Nevelési Program OM:

2014. Nevelési Program

OM: 201166

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................................................................................. 6 1.1. Az intézmény megalakulása ...................................................................................... 6 1. 2. Képzési szerkezet ................................................................................................ 7 1.3. A jogelőd tagintézmények története ......................................................................... 9 1.3.1. Egészségügyi és Szociális Tagintézmény ....................................................... 9 1.3.2. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény .......................................... 10 1.3.3. Ruhaipari Tagintézmény ................................................................................... 11 1.3.4. Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény ................................................................................................................. 12 2. Pedagógiai alapelvek ....................................................................................................... 13 2. 1. A Nevelési Program felépítésének alapelvei ........................................................ 13 2. 3. Iskolánk nevelő-oktató munkájának általános céljai, célokból adódó feladatok .............................................................................................................................................. 16 2. 3.1. Elsődleges oktatási célok, feladatok: szakközépiskolai területen ............. 18 2. 3. 2. Elsődleges oktatási célok, feladatok szakképzési (iskolarendszerű nappali és felnőttképzés) területen: ............................................................................ 18 2. 3. 3. Elsődleges nevelési célok, feladatok: ............................................................... 19 2. 5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatainak megvalósítását szolgáló eszközök, eljárások ........................................................................................... 19 2. 6. A felnőttoktatás, felnőttképzés az intézményben ................................................ 21 2. 6. 1. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái ........................................................... 22 2. 6. 2. A felnőttoktatás megszervezése .................................................................... 22 2. 6. 3. Az iskolarendszerű felnőttoktatás .................................................................. 22 2. 6. 4. Az iskolarendszeren kívüli képzések ............................................................ 23 2.6.5. A felnőttoktatás, felnőttképzés finanszírozása .............................................. 23 3. Személyiségfejlesztés ...................................................................................................... 23 3.1. A személyiségfejlesztés alapelvei ........................................................................... 23 3. 2. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés ........................................................... 25 3. 3. Személyiségfejlesztés és munkára nevelés ......................................................... 25 3. 4. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés ........................................................... 25 3. 5. Személyiségfejlesztés és esztétikai nevelés ........................................................ 26 3. 6. Személyiségfejlesztés és egészséges életmódra nevelés ................................ 26 3.7. Személyiségfejlesztés a felnőttképzési tagozaton ............................................... 27 4. Közösségfejlesztés ........................................................................................................... 27 4.1.Iskolai Közösségi Szolgálat szervezése ......................................................................... 29 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek .... 29 A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eltérő szabályok .............................. 33 A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek 35 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 36 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................... 37 7.1. Intézményi adottságok .............................................................................................. 37 2014. augusztus 29.

oldal 2

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program

7.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának eszközei, eljárásai ......... 37 7.3. A veszélyeztetettség felismerése és a fontosabb teendők ................................. 38 7.3.1. Tájékozódás, információszerzés ...................................................................... 38 7.3.2. Adatszolgáltatási, adatvédelmi, titoktartási és dokumentálási kötelezettség .......................................................................................................................................... 38 7.3.3. Teendő veszélyeztetettség esetén .................................................................. 38 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek ............ 39 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ............................................................................. 39 Tanulási zavarral küzdő tanulók (sajátos nevelési igényű tanuló) ............................ 40 8.3. A tanulási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink ... 40 9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................ 41 9.1. Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program ....................................................... 41 10. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ....................................................................................... 42 10.1 A tanulók tájékoztatása, az együttműködés formái ............................................. 42 10.2. A szülők tájékoztatása, az együttműködés formái ............................................. 43 10.2.1. Szülői értekezlet ............................................................................................... 43 10.2.2. Fogadó óra ........................................................................................................ 43 10.2.3. Írásbeli tájékoztató ........................................................................................... 43 10.2.4. Iskolai rendezvények, bemutatók .................................................................. 44 10.3. Kapcsolattartás a kollégiummal............................................................................. 44 10.4. Az intézmény külső kapcsolatai ............................................................................ 45 11. Egészségnevelési Program........................................................................................... 46 11. 1. Az intézményi egészségnevelés területei .......................................................... 48 11. 2. Drogstratégia ........................................................................................................... 48 11. 3. Egészségnevelés kapcsolódási pontjai a nevelő-oktató munkához .............. 49 12. Környezeti nevelési program......................................................................................... 52 12. 1. A környezetei nevelés kapcsolódása az oktató munkához ............................. 54 13. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása .............................................................. 55

2014. augusztus 29.

oldal 3


Jogszabályi háttér Törvények - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. tv. - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Kormányrendeletek - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. r. - Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet - A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt-vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 133/2010. (VI. 22.) Kormányrendelet - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet Miniszteri rendeletek - Az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rend. - Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet - A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet - A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III.1.) OM rend. - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21.) SZMM r - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

2014. augusztus 29.

oldal 4


- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rend. - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 27.) EMMI rendelet - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Egyéb szabályozók - Alapító okirat - Működési engedély

2014. augusztus 29.

oldal 5


1. Bevezetés 1.1. Az intézmény megalakulása Szolnok Megyei Jogú Város 2007-ben Közgyűlési határozatban döntött arról, hogy a középfokú képzésben meg kell vizsgálni a demográfiai adatokat és az azt leginkább követni képes intézményi struktúrát kell kialakítani. A döntés előkészítését befolyásolta még a 2007. évi törvényi változások sora, amelynek kapcsán új, a szakképzési rendszer módosítását eredményezően létrejött az Észak – Alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, valamint előkészítésre került a Jász- NagykunSzolnok Szakképzési Szervezési Társulás. Szolnok Megyei Jogú Város 2008. február 21-i Közgyűlési határozata szándéka szerint olyan új intézményeket hozott létre, amely az új szakképzési elvárásoknak meg tud felelni, a meglévő értékeket jól ki tudja használni, több lábon állásukkal a munkaerőpiaci elvárásoknak jobban meg tudnak felelni. Ezen Közgyűlési határozat nyomán alakult meg 2008. július 1-én a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola. OM azonosító:201166 Székhelye: Szolnok, Baross Gábor út 43. Tel.:(56) 513-588 Az intézmény jogutódja az: 

Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskolának,



Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolának,



Ruhaipari Szakközép- és Szakiskolának,



Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolának.

és

Idegenforgalmi

Két

Tanítási

Nyelvű

A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola épületében kezdte meg működését. 2011-ben az iskola szerkezete átalakításra került. Az intézménynek új székhelye lett: Szolnok, Béla Király utca 4. Tel.: (56) 800-100 Tagintézményei: 

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Szolnok, Károly Róbert út 2.



Ruhaipari Tagintézmény Szolnok, Áchim András út 12-14.



Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény

2014. augusztus 29.

oldal 6

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Szolnok, Baross Gábor út 43. Szolnok, Béla Király u. 4. 2012 szeptemberétől a fenntartó döntése nyomán további átszervezésre került sor.  

A Ruhaipari Tagintézmény a Szolnok, Béla király utca 4. szám alá költözött, az Áchim András út 12-14. szám alatt pedig a tagintézmény gyakorlati képzőhelye maradt.

A 2012. évi CLXXXVIII. törvény értelmében a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba kerültek, így 2013. január 01-től a fenntartónk: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Továbbá a tagintézményeink elnevezése is változott ettől a naptól: A hivatalos elnevezés: Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola -

Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézménye Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézménye Ruhaipari Tagintézménye

1. 2. Képzési szerkezet

Köznevelési Híd programok:  10 hónapos HÍD I. program  20 hónapos HÍD II. program: A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak; 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés oktatása Intenzív érettségi felkészítő 2 évfolyamos képzés



szakközépiskolai képzés ágazatai:

I.

Egészségügy

III.

Szociális

XIII

Informatika

XVII.

Könnyűipar

XXIV.

Közgazdaság

XXV.

Ügyvitel

XXVI.

Kereskedelem

2014. augusztus 29.

oldal 7

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program XXVII.

Vendéglátóipar

XXVIII.

Turisztika

XXX

Szépészet

Turisztikai ágazati képzésünk két tanítási nyelvű, a kilencedik évfolyamot angol nyelvi előkészítő képzés előzi meg. 

Szakképzés szakmacsoportjai:

Szakmacsoportok OKJ szám

Szakma megnevezése

52 720 01 0010 52 03

Gyógyszertári asszisztens

54 723 01 0010 54 01

Ápoló

54 723 01 0010 54 02

Csecsemő- és gyermekápoló

52 723 01

Gyakorló ápoló

55 723 01

Ápoló

33 723 01 1000 00 00

Ápolási asszisztens

2.Szociális szolgáltatások

33 762 01 0010 33 02

Szociális gondozó és ápoló

34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

7. Informatika

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus

1. Egészségügy

33 542 05 0010 33 03 Női szabó 10.Könnyűipar

34 542 06

Női szabó

33 542 011000 00 00

Bőrdíszműves

34 542 01

Bőrdíszműves

54 542 01 0010 54 02 Könnyűipari technikus 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző 15. Közgazdaság

16. Ügyvitel

52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

54 346 01

Irodai asszisztens

54 346 02

Ügyviteli titkár

34 341 01 Eladó 17. Kereskedelemmarketing, üzleti 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer-vegyi áru eladó adminisztráció 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó

2014. augusztus 29.

oldal 8

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 31 341 01 0010 31 03 Műszaki cikk eladó 52 341 05 0000 00 00 Kereskedő 54 341 01

Kereskedő

54 841 09

Postai üzleti ügyintéző

33 811 01 0000 00 00 Cukrász 34 811 01

Cukrász

33 811 03 1000 00 00 Szakács 34 811 04 18. Vendéglátásturisztika

Szakács

33 811 02 1000 00 00 Pincér 34 811 03

Pincér

52 811 02 0000 00 00 Vendéglős 54 811 01

Vendéglátásszervező-vendéglős

54 812 01

Idegenvezető

33 815 01 1000 00 00 Fodrász 19. Egyéb szolgáltatások

52 815 01

Gyakorló fodrász

52 815 01 0000 00 00 Kozmetikus 52 815 02

Gyakorló kozmetikus

33 541 04 0000 00 00 Pék 21. Élelmiszeripar

34 541 05

Pék

31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó 34 541 03

Húsipari termékgyártó

A tagintézmények a megnevezett szakmacsoportok vonatkozásában a szakmacsoporthoz tartozó további szakképesítés indításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkeznek, illetve biztosítják azokat. A szakmakínálat kialakítása a szakképzést érintő regionális racionalizálást szolgáló döntések és a munkaerőpiaci igények függvénye.

1.3. A jogelőd tagintézmények története 1.3.1. Egészségügyi és Szociális Tagintézmény Szolnokon az egészségügyi szakképzés kezdetei az 1920-as évekre tehetők, az intézmény történetileg jogelődjének számító Bábaképző Intézet létrejöttével. A tanítás az 1920-21-es tanévben indult, a trianoni békeszerződést követően kialakult szakember - és képző intézményi hiány pótlására Szolnokon. A képzés a korábban Kassán működő nagy múltú Bábaképző Intézet áthelyezésével valósult meg. Ápoló képzés 1958 óta működik, az Egészségügyi Szakiskolában 1962 óta az erre a célra épített kollégiummal együtt kialakított intézetben. 1975-ig befejezett szakképzést nyújtott általános ápoló, csecsemő- és gyermekgondozó és szülésznő szakon.

2014. augusztus 29.

oldal 9

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 1975-től 1994-ig általános ápoló és általános asszisztensképzés folyt, melyet munka melletti szakosító képzés keretében lehetett befejezetté tenni 24 féle szakon. 1994 óta érettségizettek számára iskolarendszerű nappali képzés keretében 13-15. évfolyamon évente változó szakma összetételben nyújtott az intézmény egészségügyi, szakmai ismereteket. Az érdeklődés alapján ápoló, csecsemő- és gyermekápoló, szülésznő, mentőápoló, fogászati asszisztens szakok váltakoztak. A nevelő-oktató munka szerves részét képezi a gyakorló területeken történő gyakorlati képzés. A felnőtt tagozaton rátértek az un. HÍD képzésekre és 2005-től a moduláris rendszerű oktatásra. A szakiskola folyamatosan folytatott szociális szakemberképzést, szociális ápoló, szociális szakápoló, öregek napközi otthona gondozó (ÖNO) szakon. 1998-ban egy újabb változás miatt újra képezhettek egészségügyi szakembereket az általános iskola elvégzése után 4 évig, illetve 16. életévüket betöltött tanulók két év alatt kaptak szakképesítést. 2005. július 01-jével, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján az intézményt közös igazgatás alá vonta az Alternatív Gimnáziummal, Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola és Alternatív Gimnázium néven. A szakképzés új helyen, de a régi kompetenciákat és színvonalat megtartva kezdte el a 2005/2006-os tanévet. Ekkor költözött a jelenlegi helyére az Abonyi út 36. szám alatti volt általános iskolai épületekbe. Az intézmény tárgyi feltételei megfeleltek az elvárásoknak, a partnerek elégedettek voltak a képzés színvonalával. Az Abonyi úti épületszárnyat felújítva, átalakítva vette birtokba az iskola, 3 szinten 4 demonstrációs terem és 7 szaktanterem várta a tanulókat. Felsőfokú szakképzés folyt szülésznő szakon a Szegedi Tudomány Egyetemmel, illetve Csecsemő-és gyermekgondozó- nevelő szakon a Tessedik Sámuel Egyetemi Központtal együttműködve. Mindkét esetben hallgatói jogviszony alapján végezték a képzéseket. Az alap és a szakosító képzések mellett pontszerző továbbképzéseket is szerveztek. A felnőtteket iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés formában segítették hozzá az OKJ-s bizonyítványokhoz. Az osztályok esti és levelező formában teljesítették a tantervi követelményeket. Képzési kínálatuk évről évre változott a munkáltatók, munkavállalók igénye szerint. Két alkalommal sikerült az intézményt akkreditálni 2003-ban és 2007-ben. Az Egészségügyi és Szociális Tagintézmény jogelődje három évig működött. Az intézmény a középfokú oktatás teljes vertikumával rendelkezett: nappali, és esti gimnáziumi képzés, iskolarendszerű szakiskolai, szakközépiskolai nappali és felnőttoktatás, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, illetve felsőfokú szakképzés szerepelt oktatási kínálatukban. 2008. február 21-i Önkormányzati határozat nyomán újabb átszervezést hajtottak végre az intézményben. 2008. július 1-től az Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola tagintézménye lett a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskolának. Változatlan, bár kissé szűkös feltételek mellett bővülő szakmakínálattal folytatja munkáját. 1.3.2. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény jogelőd intézménye történetileg az 1911ben létrejött szolnoki Felsőkereskedelmi Iskolának és a már korábban létrehozott Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tanoncképző Iskolának a folytatását jelentve immár közel 98 évre tekint vissza a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmai képzésben. A jelenlegi iskolaépületben 1976-tól működik az intézmény, amelynek a képzési formáját, tartalmi munkáját az innováció, a megújulás mind a mai napig jellemzi. 1976 és 1983 között kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés és kereskedelmi szakközépiskolai képzés folyt, majd 1982 őszétől a képzési struktúra a vendéglátóipari szakközépiskolai osztállyal bővült. A 80-as évek vége felé felgyorsuló gazdasági és társadalmi változások nyomán a képzési rendszer változtatásra szorult. Elkerülhetetlen volt a megújulás.

