A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA XI. évf. 5-6. sz. december
2000. szeptember-
Schmidt József (1939-2000) A könyörtelen valóságot nehéz tudomásul venni. A Tanár Úr nem jön többé. 10 évig dolgozott velünk Schmidt József, a magyar-latin-filozófia szakos tanár, az oroszlányi Lengyel József Gimnázium egykori igazgatója. Kezdetben a magyar nyelvés irodalom szaktájékoztatója volt, hálózati híradónk szerkeszt je, majd kiadványszerkeszt . Gondozta a könyvtár évkönyveit, és minden „szabad percében" készítette a megyei sajtórepertóriumot. Hiába próbálom, nem tudok visszaemlékezni, mióta is ismerem. Nem tudom, hiszen jó híre megel zte. Mintha egy verset kerestünk volna, egy közös kirándulás képei tolakodnak elém, amikor talán el ször volt alkalmam kötetlenül beszélgetni vele, illetve - inkább hallgatni véleményét a világról. Fájdalmasan rövid id t dolgozhattunk együtt. módszeresen és kitartóan dolgozott a cédulákkal, én meg id nként ráes
dálkoztam hihetetlenül biztos tudására, széles tájékozottságára, felcsillanó humorára, bölcs emberismeretére. Megkockáztatom: talán még a hivatalos munkája az, ami - ha nem is zökken mentesen - folytatható. Sokkal nagyobb rt hagy személyisége. Mindig higgadt volt, kiegyensúlyozott, nyugalmat, biztonságot sugárzott. Csak az t nagyon ismer k érzékelték, ha bántotta valami, ha nem volt jó kedve. Az a klasszikus m veltség, amit birtokolt, ma már csak kevesek sajátja. Érdekl dése nem lankadt az évekkel, és az új jelenségeket éppen a megszerzett tudással, tapasztalattal tudta fölényes biztonsággal rendszerezni. Könyvtárosként, kiadványszervez ként is els sorban tanító volt. És mi nagyon reméltük, hogy még sok mindent megtanulhatunk t le, még nagyon sok mindent meg kellett volna tanulnunk t le. Takács Anna
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
2
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
Összefoglaló a Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Napok rendezvényeir l Október 2-a és 25-e között tartottuk a hagyományos Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Napokat, amelyet ebben az évben közösen rendeztük a Vág-Duna-Ipoly régióval. Az el adássorozat f témájául az olvasási szokások alakulásának különböz néz pontból történ vizsgálatát választottuk, kiemelve az anyanyelven való olvasás lehet ségének fontosságát. A rendezvénysorozat több színhelyen zajlott. A József Attila Megyei Könyvtár mellett Rév-Komáromban is volt kétnapos konferencia, részben megismételve a tatabányai témákat, részben hozzátéve mindazt, amit Szlovákiában él kollégáink szerettek volna bemutatni magyarországi vendégeiknek - és egymásnak. Nem feledkeztünk meg az olvasókról sem. A könyvhetet Lázár Mózes, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg. A köszönt szavak után Nagy Attila: Piaci kínálat, igényvizsgálat, kiútkeresés cím el adása következett, amely az olvasás fontosságáról szólt. Gazdasági életünk fejlesztéséhez elengedhetetlen a m köd t ke betelepülése. Jelenleg ennek - bármennyire is hihetetlen - a szakképzett munkaer hiánya szab gátat. A felzárkóztatáshoz két ponton kell el re lépni: a számítástechnikai képzettségben és az idegen nyelv tanításában. Az anyanyelvi oktatás kiemelt fejlesztése mindkett höz nélkülözhetetlen. Nem szoktunk odafigyelni rá, de a funkcionális analfabéták száma (akik átképzése szinte megoldhatatlan) Magyarországon 6-7 %. A biztos írás-olvasás készségének hiánya is tömeges probléma. A lakosság jelent s rétege tehát pontenciális munkanélküli, illetve csak alacsony szint betanított munkára alkalmas.
