Elhangzott: 2009. május 17-én
Olvasmány: Máté 27,39-43 Alapige: Ezékiel 25,8-11 A moábiták
A
Bibliaolvasó Kalauz szerinti heti Szentírás olvasási rendünknek része az Ezékiel próféta könyvébıl felolvasott néhány vers. Azt a módszert követjük, hogy felteszünk néhány kérdést, amelyek az igeszakasz olvasása kapcsán felmerülhetnek, s válaszolunk rájuk. Eközben pedig hagyjuk, hogy Isten Szentlelke a szívünkre helyezze hozzánk szóló üzenetét is. Az elsı kérdésünk, hogy kik voltak a moábiták? (1). Ezt követıen arra válaszolunk, hogy mi volt a bőnük? (2). Végül pedig a moábiták példáján keresztül azzal foglalkozunk, hogy mi hogyan viszonyulunk az Isten választottjaihoz? (3). 1)Kik voltak a moábiták? Elsı kérdésünk, hogy kik voltak a moábiták? A moábiták ellenségesen viselkedı, rosszindulatú népként vannak feltüntetve, de alapvetıen Izraellel rokon nép volt. İsapjuknak Moábot tekintették. Eredetüket úgy írja le a Biblia, hogy Lótnak a nagyobbik leányával származó nászából született Moáb. Lót kisebbik lányával való nászából pedig a másik szomszédos nép ısatyja – Ammon – származott, amely nép szintén említıdik mostani fejezetünkben. İk voltak az ammoniták (1Móz 19,30-38). Lót Ábrahám unokaöccse volt, tehát a rokonság egyáltalán nem távoli (1Móz 11,27). A moábiák a vaskor fordulója elıtt telepedtek le – valamivel Kr. e. 1200 elıtt –, tehát Izrael honfoglalását megelızıen már államiságra tettek szert. Kicsivel hamarabb megvalósították a letelepedett életformát, mint Izrael. A származásuk miatti cégéres bőn okán az izraeliták lenézték ıket, mivel azonban mégis csak rokon nép volt, nem emeltek fegyvert ellenük akkor sem, amikor megtehették volna. A terhelt történelmi múlt az emberek gondolataiban egy sajátos jellemet formált, melynek az egyes ember a megjelenítıje volt. A héber ember gondolkodásában az egyes moábita nem egy moábita individuumokból, egyénekbıl álló tömeg kimetszett bélyege volt, hanem a „moábitaság” kijelentése vagy teljes értékő megjelenési formája. Az ószövetségi ember gondolkodása ezt a sémát követte. Nagykırösön is vannak ilyen bélyegek, amelyek elárulják, hogy ki, milyen tulajdonság hordozója. Ilyen jegy a „gyüttmönt”. A gyüttmönt lehet szebb, okosabb, talpraesettebb, egyes esetekben azonban ez semmit nem számít. İ gyüttmönt. Hagynunk kellene, Isten Szentlelke hadd tárja fel elıttünk, hogy a címkézéseink mögött néha milyen nagy bőn van. Ez a bőnünk pedig nem más, mint felmentjük sajátmagunkat azzal, ha valakire rámondhatjuk, hogy gyüttmönt. Nem az a fontos, hogy mit mond – szószékrıl, katedráról vagy baráti beszélgetésben –, hanem az, hogy ki mondja. Nem a quid a
2009. május 24.