2014. augusztus 29.

oldal 10

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Így 1989-től bevezetésre került a közös alapozású integrált képzés mind a kereskedelmi, mind a vendéglátóipari szakmák vonatkozásában. Az 1997/98. tanév volt az utolsó, amikor ezt a képzési formát még indították. A folyamatos korszerűsödés igénye a világbanki programhoz való csatlakozást is megkívánta az iskolától, ezért az 1994/95. tanévtől – követő iskolaként – beindították mind a kereskedelem-marketing, mind a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban a világbanki képzést. A PHARE – pályázat 1995-ben volt sikeres, PHARE-os osztályokat az 1996/97. tanévtől kezdve indították, amelyekben a vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoportban világbanki tantervek alapján tanítottak, a pályázat elnyerése után az oktatás technikai feltételei is jelentősen javultak. A további korszerűsödést és további eszközfejlesztést is biztosította „Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése” című világbanki projekt B komponensére benyújtott pályázat megnyerése 1998-ban, mely az iskolát a világbankos iskolák sorába emelte a követő iskolák köréből. Képzési kínálat további szélesítését jelentette az, hogy az 1997/98. tanévben a kereskedelmi menedzser felsőfokú szakképesítést adó tanfolyamot (post-secundary képzést) indítottak a győri Széchenyi István Főiskolával együttműködve. 2004-től a fenntartó együttműködésével a Szolnoki Főiskolával karöltve tervezték megvalósítani a felsőfokú kereskedelmi szakmenedzser képzést. 2005-ben az intézmény nyertese volt az SZFP-II. pályázatnak és vállalta, hogy a program által kidolgozott kerettanterveket két szakiskolai osztály 9-10. évfolyamán felmenő rendszerben bevezeti és 2011-ig alkalmazza. Nyertes iskolaként vállalta azt is, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok reintegrációs képzését biztosítja szakképzést előkészítő évfolyamon évente egy osztályban (12-16 fő) a 15 évet betöltött, esetleg általános iskolai végzettséggel sem rendelkező fiataloknak. Az intézményben tanító, oktató kollégák a projekt során kiemelt módszertani képzéshez jutottak, jutnak és az oktatási, képzési feltételek tovább javultak. 2007. szeptember 1-től bevezették az OKJ moduláris oktatási, képzési formáját. Jelentős szerepet vállaltak, vállalnak az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű felnőttképzésben, átképzésben is. 1.3.3. Ruhaipari Tagintézmény Ruhaipari Tagintézmény jogelőd intézményét a szolnoki Városi Tanács 1989. február 21-i határozatával a szolnoki szakképzés bővítése és fejlesztése érdekében hozta létre. 1989. augusztus 1-jén kezdte meg önálló működését szakképző intézményként az Áchim András úti Iskola helyén, annak épületében. Az önálló intézmény 19 évig működött folyamatos fejlődés és változás közepette. Az intézmény fő profilja a ruhaipari terület volt, szakközépiskolai oktatás a ruhaipari technikusi szakon indult. A szakmunkásképzés területén 18 szakmai képzést kínált a könnyűipari terület mellett az élelmiszeripari és szolgáltatási szakmákban. Néhány év alatt kiépült két ruhaipari tanműhely, amelyek alkalmasak a magas színvonalú gyakorlati oktatásra. Korszerű felszerelésekkel létrejött az élelmiszeripari laboratórium, a ruhaipari anyagvizsgáló labor, és további korszerű szaktantermek. Az 1991 – 1992-es tanévben belső tantervi fejlesztéssel lehetővé vált az átjárhatóság a ruhaipari szakközépiskola és a szakmunkásképző első évfolyamán, ugyanakkor befejeződött néhány szakma oktatása a piacképesség hiánya miatt. Ekkor indult el a két éves speciális szakiskolai képzés azoknak a gyengébben teljesítő diákoknak, akik a szakközép és szakiskolai követelményeket nehezen teljesíttették. A gazdasági elvárásokhoz alkalmazkodva 1992 szeptemberétől a számítástechnikai programozó szak oktatása indult, amely a tárgyi feltételek korszerűsítését is eredményezte: két számítástechnikai szaktanteremmel és egy modern nyelvi laborral bővült az iskolai

2014. augusztus 29.

oldal 11

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program tantermek felszereltsége. A képzés 1996-ig indulhatott. Helyette az 1996-97-ben új élelmiszeripari szakközépiskolát és a szakmunkások szakközépiskoláját indították. 1997-98-ban a BES Hungary Kft. magyarországi képviseletének segítségével kialakításra került egy korszerű, minden igényt kielégítő fodrász tanműhely, amely a legmodernebb technikai gépekkel felszerelt fodrászatként működik. Az 1999/2000-es tanévben újabb szakközépiskolai képzés a biztonságszervező II. indult, valamint új szakmaként, a pék képzés. 2006. tanév végén kifutott az utolsó élelmiszeripari szakközépiskolai képzési csoport. 2005-ben az iskola az SZFP II. pályázatán nyertes 70 szakiskola egyikeként lehetőséget kapott a 2006-2011. között megvalósuló fejlesztésben való közreműködésre, amelyben vállalta, hogy a program által kidolgozott kerettanterveket (közismereti oktatás, szakmai alapozás, gyakorlati oktatás) két szakiskolai osztály 9-10. évfolyamán felmenő rendszerben bevezeti, és 2011-ig alkalmazza. Az SZFP II. nyertes iskolájaként vállalták, hogy a hátrányos helyzetűek reintegrációján belül 2006-2011. között minden évben egy osztályban egyéves szakképzést előkészítő évfolyamot indítanak, 15 évet betöltött, esetleg általános iskolai végzettséggel sem rendelkező fiatalok részére. Tárgyi feltételeik javultak interaktív táblákkal és korszerű, csoportmunkára alkalmas projekt tanteremmel. Iskola profilja ezzel összetetté vált: jelenleg könnyűipari, élelmiszeripari, és egyéb szolgáltatások szakmacsoportban képzik a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulókat. 2008. szeptember 1-től általában felmenő rendszerben a moduláris új oktatás szerint végezték a szakmai képzést. Az intézmény akkreditált felnőttképző volt, felnőttképzést a Contact Mentálhigiénés Központtal végzett könnyűipari szakmákban. Az intézmény számos nemzetközi kapcsolattal rendelkezett. Kiemelkedő ezek közül a 15 éves múlttal rendelkező reutlingeni diákcsere, ami egy hasonló profilú szakközépiskolával való együttműködés. 1.3.4. Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény A Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézményünk önálló intézményként történetileg 1911 augusztus végén engedélyezett szakirányú iskola létesítéséhez kötődik, amelyben a képzés 1911. szeptember 5-én indult. Az új intézmény fiúiskola volt, leányok a kereskedelmi mellett működő egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamra iratkozhattak be. Az iskola ebben a struktúrában működött egészen 1945ig, bár időközben az évfolyamok száma négyre emelkedett. Szolnok város vezetése 1941-ben vállalta egy új iskolaépület létesítését a Baross utcában, amely 1948-ban készült el. 1948-ban a szolnoki Kereskedelmi Iskola állami iskolává vált. Az épület egyik szárnyában megkezdődött egy 80 férőhelyes leánykollégium kialakítása, mert 1945-től már a leányok is tanulhattak az iskolában. 1955-ben emlékezetes ünnepség keretében felvette a Vásárhelyi Pál, a reformkor nagy magyar vízimérnökének nevét, és 1957-ben leplezték le az intézet előkertjében a névadó szobrát. Az 1948/49-es tanévben engedélyezték a dolgozók tagozatának megindítását, amelyből 1953-ra kifejlődött a levelező tagozat, amely néhány év múlva 1962-ben Dolgozók Közgazdasági Technikuma néven önálló iskola lett. 1954-től az iskola épületében működött a kétévessé alakult Gépíró és Gyorsíró Iskola is, majd a tantestület küzdelmének eredményeképpen lett ipari és mezőgazdasági tagozattal rendelkező közgazdasági technikum. Az iskola ebben az időben kezdett egyre szélesebb körökben ismertté és országosan is elismert színvonalú intézménnyé válni. Falai közül kiváló közgazdászok, gazdasági szakemberek kerültek ki.

2014. augusztus 29.

oldal 12

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Az 1963/64. tanévben már valamennyi első osztály szakközépiskolai jelleggel indult és megnőtt az érdeklődés az iskola iránt. 1966-ban az iskola fogadta be a Tiszaparti Gimnáziumból „kitelepített” Kereskedelmi Szakközépiskolát, amely ott is maradt, egy évtizeden át egészen az új kereskedelmi iskola felépítéséig. Örvendetes esemény volt, hogy 1969-re felépült az anyaiskola mellett egy modern közgazdasági leánykollégium – amely azóta a Városi Kollégium része. A 90-es években szerzett tapasztalatok alapján alakult ki az új képzési rendszer az iskolában. Tartalmilag gazdasági szakközépiskolai modellben (külkereskedelmi orientáció) világbanki képzési modellben (általános gazdasági és postaforgalmi orientáció), valamint az idegenforgalmi kéttannyelvű osztályban folyik a képzés, és erre épül az érettségi vizsga után a szakképző évfolyam, melynek szakmái a munkaerőpiaci-igényektől és a jelentkezők számától függnek. A fentiek függvényében jelentősen gazdagodott a nyelvtanulás palettája (angol, német, francia, olasz). A feltételek javítására 1996-ban az iskola szomszédságában – a debreceni Postaigazgatóság jóvoltából – elkészült a tanposta, amelyben a gyakorlati oktatás magas szinten biztosítható. Az iskola tantestülete és tanulói az idegenforgalmi kéttannyelvű képzés során az iskola falain túl is, de az országhatárokon túl is gyarapíthatják a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges ismereteiket. Franciaországtól, Ciprustól, Izraeltől Angliáig, Olaszországtól Finnországig, Svájcig, tanulmányutak sokasága adott és ad a jövőben is lehetőséget a nyelvismeret elmélyítésére, más kultúrák megismerésére. A kollégium 1996-ban a közös igazgatású városi kollégium részévé vált. Az 1997-es évvel megszűnt a 4 osztályú felnőttoktatási rendszer, és ugyanebben az évben szűnt meg – 42 évi fennállás után – a kétéves gép- gyorsíró szakiskola. A 2001/2002-es tanévtől bevezetésre került az új kerettantervre épülő orientációs és szakmai alapozó oktatás. Megkezdték a felkészítést a kétszintű érettségire, melyek azóta is igen szép eredménnyel folynak. Az intézménynek 1991-óta lehetősége van Balatonrendesen táborozni, ahol évente 150-200 tanuló pihenhet, illetve iskolai kereteken kívül vehet részt idegennyelvi felkészítésben. Gondosan őrzik és ápolják hagyományaikat. Az iskola fennállásában bekövetkező jeles évfordulók, a névadó emlékére rendezett szakmai napok a térség kiemelkedő rendezvényei. Látványosan demonstrálja azt a széleskörű és elismert kapcsolatrendszert, amelyet az intézmény működtet, kiválóan mutatja meg milyen értéket kapott a „Közgés” diák az intézményben töltött évek alatt és arra milyen kiválóan tudja életét felépíteni. Kiváló az intézmény művészeti élete, kiemelten az iskolai leánykar működése, amely megyei szinten a legkiválóbb, országosan pedig az „Év kórusa” címet viseli. 2. Pedagógiai alapelvek 2. 1. A Nevelési Program felépítésének alapelvei A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola a NAT, valamint a szakképzés fejlesztés összehangolt elvárásai alapján a következő alapelvekre építi Pedagógiai Programját: felülvizsgáltuk és újrafogalmaztuk intézményünk pedagógiai elveit és céljait. Az új Nemzeti Alaptanterv műveltségtartalmainak beemelésével, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott fejlesztési területek átvételével:  az önálló tanulási képesség elsajátítatása, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása

2014. augusztus 29.

oldal 13

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 

életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztését, alapkészségek megerősítését célzó oktatás és tanulásszervezés az integrált nyílt munkaerő-piaci munkavállalás elősegítése érdekében



az oktatás és a képzés során a kulcskompetenciák elsajátítatása, fejlesztése mind az általános képzésben, mind a szakképzésben



szakmai képzés területén az adott szakmához szükséges feladat-, személyes- és társas- valamint módszerkompetenciák fejlesztése



a tanulói személyiség fejlesztése



a humán műveltség megszerezhetőségének biztosítása



a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés igénye



felkészítés a munkaerő-piacon való aktív részvételre, szakmai karrier tervezése és megvalósítása, szakmaváltáshoz szükséges képességek kialakítása, aktív munkavállalói attitűd fejlesztése



a tanulói tehetség felismerése, gondozása



a tanulási esélyegyenlőség segítése, figyelemmel Szolnok Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjára



a globális környezeti problémák iránti felelősség kialakítása, a környezet megóvásának napi igénye, a környezettudatos magatartás megalapozása



az egészséges életvitel, életmód napi, tudatos igénnyé tétele



a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás



tartalmasan működő kapcsolat az iskola munkájára hatást gyakorló külső partnerekkel



aktív részvétel Szolnok életében



korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetése

 a pedagógus önfejlesztés, a szakmai színvonal folyamatos megújítása. A pedagógiai alapelvek megvalósításának eredményeként: Iskolánkban olyan tanulói- és munkafeltételeket, olyan légkört kívánunk teremteni, amelytől a tanulók úgy vegyenek búcsút, hogy önbecsüléssel rendelkezzenek, önállóak, lelkileg kiegyensúlyozottak legyenek, jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezzenek, a világ dolgai iránt érdeklődjenek, tudásuk konvertálható legyen, megfelelő alapokkal rendelkezzenek a felsőfokú továbbtanuláshoz, képzettségük választ adjon a munkaerő-piaci kihívásokra. Rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek a társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megújításához, az élethosszig való tanuláshoz, a műveltség állandó igényéhez, a személyes önmegvalósításhoz, a tanult szakmai ismeret állandó továbbfejlesztéséhez szükségesek. Innovációk a megvalósíthatóság érdekében - Innováció, horizontális kapcsolatok, egymástól tanulás TÁMOP 3.4.2.A/11-2-2012-0017 projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése érdekében.

2014. augusztus 29.

oldal 14

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Konzorciumi tagként- a négyes konzorciumban megvalósuló projekttel - közös célunk: 

a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésének megvalósítása, hogy ezzel is elősegítsük képességeik kibontakoztatását, egyéni átvezetési terv alapján a különböző intézménytípusokba, illetve a munka világába történő átmenetét megkönnyíteni.