A vizsgálatok alapján a tanulók olvasási készsége 1986 és 1995 között tovább romlott. Ez napjainkban differenciáltan jelentkezik, vagyis: javult a magasabb színvonalú általános iskolákban, els sorban Budapesten, a városokban, viszont romlott a hátrányos helyzet településeken, gyengébb iskolákban. A szépirodalom olvasásának háttérbe szorulása azért is veszélyes, mert ezzel szorosan összefügg a konfliktuskezelési képesség, ami az alkalmazkodás, a pozitív életvezetés egyik alapfeltétele. Jöv nk tehát nem kis részben azon múlik, mennyire épül be a könyv, a könyvtár, az olvasás az oktatásba, a társadalom életébe. Zsok Gizella a rév-komáromi Duna Menti Könyvtárról és magyar nemzetiség olvasóikról szólt. A rév-komáromi könyvtárban 160 000 kötet könyv van, ebb l 45 % a magyar nyelv . Az olvasók a könyvtárakat általában gyors információs helynek használják, a középkorosztály többsége keveset olvas, inkább csak a szakirodalmat használja. Pozitívum, hogy az általános iskolai oktatásba beépítették az információs órákat, tanulják a könyvtárhasználatot. Ez az olvasók számának alakulásában is lemérhet . Esetenként gondot jelent az oktatásban, ha a gyerekek nem a nyelvtudásuknak megfelel iskolába járnak, és pont ezekben az esetekben többnyire a szül k sem tudnak segíteni. A program további részében a József Attila Megyei Könyvtár bemutatta új honlapját, év könyvét, muzeális gy jteményének kincseit, és a sajtórepertórium következ kötetét, a Tatabányai Városi Levéltár pedig Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási repertóriumát (1947-1990).
Könyvek - hét lakat alatt
Ritkaságok a megyei gy jteményben El ször láthatta kiállításon a szakmai közönség a megyei könyvtár helyismereti gy jteményének muzeális értékeit. Antikváriumokban, aukciókon vásárolták a megye múltjához kapcsolódó m veket, és adományokkal is gyarapodott az értékes anyag a hetvenes évekt l.
Az 1980-as években került ide a csépi Pálffy család könyvtárának mintegy háromszáz kötete. Köztük százötven olyan kiadvány, amelynek ex
librise vagy tulajdonosi bejegyzése megyei személyre illetve intézményre utal. A legértékesebb kötetek, kiadványok 1850 el ttiek. A kiállításon is szerepelt Komáromi Csipkés György 17. században írt teológiai munkája. A Komáromban született teológus Utrechtben tanult, Debrecenben tanított bibliai nyelveket, bölcsészetet.
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
3
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
Ugyancsak különleges érték az 1789-92-ben megjelent Mindenes Gy jtemény, amely az els magyar nyelv ismeretterjeszt folyóirat. A komáromi nyomdában készült, Pétzeli József szerkesztette. Zay Sámuel Komárom vármegye f orvosa volt a 18. század végén. A kiállításon szerepelt könyve orvosi és gyógyászati felvilágosító munka - a kor tudományos színvonalán. „A kis számító... " a 19. században élt Nagy Károly, a komáromi születés matematikus és csillagász tankönyve. A Komáromi Kalendárium 1849 a helyi nyomdában készült - nagyon becses és ritka példány, eredeti papírkötésben... Helyük van a gy jteményben természetesen „fiatalabb" kiadványoknak, egy-egy jelent s
szerz , író, tudós els kiadású könyvének is. A kiállításon is láthatták az érdekl d k Jászai Mari Színész és közönség cím munkáját a szerz dedikációjával, a Jónás könyve cím Babits-m els kiadásának számozott példányát. A gy jtemény felbecsülhetetlen értéket jelent. A legbecsesebb darabokat „hét lakat alatt" rzik. Ezért volt az els és egyetlen alkalom, hogy mindezt kiállításon is látták a szakemberek a könyvtári hetek megnyitóján. Van olyan elképzelés, hogy a gy jtemény számítógépre kerül, s így hozzáférhet vé válik a ritkaságok iránt érdekl d k számára is.
A szakmai programok mellett nem feledkeztek el a megye könyvtárosai az olvasókról sem. Számukra is több, érdekl désre számot tartó programot szerveztek. A József Attila Megyei Könyvtárban rendezték meg október 2-án Erdélyi György el adóm vész Pilinszky János estjét. Október 3-án a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban szerveztek íróolvasó találkozót Szénássy Zoltánnal. Tatán a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban október 4-én találkoztak az olvasók Krasznahorkai
Lászlóval. A tatabányai Városi Könyvtárban Csorba Csaba tartott el adást október 9-én az államalapítás korának két nagyasszonyáról, Saroltról és Gizelláról. Ugyanekkor Oroszlányban Polcz Alaine találkozott az olvasókkal. Dorogon Kovács Lajos látogatott el a gyermekkönyvtárba október 16-án. RévKomáromban pozsonyi könyvkiadók mutatkoztak be a Könyvtári Napokon. Október 24én a Kalligram Kiadó, 25-én az L.C. Kiadó látogatott el a Duna parti városba.
Gombköt Gábor 24 Óra, 2000. 234. szám október 5. 2.l.
A Bibliothékában jártunk A Könyvtári Napok keretében október 5-én megyénk legrégibb könyvtárában, Esztergomban jártunk. Még szakmán belül is kevesen tudták, tudják err l a könyvtárról, hogy nyilvános kölcsönkönyvtárként m ködik. Él használati könyvtár, nem könyvmúzeum. Többé-kevésbé köztudott, hogy a F székesegyházi Könyvtár állományának összetételében és nagyságrendjében országosan jelent s intézmény. Középkori gyökereir l is tudtunk egyet-mást, ám Czékli Béla igazgató úr szíves kalauzolásával igazi ritkaságokkal, kultúrkincsekkel ismerkedhettünk meg. A gy jtemény alapvet en a kanonoki hagyatékokból gyarapodott és gyarapszik ma is, összetételében nemcsak a f egyházmegye múltját, de az egyetemes magyar m vel déstörténet kiemelked kulturális értékeit is rzi. Csak néhányat
ezek közül, amelyeket a szakmai közönség kézbe vehetett és megcsodálhatott: A 15-16. század fordulóján íródott Jordánszky kódex eredeti példánya, Szalkai László érsek énekes könyve, vagy a 12. században pergamenre készült iskolás jegyzet, melyet Scitovszky érsek vásárolt a könyvtár számára. Talán nem kell e helyütt részletezni, mit jelentett ezen m vek kézbevétele, amely munkákat nem mindennap lapoznak fel itt sem. Eme áhítatunk közben szakszer tájékoztatást kaphattunk a könyvtár történetér l, munkájáról, gondjairól. A „szellem fény zése" után a napi problémákról, számítógépesítés, raktározás, állományvédelem is beszélgettünk. Dr. Horváth Géza könyvtáros József Attila Megyei Könyvtár
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L __________ 4 ____________ KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
Születésnapot ünnepel a Turul Hétf n délel tt a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárban találkoztak sz kebb pátriánk nemzetiségi könyvtárosai a megyei könyvtári hetek soron következ eseményén. Délután születésnapi ünnepségen vehettek részt a meghívottak: a napokban lett egyéves a Turul könyvtár. Délel tt a megyei könyvtárban Juhász Jen , az Országos Idegennyel Könyvtár f igazgatója a nemzetiségi könyvtárellátás lehet ségeir l, a könyvtárosi munka feladatairól, nehézségeir l és lehet ségeir l beszélt. Utána Demeter Zayzon Mária, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal munkatársának el adását hallgatta meg a csaknem harminc érdekl d . Az el adó munkahelyét mutatta be, és arról tájékoztatta a jelenlév ket, hogy az internet segítségével hogyan érhet k el a hivatal szolgáltatásai. A délutáni ünnepségen többek között Bencsik János, Tatabánya város polgármestere és Kovácsné Hetényi Mária, a KPVDSZ m vel dési ház igazgatója köszöntötte a jelenlév ket. Dienes Jen igazgató beszélt az elmúlt év nehézségeir l, sikereir l. Nem csak a sze-
rencsének köszönhet , hogy az utóbbiak voltak elsöpr többségben. A Hagyomány és életmód cím rendezvénysorozat is egyértelm en ezek közé tartozik. Remek keretet adott egyebek között a megyei rend rkapitány, egy piarista atya és a megyei f vadász el adásának, Sunyovszky Szilvia el adóestjének és egy kerámia-kiállításnak. A rendezvények témája olyan sokrét volt, mint maga az élet. 1999. október 7-ét l 2000. október 8-áig harmincegy eseményt szerveztek az itteni dolgozók. Másfél hetenként egyet-egyet. A mostani „szülinapi bulin” a résztvev k kézhez kapják a Turul oldalak els számát. E hiánypótló, színes kulturális kiadvány tizenhárom munkatárs tollából tizenkét oldalon arról szól, ami szerintük fontos: irodalomról, m vészetr l és a városi könyvtár távlati terveir l. Jelenleg hatszáz olvasót tartanak nyilván. Közülük sokan vendégek a különböz rendezvényeken is. A.Á. 24 Óra. 2000. 238. szám. október 10. 3.l.
Október 24-én és 25-én Rév-Komáromba utaztak a régió könyvtárosai, ahol ez volt az els olyan rendezvény, amelyen a határ két oldalán él szakemberek bemutatkozhattak egymásnak, kicserélhették tapasztalataikat. A tanácskozást a város vezet i is köszöntötték. Szilágyi Márta érsekújvári könyvtárigazgató a szlovákiai könyvtári rendszert ismertette. 2000 júliustól érvényes a szlovák könyvtári törvény, mely kevésbé részletez a magyarhoz képest, és még hiányoznak a végrehajtási utasítások. A történelmi gy jtemények területén megsz nt a Matica Szlovenszka vezet szerepe, ez a Kultsár Könyvtár miatt érdekes. Dr. Szabó Imréné, a gy ri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese a magyarországi könyvtári törvényeket ismertette, kitért a korábbi jogi szabályozásokra is, és részletesen szólt a jelenlegi törvényr l. Jarábik Gabriella a Szlovák Kulturális Minisztérium Nemzeti Kisebbségek f osztályának tevékenységér l, a könyvtárak és kulturális intézmények pályázati lehet ségeir l szólt. Dippold Péter, a Könyvtári Intézet (KMK) igazgatója a határon túli magyarság támogatási rendszerének fejl désér l (els sorban könyvtári) beszélt. Kitért az OSZK nemzetközi csereszolgálatára, a módszertani segítségnyújtásra és az oktatási lehet ségekre.
