PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SCHMIDT PETRA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola

Progresszív, lakosságfelkészítési, szabályozási stratégia kialakítása különös tekintettel az éghajlati eredetű természeti folyamatokra

PhD-értekezés

SCHMIDT PETRA

Témavezető: Dr. Lóczy Dénes Egyetemi tanár

PÉCS, 2017

TARTALOMJEGYZÉK Stratégiaalkotás ................................................................................................................... 3 1.

Bevezetés ..................................................................................................................... 5 1.1.

A téma aktualitása ................................................................................................... 7

1.2.

Kutatási előzmények, témaválasztás indoklása ...................................................... 8

1.3.

A kutatás hipotézisei, főbb célkitűzések ............................................................... 10

1.4.

Kutatási módszerek ............................................................................................... 15

2.

Kutatástörténet ......................................................................................................... 18

3.

A globális klímaváltozásról (megítélés, állapot, hatás, következmény)............... 24

4.

3.1.

Éghajlatváltozási rendszerismereteink eredete ..................................................... 28

3.2.

A változó éghajlathoz köthető természeti kockázatok .......................................... 31

Magyarország éghajlati adottságaiból fakadó meteorológiai/hidrometeorológiai

jellemzők ............................................................................................................................. 36 4.1. 5.

6.

Éghajlattól függő természeti folyamatok hazánkban ............................................ 41

Természeti katasztrófa „fenyegetettség”................................................................ 50 5.1.

Katasztrófa-előfordulási tendenciák magyarországon .......................................... 53

5.2.

Hazai katasztrófa-körkép ...................................................................................... 56

Alkalmazkodás és felkészítés ................................................................................... 69 6.1.

Az adhokrácia elősegítésének lehetőségei a hivatásos katasztrófavédelem

tevékenységi rendszere alapján ....................................................................................... 73 6.2.

Lakosságfelkészítés

szerepéről,

avagy

amikor

hiányoznak

a

szükséges

ismeretek.......................................................................................................................... 80 7.

Lakosságvédelem ...................................................................................................... 85 7.1.

A kockázati szintekhez igazodó felkészítés .......................................................... 90

7.1.1.

Veszélyhelyzeti tervezés............................................................................... 92

7.1.2.

Fejlesztési ajánlások (indexszámok, korrekciós tényezők) ........................... 96 1

7.2.

A katasztrófa- és klímaérzékenység.................................................................... 109

Felkészítés ............................................................................................................... 113

8.

8.1.

Célcsoportok meghatározása .............................................................................. 115

8.1.1.

Kultúrantropológiai, demográfiai tényezők ................................................. 117

8.2.

A felkészítés tartalma, lehatárolása..................................................................... 120

8.3.

A felkészítést végzők, avagy a polgári védelmi dilemma .................................. 122

8.4.

A megvalósulás terei, módszerei, eszközei......................................................... 124

9.

Összefoglalás ........................................................................................................... 126

10.

Következtetések és javaslatok ............................................................................... 129

11.

A kutatás további irányai ...................................................................................... 132

12.

Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... 133

13.

Felhasznált irodalom.............................................................................................. 134

13.1. Ábrák jegyzéke ................................................................................................... 152 13.2. Jogszabályi háttér ................................................................................................ 155 13.3. Mellékletek ......................................................................................................... 158

2

STRATÉGIAALKOTÁS „A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások kiszámíthatatlanságot okoznak. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a környezetszennyezés, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai… várhatóan a konfliktusok fő forrásai, illetve erősítő tényezői lesznek.” (Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája, 2012) A jelen kutatás a természet- és társadalomtudományi területek fúziója, melynek eredményeként a disszertáció keretein belül megvalósuló akcióterv-javaslat célja, egy a változó éghajlat okozta természeti katasztrófa intenzitás- és gyakoriságnövekedésre felkészülő, progresszív, lakosságfelkészítési szabályozási stratégia elméleti megalkotása volt. Ennek értelmében az értekezés fejezetei a stratégiaalkotás alább olvasható lépései mentén kerültek kifejtésre. (Természetesen vannak olyan, az értekezés szempontjából lényegi fejezetek, melyek nem a „szűken vett” védelmi terv részeit képezik.)

I., A víziók megfogalmazását (a prognózisokat), a célok meghatározását, valamint a téma időszerűségét „a kutatás tézisei, főbb célkitűzések” című bekezdés tartalmazza. Ezt követi a külső környezet átfogó, célirányos elemzése, a globális éghajlatváltozás hatásainak és következményeinek rövid ismertetése, hiszen a környezetünkben lezajló folyamatos átalakulásokhoz való igazodás, a klimatikus forgatókönyvekre építő prevenció, lehetőséget ad a felkészülésre, a várható károk csökkentésére (3.2. fejezet). Ezáltal hozzájárul az élet és anyagi javak védelméhez, a biztonság érzetének fenntartásához, megerősítéséhez.

II., Következő lépés a kockázatelemzés-kockázatazonosítás (kvalitatív kutatás) részeként

Magyarország

földrajzi

adottságaiból,

meteorológiai-hidrometeorológiai

jellemzőiből fakadó veszélyhelyzetek és típuskatasztrófák feltárása, a veszélyeztetettség felmérése. A 4.1. fejezet az éghajlati eredetű (biztonsági stabilitás ellen ható) természeti folyamatok ok-okozati összefüggéseit, a területi sérülékenységet, sebezhetőségi fokokat vizsgálja (nemzeti helyzetképpel szolgál). 3

Ezután kerül sor a fent említett kockázatok számszerűsítésére (kvantitatív elemzés), eredet szerinti csoportosítására (a különböző nemzetközi szervezetek adatbázisainak adataiból, elemzéseiből kiolvasott) bekövetkezési gyakoriságvizsgálatára (5, 5.1, 5.2. fejezet). (A veszélyforrások feltárásának módszereit a dolgozat elején található (1.4.) „kutatási módszerek”- című fejezet tartalmazza.)

III., Az így megismert és valószínűsíthető kockázatok kezelését, a további lehetőségeket a 6. fejezet mutatja be, melyet a 6.1-ben a (szövetségi tagságból, nemzetközi egyezményekből

fakadó)

szakpolitikai,

szakmai

irányelvek,

követelmények

számbavétele vált fel. Majd következmény- és kármeghatározás történik, mely egyben a stratégia létjogosultságát (a központilag irányított, progresszív lakosságfelkészítés szabályozott (jogi) keretek között történő megvalósításának szükségességét) is hivatott bizonyítani (6.2.). Minthogy a jelen kutatás eredményében ajánló jellegű, megelőző védelmi képességfejlesztő célzatú, ebből kifolyólag a jelenlegi katasztrófavédelmi rendszert nem véleményezi (nem bírálja), csupán az egyes, a téma szempontjából lényegi tevékenységeit, módszereit emeli ki, rámutatva a sebezhetőség pontjaira, az optimalizálás lehetőségeire. A képességek és lehetőségek feltárásáról a teljes 7. fejezet értekezik.

IV., A célok elérését szolgáló feladatok, módszerek (és eszközök) meghatározását, a végrehajtási irányelvekkel való összhang megteremtését, továbbá a javaslattételt a (8.) fejezet foglalja magába, melyet a megvalósíthatósági, beválási elemzések, a humán és anyagi erőforrás tervezés követ majd akkor, ha a jelen akcióterv szakpolitikai és/vagy katasztrófavédelmi, elvi támogatásban részesül/ kidolgozására, gyakorlati megvalósítására lehetőséget kap. A disszertáció a stratégia értékelésével, összegzéssel, a kutatás további lehetőségeinek ismertetésével zárul.

4

„Ha rájössz, mennyit ér minden egyes élet, kevésbé fogsz a múlton merengeni, és jobban foglalkoztat majd a jövő fenntartása” (Dian Fossey)

1. BEVEZETÉS Paradoxon, de a változás az egyetlen „állandó” jelenség a világban. Változik a természet is, melynek módosulásai prioritást élveznek, hiszen közvetlen vagy közvetett hatásaik révén kihatással vannak a lét megannyi területére, a társadalomra, a gazdaságra, az egyénre, a teljes életünkre. Ezen interakciót Gerald Durrell angol zoológus írja le talán a legközérthetőbben, aki a világot, valamint az abban helyet foglaló természeti környezetet a pók hálójához hasonlítja, melynek, mint írja: ha megérintjük egy fonalát, remegése végigfut az összes többi szálon. (Gondolata a következőképpen folytatódik: „… mi nem csak megérintjük e hálót, de bele is szakítunk…”) utalva és egyben átvezetve azt a folyamatosan fennálló antropogén/emberi tényezőre. Pontosan ez történik, most a globális klímával is, melynek változását ugyan nem, de ütemének felgyorsulását megkérdőjelezhetetlenül elősegítettük. Ezt nemcsak az egyre sűrűbben jelentkező időjárási anomáliák, hanem az egyre gyakrabban előforduló (veszélyhelyzeti szintet elérő vagy azt meghaladó) természeti káresemények intenzitás és gyakoriságnövekedései is jelzik. Ugyan még ma is sokan tagadják az éghajlatváltozás tényét (csak úgy, mint ahogy éles viták folynak a felgyorsulást kiváltó tényezők mibenlétéről is), de tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben jelentkező szélsőséges (havária) események hatására a védelmi szféra szakemberei megsokszorozott feladattal, bővülő feladatkörrel kénytelenek szembenézni szerte a világon. Nem az a probléma, hogy nem kezeljük evidenciaként az éghajlati rendszer változékonyságát, valamint az azt követő kísérőjelenségeket hanem, hogy ezen folyamatok változásai időközben emberöltőn belül tapasztalhatókká, érzékelhetőkké váltak. Olyan ismétlődő, destruktív (romboló) folyamatok ezek, melyek egyre gyakrabban meghaladják az élőlények tűrőképességét, ezáltal igénylik a gyors beavatkozást és/vagy alkalmazkodást. 5

Ha szűken csak a magyarországi helyzetképet nézzük is, azt látjuk, hogy bár egyik év sem ugyanolyan, mint az azt megelőző, mégis egy viszonylagos növekvő tendencia laikus szemmel is megfigyelhetővé vált a rendkívülinek, megszokottól eltérőnek nevezhető események tekintetében. A sűrűbben kialakuló, intenzívebbé, ezáltal veszélyesebbé váló meteorológiai, illetve hidrometeorológiai anomáliákon túl, a hétköznapi embereknek talán a legszembetűnőbb az évszakaink átalakulása lehet, hiszen a hazánkra jellemző négyből a két átmeneti (a tavasz valamint az ősz) alig néhány hétre zsugorodott össze. Lassan szinte teljesen eltűnnek. Ezzel szemben a nyár, valamint a tél jóval korábban elkezdődik, következésképpen tovább is tart a megszokottnál. A lefolyási fázisokra jellemző korábbi viszonylagos kiszámíthatóságot észrevétlenül felváltotta a gyakran rekordokkal érkező ingadozás, a szélsőség és változékonyság. (Pl.: Ilyenek a sokszor trópusi eredetű, hosszan egybefüggő nyári hőhullámok, vagy a sarkvidéki hidegekkel, következményként fagyokkal társuló, rendszeresen negatív hőmérsékleti csúcsokat hozó téli időszak jelenségei. De itt említhetjük meg az azonos területen, egy időben (egy év alatt) bekövetkező aszály, valamint belvíz szintén paradox anomáliáit is.) Számunkra eddig ismeretlen / nem tapasztalt jelenségek (pl. tornádó, erdő- és bozóttűz) mutatkoznak meg, az úgynevezett típuskockázatok pedig súlyosbodnak, fenyegetőbbé válnak. Gondoljunk csak az utóbbi pár év káros, hazai víztöbbletből fakadó jelenségeire (pl. a 2010. májusi hatalmas belvízi elöntésekre vagy a 2013. júniusi, az évszázad árvizeként emlegetett dunai árra és következményeire). Míg a fent említett változások, nagyrészt alkalmazkodással könnyebben elviselhetővé tehetők, addig az időjárási extremitásoknak, az abból adódó havária eseményeknek már legtöbbször komoly katasztrófavédelmi, életvédelmi vonzatai is kialakulnak, amelyek súlyos esetben jelentős materiális, drasztikus esetben személyi veszteséget okoznak. Egy „jó” példa erre: az idei télen (azaz 2016. októbere és 2017. februárja között) 145-en haltak meg a rendkívüli hideg miatt Magyarországon - derült ki a Magyar Szociális Fórum 2017. februári kimutatásai alapján.)

6

1.1. A TÉMA AKTUALITÁSA …„Záhonynál kiszáradt a Tisza”, „Az évszázad árvize érkezik a Dunán” „Tornádó és jégeső pusztított Magyarországon” „Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon” „30 hektáron égett az erdő Veszprém közelében”… A fenti csupán néhány, sajtóban megjelent szalagcím az utóbbi évek (2011-2017) káreseményei közül, melyek mind azt igazolják, hogy nem mindennapi méretű és intenzitású jelenségek „söpörnek végig” országunkon. Olyan folyamatosan fennálló veszélyek, természeti feszültségek ezek, melyek indokolják hazánkban a lokális, preventív védekezés létjogosultságát, a helyi sajátosságok figyelembevételét (legyen szó akár környezeti, természeti vagy szociológiai jellemzőkről). Következésképpen pedig szükségessé teszik, egy figyelemfelkeltő, informatív és a várható éghajlati módosulásokat, sérülékenységet figyelembe vevő, megvalósítható, progresszív (katasztrófa)védelmi, szakstratégia létrehozását, melyben kiemelt prioritás kell, hogy legyen a lakosság szakszerű tájékoztatása és a várható hatásokra, magatartási szabályokra történő felkészítése. Tényként ki merem jelenteni, hogy amennyiben a lakosság megismeri, ezzel együtt megérti a környezetében zajló változásokat, a várható szcenáriókat, abban az esetben kialakulhat bennük a felelősségtudat, az a cselevési/ felkészülési hajlam, mely által nem csak a proaktív, környezettudatos társadalom elérése felé tesznek egy jelentős lépést, de az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek/katasztrófák kockázatát, következményeit is számottevően csökkenthetik. Arról a vitathatatlan tényről már nem is beszélve, hogy a szükséges ismeretek birtokában lévő személy veszélyhelyzeti viselkedése, ön- és életmentővé válhat. A természeti környezetben bekövetkezett (veszélyhelyzeti szintet elérő, sokszor azt meghaladó) káresemények, valamint a rövidtávon prognosztizált éghajlati kockázatok, késlekedést nem tűrő feladatok elé állítanak minket. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés, valamint a felkészülés a fent említett következmények összefüggésében, mára az egyik legaktuálisabb nemzeti és nemzetközi feladattá vált! 7

1.2. KUTATÁSI

ELŐZMÉNYEK,

TÉMAVÁLASZTÁS

INDOKLÁSA Témaválasztásom személyes indíttatású. Érdeklődésem következményredukciója

a

természeti iránt

már

katasztrófák középiskolás

eredete, koromban

elhárítása

és

elkezdődött,

a

katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken való részvételek hatására pedig csak tovább erősödött. A célirányos, szakirányú egyetemi éveim alatt1, az érdeklődés elhivatottsággá, később hivatástudattá alakult át. Kutatásaim a középiskolai évekből hozott katasztrófavédelmi gyermekfelkészítéssel, annak szerepével, módszereivel és eredményeinek kutatásával indult „A katasztrófavédelem ismertsége és megismertetésének lehetőségei a középiskolások körében”- című 2007-ben írt TDK pályamunka, majd 2008-ban annak teljes lakosságra történő kibővítésével, „Az „igazi” katasztrófa – nevet viselő (szintén TDK) dolgozat megírásával folytatódott. Minél jobban beleástam magam a katasztrófák elleni védekezés sikerességét gátló, emberi tényező vizsgálatába, annál inkább éreztem, egy akkor még megfoghatatlan hiányt. Ezért a „Mire készüljünk fel?” helyett a „Hogyan készüljünk rá és dolgozzuk fel?”- kérdésre kerestem a választ. Így született meg „A katasztrófavédelmi lakosságfelkészítés új aspektusai, avagy miként hat a lakosság felkészültsége, illetve a katasztrófapszichológia alkalmazása az emberi élet megóvására veszélyhelyzetekben”- elnevezésű monográfia. Ezt követően témavezetői javaslatra éles váltásként a globális éghajlatváltozás ténye, következményei, biztonságpolitikai aspektusai felé véve az irányt, 2009-ben létrejött „A szén-dioxid klíma alakító hatása, kibocsátásának csökkentési lehetőségei, különös tekintettel a Kiotói egyezmény magyarországi vonatkozásaira”- című (4. TDK) tudományos munkám”.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (később Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Bolyai János Katonai Műszaki Kar, védelmi igazgatás szak-katasztrófavédelmi vezetői szakirány (2007-2012) 1

8

Felismerve a téma jelentőségét, az ez irányú kutatásokban rejlő lehetőségeket, a katasztrófavédelmi szoros kapcsolatokat és a természeti kockázatokat (általuk lendületet kapva), a korábbi tanulmányaim továbbfejlesztéseként a közeljövő éghajlati szcenárióival, hazánk természeti katasztrófa-fenyegetettségével, típuseseményeinek vizsgálatával kezdtem el foglalkozni. Ekkor kerültem kapcsolatba többek között Láng István akadémikus úrral is, aki a későbbi diplomamunkám és az egyik OTDK pályamunkámul szolgáló tanulmány „Az utóbbi idők extrém időjárási anomáliái, avagy a víz, mint hazánk szélsőséges felszínformáló ereje” megszületésében konzulensemként is közreműködött. (Általa kerültem közvetlen kapcsolatba a „VAHAVA” projekttel.) A diploma megszerzését követően azzal a céllal jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának hallgatói állományába, hogy lehetőségem nyíljon a társadalomtudományi tételeim, természettudományival való „alátámasztására”. E három év eredménye a jelen disszertáció, mely az eddigi tudományos kutatásaim összessége,

azoké,

amelyek

kiterjednek

az

éghajlatváltozás

hazai

hatásaira,

kísérőjelenségeinek kockázataira, a várható következmények előrejelzésére de egyúttal előirányozzák a katasztrófavédelmi, lakosságfelkészítés sikeressége érdekében tett és javasolt stratégiai lépéseket is.

9

1.3. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI, FŐBB CÉLKITŰZÉSEK A disszertáció célja egy olyan lakosságvédelmi, szabályozási stratégia megalkotása, mely a társadalomnak az éghajlatváltozással járó időjárási szélsőségekre, veszélyhelyzetekre történő felkészítéséhez nyújt megfelelő alapot (akár szakmai vitaindítóként, akár javaslattételként kezelve is). Általánosabb (romantikus) végcélja pedig az emberi élet közvetett vagy közvetlen megóvása, a biztonságérzet erősítése. A témaválasztásomról (a korábban bemutatott személyes indíttatástól eltekintve) elmondható, hogy alapvetően nem egy új, számunkra idegen feladat megjelenése indokolta, hanem egy megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelő, megvalósíthatóság lépéseit mindenkor szem előtt tartó, védelmi tevékenység fejlesztő, indikatív megközelítése. 

A globális klíma alakulása tény és önmagában nem „katasztrófa”. Katasztrófa a kísérőjelenségeiként érkező, veszélyhelyzeti szintet elérő vagy azt meghaladó hatások, illetve a lassabb lefolyású természetes folyamatok megváltozása/ azok környezetre gyakorolt destruktív nyomása, feszültsége.



Ebből adódóan (valamint a különböző nemzetközi katasztrófa-adatbázisok statisztikái szerint) a Magyarországon előforduló természeti jelenségekben bekövetkező extremitások (és időjárási anomáliák) intenzitása, lefolyási üteme és gyakorisága exponenciálisan növekszik.



Az

éghajlatváltozás

ütemgyorsulásaként

érkező

kísérőjelenségek

és

következményeik, olyan eddig nem látott védelmi-kihívások elé állítják a szakembereket, melyek megoldása, hatáscsökkentése kizárólag ex-ante (eseményt megelőző) időszakban valósítható meg leghatékonyabban. 

Meg kell ismernünk hazánk természeti értelemben vett fenyegetettségi állapotát, a klimatikus kockázatok prognózisát, a visszahatás és sérülékenységi mutatókat ahhoz, hogy bármilyen védekező intézkedést foganatosíthassuk. 10



Létre kell hoznia a katasztrófavédelemnek, mint szervezetnek egy olyan adatbázist2, mely az eddig hazánkban bekövetkezett (elsősorban természeti eredetű) káresemények

alapadatait

tartalmazza

és

melyből

lekérdezéssel

könnyen

kinyerhetővé válnának a különböző lényegi paraméterek úgy, mint előfordulásgyakoriság, időtartam, kihatás, mérték, áldozatok, érintettek száma stb. (Természetesen közreműködve a hazai és határon túli biztosítókkal, védelmi szervezetekkel.) Az így nyert adatokkal könnyebben megállapítható a területi fenyegetettség, megfigyelhető

az

eseménybekövetkezési

gyakoriság,

következésképpen

optimálisabban tervezhetővé válik a védekezés, a költségvetési tartalékelosztás. 

Koherens, szakági, éghajlatváltozás következményeire építő védelmi-stratégiák megalkotása szükséges, melyekben konkrét cselekvési tervekben meghatározott, időkorláthoz kötött feladat-meghatározást kell előírni, továbbá (legfontosabb szempontként) mindenkor törekedni kell az abban foglaltak költséghatékony megvalósíthatóságára.



Az ez irányú akcióprogramok eredményeit a lehető leghatékonyabb módon, késlekedés nélkül át kell „ültetni” a lakossági tudatba, adaptálni, regisztrálni kell azt, hogy a hozzá kapcsolódó (egyidejű) felkészítéssel a biztonság legnagyobb hatásfokú érzetét szavatolni tudjuk, többek között azért, hogy az emberek megváltozott körülmények közötti attitűdje ön és életmentővé, következménycsökkentővé válhasson.



A lakosság éghajlatváltozásra (magára, valamint kockázataira) vonatkozó információi a sikeres alkalmazkodás és felkészítés alapjául szolgáló elégséges szint alatt vannak, emiatt viselkedésük/cselekedeteik saját magukra nézve károssá, drasztikus esetben akár veszélyessé is válhatnak.

2 Alapjainak megalkotását a jelen disszertáció megírásával, az adatgyűjtéssel egy időben megkezdtem.

11



A társadalmi felkészítés jelenleg alkalmazott módszerei nem elég széleskörűek és progresszívek, időben és térben egyenetlenek. Ebből kifolyólag egy egységes, jogilag szabályozott keretek között történő nyitott spektrumú, szociális és területi sajátosságokat

figyelembe

vevő

„felkészítési

hullám”

elindítását

látom

szükségesnek. 

Véleményem szerint a lakossági tájékoztatás és felkészítés külön fogalom és intézkedési rendszer, viszont míg a tájékoztatás megvalósulhat felkészítés nélkül, addig a sikeres felkészítő tevékenység megvalósítása lehetetlen megfelelő szintű tájékoztatás hiányában.



A katasztrófavédelemnek (melynek törvényileg előírt feladata a polgári/lakossági védelem,

az

emberek

tájékoztatása

és

felkészítése)

szüksége

van

egy

éghajlatváltozási akcióprogramok eredményeire építő, tájékoztatást, felkészítést segítő, prevenciós lakosságvédelmi, szabályozási stratégia megalkotására, melyben a feladatmegvalósítás jogi- és határidőkeretek közé illesztett, ezzel együtt elkülönített forrásból gazdálkodó folyamat. 

Ennek alapfeltétele többek között egy olyan területi-kockázati mutató megléte, mely jellemzi az adott település valós veszélyeztetettségi állapotát, rámutat a védelmi tervezés szempontjából létfontosságú sebezhetőség pontjaira.

Célkitűzések Kutatásaim

során

a

ciklikus

klímaváltozás

felgyorsult

folyamatának

kísérőjelenségeiként jelentkező következmények3 hazai hatásainak tanulmányozását, az ellenük való harc katasztrófavédelmi lehetőségeinek feltárását (ezen belül is a lokális prevenció létjogosultságát), ennek eszközeként megjelenő lakosságfelkészítési és tájékoztatási rendszer felülvizsgálatát tűztem ki célul.

Következmények: az egyes veszélyeztető hatások (hazánkban elsősorban meteorológiai, hidrometeorológiai kockázatok) által okozott, az emberi életet, egészség, továbbá a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat és a természeti környezetet érintő negatív hatások, melyekre a hatásredukció okán, készülni kell. 3

12



A különböző hazai és nemzetközi katasztrófa-előfordulási statisztikák eredményeire támaszkodva bebizonyítom, hogy a Magyarországon előforduló természeti veszélyhelyzeti szintet elérő (leginkább meteorológiai eredetű) káresemények számában és intenzitásában exponenciális növekedés tapasztalható. (Melyek prevenciójában az élet védelme mellett, fokozódó társadalmi igényként egyre nagyobb hangsúlyt kap az anyagi károk következményredukciója is.)



Ismertetem az (elsősorban hazai) éghajlati modellek eredményeit, a közeljövőre prognosztizálható hatásokat, a tendenciás ívet.



Rávilágítok a magyar társadalom ön-/mentéshez, alkalmazkodáshoz szükséges ismereti hiányaira, a hiány okozta káros következményekre. A katasztrófavédelem számára

törvényileg

előírt

és

a

gyakorlatban

megvalósuló

felkészítés

ambivalenciájára. 

Bebizonyítom, mekkora szükség van a hazai katasztrófavédelmi szervezet folyamatos fejlesztésére, prevenciós (és eseménybekövetkezéstől függően) egyéb időszaki tevékenységére, a teljes közösséget elérő, szakmailag megalapozott polgári védelmi munkára.



Kutatásommal cél a fenti tételek támogatása, figyelemfelkeltő szakmai párbeszéd kialakítása, annak elősegítése.



Cél a javaslattétel, az alkalmazkodás, illetve a nemzeti akcióprogramok eredményeinek társadalmi szintű regisztrálódásának elősegítése.



Közreműködés az akciótervek, az éghajlati jövőképek lakossági nyelvre történő lefordításában, ezzel együtt a polgári védelmi feladatok támogatása.



Egy naprakész, közszféra (katasztrófavédelmi)

lokális

és

akár

a társadalom

veszélyeztetettségi

által

mutató

is

értelmezhető

felállítása,

mely

kooperációban a NATÉR rendszerrel, az Országos Meteorológiai Szolgálattal (és 13

egyéb szervezetekkel) hiteles, valós veszélyeztetettségen alapuló kockázati besorolást eredményez. 

Rámutatok, arra, hogy a katasztrófavédelem jelenleg alkalmazott települési besorolási eljárása, a lokális veszélyeztetettség objektív, egzakt megítélésének szempontjából módosításra, ezzel együtt bővítésre szorul.



Cél egy fent említett elvárások mentén megvalósuló, korrekciós tényezőkkel számoló, indexszámokat alkalmazó, települési kockázati-mutató létrehozása. o Ennek érdekében egy teljes megye (Baranya) településeinek besorolását módosítom az általam javasolt tematika alapján. Az így nyert eredményekkel (a szembetűnő aránytalanságok láthatóvá válásával) azt kívánom bizonyítani, hogy mind stratégiai- tervezési, mind anyagi (forrásmegosztási), valamint preventív lakosságfelkészítési okokból is szükségess a jelenleg alkalmazott módszer újragondolása.



Végezetül a cél egy éghajlati következményeket, (lokális) valós kockázatokat, területi

egyenlőtlenségeket

és

sérülékenységet,

demográfiai,

szociológiai

(kultúrantropológiai) sajátosságokat figyelembe vevő, lakossági, szabályozási, felkészítési stratégia megalkotása, annak szakági expozíciója.

14

1.4. KUTATÁSI MÓDSZEREK Tanulmányoztam a témával kapcsolatos írott és elektronikus hazai, illetve idegen nyelvű szakirodalmat, a szakági védelmi és/vagy éghajlatváltozási stratégiákat, főként az IPCC4 jelentéseit. (A teljesség igénye nélkül, most csak a hazai dokumentumokat megemlítve): 

a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát



a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (benne a NAS5-t)



a Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégiát



Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét



a Nemzeti Aszály Stratégiát



a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia egyes részeit



Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját



Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiáját

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak e tárgyban írott publikációit, a Magyar Meteorológiai Szolgálat, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban KOK) irattáranyagát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár szakirodalmait. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban BM OKF) által kibocsátott dokumentumokat, ezek közül is különös tekintettel a következőekre: 

Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés



Jelentés

Magyarország

nemzeti

katasztrófakockázat-értékelési

módszertanáról és annak eredményeiről 

Klímaadaptációs és Kockázatértékelési Kézikönyv



National progress report on the implementation of the Hyogo Framework for Action



Éves jelentés az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi politikáiról, valamint ezek 2015. évi végrehajtásáról

4 5

Intergovernmental Panel on Climate Change Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

15

Megismertem a „Tudásmegosztás, Alkalmazkodás és Éghajlatváltozás” – címet viselő Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) működését, a benne rejlő lehetőségeket. Elemeztem és értékeltem a klímaváltozás hatásaira való nemzeti és nemzetközi felkészülés érdekében létrehozott akció-terveket, katasztrófabekövetkezési statisztikákat, biztosítási (Magyar Biztosítók Országos Szövetsége) és KSH-s adatbázisokat, a hozzájuk kapcsolódó tanulmányokat, kutatási projekteket főként a következőket: 

CRED (Centre for Research on the Epidemiology of Disasters) o EMDAT (The International Disaster Database)



UNDAC (United Nations Disaster Assessment and Coordination) o OCHA (United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs)



UNFCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) o UNSIDR (The United Nations Office for Disaster Risk Reduction) 

ISDR (International Strategy for Disaster Reduction)



Global Risk Platform



FEMA (Federal Emergency Management Agency)



IFRC (The International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies)



WMO (World Meteorological Organization)

Kitekintéssel: 

OFDA (Office of U.S. Foreign Disaster Assistance)



WHO (World Health Organization)



ESCAP (The United Nations Economic and Social Commission for Asia and the Pacific)



EPA (United States Environmental Protection Agency)

Felhasználtam az ökológus, meteorológus, éghajlatkutató, katasztrófavédelmi, vízügyi és geológus-geográfus szakemberekkel (Dr. Borhidi Attila, Dr. Láng István, Dr. Pálfai Imre, Dr. Mika János, Dr. Bukovics István, Dr. Muhoray Árpád, Domján Gábor, Dr. Lóczy Dénes, Dr. Lénárt László, Dr. Hajnal Klára, Dr. Hornyacsek Júlia) valamint további 16

egyetemi oktatókkal (NKE, SZIE, SZTE, PTE, NYME, ME, ELTE) készített interjúkat, az adaptációs lehetőségeket, továbbá előadásanyagokat (melyeket itt szeretnék nekik még egyszer tisztelettel megköszönni). Tagja voltam a következő éghajlatváltozással / hazai következményeivel foglalkozó, kutatócsoportoknak: 

TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 „Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra, a katonai erő alkalmazására”



HUSK/1001/2.1.2/0058

projekt:

Módszertani

tanulmány

a

helyi

önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani adottságok alapján, (alapvetően a felszín alatti vizek) kártételeinek megelőzésére, ill. kezelésére, az érvényes európai és nemzeti jogszabályokkal összhangban 

OTKA (Ny.sz.: 104552 Lóczy Dénes): Helyreállítási potenciál tájökológiai értékelése a Dráva-ártér magyarországi szakaszain



Valamint (Láng István professzor jóvoltából) részese lehettem a „VAHAVA” projekt visszahatás-vizsgálatát végző folyamatoknak.

Előadóként, hallgatóként, illetve rendezvényszervezőként is részt vettem a témával kapcsolatos előadásokon, konferenciákon. Felhasználtam a (BM OKF Lakosságfelkészítési Főosztályán, valamint a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, polgári védelmi területén eltöltött) szakmai gyakorlaton szerzett tapasztalatokat, a multimédia által szerzett ismeretanyagokat.

17

2. KUTATÁSTÖRTÉNET Disszertációm megírása (többek között) a különböző éghajlati kutatások, valamint a hazai védelmi stratégiák megismerésével kezdődött, alapokat és egyben korlátokat is adva a jelen értekezésnek. Rövid ismertetésük ezért elengedhetetlen.

Magyarország éghajlatváltozással, annak hatásaival/következményeivel szembeni, tényleges küzdelme a 2003. júniusában (a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kooperációjában) indított úgynevezett „VAHAVA” (VÁltozás–HAtások–VÁlaszadás) kutatási projekt elindításával kezdődött. A projekt célja a már meglévő hazai és részben külföldi kutatási, valamint egyéb eredmények rendszerszemlélet szerint történő összefoglalása, ezen belül is a klímaváltozás ütemgyorsulásának és hatásainak (a felkészülés, megelőzés, védekezés, helyreállítás) következménycsökkentése érdekében tett lépéseinek/feladatainak számbavétele. A munkaprogram eredményeként (a 2006-os vitaanyag javításait követően) 2007ben elkészült a 2025-2030-ra prognosztizáló úgynevezett „VAHAVA jelentés”: „A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok”- címmel. Főbb pontjai: a magyarországi klíma, az időjárási elemek és jelenségek jellemzőinek, valamint az éghajlatváltozás szcenárióinak, a légkörvédelem továbbá a klimatikus átalakulások hatásaihoz való alkalmazkodás nemzeti feladatainak ismertetése. Bár a dokumentum alapvetően forráselemzés, azonban következtetései, ajánlásai között a közeljövőre vonatkozó intézkedési javaslatokat is megfogalmazott. A jelentés a központi irányítás (politika, gazdaság, védelmi szféra) döntéshozói jogkörrel rendelkező, vezetői rétegét célozza elsősorban. (Véleményem szerint tudományos nyelvezete, cizelláltsága okán a nagyközönség tájékoztatására nem volt alkalmas.) A VAHAVA 2007-es zárását követően, ám még abban az évben az ENSZ Éghajlatváltozási

Keretegyezménye

(UNFCCC6) és

annak

Kiotói

Jegyzőkönyve

UNFCC: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye az egyik legjelentősebb éghajlatváltozás következményei elleni védelem érdekében létrehozott megállapodás az 1992-es riói Föld-csúcstalálkozón 6

18

végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény megszületése (pontosabban annak 37. §-a) teremtette meg a 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalkotásának kereteit. „Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: NÉS) fogad el.” Első tervezési időszaka: 2008-2025. (Felülvizsgálata a megjelenéstől számított öt év múlva, 2013-ban vált szükségessé.) A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli meg. Az ehhez kapcsolódó feladatokat a kétévenként kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok teljesítik be. Főbb fejezetei: 

Cselekvési iránymeghatározás az üvegházhatású gázok (később csak ÜHG) légköri dúsulásának megakadályozása, mértékének csökkentése érdekében, a nemzetközi és Uniós elvárásokhoz igazodva.



Figyelemfelhívás az ökológiai és társadalmi-gazdasági kockázatok elleni védekezésre, a klimatikus módosulásokhoz és kísérőjelenségeihez történő alkalmazkodóképesség javításának létjogosultságára,



továbbá harmadik lényegi részként a klímatudatosság térnyerésének szükségességére mutat rá.

(E dokumentumot egészíti ki tartalmában az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának 2009-es állásfoglalása az éghajlatváltozásról és az ezzel összefüggő hazai feladatokról.)

fogadtak el. Az eddig ratifikáló országok száma 195. 2016-ban 197 ország részvételével Marokkóban rendezték az utolsó (UNFCCC COP 22) ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény 22. konferenciáját. A 2017-es a németországi Bonn-ban kerül lebonyolításra. 7 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről

19

Visszatérve a fent említett felülvizsgálati időkorlátra, még határidő előtt, de már 2013-ban az Országgyűlés módosította a fent említett 2007. évi LX. törvényt, ezzel együtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából új, Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (későbbiekben csak NÉS 2) készült. E dokumentumban (az új kutatási eredményeket is beépítve) ismét meghatározásra kerültek az ÜHG emisszió hazai redukciójával foglalkozó8, valamint az éghajlatváltozás magyarországi hatásaihoz való alkalmazkodással, az adhokráciát (a környezet változásaihoz történő alkalmazkodást) elősegítő felkészüléssel kapcsolatos feladatok. Ugyanakkor itt már megjelenik egy viszonylagos ütemterv, mely három szakaszra (rövid, közép és hosszú időtávra) vonatkozó cselekvési irányelveket tartalmaz. A NÉS 2 egyik (véleményem szerint a legjelentősebb) innovatív része a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (későbbiekben csak NAS) megalkotása és beépítése volt. Az alkalmazkodás és felkészülés a következő ágazatokra fogalmaz meg javaslatokat: vízgazdálkodás, vidékfejlesztés, egészségügy, energetika, turizmus, katasztrófavédelem. A stratégia a 2014-2025-ös időszakra javasolt teendőket öleli fel, egyes előrejelzései azonban akár 2050-ig is kitekintenek. A disszertáció szempontjából fontos momentumként e stratégia, az éghajlati sérülékenység

vizsgálatok

részeként,

előirányozta

a

Nemzeti

Alkalmazkodási

Térinformatikai Rendszert (NATéR) megalkotásának szükségességét. „A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)9 létrehozása keretében komplex, szisztematikus monitoringon alapuló, a környezeti, társadalmi és gazdasági információkat integráló adatbázis-rendszer és értékelési módszertan kidolgozása szükséges.” (NÉS 2, 1.3.4.) (Ez az első hazai, többcélú, nagyfelbontású adatrendszer, amely objektív információkkal segíti elő a változó körülményekhez idomuló területi hatáselemzést, ezzel együtt segítséget nyújthat a jelenlegi katasztrófavédelmi, települési besorolási eljárás optimalizálásában.)

A NÉS-2 részét képezi a Hazai Dekarbonizációs Útiterv is, amely felvázolja a lehetséges üvegházgázkibocsátás csökkentési pályákat. 9 The National Adaptation Geo-information System (NAGiS) 8

20

Mindeközben az Európai Unió 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjában 2020ra meghatározott tagállami feladatok hatására a vártnál előbb, már 2013-ban megjelent a hazai 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (későbbiekben csak NKP). A program céljairól, kidolgozásáról, valamint a megvalósíthatóságáról, ezzel együtt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Nemzetközi viszonylatban a klimatikus változásokkal összefüggő természeti feszültségekkel/kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteket, irányokat és a globális éghajlati modellek által közvetített prognosztizációkat az IPCC által kiadott jelentések tartalmazzák. Az IPCC(/SREX) 2012-es különkiadású elemzése, az „Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation,”- címet viselő szélsőséges, extrém időjárási jelenségeket, katasztrófa kockázatokat számba vevő, alkalmazkodást előirányzó, annak módszereit felsorakoztató helyzetképpel, akciótervvel szolgál. A jelenlegi, egyben legfrissebb 5. értékelés (2013) egyértelműsíti a globális felmelegedés vitathatatlanságát, továbbá a korábbi feltételes módú megfogalmazás helyett kijelenti, hogy az antropogén hatások egyértelműen felgyorsítják az éghajlatváltozás ütemét. Végezetül természetesen meg kell említeni Magyarország aktív részvételét a különböző nemzetközi akcióprogramokban, mint az aszály elleni kutatás a DMCSEE (Drought Management Centre for Southeastern Europe), a belvízkezeléssel és megelőzéssel foglalkozó ECCONET (Effects of climate change on the inland waterway networks), vagy akár a kutatásfinanszírozással foglalkozó CIRCLE-2 (Climate Impact Research & Response Coordination for a Larger Europe). (E projekteket és eredményeiket a továbbiakban nem elemzem részletesen.)

Katasztrófavédelmi szempontú megközelítés10: A 2012-ben kiadott Nemzeti Biztonsági Stratégia eredetük szempontjából megkülönbözteti a Magyarországot fenyegető hatásokat, melyek között kiemelt szempont a

Az Európai Uniós és egyéb nemzetközi katasztrófavédelmi tevékenységében Magyarország a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján vesz részt. 10

21

globális természeti feszültségekből fakadó káresemények megelőzése, mely célkitűzés megvalósítását hazai, katasztrófavédelmi feladatként említi. Az elmúlt évtized beavatkozást igénylő katasztrófa-eseményei, tragikus veszteségei arra késztetik az egyes országokat és nemzetközi szervezeteket, hogy erőfeszítéseiket megnöveljék, a hangsúlyt a helyzetkezelésről a megelőző időszaki, prevenciós munkára, az úgynevezett DRR-re (Disaster Risk Reduction), a katasztrófák kockázatainak csökkentésre helyezték át. Ennek eredményeként 2005-ben, hazánkkal együtt pontosan 168 nemzet vállalta magára az ENSZ természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó hivatala (az UNISDR11) által felügyelt 10 évre szóló (2015-ben lejárt) Hyogói Cselekvési Kerettervben (később csak HFA) foglaltakat. A 2005-ös Kobéban megtartott II. Katasztrófavédelmi Világkonferencia mottója a következő volt: „Az államok elsődleges felelőssége az embereket és vagyontárgyaikat területükön megóvni a veszélyhelyzettől és ezért létfontosságú, hogy prioritást kapjon a katasztrófaveszély csökkentése a nemzeti politikában, amihez a rendelkezésre álló forrásokat biztosítani kell.” A fenti vállalással együtt az ISDR, azaz Katasztrófa-csökkentési Stratégia tartalmát is magunkra nézve irányadó normának tekintettük, melyet 2015-ben a 2015–2030-as időszakra szóló (3. World Conference Disaster Risk Reduction – Japánban megtartott konferencián elfogadott) Sendai Katasztrófakockázat-csökkentési Keret váltott fel. E megállapodás tartalmában egy új, globális megközelítés a katasztrófa, illetve kockázatkezelési politika és helyzetkezelési műveletek szempontjából. Ebben az EU-nak és tagállamainak 2030-ig tartó iránymutatás szerint eljárva kell reagálniuk a jelenlegi globális kihívásokra, ide értve természetesen a klímaváltozás következménykezelését is. Igaz, a kérdést és megoldási lehetőségeit elsősorban a fenntartható fejlődés szemszögéből, a megfizethető energia kontextusából vizsgálja. A katasztrófavédelmi tevékenységi oldal kevéssé jelenik meg benne.

A disszertációban elemzésre került Magyarország (UNISDR online platformon elérhető) 3 nemzeti jelentése (2009-2011, 2011-2013, 2013-2015). 11

22

Mindeközben még 2013-ban Magyarország az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) és a Katasztrófa-felmérő és Koordinációs Csoportjának (UNDAC) tagjává is vált, mely tagság egyben deklarálta havaria bekövetkezte esetén az azonnali, célterületen való megjelenést, helyzetfelmérést, továbbá a nemzetkormánnyal történő koherens, humanitárius segítségnyújtást. Az egyéb katasztrófavédelmi, valamint éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti és Uniós védelmi stratégiákról, tudományos dokumentumokról, megállapodásokról pl.: 

az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus (UCPM) hazai vonatkozásairól,



a Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelésről,



a „Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelési módszertanáról és annak eredményeiről”- szóló Ex-ante Jelentésről, vagy



a

Seerisk

Projekt

és

záró-dokumentumáról

a

„Klímaadaptációs

és

Kockázatértékelési Kézikönyvről”)… egy későbbi fejezet értekezik majd részletesen.

23

3. A

GLOBÁLIS

KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL

(MEGÍTÉLÉS,

ÁLLAPOT, HATÁS, KÖVETKEZMÉNY) Éghajlatváltozással összefüggő kutatásokat folytatni hálás és hálátlan feladat is egyben. Hálás, hiszen e terület tudományos közéleti megjelenése kiaknázatlan lehetőségek széles skáláját hozta magával (új eredmények megszületését irányozva elő), hálátlan viszont e kutatások alapjául szolgáló klimatikus szcenáriók bizonytalansági faktora okán, hiszen a bizonytalan, ezáltal megkérdőjelezhető állítások mindig megtámadhatók/megtámadottak lesznek. A klímamodellek feltételesen szolgáltatnak információt a klímaváltozás társadalmigazdasági következményeire, hisz az ezekre vonatkozó előrejelzéseknek számos bizonytalansági tényezője van (Szépszó G. 2014). A klimatikus viszonyok változásának és (várható) következményeinek megítélése az IPCC eredményeiben, következmény-előrejelzésében alapvetően vészjósló hangvételű harmadik (2001) és negyedik (2007.) jelentése utáni időszakot követően jelentősen és rövid időn belül megváltozott (Risbey, J. S. 2008). Kialakult az úgynevezett „klímaszkepticizmus” fogalma, mely a jelenlegi globális éghajlati módosulások folyamatának (kialakulásának, következményeinek, valamint várható hatásainak) jelenleg ismert, tudományos értelemben elfogadott eredményeinek bizonyos fokú tagadását jelenti. (Legfőképp az antropogén hatások szerepe vitatott.) Megkülönböztethetünk tudományos érvekkel alátámasztott, logikai összefüggésekre hivatkozó, valamint a várható hatásoktól való félelem indukálta „kételkedést”, mely részben a különböző éghajlati modellek egymástól eltérő eredményeinek, részben a kutatói bázis szakembereivel, és/vagy a politikai, szakpolitikai irányítással szembeni bizalmatlanság eredője. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy a helyén kezelt szkepticizmus önmagában nem káros. Éppen ellenkezőleg, hiszen kétséget kelt, szakmai vitát generál, ezáltal akár még tudományfejlesztő szerepe is lehet, de csak és kizárólag akkor, ha a megkérdőjelező félnek a mainál pontosabb, tudományos értelemben bizonyítottabb érvei vannak a jelenleg tapasztalat klimatikus hatásokra és következményekre.

24

Bár ma már az éghajlatváltozás tényét senki sem tagadja, mégis szinte minden vonatkozásában további kérdéseket vet fel, legyen szó a folyamat gyorsulásáról, a gyorsulást kiváltó tényezők mibenlétéről, az antropogén hatások szerepéről, a következményekről vagy akár a földfelszín közeli, globális melegedési és egyéb éghajlati trendekről. Nemzetközi viszonylatban egyre nő azon kutatók és ismert emberek „tábora”, akik az éghajlatváltozással kapcsolatos eredmények és nézetek ellen vallanak, bár kétségtelen, hogy arányuk ma is csekély a klimatológusok között. Egy ilyen személyi adatbázis (Hall of Shame) található a globális klíma destabilizációja elleni sürgős és hathatós fellépést propagáló, brit központú szerveződés a Campaign Against Climate Change12 weboldalán. Itt taglalják többek között Ian Plimer13 professzor 2009-ben írt könyvét (Heaven and Earth: Global Warming, the Missing Science), melyet a tagadók bibliájának is neveznek és melyről George Monbiot a Guardian14 újságírója úgy nyilatkozik, hogy koholmányokkal, hamis állításokkal megtöltött dokumentum. Könyvében Pilmer többek között azt állítja, hogy a vulkánok több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az emberek. Ugyanebben a felsorolásban található például James Inhofe, amerikai (Oklahoma állami) szenátor is, aki szerint egy pusztán természetes felmelegedési trend közepén vagyunk, melyhez semmi köze a szén-dioxid emissziónak. Azonban nem kell messze mennünk, ahhoz hogy magyarországi, tudományos közvélekedéssel szembeforduló kutatókat találjunk. Dr. Héjjas István szerint „A szakpolitikusok többségének politikailag támogatott hivatalos álláspontjával szemben számos „klímaszkeptikus” tudós vonja kétségbe a klímaváltozás és a széndioxid emisszió közötti kapcsolatot…” (Héjjas I. 2016). Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa több tanulmányban is állítja, hogy bizonyítottan nem vezet a természeti folyamatokon túlmutató mértékű melegedéshez ha még több üvegházhatású gáz kerül is a légkörbe. „1948 és 2008 között állandó volt a légkör optikai mélysége, vagyis az nem változott az üvegházhatású gázok miatt.” (Miskolczi F. 2010) Miskolczi “Ez egy hibás elmélet”- című tanulmányának felülvizsgálatával az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete 2011-ben Dr. Zágoni Miklóst bízta meg. Zágoni Miklós: Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata – című beszámoló

12

http://www.campaigncc.org/ Ausztrál geológus, 3 ausztrál bányászati cég (Ivanhoe Mines, CBH Resources és Kefi Minerals) igazgatója. 14 Brit, országos napilap. 13

25

jelentésében meglepő értékelés született. Állítása szerint, számítási eredményeivel és az azokra épülő alapvető következtetéseivel szemben egyetlen értékelhető ellenvetést sem talált… „A projekt során nem találtam kikezdhető pontot Miskolczi alapvető állításával, a rendszer energetikai egyensúlyi működésével kapcsolatban.” (Zágoni M. 2011) Vannak, akik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a mitigációt és eredményeit politikai, ideológiai nyomásra elhajlónak, az alkalmazkodást önámításnak gondolják. Véleményem ezzel szemben, hogy bár a klimatikus folyamatok természetes belső ingadozásából eredő módosulása, valamint az üvegházhatású gázok mai napig történő (folyamatos) légköri dúsulása által gerjesztett ütemgyorsulás megállítása, visszafordítása lehetetlen,

hiábavaló

próbálkozás,

azonban

a

mérséklésre,

a

hatás/következménycsökkentésre még úgy vélem, van mód. Megkockáztatom, hogy egy globális méretű, mindenkire kötelező érvényű emisszió-redukció idővel akár lassíthatná is a jelenlegi folyamatokat, azonban a nemzetközi szerződések teljes körű érvényesítése a jelen állás szerint szinte lehetetlen. Ebből kifolyólag meg kell ragadnunk minden alkalmat és lehetőséget, mely a megelőző időszaki védelmi tevékenységekre, következmények csökkentésére szolgál. A globális klímaváltozás ténye nem tagadható. Azt már csak morális kérdésnek tartom, hogy ha a klímaváltozásban akár csak 1% lenne az emberiség szerepe, már akkor is stoptáblát kellene tenni az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid, de a metán kibocsátása elé is. (Lásd 1. ábra) Ezt a stoptáblát azonban éppen a légkört legjobban szennyező nagy országok nem akarják kitenni. (Juhász Á. 2012)

1. ábra: A globális szén-dioxid emisszió alakulása 2010–2050 között, ha legalább 67% valószínűséggel a kritikus 2 ºC alatt szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét (Bartholy J., Bozó L., Haszpra L.,2011)

26

(A disszertáció tartalmában nem vizsgálja a klimatikus változások ütemgyorsulását előirányzó tényezőket, az ÜHG-k, benne a szén-dioxid, valamint vízgőz klímaalakító szerepét, térbeli megoszlását, az emissziós folyamatokat, az abban résztvevőket, a redukció lehetőségeit sem az erre épülő akcióprogramokat, ám mégis röviden állást foglal ez ügyben.) Úgy vélem, nem lehet semmibe venni 70-80 év kutatási eredményeit és nem azért, mert a tudományos közvéleménnyel szembemenni eleve kudarcra ítélt, tiltólistás tevékenység. Egyszerűen azért nem, mert jelenleg megcáfolhatatlan tényekkel, kutatási eredményekkel alátámasztott válaszokat ad a napjainkban lezajló folyamatokra, továbbá azért, mert már a rövidtávon bekövetkezett változások is (kis elmozdulással) a korábban megjósolt ütemben mennek végbe. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az emissziónak tulajdonított hatásfokozódás az egyik legjobb forgatókönyv számunkra, hiszen a gerjesztést kiváltó fő tényezők (CO2) csökkentése módunkban áll. Tehát a folyamatnak (még ha csekély mértékű is) de van emberileg befolyásolható aspektusa. „Jobban elfogadjuk az olyan kockázatot, amiről úgy gondoljuk, hogy ellenőrzésünk alatt áll, mint amit tőlünk függetlennek, mások irányítása alatt állónak észlelünk” (Bolgár J, Szekeres Gy.,2009). A 2009-es „Szén-dioxid klímaalakító hatása, csökkentési lehetőségei, különös tekintettel a Kiotói Egyezmény magyarországi vonatkozásaira” - című korábbi pályamunkám konklúziói nyomán, az azóta megismert hazai és nemzetközi kutatási eredmények által megerősítve, a jelen értekezés elfogadja és alapjául veszi az üvegházgázok légköri dúsulásának éghajlatváltozás szempontjából lényeges negatív visszacsatolását, a vízgőz kiemelt szerepét. Nem vitatja, mert szükségesnek gondolja a mitigációt. Nem foglal állást szakpolitikai kérdésekben. Ismeri, felhasználja, de nem elemzi emisszió-redukciós megállapodásokat (ezekről a fent említett dokumentumban olvashatnak részletesen) és ezzel együtt azok sikerességét, eredményességét sem vizsgálja. Meggyőződésem, hogy amíg a legnagyobb kibocsátók/ a vezető ipari országok nem állnak ezen globális kezdeményezések mögé, addig tényleges, a következménycsökkentés szempontjából számottevő eredmények nem várhatók. Ahhoz, hogy a szükségszerű, drasztikus lépések megszülethessenek, olyan megdönthetetlen bizonyítékokat várnak a tudománytól, melyeket az jelenlegi állása szerint képtelen megadni. Ebből kifolyólag fordult a PhD. kutatásom az alkalmazkodás, ezen belül is a katasztrófavédelmi hatáscsökkentés, az adhokrácia és adaptáció irányába. 27

3.1. ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI

RENDSZERISMERETEINK

EREDETE Az időjárási elemek, ezzel együtt azok (egy adott földrajzi térségben bekövetkező) 30-40 évnyi mérési eredményeiből meghatározott éghajlatvizsgálata Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (későbbiekben OMSZ) által 1900-as évektől megfigyelt adatok segítségével született. Az elmúlt évtizedekben bekövetkező időjárási anomáliák és következményeiként kialakuló veszélyhelyzetek megkövetelték a nemzeti és nemzetközi meteorológiai szervezetek mérési, előrejelzési rendszereinek továbbgondolását, ezáltal egy közeljövőre prognosztizáló eljárás, a klímamodellezés megalkotását tették szükségessé. A megfigyelt tendenciák alapjául szolgáló adatsorok elemzésére, az éghajlati rendszer viselkedésének leírására ma már modelleket alkalmaznak szerte a világon. Ezen modell-szimulációk az eddig ismert egyetlen lehetőségei a napjainkban tapasztalható klimatikus változások objektív számszerűsítésének még akkor is, ha eredményeik mértékben azok eltérnek egymástól, tehát konklúzióikban feltételesen megbízhatóak csak. „Egy-egy

klímaparaméter

alakulásából

nem

vonhatunk

le

általános

következtetéseket az éghajlat egészére, hiszen gyakran nem lehet megítélni, hogy egy markáns tendencia megjelenésének hátterében milyen ok-okozati összefüggések húzódnak.” (Bartholy J., Haszpra L., Bozó L., 2011) „A globális és regionális szinten megvalósuló kölcsönös függőség következtében a Magyarországot közvetlenül érintő fenyegetések és kockázatok elválaszthatatlanok a szövetségi státuszunkból eredeztethető, szövetségi rendszerünket érintő fenyegetésektől és kockázatoktól” - olvasható a Nemzeti Biztonsági Stratégiában. Ezért azon túl, hogy hazánk felhasználta/felhasználja (a korábbi) nemzetközi kutatási eredményeket (pl. IPCC), saját modell-futtatások, ensemble valószínűségi modellelemzések révén részese is lett a nemzetközi előrejelző hálózatnak. A globális információk regionális pontosítására országunkban úgynevezett regionális éghajlati modelleket használnak. Magyarországon jelenleg 4 ilyen modell szolgáltat alapot 28

a forgatókönyvek elemzésének. Ezek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékén, továbbá az OMSZ-nél használt nemzetközi együttműködésben kifejlesztett ALADIN-Climate (OMSZ) a német REMO (OMSZ) a brit PRECIS (ELTE), valamint az amerikai fejlesztésű RegCM (ELTE). „A regionális éghajlat meghatározására többféle módszer ismert: a megközelítés alapján beszélhetünk a klíma statisztikus, illetve dinamikus leskálázásáról. Amíg a statisztikus leskálázás a múltbeli globális és regionális változások között valamilyen statisztikai kapcsolatot keres, addig a dinamikus leskálázás regionális éghajlati modelleket használ fel a globális szimulációk regionális pontosítására.” (Pieczka I., 2012) A fenti adatokból levonható következtetések megjelölik a különböző területi szinteken várható módosulási trendeket, de a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriság és intenzitás-előrejelzésére nem használhatók. Az éghajlatváltozás és kísérőjelenségeivel bármilyen biztonsági kontextusban összefüggő tudományos kutatások eredményeit az 1988-ban ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közreműködésével létrejött Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) vizsgálta és tette közzé jelentéseiben. Ezen értekezések három fő témakör köré szerveződnek, melyek egyike a globális felmelegedés ütemgyorsítását kiváltó tényezőkről jelen állapot szerint rendelkezésünkre álló tudományos

ismeretek

és

legújabb

eredmények

koherenciájának

megteremtése,

felhasználása, második területként az így kapott értékek gazdasági, társadalmi hatásvizsgálata, harmadikként pedig a válaszstratégiák megalkotása vagy azok létjogosultságának bizonyítása. A fent említett tárgykörök egy-egy munkacsoportban elvégzett kutatótevékenységet jelentenek, melyek időnként részletes helyzetértékeléseket adnak ki, ezek az IPCC jelentései. Az első 1990-ben, a második 1996-ban, a harmadik 2001-ben, a negyedik 2007-ben, a mai napig utolsó, ötödik 2013-ban jelent meg. Az 1990-es dokumentum lényegében az UNFCCC megalkotására létrehívott Kormányközi

Tárgyaló

Bizottság

(Intergovernmental

Negotiating

Committee)

megalakulásáról, az egyezmény politikai keretlehatárolásáról szólt. 29

A második jelentése az ivóvíz-krízisre történő figyelemfelhívás mellett, egyértelműen

kimondja

az éghajlat

normától

elérő

ütemű

változását,

az

éves

átlaghőmérséklet növekedését. Felveti az emberi tényező kiemelt szerepét az emisszió növekedési ütemében, ezáltal megalapozta a Kiotói jegyzőkönyv 1997-es megszületését. A harmadik, 2001-es dokumentum, melynek címe: Mitigation of Climate Change az éghajlatváltozás enyhítésének lehetséges módozatait, továbbá a globális felmelegedéssel és az ezzel összefüggő éghajlatváltozással kapcsolatos alapvető tudományos ismeretek és tendenciák részletes áttekintését (IPCC, 2007.; IPCC, 2013) tartalmazzák. A harmadik és negyedik jelentés között megszületett 2012-ben az IPCC különjelentése, a korábban már említett SREX15, amely a szélsőséges időjárási anomáliák és a következményeiként kialakuló természeti katasztrófák mitigációjával, az adhokrácia elősegítésével és megvalósíthatóságának lépéseivel foglalkozik. Az eddig nyilvánosságra hozott legutolsó, tehát 5. elemzés már kétséget kizáróan az antropogén hatásoknak tulajdonítja az ütemgyorsulást, ezzel együtt a földfelszíni hőmérséklet-emelkedést. (Szeretném megjegyezni, hogy bár az IPCC beszámolói 55 országból származó 8-9000 kutató megközelítőleg 10.000 db értekezésének, valamint a globális és regionális modellek értékeinek szintézise, ettől függetlenül megállapításai a tudományos közélet véleményét és legfrissebb kutatási eredményeit tükrözi, tehát releváns szakirodalomnak tekinthető.) Mint említettem, sajnos a szcenáriók bizonytalansági faktora nem kicsi, azonban a tudomány mai állása alapján a lehető legpontosabb és legobjektívebb válaszokat nyújtja az éghajlatváltozás megértésben. Egy olyan tervezhető, stratégiai döntés-előkészítő alapot, mely nem csak a hatáscsökkentést, de a lakosság részéről történő alkalmazkodást, ezáltal a következmény és kárenyhítést is elősegíti.

15

Special Report on Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation

30

3.2. A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATHOZ KÖTHETŐ TERMÉSZETI KOCKÁZATOK A természeti kockázatok/ katasztrófák, időjárási anomáliák bekövetkeztének várható gyakoriság- és intenzitásvizsgálatakor elsődleges szempont, hogy az adott jelenség/esemény kialakulásában milyen megoszlás mutatkozik a természet saját variabilitása, illetve a globális klíma belső ingadozásának felgyorsult üteme, kísérőjelenségei között. (Különösen a lokális elemzések és stratégiai tervezések megvalósításakor fontos ez.) „Amióta csak létezik a Föld, éghajlata folyamatosan változik. Természetesen e változás iránya és sebessége nem állandó.”(Major Gy.,2006) (Figyelemfelkeltő, hogy az IPCC 2007-es jelentése szerint a 20. és 21. században e módosulás üteme gyorsabb volt, mint az azt megelőző évszázadban bármikor.) Amikor éghajlatváltozásról beszélünk, tulajdonképpen egy álfogalmat említünk, hiszen a megközelítőleg 4,5 milliárd éves földtörténet során (melynek legjobb esetben is csak az utolsó háromnegyed milliárd évéről van információnk) a klimatikus viszonyok sosem voltak állandók, folyamatos alakuláson mentek keresztül. „A Földön az egyik legjelentősebb, legátfogóbb környezetváltozást (az éghajlati lehűlést) az eljegesedett és jégmentes időszakok kialakulása és ismételt váltakozása okozta.” (Schweitzer F., 2005) Kialakulásukat csillagászati okokra és /vagy kontinens, pólusvándorlásokra vezetik vissza a kutatók. „Milliárd éves skálán a földi éghajlat természetes változékonyságát a Föld Nap körüli pályájának csillagászati ciklusai, a Földet elérő napsugárzás erősségének változása, a légkör összetétele, a kontinensvándorlás és a vulkanikus tevékenység határozza meg.”(NÉS, 2008) Ezek az eljegesedések és melegebb időszakok, folyamatosan (többször is eltolt) ciklusok szerint váltották egymást (James H, 2006). A Milankovics-Bacsák elmélet (mely a legutóbbi kb. 600 00016 évben lezajlott eljegesedésekről és eljegesedésközökről szól) szerint bizonyítható, hogy az elmúlt kb. Az elmúlt 600 000 év alatti négy nagy jégkorszak mindegyikében több eljegesedési csúcs volt. (Major Gy.,2006.) 16

31

400.000 évben szabályszerű, nagyjából 100 000 éves ciklusok követhették egymást. Bár a legutóbbi 10 000 évben a 100 000 éves ciklusok megszakadni látszanak, a korábbi időszakhoz képest példátlanul stabil hőmérséklet alakult ki. (Major Gy. 2006) „Jelenleg egy hűtőházi klímaszakaszon belül „helyet foglaló” interglaciális késői szakaszában vagyunk” (Császár G. et al. 2008) Ebből kifolyólag a ma tapasztalt éghajlati állapotot egy eljegesedési időszak előzhette meg, amely 80 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett és kb. 10-15 000 ezer éve érhetett véget. Ez lehet az oka annak, hogy a jelenlegi éghajlatban felmelegedést tapasztalunk. (ELTE Meteorológiai Tanszék, Paleoklimatológia 2008) (A Föld története során a hőmérséklet globális átlagban a legritkább esetben egyezett meg a mai, általunk megszokottal. Jelenősen (több fokkal melegebb) és hidegebb éghajlat huzamosabb ideig is előfordult.) „Az úgynevezett interglaciális optimum (6 ezer évvel ezelőtti időktől – Kr. u. 1 000ig) óta a hőmérséklet ezerévenként kb. fél fokot csökken és mintegy ötezer év múlva ismét egy hűvös glaciális klíma kezdete várható. E változások azonban két nagyságrenddel lassúbbak, mint a jelenleg is tapasztalható, továbbá várható, antropogén eredetű felmelegedés.” (Mika J. 2002) Nicole Petit Maire, a francia CRNS (kutatóközpont) negyedidőszaki geológiát kutató professzora szerint a ma fennálló köztes időszaki melegedő éghajlatban (az előttünk álló néhány évtizedben) akár 1-4 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedésre lehet számítani, melynek legfőbb kiváltó oka az ipari tevékenység nagymértékű ÜHG kibocsátása. (Császár G. et al. 2008) Fontos hangsúlyozni, hogy míg magának az éghajlat szó szerinti változásának nem, addig az ütemgyorsulásának egyértelműen bizonyított oka az üvegházhatású gázok térbeli dúsulása. Az IPCC 2007-ben kiadott jelentésében bemutatott éghajlatmodellek szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete 1990 és 2100 között, optimista becslések szerint 1,1-°C-tól a pesszimista jóslatok szerinti akár 6,4 °C-ig is megemelkedhet. Mindezt annak ismeretében nyilatkozták, hogy a szén-dioxid légköri tartózkodási ideje megközelítőleg 50-200 év, valamint hogy belátható időn belül nincs remény a kibocsátások földi méretű korlátozására, tehát a melegedés a prognosztizált időszakon is bőven túlmutat. A legjelentősebb üvegházgázok egyike a legnagyobb térfogatszázalékot elérő fent említett szén-dioxid, a nála 21-szer erősebb klímabefolyásoló metán, valamint a 314-szer hatékonyabb, bár lényegesen kisebb légköri elfordulási hányaddal rendelkező dinitrogén32

oxid. Mindazonáltal a legjelentősebb tényező a térben és időben egyenlőtlen eloszlású vízgőz! A Milankovics által kutatott negyedidőszaki globális klímaváltozások nem csak óceáni, hanem szárazföldi üledékekből is kiolvashatók. Egy kísérlet, az orosz Vosztok-jégfúrás részeként az Antarktiszon 1000-3000 m mélyről jégfurat-mintákat vettek, melyekből egy kémiai analízis segítségével (jégszemcsék közé szorult légbuborékok vizsgálatával) bebizonyították, hogy az ipari forradalom előtti időkben a légkör szén-dioxid tartalma legfeljebb 280 ppm17 volt. 2016-ban ugyanezen érték elérte a 407,7 ppm-t18. A jégfuratok egyik vitathatatlan erénye, hogy a csapadék (számos fizikai-kémiai jellemzőjével egyetemben) közvetlenül őrződik meg a jégrétegekben, és a firnképződés, hómetamorfózis során buborékok alakulnak ki a jégben, amelyekben a légkör “egy darabja” is fagyos csapdába záródik….. A furatokkal elért legidősebb jégréteg kora messze meghaladja az 1970-es években még lélektaninak tartott 150 000 éves határt. (Hatvani I.G., Kern Z. 2014)) Ha összevetjük, ugyanezen időszak hőmérsékleti adatsoraival párhuzamosan futó görbék figyelhetők meg (lásd 2. ábra). A CO2 légköri koncentrációjának növekedését kis időbeli eltolódással ugyan, de minden esetben jól láthatóan követte a hőmérséklet emelkedése, tehát a klímaszkeptikusok véleménye ellenére a kapcsolat bizonyítottnak látszik.

2. ábra: A CO2 és hőmérséklet egymásra hatása (Forrás: Southwest Climate Change Network, 2016)

17 18

Part per million (milliomod rész) https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=1709 Letöltve:2017.01.20.

33

Az IPCC harmadik, 2001-es kiadású jelentésében olvasható, hogy a napjainkban tapasztalható változások megismerését célzó tanulmányok egybehangzóan antropogén hatást mutatnak ki az utóbbi 35–50 év éghajlati adatsoraiban. Az említett kutatási eredmények bizonyítják, hogy az 1889–2006 közötti időszakban a természetes tényezők (nap- és a vulkántevékenység) által generált légköri melegítő hatás nem haladja meg a teljes földfelszín közeli melegedés 10%-át, tehát a maradék 90%-ért egyértelműen az antropogén tevékenység a felelős (Lean, J.L., Rind, D.H., 2008) „Globális átlagban a XX. századi melegedés két, jól elkülöníthető szakaszra osztható: az 1910–1940 közötti (0,35 °C), valamint az 1970-es évektől kezdődő s napjainkig tartó időszakra (2006 végéig 0,55 °C).” (Pieczka I. 2012) A globális átlaghőmérséklet az utóbbi száz évben mintegy 0,74 °C-kal emelkedett. Ez a melegedés mind területileg, mind évszakosan nagy eltéréseket mutat ugyan, de a teljes meteorológiai mérési idősor legmelegebb 12 éve közül 11 az 1995 és 2006 közötti időintervallumba esett. (Bartholy J.-Pongrácz R. 2011) Az IPCC 2007-es, negyedik jelentése szerint az elmúlt 100 éven csaknem majd egy fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet, mely következményeként kialakuló melegedés beavatkozás nélküli folytatódása, a visszafordíthatatlan következményekkel járó 2-3°C-os hőmérsékletemelkedést eredményezheti a század végére. „Nemcsak az elmúlt száz év alatt bekövetkezett, illetve a 2100-ra előre jelzett globális felmelegedés mértéke ad okot aggodalomra, hanem az a tény, hogy ez a több Celsius fokos változás alig néhány évszázad alatt következik be, vagyis körülbelül 50-szer, 100-szor gyorsabban, mint a földtörténeti korok során.” (NÉS, 2008) Ha a jelenlegi ütem megmarad, akkor globálisan érzékelhető hatásokból kialakuló, lokális kockázatokkal leszünk kénytelenek szembenézni. Például a szárazföldi jégtakarók megolvadnak, a tengeri jég összezsugorodik, a vízfelületek albedója lecsökken, ami öngerjesztő folyamatként elősegíti a felmelegedést. A legnagyobb kiterjedésű eljegesedéskor a jégtakaró a Föld felszínének 9%-át foglalta el. Ma az állandó jégtakaró 3%-nyi.(Major Gy., 2006) Az elmúlt harminc évben vastagsága 40%-kal, kiterjedése 25 %-kal csökkent. (Climate Change, 2006) Ennek következményeként a világtengerek vízszintje a legkedvezőbb esetben csupán 0,4 m-rel, pesszimista esetben 0,7 m-rel emelkedhet, tehát az alacsony és part menti területek 34

valószínűleg elöntés alá kerülnek. Másodhatásként megindulhat Európa belseje felé egy úgynevezett klímamigrációs hullám. (Az elmúlt évszázadokban már átlagosan 10-20 cm-t így is emelkedett; 1990 és 2100 közötti időszakra 9-88 cm-es növekedés prognosztizált.) Az említett vizek elsavasodása az élőlények életterének szűkülését, egyedszelekciót eredményezhet, hiszen a klimatikus változásokra a növényeknél is gyorsabban reagál az állatvilág (Borhidi A. 2004). Azok az állat- és növényfajok, amelyek nem képesek alkalmazkodni a gyors éghajlati változásokhoz, szélsőséges esetben ki is halhatnak. A hideg olvadékvíz óceáni betörése megzavarhatja, szélsőséges esetben le is állíthatja a Golf- és az Észak-atlanti–áramlatot, mely Európa lehűléséhez, az Egyenlítő közeli országok felforrósodásához vezethet. Igen komoly probléma lehet továbbá a szibériai, kanadai és alaszkai állandó fagyos (permafroszt) területek gyors felengedése, ugyanis ha a talajaikban gáz-hidrátként raktározott metán kiszabadul, kontrollálhatatlanná válik a fokozódó felmelegedés és minden eddiginél drasztikusabb következményekkel kell számolnunk. A fenti, csupán néhány a legjelentősebb következmények sorából. Úgy vélem, hogy bár jelentős törekvések vannak az ÜHG-k, ezen belül is a CO2 légköri koncentrációjának csökkentésére, az emberöltőben mérhető, alkalmazkodást követelő hatásokat a Kárpát-medence, ezzel együtt Magyarország sem kerülheti már el. A természeti hatások és várható következmények tehát (még a feltételezett és számba vett bizonytalansági faktor mellett is) többé-kevésbé ismertek. A klímaváltozás kísérőjelenségei, katasztrófái az emberekre gyakorolt impulzusai szerint két csoportra bonthatók. Az egyik direkt (közvetlen) módon: a lakosság szervezetét és pszichéjét terheli meg (hőguta, fulladás, pszichikai trauma). A másik indirekt (közvetett) módon, melyek a mindennapi életéhez szükséges szolgáltatásokat veszélyezteti (távfűtés leállása, ivóvíz szolgáltatási gondok, tartós vagy időszakos áramkimaradás, (tömeg)közlekedési zavarok. (Varga I., Kertész L., 2008) Ezen következmények jellegét tekintve élesen el kell határolni: 

a beavatkozással még elkerülhető,



a bekövetkező, de hatásaiban valamelyest csökkenthető,



továbbá, azon veszélyhelyzeteket, melyek lefolyására a tudomány mai állása alapján nincs hatásunk. 35

4. MAGYARORSZÁG FAKADÓ

ÉGHAJLATI

ADOTTSÁGAIBÓL

METEOROLÓGIAI/HIDROMETEOROLÓGIAI

JELLEMZŐK Magyarország éghajlattana az idő előrehaladtával, valamint a globális klíma metamorfózisa ellenére is általános érvényű tételeket, összefüggéseket tartalmaz. Ebből kifolyólag a jelen fejezet elsősorban Péczely György munkássága, valamint a Magyar Meteorológiai Szolgálat dokumentumai, adatai alapján, velük összhangban készült. Így ez a fejezet főként kvalitatív vizsgálati módszerekre, szakirodalmi feldolgozásra és tartalomelemzésre épül. A Kárpát-medence központjában elhelyezkedő Magyarország éghajlatát (lásd 3. ábra) alapvetően az ország abszolút földrajzi helyzete, az óceánoktól és hegyektől való távolsága határozza meg. Ebből következik, hogy a mérsékelt öv, nyugatias szelek zónájába esik. Abba a zónába, ahol az alacsonyabb és magasabb szélességek hőcseréje lejátszódik.