A pedagógusok szakmai együttműködésével, továbbképzésével, befogadó pedagógiai gyakorlatot támogató programok bevezetésével, jó gyakorlatok adaptálásával, a tanulók, szülők aktív bevonásával elindítani egy szemléletváltást.



A pedagógusok horizontális együttműködési, megteremtése pedagógus teamben.



A külső gyakorlati helyek számára módszertani segédlet összeállítása az SNI tanulókról.

tanulási

lehetőségeinek

Intézményünknek a pályázati forrásból lehetősége nyílt más iskolák fejlesztéseinek, jó gyakorlatának megismerésére és átvételére. Kínálatunk 2 új, adaptált programmal bővült. A fenti pályázat támogatásával átvett jó gyakorlat: 1. Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a FAMTA szoftver segítségével. A jó gyakorlat célja: a 13-19 éves korcsoport életpálya-építési és szociális életvezetési kompetenciáinak fejlesztése, a tanulók pályaválasztásának segítése a FAMTA oktató szoftver segítségével. Szimulált körülmények között biztosítja a legfontosabb munka- és pályaismeretek, tapasztalatok megszerzését, 2. Életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztését, alapkészségek megerősítését célzó oktatás és tanulásszervezés a pályaorientáció tükrében. Pályaorientációs tartalmak megjelenítése tananyagok integrálásával, adaptálásával, helyi tantervbe illesztéssel. A pályaorientációhoz szükséges önismeret fejlesztése, az érdeklődés, érdeklődési irányok, érdeklődési területek megismerése, a képességek feltérképezése. Az érdeklődés, a képességek és a pályák közötti kapcsolat megértése. A beilleszkedés segítése, csoportépítés, a tanulók megismerése az önismeret, társismeret, emberismeret erősítése, pontosítása, együttműködés fejlesztése, kommunikációs készségfejlesztés. A mindkét jó gyakorlat integrált tanulói környezetben valósítható meg. A tanulócsoportok összetevői: egészséges, normál képességű, SNI-s, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (heterogén csoportok). A differenciálás egyénre szabott fejlesztést nyújt, megfelelő terheléseket a különböző képességűek számára. Az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység, amelynek a végső célja a munkaerőpiacra történő belépés, nyomon követés, munkahely megtartásának támogatása. A felkészítés során a tanulók azon kompetenciáit erősítjük, fejlesztjük, amely munkavégzésükhöz, és az önálló felnőtt életvezetésükhöz nélkülözhetetlen. Fejlesztjük még azokat a kommunikációs és szociális képességüket, melyek kulcsfontosságúak a munkakeresés és az elhelyezkedés során, hogy önállóbb és magabiztosabb fiatal felnőttekké váljanak, készek legyenek a kapcsolatteremtésre és az együttműködésre elhelyezkedésük érdekében. A munkaerő-piaci felkészítést szolgáló foglalkozások a munkavállalással kapcsolatos kompetenciák fejlesztését erősítik.

2014. augusztus 29.

oldal 15

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A pályázatból adódó, a 2014-2018 fenntartási időszakra vonatkozó követelményeknek meg kívánunk felelni - az aktuális tantervi-tanmeneti (osztályfőnöki) részben és éves munkatervben előtervezve. Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásaink: elkötelezettség az inklúzió, befogadás, elfogadás mellett. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul - ez az élet minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.

2.2. Intézményünk stratégiai céljai Összevont nagy intézményünknek együttesen és egyes részterületenként tagintézményi szinten meg kell felelni a szűkebb és tágabb társadalmi környezet elvárásainak. A környezet állandó monitorozásával, a tendenciák elemzésével választ kell adni a munkaerő-piaci elvárásokra úgy, hogy a szülők és a tanulók érdekviszonyai is érvényesülhessenek. Ugyanakkor vállalni kell és meggyőző érveléssel elfogadtatni a társadalmi környezetből adódó  megyei fejlesztési feladatok,  MFKB döntésekből adódó feladatok,  JNSz TISzK 2008-ban elkezdett projektjeinek fenntartási időszakra vonatkozó feladatai  fenntartói célok és feladatok érvényesítését. Célunk kulturált viselkedésű, környezetére odafigyelő tanulók nevelése, akik képesek az önálló tanulásra, és sikeresen megállják helyüket a munkában. Egységes pedagógiai alapelvek mentén dolgozunk. A fejlesztő pedagógia és a tehetséggondozás módszertanait széles körben alkalmazzuk, ezzel is segítve diákjainkat a sikeres tanulásban, képzésben. Fontos, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása megjelenjen az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése), ezáltal csökkenhetnek a meglévő hátrányaik, javíthatók az iskolai sikeresség mutatói. A befogadó pedagógiai gyakorlat eszközeinek elterjesztése intézményi szinten. A befogadás minden tanulóra irányul, beleértve a sajátos nevelési igényű, a szociális és kulturális ok miatt hátrányos helyzetű, a tehetséges és bármely – a kirekesztés veszélyének kitett – tanulót. A diákok tanulásának és közösségi életben való részvételének támogatása, az erre rászorulók esetében a tanulók szükségleteinek megfelelő pedagógiai többlettámogatások biztosítása. A kompetencia alapú oktatás-képzés, a tevékenységalapú módszerek alkalmazása mindennapi munkánk része. Munkánk további fontos része a gondolkodásra, precízségre való nevelés, kreativitás, rugalmasság, kommunikációs és együttműködési készségek fejlesztése. Iskolánk felkészíti tanulóit az érettségi vizsgára és/vagy OKJ-s szakmai vizsgák követelményeinek teljesítésére. Intézményünk minden tevékenységét a tanulókkal és a szülőkkel egyeztetve végezzük. 2. 3. Iskolánk nevelő-oktató munkájának általános céljai, célokból adódó feladatok A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola alapvetően ember és tanuló központú. Célunk az átörökítendő általános és szakmai műveltség, az általános és szakmai értékek közvetítése, az általános és szakmai műveltség megszerzését segítő igény megerősítése, a megszerzéshez szükséges személyi képességek kifejlesztése, az érzelmi műveltség erősítése.

2014. augusztus 29.

oldal 16

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Tanulóközpontú nevelésünk alapja, hogy az iskolánkban töltött évek alatt tanulóink kiegyensúlyozott, egészséges személyiségű fiatal felnőtté formálódjanak. Jellemzi mindennapi pedagógiai munkánkat a tanulóinkra való állandó odafigyelés, a szakszerű személyiségfejlesztés, a problémák megoldásában a segítségnyújtás. Közös munkánkat a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák viszony kell, hogy jellemezze, amely alapja annak, hogy tanulóink legyenek fogékonyak a társadalmi problémák iránt és váljanak felelős állampolgárrá. Tanulóközpontú pedagógiai munkánkban kiemelt szerepe van továbbra is a tanulásnak. A tanulást tágan értelmezzük, ami azt jelenti, hogy a kreatív tanulással valamennyi értelmi képesség, az egész személyiség fejlesztését végezzük. Az iskolánkba érkező igen eltérő képességű tanulók körében az eredményes tanulási módszereket, technikákat elsajátítatjuk. Értékrendünkben a megfelelő munkakultúra, a munkához való tisztességes viszony, a fizikai és szellemi munka egymásra épülése, sajátos értékei tanuló és tanár számára elvitathatatlanul fontosak. Tanáraink, oktatóink a szaktudást munkájukban alapvetőnek tartják, amelyet további képzésekkel, innovációval, a változásokhoz való alkotó alkalmazkodással folyamatosan erősítenek. Ez az alapja önbecsülésünknek és pedagógiai eredményességünknek. A pedagógus munkakultúrája, munkamorálja, szakismerete, kreativitása, minta tanulóink számára. További kiemelt pedagógiai célunk a természeti és az épített környezet megbecsülése, takarékos felhasználása, megvédése, fejlesztése. Ez környezeti nevelésünk alapja. Az egészséges életvitel, az egészség, mint alapvető személyes érték és érdek szintén napi munkánk kiemelt része, amelynek során határozottan képviseljük az egészséges életvitel, életmód, a kiegyensúlyozott családi élet általánosan elismert normáit. Tanulóink értékrendjében folyamatosan erősítjük a másság tolerálását, a lelkiismereti szabadság tiszteletét. Integrált nevelés, oktatás megvalósítása Az integrált oktatás általános jellemzője a nyitott, befogadó légkör, az együttműködés valamennyi formája (tanár-tanár, diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő viszonylatokban), a tevékenységorientált oktatási formák, az egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciáló oktatás, a sokrétű értékelési módok alkalmazása. o Együttműködések kialakítása az integrált nevelés valamennyi szereplője között o Horizontális tanulási lehetőségek megteremtése az együttnevelésben résztvevő szakemberek között o Az integrációt segítő jó gyakorlatok adaptációja o Az integrált oktatási formák beépítése a napi pedagógiai gyakorlatba (differenciált oktatás, kiscsoportos foglalkozások, egyéni megsegítés, stb.) o A pedagógusok felkészülésének biztosítása a tanulói különbségek kezelésére o A fejlesztő és folyamatos értékelés pedagógiai gyakorlatát hatékonyan támogató technikák és eszközök kialakítása, elterjesztése. o A pedagógusok differenciált értékelési gyakorlatát segítő felkészülési formák biztosítása. Az egyenlő beiskolázási esélyek megteremtése A beiskolázási esélyek szempontjából az intézmények közötti átmenet és átvezetés jelentős célja és feladata az iskoláknak. Az intézmények közötti – általános iskolából a középiskolába vagy középiskolák közötti - átmenet támogatásában, átvezetési programok megszervezésében vagy részvételében a társadalmi partnereknek, az ifjúsági és gyermekvédelmi hálózatnak, valamint a családok aktív bevonásának is fontos feladat. o A pedagógusok képzettségének javítása, az általános iskola és középiskola közötti átmenet könnyítése érdekében.

2014. augusztus 29.

oldal 17

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program o Együttműködések kialakítása a beiskolázási folyamatban érintett, lehetséges partnerekkel (első lépésben a partnerek azonosításával), akik a HH, HHH, SNI tanulók támogatásában fontos szereplők o Egyéni átvezetési program jó gyakorlatainak felkutatása, megismerése, adaptációja Érdekeltségek megteremtése a tanulók iskolai előmenetelében Az érdekeltség megteremtésében kiemelt feladat a diákok tanulási motivációjának növelése, szükség esetén és szükség szerint osztályok közötti átjárhatóság növelése, a pályaorientáció segítése a szülők bevonásával. A kudarcmentes iskolai előmenetel megvalósítását az intézmények pedagógiai módszertani, értékelési, csoportalkotási módszereinek szélesítése, a partnerségen alapuló együttműködések megteremtése, az együttműködések differenciált formáinak kialakítása és működtetése segíti. o o o o

Intézményi és egyéni szintű együttműködések kialakítása a (szak-, szakmai szolgáltatók, munkaerő-piaci szereplő), szülők bevonásával Diákklubok működési lehetőségeinek kiterjesztése Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása. Pályaorientációs tanácsadás működtetése

2. 3.1. Elsődleges oktatási célok, feladatok: szakközépiskolai területen 

a NAT kulcskompetenciáinak továbbfejlesztése (anyanyelvi kommunikáció, idegennyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai – művészeti tudatosság kompetenciái)



felkészítés az egész életen át tartó tanulásra



tanulói önismeret fejlesztése



Szolnok város és környéke kultúrájának, gazdaságának, értékeinek megismertetése



nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, a hagyományok átörökítése



az európai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb értékeinek megismertetése



a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése



általános műveltséget megalapozó képzés biztosítása



felkészítés a közismereti és szakmai érettségi vizsgára



szakirányú munkába állásra felkészítő



felkészítés szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,



szakmai kompetenciák alapozása, az ágazathoz tartozó rövidített idejű szakmai képzések lehetőségének megteremtése Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként szabott ötven óra közösségi szolgálaton való részvétel lehetőségének megteremtése, a tanulók társadalmi problémák és megoldásuk iránti toleranciájának, elkötelezettségének fejlesztése



2. 3. 2. Elsődleges oktatási célok, feladatok szakképzési (iskolarendszerű nappali és felnőttképzés) területen: 

szakmai kompetenciák elsajátíttatása

2014. augusztus 29.

oldal 18


a gazdaság, a munka világába való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása



felkészítés az egész életen át tanulásra, a tanulás tanítása, az át- és továbbképzések szükségességének megismertetése, a modulrendszerű oktatásból adódó lehetőségek feltárása



a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása



Európai és Európán kívüli kultúrák alapvető jellemzőinek megismertetése



a minőségügyi elvek megismertetése és érvényesítésének megtanítása

2. 3. 3. Elsődleges nevelési célok, feladatok: 

személyiség folyamatos fejlesztése



önismeret fejlesztése, pályairányítás, pályakorrekció segítése



demokratizmus fejlesztése



közösségfejlesztés



tehetség- és képesség kibontakozás segítése

 

beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása, az esélyegyenlőség megvalósulásának segítése szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység folytatása gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása környezettudatos magatartásra nevelés testi és lelki egészségre törekvés, egészségfejlesztésre nevelés másság elfogadása, előítéletek csökkentésére, lelkiismereti szabadság tiszteletben tartására nevelés a diszkrimináció minden formájának elvetése az alapvető, társadalom által elismert erkölcsi és viselkedési normák betartása együttműködésre, team munkára nevelés a munkában való megbízhatóság kifejlesztése a munkaerő-piaci aktív részvétel, pályakorrekció kezelésre nevelés a bizonytalanság, esetleges válság kezelésének képessége

          

2. 5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatainak megvalósítását szolgáló eszközök, eljárások 



Tanulásszervezés: -

adaptív

-

konstruktív kooperatív

-

projektoktatás

-

témahét

-

tantárgytömbösítés

Módszer:

2014. augusztus 29.

oldal 19






-

kooperatív technikák

-

differenciálás (egységes alapú)

-

ráhangolódás

-

projekt módszer

-

portfólió

Tanulási módok: -

individualizálás

-

kooperáció

-

versenyelvű

-

együttműködő

-

közös tanulás

Tanulást segítő környezet kialakítása: -

pozitív, ösztönző légkör

-

segítő környezet az osztályban

-

segítő, kezdeményező környezet az iskolában, színvonal emelkedése pozitív diák-tanár kapcsolat

-

szakszerű munkafeltételek

-

problémamegoldás

-

az elvárt színvonal folyamatos ellenőrzése együttműködés

-

társas tolerancia

-

kapcsolati kultúra jellemzői

A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola nevelő-oktató munkája feladatrendszerét eredményesen a következő módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal valósítja meg: 

a pedagógiai – oktatási célokhoz, megválasztva széles körben alkalmazzuk a tanulást segítő, önálló probléma megoldási készséget fejlesztő, tanulói aktivitást igénylő módszereket.