Zsok Gizella a Tatabányán elhangzott el adását ismételte meg a szlovák régió könyvtárosainak. Fontosnak tartotta hangsúlyozni a regionális együttm ködést. 2001 májusától konkrét feladatokkal lehetne foglalkozni, pl. dokumentumcsere, közös kiadványok megjelentetése, és folytatni kell a közös rendezvények szervezését. Gereben Ferenc ismertette a szlovákiai magyarok körében szervezett olvasáskutatás eredményeit (800 f s), és a tapasztalatokat öszszehasonlította más területek eredményeivel. Hangsúlyozta, hogy változatlanul érvényes az a tapasztalat, mely szerint a külföldön él magyarok értékesebb szépirodalmat olvasnak, mint az anyaországban. Félúton vannak a hagyományrzés és a kommercializálódás között. Er södött az ismeretközl irodalom olvasása is. Nagy Attila témája megegyezett az október 2-i el adással, de általánosabb összefüggéseket is érintett, mint Tatabányán. A második napon Zsok Gizella Kultsár Istvánról, a XVIII-XIX. század fordulóján élt komáromi polihisztor, mecénás, tudós életér l, munkásságáról beszélt, aki végrendeletében 1827-ben a vármegyére hagyta könyvtárát. A könyvtár több adománnyal gyarapodott, ugyanakkor árvereztek is bel le, remélhet en csak a duplumokat, majd a világháborúig a Jókai Egye-
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L sülét kezelte. Batta György újságíró a tervezett Göncölszekér cím gyermekújságra hívta fel a könyvtárosok figyelmét. Czinke Zsolt el adásában bemutatta a Kálvin János Teológiai Intézet könyvtárát, történeti áttekintést adott a református lelkészképzés szlovákiai helyzetér l. 1999-ben új helyiségbe került a könyvtár, amelyet délután a városnézés során személyesen is megtekinthettünk. Végh László a 10 éves somorjai Bibliotheca Hungarica tevékenységér l szólt. Bereck Zsuzsa dunaszerdahelyi könyvtáros a szlovákiai magyar sajtóbibliográfia munkálatairól adott áttekintést. Strba Katalin érsekújvári nyugdíjas könyvtáros érdekes vállalkozásba kezdett, magánkönyvtárat alapított. Célja els sorban az volt, hogy ne vesszenek el a régi magyar nyelv könyvek,
5
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L amelyeket esetleg már nem tartanának meg az utódok, de még érdekl désre tarthatnak számot, és értékük is felbecsülhetetlen. Weiss Márta, a pozsonyi egyetemi könyvtár munkatársa a szlovákiai könyvtári statisztikákat elemezte. A magyarországi szakmai programokon a megye f hivatású könyvtárosai mellett részt vettek a rév-komáromi kollégák illetve az október 16-i program megyén kívüli könyvtárosokat is vonzott. A rév-komáromi programokon Szlovákia magyarok lakta településeinek könyvtárosain (szlovák és magyar anyanyelv ek egyaránt) kívül megyénk városainak könyvtárosai és a szomszédos Gy r-Sopron megye könyvtárának képvisel i is részt vettek. A jól el készített találkozók mindenütt sikert arattak.
Gyermekkönyvtáros továbbképzés a József Attila Megyei Könyvtárban A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára Komárom-Esztergom megyei gyermekkönyvtárosoknak szervezett továbbképzést 2000. október 2. és november 20. között. A tanfolyam megvalósításához a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól és a Soros Alapítványtól kaptunk segítséget pályázat útján. Tanfolyamunk a szakmai érdekl désen túl némileg hiánypótló szerepet is betöltött. Mint Balogh Ferencné (Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém) is meger sítette, a „gyermekkönyvtárosságot” nem tanítják, speciális képzés már évek óta nem volt. Esetleges, hogy kib l lesz gyermekkönyvtáros és ebbe a munkakörbe kerülve született adottságain túl meg tud-e felelni e sokrét munkának. Ezért is szolgált örömünkre, hogy legalább a megyében dolgozó és a régióból meghívott kollégák szakmai ismereteit gazdagíthattuk. Els dleges célunk az volt, hogy a leginkább aktuális és problematikus témakörökben tájékozódjunk és keressük a megfelel módszereket az eredményesebb munka érdekében. Eszerint el adásainkat a négy alkalommal négy f téma köré csoportosítottuk. Továbbképzésünk a Vág-Duna-Ipoly régióval közösen megrendezett XXIX. Komárom-Esztergomi Megyei Könyvtári Napok rendezvénysorozatának nyitó el adásaival (Nagy Attila, Zsok Gizella) indult. Így az els alkalommal napjaink olvasáskultúrájáról, a könyvtárak és a könyvtárosok szerepér l, feladatáról volt szó.
