NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2746 Jászkarajenő Fő u. 30. Tel. Fax: 53/366-023 OM azonosító: 032800
Pedagógiai Program
Készítette: Az óvoda nevelőtestülete
Jászkarajenő, 2014.
Pedagógiai Program
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................... 1 Törvényi háttér ...................................................................................................... 3 A nevelés lényege /idézet/ ..................................................................................... 4 1. Bevezető ............................................................................................................ 5 2. Az óvoda adatai ................................................................................................. 6 3. Helyzetkép az óvodáról ..................................................................................... 7 3.1. Az óvoda személyi feltételei ................................................................... 8 3.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei .......................................................... 10 4. Óvodánk célja és feladatai............................................................................... 11 4.1. Az óvoda nevelési célja ......................................................................... 11 4.2. Nevelési elveink .................................................................................... 12 4.3. Nevelési feladataink .............................................................................. 12 4.4. Óvodánkra jellemző nevelési módszerek .............................................. 13 5. Az óvodai nevelés alapvető keretei ................................................................. 14 5.1. Az egészséges életmód alakítása ........................................................... 14 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ..................................... 21 5.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés ......................................... 22 6. Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................. 24 6.1. A külső világ tevékeny megismerése .................................................... 24 6.1.1. Természeti környezet .................................................................. 25 6.1.2. Társadalmi környezet .................................................................. 25 6.2. A játék ................................................................................................... 26 6.3. Mozgás .................................................................................................. 28 6.4. Verselés, mesélés .................................................................................. 31 6.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ................................................. 32 6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ................................................. 34 6.7. Munka jellegű tevékenységek ............................................................... 36 6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ............................................ 39 7. Az óvodai élet megszervezése......................................................................... 41 7.1. Óvodánk hetirendje ............................................................................... 41 7.2. Az óvodai nevelés tervezése ................................................................. 42 7.3. A gyermekek fejlődésének nyomon követése ....................................... 43 8. Az óvodai élet programjai, ünnepei ................................................................ 46 9. Intézményünk kapcsolatrendszere .................................................................. 48 9.1. Óvoda-család ......................................................................................... 48 9.2. Óvoda-iskola ......................................................................................... 49 9.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai ................................................................... 50 10. Sajátos feladatunk: a gyermekvédelem ......................................................... 51 11. Az óvoda speciális szolgáltatásai .................................................................. 52 12. A pedagógiai program értékelése .................................................................. 54
1
Pedagógiai Program
13. Érvényességi nyilatkozat ............................................................................... 55 14. Legitimációs záradék..................................................................................... 56 15. Felhasznált irodalom ..................................................................................... 57 16. A program alkalmazásánál az óvónők számára javasolt szakirodalom ........ 58 17. Mellékletek .................................................................................................... 60
2
Pedagógiai Program
Törvényi Háttér 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII.30). Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Alapító okirat 16/2014. (III.31.) sz. önk. határozat szerint
3
Pedagógiai Program
A nevelés lényege . . . a helyes vezetés, mely a gyermek lelkét játszva vezeti el annak szeretetéhez, amiben a jövendő embernek tökéletesnek, az illető foglalkozás kiváló mesterének kell lennie. /Platón/
4
Pedagógiai Program
1. Bevezető Nevelési programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemében készült, elkészítésével a helyi sajátosságokat figyelembe véve az alábbi programokat használtuk fel: Az óvodai nevelés programja 1971. Az óvodai nevelés programja 1989. Az óvoda helyi programja Csempeszkopács 1997. Négyszínvirág, a Vésztői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja 1998. Óvodánkban osztatlan és homogén csoport (a gyerekek létszámát és korát tekintve) egyaránt előfordul, ezt a programírásnál is figyelembe vettük, hogy egyaránt alkalmazható legyen bármilyen összetételű csoportban. Célunk: a nyugodt, családias légkör kialakítása, a gyermekközpontúság, a játékosság biztosítása. Nevelési filozófiánkat a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére alapozzuk. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése érdekében nagy jelentőséget tulajdonítunk a családdal való szoros együttműködésre. Pedagógiai Programunk elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, a szakmai helyzetelemzést, a partneri elvárásokat, és a pedagógiai hagyományainkat. Az eredeti program 1999-ben készült. A törvényi előírásoknak megfelelően 2004-ben lett módosítva. A 2010. évi módosítás oka: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelettel történt módosítása. A 2013. évi módosítás oka: A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Jelen módosítás alapja: intézményi- és jogszabályváltozások.
5
Pedagógiai Program
2. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Napközi Otthonos Óvoda Címe: 2746 Jászkarajenő, Fő u. 30. Telefonszáma: 06-53-366-023 Az óvoda fenntartója: Jászkarajenő Község Önkormányzata Címe: 2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16. Telefonszáma: 06-53-366-001, 366-004 Óvodai csoportok száma: 4 Férőhelyek száma: 100 Alapító okirat kelte: 2014. március 31. A helyi nevelési program alkotója: az intézmény nevelőtestülete
6
Pedagógiai Program
3. Helyzetkép az óvodáról Jászkarajenő a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megye déli részén a Ceglédi Kistérségben helyezkedik el. Lakosainak száma közel 3000 fő. A község területileg nagy kiterjedésű, állattartásra és szántóföldi növénytermesztésre egyaránt alkalmas területtel, szép természetvédelmi környezetben található. Az infrastruktúrára jellemző, hogy az utcák szilárd burkolatúak, villany-, víz-, telefon-, és gázvezeték kiépített, az internet elérhetőség biztosított. Jászkarajenőn magas a munkanélküliek és az alacsony keresetűek száma. Ennek oka, hogy a lakosság egyrésze alulképzett, valamint helyben kevés a munkahely. A lakosság egy része a közeli Szolnokra és Ceglédre jár dolgozni, helyben a mezőgazdasági részvénytársaság, néhány vállalkozás és az intézmények adnak munkalehetőséget. Az egészségügyi ellátást két háziorvosi rendelő, egy fogorvosi rendelő, egészségház biztosítja. A község minden irányból jól megközelíthető, kereskedelmi ellátottsága jó. Településünkön egy általános iskola, egy óvoda, és egy művelődési ház biztosítja a faluközösség kulturális tevékenységének alapjait. Az első óvoda működése Jászkarajenőn körülbelül az 1920-as évek elejére tehető. Az elkövetkező évtizedekben több helyütt, többféle szervezeti formában voltak elhelyezve az apróságok. A mai óvodépület 1983-ban épült, 100 férőhelyes, négy csoportos, amelyet tágas, parkos udvar zár közre. A folyamatos fejlesztéseknek és felújításoknak köszönhetően az épület megfelelő komforttal rendelkezik. A pályázati támogatásoknak köszönhetően 2003-ban ki lettek kicserélve a nyílászárók, 2005-ben pedig magas tető került az épületre. Ezzel egyidőben felújításra került a homlokzat, körszerűsödött a fűtésrendszer, valamint kialakításra került egy udvarra nyíló mosdó helyiség is, a gyermekek udvari életének kényelmesebbé és biztonságosabbá tételére. Sok gyermek érkezik hátrányos szociális környezetből, jelentős a roma nemzetiséghez tartozók száma. Az óvodába járó gyermekek egyharmada halmozottan hátrányos helyzetű. A törvényi és pályázati lehetőségeket kihasználva a 2008-2009-es nevelési évtől alkalmazzuk intézményünkben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító óvodai integrációs fejlesztő programot.
7
Pedagógiai Program
Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet. A játékra alapozva szervezzük a változatos, egymásra épülő tevékenységeket, támaszkodva a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, személyére, érzelmeire és megismerési vágyára. A programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi és személyi feltételek adottak. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük.
3.1. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban 15 fő dolgozik Az óvoda dolgozói
Létszám
Felsőfokú végzettségű főállású óvónő Pedagógiai asszisztens Főállású szakképzett dajka Egyéb fizikai munkakörben foglalkoztatott főállásúak
9 fő 1 fő 4 fő
Kor szerinti megoszlás 20-30 30-40 40-50 50 év éves éves éves feletti 1 fő 2 fő 3 fő 3 fő 1 fő
1 fő
1 fő 1 fő
2 fő 1 fő
Pedagógiai munkánkat segíti heti egy alkalommal 1 fő logopédus a délutáni órákban. Óvónőink közül 3 fő pedagógus szakvizsgával (fejlesztőpedagógus, tanügyigazgatási szakértő), egy fő pedig tanítói diplomával is rendelkezik. Pedagógiai megújulásra törekvő nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Az óvónők kétharmada több mint húsz éve dolgozik az intézményben, nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek a gyermekek nevelését illetően. Figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális háttérét, segítve a tehetség kibontakoztatását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, a szükségletek és jogok tiszteletben tartása mellett. Az eredményesebb munkavégzés érdekében rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken. A továbbképzések és a kötelező órán kívüli feladatok megosztásánál az óvónők érdeklődését, egyéni adottságait vesszük figyelembe, 8
Pedagógiai Program
ezzel kívánjuk elérni, hogy egy-egy területen legyenek jártasabbak, minél nagyobb sikerélményhez jussanak, szívesen osszák meg egymás között a tanultakat. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a tehetséggondozást előtérbe helyező (pl. kézműves technikák elsajátítása), másrészt az integrált nevelést segítő továbbképzéseknek. A számítógépkezelői és internet felhasználói alapismereteket minden óvónő elsajátította. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyerekcsoport érdekeit vesszük figyelembe, a lehetőséghez mérten igyekszünk egymás munkáját jól kiegészítő párokat alakítani. A felmenőrendszer biztosításával elősegítjük a csoport óvónőihez való kötődést. A helyi adottságainkból adódóan óvodánkban már több éve vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Ezt a korcsoportok és a nemek egyenlőtlen megoszlása, a különleges gondozást igénylő gyermekek nagy száma teszi indokolttá. Ebben a szervezési formában eredményesebb a szocializálódás, a gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a különbözőségeket. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. Lényeges kiemelni, hogy a program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, szakmai elhivatottsága. Csoportjaink: Margaréta, Méhecske, Mókus és Katica csoport. Az óvónői párok kéthetenkénti váltásban dolgoznak. Biztosított a kettes norma, az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő foglalkozik a gyerekekkel, ezt lépcsőzetes munkakezdéssel oldjuk meg, biztosítva a törvényben előírt átfedési időt. Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt szerepe van, ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond, miként viselkedik, hogyan öltözködik. Nevelési programunk szerint a jó óvodapedagógus mintaadó személyiség, beszédkultúrája kiemelkedő, viselkedésével mintát ad a gyermekeknek és a családoknak egyaránt, személye méltón képviseli az intézményt. Magatartása határozott, következetes, barátságos és őszinte. Rendelkezik a megfelelő pedagógiai képességekkel – empátia, tolerancia. Legyen önálló, rugalmas, dönteni tudó és jó helyzetfelismerő. Érzelem gazdag attitűd jellemezze. A négy dajka közül kettő szakmunkásképző iskolát végzett, kettő pedig szakközépiskolai érettségivel rendelkezik. Valamennyien tevékenyen részt vesznek a csoport életében.
9
Pedagógiai Program
Nevelőtevékenységünk során a dajka és az óvodapedagógus munkája összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, szükség van arra, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Fontos feladat, hogy a nevelésben résztvevők együttműködésének alapja a megismerés legyen. Általánossá váljon a pozitív, elfogadó, segítő nevelői attitűd.
3.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Óvodánk épülete, udvara jól szolgálja a gyerekek biztonságos óvodai életét. Az udvaron füves, fás, betonozott rész egyaránt található. Az épületben 4 csoportszoba helyezkedik el, minden csoportszobához külön öltöző és mosdó tartozik. Az épületben található még tornaszoba, fejlesztőszoba, szertár, logopédiai foglalkoztató, valamint a kiszolgáló helyiségek (tálaló, mosókonyha, mosogató, szertár, felnőtt öltözők). Az ételt a napközis konyháról kapjuk. Csoportszobáink 25 gyermekre méretezettek, több funkciót töltenek be, a játék, a foglalkozások, étkezések és a pihenés színterei egyaránt. A 2008-ban megnyert, eszközbeszerzést támogató 18 millió forintos uniós támogatásnak, és a plusz 2 millió forint fenntartói önrésznek köszönhetően csoportszobáink és a játszóudvar felszereltsége megfelel a mai kor kihívásainak. Csoportszobáinkban natúr színű, bükkfából készült, jól variálható, könnyen tisztán tartható, és a gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok, valamint galériák találhatók. A foglalkoztatók és a folyosó falait az évszakoknak megfelelő, visszafogott színekben készült esztétikus óvónői munkák díszítik. Az öltözőkben biztosítunk helyet a gyermekmunkák kiállítására. Nevelési progamunk megvalósítását szolgálják a csoportszobákban elhelyezett műholdas antennával ellátott televíziók, CD lejátszók, mini hifik, valamint az internet kapcsolattal ellátott számítógépes munkaállomások. Ezenkívül sok mesekönyv, fejlesztőjáték és egyéb fejlesztőeszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Modern, könnyen tisztántartható, kényelmes műanyag ágyak
10
Pedagógiai Program
szolgálják a gyermekek nyugodt pihenését. Beépített szekrények biztosítják a gyermek fektetők, ágyneműk, textíliák, óvónői eszközök megfelelő tárolását. Intézményi szinten rendelkezünk még nyomtatókkal, fénymásolókkal, digitális fényképezőgéppel, laptoppal, és projektorral is. Játszóudvarunkon megtalálhatók a mozgásfejlesztést jól szolgáló, esztétikus, az uniós szabványnak megfelelő fa játszóeszközök, homokozók, valamint a színes műanyag házikók és rugós játékok is. Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk, fejlesztőeszközöket, játékokat évente vásárolunk pályázati forrásokból.
4. Óvodánk célja és feladatai 4.1. Az óvoda nevelési célja A 3-7 éves gyermekek egyéni fejlődési ütemét és fő tevékenységi formáját, a játékot alapul véve, a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, a családi nevelés kiegészítése. A szabad, önálló, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus, különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló, szeretetteljes ember jellemének megalapozása. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális-értelmi érettség kialakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek különbözőségének elfogadása, integrált nevelése, esélyegyenlőségük növelése, az egyenlő bánásmód elvének betartása. A nemzetiséghez tartozó gyermekek multikulturális nevelésen alapuló integrációjának biztosítása. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek korai fejlesztésével a hátrányok kompenzálása, az életesélyek növelése. Migráns gyermekek nevelése esetén az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása.
11
Pedagógiai Program
Tehetséggondozás a napi tevékenységekbe tehetséggondozó foglalkozások keretében.
ágyazva,
illetve
fejlesztő,
4.2. Nevelési alapelveink A gyermekek nevelését a családi házzal együttműködve, azt kiegészítve végezzük. Nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmek alakítása. A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, ismerjék meg saját értékeiket, legyenek önnállóak. A fejlesztés színtere a játék, amelyben a gyermek jól érzi magát, az ismereteket ezen belül sajátítja el. Az önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre, gondolkodásra, alkotási vágyra ösztönzés, (felfedező tanulás). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Egyénenkénti bánásmód, differenciált személyiség és képességfejlesztés, tehetséggondozás. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében.
4.3. Nevelési feladataink Életszerű körülmények, környezeti feltételek egyéni és közösségi kereteinek megszervezése, kialakítása. Különböző tevékenységek feltételeinek (hely, idő, eszközök) biztosítása. A felnőttek és a gyermekek, valamint a gyermektársak közötti kapcsolatok létrejöttének segítése, a beszéd, a kommunikáció támogatása, fejlesztése. Az érzelmi megnyilvánulások, reakciók humánus légkörének kialakítása és fenntartása. Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek tevékeny közreműködésével. Egymás kölcsönös megértésén, tiszteletén alapuló segítő magatartás kialakítása. Képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a játékban integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozásával.
12
Pedagógiai Program
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységrendszer biztosítása, amelynek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. Az Én-kép, önismeret, önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat. Így önérvényesülésük, szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. A belső igénynívó alakítása a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása. Érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti kontrol (életkorban elvárható) erősítése. Jó és a rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása. Önellátási képességek fejlesztése: étkezés, öltözködés, testápolás. Testi nevelés terén a komfortérzet biztosítása, természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. A természettel kapcsolatos helyes viszonyulások, pozitív érzelmi beállítódások elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása. A település helyi hagyományainak őrzése.
4.4. Óvodánkra jellemző nevelési módszerek A családdal, a szülőkkel közös programok, rendezvények által közös élményszerzés, közvetlen kapcsolatok kialakítása. Az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése. Az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása. A szervezeti keretek-formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása. A tevékenységek, foglalkozások komplexitása. A közvetett irányítás előtérbe helyezésének nevelési eljárásai. A különleges gondozást igénylő nagycsoportos korú gyermekek délutáni óvodai fejlesztő foglalkozásai. Tehetséggondozó délutáni foglalkozásaink: számítógépes, kézműves, zenés torna, néptánc. A gyermeknél előforduló beszédhibák, kiejtési zavarok javítására, kiküszöbölésére logopédus foglalkoztatása. A gyermekek szülői igénynek megfelelő lelki gondozása, katolikus és református hitoktatás által.
13
Pedagógiai Program
5. Az óvodai nevelés alapvető keretei Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
5.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk: Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása, az alapkészségek elsajátítása, melyek az egészséget védik, fejlesztik, korrigálják. Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető, mely hatással van az óvodai éveket követő időszakra is. Feladataink: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, balesetmentes környezet biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a helyes életritmus kialakítása, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermek testi képessége fejlődésének, és harmonikus, összerendezett mozgásának elősegítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges, esztétikus, balesetmentes környezet A gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése, olyan feltételrendszer mellett, ahol a gyermekek jól érzik magukat, vidáman játszhatnak. Olyan környezet kialakítása, amely tevékenységre ösztönző, élményeket biztosító, egészséges, esztétikus és balesetmentes.
14
Pedagógiai Program
Udvarunk nagy része füves terület, de van homokos és betonozott része is. A fák és bokrok napsütéses időben árnyékot biztosítanak. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét különböző játszóhelyek kialakításával, homokozó, mászókák, csúszdák, sportszerek (kerékpárok, rollerek, labdák) használatával biztosítjuk. A csoportszobák világosak, sötétítő függönnyel ellátottak, esős, hideg időben az egész napos tevékenység színterei. Bent igyekszünk optimális hőmérségletet tartani, a csoportszobák szellőztetése a korszerű nyilászárókkal, és a szúnyoghálós lefedettséggel biztosítottak. A berendezés a gyermekek testméretéhez igazított, könnyen tisztántartható. A csoportokban minőségi játékszerek és eszközök vanna, melyek a gyermekek számára könnyen elérhetőek. A szobák kis galériával, és a galériára felvezető lépcsővel rendelkeznek, melyek a gyermekek testméretéhez igazított korlátokkal vannak felszerelve. Minden csoportnak külön öltöző és mosdó áll a rendelkezésére. A gyermekek tiszta környezete fenntartásának legfontosabb feltétele a mindennapos alapos takarítás, melyben időnként a gyermekek is részt vesznek. Nyári záráskor, illetve fertőző betegségekkel terhelt időszakban fontos az alapos fertőtlenítés. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a helyes életritmus kialakítása, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. TESTÁPOLÁS
Az önálló testápolás szervezettségét az óvodában lépéstől biztosítjuk, és mindaddig végezzük a gyerekekkel együtt – az egyéni fejlődéstől függően – a teendőket, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges higiénés szokásokban és azok sorrendjében. A gyermekek a WC-t a nap bármely időszakában igényük szerint használhatják. Udvari játék során, az udvarra nyíló mosdót használják. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a WC-papír használatára, az alapos, szappannal történő, víztakarékos, igény szerinti kézmosásra és kéztörlésre is. A gyermekek törölközője a mosdóban felállított állványon, külön-külön óvodai jelekkel ellátott fogasokra van felakasztva. Hetente kétszer, hétfőn és szerdán reggel cseréljük a törölközőket.