3. ábra: Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján) (Forrás: OMSZ, 2016)

A medence éghajlatát erősen befolyásoló ciklonok az arktikus éghajlati front atlanti-óceáni szakasza a North Atlantic Oscillation (NAO) és Perzsa-öböli minimum. Az Atlanti-óceántól való jelentősebb távolság következménye, hogy hazánk a mérsékelt öv hűvös éghajlatú rendszerében a hosszabb, melegebb nyarú kontinentális éghajlati terület része. Pontosabban a „kiegyenlítettebb hőmérsékletű csapadékos óceáni, a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos 36

mediterrán éghajlat egymásra hatása figyelhető meg nálunk. Ezek közül kisebb-rövidebb időre bármelyik uralkodóvá válhat”. (Péczely Gy.,1998) A fent említett óceáni hatások az ország Ny-i felében, míg a kontinentális hatások a K-i felében dominánsabbak. Ez az oka annak is, hogy a szibériai maximum gyakran kiterjeszti hatását a Kárpát-medencére és fordulnak elő a 2017. januárihoz hasonló hőmérsékleti minimumrekordok (mint a napi hidegrekord január 8-án Tésán, -28,1 °C). Hazánkban a domborzat is befolyással van az éghajlatra, melynek közvetett hatása a következő: 

Az esőhozó ciklonok sok esetben megakadnak az Alpoknál, ezért legyengülve, kisebb hatásfokkal, kevesebb csapadékot hozva érkeznek az országba.



Csak úgy, mint ahogy a Kárpátok is visszafogják vagy késleltetik a hidegbetöréseket.



A tengerszint feletti magasságnövekedés érzékelhető különbségeket eredményez a csapadék és a hőmérsékleti viszonyok tekintetében.



Szintén e magassági viszonyok magyarázzák a napfénytartam és felhőzet sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlását is.

Érdemes megemlíteni, hogy amíg a nyári félévben hozzánk érkező, hőmérsékleti értékváltó légtömegek 60-70%-a tengeri eredetű, addig télen inkább szárazföldi. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő ebben anomáliák. A Kárpát-medencében a meteorológiai elemek ÉNY-DK-i gradiensét az Atlantióceán, DNY-ÉK-i irányát pedig a Földközi-tenger határozza meg. Hőmérséklet évi menetét a medencében áramló frontok befolyásolják. Országunk túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10–11 °C közötti. Az utóbbi években azonban a 12 °C feletti évi középhőmérsékleti értékek is egyre gyakrabban fordulnak elő. A fent adatoktól eltérő, domborzathoz köthető hőmérséklet a magasabb területeken (pl. Alpokalja) a 8°C-ot sem haladja meg, addig 12°C-nál melegebb hőmérsékletek D-en, a DNY-i lejtőkön (Budapesten) jellemzőek (lásd 4. ábra).

37

Hőingási értékeink vonatkozásában, míg a legkisebb és legrövidebb nappalú decemberben átlagosan 4-6°C, addig a legnagyobb és leghosszabb nappalú csekély felhőzetű, nyári hónapokban 11-13°C, tehát a téli kétszerese.

4. ábra: Magyarországi éves középhőmérséklet (1961–1990). Forrás: Ambrózy et al., (2002)

A Kárpát-medence átlaghőmérsékletének térbeli eloszlása DNY-ÉK-i irányban csökkenést mutat, mely a Földközi-tenger melegítő, valamint a szibériai anticiklon hűsítő hatásának eredménye. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy az ország melegebb területei leginkább D-en, a hidegebb területei É-on, ÉK-en találhatóak. A legalacsonyabb hőmérsékletek jelenleg tipikusan január első heteiben (lásd: 2017. január), míg a legmelegebb időszakok július végén, augusztus elején fordulnak elő. Csapadékviszonyainkat tekintve országunk területén az éves összeg 5-700 mm közötti, tájanként jelentős mennyiségi eltérésekkel (lásd 5. ábra).

5. ábra: Magyarországi átlagos csapadékösszegei (1961–1990).(Forrás: Ambrózy et al., 2002)

38

(A Magyar Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az éves, átlagos csapadékösszeg 1961 és 1990 között 538.9 mm volt.) E csapadékeloszlásban kettős hatás tükröződik, mely egyrészt a már sokat emlegetett domborzatnak, másrészt a Földközi-tenger felől érkező páradús

ciklonoknak

köszönhető,

ugyanis

amíg 100

m-es

magasságnövekedés

megközelítőleg 35 mm-nyi csapadéktöbbletet eredményez, addig a tengerektől való távolság szignifikáns csökkenéssel jár. Legcsapadékosabbak az ország DNY-i, valamint magasabban fekvő területei (akár évi 8-900 mm), míg a legkevesebb csapadékot az alacsonyabb fekvésű területek (pl. a Tisza-völgy) kapják (3-400 mm). Csapadékösszegeink térbeli változása DNy-ról ÉK felé egyértelműen csökkenő. A legtöbb csapadék május-júniusban hullik (lásd 2010. május-júniusi özönvízszerű esőzések hatására kialakuló hosszantartó belvizes időszak), a legkevesebb január és március között (egész pontosan február elején) várható, ugyanis az alacsony hőmérséklet miatt ekkor a legcsekélyebb a levegő páratartalma. (Ugyanakkor itt érdemes megemlíteni, hogy az ősz folyamán kialakul egy másodlagos, mediterrán eredetű csapadékmaximum is a Dunántúlon.) Az éves csapadékos napok száma jelenleg 120-160 közötti. A fent említett déli régióban a hirtelen érkező özönvízszerű esőzések (akár az 50 mmt is meghaladó összegek) arra utalnak, hogy a hazai csapadék egyre inkább a rövid ideig tartó intenzív záporok/ zivatarok formájában hullik. (Demeter Sz., 2016) „Csapadékellátottsága a vízigények közepes mértékű kielégítését biztosítja, azonban évről évre jelentős a változékonyság. A zóna a nedves és száraz éghajlatú területek közötti átmenetet reprezentálja.”(Pieczka I., 2012) Magyarország a Ny-ias szelek övében helyezkedik el. Uralkodó széliránya ÉNy-i de a D-ies szeleknek másodmaximuma van. Az uralkodó szélirány gyakorisága kb. 35%, tehát az esetek többségében (65%) nem az uralkodó szél fúj. Az irány és gyakoriság tekintetében kialakuló hazai variabilitás két okra vezethető vissza: Egyik az általános cirkuláció által keltett alapáramlás, míg a másik itt is a domborzat módosító hatása. A szél sebességét alapvetően a lokális sajátosságok határozzák meg, az épített és természetes akadályok. A szélsebesség évi átlaga 2-4 m/s (lásd 6. ábra). Évente kb. 120-130 szeles nap fordul elő.

39

6. ábra: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009) Forrás: OMSZ

Az említett éghajlati elemek hosszú távú (30-40 éves) változásvizsgálata adja az alapját az adott terület klimatikus besorolásának még akkor is ha tudjuk, hogy az éghajlat (ugyan bizonyos keretek között) de folyamatosan változik. E módosulások tényleges, egymásra párhuzamosan ható és egyben kiváltó okai az éghajlati rendszer természetes, belső ingadozása (pl. El-Nino), a természetes külső tényezők, mint a napsugárzás ingadozása vagy a vulkánkitörések, illetve nem utolsó sorban az antropogén hatások.

40

4.1. ÉGHAJLATTÓL FÜGGŐ TERMÉSZETI FOLYAMATOK HAZÁNKBAN A klímaszkeptikusok fő érvelése a jövőre vonatkozó éghajlati előrejelzések ellen, hogy azok nagyon bizonytalanok. A rendszeres, műszeres meteorológiai észlelések 1861ben kezdődtek, tehát az éghajlati előrejelzések a paraméterváltozások biztonsággal csak az azóta eltelt időszakra elemezhetők. A különböző modelleredmények némelyike igen eltér egymástól értékeiben, bizonytalansági- és hibafaktorában, ám a tendencia és annak iránya minden esetben ugyanazt mutatja, mégpedig medencénk időjárásának gyors ütemű, drasztikus módosulásainak kezdetét, mely az éghajlat változásához vezet. A hazai éghajlati forgatókönyvek (Bartholy J. 2009; Bozó L. 2010) szerint általánosságban elmondható, hogy a közeljövőben a hőmérséklet emelkedésével, a csapadék éves mennyiségének csökkenésével, intenzitásának növekedésével, a széljárás erősödésével, több szélsőséges vízháztartási eseménnyel szembesülünk. A napjainkban tapasztalható felmelegedés hatására, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások jelentősen megváltoznak. Egyes folyamatok gyengülhetnek, míg mások drasztikusan felerősödhetnek. A kérdés az, hogy vajon a klímaváltozáshoz közvetlenül kapcsolódó meteorológiai jellemzőkben kimutathatók-e olyan mértékű változások, melyek a szélsőséges természeti káreseményeket önmagukban magyarázhatják? „A magyarországi hőmérsékleti idősorok jellemzői jól illeszkednek a hőmérséklet globális tendenciáihoz, a kisebb terület miatt azonban a változékonyság nagyobb.” (Szalai S. 2005) Elmondható róla, hogy minden évben és évszakban emelkedni fog, a legnagyobb mértékben az Alföldön, (ahol, további fenyegetésként 50-100 éves távlatban elsősorban a melegedés és az aszályos időszakok hatására a felszín alatti vízkészletek csökkenni fognak, ezáltal lassan elérhetnek egy olyan alacsony vízszintre, hogy már az ivóvízigények sem lesznek kielégíthetők) legkisebb mértékben pedig a Dunántúlon, átlagosan 1,3 °C-kal.

41

A globális melegedés hatására az utóbbi évtizedekben a 11 °C-os középhőmérsékletet meghaladó területek nagysága az ország déli övezeteiben és a délies lejtőkön jelentősen megnövekedett. A melegedési tendenciát (lásd 7. ábra), az évszakok viszonyában vizsgálva megállapítható, hogy az emelkedést leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi: a múlt század elejétől napjainkig, mely 1,17 °C-ot tesz ki. (Bartholy J., Pongrácz R. 2013)

7. ábra: Az országos tízéves éves középhőmérséklet átlagok alakulása az 1901–2009 időszakban (Forrás:Bartholy J., Pongrácz R. 2013)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a hazai évi, átlagos középhőmérséklet emelkedése 1901 és 2009 között 0,99 °C. A csapadék várható változása azonban koránt sem ilyen egyértelmű. Míg az Európa É-i és Ny-i oldalán a felmelegedéssel párhuzamosan több, addig hazánkban a Földközitenger közeli területekhez hasonlóan összességében kevesebb csapadék hullik. Fontos megemlíteni, hogy e meteorológiai elem mutatja önmagában

is a legnagyobb

változékonyságot. E különbségek nálunk is megmutatkoznak, hiszen míg az ország D-i részein, főként a Dunántúlon az átlagosnál kevesebb, addig az ország ÉK-i részén megnövekedett az éves csapadékmennyiség. Extremitásnak nevezzünk hazánkban a hirtelen érkező, özönvízszerű (akár a napi 50 mm-t is meghaladó csapadékösszegeket) esőzéseket, záporokat, zivatarokat. Az eddig mért legnagyobb napi csapadékösszeg 260 mm volt a Komárom-Esztergom megyei Dad-on 1953. június 3-án. Ez több, mint a 2016-ban Szeged területére hulló éves mennyiség (203 mm.). Az évszakok tekintetében más

a helyzet. A nyári csapadék az éves mértéket

maghaladóan csökken, míg a téli növekedhet, azonban kevesebb lesz a hó formájában hulló csapadék. 42

(A csapadékos napok száma sokévi átlagban megközelítőleg 120 nap körüli.) Paradox jelenség, de amíg az éves mennyiség csökkenő, addig az extrém csapadékos napok száma növekvő tendenciát jelez a Kárpát-medencére. A fent említett (elmúlt 100 évhez viszonyított) említett, éves degresszió mértéke 6-7%. Részletesebben vizsgálva az előrejelzéseket: azok azt sejtetik, hogy 20-40 éven belül számottevő változások várhatók nem csak a természeti jelenségekben, hanem az évszakok hosszát, lefolyását, valamint fázisát illetően is. Ez nem lehet meglepő, hiszen már napjainkban is egy 2-3 hetes évszakeltolódást tapasztalunk Magyarországon. (Gondoljunk csak a 2013-as és/vagy a 2017-es áprilisi havazásra, vagy a 2015. évi januári meleg tavaszi időre, amikor is Fertőrákoson 19,7 °C-ot mértek.) Várhatóan hazai szinten jóval rövidebb, valószínűleg igen változékony, hőmérsékletében az átlagosnál kissé melegebb, de nem szárazabb tavaszt, a mai állapotnál lényegesen hosszabb, szélsőségesen magas hőmérsékleti rekordokkal is érkező, alapvetően az átlagosnál sokkal melegebb, de csapadékban rendkívül szegény, hosszú forró nyár követ. Az ősz későbbre tolódik és tovább tart (egyben a mai indián nyárra emlékeztet), hiszen hőmérséklete szintén melegebb lesz a megszokottnál, egészen nyárias. Mondhatnám azt is, hogy átmeneti jellege megszűnik, sőt néhány évtizeden belül akár teljesen el is tűnhet, csak úgy, mint a tavasz. A januártól márciusig valószínűsíthető telet (a mai szóhasználattal élve) igen enyhének neveznénk. A csapadékmennyiség (ami kevés havat, annál több havas esőt, ónos esőt, esőt jelent), illetve a nagycsapadékos napok száma ebben az évszakban is csökkent. (A földfelszínére érkező csapadék egyre gyakrabban eső formájában hullik, ami rosszabb hatásfokkal, nehezebben szivárog be a talajba, mint a lényegesen lassabban elolvadó hó.) A téli hónapok extremitásaként megfigyelhetők lesznek a hirtelen jövő, maximum pár hétig (akár napig) tartó szélsőségesen alacsony (akár a -20 - -25°C-os) hőmérsékleti anomáliák, hidegbetörések, szélsőségesen nagy hőingási értékek, rövid lefolyású, de jelentős mennyiségű hócsapadékok). Az előrejelzések szerint a várható évszakeltolódás a következőképpen alakul: 

tavasz: március vége/ április eleje - május közepe;



nyár: június eleje - szeptember vége/október eleje; 43



ősz: október - december közepe;



tél: január - március vége/április eleje.

Széljárás, szélviszonyok: Elmondható, hogy hazánkban várhatóan az ÉNy-i szelek egyre gyakrabban fordulnak D-iesre, ezek pedig a csapadékos óceáni levegő helyett száraz mediterrán, szubtrópusi meleget hoznak, időnként pusztító viharokkal. Az IPCC 2007-es jelentése szerint valószínűsíthető, hogy a téli félévben több anticiklon, míg nyáron több ciklon képződik (majd), melyek élettartama néhány naptól egykét hétig is terjedhet. (Bartholy J., Haszpra L., Bozó L. 2011) A nagy csapadékkal járó mediterrán frontok gyakoriságnövekedésének jele lehetett a Zsófia és Jolanda névre keresztelt, egymás után érkező mediterrán ciklonok hazai megjelenése is, melyek a 2010 május/júniusában érkező özönvízszerű esőzéseket, ezzel együtt súlyos és nagykiterjedésű belvíz kialakulását okozták. Napjainkban egyre gyakrabban jönnek létre szupercellák, tubajelenségek, melynek következtében egyre több és nagyobb kierjedésű/méretű felhőtölcsérrel, (kis)tornádókkal találkozhatunk. (A szupercella potenciálisan a legveszélyesebb zivatartípus.) Az ilyen zivatarok az esetek jelentős részében 90 km/h feletti széllökéseket, 2 centiméteres jégméretet meghaladó jégesőt, felhőszakadást okozhatnak. (Polyánszky Z., Molnár Á., 2000) „Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szélsebesség várhatóan az egész év során növekedni fog. Llegnagyobb mértékű növekedésre a nyári hónapokban (elsősorban júliusban) lehet számítani.” (Dobor L., 2009) A felerősödő széllökések a magasabb területeken elérhetik a 100-120km/h-s sebességet, de az általános szélsebesség is egyértelműen erősödik. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének kutatási eredményei felhívják a figyelmet a viharoknak az elmúlt 50-60 évben megnövekedett gyakoriságára. A közeljövőre prognosztizált adatok szerint Nyugat- és Közép-Európában érezhetően gyarapodnak a szélviharokkal kapcsolatos kockázatok.

44

Hőmérséklet: Hőmérsékletében hosszú távon fokozatos, Magyarországon (a medence-jelleg, valamint az alacsony tengerszint feletti magasság miatt) a globális átlagnál némiképp nagyobb a felmelegedés, mely mind a négy évszakunkban megfigyelhető (legerősebben nyáron, a leggyengébben tavasszal). „A múlt század eleje óta tapasztalt 1,3 °C-os országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 °C-ra becsült mértékét. Az 1901–2015 időszakban Magyarországon a nyarak melegedtek leginkább, 1,6 °C-kal, a tavaszok melegedése 1,3 °C, legkisebb hőmérsékletnövekedést ősszel jeleznek a sorok (0,9 °C), míg a telek melegedése is jelentős, 1,1 °C.”(Kircsi A., Hoffmann L., Lakatos M.,2016) A meleg levegő, illetve az akadályozatlan napsugárzás megnöveli a hőhullámok gyakoriságát, ezt súlyosbítja a nyári csapadék csökkenése. Néha kiugróan magas napi (akár 15°C-ot is meghaladó) hőingási értékek megjelenése várható. MISH módszerrel19 homogenizált adatsorok elemzése (Szalai S., Szentimrey T. 2005) alapján elmondható, hogy Magyarország évi középhőmérséklet idősora a globális trendekkel összhangban alakul, ám azokhoz képest nagyobb változékonyságot mutat.) A fagyos napok számának csökkenése, illetve a hőség-napok számának növekedése egyaránt melegedő tendenciát jelez. (A 80-as évektől szembetűnő a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek és a leginkább Dél-alföldi régióra jellemző hőhullámok gyakoribbá válása.) Nyáron a hirtelen és drasztikusan megemelkedő, néhol a 40 °C-ot is hosszabb ideig megközelítő és/vagy meghaladó csúcsértékek (példa: 2013.08.08. Győr 40,6 °C), addig télen a hirtelen szélsőségesen lecsökkenő hőmérséklet, akár -30 °C-os, elsősorban januári fagyok okoznak majd gondot még akkor is, ha bekövetkezésükben lassú csökkenés várható. A problémát csak fokozza, hogy a fent említett szélsőségek hirtelen érkeznek, ezért előrejelzésük sok esetben csak pár órával, esetleg nappal a kialakulásuk előtt lehetséges. Még nagyobb gond az, hogy a huzamosabb ideig forrónak nevezhető napokon az éjszakai hőmérséklet sem süllyed majd 25-27 °C alá.

19

Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis, Szentimrey és Bihari, 2007

45

Az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelései alapján, 1971 és 2010 között, egészen pontosan 2007. (július 20-án) mérték hazánk legmagasabb napi maximum hőmérsékletét Kiskunhalason, nem kevesebb, mint 41,9 Celsius fokot. Csapadék: Míg a melegedő tendenciával párhuzamosan az északi félteke magasabb szélességein nőtt a csapadék mennyisége, addig a Földközi-tenger térségében csökkent. Magyarország e két régió határán helyezkedik el (Lakatos M., Szépszó G.,2016). A 2013-as NAS és NMI jelentés szerint a csapadék változások a 30° északi foktól északra eső területeken növekvő, míg a 10° déli és 30° északi szélességi fokok közötti területen csökkenő tendenciát jeleznek. Magyarországon jelenleg is az átlagos mennyiségi mutatók kis arányú csökkenése, térben és időben egyenlőtlen eloszlása tapasztalható. A Szalai Sándor általi 109 vizsgált év alatt mennyisége csaknem 10%-ot redukálódott (lásd 8. ábra).

8. ábra: Az évi csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái az 1901-2011 időszakban tízéves mozgó átlaggal, homogenizált, interpolált adatok alapján. (Forrás: OMSZ, DMCSE Projekt 2012)

Furcsa, szintén paradox jelenség, hogy a 20 mm-t meghaladó csapadékösszegű napok száma viszont növekszik, a térben és időben történő egyenlőtlen eloszlás fokozódik. Nyáron kis arányú csökkenéssel, míg télen ugyanilyen mértékű növekedéssel kell számolnunk (Lakatos M. 2010). A száraz időszakok időtartama és gyakorisága is vitathatatlanul növekedett. A nyári csapadékintenzitás erősebb a megszokottnál, míg a téli havat szinte teljes egészében felváltotta a havas eső, eső, ónos eső. Ráadásul az ilyenkor megszokottnál több csapadék hull. „Az éves összeg 6%-os, nem szignifikáns csökkenést mutat 1901-től (a tavaszi fogyás 46

17%-os, az őszi csapadék csökkenésének mértéke 13%).(Kircsi A., Hoffmann L., Lakatos M.,2016) Ezzel a tendenciával hazánk a D-európai térséghez hasonló viselkedést mutat. Fontos megemlíteni, hogy bár a csapadék éves mennyiségében enyhe csökkenés tapasztalható, addig a nagycsapadékos káresemények száma egyértelműen növekszik. Országunkban a települések 40 %-a erősen, mintegy 80 %-a mérsékeltebben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A hazai éghajlatváltozás következménye, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás magával hordozza az extrém mennyiségű csapadékos jelenségek gyakoriság és intenzitásnövekedését is. (Bartholy J., Pongrácz R.,2005) Ez tovább növeli a hidrológiai kockázatokat Magyarországon, ami komoly aggodalomra ad okot, ugyanis az ország területének kb. egynegyede (mintegy 700 település) a mértékadó árvizek szintje alatt fekszik. (Dövényi Z., 2009) A Kárpát-medencét körülölelő hegyvidéki vízgyűjtőkről érkező, nálunk levonuló árhullámok, a hóolvadásból és/vagy a nagy (esetleg özönvízszerű) csapadékokból keletkező villámárvízi- belvízi elöntések miatt fokozott a vízkár veszélyezettségünk. (Czigány Sz. et al. 2010.) Nem meglepő, hogy a legsúlyosabb és leggyakoribb (természeti) katasztrófánk okozója az ár- és belvízi elöntésért felelős káros víztöbblet, de az aszály is legalább ilyen erőteljes és hasonló mértékben megjelenő veszélyforrás. (Pálfai I., 2007) Bár Nováky Béla hatásvizsgálatai szerint a téli középhőmérséklet 1-2 °C-os növekedése és a téli csapadék 5-10%-os csökkenése a tél végi-tavasz eleji belvizek 15-30%os mérséklődéséhez vezetnek. (Pálfai, 2010) Ezen „események” a listavezetők Magyarországon előfordulási gyakoriságukat, az okozott kárt és áldozatok számát tekintve. Árvizek tekintetében hazánkban a következő statisztikai mutatók mérvadóak a VAHAVA jelentés szerint:  kisebb, közepes árvizek 2-3 évente,  jelentős árvizek 5-6 évente,  rendkívüli árvizek 10-12 évente fordulnak elő. 47

Belvizek tekintetében:  kisebb belvizes időszakok (100 ezer hektár alatt) évente többször,  közepes belvizes időszakok (100-300 ezer hektár) 4-5 évente  nagy kiterjedésű belvizes időszakok (300 ezer hektár felett) 8-12 évente fordulnak elő. Aszályos időszakok bekövetkezési valószínűsége:  mérsékelten aszályos időszakok (PAI20> 6-8) 2-3 évente  közepesen aszályos időszakok) (PAI 8-10) 5-10 évente  súlyos aszályos időszakok (PAI 10-12) 15-20 évente  rendkívül súlyos időszakok (PAI 12 <) 25-35 évente jelentkeznek. Összességében tehát elmondható, hogy Magyarországon az orkán erejű széllökések, a tuba és tornádó jelenségek, míg hőmérsékleti extremitásként elsősorban a fokozottan magas átlaghőmérsékletű napok száma jelent majd gondot. A csapadékviszonyokat tekintve a kora tavaszi özönvízszerű esőzésekre, a talajaink számára befogadhatatlan téli csapadékra kell felkészülni, főként mivel az utóbbi előrevetíti a téli ár, azaz a kora tavaszi árvizek növekvő valószínűségét. A csapadék tér- és időbeli eloszlását a domborzat befolyásolhatja, gyorsíthatja vagy lassíthatja ezen tömegmozgásos folyamatokat. (Schweitzer F. 2011) Emiatt hazánkban a földcsuszamlások, löszfal omlások, partfalmozgások jelenthetnek fokozott kockázatot. A klimatikus változások (emberi léptékkel mért) hosszabbtávú következménye lehet az aridifikáció folyamata is, melynek jelei már megfigyelhetők hazánk egyes részein (többek között a Kiskunságon). A szárazodás kiváltotta természeti folyamatok lefolyása lassú és tartós (Kertész Á.–Mika J. 1999), következményeiként pedig egyre többször találkozhatunk majd természeti eredetű erdő-, bozót- és tőzegtüzekkel. Nem hagyhatók figyelmen kívül az ország határain kívül keletkező, de nemzethatárokat nem ismerő, globális vagy regionális hatásokat okozó katasztrófák. Ilyen Pálfai-féle Aszályindex (PAI) A PAI olyan aszály relatív mutatószám, amely az aszályt – az egész mezőgazdasági év vonatkozásában – egyetlen számértékkel jelzi. Egyben kifejezi a párolgási (hőmérsékleti) és csapadékviszonyokat a növények időben változó vízigénye szerint, valamint figyelembe veszi a talajvízszint helyzetét. 20

48

globális (a disszertáció szempontjából lényegi) környezeti probléma a klímaváltozás is, mely gyorsabban és nagyobb mértékben alakítja a Kárpát-medence időjárását, mint azt korábban sejteni lehetett. A fent említett előrejelzések komoly aggodalomra adnak okot ám fontos tisztázni, hogy az éghajlat változását a meteorológusok 30-40 év törzsérték-adatainak elemzésére, az azt megelőző ciklusokkal való összehasonlítására alapozzák. Így e szcenáriók bekövetkezte sem folyamatos és nem bizonyított teljes mértékben. Sajnálatos azonban, hogy a „várt” 30-40 év távlatában minden prognosztizált jelenség bekövetkeztében, intenzitásában növekvő dinamikát mutatnak a modelleredmények. „Természetesen a klímaváltozás nem lineáris folyamat, amelyben minden év egy kicsit melegebb, meg szárazabb az előzőnél, hanem a változások jelentős ingadozásokkal mennek végbe, mert a Föld egy nagy kibernetikus rendszer, amelynek visszacsatolásos önszabályozó mechanizmusai – így a földi légkör is – törekszenek a kiegyenlítésre.” (Borhidi A., 2013) Ebből kifolyólag minden bizonnyal a jövőben találkozhatunk igen kellemes, szélsőségektől mentes hónapokkal/ évekkel is csak úgy, mint az emberi klímaérzékenység határait súroló szélsőségekben bővelkedő esztendőkkel.

49

5. TERMÉSZETI KATASZTRÓFA „FENYEGETETTSÉG” Az elmúlt évtizedben (a nemzetközi biztosítótársaságok, nemzeti katasztrófavédelmi-és önkéntes szervezetek által bejelentett) természeti eredetű katasztrófák száma, valamint intenzitása jelentősen (és kisebb-nagyobb kilengéssel de) exponenciálisnak mondható, gyorsuló ütemben emelkedett (lásd 9. ábra).

9. ábra: Különböző típusú természeti katasztrófák alakulása a világon, 1980– 2012 között, ahol az 1980. év képviseli a 100%-ot (Forrás: EASAC21 22. sz. szakpolitikai jelentés, 2014)

„A biztosítási ágazat által 1980 óta gyűjtött adatok adják a szélsőséges események alakulásának egyik indikátorát, melyek azt mutatják, hogy világon feljegyzett időjárással összefüggő katasztrófák száma az 1980 és 1989 közötti éves átlagos 335-ről, az 1990-es években 545-re, majd 2002 és 2011 között 716 eseményre nőtt.”- Olvasható a „Trends in extreme weather events in Europe: implications for national and European Union adaptation strategies- című jelentésében. Az UNISDR (United Nations Office for Disaster Risk Reduction) 2015 novemberében Genfben kiadott tájékoztatása alapján a klimatikus változások tükrében vizsgálta az 1995 és 2015 közötti időszak alatt bekövetkező természeti katasztrófák előfordulási gyakoriságát és következményeit. A jelentés szerint az elmúlt 20 éven (2015-ig) 14%-os bizonyított káresemény-szám növekedés mellett körülbelül 600.000 ember veszette életét, 4 millió ember sérült meg vagy szorult orvosi ellátásra.

21

Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC)

50

Az EMDAT előzetes adatai alapján 2016-ban 301 természeti katasztrófa következett be összesen 102 országban, 411 millió embert érintve, 7628 fő halálát okozva (lásd 10. ábra). A gazdasági kár pedig elérte a 97 milliárd dollárt. (CRED, Crunch 2016)

10. ábra: 1996-2015 közötti legjelentősebb halálozási számmal járó természeti katasztrófák és bekövetkezési centrumaik Forrás: UNSIDR: Disaster Mortality (1996-2015)

A fenti statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a természeti eredetű katasztrófák száma évről évre növekvő tendenciát jelez (lásd 11. ábra). Tudományosan nem egyértelműen eldönthető kérdés, hogy az egyes események intenzitás és gyakoriságnövekedése csak és kizárólag a klímaváltozásra vezethető-e vissza, azonban annak kísérőjelenségeiként érkező szélsőséges

meteorológiai

jelenségek

természeti

katasztrófa-gerjesztő

hatása

megkérdőjelezhetetlen.

11. ábra: A (bejelentett) természeti katasztrófák száma típusonként 1900-2014-ig (Forrás: EMDAT 2017)

51

Más kontinensekkel összehasonlítva Európában a károkkal és veszteségekkel járó szélsőséges természeti jelenségek számának növekedése közepes (lásd 12. ábra).

12. ábra: A (bejelentett) természeti katasztrófák száma kontinensenként 1900-2014-ig (Forrás: EMDAT 2017)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Mapping the impacts of natural hazards and technological accidents in Europe”- című 2010-es beszámolójában (melyben az 1998 és 2009 között bekövetkező természeti káreseményeket vizsgálta), arra a következtetésre jutott, hogy a kontinensen 11 év alatt a katasztrófák közel 100 000 életet követeltek, az érintettek száma elérte a 11 milliót, a becsült gazdasági kár pedig a 150 milliárd eurót. A dokumentum szerint a legtöbb haláleset az extrém hőmérsékletek miatt következett be, míg a legnagyobb anyagi kárral az árvíz és vihar járt.

52

5.1. KATASZTRÓFA-ELŐFORDULÁSI

TENDENCIÁK

MAGYARORSZÁGON Az Inter-Agency Standing Committee (IASC) és az European Commission közös együttműködési projektjeként elkészítette az INFORM nevet viselő, globális, nyílt forráskódú, kockázatértékelési indexét, mely az egyes országok természeti és társadalmi veszélyeztetettségét hivatott bemutatni egy 1-10-ig tartó kockázati skálán.

13. ábra: Magyarország kockázati profilja (Forrás: INFORM 2017)

Ez alapján Magyarország az alacsony veszélyeztetettségű országok közé került besorolásra (lásd a fenti 13. ábrán), bár ez az összesített értékelés sem választja ketté a természeti és ember által okozott kockázatokat (lásd 14. ábra).

14. ábra: Magyarország katasztrófa-kockázati és sérülékenységi értékei (Forrás: INFORM 2017)

53

Ha pusztán csak a természeti eredetű veszélyeket vennék górcső alá, hazánk a közepesen fenyegetett országok közé tartozna, ugyanis a humán jellegű veszélyek alacsony értékei miatt kapott ennél jobb kockázati minősítést. Legjelentősebb veszélyforrásainkként az árvízi jelenségek (7.5), az aszály (4) és (meglepetésként) a földrengések (3.8) jelennek meg. (Mivel az oldal nem definiálja külön a földrengést, így előfordulhat, hogy a különböző föld-mozgásos, földcsuszamlásos folyamatok gyűjtőfogalmaként használja azt.) Eredményeit a Centre for Research on the Epidemiology of Disasters (CRED) által létrehozott és fenntartott (belga) katasztrófa-adatbázis az Emergency Disaster Database (EM-DAT) szolgáltatta, amely nemzetközi szervezetek és biztosító társaságok adatai alapján 191 ország káreseményeit regisztrálja, köztünk hazánkét is (lásd 15. ábra).

15. ábra: Magyarország kockázati profiljának lekérdezési felülete (Forrás: EM-DAT, 2017)

A fenti adatbázisokat és eredményeket megvizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófatípusok a szélsőséges időjárási helyzetek az árvizek, valamint a viharok (extrém széljárási események) voltak (lásd 16. ábra).

16. ábra: A Magyarországon bekövetkezetett természeti katasztrófák típus szerinti és halálozás szerinti megoszlása (Forrás: EMDAT, 2017)

54

Hazánkban hasonló adatbázis meglétéről (az Országos Biztosítók Szövetségének alapadatait leszámítva) nincs tudomásom.

Adatbázis

hiányában,

stratégiai

döntés-előkészítéshez

használható

katasztrófavédelmi (jelenleg alkalmazott) „eszköztárunk” egy kockázatbecslésen alapuló települési besorolási eljárás. (A korábban említetett NATÉR, valamint az ÁKIR rendszer elsősorban prognosztizáció készítésére használható, a régmúlt adatainak elemzésére kevésbé. Mindemellett adatbázisaik integrálása egy valósidejű (katasztrófa)kockázati mutató kialakításakor, esetleg a meglévő fejlesztésekor elengedhetetlen.)

55

5.2. HAZAI KATASZTRÓFA-KÖRKÉP A katasztrófa fogalma minden embernek mást jelent. Katasztrófa lehet egy régiót, országot, akár azok közigazgatási határain túlnyúló, több nemzetet sújtó világméretű természeti esetleg civilizációs csapás, de katasztrófa természetesen egy család számára szerettük elvesztése is, ugyanis az ember, mint egyén sokszor nem tud különbséget tenni a tragédia és a katasztrófa fogalma között. A hatósági megfogalmazás az új katasztrófavédelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. törvény) azért sokkal pontosabb definíciót nyújt. Katasztrófa: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli” Kötelességünk a katasztrófák ellen védekezni, megelőzni, elhárítani azokat. Az ebből adódó kárelhárítási folyamatokat lehetőség szerint optimálisan megoldani, valamint a lakosságot minden esetben értesíteni, tájékoztatni, kellőképpen felkészíteni az esetleges, vagy a már bekövetkezett katasztrófa kezelésére. Ezt hivatott alátámasztani a 2011. évi CXXVIII. törvény 1 §-a is, mely szerint „minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.” Ahhoz azonban, hogy a lakosság felkészülhessen, a felkészítők megfelelően tudjanak dolgozni, elengedhetetlenül szükséges, hogy tudatában legyenek milyen veszélyeztető hatások fenyegetik most és a jövőben országunkat, hiszen a klímaváltozás ütemgyorsulása, olyan következményekkel (eddig ismeretlen mértékű és fajtájú természeti katasztrófákkal) 56

állít szembe minket, melyek megelőzése, kezelése, elhárítása minden eddiginél nagyobb erőfeszítést, nagyobb felelősségvállalást és szakági együttműködést igényel. Mint azt már láthattuk a nemzetközi megítélés szerint Magyarország minősítése az összveszélyeztetettségét tekintve alacsony, azonban véleményem szerint katasztrófaelőfordulás és intenzitás tekintetében közepesen veszélyeztetettnek nevezhető. Típuseseményei az ár- és belvizek, aszályok, kisebb földrengések, földtani eredetű veszélyek, extrém időjárási jelenségek, erdő- és bozóttüzek, valamint a veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, ipari, esetenként veszélyes anyag szállítására vonatkozó balesetek, illetve a kritikus infrastruktúra-sérülések (lásd 17. ábra).

