámot a mindennapos testnevelésre fordított időkerettel növeltük meg.

129

1116

SZAKMAI PROGRAM Szakiskola (Vendéglátás - idegenforgalom, élelmiszeripar szakmacsoport) Indítandó osztályok száma:  2 osztály: 28-28 fő Felvétel rendje:  Általános iskolai eredmények alapján történik, 5. 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv (német), matematika, történelem tantárgyak érdemjegyei, továbbá a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi biológia tantárgy érdemjegyei. A felvételi sorrend felállításának alapja: a hozott érdemjegyek összegének százalékra átszámított eredménye.  A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény célkitűzéseit, pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.  A felvételi eljárásról, a tanulói jogviszonyról a 11/1994.(VI.8.) MkM. rendelet és tanév rendjéről évente megjelenő miniszteri rendelet intézkedik.  Tanulói jogviszony a 9. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra, vagy év közben, átvétellel jön létre. Átvétel más intézményből:  A tanuló felvételéről az intézményvezető az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. A felvételnél mérlegelési szempont a tanulmányi eredmény, a magatartás, szorgalom és a mulasztás mennyisége.  Tanév elején: előző tanévben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük. Középiskolában azokból az érettségi, ill. szakmai alapozó tantárgyakból, melyet nem tanult, vagy kevesebb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tenni, illetve pótolnia kell a hiányosságokat, az átvétel napjától számított 2 hónapon belül.  Tanév közben: a törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik. Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány, (esetleg az adott tanévre vonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeket igazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére. Ha a tanuló tanév közben érkezik:  Összehasonlítjuk tankönyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számára tartós használatú tankönyvet.  Eltérő tanmenet, eltérő tantárgyak esetén a tanuló számára elegendő időt biztosítunk az átállásra, esetleg a felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és a tananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 3 hónap.  A tanulót átiratkozáskor részletesen tájékoztatni kell a kötelezettségeiről, tananyagok pótlásáról, egyben meghatározva a határidőt is, amire a hiányosságokat pótolnia kell. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt kérhet a szülő (orvosi, szaktanári, osztályfőnöki, vagy egyéb javaslat alapján), melyet a tantestület véleményez. Ha a tanuló adott tantárgyból nem teljesítette a követelményeket, „elégtelen” minősítést szerez. Ebben az esetben a tanévzárást követő 2 hónapon belül pótvizsgabizottság előtt bizonyíthatja, hogy az előírt tanulmányi követelményeknek eleget tesz. 130

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben:  Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Magántanuló (a magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell) a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozóvizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.  Az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát (számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet); a sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.  Egy, vagy több tantárgyból hiányzása elérte az éves óraszám törvényben meghatározott mértékét, ha a tanulónak a hiányzása egy adott tantárgyból tanítási órák húsz százalékát meghaladja a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Előrehozott szakképzés a 2011/2012-estanévtől felmenő jelleggel kerül bevezetésre minden általunk oktatott szakmában Az előrehozott szakképesítés jogszabályi megalapozottsága:  A Közoktatási törvény (Kt.) továbbra is biztosítja a mai szakképzés további működtetésének jogi kereteit. A Kt. 27§. (4): „(4) A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.” Ebből következik, hogy ebben az esetben mind a három évfolyam szakképző évfolyamnak minősül.  A Szakképzési törvény (Szt.) is megalapozza ezt a képzési formát:  A Szt. 3.§ (2) alapján lehetséges az OKJ-ban a képzésszervezési formától függően különböző képzési időt meghatározni. A 24/2009 SZMM (X. 30.) által módosított 1/2006. (II. 17.) OM (OKJ rendelet) alapján a módosított szakképesítések maximális képzési ideje két év lett és ezekre vonatkozóan az 1. sz. melléklet 86 szakképesítésben 3 éves képzési idővel előrehozott szakképzés – kizárólag szakképzési évfolyamokon - szervezhető. Ehhez kapcsolódóan megváltozott a „33” képzési szint definíciója, amely megengedi, hogy a Kt. 27.§ (4) alapján induló képzések esetében a nyolcadik évfolyam elvégzésével is megkezdhető a szakképzés.  A Szt. 18 § (3) „A szakiskolai képzés 9. évfolyamán megkezdett szakképző évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában kell megszervezni” Szt. 32. § (1) „Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki betöltötte a tizenötödik életévét és a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette.”

131

A három éves előrehozott szakképzés első évfolyamán csak iskolai gyakorlat folyhat.  1/2010. (II.5.) SZMM rendelet módosította a szakmai és vizsgakövetelményekről (SZVK) szóló 15/2008. (VII.13.) SZMM rendeletet, amely hatályon kívül helyezi a „régi” SZVK-kat és az új - a 86 szakképesítésre vonatkozó – új 2 éves SZVK-kat jelenteti meg. Ezekben azt tapasztaljuk, hogy lényegében nem változtak a követelmények, Megváltozott a képzési idő és az előrehozott szakképesítés esetén engedik a szakképzés 8. évfolyam utáni megkezdését.  Az előrehozott szakképzés közismereti kerettantervét a 20/2010. (V.11.) OKM rendelet a 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításával jelentette meg; amelyben a teljes képzési időre vonatkozó időkeret 1008 óra. Tanulóink az előrehozott szakképzés keretein belül már a 9. évfolyamon ismerkednek választott szakmájuk alapjaival. A szakmai képzés szakács, cukrász és pincér szakmákban folyik az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint. A képzési idő 3 tanév. Az 1/9. évfolyamon a gyakorlati képzésre az iskolánk tanműhelyeiben kerül sor. A 2. szakképző évfolyamtól kezdve tanulóinknak - az illetékes szakmai kamara jóváhagyásával - képzési szerződést kell kötni azokkal a vállalkozásokkal, amelyeknél a szakmai gyakorlati képzésük folytatódik. Tanulóink a három tanulmányi év egyharmadában - a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás mellett - kompetencia alapú képzésben vesznek részt. 338110210000000 PINCÉR HALLER 2011/2012-től Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként Kompetenciaterületek 1/09. 2/10. 3/11. Összesen Idegen nyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem - szociális-állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv Élelmiszer ismeretek Vendéglátó gazdálkodási ismeretek Italismeret Pincér ismeret Szakmai gyakorlat iskola Szakmai gyakorlat munkahely Nyári gyakorlat