2
fontos, hanem a quis. Ha pedig nem a „gyüttmönt”, címkét használják, akkor azt mondják, „nem a mi fajtánk”, meg már az apja, meg a nagyapja is ilyen vagy olyan volt. 2)Mi volt a moábiták bőne? A második kérdésünk az, hogy mi volt a bőnük? Az olvassuk róluk, hogy a honfoglaló zsidókat vándorlásaik idején nem engedték át az országukon, ezért keleti irányból meg kellett kerülniük a moábiták országát, mert nem akartak fegyverrel rátámadni. Így jóval nagyobb utat kellett megtenniük, mint ami indokolt lett volna. Emiatt az elkövetkezendı évszázadokban terhelt lett a két nép kapcsolata (Bír 11,15-17). A moábiták a pusztai vándorlás idején mindent megtettek annak érdekében, hogy ártsanak Izraelnek. İk bérelték fel Bálámot, a mezopotámiai prófétát, hogy mondjon átkot Izraelre. Moáb lelke, szellemisége vasléptekkel végigvonul a világtörténelmen, belengi az évezredeket. Jelen korunkat is. Itt van közöttünk. Az a lelkület ez, ami összefoglalható abban, hogy semmibe nem kerülne jót tennem veled, de nem teszem, hanem akadályozom a boldogulásod. Ismerek egy embert, több száz fából álló hatalmas gyümölcsöse van. A szomszédjának egyetlen gyümölcsfája van ugyanabból a fajtából. Az egyetlen fával bíró ember szeretné tudni, hogy a nagygazda milyen vegyszerrel permetezi a szép gyümölcsösét, hogy egy bizonyos növényi betegség ne támadja meg a fát. Semmit nem jelentene, semmibe nem kerülne, ha megmondaná. Tán még adhatna is annyi vegyszert neki. Neki az egy fa nem jelent konkurenciát sem. De nem mondja meg. Ez a moábita lélek. Nem volna nehéz segítenem neked, de nem teszem. Nem ismerıs ez Nagykırösön? Jakab apostol inti levelében olvasóit az ilyen lelkület ellen: „Aki azért tudna jót cselekedni, de nem cselekszik, bőne az annak” (Jak 4,17). 3)Hogyan viszonyulok Isten választottaihoz? Ez a valamikori, évszázadokkal korábbi rossz viszony tetézıdött a babiloni fogság idején. Amikor a babiloni seregek végigtarolták Júdát, Kr. e. 586-ban Jeruzsálem ostroma is bekövetkezett. Moáb ekkor még nem esett el, s azt gondolta, ez így is marad. Júda pusztulását látva leplezetlen örömmel azt mondotta: „Júda háza is olyan, mint a többi népek” (8). Ez nagyon nagy sértés volt, mert történelme során Izrael mindig kínosan ügyelt arra, hogy ı ne legyen olyan, mint a többi népek. Amikor mégsem így volt, az bőnnek számított. Szabadjon két példát említenem. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy Izrael – Isten tiltása ellenére – bevezette a királyság intézményét, mint államformát. Isten választott népét megkísértette az a gondolat, hogy nosza, legyünk olyanok, mint a többi népek, legyen nekünk is királyunk. Holott Isten azt akarta, hogy neki ne legyen földi királya, mert az ı királya Isten. Isten ezzel azt akarta, hogy népe hadi sikerei mögött ne embert lásson, hanem legyen számára minden siker, elımenetel az istenközelség megtapasztalása. Másfelıl az Izrael környezetében élt kortárs népek a királyaikat isteneknek képzelték, és akként tisztelték. Isten nem akarta, hogy népe ebbe a zsákutcába besétáljon. A próféták mőködése révén ez szerencsére nem is történt meg. Izrael tehát ebben a történelmi példában hasonlítani akart a környezetéhez, ezért királyt választott. A másik történelmi példa Ezékiel könyvének egy korábbi fejezetében említıdik. A próféta beszél az Isten népének arról a szándékáról, hogy hasonlítani akar a többi népekhez: „És a mi lelketekben támadt, semmiképpen sem lesz meg, hogy azt mondjátok: Leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának és kınek” (20,32). Izrael azt akarta, hogy az istentisztelete ne legyen eltérı a többi népekétıl, akik kıbıl, fából, fémbıl kiábrázolták az isteneiket és úgy tisztelték ıket. Izrael úgy gondolta, micsoda dolog az, hogy a mi Istenünket nem lehet kiábrázolni? Legalább úgy, mint egy amulettet, amit el
3
XII. évfolyam 20. szám
lehet vinni a csatába. Meg lehet érinteni, ha a zsebünkben magunkkal visszük, hogyha valami baj van. Isten, aki olyan, mint a levegı, lehet, hogy nem is Isten. Lehet, hogy egyáltalán nem is létezik. Nosza, legyünk olyanok, mi is, mint a többi népek. Hasonlítani a környezethez, beleszürkülni abba, uniformizálódni, mindig nagy kísértés. Ilyenkor feladjuk az Istennel való kapcsolatunkból fakadó eredetiségünket. Mert lehet, hogy a közszellem azt diktálja, szabad. Tedd meg! Ha megteszed, senki nem ütközik meg rajta. De Isten azt mondja, bőn. Ady Endre Az élet címő versében beszél errıl a dilemmáról. Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek vége nincs. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehetı akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelybıl nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet; Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!... Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevı: Hírnév, dicsıség, hevülés, barátság, Rajongás, hit, eszmény és szeretı. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó: egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le! A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevı rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kinál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ı példájukat követtem, Ezután én is másképpen teszek, Lelkem, szívem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen... ...De nincs erım ily nyomorulttá válni, Óh, nincs erım, én édes Istenem!. Kísértés, hogy az ember nem szeret az Ady által „bolondoknak” nevezettekhez tartozni, akik kilógnak a sorból. Hamar kimondjuk, hogy „Ezután én is másképpen teszek.” Mindig nagy kísértés, hogy kihez igazodsz? A környezetedhez vagy elhívatásod Istenéhez? Ki tudod-e mondani: „nincs erım ily nyomorulttá válni…”? Az ókori Izrael gyakran figyelt a környezetére. De velünk sincs ez másképpen. Észre sem vesszük, milyen hamar feladjuk azokat a megkülönböztetı jegyeket, amelyek abból fakadnak, hogy Isten a kezébe vett bennünket. Aki
2009. május 24.