15
Pedagógiai Program
Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, melyet a gyermekek által elérhető helyen tartunk. A tisztasági igény kialakításánál körültekintően vesszük figyelembe a nagyfokú eltéréseket. Óvatos közeledéssel építünk a szülők közreműködésére. A gyermekek otthoni szokásaihoz igyekszünk alkalmazkodni, és ha szükséges, igyekszünk azokat pozitív irányba befolyásolni. ÉTKEZÉS
A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezésben részesülnek (tízórai, ebéd, uszonna). Tapintattal szoktatjuk őket a kívánt táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez. Étkezések alatt megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítunk a gyermekek részére. Egyébként a nap folyamán bármikor, önállóan ihatnak a saját jellel ellátott műanyag poharukból, illetve az udvaron az ivóvízellátásról ivókút üzemeltetésével gondoskodunk. Az étkezés feltételeinek biztosításában a gyermekek is részt vesznek, különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítékre, a gyermekméretű eszközökre. A korszerű étkezési szokások és a korszerű táplálkozási szemlélet kialakításánál bátran építünk az étkezésen kívüli tevékenységekre (kirándulások, élményszerző séták, szerepjáték). Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében a napi programba beépítve játékos alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek az egyszerűbb ételek elkészítésének, megismerkedhessenek a higiénikus ételkészítés szabályaival (pl. saláta készítés). A szülők bevonásával hetente gyümölcsnapot tartunk a csoportokban. ÖLTÖZKÖDÉS
A Gyermekek öltözködési szokásainak megalapozását, elmélyítését fontos nevelői feladatnak tekintjük. A ráfordított idő mögött értékes pedagógiai tevékenység húzódik. Az öltözködési szokások alakításánál bátran építünk a gyermekek más, egyéb tevékenységére is (játék, séta, kirándulás, vásárlás). Fontosnak tartjuk az időjárásnak megfelelő réteges öltözködést. A szülőktől váltóruhát és váltócipőt kérünk, melyek az öltözőben elhelyezett, a gyermek jelével ellátott polcon, fogason, és rácson kerülnek elhelyezésre.
16
Pedagógiai Program
A gyermekek a helyes öltözködési sorrendet, a ki- és begombolást, a cipzár használatát, a cipőfűzést, a ruhájuk összehajtási módját naponta több alkalommal is gyakorolják. A HELYES ÉLETRITMUS KIALAKÍTÁSA
A napot nagy intervallumokra bontjuk, csak azon tevékenységek kezdetét illetve befejezését kötöttük időponthoz, melyek minden alkalommal ugyanazon időszakban valósulnak meg. Időtartam 7 - 730 óráig 00
730 - 1030 óráig 1030 - 1145óráig 1145 - 1245 óráig 1245 - 1445 óráig 1445 - 1530 óráig 1530 - 1700 óráig
Tevékenységek Gyülekező az ügyeletes csoportban, szabadon választott tevékenység, játék. Játék, testápolás, naposi munka, tízórai, kezdeményezések, különböző szabadon választott tevékenységek, kezdeményezett vagy kötelező testnevelés foglalkozás. Levegőzés, játék a csoportszobában vagy az udvaron, élményszerző séta. Testápolás, naposi munka, ebéd, teremrendezés. Délutáni pihenés. Teremrendezés, testápolás, naposi munka, uzsonna. Szabadon választott tevékenység, játék az összevont csoportban, vagy az udvaron.
PIHENÉS
A délutáni pihenéshez nyugodt körülményeket biztosítunk. Pihenés előtt mesélünk, vagy halk altatódalt énekelünk. Minden csoport televízióval és DVD lejátszóval rendelkezik, ezért lehetőség van a pihenés előtti mesefilm nézésére is. Természetesen a mesefilmek megválasztásakor az óvónők megszűrik az adódó lehetőségeket, és csak a gyermeki szemnek, fülnek, és léleknek való, népi, klasszikus és kortárs mesék kerülnek levetítésre. Alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk, a különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, az alvást nem erőltetjük. A gyermekek otthonról hozott saját pizsamájukban, saját jellel ellátott párnájukon alszanak, az ágynemű az óvoda tulajdona. Pizsamát és ágyneműt
17
Pedagógiai Program
kéthetenként váltunk. Kedvenc otthonról hozott játékukat a délutáni pihenésnél magukhoz vehetik. BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS
Szeretnénk elérni, hogy a gyermekeknél az egyre önállósuló testápolás – a fertőzés elleni védekezés első lépcsőfokaként - belső igénnyé váljon. Óvodába csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítjük, fertőző betegség gyanúja esetén elkülönítjük. A fertőző betegségek megelőzése érdekében biztosítjuk a megfelelő feltételeket (külön jellel ellátott ágyneműk, fogasok, otthonról hozott műanyag fésűk, hetente kétszer cserélt törölközők). Egészségnevelő, egészségmegőrző munkánk részeként óvodánk együttműködik a helyi egészségügyi szakszolgálatokkal, a község háziorvosaival és védőnőivel. Óvodánkban a gyermekek évente egészségügyi szűrővizsgálatokon vesznek részt. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermek testi képessége fejlődésének, és harmonikus, összerendezett mozgásának elősegítése. ÓVODÁNKBAN A MOZGÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI
Az udvaron és a csoportszobákban egyaránt a szabad játékban, a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben. Minden időszakban, ha az időjárás engedi, sokat tartózkodunk a szabadban, a friss levegőn, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, futkározhatnak az inger gazdag környezetben. Nyári időszakban az udvaron fürdőruhában tartózkodhatnak, pancsolási lehetőség biztosított. Téli időszakban szánkózhatnak, és hóember építésére is van lehetőség. A csoportszobákban számos, a gyermekek mozgásigényét kielégítő fejlesztő játék van (egyensúlyozó korongok, kis lépegető gólyalábak, ugrálólabdák). A testnevelés tevékenységen belül. Heti egy alkalommal (hétfőtől-csütörtökig más-más csoportban), ahol a gyermekek irányított, tudatosan kiválasztott mozgásos tevékenységet végeznek az adott csoport óvónőjének vezetésével és egy dajka segítségével. A testnevelés tevékenységén belül tudatosan megválasztott mozgásokkal fejlesztjük: a nagymozgásokat, a finommotorikát, az egyensúlyérzéket, a tér
18
Pedagógiai Program
megismerésére irányuló mozgásokat, a állóképesség) és koordinációs képességeket.
kondicionális
(erő,
gyorsaság,
Mindennapi tevékenységen belül: a napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás biztosítása (lehetőség szerint a szabadban). Atestedzés hatékonyabb megvalósítása érdekében hosszabb-rövidebb sétákat szervezünk lakóhelyünk környezetében. Évente kistérségi ovi-olimpián veszünk részt. A minden évben megrendezésre kerülő zöld napon szintén lehetőség van a mozgásra, akadálypályák, ügyességi feladatok megoldásával, és néptánc lehetőséggel. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Óvodánkban szelektív hulladékgyűjtés folyik. Külön hulladékgyűjtők állnak rendelkezésre a papír, a PET palack, a fém hulladék, valamint a fáradt elem gyűjtésére. A csoportokban a környezettudatos magatartás megalapozása érdekében, külön szemetes kosárba gyűjtjük a tiszta papírt, illetve a szennyezett papírokat (papír zsebkendő, szalvéta, ragasztós, festékes papírok). Felhívjuk a gyermekek figyelmét a víztakarékos igény szerinti kézmosásra, rajzolásnál a papír mindkét oldalának felhasználására, valamint a papír zsebkendőnél a lehetőség szerinti többszöri orrfújásra. Sokat „babrikálunk” természetes anyagokkal, anyagokból, és az újrahasznosított termékeket is felhasználjuk. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A szülőknek számos betekintési lehetősége van a gyermekcsoportok életébe: - „zöld nap” alkalmával, - a karácsonyi játék délelőttünkön, - nyílt napokon, - farsangi bolondozáskor, - a gyümölcsnapok lebonyolításában, - anyák napi és évzáró ünnepségen, - gyermeknap alkalmával, - ballagáskor a nagycsoportosok búcsúztatásán.
19
Pedagógiai Program
Az óvodába járó gyermekeknél igyekszünk elősegíteni a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogatjuk a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodását, és igyekszünk pozitív hatást gyakorolni a gyermek személyiségének a fejlődésére. A gyermek testi-lelki egészségének a fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megteszünk: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyforrások, vészhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő-, és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Igényesek lesznek a tisztaság iránt, önállóak a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában, és azok használatában. A higiéniai szokások beépülnek a gyermek személyiségébe, pozitívan formálva azt. Helyesen használják a zsebkendőt. Saját magukat kiszolgálják, mindennapi szükségleteiket önállóan felismerik, kielégítik. Tisztán étkeznek, közben kulturáltan viselkednek. Megfelelően használják az evőeszközöket. Csukott szájjal rágnak, igénylik az asztal esztétikai rendjét. Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, ruházatukra vigyáznak, cipőjüket megkötik. Képesek az adott hőmérsékletnek megfelelő ruházat kiválasztására. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánnak, a rendetlenséget megszüntetik. Képesek alkalmazkodni a körülményekhez, megtanulnak megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni, ez magabiztossá, öntudatossá teszi őket. Igénylik a szabadban való tartózkodást, szívesen vesznek részt mozgásos játékokban, mindez beépül a szokásrendszerükbe. A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg, lelkileg, szellemileg teherbíróvá válnak. Felkészültek lesznek az iskolai életre.
20
Pedagógiai Program
5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása. Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Feladataink: Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. Kapcsolatok elősegítése, tiszteletben tartása, értékek, normák közvetítése. Értékelés és jutalmazás Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése Törekedni kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert így alapozódik meg az érzelmi kötődés óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, a gyermekekkel való banásmódjukkal segítsék elő, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakítását. Kapcsolatok elősegítése, tiszteletben tartása, értékek normák közvetítése Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat az alapja az új megértésének, az élményfeldolgozásnak, a szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának. Az óvónő és a dajka személyiségének modell értékével, elfogadó, segítő, támogató attitűdjével hat a csoportszerveződés folyamatára. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő érzelmeire, egy-egy gyerekhez való viszonya szándéka ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekszünk minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni. Ahhoz, hogy minden gyermek a csoport tagjának érezze magát tapasztalnia kell, hogy őt számon tartjuk, a csoportnak szüksége van rá. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyerek számára érthetővé tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, őszinteség, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, feladattudatukat. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei, távlatot jelentenek a gyerekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy maguk is részt vegyenek a szervezésben.
21
Pedagógiai Program
Értékelés és jutalmazás Az értékelés fontos személyiség és közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősítjük leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítjuk ki a pozitív motivációkat. A gyermekek mérésen és megfigyelésen alapuló értékelését évente legalább két alkalommal végezzük, az értékelés eredményét a fejlődési naplójukban rögzítjük. A jutalmazás bátorító hatású, megerősíti a helyes cselekvést. Óvodánkban tárgyai jutalmazást nem alkalmazunk. A jutalmazás formái: a szóbeli dícséret, a gyermek megölelése, simogatása, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású kell hogy legyen. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt saját és más csoportbeli társaikkal. A közös tevékenységekben érdeklődéssel és aktívan vesznek részt. Igénylik a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. Igényükké válik a helyes viselkedés betartása. A csoportba érkező vendégeket szeretettel, udvariasan fogadják. Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak. Figyelemmel, türelemmel hallgatják a felnőttek és társaik közlését. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. Érzelmileg elfogadják egymást, segítenek egymásnak, örülnek a közösen elért sikereknek. Számontartják társaik hiányzásainak okát. Kialakulnak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások.