108 18 72 144 72 72 36 108 72 36 54 54 36 72 144 0 160 1258

0 0 36 72 36 36 18 54 18 18 72 36 54 18 36 72 522 160 1258

0 0 0 0 32 0 0 32 16 16 96 48 128 32 80 80 560 0 1120

108 18 108 216 140 108 54 194 106 70 168 138 236 86 188 296 1082 320 3636

132

338110100000000 CUKRÁSZ HALLER 2011/2012-től Kompetenciaterületek Idegen nyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem – szociális – állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv Élelmiszer ismeretek Vendéglátó gazdálkodási ismeretek Cukrászati Ismeretek Szakmai gyakorlat iskola Szakmai gyakorlat munkahely Nyári gyakorlat

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként

1/09. 108 18 72 144 72 72 36 108 72 36 36 54 54 288 0 88 1258

2/10.

3/11.

0 0 36 72 36 36 18 54 18 18 72 72 72 72 108 414 160 1258

0 0 0 0 32 0 0 32 16 16 96 96 96 96 80 560 0 1120

Összesen 108 18 108 216 140 108 54 194 106 70 168 204 222 222 476 974 248 3636

338110310000000 SZAKÁCS HALLER 2011/2012-től Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként Kompetenciaterületek 1/09. 2/10. 3/11. Összesen 108 0 0 108 Idegen nyelvi* 18 0 0 18 Tanulás (a moduláris óraszám terhére) 72 36 0 108 Történelem –szociális - állampolgári 144 72 0 216 Természettudományos 72 36 32 140 Digitális 72 36 0 108 Matematikai 36 18 0 54 Művészeti 108 54 32 194 Anyanyelvi 72 18 16 106 Testnevelés 36 18 16 70 Osztályfőnöki 72 96 168 Szakmai idegen nyelv 54 54 96 204 Élelmiszer ismeretek 54 72 96 222 Vendéglátó gazdálkodási ismeretek 72 72 96 240 Ételkészítési ismeretek 180 90 80 350 Szakmai gyakorlat iskola 0 450 560 1010 Szakmai gyakorlat munkahely 160 160 0 320 Nyári gyakorlat 1258 1258 1258 3636 133

9. évfolyam A szakiskola vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportjában jelentkező tanulók a 9 – 10. évfolyamon elsősorban általános műveltséget megszilárdító képzést kapnak, de 9. évfolyamban pályaorientációs tantárgyakat és a 10. évfolyamban szakmai alapozó tantárgyakat is tanulnak. Tantárgyak és óraszámok a 9. évfolyamon Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

3

Magyar nyelv és irodalom

3

Történelem

2 2,5 (cs.bontásban)

Idegen nyelv (német) Informatika

2

Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki

1ofő+0.5 tanulásmódszertan

1,5

Pályaorientáció/ Szakmai alapozás

Gazdasági környezet

2

Kommunikáció és viselkedéskultúra

2

Ének

1

Rajz

0

Fizika

1,5

Kémia

1,5

Biológia

1,5

Földrajz

1,5

Tantárgyak és óraszámok a 10. évfolyamon Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

3

Magyar nyelv és irodalom

3

Történelem

2

Idegen nyelv (német)

3

Informatika

2

Testnevelés

2,5 1

Osztályfőnöki Vendéglátó ismeret Szakmai alapozás

Gasztronómiai gyakorlat

2 3,5

Földrajz

1

Rajz

1

Természet ismeret

Fizika

1

Kémia

1

Biológia

1

134

A szakiskola 9-10. évfolyamának a „Pályaorientáció, Szakmai alapozás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra” tantárgy osztályozása A tantárgy tantárgyi moduljai a Vendéglátás – idegenforgalom szakmai alapozó ismereteken belül: - 9. évfolyamon (szakmai alapozás vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra): Gazdasági környezet - Kommunikáció és viselkedéskultúra - 10. évfolyamon (szakmai alapozás vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra): - Vendéglátó ismeret - Gasztronómiai gyakorlat A tantárgy osztályozása: A bizonyítványba a tanuló egy osztályzatot kap. Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportra elnevezésű tantárgyra, mely a fenti modulokra kapott érdemjegyek alapján kerülnek megállapításra. Az osztályozás technikája: Valamennyi tantárgyi modul külön-külön kerül értékelésre, ez az osztálynaplóban és a bizonyítványban is megjelenik. A tantárgy félévi, illetve év végi osztályzatát a modulokra adott érdemjegyek átlaga adja. Amennyiben a modultantárgyak közül egy elégtelen, a tantárgy végső osztályzata elégtelen lesz. Javítóvizsgát csak az elégtelenre értékelt modultantárgyból kell tenni. (Kerekítés 0,50-től felfele.). A szakiskola 10. évfolyamán a „Természetismeret” tantárgy osztályzása A tantárgy tantárgyi moduljai: Fizika Kémia Biológia A tantárgy osztályozása A bizonyítványba a tanuló egy osztályzatot kap a Természetismeret elnevezésű tantárgyra, amely a fenti modulokra kapott érdemjegyek alapján kerül megállapításra. Az osztályozás technikája Valamennyi tantárgyi modul külön-külön kerül értékelésre, ez az osztálynaplóban és a bizonyítványban is megjelenik. A tantárgy félévi, illetve év végi osztályzatát a modulokra adott érdemjegyek átlaga adja. Amennyiben a modultantárgyak közül egy elégtelen, a tantárgy végső osztályzata elégtelen lesz. Javítóvizsgát csak az elégtelenre értékelt modultantárgyból kell tenni. (Kerekítés 0,50-től felfele.) A 10. osztály végén kell szakmát választaniuk, melynek elsajátítása a szakképző évfolyamokon valósul meg, elméleti és gyakorlati órákon. A szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint indulnak. PINCÉR OKJ szám: 33 811 02 1000 00 00 Képzés célja: olyan szakemberek képzése, akik a különböző típusú vendéglátó gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben étellel és itallal kiszolgálják a vendégeket, szolgáltatásokat nyújtanak szaktudásuknak megfelelő hozzáértéssel. Betölthető munkakörök: pincér, vendéglátó eladó, mixer, gyorsétkező eladó.