Október 16-án a gyermekkönyvtári olvasószolgálattal és a gyermekkönyvtári munkával kapcsolatos ismereteinket frissítettük fel. Balogh Ferencné a gyermekkönyvtárak szerepzavaráról beszélt. Pedagógiai programunkat, módszereinket az eredend en megváltozott célkit zésekhez, a kor követelményeihez kell igazítani. Csak a könyvtároshoz, az irodalomhoz való folyamatos és er s érzelmi köt dés kialakítása jelenthet hosszú távon megoldást. Ezt követ en Bocsák Veronika (Regnum Katolikus Általános Iskola, Budapest) az olvasási szokások kialakulásáról, nehézségeir l tartott lebilincsel el adást. Példák sorával illusztrálta a mese és a könyv iránti érdekl dés és igény felkeltésének, fejlesztésének széles skáláját. Külön felhívta figyelmünket a bábok alkalmazásának jelent ségére. Endrédiné Szabó Erika (Nagy Károly Városi Könyvtár, Bicske) egy gyermekkönyvtáros lehet ségei és módszerei kapcsán saját programjaikból adott ízelít t és számos ötletét osztotta meg velünk. Hangsúlyozta, hogy az egyéni érdekl dés és a kíváncsiság kielégítése legyen a cél egy lehet ségeinkhez mért gyermekközpontú környezet kialakítása mellett. Munkánk sikere érdekében nem mell zhet a jó kapcsolat kiépítése a pedagógusokkal, sz k környezetünkkel. November 6-án a hátrányos helyzet és a konfliktuskezelés témakörét t ztük napirendre. Dr. Suppné dr. Tarnay Gyöngyi (KLTE, Debrecen) statisztikai adatokkal alátámasztott,
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L szinte minden részletkérdést érint összefoglalójával ismertette a múlt és jelen helyzetet. Kucska Zsuzsa (FSZEK Gyermekkönyvtár, Budapest-Terézváros) a hátrányos helyzet csoportokkal végzett eddigi tevékenységei mellett kiemelve mutatta be azt a klubot, amelyben Down-kóros gyermekeket az egészségesekkel együtt kötnek le. Felhívta a figyelmünket azokra a részletekre, amelyeknek helyes vagy helytelen kezelése végletesen eldöntheti a könyvtár és az érintettek egymáshoz való viszonyát. Horváth Mária (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely) az olvasó és könyvtáros közti konfliktushelyzetek feloldását szerepjátékkal is illusztrálta. El adásában a deviáns fiatalokkal való bánásmódra, megközelítésükre mutatott fel példát. A továbbképzés befejezéseként az önálló ismeretszerzésre nevelés módszereir l és a multimédia által kínált lehet ségekr l esett szó. Lakatos Éva (Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gy r) sok éves tapasztalat alapján a hagyományos eszközökr l, a könyvtári és komplex órák jelent ségér l, valamint a játék, a vetélked , a rejtvények alkalmazásának lehet ségeir l beszélt. Tószegi Zsuzsanna (Neumann-ház, Budapest) az Internet és a CDROM-ok fel l közelített témánkhoz. A Neumann-ház nyújtotta szolgáltatások és tájékozó-
6
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L dási lehet ségek, a CD-ROM lel hely-adatbázis és diszkográfia bemutatása után lehet séget kínált a gyermekkönyvtárban felhasználható meseés oktatólemezek kipróbálására is. Hamburger Antalné (Apáczai Csere János Nevelési Központ, Pécs) egy évek óta sikeresen m ködtetett CDROM klub történetével és tematikájával ismertetett meg bennünket. Céljuk a számítógép és a CD-ROM-ok tényleges és hasznos információszerzésre való felhasználását felmutatni a fels tagozatos tanulóknak. Úgy gondoljuk, hogy minden résztvev nk sokat meríthetett az elhangzott el adásokból és a kollégákkal folytatott konzultációkból, beszélgetésekb l. Minden felszólalásból kicsengett, hogy nagy rajtunk a felel sség, és sok múlik a könyvtáros személyiségén. Az olvasásra, a könyvtárra csak úgy tudjuk felhívni a figyelmet és hozzászoktatni a gyermeket, ha mindenekel tt mi magunkat fogadtatjuk el és szerettetjük meg. A sokoldalúság, a kezdeményez készség mellett a kell felkészültségre is szükség van. Remélem, egy kicsit ehhez mi is hozzájárultunk. Kissné Anda Klára könyvtáros József Attila Megyei Könyvtár
Könyvtári támogatások Komárom-Esztergom megyében
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
7
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
Fejleszthet a könyvtár Nyergesújfalu. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtárpártoló Önkormányzat - 2000 elnevezés pályázatán a városok között harmadik díjat nyert a nyergesújfalui önkor-
mányzat. A képvisel -testület döntése alapján a 600 ezer forint az Ady Endre M vel dési Ház és Könyvtár technikai eszközeinek fejlesztését segítheti. 24 Óra 2000. 243. szám október 16. 3.l.