5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés célja: a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd- és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással. Az óvodai nevelés egészét átszövi, komplex
22
Pedagógiai Program
folyamat. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia. A gyermeket élményeihez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel fejleszthetjük. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, elősegíti iskolai tanulmányainak zökkenőmentes megkezdését. Feladataink: Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör biztosítása, amelyben bátrán megnyilatkoznak, elmondják élményeiket. Választékos, tiszta, normál hangerejű óvónői megnyilatkozásokkal az utánzásos, minta- és modellkövető kommunikáció elősegítése. A gyermekek szókincsének, beszédmegértésének, beszédtechnikájának, helyes kiejtésének folyamatos fejlesztése. A beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szükség esetén szakemberhez való irányítás. Az értelmi nevelés célja, hogy a gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben, hogy az életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően tudjanak eligazodni a világban. Feladataink: Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, kreativitás) fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. A gyermeki tevékenység feltételeinek biztosításával szolgáljuk a gyermekek szabad, kötetlen játékéletét. Élménnyújtás, a tapasztalat szerzés biztosítása. A feladatok megoldása szerves egységben valósul meg. A gyermek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk. Minél több lehetőséget, változatos tevékenységet biztosítunk, annál több mindent fedeznek fel, ismernek meg. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Rendelkeznek problémafelismerő és megoldó képességekkel. Figyelmüket tudják rövid ideig összpontosítani.
23
Pedagógiai Program
Ismereteiket a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Képesek emlékképek kombinálására, újraalkotására. Különbséget tudnak tenni a valóság és a képzelet világa között. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezik ki magukat. Udvariassági kifejezéseket használnak. Beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra gondolataik érthető kifejezését. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejtenek.
6. Az óvodai élet tevékenységformái 6.1. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: Olyan környezettudatos, környezetre figyelő viselkedésformák, szokások, szokásrendszerek kialakítása, melyek meghatározzák az ember és a természet harmonikus együttélését. A szűkebb és tágabb környezet megismerése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulásának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Természetszerető, és védő gyermekek nevelése. Feladataink: A természeti és társadalmi környezet megfigyeltetése, a szervezett és spontán szerzett tapasztalatok, információk feldolgozása, környezeti fogalmak tisztázása. A gyermekek szűnni nem akaró kíváncsiságára alapozva élmény alapú, átéléses tapasztalatszerzések biztosítása: séták, vizsgálódások, kötetlen szemlélődések, kötött megfigyelések. Az élő- és élettelen óvására, gondozására, valamint az élet tiszteletére nevelés. A szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése. A nemzeti identitástudat kialakítása. A környezet megismerése során matematikai ismeretek felfedeztetése, tapasztalatszerzések, alkalmazási, gyakorlási lehetőségek biztosítása.
24
Pedagógiai Program
6.1.1. Természeti környezet: A természet változásai: évszakok, hónapok, napok, időjárás, növények, állatok vándorlása. Természetvédelmi feladatok, emberek tevékenységei évszakok szerint. A természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások. Környezetvédelem, környezettudatosságra nevelés: komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a gyermekek életkorához és kpességeihez alkalmazkodó, évszaknak megfelelő udvari és kerti munkák. Az élő természet elemei, növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük. Az elő és élettelen természet anyagai: fa, fém, papír, műanyag, agyag, porcelán, fonal, szövet. Az ember testrészei, érzékszervei. Tárgyak, személyek összehasonlítása - Tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint. - Tárgyak méreteinek összehasonlítása, összemérése, ezek megfogalmazása (hosszabb, rövidebb, nehezebb, könnyebb stb.) - Sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok). - Halmazok elemeinek megszámlálása, összehasonlítása (több, ugyanannyi, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel tízes számkörben, állítások megfogalmazása, igaz-hamis eldöntése). 6.1.2. Társadalmi környezet: A gyermek saját személyével kapcsolatos ismeretek, énkép, önismeret, testséma. A család, a család élete, családtagok, életmód, foglalkozások a családban. Az óvoda környezete, a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége, közintézmények a környezetünkben, foglalkozások, eszközök. Igényszint alakítás a környezet esztétikájával kapcsolatban. Takarékossági szokások: víz, energia, papír stb. Tulajdonságok, formák, színek, geometriai alakzatok vizsgálata, megnevezése. Irányok, arányok megfigyelése, a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. A rész és egész viszonyának megfigyelése. A közlekedés eszközei, dolgozói, elemi közlekedési szabályok, helyi sajátosságok. Évszakok ünnepei, nemzeti ünnepek.
25
Pedagógiai Program
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Megkülönböztetik, megnevezik az évszakokat, napszakokat. Tudják saját és szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét. Kialakulnak alapvető személyiségjegyeik: a környezet felfedezése, rácsodálkozás, a természet szeretete, megóvása és gondozása. Ismeretekkel rendelkeznek a ház körül, és a vadon élő állatokról. A környezetükből szerzett ismereteket játékukban felhasználják, átélik és egyéb tevékenységeikben is alkalmazzák. Részt vesznek a növénygondozásban, természetvédelemben. Ismerik óvodájuk környékét. A matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket tevékenységeikben alkalmazzák. Észrevesznek összefüggéseket, jelenségeket. Szívesen vizsgálódnak, kísérleteznek. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Tudnak 10-ig számlálni, tudnak összehasonlítani, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a névutókat (alá, fölé, mellé, stb.)
6.2. A játék Célunk: A játéktevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmónikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése; a környező világ elemeinek megismertetése; érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása; a szociális kreativitás fejlesztése. (Kreatív együttműködés, magatartásmódok, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások.) A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Szabad játék: amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, a szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában; a játékeszközök, a társak és a játszóhely megválasztásában. Kezdeményezett játék: amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységeket. Az egyes játékfajták személyiségformáló hatása:
26
Pedagógiai Program
Gyakorló játék: fejlődik a gyermekek nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége. Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai. Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, képzelete, kreativitása. Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége.
Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása: - Nyugodt érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése. - Ingergazdag, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus környezet kialakítása. - A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése. - A játéktér átrendezhetőségének biztosítása a gyermekek játékigényének megfelelően. - A csoportszobában is használható mozgásfejlesztő játékok biztosítása. - Megfelelő idő biztosítása a játék befejezésére, lehetőség nyújtása a játék későbbi folytatására. A játékfajták tartalmának gazdagítása megfelelő élmények nyújtásával, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A játéktevékenységhez szükséges eszközök, ill. azok alkalmazásának megismertetése, kölönös tekintettel halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Szabálytudat formálása, alakítása. Játék közben a gyermekek beszédkészségének fejlesztése. Az erkölcsi tudat, viselkedés pozitív irányú alakítása, erősítése. A játékhoz szükséges eszközök készítésével a kreativitás, képzelet fejlesztése, gazdagítása. A multikulturális szokások, szabályok megismertetése, elfogadása, játékba való beintegrálása. Az óvónő szükség szerinti irányítása (indirekt irányítás).
27
Pedagógiai Program
Biztonságos nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. A játékszerek balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, megfelelnek az életkori sajátosságoknak. Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Kihasználjuk, hogy a gyermek a környezete felé kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul. A játékot a legfőbb fejlesztő tevékenységnek tartjuk, fontosnak tartjuk a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, az együttérzést és a türelmet. Az óvónő által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermek beszédét. A különböző nyelvi játékok, melyeket általában játékos mozgás is kísér, közvetlen beszédfejlesztési lehetőséget kínálnak. Az udvaron is biztosítjuk a balesetmentes, változatos játékeszközöket, játéktevékenységeket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek örömmel, önfeledten játszanak. Játékukban elmélyültek, kitartóak. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, melyek élményeiket reprodukálják, a szerepek, eszközök kiválasztását önállóan végzik. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. Egészséges versenyszellemben tevékenykednek. Saját elképzeléseik alapján próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák. Alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat.
6.3. Mozgás Célunk: A mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgásigény, mozgás iránti vágy kialakítása. Az óvodáskorú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú, arányos fejlesztése, játékos gyakorlatokkal, mely tudatos módon elősegíti az értelmi, testi képességek alakulását, fejlődését. Ezáltal magabiztosabbakká, vállalkozóbbakká válnak a nehezebb gyakorlatokkal szemben is.
28
Pedagógiai Program
Feladatunk: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés. Megfelelő, ingergazdag mozgásos környezet biztosítása, mely fokozza a természetes mozgás örömét. A motoros képességek, testséma, ügyesség, alkalmazkodó képesség állóképesség, gyorsaság fejlesztése. A nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztése. A mozgáson keresztüli percepció fejlesztés. Az alapmozgások pontos rögzítése, hangsúlyozottabban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Differenciálással a tehetséges gyermekek fejlesztése, és a lemaradással küzdő gyermekek felzárkóztatása. A személyiség akarati tényezőinek alakítása, a mozgással kapcsolatos szókincs fejlesztése. A mozgásfejlesztés lehetőségei:
Játékidőben történő mozgásfejlesztés Szervezett, tervezett tevékenységek során történő mozgásfejlesztés Mindennapos szervezett és szabad mozgás Testnevelés foglalkozás
A mozgás az értelmi, testi, lelki fejlődés összekötő eleme legyen, illetve nagymértékben járuljon hozzá a részképességek fejlesztéséhez, valamint azok zavarainak megelőzéséhez, korrekciójához. A mozgás az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Törekednünk kell a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásos feladatok, játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságait, és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezi. A mozgásos tevékenységeket hassa át a játékosság, tudatosság, a céltudatos eszközhasználat.
29
Pedagógiai Program
Játékidőben történő mozgásfejlesztés A gyermekeknek a csoportszobában és az udvaron egyaránt lehetőséget biztosítunk a mozgásos tevékenységekre. Mivel a gyermekek mozgásigénye különböző, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást kedvelők, és a nyugodtabbak, megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymás igényeit. A szervezett mozgásfejlesztésnél használt eszközöket az udvarra is kivisszük (labdák, karikák, kötelek, stb.), hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelőt. Szervezett, tervezett tevékenységek során történő mozgásfejlesztés A gyermek úgy vesz részt a tevékenységeken, hogy mozgásokat végez, közben ismereteket sajátít el. Fejlődik gondolkodása, kognitív képességei kibontakoznak, valamint megtapasztalja saját testét a térben. A mozgás beépül az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is (ének, mese, vers, dramatikus játékok), miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). Mindennapos szervezett és szabad mozgás A néhány perces mozgás anyagát, melyek elsősorban mozgásos játékok egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, mozgásos, utánzásos mondókával, énekkel kiegészítve, úgy állítjuk össze, hogy felfrissülést, edzést, örömet jelentsen a gyermekek számára. Udvaron és a csoportszobában az óvónő egyéni megítélése alapján egyaránt szervezhető. Testnevelés foglalkozás A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, és játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. A tervezésnél mindig figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Különböző nehézségű, differenciált feladatokkal segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A mozgás játékossával, többszöri ismétlésével komplex fejlesztő hatást érhetünk el. A nagycsoportos gyermekeknél előtérbe helyezzük a szem-kéz, szem-láb koordinációt és a finommotorikus képességeket fejlesztő gyakorlatokat, előkészítve az írástanítást.
