Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. László Miklós. A hatástól az értésig 2013

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

László Miklós A hatástól az értésig 2013.

A kutatássorozatról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

• 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média kapcsolata • 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak MÓDSZERTAN 2000 fős survey diákok két almintáján

adatbázisok másodelemzése

tartalomelemzés

nemzetközi kitekintés

fókuszcsoportok

diák, tanári ill. szülői interjúk


Konferencia

Dobogókő, 1998.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió Domináns paradigmák

Lövedékelmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika


Konferencia

Dobogókő, 2000.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió Domináns paradigmák

Kultivációs elmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika


Konferencia

Balatonalmádi, 2005.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Domináns paradigmák

Korlátozott hatás, befogadás vizsgálatok megjelenése


Hatás – kutatás „paradigmája”

Befogadás vizsgálatok

Inger, stimulus,

Kommunikációs Szöveg, képi narratíva kontextusáról (saját kontextusában) tartalom leválasztott szöveg, jel Kommunikációs folyamat Közönség Kutatás módszertana

Inger – válasz, egyirányú (szöveg ® néző), küldő által irányított Passzív, izolált

Szöveg – néző interakció, szöveg – befogadó közötti „jelentés-alku” Aktív, társas

Kísérlet, survey

Kvalitatív kutatás

A tévézés jellemzői     

A felnőtteknél kevesebb időt fordítanak tévézésre Jellemző a háttér-tévézés és a párhuzamos cselekvés A televízió folyamatosan jelen van, természetes közeg Kedveltek a kereskedelmi adók és a felnőtt műsorok Szülői kontroll gyakorlatilag nincs


A világ, ahogy mi látjuk, és ahogy a média láttatja

A VILÁG Technikai fejlődés Folyamatos rohanás, verseny Fogyasztás Erőszak Pénzközpontúság Konformizmus Média központúság

A VILÁG A MÉDIÁBAN Idill, harmónia Politika, verseny, harc Fogyasztás Erőszak Pénzközpontúság Sztárok, szerepmodellek -

Következtetések    

VAN ALTERNATÍVA KOCKÁZATOK KEZELÉSE (PL. EGYES REKLÁMOK TILTÁSA) REFLEXIÓS KÉPESSÉGEK ERŐSÍTÉSE, MÉDIAOKTATÁS MŰSOROK ÉRTÉK ALTERNATÍVÁKKAL


Konferencia

Balatonalmádi, 2007.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Domináns paradigmák

Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok


Az új Alma Mater: Pozitív példák a médiaértés fejlesztéséről

Szülők

Média

Iskola

A médiaértéshez szükséges képességek fejlesztése


Konferencia Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák

Balatonalmádi, 2009. Biztonság egyre fontosabb téma Eszközellátottság 100%-hoz közeli Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok


Konferencia Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák

Balatonalmádi, 2011. Biztonság Okostelefonok Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok, közönségkutatás


EGYÜTT SZÜLