Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. Szent-Györgyi Albert

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az iskola OM azonosítója: 030703 Az iskola címe: 9024 Győr, Cuha utca 2. postacíme: 9002 Győr, Pf. 477. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerület Az iskola alapító okiratának /2013. száma, kelte: A program benyújtója: Pákozdi Magdolna intézményvezető


TARTALOM 1

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ________________________________________________ 6 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ____________________________________________________________________ 1.1

6 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ________________________________________ 6 1.1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI ________________________________________ 7 1.1.3 Eszköz- és eljárásrendszer_______________________________________________________ 9 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ________________________________ 10 1.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK___________________________ 11 1.3.1 A személyiség fejlesztése _______________________________________________________ 11 1.3.2 Iskolai étkeztetés _____________________________________________________________ 14 1.3.3 Mindennapos testmozgás_______________________________________________________ 14 1.3.4 Drogprevenció_______________________________________________________________ 14 1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ___________________________________ 15 1.4.1 A közösségfejlesztés szintjei: ____________________________________________________ 15 1.4.2 A közösségfejlesztést segítő programok: ___________________________________________ 15 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI ________________________________________ 16 1.5.1 Az osztályfőnök feladatai, hatásköre ______________________________________________ 17 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ________ 18 1.6.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység_____________ 18 1.6.2 1.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ________________________ 19 1.6.3 1.6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok __________________________ 20 1.6.4 1.6.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozás____________________________ 21 1.6.5 1.6.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek _____________________________ 23 1.7 FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK __________________________ 24 1.8 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE __________________ 24 1.9 KAPCSOLATTARTÁS SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL ÉS AZ ISKOLA PARTNEREIVEL __________________ 25 1.10 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE ______________________________________________ 26 1.10.1 Előrehozott érettségi vizsga_____________________________________________________ 27 1.11 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI _________________________ 27 1.11.1 Év közbeni átvétel ____________________________________________________________ 27 1.11.2 A magasabb évfolyamra lépés feltétele ____________________________________________ 27 1.12 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ____________________________________________ 28 1.12.1 Belépés az iskola induló évfolyamára _____________________________________________ 28 1.13 KILÉPÉS - A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE _________________________________________ 30 2

HELYI TANTERV__________________________________________________________________ 31 2.1 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ________________________ 31 2.1.1 Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport, emelt óraszámú testneveléssel) _______________________________________________________________________ 33 2.1.2 Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport) __________ 34 2.1.3 Egészségügyi szakközépiskola ___________________________________________________ 35 2.1.4 Szociális szakközépiskola ______________________________________________________ 36 2.1.5 Szociális gondozó és ápoló szakiskola ____________________________________________ 37 2.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 38 2.3 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 39 2.4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS _______________________________________________________ 45 2.4.1 Mindennapos testnevelés a 9. évfolyamon__________________________________________ 46 2.4.2 Mindennapos testmozgás a 10-12. évfolyamon kifutó rendszerben _______________________ 46 2.5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI______________________________ 47 2.6 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ________________________________________________________ 47 2.6.1 Az érettségi vizsga vizsgatárgyai _________________________________________________ 47 2.6.2 Az érettségi vizsgára felkészítés a kötelezően választható tantárgyak esetében _____________ 48 2.6.3 A középszintű érettségi vizsga témakörei___________________________________________ 48 2.7 A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE _____________________ 48 2.7.1 Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei ___________________________________ 49

2

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert Szóbeli értékelés ___________________________________________________________________ 49 Írásos értékelés ____________________________________________________________________ 49

2.7.1.1 2.7.1.2

2.7.2 A szakmai tantárgyak értékelése és minősítése ______________________________________ 53 2.7.3 A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ________________ 54 2.7.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 57 2.8 CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ______________________ 58 2.9 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK _____________________ 59 2.10 GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK _____________________ 60 2.10.1 2.10.1 Sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekhez kapcsolódó gyógypedagógiai tevékenység _____________________________________ 60 2.10.1.1 2.10.1.2 2.10.1.3

Általános elvek __________________________________________________________________ 61 Fejlesztés követelményrendszere ____________________________________________________ 62 Tanuláshoz szükséges egyéb képességek fejlesztése ______________________________________ 63

2.11 KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM _________________________________________ 64 2.11.1 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ____________________________________________ 64 2.11.1.1 2.11.1.2 2.11.1.3 2.11.1.4

2.11.2

64 65 67 69

EGÉSZSÉG-NEVELÉSI PROGRAM______________________________________________ 71 Helyzetelemzés egészségügyi szempontból ____________________________________________ A szociális környezet _____________________________________________________________ Tanulóink egészségi állapota________________________________________________________ Az iskola működése egészségnevelési szempontból ______________________________________ Az egészségnevelés színterei iskolánkban______________________________________________ Alapelvek, jövőkép, célok __________________________________________________________

71 72 72 72 72 74

2.12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE _______________________ 2.12.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek ________________________________________________ 2.12.2 Szakmai, személyi feltételek_____________________________________________________ 2.12.3 Finanszírozási feltételek _______________________________________________________ 2.12.4 A 2013-2014. tanévtől a középiskola időkeretét az alábbi táblázat alapján is számoljuk: _____

74 74 76 77 78

2.11.2.1 2.11.2.2 2.11.2.3 2.11.2.4 2.11.2.5 2.11.2.6

3

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ____________________________________ A környezeti nevelés színterei iskolánkban _____________________________________________ Alapelvek, jövőkép, célok __________________________________________________________ Tanulásszervezési és tartalmi keretek _________________________________________________

AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ________________________________________________ 79 A TISZK CÉLRENDSZERÉNEK MEGHATÁROZÁSA _________________________________________ 79 CÉLOK _________________________________________________________________________ 79 A TISZK PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK FOLYAMATA ____________________________ 80 FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK: CÉLOK – TEVÉKENYSÉGEK __________________________________ 80 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS MŰSZAKI SZAKTERÜLETEN, KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTBAN ___________________________________________________________________ 83 3.5.1 Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodó) szakképzés ______________________________ 84 3.6 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS HUMÁN SZAKTERÜLETEN EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTBAN ___________________________________________________________________ 93 3.6.1 Egészségügyi asszisztens (általános asszisztens) szakképzés ___________________________ 95 3.7 SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ (GERONTOLÓGIAI GONDOZÓ) SZAKKÉPZÉS ________________________103 3.8 CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ SZAKKÉPZÉS __________________________________114 3.9 KISGYERMEKGONDOZÓ, - NEVELŐ SZAKKÉPZÉS _________________________________________123 3.10 SZAKISKOLAI KÉPZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTBAN __133 3.11 SZOCIÁLIS GONDOZÓ SZAKKÉPZÉS 2 + 2 KÉPZÉSI SZERKEZETBEN ____________________________134 3.12 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPZÉS KIFUTÓ ÓRATERVE A 2011-12. TANÉVBEN ___________142 3.13 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ________________________________145 3.14 SZAKMAI PROGRAM 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL _________________________________________160 3.14.1 Szakközépiskolai képzés az egészségügyi ágazatban __________________________________160 3.14.2 Szakközépiskolai képzés a szociális ágazatban ______________________________________163 3.14.3 Szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzés a szociális ágazatban _____________________165 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK __________________________________________________________170

5

MELLÉKLETEK___________________________________________________________________172

3


Bevezető

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola bemutatása A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola 1959-ben 12 évfolyamos iskolaként nyitotta meg kapuit. Az általános iskola mellett gimnáziumi képzést folytatott egészen 1962ig, amikor is bekapcsolódott a szakképzésbe. Először a vízügyi képzés indult el, majd az útépítő- és fenntartó, illetve a vasútépítő és pályafenntartó szakok is megjelentek. 1991 óta környezetvédelemvízgazdálkodó szakképzés folyik, 2008-tól önkormányzati döntés miatt nem iskolázhatunk be. Jelenleg egy kifutó osztályunk és egy szakképző évfolyamunk van. 2003 óta egészségügyi, majd 2008 óta szociális szolgáltatások szakmacsoportban is folyik oktatás. A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola többcélú nevelés-oktatási intézmény: szakközépiskolai és szakiskolai nevelési-oktatási tevékenységet lát el közös igazgatású intézményként, szakmailag egységes szervezet keretében. Az iskola székhelye a Győr, Cuha utca 2. szám alatti épületben található; telephelye a Győr, Körtöltés út 7. szám alatt van. Iskolánkban a nevelés-oktatás részben osztálytermi, részben szaktantermi rendszerben folyik, a tanulók „vándorolnak” a tantermek között. A telephelyünkön szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik. A szaktantermeken kívül laboratóriumok, számítógép-termek, demonstrációs termek és iskolai gyakorlóhelyek biztosítják a korszerű oktatás feltételeit. A szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlatukat az iskolai és külső gyakorlóhelyeken végzik. A külső gyakorlati helyek biztosítását együttműködési megállapodások rögzítik. A tanulócsoportok várható alakulása az elkövetkezendő öt évben:

4


2011-2012. Humán szakközépiskola – egészségügyi szakmacsoport Egészségügyi szakközépiskola Szociális szolgáltatások szakközépiskola Humán szakközépiskola egészségügyi szociális szakmacsoport, emelt óraszámú testnevelés Szakképző évfolyamok szakiskola, egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport (11-12. évfolyam) Szakképző évfolyamok szakiskola, szociális szolgáltatások szakmacsoport, előrehozott szakképzés (9-11. évfolyam) Szociális szakiskola 9-11. évfolyam Szakképző évfolyam környezetvédelem, egészségügy, szociális szolgáltatások Szakképző évfolyam felsőfokú szakképzés Összesen

2012-20013. 2013-2014.

2014-2015.

2015-2016.

4

4

3

2

1

0

0

2

4

6

0

0

1

2

3

3

4

3

2

1

2

3

2

0

0

1

2

2

1

0

0

0

1

2

3

2

3

2

2

2

2

1

0

0

0

17

16

16

15

15

5


1 1.1

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1.1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Intézményünk tanulás- és tudásközpontú, hagyományőrző jelleggel működik. Pedagógiai

programunk is ebben a szellemben készült. Iskolánk fellép a hagyományos értékek védelmében, ugyanakkor megpróbál alkalmazkodni az aktuális társadalmi elvárásokhoz. Iskolai nevelési munkánk kiemelt céljai: - az emberi élet és az egészség védelmére nevelés, - egészséges életmódra nevelés, - környezettudatos magatartás kialakítása, környezetünk védelme, - az egészségügyi társadalmi szerepvállalásra, elhivatottságra nevelés, - pozitív pályakép és életcél kialakítása, - emberi méltóság, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, - nemzeti értékek, hagyományok tiszteletére, hazafiságra nevelés, - alapvető erkölcsi értékek elfogadása, betartása, - szolidaritásra, együttérzésre, együttműködésre való nevelés, - a másság elfogadására és tiszteletben tartására való nevelés, - közösségi életre való nevelés (tolerancia, empátia), - problémamegoldás, konfliktus-kezelés fejlesztése, - társadalmi elvárásokhoz, normákhoz való alkalmazkodás, - kötelességtudatra, becsületes munkára való nevelés, - társadalmi szerepvállalásra való nevelés, - szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés, - a család védelme, családi életre való nevelés, a család hagyományos értékrendszerének, szerepének elfogadására nevelés. Az iskola a XXI. század követelményeinek megfelelően kell, hogy nevelje a fiatalokat. Az iskola ébresszen önbizalmat a tanulókban, ugyanakkor tegye őket kritikussá önmagukkal és a világgal, a társadalommal szemben. Adjon igazi segítséget ahhoz, hogy eligazodjanak a gyorsan változó világban, és képessé váljanak arra, hogy megfogalmazzák saját értékeiket, miközben tiszteletben tartják a


másokét. A demokrácia iskoláját szeretnénk megvalósítani, megtanítani tanítványainkat arra, hogy tudjanak érvelni, vitatkozni, érdekeiket kulturált módon kinyilvánítani, azok érvényesítésért felkészülten és méltósággal küzdeni. Iskolánk tanulóinak zöme közepes képességű, fő tevékenységünk tehát a kimeneti szakaszokhoz való sikeres eljuttatás. Pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy megfelelő mennyiségű időkeret és tevékenységi formák segítsék e cél elérését. Természetesen a köznevelési törvény által biztosított kereteken belül lehetőséget adunk a tehetséggondozásra és a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésére. 1.1.2

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI A szakközépiskolában a környezetvédelem-vízgazdálkodás, az egészségügy és a szociális

szolgáltatások szakmacsoportban folyik a nevelés és oktatás. Ez a 9. évfolyamon kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzék által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Tartalma: az első négy évben - a 9., 10., 11., 12. évfolyamon - az általános műveltséget és használható szakmai tudást megalapozó képzés, a szakmai irányultság kialakítása. Az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. Ez a szakasz az érettségi vizsgával zárul. Az érettségi bizonyítvány középfokú iskolai végzettséget tanúsít és - a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint - felsőfokú intézménybe való jelentkezésre jogosít, továbbá lehetővé teszi a középiskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképző évfolyamra való felvételt. 2013 őszétől új szerkezetű szakképzés folyik öt-évfolyamos rendszerben. Az első szakképzési évfolyam tananyagát 9-12. évfolyamon a közismereti képzés mellett tanulják a tanulók. Ebből szakmai érettségi vizsgát tesznek, mely munkahely betöltésére jogosít. A második szakképzési évfolyam tananyagát 13. évfolyamon sajátítják el, ennek sikeres befejezése után tehetnek az Országos Képzési Jegyzék szerint szakmai vizsgát, mely szakképesítést bizonyító oklevéllel jár. További tanulásra is van lehetőség: iskolarendszerben megszervezhető ráépülő szakmák elsajátítására, mely szintén OKJ-s szakmai vizsgával zárul. A szakképzési évfolyamra (13., 14. évfolyam) az kérheti felvételét, aki érettségi vizsgát tett. A szakképzési évfolyamon a szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. A tanulmányokat az SZVK alapján képesítő vizsga zárja. A szakiskolai képzés egészségügyi, illetve szociális szakmacsoportban folyik 2 + 2 képzési rendszerben. A 9-10. évfolyamon általános műveltséget megerősítő képzés és szakmai orientáció,

7


alapozás folyik. A 11-12. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzék, az OKJ-s vizsgakövetelmények és a kiadott központi programok szerint zajlik a szakképzés. A 11. évfolyamokra kérhetik felvételüket mindazok, akik teljesítették a 10. évfolyam követelményeit, függetlenül attól, hogy melyik iskolában történt ez. A szakiskolai képzés szerkezete a 2011-12. tanévtől bővült. Előrehozott szakképzésben - 3 év képzési idő alatt - szociális gondozó és ápoló OKJ-s szakképesítést szerezhetnek a tanulók. A 9-11. évfolyamon minimális közismereti kompetenciaterületek fejlesztése mellett kifejezetten szakmai felkészítés folyik. A 9. évfolyamra jelentkezhetnek mindazok, akik az általános iskola 8. osztályát sikeresen befejezték, illetve azok a tanulók, akik ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 11. évfolyam OKJ-s vizsgával zárul. 2013 őszétől a szakiskolai nevelés a Nemzeti Alaptanterv és a szakképzési kerettanterv szabályozása szerint zajlik, közismereti oktatással együtt folyik a szakképzés. A 11. évfolyam sikeres befejezése után OKJ-s vizsga tehető. A képzés ideje 9. évfolyam - 12. évfolyam

Bemeneti követelmény általános iskola 8 osztály, központi írásbeli felvételi 9. évfolyam - 11. évfolyam legalább általános iskola 8 szakiskolai szakképzés, osztály előrehozott 9. évfolyam – 11. évfolyam legalább általános iskola 8 szakiskolai szakképzés osztály 13. évfolyam érettségi vizsga + egészségügyi vagy szociális szolgáltatások szakmacsoportban folytatott szakközépiskolai tanulmányok 13. évfolyam - 14. évfolyam - 15. érettségi vizsga évfolyam

Kimeneti követelmény a továbbtanulásra való felkészülés, ill. érettségi vizsga OKJ szerinti képesítés OKJ szerinti képesítés OKJ szerinti képesítés

OKJ szerinti képesítés

Az iskola a szakközépiskolai, valamint egyéb szakmai képzést, nevelést és oktatást felnőttoktatás keretében is szervezheti, esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Az iskolával együttműködő vállalatok igényei alapján az iskola iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást is végezhet, illetve szakmai vizsgáztatási feladatokat lát el.

8


1.1.3

Eszköz- és eljárásrendszer

Az iskola eszköz- és eljárásrendszerét a fentebb megfogalmazott nevelési és oktatási célok határozzák meg. Ennek szellemében választjuk meg módszereinket, szervezeti formáinkat és az alkalmazott eszközöket. Törekszünk arra, hogy a kompetencia alapú oktatás gyakorlattá váljon az iskola mindennapjaiban. Ennek formái a tevékenységközpontú tanulásszervezés, a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszerei. A nevelés-oktatás során a tanár szabadsága, hogy megválassza az alkalmazott módszereket, mindezt azonban úgy kell tennie, hogy a megfogalmazott iskolai alapelveket és nevelési célokat szolgálja. Mivel a fő hangsúlyt a tanulóközpontúságra helyeztük, a tanár módszertani szabadsága nem terjedhet ki ennek ellentmondó módszer alkalmazására. Iskolánk tanulói átlagos képességűek, nem kiemelkedő szorgalmúak. A nevelési-oktatási folyamatban ezért a folyamatosság, a következetesség, a motiválás, a megalapozott értékelés, visszacsatolás, valamint a jutalmazás és büntetés kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Ugyancsak fontos a hagyományápolás, melyet az iskola SZMSZ-e tartalmaz részletesen. A modern követelmények miatt az iskola alkalmazza a projektoktatásban rejlő lehetőségeket. Minden tanévben különböző céllal egy-két projektnapot vagy projekthetet szervezünk. A szervezeti formák megválasztásakor egyrészt adottságaink, másrészt az iskolahasználói igények vezettek bennünket. Az iskola hagyományos osztályokra épül. Párhuzamos osztályok esetén az osztályba sorolás elvei a következők:  azonos fiú - lány arány,  közel azonos képességű osztályok kialakítása,  tanulói, szülői kérések. Az egyes iskolatípusok közötti választás a tanuló joga, döntése alapján jelentkezik a szakközépiskolai vagy szakiskolai osztályba. A szakképző évfolyamokon azonos szakok tanulóiból szerveződnek az osztályok; a létszámnormát figyelembe véve azonban kétféle kimenetű szakképzési csoport is alkothat egy osztályt. Az azonos szakon és évfolyamon tanulmányaikat folytatók indokolt esetben osztályváltoztatási kérelemmel élhetnek, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. A csoportok szervezésének elveit a helyi tanterv tartalmazza.

9


1.2

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulók személyiségének a fejlesztése az iskolai nevelésben elsősorban a tanulás és tanítás

folyamatában valósul meg. Ennek során személyiségében gyarapodik, fejlődik. Ez nagy felelősséget ró a pedagógusra, hiszen az ő magatartása, erkölcsisége példaértékű a tanítványok előtt. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott általános nevelési és oktatási elveken kívül - azokat kibővítve – az alábbiakat tartjuk kiemelt feladatunknak:  Célunk harmonikus személyiséget fejlesztő egyéni és közösségi nevelés, pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés. A szeretet, jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, felelősségérzet példáinak erősítése.  Nemzeti öntudat, hazafiság elmélyítése.  Helyes önismeretre nevelés. Az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés. A sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése.  Az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása. Az empátia képességének fejlesztése.  A munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése.  A kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete. Az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása.  A játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése.  A pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban.  A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés alapgondolatainak megismerése és alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. A személyiség-fejlesztésben minden pedagógus részt vesz. A legfontosabb szerep az osztályfőnöké, aki osztályfőnöki órákon beszélgetés, tesztek, felmérések, stb. során megismeri a tanulókat és életkori sajátosságaiknak megfelelően fejleszti a tanulók önismeretét, hozzájárul életmódjuk, szokásaik helyes alakításához. Fontos a pedagógusok, a tanulókat körülvevő felnőttek személyes példája.

10


A személyiségfejlesztés színtere lehet minden tanítási óra. A megfelelő követelményrendszer felállítása, melynek megtartását következetesen ellenőrizzük, eddzi tanítványaink akaratát. Tanórán kívüli foglalkozások:  Felzárkóztatás, differenciált foglakozások során mód van az egyéni foglalkozásra, a képességek fejlesztésére.  A kirándulások, közös kulturális programok, a diákok által szervezett iskolai ünnepélyek, iskolanapok fejlesztik az együttműködési képességet.  A környező vállalatok, üzemek és intézmények látogatása segíti a pályaválasztást.  A külső gyakorló helyeken folytatott tevékenység lehetőséget teremt a tanulók saját értékeinek felismerésére és kibontakoztatására.  A környezetünk megismerése, értékeinek megőrzése ösztönzi tanítványainkat.  Az önkéntes munka fejleszti az empátiát, toleranciát, munkamorált és a szervező készséget.

1.3 1.3.1

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlesztése Iskolánk fő profilját tekintve egészségügyi szakképző iskola, ebből adódóan mindig is kiemelt

feladatunk az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe beépülő tevékenység mely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségi ismereteinek bővítésére. A WHO szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés célja: a várható élettartam megnövelése és az egészségben eltöltött élet növelése az egyén életében. További céljaink: Minden lehetséges és rendelkezésre álló módszerrel elősegítsük az iskolai közösség egészségének védelmét. Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást kapjanak az egészséges életvitel elsajátításához. A tanulók megértsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, szükségességét. Érdemi hatást gyakoroljunk a személyiség fejlődésükre, mely nagyban befolyásolja az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, a preferenciák kialakulását

11


Az egészséges életmódnak, életszemléletnek a magatartás szempontjából lényeges területeknek be kell épülnie az iskola összes tevékenységébe. Ezek közé tartoznak az alábbi ismeretek: -

Egészségi állapotunk ismerete

-

Egészséges testtartás, testmozgás fontossága

-

Az egészség, mint érték ismerete

-

Az egészséges táplálkozás szerepe

-

Betegségek megelőzése

-

Kapcsolatok, a szexualitás kultúrája

-

Krízishelyzetek felismerése, megküzdési stratégiák

-

A tanulás módszertana, technikái

-

Helyes napirend kialakítása

-

Szenvedélybetegségek elkerülése

-

Egészséges környezet kialakítása, környezetvédelem jelentősége

-

Személyi higiéné fontossága

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása:

Az iskola speciális helyzete lehetővé teszi, hogy a tanulók az elsősegély-nyújtási alapismereteket szakmai tantárgyként sajátítsák el. Az osztályfőnöki programokba minden évfolyamon beépítjük a tanulók életkorának megfelelő elméleti és gyakorlati ismereteket az egészségvédelemmel, az egészséges életmóddal, a prevencióval kapcsolatban. Bűnmegelőzési és drog-prevenciós előadásokat minden tanévben szervezünk a rendőrség megfelelő osztályával együttműködésben. Az érdeklődő tanulók és az osztályfőnökök kérésére, osztály vagy iskolai szinten is szervezünk a témában foglalkozásokat. Évfolyamonként meghatározott témakörökben készítjük fel a tanulókat az egészséges felnőtt életre. Tanév elején mérjük az adott témában a tanulók egészségi ismereteit, ami kiindulási alap. Az osztályfőnöki tematikában meghatározzuk a felkészítés kereteit és minden tanév utolsó harmadában mérjük az elért eredményeket gyakorlati vagy elméleti mérés keretében. 9. évfolyam: A személyi higiéné: 1. óra: Tisztálkodás, testápolás szerepe 2. óra: Kéz-higiéné jelentősége és a kézmosás szokásának kialakítása 3. óra: Helyes kézmosás fázisai, körömápolás 4. óra: Bőrápolás, tisztálkodás, mosakodás 5. óra: Száj-és fogápolás, fül- orr-szem ápolása,haj és szőrzet,lábápolás, anális higiéné

12


10. évfolyam: A táplálkozás 1. óra: Az egészséges táplálkozás, a tápanyagok 2. óra: Táplálékpiramis 3. óra: Táplálkozással összefüggő megbetegedések 4. óra: Étkezési kultúránk, ünnepi ételeink, szokásaink 11. évfolyam: A mozgás 1. óra: A helyes testtartás alapja 2. óra: Pihenés és szabadidő 3. óra: A rendszeres testmozgás hatásai 4. óra: Testedzési programok összeállítása 5. óra: Szabadidő sportok és szerepük az egészséges életmódban 12. évfolyam: Az emberi kapcsolatok 1. óra: Az önismeret jelentősége az emberi kapcsolatokban 2. óra: Énkép, reális énkép 3. óra: Kapcsolat kortársakkal 4. óra: Állás keresés technikái, megfelelő viselkedés az állásinterjún A 9-12. évfolyamon szakmai előkészítő, szakmai alapozó, szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak keretében kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulók testi, lelki, szociális egészségének megőrzési lehetőségeivel, fejlesztésével, a testi és lelki egészség fontosságával a későbbi felnőtt életükre tekintettel. Részt veszünk a régióban meghirdetett versenyeken. Tanulóink aktív közreműködésével minden tanévben elsősegély-nyújtási vetélkedőt szervezünk az általános iskolások számára. A

tanévben

meghirdetett

testi-lelki

egészséggel

kapcsolatos

előadásoknak,

előadássorozatoknak, bemutatóknak rendszeres résztvevői vagyunk az érdeklődő tanulókkal. Programokat szervezünk a közösségi és a környezetvédelmi nevelés hatékonyságának fokozására. Iskolai szintű egészségnap (kiterjesztve a lakosságra), sportnap, környezetvédelmi nap, rajz és egyéb pályázatokkal hívjuk fel tanulóink figyelmét az egészség megtartásának fontosságára. Tanulóink heti két alkalommal aerobikfoglalkozáson vehetnek részt egészségük megőrzése érdekében. Minden egészségnevelési témához kapcsolódó világnapon megemlékezünk az érintettekről a tanulóink aktív részvételével. Együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal, a tanulók szűrővizsgálatokon való részvételét biztosítjuk. 13


A tanévben meghirdetett kortársoktató képzésen az érdeklődő tanulóink szép számban részt vesznek és az ott megszerzett tudásukat a gyakorlatban is rendszeresen kamatoztatják. 1.3.2

Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a cardivascularis és a daganatos betegségek halálozási

száma. Ennek nagyfokú javulása elérhető volna a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Ezért kiemelt feladatnak tekintjük a helyes táplálkozási szokások kialakítását. Iskolánkban nincs konyha, nincs ebédlő. A menzai étkezés lehetőségét a szomszédos Kovács Margit Általános Iskolában biztosítjuk tanulóink számára. Nagyon kevés – éves szinten 2-3 tanuló – veszi igénybe ezt az étkezési lehetőséget. Kollégista tanulóink a kollégiumban étkeznek. Az iskolai büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A büfé kínálata megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. A szerződés rögzíti a választékba való beleszólásunk jogát. 1.3.3

Mindennapos testmozgás A mindennapos testmozgásra a helyi tantervben leírtak érvényesek.