135

Képzési idő 2008/2009-es tanévtől 3-év 2010/2011-es tanévtől 2-év 2011/2012-es tanévtől 3-év SZAKÁCS OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Képzés célja: olyan szakemberek képzése, akik a különböző típusú, nagyságú vendéglátó szervezetek termelői részében készleteket képesek fogyasztásra előállítani. Betölthető munkakörök: konyhafőnök, konyhafőnök helyettes, részlegvezető szakács, gyermekétkeztetési szakács. Képzési idő: 2008/2009-es tanévtől 3-év 2010/2011-es tanévtől 2-év 2011/2012-es tanévtől 3-év CUKRÁSZ OKJ szám: 33 811 01 0000 00 00 Képzés célja: olyan szakemberek képzése, akik a cukrászüzemekben és cukrászdákban süteményeket készít, szükség szerint eladói tevékenységet végez. Betölthető munkakörök: cukrász, szakács, pék, édesipari termék-gyártó. Képzési idő: 2008/2009-es tanévtől 3-év 2010/2011-es tanévtől 2-év 2011/2012-es tanévtől 3-év Érettségi utáni nappali rendszerű szakképzés Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport (szsz: 18) Vendéglős OKJ-szám: 52 811 02 0000 00 00 Képzési idő: 2 év Idegenvezető OKJ-szám: 54 812 01 1000 00 00 Képzési idő: 2 év Utazásügyintéző/Protokoll és utazásügyintéző OKJ-szám: 54 812 02 0010 54 02 Képzési idő: 1 év Felnőttképzésben a felsorolt szakmákhoz tartozó képzések Alap és rész szakképesítések Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport szakképesítései (szsz: 18) Nyolc osztályra épülő: OKJ-szám: 31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó 1800 óra Rész-szakképesítés OKJ-szám: 31 812 01 0000 31 01 Mezőgazdasági gazdasszony 500 óra OKJ-szám: 31 812 01 0000 21 01 Szállodai szobaasszony 300 óra Tíz osztályra épülő: OKJ-szám: 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 3000 óra Rész-szakképesítés: nincs OKJ-szám: 33 811 02 1000 00 00 Pincér 3000 óra Rész-szakképesítés: nincs OKJ-szám: 33 811 03 1000 00 00 Szakács 3000 óra Rész-szakképesítések: OKJ-szám: 33 811 03 1000 31 01 Gyorséttermi- és ételeladó 500 óra

136

OKJ-szám: 33 811 03 1000 21 01 Konyhai kisegítő 200 óra Érettségire épülő OKJ-szám: 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős 2000 óra Rész-szakképesítés: OKJ-szám: 52 811 02 0000 31 01 Étkezdés 500 óra OKJ-szám: 52 811 02 0000 31 02 Vendéglátó előadó 500 óra OKJ-szám: 54 812 01 1000 00 00 Idegenvezető 2000 óra OKJ-szám: 54 812 02 0010 54 01 Protokollügyintéző /Protokoll és utazásügyintéző 1000 óra OKJ-szám: 54 812 02 0010 54 02 Utazásügyintéző /Protokoll és utazásügyintéző 1000 óra OKJ-szám: 52 812 01 0000 00 00 Hostess 300 óra OKJ-szám: 54 812 03 0000 00 00 Szállodai portás, recepciós 1000 óra Élelmiszeripari szakmacsoport szakképesítései (szsz: 21) Tíz osztályra épülő OKJ-szám: 33 541 04 0000 00 00 Pék 2000 óra Rész-szakképesítés: nincs OKJ-szám: 33 541 05 1000 00 00 Pék–cukrász 3000 óra Rész – szakképesítések: OKJ-szám: 33 541 05 1000 21 01 Gyorspékségi sütő és eladó 400 óra OKJ-szám: 33 541 05 1000 21 02 Mézeskalács-készítő 700 óra OKJ-szám: 33 541 05 1000 21 03 Sütőipari munkás 500 óra OKJ-szám: 33 541 05 1000 21 04 Száraztésztagyártó 400 óra Ráépülések a nappali vagy felnőttképzésben szerzett alap-szakképesítés elvégzése után Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport szakképesítései (szsz:18) A pincér alap-szakképesítésre épül a 33 811 02 0001 3301 Mixer 200 óra A szakács alap-szakképesítésre épül a 33 811 03 0001 3301 Diétás szakács 600 óra A vendéglős alap-szakképesítésre épül a 52 811 02 0001 5201 Vendéglátás-szervező 800 óra A Protokoll és utazásügyintéző alap-szakképesítésre épül a 54 812 02 0001 5401 Rendezvény- és konferenciaszervező 300 óra A Protokoll és utazásügyintéző alap-szakképesítésre épül a 54 812 02 0001 5402 Utazásszervező menedzser 500 óra Képzési struktúránk átalakításának alapító okiratot érintő következményei vannak, amelyek tartalmi lényege, hogy az általunk oktatott vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport összes alap-, rész-szakképesítését, ráépülését, valamint a pék-cukrász szakma rész-szakképesítéseit teljes vertikumban kínáljuk. Képzésünk szakmai követelményei:  olyan vendéglátós szakember képzése, aki a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodási szervezetek hálózati egységeiben értékesítést előkészítő, értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el, a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeinek megfelelően.  A vendégek által igényelt ill. ajánlott termék elkészítését, ill. felszolgálást, és a kapcsolódó szolgáltatásokat tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, alkalmazva az üzletpolitikának és az alkalomnak megfelelő ízesítési, terítési, ill. kiszolgálási módot  Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész a munkájában megújulni.