30
Pedagógiai Program
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek igénylik, szeretik, a mozgást. Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat, kialakul testsémájuk, oldaliságuk. Játékos és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel vesznek részt. A közös cél elérése érdekében képessé válnak az összehangolt, együttes tevékenységre. Képesek lesznek végrehajtani bonyolultabb, összetettebb feladatokat is. Mozgásuk összerendezetté, szabálytudatuk erősebbé válik.
6.4. Verselés, mesélés Célunk: A gyermekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása a mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával. Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A magyar és más népek meséinek, hagyományörző történeteinek, dramatikus népszokásainak, gyermekköltészeti alkotásainak megismerésén keresztül identitástudatuk megalapozása, szocializációjuk elősegítése. Helyes, mintaadó beszélő környezettel az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása, az anyanyelv ismeretére, szeretetére és megbecsülésére nevelés. Feladatunk: Szeretetteljes és nyugodt környezetben, következetes szokásrendszerrel a tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása. A vegyes életkorú, korcsoportokhoz, és az aktuális témafeldolgozáshoz alkalmazkodó, megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Színes, esztétikus és játékon alapuló motivációval a gyermekek érdeklődésének, aktivitásának folyamatos fenntartása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A gyermekek egyéni sajátosságaihoz, igényeihez igazodva, differenciáltan, az óvodai napirend bármely időszakában biztosítani az irodalmi élmény és tapasztalatszerzés lehetőségét, naponta több alkalommal. Mintaadó beszélő környezettel, ismert mesék dramatizálásával, szójátékokon keresztül a gyermekek aktív szókincsének bővítése.
31
Pedagógiai Program
Gondolataikat kifejező, több szavas mondatokkal való kommunikálás képességének kialakítása, fejlesztése. A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek meseélményeinek önálló és egyedi megnyilatkozásainak, dramatizálásának, verbális szerepléseinek fokozatos továbbfejlesztése, egyre magasabb szintre juttatása. A mesekönyvek és képeskönyvek közös élményszerű lapozgatásával, mintaadó használatukkal a könyvek iránti érdeklődés és a későbbiekben az olvasás szeretetének megalapozása. Fontosnak tartjuk az igényes válogatást, forrásaink elsősorban a magyar népmese, vers, mondókagyűjtemények, valamint kortárs irodalmi művek. A mesélés naponta ismétlődő tevékenység. A mesélés alapvető feltétele a megfelelő érzelmi légkör, az azonosulást, átélést segítő atmoszféra megteremtése. A gyerekek legyenek egymásra tekintettel, ne zavarják egymást mesehallgatás közben. Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető beszédmódra. A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtünk. Alkalmat adunk arra, hogy eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják, vagy a már ismertek cselekményét elképzeléseik alapján továbbszőjék vagy befejezzék. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Szeretik és igénylik a mesemondást. Részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen végighallgatják a mesét. A meséről beszélgetnek, fordulatait beviszik játékukba, a bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységeik közé tartozik. Verset, mesét, mondókát alkalomhoz illően, önállóan mondanak. Vigyáznak a könyvekre, részt vesznek a javításukban.
6.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk: A gyermekek zenei élményhez juttatása, az éneklés, zenélés, táncos mozgások megszerettetése felnőtt minta által. Zenei ízlésük, hallásuk, ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk fejlesztése.
32
Pedagógiai Program
Feladatok: A felhasznált zenei anyag igényes válogatása a csoport képességszintjének, összetételének, és a feldolgozandó műveltségi területek témájának megfelelően. Érvényesüljön a nemzeti hovatartozás a dalanyag, zenehallgatási anyag megválasztásában. Fontos, hogy az életkornak megfelelően, az aktuális divatirányzatokat kiküszöbölve, zenei igényességre neveljünk. A környezet hangjainak, zörejeinek, csendjének megfigyelésével, énekkel, zenével a gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságuk alapozása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A zenei nevelés a játékba épüljön bele, az aktualitásokhoz is kapcsolódóan. Kommunikációs készség, érzelmi intelligencia, empátia, egymásra figyelés fejlesztése a zenei és táncos eszközök által. Néptáncos elemek megfigyelése, alkalmazása. Helyes éneklési stílus elsajátítása: légzés, intonáció, hangerő stb. A cigányság dal-, és mozgáskultúrájának megismerése. A kiállás, önbizalom, magabiztosság fejlesztése egyéni szerepléssel. Tehetséggondozás. A memória és a figyelemmegoszlás fejlesztése: ének-mozgás, beszédmozgás stb. Kreativitás, találékonyság fejlesztése: mesét, mozgást kitalálni a zenéhez, eszközt készíteni hozzá. Anyanyelvi nevelés fejlesztése: szókészlet, természetes hanglejtés, hangsúlyok. Zenei befogadóképesség kialakítása zenehallgatással. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is jussanak el néhány élőzenei eseményre (koncert, táncház). Zenehallgatás során az audio-vizuális eszközök lehetőség szerinti használata (CD-, DVD lejátszó, TV stb.). A zenei élmények a nap folyamán bármilyen tevékenységhez kapcsolódhatnak. Az alkalmi dalokat úgy választjuk, hogy tudjanak a gyermekek utánzó mozdulatokat, játékot kitalálni hozzájuk. Lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol gyakorolhatják a tiszta éneklést. Megfigyeltetjük a környezet hangjait, érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, a mondókák, dalok ritmusát, felkeltjük az érdeklődést a zenehallgatás iránt. A hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat (halk-hangos stb.), összekapcsoljuk a tempó változtatással. A dalok, mondókák, ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a beszédritmus
33
Pedagógiai Program
kialakulását. A sokféle énekes játék, dal, mondóka, alkalmas a szókészlet gyarapítására. A tánc, táncos mozgás közösségformáló erején túl, fejlődik a gyermekek téri tájékozódása, testsémája, mozgáskultúrája. A felhasznált anyagot elsősorban Forrai Katalin: Ének az óvodában,Törzsök Béla: Zenehallgatás, Komáromi Lajosné: Játékos zenebona c. könyvéből válogatjuk. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat, maguk is kezdeményeznek ilyeneket. Egyedül is szeretnek és tudnak énekelni. Érzik az egyenletes lüktetést, és a dalok ritmusát. Tudnak összehangoltan énekelni, mondókázni. Tudnak egyedül alkotni dalokat, mondókákat. Tudnak önállóan alakzatokba rendeződni (kör, csigavonal stb.). Ismernek, használnak néhány hangszert, a környezetben található anyagokból maguk is alkotnak ilyeneket. Ismerik a zenei alapfogalmakat (halk-hangos, gyors-lassú), tudják ezeket felismerni és képezni. Összekapcsolják a zenei élményeiket az óvodai élet más területeivel (rajz, környezetismeret, mese stb.). Ismerjenek igényesen válogatott népi dalosjátékokat, dalokat, mondókákat, ölbeli játékokat, a gyermekek számára készült komolyzenei alkotásokat. Figyelmesen, élvezettel hallgassanak zenét, egyszerű táncmozgásokat végezzenek helyes testtartással.
6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célunk: Az ábrázoló tevékenység a gyermekek számára örömteli cselekvés legyen. A gyermekek tér – forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti fogékonyságuk, igényességük alakítása. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatábal, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
34
Pedagógiai Program
Feladatok: Az ábrázoló tevékenység feltételeinek megteremtése az egész nap folyamán. Ismerkedjenek meg többféle festési technikával (ujjfestés, lapátka-, papírfestés, szappanbuborék technika, márványozás, viaszkaparás, nyomathagyás különböző anyagokkal, szivacshenger technikák…). A gyermekek megismertetése különböző anyagokkal, eszközökkel, munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Ismerkedjenek meg új eszközökkel, anyagokkal, új technikákkal. Az alkotókedv kibontakozásához élmény biztosítása, a vizuális észlelés, képzelet, emlékezés pontosabbá tétele. Az igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. A gyermekek megismertetése a népművészeti elemekkel, a képzőművészeti alkotásokkal. Bevezetés a népi kismesterségek technikáiba (sodrás, fonás, szövés, nemezelés, tojásdíszítő technikák, varrás, hímzés, agyagozás…) A hagyományőrzés megjelenítése az ábrázoló tevékenységekben: szüret, farsang, Húsvét, Márton-nap, Luca nap, Kotyolás, Pünkösdi játékok, fonóház stb. A cigánykultúra területeinek feldolgozása, tárgyi emlékek gyűjtése. Különböző hulladékanyagok felhasználása barkácsoláshoz, a különböző ábrázolási technikák megismertetéséhez: - papírmasé készítése újságpapírból, - dobozok, flakonok felhasználása a szerepjátékokhoz, bábozáshoz szükséges eszközök elkészítéséhez, - szövőkeret készítés hungarocell tálcákból, - üvegek hasznosítása üvegfestéssel, dekopázs technikával. Az ábrázoló tevékenységhez biztosítjuk a megfelelő helyet, a gyermekméretű eszközöket, elegendő időt az alkotáshoz. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A szabad játék során is biztosítjuk, hogy játékukat maguk által készített eszközökkel bővítsék, ösztönözzük őket apró ajándékok készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában, tisztántartásában. Ösztönözzük a gyerekeket, hogy a saját élményeiken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, ünnepek eseményábrázolásai is. Segítjük a gyerekeket a játékok, bábok, kellékek készítésében.
35
Pedagógiai Program
Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy építsenek dobozokból, variálják a saját elképzelésük szerint. A dobozokat különböző technikákkal tegyék színesebbé (festés, homokragasztás…). Lehetővé tesszük, hogy a gyermek az elkezdett munkáját befejezhesse. A gyermekek munkái folyamatosan megtekinthetők az öltözőkben, és a folyosón elhelyezett polcokon, fali tárolókon. A szülőket tájékoztatjuk a különböző technikák otthoni alkalmazásáról. Alkotó délutánokat rendezünk (Zöld nap,Télapó, Karácsony, Farsang, Húsvét, Gyereknap…)
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak. Elképzelés után meseszereplőket stb., hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázolnak. Mondanivalójukat vizuálisan ki tudják fejezni, egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Az eszközöket készség szinten kezelik, a megismert technikákat fokozott önállósággal tudják alkalmazni. Ábrázolásuk változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. Tudnak különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani. Téralakításban ötletesek, emberábrázolásaikban megjelenítik a részformákat is. Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne.