1.3.4

Drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi

alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában fel tudunk használni (kortárs-segítők). Lehetséges formái, színterei: -

tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák, szakmai órák, osztályfőnöki órák),

14


-

tanórán kívüli foglalkozások (diáknap, egészségnap, sportprogramok, vetélkedők, versenyek)

-

szülői értekezletek

-

iskolán kívüli rendezvények – konferenciák, továbbképzések, kortárs-segítőképzés, egyéb rendezvények

1.4

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom, aktualizált értelemben a

tanuló és a tanulóközösség közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Szervezett és legmagasabb formája az iskolai diákönkormányzat, melynek működését az iskola SZMSZ-e tartalmazza. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. A szociális hátrányok és tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket fejlesztő foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozásokon (tanulószoba) valósítjuk meg.

1.4.1

A közösségfejlesztés szintjei:  osztály,  azonos érdeklődésű csoportok,  az iskolai tanulók közössége,  az iskolát támogatók és a szülők közössége.

1.4.2

A közösségfejlesztést segítő programok:  mentálhigiénés programok, egészségfejlesztő programok,  honismeret, népismeret (múzeumlátogatás, városi ünnepségek, jeles napok),  kirándulások, cserekapcsolatok, projektek (EdTwin, Comenius),  nyílt napok, bemutató órák,  sportdélutánok, versenyek, házibajnokságok, DÖK rendezvények,  közös tanulói és szülői megbeszélések, találkozók.

15


Az osztály közösségfejlesztésének feladatait nagyrészt az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelők valósítják meg. Formája a tanóra és a tanórán kívüli nevelési lehetőségek (kerékpártúra, klubdélután, színházlátogatás, egyéb közös programok) Az azonos érdeklődésű csoportok közösségfejlesztő ereje egymás jobb megismerésében rejlik. Fő területük a tanórán kívüli tevékenység: szakkörök, érdeklődési körök, klubfoglalkozások. A középiskolai és kollégiumi tanulók közösségének fejlesztésére a közös ünnepélyek, programok (évnyitó, évzáró, a 9. évfolyamok bemutatkozása, szalagavató, ballagás, iskolabál, diáknap, sportnap, stb.) kapcsán kiváló lehetőség nyílik. Az iskolai közösség fejlesztésének legmagasabb fóruma a diákönkormányzat és az általa szervezett rendezvények: diákközgyűlés, diákparlament, ahol a tanulók a demokráciát a gyakorlatban is teljes mértékben megélhetik. Az iskolát támogatók és a szülők közössége számára a szülői értekezletek, fogadónapok, fogadóórák, valamint a kötetlen találkozók teremtenek alkalmat a közösségfejlesztésre.

1.5

A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógusok feladatai részletes listáját személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza, amelyet évente felülvizsgálunk. A pedagógusok helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -

a tanítási órákra való felkészülés,

-

a tanulók dolgozatainak javítása,

-

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

-

a megtartott tanítási órák dokumentálása, vezeti a hiányzást (papíralapú és digitális napló)

-

érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

-

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

-

tehetséggondozás, tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

-

felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

-

iskolai programok, ünnepélyek szervezése,

-

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

-

fogadó órák megtartása,

-

részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleten, megbeszéléseken,

-

részvétel az intézményvezető által elrendelt továbbképzéseken,

16


-

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

-

iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,

-

tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai munkavégzés,

-

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

-

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.

1.5.1

Az osztályfőnök feladatai, hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza

meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök legfontosabb feladatai és hatásköre: -

a pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

-

munkája során maximális tekintettel van a személyiség fejlődés jegyeire,

-

együttműködik az osztály-diákbizottsággal, segíti a tanulóközösség kialakulását,

-

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,

-

kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, egy hónappal a félév, illetve tanévzárás előtt írásban értesíti a szülőt a várható elégtelen osztályzatról,

-

figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét,

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítését a tantestület elé terjeszti,

-

szülő értekezletet tart,

-

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: o a napló vezetése, ellenőrzése, o a tanulók ellenőrző könyvének áttekintése október, december, március és május hónapban, o statisztikai adatok szolgáltatása, o bizonyítványok, törzslapok megírása, o hiányzások igazolása,

-

kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével,

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

17


-

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

-

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,

-

segíti a közösségi szolgálat szervezését tanulói számára, ellenőrzi megvalósulását,

-

órát látogat az osztályában, tapasztalatait megosztja az osztályban tanítókkal és az iskolavezetéssel.

1.6

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

1.6.1

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolánkba kerülő tanulókat szeretettel fogadjuk és neveljük. Igyekszünk boldog ifjúkort teremteni tanítványainknak. Törekszünk a derűs, családias légkör megteremtésére, hogy kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag személyiségekké fejlődjenek. Tiszteletben tartjuk, hogy minden gyermek más és más, s ennek elfogadására tanítjuk a gyerekeket. Türelemmel, megértéssel próbáljuk átsegíteni őket a sikerhez vezető akadályokon. Fontos:  A kölcsönös bizalom megteremtése (pedagógus – gyerek, pedagógus – szülő között)  Az iskolai szokások megismertetése, gyakoroltatása. Az értelmes rend, értelmes fegyelem a siker feltételei.  A közösség normáinak elfogadtatása, azonosulás velük.  Társas kapcsolatok, kapcsolatkultúra alakítása.  A pedagógus megfelelő empátiás készsége.  Magatartási zavarok esetén a problémák őszinte feltárása, családi, környezeti háttér megismerése.  Folyamatos együttműködés a szülői házzal.  Rendszeres kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, iskolai pszichológussal.  Szakemberek tanácsának kérése.  A tanulók önismerete, reális önértékelése.  Baráti kapcsolatok, a közösségben elfoglalt hely feltérképezése szociometriai felmérések alapján Magatartási nehézség esetén célszerű vizsgálni a probléma gyakoriságát, illetve intenzitását. Meg kell figyelni, hogy a nehézségek milyen helyzetben jelentkeznek. Fontos a helytelen erkölcsi tulajdonságok korrekciója, a hibás kapcsolatok megváltoztatása, újfajta közeledési módszer kialakítása. Feladat az igényszint fenntartása, kialakítása. Az alap viselkedési

18


módok begyakoroltatása megfelelő tevékenységi program alapján. Lényeges egy-egy modell kiemelése. A pedagógiai ítéletalkotás különösen körültekintő legyen. Fontos a pozitívumok kiemelése, a megerősítések csoportos viszonylatban való alkalmazása. Fejlesztendő:

kitartás, koncentráció, kezdeményezőkészség, igazmondás, alkalmazkodó-képesség, tolerancia.

Javasolt:

érzelmi gyakorlatok, drámapedagógiai eszközök, sportfoglalkozások pszichomotoros gyakorlatokkal átszőve. A begyakoroltatás mellett szociális megerősítés szükséges.

Magatartászavart szakember állapít meg. Minden esetben megtörténik a kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadóval. 1.6.2

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerű gyakorlásával alakulnak

ki. A kialakult képességek részt vesznek a további tevékenységek lebonyolításban és ezen keresztül éreztetik hatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástól elválaszthatatlanok. A magas színvonalat elért képességet vagy képességegyüttest nevezzük tehetségnek. A gyakorlás és a tehetség szoros kapcsolatát mutatja Edison életének utolsó nyilatkozata: „A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték.” A képességek magas fokra fejlesztéséhez intenzív munkára, jelentős erőfeszítésre van szükség. A kedvező adottságokból nem következik egyértelműen kedvező helyzet a képességek kialakítására, és ellenkező esetben a kedvezőtlen adottságok sem egyértelműen akadályai a képességek kibontásának. Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontására. A 10. évfolyamon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat- és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. A képességek fejlesztésének színterei: A tanítási óra -

csak akkor lehet eredményes, ha tudatosan, tervszerűen és rendszeresen valósul meg.

-

a képességek fejlesztése szempontjából azért célozzuk meg a tanítási órákat, mert a tanulók életük jelentékeny részét a tanítási órákon töltik (pl. egy középiskolás a 9. 12. évfolyamig heti 30 tanítási átlagórával számolva 4.320 tanítási órán vesz részt.)

19


-

az eredményeket növelni tudjuk, ha a képességfejlesztés elvi és gyakorlati szempontjait a tanítási órákon a jelenleginél következetesebben valósítanánk meg.

-

a figyelem szükséges, de nem elégséges feltétele a képességek kialakításának.

A tanórán kívüli lehetőségek, a képességek kibontakozását segítő programok: -

A tanulói igények felmérése után szakköri, önképzőköri, színjátszó, énekkari, stb. ( az iskola SZMSZ-ében meghatározott) csoportok alakulnak. Ezekben a tagság önkéntes, munkájukat a tagok által összeállított munkaterv alapján végzik. A foglalkozások felnőtt vezetője az lehet, akit erre a tagok felkérnek. Az iskola állományába nem tartozó személy is vezethet foglalkozásokat, feltéve, ha vállalja a pedagógusokra vonatkozó erkölcsi, etikai normákat és betartja az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat.

-

Tehetséggondozó programok: Iskolánk hagyományosan jól szerepel az egyes tantárgyi, tanulmányi versenyeken. Az ezekre való felkészülést verseny-előkészítő foglalkozásokon oldjuk meg. A foglalkozások létszámkerete szabad; formája egyéni vagy csoportos foglalkozás, konzultáció lehet.

1.6.3

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola feladata: A napjainkban tapasztalható kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban tapasztalható életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában is, teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarok formájában. Az iskola elsődleges feladata:

 a problémák felismerése,  az okok megkeresése,  segítségnyújtás,  jelzés az illetékes szakembereknek (védőnő, Nevelési Tanácsadó, jegyző, kormányhivatal, stb.).

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz, a prevenció, illetve a már veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás azonban össziskolai feladat. Ennek során fontos alapelv a nevelési tényezők összehangolása (szülők, pedagógusok, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős).

20


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi köre:  szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében,  egyeztet és koordinálja az egyes területeket,  gyermekek

veszélyeztetettségére

irányuló

prevenciós

tevékenységet végez,  felméri - az osztályfőnök közreműködésével - a veszélyeztetett tanulókat; nyilvántartja őket; javaslatot tesz a további teendőkre; figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését,  rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, a védőnővel és szükség szerint egyéb szakszolgáltatókkal a megelőzés, óvás és gondozás során,  minden esetben a gyermek érdekeit képviseli; a tanulókkal jó kapcsolatot épít ki,  az osztályfőnöki nevelőmunkát előadások, fórumok megtartásával segíti. A köznevelési törvény szerint biztosítjuk a testi, érzékszervi fogyatékossággal, illetve beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók tanulói és személyiségi jogát. A fenti problémák miatt tanulmányaikat magántanulóként folytatók felkészítésére egyéni foglalkozást biztosítunk. 1.6.4

Tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozás

A tanulási kudarc napjaink iskolájának egyik legnagyobb problémája. A tanulók jelentős része ezzel az élménnyel érkezik a középiskolába, lemaradással kezdenek hozzá az újabb ismeretek megszerzéséhez. A probléma megoldása fontos feladata az iskolának, hiszen a kimeneti szabályozás mellett az sem mellékes, hogy a tanulók hogyan élik meg az iskolában eltöltött időszakot. A tanulási esélyegyenlőség érvényesítéséhez iskolánk a fenntartókkal, családokkal, civil szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének megismerése - az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat tehát ugyanannyi idő alatt kell felkészíteni, mint a tehetségeket, velük egy közösségben szerezhetik meg ők is ismereteiket. A kudarcok legyőzésére, a

21


nehézségek feloldására tantárgyanként – műveltségi területenként több lehetőség is elképzelhető, bizonyos általános elvek azonban lefektethetők.  A lemaradást időben észre kell venni, a tanulót segíteni kell a felzárkózásban (ennek szervezett formái a korrepetálások, a felzárkóztató foglalkozások és a differenciált órai tevékenységek).  A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak szakszerű segítséget kell biztosítani –a gyermek- és ifjúsági felelős, valamint a szülő és a pedagógusok összehangolt tevékenységével.  Tanulási technikákat kell megtanítanunk tanítványainknak, esetleg külső segítség igénybevételével.  Folyamatos motivációval kell biztosítanunk a tanulók kíváncsiságának folyamatos ébrentartását, hogy örömüket leljék a tanulásban, hogy meg tudjuk védeni a fokozódó követelmények nyomán gyakran fellépő negatív tényezőktől (szorongás, önbizalom hiánya, stb.). Hiszen ez a legfontosabb: legyenek kíváncsiak, érdekelje őket, milyen ismereteket szerezhetnek; (hosszú távon ne a tanulás, hanem az ismeretek megszerzése legyen a céljuk) pótoljuk hiányaikat, segítsük jobb tanulási módszerek követésében őket.  Követelményszintjeinket úgy kell megszabnunk, hogy azok a tanulók által teljesíthetők legyenek.  A tanulókkal való foglalkozás stratégiájánál fő feladata a segítő oktatás megvalósítása. Meghatározzuk az éves minimumszintet, az egyes tananyagegységeknél pontosan kijelöljük a feladatokat. Igyekszünk kisebb egységekben haladni, több ellenőrzést beiktatni a tanulási folyamatba.  Rendszeres házi feladatokkal gyakoroltatunk, ezeket ellenőrizzük.  A tanár az óravezetésében is figyelmet fordít a nehézségekkel küszködőkre. Pl. mechanikus ismeretek megszereztetésével (szabály, memoriter, …) sikerélményekhez juttathatjuk diákjainkat; lehetőséget biztosítunk, hogy a magyarázat során kérdezzen, ha elakad; újabb és újabb példákkal világíthatjuk meg a törvényszerűségeket; bátorítjuk a gyenge tanulókat feladat-megoldási kísérleteikben.  Mivel ezek a tanulók leginkább a kudarctól félnek, védekező stratégiát vesznek fel (inkább nem írnak, nem mondanak semmit – nehogy rosszat mondjanak, írjanak). Elbizonytalanodnak, passzívvá válnak. Még, ha jól viselkednek is, valószínű, nem figyelnek, lemaradoznak, nem akarnak erőfeszítéseket tenni, ezért fontos, hogy sikerekhez jussanak tanítási órán, illetve a tanulói közösségben. Erre lehetőség – ismereti szintjüknek

22


megfelelően -, hogy versenyeztessük őket kisebb (osztály vagy iskolai) közösségben. Ez motiválhatja is őket, s lehetővé válik, hogy dicsérjük, elismerjük munkájukat, kíváncsivá, érdeklődővé teszi őket is.  A köznevelési törvénynek és végrehajtási rendeletének megfelelő óraszámban az iskolai időkeret terhére fejlesztő foglalkozásokat szervez az iskola. Arra törekszünk, hogy a gyermek a benne rejlő lehetőségekkel összhangban maximálisan tudjon teljesíteni. A fejlődés érdekében érdekeltté kell tenni, be kell vonni a gyermeket önmaga fejlesztésébe. Segítjük, hogy felfedezze a tehetségét, de ismerje korlátait is. Mi a gyermeket tanítjuk, nem tananyagot.

1.6.5

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Nagy hangsúlyt fektetünk a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését elfogadó segítő készségek kialakítására. Ezzel kapcsolatos feladataink:  Szociális háttér feltérképezése, környezettanulmányok készítése.  A motiváltsági szint körvonalazása  az otthoni, szülői elvárások,  az iskolai elvárások összehangolása,  a saját, belső motívumok feltárása.  Önálló tevékenységi forma megközelítő felmérése, a támogatási lehetőség ehhez igazítása.  Az információk összegyűjtése és feldolgozása osztályfőnöki, ifjúságvédelmi felelősi, védőnői, igazgatóhelyettesi feladat (szülői értekezletek, fogadónapok, fogadóórák, családlátogatások, beszélgetések stb.).  Az értékelt hátrányok enyhítésére kiküszöbölésére az alábbi tevékenység formákat tervezzük: 

felzárkóztató foglalkozás, korrepetálások, differenciált foglalkozások tanórán kívüli tevékenységi formában.



Tehetséggondozó program szervezése (tréningek ajánlása).



Pályára előkészítő – felvilágosító munka.



Ösztöndíjak, pályázati felhívások, egyéb támogatási rendszerek (könyv, segélyek stb.) ajánlása, aktuális ismertetése.



Drog-, bűnmegelőzési programok.



Szoros, korrekt kapcsolat szülő-tanár, tanár- diák között, diszkrét, bizalmi alapon működő kapcsolatrendszer formájában.

23


 1.7

Építeni kell a közösség (osztály, diákönkormányzat, szülői munkaközösség) segítségére is.

FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy megkapja a megfelelően tájékozott és tudatos

fogyasztóvá válásához szükséges ismereteket és e tudás elsajátításához való jogot. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztás alapvető meghatározója a család. A fogyasztói szokások kialakulásában az otthonról hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása ebbe a nevelési folyamatba. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, hogy -

alakuljon ki a tanulókban a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás, a helyes értékrend,

-

ismerjék a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, a gazdaságosságot és a takarékosságot,

-

ismerjék meg a piac, a marketing és a reklám szerepét, tudjanak e területeken eligazodni,

-

ismerjék meg jogaikat, legyen igényük jogaikat érvényesíteni,

-

olyan fogyasztókká váljanak, akik a környezet szempontjait is figyelembe veszik.

A fogyasztóvédelmi oktatás formái: -

Az iskola jellegéből adódóan a fogyasztóvédelem legfontosabb fogalmait, elemeit a tanulók a szakmai tárgyakon belül megtanulják.

-

Felhasználjuk az osztályfőnöki és egyéb szaktárgyi órákat is arra, hogy kiemeljük a tananyagban fellelhető fogyasztóvédelemhez kapcsolódó témákat.

1.8

Igénybe vesszük szakértő előadók segítségét is. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Az iskolában diákönkormányzat működik. A tanulók ezen keresztül gyakorolják a nemzeti

köznevelési törvény 48. § 4. bekezdésében számukra biztosított jogokat. Véleményét írásban közli az intézmény vezetőségével. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. További rendelkezések: SZMSZ 34. oldal, valamint 6. sz. melléklet, valamint az iskola házirendje.

24


1.9

KAPCSOLATTARTÁS SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL ÉS AZ ISKOLA PARTNEREIVEL A közös pedagógiai feladatok a szülők és a pedagógusok, illetve a pedagógusok és

pedagógusok között meghatározzák az együttműködés szükségességét, mely az alábbi formákban nyilvánul meg:  szülői értekezletek, fogadónap,  fogadóórák,  az osztályban tanítók és a szülők alkalmi értekezlete,  az iskola tanárainak megbeszélései,  tanárok, szülők és edzők (kézilabda emelt szintű osztályokban) közös megbeszélései. Az együttműködésbe be kell vonni az iskolai diákönkormányzatot is, mégpedig:  rendszeres diákfórumok szervezésével,  a diáknapok megtartásával,  öntevékeny diákrendezvények támogatásával (diákdiri, diákbál, stb.),  a segítő tanárok és az ifjúságvédelmi felelős támogatásával. A fent említett kapcsolatok korrekt, kölcsönös bizalmon, diszkréción kell, hogy alapuljanak. A megközelítően egységes nevelési elvek a nevelés folyamatának sikeréhez nélkülözhetetlenek. Ebbe a tevékenységbe különösen azokat a pedagógusokat kell bevonni, akik megfelelő érzékenységgel, pedagógiai toleranciával, gyermekközpontú szemlélettel rendelkeznek. Hangsúlyozni kell a szülő-tanár következetességét:  a magatartás normáinak megfogalmazásában és megtartásában,  a következményekben és értékelésben,  a fegyelmezésben és jutalmazásban,  egymás értékeinek tiszteletben tartásában. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon inkább segítő szerepben van jelen. Fontos, hogy minden szülői fórumon megtörténjen a szülők tájékoztatása a kompetencia oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről.

25


A szociális és egészségügyi szakképzés szakmai gyakorlata a szakmai központi programok alapján történik. Ennek alapján az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyakorlati képzést folytató és szervező intézményekkel: -

az Egyesített Szociális Intézményhálózattal,

-

a kórházzal (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház),

-

gyermekjóléti szolgálattal,

-

bölcsődékkel és óvodákkal.

A kapcsolattartás módját az iskola és az adott szervezet között tanévenként együttműködési megállapodás rögzíti. Az intézményi kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. A kapcsolattartás további módjai: -

személyes kapcsolattartás – a gyakorlati napokon adott osztályban a szakmai tantárgyat tanító tanárok által, a gyakorlati oktatás-vezető által

-

telefonon, e-mailen történő kapcsolattartás.

A kapcsolattartásról szülőkkel, tanulókkal, az iskola egyéb partnereivel az intézmény SZMSZ-e 2.6 – 2.12. pontjaiban is található további szabályozás. 1.10 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére a 20/2012. számú EMMI rendelet 68 – 72. §-ai vonatkoznak. Tanulmányok alatti vizsgák: -

osztályozó vizsga,

-

különbözeti vizsga,

-

javító vizsga.

A vizsgákkal kapcsolatban további szabályozás a házirend 11. pontjában található. Megszervezésük az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának megfelelően történik. A közismereti tantárgyakból szervezett vizsgák két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből. A szakmai elméleti tantárgyakból is szervezünk írásbeli és szóbeli vizsgát. A szakmai gyakorlati tantárgyakból írásbeli és gyakorlati vizsga szervezhető. A szóbeli vizsga háromtagú bizottság zajlik, a tételhúzás, felkészülés és felelés az érettségi vizsgához hasonló. Az értékelés százalékos formában történik:

Vizsgatárgyak

Elégtelen

Elégséges

Közepes

Jó

Jeles

26


közismereti

0-29 %

30-49 %

50-69 %

70-84 %

85-100 %

szakmai

0-50 %

51-60 %

61-70 %

71-80 %

81-100 %

A vizsgatárgyak követelményeit a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

1.10.1 Előrehozott érettségi vizsga A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanuló jelentkezhet előrehozott érettségi vizsgára (100/1997. kormányrendelet). Sikeres érettségi vizsga esetén a törzslapkivonat bemutatásával a tantárgy további tanulása alól a tanuló felmentést kap.

1.11 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 1.11.1 Év közbeni átvétel Szülői, tanulói kérésre Amennyiben az iskolaváltoztatást a szülő vagy a tanuló kéri, az eljárás a következő: - elbeszélgetés a tanulóval és szüleivel, az átlépés indoklása, - a bizonyítvány és az ellenőrző alapján az átlépés lehetőségei: 

nincs akadály: o a tanuló ugyanazokat a tantárgyakat és tananyagtartalmakat tanulja, mint amit iskolánk helyi tanterve is tartalmaz,



különbözeti vizsgával lehetséges: o azon tanulók esetében, akik nem szakképzésben vesznek részt, (az iskolát változtató tanuló a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát tesz)



a 9. évfolyam megismétlésével lehetséges: o szakképzésben részt vevő osztályba tanulót felvenni, 

második szakképzési évfolyamra 13. évfolyamba olyan tanuló vehető fel, aki a szakmai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkezik

Az év közbeni átvételről az igazgató dönt, döntése meghozatalakor kikéri az igazgatóhelyettesek, a leendő osztályfőnök, illetve vitás esetekben az osztályt tanító nevelők véleményét. 1.11.2 A magasabb évfolyamra lépés feltétele Az évfolyam követelményeinek eleget tett tanuló magasabb évfolyamon való továbbhaladása automatikus. Az évfolyam követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tanuló osztályozható és minden (kötelező és nem kötelezően választott) tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

27


Az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló javítóvizsgát tehet. Tanköteles koron túl az évfolyam-ismétlési igényt a tanulónak/szülőnek írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania; az évfolyamismétlés iskolánkban történő engedélyezése a tantestület jogköre. A tantestület a döntéshozatalkor figyelembe veszi a tanuló magatartását, valamint vizsgálja annak valószínűségét, hogy az iskolánkban történő évismétlés eredménnyel járna-e. 1.12 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1.12.1 Belépés az iskola induló évfolyamára A 9. osztályba a belépés a tanuló jelentkezése alapján történik. A 9. évfolyamra való felvétel, illetve beiratkozás feltételei:  az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése,  tanköteles kor,  a felvételi követelményeknek való megfelelés, Az egészségügyi szakközépiskolában a beiratkozás feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés. Felvételi feltételek: Általános, mindegyik képzési típusban érvényes felvételi feltételek: - A hozott pontszámokat az 5., 6., és 7. osztály év végi, valamint a 8. osztály félévi eredményeiből számítjuk. - A hozott pontszámokat a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és természetismeret/biológia tantárgyak osztályzatai adják (maximum 100 pont érhető el). - Pontazonosság esetén előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos tanulót (jegyzői nyilatkozat alapján), azt a tanulót, akinek lakóhelye az iskola székhely településén található, illetve különleges helyzetű. Ha egyik körülmény sem áll fenn, a sorrendet a szakközépiskolában a központi írásbeli vizsgán elért eredmény, a szakiskolában a 8. osztályos félévi eredmény dönti el. - Különleges helyzetűnek számít az a tanuló, 

akinek valamelyik szülője az iskola dolgozója,



akinek valamelyik szülője – szülői nyilatkozat alapján - a tanuló által megjelölt szakmacsoport nemzetgazdasági ágazatában dolgozik,



akinek valamelyik szülője – szülői nyilatkozat alapján – az iskola tanulója volt,



akinek testvére az iskola tanulója.

28


- Amennyiben valamely tantárgyból a 8. osztály félévi eredménye elégtelen, akkor a 8. félévi pontszám 0 pont. - A 2011. évi CXC. tv. 4. § (13) és (25) bekezdése alapján a központi írásbeli felvételi valamely tárgyából értékelés alól felmentett tanuló esetében a másik tárgy eredményét számítjuk kétszeresen. - A 2011. évi CXC. tv. 4. § (13) és (25) bekezdése alapján a hozott pontszámok számításánál valamely tantárgyból értékelés alól felmentett tanuló esetében a természetismeret(biológia tantárgy eredményét számítjuk kétszeresen. - A felvehetők ponthatárát mindig az adott év jelentkezőinek száma után tudjuk csak megállapítani. A felvehetők közé általában az osztálylétszám 2,5 - 3- szorosát javasoljuk. Egészségügyi és szociális szolgáltatások szakközépiskola: A felvételi pontszámítás hozott és szerzett pontok alapján történik. -

hozott pontszámok - maximum 100 pont

-

szerzett pontszámok: 

a központi írásbeli felvételi magyar és matematika tantárgyakból - maximum 100 pont.