17. ábra: Magyarország katasztrófa-kockázati térképe (Forrás: European Commision 2017)

A jelen disszertáció a hazánkban elforduló természeti kockázatokat hivatott vizsgálni, azokat a természet által létrehozott, ember által alig vagy egyáltalán nem befolyásolható káros eseményeket/ súlyos esetben katasztrófákat, melyek bekövetkezési gyakorisága, mértéke, intenzitása, lefolyása kiszámíthatatlan, megelőzésük az esetek megközelítőleg 8590%-ban szinte lehetetlen. 57

Azokat a folyamatokat, melyekben a hangsúly inkább az alkalmazkodással és felkészítéssel elért hatásmérséklésen, a következménycsökkentésen, mint inkább a bekövetkezés meggátolásán/elhárításán van (pl. aszály). Ezen káresemények előrejelzése csak rövid idővel a megvalósulás előtt lehetséges. (Ez a prognózis pár perctől-több napig, akár 1-1,5 hétig is terjedhet.) Magyarországra jellemzően a meteorológiai, azon belül is a hidrometeorológiai szélsőségek okozta kockázatok a dominánsak. Hőmérsékleti anomáliák: A hazai kockázatok között az első vizsgálandó szempont a meteorológiai szélsőségek gyakorisága, melyek a globális éghajlatváltozás legegyértelműbb indikátorai. Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a(z elsősorban) meleg szélsőségek gyakoribbá

válása

jelent

gondot.

A

Special

Report

on

Extreme

Events című (IPCC) jelentés arra a következtetésre jutott, hogy már az utóbbi pár évtizedben is lényegesen megnőtt a szokatlanul meleg hőmérsékleti értékek előfordulásának gyakorisága Európában. Katasztrófaveszélyesnek, kockázatosnak tekinthető a nyári, hosszan tartó forróság miatt kialakuló hőhullámok gyakori megjelenése, valamint a téli évszak igen hideg, fagyos napjai. Ezen események követelik rendszeresen, éves szinten a legtöbb áldozatot Európában és hazánkban is. „A hazai 2007 júliusában bekövetkezett hőhullám22 alatt tartósan és jelentősen megemelkedett a napi halálesetszám. A legtöbb halálozási esetet július 20-án regisztrálták, amikor otthon 43 fő, a kórházakban 115 fő hunyt el – ez az arány a 25 °C alatti középhőmérsékletű napokon jellemző átlagos halálozási esetszámnak majdnem a kétszerese volt”. (Páldy A., Bobvos J., 2008) Fagyhalál következtében 2015-ben 45-en, 2016/7-ben eddig legalább 145-en vesztették életüket Magyarországon. Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője szerint a hőhullámok jelentik az ország legnagyobb területén jelentkező klimatikus eredetű kockázatot. E szempontból „…kiemelten és fokozottan sérülékeny területek az ország területének 52%-át fedik le, melyen a lakosság 37%-a él.”(Pálvölgyi et al, 2011) Magyarországon a hőségriadót akkor hirdetik ki, amikor 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 C°-t. 22

58

Kitettség szempontjából a kockázat ÉNy irányából DK felé erősödést jelez, legsérülékenyebbnek a déli országrészeket tartja. A különböző klimatikus modelleredmények szerint a hőhullámos napok száma 20212050 között az ország területén 20-70%-os növekedést fog mutatni, mely mintegy 150 fő korai halált jelentheti évente.(Páldy A., Bobvos J., 2011) A Meteorológiai Szolgálat időjárási rekordjai szerint „Az abszolút hőmérsékleti maximumot a kiskunhalasiak élhették meg 2007 nyarán: 41,9 fokot (lásd 18. ábra). Ennek hideg párját Miskolc-Görömbölytapolca állomáson mérték 1940. februárjában, amikor is a hőmérő higanyszála -35 fokig süllyedt.”

18. ábra: Magyarországon mért hőmérsékleti maximumértékek (Forrás: OMSZ - Bujdosó B.)

Csapadékviszonyok: A csapadéknak egyszer hiánya, máskor többlete okoz közvetett hatásai révén katasztrófa-kockázatot. A káros víztöbblet hatásai többek között:  a folyami vagy villámárvíz és belvíz megjelenése  a talajerózió, földcsuszamlások létrejötte Hiányának következménye pedig az aszályos időszakok megjelenése. „Az éves csapadékösszegek tekintetében a maximum és minimum adat is a sokévi átlaghoz képest a közelmúltban dőlt meg: a legnagyobb értékek 2010-ben, MiskolcLillafüreden 1554,9 mm, a legkisebb pedig az ezredfordulón Szegeden: 203 mm.”(OMSZ, 2016) 59

Folyami és villámárvíz: Árvíznek nevezzük a folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partvonalát meghaladó vagy abból kilépő vizet, mely a körülötte lévő területeket elárasztja/ideiglenesen annak elvezetődéséig víz alá vonja. Magyarország Európa egyik árvizektől leginkább fenyegetett területe. Folyóink árterein több mint 800 településen közel 3,3 millió ember él. (Blahunka Z., 2011) Ez a földfelület az ország területének 23%-át jelenti. A hozzánk érkező vizek 24 vízfolyásból származnak és három nagy folyón (Duna, Tisza, Dráva) távoznak az országból. „Az árvizek által veszélyeztetett terület 21 088 km² amely az ország területéhez viszonyítva arányában a legnagyobbak között van Európában. Ezek döntően a nagyobb folyóink

mentén,

valamint

az

Északi-középhegység,

a

Nyugat-Magyarország

peremhegyvidék, illetve a Dunántúli-dombság területén helyezkednek el.”- olvasható a 2014-es Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program tanulmányában. Az árvizek kialakulásának oka elsősorban a határainkon túli, jelentős mennyiségű csapadékhullás. Leginkább ez a felelős a villámárvízi események létrejöttéért is. Az elmúlt évtizedekben a nagy folyóinkon, a korábbiakhoz képest gyakoribbá váltak a rendkívülinek nevezhető, veszélyhelyzeti szintet elérő árvizek, valamint a korábbinál magasabban tetőző vízállások kialakulása is (lásd 19. ábra). A magyarországi árvizeknek, eredet szerinti három típusa különböztethető meg: 

a tavaszi-nyári esőzésekből kialakuló zöldár,



a téli jeges-ár,



illetve a kora tavaszi hóolvadásból kialakuló káros víztöbblet.

Az 1901-től napjainkig tartó időszak 26 jelentős árvízi eseményéből 15 az utóbbi 20 évben fordult elő és ebből öt nagyobb volt, mint az azt megelőző maximum. (Somlódy L., Nováky B., Simonffy Z. 2010.-es adatainak átdolgozásával.) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (későbbiekben csak OVF) 2013-as összefoglaló jelentése alapján az 1993-2013 közti időszakban 21 folyó mentén dőlt meg az addig mért legnagyobb árvízszint: a Dunán 3 alkalommal, a Tiszán 5 alkalommal, de új rekord árvízszintek alakultak ki a Sajón, a Hernádon, a Murán és több kisebb vízfolyáson is. Magyarország eddigi legnagyobb árvize a 2013 januári dunai ár volt.

60

A klimatikus változások következtében szélsőségesebbé váló meteorológiai elemek következménye,

hogy

a

hirtelen

érkező

(villám)árvizek

kialakulása

szinte

kiszámíthatatlanná vált. A villámárvíz egy rendkívüli mennyiségű, azonos területen, igen rövid idő alatt lehulló csapadéktöbblet következtében, 6 órán belül kialakuló, kisvízfolyásokon levonuló víztömeg mederátlépése. „Legfontosabb tulajdonsága az időbeli lefolyás rövidsége, kiemelt jellemzője, hogy a nagyvíz pár óra leforgása alatt el is eltűnik. A maximális vízállás kialakulása 30 és 360 perc között változik a nagy intenzitású és rövid ideig tartó csapadékeseményekhez viszonyítva. Ez szinte lehetetlenné teszi az ellene való hatékony védekezést.” (Czigány Sz. et al. 2011)

19. ábra: Magyarország árvízi veszélyeztetettsége (Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés, 2011)

Tavasz elejétől az ősz végéig bármikor előfordulhatnak és nincsenek biztosan előre jelezhető területek, ahol megtörténhetnek. Egyre többször jelennek meg a tél végi–tavasz eleji heves esőzésekkel együtt meginduló hóolvadás következtében (Czigány Sz. et al. 2010.) Az eddig bekövetkezett legjelentősebb villámárvizek az Északi-középhegység, a Dunántúli-dombság és kiemelten a Mecsek területéhez kötődnek. (Fábián Sz. Á. et al. 2009) Aszály: „Az aszály olyan véletlenszerűen kialakuló, de ismétlődően bekövetkező, hatását időszakosan érvényesítő természeti jelenség, mely az érintett területen az élővilág- és ezáltal a társadalom számára nagymértékű tartós vízhiányt jelent.”(Várady J, 2015) Az aszály bizonyítottan a legrombolóbb tartós természeti csapások egyike. Az aszályhajlam hazánk lényeges éghajlati jellemzője. (Bussay A. et al., 1999) 61

A Szalai Sándor által vizsgált (korábban már ismertetett) 110 év „termése” 28, a Pálfai index23 szerinti mértékadónak nevezhető aszály- jelenség kialakulása is, melyből 7 az utolsó 20 évben fordult elő, továbbá melyben a 2005. évi az utóbbi 60 év legsúlyosabb következményekkel járó aszály jelenség volt egész Európában. (IPPC, 2007) A kontinensen Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékvíz-csökkenésének szempontjából. (Horváth L, 2010) Területének csaknem 80-%-a szárazodásra hajlamos, aszály kialakulása szempontjából veszélyeztetett terület. Aszálymentesnek csupán hazánk DNy-i, Ny-i és magasabb fekvésű területei tekinthetők. A K-i, DK-i, ezzel együtt napsütésesebbnek nevezhető területein fokozottabb a bekövetkezési-kockázat, mint például az Alföldön (lásd 20. ábra). Előfordulása 3-5 évente várható, ciklikus. Magyarországon az eddig ismert legnagyobb kiterjedésű aszály jelenségek 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben következtek be. (A 2007. évi aszálykár becsült értéke 250 milliárd forint volt. (Pálfai I., 2009.) „Általában két-három aszályos évet egy kompenzációs követ, amikor az előző évek csapadékhiánya egyetlen év alatt pótlódik. Ez a folyamat mintegy húsz-huszonöt éve tart és kiterjed a Föld legkülönbözőbb régióira.” (Borhidi A. 2013) Hazánkban szerencsére az aszály (ismereteink szerint) közvetlenül nem követelt emberi áldozatokat, de anyagi veszteségeket annál inkább. A mezőgazdaságban bekövetkező károk nem csak nemzetgazdasági veszteségek, de közvetetten az életfeltételek romlását is eredményezhetik.

20. ábra: A PAI sokévi átlagának és 10%-os előfordulási valószínűségű értékének területi eloszlása (Forrás: Nemzeti Aszály Stratégia-konzultációs anyag, 2012)

Olyan relatív mutatószám, mely az aszály jelenségét egy egész mezőgazdasági évben vizsgálvaszámszerűsített értékkel jelzi 23

62

Belvíz: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megfogalmazásában belvízi jelenség akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek. Jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre. (Szatmári J. ed. 2013) Hazai sajátosság, hogy az aszállyal veszélyeztetett területek szinte egybeesnek a belvízzel fenyegetett térségekkel. Szerencsére a jelenségek általában nem találkoznak egymással egy adott éven belül, azonban az előrejelzések ezt sem tartják kizártnak, sőt a későbbiekben valószínűsítik azt. Belvízveszélyesnek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság információi alapján hazánk területének 45%-a mondható (lásd. 21. ábra). Veszélyeztetett térség a Felső-Tisza, a Hortobágy melléke, a Jászság, a Nagykunság, a Körösök vidéke, az Alföld és az Alsó-Tisza völgye. (Üveges L, 2002) (A fokozottan fenyegetett megközelítőleg 4,4 millió hektár 41%-a intenzíven művelt mezőgazdasági terület.) A hazai átlagos belvízi elöntés mértéke 2-3 évente 100-200 ezer hektár körül mozog. Ezt meghaladó értékekkel eddig szokásosan 5-6 évente találkoztunk. (Schmidt P., 2011) Bekövetkezése a téli-tavaszi időszakban gyakoribb és nagyobb területet önt el, mint nyáron. (Pálfai, 2010) A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy 2014-et megelőző 57 évből mindössze 3 olyan volt (1973, 1976, 1990) amikor nem került sor Magyarországon belvízvédekezésre. „A településeink közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a vizek kártételeinek lehetősége síkdombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van.” (Bárdos Z., Muhoray Á., 2012)

21. ábra: Belvíz-érzékenységi térkép (Forrás: BM közlemény Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről, 2016)

63

Extrém széljárási események, tubák, tornádók: „A globális felmelegedés miatti szélsőséges időjárási jelenségek következménye, hogy a fővárosi tűzoltóknak három nap alatt több, mint ezer alkalommal kellett kivonulniuk” (Dr. Bende Péter tű. vezérőrnagy, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezetője, 2008) A Magyarországon a leggyakrabban előforduló, beavatkozást igénylő eseményekért a szélsőséges időjárás, valamint a következtében kialakuló másodlagos hatások a felelősek. Ezen belül is főként a fent említett hőmérséklet- és csapadék extremitások, továbbá a rendkívüli széljárási események okozzák a legtöbb problémát. A Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés dokumentuma alapján, Magyarországon átlagban évente 122, 10 m/s-t elérő (~36 km/h-t ritkán meghaladó) szeles nap fordul elő, melyek közül átlagosan 35 nap viharos. A széljárási események hazai viszonylatban önmagukban nem jelentenek konkrét kockázatot. A fenyegetést a meteorológiai elemek halmozódásához kapcsolódó vihar-jelenségek, következésképen a szupercellákhoz társuló orkán erejű szélviharok okozzák. E komoly viharok (akár jégeső kíséretében) nagy mennyiségű és intenzív lefolyású zivatarokkal járhatnak, amit legtöbbször látványos széljelenségek (tubák, néhány esetben tornádók és légzuhatagok24 kísérnek. „A szupercella potenciálisan a legveszélyesebb zivatartípus. Az ilyen zivatarok az esetek jelentős részében 90 km/h feletti széllökéseket, 2 centiméteres jégméretet meghaladó jégesőt, felhőszakadást okozhatnak és tornádót is hordozhatnak.”(Polánszky Z., Molnár Á. 2006) A tornádók erősségének meghatározása jelenleg az ún. Fujita-skála alapján történik, mely a forgószélben uralkodó szélsebességek alapján tesz különbséget: F0 65-115 km/h, F1 116-180 km/h, F2 181-250 km/h, F3 251-330 km/h, F4 331-420 km/h, F5421-510 km/h. Hazánkban többször előfordult már tornádó, melynek észlelése az utóbbi években egyre gyakoribb (lásd 22. ábra) Magyarországon az eddigi legpusztítóbb, legalább F3-as intenzitású tornádó 1924. június 13-án alakult ki. „Az akár 360 kilométer per órával süvítő, egy kilométer széles forgószél Bia és Vác között söpört végig. A jelenség mindössze hat percig tartott, de ezalatt öten meghaltak, hatvanegyen megsebesültek, az okozott kár pedig a hatmillió aranykoronát is meghaladta.” (Bihari-Lakatos-Szalai, 2009)

Légzuhatagok: zivatarok vagy sebességű légáramlatok (EASAC jelentés) 24

záporok

környezetében

lecsapó,

nagy

64

Az

Országos

Meteorológiai

Szolgálat

honlapján

közölt

adatok

alapján,

Magyarországon minden évben kialakulnak tornádók, éves számuk tízes nagyságrendű, és idehaza tekintélyes hányaduk nem-szupercellás eredetű (a tubák ennél jóval gyakoribbak).

22. ábra: Magyarországon 2015/6-ig regisztrált tuba és tornádó jelenségek (Forrás: Időkép, 2016)

Legtöbbször az Észak- és Közép-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén, az Alföldön és a Hortobágyon figyelhetők meg. Földmozgások, rengések: Magyarország szeizmikus aktivitása nagyjából megegyezik az Egyesült Államok keleti részével és messze elmarad az aktív területekétől-olvasható 2011. évi Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelésben. Egy 2010-es felmérés szerint 944 olyan település van Magyarországon, amelyen valamilyen földtani veszélyforrással kell számolni. (Oszvald T., 2010) Ilyenek például a löszfal-omlások, talajcsuszamlások, az omlásos folyamatok vagy például a földrengések. Hazánk egyértelműen nem tartozik a földrengések által gyakorta sújtott nemzetek közé mégis ennek ellenére területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú rengést regisztrálnak. Ezek nagy része nem éri el az emberi érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat 65

következményekkel járó rengés 15-20 évenként, míg erős, súlyos károkat okozó, 5,5 - 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki. (Tóth L.-Mónus P.-Győri E., ismeretlen dátum) Hazánk területén megközelítőleg 40 olyan eseményt jegyeztek fel, amelyek a Mercalli-Cancani-Sieberg - skála25 alapján a 6-6,5 erősséget is elérték. Ezt meghaladó értékek is előfordultak pl. 1763-ban Komáromban, ahol a Mercalli-Cancani-Sieberg - skála szerinti 9-es erejű rengést tapasztaltak. A rengések következtében a város egyharmada elpusztult, 63 ember meghalt, a sebesültek száma meghaladta a 120 főt. A rengéseknek leginkább kitett területek a Nemzeti Kockázatértékelés adatai alapján Budapest-Kecskemét térsége, Komáromtól délre a Balatonig húzódó sáv, valamint Nagykanizsa környéke). A földrengés veszély az átlagosnál alacsonyabb az Alföld és a Kisalföld középső részén, valamint Budapesttől délre a Duna mentén. Vannak kiemelkedően veszélyes kis térségek is például Dunaharaszti vagy Berhida környéke (lásd 23. ábra).

23. ábra: A Magyarországon 2007-ig előforduló földrengések és tektonikai mozgásvonalak (Forrás: Tóth L.Mónus P.)

Európában a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle 12 fokozatú skála az elterjedt. Az egyes fokozatokhoz a jelenségek (a 6. foktól kezdődően az épületekre gyakorolt hatások) leírásán kívül mms-2-ben megadott, mérhető gyorsulás-intervallumok tartoznak.(Forrás: http://twisterrob.uw.hu/peq/hun/attek_skala.htm#mcs) 25

66

Erdő- és bozóttűz: „Az ország területének 36%-a kiemelten vagy fokozottan sérülékeny az erdőtűz szempontjából, ez a védett területek és lakosság esetében is közel 30%-os arányt tesz ki.” (NATÉR, 2015) Hazánkban eddig szerencsére még nem fordultak elő nagy kiterjedésű, kontrollálhatatlan vegetációtüzek. Ebből kifolyólag veszélyeztetettségünk e téren nem magas. Ennek ellenére az év két szakaszában (leginkább kora tavasszal és nyáron) egyre több esetben alakul ki földfelszíni tűzeset. Ezek okai között az emberi gondatlanság és szándékos károkozáson túl (mely a hazai statisztikák szerint több mint 97-99%), természetesen jelen van az éghajlatváltozás következményeként létrejövő erdő-, bozót- és tőzegtűz is. A hőmérséklet emelkedése, a relatív páratartalom csökkenése és a csapadékhiány (egyszóval a szárazodás jelenségének) hatására az aszály kialakulásának kockázata mellett és/vagy azzal egy időben fokozódik a vegetációtüzek bekövetkeztének valószínűsége (lásd 24. ábra). Magyarországon a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy a leégett területek átlagos nagysága 2-5 ha, a kialakult tüzek mérete 1 ha alatt 50–60%, 1–10 ha között 30% (Abonyi A., et al. 2015).

24. ábra: Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: erdőtűz veszély (Forrás: Pálvölgyi T. 2013)

67

„Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.” (Pataki N. 2010) E fejezet is bebizonyította, hogy a hatékony katasztrófakockázat, illetve veszélyhelyzet-kezelés csak a különböző szakágak, tudományterületek és érintettek közreműködésével valósulhat meg konstruktívan. A szilárd alapokon nyugvó megelőzés és kockázatkezelés, a katasztrófa-elhárítás, valamint az ex-post tevékenységek egyértelműen életeket menthetnek, azonban éppen emiatt a szakemberek és lakosság közötti eredményes együttműködés feltétele a szükséges szintű és minőségű katasztrófahelyzeti felkészültség, a környezeti típusveszélyeztetettség, illetve a klimatikus következmények széleskörű ismerete, az ezt elősegítő gördülékeny kommunikáció megteremtése. Az időjárási anomáliák, ezzel együtt a természeti káresemények gyarapodása, az újonnan megjelenő kockázatok kezelése napjaink társadalmának szerves részévé, elfogadott kihívásává vált. Ettől függetlenül vagy épp ennek okán lényegi, stratégiai kérdés, hogy vajon ezen extremitásoknak/havária

eseményeknek

van-e

gyorsuló

tendenciája?

Ugyanis

a

szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó exponenciális változások egyértelműen a változó éghajlat jelei.

68

6. ALKALMAZKODÁS26 ÉS FELKÉSZÍTÉS „Tekintettel az éghajlati rendszer azon jellemzőjére, hogy a változások eddig

még

nem

fejthették

globális

felmelegedés

jövőbeli

kibocsátásának

intézkedések,

ki

teljes

kényszeréhez

szükségszerű

hozzájáruló

csökkentésére és

hatásukat, még

elkerülhetetlen

továbbá üvegházhatású

nem lesz

születtek a

hogy

a

gázok hatékony

következményekhez

való alkalmazkodás.” (EASAC 22. sz. szakpolitikai jelentés) A „megváltozott”

és

folyamatosan

módosuló

éghajlat

kísérőjelenségeihez

(ismertebben a felmelegedéshez) való adaptálódáson azon ex-ante (eseményt megelőző) tevékenységek összességét értjük, amelyek célja az emberi élet, valamint anyagi javak védelme mellett a gondolkodás és magatartás változó természeti környezethez való hozzáigazítása, más néven az adhokrácia. (Szerző) Míg korábban Magyarország Alkotmánya, most az Alaptörvény az a dokumentum, amely jogilag is biztosítja országunk lakosai számára az egészséges környezethez való jogot, továbbá annak megóvása érdekében károkozási felelősségvállalást is foganatosít. A 2011-es úgynevezett „Katasztrófavédelmi Törvény27” már szó szerint rögzíti a fent említett állampolgári jogokat és kötelességeket: úgy, mint megismerni az életterünkre jellemző katasztrófaveszélyeztetettséget, elsajátítani az alkalmazandó (veszélyhelyzetben irányadó) magatartási szabályokat, továbbá közreműködni a katasztrófák elleni védekezésben. (A katasztrófavédelem a fenti törvényi megfogalmazásban, a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.)

Európai Unió elvárása, hogy a tagállamok a 2014-2020 időszakban az uniós források 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák, beleértve az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz történő alkalmazkodást is. 27 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 26

69

E jogszabály egyúttal arról is gondoskodik, hogy a védekezésben érintett szervek kötelezően biztosítsák „a hiteles tájékoztatás” definíciójának megfelelő minőségű és tartalmú lakossági kommunikációt (rendeltetés szerint), a felkészítést. Azt is leírja továbbá, hogy az ember, mint egyén katasztrófahelyzetben köteles az elhárító tevékenységekben kérésre adatszolgáltatással és eszközállománnyal rendelkezésre állni, illetve a prevenciós időszakban önállóan közreműködni. „A katasztrófavédelem nemzeti ügy, ily módon elengedhetetlen a társadalom egészének a megelőzéshez, a védekezéshez és újjáépítéshez való hozzájárulása.” (Bakondi Gy., 2011) Tény, hogy egy káresemény lefolyásának fázisaiban más-más lakossági kommunikáció/interakció szükséges, ám mindközül egyértelműen a megelőző védelmi„béke”időszaki felkészítés a legfajsúlyosabb a későbbi következmények mitigációja (kárenyhítése) szempontjából. A prevenciós és alkalmazkodást elősegítő tevékenységeket indíttatásukat tekintve két részre csoportosíthatjuk. Jogszabályilag kötelezővé tett, szervezeti keretek között futó szaktevékenység, valamint annak sikerességét alapjaiban meghatározó, lakossági indíttatású, belső hajlamból fakadó társadalmi igény. Lehet

egy

(védelmi)stratégia

bármilyen

aprólékosan

kidolgozott

és/vagy

progresszív, megalkotásának céljait maradéktalanul mégsem éri el akkor, amikor a megvalósíthatósága akadályokba ütközik - mert az emberek felé történő adaptációja nem a megfelelő módon megy végbe vagy egyáltalán nem valósul meg. Pedig nyilvánvaló, hogy egyik nem működhet a másik nélkül. A stratégiai tervezés nem állhat meg a célok kidolgozásánál, az elvi megvalósítás lépéseinél. Konkrét, operatív cselekvési tervekben kell végződniük, időkorláthoz kötött feladat meghatározással. Amennyiben a nemzeti akciótervekben ágazati szintű lehatárolás és feladat”kiosztás” történik, úgy azt lineárisan rövid időn belül követnie kell/kellene a szakági szervezeti megvalósításának. Különösen fontos ez akkor, amikor a természeti környezet változásaihoz történő egyéni, lakossági alkalmazkodás elősegítése a cél. Fontos a társadalmi kommunikáció, az 70

adaptáció, az ismeretek minél pontosabb egyéni regisztrálódása, hiszen ma már nem azok a feltételek képezik a normát, amelyekhez a társadalmak történelmileg alkalmazkodtak. Elvitathatatlan tény, hogy a különböző nemzeti és/vagy nemzetközi alkalmazkodást elősegítő akcióprogramok (mint az Európai Közösségek Bizottságának Fehér Könyve, az Európai Gazdasági Térség: Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz programja vagy a hazai II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alkalmazkodást elősegítő fejezetei (NAS)) hatására egyértelműen pozitív elmozdulás tapasztalható a különböző ágazati szintű kockázatok elébe menő felkészülése terén. Szinte minden fenyegető tényezőre, megelőző/hatáscsökkentő tevékenységre részletesen

kitérnek;

természeti

erőforrás

felmérést

végeznek,

humán-gazdasági

következményeket, éghajlati, területi sérülékenységet vizsgálnak. (A különböző korrekciós tényezők, a hatás-vizsgálatok és önellenőrzések pedig csak még stabilabbá teszik mindezt.) E fejezet nem a fent említett eredményeket hivatott megkérdőjelezni, hiszen a szerző maximálisan elismeri azok létjogosultságát, továbbá vitathatatlan következménycsökkentő szerepüket, csupán rá kíván mutatni egy továbbfejlesztési lehetőségre. Egy olyan potenciálra, mely a különböző döntéstámogató akcióprogramokban, a védekezésben betöltött szerepéhez képest jelenleg fajsúlytalanabb, kidolgozatlanabb, tehát fejlesztendő. A szervezeti szintű alkalmazkodás a fent említett stratégiáknak hála már egyértelműen megkezdődött, azonban úgy vélem, hogy a lakosság bevonása még nem megfelelően, velük nem összehangolt módon történik. E terület fejlődése dinamikájában sajnos jelentősen elmarad az előbbitől. A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS28) például alig tér ki a lakosság elérésének operatív lépéseire, az ebből adódó feladatokra. Egyedül a katasztrófavédelem rövid távú cselekvési tervei között említi meg konkrétan, de abban is „mindössze” a társadalmi tájékoztatás/felkészítés megkezdésére szólít fel (keretet, határidőt nem állít). „- meg kell kezdeni a társadalom tájékoztatását és meg kell szervezni a lakosság felkészítését, védelmét.” (NAS IV.7.8. fejezet, 144.oldal)

28 II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia IV. fejezete

71

(Az emberi egészség: oktatás, figyelemfelkeltés bekezdésben a fentieken felül ajánlásokat fogalmaz meg tájékoztatásra és kiemeli a veszélyhelyzetekre történő felkészítés szerepét. „A lehetséges veszélyekről a lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell (átfogó kampányok szervezése), melybe a civil szervezeteket, az egyházakat és az önkormányzatokat is célszerű bevonni. - írja)” A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (I.-II.) részletessége, minősége tekintetében az Unión belül is konstruktív és invitatív dokumentumnak számít, ám eredményeinek a társadalom „nyelvére” történő sikeres lefordítása még várat magára. Integrációs törekvéseiben mélyebben, aprólékosabban kidolgozott megközelítésre, lokális szintű, ezzel együtt demográfiai - kultúrantropológiai sajátosságokat figyelembe vevő, kétoldalú kommunikáció kialakítására, a helyi népesség egyértelmű és szakszerű tájékoztatására, felkészítésére van szükség. Míg a Nemzeti Alkalmazkodási Központ: A települési és Területi Klímastratégiák (TTKS)–című programkoncepciója vagy akár az Energiaklub: Klímaválasz című programsorozata

tartalmilag

korrekt,

továbbá

már

leszűkített

spektrumú,

helyi

sajátosságokat, erőforrásokat figyelembe vevő iránymutatást ad a(z elsősorban önkormányzati) vezetői teendőkről, addig a lakosság megszólítása, tudatformálása továbbá ennek megvalósíthatósága és lépéseinek meghatározása még itt is kidolgozásra vár. Úgy vélem, záros határidőn belül meg kell szülessen a társadalom számára átadandó „ismeretcsomag”, ezzel együtt ki kell alakuljon egy széleskörű (speciális igényeket figyelembe vevő) társadalmi párbeszéd, hiszen a „ valós idejű, hatóság részéről történő információbiztosítások, lakossági útmutatások, magatartási szabályok rendelkezésre bocsátása az egyén túlélési képességeit növeli.” ( Endrődi I., 2015) Az éghajlatváltozáshoz és következményeihez való alkalmazkodás nem a hétköznapi értelemben vett adhokrácia, sokkal inkább az időjárási extremitásokra, azok gyakoriságára, intenzitására, lefolyási időtartam-növekedésére történő felkészülés.

72

6.1. AZ ADHOKRÁCIA ELŐSEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ALAPJÁN A nemzet és az abban helyet foglaló polgárok védelme, riasztása, tájékoztatása valamint expeditív (gyors, hatékony) felkészítése hazánkban a 2011. évi CXXVIII. törvény29 52. §-a értelmében katasztrófavédelmi (azon belül is polgári védelmi) feladat. A polgári védelem pedig olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja a katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az emberek felkészítése30 azok hatásainak leküzdésére. Ennek érdekében (ha szükséges, a különböző ágazati szakszervek bevonása mellett) kötelezően közreműködik a felkészítő, tájékoztató tevékenységekben is. „Munkájukkal hozzájárulnak a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez.” (OKF31, 2016) E fent említett preaktív munka azonban koránt sem mindegy milyen eseménybekövetkezési szakaszra értendő, ugyanis más-más jelentéstartalommal kell, hogy bírjon, akár a kialakult havária eseményt megelőzően a védekezésre (az adhokráciára összpontosítva), vagy annak bekövetkeztekor az azonnali élet és értékmentésre koncentrálva szeretnénk célt elérni. Az úgynevezett „béke-időszaki” állapotban, amikor a katasztrófahelyzet veszélyének rövid időn belüli kialakulása nem fenyeget, akkor szükséges elvégezni a várható hatásokat ismertető tájékoztatással egybekötött felkészítést. Ezt az időszakot a katasztrófavédelem (a 2011-es új törvényének bevezetése óta) katasztrófaveszélyes állapotnak nevezi.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 67. § A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének fő célkitűzése a helyben jellemző veszélyeztető hatások, és a veszély esetén, illetve riasztáskor követendő magatartási szabályok lehető legszélesebb körben történő megismertetése. 31 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a katasztrófavédelmi szervezet központi irányítása 29 30

73

A törvényi definíció szerint a veszélyhelyzet olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként számolni kell a katasztrófa bekövetkezésének nagy valószínűségével. Olyan kockázati szintet elérő fokozott helyzetet jelez, mely veszélyezteti az emberi egészséget, a természeti környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, de egyelőre konkrét beavatkozás32 megtételére még nincs szükség. A prevenciós intézkedések, a lakossági párbeszéd kialakításának legfőbb időszaka. Itt még van mód az esetlegesen bekövetkező káresemények hatáscsökkentésére, áldozat- és kárminimalizálására. Véleményem szerint a globális éghajlati rendszerek visszacsatolásaiként érkező, természeti

feszültségekből

fakadó

kockázatok

nem

sorolhatók

közvetlenül

a

„veszélyhelyzet” törvényileg szabályozott fogalomkörébe, ugyanis már egy felfokozott szervezeti (védelmi)készültségi állapotot sejtetnek. (Pl. napok múlva hazánkba érkező árhullám esetében.) Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy az alkalmazkodás elősegítésnek, a felkészítő és tájékoztató tevékenység drasztikus, irányított, széleskörű megvalósításának (akár egy lakosságvédelmi, felkészítési szabályozási stratégia megszületése útján) már ugyanebben az eszkalálódott fázisban kellene tartania, hiszen az éghajlati eredetű kockázatok egy folyamatosan fennálló, időben erősödő fenyegetettséget jelentenek. Nem arról van szó, hogy jelenleg a törvényi keretek között megfogalmazott, különböző időszaki polgári védelmi feladatok ne teljesülnének maradéktalanul, sem arról, hogy azok ne szakszerűen, a lehető legnagyobb hatásfokkal lennének elvégezve. A probléma az, hogy az előző részben említett klímaváltozás kísérőjelenségeihez történő alkalmazkodást elősegítő, nemzeti akcióprogramok lakossági adaptációja lassú és csupán részleges, amiért elsősorban a jogszabályi kötelezés hiánya a felelős. Az alkalmazkodás tényszerű, operatív elősegítése jelenleg csupán szakági, településvezetési ajánlás, nem kötelező feladat.