4
pedig nem idomul a környezetéhez, azt kinézik. Nem íratom református iskolába a gyereket, mert az óvódás csoporttársa jó barátja és ıt máshova íratják. – hallom nem ritkán. Magamban megkérdezem, vajon középiskolába és egyetemre is ugyanoda járnak majd és ugyanarra a munkahelyre? A gyerekek tiszteletes úr, római katolikus templomban esküdnek. Tetszik tudni, a másik család nagyon tartja ám a vallását. – ez a másik gyakran elhangzó megjelenési formája annak, amikor feladjuk, hogy kik vagyunk az Istennel való kapcsolat szerint. Ilyenkor meg az jut eszembe, hogy tetszik tudni, ebbıl az árulásból lett, hogy a városban immár szinte fele-fele arányban vagyunk reformátusok és római katolikusok! De tulajdonképpen mitıl több az Isten népe, mint a világ? –kérdezhetné valaki. Jézus azt mondja, „nincsen a világnak bennem semmije” (Jn 14,30). Itt járt közöttünk, de nem ennek a világnak az értékrendje határozta meg az életét, hanem az Istennel való kapcsolat, mely minden evilági – esetleg bevettnek számító – értékrendet felülírt. Mi azonban azért, hogy védjük magunkat Istennel szemben, hamar kimondjuk, hogy lám, az egyház is olyan, mint a világ. Pedig az egyház akkor sem olyan, mint a világ, ha olykor legrosszabb formáját hozza is. Nem mindig jobb, de mindenképpen más. Ez pedig abból adódik, hogy Isten elhívó szava érvényesül az életünkön. Amikor Jézus a kereszten haldoklott, valaki azt mondta neki: „Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztrıl” (Mt 27,42). Ebben voltaképp az volt, hogy te is csak olyan vagy, mint a többi gonosztévı, akit halálra ítéltek. Moáb szelleme. İ is olyan, mint a többiek. Az a lelkület, amelyik lehúz. Jézus lelkülete ezzel szemben felemel, mert még a hóhéraiért is imádkozott. Nekem beszél az a presbiter? Éppúgy viselkedik, mint akinek semmi köze az Istenhez! Nekem prédikál az a lelkész? Kicsoda ez? – hallunk olykor ilyen tartalmú gondolatokat. Aki ilyet mond, voltaképp magát védi, ha az Isten választottait becsmérli. Nagy hiba, ha alapos oka van a becsmérlésnek. Isten ezt számon is kéri az anyaszentegyház szolgáin egyszer. De ı attól mégis csak az Isten választottja. A 89. Zsoltár írója foglalkozik ezzel a dilemmával, hogy elvet-e Isten olyat, akit kiválasztott, de az illetı a kiválasztottságára a késıbbiekben méltatlan lett? Melyik az erısebb Istennél, a kiválasztás vagy az elvettetés? Azzal a végsı kicsengéssel fejezıdik be a zsoltár, hogy Istennél a kiválasztás (!) erısebb. Krisztusért mindenképpen. Mert ı az egy személyben elvetett és kiválasztott, ahogyan a svájci Barth Károly fogalmaz. Hogyan vélekedsz Isten embereirıl? Ez a kérdés önértelmezésünk része. Vigyázz, nehogy csak védekezés legyen a vélekedésed az ellen, hogy Isten szólongatni akar már rég! Moáb azt mondta, az is csak olyan, mint a többi népek. A zsidó történetíró Josephus Flavius leírja, hogy a Júda elleni invázió után Kr. e. 582-ben Moáb országát is legyızték a babiloniak. Aki azért áll, vigyázzon, hogy el ne essék (1Kor 10,2). Mert a Krisztushoz való tartozásunk minısít és sorol be bennünket. İ mondja: „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem ıket, és követnek engem” (Jn 10,27). Befejezem. Az egy személyben kiválasztott és elvetett Krisztusért most Isten kegyelmesen hozzánk fordul. Jézus által keres bennünket, akinek egyik ıse a moábita Ruth asszony volt (Mt 1,5). A bennünk lévı moábita lelkületnek Isten ma egy nagy esélyt kínál: a Krisztusban való megváltást. Fogadjuk el! Ámen. (Dr. Fodor Ferenc)
5
XII. évfolyam 20. szám