137



A tevékenysége során a vendégekkel – szükség szerint legalább egy – idegen nyelven (a munkájához kapcsolódóan) társalgási szinten kommunikál.

Szakképzési évfolyamok óratervei: 2008/2009-es tanévtől kifutó jelleggel 33 811 02 1000 00 00 Pincér Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Pincér ismeret Italismeret Kommunikáció Informatika Vezetés és gazdálkodás ismeretek Élelmiszer ismeret Idegen nyelv Pincér gyakorlat Külső, tanüzemi gyakorlat Nyári gyakorlat Gyakorlat Elmélet összesen: 29.4 % Gyakorlat összesen: 70.5 %

11. Óraszám/36hét 18/0.5 36/1 108/3 36/1 72/2 36/1 90/2.5 144/4 756/21 90 35 71,6%

2010/2011-es tanévtől kifutó jelleggel 33 811 02 1000 00 00 Pincér 11. Tantárgy Óraszám/36hét 18/0.5 Osztályfőnöki 36/1 Testnevelés 72/2 Pincér ismeret 36/1 Italismeret Kommunikáció 36/1 informatika 72/2 Vezetés és gazdálkodás ism. 36/1 Élelmiszer ismeret 90/2.5 Idegen nyelv 72/2 Pincér gyakorlat 630/17.5 Külső, tanüzemi gyakorlat 160/4,5 Nyári gyakorlat 35 Összes: 71,6% Gyakorlat %

12.

13.

18/0.5 36/1 126/3.5 72/2 108/3 108/3 72/2 630/17.5 90/2,5 35 65,7%

16/0.5 32/1 80/2.5 48/1.5 32/1 80/2.5 96/3 96/3 640/20 35 67,7%

12. Óraszám/32hét 16/0.5 32/1 80/2.5 32/1 16/0.5 16/0.5 80/2.5 16/0.5 80/2.5(3) 96/3 640/20 35 68,6%

138

2008/2009-es tanévtől kifutó jelleggel 33 811 01 0000 00 00 Cukrász

Tantárgy

11

13

Óraszám/36 hét

Óraszám/32 hét

18/0.5

18/0.5

16/0.5

Testnevelés

36/1

36/1

32/1

Élelmiszer ismeret

72/2

72/2

32/1

Vendéglátó ismeret

72/2

72/2

80/2.5

Idegen nyelv (német)

90/2.5

108/3

80/2.5

Cukrász ismeretek

126/3.5

108/3

96/3

Cukrász alapismeretek

-

-

Cukrász termékek

-

-

216/6(5!)

180/5

224/7

630/17.5(15!)

576/16

560/17.5

35

35

35

Nyári gyakorlat

90/2,5

90/2,5

-

Gyakorlat%

67,2%

70,1

73,1%

11.

12.

13.

Osztályfőnöki

Informatika Cukrász gyakorlat Tanüzemi gyakorlat Össz:

Óraszám/36 hét

12

18/1

Gyakorlat összesen: 70.1% Elmélet összesen: 29.9% 33 811 03 1000 00 00 Szakács Tantárgy

Óraszám/36hét

Óraszám/36hét

Óraszám/32hét

18/0.5

18/0.5

16/0.5

Testnevelés

36/1

36/1

32/1

Kommunikáció

36/1

18/0.5

-

Ételkészítési ismeretek

108/3

126/3.5

96/3

Élelmiszer ismeret

72/2

36/1

64/2

Gazdasági ismeret

72/2

72/2

64/2

90/2.5

108/3

64/2

Informatika gyakorlat

72/2

36/1

32/1

Ételkészítési gyakorlat

126/3.5

90/2,5

112/3.5

Külső, tanüzemi gyakorlat

630/17.5

630/17.5

640/20

Nyári gyakorlat

2,5

2,5

-

Össz: Elmélet összesen: 29.4% Gyakorlat összesen: 70.6%

35

35

35

Osztályfőnöki

Idegen nyelv (német)

139

2010/2011-es tanévtől kifutó jelleggel 33 811 03 1000 00 00 Szakács Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeret Gazdasági ismeret Idegen nyelv (német) Informatika Ételkészítési gyakorlat Külső, tanüzemi gyakorlat Nyári gyakorlat Össz: Gyakorlat %

11. Óraszám/36hét 18/0.5 36/1 72/2 72/2 72/2 90/2.5 18/0.5 90/2.5 630/17.5 160/4,5 35 73.1%

13. Óraszám/32hét 16/0.5 32/1 36/1 96/3 48/1.5 64/2 64/2 32/01 (ebből16/0.5 gyakorlat) 96/3 640/20 35 70.1%

2008/2009-es tanévtől 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős

13

14

Osztályfőnöki

1 (36)

1 (32)

Testnevelés

2 (72)

1 (32)

Ételkészítési ismeretek

3 (108)

2 (64)

Vendéglátó értékesítési ismeret

1 (36)

1 (32)

1gyak.(36)

-

Élelmiszer ismeretek

2+1gyak.(72) (36)

-

Idegen nyelv ism.