Beavatkozás: a katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak felszámolására irányuló szervezett, tervszerű megelőző, védekező, segítségnyújtó és kárfelszámoló tevékenység.(234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet) 32

74

Szükségét látom egy már meglévő stratégiai célokat szem előtt tartó, arra építő progresszív, központilag irányított (egy erre elkülönített) kormányzati keretből gazdálkodó, teljes népességet (kortól, nemtől, lakhelytől függetlenül) lefedő tájékoztatással egybekötött felkészítési hullám elindításának. Ennek elengedhetetlen velejárója, a tevékenységet végző szervezetek kijelölése, mely jelenlegi feladatköre alapján egyértelműen a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet profiljába illik. Úgy vélem, a remélt lakosságvédelmi, felkészítési szabályozási stratégia a katasztrófavédelem szervezeti rendszerére kell, hogy kiépüljön, hiszen az alkalmazkodás alapjául szolgáló természeti kockázatok megjelenése és a bekövetkeztekori teendők e szervezet hatáskörébe tartoznak. A disszertáció célja (többek között) e stratégia alapjainak megalkotása, ezzel együtt a katasztrófavédelmi prevenciós tevékenység támogatása, a szakmai párbeszéd kialakítása. Javaslattétel az alkalmazkodás, illetve a nemzeti akcióprogramok eredményeinek társadalmi szintű regisztrálódásának elősegítésére. Közreműködés az akciótervek/ éghajlati jövőképek lakossági nyelvre történő lefordításában, ezzel együtt cél a polgári védelmi feladatok támogatása. Azon feladatoké, melyek nem érnek véget a prevenciós tevékenységek összességével (lásd következő bekezdés), ellenben a jelen kutatás most csak az éghajlat változásának következményeihez való alkalmazkodást elősegítő feladatokra fókuszál. A polgári védelmi teendők a katasztrófavédelmi törvényben (52.§ alapján) előírtaknak megfelelően a következők: (vastag, dőlt betűvel kiemelve a disszertáció szempontjából releváns tételek.) a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, c) a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, e) védelmi célú építmények fenntartása, f) a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, 75

g) gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről, h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, i) a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, j) a veszélyelhárítási tervezés, szervezés, k) közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személy elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában, l) közszolgáltatás kiesésekor az emberi életben, egészségben és az anyagi javakban esett kár megelőzése céljából a közszolgáltatás ideiglenes ellátásáról történő gondoskodás. Mint láthatjuk a lakosság élet és anyagi javainak, a biztonság feltételeinek széleskörű megteremtését szolgáló komplex feladatrendszer elemei között megtalálhatjuk az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeinek megannyi színterét, a társadalmi kommunikációs csatornák elérésén, a lakossági párbeszéd már megnyitott csatornáin át, egészen a szervezeti szintű felkészülésig, tervezésig. Ilyen kockázat azonosító, döntéstámogató eszköz a kezükben, a hazai települések veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelés, valamint az ezt követő katasztrófavédelmi osztályba sorolás33, a település (valamint polgárai) sebezhetőségére koncentráló, veszélyelhárítási tervezés. (Ennek a témának a kifejtésével egy későbbi fejezet, bővebben foglalkozik majd.) Az új biztonsági kockázatokat szem előtt tartva, arra felkészülendő, valamint az új katasztrófavédelmi törvényben előírtaknak megfelelően34 (szintén e célból), a katasztrófák Katasztrófavédelmi besorolás: az az eljárás, melynek során az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolják. (234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet) 34 2011. évi CXXVIII. törvény 8.§ e, pontja a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatairól 33

76

elleni védekezésért felelős miniszter háromévente veszélyeztetettség-elemzést készít a főbb természeti és civilizációs fenyegetettségekről, a rájuk történő felkészülés állapotáról és eszközeiről. Ennek előzménye, hogy az Európai Bizottság 2009 márciusában az Európai Tanács részére beterjesztett egy, a természeti veszélyek, havária kockázatok, valamint civilizációs eredetű kár-és űresemények megelőzésére irányuló stratégiai tervezési felhívásáról szóló ajánlást. Eredményeként a 2011. áprilisában kiadott állásfoglalás35 elrendelte az Unió tagállamainak, hogy vizsgálják felül a nemzeti kockázatértékelés megvalósításának feltételeit, mérjék fel a fenyegető hatásokat, azonosítsák be a kockázatokat, majd készítsenek elemzést a prevenciós lehetőségekről. Magyarország az első értékelését határidőre elkészítette, majd 2011. végén elküldte Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés-címen. A tárgyi elemzés összesen hat munkacsoport eredményeit tartalmazta, mely csoportok külön-külön elemezték a hazai fő-veszélyforrásként autentikált kockázatokat, úgy mint a vizek kártételeit (folyami illetve villámárvizek, belvizek), a meteorológiai szélsőségeket, a társadalmi fenyegetéseket, erdőtüzeket, földrengéseket, ipari kockázatokat és vegyi baleseteket. Emellett megszületett egy települési szintű veszélyelhárítás-tervezéshez szükséges kockázatelemzési módszer, mely lényegesen megváltoztatta a hazai katasztrófavédelmibesorolási szempontokat, annak szabályait. Előtérbe került az egyediség-vizsgálat, a specifikumok figyelembevétele. (Bővebben a 7.1.2-es fejezetben.) Ezt követte (az Országgyűlés által 2015. májusában elfogadott) ún. ex-ante jelentés. Az Európai Uniós fejlesztéspolitika keretszabályozása, az Európai Bizottságnak történő benyújtás feltételeként írta elő a független szakértők által előállított, 2014-2020-as időszakra vonatkozó beszámolójának elkészítését36, mely katasztrófakockázat-elemzés és jelentés teljesítésének

céljából

„Magyarország

nemzeti

katasztrófakockázat-értékelési

módszertanáról és annak eredményeiről” – címmel került kidolgozásra hazánkban.

A katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelés továbbfejlesztéséről az Európai Unióban „A Bizottságnak minden egyes ESB-alap (vonatkozásában összefoglaló jelentést kell készítenie, amelyben ismerteti az utólagos értékelések főbb következtetéseit.” (1303/2013/EU rendelet 55. cikkely) 35 36

77

Az értékelés kötelező eleme az Európai Unió által biztosított forrásokból finanszírozott fejlesztési programok tervezési folyamatának. (Magyarország 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával 2020-ig.) E források hazai elosztásával a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) rendelkezik.) A katasztrófavédelem által készített ex-ante jelentés és abban leírt vizsgálati módszerek már komoly hangsúlyt fektetnek a globális éghajlati rendszerek között kialakuló feszültségek következményeire, hatásaira, azok kivédésre, az alkalmazkodás elősegítésére (ezen dokumentum sem foglalkozik a lakossági adaptáció lehetőségeivel és feladataival, már ajánlás szinten sem). Ám nem csak ez az egyetlen kockázat-feltáró, klímaváltozáshoz alkalmazkodó tudományos értekezés született a közelmúltban. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet tagként közreműködött (a 2012-ben indult, államhatárokon átívelő, közös kockázatbecslési és felkészülési program, más néven) a SEERISK projekt37 megvalósításában, valamint annak 2014-es záródokumentuma, a Klímaadaptációs és Kockázatértékelési Kézikönyv megalkotásában. A 120 oldalas dokumentum a projektben résztvevő partnerországokkal 38 közösen végzett katasztrófa-kockázat értékelés eredményeit, várható hatásait, továbbá a következményredukció eléréséhez szükséges lépéseket tartalmazza, mindezt a klímaváltozás imminens (közvetlenül fenyegető) hatásaihoz történő adaptáció fókuszában. Célja volt a katasztrófavédelem szervezeti rendszerének felkészítése, továbbá reagáló képességének növelése egy kockázatkezelési komplex megelőző-védelmi módszertan kidolgozásával. (Az 5. fejezetében foglalkozik a fent említett társadalmi aspektussal, vizsgálja a helyi közösségek felkészültségét is. Egyetlen hibája, hogy túl szűk merítési mintával dolgozott.) „A közös módszertan elméleti megalapozása során a hangsúly az integrált szemléleten és az interdiszciplináris eszközök együttes alkalmazásán volt annak érdekében, hogy a vizsgált rendkívül komplex jelenséggel összefüggő életszerű, valóságos, a hétköznapi életben hasznosítható következtetésekre (is) alkalmasak legyenek a kutatási eredmények.” (Földi Zs. et al. 2014)

„Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban” 2012-2014 Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország,Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia 37 38

78

Egy határokon átnyúló lakossági ismeretfelmérés következtetéseit mutatja be. Az abból leszűrt eredmények iránymutatásnak tökéletesek és bár nagyban tükrözik a nemzeti nézeteket, azonban (Magyarországi vonatkozásában az egyetlen hazai település 5 mintavételi egységéből bekért 247 adatlap)39 átfogó nemzeti helyzetkép megítéléshez sajnos nem elegendők. Ezzel szemben a projektben kidolgozott, térinformatikai alapokon nyugvó, invitatív, empirikus módszertan kétségtelenül alapja kell, hogy legyen egy későbbi, széleskörű (teljes hazai lakosságot lefedő) felmérésnek. A jelentést megvizsgálva azt kell mondanom, hogy ez az első olyan hazai dokumentum mely már konkrétan felhívja a figyelmet a lakossági elérési út fontosságára (ezzel együtt operatív feladatok megtételét helyezi kilátásba), azonban a disszertáció 2017es megírásáig, ilyen jellegű lakosságfelkészítési, tájékoztatási stratégia/cselekvési terv megszületéséről nincs tudomásom.

39

SEERISK Projekt: Klímaadaptációs és Kockázatértékelési Kézikönyv a Duna makrorégióra-2013 (82. oldal)

79

6.2. LAKOSSÁGFELKÉSZÍTÉS

SZEREPÉRŐL,

AVAGY

AMIKOR HIÁNYOZNAK A SZÜKSÉGES ISMERETEK Az állampolgárok felkészítése a lakosságvédelem40 keretein belül megvalósuló preventív, szervezett védelmi tevékenységek összessége, melyek célja az optimális veszélyhelyzet-kezeléshez, azaz a túléléshez, továbbá az alkalmazkodáshoz szükséges ismeretanyag adaptálása és átadása. „Egyben az oktatás és a tájékoztatás, a monitoring rendszerek és a riasztás összefüggő rendszere, amely egymásra épült módszerek és rendelkezésre álló eszközök biztosításával valósul meg.” (Hoffmann I., ismeretlen megjelenés) A fent említett biztonsági törekvések célja az emberi életek megóvása, az ön(valamint bajbajutott embertársak iránti) mentési képesség növelése, a veszélyhelyzeti irányadó magatartási szabályok regisztrálása, valamint az egyén esetleges katasztrófa- és következménysúlyosbító szerepének csökkentése. Mindamellett fontos szempont az is hogy a lakosság megismerje azon kötelességét, hogy a katasztrófák elleni védekezésben köteles adatközléssel, személyes közreműködéssel, eszközök és ingatlanok rendelkezésre bocsátásával is segédkezni. E felkészítő tevékenység minden esetben tájékoztatással egybekötve, a különböző társadalmi kommunikációs csatornákon (személyes és indirekt tájékoztatás, rendezvények, szórólapok, média, közoktatás stb.) megy végbe. Az információátadás hatékony megvalósítása társadalmi, politikai, nemzetközi, nemzeti, ezen belül területi szinteken is együttműködést igénylő folyamat. Végezhetik a különböző szakági, jótékonysági és civil szervezetek, pedagógusok, önkéntesek is, de jogszabályban kötelezővé tett alapfeladata a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet polgári védelmi szakembereinek. A feladatot a következő szinteken az alábbi szervezeti egységek végzik: 

Országos szinten a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A lakosságvédelem a polgári védelem egyik legalapvetőbb feladata. A lakosságvédelem módszerei csoportosíthatóak egyéni valamint csoportos védelemre (ezen belül helyi és távolsági védelemre). A lakosságfelkészítés a lakosságvédelem alá beintegrált feladat. 40

80



Területi szinten a katasztrófavédelmi igazgatóságok és a polgári védelem központi szerve



Helyi szinten a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetői együttműködve az önkormányzati

és

óvodapedagógusok,

az

állam

tanítók,

egyéb tanárok),

intézményeinek alkalmazottaival (pl. önkéntesekkel,

civil

szervezetekkel,

szövetségekkel, egyesületekkel, más szakmai szervezetekkel (pl: hivatásos és önkéntes tűzoltók, rendőrség, fogyasztóvédelem, mentőszolgálat, vöröskereszt, védőnők, gyermekvédők, pedagógiai intézetek) Fontos kiemelni, hogy a preventív, valamint következménycsökkentő/ mitigációs tevékenységek eredménye a szakemberek felkészültségén túl a társadalom befogadó- és segítőkészségének a metszete (ugyanis az emberek természetükből fakadóan könnyebben elfogadják az önként vállalt kockázatot, mint a rájuk erőltetettet). Úgy vélem, hogy az ez irányú belső indíttatású felkészülési igény kialakulásához, a közérthetővé tett, objektív tényeket közlő, hiteles tájékoztatás szolgáltathat alapot (hiszen amikor az egyén megérti a körülötte zajló eseményeket, tudatosulnak benne a környezetének kockázatai, megjelenhet az ösztönszerű érték-félelem, akkor fogékonyabbá válik a védelmét szolgáló információk befogadására). „A félelem a szervezet védekezése szempontjából nagyon lényeges érzelmi állapot, mivel a veszély elkerülése készteti, motiválja, továbbá alkalmassá teszi az embert cselekvések végrehajtására”. (Kéménczy Iván, 1980) A megelőzés a katasztrófa bekövetkezte előtti defenzív állapotot jelenti. Egy esélyt az elhárításra, az előidéző okok megszüntetésére, a következmények minimalizálására. „A klasszikus szólás azt mondja, hogy az „információ hatalom, ha jól használod győzelem”, amely nem csupán a versengésben biztosíthat fölényt, hanem egy-egy felkészülési/felkészítési folyamat során is kifejezetten előnyt jelenthet.” (Bonnyai T., 2014) A Magyarországon előforduló veszélyhelyzetek/katasztrófák számottevő része az emberi tájékozatlanság és/vagy felkészületlenség eredményeképpen jöhet létre, de mindenképpen súlyosbodik az által (legyen szó magáról a klímaváltozás tényéről és kísérőjelenségeiről) vagy akár egy egyéni tragédiáról), ugyanis a tervszerű, célirányos 81

kiegyensúlyozott magatartás csak biztonságos és nyugodt körülmények között képzelhető el. Amennyiben ez a biztonság részben vagy teljes egészében nem garantálható, felerősödik

a

veszélyérzet,

tájékoztatás/felkészítés

nélkül,

mely

a

helyes

öngerjesztő

cselekvési

folyamatként

irányokat

megjelölő

következménysúlyosbító

tényezővé válhat. Különösen igaz ez a nem ismert vagy nem „várt” látens, hirtelen érkező katasztrófák esetében, hiszen a nagy intenzitással lezajló, félelmet keltő események, legtöbbször az eddigi élettapasztalatot meghaladó, egyéni küzdési stratégiák mozgósítását igénylik. Olyan erőforrásokét, melyek igénybe veszik a szervezet fizikai és mentális tartalékait. Az ilyen (úgynevezett) megküzdési stratégiákban fontosak a minták, az azonosulás, az elfogadás és megértés szerepe. (A megküzdés egyfajta képesség, amely fejleszthető, felkészítéssel (tájékoztatással) hatásfoka növelhető) Ebből kifolyólag „azoknak a szakembereknek, akik a katasztrófa- és krízis helyzetből következő kockázati tényezők csökkentése a feladata, rendelkeznie kell olyan kommunikációtechnikai, illetve kommunikáció- lélektani ismeretekkel és készséggel, amely segítségével hiteles elfogadható, bizalomépítő, illetve biztonságérzet javító információ átadására alkalmassá válnak.” (Bolgár J. - Szekeres Gy. 2009) Az emberek veszélyhelyzetre történő reagálása nagyon különböző. Vannak, akik célszerűen és racionálisan, de vannak akik érzelem és indulatvezérelt módon, irracionális választ adva menekülnek el a katasztrófaszituációból. (Az egyénben ilyenkor frusztrációs stresszhelyzetek alakulnak ki.) A legtöbb esetben e túlélési attitűd az életben maradáson, a veszélyhelyzetből történő mielőbbi kijutáson alapul, mely a szükséges ismeretek hiányában, valamint az ezzel egy időben megjelenő pánik hatására41 sokszor a bajba-jutás emelt kockázatát vonja maga után. És mint tudjuk, a pánikba esett ember nem cselekszik ésszerűen, pl.: rossz irányba menekül, kulccsal bezárt ajtót feszeget, füstmérgezés esetén az asztal alá bújik stb.

41

Pánikállapotban a tudatosság csökken, vagy teljesen leáll.

82

Tekintettel arra a tényre, hogy a hazai lakosság meghatározó része nem ismeri a környezetét fenyegető természeti feszültségeket és kockázatokat, egyértelmű, hogy e helyzetben nem is érzi szükségességét a felkészítésnek. Ezzel együtt, mit sem tudnak a katasztrófa esetén tanúsítandó, irányadó magatartási szabályokról. „Az elmúlt időszak katasztrófa-eseményei azt bizonyítják, hogy a lakosság még nincs kellőképpen felkészülve a veszélyhelyzetek kezelésére, nem ismeri a helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályokat gyakran még a segítségkérés módját sem. Az a tény pedig, hogy az állampolgárok maguk is előidézhetnek katasztrófákat, csak a legritkább esetben tudatosul bennük.” (Veresné H. J.,2005) Ahhoz azonban, hogy a (fent említett) szükséges információk hiányát kellőképpen pótolni tudjuk, szükségünk van a magyar társadalom ez irányú ismereteinek felmérésére. „A lakossági kérdőíves felmérés célja az emberek klímaváltozással kapcsolatos tudásának, információszerzési forrásainak, a veszélyeztetettségérzés egyéni értékelésének és a klímaváltozással összefüggő természeti veszélyhelyzetekre való felkészültségének vizsgálata, a veszélyekkel szembeni tényleges kitettség és a helyi közösség felkészültségi foka közti eltérésekre.” (Uzzoli A., Földi Zs. 2017). Szerencsére országunkban az utóbbi időben számos reprezentatív kutatás készült (pl.: Baranyai Nóra – Varjú Viktor: A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata (2016) vagy akár a korábban említett SEERISK Projekt), amely a civil lakosság katasztrófavédelmi, éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteit vizsgálta. És bár egyik felmérés sem volt széleskörű, mégis nyugodtan kijelenthető, hogy nincs olyan ember Magyarországon, aki ne lenne tisztában a globális éghajlatváltozással, annak kísérőjelenségeivel. Sajnos azonban a következményekről, a hazai, főként lokális szinten várható hatásokról adott válaszok elkeserítő képet mutatnak. Mivel a klímaváltozás tulajdonképpen még nem érinti az emberek “mindennapjait”, nem zavarja meg a napi ritmust, nem érzik (általuk/velük) megoldandó problémának azt. „A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek döntő többsége ezt természeti veszélynek tekinti, a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre szinte senki sem gondol – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közös 2009. decemberi kutatásából. 83

Megdöbbentő, hogy többen tudnak a jég és hóolvadásról, mint a hazánkat valóban fenyegető elsivatagosodásról. A média hatásának tudható be, hogy a Budapestiek és Pest megyeiek még a tenger és óceánszint emelkedését is jobban ismerik, mint a Magyarországon várható aszályok és szárazság veszélyét.”- olvasható a klímatörvény.hu weboldalon 2017-ben. (Megjegyzés: A tömegkommunikáció a modern társadalmak terméke és bár irányított információkat közöl, jelentősége (pl. szükséghelyzetben) egyáltalán nem lebecsülendő.) A katasztrófák bekövetkezése elleni védelemre, az elhárításra és helyreállításra történő minél hatékonyabb felkészülés a világ legnagyobb kihívásai közé sorolható, mégis hiszem, hogy ha a lakosság megismeri és megérti a környezetében zajló változásokat (a globális klíma alakulásának jelenségét, következményeit, a várható hatásokat), kialakulhat az emberekben a felelősségtudat. Kialakulhat a korábban említett jövőtől való félelem. Ezáltal nem csak a környezettudatos társadalom felé teszünk egy jelentős lépést, de az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek/katasztrófák kockázatát is számottevően csökkenthetjük.

84

7. LAKOSSÁGVÉDELEM Minden nemzetnek megvannak a magára jellemző veszélyekre/kockázatokra létrehozott és fenntartott erőforrásai, melyek a veszélyeztetettség súlyának megfelelően kerültek kialakításra. Azonban a katasztrófavédelmi közösségi együttműködéshez szükséges a koherenciát megteremtő, központi irányításon alapuló nemzetközi együttműködés. Magyarország ENSZ, NATO és EU tagságának kezdete (valamint a rendszerváltást követő időszak) a honvédelmi, elsősorban légoltalommal kapcsolatos védekezési, lakosságfelkészítési funkciók, módszerek- és eszközrendszerek változását is magával hozta. Előtérbe kerültek a globális társadalmi és természeti kihívások, úgy mint például a migráció, a fenntarthatóság vagy a sokat emlegetett éghajlatváltozási kérdéskör. Megítélésem szerint, míg az Egyesült Nemzetek Szervezete általi közös, nemzetközi akcióprogramok (UNDAC-OCHA, UNFCC-UNSIDR) elsősorban a veszélyhelyzet előrejelzésére, helyzetreagálásra és eszközrendszerre, addig az Uniós és NATO-s egyezmények (lásd alább) a polgári/lakossági védelmet helyezik nagyobb súllyal a középpontba. A fent említett polgári veszélyhelyzeti tervezés, a katasztrófákra történő reagálás, valamint az erre való felkészülés elsődlegesen országhatárokon belül megvalósuló, nemzetközi koherenciát igénylő feladat (főként, ha a helyzet kezelése meghaladja az ország védelmi képességét). A NATO CEP42 a Szövetség egyik legjelentősebb nem katonai jellegű tevékenysége. Évente 2 nagy plenáris fórumot tartanak ahol a 4 munkacsoport szerinti feladatok (ipari erőforrások és kommunikációs szolgáltatások, közegészség, élelmiszer és vízügy, szállítási és polgári védelem) szerint folyik a tanácskozás. Magyarország 1995-től megfigyelő jogkörrel majd 1999-es csatlakozását követően már tagként képviselteti magát. (A CEP vezető bizottságának felügyelete mellett az (EADRCC) Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási

Koordinációs

Központ

segítségnyújtási

és

koordinációs

tevékenységeket lát el.) 42

Polgári Veszélyhelyzet Tervezés

85

Az uniós katasztrófavédelmi jelenlét, továbbá szakági együttműködés jogalapja a 2007-ben létrejött, 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 169. cikkelye, melynek célja volt az Unió veszélyhelyzet-kezelési és válaszreakció-adó képességének javítása a természeti és/vagy társadalmi katasztrófákkal, kockázatokkal szemben. E paragrafus, valamint a 222. pont alatt található úgynevezett szolidaritási záradék felhatalmazta egyben felszólította az Uniót, valamint tagállamait, hogy a következő pontokban meghatározott javaslatokat magára nézve kötelező érvényűnek tekintse: 

Az ismert kockázatok megelőzésére törekedni kell!



A polgári védelemben részt vevőket szakszerűen fel kell készíteni!



A természeti- és társadalmi katasztrófákat fel kell számolni (megelőzni, beavatkozni, elhárítani, helyreállítani)!



A polgári védelmi területen a nemzetközi koherenciát biztosítani kell!



Segítséget kell nyújtani ember által előidézett vagy természeti folyamatokból fakadó veszélyhelyzet/havária által sújtott tagállamoknak!

„Az élet megmentésére és megóvására, az emberi szenvedés megelőzésére és enyhítésére, valamint a válságok által sújtott lakosság integritásának és emberi méltóságának védelmére irányuló küldetés humanitárius segítségnyújtáson és polgári védelmi műveleteken43 keresztül valósul meg.” (EU Tanács, 1996) Az Európai Bizottság a szerződés óta eltelt időszakban a korábbinál produktívabb „katasztrófareagálási mechanizmust” dolgozott ki. A polgári védelemi feladatok irányítása a környezetvédelmi biztos felelősségi körébe tartozott, 2010-et követően azonban a jogkör a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságához (DG ECHO) került át. Ennek eredményeként az Európai Parlament és az EU Tanácsa 2013. decemberében elfogadta az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU 2014. óta hatályos rendelkezést, valamint annak végrehajtási határozatát. Főbb eredményei között említeném az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás (ERCC)44 részeként működő Veszélyhelyzet A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.). 44 European Response Coordination Centre 43

86

Kezelésére szolgáló Közös Kommunikációs és Tájékoztatási Rendszer (CECIS)45 kiépítését és működtetését. Hazai viszonylatban a polgári védelem a nemzeti irányelveknél sokkal konkrétabban, specifikatívabban jelenik meg. Magyarországon a 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet szól a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól, a polgári védelemről és szervezeti rendszeréről, ezen belül is a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének követelményeiről, módszeréről. A rendelet a felkészítés fogalmának tisztázását mellőzi (lásd az előző fejezetben a szerző általi meghatározást) ellenben céljait tekintve a következőképpen rendelkezik róla: „A katasztrófavédelmi felkészítés célja a természeti, a civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek megelőzése, azok elhárítása. Cél továbbá a helyreállítás során jelentkező, a Kat. 52. §-ában meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés, valamint bekövetkezés esetén a káros következmények lehető legkisebbre csökkentése.” A megelőző védelmi tevékenységek keretein belül megvalósuló (elsősorban természeti) kockázatokra történő felkészülés rendkívül diverz folyamat. Magába foglal tudományterületeket (pl.: katasztrófavédelem, szociológia, pedagógia, pszichológia, logisztika, stb.), védelmi, humanitárius és önkéntes (civil) szervezeteket (mint pl.: OMSZ, Magyar Vöröskereszt, Magyar Polgári Védelmi Szövetség, stb.) és különböző tevékenységeket (tájékoztatás, oktatás, felkészítés, utógondozás). A 62/2011. (XII. 29.) BM rendeletben a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet számára kötelező érvényű feladatok kerültek meghatározásra. Ezek közül is a disszertáció szempontjából lényeges lakosságfelkészítési pontokra fókuszálva a leszűrt kötelességek a következők: 

a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,



a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,



a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,



az ebből adódó veszélyelhárítás tervezés,

45 Common Emergency Communication and Information System

87



valamint, közreműködés a nemzetközi szerződésekből adódó (korábban említett együttműködésekben) tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában

A fenti rendelet a lakosságtájékoztatás fogalma alá integrálja be a felkészítést, véleményem szerint néhány esetben azonban helytelenül. A jogszabályilag determinált feladatok aktív és passzív rendszerben kerültek meghatározásra (68§). Aktív tájékoztatás többek között: A központi irányítás direktívája alapján (a területileg illetékes kirendeltség útján) úgynevezett lakosságtájékoztatási program keretében fel kell készítse a lakosságot az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken évente legalább egyszer, utóbbi esetében 3 évente egy alkalommal. (Az osztályba sorolásról a disszertáció 7.1.1-es fejezete részletesen értekezik majd.) Ennek megvalósítását a következő lehetőségek szerint kívánja elérni (szó szerint idézve): 

tájékoztató kiadványok kibocsátásával,



a helyi sajtóban, az önkormányzat lapjában, a megyei lapokban, helyi és regionális televíziókban, kábeltelevíziókban, helyi rádiókban megjelenő tájékoztató közlemények megjelentetésével, internetes tájékoztató felületek létrehozásával,



lakossági fórumok szervezésével,



településen rendezett egyéb nyilvános rendezvényen (város- és falunap).

A fenti pontok megvalósulásának és sikerességének megítélést az olvasóra, mint célszereplőre/lakosra bízom. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy sem a jogi alapok, sem pedig a humán és anyagi erőforrások nem biztosítottak a fent említettek, szükséges szintet elérő, sikeres végrehajtásának eléréséhez.

88

A rendelet szerinti tájékoztatást a következő tartalmi szempontok mentén szükséges kivitelezni: 

a riasztási módszerek és jelzések felismerésére történő iránymutatás,



a veszélyhelyzetben történő helyes magatartási szabályok, továbbá segítségnyújtás és segítségkérésről történő tájékoztatás, valamint az



az adott területet fenyegető természeti és civilizációs kockázatok, továbbá az elhárításukra tett javaslatok ismertetése

A passzív lakosságtájékoztatás (mely tulajdonképpen az információk nyilvános elérhetőségét jelenti, ellenben azok lakossághoz történő direkt eljuttatását már nem tartalmazza) a következőképpen valósul meg (69.§): 

érdeklődők számára nyomtatott és elektronikusan hozzáférhető információs kiadványok elérhetővé tétele,



kirendeltségi nyílt nap biztosításával (évi legalább egy alkalommal).

A jelen értekezés az aktív katasztrófavédelmi munka sikerességét célzó folyamatokkal kapcsolatban (a mindenkori teljesíthetőség szem előtt tartásával) kíván indikatív (javasló, nem kötelező) ajánlásokat tenni. E szemlélet kísérte/kíséri végig kutatásaimat, valamint ösztönzött a „Progresszív, lakosságfelkészítési, szabályozási stratégia” megalkotására. Mint, ahogyan azt a 62/2011. (XII. 29.) BM feladatai között előírja, lényegi szempont a lokalitást figyelembe vevő települési veszélyeztetettség megismerése, annak polgárokkal történő megismertetése. „A

megelőző

tevékenységnek

mindenkor

alkalmazkodnia

kell

a

hazai

specifikumokhoz, mint Magyarország típuskatasztrófái, veszélyeztetettségének mértéke, a veszélyek területi eloszlása, az ott élő népesség összetétele, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a védelmi erők felkészültsége, a lakosság felkészítettsége, érzékenysége, befogadó készsége, anyagi jóléte, biztonságtudata vagy akár a vallási meggyőződése. Ezek mind-mind a védekezés sikerességét befolyásoló tényezők.” (Schmidt P.-Soós H., 2013)

89

7.1. A KOCKÁZATI SZINTEKHEZ IGAZODÓ FELKÉSZÍTÉS „Magyarországon különböző természetű és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amelyek az éghajlatváltozás során bekövetkező hatásokra tovább mélyülhetnek, ugyanis az egyes térségek és a társadalmi rétegek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. A kedvezőtlen változások helyi szinten már rövidtávon is jelentkeznek, így a sérülékenység regionális összehasonlításra alkalmas számszerűsítése az elsődleges prioritás” (Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) Egy-egy esemény súlyát, valamint az okozott élet- és anyagi javakban bekövetkező károkozás mértékét jelentősen befolyásoló tényezők a fent említett lokális és egyéni (társadalmi) sérülékenység különböző mutatói. „A veszélyeztető tényezők felmérése, ezzel együtt a kockázatok elemzése és értékelése elengedhetetlen feltétele a katasztrófák elleni eredményes küzdelemnek és a lakosság hatékony védelmének.” (Nagy S. 2013) Kijelenthető tehát, hogy a társadalom eredményes felkészítése (elsősorban) az életteréül szolgáló környezet veszélyeztetettségére kell, hogy épüljön. A kockázati szint/ a természet általi fenyegetettség és sérülékenység-vizsgálat rendkívül sok tényező függvénye, éppen ezért felmerül a kérdés, hogy vajon milyen preventív

módszerrel

lehetne

felmérni,

illetve

értékelni

hazánk

község-szintű

katasztrófaveszélyeztetettségét, elérni az optimális kockázatcsökkentést, elősegíteni a beavatkozást vagy éppen csökkenteni a valószínűsíthető károkat? A megelőző védelmi tevékenységek tervezésében, a döntés-előkészítésben, ezzel együtt a stratégiák tervezésekor rendkívül fontos és kiemelt szempont, hogy a területi és térségi sérülékenységi (valamint a jövőre vonatkozó klimatikus) hatásvizsgálatok számszerűsíthető/ mérhető értékekké konvertálódjanak. Így a későbbi eredmények nem csak, hogy egymással összehasonlíthatóvá válnának, de a globális éghajlati hatások is jobban tetten érhetőek lehetnének általa. Megvalósulhatna egy térségi szintű, természeti-kockázati változás-és trendkövetés.

90

Míg (a teljesség igénye nélkül) az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Igazgatóság (ÁKIR), vagy akár az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

megfigyelésein/mért

eredményein

alapuló

előrejelzésekkel,

kistérségi

veszélyjelzésekkel segítik a katasztrófák elleni védekezést, addig a szakterületek közötti koherenciát a katasztrófavédelmi települési besorolási eljárás mellett a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszere (NATÉR) teljesíti a leginkább. (A NATÉR egy döntés-előkészítéshez kiválóan alkalmazható program, mely tulajdonképpen egy platformon gyűjti és rendszerezi az éghajlatváltozási kutatásokhoz szükséges alapadatokról szóló információkat, valamint térképi támogatást nyújt.) A cél egy a fenti, ágazati objektív adatok és eredmények integrációjával, valós idejű területi kockázati mutató létrehozása és üzemeltetése, mely akár egy új, módosult körülményekhez

alkalmazkodó,

progresszívebb

katasztrófavédelmi

kategorizálás

formájában ölthetne testet. A következő fejezetekben bemutatásra kerülő, települési besorolási eljárást módosító javaslat erre tesz egy kísérletet.

91

VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS

7.1.1.

Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében 1995-ben került sor először országunk településeinek polgári védelmi szempontú (négyosztatú) kategorizálására. Az időközben megjelenő új kockázatok, a településszerkezetek átalakulása, de akár a katasztrófavédelmi szervezet belső strukturális változásai is szükségessé tették e korábbi besorolási eljárás felülvizsgálatát. 2012. január 1-jén hatályba lépett, az egységes katasztrófavédelmi rendszert létrehozó jogszabályok, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.), valamint annak végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet (Kat. Vhr.) teljesen új alapokra helyezik a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és az elégséges védelmi követelményeket. (Ismeretlen szerző, 2012) „A Magyarországon veszélyelhárítás-tervezéshez előírt kockázatelemzési eljárás egy olyan „lágy” eljárás, amely a kockázatcsoportosítást már kiinduláskor elvégzi akkor, amikor a veszélyforrásokat csoportosítja.” (Nagy S. 2013) Az úgynevezett „fuzzy” logika elvén alapuló hazai kockázatelemzés a korábbi honvédelmi fenyegetések szerepét lényegesen csökkentette, a globális problémák helyett a lokalitást helyezte előtérbe. A figyelem a helyi kockázatok felé irányult és redukálódni látszott a civilizációs események túlzott dominanciája is. A besorolási eljárás a hatékonyság és gyakoriság elvén, a legrosszabb forgatókönyvre alapozva, az említett kockázati mátrix segítségével osztja (az 1995-ös besoroláshoz képest kevesebb, mindössze) három osztályba az ország összes települését. E besorolási rendszer véleményem szerint önmagában jól alkalmazható, jelzésében általános adatokat szolgáló, precízen kidolgozott módszer ám a megalkotásának céljául szolgáló elsődleges funkcióit, mint hogy helyi, valós veszélyeztetettséget mérjen és ezt közérthető

jelzésekkel

integrálja

a

közvélemény

tudatába

(mintegy

kockázati-

felkészítésként) kis mértékben teljesíti. Gondoljunk csak bele vajon elégséges-e az ország 3154 (KSH 2014) egymástól eltérő gazdasági, társadalmi, ipari szerkezettel és sajátságos természeti típuseseményekkel rendelkező települését, mindössze három osztályba besorolni egy olyan eljárásban, mely a 92

végeredményként szolgáló jelölésében, veszélyhelyzeti bekategorizálásban nem tesz különbséget a civilizációs és természeti kockázatok között (lásd 25. ábra).

25. ábra: A magyarországi települések jelenlegi katasztrófavédelmi besorolása (Forrás: Tóth F. et al. 2012)

A korábban 4+1 osztatú (I., II., III., IV. nem sorolt) besorolást 3-ra módosították (lásd a fenti ábrán). E leszűkítés azért jelent problémát, mert két egymástól teljesen különböző mértékű és típusú veszélyeztetettségkészlettel bíró település egy csoportba kerül (ezáltal egyenrangúnak tekinthető) holott az eseménybekövetkezési gyakorisága, valamint a típuseseményei ezt koránt sem indokolnák. Bár a jelenlegi információ bekérő kockázati adatlap (lásd melléklet) szinte mindenre kiterjedő, rendkívül körültekintő, azonban a belőlük nyert adatok feldolgozásakor a szűk merítésű, csupán hármas beosztás révén végjelzésében elveszíti a korábban említett precizitását, az alapos és valós eredményekre törekvő, lokális sajátosságokra épülő gyakorlati hasznát, mintegy leegyszerűsíti azt. Ezen lehatárolás túl tág kategorizálási intervallumot eredményezett mely már kevésbé tudja hitelesen bemutatni országunk települési szintű valós kockázatait (nagy a pontatlanság veszélye).

93

A besorolási rendszer hiányosságait az alábbiakban látom: 1. Egy bővítettebb csoportosítás vagy valamiféle megkülönböztető jelzés/érték használata

reálisabb

képet

nyújtana

Magyarország

katasztrófaveszélyeztetettségéről. A minél közérthetőbb, részletesebb ismertetés nem csak a lakosságfelkészítésnél játszik megkérdőjelezhetetlen szerepet, de a védelmi stratégiák megtervezésekor is biztosabb alapot nyújtana. 2. Problémának látom a (/z általában valós) természeti és a (gyakran csak vélt) társadalmi kockázatok aránytalan fajsúlyú keveredését is egy valósidejű kockázatazonosítási eljárásban. 3. Az osztályba sorolásnál, annak végeredményt kifejező jelzésében a természeti veszélyeztetettség mondhatni csupán másodlagos szerepet tölt be, hiszen a besorolásnál inkább mérvadó az (atom)erőművektől való távolság, a településen vagy közelében működő veszélyes üzemek, illetve a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége és száma, valamint az ebből adódó kockázatok. 4. A település jelzőszámai (I.-III.) a kockázatbecslés és értékelés precíz eredményeit nem tükrözik. 5. A természeti katasztrófa előfordulási értékek kimutatásánál szintén komoly gondot (torz mutatót) eredményezhet, hogy a jelenleg alkalmazott

index, az

eseménybekövetkezési gyakoriság vizsgálat időintervallumaként mindösszesen csak 10 év adataira, eseményeire épít.