6.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk: A sokféle változatos munkajellegű tevékenység során olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatait, kötelességtudatát. A gyermekek életre való felkészítése olyan tapasztalatszerzési lehetőségek kiaknázásával, a munkatevékenységek játékos jellegével, melyek során gyakran nem is választható szét a játék és a tényleges munkavégzés. A munka megosztása során, a gyermekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani.
36
Pedagógiai Program
Feladatok: A gyermekek játékos munkatevékenységei, folyamatos és rendszeres tevékenységként épüljenek be az óvodai mindennapokba, napi szokásrendszerbe, napirendbe, heti rendbe. A gyermekek számára a különböző munkatevékenységek minden esetben önként vállalt, szabadon választott, örömet jelentő aktív tevékenységek. Fejlettségükhöz mérten biztosítani kell az önálló feladatvégzés lehetőségét. Differenciált, a gyermekek képességeikhez (és nem feltétlenül az életkorukhoz) mért munkavégzési lehetőségek biztosítása. Kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A munkavégzéshez szükséges, a gyermekek számára megfelelő méretű, és elegendő számú biztonságos munkaeszköz folyamatos biztosítása, bővítése. A szükséges eszközök, szerszámok rendeletetésszerű, biztonságos, balesetmentes használatának elsajátíttatása. A munkaeszközök számára olyan hely biztosítása, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. Fontos érzékeltetni, megtapasztaltatni a gyermekekkel, hogy az elvégzett munka mások érdekeit is szolgálja. (Egymás-, saját-, és a felnőttek munkájának megbecsülésére, elismerésére nevelés.) Differenciált, a gyermek saját szintjéhez mért dicsérettel, buzdítással és a felnőttek személyes példamutató tevékenységével az aktivitás elérése, fenntartása. A gyermekek munkajellegű tevékenységei a játékból bontakoznak ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, saját személyük, illetve a csoport érdekében végezhessenek olyan munkákat amelyekre képesek. Kezdetben segítséggel, később önállóan végzik ezeket a tevékenységeket. Minden korcsoportban fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást. A gyerekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése, tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyermekeknek.
37
Pedagógiai Program
Munkajellegű tevékenységeink: Önkiszolgálás: A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal a felnőtt segítségével ismerkedik meg (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, óvása, kultúrált étkezési szokások elsajátítása). Naposi munka: A gyermekek kezdetben önként, erejükhöz mérten maguknak terítenek, felnőtt segítségével, majd később önállóan a létszámról előzetesen tájékozódva, esztétikusan terítenek (tányérok, bögrék, illetve poharak, kanalak, villák, szalvéták kiosztása, kenyér kiosztása, víz töltése), csoporttársaiknak is. Étkezés után segítenek az edények összeszedésében, és a teremrendezésben is. Vonzó napostábla, és szép napos kötények készítésével ébresztünk kedvet a naposi tevékenységhez. Alkalomszerű munkák és megbízatások: A nap folyamán gyakori elemei a gyermekek tevékenységének. Meghatározó a gyermek fejlettsége, személyisége, a gyakori dicséret, elismerés hatására ezeket a munkákat szívesen vállalják. Alkalomszerű munkák és megbízatások lehetnek: A nagyobbak segítenek a kicsik öltöztetésénél, egyik csoportból a másikba üzenet vagy valamilyen eszköz közvetítése, csoportszoba átrendezése, tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Segítenek a növényápolásban, ősszel az udvaron a levelek összeseprésében, télen gondoskodnak a madarakról. Figyelembe vesszük, hogy a legtöbb gyereknek van kedvenc munkája, amit szívesen vállal, azonban a gyermekek érdekében ügyelünk arra is, hogy az alapfogásokat minden munkajellegű tevékenységben mindenki megismerje. A munkajellegű tevékenységek gyakorlása közben fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, kötelességteljesítésük, céltudatosságuk, önértékelésük. A gyermeki munka az óvodapedagógusoktól tudatos pedagógiai szervezést, és folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelést igényel. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. A megbízásokat számon tartják, önállóan végzik. Megismerkednek a gyermeki munkavégzéshez használt legszükségesebb eszközökkel, képesek azok megóvására és saját testi épségük megőrzésére.
38
Pedagógiai Program
Szívesen közreműködnek a növények gondozásában, környezetük alakításában, szépítésében.
6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: A gyermek előzetes tapasztalataira és ismereteire támaszkodva, sokoldalú tevékenységek, tapasztalatszerzés és felfedezés lehetőségeinek megteremtésével a teljes személyiség fejlesztése, attitűdök erősítése. Mindezek eredményeként a gyermek alkalmassá válik arra, hogy iskolai tanulmányait megkezdje. Programunkban a játékot tekintjük a tanulás elsődleges keretének, ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt.
Feladatok: A gyermek kíváncsiságának, megismerési vágyának ösztönzése. A tanulás feltételeinek megteremtése, rendszeresség, fokozatosság. Különböző helyzetekben a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás elősegítése. A gyermek fejlettségének megfigyelése, felmérése az óvodába kerüléskor, majd fejlődésének nyomon követése a fejlődési naplóban. A gondolkodási folyamatok egymásra építése, fejlesztése. A mintaszerű modellkövetés biztosítása. A különböző adottságú és helyzetű gyermekek magasabb szintre való eljuttatása a saját érési, fejlődési folyamatának figyelembe vételével. A képességeknek megfelelő, sikerélményhez vezető feladatokkal a negatív élmények, hátrányok csökkentése. Tehetséggondozás. Az esetleges tanulási zavarok, problémák korai felismerése, megelőzése, a sikeres iskolai beilleszkedés, az iskolaérettség elősegítése. A játék, és a tanulás óvodáskorban összekapcsolódik. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben tanul a kisgyermek, tapasztalatokat szerez, felfedez. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz, mert benne minden tanulási tartalom ismeret, jártasság, készség megjelenik.
39
Pedagógiai Program
Nagyon erős a gyermek modellkövető tanulása, a szociális tanulás. Ezek általában spontán kezdeményezett játékok, de nem minden gyermek számára biztosítják az egyes képességek fejlődését, ezért szükség van az általunk kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokra is. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb forma, melyhez az óvónők biztosítják a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. Az óvodai nevelés ideje alatt a gyerekek több alkalommal megtapasztalhatják ugyanazt az eseményt, /időjárás változást, környezetváltozást stb./ és így magasabb színtű ismeretekre tehetnek szert. Korcsoportonként figyelembe vesszük a gyerekek egyéni fejlettségét és ennek alapján határozzuk meg az aktuális feladatokat. A tervezésben minden esetben tükröződik az óvónő felkészültsége, műveltségi szintje, a gyerekekkel és önmagával szembeni igényessége. A csoportban dolgozó óvónők minden gyermek fejlődéséért felelősek. A kötött formát főleg a nagyobb gyermekeknél alkalmazzuk – a szándékos figyelem, a kitartás, önfegyelem, feladattartás, türelem fejlesztéséhez – azaz a személyiség egyéni fejlődéséhez szükséges magatartásformák kialakításához. A tanulási tevékenységet játékidőben, megfelelő helyen, naponta megközelítőleg azonos időben szervezzük. Az óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek, minden tevékenység játékos, utánzásra épül. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermekek eljutnak a pontos, valósághű észleléshez. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Tevékenységi vágyukat, érdeklődésüket a céloknak alárendelve érvényesítik. Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, önfegyelmük melyek révén alkalmassá válnak az iskola megkezdésére.
40
Pedagógiai Program
7. Az óvodai élet megszervezése 7.1. Óvodánk hetirendje Életkor Kötetlen A külső világ tevékeny megismerése 2×
Tevékenységek Kötött
Kötetlen vagy kötött
Mozgás 1× 3-4 évesek
Verselés, mesélés /naponta/
Szabad játékban megjelenő Ének,zene, énekes játék, mozgásos gyermektánc 2× tevékenységek Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 2× Mozgás 1×
4-5 Verselés, mesélés évesek /naponta/
Szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységek Mozgás 1×
5-7 Verselés, mesélés évesek /naponta/
Szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységek
41
A külső világ tevékeny megismerése 2× Ének,zene, énekes játék, gyermektánc 2× Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 2× A külső világ tevékeny megismerése 2× Ének,zene, énekes játék, gyermektánc 2× Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 2×
Pedagógiai Program
7.2. Az óvodai nevelés tervezése A tervezés alapjául szolgáló dokumentumok
Helyi Nevelési Program Az óvoda éves munkaterve A gyermekcsoportok nevelési terve /Csoportnapló/ Fejlődési Napló
Az óvoda működését meghatározó dokumentumok SZMSZ Házirend Intézményi Minőségirányítási Program /A pedagógiai célok és feladatok megvalósulásának garanciája./ Vezetői pályázat Továbbképzési terv Gyermekvédelmi munkaterv A gyermekcsoportok tevékenységének tervezése a csoportnaplóban Hosszútávú tervezés /éves terv/ A hosszabb távra történő tervezés az éves célkitűzések, témakörök, feltételek közös átgondolását jelenti. A tevékenységek tervezésének alapját az évszakok és az ünnepek adják. Rövid távú tervezés /negyedéves terv/ - Nevelési feladatok tervezése: egészséges életmód, érzelmi nevelés, szocializáció, anyanyelvi nevelés. - Szervezési feladatok: séták, megfigyelések, programok stb. - Tevékenységrendszer fejlesztési terve: tevékenységformák szerint. Heti terv, napi terv A csoportban dolgozó óvónők egy hétre lebontva konkretizálják a tanulási tevékenységeket. Gondos tervezést igényel a gyermekek napi tevékenységrendszerének megtervezése.
42
Pedagógiai Program
7.3. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek óvoda szintű mérésének célja: objektív adatok gyűjtése a képességszint megállapításához, a fejlesztés irányainak rögzítéséhez. A gyermekek körében használt mérési módszerek: DIFER - A halmozottan hátrányos helyzetű 4-8 éves gyermekek körében alkalmazandó. Célunk: a hátrányokból származó hiányok felismerése, a hátrányok csökkentése, amelyek elősegítik az iskolaérettséghez szükséges képességek fejlődését. A DIFER a két kritikus alapkészség mérésére szolgáló módszer, amelyet egy mutatószámmal fejezünk ki, ezt DIFER-indexnek nevezzük. Ez az index mutatja meg, hogy az alapkészségek fejlettsége lehetővé teszi-e a sikeres iskolakezdést a mért gyermekek körében. A módszer alkalmazása:
Bemeneti mérés (október)
Kimeneti mérés (április)
Módszer A társakhoz való viszony, alkalmazkodás megfigyelése, illetve egyéni alapkészség felmérés.