2+2gyak.(72) (72)

4 (128)

2 (72) 2 (72)

4 (128) 2+1gyak. (64)(32) -

Informatika, Szakmai informatika

2+2gyak.(72) (72)

idegen nyelv2 (angol)

1+1gyak.(36) (36)

Ételkészítési gyakorlat

5 gyak. (180)

1 gyak (32) 1+1gyak. (32) (32) 5 gyak. (160)

Vendéglátó értékesítési gyak.

3 gyak. (180)

6 gyak. (192)

Cukrászati ism. (gyak)

-

3 gyak. (96)

Összefüggő gyakorlat

144

-

Kommunikáció

Gazdasági ismeretek Vezetés és gazd. ism. Marketing Áruforgalmi ismeretek

Összes elmélet: 41.9% Összes Gyakorlat: 58.1%

140

A Protokoll és utazás ügyintéző, valamint az Idegenvezető képzésre a beiratkozás feltétele az államilag elismert alapfokú „C”típusú nyelvvizsga bemutatása. Indokolt esetben az igazgató engedélyezheti a nyelvvizsga későbbi időpontban (maximum a megkezdet tanév február 15ig) történő bemutatását. A szakmacsoporton belül további szakmák képzését is tervezzük a munkaerő piaci igények figyelembe vételével. Adott szakmák tananyagtartalmát és követelményeit részletesen a szakmákhoz tartozó SZVK és központi programok tartalmazzák. Protokoll és utazásügyintéző 13. évfolyam Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai informatika Angol Kommunikáció Német szakmai idegen nyelv Adminisztrációs tevékenység végzése Adminisztráció gyakorlat Referensi tevékenység végzése Referensi gyakorlat Utazásközvetítés elmélet Utazásközvetítés gyakorlat Információkezelés, közvetítés Információkezelés, közvetítés gyakorlat Összesen

Óraszám 1 2 2 2 1 4 2 1 8 2 3 3 3 2 35

A szakiskola I./11-III./13. évfolyamának csoportos gyakorlatát az iskolai tanműhelyekben töltik le tanulóink. A pincér, a cukrász és a szakács tanulók külső gyakorlati helyeken vállalkozóknál, cégeknél illetve iskolánk tanműhelyeiben töltik le gyakorlatukat. Diákjaink a külső gyakorlati helyen tanulószerződéssel illetve megállapodással vannak kint. Az iskola és a külső gyakorlati helyek között a kapcsolattartás személyes felkereséssel és telefonon keresztül történik, valamint a külső gyakorlati helyek képviselőivel fórum keretében is találkoznak az iskolavezetés illetésesei. A vállalkozóknak - a tanuló megfelelő előrehaladása érdekében - kivonatot juttatunk el a szakma központi programjából, vizsgakövetelményéből és a tanmenetekből. A külső gyakorlati helyen a diákok gyakorlati naplóval jelennek meg, melyet rendszeresen vezetnek, s ebbe kapnak havonta egy osztályzatot. Ezen jegyek átlagát a csoportos gyakorlat osztályzatához számítjuk be félévente.

141

Vizsgák a szakképzésben Szintvizsga: A szintvizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezi az iskola közreműködésével a lezárt első félévet követően. A szintvizsga rendszerét a kamara által kiadott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzata rögzíti, mely az egységes lebonyolítást is segíti. A szabályzat tartalmazza, hogy milyen részei legyenek a szintvizsgának, milyen időpontban történjen a szintvizsga, valamint megfelelő előkészítés előzze meg a vizsga lebonyolítását. A gyakorlati szintvizsgák – egységes elvek alapján – az időarányosan elsajátított szakmai-, technológiai ismeretek mértékét mérik és minősítik. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján (www.mkik.hu) megtalálhatók szakképesítésenként a szintvizsga-feladatbankok, melyek segítséget nyújtanak a szintvizsgára történő felkészülésre. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga!

142

A szintvizsga szervezés és lebonyolítás folyamatábrája

Szintvizsga meghirdetése, szakképző iskolák értesítése, előzetes tájékozódás a tanuló létszámok és a lehetséges helyszínekről.

Tanulók jelentkezése.

Egyeztetés az oktatási és képző intézménnyel, vizsgahelyszín kijelölése, érintettek értesítése, vizsgabizottsági tagok felkérése, megbízása.

Vizsgahelyszín és időpont kijelölése, vizsgaelnök kijelölése, iskolai képviselő felkérése, jegyző, segítő tanár megbízása.

Vizsgakapcsolatok kialakítása, vizsgadokumentumok előállítása.

Vizsga lebonyolítása, dokumentumok kitöltése, eredményhirdetés, értékelés.

Záró értekezletek, jegyzőkönyvek és iratok elkészítése, lezárása.

Szintvizsga zárása.