A tanítás-tanulás folyamatában a tanulók bevonódását módszereket alkalmazunk – projektoktatás, kooperatív oktatás



a tanulási képességek fejlesztését tanulás – technikai tanácsadással segítjük.



tervezetten és rendszeresen végzünk tudásszint mérést, amellyel elősegítjük az előzetes, hozott ismeretek feltárását, a pedagógiai folyamatban pedig az előrehaladás mértékét lehetőséget adva és segítve a hiánypótlást, a korrigálást, a továbblépés meghatározását.



tanulóink teljesítményét korrekt pedagógiai értékeléssel segítjük, amely visszajelzés számunkra és a pedagógusok számára is az előrehaladásról, a hiányosságokról.



Új, adaptált jó gyakorlat 1.: Életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztését, alapkészségek megerősítését célzó oktatás és tanulásszervezés az integrált nyílt munkaerő-piaci munkavállalás elősegítése érdekében került beépítésre.

2014. augusztus 29.

támogató

oktatási

oldal 20


Új, adaptált jó gyakorlat 2.: Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a FAMTA szoftver segítségével



az önismeret és a kommunikáció fejlesztését oktató – nevelő munkánk minden területébe beépítjük. A komplex személyiségfejlesztésben a reális önismeret, az erős és gyenge pontok felismerése, a reális és fejlett önértékelés, az önbizalom erősítése, a kezdeményező és vállalkozói készség, ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység és az érzelmi intelligencia fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektetünk.



szakmai képzésünkben a moduláris képzés kifutó rendszerben, a szakmai képzések a megújult OKJ szerkezetnek, szakmai vizsgakövetelményeknek és a szakmai vizsgáztatás komplex rendszerének megfelelően újraépülő rendszerben van jelen.. A tanulók érdekeinek figyelembevételével idő- és költségkímélő karriertervezést segítünk, hogy a munkaerő-piaci részvétel feltételeit a legjobban biztosítani tudjuk.



a rész-szakképesítések megszerzési lehetőségével segítjük azoknak a tanulóinknak a munkaerő-piaci részvételét, akik valamely okból nem képesek egy tanulási ciklusban szakképesítést szerezni.



az elméleti és a gyakorlati képzést összehangoljuk. A gyakorlóhelyekkel kötött együttműködési megállapodásokban ennek tartalmát rögzítjük. A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők eredményessége érdekében a kamarákkal szorosan együttműködünk és segítjük a külső gyakorlatot vezető oktatók, szakemberek munkáját.



Unión belüli munkaerő mobilitásra felkészítjük tanulóinkat. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a szakmai idegen nyelv tanítására, és az Uniós munkavállalási, vállalkozói ismeretek biztosítására. Az Euro-pass bizonyítványt igény esetén kiadjuk.



A megújult szakmai képzések közös tananyagegységei a Foglalkoztatás I, Foglalkoztatás II valamint a Munkahelyi egészség és biztonság tananyagtartalmainak egységes, figyelmes oktatásával erősítjük tanulóink munkaerőpiaci pozícióit.



hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink eredményes iskolai tevékenységét az országos és regionális fejlesztő programokban történő részvétellel segítjük. (AJKSZP)



Pályázati tevékenységeinkkel biztosítjuk az oktató nevelő munka hatékonyságának biztosításához szükséges eszközfejlesztést, szakmai továbbképzésekhez forrásszerzést, valamint az új oktató-nevelő módszerek meggyökeresedését intézményünkben. Feladatunknak tekintjük a forrásbevonással párhuzamosan a pályázati tevékenységünkkel szakmaiságunk erősítését, a pályázatok előkészítési, megvalósítási és fenntartási időszakában a pályázatok gondos, pontos, szakszerű kezelését.



a felnőttképzésben és a felnőttoktatásban az andragógia alapvető elveit, módszereit alkalmazzuk.

2. 6. A felnőttoktatás, felnőttképzés az intézményben A felnőttoktatás, felnőttképzés sajátos, de egyre inkább meghatározó eleme a közoktatási intézmények működésének. Iskolánk a felnőttoktatás keretén belül érettségire készít fel, a felnőttképzések során új, vagy további szakképesítés elsajátítását teszi lehetővé a bekapcsolódók számára. A fejlesztések tervezéséhez felhasználjuk a munkaerőpiaci elemzéseket és a gazdasági szereplők jelzett vagy feltárt igényeit, melyek közvetítésében 2012. év végéig fontos szerepet játszott a Szakmai Tanácsadó Testület.

2014. augusztus 29.

oldal 21

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A felnőttképzés sajátossága a nappalitól eltérő képzésszervezés, az egyéni tanulási út figyelembevétele, a hozott érték beszámítása. A felnőttképzés programjai korszerűek, a gyakorlati és elméleti felkészítés során számba vesszük a képzésben résztvevők munkatapasztalatát, ismereteik mélységét és motivációját. A felnőttképzés, felnőttoktatás andragógiában jártas team irányításával történik, a megvalósításban az iskolai szakemberek mellett bevonunk a közvetlen termelési gyakorlatból érkező szakembereket, külső előadókat is. 2. 6. 1. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái Az intézmény az Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttoktatást, felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli, nappali, levelező, esti és távoktatásos formában szervezzük. Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, és képzésük során alkalmazzuk a közoktatási és a szakképzési, valamint az önkormányzati jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság megszervezésének feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás. A felnőttképzés elismertségének növelése, a képzési piac elvárásainak való megfelelés érdekében az iskolának törekedni kell a felnőttképzési intézményi- és program - akkreditáció szabályainak való megfelelésre. A felnőttképzés résztvevői nem szerepelnek az intézmény köznevelési tanulói létszámában, az itt tanító pedagógusok, szakemberek munkájukat köznevelési feladataik ellátása mellett végzik. 2. 6. 2. A felnőttoktatás megszervezése A felnőttoktatás intézményi szintű összehangolását a kibővített vezetői tanács biztosítja a felnőttoktatásban közvetlenül közreműködő valamennyi pedagógus bevonásával.. 2. 6. 3. Az iskolarendszerű felnőttoktatás A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a köznevelési tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki, és tanulói jogviszonyt létesít. A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét a szakmai és vizsgakövetelmények előírásai alapján a tagintézmény ellenőrzi és a résztvevő kérelme alapján javaslatot tesz az intézményvezetői döntéshez az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról. A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jellegétől függően az érintett tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és

2014. augusztus 29.

oldal 22

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program gyakorlati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban leírtaknak megfelelően. 2. 6. 4. Az iskolarendszeren kívüli képzések Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. Az iskola éves képzési tervet készít, melyet az intézményi kibővített vezetői team hagy jóvá. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő-piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni a szakmai és vizsgakövetelmények előírásaira, ezek meglétét az érintett tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságára javaslatot tesz, az intézményvezető dönt. 2.6.5. A felnőttoktatás, felnőttképzés finanszírozása A felnőttoktatásban résztvevő tanulók után a fenntartó normatív támogatás igénybevételére jogosult. A köznevelési, szakképzési, felnőttképzési jogszabályok előírásai és a fenntartó idevonatkozó rendelkezései értelmében a felnőttképzésben résztvevők tandíjat, vizsgadíjat fizetnek. A tandíj, vizsgadíj fedezete lehet a képzésben résztvevő befizetése, munkáltatójának befizetése, munkaügyi központ támogatása, pályázati forrás és mindezek megosztva. A tandíj, vizsgadíj kiszámítása, a befizetésére vonatkozó előírások meghatározása a vezetői tanácsban közreműködő gazdasági menedzser feladata. A tanév tervezésekor előzetesen várható díjat számít, melynek véglegesítése a konkrét létszám, képzési program ismeretében történik. 3. Személyiségfejlesztés 3.1. A személyiségfejlesztés alapelvei A középiskolában folyó nevelés során az eddiginél hangsúlyozottabban érvényesítjük a személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A társadalmi változások növelték a családok életében a feszültségeket, a kortársi közösségek összetartó ereje is csökkent, a mintát adó háttértényezők is gyengültek. Tudatában vagyunk annak, hogy a családi nevelés mellett a gyermeki személyiségfejlesztésben az iskolára egyre nehezebb, nagyobb feladat hárul. Az iskolánk, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épül. Ennek keretében ösztönözzük a személyiségfejlesztő tanítást, biztosítjuk a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételeket. Gyermekközpontú szemlélet Iskolánk feladata a gyermek személyiségfejlesztő munka.

saját

képességeihez

és

adottságaihoz

igazodó

A tanulók tevékenységének szervezése Az iskolai élet egésze a tanulók tevékenységére épül. A tanulók önálló, aktív személyiségének nevelését alapozza meg a tevékenység tervszerű irányítása, szervezése.

2014. augusztus 29.

oldal 23

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A személyiség korrekciója Az érzelmi és akarati élet, az énkép, valamint a személyiség más összetevőinek korrekcióját az SNI tanulóknál általánosnak tekinteni, amelyet szükség esetén terápiás eljárásokkal segíti. A tanulás fogalmainak tág értelmezése Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, a képességek kifejlődése, a beállítódások, az érzelmi és akarati tulajdonságok alakulása, valamint a magatartás differenciálódása. Megfogalmazott elveink, s eddigi gyakorlatunk a gyermeket állítja az iskolai munka középpontjába, s minden, ami ott történik, az a gyermek személyiségének, képességeinek hatékony fejlesztését tartja a legfontosabbnak. A pedagógiai tevékenységek közül a leginkább szükségessé válik a személyiséget stabilizáló tevékenységek középpontba állítása. Ennek érdekében:   

fejlesztjük a tanuló önismeretét, felkészítjük arra, hogy ismerjék saját lehetőségeiket, reális célokat tűzzenek ki maguk elé, legyenek vállalkozó szelleműek és alkalmasak önmaguk érdekeinek érvényesítésére.

Felkészítjük tanulóinkat:     

az állampolgári szerepre a társadalmi, politikai érzékenységre a közéleti tevékenységre való képesség fejlesztésére értő konfliktuskezelés elsajátítására (feltárás, szembenézés, feldolgozás) toleranciára a másság iránt.

A célok elérése érdekében kiemelt jelentőséget szánunk az osztályfőnöki órának. Az osztályfőnöki óra egyik legfontosabb funkciója, hogy részt vállaljon a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett tapasztalatainak feldolgozásában, segítse a fiatalok eligazodását az ellentmondásos valóságban, orientálni próbáljon az értékek változó világában - a FAMTA jó gyakorlat oktató szoftver segítségével. Alapvető szempontnak tartottuk az osztályfőnöki helyi tantervek kidolgozásánál, hogy az órák jelentős hányada tematikus óra legyen, és ne hivatalos ügyek intézésével, aktuális szervezésével teljék. Az osztályfőnöki órákon leghagyományosabb beszélgetés mellett alkalmat adunk: múzeum-, mozilátogatásra, meghívott vendégek előadásaira. A legfontosabb neveléstartalmaink a helyi tantervekben:       

Kommunikációs kultúra, eligazodás és viselkedés a mindennapi életben Önismeret, önnevelés Az egyén a közösségben és társadalomban Hazánk és a nagyvilág Erkölcsi kultúra Szerelem, szexualitás, család Az egészségmegőrzés kultúrája

2014. augusztus 29.

oldal 24

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program   

A tanulás, a gondolkodás kultúrája A munka kultúrája Szabadidős kultúra.

3. 2. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés 

Célunk, hogy diákjaink az emberi tudást és műveltséget értéknek tekintsék, igyekezzenek tudásukat gyarapítani, maguk és közösségük hasznára fordítani. 

Fontos az iskola részéről a következő tartalmak közvetítése, kifejtése:        

a tudás társadalmi megítélése az eredményes tanulás feltételei megfelelő tanulási szokások a tanulási nehézségek okai az informatikai kultúra jelentősége a gondolkodás jelentősége az ember életében az eredményes gondolkodás jellemzői jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban.

3. 3. Személyiségfejlesztés és munkára nevelés 

Kialakítjuk a munka világában elvárható tulajdonságokat: munkafegyelem, felelősségtudat, ezzel párosult kritikai szemlélet, megbízhatóság, igény az önképzésre, egészséges ambíciók, melyek elősegítik az önérvényesítést éppúgy, mint a szűkebb társadalom formálását.



Az adott szakképzési szakasz végére kialakítjuk tanítványainkban, a gazdaság különböző ágazataiban a sikeres munkavégzéshez szükséges attitűdöket és az ezekhez kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges speciális tevékenységeket.



Fontosnak tartjuk az együttműködési készség kialakítását, ugyanakkor felkészítjük tanítványainkat a korrekt verseny megvívására.

A munkára nevelésnél fontos megismertetni a tanulókkal, hogy mit jelent:      

a munka az ember életében a fizikai munka értékteremtő jellege a fizikai és a szellemi munka összhangja az eredményes munkavégzés feltétele a felkészülés a munkába állásba a felkészülés a munkahelyi beilleszkedésre.

3. 4. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés

Alapvető feladatunk az egyetemes emberi-erkölcsi értékek megismertetése, azok tiszteletben tartására nevelés.

- A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja a tanuló önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A befogadó intézményi környezet megteremti azokat a feltételeket, amelyben az egyéni különbségek természetesek, és értékesek, az együttműködés, a tolerancia alapvető érték, a hátrányok leküzdhetők, kompenzálhatók.

Nevelésünk eredményeként alakuljon ki a tanulókban a demokratikus gondolkodásmód, a tolerancia, a másság elfogadásának képessége, humánus viszonyulás embertársainkhoz, a beteg, sérült, fogyatékos emberekhez.

2014. augusztus 29.

oldal 25

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

Nevelési Program Az igény szerint szervezett hitoktatás keretein belül lehetőséget biztosítunk a vallásos erkölcsi értékek elsajátítására.

Iskolai nevelő munkánkban kiemelt szerepet kapnak azok a tantervi elemek és nevelési formák, melyek diákjaink magyarságtudatát és Európához való tartozástudatát erősítik.

Fontosnak tartjuk az egészséges lokálpatriotizmusra nevelést. Megismertetjük tanulóinkat Szolnok történelmi múltjával, kulturális értékeivel, jelenlegi társadalmi-gazdasági életével.

Célunk olyan polgári öntudat kialakítása, mely az egyén tényleges teljesítményének eredményeiből táplálkozik. Olyan személyiség nevelése szükséges, aki szociálisan érzékeny és sikereinek elérése során szem előtt tartja mások sorsának alakulását is.

3. 5. Személyiségfejlesztés és esztétikai nevelés - Az esztétikai nevelés vonatkozásában arra törekszünk, hogy a tanulóink legyenek képesek magatartásuk, környezetük, önmaguk megfelelő esztétikai szinten történő megjelenítésére, melynek következményeként a személyi kapcsolattartásuk, a kapcsolatfelvételük is eredményesebb lesz. - Kiemelendőnek tartjuk a pedagógus modellközvetítő szerepét, személye, magatartása, minden megnyilvánulása tanulóink figyelmének előterében van. Lényeges, hogy ne alakuljon ki ellentmondás az általa hangoztatott esztétikai elvek és saját magatartása, tettei, tevékenysége között. - Fontosnak ítéljük, hogy tanulóink érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, legyenek képesek a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Váljon erkölcsi alapelvükké a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás. - A szakmai gyakorlatokon kiemelten figyelünk, hogy tanulók szakmai munkáját jellemezze a szakmai és esztétikai igényesség.