Heti rendünk: vasárnap (május 24.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor keresztel: Szabó Gábor 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Templom Fekete Zoltán hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Dr. Fodor Ferenc 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Szabó Katalin 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István kedd 10.00 Idısek otthona [Arany J. u. 35.], Fekete Zoltán 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Szabó Gábor szerda 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István péntek 13.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc 13.30 Gimnáziumi hónapzáró istentisztelet [Templom], Szabó Gábor 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc szombat 16.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán Pünkösdvasárnap (május 31.) Konfirmáció 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Szőcs András 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc konfirmáció: Dr. Fodor Ferenc ágendázik: Szabó Gábor
2009. május 24.
6
10.00 Kocsér Szőcs András 11.30 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Köteles Attila 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Templom Fekete Zoltán Megkereszteltük: Utasi Dénes és Mocsai Andrea Gréta nevő gyermekét. Györfi József és Dudás Ildikó Ibolya Anita Ildikó nevő gyermekét. Eltemettük: Ruzsinszky Zoltánné (született: Szőcs Borbála Katalin) élt 92 évet, Mentovich u. 3. Halottunk: özv. Balog Balázsné (született: Zsiga Ilona) élt 88 évet, Ady E. u. 16. Temetése: 2009. május 25. (hétfı) 14 óra a református temetıben.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 221.000,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 48.980,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat! A konfirmációk után (szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton) szeretettel látjuk vendégül gyülekezetünk frissen konfirmált tagjait hozzátartozóikkal együtt. A szeretetvendégség minden alkalommal a Kálvin Teremben lesz.
Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Május 19-én szülıi értekezleten ismertettük a konfirmációs vizsgával kapcsolatos tudnivalókat. A vizsga május 29-én, pénteken este 6 órakor lesz templomunkban. Május 20-án lezajlott iskolánkban a levelezı verseny döntıje. A verseny három fordulós volt. 39 település református iskoláiból 849 tanuló nevezett be 12 tantárgyból. A döntıbe 170 fıt hívtunk meg. A rendezvény az érkezettek fogadása és megvendégelése után 10 órától ünnepi istentisztelettel kezdıdött. Igét hirdetett Dr. Fodor Ferenc nagytisztelető úr. Magyarné Bogár Ildikó köszöntıje után a versenyzık az osztálytermekben megoldották a döntı feladatait. Az eredményhirdetésre 2 órakor került sor. Május 22-én az iskolavezetés részt vett a debreceni Alkotmányozó Zsinat hálaadó ünnepén. Mazsorett csoportjaink bemutatója színesítette a programot. A táncokat Villám Eleonóra tanárnı tanította be.
7
XII. évfolyam 20. szám
GIMNÁZIUM:
Nyelvtudással az Egységes Európáért Alapítvány által meghirdetett országos nyelvi vetélkedın angol nyelvbıl Fanczal Eszter 11. C osztályos tanuló 9. helyezést ért el. Felkészítı tanára Pataki Anikó. Május 18-án tantestületi értekezletet tartottunk, megbeszéltük az elıttünk álló feladatokat. Madarak és fák napja alkalmából május 20-án a 10. A osztály és osztályfınökük, Bencsikné Szilágyi Zsuzsanna szervezésében a Pálfájában sportos vetélkedıkön mérték össze erejüket iskolánk tanulói. Áldozó csütörtökön a felsıbb évfolyamok a Csillagpontról hallhattak egy elıadást, majd a gimnázium minden tanulója istentiszteleten vett részt a református templomban.