143

Szakmai vizsga: Iskolánkban a szakmai vizsgára való felkészítés az oktatott szakmák központi programjai és szakmai és vizsgakövetelményei alapján történik. Az iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgaidőszakok, a vizsgára való jelentkezési határidővel a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló SZMM rendelet értelmében az alábbiak: Vizsgaidőszak: Jelentkezési határidő: február–március december 15-ig,; május–júniusi február 15-ig,

októberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-ig. A szakmai vizsga részeinek időpontja 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli, interaktív vizsgatevékenység és az utolsó vizsgatevékenység között legalább 3 napnak kell eltelnie. Így van módja a vizsgabizottság elnökének megtekinteni a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat, az írásbeli tételek megoldását, valamint a szóbeli tételek jegyzékét is. A szakmai vizsgarészek (vizsgatevékenységek) helyszíne Az írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarész (valamennyi vizsgatevékenység) helyét vizsgaszervező jelöli ki. A vizsgarészek, vizsgatevékenységek sorrendje A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgatevékenységek sorrendjét – a központilag meghatározott írásbeli és interaktív időpontokhoz igazodva – a vizsgaszervező által meghatározott vizsgarend tartalmazza. A szakmai vizsga részeinek (vizsgatevékenységeknek) időtartama A vizsgarészek (vizsgatevékenységek) időtartamára vonatkozóan a szakmai és vizsga követelményben leírtak adnak útmutatást. A szakmai vizsga időtartama A Szt. 11. § (2) bekezdés értelmében, aki egy tananyagból már sikeresen vizsgázott, abból vizsgafelmentést kaphat. A vizsga alóli felmentés A Szt. 11. § (2) bekezdés értelmében, aki egy tananyagból már sikeresen vizsgázott, abból vizsgafelmentést kaphat. Az új okj vizsgaszabályzata szerint szakmai vizsgarészek követelményeinek ismételt teljesítése alól, ha az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott (a követelménymodul azonosítószámának első négy számjegye nem változott) a szakképesítésért felelős miniszter által a szakmai és vizsgakövetelményekben szabályozott esetekben és módon adható felmentés. A szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek, a megszerzés időpontjától függetlenül, beszámítódnak. A sajátos nevelésű igényű vizsgázó A régi okj vizsgaszabályzata szerint írásbeli helyett szóbeli, vagy szóbeli helyett írásbeli, esetleg az írásbeli meghosszabbítására van lehetőség, ha azt a vizsgázó a jelentkezéskor kéri. Az engedélyezésről a vizsgabizottság dönt. Az új okj vizsgaszabályzata szerint a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) vizsgázó fogyatékossága miatt kérelmére a vizsgafeladatot a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottól eltérő vizsgatevékenységgel is teljesítheti. Vagyis a vizsgán írásbeli, interaktív vagy szóbeli vizsgatevékenység teljesítése helyett az írásbeli és interaktív 144

követelményeknek szóban, vagy a szóbeli követelményeknek írásban vagy interaktív módon tehet eleget, vagy az írásbeli vizsgatevékenység időtartama meghosszabbítható. Vizsga alól teljes felmentés nem kapható!

145

A vizsga lebonyolításának folyamatábrája

A vizsgabizottság elnöke megkezdi munkáját a vizsgán.

A vizsgaszervező tanúsítványa az adott szakképesítés nyilvántartásba vételétől érvényes

A vizsga körülményei megfelelnek a jogszabályokban előírt feltételeknek.

A vizsgára bocsátás előzetes feltételeinek személyenkénti ellenőrzése.

A vizsga lebonyolításának megtiltása.

A bizottságok rövid időn belül pótolhatók.

A vizsga lebonyolításának megtiltása.

Az értékelés módosítása a vizsgabizottság tagjainak egyeztetésével.

Vizsgázók tájékoztatása az őket érintő döntésekről a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról.

A jelentkezési iratok alapján a jelentkező jogosult a vizsga letételére.

A szakmai vizsga és a vizsgabizottság értekezleteinek vezetése.

A szakmai vizsga előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának összegzése.

Összefoglaló készítése a megbízó számára szakmai vizsga eredményeiről, tapasztalatairól (a befejezést követő 1 héten belül.)

A vizsgázó kizárása a vizsgáról.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

146

Átjárhatóság a szakképzésben Szakiskola 9. évfolyamából szakközépiskolába:  Az előrehozott szakképzésben részt vevő tanulók csak az általuk választott szakképesítésben tanulhatnak tovább. 

9. évfolyam szakiskolai osztályából 9. szakközépiskolai osztályába tanév közben az első félév első két hónapjáig vagy félév után, szaktanári és osztályfőnöki javaslatra, szülői egyetértéssel léphet át a diák, ezután különbözeti vizsgával válthat a diák. A vizsgák meghatározása a szakképzési igazgatóhelyettes feladata.

Szakközépiskola 9. évfolyamából szakiskolába:  9. évfolyam szakközépiskolai osztályából 9. szakiskolai osztályába tanév közben, tanév végén is átmehet a tanuló, ha a szülő és az igazgató-helyettes úgy dönt. A döntéshez, ki kell kérni a szakképzési munkaközösség véleményét.  Előrehozott szakképzés esetén csak évismétléssel vehető át diák a szakközépiskolából a 9. szakiskolai évfolyamba. Szakiskola 10. évfolyamából szakközépiskolába:  10. osztályt végzett szakiskolai tanuló különbözeti vizsgával átvehető, és szakközépiskolai 10. évfolyamba lép. (Előrehozott szakképzés esetén nincs lehetőség az átjárhatóságra.) Végzett szakmunkás szakközépiskolába:  Végzett szakmunkás a 11. szakközépiskolai osztályba különbözeti vizsgák vállalásával, letételével felvehető. A különbözeti vizsga tantárgyai: matematika, idegen nyelv (Leteendő az augusztusi pótvizsgakor. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a többi tárgyból már nem kell, megmérettetni magát a tanulónak.) magyar, történelem, és az addig középfokon nem tanult tárgyakból. (Előrehozott szakképzés esetén nincs lehetőség az átjárhatóságra.) Végzett szakmunkás más szakmára:  Végzett szakmunkás más szakmára a 11. évfolyamra beiratkozhat. A letett vizsgatárgyakból, modulokból felmentést kaphat. A felmentési kérelmet az iskola igazgatójának kell beadni. (Előrehozott szakképzés esetén nincs lehetőség az átjárhatóságra, a teljes 3 szakképzési évfolyam letétele után szerezhet második szakmát, vagy felnőttképzés keretében) Szakközépiskolából szakiskolai osztályba a tanulmányi eredmények alapján, szaktanári és osztályfőnöki javaslatra, szülői beleegyezéssel kerülhet a diák. 9. és 10. osztályban, tanév végén.  Rendkívüli esetben (tantárgyak több mint 50%-ánál bukott, illetve szülői kérésre félévkor is áttehető.) 11. o. végzett szakközépiskolai tanuló, amennyiben szakiskolában folytatja tanulmányait, 11. szakiskolai évfolyamot kezdheti meg. (Előrehozott szakképzés esetén nincs lehetőség az átjárhatóságra.)