3. 6. Személyiségfejlesztés és egészséges életmódra nevelés - A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. - Az iskolai sporttevékenység valamennyi tagintézmény kínálatában szerepel. A sport a testedzés személyiségformáló hatása mellett a prevenciós valamint a konstruktív életvezetés alakításának eszköze is. - Az általános feladatokon túl az iskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében ösztönözzük és segítjük, hogy a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. - A testi vagy egészségi károsodásban szenvedőknél fokozzuk az akaratot arra, hogy rehabilitációikat az iskolával együttműködve önmaguk is elősegíthetik, komoly eredményt érhetnek el társas kapcsolataikban, egymás példáit értékelve. - Felkészítjük a tanulókat önálló életükben az életmódjukra vonatkozó helyes döntések hozatalára, egészséges életvitel kialakítására és a konfliktusok megoldására. Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

2014. augusztus 29.

oldal 26

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Megismertetjük a környezet – háztartás, az iskola, közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. 3.7. Személyiségfejlesztés a felnőttképzési tagozaton A felnőttoktatásban egyre fiatalabb rétegek kezdik vagy folytatják tanulmányaikat, ezért nem tekinthetünk el a személyiségfejlesztéstől az ő esetükben sem. A képzésben résztvevők motiváltságát, munkatapasztalatait, megszerzett ismereteit figyelembe véve választjuk meg pedagógiai módszereinket. Nevelési lehetőségeink ezen a tagozaton korlátozottabbak; az osztályfőnöki rendszer működik, s ellátja sajátos „nevelési” feladatait – pályakorrekciós tanácsadás, álláskeresési technikák, szülői-munkavállalói - tanulói szerepből adódó szerepkonfliktusok kezelése. A felnőtt tagozaton a levelező és az esti oktatásszervezés miatt még nagyobb jelentőségű a helyes tanulási módszerek, az önálló ismeretszerzési lehetőségek megismertetése.

4. Közösségfejlesztés Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Az egyén és közösség kapcsolatának kialakultak az iskolai színterei, de társadalmi, lényegi elemeit mi határozzuk meg. Az erkölcsi, értelmi, munkára, családi életre, hazafiságra nevelés az iskolai közösségeken keresztül hat a gyerekre. A közösségen belül azonban figyelünk arra, hogy:  az egyéniség ne szürküljön el,  a személyes autonómia ne szűnjön meg,  az egyéni felelősség ne háruljon a közösségre,  ne legyen anarchia,  ne legyen az egyén kiszolgáltatott a közösségnek. Fontos a konszenzusos egyezségre jutás az egyéni és közösségi érdekek szembekerüléséből származó konfliktusokban, de ez ne akadályozza a vitát. A meghatározó iskolai közösségeken kívül fontos, hogy önkéntes csatlakozási lehetőséget teremtsünk a tanulóknak az öntevékeny iskolai közösségekhez, melyekhez a tanári motiváció elengedhetetlen. Az ideális társadalmi működés fokmérője a demokrácia mértéke, megvalósulásának szintje. A társadalmi demokrácia fejlesztése a családi demokráciától az iskolai demokrácián át vezet a felnőtt élet kisebb-nagyobb közösségeinek demokratikus működéséhez. Az iskolának tehát fontos feladata, hogy felkészítsen a társadalom működtetésére, kialakítsa a tanulókban azokat a képességeket és formákat, amelyek növelik a jövő társadalmának rendezettségét, egyensúlyát. Az iskolában leképeződik a társadalom állapota, s vele együtt megjelennek azok a társadalmi problémák, melyekre a nevelő-oktató intézmények sajátos pedagógiai eszköztárukkal válaszolnak. Mint minden közösség, el is különül környezetétől, megteremti saját autonómiáját. Az iskolán belüli csoportok is rendelkeznek önállósággal, összehangolásuk, kapcsolatrendszerük kiépítése fontos összetevője az iskolai demokráciának. A tanuló egyéni képességeinek fejlesztését, érdeklődésének kielégítését szolgálják az iskolai, tagintézményi közösségek. Jellegük szerint művészetiek, szaktárgyiak, szakmaiak lehetnek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődés, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségének figyelembevételével - a tanév elején és félévkor a nevelőtestület dönt. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Személyiségfejlesztő egyéb közösségi tevékenységek

2014. augusztus 29.

oldal 27

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program    

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. Érdeklődési körök, szakkörök, művészeti csoportok. Tanulmányi, szakmai tapasztalatszerző kirándulások. Múzeumi, színházi, kiállítási, könyvtári és szakmai bemutatókhoz, előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. Az iskola tanulói tevékenységük jelentős többségét a tagintézmények közösségeiben végzik, de működnek és működhetnek igény és lehetőség szerinti intézményi közösségek is. Az iskolai közösség mellett az:  osztályközösségi  az osztályon belüli vagy osztályok közötti  csoportközösség  szakmai gyakorlati csoport  szakköri, érdeklődési köri  művészeti csoport  diák-önkormányzati közösség  DSE, ISK és sportcsoportjai  énekkari közösségek a színtere az iskolai tevékenységnek  kollégista tanulók közössége  AJKSZP-ben részt vevő tanulók közössége Az iskolai közösségek életét az SZMSZ és Házirend szabályozza a tanulók jogaival, kötelességeivel együtt. Az osztályfőnöki óra fontos színtere kell, hogy legyen a tanulók szociális képességei (kapcsolatteremtés, empátia, tolerancia) fejlesztésének. Egyik lényeges színtere a gyerekek egymás közötti, illetve az osztályfőnökökhöz fűződő kapcsolat alakításának. Módot adhat az egyes tanulók, tanulócsoportok, tanárok és tanulók között kialakuló feszültségek, konfliktusok elemzésére, feloldására, tanulságaik feldolgozására. Szerepet vállalhatnak ezek az órák az önismeret fejlesztésében, az önnevelés igényének felkeltésében is. Az osztályközösségek alkotják az évfolyamközösségeket, az évfolyamok az iskolaközösséget (az iskolaközösség azonban nemcsak a tanulókat, hanem az alkalmazotti és szülői közösséget is magába foglalja). Közösségfejlesztő tevékenységünk legfőbb célja olyan állampolgárok nevelése, akik:  képesek érdekeik megfogalmazására, s azokat képviselni is tudják  tudnak érvelni, vitázni, miközben mások érdekeit tiszteletben tartják  képesek a más állásponton lévőkkel elfogadható kompromisszumot kötni  képesek önálló véleménynyilvánításra. A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell megvalósítani: - olyan szintű és minőségű tanár-diák kapcsolat kialakítása, hogy a diákok igényeljék és elfogadják a pedagógus segítő szándékát - el kell érni a szabadság-nyitottság, jog-kötelesség, az önkéntesség-kötelesség kérdéskörében a helyes arányok felismerését - törekedni kell a szabad, átgondolt döntés fontosságának felismertetésére az egyéni gondolkodásmód előtérbe helyezésével A kortárscsoportok hatékony működtetése tartalmas közösségi élményekben realizálódik. A tanulói közösség három típusának, funkcionálása nélkül nem képzelhető el az iskola demokratikus működése: a diákönkormányzat, az osztályközösség és az önszerveződő diákkörök.

2014. augusztus 29.

oldal 28

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a feladat és felelősség vállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A tanulók önkormányzata előkészület az állampolgársági szerepre. Itt tanulja meg a fiatal az önállóság és együttműködés formáit, módszereit. Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrációja sajátos aspektusba helyezi a közösséget és az egyént. A harmonikusan működő közösség alapértékei: empátia, tolerancia, hitelesség, feltétel nélküli elfogadás. Legfontosabb a pedagógusok példaértékű magatartása. A közösségfejlesztés egyetlen színtere a közösség. A közös élet, közös munka, közös szórakoztató programok. Intézményünk Pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége garancia arra, hogy a tanulókban kialakul a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Az osztályközösségek, iskolai csoportok alakításánál törekszik az iskola, hogy különleges gondozási igényű tanuló arányos számban legyen jelen.

4.1.Iskolai Közösségi Szolgálat szervezése Tanulóink személyiség fejlődésének, közösségé szerveződésének, a társadalmi problémák felismerésének és megoldásuk iránti elkötelezettségének egyik eszköze az érettségi bizonyítvány megszerzésének előfeltételeként egyébként megszabott iskolai közösségi szolgálat ad színteret. Megszervezzük a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a fogadó és a tanuló számára mentort biztosító intézménnyel kötött együttműködési szerződés alapján elsősorban a szociális és jótékonysági, az oktatási,a kulturális és közösségi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenységek elvégzését javasoljuk. Iskolánkban a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. Az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógus dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését, amely alapján az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 13-14. pontja határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát, s két nagyobb kategóriát definiál: a) különleges bánásmódot igénylő tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, ac) kiemelten tehetséges tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

2014. augusztus 29.

oldal 29

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A feladatellátások jogszabályi környezete Intézményünk Alapító okiratában vállalta, hogy integrált nevelés keretei között látja el a 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontja értelmében a következő tanulói kört: - SNI gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 2011. évi CXC. törvény 4.§ 3. pontja értelmében - BTMN gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan: - alulteljesít - társas kapcsolati problémái vannak - tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd - közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, de nem SNI Diagnosztikus besorolásban: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, aktivitás és figyelemzavar, iskolai készségek kevert zavara, kevert specifikus fejlődési zavar, hyperkinetikus magatartászavar, súlyos hallássérülés, beszédfogyatékosság (dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd), tanulásban akadályozott (értelmileg enyhe fokban sérült) Elvek: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; Cél: - Az SNI tanulók munkaerő-piaci felkészítése a szakiskolába lépéstől kezdve tervezett tudatos tevékenység legyen. - A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, - A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, - A szakmai vizsgára való felkészítés, - Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzeteink, a tanulásszervezési módjaink és értékelési eljárásaink alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal kialakítjuk az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. A nevelő oktató munkánkban fontosnak tartjuk az állandó szemléltetést, vizuális megerősítést, mindezt korszerű infokommunikációs technikák segítségével valósítjuk meg. Sajátos fejlesztési feladatok

2014. augusztus 29.

oldal 30

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program - Sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosítása. - Az egyén önmagához való viszonyának alakításában az önmegismerés és önkontroll, az önmagáért vállalt felelősség, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek segítése. - A külső kontrolltól a belső kontroll attitűdig való eljuttatás, önellenőrzés képességének fejlesztése. - Következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs, a fejlesztő és az iskolai munkában. - Motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés iránt. - Kommunikációs képesség fejlesztése. - Feladat– és utasításértés fejlesztése. - Feladattudat, feladattartás kialakítása. - Munkafegyelem kialakítása folyamatos irányítással, motiválással, minden tanórai, tanórán kívüli tevékenységbe való bevonással. A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél, a nevelés, oktatás keretében, tartalmában figyelembe vesszük: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét - a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletet. - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő- oktató munkát meghatározó irányelvek A sajátos nevelési igény kifejezi: a)a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Inkluzív oktatással kapcsolatos pedagógiai feladatok Sikerkritérium az inkluzív, befogadó iskola kialakítása. A befogadó iskolákban szeretik a heterogenitást, akár kiemelkedően tehetséges, akár fogyatékossággal élő tanulóról, akár hátrányos szociális helyzetű gyermekről legyen szó. A pedagógus itt nem hárítja a felelősséget másra, hanem igyekszik saját eszköztárát úgy bővíteni, hogy megoldást találjon a tanulási nehézségekre. Fontos, hogy a befogadó

2014. augusztus 29.

oldal 31

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program pedagógusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek az adott fogyatékossági típust jellemzik. Mivel a többségi iskolák pedagógusai képzésük során alig- alig szerezhettek ilyen jellegű tudást, lényeges, hogy konzultáljanak a gyermeket segítő gyógypedagógussal, valamint továbbképzéseken vegyenek részt. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team- munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek a differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A szülők szerepe, befolyása felelőssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógypedagógussal. Ha a gyermek fogyatékosságát korán felismerték, akkor a szülőnek már volt ideje feldolgozni, s akkor a szülői elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülői magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációtól való megszabadulás lehetőségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülői érdeklődésre, s gyermekének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani. Befogadó pedagógus feladatai az együttnevelés során: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

2014. augusztus 29.

oldal 32

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eltérő szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.

2014. augusztus 29.

oldal 33

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A vizsgákon alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek:

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók (diszlexia, diszortográfia, diszkalkulia, diszgráfia, diszpraxia, kevert specifikus tanulási zavarok, hiperaktivitás és figyelemzavar, szocio adaptív folyamatok zavarai) - az írásbeli feladatok (főleg számítási feladatmegoldások) szóbeli levezetése engedélyezhető, a vizsga során engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a tanuló a tanulmányai során eddig is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), - a felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő tanulók esetében megállapítható időtartamhoz képest – 30%-kal meghosszabbítható,

2014. augusztus 29.