A felvételi pontszámot a hozott eredmények 50 % és a központi írásbeli pontszáma 50 % adja. A maximálisan elérhető pontszám: 100 pont. Szakképző évfolyamok: - szakiskola 9. évfolyam: -

bemeneti követelmény a 8. osztály elvégzését tanúsító bizonyítvány vagy ennél magasabb iskolai végzettség,

- érettségire épülő szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképző évfolyamok: -

bemeneti követelmény az érettségi bizonyítvány megléte,

-

részvétel szóbeli elbeszélgetésen.

-

A felvételi rangsort az érettségi vizsga százalékainak átlaga és a szóbeli elbeszélgetésre kapott pontok adják. Az érettségi vizsga eredménye 70 %-ban számít. A szóbeli elbeszélgetésen maximum 30 pont szerezhető. Így maximum 100 pont érhető el.

Beszámíthatóság a szakképző évfolyamokon:

29


A szakmacsoporthoz tartozó szakmák tanulása esetén szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Ennek időpontját a tanév rendje rögzíti. Az újonnan beiratkozott tanulók tanulói jogaikat az első tanítási naptól kezdődően gyakorolhatják. A beiratkozáskor a tanuló igényli diákigazolványát, megkapja a házirendet, tanulóbiztosítást köthet.

1.13 KILÉPÉS - A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE A tanulói jogviszony megszűnésének esetei:  ha a tanulót más iskola átvette, a tanulói jogviszony az átvétel napján megszűnik. Az átvételhez szükség van a fogadó iskola írásbeli nyilatkozatára.  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. A kimaradáshoz a szülő írásos beleegyezése szükséges.  a tanulói jogviszony megszűnése: o szakközépiskola - ha a tanuló a szakképzésben nem kíván részt venni, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján; o a szakképzésben részt vevők esetében - a szakképző évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján. A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, illetve a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. A tanulói jogviszony megszűnése esetén a tanulónak le kell adnia az iskolatitkárságon a diákigazolványát és a kitöltött leszerelési lapot. Az iskolatitkár kiadja a tanuló megfelelő záradékkal ellátott bizonyítványát; egészségügyi törzslapját pedig az iskola a jogszabályokban meghatározott módon kezeli.

30


2

HELYI TANTERV

Iskolánk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott szakiskolai és szakközépiskolai kerettantervet választotta. A kerettanterv feldolgozása során iskolánk nevelőtestülete azt a döntést hozta, hogy a rendelkezésre álló 10 %-os időkeretet a kerettantervben szereplő anyag elmélyítésére, gyakorlására, rendszerezésére, a készségek és képességek fejlesztésére használja fel. Amennyiben a tanterv választási lehetőséget tartalmaz, a szaktanár döntése, mit épít bele az éves tanmenetébe. Az iskola megtartotta a kerettantervi tantárgyi elnevezéseket. 2.1

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK

Az egyes évfolyamon tanított tantárgyakat és óraszámait az alábbi óratervek tartalmazzák: -

Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport, emelt óraszámú testtestneveléssel) 9-12. évfolyam moduláris rendszerű képzés – a többször módosított 28/2000. OM rendelet alapján

-

Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport, emelt óraszámú testtestneveléssel) 9-12. évfolyam moduláris rendszerű képzés - a többször módosított 28/2000. OM rendelet alapján

-

Egészségügyi szakközépiskola – 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint

-

Szociális szakközépiskola – 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint

-

Szociális gondozó és ápoló szakiskola közismereti tantárgyak óraszámai az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet melléklete szerint

Évfolyamok

9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tanévek 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.

Szakközépiskola Nkt. Nkt. Nkt. Nkt.

Tanévek 2013/2014.

Kt. Nkt. Nkt. Nkt.

Kt. Kt. Nkt. Nkt.

Kt. Kt. Kt. Nkt.

13. 14. évfolyam évfolyam Érettségi utáni szakképzés Nkt. Nkt. Nkt. Nkt.

Nkt. Nkt. Nkt.

Szakiskola Nkt.

Alternatív

Alternatív

2+2

31


szakképzés 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.

Nkt. Nkt. Nkt.

Nkt. Nkt. Nkt.

Alternatív Nkt. Nkt.

32


2.1.1

Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport, emelt óraszámú testneveléssel) 9-12. évfolyam moduláris rendszerű képzés 2008-2009. tanévtől

Kötelező órakeret

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

Nem köt. óra

Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás - elm. Szakmacsoportos alapozó oktatás - gyak. Összes kötelező óra: Matematika Biológia Fizika Földrajz Kémia Idegen nyelv Érettségi felkészítés Összes nem kötelező óra: Összes óra:

9. 3 1 2 3 3 1 1

Évfolyam (óraszám) 10. 11. 3 3 1 1 2 2 1 3 3 3 3 1 1 1 1

2 1 1 1 1 1,5 2 4 27,5

2 1 1 1 1 1,5 2 4 27,5

1 1 0,5 0,5 1

1 1 0,5 0,5 1

4 31,5

4 31,5

12. 3 1 3 3 3

Csoportbontás

9-12. évf.(2)

1 1

4

4

2

2

1 6 2 30 1

1 5 3 30 1

2 3 33

2 3 33

nemenkénti bontás

9-12. évf.(2) csoportbontás

Ez a kerettanterv 2016-ig érvényes.

33


2.1.2

Humán szakközépiskola (egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoport) 9-12. évfolyam moduláris rendszerű képzés 2008-2009. tanévtől

Kötelező órakeret

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

Nem köt. óra

Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás - elm. Szakmacsoportos alapozó oktatás - gyak. Összes kötelező óra: Matematika Biológia Fizika Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Érettségi felkészítés Összes nem kötelező óra: Összes óra:

9. 3 1 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1 1,5 1,5 2 3 27,5 1 1 1

Évfolyam (óraszám) 10. 11. 3 3 1 1 2 2 1 3 4 3 4 1 1 1 1 2 1 1,5 1 1,5 1,5 2 3 27,5 1 1 1

12. 3 1 3 4 4

Csoportbontás

9-12. évf.(2)

1 1

2

2

2

2

1 6 2 30

1 5 3 30

nemenkénti bontás

9-12. évf.(2) csoportbontás

1 1 1 4 31,5

1 4 31,5

2 3 33

2 3 33

Ez a kerettanterv 2016-ig van érvényben.

34


2.1.3

Egészségügyi szakközépiskola

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek – angol vagy német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Idegen nyelv – angol vagy német Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

10. évf. 11. évf.

2 2 1 1 1

12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 1 1 1 0,5

4 1 1 2

4 1 1

4 1 1

2 35

2 35

0,5 35

36

Ez a kerettanterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készült, és felmenő rendszerben kerül bevezetésre 2013. szeptember 1-jétől. A művészetek tantárgy órakeretébe a vizuális kultúra tantárgy kerettantervét választottuk. A szakmai tárgyak órakeretét a pedagógiai program szakmai programja tartalmazza a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 3. melléklete alapján. .

35


2.1.4

Szociális szakközépiskola Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek – angol vagy német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Idegen nyelv – angol vagy német Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

10. évf. 11. évf.

2 2 1 1 1

12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 1 1 1 0,5

4 1 1 2

4 1 1

4 1 1

2 35

2 35

0,5 35

36

Ez a kerettanterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készült, és felmenő rendszerben kerül bevezetésre 2013. szeptember 1-jétől. A művészetek tantárgy órakeretébe a vizuális kultúra tantárgy kerettantervét választottuk. A szakmai tárgyak órakeretét a pedagógiai program szakmai programja tartalmazza a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 3. melléklete alapján.

36


2.1.5

Szociális gondozó és ápoló (OKJ 34 762 01) szakiskola

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv – német vagy angol Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Informatika Osztályközösségépítés Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

1 óra 1 óra 5 óra

5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 1 óra

-

1,5 óra 1,5

18 óra

11 óra

9,5 óra

Ez a kerettanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet alapján készült, és felmenő rendszerben kerül bevezetésre 2013. szeptember 1-jétől. A szakmai tárgyak órakeretét a pedagógiai program szakmai programja tartalmazza a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 2. melléklete alapján. .

37


2.2

AZ

ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK

ELVEI

Iskolánkban a tankönyvkiválasztás elveinél a 202/2007. (VII.31.) és a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet

előírásait

is

alkalmazzuk.

Figyelembe

vesszük

a

köznevelési

törvény

követelményrendszerét, pedagógiai szempontokat, műveltségi területeket és részterületeket, valamint a szakképzés részterületeit. Célunk olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek tartalmuk és kivitelük alapján alkalmasak arra, hogy több tanuló több tanéven keresztül alkalmazza azokat. Olyan tankönyveket választunk ki, amelyek a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek követelményeinek megfelelnek, biztosítják a szaktudományok megfelelő szintű tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását; az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, amelyek változatos ismeretfeldolgozási módszerekkel közelítik meg a szaktudomány anyagát, és főként feladat- és tevékenységközpontú témafeldolgozásokat tartalmaznak. A kiválasztáskor előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, bár jelenleg csak kis számban jelentek meg a tankönyvpiacon. Az iskola a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelő tankönyvekből választ, a szaktanárok olyan tankönyveket választanak, amelyekben a tananyag jól tagolt, tanulható; biztosítják a differenciálás lehetőségét; ára a szülők számára is elfogadható A kiválasztás gyakorlati megvalósítása iskolánkban úgy történik, hogy a tankönyvkatalógus megjelenése után a szaktanárok a munkaközösség-vezető irányításával - a tantervi anyag, valamint a fentebb megfogalmazottak figyelembe vételével - összeállítják évfolyamonként és iskolatípusonként a tankönyvjegyzéket. A tankönyvfelelős a jegyzéket minden tanulóhoz eljuttatja február - március hónapban, a tankönyvrendelő lapon a szülő jelzi, hogy milyen tankönyvre tart igényt. A tankönyvek kiosztása az iskolában, a tanévnyitó előtt történik. A tankönyvellátás rendjét az intézmény SZMSZ-e 3.14. pontja részletesen szabályozza. A taneszközök kiválasztásában azt a szempontot tartjuk a legfontosabbnak, hogy a tanulók rendelkezzenek a tanórai tevékenységükhöz szükséges felszerelésekkel; ezek minőségét, fajtáját, formáját nem szabjuk meg, így minden szülő anyagi lehetőségeihez mérten tudja ezeket beszerezni. A demonstrációs termi és külső gyakorlatokra az iskola biztosítja a tanulók számára a speciális felszerelést: fehér köpenyt és gumitalpú, fehér papucsot, mint munkaruhát.

38


2.3

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

A helyi tanterv kialakításakor nagy hangsúlyt fektettünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük, a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

39


Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A

természettudományos

kompetencia

birtokában

az

egyén

képes

mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A technika kompetencia a természettudományos tudás alkotó alkalmazása. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Fontos a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A hatékony, önálló tanulás Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ehhez nélkülözhetetlen a motiváció és a magabiztosság, olyan alapvető képességek megléte, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Ebben meghatározó szerepe van az egészséges életvitelnek, a normatudat, a viselkedési és az általános elfogadott magatartási szabályok megértésének. Fontos a nemek közti egyenlőséggel és a megkülönböztetés40


mentességgel kapcsolatos koncepciók ismerete. Idetartozik a stressz és frusztráció kezelése, az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti szolidaritás és érdeklődés, a közügyekben való hatékony együttműködés. Pozitív attitűdök az emberi jogok teljes tiszteletén alapulnak. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a függetlenséget, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ez a kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotásoknak az ismeretét. Idetartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének megértése. A kulcskompetenciákra építve kiemelt fejlesztési feladataink A NAT-ban előírt pedagógiai feladatok: nevelési célok és fejlesztési területek nagy részét a szakközépiskolai és szakiskolai közismereti kerettantervek beépítik a tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Mindezek megerősítését szolgálják az iskola tanítási időn kívül szervezett foglalkozásai, az iskolai hagyományokban megjelenő rendezvények, események. Az erkölcsi nevelés Célja: tanulóinkban kialakítani és elmélyíteni a kötelességtudatot, amit minden szaktanár személyes példaadásával és a rendszeresen elvárt tanórai munka értékelésével tud megvalósítani. Mind a szaktanárok, mind az osztályfőnökök a házirend betartatására törekedve hozzászoktatják a tanulókat a normakövető viselkedésre. Az osztályfőnöki órák, illetve humán tárgyak tanórái lehetőséget adnak az értékkonfliktusok megismerésére, a helyes döntések kialakításának folyamatára. Az iskola nevelőtestülete él ezen lehetőségekkel. Ugyan ez elmondható az iskolában tanított szakmai órák jelentős részéről, hiszen az

41


egészségügyi és szociális szakmákban történő elhelyezkedés biztos erkölcsi értékek bírását várja el: együttérzés, tisztelet, megértés, elfogadás, segítőkészség, türelem. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontos feladat nemzeti kultúránk megismertetése, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek, hagyományainak megbecsülése. A hazafias nevelésre tág teret adnak az iskola lehetőségei. Minden szaktárgy esetében megismerhetik a tanulók nemzetünk kiváló tudósait, művészeit, sportolóit, azok eredményeit. Az iskola a nemzeti ünnepeket, iskolai emléknapokat, a jeles történelmi évfordulókat megtartja, megünnepli. Az ünnepségekre történő felkészülés, az ünneplés elmélyíti a tanulókban a nemzethez tartozás érzését, megismerhetik kultúránk értékeit. Közös osztályprogramok, kirándulások során megismerhetik a magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékeket, szűkebb pátriánk sajátosságait, továbbá más kultúrák jellegzetességeit, azok értékeit. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai élet demokratikus gyakorlatában való részvétellel megtanulják a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletét. Az iskolai diákönkormányzat, a diáksportkör és az osztályközösség életének szervezése lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy kialakuljon bennük a felelős állampolgári viselkedés, amit egyes tantárgyak (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz) tovább erősít bennük. A tanulók lehetőséget kapnak a közösségépítésre, a civil szerveződések sajátosságainak megismerésére. Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Alapvető célunk, hogy a tanulók képesek legyenek önmaguk megismerésére, az önkontroll kialakítására, felelősséget tudjanak vállalni önmagukért, önállóságra neveljük őket, és kialakítsuk az önfejlesztés iránti igényüket. Legyen személyes méltóságuk. A helyes önismeret a társas kapcsolatok alapja. Iskolánk szakmai profilja elengedhetetlenné teszi ennek a kompetenciának a fejlesztését. Tanórai keretek között is sor kerül a fejlesztésre, ezen

42


kívül az iskola által szervezett rendezvények, az osztályfőnöki órák, versenyek mind lehetővé teszik a helyes önismeret kialakítását, fejlesztését, továbbá az együttműködés fontosságának megismertetését. A családi életre nevelés Fontos a tanulókkal elfogadtatni, hogy a társadalom egyik legfontosabb intézménye a család. A családi életre való felkészítés nemcsak a párkapcsolatokra történő felkészítésből áll. Ezt mind az osztályfőnöki órák, mind az iskola-egészségügyi szolgálattal történő együttműködés, mind az iskola egészségnevelési terve biztosítja. Mindezen felül meg kell ismertetnünk tanulóinkat a család működésével, gazdálkodásával, a családi krízishelyzetek megoldásának lehetőségével. Erre az osztályfőnöki órákon kívül lehetőséget teremtünk irodalomórákon, illetve a szociális szakmacsoportban tanulók számára szakmai órákon is. Testi és lelki egészség Az iskola feladatai közé tartozik az egészséges életmódra és az élet értékként való tiszteletére nevelés. Támogatást nyújt a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskola szakmai profilja, egészségfejlesztési terve biztosítja ennek a pedagógiai feladatnak az ellátását. A biológia tantárgy tatalmi követelményei segítik az egészséges életmód megismerését a tanulók számára. Ezen felül a mozgás és sportolás lehetősége adott az iskola keretei között. A káros szenvedélyek hátrányainak megismertetése az egészségnevelés egyik alappillére, részleteit az egészségnevelési program tartalmazza. Az iskola által szervezett rendezvények biztosítják a tanulók képességeinek kibontakozását, hozzájárul lelki egészségük biztosításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ezeknek az értékeknek az elsajátítása az osztályközösség keretein belül jól nyomon követhető. A segítés melletti elkötelezettség kialakításában az iskolai rendezvények is módot adnak. Az iskola pedagógiai programjában vállalja a tanulásban akadályozottak integrált nevelését, ez a többiek számára lehetőség a felelősségérzet és a segítőkészség kialakításában. Fenntarthatóság, környezettudatosság

43


Célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel a társadalmak fenntartható fejlődését. Ez feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok megtartására, felhívja

a

figyelmet

az

erőforrások

szűkösségére,

takarékoskodásra.

Rendezvényeinkkel

környezettudatosságra neveljük tanulóinkat (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékból készített használati tárgyak kiállítása, Igyunk vizet! akció) Pályaorientáció A felnőttlét szerepeire való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció.

Ennek során a

tanulóknak átfogó képet kell kapniuk a munka világáról, tudatosítanunk kell bennük, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége, a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szakképző iskola szakmai programja tartalmazza a választott pálya sajátosságainak megismerését. Emellett az osztályfőnöki órák feladata a pályamódosítás lehetőségének, az élethosszig Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai nevelés segítsen abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, képesek legyenek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Történelem, állampolgári és társadalmi ismeretek tantárgy, továbbá a földrajz tantárgy tartalmi követelményeiben szerepelnek a gazdasági és pénzügyi ismeretek, ezen felül az osztályfőnöki órákon is figyelmet fordítunk ezeknek az ismereteknek az elsajátítására. Oly módon, hogy a tanulók ne csak anyagi szükségleteikkel legyenek tisztában, hanem képesek legyenek egyéni pénzügyi műveleteket is végezni, s megismerjék az anyagi tőke mellett a kapcsolati és kulturális tőke jelentőségét is. Médiatudatosságra nevelés: Az iskola feladata, hogy bővítse és irányítsa a tanulók médiahasználatát. Tanórákon az interaktív eszközök segítségével fejlesztjük a tanulók kritikus hozzáállását a média különböző területeihez. A tanítás-tanulás folyamatában felhasználjuk a médiában rejlő lehetőségek.

44


A média etikus használatára, jogi szabályaira is felhívjuk tanulóink figyelmét.

A tanulás tanítása Az élethosszig tartó tanulás, a többszöri pályamódosítás várható lehetősége miatt az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden tanár feladata, hogy felkeltse tantárgya iránt a tanulók kíváncsiságát, különböző tanulási módokkal ismertesse meg diákjait. Használja ki a kooperatív tanulásban rejlő lehetőségeket, a projektoktatást. Az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók előrehaladását, szükség esetén osztályfőnöki órákon is foglalkozzon különböző tanulási stratégiákkal. A nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ezáltal hozzájáruljon a személyiségük kiteljesedéséhez. A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra. Segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését. Tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszervezésével, amelyek a tanár-tanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek, és ezek által a diák alkalmassá válik az önálló tanulásra. 2.4

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mozgásszegény életmód, a napi 6-10 órás ülés kialakítja korunk „sajátos ember típusát”, az ülő

embert, aki jelentős inaktivitási atrófia tüneteit hordozhatja. A mozgásra serkentő belső igényt visszafojthatja, s az egyébként is kevés heti testnevelési óraszám mindezt nem kompenzálhatja. Ezzel szemben a rendszeres mozgás során a fizikai és szellemi ingerek jótékonyan hatnak, így a szív-, keringési és légző rendszer működőképességének, valamint a csont- és ízületi rendszer állapotának és terhelhetőségének kedvező és mérhető javulása tapasztalható.

45


A rendszeres mozgás az egészséges életmód alapját képezi, sok betegség megelőzésében játszik szerepet, nem beszélve arról, hogy pozitív jellemvonásokat és személyiségjegyeket alakít ki: pl.: szorgalom, küzdőképesség, fegyelmezettség, áldozatvállalás, tűrőképesség, önbizalom stb. A tanítási hét minden napján szakos testnevelő tanár vezetésével az alapsportágak, a labdajátékok, s a fizikai képességek fejlesztésére kínálunk foglalkozásokat. (aerobik, fitnesz, úszás, atlétika, házibajnokságok a tanári csapatok bevonásával (kosárlabda-röplabda-labdarúgás, floorball) Meg kell változtatnunk a tanulók szemléletét, életmódját – el kell érni, hogy a kényelmes, mozgásszegény és egészségre ártalmas életvitel helyett egy egészségesebb életet éljenek. Az a célunk, hogy a tanulók életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, e téren a belátás és a szándék kevés, ennek feltételeit meg kell teremteni. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Rendszeres mozgással, helyesebb táplálkozási szokásokkal, a káros szenvedélyektől távol maradva alakítsák ki életmódjukat és tudatosan tervezzék tevékenységüket. 2.4.1

Mindennapos testnevelés a 9. évfolyamon A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük heti 5 testnevelés óra keretében felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012-2013. tanévtől. 2.4.2

Mindennapos testmozgás a 10-12. évfolyamon kifutó rendszerben A testmozgás és egészséges életmód jegyében iskolánk heti minimum ötször 1 órát biztosít a

mindennapos testedzésre, továbbá az SZMSZ-ben rögzítettek alapján sportköröket működtet, amelyre heti négyszer 2 óra időkeretet biztosít. Formái: 

a hét minden délutánján szervezett formában,



házibajnokságok,



egyéni képességfejlesztési lehetőségek.

46


2.5

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI Az iskola helyi tanterve a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását

biztosítja. Az iskola igazgatója minden tanév márciusában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleten, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről, és a felkészítés szintjéről. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év április végéig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Mivel a csoportok kialakításához a jogszabályban rögzített létszám szükséges, ezért május 10-éig az igazgató közzéteszi a választható tantárgyak körét, amelyekre május 20-áig jelentkezhetnek a tanulók. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A választott tantárgy látogatása kötelező, ugyanazon szabályok vonatkoznak a munkarendjére, mint a kötelező órák esetében. A 2013-2014. tanévtől szakközépiskolai tanulmányaikat megkezdő tanulók a 11-12. évfolyamon megválaszthatják, hogy az érettségi előkészítő heti kétórás órakeretében melyik érettségi vizsgatárgyat kívánják tanulni. A választás módjára az előzőekben ismertetett szabályok érvényesek. 2.6 2.6.1

ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK Az érettségi vizsga vizsgatárgyai

Érettségi vizsgatárgyak

Helyi tantervben szereplő tantárgy

Kötelező vizsgatárgyak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Német nyelv

Kötelezően/szabadon választható tantárgyak: Biológia

Biológia

47


Egészségügyi alapismeretek

Fizika Földrajz Informatika Kémia Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés

Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet 10-11-12. évfolyam, szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 12. évfolyam egészségügyi szakmacsoportra Fizika Földünk és környezetünk Informatika Kémia Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret és etika Testnevelés és sport

Ez a megfeleltetés 2016-ig érvényes. Az érettségi vizsgaszabályzat változásával aktualizáljuk a táblázatot. A vizsgára jelentkezés feltétele a táblázatban szereplő tantárgy jeggyel történő értékelése. 2.6.2

Az érettségi vizsgára felkészítés a kötelezően választható tantárgyak esetében Az iskola középszinten valamennyi a helyi tantervben szereplő tantárgyból vállalja az érettségi

vizsgára való felkészítést. Emelt szintű vizsgára a kötelező vizsgatárgyak mellett biológia és egészségügyi alapismeretek tantárgyból vállalja a felkészítést. 2.6.3

A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi témaköreit a melléklet tartalmazza.

2.7

A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE

A diákok teljesítményének mérése és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületen belül.

48


Az értékelés fő alapelve a fejlesztés. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanulók érdemjegyeinek kialakítása elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. Az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelés/minősítés alapformái: -

az érdemjegy – a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti,

-

az osztályzat – a félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti.

2.7.1

Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei

A tanulók teljesítményének minősítése iskolánkban szóban, írásban, illetve osztályozással történik. 2.7.1.1 Szóbeli értékelés Törekedni kell arra, hogy a tanulók, az osztály munkáját mindig értékeljük, akár dicséret, akár elmarasztalás legyen is az. Huzamosabb ideig egyetlen tanulói tevékenység, teljesítmény sem maradhat értékeletlenül, hiszen a tanulói motiválás fontos lehetőségétől esünk így el. 2.7.1.2 Írásos értékelés 2.7.1.2.1

Osztályozással történő értékelés

A tanulói teljesítmények értékelése iskolánkban érdemjegyekkel (1, 2, 3, 4, 5) történik. Tantárgyi

Az értékelés, minősítés tartalma

érdemjegy Jeles (5)

A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. A tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz, a tantárgy szaknyelvét használja.

Jó (4)

A tantervi követelményeknek, megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget.

Közepes (3)

A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre).

Elégséges (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1)

A tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget

49


tenni. Nem teljesíti a továbbhaladás kerettantervi feltételeit. A tanulók teljesítményét félévente rendszeresen értékelni kell. A tantárgy, műveltségi terület jellegétől függően kell törekedni a szóbeliség és írásbeliség megfelelő arányára. Azoknál az érettségi és képesítő vizsgatantárgyaknál, ahol írásbeli és szóbeli vizsgát is kell a jelölteknek tenniük, az írásbeli és szóbeli számonkérés arányát az érettségi és képesítő vizsga jellegének megfelelően a munkaközösség állapítja meg. Érdemjegyet kaphat a tanuló: -

szóbeli feleletre,

-

írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat(

-

önálló kiselőadásra,

-

tanórai munkára,

-

tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

Írásbeli felelet (röpdolgozat): -

írásbeli számonkérés néhány óra anyagából vagy kisebb témakörből,

-

nem kell előzetesen bejelenteni.

Témazáró dolgozat: -

valamely tantárgyból egy téma lezárása (összefoglalása) utáni írásbeli számonkérés,

-

egy héttel előtte be kell jelenteni, és ezt a naplóban ceruzával jelölni kell.

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, és a dolgozatot megmutatni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: -

témazáró dolgozat (15 munkanap),

-

írásbeli felelet, röpdolgozat (7 munkanap).