(Lásd pl.: Dr. Gyenes Zs.: Nemzeti

Katasztrófa Kockázat Értékelés (2011), Árvízvédelmi szempontrendszer, 1. pont, 15. oldal.) (Egy stratégia mindig hosszú távú előrejelzésen kell, hogy alapuljon, ezért nem lehet 10 év végösszegei alapján eredményesen megítélni egy bizonyos veszélyeztetettségi szintet, hiszen már a közeljövő várható hatásai sem jósolhatók meg belőle biztonsággal. A meteorológia törzsadatai is 30-40 éves időszakokra vonatkoznak, kevesebb adatból álló előrejelzések pedig csak ritkán készülnek.) 94

6. A besorolási eljárás egyik legnagyobb hiányosságának látom, hogy az alkalmazott kockázati mátrix nem használ korrekciós tényezőket46. 7. Nem eredménymódosító tényezők jelenleg az adott települések demográfiai jellemzői (a népességszám- és népsűrűség sem) pedig sokszor e mutatók azok, melyek alapjaiban változtatják meg egy-egy esemény súlyossági fokát, következményeit. 8. További kivetnivaló, hogy nincs elkülönülten kezelve az adott veszélyforrással szembeni sebezhetőség/kitettség, valamint visszahatás-vizsgálat sem. 9. Mivel

a

települési

szintű

kockázatértékelés

másodlagos

funkciójaként

lakosságfelkészítési célokat is szolgál (már a besorolás mértéke is beszédes és fontos információkat jelenthet a lakosoknak), ezért úgy vélem, hogy annak eredményeit közérthető formában el kell juttatni a felmért területen élőkhöz. Fontos, hogy még időben tájékozódhassanak az őket esetlegesen fenyegető veszélyekről, valamint célirányos felkészítésük révén tudatában legyenek a káresemény bekövetkeztekor irányadó magatartási normákkal, vagy legalább veszélyhelyzetben elő tudják keresni az említett tájékoztatót, amin megtalálják a szükséges információkat. A természeti és társadalmi veszélyek együttes vélt, valamint valós veszélyek aránytalan fajsúlyú kezelése/keveredése, továbbá a leszűkített hármas besorolási eljárás eredményeképp 2012-ben létrejött magyar települési besorolás céljaiban néhol ellentmondásos, lokális helyett regionális (vagy inkább) országos, általános helyzetképpel szolgál az eredményt jelölő római számok tekintetében (nem a kockázatbecslési eljárás eredményei vonatkozásában). A jelen rendszer egy alapvetően önmagában is jól működő, eredményes eljárás, mégis azt gondolom, szükségszerű a továbbfejlesztése. „Mélyebb kockázatelemzési vizsgálódások nélkül nem jelenthetjük ki, hogy ez az eljárás önmagában is a legalkalmasabb a hazai alkalmazásra. Szükség van alternatívákra.” (Nagy S. 2013)

Korrekciós tényező: az az adminisztratív vagy fizikai jellegű kockázatcsökkentő intézkedés, amely a vizsgált település vonatkozásában a katasztrófavédelmi osztály besorolásának mértékét megváltoztathatja. (234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet) 46

95

7.1.2. FEJLESZTÉSI

AJÁNLÁSOK

(INDEXSZÁMOK,

KORREKCIÓS TÉNYEZŐK) A jelenlegi eljárás (a végeredményt jelölő értékeiben) nem tesz lényegi különbséget a természeti, valamint a civilizációs események kockázatai között. Egyértelműen aránytalanul

nagyobb

a

civilizációs

veszélyek

dominanciája,

holott

az

eseménybekövetkezési valószínűség és/vagy gyakoriság ezt nem indokolná, sőt… (lásd 26. ábra)

26. ábra: Magyarországon 2013 és 2017 között bekövetkező katasztrófák eredet szerint megoszlása (Forrás: INFORM, 2017)

Mindenképpen külön kell bontani, vagy valamilyen végjelzéssel megkülönböztetni a társadalmi és a természeti veszélyeztetettséget egy-egy település tekintetében. A 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet is külön kezeli őket, tehát a törvényi összhang megteremtése is megköveteli a kettéválasztást! A mindenkori megvalósíthatóság elvét szem előtt tartva véleményem szerint jó megoldás lehet a jelenlegi 3 fokozatú osztályozás megtartása egy alapsorolású osztállyal történő kiegészítés révén (lásd 27. ábra).

27. ábra: A települések katasztrófavédelmi besorolása (javaslat) 2013. Készítette: a szerző.

96

Az osztályba sorolás szabályai, valamint a mátrix értékelésrendszere ebben az esetben nem változna, csupán hozzáigazodna az „alapbesorolással” bővített értékekhez. A számottevő különbséget a végső osztályozásjelek (A, III., II., I.) mellé járuló indexszámok adnák, melyek önmagukban már akkor is nagy előrelépést jelenthetnek, ha csupán a jelenlegi három osztatú besorolás mellé helyezzük őket. A kockázatértékelési eljárás lefolytatása, valamint az abból nyert eredmények továbbra is a polgármesterek által kitöltött és Védelmi Bizottság elnökének továbbított űrlap adataiból kerülnének kiolvasásra, azzal az eltéréssel, hogy külön értéket kapnának egyszer a természeti (TX), a civilizációs veszélyek (CX), illetve a sérülékenységi értékek (SX), mely mutatók az egyes kockázati-osztályokat jelölő római számok mögé kerülnének (pl. II. Tx, Cx, Sx). Ezen jelzők lennének hivatottak a besorolást indokoló kockázatok arányát, valamint azok súlyossági mértékét szemléltetni, ezáltal a települések veszélyeztetettsége is sokkal konkrétabbá

válna,

a

megelőzési,

felkészülési

tevékenységek

operatívabban

működhetnének. (Ugyan a természeti események bekövetkezte sem kiszámítható ám a tendenciaalapú elemzés eredménye (lásd. 5. fejezet) egyfajta bekövetkezési gyakoriságot feltételez, mely az időjárás, az éghajlat, a talaj stb. vizsgálatából sok esetben előre jelezhető.) Tisztában vagyok azzal, hogy az utóbb említett események befolyással lehetnek a civilizációs eredetű, kockázatot jelentő infrastruktúrákra is (pl. erőmű közelében kialakuló erdő vagy bozóttűz, földrengés esetleg orkán erejű széllökés) ám a védekezési, preventív hatékonyságot az indexszámokkal bővített beosztással magasabb szintre emelhetnénk. Nem

elhanyagolható

szempont

továbbá,

hogy

az

éghajlatváltozás

következményeiként fellépő természeti katasztrófa gyakoriság és intenzitásnövekedés éves/évtizedes szinten minden tekintetben jobban tetten érhetővé válna. A 3-ról 4 fokozatra emelt (3+A) bővített besorolás lenne az optimális, mely tulajdonképpen a jelenlegi osztályozástól annyiban térne el, hogy megtartja az I-III.-ig skálát, azonban kiegészíti egy negyedikkel, az úgynevezett „alapsorolású települések”osztályával, mégpedig a következőképpen: 47 A bekövetkezési gyakoriság besorolási elve jelen mátrix tekintetében a korábbitól nem tér el. (Ajánlásom továbbá, hogy ezen osztályba sorolási eredményeket térképre/képre Adatok átemelve 2013. szeptemberében: katasztrofavedelmi-besorolasa-weboldalról . 47

http://heves.katasztrofavedelem.hu/telepulesek-

97

vitelkor a lakosság számára jól ismert és megszokott veszélyjelzési színekkel jelöljünk, hiszen a szimbolika egyértelműbbé teszi a végeredményt. Tehát az I. osztályt pirossal, a II. osztályt narancssárgával, a III. osztályt sárgával, míg az alapsorolású településeket zöld színnel.)

I.

osztály:

a) közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében, b) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek, c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti I. besorolást kapják, illetve d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.

II.

osztály:

a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő), b) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják.

III.

osztály:

a) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek, b) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti III. besorolást kapják. (Katasztrófavédelmi törvény) 98

Alapsorolású települések: a) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek, b) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti „alapsorolást” kapják azok a települések, melyek területén annyira csekély a kockázat, hogy az nem éri el a sorolást igénylő alsó határt. (Némiképp hasonlóság vonható az 1995-ös besorolási rendszer nem túl szerencsésen elnevezett ”nem sorolt” települési osztályára ám tartalmilag eltér attól.) Természetesen ez még önmagában nem jelentős változás. Bár informatív, azon a korábban felvetett problémán nem változtat miszerint a valós természeti veszélyek a vélt civilizációs veszélyek dominanciája alá kerülnek. Márpedig véleményem szerint nagy baj, hogy a besorolás komplexitásként kezeli ezen fenyegetéseket, továbbá, hogy az így levont konzekvencia alapján mond ki összesített veszélyességi fokozatot (egymáshoz viszonyított arányuk feltüntetése nélkül). Vajon miként lehetne egy osztályozási szintet jelölő római számból kiolvasni a település besorolásának indokául szolgáló kockázatok fajtájának arányát? Honnan tudhatjuk egy „I. osztályú”- besorolást látva, hogy az adott település fokozottan fenyegetett esetleg a vizek kártételeitől, vagy netán olyan jelentős ipari létesítményekkel rendelkezik, melyek megléte már önmagában előirányozza az emelt fokozatot? Esetleg mindkettő? Hogy mutathatnánk ki már első ránézésre a különbséget például Paks és Dunaszekcső között, hiszen mindkettő azonos (I.) besorolással rendelkezik, látszólag tehát nem különböznek az őket fenyegető kockázatok tekintetében, ám míg Paks esetében egyértelműen az atomerőmű „vélt” veszélye, addig Dunaszekcsőn a löszfal omlás fokozott, valós kockázata indokolta az I.-es osztályba sorolást. Olyan megoldást kerestem tehát, ami megtartja a jelenlegi formát, mégis többletinformációval szolgál, mely egy-egy település speciális jellemzőinek bemutatását célozza. Egy kiegészítést, mely nem csak a lokális prevenciós tevékenységhez nyújt segítséget, de a polgármesterek, lakosok számára is érthetőbbé válik (mintegy magyarázatként szolgál az adott településre kirótt besorolás mértékére vonatkozóan).

99

Erre az említett indexszámok bevezetését tartom a legcélravezetőbbnek. Ezáltal minden település a besorolási száma mellé három indexszámot kapna: Tx, azaz Természeti kockázat, Cx, azaz Civilizációs kockázat, valamint Sx, mint Sérülékenység (és/vagy visszahatás), egy eddig kevéssé számba vett tényező számszerűsített mutatóit. Az indexszámok a különféle veszélytípusokat, valamint azok kihatásának mértékét hivatottak indikátorszámokkal jelölni, ezzel együtt a lakosság részére tájékoztató információként szolgálni. Az alájuk rendelt (kiegészített) vizsgált területek a következők: Tx: Természeti kockázat: 

folyami árvíz/ villámárvíz



belvíz



aszály

Az aszály több szempont szerint különbözik a többi természeti katasztrófától. Lassan keletkezik, nálunk gyakran több hónap kell a kialakulásához. Sem a pontos kezdete és vége, sem térbeli kiterjedése nem ismert. Az általa okozott károk becslése a többi típuseseményhez viszonyítva nehezebb, továbbá az aszály elmúltával az okozott károk sem szűnnek meg egyből (hiszterézis jelenség). Ezért én mindenképpen külön katasztrófaként kezelném, ellentétben a katasztrófavédelmi törvényben foglaltakkal. 

rendkívüli időjárás 

(tartósan) extém (alacsony48/magas49) hőmérséklet 

széljárási szélsőségek (80-120 km/h feletti lökések,

tuba-, tornádó jelenségek) 

extrém csapadék (50 mm-t meghaladó napi maximumok),

jégeső, hóextrémumok (25-35 cm-t meghaladó napi összegek) 

15°C-ot meghaladó napi hőingás értékek



időjárás tartós megváltozása

Amikor a hőmérő higanyszála eléri vagy meghaladja a-25,-35°C-ot. 49 Amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 40°C-ot, illetve amikor a napi átlaghőmérséklet 25°C-felett alakul, minimum három egymást követő napon át. 48

100





földtani veszélyforrások 

földrengés



földcsuszamlás



beszakadás



talajsüllyedés



partfalomlás

erdő-bozóttűz

Cx: Civilizációs kockázat: 

Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem



más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás,

veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata 





távolság nukleáris létesítménytől: 

atomerőműtől



kutatóreaktortól

közlekedési útvonalak és csomópontok: 

veszélyes áruk szállítása



jelentős forgalom

a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból

üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények. Sx: Sérülékenységi (kitettségi) mutatók: 

Katasztrófa (/klíma) érzékenység  A település demográfiai/népességi mutatói (Jelenleg a települések népsűrűségi50 adatai szolgáltatják a szorzót, de az esetleges további fejlesztéskor szükséges a népességszám erőteljesebb megjelenítése e paraméter vonatkozásában.) A népsűrűségi kategorizálásra alkalmazott szabály a következő volt:

50



100 fő/1 km2 alatt:

III.



100-500 fő/1 km2 között:

II.

A népsűrűségi adatokat a KSH 2011-es népszámlálási adatai szolgáltatták.

101

 

500 fő/1 km2 felett:

I.

A visszahatás mértéke

Mivel a sérülékenység és visszahatás egy-egy esemény bekövetkeztének másodlagos, közvetett következménye (tehát önmagában nem katasztrófaesemény, csupán kockázat), ezért a fent nevezett értékek tulajdonképpen magukban foglalják a jelenlegi besorolási rendszer „egyéb eredetű veszélyeinek”, továbbá a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatainak elemzéséül szolgáló kritériumokat. Például:  felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban ivóvízbázisok), talajok sérülékenysége  (mező)gazdasági károk  humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány  a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség  a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége  a közlekedés sérülékenysége  a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége Az indexszámok a javasolt besoroláshoz igazodva 1-3+A-s értéket kapnának (ha maradunk a jelenlegi háromosztatú besorolásnál, akkor ez az érték kényszerűen redukálódhat 1-3-ra) az adott veszély súlyától függően. A mérőszámok megállapítása itt is mátrixokkal történne a jelenlegi települési besorolási adatlap adatai alapján. (Értelemszerűen a végeredményt jelölő római számú osztályozáshoz hasonlóan itt is a legalacsonyabb érték, azaz az 1-es jelenti a legmagasabb készültségi fokozatot, ezzel szemben az „A” az alig mérhető kockázatot.) Minthogy minden elmélet alátámasztást/ellenőrzést kíván, ezért az indexszámokkal kiegészített osztályozási modellem felülvizsgálatára egy teljes megye (Baranya megye) településeinek besorolását módosítottam az általam javasolt tematika alapján. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy találok-e számottevő különséget/szembetűnő aránytalanságot bizonyos települések természeti és civilizációs veszélyeit illetően. Találoke például olyan települést, amely kiértékelésekor egyértelműen bizonyítja az indexszámok bevezetésének szükségességét. 102

Például Dunaszekcső esetében a jelenlegi osztályozás: I.-es (lásd. 28-as ábra).

28. ábra: a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásának jelenlegi szabályai (Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 2016)

A módosítások elvégzését követően azonban a következő értékeket veszi fel: II. (T1, C3, S3) (lásd 29. ábra)

29. ábra: Dunaszekcső minősítése a módosítások elvégzését követően (Készítette: a szerző, 2017.)

A módosítás részletes eredményeit a mellékletként csatolt, átdolgozott értékelőlap tartalmazza. (A táblázat alapadatait51 a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre. Az onnan átvett minősítéseken és értékeken nem változtattam. A kiegészítéseket, bővítéseket jól láthatóan elkülönítettem. Az eredeti értékelés egy részlete a változáskövetést elősegítendő, szintén a melléklet része.) Az átdolgozott eredmények korábbival történő összehasonlítását követően lényeges eltéréseket tapasztaltam:

Az eredeti adatlap megtekinthető a http://baranya.katasztrofavedelem.hu/baranya-megye-veszelyeztetettsege - weboldal alján található excel fájlban. 51

103



Annak ellenére, hogy a most használatos kockázatfelmérésben már ránézésre is szembetűnő a természeti fenyegetések túlsúlya, az az érzése az embernek, hogy e dominancia a végértékelésnél mégis háttérbe szorul.



A 301 község kockázat-felmérési eredményeit megvizsgálva kijelenthető, hogy nagy az aránytalanság főként a III. kategóriába sorolt települések között. (Lásd Görcsöny és Botykapeterd példáján a 30. ábrán vagy a mellékletben)

30. ábra: A jelenlegi III. osztályba sorolás aránytalanságainak bemutatása (Készítette: a szerző, 2017)

Bár a jelen állapot szerint Görcsöny és Botykapeterd is III. osztályba sorolt, mégis azt láthatjuk, hogy míg utóbbi esetében szinte alig fellelhető az azonosított fenyegetés, addig előbbi esetében bőven találunk regisztrált kockázatokat. E

különbségek

főként

a

felkészüléskor,

(költségvetés)tervezéskor,

forrásmegosztáskor játszhatnak döntő szerepet. Ebből kifolyólag átalakítás után az indexszámok és korrekciós tényezők (népsűrűség) alkalmazásakor a két település osztályba sorolása a következőképpen alakul: 

Botykapeterd

(III.) – A (TA, CA, SA)



Görcsöny

(III.) – III. (T3, C3, S2)

104

Összesítésben (Baranya megyére vonatkoztatva) a következő eredmények születtek (lásd 31. ábra):

31. ábra: Eredmények összehasonlítása (Készítette: a szerző, 2017.)

A fenti ábra eredményeiből egyértelműen látszik, hogy éles különbség főként az alapsorolású települések tekintetében mutatkozik, hiszen míg a jelenlegi osztályoznál nincs ilyen kategória, addig a módosítás után 82-t találunk. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Baranya megyében a 301-ből 82 olyan község van, melynek területén a regisztrált és várható kockázatok szintje nem éri el az III. osztályba sorolás alsó határát, tehát bizonyos szintig veszélymentesnek tekinthetők. Számottevő különbség láthatunk a II. és I. osztályba sorolt települések esetében is, hiszen a módosítás következtében lényegesen szigorodtak ezen kategóriákba kerülés szabályai (lásd 32. és 33. ábra). Míg jelenleg 5, a módosítások átvezetése után első fokon már csak 2 település veszélyeztetett:  Bóly

I.

 Bóly

II. TA, C1, S3

 Dunaszekcső I.

 Dunaszekcső II. T1, C3, S3

 Hidas

I.

 Hidas

I. T2, C1, S1

 Pécs

I.

 Pécs

I. T1, C1, S1

 Sellye

I.

 Sellye

II. T3, C1, S3

105

JELENLEG

ALKALMAZOTT

BESOROLÁS

32. ábra: Baranya megye településeinek kockázati besorolása a jelenleg alkalmazott katasztrófavédelmi települési eljárás szerint (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017 )

MÓDOSÍTOTT BESOROLÁS

33. ábra: Baranya megye településeinek katasztrófa-kockázati minősítése a módosított besorolás alapján (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017)

Baranya megye veszélyeztetettsége: Ha megnézzük a következő 3 térképet (34., 35., 36. ábra), melyek a baranyai települések

különböző

típusú

kockázatait

ábrázolják

(természeti,

civilizációs,

sérülékenység) akkor azt láthatjuk, hogy a természeti eredetű veszélyek dominanciája 106

vitathatatlan a társadalmi kockázatokkal szemben. Ahogy az is szembetűnő, hogy a jelenleg alkalmazott eljárásban ezen arányok nem jelennek meg.

TERMÉSZETI KOCKÁZATOK

34. ábra: Baranya megye természeti kockázatai a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017)

Megjegyzés: A megye fő veszélyforrásai, a hidrológiai kockázatok térképi megjelenítését a 3. számú melléklet tartalmazza.

CIVILIZÁCIÓS KOCKÁZATOK

35. ábra: Baranya megye civilizációs kockázatai a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017)

107

SÉRÜLÉKENYSÉG

36. ábra: Baranya megye sérülékeny területei a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017)

Bár az általam javasolt rendszer egyelőre csak tervezési szinten/ kifejlesztés alatt áll, mégis a korábbinál sokkal specializáltabban és informatívabban mutatja be az egyes települések valós veszélyeztetettségi állapotát, ezzel együtt a sorolás mértékét indokoló kockázatok fajtáinak térnyerését. Véleményem szerint nagy előnye, hogy nem igényli a ma használatos módszer teljes átalakítását, csupán annak kiegészítését. Helyesen alkalmazva optimalizálhatja a preventív tevékenységet, elősegítheti és felgyorsíthatja a települési veszély-elhárítási tervezést, költséghatékonyabbá teheti a védekezést, ezáltal célirányosabbá a helyi lakossági felkészítő tevékenységet.

108

7.2. A KATASZTRÓFA- ÉS KLÍMAÉRZÉKENYSÉG Minden nemzedéknek szembe kell néznie a természet pusztító erejével. Pár évtizeddel ezelőtt egész évi „biztosítatlan” termést, szántókat, gyümölcsösöket vitt el egyegy belvízi elöntés, éves aszály vagy a kora nyári jégeső ám akkor a katasztrófaérzékenység mértéke még lényegesen csekélyebb volt a ma tapasztalhatónál. A következőkben meghatározom a „klíma-érzékenység” fogalmát. Mindenekelőtt azonban fontos tisztázni, hogy humán - környezeti vagy materiális - technikai érzékenységről beszélünk-e? Ugyanis míg a humán érzékenység elsősorban környezeti, egészségügyi, népességi és (általam e tekintetben hozzákapcsolt) személyes anyagi-jóléti, addig a materiálistechnikai a nemzeti értelemben vett életszükségletet kielégítő/kiszolgáló ipari (ide tartoznak a kritikus infrastruktúrák, az erőművek, ipari létesítmények), gazdasági, mezőgazdasági érzékenységet jelöli. Humán-környezeti A környezet érzékenységét mérni általános értelemben véve lehetetlen, hiszen nem ugyanakkora a környezetkárosító hatása egy mérsékelten vagy fokozottan aszályos hónapnak, mint egy hetekig elhúzódó száz-kétszáz hektárt elborító káros felszíni elöntésnek (belvíznek). Itt is fontos az esemény fajtája, mértéke, kiterjedése, intenzitási-következményi mutatói, de a terület domborzata, ökológiai egyensúlya, biodiverzitása, természeti kincsei, védettsége is meghatározóak lehetnek. (E tekintetben az adatok nagyrészt a különböző szakágaknál rendelkezésre állnak, ám a várható vagy típusesemény figyelembevételekor a veszélyeztetettségi mutató megítélése jórészt szubjektív (szaksegítségi) ítéleten kell, hogy alapuljon.) A legfontosabb indikátor, melynek figyelembevétele megkerülhetetlen, kiemelten kell, hogy történjen, az nem más, mint a népességszám és/ vagy a népsűrűség.

109

Ma a világ lakosságának kereken 50%-a, Európa lakosságának 80%-a városokban él (Magyarország lakosainak pedig 17,9%-a a fővárosban, 52,6%-a a többi városban és 29,5%a községekben él). Becslések szerint a jövőben folytatódni fog az urbanizációs tendencia. (KSH, 2015) Köztudott azonban, hogy a nagyvárosok átlaghőmérséklete mindenhol 1-1,5 °C-kal melegebb, így az egyébként is emelkedő hőmérsékletet nehezebben viselik majd az ott élő emberek. (Különösen a fiatal és/vagy idős, főként a beteg szervezetűek igényelnek nagyobb odafigyelést.) Néhány

betegség

(járvány),

kórokozó

jelenléte

bizonyos

időszakokban

fokozottabban tetten érhető, mely szintén figyelmet és körültekintő védekezést kíván. Említettem, hogy a katasztrófaérzékenység humán oldalán helyeztem el a személyes és anyagi jólét jellemzőit. Tekintettel arra, hogy az anyagi jólét néhány kivételtől eltekintve szinte minden esetben meghatározza az egészségügyi és általános állapotot (valamint azáltal, hogy az egyén klímaérzékenységének egyik kulcsmomentuma), úgy véltem e témakörön belül kell tárgyalnunk. „Ma Magyarországon mintegy hárommillió gépkocsi van és ezek jelentős része a szabad ég alatt parkol, így egy jégeső okozta társadalmi kár ma már jóval nagyobb. A társadalom egyszerűen érzékenyebb lett a természeti csapásokra.” (Láng I., 2011) Egy jobb anyagi körülmények között élő egyén veszélyérzete, katasztrófa- és klímaérzékenysége bizonyítottan arányosan nő vagyonának mértékével. A megnövekedett életszínvonal (vagyonosodás), a korábban elképzelhetetlen technikai fejlődés olyan társadalmi érzékenységet idézett elő az emberekben, mely hatására kevésbé toleránsak (kárérzékenységük jelentősen nőtt). A ma embereinek tűrőképessége/ alkalmazkodáshoz való hozzáállása aggodalomra ad okot. Nehezen engednek és áldoznak a megszokott életszínvonalból főként a megelőzés időszakában, amikor a veszély közvetlen érzete nincs jelen. Materiális – technikai: A település érzékenysége nem csak a benne élők érzékenységének, hanem az őket kiszolgáló-ellátó (kritikus) infrastruktúra sérülékenységének is függvénye. Manapság már 110

egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az életvédelmi és életszínvonalat javító, azt fenntartó létesítmények védelmére, nem ok nélkül. Kiesésük, megszűnésük az élet normális működésében komoly zavarokat, teljes „fejetlenséget”, drasztikusabb esetben akár életek elvesztését is okozhatja. Igaz, ugyan hogy az infrastruktúra, az erőművek veszélyeztetettsége a települési besorolás következtében lényegesen hangsúlyosabb, ám az érzékenységi vizsgálat során újbóli számbavételük véleményem szerint elengedhetetlen. Mindenekelőtt mérni kell a területen „létező” infrastruktúra elemek, erőművek számát, veszélyeztetettségük mértékét, az általuk nyújtott szolgáltatás kimaradása esetén annak (ki)hatását és azonnali pótlásának lehetőségét, esetleg mindezek anyagi vonzatát. Veszélyes üzemek (legyen szó felső-alsó vagy küszöbérték alatti létesítményekről) tekintetében az elsődleges szempont a sérülés esetén lakosságot érő, életre, egészségre ható káros hatás mértékének és súlyossági indexének számbavétele. Kiemelt szempontként az életvédelemi szolgáltatások után a gazdasági károk következnek, melyek az ipari létesítmények elemzését követően a mezőgazdasági, gazdasági tevékenységekre irányulnak. Mindenképpen számszerűsíteni kell egy-egy káresemény (akár civilizációs, akár természeti) esetén a területen élők földhasználatát, a beépítettségét, a szántóföldi növény és/vagy állattenyésztés mutatóit, azok várható sérülékenységét is. (Tulajdonképpen e tárgykörbe tömörülnek a 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet 2. mellékletének 3. és 4. pontjában foglalt kockázatok.) Végül, amit mindkét esetben (humán-környezeti és materiális – technikai) figyelembe kell venni, az a visszahatás mértéke/ a későbbi másodlagos károk. Példának okáért vegyünk egy pár napos folyamatos, özönvízszerű esőzést, mely következtében elsősorban a helyi káros víztöbblettel (belvízzel) szükséges megbirkózni, majd a levonulása, felszívódása után másodlagos hatásként a talaj minőségváltozásával. Befolyással lehet továbbá a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, akár az ivóvízhálózatra, az ivóvíz minőségére, a mezőgazdasági folyamatokra, nem beszélve egy esetleges villámárvíz kialakulásának lehetőségéről. A fent említett tényezők érzékenységi vizsgálata hatalmas feladat, egy-egy település esetében igen bonyolult, éppen ezért éves szintű felülvizsgálata szinte lehetetlen. 111

Mindazonáltal a fent említett paraméterek figyelembevétele egy lakosságfelkészítési stratégia megalkotásakor elkerülhetetlen. A katasztrófavédelem lakosságfelkészítést célzó feladata elsősorban a várható káros éghajlati

hatások

szaknyelvi

fogalmakat

nélkülöző,

közérthető

és

folyamatos

kommunikációja, a lakosság tájékoztatása településük veszélyeztetettségéről, a megértés elősegítése, a környezettudatosság kialakítása, az egyéni felelősségvállalásra „döbbentés”, valamint az alkalmazkodás elősegítése.

112

8. FELKÉSZÍTÉS Korunk természeti csapásai különösen megviselik a társadalmat, tekintve, hogy a világ lakossága évről évre növekszik. A föld benépesedése egyre sűrűbben lakott területek kialakulását vonja maga után, ezáltal igény keletkezik a hiteles, gyors és pontos tájékoztatásra, felkészítésre. Amikor a lakosság katasztrófavédelmi, pszichológiai felkészültsége szélesebb körűvé és tudatosabbá válik, az egyénben kialakul a megelőzési igény, valamint a biztonságtudat. (Schmidt P., 2013) Létrejön ezáltal saját mikrokörnyezetének megelőzési kultúrája, amit az ifjabb generációnak átadva/megtanítva alkalmazható tudáshoz, magatartási formákhoz vezet. „A veszélyhelyzeti kockázati tényezők csökkentése érdekében tudatos és folyamatos tájékoztatással, felkészítéssel lehet optimális mértékben megszervezni az állampolgároknál a prevenciót, ezáltal hatékonyan fellépni és elősegíteni a védekezés szakszerű, gyors végrehajtását.” (Endrődi I., 2007) A hazai katasztrófa- és klímakockázatokra történő lakossági felkészítés révén elérhetőbbé válik a katasztrófavédelem (mint komplex feladat és intézkedési rendszer) célja, az áldozatok és következmények minimalizálása, a nemzeti biztonság (feladat- és jogköréből fakadó területének) megőrzése, annak szavatolása. Ennek egyik kiemelt eszköze a tájékoztatással egybekötött, (elsősorban) a helyi veszélyeztetettségen és sérülékenységen alapuló, lakossági kétpólusú felkészítés. Alapelv, hogy e felkészítő tevékenység minden területen igazodjon az ott élők anyagi, pénzügyi lehetőségeihez, találkozzon a társadalom igényeivel, terjedjen ki valamennyi veszélyhelyzetre. (Endrődi I., 2015) (Kétpólusú a várható hatásokhoz történő igazodás elősegítése, valamint a veszélyhelyzeti attitűd átadása okán.) „A felkészítéssel szemben kiemelt elvárás, hogy alkalmazkodjon az új kihívásokhoz, a jogszabályi hétterekhez, az anyagi korlátokhoz, a felkészítést végző szervek szervezeti felépítéséhez, a helyi kockázatokhoz, valamint a célcsoportokhoz.” (Hornyacsek J., 2005) E feladat alapvetően megelőző időszaki teendő, de a veszély kialakulásának fázisától függően minden eseménybekövetkezési szakaszban (megelőzés, elhárítás, helyreállítás) 113

megvalósulhat. Természetesen más tartalommal és (az ilyenkor rendelkezésre álló idő rövidsége miatt) más mélységben, valamint minőségben. A szakmai vezetés folyamatosan figyelemmel kell, hogy kísérje a klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival, de elsősorban a lakossággal kapcsolatos következményekkel összefüggő alap- és alkalmazott kutatások legújabb eredményeit és ezzel kölcsönhatásban megfogalmazza a szakma erre irányuló kérdéseit, majd válaszait. (National Safety and Security Strategy of the Netherlands, 2009) A disszertáció főként a klimatikus hatások és következményeik miatt a preventív időszaki felkészítő (ex-ante) tevékenységgel, a felkészítés fajtáival, tartalmával, módszereivel, eszközeivel és lehetőségeivel foglalkozik.

114

8.1. CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA Amikor információt, tartalmat szeretnénk átadni, annak megfogalmazásakor elsődleges szempont a vevő tulajdonságvizsgálata, hiszen a minél eredményesebb adaptálódás érdekében e sajátosságok mentén tudatosan, célirányosan alakítjuk, formáljuk azt. Ezért a hatékony katasztrófavédelmi lakosságfelkészítés esetében is a legelső nézőpont a célcsoportok meghatározása. „A célcsoport, a lakosság azon része, akiket azonos tematikával, azonos módon és eszközökkel és egy településen belül azonos tartalommal kell felkészítenünk a veszélyekre és az azokkal kapcsolatos teendőkre.” (Hornyacsek J., 2005) Alapvetően fontosnak tartom, hogy a tájékoztatók/felkészítést végzők a tevékenység megkezdése előtt tisztában legyenek a fogadó fél demográfiai, kultúrantropológiai tulajdonságaival. A tartalom és a kommunikációs nyelvezet is befolyásoló tényező csak úgy, mint ahogy az egyén/ek veszélyhelyzet-kezelésben elfoglalt szerepe, helyzete is, hiszen a lakossághoz viszonyítva egyértelműen más előírás vonatkozik a munkaköre által érintett személyek felkészítésére. Emiatt megkülönböztetünk központi irányítás által vezérelt szakmai szervezeteket, (önkormányzatok, közigazgatási szervek), valamint lakossági célcsoportokat. A szakmai csoportok a következők: 

Központi irányítás, önkormányzat o polgármesterek, jegyzők (egyéb vezetők) o védelmi bizottság tagjai o katasztrófavédelmi és sajtóreferensek



Közigazgatás, védelmi igazgatás o területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek vezetői o védelmi szakemberek (rendőrség, katonaság) o egyéb beavatkozó erők (Vöröskereszt, kutatató mentők, pszichológiai utógondozók stb.)