Beszédfogyatékos tanulók

Autizmus spektrum zavarral élő tanulók

- a szóbeli vizsgáztatás az Autizmus helyett a tanuló írásos spektrum zavarral anyagot készíthet, élő tanuló esetében is alkalmazhatóak – - a tanuló minősítésekor a a szakvélemény és a vizsgáztató alkalmazza az kérelme alapján – az elfogadó-megértő egyéb értékelést, fogyatékossággal élőknek - a felkészülési idő a nem meghatározott fogyatékossággal élő kedvezmények, tanulók esetében megállapítható -protetikus környezet időtartamhoz képest – és eszköztár 30%-kal kialakítása meghosszabbítható, (strukturált környezet biztosítása az időbeli az írásbeli és térbeli beszámolóknál a tájékozódás számítógép használata segítéséhez, vizuális megengedett, információhordozók és augmentatív vizsga esetén a kommunikációt szükséges segítő segédeszközöket eszközrendszer biztosítani kell (pl. írógép, kialakítása, helyesírási szótár, használata, értelmező szótár, szinonima szótár)

oldal 34

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Jogorvoslati lehetőség Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó részeiben található. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az intézményünkbe érkező tanulók között egyre nagyobb számban fordulnak elő beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő diákok. Középiskolába kerülésük idejére sok esetben rögzülnek a magatartási anomáliák. A tanulóknál a probléma kialakulásának oka tanulási kudarcra, családi problémákra, megélhetési gondokra, neveltetésbeli hiányosságokra vagy ingerszegény iskolai környezetre vezethető vissza. A viselkedési problémákkal küzdő tanulókat sorozatos kudarcok érik. Nem találják helyüket a közösségben, elfordulnak az intézménytől, esetleg a családtól is. „Egészségtelenül fejlődő” személyiségük szélsőséges cselekedetek felé sodorja őket: megalázó sértő, trágár beszéd diáktársaikkal és a felnőttekkel; tudatos fegyelmezetlenség; a munka megtagadása; mások iránti gyűlölködés; szándékos károkozás; csavargás; durvaság; agresszió. A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók problémáit lehetőség szerint a családdal, a szülőkkel együtt próbáljuk kezelni. Az esélyegyenlőségi stratégiával összhangban fontos elősegíteni a beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarral küzdő tanulók egyéni fejlesztését, közösségi integrációját, konstruktív magatartásformáinak kialakítását, aktív részvételüket az iskolai életben. Feladatunk a szakértői vélemény alapján a magatartászavar, beilleszkedési nehézség okainak feltárása, az aktuális státusz szerint a fejlesztésben részt vevő, együttműködő partnerek megkeresése, egyéni tanulási stratégiák kialakítása, a fejlesztés nyomon követése.  A tanulók kiszűrése, szakvélemények megismerése  Az osztályok társas szerkezetének vizsgálata  Egyéni fejlesztési terv készítése team munkában  Együttműködési megállapodások a szakemberekkel  Esetmegbeszélés, esetkezelés team munkában  Önismeret-fejlesztő foglalkozások szervezése  Fejlesztő értékelés alkalmazása Célunk: A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulók társadalmi szocializálódásának és a társadalomba való könnyebb beilleszkedésének segítése. A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók beilleszkedését segítő pedagógiai tevékenységeink:  Az érintett tanulók részére önismereti, konfliktuskezelési és kommunikációs foglalkozást szervezünk az intézmény mentálhigiénés szakemberének vezetésével.  A mentálhigiénés konzultációk és foglalkozások során lehetőség nyílik az önértékelés, a problémakezelés, a kommunikáció fejlesztésére, a másság elfogadására, a tolerancia erősítésére, s az erkölcsi normák figyelembe vételére.  Törekszünk arra, hogy a tanuló találja meg belső erőforrásait, legyen motivált a változásra, s tudjon alkalmazkodni a szabályokhoz.

2014. augusztus 29.

oldal 35

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program    



A konzultáció segítséget ad a szülő-gyermek közötti problémák kezelésében, az egyensúly megtalálásában. Figyelmet fordítunk a gyermekekkel való őszinte segítő beszélgetésre és napi kapcsolattartásra. A viselkedési problémákkal küzdő diákokat bevonjuk az iskola szabadidős, sport programjaiba és hagyományos rendezvényeibe Az osztályfőnök, illetve a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tartanak az érintett szülőkkel, szakmai szervezetekkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval. A hiányzásokat pontosan vezetjük, ha kell, megtesszük a szükséges intézkedéseket a házirendben szabályozottak alapján.

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A Köznevelési törvény 4 § (13) alapján kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy a kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulók felismerése éppúgy megtörténjen, mint a valamilyen okból hátrányt szenvedő tanulóké. Arra kell törekedni, hogy a nevelő-oktató munka során a különböző tanulásszervezési eljárások, változatos módszerek teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat. A tehetségek felismerése  megfigyelés tanórai, tanórán kívüli tevékenységekben  információk összegyűjtése a tanulók előzetes teljesítményeiről  gondolkodásbéli jellemzők feltárása  mozgáskoordináció; fizikai teljesítőképesség mérése  tanulási stílus és stratégia vizsgálata  társas kapcsolatok vizsgálata Tehetségfejlesztés egyéni megsegítéssel:  Tanulási zavarral küzdő tehetségek felismerése  Alulteljesítő tehetségesek felismerése, segítése  Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése  Pályázati lehetőségek keresése  Útravaló és más tehetségfejlesztő, ösztöndíj programok által kínált lehetőségek kiaknázása  Önértékelés fejlesztése, az énkép pozitív irányú befolyásolása  Tanulási profil egyéni kialakítása  Egyéni fejlesztési tervek alapján mentorral végzett munka A tanulók érdekének érvényesülése érdekében, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik.  Záró évfolyamokon a vizsgára való felkészülés, a továbbtanulás segítésére felzárkóztató, a jó képességű tanulóknak pedig felkészítő, tehetséggondozó órákat tartunk.  A foglalkozásoknak az indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola tantestülete dönt.

2014. augusztus 29.

oldal 36


A tanulni akaró hátrányos helyzetű tanulók intézményünkben kiemelten részesülhetnek képességfejlesztő és tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokban. A személyiségfejlesztés feladatai között fontosnak tartjuk, hogy felismerjük tanulóink tehetségét különböző területeken (sport, közismereti vagy szakmai területek, művészetek, stb.), és ezt a tehetséget segítsünk kibontakoztatni, amelynek nagyon jó eszköze tanulóink versenyeztetése. A tehetséges és érdeklődő tanulók lehetőséget kapnak iskolán belül és iskolai kereteken kívül a megmérettetésre és a fejlődésre 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7.1. Intézményi adottságok Az intézménybe érkező tanulók szociokulturális környezete rendkívüli változatosságot mutat. Jelentős különbségek mutathatók ki a családok esetében gazdasági, kulturális területen. Egyre nő azon gyerekek aránya, akik többféle hátránnyal küzdenek (elvált szülők gyermeke, árva, félárva, alacsony szülői iskolázottság, munkanélküliség). Egyre több problémát okoz a különféle normaszegés (deviancia). Mindezek következtében fontos feladat a hátrányok felismerése, és az ezekhez adekvát pedagógiai eljárások alkalmazása. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálására valamennyi tagintézményben órakedvezménnyel bíró gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, irányításával végzik a pedagógusok e területen a munkát. Hetente 1 alkalommal, tagintézményenként mentálhigiénés szakember is rendelkezésre áll. Legfontosabb feladatunk a gyermekvédelmi törvénnyel (1997.évi XXXI. tv.) összhangban a prevenció: a gyermeki személyiségfejlődés védelme, -

a devianciák kialakulásának gátlása és korrigálása,

-

közreműködés a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, annak megszüntetésében,

-

dokumentációs és statisztika adatszolgáltatás.

7.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának eszközei, eljárásai A gyermek- és ifjúságvédelem terén az alábbi eszközöket, eljárásokat, módszereket alkalmazzuk:  az iskolába kerülő tanulók körében az osztályfőnökök tájékozódnak a tanulók életkörülményeiről, családi hátterükről, szociális helyzetükről,  az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket arról, hogy az intézményben ki a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve mentálhigiénés szakember, milyen problémákkal lehet, illetve célszerű hozzájuk fordulni, milyen időpontokban, és hol kereshetők fel,  az iskolában a tanulók és a szülők jól látható helyen olvashatják a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények: Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Kornélius Háza címét, illetve telefonszámát.  kiemelten kezeljük a tankötelezettség teljesítésével, a mulasztások igazolásának módjával, valamint az igazolt, és igazolatlan mulasztások jogkövetkezményeivel kapcsolatos tájékoztatást (tanulók, szülők, gyakorlati munkahelyek irányába).  fontosnak tartjuk a házirendben, illetve a közoktatási törvényben leírtak megfelelő alkalmazását.  felvilágosító programokat szervezünk az egészséges életmódról, a drog, az alkohol, a dohányzás, az AIDS-fertőzés megelőzéséről.

2014. augusztus 29.

oldal 37




  

 



tartalmas szabadidős programokat szervezünk, javaslattétellel, tanácsadással, programajánlással segítünk szoros együttműködésben az iskolai diákönkormányzattal. az önismeret fejlesztése érdekében elsősorban osztályfőnöki órák keretében olyan tréningeket iktatunk be, melyek segítik feltárni a tanulók értékrendjét, erősítik önértékelésük pozitív oldalait. a fiatalkori és ifjúsági bűnözés, bűnmegelőzés kérdéseivel, illetve a veszélyforrásokkal elsősorban szintén az osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk. folyamatos konzultációs lehetőségeket biztosítunk a diákok, illetve a szülők, gondviselők számára. a család szerepének erősítésére, tudatosítására, felelősségérzet fejlesztésére, olyan ismeretek adására törekszünk, melyek segítik a meggondolt családalapítást, harmonikus működtetést (gyermekvállalást). az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. a mindennapos testnevelés a testnevelés órán, illetve a tanórán kívül megtartott mozgásprogramok formájában jelenik meg. A széleskörű kínálat lehetővé teszi, hogy a mozgás a tanulók életszükségletévé váljon. A gyógytestnevelési és könnyített testnevelési foglalkozások biztosításával segítjük elő a rászorulók egészségi állapotának javítását. az állami gondozott tanulók fejlődésével folyamatosan foglalkozunk, együttműködve a lakóotthonokkal, összehangolva a nevelési és oktatási feladatokkal.

7.3. A veszélyeztetettség felismerése és a fontosabb teendők A törvény által meghatározott jelzési kötelezettségből következően rendkívül fontos a diákok veszélyeztetettségének felismerése. 7.3.1. Tájékozódás, információszerzés Az osztályfőnökök a tanulókkal való napi kapcsolatában (a gyermek viselkedése, öltözködése, közösségi kapcsolatai) rendkívül sok információhoz jutnak, amely lehetővé teszi a már potenciálisan veszélyeztetett gyerekek felismerését. A pedagógus kötelessége a gyermek magatartásának hirtelen megváltozása, a veszélyeztetettséget kísérő tipikus tünetek megjelenésének (szorongás, bántalmazás jelei, igazolatlan hiányzások, tartós, elhanyagolt betegség) jelzése az ifjúságvédelmi felelős számára. Anyagi veszélyeztetettséget jelezhet a befizetendő összegek rendszeres elmulasztása (menza, tankönyv, kirándulás költsége). 7.3.2. Adatszolgáltatási, adatvédelmi, titoktartási és dokumentálási kötelezettség Az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként információszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé. 7.3.3. Teendő veszélyeztetettség esetén - az okok feltárása, - kapcsolatfelvétel a szülőkkel, - szülők behívása az iskolába, esetenként családlátogatás, - problémák megbeszélése, - pedagógus kollégák felkészítése az egyes veszélyeztető tényezők felismerésére, szakmai értekezletek, belső továbbképzések keretében.

2014. augusztus 29.

korai

oldal 38

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Amennyiben ez nem vezet eredményre, valamint ha felmerül a gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező, akkor a gyermekjóléti szolgálat, illetve a jegyző értesítése. Valamennyi probléma kezelésére az oktatási intézmény önállóan nem képes, széleskörű összefogásra van szükség. A feladatok, problémák kezelésében együttműködünk az ifjúsági orvossal, iskolavédőnővel, a Humán Szolgáltató Központtal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, az ANTSZ-szel és a Rendőrséggel, illetve más civil szervezetekkel is. A hagyományosan kialakult módszerek alkalmazása mellett nyitottak vagyunk újszerű, a változó körülményekhez jobban igazodó eljárások kipróbálására, bevezetésére. 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek Intézményünk tanulói között megtalálhatók a hátrányos helyzetből adódó tanulási nehézséggel küzdő, valamint tanulási zavarral és esetenként tanulási akadályozottsággal küzdő – sajátos nevelési igényű – diákok egyaránt. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók A tanulási nehézséggel küzdő diákok igyekezetük ellenére sem tudnak eleget tenni életkoruknak megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak. A tanítás – tanulás folyamatába csak célirányos szakszerű segítséggel képesek bekapcsolódni. Kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesítenek. Ennek okai lehetnek:  Alapkészségek, ismeretek alacsony szintje vagy hiánya  Általános szociokulturális hátrány  A tanuló alulmotiváltsága  Rendszertelen iskolalátogatás  A tanuló krónikus betegsége vagy pszichés problémái A tanulási nehézséggel küzdő tanulók egy részénél a diagnózist a Pedagógiai Szakszolgálat intézményének szakértői véleménye tartalmazza (BTMN). Célunk: A hiányos, téves vagy fel nem dolgozott ismeretek pótlás, javítása, a kulcskompetenciák, kialakítása, fejlesztése. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkózatását segítő pedagógiai tevékenységeink:  Feltérképezzük, diagnosztizáljuk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körét (9.10. évfolyam)  Bemeneti mérések (szövegértés és helyesírás, matematika)  Egyes tantárgyakat csoportbontásban tanítunk a fenntartó által engedélyezett órakeretben  Változatos tanítási módszereket alkalmazunk: projektoktatás, kooperatív oktatás, differenciált tanítás – tanulás-szervezés  Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból  Záró évfolyamokon vizsgafelkészítő foglalkozásokat szervezünk  Biztosítjuk az egyéni konzultációk, korrepetálások lehetőségét  Elsajátítatjuk a helyes tanulási technikákat, a helyes tanulási szokásokat  Az önálló ismeretszerzés érdekében segítjük a könyvtár és az informatikai eszközök használatát

2014. augusztus 29.

oldal 39

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program A szakértői véleménnyel rendelkező tanulási nehézséggel küzdő diákok (BTMN) részére fejlesztő pedagógiai megsegítést végzünk Knt. 47 § (6) pontjában előírtak szerint fejlesztő pedagógus vezetésével. Tanulási zavarral küzdő tanulók (sajátos nevelési igényű tanuló) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4. § 23. pontja) A tanulási zavarok jellemző tünetei:  Az iskolai teljesítmények jelentős mértékű, tartós vagy időszakos eltérései egy vagy akár több területen.  Normál vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ 75 – 80 felett)  Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítmény kiesések és eltérések.  Hajlam az „alulteljesítésre”. Tanulóinkra jellemző tanulási zavarok:  Az olvasás zavara, nehézségei, rendellenességei (diszlexia)  Az írás, helyesírás zavara (diszgráfia)  A számolási készség zavara (diszkalkulia)  Az iskolai készségek kevert zavara. Célunk: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése – oktatása, mely elősegíti a diákok önértékelését, önbizalmának fejlődését, könnyebbé válik társadalmi szocializációjuk. A tanuló társakban várhatóan fejlődni fog a tolerancia, a másság elfogadása és az egymás iránti alkalmazkodás képessége. 8.3. A tanulási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink A felsorolt négy területen a tanulási zavarral küzdő tanulók számára intézményünk közreműködik a szakértői bizottság által kiadott diagnózisra alapuló kiscsoportos fejlesztés biztosításában.. A felzárkóztatás rehabilitációs foglalkozásokat keretében történik, amely a tanulók sajátos nevelési igényéből eredő hátránya leküzdéséhez szükséges. A rehabilitációs célú fejlesztés szervezése:  Tárgyi feltételek: az intézmény biztosítja a tanulók részére a szakkönyveket, fejlesztőkönyveket. Fejlesztő foglalkozások szervezésének módja: csoportos fejlesztő foglalkozás A tanuló egyéni sajátosságaihoz és fejlődési üteméhez igazodó fejlesztési tervet készítünk a szakértői vélemény alapján. Az SNI-s tanulók ellátását a Pedagógiai Szakszolgálat által kijelölt utazó pedagógusok végzik. A tárgyi feltételek biztosításában, a foglalkozások szervezésében az iskolavezetés és nevelőtestületünk valamennyi tagja aktívan közreműködik. SNI tanulók segítése saját osztályközösségében: A sajátos nevelési igényű tanulók megsegítése tanítási órákon a szakértői véleményben meghatározott felmentések figyelembe vételével, valamint a pozitív diszkrimináció alkalmazásával történik.