A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második órán pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló

50


dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni, a feladat nehézségi foka ez esetben sem lehet magasabb. A témazáró dolgozatot a tanuló újabb dolgozat megírásával javíthatja. A javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet. Féléves tananyagból sem szóbeli, sem írásbeli beszámoltatás nem lehetséges. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjen a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell (bejegyzés a naplóba). Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi (tanév végi osztályzatok alakításában kétszeres súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Felelettel egyenértékű dolgozat tetszőlegesen számban íratható. A témazáró dolgozatokat egy évig meg kell őrizni. A szülő a dolgozatokat fogadóórán megtekintheti, a dolgozatot az iskolában térítés ellenében lefénymásoltathatja. Az iskolai követelmények egységesítése érdekében a tantestület határozata alapján a témazáró írásbeli dolgozatok értékelése egységesen történik. Ennek szellemében az írásbeli munka minősítése: 0% - 29 % -ig 85% - tól

 

elégtelen jeles

A közbenső érdemjegyeket a szaktanárok, illetve a munkaközösség állapítja meg. A témazáró dolgozatok számát a szaktanár határozza meg. Egyéb szóbeli és írásbeli felelet értékelését a szaktanár belátása szerint végzi. Tantárgyak esetén a minimum osztályozatok száma a heti óraszám függvényében: Heti óraszám

Minimum osztályzatok száma

51


félévente 1 óra

2 jegy

2 óra

3 jegy

3 óra

5 jegy

4 óra

6 jegy

5 óra

8 jegy

Csoportbontás esetén törekedni kell arra, hogy a jegyek száma több legyen. A szaktanárok, osztályfőnökök - saját választásuk szerint - az érdemjegyekkel történő értékelés mellett élhetnek a szöveges értékelés lehetőségével is. A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. Az év végi osztályzat kialakításakor az egész éves tanulói teljesítményt értékeljük. (összes osztályzat) Egész 75-től felfelé kerekítünk. Pedagógiai megfontolásból a fentiektől el lehet térni, de csak akkor, ha a tanuló számára ez kedvező. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket folyamatosan tájékoztatja az ellenőrző könyv útján. Az érdemjegyek beírása az ellenőrző könyvbe a tanuló kötelessége. A tanár a beírt jegyet kézjegyével látja el. Az osztályfőnökök októberben, decemberben, márciusban és májusban ellenőrzik, hogy a tanuló minden érdemjegyet beírt-e. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi jutalomkönyv, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy nemzetközi szintű kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen.

Szempontok az írásbeli számonkérés meghatározásakor

52


Írásbeli beszámoltatás típusa

Gyakorisága

Az értékelésben betöltött szerepe

Korlátozások

röpdolgozat

tanítási óránként

a szóbeli számonkéréssel azonos súlyú osztályzat

dolgozat

adott témakörön belül

egyszeresen számít előre be kell jelenteni

nincs korlátozás

témazáró dolgozat

adott témakör lezárásakor

teszt kiselőadás, prezentáció

tanítási óránként

előre be kell jelenteni, egy nap kétszeresen számít kettőnél több nem íratható egyszeresen számít nincs korlátozás

igény szerint

egyszeresen számít nincs korlátozás

2.7.2

Megjegyzés

A szakmai tantárgyak értékelése és minősítése

A szakmai tantárgyak teljesítésének feltétele: Legalább elégségesre lezárható osztályzatok.  A szakképző évfolyamon tanulóknak kötelező részt venniük az előírt szakmai gyakorlatokon. Ezeket a helyi tanterv tartalmazza. A megengedhető mulasztás: a gyakorlati tantárgyak esetén az éves óraszám 20 %-a. Ennél több mulasztás esetén a tanulónak az elmaradt gyakorlatot pótolnia kell a szorgalmi időben. (Pótlásra akkor van lehetősége, ha a gyakorlatról nem hiányzott igazolatlanul.)  Az elméleti tantárgyak külön-külön értékeljük, és írjuk be a naplóba, törzskönyvbe és a bizonyítványba az óraterv megnevezései szerint.  A

tanulók

A

félévi

Az

elméleti

teljesítményét osztályzatok tantárgyak

félévente minimális

esetében

félévente

rendszeresen

száma 1

db

a szóbeli

értékelni

heti

óraszám

feleletnek

kell

kell. +1. lennie.

A témazáró dolgozatokat a munkaközösségi egyeztetés alapján a tanmenetek tartalmazzák. A 9-12. évfolyamon a gyakorlati tantárgyak tananyagelemeit külön-külön értékeljük, és ezek kerekített számtani átlaga lesz a félévi és év végi lezárt jegy. Elégtelen a minősítés, ha az egyik tananyagelem minősítése elégtelen. Ebből a tananyagelemből javítóvizsgát kell tenni.  A 13. évfolyamos gyakorlat tananyagelemeinek beszámítása a félévi és az év végi jegybe, jegylezárás: A gyakorlati tananyagelemek lezárt jegyeinek számtani átlaga alapján kell a gyakorlat tantárgyat minősíteni.

53


Elégtelen minősítést kap az a tanuló, aki egy gyakorlati tananyagelemből elégtelen lezárt jegyet kap. Ebből javítóvizsgát tehet. 2.7.3

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A magatartás minősítésének szempontjai:  a minősítésbe a tanuló tanulmányi eredménye csak olyan módon számítható be, hogy a félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló magatartása nem lehet példás,  a házirendben rögzített fegyelmi fokozatok, illetve dicséretek a magatartás minősítésében meghatározóak,  ugyancsak meghatározó tanuló viszonya a közösséghez, az iskolai munkához. A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés). A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A magatartás minősítése 9–14. évfolyamig : Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) Példás :

 A házirendet megtartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat,  megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó,  képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízatásait felelősségtudattal látja el,  gyengébb társait segíti, korrepetálja,  közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein,  az értékelt időszakban legfeljebb egy igazolatlan mulasztása volt.

Jó:

 A házirendet betartja, - tevékenységével, magatartásával segíti a

54


közösséget,  tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható,  az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban. (2-3 igazolatlan mulasztása volt.)  A házirend ellen vét,

Változó:

 társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható,  az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét,  képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi,  az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni. (4-9 óra igazolatlan mulasztása van.)  A házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyoson vét,

Rossz:

 társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése,  képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel,  felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal,  a közösségi munkából kivonja magát. (10 vagy annál több óra igazolatlan mulasztása van.) A szorgalom minősítése: A minősítés az egyéni képességek alapján a körülmények mérlegelésével történik. Kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.  A tanuló értelmi képességeinek megfelelően az elért eredmény milyen erőfeszítéseket tartalmaz.  Rendszeresség, pontosság, kötelességtudat a munkában. A tanórai aktivitás, a tanórán kívüli tevékenység.  A tanuló cselekvőkészsége, önkéntes vállalásai, ezek teljesítésének mértéke.  A félévi – év végi eredményeiben 1 tantárgyból bukott - változó – (egyéni elbírálás alapján), 2 vagy több tárgyból bukott – hanyag szorgalom. A szorgalom minősítése 9-14. évfolyamig:

55


Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) Példás:

 Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi,  óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,  a feladatok végzésében önálló, rendszeres,  tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában.  munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti,  önművelése rendszeres és többirányú,  szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban,  írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum az igényesség jellemző.

Jó:

 Tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos,  óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt,  a tananyag iránt érdeklődik csupán,  a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni,  írásbeli munkáinak külalakja megfelelő.

Változó:

 Óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat,  tanórákra való felkészülése rendszertelen,  feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el,  érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás,  önművelése rendszertelen. Információit csak esetenként használja fel,  írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat.

Hanyag:

 A szorgalom teljes hiánya jellemzi,  feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,  az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni.

A szorgalom minősítését az osztályfőnök, az osztálytanító - az osztályban tanító pedagógusok véleményének megkérdezése után - végzi. Vitás esetben az osztályfőnök véleménye a döntő.

56


2.7.4

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat célja - A tanórán szerzett ismeretek gyakorlása, rögzítése, mélyítése, megtanulása; új helyzetekben való alkalmazása. - Kutatómunkára ösztönzés. - A kötelességtudat erősítése. Korlátai: - Nem lehet büntető jellegű, mechanikus. - Hétvégére csak annyi házi feladat adható, mint más hétköznapon. - Értékelését - akár frontálisan, akár egyénenként, illetve a tantárgy jellegétől függően akárhogy – mindig el kell végezni. Szempontok a házi feladatok meghatározásához: -

A tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei és a tananyag nehézségi foka határozza meg a szóbeli és írásbeli házi feladat mennyiségét.

-

Kapcsolódnia kell az óra anyagához.

-

Gondos tervezéssel kell kijelölni.

-

A szülővel/tanulóval közölni kell a házi feladat elmulasztásának következményeit.

-

A szülőnek/tanulónak kötelessége, hogy betegség esetén a házi feladatot megtudja.

A szóbeli házi feladat elvei: -

A tanulók kommunikációs képességének, szóbeli kifejező képességének fejlesztése.

-

Az egyes tantárgyak fogalomrendszerének gyakoroltatása, szakkifejezések biztos használata.

-

Az összefüggések megláttatása, a lényeglátás fejlesztése.

-

Magolás helyett a logikára épülő tanulás elsajátíttatása.

Az írásbeli házi feladat elvei: -

Magyar nyelv, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a tanulók lehetőség szerint minden órán kapjanak házi feladatot, mert e tantárgyak esetében a gyakorlás és a szerzett tudás alkalmazása rendkívül fontos.

-

A többi tantárgy esetében a tananyag jellege határozza meg a házi feladatot.

-

Nagyobb lélegzetű házi feladat elkészítéséhez a pedagógus adjon ütemtervet (pl. olvasónapló, házi dolgozat, esszé, szakdolgozat stb.).

Házi feladat a szünetben:

57


A hosszabb szünetekre (tavaszi, őszi, téli, nyári) kötelező házi feladatot a tanulók ne kapjanak, illetve csak annyit, amit a szünet nélkül is kapnának. A szünet célja a pihenés, szórakozás, kikapcsolódás, az önálló ismeretszerzés, családi nevelés, az esetleges tudásbeli hiányok pótlása a tanuló és a család elvárása szerint. Mivel minden tananyag eredményes elsajátításának alapja a tanulók olvasási készségének fejlesztése, ezért a nyári szünetre kapjanak egy kötelező olvasmánylistát, amelyből érdeklődésük és szorgalmuk alapján választhatnak, olvasmánynaplót készíthetnek, amit a pedagógus értékelhet. 2.8

CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

A csoportok bontása egyrészt mechanikus - ezt az iskola végzi. Ilyen típusú bontások: * testnevelés - nemenkénti, * gyakorlatok - a gyakorlati csoportbontásra vonatkozó létszámhatárok figyelembe vételével. A tanulók előképzettségét, tudását is figyelembe vevő csoportbontás valósul meg a következő esetekben: * Idegen nyelvek - a tanuló kiválasztja az iskola kínálatából a neki megfelelő idegen nyelvet. A csoportok kialakításakor a létszámhatárokat figyelembe kell venni. Aránytalan elosztás esetén a tanuló nyelvi előképzettségének eredményét vesszük alapul. * Informatika - számítástechnika: a géptermek kapacitása, valamint a tanulók előképzettsége alapján két csoport kerül kialakításra. Az érettségi előkészítő csoportok szervezése a törvényi előírásoknak megfelelően és az iskola időkeretének terhére történik. A 2013-14. tanévtől induló osztályoknak a szabad órakeretben megjelenő foglalkozásokat fel kell venniük. Így alakul ki a köznevelési törvényben előírt heti óraszám. A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára a csoportok szervezése a köznevelési törvénynek megfelelően történik (Ntk. 6. sz. melléklet, 20/2012. sz. EMMI 138. §) A különböző, az SZMSZ-ben is szereplő érdeklődési körök, szakkörök stb. meghirdetése minden év szeptember 15-ig történik. A körök október 1-től május 31-ig működnek. A szakközépiskolai iskolatípusban az iskola részint a kötelező tanórai foglalkozásokon, részint a szabad órakeretben szereplő foglalkozások keretében biztosítja az érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészítést.

58


Az iskola megszervezi az érettségi vizsgát, biztosítja tanulóinak az emelt szintű vizsgára való felkészülés lehetőségét is a kötelező vizsgatárgyakból és egészségügyi alapismeretek és biológia tantárgyakból. Az érettségire felkészítő csoportokba való jelentkezés minden tanév március közepétől május végéig tart. A tanulói jelentkezések alapján történik a csoportok kialakítása a létszámhatárok figyelembevételével. Ha a törvényi létszámnál kevesebb tanuló jelentkezett például az emeltszintű érettségire felkészítő csoportba, számukra az egyéni foglalkozás időkeretéből csoport szervezhető. Az iskola szakmai vizsgákat is szervez. 2.9

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A tanulók fizikai állapotának mérésére iskolánkban a következő felmérést alkalmazzuk: Dr. Fehérné dr. Mérei Ildikó által kifejlesztett Hungarofitt módszertani szakanyag alapján a következő próbákat mérjük:

-

az aerob állóképesség mérése: COOPER-teszt,

-

az alsó végtag dinamikus mérése: helyből távolugrás,

-

a hátizomerő-állóképeség mérése: hasonfekvésből törzsemelés,

-

a csípőhajlító és hasizom mérése: hanyattfekvésből felülés,

-

a vállöv és kar erejének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás.

Ezeket a méréseket évente két alkalommal, ősszel és tavasszal végezzük. A tanulók által elért eredményeket a teljesítménytáblázat segítségével átváltjuk pontokra. Az összesen elért pontok alapján minősítjük az eredményt, külön a fiúknak és külön a lányoknak. A fizikai teherbíró képesség minősítése: Ponthatárok

Minősítés

0-20 pont

nagyon gyenge

21-40 pont

gyenge

41-60 pont

elfogadható

61-80 pont

közepes

81-100 pont

jó

101-120 pont

kiváló

121-140 pont

extra

59


2.10 GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési–oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: - az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, -

az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése,

-

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása,

-

a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása,

-

a lemorzsolódás csökkentése, illetve megelőzése,

-

az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása,

-

megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése,

-

az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba,

-

együttműködés a szülői házzal.

2.10.1 2.10.1 Sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekhez kapcsolódó gyógypedagógiai tevékenység



SNI „A” gyógypedagógus



SNI „A” és SNI „B” közös csoport szervezése esetén a fejlesztést csak gyógypedagógus láthatja el, tekintettel arra, hogy a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megtartására a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján gyógypedagógus jogosult.



Az SNI ”B” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett pszichológus, fejlesztő pedagógus, is megbízható.

A heti időkeretet osztályonként kell megállapítani, ha a tanulót külön osztályban tanítják.

60


Integráló intézményben a törvényben meghatározott heti órakeretet 8 fős csoportokra kell meghatározni, az azonos ellátásra szoruló tanulók számát elosztva nyolccal. (A törvény 2013 08.31-éig, KT 52. § (6)). A tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Kivételt képeznek a szakértői véleményben egyéni foglalkoztatásra javasolt tanulók, számukra a szakvéleményben meghatározott óraszám biztosítása szükséges! Ez a szabályozás is változik, a 11/94-es iskolák működéséről szóló rendeletet módosító EMMI rendelet hatályba lépésével 2013. 09. 01-jétől. A tervezetben megjelent 138. § (1-2) bekezdése szerint, integrált nevelésben osztályonként kell biztosítani a rehabilitációs órákat, az azonos ellátásra jogosultakat 9 fős csoportokba osztva. Az időkeret akkor is felhasználható, ha min. 5 fő alkot csoportot. 4 főtől az órakeret 50% biztosított.

A gyógypedagógus a tanórákon kívül kiscsoportos fejlesztő foglalkozást tart. 2.10.1.1 Általános elvek Fejlesztés célja: a tanulókat képessé tenni az intelligenciájuknak és osztályfokuknak megfelelő szintű ismeretszerzésre és elsajátításra a NAT műveltségi területeinek megfelelően. (1) Szűrés  pedagógiai-pszichológiai korrekció kidolgozása  tanulási stílus felderítése  szorongáskeltő helyzetek felismerése

61


 részképesség gyengeség felismerése  képességterületek vizsgálata (kognitív, motoros, emocionális és szociális, kommunikációs) (2) Fejlesztés  zavar elmélyülésének megakadályozása  képességek differenciált fejlesztése és szinten tartása  hatékonyság növelése  stigmatizáció megakadályozása 2.10.1.2 Fejlesztés követelményrendszere Képességek fejlesztésének területei életkorra jellemző tevékenység és tanulási kiemelt életkorformát figyelembe véve Kognitív képességek  Észlelés fejlesztése (vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás) Emlékezés fejlesztése  szándékos bevésés  szemléletes-konkrét emlékezés  szóbeli-absztrakt emlékezés  megőrzés  felidézés  vizuális és auditív emlékezés Figyelem fejlesztése  szándékos figyelem fejlesztés  figyelem tartósság, megosztás és átkapcsolás  figyelem koncentráció 30-40 perc  intellektuális aktivitás fokozása  figyelemterjedelem, gondolkodás fejlesztése  konkrét művelet cselekvéssel  formális művelet  ismeretek, tevékenységek, módszerek és társképességek Fogalmi gondolkodás  alá-, fölé-, mellérendelés  hipotézisek felállításának fejlesztése  absztrakt-logikai gondolkodás

62


Gondolkodási stratégia fejlesztése  optimális stratégia kialakítása Emocionális és szociális képességek  motivációk kialakítása  viszonyok és társas kapcsolatok  önértékelés és önirányítás  szereptanulás Kommunikációs képesség és nyelvi fejlesztés  beszédfejlesztés - a beszéd formai oldalának fejlesztése  a beszéd tartalmi oldalának fejlesztése o beszédértés o nem nyelvi kifejezés o beszédkésztetés 2.10.1.3 Tanuláshoz szükséges egyéb képességek fejlesztése Képzelet  reális érzékelés  reproduktív és produktív Kreativitás  fluencia  flexibilitás  originalitás  redefiníció  szenzitivitás  kreativitás szóban Állandó fejlesztési területek:  szókincs, mondatalkotás,  nyelvi tudatosság, kommunikáció, írott és beszélt Képességfejlesztés  Gondolkodásfajták  Megfigyelés cselekvéses gondolkodás  Perceptív gondolkodás  Megértés fogalomalkotó gondolkodás  Logikus gondolkodás 63


 Megjegyzés (bevésés) algoritmizált és analógiai gondolkodás  Alkalmazás problémamegoldó gondolkodás  Kreatív gondolkodás  Értékelés alternatív gondolkodás Rehabilitáció Minden tanév elején kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknek valamely tantárgyból vagy műveltségterületből fokozott segítségnyújtásra van szükségük az előrehaladáshoz. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan kialakított tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely a 8-9 fős csoport igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek alkalmazását teszi szükségessé. Az egyéni megsegítés akkor lehet igazán hatékony, ha nem csupán a tanuló értelmi képességeit ismerjük meg, hanem igyekszünk minél több ismeretet szerezni egészségi- és lelki állapotáról, életkörülményeiről is. Ebben kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek. Az elért eredményekről és a további tennivalókról a kollégák időszakonként tájékoztatják egymást. A rehabilitáció helyszíne: az iskola 22-es tanterme. Fejlesztő foglalkozások: 

diszlexia



diszkalkulia



diszgráfia



beilleszkedési, magatartási zavar, a szakértői vélemény alapján.

Az iskolában két csoportba soroljuk a gyerekeket évfolyam alapján: 9-10. évfolyam, heti három óra, 11-12. évfolyam heti négy óra. A csoportokba azonos ellátású diákok vannak: kevert, specifikus zavar és diszlexia, kivéve a második csoportban, ahol két diák diszkalkuliás is. A csoportokban a létszám: 8,9. Ehhez járul még a következő tanévtől a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátása. 2.11 KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2.11.1 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2.11.1.1 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolánkban jelenleg működő környezetvédelmi szak miatt a tantestület intenzíven foglalkozik környezetnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül is. Tanulóink egy része a 13. évfolyamon technikusi végzettséget is szerez vagy szakirányban tanul tovább. Kollégáink egy része tehát minden akcióban, munkában részt vállal. A többiek tantárgyi konzultációk során osztályfőnökként vagy egy-egy feladat segítőjeként lesznek részesei a környezeti nevelésnek.

64


2008 óta a Környezettudatos Szakképző Iskolai Hálózat tagja vagyunk. 2009-ben 3 éves program összeállításával elnyertük az ökoiskola címet. 2.11.1.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is közük van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben Tanév eleji osztályszépítési verseny (Aranyseprű Díj) Szelektív hulladékgyűjtés Projektnap Tanórán kívüli programok Tanulóink rendszeresen részt vesznek versenyeken, amelyek különböző szintűek (városi, megyei, országos). Üzemlátogatásokat szervezünk (hulladékégető, papírfeldolgozó, GYŐRSZOL Hulladékkezelő Központ). A tanév során az osztályok, szakkörök kirándulásokon, múzeumlátogatásokon, vesznek részt. Ezek a helyszínek mindig lehetőséget adnak a környezetvédelem, természetvédelem különböző problémáinak megfigyelésére, megbeszélésére. Pályázatokon vesznek részt tanulóink és tanáraink is (lehet rajz, vers, tájsebészet, elmélet stb.). Rendszeresen megemlékezünk a jeles napokról (pl. Autómentes Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja „Ne vásárolj semmit” Nap, Nemzetközi energia-takarékossági Nap, Víz Világnapja, A Föld Napja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi Világnap) A programot bővítik és szélesítik az alkalmilag szervezett vagy rendezett programok (faültetés, kerékpártúrák stb.). Erőforrások

65


Céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Célunk magvalósításához tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartására. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközségeknek, valamint a környezetvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportoknak. Tanárok és diákok: A közös munka során sajátítják el a tanulók a legfontosabb ismereteket. Az együttműködés nélkülözhetetlen. Tanárok és szülők: Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket alkalmazzák otthon is, másrészt az egyes programjaink anyagi fedezetét - a lehetőségeiket figyelembe véve - a családok maguk is biztosítsák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen

66


szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési

munkánkat.

Tantestületünk

több

tagja

rendszeresen

vesz

részt

előadásaikon,

továbbképzéseiken. (Pl. Reflex) Évek óta jó kapcsolatban állunk velük. Szeretnénk, ha a jövőben több előadást, foglalkozást szervezhetnénk a közreműködésükkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. (Nemzeti Környezetügyi Intézet, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kormányhivatal Népegészségügyi Szervezete) Anyagi erőforrások Saját erőforrások Alapítvány: Az iskolai alapítvány programjainkhoz szükséges eszközök vásárlásához járul hozzá. Külső erőforrások Fenntartó: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete. Pályázat: Kollégáink folyamatosan figyelik a pályázati kiírásokat. Többen is foglalkoznak pályázatok írásával. A nyert összegeket a pályázatban kiírtaknak megfelelően használják fel. 2.11.1.3 Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  a fenntartható fejlődés,  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,  alapvető emberi szükségletek,  emberi jogok,  demokrácia,  elővigyázatosság,  biológiai és társadalmi sokféleség,  az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

67


 a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  a rendszerszemléletet,  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  szintetizálás és analizálás,  problémaérzékenység, integrált megközelítés,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat,  konfliktuskezelés és megoldás,  állampolgári részvétel és cselekvés,  értékelés és mérlegelés készsége. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell kezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

68


Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek:  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, módszerek, lehetőségek átadása, bemutatása,  új irodalmak bemutatása, beszerzése,  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témáinak kidolgozása. Hagyományok ápolása:  a korábban felsorolt tevékenységek folytatása. Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei),  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és épített környezetre, az emberre),  interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

(csoportmunka,

önálló

kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok),  tanórán kívüli szakórák szervezése,  természetvédelmi versenyekre felkészítés,  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon. 2.11.1.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  terepi munka során: tanulmányi kirándulások,  kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, 

„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítások rendezése és kérdőíves felmérés,

 modellezés,

69


 „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.  versenyek,  szakkörök,  iskolazöldítés,  témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.),  „jeles napok”,  Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők. Módszerek Megpróbálunk minél többféle módszert alkalmazni annak érdekében, hogy a gyerekek hatékonyabban elsajátítsák a szükséges ismereteket:  előadás,  beszélgetés,  játékok,  modellezés,  riportmódszer,  terepgyakorlati módszerek,  kreatív tevékenység,  közösségépítés,  művészi kifejezés,  vetítések,  szemléltetés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek, de folyamatosan pótolni kell az elhasználódottakat. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD könyvtárat. A témához kapcsolódó filmeket kell beszerezni. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke beépüljön az iskola pénzügyi tervébe. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott, és

70


látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel,  házi dolgozat készítése,  poszterek készítése és bemutatása,  faliújságon közölt információk készítése,  szórólapok készítése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból,  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása,  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése,  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel,  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Itt elsősorban a tudásanyagot tudjuk csak lemérni, a viselkedést és az alkalmazást majd csak később. A környezetvédelmi munkacsoport minden év elején elkészíti az éves munkatervet, amit el kell fogadtatnia. Az év végén pedig beszámol az elvégzett munkáról. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A kollégák rendszeresen részt vesznek különböző továbbképzéseken, amit a többiek számára is átadnak.

2.11.2 EGÉSZSÉG-NEVELÉSI PROGRAM 2.11.2.1 Helyzetelemzés egészségügyi szempontból

71


Az iskola elhelyezkedése egészségügyi szempontból megfelelő. Az iskolai büfé az iskola épületében vállalkozásban működik. A szolgáltatóval együttműködve törekszünk arra, hogy a választékon belül folyamatosan növeljük az egészséges életmódhoz, táplálkozáshoz szükséges termékek arányát, valamint figyelünk arra, hogy a termékeket minél kevesebb csomagolási hulladékkal értékesítsük, a szolgáltatás színvonalát javítsuk. 2.11.2.2 A szociális környezet Intézményünkbe egyre több tanuló érkezik csonka családból. Sok tanuló él egy szülővel vagy nevelőszülőknél. Ezen tanulók közül többen kiemelt figyelmet érdemelnek. Napjainkban egyre többet hallani az ún. civilizációs betegségekről, a helytelen életmódról, egészségtelen életvezetésről, káros környezeti hatásokról, melyek együttesen mérvadóak a lakosság halálozásában. 2.11.2.3 Tanulóink egészségi állapota Egyre több tanulónál jelentkeznek rendellenességek, így a gyógytornára utalt tanulók száma is emelkedett. Az allergiás megbetegedések számának növekedése, a fertőző betegségek sokszínűsége”, az asztmás megbetegedések, főként az alsóbb évfolyamokon a hiányos táplálkozás is mind megkívánja a környezettudatosabb gondolkodást, viselkedést. 2.11.2.4 Az iskola működése egészségnevelési szempontból Iskolánkban van iskolaorvos, asszisztens, védőnő, ifjúságvédelmi felelős. A tanári kar több tagja vett részt egészségnevelési továbbképzésen. Helyileg oldottuk meg a tantestület drogprevenciós képzését is. Mindenki részt vesz valamilyen formában az egészségnevelésben. Van képzett gyógytestnevelőnk. 2.11.2.5 Az egészségnevelés színterei iskolánkban Tanórai keretben A 9-13. évfolyamosok biológia és osztályfőnöki órák keretében foglalkoznak vele. Az egészségügyi szakközépiskolások és a szakiskolások szakmai alapozó tantárgyként tanulják. A többi tantárgy is bekapcsolódik, ahol lehet (pl. rajzórán plakátkészítés, kémiaórán káros anyagok ismerete, vegyszerek, testnevelésóra stb.). Nem hagyományos tanórai keretben  kirándulások, táborozások során (pl. bűnmegelőzési tábor) Tanórán kívüli programok 72


 versenyek (elsősegély-nyújtási verseny 7-8. osztályosoknak),  évek óta megrendezzük az Egészségnapot,  sportnapot tartunk,  rendszeresen megemlékezünk az idevonatkozó Jeles Napokról (Rokkantak Napja, Élelmezési Világnap, AIDS-elleni Világnap, Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Dohányzásmentes Világnap),  különböző akciókban veszünk részt (Egészségpiac). Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolaorvos:

Segíti a tanárok munkáját. Felméri a tanulók egészségi állapotát, figyelmeztet a gondokra.

Ifjúságvédelmi felelős: Problémás esetek ügyében jár el. Asszisztens:

Állandó jelenlétével segíti a mindennapi munkát. Foglalkozásokat vezet, tanácsokat ad.

Védőnő:

Az iskolaorvossal együtt dolgozik. Egészségügyi felvilágosító foglalkozásokat vezet az iskolában.

Anyagi erőforrások Fenntartó:

költségvetési forrás

Pályázat Alapítvány Iskolán belüli együttműködés (partnerek) Minden iskolának szüksége van partnerekre, hogy munkájukat hatékonyabbá tehesse. Az itt felsorolt intézményekkel már régóta jó kapcsolatot építettünk ki. Továbbra is szeretnénk, ha munkánkat támogatnák, segítenék, tanácsokkal látnának el bennünket.  Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv,  WHO Programiroda,  Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat,  Nevelési Tanácsadó,  Rév,  Alkalmi szponzorok,

73


 Rendőrkapitányság,  KEF,  Drogambulancia,  Megyei Kórház Mentálhigiénés osztálya,  Győri Esélyek Háza. 2.11.2.6 Alapelvek, jövőkép, célok Cél Tudatformálás, helyes szokások és magatartásformák kialakítása. Ezek segítségével a testilelki jólét állapotának elérése. A konkrét céloknál (majd annak részletezésénél) figyelembe vettük a minőségbiztosítás által készített kérdőívekben tapasztaltakat. Konkrét célok  osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának kidolgozása,  dohányosok számának csökkentése,  hagyományaink folytatása,  az iskola drogstratégiájának elkészítése,  drogprevenciós program folytatása. Taneszközök Szakkönyvek, módszertani anyagok, filmek beszerzése. Minőségfejlesztés A munkacsoport minden év elején elkészíti az arra az évre vonatkozó tervét, elfogadtatva a vezetőséggel. Év végén beszámol az éves munkáról. Tapasztalatait felhasználva készíti el a következő évi programot. 2.12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE 2.12.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az iskola épülete, funkcióra való alkalmassága: Iskolánk főépülete 1981-ben épült. A főépületben jelenleg  15 osztályfoglalkozásra (34 fő),  7 csoportfoglalkozásra (16-18 fő) alkalmas tanteremmel,  2 demonstrációs teremmel,

74


 4 szaktanteremmel,  1 könyvtárral,  1 aulával,  1 tornateremmel rendelkezik.

Elvileg a rendelkezésünkre álló tanteremszám lehetővé teszi a tanulócsoportok elhelyezését, gyakorlatilag azonban bizonyos területeken tanteremgondjaink vannak. Több esetben elméleti órát kell tartanunk a laboratóriumban, vagy közismereti órát szakmai gyakorlóteremben. A fejlesztés mellett továbbra is fokozott figyelmet kell fordítanunk az épület folyamatos felújítására, karbantartására. Felújítási tervünk az alábbiakat tartalmazza: * a főépület bejáratának átalakítása, *

tantermek, folyosók festése, ajtók mázolása,

* a beépített szekrények rendbetétele, * a folyosók és a tantermek világításának korszerűsítése, * demonstrációs terem kialakítása, fiú-lány öltözővel, mosdóhelyiséggel, * a gyakorlati oktatásvezető számára irodahelyiség létrehozása, * az udvar szépítése, * ugrógödör és futópálya kialakítása. A 2012-2013. tanévben megvalósult a tornaterem padlójának cseréje és az épület ablakainak egy részét korszerűsítettük. Az iskola tárgyi ellátottsága: Intézményünk tárgyi ellátottsága az egyes területeken más és más, igaz, a lehetőségeink is eltérőek. A környezetvédelmi szakképzés eszközellátása jó. A kollégák fejlesztési elképzeléseiket tudatosan tervezik. Folyamatos az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakma eszközigényének beszerzése pályázati forrásokból és fenntartói támogatással. A közismereti tantárgyak eszközellátottsága jó. Pályázatok készítésével folyamatosan igyekszünk a lehetőségeket megragadva eszközállományunkat fejleszteni. Lehetőségét és szükségét látjuk digitális tananyagok beszerzésének.

75


2.12.2 Szakmai, személyi feltételek Iskolánk tantestületének engedélyezett létszámkerete 38,5 fő. Az iskola képzési szerkezetének megfelelően folyamatos az átképzés, és új belépők is megjelennek. Az oktató-nevelő munkát egy fő ifjúságvédelmi felelős, egy fő oktatástechnikus és egy fő laboráns segíti. A folyamatos önképzésre, továbbképzésre a nevelőtestület többségében mindig is megvolt az igény. Ezt azonban a továbbképzési támogatás megvonása nehezíti. Az iskola gazdasági-ügyviteli és technikai dolgozóinak létszáma biztosítja a hatékony munkavégzést. Az iskola tárgyi és személyi feltételei a fent vázolt fejlesztésekkel és továbbképzésekkel biztos alapot adnak a továbblépéshez.

76


2.12.3 Finanszírozási feltételek Az iskola tan- és óratervei, valamint alapító okirata alapján a 2012-2013-ban tanévben az alábbi

Osztályok száma

Kötelező óra 52. § (3)

Összesen

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. ÖSSZ.

0 0 0 0 0 0 2 2 2 2 0 8

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30 30

0 0 0 0 0 0 0 0 55 55 60 60 0 230

5. 6. Nem kötelező óra* 52. § (7) 2 0 2 0 2 0 2,25 0 5,625 0 5,625 0 7,5 0 7,5 0 12,375 24,8 12,375 24,8 18 36 18 36 18 0 122

7.

8.

1 1 1 1,125 1,125 1,125 1,25 1,25 1,375 1,375 1,5 1,5 1,5

9.

10. 11.

12.

Tehetségg Mindenna ondozás pos 52. § (11) testnevelés c) 12% : köznevelés iÖsszesen tv. 97. § (6), 27. § ÖSSZESE (11) N

4.

Összesen

3.

1. sz. mell. II. 7. pont 5%

2.

Összesen

1.

Évfolyam

táblázatban kimutatott időkerettel rendelkezik a közismereti órák tekintetében:

0 0 0 0 0 0 0 0 2,75 2,75 3 3 0 11,5

2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3 3,3 3,3 3,6 3,6 3,6

0

0

0

0

5

5

5

0 0 0 0 0 0 0 0 87,5 82,5 99 99 0 368

Ehhez jönnek még a szakképzési és egyéb foglalkozások óraszámai:

Közismereti évfolyamok óraszáma összesen Szakképzési évfolyamok óraszáma összesen Alapfokú művészetoktatás óraszáma összesen Gyógytestnevelés összesen (3 óra/16 fő) Önhibáján kívül magántanulóvá vált tanulók óraszáma összesen Kollégium óraszáma összesen Iskolarendszerű felnőttoktatás összesen

368 424,75

Az intézmény összóraszáma

798,8

SNI habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszáma összesen [52. § (6)]

6

11

77


2.12.4 A 2013-2014. tanévtől a középiskola időkeretét az alábbi táblázat alapján is számoljuk: 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez – Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete Évfolyam

Osztályok

Gyermek, tanuló heti óraszáma testnevelés nélkül

testnevelés

heti időkerete órák testneveléssel

engedélyezett

SNI-s tanulók test, egészségügyi és pedagógiai célú

egyéb

9. évfolyam

30

5

35

57

4

10. évfolyam

31

5

36

57

4

11. évfolyam

30

5

35

58

5

12. évfolyam

30

5

35

58

5

Ebből az időkeretből oldjuk meg:  egyes tantárgyak csoportbontásait,  a nem kötelező órakeretből választható tantárgyak csoportjainak kialakítását,  a tanórán kívüli (az iskola SZMSZ-ében meghatározott) foglalkozásokat,  a sportköri (heti 8 óra) foglalkozásokat,  a mindennapos testnevelést (heti 5 óra),  az emelt- és középszintű érettségire való felkészítést. Az időkeret elosztása tanévenként más és más, alkalmazkodik a tanulói választásokhoz.

78


3

AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

2009-2010-es tanévtől iskolánk tagja Győr Megyei Jogú Város TISZK szervezetének. Ezért szakmai programunk célrendszerét a TISZK célrendszerével összehangoltan alakítottuk ki.

3.1

A TISZK CÉLRENDSZERÉNEK MEGHATÁROZÁSA

CÉL

TEVÉKENYSÉG

1.

A régió szakképzésének és/vagy a pályázatban meghatározott szakképesítések/szakmacsoportok összehangolása, a képzés gazdasági fenntarthatóságának növelése.

2.

Olyan naprakész ismereteket átadása, amelyekre a gazdaság igényt tart.

3.

A munkaerő-piaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer megteremtése. A szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel. A szakképzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása.

A szakképző iskolák szakmai és intézményi együttműködésével, integrációjával, koncentrációjával kapcsolatos szervezetfejlesztés, közös tudás és humánerőforrás - menedzsment, irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása. A TISZK és intézményei közös marketing stratégiájának kialakítása. Képzési igényfeltárás, igényfelmérés egységes rendszerének, módszertanának kialakítása, beleértve a munkaerő-piaci szervezet regionális intézményrendszerével, gazdasági kamarával felépítendő szakmai kapcsolattartás egységes kereteinek kialakítását is. Az új képzési struktúra kialakításához köthető, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés.

4. 5.

3.2

Pályaválasztási- és pályaorientációs, továbbá karrier-tanácsadási feladatok ellátása. Átjárhatóságot biztosító képzési rendszer kialakítása. A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.

CÉLOK

-

A pályaorientáció intézményi megjelenésének erősítése, fokozása.

-

A tanulók igényének teljesebb kiszolgálása.

-

Az igény felkeltése a pályaorientációs szolgáltatások iránt.

-

A pályaválasztás fontosságának, a sokoldalú, differenciált mérlegelés szükségességének elfogadtatása.

79


-

Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).

-

Továbbtanulásra való felkészítés.

-

Munkába állásra való felkészítése.

-

Pályamódosításra való felkészítés.

-

Az

életpálya–építés/felnőttlétre

történő

felkészülés/karrierépítés

alap-

és

kulcskompetenciáinak fejlesztése.

3.3

A TISZK PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK FOLYAMATA

-

Eddigi/előző/megelőző tanulói életút feltérképezése.

-

Kiinduló állapotfelmérés: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák területén, megfigyelés a kulcskompetenciák területén, pszichés és szociális állapot feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése.

-

Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű tanuló esetében).

-

Egyéni fejlesztési terv készítése.

-

Nyomon követés a keretrendszer segítségével.

-

Szakmacsoport/szakma választásához tanácsadás, a pályaorientációs tanácsadás záró fő tevékenységeként.

3.4

FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK: CÉLOK – TEVÉKENYSÉGEK

Fejlesztendő alapés kulcskompetenciá k Elemzőkészség; állampolgári kompetenciák; jogkövető magatartás; szövegalkotás. Megértés – meghallgatás; jogérvényesítés képessége

A mai gyakorlat

jellemző Javasolt tevékenységek

Ismeretek közlése Kompetencia alapú történik, nem oktatás (motiváció kompetenciafejlesztés. formálás és készségfejlesztés fókuszú oktatás); együttműködésen alapuló Nincs kompetenciafejlesztés. csoportmunka módszerei (kooperatív

Szakember igény

Lehetséges partnerek

A fejlesztés színterei

Tantestület (tanárok, oktatók) fejlesztő pedagógus, mentálhigié nés szakember, pályaválasz tási felelős,

Nevelési tanácsadó, pályaválasztá si tanácsadó, munkáltatók, képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok

Közismereti órák, szakmai alapozó órák, szakmai órák, fejlesztő foglalkozások, szabadidő

80


Szociális – Gyakorlat hiánya. társadalmi kompetenciák Problémamegoldó és konfliktuskezelő képesség Manuális A képzés nem készségek, gyakorlatorientált. munkatapasztalat

módszerek); gyakorlatorientált képzés

Gyakorlat -, tevékenység központú oktatás; portfolió Pályaismeret. Szöveges ismertetők, Tapasztalatszerzés, esetleg bemutató tapasztalatcsere, kisfilmek. személyre szóló tanácsadás. Foglalkoztatási és Alig van jelen. Álláskereső, munkaerő – piaci személyiségfejlesztő ismeretek tréningek

pályaválasz tási szakember

Oktatók, szakoktatók , pályaválasz tási felelős, pályaválasz tási szakember , közismereti tanárok

Potenciális munkaadók, kamarák, érdekvédelmi szervezetek

TISZK, központi műhely, gyakorlati munkahely, Közismereti órák, szakmai alapozó órák, szakmai órák, fejlesztő foglalkozások, szabadidő

Javaslat: -

Az eredményes pályaválasztás pszichés jellemzőinek feltárása.

-

Reális önismeretre alapozott, reális jövőkép kialakítása.

-

Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).

-

Továbbtanulásra való felkészítés.

-

Munkába állásra való felkészítése.

-

Pályamódosításra való felkészítés.

Célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységek: Cél

Fejlesztendő alapés kulcskompetenciák Az eredményes Tanulás iránti pályaválasztás motiváció; munka pszichés iránti attitűd; összetevőinek feltárása.

Reális önismeretre

Normaalkotás, önérvényesítés,

Javasolt tevékenységek

tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, személyes tulajdonságok, fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint) feltárása, tudatosítása társadalmi A valósággal való

Szakember igény

Lehetséges partnerek

Pályaválasztási szakember, pszichológus, osztályfőnök, közvetve tantestület.

Pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadó, bizottságok

81


alapozott, reális kommunikációs jövőkép helyzethez, illetve a kialakítása. partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás.

szembesítés, a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, illetve a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése.

Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret)

a munka világa; az egyes pályák ismerete; pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak; munkahelyi ártalmak; alapvető munkaügyi dokumentumok

Továbbtanulásra, munkába állásra, pályamódosításra való felkészítés.

Információkezelés (adatgyűjtés, adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok, információalkotás, lényegkiemelés, koherencia – teremtés)

források, információk felkutatása, használata; elhelyezkedés lehetőségeiről, veszélyeiről; beilleszkedés a munkahelyen, a munkavállaló jogai, kötelességei; munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele

A pályaorientációs eszköz portfolió kialakításához kapcsolódóan workshop, SWOT készítés.

82


3.5

SZAKKÖZÉPISKOLAI

KÉPZÉS

MŰSZAKI

SZAKTERÜLETEN,

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS

SZAKMACSOPORTBAN

A képzés 2001-ben 9. évfolyamon indult (MK 2001/28/II. szám) és 2003-tól folytatódott (MK 2003/43/II. szám) a kerettantervek szerint. A képzési idő négy év, a képzés érettségi vizsgával zárul. A 2001-2002. és 2002-2003. tanévben a 9-10. évfolyam szakmai orientációt kapott (orientációs ismeretek és orientációs gyakorlatok). A 2003-2004-es tanévtől a 9-12. évfolyamon egységesen szakmacsoportos alapozó képzés folyik. A 2008-9-es tanévtől az új OKJ-ra való áttérés miatt a modulrendszerű oktatás szerinti tantárgyi modulok: 9. évfolyamon - Műszaki ábrázolás - Természettudományos vizsgálatok (gyakorlat)  Kémiai vizsgálatok  Fizikai vizsgálatok  Biológiai vizsgálatok 10. évfolyamon - Természettudományos vizsgálatok (gyakorlat)  Kémiai vizsgálatok  Fizikai vizsgálatok  Biológiai vizsgálatok 11. évfolyamon - Környezetvédelmi alapismeretek - Földméréstan - Vízgazdálkodási alapismeretek  Hidrológia és hidraulika - Környezetvédelmi vízgazdálkodási alapgyakorlatok  Környezetvédelmi gyakorlatok  Hidrológia és hidraulika gyakorlatok  Földméréstan gyakorlatok 12. évfolyamon - Környezetvédelem és környezettechnika - Analitika - Környezetvédelmi vízgazdálkodási alapgyakorlatok  Környezetvédelmi gyakorlatok  Analitika gyakorlatok  Környezettechnika gyakorlatok

83


A 9-10. évfolyam tantárgyai moduljai megalapozzák a pályaorientációt a műszaki szakterület szakmái felé. A 11-12. évfolyam tantárgyi moduljai a környezetvédelmi vízgazdálkodási szakmák megalapozását biztosítják. A 9-12. évfolyam tantárgyi moduljai beszámíthatók a környezetvédelem-vízgazdálkodás kerettantervvel szabályozott érettségire épülő technikusképzésben (környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodó) OKJ 54 850 01 0010 54 06), egy tanévnyi képzési idő terjedelemben. 3.5.1

Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodó) szakképzés

A képzés célja: Olyan szakemberek biztosítása az ipari és mezőgazdasági üzemek, települési önkormányzatok, hivatalok, hatóságok számára, akik alkalmazzák a szakmai előírásokat, nyilvántartásokat vezetnek, és adatszolgáltatást végeznek. Részt vesznek tervek készítésében, méréseket végeznek, értékelnek. Fenntartási, kezelési feladatokat látnak el, ellenőrzést tartanak, közreműködnek hatósági eljárásban, vízgazdálkodási létesítmények létesítésében, üzemeltetésében, valamint vízhasznosítási, vízkárelhárítási feladatok végrehajtásában. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: Elágazások:

Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség:

54 850 01 Környezetvédelmi technikus Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 01 Megnevezés: Energetikai környezetvédő Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 02 Megnevezés: Hulladékgazdálkodó Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 03 Megnevezés: Környezetvédelmi berendezés üzemeltetője Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 04 Megnevezés: Környezetvédelmi méréstechnikus Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 05 Megnevezés: Nukleáris energetikus Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 06 Megnevezés: Vízgazdálkodó 1 év 60% 40% érettségi vizsga a környezetvédelem szakmacsoport kerettantervi anyagának teljesítése a 9-12. évfolyamon

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmai programja 2009-10. tanévtől

84


Modul szám

megnevezés

Tananyagegység szám

267/1.0/1214-06

1214-06

megnevezés

Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok

Általános környezetvédelmi feladatok 267/2.0/1214-06

267/3.0/1214-06

Műszaki feladatok

Mérési feladatok

Tananyagelem Szám

megnevezés

Tantárgy

267/1.1/121406 267/1.2/121406 267/1.5/121406 267/1.6/121406 267/1.3/121406

Talaj és levegő mint környezeti elemek

267/1.4/121406

Hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem és környezettechnika

267/2.1/121406 267/2.2/121406 267/2.3/121406 267/2.4/121406 267/2.5/121406 267/3.1/121406

Környezettechnika alapjai, műveletei

Alapgyakorlatok

267/3.2/121406

Víz mint környezeti elem

Környezetvédelem

Ökológia alapjai Természetvédelem alapjai Épített környezet védelme

Hidrológia alapjai Hidraulika alapjai Gépészet alapjai Automatizálás alapjai

Hidrológia és hidraulika Gépészet és automatika

Természeti környezeti elemek Környezetvédelmi jellemzőinek mérése mérések Épített környezethez kapcsolódó környezetvédelmi Alapgyakorlatok mérések


267/4.0/1214-06

267/5.0/1214-06

267/1.0/1215-06

1215-06

Környezetvédelmi technikus feladatok 267/2.0/1215-06

267/3.3/121406

Föld- és vízmérési feladatok

Alapgyakorlatok (+Környezetvédelmi mérések)

267/3.4/121406

Gépészeti és villamos alapmérések

Gépészeti gyakorlatok

267/4.1/121406 267/4.2/121406 267/4.3/121406 Műszaki koordinációs és szakigazgatási feladatok 267/4.4/121406 267/4.5/121406 267/4.6/121406 267/5.1/121406 Biztonságtechnika és környezetegészségügy 267/5.2/121406 267/1.1/121506 Technológiák 267/1.2/1215környezetterhelése 06 267/1.3/121506 267/2.1/121506 Környezetvédelem az ipari 267/2.2/1215technológiákban 06 267/2.3/121506

Szakigazgatási alapok Hatósági feladatok Jogszabályi környezet figyelése Szabályozási környezet figyelése Műszaki előkészítés Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció Munka- és tűzvédelem Környezetegészségügy

Jog és szakigazgatás

Műszaki előkészítés és koordináció Munkavédelem és egészségügy

Talajszennyező technológiák Vízszennyező technológiák

Technológiák környezetterhelése

Levegőszennyező és zajterhelő technológiák Környezetközpontú Irányítási Rendszer Környezeti hatásvizsgálat

Környezetvédelem

Elérhető legjobb technológia

86


267/3.0/1215-06

267/4.0/1215-06

267/1.0/1221-06

1221-06

Vízgazdálkodó feladatok

267/2.0/1221-06

Ipar és gazdaság

Az ipari tevékenység környezetterhelésének mérése

Létesítési feladatok

Vízkárelhárítási és vízrendezési feladatok

267/3.0/1221-06

Vízhasznosítási feladatok

267/4.0/1221-06

Üzemeltetési, üzemellenőrzési feladatok

267/2.4/121506 267/3.1/121506

Műszaki dokumentáció az ipari technológiákban

Alapgyakorlatok

Marketing

Marketing

267/3.2/121506

Bírságszámítás


267/4.1/121506

Porvizsgálatok

267/4.2/121506 267/1.1/122106 267/1.2/122106 267/1.3/122106

Gázelemzések

267/1.4/122106

Vízépítési gyakorlati feladatok

267/1.5/122106 267/2.1/122106 267/2.1/122106 267/3.1/122106 267/3.2/122106 267/4.1/122106 267/4.2/122106 267/4.3/122106

Munkahelyi gazdálkodási feladatok Vízkár- és vízminőségikárelhárítás

Mérési gyakorlatok

Résztervezési feladatok Építési feladatok

Vízépítés

Építőanyagok

Vízgazdálkodási gyakorlat Vízépítés

Vízrendezési feladatok Települési vízgazdálkodás

Vízgazdálkodás

Mezőgazdasági vízhasznosítás Vízkárelhárítási létesítmények, berendezések Vízgazdálkodási Mezőgazdasági vízhasznosítási létesítmények gyakorlat Vízi közművek

87


Műszaki alapismeretek Földméréstan Analitika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

88


Évfolyam Tantárgy

9. évf. heti

10. évf. heti

Környezetvédelem

11. évf. heti

Óraszám 12. évf. heti

éves

Elméletigényes gy. éves

Gyakorlat éves

Összesen éves

74

74

128

128

* 4

Alapgyakorlatok Hidrológia és hidraulika

5*

160

2

Gépészet és automatika

2 4

160

74

74

64

64

4

296

Alapgyakorlatok Alapgyakorlatok (+Környezetvédelmi mérések)

heti

2

Környezetvédelem és környezettechnika

Környezetvédelmi mérések

14. évf. Elmélet

296

* 5

185

185

Gépészeti gyakorlatok

2


4

128

128

Műszaki előkészítés és koordináció

1

32

32

Munkavédelem és egészségügy

1

32

32

Technológiák környezetterhelése

2

64

64

Környezetvédelem

4*

128

128

1

32

32

Alapgyakorlatok Marketing

64

64

*



Mérési gyakorlatok

2

Vízépítés

4

Vízgazdálkodási gyakorlat Vízépítés

128

128

160

160

*

5

Vízgazdálkodási gyakorlat

4

2 1

6

4

10

128

128

74

74

37

37

1

2

96

96

10

1 1 36

32 32 1315

32 32 2212

Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

64

*

Vízgazdálkodás

Műszaki alapismeretek Földméréstan Analitika

64

345

552

Mivel a központi program csak ajánlást tartalmaz, és a szakmai gyakorlati óraszám 897 óra, ezért nem tartunk összefüggő nyári szakmai gyakorlatot. A 40 órás záró szakmai gyakorlat a szorgalmi időszak befejezése után a szóbeli vizsgára való felkészülést szolgálja.

90


Beszámíthatóság A műszaki szakterület környezetvédelem (vízgazdálkodó) szakmacsoportos képzést nyújtó szakközépiskolában érettségizett tanulók számára a képzési idő egy év. Az egy éves szakmai képzés feltétele a műszaki szakterület környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoport kerettantervi tananyagának teljesítése a 9-12. évfolyamon az alábbi óraszámokban:

Elmélet Gyakorlat Összesen

9. 74 148 222

10. 0 148 148

11. 185 185 370

12. 160 160 320

Összesen 419 641 1060

A képzés központi programmal szabályozott. A modulok követelményeit tantárgyakba rendeztük, így tantárgyakat értékelünk, nem pedig modulokat. A szakmai képzés részleteit a helyi tanterv tartalmazza, amely a pedagógiai program mellékletét képezi. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk.