147

A tanulói jogviszony megszűnése: Ennek szabályairól a közoktatási törvény 75.§ rendelkezik. Bizonyítványok: Az iskola a közoktatási törvény 72.§ szerint adja ki a bizonyítványokat, s vezeti azok nyilvántartását. Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletnek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, szakképesítés, szakképesítéselágazás, rész szakképesítés, szakképesítés-ráépülés megszerzését igazoló bizonyítványt kap. A bizonyítványban az iskola megjelöli a szakképesítés körét, amely a következő lehet:  szakképesítés;  szakképesítés-elágazás;  rész-szakképesítés;  szakképesítés-ráépülés. A bizonyítvány kiadásával egyidejűleg iskolánk német/angol nyelvű szakmai bizonyítványkiegészítő-lapot (EUROPASS) állít ki. A bizonyítvány-kiegészítő lap tartalmazza a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának időpontját, a vizsgarészek megnevezését, illetőleg teljesítmény % - ait, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat.

148

Középfokú képzés Szakiskola

Szakközépiskola

9. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

10. évfolyam

11. – 13. évfolyam Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport:  Pincér  Szakács  Cukrász

11. évfolyam 11. – 13. évfolyam Élelmiszer szakmacsoport  Pék  Pék - cukrász

12. évfolyam

Érettségi

Szakmai vizsga

Érettségi utáni szakképzés:  Vendéglős  Protokoll és utazás ügyintéző  Idegenvezető

Ráépülések szakmánként

149

Szakközépiskola Vendéglátás – idegenforgalom, élelmiszer szakmacsoport Indítandó osztályok száma  1 osztály: 28 fő Felvétel rendje  Általános iskolai eredmények alapján történik, 5. 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (német), matematika, történelem tantárgyak eredményei, továbbá a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi földrajz tantárgy jegyei.  A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény célkitűzéseit, pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.  A felvételi eljárásról, a tanulói jogviszonyról a 11/1994.(VI.8.) MkM. rendelet és tanév rendjéről évente megjelenő miniszteri rendelet intézkedik.  Tanulói jogviszony a 9. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra, vagy év közben, átvétellel jön létre. Átvétel más intézményből A tanuló felvételéről az intézményvezető az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. A felvételnél mérlegelési szempont a tanulmányi eredmény, a magatartás, szorgalom és a mulasztás mennyisége. Tanév elején  Előző tanévben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük. Középiskolában azokból az érettségi, ill. szakmai alapozó tantárgyakból, melyet nem tanult, vagy kevesebb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tenni, illetve pótolni a kell a hiányosságokat. Tanév közben  A törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik. Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány, (esetleg az adott tanévre vonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeket igazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére. Ha a tanuló tanév közben érkezik:  Összehasonlítjuk tankönyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számára tartós használatú tankönyvet.  Eltérő tanmenet, eltérő tantárgyak esetén a tanuló számára elegendő időt biztosítunk az átállásra, esetleg a felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és a tananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 3 hónap. A tanulót átiratkozáskor részletesen tájékoztatni kell, a kötelezettségeiről, tananyagok pótlásáról egyben meghatározva a határidőt is, amire a hiányosságokat pótolni kell. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei  A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt kérhet a szülő (orvosi, szaktanári, osztályfőnöki, vagy egyéb javaslat alapján), melyet a tantestület véleményez.  Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges osztályzattal teljesítették  az érettségi utáni szakképzési évfolyamra lépés feltétele a sikeres érettségi vizsga, illetve a szakma törvényben előírt követelményeinek való megfelelés. Ha a tanuló maximum 2 tantárgyból nem teljesítette a követelményeket, „elégtelen” minősítést szerez. Ebben az esetben a tanévzárást követő 2 hónapon belül pótvizsgabizottság 150