Felkészítők felkészítése o katasztrófavédelmi szakemberek 115

o pedagógusok o egyéb önkéntes szervezetek A lakossági csoportok: 

Nemzeti, kockázati felkészítés esetén (pl. klimatikus hatások és várható következmények) o a magyar társadalom egésze



Lokális veszélyeztetettség esetén o a helyi (életvitelszerű) érintettségűek (lakcímkártya által) o az ideiglenesen ott tartózkodók





munkahely által a tárgyi területhez kötött személyek



közoktatás alá vont diákok (elsősorban kiskorúak)



egyéb célból ott tartózkodók (pl. turisták)

Életkor/fejlettség szerint o gyermekek (0-18 év) o felnőttek (18-65 év) o idős emberek (65+ év) A sikeres veszélyhelyzeti felkészítés és alkalmazkodás eléréséhez a fenti

célcsoportok eltérő kommunikációs nyelvezetet és információs tartalmat igényelnek. Ezen anyagok egyéni sajátosságok szerinti összeállítása bonyolult és komplex feladat, mely alapos felmérési, tervezői munka eredménye kell, hogy legyen. Úgy vélem, hogy az egyes csoportokhoz vezető „elérési út” megtalálása a jelenlegi katasztrófavédelmi (polgári védelmi) lakosságfelkészítés egyik legnagyobb feladata. Létre kell hozni egy, a lakosság egészére vonatkozó, általános kockázati (éghajlati következményekhez alkalmazkodó) alapinformációs kézikönyvet, melyet a megyei-területi szintű szervek (katasztrófavédelmi igazgatóságok, kirendeltségek közreműködve a katasztrófavédelmi

referensekkel

és/vagy

polgármesterekkel)

a

lokális

veszélyeztetettségnek megfelelően tovább specializálnának. Időnként az új kihívásokhoz, a társadalmi átrendeződésekből, gazdasági, műszaki és technikai fejlődésből adódó változásokhoz, a tudomány legújabb eredményeihez alkalmazkodva aktualizálni kell, szükség esetén pedig felül kell bírálni a célcsoportokat, valamint ezáltal a tájékoztatás/ a felkészítés tartalmát és nyelvezetét is. 116

8.1.1. KULTÚRANTROPOLÓGIAI, DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Ahhoz, hogy a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás kísérőjelenségeinek következményei a lehető legkisebb károkat okozzák, valamint hogy a megelőző lakosságvédelmi/felkészítési tevékenységek sikeressé válhassanak, nem elegendő csupán a védelmi szféra szervezeti és- feladatrendszerét megfelelően kialakítani. Szükséges az adott nemzet társadalmi berendezkedését, demográfiai jellemzőit, kultúrantropológiai52 ismérveit, biztonságképét valamint helyzetkezelési, ezzel együtt reagálási attitűdjeit is figyelembe venni egy valóban hatékony alkalmazkodási stratégia megalkotásakor, hiszen amikor életvédelmi megoldásokat keresünk, minimális hibahatárral szabad csak dolgoznunk. „Ahhoz, hogy megértsünk egy művet, tekintetbe kell vennünk a népet, amely alkotta, az erkölcsöket, amelyek sugallták, és a környezetet, amelyben született.” (Hippolyte Taine) Az embert ősidők óta a természetéből fakadó legelemibb tulajdonságai vezérlik. E tulajdonságok egyike a félelem. Félünk minden már ismert és ismeretlen veszélytől, természeti és/vagy civilizációs katasztrófáktól, élethelyzetektől, önmagunktól. Ennek megfelelően egyéni, illetve össztársadalmi biztonságtudatunk differenciáltsága nagyban függ (többek között) kulturális értékeinktől, vallási-politikai beállítottságunktól, hozott és aktuálisan megélt szociális hátterünktől, képzettségünk/mentális képességünk szintjétől. Egy nemzet félelemérzete számtalan kulturális tényező eredménye, mely sajátosságok nem csak az egyéni prevenciós tevékenységekben, de a segítségnyújtási hajlandóságban is erőteljesen megmutatkoznak. Példának

okáért

az

összetartó

közösségek

esetében,

könnyebben

és

gördülékenyebben megy a segítségnyújtás, a széthúzó magatartást tanúsítókkal ellentétben. Itt is érvényes az az antitézis, miszerint a kisebb létszám nagyobb összetartást, a nagyobb létszám kisebb összetartást eredményez. (Míg előbbi a kisebb közösségekre, addig utóbbi a nagyvárosokra jellemző.) Kultúrantropológia: etnográfia, szociálantropológia - a személyiség kialakulását és formálódását konkrét közösségi viszonyok közt tanulmányozzák. http://www.kislexikon.hu/kulturantropologia.html#ixzz4X8eSRfAN 52

117

Ugyanilyen fontos vizsgálati tényező a szociális közeg, melyben a célközösségünk él. A szülői háttér, az anyagi jólét, a társadalomban betöltött szerep mellett lényeges az iskolázottság, a nemenkénti, valamint a kor szerinti megoszlás is. Bizonyított, hogy a magasabb képzettséggel rendelkező embereknek gyorsabb a helyzetfelismerése, reakciója, ezzel együtt hamarabb is sajátítják el az irányadó magatartás szabályait. (Általában nagyobb arányban alakul ki bennük a prevenciós igény, az alkalmazkodási hajlam, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében.) A nemenkénti megoszlás is érdekes paraméter lehet egy megelőző lakossági felkészítés során, hiszen a nők esetében nagyobb az érzékenységi ráta, hamarabb vesztik el az ítélő képességüket, könnyebben esnek pánikba, több esetben szükséges a pszichológiai utógondozásuk, ám kétségtelenül precízebbek, szabálykövetőbbek és megbízhatóbbak, mint a férfiak. A kor szerinti megoszlás ismerete szintén fontos tényező a védelmi tevékenységek tervezésekor. Egyáltalán nem mindegy, hogy a célterületen túlnyomó többségben gyerekkorú vagy esetleg idős emberek élnek, akiknek aktivitása, életszemlélete, élni akarása sok esetben alacsonyabb intenzitású, ezért különleges beavatkozói hozzáállást/ fokozottabb figyelmet igényel. Ezzel szemben a gyerekek vonatkozásában az érdektelenségnek sokszor nyoma sincs, felváltja azt a kíváncsiság, melyet a félelemérzet hiánya, a veszély-felismerési képesség tompasága csak felerősít. Ez katasztrófahelyzetben rendkívül veszélyes, ugyanis ezzel együtt a pánik kialakulásának esélye is lényegesen nagyobb. Viselkedésük sok esetben (ön és köz)veszélyessé válhat. Nem mindegy ugyanakkor az sem, hogy milyen a beavatkozást igénylő területen élők vallási

hovatartozása.

Az

erős

kötődéssel

bíró

egyének

bizonyos

esetekben

(jogos)büntetésként élik meg a bekövetkező káreseményt, ezért néha az érkező segítség ellenére (életveszélyes helyzetben is) ellenállást tanúsítanak. Még ma is sok olyan hazai település van, ahol a helyi lelkészt érdemes felkérni/megbízni a kiemelt vagy rendkívüli időszakban, hogy irányítsa, közreműködésre bírja, tájékoztassa híveit. (Érdekes tény, hogy a kisebb, nem feltétlenül vallásos 118

településeken néha nagyobb akaratérvényesítő ereje van a plébánosnak, van ahol még a helyi kocsmárosnak is.) Ebből adódik a következő szűrési mutató, a politikai nézet. Sokszor érdemes feltérképezni a mintaterület politikai hovatartozását, megoszlását. A mindenkori kormányzat országszerte megosztja az embereket. Főként a nagy településeken élők sajátja, hogy a befizetett adójukért cserébe (csekély helyzetaktivitás tanúsítása

mellett)

elvárják

az

adott

esemény

kormányzat

általi

azonnali

koordinálást/megoldását. (Gátszakadások, gátépítések alkalmával ez folyamatosan visszatérő probléma.) … és akkor még nem került említésre a nemzeti közbizalom fogalma, annak hazai megítélése. Ugyancsak

érdekes

a

hermetikusan

elzárt

települések

és

szegregációk

kultúrantropológiai vizsgálata is. Csak úgy, mint Afganisztánba/Irakba küldött katonáink esetében a beavatkozás, a megelőző tevékenység komoly előismeretek meglétét teszi szükségessé. Sok társadalmi csoportnak vannak speciális szabályai, melyeket, ha nem tartunk be az első pillanattól kezdve, hiteltelenek leszünk, elfordulnak tőlünk. Drasztikus esetben ellenségessé válnak, megtagadják a közreműködést. (Geert Hofstede (holland) szociálpszichológus szerint a kultúra olyan kulcsszó, amely összefoglalja a területi és történeti közösségben élő vagy élt emberek hiedelmeit, gondolkodási mintáit, viselkedési sémáit.) És végül nem szabad megfeledkezni az idegen anyanyelvű holland, német stb. nemzetiség lakta hazai falvakról sem, ahol a lakosok egy része nem beszéli a magyar nyelvet. Ebben az esetben a tolmács alkalmazása elengedhetetlen. A fenti vizsgálati tényezők a teljesség igénye nélkül szemléltetés céljából kerültek ismertetésre pusztán azért, hogy bemutathassák, milyen sokrétű információhalmaz megléte szükségeltetik egy lakosságot célzó humanitárius védelmi tevékenységhez. Nem elég csupán a védelmi stratégiákat létrehozni, legalább akkora feladat azt közérthetővé tenni és az abban foglalt információkat a legnagyobb hatékonysággal átadni, oly módon, hogy az veszélyhelyzetben alkalmazni képes tudáshoz/ magatartásformákhoz vezethessen.

119

8.2. A FELKÉSZÍTÉS TARTALMA, LEHATÁROLÁSA A felkészítés tartalma azon komplex védelmi információk összessége, melyek lakossági tudatba történő regisztrálása révén, képessé teszik az egyént a különböző típusú veszélyhelyzetekből való kijutásra, az önmentésre, a segítségnyújtásra és kérésre, ezáltal közvetve a következmények csökkentésére, a károk minimalizálására. E tekintetben azonban lehatárolást kell végeznünk, melynek határvonalait többek között az adott terület (vagy ország) természeti eredetű veszélyeztetettsége, illetve a korábban ismertetett célcsoportok szabják. „A lakosságfelkészítés tartalmát nagyban befolyásolják azok az elvárások, követelmények, amelyeknek a hatékonyság érdekében a lakosságfelkészítés gyakorlatának meg kell felelnie.” ( Veresné Hornyacsek J. 2005) A lakosság ismerje azon kötelességét, hogy a katasztrófák elleni védekezésben köteles adatközléssel, személyes közreműködéssel, eszközök és ingatlanok rendelkezésre bocsátásával is segédkezni. A kommunikációs nyelvezetet most nem vizsgálva, az általános érvényű információk a következő szempontok szerint csoportosíthatók. Általános információk (nemzetszintű kockázatokra) (E csoport azokat az általános alapinformációkat foglalja magába, melyek az ország veszélyeztetettségét, típuskatasztrófáit, a klimatikus hatások várható következményeit, a túléléshez,

a

segítségkéréshez

és

segítségnyújtáshoz

szükséges

alapismereteket

tartalmazzák. (4-5 évenkénti,, változásokhoz alkalmazkodó „felfrissítésük” ajánlott.) 

Katasztrófavédelem (egyéb közreműködők köre)



Jogok és kötelességek



Magyarország katasztrófaveszélyeztetettsége (szembe állítva a globális átlaggal)



A hazánkban előforduló természeti és civilizációs katasztrófatípusok, bekövetkezési gyakoriságuk, mértékük



Veszélyeztetett, sérülékeny területek



A riasztás és tájékoztatás, tájékozódás feltételei, lehetőségei, 120



Segítségkérés, segítségnyújtás folyamata



Lakosságvédelem (távolsági, helyi védelem), kimenekítés, kitelepítés



A pszichológiai tünetek megjelenése, kezelése (később utógondozás lehetősége)



Az irányadó magatartási szabályok/ az önmentő attitűd ismertetése

Települési szintű felkészítés esetén (lokális kockázatokra) (Azon területi sajátosságok összessége, melyek célirányosan a lokális veszélyekre, teendőkre és lehetőségekre koncentrálnak. Az alapinformációkat adott területre fókuszálva egészítik ki.) 

A településre jellemző, lokális kockázatok



A területi sérülékenység, természetföldrajzi jellemzők



Közvetlen kapcsolat, elérhetőség (azokon a településeken, ahol van, ott a katasztrófavédelmi referens lehetne ez a személy) A tartalmak kifejtésének mindenkor igazodnia kell az elérendő célcsoport

demográfiai és kultúrantropológiai (fent ismertetett) jellemzőihez.

121

8.3. A FELKÉSZÍTÉST VÉGZŐK, AVAGY A POLGÁRI VÉDELMI DILEMMA Mint az a korábbi fejezetekből is kiderült, Magyarországon a lakosság veszélyhelyzetekre történő szakszerű felkészítése a 2011. évi CXXVIII. törvény 52. §-a értelmében katasztrófavédelmi, azon belül is polgári védelmi feladat. A 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet IX. fejezet 68 § (1) azt is kimondja, hogy az igazgatóság szervezésében a kirendeltség lakosságtájékoztatási program keretében fel kell, hogy készítse a teljes lakosságot a) az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken évente legalább egyszer, b) a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken 3 évente legalább egyszer. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ország háromnegyed részén folyamatos, 1-3 évenkénti lakosságfelkészítő tevékenységgel kellene találkoznunk. A probléma azzal kezdődik, hogy a hazai katasztrófavédelemnek nincs e feladatra csoportosítható személyi állománya, ebből kifolyólag a felkészítést átruházta a köteles és önkéntes lapon működő polgári védelmi szervezetek hatáskörébe (lásd 37. ábra). „A polgári védelmi szervezet önkéntes és köteles személyi állománya útján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011 BM rendeletben meghatározott feladatokat lát el” (OKF honlap, 2017)

37. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti folyamatábrája a lakosságfelkészítési feladatok tükrében (Készítette a szerző, 2017)

122

Csakhogy, a fent említett szervezetek tagjai, szinte teljes egészében önkéntesekből (vagy veszélyhelyzet esetén behívás alapján szerveződött), hétköznapi lakosokból állnak, akik javarészt szabadidejükben, karitatív módon végeznek polgári védelmi feladatokat. Azonban ők, sem alkalmazhatóságuk idejét/ helyét, sem szakképzettségüket tekintve nem alkalmasak a lakosság szakszerű felkészítésére. Mindamellett konkrét, direkt, felkészítő tevékenységet nem is végeznek. A jogszabályban meghatározott módszereik bár (véleményem szerint hibásan) aktívmódszerként vannak jelölve, valójában nagyrészt passzív tevékenységek, ugyanis a szakemberek és/vagy az önkéntesek személyesen nem találkoznak a lakossággal. Elérésük valamilyen közvetett úton/fórumon történik (tájékozatók készítése, honlap üzemeltetés, médiában megjelenő tájékoztató közlemények). Úgy vélem, hogy ilyen formán a lakosság (szükséges szintet elérő) tájékoztatása, veszélyhelyzeti, alkalmazkodást, ön/mentést elősegítő felkészítése nem valósul meg. A jogszabályi előírások nem teljesülnek! Jogszabály módosítás, vagy az önkéntesek célfeladatra történő szerződtetése, ezzel együtt kiképzése (pedagógiai, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, földtani stb.) szükséges. Véleményem szerint (akár állománybővítés útján) a legjobb, leghitelesebb megoldást mégis a katasztrófavédelem hivatásos állományának tagjaiból, e tevékenységre történő kijelölése adhatná. Megjegyzés: A polgári védelmi szervezetek lakosságvédelmi munkája és annak eredménye szükségszerű és megkérdőjelezhetetlen. Szerepük az emberi élet és anyagi javak megóvásában nem vitatható. A fenti fejezet csak és kizárólag a lakosságfelkészítési tevékenység produktivitásával foglalkozik. Bár a jogszabályi megfelelést beteljesületlennek ítélem, egy központilag irányított, szakmailag és pedagógiailag képzett, teljes lakosságot lefedő, direkt, személyes felkészítési hullám nélkülözhetetlen velejárójának, szükségszerű kiegészítőjének gondolom.

123

8.4. A MEGVALÓSULÁS TEREI, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI Mivel nincs kellő összhang a felkészítésben résztvevő különböző ágazatok és (civil) szervezetek között, ezért annak a megteremtése az egyik elsődleges feladat. „Nincs országosan meghatározva, hogy a lakosság komplex felkészítése mely területeket foglalja magába, valamint hogy a különböző tárcák felkészítési vonulatai hogyan kapcsolódjanak egymáshoz, ezért a felkészítés ad hoc jellegű és nem rendszerszemléletű.” (Zellei G., Hornyacsek J. 2008) További probléma, hogy a hazai lakosság sem fogékony a feléjük indított felkészítő tevékenységek iránt, ebből kifolyólag át kell gondolni, melyik jelenleg alkalmazott módszer nyújtja a legnagyobb hatásfokot és azt kell erősíteni (alkalmazkodva a mindenkori társadalmi igényekhez). Jelenleg a következő (aktív és passzív) módokon történik az információátadás: Aktív módszerek: (E csoport alatt azokat a direkt tevékenységeket értjük, ahol közvetlen, személyes kapcsolat alakul ki a felkészítők és/vagy katasztrófavédelmi szakemberek, valamint a lakosság között. Én ebben látom egyedül a hatékony felkészítés lehetőségét.) 

rendezvények, fórumok, előadások, konferenciák



nyíltnapok



Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyek rendezése

Míg az aktív módszerek általában tevékenységet, addig a passzív módszerek leginkább eszközöket, módszereket foglalnak magukba. Passzív módszerek: (Passzív módszernek nevezzük azokat a lakosságfelkészítési (és egyben tájékoztatási) célzattal születő (elsősorban) eszközök és indirekt tevékenységek összességét, ahol a legritkább esetben vagy egyáltalán nem alakul ki személyes kapcsolat a készítő és célközönség között. Eredményében jócskán alulmarad az aktív cselekvésekétől.

124

(Úgy vélem, hogy a passzív felkészítési tevékenység Magyarországon a társadalmi hozzáállás miatt sem lehet sikeres.) 

indirekt elérés: szórólapok, ismeretterjesztő kiadványok, kifüggesztések



média-megjelenés, megjelentetés (pl.: sajtóreferens)



egyéb rendezvényeken való részvétel (pl.: falunap, gyereknap)



internetes platformok üzemeltetése



oktatási segédletek, tankönyvek kiadása (bár elsősorban szakmai anyagok) Láthatjuk, hogy konkrét, direkt felkészítő tevékenységet a katasztrófavédelem nem

végez. Jelenleg a lehetőségeit teremti meg az önkéntes és szakági felkészítők munkájának (például: kerettantervbe illesztés). „Minden eshetőséggel racionálisan kalkuláló, megelőző lakossági felkészítési tematika és módszer Magyarországon jelenleg nem létezik. Egy tudományos igényességű, államilag finanszírozott kutatási projekt keretei között lenne kifejleszthető.” (Potóczky Gy., 2011) Úgy vélem, hogy az eredményes felkészítés csak és kizárólag központi irányítás alá vont önálló, saját pénzügyi keretből és eszközrendszerből gazdálkodó, jogszabály által előírt feladatként megvalósuló, országos felkészítési „hullám” keretein belül valósítható meg komplexen. A felkészítést szabályozott keretek között, rögzített rendszerességgel és időközönként, felkészítési kézikönyvben meghatározott tartalom szerint végeznék a hivatásos katasztrófavédelmi (polgári védelmi) szakemberek. „Az ismeretmegújító felkészítések a már rendelkezésre álló tudásbázis rendszeres felfrissítésére, megerősítésére szolgálnak, ezért megtartásuk legfeljebb 2-3 éves gyakorisággal indokolt, attól függően, hogy alapismereti felkészítésre mikor került sor” (Bonnyai T., 2014)

125

9. ÖSSZEFOGLALÁS "Ha valami régen volt, arról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jövőben többet már nem fordulhat elő. Pedig az emberi emlékezés egyik fontos feladata, hogy a múlt tapasztalatait a jövőbeli cselekvések tervezésekor hasznosítsa” (Szerző ismeretlen) A biztonság komplex társadalmi ügy, amely nem eseti megoldásokra, hanem folyamatos kihívásokra keresi a válaszokat és melyekben egyre nagyobb szerepet játszik a klímaváltozás. (Bukovics I., 2008) A közelgő hatások kockázatainak felismerése az első lépés a felelős gondolkodás útján. Az éghajlat tartós és gyorsütemű változása olyan zavarokat okoz a természeti rendszer egyes elemei között, melyek dominóhatásként az élet minden területén negatív következményeket idéznek elő. A hazai szakpolitikáknak különösen fontos feladata kell, hogy legyen a megelőzés mellett a következményekhez való alkalmazkodás megteremtése, azé az adhokráciáé, melynek leghatékonyabb eszköze a lakosság szakszerű felkészítése. Meg kell ragadni minden eszközt és lehetőséget, mely a következmények csökkentését, a hatások mérséklését és az emberéletek minél nagyobb hatásfokú védelmét, a biztonság érzetének széleskörű megteremtését szolgálják. Tény, hogy mind a klímaváltozás valószínűsíthető kihívásainak értelmezése, mind annak katasztrófavédelmi területre történő „lefordítása” és szakmai keretei közé illesztése, rendkívül összetett multidiszciplináris és szakmaközi feladat. (Solymosi J., 2013) Azonban az ismeretek terjesztése és az innováció szintén nélkülözhetetlen a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokkal való szembeszállásban. Doktori értekezésemben az éghajlatváltozás kísérőjelenségeinek, azok várható hatásainak és következményeinek valós idejű kockázatait, hazánk természeti katasztrófa szempontú veszélyeztetettségi felmérését, a lokalitásra épülő veszélyhelyzeti tervezés lehetőségeit, valamint a lakosság preventív időszaki felkészítésének felülvizsgálatát, újszerű megközelítését tűztem ki célul. 126



Rávilágítottam a globális éghajlatváltozás valós veszélyeire, a hozzá köthető természeti kockázatokra.



Adatokkal és statisztikákkal bizonyítottam, hogy a természeti katasztrófák számaintenzitása világszerte dinamikus növekedést mutat. Összefüggések ismertetésével rávilágítottam, hogy ezen változásokért feltehetően, elsősorban a klimatikus tényezők okolhatók.



Ezt követően bemutattam hazánk területi elhelyezkedéséből fakadó meteorológiai, hidrometeorológiai jellemzőit, számba vettem az országunkban előforduló természeti kockázatokat és típuskatasztrófákat, valamint ezen jelenségek közeljövőre prognosztizált változásait, a fokozottan sérülékeny területeket.



Vizsgáltam a fenyegetésekre történő lakossági alkalmazkodás és felkészítés szerepét, szükségességét, lehetőségeit, valamint a tájékozatlanság, az ismerethiány katasztrófa- és következménysúlyosbító szerepét.



Felhívtam a figyelmet a lokális kockázati szintekhez igazodó felkészítés létjogosultságára. Elemeztem és értékeltem a területi kockázatoknak megfelelő, célirányos veszélyhelyzeti tervezés lehetőségeit, jelenlegi módszereit, továbbá javaslatot, ajánlást tettem annak fejlesztésére.



Megállapítottam,

hogy

a

2011-től

a

Kat.

tv.

vhr.-ben

meghatározott

kockázatazonosítás feltételeihez igazodó katasztrófavédelmi települési besorolás klimatikus hatásokhoz történő alkalmazkodásának megkerülhetetlen mivolta, a természeti és civilizációs veszélyek aránytalan súlyozása következtében szükségessé teszi a rendszer újragondolását. 

Vázoltam a katasztrófavédelem tevékenységi rendszerén belüli, lakosság élet és anyagi javainak megóvása érdekében megvalósuló intézkedéseket, a polgári védelmi

127

feladatokat,

ezen

belül

is

lakosságfelkészítés

rendszerét.

Ezzel

együtt

meghatároztam, lehatároltam a lakosságfelkészítés és az adhokrácia fogalmakat. 

Szintén meghatározásra és kiegészítésre kerültek a fent említett feladatok, a módszerek, a megvalósulási színterek, az eszközök valamint a célcsoportok. Itt kerültek bemutatásra a lakosság demográfiai, kultúrantropológiai sajátosságai is, valamint azok stratégiai és felkészítő tevékenység tervezésekori kiemelt szerepe.



Végezetül következtetéseket vontam le, ajánlásokat fogalmaztam meg egy/a progresszív lakosságfelkészítési szabályozási stratégia gyakorlati megvalósításához.

128

10.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Áttekintve és értékelve a globális éghajlatváltozás hazai, természeti káreseményekre gyakorolt hatásait, az ebből adódó kockázatokat, a területi veszélyeztetettség mutatóit, valamint a jelenlegi hazai, katasztrófavédelmi lakosságfelkészítés rendszerét (tartalmát, módszereit, eszközeit stb.) megállapítható, hogy: 

A jelenlegi lakossági felkészítő tevékenység alapvetően az ország egészére vonatkozó kockázatok alapinformációit tartalmazza. Nem helyez kiemelt hangsúlyt a területi veszélyeztetettségre, ahogy a globális éghajlatváltozás hatásai és következményei sem jelennek meg benne. Ezáltal nem segíti elő a társadalom klimatikus hatásokhoz történő alkalmazkodását sem. „A globális klímaváltozással és annak hatásaival kapcsolatos ismeretek szinte alig

lelhetők fel a felkészítésekben, ami van, annak közvetítése sem rendszeres, nem tervszerű, és ahol előfordul, ott is kérdéses a felkészítők módszertani tudása” (Zellei G., Hornyacsek J. 2008) Az éghajlatváltozás következményeiként kialakuló természeti káresemény-szám, bekövetkezési gyakoriság- és intenzitásnövekedés fokozott kockázata megköveteli a rá történő mielőbbi felkészülést. 

Indokolttá vált a szakmai tartalom bővítése, valamint aktualizálása.



Nincs meg a megfelelő összhang a felkészítésben részt vevő szakági szervezetek között, melynek eredménye, hogy az általuk nyújtott felkészítő tevékenység térben és időben egyenlőtlen eloszlásban (eltérő tartalommal és minőségben) valósul meg.



Szükségszerű a felkészítés egy kézben (katasztrófavédelem rendszerén belül) történő összpontosítása, központi irányítás által, törvényi keretek között meghatározott tartalommal és időszakonkénti ismétléssel történő megvalósulása.

129



A felkészítés jelenlegi módszerében alig igazodik a hazai társadalmi igényekhez, csupán a jogszabályi előírásokat követi. Ennél fogva elengedhetetlen az aktív és passzív

tevékenységek

súlyozásának

átgondolása,

szükség

esetén

a

szabálymódosítás. A hatásfokjavítás érdekében egyértelműen túlsúlyba kell kerülnie a személyes, közvetlen, azaz direkt tevékenységeknek. 

A jelenleg társadalom irányába közvetített „információcsomag” tartalmában nem specializált, nem idomul a célcsoportok jellemzőiből fakadó kívánalmakhoz. Úgy vélem, hogy egy hatékony felkészítési útmutató nem készülhet el az egyes csoportok (demográfiai, kultúrantropológiai) elemzése és értékelése nélkül. E területek felmérése, az információ célcsoportok igénye szerinti kommunikációs nyelvre történő lefordítása kiemelt feladat.



Meg kell találni a társadalmi párbeszéd legeredményesebb formáit, platformjait, a felkészítést végző hiteles szakembereket. Adott esetben őket is fel kell készíteni vagy pedagógiai vonalon tovább képezni.



Kijelenthető, hogy az ex-ante időszaki felkészítő tevékenységek és módszerek nem, vagy csak elcsúszva követik a környezeti és társadalmi változásokat. Kevéssé építenek a már bekövetkezett káresemények tapasztalataira, nem használják (megértést elősegítő) demonstráló eszközként őket. Pedig bizonyított, hogy az egyén könnyebben érti meg az egyes folyamatokat, ha van mihez kötnie/viszonyítania őket.



Úgy vélem, létre kellene hozni egy úgynevezett Nemzeti (Természeti) Katasztrófavédelmi Adatbázist, mely a nemzetközi mintákhoz hasonlóan összegyűjtené

a

veszélyhelyzeti

szintet

elérő

vagy

azt

meghaladó

káresemények/katasztrófák adatait. (Ezáltal elősegítve a trendkövetést, a védelmi tervezést, a stratégiaalkotást vagy akár a döntés-előkészítő folyamatokat.) Összességében elmondható, hogy hiányzik az egységes, önálló, lakosságfelkészítési (módszertani) szabályozás.

130

Komplex, lokális és klimatikus kockázatokat figyelembe vevő, főként EU-s normákhoz

alkalmazkodó,

progresszív,

cselekvésorientált

felkészítési

útmutató

kialakítására, a kereteket és lehetőségeket felsorakoztató szervezeti stratégia megalkotására lenne szükség, melyben meghatározásra kerülnének a jogok, kötelességek, felelősök és a határidők is. A lakosság szakszerű tájékoztatása, tudatossági szintjének növelése, többéves, esetleg évtizedes folyamatos, interpretáló (magyarázó) tevékenységet igényel. 

A stratégiában ennek érdekében rövid és hosszú távú feladatok kerülhetnének meghatározásra, melynek javasolt idősíkja 3+5 év. 5 évenkénti ismétléssel. o 3 év a felkészítő tartalom elkészítésére, területi szintű specializálására, az információ átadás/képzés gyakorlati megvalósításának megtervezésére, a célcsoportok és sajátosságaik megismerésére, a módszerek és eszközök megtalálására, a felkészítők esetleges képzésére. o Az ezt követő 5 év alatt kerülne sor az országos (területi, kockázati és célcsoport orientált) felkészítésre, a visszacsatolás ellenőrzésre, az eredményességvizsgálatra. Az információk jellege, a szervezeti struktúra és a szabályzók folyamatos változása megköveteli a tartalom bizonyos időszakonkénti felülvizsgálatát, a lakosság ismereteinek felfrissítését.



Forrása: állami és/vagy EU-s keretből gazdálkodó.



Javasolt kidolgozója és megvalósítója: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a megyei igazgatóságok, a területi kirendeltségek, a polgári védelmi szervezetek. (Az önkéntesség számbavétele e tekintetben nem lehetséges, azonban a katasztrófavédelmi felkészítéssel párhuzamos futása a hatékonyságnövelés szempontjából elengedhetetlen.)



Jogszabályi megfelelés: elsősorban a jelenlegi, polgári védelemre vonatkozó EUs és NATO-s normatívák szerint.

131

A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYAI

11. 

A

disszertáció

témájául

szolgáló

éghajlatváltozás

folyamata,

hatásai

és

kísérőjelenségeiként érkező veszélyhelyzetek, természeti kockázatok területén végzett kutatás számos irányba folytatható, kezdve a hazánkra prognosztizált klimatikus következmények

vizsgálatával

vagy

a

nemzeti

katasztrófaveszélyeztetettség

részletesebb kidolgozásával. 

Potenciál lehet egy, a hazai és nemzetközi statisztikák, biztosítók adataira épülő katasztrófavédelmi adatbázis létrehozása, melynek megléte nem csak a megelőző, védelmi tevékenységek tervezését, de stratégiai szempontból fontos következtetések levonását is elősegítheti. (Az adatbázis építése, jelen disszertáció megírásához használt adatokkal már megkezdődött.)



A területi veszélyeztetettség felmérése, egy a mindenkorinál hatékonyabb kockázati mutató elkészítése folyamatosan fennálló, szükségszerű tevékenység, ebből kifolyólag állandó kutatási lehetőséget biztosít.



A katasztrófavédelmi adhokrácián (környezeti változásokhoz történő alkalmazkodáson) alapuló lakosságvédelmi szabályozás és felkészítés stratégiai, tényleges megszületéséig még nagyon sok a feladat, mely komoly tervezési, szervezési és kutatói munkát igényel, beterjesztésétől a kivitelezésig. (Az ez irányú elmozdulás, a megvalósíthatóság felmérése az értekezés megvédése utáni elsődleges tervek között szerepel.)



Lehetőség a kutatás továbbfejlesztésére többek között a hazai lakosság klimatikus és katasztrófavédelmi ismereteinek országos szintű felmérése, tudásszintjének növelése.



Az értekezés alapját adhatja egy célcsoportok szerinti felkészítési tematika, kialakításának, akár a lakosság, akár a beavatkozó állomány részére készüljön is.



Érdekes eredményekkel szolgálhat továbbá a káresemény bekövetkezése során vizsgált viselkedésminták (katasztrófa)pszichológiai elemzése, továbbá a kríziskommunikáció tárgyköre is.

132

12.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS „A hála érzés, és mint ilyen, megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető.” (Wass Albert) Az értekezés legvégén köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik bármilyen

módon hozzájárultak a disszertációm megszületéséhez. Legelőször is témavezetőmnek Dr. Lóczy Dénesnek szeretnék köszönetet mondani. Neki, aki évekkel ezelőtt számára ismeretlenül is bizalmába fogadott, aki hosszú éveken át segítette a munkám és támogatott elképzeléseim megvalósításában. Őszinte hálával tartozom türelméért és iránymutatásáért, melyek hatására válhattam felelősségteljes kutatóvá és készíthettem el a jelen disszertációm. Köszönöm Dr. Dövényi Zoltán professzor úrnak, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskolája vezetőjének a lehetőséget, hogy a doktori iskola hallgatója lehettem. Szeretném megköszönni a támogatást, melyet az ott töltött három év alatt mindvégig éreztem, legyen szó tudományos vagy személyes aspektusról. Őszinte hálával tartozom neki mindezért. Köszönöm Kolossa Sándor nyá. alezredesnek, aki elsőévesként (majd 10 évvel ezelőtt) pártfogásába vett és konzulensként elindított életem első Tudományos Diákköri Konferenciáján, ezáltal egyszer és mindenkorra elkötelezett a tudomány iránt. Azt, hogy ez a dolgozat megszülethetett, hogy szenvedély és elhivatottság lett az ifjú kori érdeklődésből, neki köszönhetem, és ezért örökké hálás leszek. Köszönöm a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma már Nemzeti Közszolgálati Egyetem), továbbá a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet munkatársainak, hogy tanítottak és tanulhattam tőlük. Köszönöm a hazai felsőoktatás, a katasztrófavédelem, a biztonságpolitika, a védelmi igazgatás, a meteorológia szakembereinek, akikkel dolgozhattam és mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve segítették munkámat. Köszönöm a barátaimnak a támogatást, a türelmet. Külön szeretném megköszönni Pálfi Andreának, akire barátként és (doktorjelölti státusza miatt) sorstársamként is bármikor és bármiben számíthattam. Végezetül köszönöm a családom minden egyes tagjának, ezzel együtt vőlegényemnek Balogh Bencének, hogy mindvégig, a legnehezebb időszakokban is mellettem álltak. Az Ő támogatásuk nélkül ez nem sikerülhetett volna. 133

13.

FELHASZNÁLT IRODALOM

A disszertáció e fejezetében nem tesz különbséget a nyomtatott és elektronikus források között. Ebből kifolyólag a nyomtatott anyagok esetében is (ahol felelhető) feltüntetésre került az elektronikus elérési út. Abonyi A., Debreceni P.,Nagy D., Szabados-Molnár D.: Erdő- és vegetációtüzek Magyarországon - Átalakuló területi, időbeli jellemzők (2015) Forrás: http://erdotuz.hu/wpcontent/uploads/2015/05/EL2015-04-tuz.pdf Letöltve: 2016.10.14. A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata: Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról

Forrás:

http://2010-

2014.kormany.hu/download/f/49/70000/1035_2012_korm_hatarozat.pdf Letöltve:2014.11.01. Az aszály kezelésének hosszú távú koncepciójáról: (konzultációs anyag) Vidékfejlesztési Minisztérium

(2003)

Forrás:

http://2010-

2014.kormany.hu/download/7/0a/90000/Aszalystrategia.pdf Letöltve: 2015.10.14. Ambrózy P., Bartholy J., Bozó L., Hunkár M., Bihari Z., Mika J., Németh P., Paál A., Szalai S., Kövér Zs., Tóth Z., Wantuch F., Zoboki J. :Magyarország éghajlati atlasza. 2002, OMSz, Budapest. Ambrusz J., Endrődi I., Pellérdi R.: A katasztrófák következményei felszámolásának vezetés-irányítási rendszere, Hadmérnök XI: (1) pp. 64-78. Bakondi Gy.: Előszó Schweitzer F.: A katasztrófák tanulságai, Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások című könyvéhez (2011) Elmélet, módszer, gyakorlat (67.) Baranyai N., Varjú V.: A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empírikus vizsgálata – (2015) Klímaváltozás – társadalom – gazdaság, Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon – kötetben pp. 257-284. 134

Bárdos Z., Muhoray Á.: A belvíz kialakulása és az ellene való védekezés lehetőségének vizsgálata (2012) Hadmérnök- VII. Évfolyam 1. szám - 2012. március Bartholy J., Pongrácz R.: Néhány extrém éghajlati paraméter globális és a Kárpátmedencére számított tendenciája a XX. században (2005) Agro-21 Füzetek 40. 70-93. Bartholy J., Bozó L., Haszpra L.: Klímaváltozás-2011. Klímaszcenáriók a Kárpátmedence

térségére

MTA,

ELTE,

Budapest

Forrás:http://nimbus.elte.hu/~klimakonyv/Klimavaltozas-2011.pdf Letöltve: 2016.10.10. Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy., Szabó P. : A hőmérsékleti extrémumok várható alakulása a Kárpát-medence térségében a XXI. század végén. „Klíma-21” Füzetek. 51. szám. pp. 3-17. (2007) Bartholy J., Pongrácz R., Torma Cs.: A Kárpát-medencében 2021-2050-re várható regionális éghajlatváltozás a RegCM-szimulációk alapján Klíma -21 Füzetek, 60. 3-13

Ben W.,Peter W.: Beyond Kobe: A Proactive Look at the World Conference on Disaster Reduction. 18-22 January 2005, Kobe, Japan Forrás: http://www.unisdr.org/wcdr/thematicsessions/Beyond-Kobe-may-2005.pdf Letöltve: 2014.10.02. Bihari Z. - Lakatos M. - Szalai S.: Időjárási rekordok Magyarországon Természet Világa, 2009 Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0901/rekord.html Letöltve: 2016.07.14. Blahunka Z: Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Katasztrofaelharitas/ ch02s08.html Letöltve: 2016.04.05. BM OKF: Klímaadaptációs és kockázatértékelési kézikönyv; SEERISK projekt - „Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban”; szerk.: M. Pavlovic;

2014,

Budapest

Forrás: 135

http://rsoe.hu/projectfiles/seeriskOther/download/klimaadaptacios_kezikonyv_print.pdf Letöltve: 2012.10.02. Bolgár J. - Szekeres Gy.: elektronikus

jegyzet

Katasztrófa és kríziskommunikáció lélektani alapjai a

védelmi

igazgatás

szereplői

számára

Forrás:http://www.vedelemigazgatas.hu/elemek/katasztrofa%20es%20krizis%20kommuni kacio.pdf Letöltve: 2013.11.11. Bonnyai T.: A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében – pdh értekezés (2014.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Borhidi A.: Az éghajlatváltozás biológiai és társadalmi hatásairól. (2004) Forrás: http://mta.hu/data/cikk/12/69/41/cikk_126941/10._Okologia,_biodiverzitas,_kornyez etvedelem/Eghajlatvaltozas.pdf. Letöltve: 2015.10.02. Bukovics I.: Felkészülés a klímaváltozásra: Környezet – Kockázat – Társadalom témájú kutatás

aktualitása.

Védelem

(2008.)