91


54 850 01 Környezetvédelmi technikus - modultérképe Szakmai és SzakmaRendelet vizsgakövet csoport elmény 12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

12/2008. (IV. 30.) KvVM

14

Szakképesítés megnevezése Elágazás | Rész | Ráépülés

Modulok Közös | Saját | Kiegészítő

54 850 01 Környezetvé delmi technikus 54 850 01 0010 54 01 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok Energetikai 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok környezetvédő 1216-06 Energetikai környezetvédő feladatok 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok 54 850 01 0010 54 02 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok Hulladékgazdálkodó 1217-06 Hulladékgazdálkodó feladatok 54 850 01 0010 54 03 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok berendezés 1218-06 Környezetvédelmi berendezés üzemeltető feladatok üzemeltetője 54 850 01 0010 54 04 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok méréstechnikus 1219-06 Környezetvédelmi méréstechnikus feladatok 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok 54 850 01 0010 54 05 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok Nukleáris energetikus 1220-06 Nukleáris energetikus feladatok 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok 54 850 01 0010 54 06 1215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok Vízgazdálkodó 1221-06 Vízgazdálkodó feladatok

92


3.6

SZAKKÖZÉPISKOLAI

KÉPZÉS HUMÁN SZAKTERÜLETEN EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

SZAKMACSOPORTBAN

A képzés 2003-ban indult 9. évfolyamon a kerettantervre (MK 2003/43/II. szám) épülve, a képzési idő 4 év. A képzés érettségivel zárul. A 9-12. évfolyamon a tanulók egészségügyi, illetve szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek és egészségügyi, illetve szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgyakat tanulnak. Tantárgyi modulok az egészségügyi szakmacsoportban: 9. évfolyamon - Tanulásmódszertan - Kommunikáció (gyakorlatok) - Környezetkultúra (gyakorlatok) - Testnevelés (az emelt szintű testnevelés oktatásban részt vevő osztályokban) 10. évfolyamon - Egészségtan - Ön- és társismeret (gyakorlatok) - Egészségügyi pályák világa (gyakorlatok) - Testnevelés (az emelt szintű testnevelés oktatásban részt vevő osztályokban) 11. évfolyamon - Általános és személyiség-lélektan - Fejlődéslélektan - Egészséggondozás - Szakmai kommunikáció (gyakorlatok) 12. évfolyamon - Szociálpszichológia - Mentálhigiéne - Anatómia - Gondozástan (gyakorlatok)

93


Tantárgyi modulok a szociális szolgáltatások szakmacsoportban 9. évfolyamon - Tanulásmódszertan - Kommunikáció (gyakorlatok) - Környezetkultúra (gyakorlatok) - Testnevelés (az emelt szintű testnevelés oktatásban részt vevő osztályokban) 10. évfolyamon - Egészségtan - Ön- és társismeret (gyakorlatok) - A szociális pályák világa (gyakorlatok) - Testnevelés (az emelt szintű testnevelés oktatásban részt vevő osztályokban) 11. évfolyamon - Pszichológiai alapismeretek - Szakmai kommunikáció, mentálhigiéné (gyakorlatok) - Életmód (gyakorlatok) 12. évfolyamon - Társadalomismeret és szociálpolitika - Szociálpszichológia - Gondozástan (gyakorlatok) A fenti tantárgyak megalapozzák a pályaorientációt a humán szakmák felé és az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmákat.

94


3.6.1

Egészségügyi asszisztens (általános asszisztens) szakképzés

A képzés célja: A

rendelőintézetekben

legjellemzőbb

munkakörök,

foglalkozások

betöltéséhez

szükséges

kompetenciák elsajátíttatása a követelménymodulokban meghatározottak szerint. Az asszisztens az orvos utasításai alapján elvégzi a diagnózis megállapításához és a betegségek kezeléséhez szükséges teendőket.

A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése:

52 720 01 Egészségügyi asszisztens

Szakképesítések köre: Elágazások:


Általános asszisztens 52 720 01 0010 Azonosítószám: 52 01 Fogászati Megnevezés: asszisztens 52 720 01 0010 Azonosítószám: 52 02 Gyógyszertári Megnevezés: asszisztens 52 720 01 0010 Azonosítószám: 52 03 2 év 40% 60% érettségi vizsga nem szükséges Megnevezés:

95


Modul szám

megnevezés


megnevezés

Tananyagelem szám

Kommunikáció

1.0/2321-06

Kommunikáció a beteggel, a munkatársakkal

Interakció az 2321-06 egészségügyi ellátásban

Asepsis-antisepsis2326-06 munkavédelemkörnyezetvédelem

Etikus, jogszerű kommunikáció

3.0/2321-06

Pedagógiai feladatok ellátása

1.0/2326-06

Fertőtlenítés-sterilizás

Kommunikáció szaknyelven

Orvosi latin

Kommunikáció idegen nyelven

Szakmai idegen nyelv

Informatika

Etika

Informatika Egészségügyi ügyvitel és dokumentáció Etika-szakmai etika

Jogi ismeretek

Jogi ismeretek

Pedagógia

Pedagógia

Mikrobiológia Fertőtlenítés-sterilizálás Közegészségtan, járványtan

2.0/2326-06

Munkavédelem

1.0/2327-06

A sérülések osztályozása

2.0/2327-06

A szervezet működését károsító állapotok

Fertőtlenítés-sterilizálás Közegészségtan-járványtan

Munkavédelem Tűzvédelem Környezetvédelem

Első ellátás2327-06 elsősegénynyújtás

Kommunikáció-szakmai kommunikáció Szociológia Pszichológia-szociálpszichológia

Adminisztráció, dokumentáció 2.0/2321-06

Tantárgy

megnevezés

Elsősegélynyújtás elméleti alapismeretei Szakmai teendők az elsősegénynyújtás során

Munkavédelemkörnyezetvédelem

Elsősegélynyújtás


Egészségmegőrzésegészségfejlesztés2328-06 egészségnevelés asszisztenseknek

1.0/2328-06

2.0/2328-06 3.0/2328-06

2374-06

Betegmegfigyeléstünetfelismerés

Diagnosztizálás2375-06 monitorozáselőkészítés

Beavatkozás2376-06 asszisztálásdokumentálás

1.0/2374-06

A testi egészség fenntartása

A mentális egészség fenntartása A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei

Megfigyelési feladatok

Anatómia-élettan

Anatómia-élettan

Egészséges életvitel Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés

Egészségtan

Mentálhigiéné

Mentálhigiéné

Egészségnevelés, egészségfejlesztés Egészséges ember mutatói és az eltérések okai

Egészségnevelés Betegmegfigyelés

Az egészséges ember mutatói Az egészségestől eltérő jelek, tünetek

Kórtan-klinikai alapismeretek

1.0/2375-06

Diagnózisok felállítása

Diagnózisok felállítása

Diagnosztikai ismeretek

1.0/2376-06

Sebészeti beavatkozások

Sebészeti beavatkozások

Sebészeti alapismeretek

2.0/2376-06

Terápiás alapismeretek

Terápiás alapismeretek

Terápiás ismeretek

3.0/2376-06

A beteg pszichés támogatása

A beteg pszichés támogatása

Ápoláslélektan

4.0/2376-06

Belgyógyászati gyakorlat

Belgyógyászati gyakorlat

Gyakorlat belgyógyászati osztályon

5.0/2376-06

Sebészeti gyakorlat

Sebészeti gyakorlat

Gyakorlat sebészeti osztályon

Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti oktatási nap Heti gyakorlati nap

97


Évfolyam Tantárgy

Kommunikációszakmai kommunikáció Szociológia Pszichológiaszociálpszichológia Orvosi latin Szakmai idegen nyelv Informatika Egészségügyi ügyvitel és dokumentáció Etika-szakmai etika Jogi ismeretek Pedagógia

13. évf. I. félév

13. évf. II. félév

14. évf. I. félév

14. évf. II. félév

heti

heti

heti

heti

Óraszám ElméletElmélet igényes Gyakorlat Összesen gy. éves éves éves éves

2

34

1 1

1

1

1 1

34

17

17

34

34

1

34

34

34

34

0,5

0,5

17

17

0,5

0,5

17

17

1 1 1

1 1 1

34 34 34

Fertőtlenítéssterilizálás

1

1

17

17

34

Közegészségtanjárványtan

1

1

Munkavédelemkörnyezetvédelem

1,5

1,5

34

17

51


3

3

34

68

Anatómia-élettan

4

4

136

136

1,5

1,5

51

51

Mentálhigiéné Egészségnevelés

1 1

1 1

Betegmegfigyelés

5

5

102

Kórtan-klinikai alapismeretek

2

2

68

Egészségtan

Diagnosztikai ismeretek Sebészeti alapismeretek Terápiás ismeretek

34 34 34

102

34 34

6

3

3 6

3

68

34 34 282

452 68

90

51

192

333

34

17

51

81

60

141


Ápoláslélektan

2

34

40

74

Gyakorlat belgyógyászati osztályon

200

200

Gyakorlat sebészeti osztályon

200

200

34

64 34

914

2382

Osztályfőnöki Testnevelés

1 1

1 1

1

1

Összesen: Heti tanítási nap

33 5

28 4

20 3

7 1

Heti gyakorlati nap

0

1

2

4

64 932

536

Területi gyakorlatok

1.0/x Rendelőintézet 1.0/x Rendelőintézet, diagnosztikai részlegek 3.0/ x Sebészet 4.0/x Belgyógyászat 5.0/x Sebészet Nyári gyakorlat Évközi: Intézményi gyakorlat összesen

13. évf. I. 13.évf. II. 14.évf. I. 14.évf. II. Megjegyzés f.é. f.é. f.é. f.é. Össz. 2374-06 Betegmegfigyelés-tünetfelismerés 136+90* 56 192+90* *nyári gyakorlat 2375-06 Diagnózisok felállítása 64 128 192 2376-06 Beavatkozás-asszisztálás-dokumentálás 40* 40 32 168 200 80 120 200 0 90 0 0 90 0 136 272 416 914 0 136 272 416 914

*Ápoláslélektan gyakorlat

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 90 óra. Beszámíthatóság Az egészségügyi szakmacsoportban tervezzük a szakmai képzés átalakítását úgy, hogy a 2, illetve 3 éves képzési időt 1 évvel lerövidíthessük. Ennek feltétele az egészségügyi szakmacsoport kerettantervi tananyagának teljesítése a 9-12. évfolyamon. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a szakmai tárgyakat az alapozó szakaszban magasabb óraszámban tanítjuk. Ennek kidolgozása folyamatban van. A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. A modulok követelményeit tantárgyakba rendeztük, így tantárgyakat értékelünk, nem pedig modulokat. Az új moduláris rendszerű OKJ-s vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek.

99


A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi, amelyet a központi program alapján állítottunk össze. Tartalmazza a szabadsáv terhére szereplő tantárgyak tananyagtartalmát is. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk.

100


52 720 01 Egészségügyi asszisztens - modultérkép Rendelet

Szakmai és Szakmavizsgakövetelm csoport ény

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

32/2008. (VIII.

1



52 720 01 Egészségügyi asszisztens 52 720 01 0001 54 01 Audiológiai 2372-06 Audiológia szakasszisztens 2432-06 EEG szakasszisztensi 52 720 01 0001 54 02 tevékenységek elmélete és EEG szakasszisztens gyakorlata 2433-06 Irodatechnika és ügyvitel 52 720 01 0001 54 03 2728-06 Informatika és gazdasági Egészségügyi operátor ismeretek 52 720 01 0001 54 04 2434-06 A fizioterápia elmélete és Fizioterápiás gyakorlata szakasszisztens 52 720 01 0001 54 05 Gyógyszerkiadó 2437-06 Gyógyszerkiadás szakasszisztens 52 720 01 0001 54 06 2373-06 Hallásakusztika Hallásakusztikus 52 720 01 0001 54 07 2435-06 Kardiológia Kardiológiai és angiológiai 2438-06 Angiológia szakasszisztens 2410-06 Fogászati higiénikus tevékenysége fogászati 52 720 01 0001 54 08 kezeléseknél Klinikai fogászati higiénikus 2411-06 Fogászati prevenció, szájhigiéné 52 720 01 0001 54 09 2436-06 Szemészeti eljárások Szemészeti elmélete és gyakorlata szakasszisztens 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 2327-06 Első ellátáselsősegélynyújtás 52 720 01 0010 52 01 2328-06 Egészségmegőrzés Általános asszisztens egészségfejlesztés egészségnevelés 2374-06 Betegmegfigyelés tünetfelismerés 2375-06 Diagnosztizálás monitorozás - előkészítés 2376-06 Beavatkozás - asszisztálás dokumentálás 52 720 01 0010 52 02 2321-06 Interakció az egészségügyi

101

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert 14.) EÜM Fogászati asszisztens ellátásban 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 2327-06 Első ellátáselsősegélynyújtás 2328-06 Egészségmegőrzés egészségfejlesztés egészségnevelés 2397-06 Fogászati beavatkozások, kezelések 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 2327-06 Első ellátáselsősegélynyújtás 2328-06 Egészségmegőrzés 52 720 01 0010 52 03 egészségfejlesztés 32/2008. (VIII. 1 Gyógyszertári egészségnevelés 14.) EÜM asszisztens 2399-06 Gyógyszertári asszisztens adminisztratív és ügyviteli feladatai 2400-06 Gyógyszertári asszisztens gyógyszerkészítéssel kapcsolatos feladatai 2730-06 Gyógyszertári asszisztens gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai

102


3.7

SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ (GERONTOLÓGIAI GONDOZÓ) SZAKKÉPZÉS

A képzés célja: A szociális szakgondozó végzi az ápolási, gondozási feladatokat. Felméri a szociális szükségleteket, számba veszi az erőforrásokat. Személyes gondoskodást nyújt a szociális alap szolgáltatások és a szakosított ellátások területén. Szervezi és irányítja a szociális gondozás folyamatát, kisintézmények és osztályok munkáját, a szociális szervezés adminisztrációját végzi.

A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: Elágazások:


54 762 02 Szociális szakgondozó Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: 2 60% 40% érettségi vizsga nem szükséges

54 762 02 0010 54 01 Gerontológiai gondozó 54 762 02 0010 54 02 Pszichiátriai gondozó 54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó 54 762 02 0010 54 04 Szociális gondozó, szerv

103


Modul szám

megnevezés


megnevezés

Tananyagelem szám 023/1.1/185106 023/1.2/185106 023/1.3/185106

023/1.0/1851-06

1851-06

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

Gondozási-ápolási alapfeladatok

Tantárgy

Jogi alapismeretek Közigazgatási ismeretek

Jogi és közigazgatási ismeretek

A jóléti ellátások jogi keretei

023/1.4/185106

Szociálpolitikai alapok

023/1.5/185106

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák

023/1.6/185106

Szociálpolitika intézményrendszere

023/1.7/185106 023/1.8/185106

023/2.0/1851-06 Pszichológiai ismeretek

megnevezés

Szociálpolitikai és etikai ismeretek

Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika

023/2.1/185106

Segítő kapcsolat kommunikációja


023/2.2/185106

Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez


023/2.3/185106

Pszichológiai ismeretszerzés módszerei

Pszichológia


023/2.4/185106

Pszichológiai alapismeretek

023/2.5/185106

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

023/2.6/185106 023/3.1/185106 023/3.2/185106

023/3.0/1851-06 Egészségügyi alapismeretek

023/3.3/185106 023/3.4/185106 023/3.5/185106 023/3.6/185106 023/4.1/185106

023/4.0/1851-06

Ápolási és gondozási ismeretek

023/4.2/185106 023/4.3/185106 023/4.4/185106 023/4.5/185106 023/4.6/185106

A szocializáció folyamata Az emberi test működése Kórok és kórokok A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai Egészségügyi alapismeretek Gyógyszerelés Gyógyszerelési gyakorlat Közegészség Alapápolási ismeretek Az ápolási szükségletek felmérése Alapápolási feladatok Haldoklók és elhunytak


Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek

105


023/1.0/1852-06 Társadalomismeret

1852-06

A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban

023/4.7/185106 023/4.8/185106 023/1.1/185206 023/1.2/185206 023/1.3/185206 023/1.4/185206 023/1.5/185206 023/1.6/185206 023/1.7/185206 023/1.8/185206 023/1.9/185206 023/2.1/185206

Gondozási gyakorlat Elsősegélynyújtás Szociológiai alapismeretek Szociológiai gyakorlat Társadalmi struktúra

Szociológiai alapismeretek

Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység Család és életmód

Családszociológiai Gyakorlat a család és életmód ismeretek körében A mai magyar társadalom Szervezetszociológiai alapismeretek Intézmények megismerése

Szociológiai alapismeretek Szervezetszociológiai alapismeretek

Egészség, betegség

023/2.2/1852Az egészségügyi szükségletek 06 023/2.0/1852-06 felmérése 023/2.3/185206

Alapápolási gyakorlat a belgyógyászaton

023/2.4/185206

Alapápolási gyakorlat a sebészeten

Egészség-betegség

Sebek és műtétek

106


023/3.0/1852-06

Szociális szükségletek és erőforrások

023/4.0/1852-06 Gondozási szükségletek

1853-06

Személyes gondoskodási feladatok az alap- és 023/1.0/1853-06 Szociális munka szakosított ellátások területén

023/3.1/185206

Szociális problémamegoldás

023/3.2/185206

Egyének és családok szükségletei

023/3.3/185206

Szükségletek és erőforrások a csoportban

023/3.4/185206

Szükségletek és erőforrások a közösségben

023/4.1/185206

Szükségletek és erőforrások komplex értelmezése

023/4.2/185206

Szükséglet-felmérési gyakorlat

023/1.1/185306

A szociális munka társadalmi közege

023/1.2/185306

Egyéni esetkezelés

023/1.3/185306

Családsegítés

023/1.4/185306

Az egyéni és családsegítő munka gyakorlata

023/1.5/185306

Szociális munka csoportokkal

023/1.6/185306

Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

023/1.7/185306

Közösségi szociális munka

Szociális szükségletek és erőforrások

Gondozási szükségletek

Szociális munka

107


023/2.0/1853-06 Szociális gondozás

023/3.0/1853-06

1854-06

Időskorúak támogatási feladatai

A szociális szakember személyiségének védelme

023/1.0/1854-06 Gerontológiai ismeretek

023/1.8/185306

Közösségi szociális munka gyakorlata

023/2.1/185306

A személyes gondoskodás dilemmái

023/2.2/185306 023/2.3/185306 023/2.4/185306 023/2.5/185306 023/2.6/185306 023/2.7/185306

A személyes gondoskodás gyakorlata

023/2.8/185306

Munka-, tűz- és balesetvédelem gyakorlata

023/2.9/185306

A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata

023/3.1/185306 023/3.2/185306 023/3.3/185306 023/1.1/185406 023/1.2/185406

Aktivitás és foglalkozás Foglalkozási gyakorlat Háztartási ismeretek

Szociális gondozás

Háztartási gyakorlat Munka-, tűz- és balesetvédelem

Lelki egészségvédelem

Mentáhygiéne

Esetmegbeszélés

Esetmegbeszélés

Szupervízió

Szupervízió

Időskorúak a társadalomban Időskorúak a családban, az idősek családja

Gerontológia

108


023/2.0/1854-06 Geriátriai ismeretek

023/3.0/1854-06 A geriátriai ápolás ismeretei

023/1.3/185406 023/1.4/185406 023/2.1/185406 023/2.2/185406 023/2.3/185406

Az időseket támogató ellátások A geriátria értelmezése Diagnosztikai ismeretek Klinikai geriátria Geriátria

023/2.4/185406

Sürgősségi ellátás, traumatológiai problémák és műtéti javallatok idős korban

023/2.5/185406

Gyógyszeres terápia időskorban

023/3.1/185406

Időskorúak ápolásának ismeretei

023/3.2/185406

Krónikus betegségben szenvedő idősek ápolásának ismeretei

023/3.3/185406 023/3.4/185406 023/3.5/185406

Gondozási, 023/4.0/1854-06 egészségmegőrzési ismeretek

Az élettani és kóros öregedés

023/4.1/185406

A geriátriai ápolás Fogyatékosság és rehabilitáció ismeretei időskorban Gyógyíthatatlan betegek ápolása Geriátriai ápolási gyakorlat Időskorúak gondozása

Idősgondozás

109


1855-06

A gerontológiai A szociális szolgáltatások gondozás 023/1.0/1855-06 adminisztrációja adminisztrációs feladatai

023/4.2/185406

Időskorúak egészségmegőrzése

023/4.3/185406

Rekreáció és szabadidős foglalkozások időskorban

023/4.4/185406

Időskorúak gondozásának gyakorlata

023/1.1/185506

Az intézmény adminisztrációjának ismerete

023/1.2/185506

A gerontológiai gondozás adminisztrációjának ismerete

023/1.3/185506 023/1.4/185506 023/1.5/185506

A gerontológiai gondozás adminisztrációs gyakorlata

Adminisztráció

Számítástechnikai ismeretek Számítástechnika Számítástechnikai gyakorlat Intézményi gyakorlat Osztályfőnöki Összesen:

110


Évfolyam Tantárgy

Jogi és közigazgatási ismeretek Szociálpolitikai és etikai ismeretek Segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez Pszichológia

13. évfolyam heti

Óraszám

14. évfolyam heti

Elmélet éves

2

74

3

92,5

ElméletGyakorlat Összesen igényes gy. éves éves éves 74 18,5

2

74

74

2

74

74

2

74


3,5

92,5

37


1,5

85

32

Szociológiai alapismeretek

3,5

2

Családszociológiai alapismeretek Szervezetszociológiai alapismeretek Egészség-betegség Szociális szükségletek és erőforrások Gondozási szükségletek

111

74 129,5 50,5

167,5

74

74

1

32

32

0,5

16

16

3,5

55

74

129

2

64

64

1

69

69

Szociális munka

3

96

96


2

64

64

Mentáhygiéne

1

32

32

Esetmegbeszélés

1

32

32

Szupervízió

1

32

32

Gerontológia

2,5

80

80

Geriátria

2,5

80

80

A geriátriai ápolás ismeretei

2

64

64

Idősgondozás

2

64

64

Adminisztráció

2

32

Számítástechnika

1

1

32 32

64 32


Intézményi gyakorlati óraszám Osztályfőnöki Összesen:

4,5

5

326,5

1

1

69

28

34

1373

326,5 68

119,5

631

2122,5

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 90 óra. Beszámíthatóság A szociális szolgáltatások szakmacsoportban tervezzük a szakmai képzés átalakítását úgy, hogy a 2 éves képzési időt 1 évvel lerövidíthessük. Ennek feltétele a szociális szolgáltatások szakmacsoport kerettantervi tananyagának teljesítése a 9-12. évfolyamon. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a szakmai tárgyakat az alapozó szakaszban magasabb óraszámban tanítjuk. Ennek kidolgozása folyamatban van. A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. A modulok követelményeit tantárgyakba rendeztük, így tantárgyakat értékelünk, nem pedig modulokat. Az új moduláris rendszerű OKJ vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek. A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi, amelyet a központi program alapján állítottunk össze. Tartalmazza a szabadsáv terhére szereplő tantárgyak tananyagtartalmát is. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk.

112


54 762 02 Szociális szakgondozó - modultérkép Szakmai és SzakmaRendelet vizsgakövetel csoport mény 18/2009. (IX. 10.) SZMM

2



54 762 02 Szociális szakgondozó

18/2009. (IX. 10.) SZMM

2

54 762 02 0010 54 01 Gerontológiai gondozó

18/2009. (IX. 10.) SZMM

2

54 762 02 0010 54 02 Pszichiátriai gondozó

18/2009. (IX. 10.) SZMM

2

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteggondozó

18/2009. (IX. 10.) SZMM

2

54 762 02 0010 54 04 Szociális gondozó, szervező

1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1852-06 A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban 1853-06 Személyes gondoskodási feladatok az alap- és szakosított ellátások területén 1854-06 Időskorúak támogatási feladatai 1855-06 A gerontológiai gondozás adminisztrációs feladatai 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1852-06 A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban 1853-06 Személyes gondoskodási feladatok az alap- és szakosított ellátások területén 1856-06 Pszichiátriai gondozási feladatok 1857-06 A pszichiátriai gondozás adminisztrációs feladatai 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1852-06 A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban 1853-06 Személyes gondoskodási feladatok az alap- és szakosított ellátások területén 1858-06 Addiktológiai gondozási feladatok 1859-06 Addiktológiai adminisztrációs feladatok 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1852-06 A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a szociális szakgondozásban 1853-06 Személyes gondoskodási feladatok az alap- és szakosított ellátások területén 1860-06 Szociális szervezési feladatok 1861-06 A szociális szervezés adminisztrációs feladatai

113


3.8

CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ SZAKKÉPZÉS

A képzés célja: Olyan felsőfokú szakképesítésű szakember képzése, aki a bölcsődékben, csecsemőotthonokban, gyermekjóléti intézményekben - együttműködve a pszichológussal, orvossal - látja el a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni gondozási-nevelési feladatait. A kisgyermek fejlesztése érdekében alkalmazza a pedagógiai, nevelési módszereket, figyelemmel kíséri a gyermekek pszichoszomatikus fejlődését. Kapcsolatot alakít ki a gyermeküket nevelő családdal, együttműködik a szülőkkel és támogatja őket szülői szerepükben. Hatékony egészségnevelési-pedagógiai felvilágosító tevékenységet végez.