2014. augusztus 29.

oldal 40

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak alapvetően a szükséglet – kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük szociokulturális téren az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzethez vezető tényezők: munkanélküliség; alacsony jövedelem; rossz lakás körülmények; csonka, egykeresős család (félárva gyerek); nyugdíjas szülők; szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje; csökkenő életkilátások. A felsorolt tényezők közül egyre több alacsony jövedelmű családdal találkozunk. A szociális nehézséggel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került diákjaink nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A fent említett hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. Célunk: A hátrányok csökkentése, kiegyenlítődése.

a

társadalmi

egyenlőtlenségek

enyhítése,

az

esélyek

Szociálisan hátrányos helyzetű diákjaink feltérképezése az osztályfőnökök feladata, az év elejei adatszolgáltatásokból, valamint a szülői és a tanulói bejelentések és kérelmek alapján, és a személyes beszélgetések során. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: 

Felvilágosítást nyújtunk a szociális juttatások lehetőségeiről Természetbeni ellátásokat biztosítunk (egyedi térítési díjtámogatás/ebéd/, tanulói tankönyvtámogatás, könyvtári tankönyvek kölcsönzése)



Enyhítjük a tanulók szociokulturális hátrányait: jól felszerelt könyvtáraink a kulturális hiányokat pótolják, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, pályaorientációs tevékenységeket végzünk, felvilágosító drogmegelőző programokat szervezünk



Hátrányos helyzetű tanulóink részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk



Halmozottan hátrányos helyzetű 9. évfolyamos tanulóink részére a kollégiumi ellátást az Arany János Program keretén belül biztosítjuk



Folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat, melyek anyagi forrásokat biztosítanak egyes szabadidős programjaink költségeinek csökkentéséhez



Segítjük diákjaink ösztöndíjhoz jutását, az „Út a szakmához”, valamint „Út az érettségihez” programok keretében



A rászoruló tanulók alapítványi forrásból – az alapító okiratoknak megfelelően – támogatásban részesülhetnek szociális hátrányok enyhítésére.

9.1. Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program A program működésének célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szakmához juttatása kiemelt támogatással, megsegítéssel. A programba kerülés módja

2014. augusztus 29.

oldal 41

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program - az iskola és a kollégium évente közös pályázatot ír a fenntartó jóváhagyásával - a szakiskolai tagozattal rendelkező tagintézmények vesznek részt a programban - a tanulók bekerülése egyéni tanulói pályázattal lehetséges A működés szervezeti keretei A program működését, a vezetők, irányítók közreműködők felelősségét, feladatkörét az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tartalmi munkát az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program programiroda által delegált mentor irányítja. Az intézményvezető programért felelős intézményvezető-helyettest bíz meg. A tagintézmény-vezetők javaslata alapján a tagintézményi programfelelősök és osztályfőnökök végzik az operatív megvalósítást. Az iskola a tervezett tevékenységet, feladatokat éves iskolai feladattervben rögzíti, amely a tagintézményi feladattervekből áll össze és illeszkedik a kollégiumi feladattervhez. Jellemző tevékenységek -

a program népszerűsítése, szülők, tanulók, általános iskolák körében közreműködés a felvételi eljárás lebonyolításában, beiskolázási feladatok kompetenciamérés tanév elején fejlesztő foglalkozások szükség szerint tantárgyi felzárkóztatások, korrepetálások, érdeklődési körök szervezése (csoportos, egyéni) egyéni esetkezelés pályaorientáció, pályaválasztás, egyéni karrierterv készítése szülői értekezletek, családlátogatás szabadidős tevékenység, kirándulás

A program finanszírozása: költségvetésben tervezzük meg.

központi

normatíva

melynek

felhasználását

éves

10. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 10.1 A tanulók tájékoztatása, az együttműködés formái A tanulókat az intézmény/tagintézmény életéről, az intézményi/tagintézményi munkatervről, szabályzatokról, az aktuális feladatokról az intézményvezető/tagintézmény-vezető, az osztályfőnökök, a diákönkormányzat felelős vezetője tájékoztatják:  az intézmény/tagintézmény vezetője a Diákok Küldöttközgyűlésén, a tagintézményi Diákközgyűlésen, az Intézményi Diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a Tagintézményi Diákönkormányzat vezetőségének ülésén  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon  a diákönkormányzat vezetői a vezetőség ülésein, a diákönkormányzat faliújságján, lehetőség szerint az intézmény/tagintézmény honlapján keresztül. A tanulókat és szüleiket a tanuló egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják írásban az ellenőrzőn keresztül, illetve szükség esetén szóban.

2014. augusztus 29.

oldal 42

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program Az iskola vezetése támogatja a volt tanítványokkal való kapcsolattartást, egységes pályakövetési rendszerét működtetünk. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény/tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 10.2. A szülők tájékoztatása, az együttműködés formái Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanácsot hoztunk létre. Hatósági nyilvántartásba vétele folyamatban van. Tagjait az intézményvezető bízza meg, ügyrend alapján működik., képviseletét az elnök látja el. Az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. A szülőket az intézmény és a tagintézmények életéről az Intézményi Tanács mellett a munkatervről, szabályzatokról az aktuális feladatokról az intézményvezető, tagintézményvezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az intézményvezető félévente egyszer beszámol az Intézményi Tanácsnak  a tagintézmény vezetője szükség szerint tart kapcsolatot az Intézményi Tanáccsal, illetve közvetlenül a szülőkkel  az osztályfőnökök tanévente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: 10.2.1. Szülői értekezlet Szülői értekezlet (minden tanév szeptember, február):  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása  a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatiról, lehetőségeiről az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről a tagintézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről a tagintézmény és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskolavezetés felé. 10.2.2. Fogadó óra Feladata a szülők és a tanárok, oktatók személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (Otthoni tanulás, szakmai elvárások teljesítésének segítése, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 10.2.3. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, szakmai gyakorlati eredményeivel vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

2014. augusztus 29.

oldal 43

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 10.2.4. Iskolai rendezvények, bemutatók Célja, hogy a szülők betekintést nyerjenek a tanulók iskolai tanulmányi és szakmai munkájába, fejlődésébe, és elősegítsék - esetenként kötetlen formában is - az iskola céljainak megvalósítását. Tájékozódjanak a tanulói közösségek munkájáról. A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi/tagintézményi munkatervek évenként határozzák meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola és a tagintézmény vezetésével, nevelőtestületével. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie a SNI vonatkozásában: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési- oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermektársakkal a fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. 10.3. Kapcsolattartás a kollégiummal Iskolánk nem rendelkezik önálló kollégiummal. Tanulóink mintegy 8-10%-a kollégista, elhelyezésüket a Városi Kollégium tagintézményei biztosítják. A kollégiumi tanulói jogviszony létesítését a szülő vagy nagykorú tanuló kéri az iskolai beiratkozást követően. Az ellátás ingyenes, az étkezési szolgáltatást kell fizetni. A kollégium épületei a város központjában helyezkednek el, az iskolák megközelítése helyi közlekedéssel néhány percet vesz igénybe. Minden kollégiumi tagintézményben adottak a zavartalan tanulás feltételei, a munkarend alkalmazkodik a tanulók középiskolai elfoglaltságához. A közös fenntartó és az egymást kiegészítő cél- és feladatrendszer együttműködést kíván. A kollégiumi és az iskolai vezetők és nevelőtestületek együttműködése mindennapos élő munkakapcsolat. A párhuzamos tanulói és kollégiumi tagsági viszony tanügy-igazgatási együttműködést kíván. Az operatív feladatok megvalósításához az osztályfőnöki és nevelőtanári közösségek kapcsolattartása elengedhetetlen. A tanulóink mindennapi élethelyzeteinek megoldásához gyakori egyeztetés, kölcsönös tájékozottság és egymás munkájának megismerése szükséges, ezt szolgálja a kapcsolattartás minden formája, a pályaválasztási rendezvényeken, szülői tájékoztatókon, értekezleteken, kollégiumi esteken, iskolai ünnepségeken történő közös megjelenés. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában a Városi Kollégiummal együttműködve három tagintézményünk vesz részt. A program elvárásainak való megfelelés az iskola és a kollégium szoros együttműködésére épül, melyben az iskolai programfelelősök és az osztályfőnökök szerepe kiemelkedő. Az egyéni fejlesztési tervek, az alkalmazott módszerek, eljárások segítik a bekapcsolódó tanulókat abban, hogy sikeresen teljesítsék a középiskolai elvárásokat.

2014. augusztus 29.

oldal 44

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 10.4. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény működése során kapcsolatban áll az közoktatás és a szakképzés országos irányító szerveivel, helyi szinten az intézmény fenntartójával és a hatáskörébe tartozó más irányító szervekkel. A külső gyakorló helyekkel való együttműködés feltétele a tagintézményi szakmai programok megvalósításának. Kapcsolatban állunk gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal és intézményekkel. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ felnőttképzéseink nyilvántartását végzi és ellenőrzi. A munkaügyi központ helyi szervezetei tájékoztatásukkal, munkaerő-piaci elemzési adataikkal az átképzés, képzés, szakképzés szervezésében nyújtanak segítséget. A felnőttképzéseink munkaerő-piaci alapból történő finanszírozása, a képzésben résztvevők egyéni vagy csoportos támogatása a munkaügyi szervek pályázataira történő képzési ajánlattétellel történik. A szakmai érdekképviseleti szervek közül az iskola a következő kamarákkal tart kapcsolatot: Kereskedelmi és Iparkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete, Magyar Agrárkamara. A kamarák a szakképzés megvalósításában fontos szerepet játszanak, a tanulószerződés intézményének fenntartásában, a szintvizsgák, szakmai vizsgák szervezésében, szakmai versenyek lebonyolításában vesznek részt az iskolával együttműködve. A Jász-Nagykun Szolnok Térségi Integrált Szakképző Központ intézménye 2008-ban alakult, jelenléte a szakképzésben a szakképzés megyei és regionális összehangolását biztosítja, érvényesítve az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntéseit. 2013. január 1-től az átalakult szervezettel együttműködve biztosítani kell a pályázatok fenntartási időszakában a további információáramlást. Az RFKB szerepét a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság vette át. Együttműködünk a helyi és kistérségi köznevelési résztvevőkkel. Különösen fontos az általános iskolák folyamatos tájékoztatása az intézmény képzési rendszeréről, elegendő információt biztosítva a tanulóknak a pályaválasztáshoz. Folyamatos kapcsolatot tartunk a kisebbségi önkormányzatokkal. A helyi pedagógiai tevékenységet folytató intézményekkel a tagintézmények eddigi hagyományosan jó kapcsolatát továbbra is gondozzuk. Számítunk a Pedagógiai Intézet, a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai együttműködésére, részt veszünk szakmai fórumaikon. A környezetünkben működő civil szférával is támogatjuk az együttműködés lehetőségeit. Az intézményi működés életszerűvé tételéhez, a diákélet színesítéséhez, a tanulói személyiség és az iskolai programok gazdagításához az intézmény különösen jó kapcsolatot ápol a tagintézményi hagyományokhoz szorosan kötődő civil szervezetekkel. A következő szervezetek működéséhez az intézményben térítésmentesen lehetőséget nyújt: RISZI DSE; Vásárhelyi DSE; Egészség DSE; „Az iskola érdemes tanulójáért” Alapítvány; „VEKERDI” vendéglátóipari és kereskedelmi szakképzést támogató alapítvány; Kolumbus Alapítvány; Kórusok Baráti Egyesülete; „Egészségügyi Szakközépiskoláért” Alapítvány. Mindemellett gyakori az együttműködés a fiatalságot érintő problémákkal foglalkozó szervezetekkel, pl. szabadidős tevékenységek, drogprevenció, támogató szervezetek. Tagintézményeink gazdag külföldi kapcsolatrendszerén keresztül tanulóink egy része eljuthat európai országokba, ahol szakmai tapasztalatcserétől a nyelvtanulásig kulturális és tanulmányi programokban vehetnek részt.

2014. augusztus 29.

oldal 45

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 11. Egészségnevelési Program A magyar társadalom rossz és egyre romló egészségi állapota különös jelentőséget ad az egészség megőrzésére történő hatékony nevelésnek. Intézményünk elkötelezett a tanulók egészséges életmódra nevelése iránt. Az egyes tagintézmények személyi és tárgyi feltételei ehhez a tevékenységhez nagyon különbözőek, ezért az azonos alapelveket figyelembe véve a megvalósítás sokféle módon történik. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amely pozitív fogalomként a társadalmi és egyéni erőforrásokat, illetve testi képességeket hangsúlyozza. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészséges tanuló társadalmilag integrálódik, a változó terheléshez alkalmazkodik, őrzi individuális önállóságát, és megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és társadalmi lehetőségei közt. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, élelem, lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer; a fenntartható erőforrások, a társadalmi egyenlőség és igazságosság. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvető előfeltételek alkotta biztos alapot. Az iskola a tanulók életének egyik legmeghatározóbb tényezője, mely nemcsak az oktatónevelő munka, hanem a közösségi- és magánélet helyszíne is. Az iskola azon dolgozik, hogy az élet, a tanulás, a munka egészséges helyszíne legyen. Minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók, a tantestület és a dolgozók egészségének védelmét, fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy képessé tegye az abban résztvevőket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségnevelés alapelvei  Minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel a tanulók és a tantestület egészsége védelmének elősegítése.  Az egészségnevelés, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében együttműködés a helyi közösség szakembereivel és azok programjaival  Kiemelt jelentőség tulajdonítása az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, a testi-lelki egészségfejlesztésnek.  Olyan oktatási-nevelési gyakorlat folytatása, amely figyelembe veszi a benne szereplők jóllétét, méltóságát.  Magas színvonalú sportiskolai oktatás, amely lehetővé teszi, hogy minél több tanuló megfeleljen az élsport követelményeinek Az egészségnevelés céljai  Intézményünk a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelentse, amelyben lehetőség nyílik a helyes életvitel készségeinek, magatartásformáinak kialakítására és begyakorlására.  Az iskola, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere jelentős szereppel bírjon a tanulók egészségmagatartásának formálásában.  A sportiskolai jellegből kifolyólag, domborodjon ki a sport egészségformáló hatása, a mindennapi testedzés fontossága, hogy tanulóink ne csak sportemberekké, hanem sportoló emberekké váljanak. Az egészségnevelés feladatai   

Az iskola személyi és tárgyi környezetével őrizze meg, javítsa a tanulók egészségi állapotát. Felkészíteni a tanulókat az egészséges életvitel kialakítására, helyes döntéshozatalra és konstruktív konfliktusmegoldásra. Megismertetni a leggyakoribb egészséget, testi épségét veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módját.