A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata 2009. május 22-én Debrecenben a Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmány elfogadásával fejezték ki és tették intézményessé egységüket. A Magyar Református Egyház alkotmánytervezete az alábbi történelmi áttekintéssel kezdıdik: „ A magyar reformátusság a reformáció korától kezdıdıen mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élı, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel. A XVI. században a történelmi Magyarország két, majd három részre szakadását követıen a nyugati országrész az ausztriai Habsburg Birodalom uralma alá került. A keleti részen az Erdélyi Fejedelemség teremtett független államot. A kettı között a török uralom alatt élı hódoltság alakult ki, változó határokkal. A török kiőzését követıen Erdély megırizte önállóságát. A kiegyezést (1867) követıen 14 év elıkészítı munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége. A trianoni békediktátum kiadásáig a Kárpát-medence reformátussága egy államszervezet területén élt, de a nyugati illetve keleti kivándorlások következtében már létrejött a "Tengerentúli Egyházmegye" az Amerikai Egyesült Államok területén illetve az "Óromániai Egyházmegye" a Román Királyság területén. Az elsı világháborút követıen a visszamaradt magyarországi területeken kívül Ausztriában, a Csehszlovák Köztársaság, Románia és Jugoszlávia területén éltek magyar reformátusok. Az átmeneti visszacsatolásokat
követıen a helyzet 1989/90-ig változatlan maradt. A változásokat követıen a Kárpátmedencei reformátusság Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában él. Nyugat-Európában az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén részben önálló, részben az adott ország református egyházi szervezetébe
8
2009. május 24.
tagoltan élnek magyar reformátusok. További több tucatnyi országban vagy önálló gyülekezetben vagy szorosabb-lazább egyházi szervezetben élnek, szolgálnak magyar reformátusok. A XXI. század elejének további történelmi változásai következtében a Kárpátmedence magyar reformátussága - Kárpátalja, Szerbia és Horvátország kivételével - egy államszövetség, az Európai Unió területén él. Az egykor erıszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egysége fokozatosan ismét helyreállítható. Az egység helyreállítás annál inkább megvalósítható, mivel a magyar reformátusság Isten igéje, óegyházi hitvallások, a Heidelbergi káté, a II. Helvét hitvallás alapján folyamatosan megırizte hitbeli és teológiai egységét. İrizte istentiszteleti rendjének közös alapelveit, a sákramentumok - a keresztség és úrvacsora - kiszolgáltatásában egységét soha fel nem adta. A református keresztyén nevelés, a pásztori szolgálat, a misszió, a keresztyén szolgáló szeretet, a paritáson alapuló zsinat-presbiteri kormányzat és az egyházfegyelem gyakorlásának alapelvei az egységet és az összetartozást soha nem vonták kétségbe, mint ahogy a nem magyar anyanyelvő reformátusokkal való egységet sem. ” A fenti történelmi bevezetı után az idézett dokumentumban a Református Egyház szervezeti egységét helyreállító közös alkotmány szövege következik. Az alkotmány szövege olvasható a http://www.majus22.org/alkotmany.html oldalon. Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2009. május 24-e és június 1-e között) Máj. 24. Máj. 25. Máj. 26. Máj. 27. Máj. 28. Máj. 29. Máj. 30. Máj. 31. Jún. 1.
vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfı
Ez 31; Ez 32,1-16; Ez 32,17-32; Ez 33; Ez 34,1-10; Ez 34,11-31; Ez 35; Ez 36,1-15; Ez 36,16-38;
Zsolt 1;
Róm 8,1-17; Róm 8,18-30;
Mk 14,1-25; Mk 14,26-42; Mk 14,43-72; Mk 15,1-32; Mk 15,33-47; Mk 16; ApCsel 1; ApCsel 2,1-36; ApCsel 2,37-47;
RÉ 1 RÉ 180 RÉ 427 RÉ 432 RÉ 459 RÉ 421 RÉ 468 RÉ 188 RÉ 374
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