55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Szakképesítések köre: Elágazások: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség:

nincsenek 2 50% 50% érettségi vizsga nem szükséges

114


Modul szám

megnevezés


megnevezés

018/1.0/1868-06 Jogi, 018/1.0/1868-06 szociálpolitikai és etikai ismeretek

186806

Gyermekellátási alapfeladatok 018/2.0/1868-06 Társadalmi alapismeretek

Tananyagelem szám 018/1.1/186806 018/1.2/186806 018/1.3/186806 018/1.4/186806 018/1.5/186806 018/1.6/186806 018/2.1/186806 018/2.2/186806 018/3.1/186806

018/3.0/1868-06

Pszichológiai és pedagógiai 018/3.2/1868ismeretek 06 018/3.3/186806

megnevezés

Tantárgy

Jogi alapismeretek A jóléti ellátások jogi keretei Gyermekvédelmi jogok

Gyermekvédelmi és családjogi ismeretek

Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika

Szakmai etika

Szociológiai alapismeretek Szociológiai alapismeretek Család és életmód Segítő kapcsolat kommunikációja

Segítő beszélgetés


Szakmai készségfejlesztés

Fejlődés- és személyiséglélektani alapismeretek



018/3.4/186806 018/3.5/186806 018/4.1/186806 018/4.2/186806 018/4.0/1868-06

Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek

018/5.0/1868-06 Gondozási ismeretek

186906

A napközbeni Az ellátás biztosításával gyermekellátásba 018/1.0/1869-06 kapcsolatos ismeretek kerülés feladatai

018/4.3/186806 018/4.4/186806 018/4.5/186806 018/5.1/186806 018/5.2/186806

Szociálpszichológiai alapismeretek

Szociálpszichológia

Pedagógiai alapismeretek

Pedagógiai alapismeretek

A gyermek biológiai fejlődése Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Gyermekbetegségek

Gyermekgyógyászati alapismeretek

Ápolási ismeretek Elsősegélynyújtás


Gondozási ismeretek Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat

018/5.3/186806

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi ismeretek

018/5.4/186806

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi gyakorlat

018/1.1/186906

A napközbeni ellátás megszervezése

018/1.2/186906

Az ellátásba kerülés szervezési kérdései

018/1.3/186906

Az ellátás igénybe vételének pszichológiai kérdései

Gondozástani alapismeretek

116


A gyermek 018/2.0/1869-06 megismerésével kapcsolatos ismeretek

018/3.0/1869-06

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek

018/4.0/1869-06 Együttműködés

187006

018/2.1/186906 018/2.2/186906 018/3.1/186906 018/3.2/186906 018/3.3/186906 018/4.1/186906 018/4.2/186906

A megismerés lehetőségei A gyermek megismerésének gyakorlata A gyermek ellátásának tervezése A gyermek beszoktatása Gyermekellátási gyakorlat Kapcsolatok, együttműködés Kommunikáció és önismeret Együttműködési gyakorlatok

Napközbeni 018/5.0/1869-06 gyermekellátás feladatai és folyamata

018/5.1/186906

Napközbeni gyermekellátási gyakorlat

018/1.0/1870-06 A bölcsőde

018/1.1/187006

A bölcsőde, mint intézmény

018/2.1/187006

A nevelés-gondozás alapelvei

Gyermeknevelési A bölcsődei nevelés018/2.0/1870-06 és gondozási gondozás feladatok

018/3.0/1870-06 0-3 éves korú gyermek

018/2.2/187006 018/2.3/187006 018/3.1/187006 018/3.2/187006

Gondozástani alapismeretek

A nevelés-gondozás területei Bölcsődei nevelési gyakorlat

Bölcsőde - területi gyakorlat

A fejlődés általános jellemzői

Fejlődéslélektan

Játéktevékenység

Játékpedagógia

117


018/3.3/187006 018/3.4/187006 018/3.5/187006

018/4.0/1870-06

Eltérő fejlődési ütemű gyermek a bölcsődében

Neveléssel kapcsolatos 018/5.0/1870-06 ismeretek

018/6.0/1870-06 Team-munka

187106

Egészségnevelési, az egészséges és beteg gyermekkel kapcsolatos 018/1.0/1871-06 Egészségnevelés alapápolási feladatok a gyermek ellátásában

018/4.1/187006 018/4.2/187006 018/4.3/187006 018/5.1/187006 018/5.2/187006 018/5.3/187006 018/5.4/187006 018/6.1/187006

018/1.1/187106

Mozgásfejlődés Személyiségfejlődés

A kisgyermekkor pedagógiája

A gyermek fejlesztésének gyakorlata

Neveléstan

Eltérő fejlődésű gyermek Gyógypedagógia Integráció - inklúzió Speciális ellátási gyakorlat

Gondozástani

Gyermekirodalom, beszédművelés

Beszédművelés, nyelvművelés

Zenei nevelés Vizuális nevelés Kisgyermek nevelési gyakorlat

Bölcsőde - területi gyakorlat

Család - bölcsőde

Családpedagógia

Egészségmegőrzés

Egészségtani ismeretek I-II.

118


Járványtan/Fertőző 018/2.0/1871-06 betegségek csecsemő és kisgyermekkorban

A csecsemő és a 018/3.0/1871-06 kisgyermek gondozása

A beteg csecsemő és 018/4.0/1871-06 kisgyermek ápolása

Gyermekgondozási, 018/5.0/1871-06 ápolási gyakorlat gyermekintézményben

018/1.2/187106

Egészséges életmódra nevelés

018/2.1/187106

Járványtan/Fertőző betegségek csecsemő és kisgyermekkorban

018/3.1/187106

A csecsemő és a kisgyermek gondozása

018/3.2/187106

A táplálkozástani alapismeretek

018/3.3/187106

A csecsemő és kisgyermek táplálása

018/3.4/187106

Tejkonyhai gyakorlat

018/4.1/187106 018/4.2/187106 018/4.3/187106 018/4.4/187106 018/5.1/187106

Infektológiai alapismeretek higiéné

Élelmezéstan

Gyermekgyógyászat és alkalmazott gyógyszertan Csecsemő és gyermekápolás Csecsemő és gyermekápolás gyakorlata

Gyermekápolástan

Akut kórképek ellátása Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat gyermekintézményben

Csecsemő és gyermekosztály - területi gyakorlat I-II.

119


187206

Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentációs feladatok

018/1.0/1872-06 Adminisztrációs ismeretek

018/1.1/187206

Intézményi adminisztráció

018/1.2/187206

A gondozó-nevelő munka dokumentálása

018/1.3/187206

A gyermekek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció

018/1.4/187206

Intézményi adminisztrációs gyakorlat

018/1.5/187206 018/1.6/187206 018/1.7/187206

Menedzsment ismeretek

Dokumentációs és adminisztrációs feladatok

Adminisztrációs gyakorlat Számítógép-felhasználói alapismeretek Számítógép-használat gyakorlata

Informatika

120


Évfolyam Tantárgy

13. évf. 13. évf. 14. évf. 14. évf. Kredit Elmélet I. félév II. félév I. félév II. félév heti

Gyermekvédelmi és családjogi ismeretek Szakmai etika Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológia Szociológiai alapismeretek Kommunikáció és önismeret Szakmai készségfejlesztés I-IIIII. Segítő beszélgetés Gyermek- és családvédelem Csecsemőotthon / területi gyakorlat Gyermekjóléti szolgálat / területi gyakorlat Pedagógiai alapismeretek A kisgyermekkor pedagógiája Fejlődéslélektan Családpedagógia Beszédművelés, nyelvművelés Csecsemő fejlődéstan Neveléstan I-II-III. Játékpedagógia Gyógypedagógia Gondozástani alapismeretek

heti

heti

heti

3

éves

Gyakorlat Összesen éves

éves

4

45

45

2

30

30

4

45

45

4

45

45

2

4

30

30

4

4

60

60 0

8

135

135

2 3 3

3

3

3

3 3

45

45

4

4

60

60

2

30

30

3

30

30

4 3

45 45

45 45

3

15

2

3 6 3 2

45 90 15 30

3

3

45

2

18 2

3

120

3

2

45

120

3 3

2 3

45

8

2

3 2

3

8

2

Bölcsőde / területi gyakorlat Egészségtani ismeretek I-II.

Óraszám

30

30

45 45 90 45 30 45

26

270

270

4

60

60


Elsősegélynyújtás Gyermekgyógyászati alapismeretek

2 2

Infektológiai alapismertek, higiéné

2

2

30

30

2

30

30

2

30

30

Gyermekápolástan

3

3

45

Élelmezéstan Egészségnevelés

3 2

3 2

45 30

Csecsemő- és gyermekosztály / területi gyakorlat I-II.

4

Informatika Menedzsment ismeretek

2 2

10

150

150

2

30

30

2

30

30 30

Dokumentáció és adminisztrációs feladatok Összesen:

6

45 0 45 30

2

2

0

30

0 28

30

32

36

140

915

975

1890

A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. Az új moduláris rendszerű OKJ vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek. A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó - modultérkép Szakké pesítés megnev Szak Szakmai ezése Ren maés Elágazá delet csop vizsgaköv s | Rész ort etelmény | Ráépülé s

21/20 07. (V. 21.) SZM M

2

55 761 01 0000 00 00 Csecsemő - és gyermekn evelőgondozó

Modulok Közös | Saját

186806 186906 187006 187106 187206

Gyermekellátási alapfeladatok A napközbeni gyermekellátásba kerülés feladatai Gyermeknevelési és gondozási feladatok Egészségnevelési, az egészséges és beteg gyermekkel kapcsolatos alapápolási feladatok a gyermek ellátásában Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentációs feladatok

122


3.9

KISGYERMEKGONDOZÓ, - NEVELŐ SZAKKÉPZÉS

A képzés célja: Olyan középfokú szakemberek képzése, akik a szociális ellátás különböző területein megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati tudással rendelkeznek. Olyan személyiség-tulajdonságok kialakítása és elmélyítése a tanulókban, amelyek alkalmassá teszik a leendő szakembereket a gyermekotthoni, gyermekvédelmi és bölcsődei szolgáltatások minél magasabb szintű biztosítására.


54 761 02 Gyermekgondozó-nevelő



Gyermekotthoni Megnevezés: asszisztens Azonosítószám: 54 761 02 0010 54 01 Kisgyermekgondozó, Megnevezés: nevelő Azonosítószám: 54 761 02 0010 54 02 2 60% 40% érettségi vizsga nem szükséges

123


Modul szám

megnevezés


019/1.0/1868-06

186806

megnevezés


Gyermekellátási alapfeladatok

019/2.0/1868-06 Társadalmi alapismeretek

019/3.0/1868-06

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Tananyagelem szám 019/1.1/186806 019/1.2/186806 019/1.3/186806 019/1.4/186806 019/1.5/186806 019/1.6/186806 019/2.1/186806 019/2.2/186806

megnevezés

Tantárgy

Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek A jóléti ellátások jogi keretei Gyermekvédelmi jogok

Gyermekvédelmi ismeretek

Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai monitorozás

Szociálpolitikai és etikai alapismeretek

Szakmai etika Szociológiai alapismeretek Szociológiai alapismeretek Család és életmód

019/3.1/186806


019/3.2/186806




019/3.3/186806

Fejlődés- és személyiséglélektani alapismeretek

019/3.4/186806

Szociálpszichológiai alapismeretek

019/3.5/186806 019/4.1/186806 019/4.2/186806 019/4.0/1868-06

Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek

019/5.0/1868-06 Gondozási ismeretek

187806

Házi időszakos A gyermekfelügyelettel gyermekfelügyeleti 019/1.0/1878-06 kapcsolatos ismeretek feladatok

019/4.3/186806 019/4.4/186806 019/4.5/186806 019/5.1/186806 019/5.2/186806

Pedagógiai alapismeretek A gyermek biológiai fejlődése Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Gyermekbetegségek Ápolási ismeretek Elsősegélynyújtás

Pedagógiai alapismeretek Csecsemő- és kisgyermek fejlődése

Gyermekbetegségek és ápolásuk Elsősegélynyújtás

Gondozási ismeretek Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat

019/5.3/186806

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi ismeretek

019/5.4/186806

Munka-, tűz-, és balesetvédelmi gyakorlat

019/1.1/187806 019/1.2/187806

Pszichológiai ismeretek

Nevelési ismeretek Egészségnevelés

Csecsemőgondozási ismeretek

Nevelési ismeretek és egészségnevelés

125


187906

188006

188406

Gyermekfelügyelői Gyermekotthoni 019/1.0/1879-06 feladatok ismeretek

Gyermekfelügyeleti dokumentációs 019/1.0/1880-06 Adminisztráció feladatok

A napközbeni gyermekellátás

019/1.0/1884-06

019/1.3/187806

A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói

019/1.4/187806

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek

019/1.5/187806 019/1.6/187806 019/1.1/187906 019/1.2/187906 019/1.3/187906 019/1.4/187906 019/1.5/187906 019/1.6/187906 019/1.1/188006

A gyermekfelügyelet dokumentációja

019/1.2/188006 019/1.3/188006

A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció

A szolgáltatás 019/1.1/1884biztosításával kapcsolatos 06

Gyermekellátási gyakorlat

Időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek

Területi gyakorlat

A gyermekotthon működése A gyermekotthoni élet szervezése

Gyermekotthoni ismeretek és dokumentáció

A gyermekcsoport működése A gyermek testi fejlődése A gyermek lelki, szociális fejlődése Gyermekotthoni gyakorlat

Csecsemő és kisgyermek fejlődése Területi gyakorlat

Gyermekotthoni dokumentáció Gyermekotthoni ismeretek és dokumentáció

Adminisztrációs gyakorlat A napközbeni ellátás mint szolgáltatás

Napközbeni ellátás feladatai

126


feladatai

ismeretek

019/2.0/1884-06

A kisgyermek nevelésével kapcsolatos ismeretek

019/1.2/188406

Az egyes szolgáltatások jellemzői

019/1.3/188406

A munkát vállaló szülő és a gyermek

019/1.4/188406

Az ellátási szükségletek felmérések gyakorlata

019/2.1/188406

A kisgyermek gondozónevelő mint hivatás

019/2.2/188406

A gondozó attitűdje, képességek, készségek

019/2.3/188406

A kisgyermek személyiségének fejlődése

019/2.4/188406


019/2.5/188406

A gyermek viselkedésének zavarai

019/2.6/188406

Eltérő fejlődés, korai fejlesztés

019/2.7/188406

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése

A csecsemő és kisgyermek fejlődése

019/2.8/188406

A gyermek játéktevékenysége

Játékpedagógia

019/2.9/188406

A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése

A csecsemő és kisgyermek fejlődése

019/2.10/188406 019/2.11/188406

Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés

A kisgyermek művészeti nevelése

A gyermek megfigyelése

Területi gyakorlat

Neveléstan


127


019/3.0/1884-06 A kisgyermek gondozása

188506

A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai

019/1.0/1885-06

Adminisztráció, tájékoztatás

019/3.1/188406

A három év alatti gyermek gondozási feladatai

019/3.2/188406

A kisgyermekgondozás és nevelés egysége

019/3.3/188406 019/3.4/188406 019/3.5/188406 019/3.6/188406

A kisgyermek aktív tevékenysége és a környezet

019/1.1/188506

Kölcsönös tájékozódás a gyermekről

019/1.2/188506

A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása

019/1.3/188506

Az egészségvédelem dokumentációja

019/1.4/188506

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok

019/1.5/188506

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

Gondozási ismeretek

A kisgyermek táplálása

Élelmezéstan

A kisgyermek egészsége

Egészségtan

A kisgyermekgondozási gyakorlat

Területi gyakorlat

Adminisztrációs, dokumentációs ismeretek

128


Évfolyam Tantárgy

13. évf. 14. évf. heti

Jogi alapismeretek

heti

1

Gyermekvédelmi ismeretek

1

Óraszám Elmélet éves

Elméletigénye s gyakorlat éves

Gyakorlat éves

Összese n éves

36

36

32

32

Szociálpolitikai és etikai alapismeretek

3

72

Szociológiai alapismertek

1

36


2

Egészségtan

2

72

72


2

72

72

Csecsemő és kisgyermek fejlődése

2

136

136

Gyermekbetegségek és ápolásuk

2

72

72


1

Csecsemőgondozási ismeretek

2

36

1

36

36

36

36

2

2

108

136

136

36

36

36

72

Pedagógia Játékpedagógia Nevelési ismeretek és egészségnevelés

2

64

64

Gyermekotthoni ismeretek és dokumentáció

3

96

96

Időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek

2

64

64

Napközbeni ellátás feladatai

2

64

64

2

100

100

Neveléstan

1

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert A kisgyermekkor pedagógiája

2

A kisgyermek művészeti nevelése

1


1

Élelmezéstan

1

Adminisztrációs és dokumentációs ismeretek Területi gyakorlat

1

1 4

64

64

36

36

68

68

36

36

32

32

11

Nyári gyakorlat Szakmai órák száma összesen

1224

Szakmai idegen nyelv

2

Testnevelés

1

Osztályfőnöki

1

Informatika Összesen:

72

496

496

90

90

758

2054

104

104

36

36

1

68

68

2

1

104

104

33

34

1536

1

72

758

2366

Területi gyakorlatok Feladatok

13. évfolyam

14. évfolyam

Összese n

Gyermekintézmény: gyermekvédelem, gyermekotthon, bölcsőde

Megfigyelési gyakorlat

44

Gondozási gyakorlat

40

Napközbeni gyermek ellátási feladatok

80

124 40

72

72

100

100

60

100

160

144

352

496

Gyermekotthon

Megfigyelési gyakorlat Gondozási gyakorlat Adminisztrációs gyakorlat Bölcsődei gyakorlat

A kisgyermek gondozási feladatai Adminisztrációs feladatok Összesen:

130


A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. Az új moduláris rendszerű OKJ-s vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek. A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi, amelyet a központi program alapján állítottunk össze. Tartalmazza a szabadsáv terhére szereplő tantárgyak tananyagtartalmát is. A szakmai és vizsgakövetelmények alapján a megfelelő modulok teljesítése esetén részszakképesítések szerezhetők. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk. 54 761 02 Gyermekgondozó-nevelő - modultérkép Rendel et 18/2009 . (IX. 10.) SZMM

18/2009 . (IX. 10.) SZMM

18/2009 . (IX. 10.) SZMM

18/2009 . (IX. 10.) SZMM

Szakképesítés Szakm Szakmai és megnevezése avizsgakövetelm Elágazás | Rész | csoport ény Ráépülés 2

2

2

2


54 761 02 Gyermekgondoz ó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondo zó, -nevelő

54 761 02 0100 31 01 Házi időszakos gyermekgondozó

186806 187806 187906 188306 188006 188106 188206 186806 188206 188106 188006 187906 187806 186806 187806

Gyermekellátási alapfeladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Gyermekfelügyelői feladatok Az önálló életvitelre való felkészítés Gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok A befogadással kapcsolatos feladatok A szabadidő-szervezéssel kapcsolatos feladatok Gyermekellátási alapfeladatok A szabadidő-szervezéssel kapcsolatos feladatok A befogadással kapcsolatos feladatok Gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok Gyermekfelügyelői feladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Gyermekellátási alapfeladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok

131


18/2009 . (IX. 10.) SZMM

2

186806 54 761 02 0100 187806 33 01 Gyermek- és 1879ifjúsági felügyelő 06 188006

Gyermekellátási alapfeladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Gyermekfelügyelői feladatok Gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok

132


3.10 SZAKISKOLAI KÉPZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTBAN 2009 szeptemberétől a győri TISZK megalakulásával elindult iskolánkban a szakiskolai képzés egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportban. A 9-10. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik a (MK 2003/43/II. szám) kerettanterv B változata alapján. A képzési idő 2 év, erre épül a szakképzés, amelynek képzési időtartama 2 év. Tantárgyi modulok az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakmacsoportban: 9. évfolyamon - Egészségkultúra - Néprajz - Társadalomismeret - Viselkedéskultúra (gyakorlat) - Manuális készségfejlesztés (gyakorlat) - Informatika (gyakorlat) 10. évfolyamon - Gondozás - Ápolás - Anatómia - Mindennapi ismeretek (gyakorlat) - Elsősegélynyújtás (gyakorlat) - Gondozás (gyakorlat) - Ápolás (gyakorlat)

A tanulók juttatásai Győr Megyei Jogú Város önkormányzati rendelete alapján

1. Győr Megyei Jogú Város által hiányszakmának minősített szakma képzésére beiratkozott tanulókat illeti meg a tanulmányi ösztöndíj 9. és 10. évfolyamon. 2. Az ösztöndíj mértékét a rendelet melléklete határozza meg.

133


3. Az ösztöndíjban való részesedést és az ösztöndíj összegét a rendelet alapján minden tanév október 25-ig, illetve március 15-ig az igazgató állapítja meg. ( Egyéni mérlegelési joga nincs.) Az ösztöndíj a tanév szeptember 1-jétől június 30-ig jár. 4. A tanuló iskola- és szakmaválasztási szabadságát az ösztöndíjban való részesedés nem korlátozhatja, hátrányosan nem érintheti. 5. A tanulónak – hogy fogadni tudja az ösztöndíj összegét – bankszámlát kell nyitnia. 6. A jogosultság megszűnik: a) a tanulói jogviszony megszűnésével, b) jogosultság nélküli osztály, illetve iskolába történő áthelyezéssel, c) minden tanév június 30-val, d) a tanuló írásbeli kérésére. 7. A jogosultság szünetel: a) arra a hónapra vonatkozóan, melyben a tanulónak 5-nél több igazolatlan órája van, b) az elégtelen tanulmányi eredményt követő félévben, c) magántanulóként folytatott tanulmányok időtartamában, d) az ösztöndíj átutalást fogadni képes tanulói bankszámla hiányában. 8. A 9. év első félévében a rendelet értelmében az általános iskola utolsó négy évfolyamának átlaga alapján kerül megállapításra. A 8. év végi eredmény duplán számít. Az átlagba beleszámít a magatartás és a szorgalom jegye.

3.11 SZOCIÁLIS GONDOZÓ SZAKKÉPZÉS 2 + 2 KÉPZÉSI SZERKEZETBEN A képzés célja: Olyan szakemberek képzése, akik a szociális alapellátás és szakellátás különböző területein képesek a kliensek testi, lelki és szociális szükségleteit kielégíteni.

134



33 762 01 Szociális gondozó



Fogyatékossággal élők gondozója 33 762 01 0010 33 01 Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02

Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: 2 év 58,28 % 41,72 % 10. évfolyam elvégzését tanúsító iskolai végzettség vagy ennél magasabb iskolai végzettség nem szükséges

135


Modul szám

megnevezés


025/1.0/1851-06

1851-06

megnevezés



025/2.0/1851-06


Tananyagelem szám 025/1.1/185106 025/1.2/185106 025/1.3/185106 025/1.4/185106

megnevezés

Tantárgy

Jogi alapismeretek

Közigazgatási ismeretek


A jóléti ellátások jogi keretei Szociálpolitikai alapok

025/1.5/185106


025/1.6/185106


025/1.7/185106 025/1.8/185106

Szociálpolitikai monitorozás

025/2.1/185106


025/2.2/185106


025/2.3/185106


025/2.4/185106


025/2.5/185106


025/2.6/185106

A szocializáció folyamata


Szakmai etika

Segítő kapcsolat

Pszichológia

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert 025/3.1/185106 025/3.2/185106

025/3.0/1851-06

025/4.0/1851-06

1865-06

A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban

025/1.0/1865-06



025/3.3/185106

Az emberi test működése Kórok és kórokok

Kórtan-kórtünettan A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai

025/3.4/185106 025/3.5/185106

Gyógyszerelés

025/3.6/185106

Közegészség

025/4.1/185106

Alapápolási ismeretek

025/4.2/185106

Az ápolási szükségletek felmérése

025/4.3/185106 025/4.4/185106 025/4.5/185106 025/4.6/185106 025/4.7/185106 025/4.8/185106

Alapápolási feladatok

025/1.0/186506

A mai magyar társadalom szerkezete

025/1.0/186506

Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

Szociális alapismeretek

Anatómia-élettan

Gyógyszertan Gyógyszerelési gyakorlat Közegészségtanjárványtan

Ápolástan

Haldoklók és elhunytak Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozástan Gondozási gyakorlat Elsősegélynyújtás



137


025/2.0/1865-06

025/3.0/1865-06

Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei


025/1.0/186506

A szociális problémamegoldás

025/2.1/186506

A keringési és a vérképző rendszer betegségei

025/2.2/186506

A légzőrendszer betegségei

025/2.3/186506

Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségek

025/2.4/186506

Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések

025/2.5/186506


025/2.6/186506

Sebészeti ellátást igénylő betegségek

025/2.7/186506


025/2.8/186506

Ideg- és elmegyógyászati alapok

025/2.9/186506

A bőr és az érzékszervek megbetegedései

025/2.10/186506

Reumatológiai alapismeretek

025/2.11/186506

Urológia és a nemi szervek megbetegedései

025/2.12/186506 025/2.13/186506

Geriátria

025/3.1/186506

Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei

Belgyógyászat

Sebészet

Ideg- és elmegyógyászat

Kisklinikumi ismeretek

Dietetikai ismeretek Gerontológia

138


025/1.0/1866-06

1866-06

Szociális munka

Idősgondozási feladatok

025/2.0/1866-06


025/3.2/186506

Szenvedélybetegségek és rehabilitáció

Szenvedélybetegségek

025/3.3/186506

Fogyatékosságok és a rehabilitációjuk

Fogyatékosságtan

025/3.4/186506

A gondozási szükségletek felmérése

025/3.5/186506

A szükségletfelmérés gyakorlata

025/1.1/186606 025/1.2/186606


025/1.3/186606

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

025/1.4/186606


025/1.5/186606


025/1.6/186606


025/1.7/186606

A közösségi szociális munka gyakorlata

025/2.1/186606

Az idősgondozás tervezése, sajátosságai

025/2.2/186606


025/2.3/186606

A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása

025/2.4/186606

Az idős emberek gondozásának gyakorlata

025/2.5/1866-

Aktivitás és foglalkozás

Gondozástan

Családsegítés

Szociális munka

Idősgondozás

Foglalkozás és

139

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert aktivitás

06

025/3.0/1866-06

1867-06

Az idősellátás adminisztrációja

025/1.0/1867-06

A szociális szakember személyiségvédelme

A gondozás és ápolás adminisztrációja

025/2.6/186606 025/2.7/186606 025/2.8/186606

Foglalkozási gyakorlat

025/2.9/186606

Munka-, baleset- és tűzvédelem

025/2.10/186606

Munka-, baleset- és tűzvédelmi gyakorlat

025/3.1/186606 025/3.2/186606 025/3.3/186606


Mentálhigiéne

Esetmegbeszélés

Esetmegbeszélés

Szupervízió

Szupervízió

025/1.1/186706

Az adminisztráció elméleti alapjai

025/1.2/186706 025/1.3/186706 025/1.4/186706 025/1.5/186706

Az ápolás adminisztrációja

Háztartási ismeretek

Háztartástan

Háztartási gyakorlat

Munkavédelem

Adminisztráció

A gondozás adminisztrációja Számítástechnikai ismeretek

Számítástechnika

Számítástechnikai gyakorlat Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

140


Évfolyam Tantárgy

Óraszám

11. évf.

12. évf.

Elmélet

heti

heti

éves

Elméletigényes gyakorlat éves

Gyakorlat

Összesen

éves

éves


2

72

72


3

108

108

Segítő kapcsolat

3

Pszichológia

2

72

72

Anatómia-élettan

1

36

36

Kórtan-kórtünettan

1

36

36

Gyógyszertan

2

36


1

36

Ápolástan

4

72

72

144

Gondozástan

2

36

36

72


108

1

108

36

72 36

32

32


2

72

Belgyógyászat

3

72

36*

108

1,5

18

36*

54

Sebészet

72


2

32

32*

64


3

32

64*

96

Gerontológia

1

32

32


1

32

32

Fogyatékosságtan

1

32

32

Szociális munka

5

96

Idősgondozás

2

Foglalkozás és aktivitás

2

Háztartástan

64*

160

32*

64

32

32*

64

2

32

32*

64

Munkavédelem

2

32

32*

64

Mentálhigiéne

1

32

32

Esetmegbeszélés

1

32

32

32

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert Szupervízió

1

32

Adminisztráció

3

32

32 96

64*

Számítástechnika

1

Idegen nyelv

2

2

136

136

Testnevelés

2

2

136

136

Osztályfőnöki

1

1

68

68

33,5

33

1486

Összesen:

36

36

208

568

2230

*Területi gyakorlat egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 160 óra. A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. A modulok követelményeit tantárgyakban rendeztük, így tantárgyakat értékelünk, nem modulokat. Az új moduláris rendszerű OKJ-s vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek. A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi, amelyet a központi program alapján állítottunk össze. Tartalmazza a szabadsáv terhére szereplő tantárgyak tananyagtartalmát is. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések közül - a munkaerő-piaci igények alakulása szerint - a fentin kívül más szakképesítés megszerzésére is alkalmassá tehető a feltételrendszerünk. 3.12 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPZÉS KIFUTÓ ÓRATERVE A 2011-12. TANÉVBEN A 2011-12. tanévben iskolánk a Jókai Mór Általános Iskola és Szakképző Iskolából - átszervezés miatt átvette a 12. b szakképző osztályt, amelyben szociális gondozó és ápoló szakképzés folyik.