Eszköz Felelős Dokumentálás A gyermek Fejlesztőpedagógus, Fejlődési napló, fejlődési a csoport amelyben naplója, óvodapedagógusai. nyomon írásmozgás követhető a koordinációs fejlesztés lap, felmérő hatására feladatlapok. bekövetkezett változás.
Sindelar - Az 5-7 éves gyermekek körében alkalmazandó, akik beilleszkedési-, tanulási-, magatartási problémákkal küzdenek. Célunk: a tanulási zavar megelőzése, a zavar elmélyülésének megakadályozása.
43
Pedagógiai Program
A tanulási zavarok hátterében részképesség gyengeség áll, amelyet a módszer alkalmazása során fel lehet ismerni, illetve személyre szabott fejlesztés segítségével korrigálni lehet.
Bemeneti mérés (október)
Kimeneti mérés (április)
Módszer Megfigyelés, anamnézis, játékos felmérő feladatlapok.
Eszköz A módszerhez tartozó fejlődési lap.
Játékos felmérő feladatok.
Felelős Dokumentálás Fejlesztőpedagógus, A gyermek a csoport fejlődési lapja. óvodapedagógusai.
Fa - diagramm
Fejlődési Napló - Óvónői folyamatos megfigyelés. A gyermekek egyéni fejlettségi mutatóinak, szociális-, nevelési szükségleteinek feltérképezése részterületenként. Minden korosztályt évente kétszer vizsgálunk vele. Ennek vezetése a következők szerint történik: Októberben és áprilisban az óvónők - előzetes elosztást követően - elvégzik a gyermekek megfigyelésen és konkrét feladatok megoldásán alapuló képességfelmérését. A vizsgálatot a feltérképezendő területtől függően egyéni illetve csoportos formában lehet elvégezni. Ezt követően minden óvónő elkészíti az adott gyermek - éves - fejlesztési tervét. A következő vizsgálati időpontban el kell készíteni az előző időszak értékelését is. Sikerkritérium táblázatok - A gyermeki személyiség nyomon követése elnevezésű mérőlap. A törvényben rögzített beiskolázási időt elért gyermekek fejlettségének mérése is Sikerkritérium táblázat segítségével történik. A vizsgálat kiterjed a gyermekek értelmi képességeinek, a magatartásának-neveltségének és a szociális érettségének területeire. A mérések eredményei kontrollként szolgálnak a
44
Pedagógiai Program
Fejlődési napló addigi fejlesztéseinek, amelyek 6 éves korig, megfigyelések alapján történnek. A vizsgálatot az az óvónő végzi, aki a gyermek Fejlődési naplóját vezeti. A vizsgálatokat mikrocsoportos, ill. négyszemközti helyzetben, nyugodt körülmények között kell elvégezni, a vizsgálatokhoz kijelölt feladatokkal. A kérdésekre a megjelölt 5-ös skála megfelelő értékeinek megjelölése adja a %-os értéket. Ez az adat /sikerkritérium/ megmutatja, hogy az adott gyermekek adott életkorban, differenciáltan, hány %-ban érik el, a Pedagógiai Programban megfogalmazott óvodáskor végére jellemző, iskolaérettségi fejlődési mutatókat. Az adatok a következő év adatainak is összehasonlítási alapul szolgálnak. Az egyes gyermek összesített és %-s adatait a vizsgálatot követő egy héten belül a felelős óvónők átadják a minőségirányítási vezetőnek, aki felel az adott év óvodai átlagának elkészítéséért. Az adatok a tanévzáró értékelés, valamint a programbeválás vizsgálat részét képezik. Kapcsolódó mérések: Társintézmények szakembere által végzett mérések Logopédiai felmérés (beszédértés – beszédészlelés) az 5 évesek körében Nevelési Tanácsadó felmérése Kapcsolódó dokumentumok: Iskolaérettségi mutatók /Sikerkritérium táblázatok/ Partner elégedettségmérés: - Iskola - Szülő A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye Fejlődési napló Fejlesztőpedagógus fejlesztési terve
45
Pedagógiai Program
Az eljárás rendje: Terület
Módszer
Eszköz
Gyakoriság
Bemeneti mérés
Célirányos Személyiség megfigyelés lap kitöltése
3 – 6 éves kori fejlettség nyomon követése
Megfigyelés Egyéni Évente fejlődési napló minimum kétszer
Iskolaérett Kimeneti ségi mérés mutatók
Óvodába lépést követő két héten belül
Sikerkritérium Minden év táblázatok április
Felelős
Dokumentálás
A csoport Személyiség óvodapeda lap -gógusai /Fejlődési napló/ A Fejlődési napló csoportban dolgozó „felelős” óvónő A csoportban dolgozó „felelős” óvónő
A gyermeki személyiség nyomon követése /mérőlap/
Értékelés: Az értékelés információt ad a célok megvalósulásának mértékéről, szintjéről, s rögzített szempontrendszer alapján összefüggéseket keres a célok, a folyamat és a megvalósult végállapot között, valamint vizsgálódás a nevelési folyamatok hatékonyságáról.
8. Az óvodai élet programjai, ünnepei A személyiségfejlesztés, ennek részeként az érzelmi és közösségi nevelés fontos eszközei az óvodai élet hagyományos ünnepei, melyek szerves részei a tervezett nevelési folyamatoknak. Az előkészületekkel (ajándékkészítés, a csoportszoba dekorálása) megtörténik az ünnepre való érzelmi, hangulati ráhangolódás. E jeles eseményeket a szülők közreműködésével, segítségével, aktív részvételével szervezzük meg.
46
Pedagógiai Program
Az óvodai élet hagyományos ünnepei: A gyermekek név-, és születésnapja Gyermeknap /Egésznapos családi rendezvény az óvoda udvarán./ A nagycsoportosok búcsúztatása
Jeles napok: Zöld nap /Szülőkkel együtt tartjuk az óvoda udvarán. Terményekből, termésekből, gyümölcs-, és zöldségfélékből bábokat, hangszereket, különböző tárgyakat és eszközöket készítünk, majd kiállítást rendezünk belőlük./ Mikulás /Mesejáték megtekintése, majd a gyermekek verssel és énekkel köszönik meg a Mikulástól kapott csomagokat./ Advent /Készülődés az ünnepre: adventi koszorú és naptár készítése, mézeskalács sütés, gyertyagyújtás./ Karácsony /Közös ünneplés a szülőkkel együtt. Pásztorjáték bemutatása. Karácsonyi díszek készítése, karácsonyfa feldíszítése./ Farsang /Télbúcsúztatás, falujárás, tél-banya égetés. A szülőkkel közösen megrendezett jelmezes mulatság a művelődési házban./ Húsvét /Locsolkodás, tojásfestés./ Évzáróval egybekötött anyák napi ünnepség /Az év közben megismert énekek, versek, népi játékok előadásával köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat./ Idősek köszöntése /Idősek Napja, Karácsony./
47
Pedagógiai Program
Nemzeti ünnepeink: Március 15. Október 23. /A gyermekek életkorának megfelelően ünnepeljük. Dalokat, verseket hallgatnak meg, zászlót festenek, csákót hajtogatnak, kokárdát tűznek, és a községi emlékműhöz sétálva virággal köszöntik az ünnepet./
Programjaink: Bábszínház, meseszínház megtekintése /Évente több alkalommal, az óvodában vagy a művelődési házban./ Kirándulások /Természetmegismerő kirándulás: arborétum, vadaspark, halastó. Szórakoztató jellegű kirándulás: állatkert, cirkusz, színház, játszóház./ Nagycsoportosaink iskolalátogatásai Munkahely, közintézmények megismerése Kistérségi ovi-olimpián való részvétel
9. Intézményünk kapcsolatrendszere 9.1 Óvoda - család Óvodánkban arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes a családdal való együttműködés nélkül. Óvodánk nyitott, a szülők igényének megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal való együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy megismerjük a család szokás- és szabályrendszerét, szükség esetén igyekszünk tapintatosan befolyásolni az életmód szokásainak alakítását. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Szervezet látja el a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak alapján.
48
Pedagógiai Program
A kapcsolattartás formái:
Beiratkozás Összevont és csoportos szülői értekezlet Családlátogatások Beszoktatás Nyílt napok Fogadóórák Faliújság Közös programok szervezése a szülőkkel: gyermeknap, kirándulások Közös ünnepségek: Karácsony, farsang, Anyák napja, évzáró Szülői Szervezet programjai: munkadélutánok, rendezvények, társadalmi munka Partneri igény és elégedettség mérés
9.2. Óvoda-iskola A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Fontosnak tartjuk az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetet. Iskola előkészítő munkánk akkor eredményes, ha a gyermekek örömmel és érdeklődéssel várják az iskolát. A fejlettség szerinti beiskolázásra az óvónők folyamatos megfigyelése és az orvosi szakvélemény alapján kerül sor, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kérjük. A kapcsolattartás formái: Az iskolai nevelőkkel közös látogatások, érdeklődés egymás munkája, eredményei felől, tapasztalatgyűjtés. A tanítónők és az óvónők közös műhelymunkája: - tanítónők részvétele az óvodai bemutató foglalkozásokon, nyílt napokon, - óvónők óralátogatásai az első osztályokban. Szülői értekezlet tartása a tanköteles korú gyermekek szülei részére, ahol tájékoztatást kapnak a pedagógiai elképzelésekről, az iskolakezdéssel kapcsolatos teendőkről. A nagycsoportosok látogatásai az iskolában: - ismerkedés az iskolai környezettel, a tanítókkal, - kézműves, sport, és informatikai foglalkozásokon való részvétel.