Online,

Forrás:

http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan160.pdf Letöltve: 2014. március 14. Bukovics I.: Klímaadaptáció és toleranciabizonytalanság. Alkatelméleti vizsgálat. In: Tamás P., Bulla M. (szerk.): Sebezhetőség és adaptáció – A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai

Kutatóintézet,

Budapest,

2011

65–96.

Forrás:

https://jak.ppke.hu/uploads/articles/11851/file/Sebezhet%C5%91s%C3%A9g_teljes%20k %C3%B6tet.pdf (Letöltve: 2014. február 17.)

Bussay A., Szinell Cs. Szentimrei T,:

Az aszály magyarországi előfordulása és

mérhetősége (1999.) Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok 7. OMSZ, Budapest Czigány Sz., –Pirkhoffer E,. Balassa B., Bugya T., Bötkös T. – Gyenizse P.– Nagyváradi L. – Lóczy D. – Geresdi I. : Villámárvíz mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon (2010) Földrajzi Közlemények 2010. 134. 3. pp. 281–298.

136

Császár G., Haas J., Nádor A.: A klíma- és környezetváltozások földtudományi összefüggései

Magyar

Tudomány,

2008/06

663.

o.

Climate Change: A Focal Point of Global, Intergenerational and Ecological Justice. An Expert Report on the Challenge of Global Climate Change, September 2006. Forás:http://www.catholicclimatecovenant.org/catholic_teachings/German-BishopsReport.pdf Letöltve: 2014.05.15. Demeter Sz.: Konvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések

alapján

–

szakdolgozat

ELTE

(2016)

Forrás:

http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/2016_2/Demeter_Szilvia_2016.pdf Letöltve:2017.01.10. Dobor L.: A magyarországi szélsebesség várható változása a XXI. század végére a PRUDENCE

eredmények

alapján

(2009)

szakdolgozat

Forrás:

http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/DoborLaura_2009.pdf Letöltve: 2014.12.12. Dövényi Z.: Víz és település Magyarországon (2009.) II. Települési Környezet Konferencia, Debrecen

Forrás:

http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/dovenyiz.pdf

Letöltve:

2016.07.14. EASAC 22. sz. szakpolitikai jelentés: Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra (2014) Forrás:http://www.easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Extreme_Weather/Extre me_Weather_Hungarian.pdf Letöltve: 2015.01.10. ELTE Meteorológiai Tanszék: Paleoklimatológia, Nemzetközi és hazai éghajlat-politika (2008)

oktatási

segédlet

Forrás:

http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/ha/Nemzetkozi_es_hazai_eghajlatpolitika.pdf Endrődi I. (szerk.): Polgári védelmi tudományos problémák kutatási eredményeinek összefoglalása Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015. 82 p. 137

Endrődi I.: A katasztrófa-elhárításra felkészítő ismeretek (2007) Rendőrtiszti Főiskola, Katasztrófavédelmi Tanszék Forrás: http://www.tmvp.hu/feladatsorok/11R/Katasztorfaelharitas.pdf Letöltve: 2012. Endrődi I.: Polgári Védelmi Ismeret – Magyar Polgár Védelmi Szövetség (2015.) tanulmány Forrás:file:///C:/Users/Petra/Desktop/mama/POLG%C3%81RI%20V%C3%89DELEMI% 20ISMERET%202015.pdf Letöltve: 2017.01.10. Európai Bizottság: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Éves jelentés az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi politikáiról, valamint ezek 2015. évi végrehajtásáról-Brüsszel, 2016.12.1. COM (2016) 751. Forrás: http://ec.europa.eu/echo/files/media/publications/annual_report/2015/hu.pdf Letöltve: 2016.12.04. Európai Bizottság: Fehér Könyv: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé, Brüsszel, 8.4.2009, COM(2009) 147 végleges Forrás: http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52009DC0147

Letöltve:

2012.04.01. Európai Bizottság (Brüsszel, 2015.2.18.) COM (2015) 61 final: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az uniós polgári védelmi mechanizmusnak, valamint a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköznek a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékelése file:///D:/Doktori/K%C3%A9pek,%20diagrammok%20stb/1_HU_ACT_part1_v2.pdf Letöltve: 2016.08.24. Európai Bizottság: Strasbourg, 2016.11.22. COM(2016) 740, final A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Javaslat Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk Letöltve: 2017.01.14.

138

Európai Bizottság: Bizottsági szolgálati munkadokumentum; Katasztrófakezelésre vonatkozó kockázatértékelése és –feltérképezési iránymutatás; Brüsszel, 2010.12.21.; SEC(2010) 1626 végleges Európai Bizottság: Technical guidance on integrating climate change adaptation in programmes and investments of Cohesion Policy - Bizottsági szolgálati munkadokumentum (2013) Európai Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára: Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia; 2013. Európai Bizottság: Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia; Brüsszel, 2013. április 16.; 2013.4.16. COM(2013) 216 végleges; A Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára. European Academies' Science Advisory Council: „Trends in extreme weather events in Europe: implications for national and European Union adaptation strategies„ (2014) http://www.easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Extreme_Weather/Extreme_Wea ther_Hungarian.pdf (Letöltve: 2016.11.23.)

European Commission: Commission Staff Working Document, General Guidelines on Operational Priorities for Humanitarian Aid in 2017 Forrás: http://ec.europa.eu/echo/sites/echo-site/files/ggopha_2017.pdf#view=fit Letöltve: 2017.01.14.

European Commission: Guidance on Ex ante Conditionalities for the European Structural and

Investment

Funds

PART

II.

(2014.)

Forrás:

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/eac_guidance_esif_pa rt2_en.pdf Letöltve: 2015.

139

Fábián Sz. Á., Görcs N. L., Kovács I. P., Radvánszky B.,Varga G.: Reconstruction of a flash flood event in a small catchment: Nagykónyi, Hungary. (2009) Zeitschrift für Geomorphologie 53. pp. 215–222. Faragó T, Láng I., Csete L..: Climate Change and Hungary: Mitigating the hazard and preparing

for

the

impacts

(the„VAHAVA”

report);

2010,

Budapest

http://www.preventionweb.net/files/18582_thevahavareport08dec2010.pdf

Forrás: Letöltve:

2012.12.01. Földi Zs., Uzzoli A., Sik A.,Perge K., Horváth A.,Czikoráné B. E., László P.: Klímaváltozáshoz kapcsolódó természeti kockázatok helyi léptékű elemzése és a társadalmi felkészültség vizsgálata Közép- és Délkelet-Európában – Egy transznacionális projekt eredményei, Tér és Társadalom / Space and Society 28. évf., 4. szám, 2014 Földi Zs., Uzoli A.: Klímaadaptáció – Eredmények és tapasztalatok egy transznacionális projekt

kapcsán

(2014.)

Forrás:

http://www.regscience.hu:8080/jspui/bitstream/11155/761/1/uzzoli_klimaadaptacio_2014. pdf Letöltve: 2016.03.10.

Gyenes

Zs.:

Katasztrófa

kockázatértékelés,

konferencia

előadás,

Online:

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/konferencia/17/kockazatertekeles_gyenes.pdf, (Letöltve ideje: 2013. január 24. 15.00) Gyenes Zs. (szerk): Magyarország Nemzeti Katasztrófa Kockázatértékelése; 2011, Budapest Forrás: http://vmkatig.hu/KEK.pdf Letöltve:2012.07.04. Halász L.- Dr. Földi L.: Környezetvédelem egyetemi jegyzet II. ZMNE, Bp., 2007 Hatvani I.G. - Kern Z: Furatok a sarkvidéken: A múltról mesélő jég. Élet és Tudomány 69/21: 646-648. (2014) Héjjas I.: Klímaváltozás és széndioxid-érvek és ellenérvek (2016.) Kapu XXVIII. 2016.2. pp. 41-46. 140

Hoffmann

I.:

„Készülj

fel!”

–

az

OKF

lakosságfelkészítési

munkája

Forrás:http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/253-keszulj-fel-az-okflakossagfelkeszitesi-munkaja.pdf Megjelenés ismeretlen. Letöltve: 2015.11.15. Hollósi B.: A Kárpát-medence csapadékviszonyainak és aszályhajlamának jövőben várható tendenciái a PRECIS eredmények alapján. (2010) Szakdolgozat ELTE Forrás: http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/HollosiBrigitta_2010.pdf Letöltve: 2012.04.20. Hornyacsek J.: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. pp.1-100 Horváth L.: Felkészülés a klímaváltozásra – alkalmazkodás (2010) Forrás:

file:///D:/Doktori/K%C3%A9pek,%20diagrammok%20stb/-cikkek-

horvath_levente-felkeszules_a_klimavaltozasra___alkalmazkodas%20(1).pdf

Letöltve:

2013.10.12.

IPCC: Climate Change 2007: 4th Assessment Synthesis Report. Intergovernmental Panel on

Climate

Forrás:

Change.

www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_ipcc_fourth_ assessment_report_synthesis_report.htm. Letöltve: 2014.10.02.

IPCC: Climate Change (2013): 5th Assessment Summary for Policymakers. Intergovernmental

Panel

on

Climate

Change,

Forrás:

http://www.climatechange2013.org/images/uploads/WGIAR5SPM_Approved27Sep2013.p df. Letöltve: 2014.10.02.

IPCC/SREX (2012). Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation. A Special Report of Working Groups I and II of the Intergovernmental Panel on Climate Change (ed. Field CB, Barros V, Stocker TF, et al.). 141

Forrás:https://www.ipcc.ch/pdf/special-reports/srex/SREX_Full_Report.pdf Letöltve:2013.08.08.

James H. (et.al.): Global temperature change - Proceedings of the National Academy of Sciences

(2006) Forrás: http://www.pnas.org/content/103/39/14288.full.pdf Letöltve:

2013.10.14. Juhász Á.: Gleccserek a Föld hőmérői, pp. 9. Budapest (2012.) Kátai-Urbán L., Szakál B.: 1. fejezet: Kockázatkezelési eljárások áttekintése, In.: Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához, Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2004. pp. 11-68. Kéménczy I.: Tömegkatasztrófák pszichológiai hatásai, Zrínyi Katonai Kiadó, 1980. Kertész Á.–Mika J.: Aridification – Climate Change in South-Eastern Europe. (1999.) – Physics and Chemistry of the Earth, vol. 24, No. 10, pp. 913-920. Forrás: Letöltve:

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1464189599001350 2017.03.07.

Kőhalmi D. (szerk.): Az éghajlatváltozás és a biztonság összefüggései (2013), Hadtudomány- XXIII. évfolyam elektronikus különszám Központi

Statisztikai

Hivatal:

Magyarország

2015.

Forrás:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf Letöltve: 2016.10.01. Lakatos M, Szépszó G.: A jelenlegi és a jövőbeli éghajlatváltozás magyarországi jellemzői. (2013) Zöld Ipar Magazin 3, 10–13. Lakatos M.: Hazai megfigyelt hőmérsékleti és csapadék tendenciák, szélsőségek alakulása a múlt század elejétől - 36. Meteorológiai Tudományos Napok 2010. november 18-19. 142

Forrás:http://www.met.hu/doc/rendezvenyek/metnapok2010/36.Meteorologiai_Tudomany os_Napok_osszefoglalo_2010.pdf Letöltve: 2013.10.10.

Lakatos M., Szentimrey T., Bihari Z., Szalai S.: Creation of a homogenized climate database for the Carpathian region by applying the MASH procedure and the preliminary analysis of the data, Quarterly Journal Of The Hungarian Meteorological Service 117:(1) pp. 143-158. (2013.) Láng I.: Egyre nagyobb hőség, meg kell tanulnunk eltűrni, Mediterrán ország leszünkinterjú részlete (2011) Forrás: http://mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/mediterran-orszagleszunk/2011-07-27/5476 Letöltve: 2011.10.10. Láng I., Csete L. Jolánkai M.: VAHAVA Projekt: A globális klímaváltozással összefüggő hazai

hatások

és

az

erre

adandó

válaszok

http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf

–

forrás:

Letöltve

ideje:

2009.10.12. Láng I., Csete L., Jolánkai M.: Alkalmazkodási stratégiák klímaváltozás esetére: nemzetközi tapasztalatok - hazai lehetőségek AGRO-21 FÜZETEK 35: pp. 70-77. (2004)

Lean, J.L., Rind, D.H.: How natural and anthropogenic influences alter global and regional surface temperatures: 1889 to 2006. Geophys. Res. Lett., 35, L18701. (2008) Kircsi A., Hoffmann L., Lakatos M.: Hatályba lépett a Párizsi Megállapodás - Hol tart a melegedés

Magyarországon?

Forrás:

OMSZ

(hírek)

https://met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=1702&hir=Hatalyba_lepett_a_Parizsi_Me gallapodas_-_Hol_tart_a_melegedes_Magyarorszagon? Letöltve: 2016.12.12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország településhálózata 2. Városok és falvak (2014.)Forrás:http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/varosok_fal vak.pdf Letöltve: 2015.04.24.

143

Nagy S.:

A hazai lakosságvédelmi kockázatértékelés összehasonlítása a nyugati

kockázatelemzési eljárásokkal, Bolyai Szemle XXII: (1) 2013. Forrás: http://uninke.hu/downloads/bsz/bszemle2013/1/11.pdf Letöltve: 2016.01.11. Nagy S., Hornyacsek J.: Környezetvédelmi kockázatok és a lakosságvédelem összefüggései, Bolyai Szemle 2014/1 (109-131) URL: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bolyai-szemle-2014_-ev-1_-szam.original.pdf Letöltve: 2015.08.24.

NAS and NMI: Extreme Weather Events in Europe: Preparing for Climate Change Adaptation. Oslo: Norwegian Academy of Science and Letters and the Norwegian Meteorological Institute. Forrás: http://www.dnva.no/binfi l/download.php?tid=58783. Letöltve: 2014.10.02. Major Gy.: A Milankovics-Bacsák elmélet és az éghajlatváltozások- Légkör (2006) 51. különszám 20-24.old. Mika J.: A globális klímaváltozásról (2002) Fizikai Szemle 2002/9. 258.o. Mika J.: Szünetelő melegedés – kihívások és következtetések az IPCC jelentéseiben (20132014). VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. 799 p. Mika J., Németh P., Dunay S.: A felszín-légkör rendszer nagyléptékű vízháztartási komponenseinek parametrizálása a Kárpát-medence térségére (1993) OMSZ Beszámolók, pp. 157-170. Mika J.: Éghajlati forgatókönyvek - in: Változások a légkörben és az éghajlatban. Természet Világa Különszám, 69-74, 1996.

Miskolczi F.: The stable stationary value of the earth's global average atmospheric planckweighted greenhouse-gas optical thickness (2010) Energy & Environment, Volume 21 No. Forrás:https://www.friendsofscience.org/assets/documents/E&E_21_4_2010_08miskolczi. pdf Letöltve: 2016.12.02. 144

Muhoray

Á.:

A

katasztrófavédelem

aktuális

feladatai,

Online,

http://mhtt.eu/hadtudomany/2012_e_Muhoray_Arpad.pdf , (Letöltve ideje: 2013. február 05. 18.40) MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete: WP2 Szakirodalmi áttekintés D2.2 Magyarországi klímamodellek (2015) Forrás: http://nater.rkk.hu/wp-content/uploads/2015/07/D2.2_MO-klimamodellek.pdf

Letöltve:

2017.02.12. NÉS:

Nemzeti

Éghajlatváltozási

Stratégia

2008-2025

(2007)

Forrás:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf Letöltve: 2012.10.02. NÉS2: Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025, kitekintéssel 2050-re Szakpolitikai vitaanyag (2013) Forrás: http://nak.mfgi.hu/hu/node/44 Letöltve: 2016.02.04. Páldy A., Bobvos J.: A 2007.évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma-21 Füzetek (52) 3-15. (2008) Páldy A., Bobvos J.: A klímaváltozás egészségi hatásai. Sebezhetőség – alkalmazkodóképesség. Sebezhetőség és adaptáció – A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 97–114. Pálfai I.: Éghajlatváltozás és aszály. „KLÍMA-21” Füzetek. 49. (2007) 59–65. Pálfai I.: Aszályos évek a Kárpát-medencében a 18-20. században. „KLÍMA-21” Füzetek. 57. (2009) 107-112. Pálfai I.: A 2010. évi belvíz hidrológiai értékelése KLÍMA-21” Füzetek. 61.. (2010) 43–51. Pálvölgyi T.: Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (2013.)

Műhelyvita

előadásanyag

Forrás: 145

http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_Muhelyvita_2013_11_13_Palvolgyi_Tamas .pdf Letöltve: 2016.10.10. Pálvölgyi T., Czira T., Bartholy J., Pongrácz R.: Éghajlati sérülékenység a hazai kistérségek

szintjén

MTA,

ELTE,

Budapest,

236–256.

Forrás:http://

nimbus.elte.hu/~klimakonyv/Klimavaltozas-2011.pdf Letöltve: 2016.10.01. Pataki N.: erdőtüzek környezeti kockázata – Diplomamunka (2010) BME Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/585-erdotuzek-kornyezeti-kockazata.pdf Letöltve: 2016.10.12. Péczely Gy.: Éghajlattan (1981, Budapest) 336 p. Pieczka I.: A Kárpát-medence térségére vonatkozó éghajlati szcenáriók elemzése a PRECIS finom felbontású regionális klímamodell felhasználásával (2012) PhD. értekezés Forrás: http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/pieczka_i.pdf Letöltve: 2016.04.24. Polyánszky Z. -Molnár Á.: Nem mezociklonális tornádók Magyarországon Forrás:http://www.szupercella.hu/sites/default/files/szupercellahu_nem_mezociklonalis_to rnadok_0.pdf Letöltve: 2016.10.10. Potóczky Gy.: Vannak-e továbbfejlesztési lehetőségek a katasztrófákat megelőző időszak lakosságfelkészítési tevékenységében? (2011) Hadmérnök VI. évfolyam 2. szám Risbey, J. S.: The new climate discourse: Alarmist or alarming? – Global Environmental Change,

(2008)

18.pp.

26–37.

Forrás:

http://sciencepolicy.colorado.edu/students/envs_4800/risbey_2008.pdf Letöltve:2015.04.12. Schmidt P.: Az utóbbi idők extrém időjárási anomáliái, avagy a víz,mint hazánk szélsőséges felszínformáló ereje-diplomamunka

146

Schmidt P.: Az utóbbi idők extrém időjárási anomáliái, avagy a víz, mint hazánk szélsőséges felszínformáló ereje - Műszaki Katonai Közlöny XXI.:(különszám) pp. 970-991. (2011) Schmidt P.: Egy lakosságfelkészítési hatékonyságot növelő, továbbfejlesztett települési besorolási eljárás létjogosultsága, (2014.) pályamű a BM OKF Katasztrófavédelmi Díj 2014.évi pályázatára Schmidt P., Soós H.: A hazai katasztrófavédelmi prevenciós hajlam mértéke, mint a magyarországi kultúrantropológiai sajátosságok függvénye, Műszaki Katonai Közlöny XXIII:(2013.01.) pp. 266-276. (2013) Schmidt P., Soós H.: A megváltozott éghajlati körülményekhez alkalmazkodó lakosságfelkészítés katasztrófapszichológiai aspektusai - Rendvédelem Tudományos Folyóirat II:(5) pp. 38-60. (2013) Schmidt P.: Természeti katasztrófa intenzitás és gyakoriságnövekedés, avagy egy hozzá alkalmazkodó települési besorolási rendszer, módosító javaslatai (2013.) Pályamű a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsának 2013. évi pályázatára Schweitzer F.: Jégkorszakok ciklusos váltakozásának lehetősége a neogénban (2005) Fizikai Szemle Forrás: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0503/schw0503.html Letöltve: 2016.08.02. Schweitzer F.: A katasztrófák tanulságai, Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások (2011)

Elmélet,

módszer,

gyakorlat

(67.)

Magyar

Tudományos

Akadémia

Földrajztudományi Kutatóintézet Szalai S., Bihari Z., Lakatos M., Szentimrey T.: Éghajlati adatbázisok szerepe a biztonságpolitikában, A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata 23: pp. 351-364. (2013)

147

Szalai S., Szentimrey T.: Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. Században? (2005) Statisztikai Szemle, 83. évfolyam, 2005. 10–11. szám Szatmári J.: Inland excess water – Belvíz - Suvišne Unutrašnje Vode. Meriexwa, SzegedNovi

Sad

Forrás:

(2013)

http://jlevente.com/publications/SzatmariVanLeeuwen_Inland_Excess_Water.pdf Letöltve: 2017. 03.07. Szerző ismeretlen: Útmutató a települések kockázatértékeléséhez és a katasztrófavédelmi osztályba

sorolási

eljárásról

(2012)

Forrás:

http://baranya.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/.../document_102.doc Letöltve:2014.09.09.

Swedish National Risk Assessment: Swedish Civil Contingencies Agency (2012) (MSB); ISBN: 978-91-7383-339-4 Solymosi J.: A klímaváltozás várható a klímaváltozás várható nemkívánatos hatásai, kritikus szektorok és a katasztrófavédelmet érintő indikátorok vizsgálata, kidolgozása. Felkészülés a klímaváltozásra: Környezet-kockázat-társadalom, pp.55-78. Forrás:: http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan166.pdf Somlódy L., Nováky B., Simonffy Z.: Éghajlatváltozás, Szélsőségek és Vízgazdálkodás Klíma-21 Füzetek (61) 16-32. (2010) Szirmai V.: Az éghajlatváltozás lehetséges térbeli társadalmi hatásai, a magyar társadalom klímatudatossága, sérülékenysége, alkalmazkodása. (2009.) Klíma 21. Füzetek, 64. http://www.nfft.hu/ dynamic/Az_eghajlatvaltozas_tarsadalmi_hatasai_klimatudatossag.pdf (Letöltve: 2014. február 28.) Tordai J.: Nem mezociklonális tubák és tornádók Magyarországon (2010) - szakdolgozat Forrás: http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/TordaiJanos_2010.pdf Letöltve:2015.08.25.

148

Torma Cs.: Átlagos és szélsőséges hőmérsékleti csapadékviszonyok modellezése a Kárpátmedencére a XXI. századra a RegCM regionális klímamodell alkalmazásával (2011) doktori értekezés, ELTE Tóth F., Harmati I., Cseh-Szakál T.: Kockázatbecslési eljárás – Településeink veszélyessége

(2012.)

Forrás:

http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/430-

kockazatbecslesi-eljaras-telepuleseink-veszelyessege.pdf Letöltve: 2013.11.12. Tóth L., Mónus P., Győri E.: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége (megjelenés ismeretlen) Forrás:http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94:ma gyarorszag-foeldrenges-veszelyeztetettsege&catid=5&Itemid=7 Letöltve: 2016.02.04. Üveges L.: A Magyar Köztársaság Katasztrófaveszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok

–

PhD.

értekezés,

2002

Forrás:

http://uni-

nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2003/uveges_laszlo.pdf Letöltve: 2014.12.14. Varga I., Kertész L.: A globális klímaváltozással összefüggő katasztrófavédelmi taktikai módszer kidolgozása, különös tekintettel a Seveso besorolású ipari létesítményekre Felkészülés a klímaváltozásra: Környezet – Kockázat - Társadalom 87. oldal Bp., (2008) Váradi J.: Súlypontok a hazai vízgazdálkodás fejlesztésében - Vízügyi stratégiák szerepe az

aszálykezelésben

(ppt.

előadás)

Forrás:

http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/1_Aszalystrategiak_VJ.pdf Letöltve: 2015.12.10. Veresné H. J.: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati

kérdései.

PhD

dolgozat

ZMNE,

Budapest

Forrás:URL:http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/veresne_hornyacsek _julia.pdf Letöltve: 2013.02.08. Weidinger T., Bartholy J., Pongrácz R., Mészáros R., Lagzi I.U., Csiba É., Gyöngyösi A. Z., Leelőssy Á.: A katasztrófavédelem válaszai a XXI. század globális kihívásaira (Az 149

egyetemi meteorológiai oktatás-kutatás a katasztrófavédelem kapcsolódási pontjai) pályamunka (2011) Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/384-a-katasztrofavedelem-valaszai-a-xxiszazad-globalis-kihivasaira-az-egyetemi-meteorologiai-oktatas-kutatas-es-akatasztrofavedelem-kapcsolodasi-pontja.pdf. Letöltve: 2014.04-03. Zágoni M.: Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata - beszámoló jelentés (2011.) MTA GGKI Forrás:https://dkehg2m1ads8n.cloudfront.net/wpcontent/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_je lentes-11.pdf Letöltve: 2016.02.02. Zellei G., Hornyacsek J.: Lakosságtájékoztatás, felkészítés és kríziskommunikáció a globális klímaváltozás okozta veszélyhelyzetekben. Felkészülés a klímaváltozásra Környezet-Kockázat-Társadalom (2008) OKF-KLIMKKT Project-Budapest, 11–129.

Working with scenarios, risk assessment and capabilities in the National Safety and Security Strategy of the Netherlands; 2009. Forrás: https://english.nctv.nl/binaries/workingwith-scenarios-risk-assessment-and-capabilities_tcm32-84297.pdf Letöltve: 2015.10.10.

150

Cikkek: 

Záhonynál kiszáradt a Tisza, Hír6.hu/MTI 2012. Szeptember 4., kedd 17:35



Jön az évszázad árvize – (ilyen a Duna fentről) Forrás: MTI 2013. június 07. péntek 09:47 http://www.hirado.hu/Hirek/2013/06/07/09/Jon_az_evszazad_arvize__ilyen_a_Dun a.aspx (Letöltve: 2013.08.03.)



30 hektáron égett az erdő Veszprém közelében Forrás:MTI 2013. 08. 20. 21:00 http://www.origo.hu/itthon/20130820-30-hektaron-eg-az-erdo-veszprem kozeleben.html (Letöltve: 2013.08.03.)



Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon Forrás: OMSZ http://www.origo.hu/idojaras/20120106-szarazsagrekord-idojaras-2011-szaztiz-evenem-volt-ilyen-szaraz-ev.html Letöltve: 2012.01.14.)

151

13.1. ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A globális szén-dioxid emisszió alakulása 2010–2050 között, ha legalább 67% valószínűséggel a kritikus 2 ºC alatt szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét (Bartholy J., Bozó L., Haszpra L.,2011).............................................................................. 26 2. ábra: A CO2 és hőmérséklet egymásra hatása (Forrás: Southwest Climate Change Network, 2016) .................................................................................................................... 33 3. ábra: Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján) (Forrás: OMSZ, 2016) .................................................................................................................................... 36 4. ábra: Magyarországi éves középhőmérséklet (1961–1990). Forrás: Ambrózy et al., (2002) .................................................................................................................................. 38 5. ábra: Magyarországi átlagos csapadékösszegei (1961–1990).(Forrás: Ambrózy et al., 2002) .................................................................................................................................... 38 6. ábra: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009) Forrás: OMSZ ................................................................................................. 40 7. ábra: Az országos tízéves éves középhőmérséklet átlagok alakulása az 1901–2009 időszakban (Forrás:Bartholy J., Pongrácz R. 2013) ............................................................ 42 8. ábra: Az évi csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái az 1901-2011 időszakban tízéves mozgó átlaggal, homogenizált, interpolált adatok alapján. (Forrás: OMSZ, DMCSE Projekt 2012) ....................................................................................................................... 46 9. ábra: Különböző típusú természeti katasztrófák alakulása a világon, 1980– 2012 között, ahol az 1980. év képviseli a 100%-ot (Forrás: EASAC 22. sz. szakpolitikai jelentés, 2014) ............................................................................................................................................. 50 10. ábra: 1996-2015 közötti legjelentősebb halálozási számmal járó természeti katasztrófák és bekövetkezési centrumaik Forrás: UNSIDR: Disaster Mortality (1996-2015)............... 51 11. ábra: A (bejelentett) természeti katasztrófák száma típusonként 1900-2014-ig (Forrás: EMDAT 2017)..................................................................................................................... 51 12. ábra: A (bejelentett) természeti katasztrófák száma kontinensenként 1900-2014-ig ... 52 13. ábra: Magyarország kockázati profilja (Forrás: INFORM 2017) ................................ 53 14. ábra: Magyarország katasztrófa-kockázati és sérülékenységi értékei (Forrás: INFORM 2017) .................................................................................................................................... 53

152

15. ábra: Magyarország kockázati profiljának lekérdezési felülete (Forrás: EM-DAT, 2017) ............................................................................................................................................. 54 16. ábra: A Magyarországon bekövetkezetett természeti katasztrófák típus szerinti és halálozás szerinti megoszlása (Forrás: EMDAT, 2017) ...................................................... 54 17. ábra: Magyarország katasztrófa-kockázati térképe (Forrás: European Commision 2017) ............................................................................................................................................. 57 18. ábra: Magyarországon mért hőmérsékleti maximumértékek (Forrás: OMSZ - Bujdosó B.) ........................................................................................................................................ 59 19. ábra: Magyarország árvízi veszélyeztetettsége (Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés, 2011) ................................................................................................................... 61 20. ábra: A PAI sokévi átlagának és 10%-os előfordulási valószínűségű értékének területi eloszlása (Forrás: Nemzeti Aszály Stratégia-konzultációs anyag, 2012) ............................ 62 21. ábra: Belvíz-érzékenységi térkép (Forrás: BM közlemény Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről, 2016) ....................................................................... 63 22. ábra: Magyarországon 2015/6-ig regisztrált tuba és tornádó jelenségek (Forrás: Időkép, 2016) .................................................................................................................................... 65 23. ábra: A Magyarországon 2007-ig előforduló földrengések és tektonikai mozgásvonalak (Forrás: Tóth L.-Mónus P.) ................................................................................................. 66 24. ábra: Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: erdőtűz veszély (Forrás: Pálvölgyi T. 2013) ............................................................................................................................... 67 25. ábra: A magyarországi települések jelenlegi katasztrófavédelmi besorolása (Forrás: Tóth F. et al. 2012) .............................................................................................................. 93 26. ábra: Magyarországon 2013 és 2017 között bekövetkező katasztrófák eredet szerint megoszlása (Forrás: INFORM, 2017) ................................................................................. 96 27. ábra: A települések katasztrófavédelmi besorolása (javaslat) 2013. Készítette: a szerző. ............................................................................................................................................. 96 28. ábra: a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásának jelenlegi szabályai (Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 2016) ................................... 103 29. ábra: Dunaszekcső minősítése a módosítások elvégzését követően (Készítette: a szerző, 2017.) ................................................................................................................................. 103 30. ábra: A jelenlegi III. osztályba sorolás aránytalanságainak bemutatása (Készítette: a szerző, 2017)...................................................................................................................... 104 31. ábra: Eredmények összehasonlítása (Készítette: a szerző, 2017.) ............................. 105 153

32. ábra: Baranya megye településeinek kockázati besorolása a jelenleg alkalmazott katasztrófavédelmi települési eljárás szerint (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017 ) ...... 106 33. ábra: Baranya megye településeinek katasztrófa-kockázati minősítése a módosított besorolás alapján................................................................................................................ 106 34. ábra: Baranya megye természeti kockázatai a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján................................................................................................................................ 107 35. ábra: Baranya megye civilizációs kockázatai a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján................................................................................................................................ 107 36. ábra: Baranya megye sérülékeny területei a módosított katasztrófavédelmi besorolás alapján................................................................................................................................ 108 37. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti folyamatábrája a lakosságfelkészítési feladatok tükrében (Készítette a szerző, 2017).................................................................................. 122 38. ábra: Baranya megye hidrológiai kockázatai (Készítette: Schmidt P - Kiss Kinga, 2017) ........................................................................................................................................... 166

154

13.2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 

1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (Hatályon kívül)



1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról1



2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1



2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről



Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezelésérő



Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)



62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól (főként a IX. fejezet)



2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről



2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról



208/2011. (X. 12.) Korm. Rendelet 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről 155



234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról



290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény végrehajtásáról



[13] 2012. évi CLXVI. sz. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.



2012. évi LXXII. törvény, A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról



61/2012. (XII. 11.) BM rendelet, A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról



1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról



139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról



65/2013. (III. 8.) Kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról



2013. évi CXCII. törvény 2013. évi CXCII. törvény egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról



Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/Eu Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra 156

vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérő 

A Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak

az

európai

strukturális

és

beruházási

alapokat

illetően

az

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a

beavatkozási

kategóriákra

vonatkozó

nómenklatúra

tekintetében

történő

megállapításáról 

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 16.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

157

13.3. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Baranya megye településeinek módosított kockázati besorolása, annak eredményei. Készítette a szerző 2017-ben. Alapadatok forrása a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. 2. számú melléklet: Baranya megye alapadatait tartalmazó kockázati felmérés kivonata. Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3. számú melléklet: Baranya megye hidrológiai kockázata település-térképen jelölve. Forrás: a módosított besorolás eredményeiből. Készítette: Schmidt Petra - Kiss Kinga 2017-ben.

158

159

160

161

162

163

164

2. számú melléklet:

Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Beremend Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolybér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Bóly Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cun Csányoszró Csarnóta

Település

Pécs Siklós Pécs Szigetvár Szigetvár Pécs Siklós Pécs Pécs Pécs Mohács Siklós Pécs Pécs Siklós Szigetvár Mohács Siklós Pécs Pécs Szigetvár Mohács Siklós Pécs Siklós Mohács Szigetvár Pécs Pécs Siklós Szigetvár Pécs Pécs Siklós Siklós Szigetvár Mohács Mohács Pécs Szigetvár Szigetvár Szigetvár Siklós Siklós Siklós

Kirendeltség

Pécs Sellye Hegyhát szigetvár szigetvár Hegyhát Siklós Pécsvárad Pécs Pécs Bóly Siklós Hegyhát Pécs Sellye szigetvár Mohács Sellye Hegyhát Hegyhát szigetvár Bóly Siklós Pécs Sellye Mohács Szentlőrinc Komló Pécs Siklós Szentlőrinc Komló Pécs Sellye Sellye szigetvár Bóly Bóly Pécs szigetvár Szentlőrinc szigetvár Siklós Sellye Siklós

Járás

6 9

8

9

3

6

Felelősségi körzetek

III.

II. III.

III.

III.

II. III.

III. III.

III. III. III.

III. III.

III. III.

Villámárvíz

Földcsuszamlás

Talajsűllyedés

III.

III.

III.

III.

3

3

3

3

3

3 3 3

3 3 3

3 3 3

3 3

3

3 3

2 3 3 3 3 3

3 3

III.

III. III.

III.

III.

III. III. III. III. III. III. III. III. III.

III. III. III. III. III.

III. III. III. III.

III. III.

III. III. III. III. III. III. III. III.

III. III.

II. II. III. II.

III. III. III. III. III.

III. III.

Beszakadás III.

Kat. IV. fejezet I.

Kutatóreaktor III.

III.

III. III.

II.

II.

Veszélyes áruk szállítása III.

III. III.

III.

III.

III.

III. III.

III.

Jelentős forgalom

III. III. III.

III. III. III.

III.

III. III.

III. III.

III. III. III.

III.

III.

riasztási küszöböt elérő légszennyezettség

III. III. III.

III. III. III.

III.

III. III.

III.

III. III.

III. III. III.

II.

III.

III.

Közlekedés sérülékenysége

III. III. III. III. III. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

Közigazgatás és lakosság ellátását közvetve bizt. Infrastruktúra sérülékenysége

III. III. III. III. III. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. III. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. I. III. III. III. II. III. II. III. III.

165

Kritikus infrastruktúrákkal kapcs.

III. III. III. III. III.

III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

Lakosság alapvető ellátását bizt. Infrastruktúra

Egyéb eredetű veszély

III.

III.

III. III. III. III.

III. III.

III. III.

III. III.

III.

III.

III. III.

II.

III.

III.

Felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége III.

Humán járvány, állatjárvány III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.

SOROLÁS

Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszély Távolság nukl. Közlekedési útvonalak Létesítm.-től

Atomerőmű

Földtani veszélyforrások

Földrengés

III. III. III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. III.

Rendkívüli időjárás

Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek

III.

III. III.

III.

II. III.

III.

III. III. III. II. III. III. III. III.

III.

Belvíz III. III.

Helyi vízkár II. III. III.

Partfalomlás

FÖLDTANI ÖSSZESEN

Vizek kártételei

II.

II.

III.

II. II.

III.

Árvíz

Más létesítmény, veszélyes anyag

Katonai üzemek

3. számú melléklet:

38. ábra: Baranya megye hidrológiai kockázatai (Készítette: Schmidt P., Kiss K. 2017)

166