előtt bizonyíthatja, hogy az előírt tanulmányi követelményeknek eleget tesz. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozó vizsgát. Ha a tanuló a tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévben a szakiskolai osztályba áttehető a szülővel történő egyeztetés után. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben:  Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Magántanuló a státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozóvizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.  Az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.  Egy, vagy több tantárgyból hiányzása elérte az éves óraszám törvényben meghatározott mértékét. Ha a tanulónak a hiányzása egy adott tantárgyból tanítási órák húsz százalékát meghaladja a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulói jogviszony megszűnése Ennek szabályairól a közoktatási törvény 75.§ rendelkezik. Bizonyítványok Az iskola a közoktatási törvény 72.§ szerint adja ki a bizonyítványokat, s vezeti azok nyilvántartását. Tantárgyak és óraszámok a szakközépiskolai évfolyamokon A szakközépiskolába jelentkező tanulók a 9-10. évfolyamon elsősorban általános műveltséget, megszilárdító képzést kapnak, de már szakmai orientációs tantárgyakat is tanulnak, a 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A tanulók 9. évfolyamtól kezdve két idegen nyelvet (németet vagy angolt) tanulnak heti 4, illetve 2 órában. Megfelelő létszám esetén a 11., illetve a 12. évfolyamon a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat csoportbontásban tanulják a tanulók. Igény szerint a 11. évfolyamtól fakultáció keretében emelt szintű érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat. Kisérettségi A tanulók a 10. évfolyam második félévében kisérettségi vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv (angol vagy német) és történelem tantárgyakból. A számonkérés magyar nyelv és irodalomból írásban vagy szóban matematikából írásban, idegen nyelvből írásban és szóban, történelemből írásban és szóban történik. A kisérettségi vizsgát a tanítási időn kívül kell megszervezni. A tanulók kisérettségin elért eredménye egyenértékű a témazáró dolgozatéval. A naplóba piros színű tollal kerül beírásra.

151

9. évfolyam Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

3

Magyar nyelv és irodalom

4

Földrajz

1,5

Történelem

2

Idegen nyelv (1.)

4 (csoportbontásban)

Idegen nyelv (2.)

2 (csoportbontásban)

Informatika

1

Testnevelés

2

Osztályfőnöki

1+ 0,5 Gazdasági környezet

Szakmai orientációs tantárgyak

1,5

Gasztronómia

1

Viselkedéskultúra

1

Ének

1

Rajz

1

Fizika

1

Kémia

1,5

Biológia

1,5

Összesen

30,5

10. évfolyam Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

3

Magyar nyelv és irodalom

4

Történelem

2

Idegen nyelv (1.)

4. (csoportbontásban)

Idegen nyelv (2.)

2 (csoportbontásban)

Informatika

1

152

Tantárgy

Óraszám:/hét

Testnevelés

2

Osztályfőnöki

1 Gazdasági környezet

Szakmai orientációs tantárgyak

Gasztronómia Kommunikáció

1 1,5 1

Ének

1

Rajz

1

Fizika

1

Kémia

2

Biológia

1,5

Földrajz

1,5

Összesen

30,5

11. évfolyam Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

4 (csoportbontásban)

Magyar nyelv és irodalom

4 (csoportbontásban)

Történelem

2

Idegen nyelv (1.)

4 (csoportbontásban)

Idegen nyelv (2.)

2 (csoportbontásban)

Informatika

2

Testnevelés

2

Osztályfőnöki

1

Szakmai alapozó tantárgyak

Vendéglátó és turizmus alapismeretek

2

Szállodai alapismeretek

2

Marketing alapismeretek

2

Gasztronómia gyakorlat

2

Ének

0

Rajz

0

Fizika

0

Kémia

0

Etika

1

Biológia

0

Földrajz

2

Összesen

32

153

12. évfolyam Tantárgy

Óraszám:/hét

Matematika

4 (csoportbontásban)

Magyar nyelv és irodalom

4 (csoportbontásban)

Történelem

3

Idegen nyelv (1.)

4 (csoportbontásban)

Idegen nyelv (2.)

2 (csoportbontásban)

Informatika

2

Testnevelés

2

Osztályfőnöki

1

Szakmai alapozó tantárgyak

Vendéglátó és turizmus alapismeretek

2

Szállodai alapismeretek

2

Marketing alapismeretek

2

Gasztronómia gyakorlat

2

Ének

0

Rajz

0

Fizika

0

Kémia

0

Biológia

0

Földrajz

0

Összesen

30

VIZSGÁK A SZAKKÉPZÉSBEN Érettségi vizsga, előrehozott érettségi A rendes érettségi vizsgákat és az előrehozott érettségi vizsgákat a 100/1997-es kormányrendelet szerint szervezzük és bonyolítjuk le. Érettségi utáni szakképzés A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók érettségi utáni szakképzésben vehetnek részt. A szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint indulnak. Oktatott szakmák Érettségi utáni szakképzési kínálat 2008/2009-es tanévtől OKJ-szám: OKJ-szám: OKJ-szám:

54 812 02 0000 00 00 54 812 01 1000 00 00 52 811 02 0000 00 00

Protokoll és utazás ügyintéző 1 év Idegenvezető 2 év Vendéglős 2 év

154

Záró rendelkezések A nevelési program és a helyit tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa. A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1 – 1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1 – 1 példánya az intézmény igazgatói irodájában, irattárában, a nevelői szobában, illetve könyvtárban kerül elhelyezésre. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerül sor, ha: - jogszabályi változások ezt szükségesség teszik, - a nevelőtestület több mint 50 %-a kezdeményezi, - a kibővített iskolavezetés több mint az 50 %-a kezdeményezi, - az iskola igazgatója kezdeményezi. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata szükséges. A módosítás elfogadása esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer kerülhet sor.

Mosonmagyaróvár, 2011. január 25.

Sárköziné Kollárits Edit igazgató

155

Legitimációs záradékok Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2011. január 25-én 1400 órakor megtartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. (melléklet: jegyzőkönyv)

Mosonmagyaróvár, 2011. január 25.

A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programját az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége 2011. január 25. napján tartott ülésen véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Mosonmagyaróvár, 2011. január 25.

....................................................... a szülői szervezet vezetője

A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programját az iskolaszék 2011. január 25. napján tartott ülésen véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta

Mosonmagyaróvár, 2011. január 25.

....................................................... az iskolaszék elnöke

A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programját az iskola Diákönkormányzata 2011. január 25. napján tartott ülésen véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Mosonmagyaróvár, 2011. január 25.

....................................................... DÖK vezető

156