Egészségünket védik A bányászvárosi Biokultúra Csoport szervezéseben dr. Vasas Gizella, a Természettudományi Múzeum növénytárának f muzeológusa tartott diaképekkel színesített el adást az Arany János Városi Könyvtárban Egészségvéd gombák címmel.
A negyven érdekl d közül sokaknak tudott újdonságot mondani például - mint elhangzott az egyedül nyersen is ehet shiitake gombáról. Ebb l a gombából a csiperke és a laska mellett a legtöbb, évi hatszázezer tonna fogy a világ piacain - els sorban Kelet-Ázsiában is-
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L
8
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L A f muzeológus el adását követ en gombákat, gyógyteákat kóstoltak meg a Biokultúra csoport tagjai és vendégei.
mert. Sok fehérjét, káliumot és cinket tartalmaz, er síti az immunrendszert. Els sorban szárítva forgalmazzák.
24 Óra 2000. 265. szám november 13. 2. 1.
Virágok a könyvek között Gelencsér Gézáné, a nyergesújfalui Irinyi János Gimnázium és Vegyipari M szaki Szakközépiskola tanárn je alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap Lábatlanon, a nagyközségi könyvtárban. A színes virágok sorát bemutató munkákat a nyergesújfalui oktatási intézmény igazgatója, Kiss István ajánlotta a szépszámú érdekl d figyelmébe. - Kollégan m a városi Kernstok Kör tagja, nem csak helyben ismerik. A f városi József Attila M vel dési Ház iparm vészeti kiállítá-
sain évek óta bemutatja t zzománcait, bemutatkozott már például Gy rben és Tatabányán is. Tantestületünk egyik nagyon kreatív tagja, ez nagyon tiszteletre méltó tulajdonság - hangzott el egyebek mellett. Gelencsér Gézáné kiállítása december 8áig, a könyvtár nyitvatartási idejében tekinthet meg.
Igaz, hogy január 31-e lesz a 2000. évi könyvtári statisztika visszaküldési határideje, de ezúton is szeretnénk felhívni a kollégák figyelmét a határid fontosságára. A statisztika kitöltéséhez részletes kitöltési útmutatót is küldenek, ennek figyelmes elolvasásával és betartásával az esetleges hibák megel zhet ek. Kérem, hogy figyeljenek oda az állományadatokra. A könyv-
és dokumentumvásárlásra fordított összeget kés bb az érdekeltségnövel támogatáshoz is jelenteni kell, annak is illik egyezni. Új adat lesz az ún. helyben olvasás. Ennek pontos regisztrálása nem mindig lehetséges. Itt els sorban a kézikönyvek használatának gyakorisága, és az újságolvasás az, amit becsülni kell.
24 Óra, 2000. 278. sz. november 28.
***
Változatlanul érvényes, hogy a könyvtárközi kölcsönzés díjtalan, a postaköltség nem terheli a könyvtárakat. Kérem, ne feledkezzetek meg arról, hogy mindenhova portósan kell visszaküldeni a könyveket.
Valamennyi kollégánknak boldog új esztend t kívánunk
Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár Tanczerné Jakus Em ke, Tata, K kúti Általános Iskola Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, F tér 2. Felel s kiadó: dr. Monostori Imre igazgató Felel s szerkeszt : Takács Anna ISSN 1218 9278 Tb.MK. S-l/2001.