2014. augusztus 29.

oldal 46

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program      

Támogatás nyújtása a tanulóknak a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának a megelőzésében. Fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A felelős, örömteli párkapcsolatokra, a családi életre és az egészséges szexuális kultúra és magatartás kialakítására való felkészülés. Pozitív énkép és az erőszakmentes konfliktuskezelés kialakítása. Kiemelt szerepet szánni, a testnevelésnek, a mozgás különböző formáinak, az élsportnak valamint tömegsportnak. Ismerjék meg a versenysport pozitív, ill. negatív tényezőit is (dopping, stb.)

2014. augusztus 29.

oldal 47


11. 1. Az intézményi egészségnevelés területei  Fizikai állóképesség fejlesztése: a mindennapos testnevelés lehetőségét minden tagintézmény biztosítja. Az intézmény ingyenesen biztosítja tanulói számára a sportlétesítményeit. Könnyített vagy gyógytestnevelésre irányított tanulóink megfelelő végzettségű testnevelő által tartott órákon vesznek részt. A mindennapos testnevelés formái: szervezett edzések házibajnokságok tömegsport rendezvények.  A testmozgás lehetősége a tanulóink számára tanítási napokon a tagintézményi órarendekben meghatározott időpontokban biztosított.  Az egészség megőrzés, az egészséges életmód kialakításának elméleti és gyakorlati hátterét megismertetjük tanulóinkkal. Biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés és osztályfőnöki órákon kívül a szakmai tantárgyak keretében tudjuk közvetíteni a szükséges ismereteket.  Szükség esetén erősítjük az egészségügyi és a higiénés nevelést.  Lelki egészség megőrzése, mentális problémák kezelése, megelőzése a mentálhigiénés munkatárs bevonásával, a nevelőtestület együttműködésével mindannyiunk feladata. Célunk olyan iskolai környezet kialakítása, amelyben a tanulókat terhelő stressz minimálisra csökkenthető. 11. 2. Drogstratégia Az iskolai drogstratégia célirányos, konkrét pedagógiai, egészségfejlesztési feladatok tervezési-, szervezési megvalósítása, melynek három jól elkülönülő területei az alábbi célokat, feladatokat tartalmazzák: Primér prevenció:  a kompetencianövelés, a személyiség erejének növelése,  a gyermek megterhelés és konfliktustűrő képességeinek fokozása  a problémamegoldó kapacitás növelése  a devianciák megelőzése Secunder prevenció:  egyéni esetkezelés a drogprobléma jelentkezésekor  probléma feltárás, beszélgetések  szakember-segítség megszervezése  segítségnyújtás a szülő, a felnőttek és a gyermek közötti információ közvetítésében Tercier prevenció:

2014. augusztus 29.

oldal 48

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program  a drogbeteg tanulóval való kapcsolattartás  a gyógyítókkal, segítőkkel való kapcsolattartás  a szülőkkel való kapcsolattartás. A drogstratégiában megfogalmazott célok megvalósításában közreműködik az intézményvezető, a drogügyi koordinátor, a mentálhigiénés munkatárs, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és a nevelőtestület minden tagja, de a kortárs segítők és külső- segítő, támogató hálózat igénybevételére is sor kerülhet.

11. 3. Egészségnevelés kapcsolódási pontjai a nevelő-oktató munkához Témakör Egészségbetegség

Nevelési színtér Tevékenység Módszer Etika, biológia, rajz, magyar Az egészség, mint állapot és folyamat; Beszélgetés, szemléltetés, nyelv és irodalom, testi, lelki, szociális jóllét plakátkészítés, gyűjtőmunka, osztályfőnöki órák magyarázat, vetélkedő Az életműködések harmóniája Egészségnap TáplálkozásBiológia, természetismeret, A minőségi és a mennyiségi táplálkozás Étrend összeállítás és testmozgás rajz, osztályfőnöki órák, Táplálkozási tanácsok elemzés, egyszerű kísérletek nyelvi órák, testnevelés, A helytelen táplálkozás következményei: elvégzése történelem, kémia, az elhízás és a fogyókúra problémája Kérdőívek, szerepjátékok, matematika, sportköri Kulturális és társadalmi szokások Kísérlet, beszélgetés, foglalkozások összefüggése a táplálkozással előadás, magyarázat, vetélkedők, A mozgás szerepe, fontossága plakátkészítés, rajzpályázat, táplálék piramis életünkben, egészségünk megőrzésében elkészítése, táplálkozási A testkép megerősítése napló. Téli sí és snowboard é A sport és a testi-lelki egészség táborok, korcsolyatúrák összefüggése Napirend, Magyar nyelv és irodalom, Helyes napirend kialakítása, a tanulás és Beszélgetés, szerepjátékok, szabadidő nyelvi órák, testnevelés, a pihenés közötti egyensúly a helyes napirend helyes eltöltése osztályfőnöki órák, megteremtése. A pihenés, relaxáció megtervezése művészettörténet, szerepe, formái. klubdélutánok Sportköri és egyesületi

2014. augusztus 29.

oldal 49

Kinek a feladata? Osztályfőnök, szaktanárok, egészségfejlesztő Osztályfőnökök, szaktanárok, egészségfejlesztő, védőnő, szabadidőszervező testnevelők

Osztályfőnök, szaktanárok, egészségfejlesztő, szabadidőszervező,testneve

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program edzések Személyi Magyar nyelv és irodalom, Ápoltság és tisztaság higiéné, nyelvi órák, osztályfőnöki A külső megjelenés összetevői, jelentése öltözködés órák, etika és hatása. Testápolás, bőrápolás, fog- és szájápolás szerepe az egészségmegőrzésben Családi élet és Idegen nyelv, etika, Az önismeret jelentése, szerepe, kapcsolatok osztályfőnöki óra, magyar fontossága. nyelv és irodalom Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. A családi kapcsolatrendszer jelentősége, a barátság. Konfliktuskezelés, a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. Az empátia jelentősége Szexuális Biológia, osztályfőnöki óra, Az életszakaszok jelentősége nevelés etika, Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora Nemi identitás kialakulása Tájékozódás szexuális kérdésekben

Káros szenvedélyek, helyes döntések

Biológia, természetismeret, Az élvezeti szerek túlzott fogyasztásának osztályfőnöki óra, etika, káros hatásai kémia, testnevelés A szenvedélybetegségek közös vonásai órák,sportági edzések Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása A gyógyszerszedés szigorú szabályai A legális és az illegális szerek Teendők mérgezés esetén Helyzetek, amelyekben nemet kell

2014. augusztus 29.

oldal 50

Beszélgetés, gyűjtőmunka

-lők szerepjátékok, Osztályfőnök, szaktanárok, egészségfejlesztő, szabadidőszervező, védőnő

Beszélgetés, szerepjátékok Személyiségfejlesztő foglalkozások Önismereti klub

Osztályfőnök, szaktanár, egészségfejlesztő

Előadás, beszélgetés, magyarázat, kiselőadás, filmvetítés, Serdülőknek szóló folyóiratok, irodalmi szemelvények elemzése

Osztályfőnök, szaktanár, egészségfejlesztő, védőnő, iskolaorvos, gyermekés ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnök, szaktanár, egészségfejlesztő, védőnő, iskolaorvos, gyermekés ifjúságvédelmi felelős

Előadás, magyarázat, beszélgetés, filmvetítés, újságcikkek elemzése, szerepjáték, gyűjtőmunka, kísérletek, pályázatok, plakátkészítés

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program mondani Egészséges Biológia, osztályfőnöki óra, A környezet, a mindennapi élet és az Előadás, magyarázat, Osztályfőnök, környezet és rajz, testnevelés órák egészség kapcsolata filmvetítés, vetélkedők, szaktanár, védelme plakátkészítés, gyűjtőmunka, egészségfejlesztő, Hatása az érzelmekre túrák szabadidőA környezet aktív védelme szervező Balesetek Biológia, osztályfőnöki óra, Balesetforrások és megelőzésük Szerepjáték, szituációs Osztályfőnök, megelőzése, testnevelés, szakkör, sportági lehetőségei gyakorlat, előadás, testnevelők elsősegélyedzések elsősegély bemutató, szaktanár, Hogyan segítsünk a bajban, az életmentő nyújtás versenyek egészségfejlesztő, technikák elsajátítása, gyakorlása elsősegélynyújtó, Hogyan kell mentőt hívni? szabadidő szervező

2014. augusztus 29.

oldal 51

Az iskola kapcsolatrendszere az egészségnevelés területén A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, a mentálhigiénés szakember, a testnevelők valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az Intézményi Tanácsot és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását végző kijelölt fogorvosa. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Sportegyesületek Kapcsolattartás a helyi versenysport egyesületekkel, közös nevelőmunka az egészséges életmódra nevelés terén. Rendvédelmi szervek A rendőrség ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Ezt a tevékenységet erősíti 1744/2013. (X. 17.) Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló Korm. határozat. A 2013/2014-es tanévtől az intézményben szolgálatot lát el hivatásos bűnmegelőzési tanácsadó, akinek elsődleges feladata az intézményben a fiatalok számára prevenciós jelleggel védelmet biztosítani az áldozattá válás megelőzésében, megvédeni őket, hogy ne váljanak sem bűncselekmények áldozatává, sem elkövetőjévé. A bűnmegelőzési tanácsadó kapcsolatot tart a tanulókkal, szüleikkel, a pedagógusokkal, hogy a lehető legtájékozottabbak legyenek a bűnmegelőzés terén. Munkáját az iskolavezetéssel és a tankerülettel egyeztetett éves munkaterv alapján, az intézményvezetéssel és a tagintézményvezetőkkel szoros együttműködésben látja el.

12. Környezeti nevelési program Az ember a technika, a fogyasztás és a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb mértékben módosította biológiai környezetét. Napjainkban egyre gyakrabban fogalmazzuk meg a „fenntartható fejlődés” gondolatát, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetünk erőforrásai végesek, felhasználásuk közben vissza nem fordítható folyamatok globális problémák

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program merültek fel. A felelősen gondolkodó ember képes arra, hogy felmérje a környezeti problémákat, lehetőségei szerint védje, óvja a környezetét, környezetbarát anyagokat használjon. Célunk, hogy tanulóinkból környezetéről felelősen gondolkozó felnőttek váljanak az iskola befejezésére. A környezeti nevelés alapelvei  Harmóniára törekvés a természeti környezettel, a fenntartható fejlődés biztosítása.  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.  Ökológiai lábnyom figyelembe vétele. A környezeti nevelés célja: Fejlesszük tanulóink ökológiai gondolkodását és fordítsuk a környezetkímélő értékek felé. Hívjuk fel figyelmüket a természeti és az épített környezet szeretetére és védelmére, segítsük őket a globális összefüggések megértésében A környezeti nevelés feladatai  Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  Helyi értékek és problémák feltérképezése  Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hasznos hulladék gyűjtése, energiatakarékosság, helyi védettség, stb.)  Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése  Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése - tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre - hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon - helyi értékek és problémák feltérképezése - hagyományok védelme, ápolása - takarékosság, madárvédelem, iskola zöldítése - közoktatási normatívából tanulói keret a feladatok ellátására - alapítványok és iskolai SZMK támogatása, pályázatokon való részvétel  rendszerszemléletre nevelés.  Fenntarthatóságra nevelés.  A környezetetika hatékony fejlesztése.  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.  Tolerancia kialakítása.  Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.  Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.  Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.  Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések.  Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.  Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

53

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Nevelési Program 12. 1. A környezetei nevelés kapcsolódása az oktató munkához Témakör

Nevelési színtér

Tevékenység

Környezet fogalma

Tanórák: biológia, Növény és állatfajok földrajz, kémia, felismerése fizika, rajz Kőzetek felismerése testnevelés Irányított és kötetlen beszélgetések Környezetvédelem tanórák Természetes és lehetőségei mesterséges túrák, vetélkedő környezet tanulmányi megfigyelése kirándulás Növény és állatfajok felismerése Eszközkészítés, eszközhasználat Tapasztalatok megbeszélése Irányított és kötetlen beszélgetések Zöldesítés az iskolában és környékén Szelektív hulladékgyűjtés Földi rendszer tanórák Vizsgálódás, egységei kisérletek sportkör, Életközösségek szakkörök tanulmányozása Növény és állatfajok felismerése Kőzetek felismerése Kiállítások látogatása

Környezetszennyezés formái és hatásai

tanulmányi kirándulás, osztályfőnöki

Lakóhelyünk természeti túra, értékei szakkörök, osztályfőnöki

Módszer Olvasmányfilmélmények felhalmozása

Kinek feladata? és szaktanár

a

Tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélése Olvasmány- és filmélmények felhalmozása Csoportos vizsgálódás Hírvadászat

szaktanár osztályfőnök szabadidős szakkörvezető szülő

Élőlények összehasonlítás a Képsorok bemutatása Olvasmány- és filmélmények felhalmozása Élő sarok kialakítása Természetes és Tanulmányi séta mesterséges tapasztalatainak környezet megbeszélése megfigyelése Képsorok bemutatása Vizsgálódás, kisérletek Olvasmány- és filmélmények Tapasztalatok felhalmozása megbeszélése Irányított és kötetlen Szituációs játék beszélgetések Természetes és Képsorok mesterséges bemutatása környezet Olvasmány- és megfigyelése filmélmények Életközösségek

szaktanár szakkörvezető

54

szaktanár osztályfőnök iskolaorvos

szaktanár szabadidős szakkörvezető

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

Lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai

tanórák

Nevelési Program tanulmányozása Növényállatgondozás, védelem Kiállítások látogatása Kreatív alkotómunka Eszközkészítés, eszközhasználat Zöldesítés az iskolában és környékén Szelektív hulladékgyűjtés Újrahasznosítható anyagok gyűjtése Növény és állatvédelem környezet feltérképezése

felhalmozása Tájelemzés tanári irányítással Csoportos vizsgálódás Hírvadászat

Szaktanár szülő egészségfejles ztő

Kapcsolatrendszer  Iskolán belüli kommunikáció formái: munkaértekezlet, szorosabb kapcsolat a munkaközösségek között, felelősök rendszere (DÖK), iskolarádió, faliújság,  Iskolán kívüli kommunikáció formái: információközlés a médiumokon keresztül (helyi TV, rádió, sajtó) 13. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása Fogyasztóvédelmi oktatásunk célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása tanulóinkban. Kiemelten erősítjük a fogyasztás során a tájékozódási képességet, a döntési helyzet felismerését, a döntésre való felkészülést. Megismertetjük tanulóinkkal a piac, a marketing és reklám szerepét alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség, a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Célunk, hogy tanulóink értsék és saját életükre alkalmazni tudják a környezettudatos és kritikus fogyasztói magatartást. Tagintézményeink hosszú távra kidolgozott környezeti nevelési és fogyasztóvédelmi programjait a nevelési programunk melléklete tartalmazza.

55

Nevelési Program OM:

Recommend Documents