49
Pedagógiai Program
Bemutató óra tartása az első osztályban a nagycsoportos gyermekek szülei részére
9.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai: A fenntartóval Önkormányzatunk figyelemmel kíséri az óvodában folyó munkát, a képviselőtestület előtt minden évben meghatározott időszakban beszámolunk a nevelőmunkáról, az óvodai életről. Problémáink megoldására az együttműködés jellemző. A közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk. Formái: Könyvtárlátogatások Gyermekműsorok megtekintése Óvodai ünnepélyek megrendezése Egészségügyi szervekkel: háziorvosok, fogorvos, védőnők A kapcsolattartás formái: Évente orvosi vizsgálat minden csoportban Tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat Hallásvizsgálat Fogászati szűrés Látásvizsgálat Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek Egyéb intézményekkel Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal Kistérség óvodáival Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal
50
Pedagógiai Program
10. Sajátos feladatunk: a gyermekvédelem A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok és ezzel együtt a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek száma. Célunk: Kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, segíteni a szociális beilleszkedést, feltárni azokat a körülményeket - a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével – amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan befolyásolják, illetve veszélyeztetik. Feladatunk: A veszélyeztetett és hátrányos-, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása, óvodába kerülésének és járásának elősegítése, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves kortól történő beóvodázása. Az 5 éves korú gyermekek óvodába járásának figyelemmel kísérése. A gyermekeket megillető jogok érvényesülésének biztosítása. Az új óvodások beilleszkedésének elősegítése. A lehetőségekhez képest a családok minél jobb megismerése. A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítása. Szükséges a problémák, hátrányos helyzet okozta tünetek felismerése, adott esetben szakember segítségének kérése. Tervkészítés a hátrányok kompenzálására. Differenciált fejlesztés megszervezése. Tehetséggondozás megvalósítása. Integrált nevelés elősegítése. Egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, fejlesztés, a fejlődés nyomon követése. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése. A gyermek családban történő felnevelésének elősegítése. A prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. Célunk megvalósításának feltételei: Gyermekvédelmi továbbképzéseken való részvétel. A fejlesztéshez szükséges speciális eszközök biztosítása. 51
Pedagógiai Program
Külön helyiség biztosítása a szülőkkel való beszélgetésre. Pályázati lehetőségek kiaknázása (IPR). Segélyszervzetek akcióiban való részvétel. Célunk megvalósulását elősegítő tevékenységek: Családlátogatások Napi kapcsolattartás a szülőkkel A tanköteles korú gyermekek felkutatása a nevelési év kezdete előtt A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi feladatok koordinálása az intézményen belül. Az intézményvezető folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi munkáról. Éves gyermekvédelmi munkaterv készítése. Együttműködés a kapcsolódó intézményekkel, személyekkel: - Gyámhivatal - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Pedagógiai Szakszolgálat - Polgármesteri Hivatal Szociális Bizottsága - Háziorvos, Védőnő - Segélyszervezetek - Roma Nemzetiségi Önkormányzat
11. Az óvoda speciális szolgáltatásai Nevelési időben szervezett szolgáltatások: Logopédia: Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére heti egy alkalommal. Hitoktatás: Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti – vallási meggyőződését. Lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyermekük hitoktatáson vegyen részt. A gyermekek képességének kibontakoztatása érdekében a gyermekek és a szülők érdeklődése alapján, lehetőségeinkhez mérten különféle foglalkozásokat szervezünk, illetve adunk azoknak helyet. Ezek lehetnek: - Néptánc tanítás középső és nagycsoportosoknak 52
Pedagógiai Program
-
Ritmikus torna Kis bábosok klubja Ismerkedés a számítógéppel Kézműves foglalkozás Angol ovi
Különleges gondozást igénylő gyermekek személyiségfejlesztése.
53
Pedagógiai Program
12. A pedagógiai program értékelése A programot 3 évente felülvizsgáljuk, és ennek alapján végezzük el az esetleges módosításokat. A pedagógiai program elemzésére, ellenőrzésére elsősorban az óvoda nevelőtestülete hivatott. A program értékelésének szempontjai: A pedagógiai program hatása. A gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás, fejlődés? Mit ad a helyi program a gyermekeknek; milyen eredményeket hoz a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosítottak a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei? A nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját mennyire fokozza a pedagógiai program? Mit mutatnak a szülők visszajelzései, rendelkezik-e a szülő kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval a pedagógiai programról? Módszerek: Fejlődési napló és a Sikerkritérium táblázatok folyamatos vezetése. Megfigyelések, beszélgetések a gyermekek körében, csoportlátogatások. Kérdőívek, interjúk a pedagógusok és a szülők körében. Átfogó intézményi irányított önértékelés. A dokumentumelemzés kiterjedhet: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a minta, és a helyi program követelményeinek összevetésére. A helyi program irányelveinek megítélésére. A program és a nevelési, fejlesztési tervek (csoporttervek is) összevetésére, megfeleltetésére. A fejlesztés területeinek összehangolására. Az ellenőrzési, elemzési, értékelési rendszer bírálatára.
54
Pedagógiai Program
13. Érvényességi nyilatkozat A pedagógiai program érvényességi ideje: 2014. szeptember 01-től visszavonásig. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: Csoportbővítés, leépítés Jogszabályi változás Nevelőtestületi megfontolásból A programmódosítás előterjesztési lehetőségei: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Módosítást kezdeményezhet: A fenntartó A nevelőtestület A szülők 51 %-a (az Szülői Szervezet közvetítésével)
55
Pedagógiai Program
14. Legitimációs záradék Az eredeti programot: Elfogadta: A Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete
1999. 03. 16-án
Véleményezte: A Szülői Szervezet
1999. 03. 16-án
Véleményezte: Lendvai Lászlóné Közoktatási Szakértő
1999. 09. 22-én
Jóváhagyta: Önkormányzati Képviselőtestület Jászkarajenő
1999. 09. 27-én
A módosított programot: Elfogadta: A Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete
2004. 06. 29-én
Véleményezte: A Szülői Szervezet
2004. 06. 29-én
Véleményezte: Dr. Makai Katalin Közoktatási Szakértő
2004. 07. 31-én
Jóváhagyta: Önkormányzati Képviselőtestület Jászkarajenő
2004. 08. 30-án
A módosított programot: Elfogadta: A Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete
2010. 08. 27-én
Véleményezte: A Szülői Szervezet
2010. 08. 30-án
Véleményezte: Hepp Attiláné Közoktatási Szakértő
2010. 09. 12-én
Jóváhagyta: Önkormányzati Képviselőtestület Jászkarajenő
2010. 09. 27-én
56
Pedagógiai Program
A módosított programot: Véleményezte: A Szülői Szervezet
2013. 08. 23-án
Elfogadta: A Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete
2013. 08. 23-án
Jóváhagyta: Gyapjas Tiborné óvodavezető
2013. 08. 29-én
Jelen módosítást: Véleményezte: A Szülői Szervezet
2014. 06. 25-én
Elfogadta: A Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete
2014. 06. 30-án
Jóváhagyta: Gyapjas Tiborné óvodavezető
2014. 06. 30-án
A program teljes körű nyilvánosságra hozatala: Óvodavezetői iroda Községi Könyvtár Fenntartó Általános Iskola Óvodai irattár
15. Felhasznált irodalom Az Óvodai nevelés országos alapprogramja Óvoda, Iskola és Kultúra háza (Csempeszkopács) OKI által minősített pedagógiai program Közoktatási Törvény Nemzeti Köznevelésről szóló törvény
57
Pedagógiai Program
A művelődési és közoktatási miniszter 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelete a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, enikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Gyermekvédelmi Törvény
16. A program alkalmazásánál az óvónők számára javasolt szakirodalom Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel Gönczöl Andrea, Dienes Erika: Játéktár Marlies Busch, Monika Neubacher, Fesser: Ajándék ötletek, szorgos kezű gyermekeknek Hudemarie és Konstantin Wourtsakcs: Körhinta Balázsné Szűcs Judit, Hegedűsné Sztella Zsuzsanna: Mesevilág fiúknak Mesevilág lányoknak Barff, Ursula - Burkhardt Inge: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek 1., 2. Sorozatok: Barkácsműhely sorozat Szorgos kezek – kis mesterek Holló barkácskönyvek Kreatív ötletek Balázsné Tóth Gabriella: Legyél te is karmester Horváthné Csapucha Klára: Kreativitásfejlesztés játékosan Forrai Katalin: Ének az óvodában Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában Ádám Ferencné, Dr. Kuti István, Dr. Kuti Istvánné: Környezeti nevelés a XXI. század óvodájában Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel Mezőkovácsházi Négy Évszak Óvoda: Környezeti játékok gyűjteménye Matematikai játékok gyűjteménye Anyanyelvi játékok gyűjteménye Deák Istvánné, Kiresné Vincze Ilona - Zámbó Béláné: Nagy barkácssuli könyv
58
Pedagógiai Program
NOVUM KIADÓ: Irodalmi szöveggyűjtemény óvodásoknak és kisiskolásoknak: - Itt az ősz - Itt a tél - Itt a tavasz - Itt a nyár Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Elmúlt a nyár, itt az ősz fejlesztő játékok gyűjteménye Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Megjött a tél, hujja hó fejlesztő játékok gyűjteménye Karlóczi Mariann: Komámasszony hol az olló? OKKER KIADÓ: Az óvodáskor fejlesztőjátékai Villányi Györgyné: Játék a matematika? Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével Ének-zenei nevelés óvodai gyakorlatban Pappné Gazdag Zsuzsanna: - A Karika - A Labda - Egyensúlyozás - A Babzsák - A Tornapad - A Tornabot - A Szék
-
Varga Ferencné: 1111 találós kérdés ANNO KIADÓ: Sző, fon, nem takács. Mi az? Vlagyimír Szütyejev: Vidám mesék Zilahi Józsefné, Gergócz Berta: Óvodai nevelés játékkal, mesével: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél Itt az ünnep - Irodalmi szöveggyűjtemény óvodásoknak és kisiskolásoknak Bódás Istvánné: Játsz velem Weinranch Katalin: Tündérlesen Forrai Katalin: END Feketéné Gábor Anikó: Testnevelési játékok gyűjteménye Molnár Gábor: Mozgáskotta Dr. Ökrösné Körömi Ilona: Fejlesztést segítő játékgyűjtemény Virág Mihályné: Matematikai játékok gyűjteménye Ácsné Borsos Mária: Környezeti játékok gyűjteménye Presserné Vér Katalin: Játékos suli váró
59
Pedagógiai Program
Dr.Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné, Zadravecz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában Lázár Endréné, Kőrösiné Takács Elvira: Varázsoljunk együtt 1., 2. Pethő Éva: Csutkanépek
17. Melléletek A program véleményezéséről készült jelenléti ív és jegyzőkönyv - Szülői Szervezet A program elfogadásáról készült jelenléti ív és jegyzőkönyv Nevelőtestület A program jóváhagyásáról készült jegyzőkönyv - Óvodavezető Eszközlista A Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okirata A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése és oktatása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program és feladatterv Környezeti nevelés az óvodában A beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő gyermekek képességfejlesztése, felzárkóztatása
60
Pedagógiai Program
61