142


Modul szám

1851-06

1865-06

megnevezés Gondozásiápolási alapfeladatok

A sajátos szükségletek felmérésnek feladatai az idősellátásban


megnevezés

Ápolási és 025/4.0/1851 gondozási -06 ismeretek

Idősellátás klinikai 025/2.0/1865 és kislinikai -06 alapismeretei

025/3.0/1865 Gondozási -06 ismeretek

1866-06


Óraszám Tantárgy


Elmélet

heti

éves

1

Elméletigénye Gyakorla Összese s gyakorlat t n éves éves éves 32

32


1,5

32

16

48

Ideg-elmegyógyászat

1,5

32

16

48

Gerontológia

1,5

32

16

48

Dietetika

1,5

32

16

48

Fogyatékosságtan

1

32

32

Szenvedélybetegsége k

1

32

32

1

32

32

Mentalhygiéne Szociális szakember 025/3.0/1866 személyiségvédelm Team munka -06 e 025/2.0/1866 Szociális gondozás

12. évf.

1

32

32

Szupervízió

1

32

32


6

64

128

192


-06 025/1.0186606 1867-06

Az idősellátás adminisztrációj a

Szociális munka

A gondozás és 025/1.0/1867 ápolás -06 adminisztrációja

Foglalkozás-aktivitás

1

32

Szociális munka

5

96

64

160

Ápolás-gondozás adminisztrációja

3

32

64

96

Idegen nyelv

2

64

64

Testnevelés

2

64

64

Osztályfőnöki

1

32

32

Összesen:

32

608

32

96

320

1024

144


3.13 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS A 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet alapján iskolánk a 2011-12. tanévtől lehetőséget biztosít a 8. évfolyamos tanulók számára, hogy előrehozott szakiskolai szakképzésben vegyenek részt. A hároméves képzés során a tanulók a kerettantervben megfogalmazott kompetenciaterületeken folyó fejlesztés (oktatás) mellett szakmai képzésben is részesülnek. Az első (1/9.) évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati képzés iskolai keretek között folyik, a második és harmadik (2/10. és 3/11.) évfolyamokon pedig külső intézményekben.


33 762 01 Szociális gondozó



Fogyatékossággal élők gondozója 33 762 01 0010 33 01 Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02

Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: 3 év 59 % 41 % 8. évfolyam elvégzését tanúsító iskolai végzettség vagy ennél magasabb iskolai végzettség nem szükséges


Modul szám

megnevezés


025/1.0/1851-06

1851-06

megnevezés



025/2.0/1851-06


Tananyagelem szám 025/1.1/185106 025/1.2/185106 025/1.3/185106 025/1.4/185106

megnevezés

Tantárgy

Jogi alapismeretek

Közigazgatási ismeretek A jóléti ellátások jogi keretei


Szociálpolitikai alapok

025/1.5/185106


025/1.6/185106


025/1.7/185106 025/1.8/185106

Szociálpolitikai monitorozás

025/2.1/185106


025/2.2/185106


025/2.3/185106


025/2.4/185106


025/2.5/185106


025/2.6/185106

A szocializáció folyamata


Szakmai etika Segítő kapcsolat kommunikációja

Pszichológia

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert 025/3.1/185106 025/3.2/185106

025/3.0/1851-06

025/4.0/1851-06

1865-06

A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban

025/1.0/1865-06



025/3.3/185106

Az emberi test működése Kórok és kórokok

Kórtan-kórtünettan A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai

025/3.4/185106 025/3.5/185106

Gyógyszerelés

025/3.6/185106

Közegészség

025/4.1/185106

Alapápolási ismeretek

025/4.2/185106

Az ápolási szükségletek felmérése

025/4.3/185106 025/4.4/185106 025/4.5/185106 025/4.6/185106 025/4.7/185106 025/4.8/185106

Alapápolási feladatok

025/1.0/186506

A mai magyar társadalom szerkezete

025/1.0/186506

Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység


Anatómia-élettan

Gyógyszertan Gyógyszerelési gyakorlat Közegészségtanjárványtan

Ápolástan

Haldoklók és elhunytak Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozástan Gondozási gyakorlat Elsősegélynyújtás



147


025/2.0/1865-06

025/3.0/1865-06

Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei


025/1.0/186506

A szociális problémamegoldás

025/2.1/186506

A keringési és a vérképző rendszer betegségei

025/2.2/186506

A légzőrendszer betegségei

025/2.3/186506

Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségek

025/2.4/186506

Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések

025/2.5/186506


025/2.6/186506

Sebészeti ellátást igénylő betegségek

025/2.7/186506


025/2.8/186506

Ideg- és elmegyógyászati alapok

025/2.9/186506

A bőr és az érzékszervek megbetegedései

025/2.10/186506

Reumatológiai alapismeretek

025/2.11/186506

Urológia és a nemi szervek megbetegedései

025/2.12/186506 025/2.13/186506

Geriátria

025/3.1/186506

Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei

Belgyógyászat

Sebészet



Dietetikai ismeretek Gerontológia

148


025/1.0/1866-06

1866-06

Szociális munka


025/2.0/1866-06


025/3.2/186506

Szenvedélybetegségek és rehabilitáció


025/3.3/186506

Fogyatékosságok és a rehabilitációjuk

Fogyatékosságtan

025/3.4/186506

A gondozási szükségletek felmérése

025/3.5/186506

A szükségletfelmérés gyakorlata

025/1.1/186606 025/1.2/186606


025/1.3/186606

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

025/1.4/186606


025/1.5/186606


025/1.6/186606


025/1.7/186606

A közösségi szociális munka gyakorlata

025/2.1/186606

Az idősgondozás tervezése, sajátosságai

025/2.2/186606


025/2.3/186606

A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása

025/2.4/186606

Az idős emberek gondozásának gyakorlata

025/2.5/1866-

Aktivitás és foglalkozás

Gondozástan

Családsegítés

Szociális munka

Idősgondozás

Foglalkozás és

149

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert aktivitás

06

025/3.0/1866-06

1867-06

Az idősellátás adminisztrációja

025/1.0/1867-06

A szociális szakember személyiségvédelme

A gondozás és ápolás adminisztrációja

025/2.6/186606 025/2.7/186606 025/2.8/186606

Foglalkozási gyakorlat

025/2.9/186606

Munka-, baleset- és tűzvédelem

025/2.10/186606

Munka-, baleset- és tűzvédelmi gyakorlat

025/3.1/186606 025/3.2/186606 025/3.3/186606


Mentálhigiéne

Esetmegbeszélés

Esetmegbeszélés

Szupervízió

Szupervízió

025/1.1/186706

Az adminisztráció elméleti alapjai

025/1.2/186706 025/1.3/186706

Az ápolás adminisztrációja

025/1.4/186706 025/1.5/186706

Számítástechnikai ismeretek

Háztartási ismeretek

Háztartástan

Háztartási gyakorlat

A gondozás adminisztrációja

Munkavédelem

Ápolás adminisztrációja Gondozás adminisztrációja Számítástechnika

Számítástechnikai gyakorlat Összesen:

150

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert Évfolyam Tantárgy

Óraszám

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen

heti

heti

heti

éves

éves

éves

éves


2

72

72


3

108

108


3

36

Pszichológia

2

72

72

Anatómia-élettan

1

36

36 36

Kórtan-kórtünettan

1

36

Gyógyszertan

2

36


1

Ápolástan

3

3

72

Gondozástan

1

1

72


1


2

72

36

72

36

36 144

104

Belgyógyászat

4

72

Sebészet

1

36

216 72

36 1

108

36 104

72

144 36


2

32

32

64


2

32

32

64

Gerontológia

1,5

16

32

48


1

32

32

Fogyatékosságtan

1

32

32

3

100

68

168

Idősgondozás

3

32

64

96

Foglalkozás és aktivitás

1,5

16

32

48

0,5

30

18

48

1,5

12

32

44

Szociális munka

Háztartástan Munkavédelem

2

1

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert Mentálhigiéne

1

Esetmegbeszélés

1

32

32

Szupervízió

1

32

32

Ápolás adminisztrációja

2

32

Gondozás adminisztrációja Szakmai idegen nyelv

1 2

Számítástechnika Összesen:

32

14

22

32

32

64

32

32

2

136

136

1

32

32

27

1386

36

730

2152

Közismereti kompetenciaterületek órabeosztása előrehozott szakképzésben Idegen nyelv - angol vagy német*

3

108

108

Tanulás

2

72

72

Történelem, szociális, állampolgári és vállalkozási ismeretek

2

2

176

176

2

1

108

108

2

1

144

144

2

2

144

144

Művészeti - magyar

1

1

72

72

Anyanyelvi

2

2

1

176

176

Testnevelés

2

2

2

208

208

Osztályfőnöki óra

1

1

1

104

104

Összesen:

19

12

6

1312

Digitális informatika* Természettudomány os** Matematikai

1

1

0

0

1312

*A szakmai idegen nyelv és a további informatika a szakmai program része lesz. **A természettudományos kompetenciaterület 9. évfolyamon biológia, 10. évfolyamon fizika és kémia, 11. évfolyamon földrajz.

Klinikai gyakorlatok 9. évfolyam nyári gyakorlat: 80 óra Területi ellátás Ápolási osztály Idősellátás 10. évfolyam évközi gyakorlat: 162 óra (heti: 4,5) Belgyógyászat, sebészet 152


Területi ellátás Idősek otthona 10. évfolyam nyári gyakorlat: 120 óra Idősek otthona Ápolási osztály Területi ellátás 11. évfolyam évközi gyakorlat: 352 óra (heti: 11 óra) Idősek otthona Átmeneti gondozó ház Az elmélet-gyakorlat aránya: 59-41 %. 33 762 01 Szociális gondozó - modultérkép Rendelet

1/2010. (II. 5.) SZMM

Szakmai és Szakmavizsgakövet csoport elmény 2

1/2010. (II. 5.) SZMM

2

1/2010. (II. 5.) SZMM

2



33 762 01 Szociális gondozó 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1862-06 A fogyatékos ember szükségleteinek 33 762 01 0010 33 01 felmérése Fogyatékossággal 1863-06 Fogyatékos emberek gondozása élők gondozója 1864-06 A fogyatékosok ellátásának adminisztrációja 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 33 762 01 0010 33 02 1865-06 A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban Szociális gondozó és ápoló 1866-06 Idősgondozási feladatok 1867-06 Az idősellátás adminisztrációja

153


9.11. Ápolási asszisztens szakképzés A képzés célja: Olyan emberek képzése, akik elvégzik az egészségügyben dolgozó szakemberek munkáját segítő egyszerűbb tevékenységeket. Az ápolási asszisztens segíti a betegeket a tisztálkodásban, öltözködésben, étkezésben, alapvető szükségleteik kielégítésében.


33 723 01 1000 Ápolási asszisztens

Szakképesítések köre: Elágazások: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

nincs 2 év 40 % 60 %

Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség:

10. évfolyam elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvány vagy ennél magasabb iskolai végzettség nem szükséges

154


Modul

Tananyagegység

megnevezés

szám 1.0/2366-06

Kommunikáció

Kommunikáció

2366-06

Kommunikáció az egészségügyi szolgáltatásban

2.0/3266-06

Szakmai kommunikáció


1.0/2370-06

Település- és környezetegészségtan

Higiéné és fertőtlenítési ismeretek

2.0/2370-06

Általános és részletes Járványtan

Járványtan

3.0/2370-06

Munkavédelem, tűzvédelem

Környezetvédelem Munkavédelemtűzvédelem

1.0/2368-06

Gondozás

Gondozástan

2.0/2368-06

Egészségfejlesztés


1.0/2369-06

Megfigyelési feladatok

Anatómia

2.0/2369-06

Tünetek észlelése/mérésedokumentálása

Kórtan

1.0/2367-06

Beavatkozások

Ápolástanbetegápolás

2368-06

2369-06

2367-06

Higiéné, munkavédelem

Gondoskodásegészségmegőrzés

Megfigyeléstünetfelismerés

Vizsgálatok, terápiás eljárások

szám

megnevezés

Tantárgy

szám

2370-06

megnevezés

Tananyagelem


2365-06

2327-06

Betegápolás

Első ellátás elsősegélynyújtás

2.0/2367-06

Normák-szabályok betartása

1.0/2365-06

A beteg szükségleteinek kielégítése

2.0/2365-06

Fertőzések megelőzése

3.0/2365-06

Ápolási asszisztensi feladatok

1.0/2327-06

A sérülések osztályozása

2.0/2327-06

A szervezet működését károsító állapotok

Etikai és jogi ismeretek

Ápolástanbetegápolás


156


Évfolyam Tantárgy

11. évf. 12. évf. heti

Kommunikáció

heti

1


2

Óraszám Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen

éves

éves

éves

éves

36

36

64

64

Higiéné és fertőtlenítési ismeretek

1

36

36

Járványtan

1

36

36

0,5

18

18

Gondozástan

1

36

36


1

36

36

Anatómia

2

72

72

Kórtan

1

36

36

Ápolástan-betegápolás

3

236

236

Etikai és jogi ismeretek

0,5

18

18

Környezetvédelem Munkavédelemtűzvédelem


4

4

96

128

32

Latin nyelv

0,5

18

18

Informatika

0,5

36

36

Klinikai gyakorlatok

14

17

Idegen nyelv

2

2

136

136

Testnevelés

2

2

136

136

Osztályfőnöki

1

1

68

68

Összesen:

32

32

1114

*90 óra nyári gyakorlat

1048+90*

32

1048+90*

1048+90*

2284


Klinikai gyakorlatok területei 11. évfolyam Környezet- és munkavédelem

12. évfolyam

Összesen

30

30

Belgyógyászat

200

200

Sebészet

80

80

Ápolási osztály

264

264

Ápolási-gondozási intézmény Gyermekotthon Szociális intézmény

130

130

40

40

304

304

Fogyatékkal élőket ellátó intézmény Nőgyógyászat Bölcsőde Ápolási osztály Gyermekotthon Sebészet Belgyógyászat Összesen:

504

544

1048

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 90 óra: szociális intézmény, ápolási osztály. A szakmai program részleteit a helyi tanterv tartalmazza. A modulok követelményeit tantárgyakban rendeztük, így tantárgyakat értékelünk, nem modulokat. Az új moduláris rendszerű OKJ-s vizsgáról a helyi tantervben leírtak érvényesek. A helyi tanterv a pedagógiai program mellékletét képezi, amelyet a központi program alapján állítottunk össze. Tartalmazza a szabadsáv terhére szereplő tantárgyak tananyagtartalmát is.

158


1. 33 723 01 1000 00 00 Ápolási asszisztens Szakképesíté s Szakma Szakmai és megnevezés Rendel vizsgakövetelmé e et csoport ny Elágazás | Rész | Ráépülés

32/2008. (VIII. 14.) EÜM

1

33 723 01 1000 00 00 Ápolási asszisztens


236606 237006 236806 236906 236706 236506 232706

Kommunikáció az egészségügyi szolgáltatásban Higiéné, munkavédelem Gondoskodás-egészségmegőrzés Megfigyelés-tünetfelismerés Vizsgálatok-terápiás eljárások Betegápolás Első ellátás-elsősegélynyújtás

159


3.14 SZAKMAI PROGRAM 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL A szakmai program ezen része felmenő rendszerben valósul meg. A szakképzési kerettantervek a pedagógiai program mellékletében találhatók. A szakmai tárgyak órakeretét a 14/2013. (IV. 15.) NGM rendelet határozza meg, szakközépiskolában a 3. számú melléklet, szakiskolában pedig 2. számú melléklet. Az érettségi utáni kétéves képzésben is ezeket a kerettanterveket használjuk. 3.14.1 Szakközépiskolai képzés az egészségügyi ágazatban A szakmai tárgyak órakerete a 9-12. évfolyamon: Tantárgy

Témakör

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelem


Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia

9. 10. Kötelező óra 0.5

11.

0.5 0.5 0.5 0.5 0.5

Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy

0.5



Ápolástangondozástan

Környezetegészségügy Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció Egészséges ember gondozása

0.5

0.5 0.5 Bontásban 0.5 0.5 0.5

Ápoláslélektan

Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan Általános kórtan

0.5 0.5

0.5 1

Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Csecsemő és kisgyermekgondozás

12.

1 Bontásban 1 Bontásban 1 Bontásban 1

1 0.5

160


0.5

Mikrobiológiajárványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat

0.5 1.5 1

Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat

0.5 1 Bontásban

Diagnosztikai alapismeretek

0.5 Bontásban

Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás – első ellátás

1 Bontásban

Klinikumi gyakorlatok (belgyógyászati, sebészeti, csecsemő és gyermekosztályos)

összes: Pszichológia Egészséges ember gondozása Ápolástudomány Ápolási beavatkozások

3.5

3.5

3.5

Külső gyakorlóhelyen



7

10

5 6 szabad órakeret 0.5 0.5 Bontásban 0.5 0.5 Bontásban

Klinikumi gyakorlatok (belgyógyászati, sebészeti, csecsemő és gyermekosztályos)

összes Ápolástangondozástan gyakorlat

Klinikumi gyakorlat

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat

0.5 Bontásban

1 1 nyári gyakorlat 35 35

1

1



1

1

35 70 35 35 35 35

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

összes 70

105

140 161


Az érettségi utáni szakképzésben az alábbi szakképesítések megszerzésére van lehetőség: 

54 720 01 Egészségügyi asszisztens: o a 2.13. szakképzési kerettanterv alapján



52 723 01 Gyakorló ápoló: o a 2.37. szakképzési kerettanterv alapján



52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló: o a 2.38 szakképzési kerettanterv alapján

Ráépülés: 

55 723 01 Ápoló: o a 3.4. szakképzési kerettanterv alapján.

162


3.14.2 Szakközépiskolai képzés a szociális ágazatban A szakmai tárgyak órakerete 9-12. évfolyamon:

modul

tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság A szociális ellátás általános tevékenységei

Munkavédelem

Elsősegélynyújtási feladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata

összes: Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Népegészségügyi ismeretek Egészségügyi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

összes

9. Kötelező óra 0.5

10.

11.

12.

1

2

2

Bontásban

Bontásban

Bontásban

1 1

1 1

külső gyakorlóhely

külső gyakorlóhely

1

2

1.5

1.5 0.5 1

1

1.5

0.5

0.5

2

1 0.5

2

1 1 Bontásban

5 6 szabad órakeret 0.5 0.5

0.5

7

10

0.5 0.5

1 nyári gyakorlat

1

0.5

1

1

1

163

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert A szociális ellátás általános tevékenységei

Elsősegélynyújtási feladatok

Pszichológiai gyakorlat Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Az elsősegélynyújtás gyakorlata

70

33 72

108

32 összes 70

105

140

Az érettségi utáni szakképzésben az alábbi szakképesítések megszerzésére van lehetőség: 

54 762 02 Szociális asszisztens: o a 2.102. szakképzési kerettanterv alapján



54 761 02 Kisgyermekgondozó-nevelő: o a 2.63. szakképzési kerettanterv alapján.

164


3.14.3 Szociális gondozó és ápoló (OKJ 34 762 01) szakiskolai képzés a szociális ágazatban A szakmai tárgyak órakerete 9-11. évfolyamon: Tantárgy

Tananyagelem

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I.

Munkavédelem

9. 0.5

10.

A munka világa Szakmai idegen nyelv

11.

0.5 2 BONTÁSBAN

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

Monitorozó gyakorlat


Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Egy intézmény részletes megismerése Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája

1.5 BONTÁSBAN

0.5 BONTÁSBAN

0.5

0.5

BONTÁSBAN

BONTÁSBAN

0.5 BONTÁSBAN

0.5 BONTÁSBAN

1

0.5

0.5 1 0.5 0.5 1 1 Külső gyakorlóhelyen 0.5 Külső gyakorlóhelyen

1 Külső gyakorlóhelyen

1 1 0.5

1

165

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert A személyiség 1 pszichológiája Az emberi test 1.5 felépítése, szerveződési szintjei Kórok és kórokok 1 A betegségek tünetei, 1 a betegmegfigyelés Egészségügyi szempontjai alapismeretek A gyógyszerelés 0.5 A társadalmi helyzet 0.5 és az egészség Közegészségügyi és 1 járványtani ismeretek Egészségmegőrzés 0.5 Általános ápolási 1 ismertek Ápolási, gondozási Gondozási 1 alapismeretek alapismeretek Az ápolás, gondozás 1 dokumentációja Az ápolási folyamat 1 megfigyelése Külső gyakorlóhelyen Megfigyelési és A gondozási folyamat 1 elsősegélynyújtási megfigyelése Külső gyakorlat gyakorlóhelyen Elsősegélynyújtási 2 gyakorlat BONTÁSBAN A társadalmi 0.5 egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar Társadalomismeret 0.5 társadalom A szükségletfelmérés 0.5 módszerei A keringés, a 1 vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg- és 1 elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Klinikai ismeretek Endokrin, daganatos 1 és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a 1 reumatológiai betegségek Dietetikai ismeretek 0.5 Geriátriai ismeretek 0.5 Alapápolás 1 belgyógyászati Ápolási gyakorlat Külső betegek körében gyakorlóhelyen

166

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert Alapápolás sebészeti 1 beavatkozáson Külső átesettek körében gyakorlóhelyen A gondozási 0.5 szükségletek felmérése Gondozás és 0.5 rehabilitáció fogyatékkal élők Gondozási körében ismeretek Gerontológia és az 0.5 idősek rehabilitációja Gondozás és 0.5 rehabilitáció a szenvedélybetegek körében A gondozási 0.33 szükségletek Külső felmérése idősek gyakorlóhelyen körében A gondozási A gondozási 0.33 szükségletek szükségletek Külső felmérésének felmérése fogyatékkal gyakorlóhelyen gyakorlata élők körében A gondozási folyamat 0.33 tervezése Külső gyakorlóhelyen Általános szociális 1 munka Szociális munka 1 egyénekkel és Szociális munka családokkal elmélete Szociális munka 1 csoportokkal Közösségi szociális 0.5 munka Egyénekkel és 0.5 családokkal végzett Külső szociális munka gyakorlóhelyen gyakorlata A csoportokkal Szociális munka 0.5 végzett szociális Külső gyakorlata munka gyakorlata gyakorlóhelyen Közösségi szociális 0.5 munka gyakorlata Külső gyakorlóhelyen Idős és fogyatékkal 1 élő emberek ellátásai Aktivitás és 1 foglalkoztatás Háztartási ismeretek 1 Munka-, balesetés 0.25 Szociális gondozás tűzvédelem A gyógyászati 0.25 segédeszközök beszerzése Gyógyíthatatlan 1 betegek és haldoklók

167

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Szent-Györgyi Albert gondozása Idős emberek 1 gondozása Külső gyakorlóhelyen Fogyatékkal élők 1 gondozása Külső gyakorlóhelyen Foglalkozási 0.25 gyakorlat Külső Szociális gondozás gyakorlóhelyen Háztartási gyakorlat gyakorlata 0.25 Külső gyakorlóhelyen Munka-, baleset- és 0.25 tűzvédelem Külső gyakorlata gyakorlóhelyen Gyógyíthatatlan 0.25 betegek és haldoklók Külső gondozása gyakorlóhelyen Elméleti ismeretek 0.5 A gondozás 1 Mentálhigiéné mentálhigiénés vonatkozásai Esetmegbeszélés 1 Külső Esetmegbeszélés gyakorlóhelyen és szupervízió a Szupervízió 0.5 gyakorlaton Külső gyakorlóhelyen Az ápolás 0.5 adminisztrációja A gondozás 0.5 A szociális adminisztrációja adminisztráció Számítástechnika a 0.5 gondozás adminisztrációjában

összes Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Ápolási gyakorlat

14.5 szabad órakeret

23

23 1 BONTÁSBAN

0.5

0.5 2 BONTÁSBAN

1.5 Külső gyakorlóhelyen

Szociális munka gyakorlata

0.5 Külső gyakorlóhelyen

168


1

A szociális adminisztráció

összes

Monitorozó gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Ápolási gyakorlat Szociális gondozás gyakorlata

2.5

2

2.5

nyári gyakorlat 70 70

70 70 összes 140

140

A 34 762 01 szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítéshez az 1.67. szakképzési kerettantervet használjuk, amely a pedagógiai program mellékletében található.

169


4

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra és működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó és működtető egyetértése szükséges. Hatályosságát az alábbiak szerint határozza meg a nevelőtestület: - a pedagógiai program akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a tantestület kétharmada elfogadta, - érvényes visszavonásig, - az első felülvizsgálatra: - a szakmai érettségi vizsgák követelményeinek megjelenése után, - az új szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése után kerül sor, - rendkívüli esetben sor kerülhet a pedagógiai program felülvizsgálatára: - ha a fenntartó kezdeményezi, - ha a nevelőtestület többsége írásban kéri, - ha az iskolavezetés indítványozza, - ha az iskola társadalmi környezetében számottevő változás áll be. A pedagógiai programot el kell helyezni:  az iskolai számítógépes hálózaton,  a könyvtárban,  a tanári szobában,  az irattárban. A pedagógiai programot elfogadása előtt az iskolai szülői és diákszervezet a Köznevelési törvény, valamint az iskola SZMSZ-ében lefektetett jogosítványai alapján véleményezte. (Melléklet – jegyzőkönyvek) A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola pedagógiai programját a tantestület 2013. április 29-én egyhangú igen szavazattal elfogadta. A jegyzőkönyv iktatószáma: /2013. 170


A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola pedagógiai programját az intézményvezető jóváhagyása után 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, és a jóváhagyást követő tanévtől – 2013-2014. tanévtől - felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Győr, 2013. március 31.

Pákozdi Magdolna intézményvezető

171


5

MELLÉKLETEK

Az iskola alapító okirata A tantestületi értekezlet jegyzőkönyve Az iskola szülői munkaközösségének véleménye Az iskola diákönkormányzatának véleménye Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye A középszintű érettségi témakörei Az iskola tantervei

172

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. Szent-Györgyi Albert

Recommend Documents