OLAJ, MINT ÉLETÜNK RÉSZE Készítette: •Geri Petra •Csáki Petra •Kiss Anett •Varga Vanessza •Berta Réka •Lukács Zsófia
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS: • Miként jut olaj a tengerbe?: A szennyezıdésekért nagyrészt a tankhajók kapitányai felelısek, akik a következmények teljes tudatában törvényellenesen – a tengeren tisztíttatják az olajtartályokat és a szennyezett vizet a tengerbe eresztik. • Hatásai az állatvilágra: A tengeri madarak különösen veszélyeztetettek. Vonulásuk során nyugodt viző területeket keresnek, ahol halászhatnak és megpihenhetnek. Az olajjal borított víz nyugodtnak látszik, de amint egy madár leszáll az olajszınyegre, hamarosan rátapad az olaj és fogságából már nem tud megszabadulni. A fókáknak is súlyos károsodást okozhat a halászterületeikre vagy párzási területeikre került olaj. Ha valamely állat elpusztul az olajszennyezıdés miatt, kátrány borította testét ragadozó halak és madarak, például fehérfejő tengeri sasok falják fel. Ily módon maga a ragadozó is „szennyezıdik”.
SZENNYEZİ ANYAGOK HATÁSAI: • A környezetszennyezés hatása az embereknél különféle betegségek megjelenését okozhatja. • Levegıszennyezésnél légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülést, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedéseket stb. • Vízszennyezésnél : tífusz, amıbiázis, giardiázis, aszkariázis, • Állatoknál a levegıszennyezés: a savas esı - elpusztítja a patakokban, tavakban élı halakat; túlzott ultraibolya sugárzás - bırrákot okozhat egyes fajoknál; az ózon az alsóbb légkörben - tüdı problémákat okozhat. • Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; • Az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlıdésére, az idegrendszer károsodását
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELİZÉSE • A hulladékot hulladékgyőjtı edényben, hulladékudvarban, engedélyezett hulladéklerakókban helyezzük el! • A gépkocsihasználatot lehetıleg mellızzük, van tömegközlekedés is, de 5 km-es távon akár gyalog, 20-30 km-es úton pedig kerékpáron is közlekedhetünk. Ha mégsem tudjuk nélkülözni a “guruló dobozt”, akkor ne egyedül közlekedjünk! • Fújós dezodor helyett golyósat használjunk, légfrissítı helyett inkább szellıztessünk. • Ne öntsünk ki minden folyadékot csak úgy, ne dobjuk el a hulladékot és vigyázzunk környezetünk tisztaságára! • A zajártalom megszőnik, ha a zajforrást elnémítjuk. A televízió, rádió, magnó, CDlejátszó csak olyan hangerıvel szóljon, amekkora feltétlenül szükséges, hogy mindent jól halljunk, de ne hallatsszon ki a lakásból az utcára! Lehetıleg használjunk fülhallgatót, akkor csak mi halljuk amit szeretnénk hallani, de mást nem zavar a zaj.
• A hıszennyezést megelızhetjük, ha nem szivárogtatjuk ki a hıt az utcára. • A fényszennyezés ellen is védekezhetünk, ha csak ott kapcsolunk villanyt, ahol muszáj, és éjszakára befüggönyözzük ablakunkat, hogy ha még esetleg világít nálunk egy-két fényforrás, akkor is minél kevesebb fény szökjön meg, minél kevesebb fényszennyezés jusson ki az utcára. • A szagok ellen is lehet védekezni. Ha valamilyen nagy szaghatással járó tevékenységet végzünk akkor igyekezzünk minél jobban letakarni, elzárni, hogy ne jussanak ki szagok a környezetbe. Ilyen egyszerően megelızhetı ez a fajta szennyezés.
5. dia 1R1
10aszk_Berta Réka; 2016.04.08.
OLAJ ÉGETÉSE: • A lobbanáspont napraforgó olaj esetében kb. 327 0C. • A gyulladáspont a napraforgó olaj esetében kb. 361 0C. • Az öngyulladási hımérséklet a napraforgó olaj esetében kb. 376 0C. • A tőzhelyen felejtett étolaj meggyulladásához tehát egy bizonyos hımérséklet után már nincs szükség külsı gyújtóforrásra, így az a gáztőzhelyen, vagy villanytőzhelyen egyaránt képes az öngyulladásra.
Ha meggyulladt az étolaj, az automatikusan a vízcsaphoz nyúlnak, ésvízzel próbálják eloltani a lángokat. Azonban érdemes tudni, hogy milyen folyamatot is indítunk el ezzel.
1.A víz sőrősége (1.000 kg/m3) nagyobb, mint az étolajé (910 kg/m3), így az edénybe öntöt víz egy része azonnal az étolaj alá folyik. 2.A víz 100 0C-on felforr, és gızzé alakul. Mivel az égı olaj ekkor már közel 400 0C-os, a gızzé alakulás pillanatok alatt, szinte robbanásszerően lezajlik. 3.A gızzé alakulás során a víz kitágul, és az edénybıl kivetıdik, miközben „viszi” magával az égı olajcseppeket, beborítva ezzel akár az egész konyhát. A lángnyelv ilyenkor akár 3 méter magasságig is felcsaphat. 4.A megnövekedett nyomás képes akár az ajtókat, ablakokat, falakat kitörni, elmozdítani. 5.A szanaszét fröccsenı égı étolajcseppek a környezetben lévı gyúlékony anyagokat meggyújtják, és nagyon súlyos égési sérüléseket okozhat az ott tartózkodóknak. Talán jól látható, hogy ha az égı étolajat vízzel próbáljuk eloltani, akkor robbanás fog bekövetkezni, ami nemcsak a házunkat, értékeinket teheti teljesen tönkre, hanem súlyos egészségkárosodást is okozhat.
MIT TEGYÜNK HA MEGGYULLAD AZ ÉTOLAJ? 1. Azonnal hívjuk a tőzoltóságot, hogy minél hamarabb megérkezhessen a segítség. 2. Fızéshez mindig készítsünk oda egy fedıt, vagy vastagabb konyharuhát. A leghatásosabb oltási mód a letakarás. 3. Azonnal kapcsoljuk ki a tőzhelyet. Elektromos fızılap esetén – mivel a fızıhely meleg marad – próbáljuk meg odébb húzni az edényt a meleg felületrıl. Vigyázzunk, mert az edény is forró lehet! 4. A tőz oltására szerezzünk be egy tőzoltó készüléket (pl.: ABC típusú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket), vagy ha ennél kisebb, olcsóbb, de hatékony megoldást szeretnénk, akkor vegyünk egy tőzoltó spray-t. 5. Oltás után alaposan szellıztessük ki a helyiséget, lakást.
KONYHAI TŐZ ELOLTÁSA
Köszönjük a figyelmet!
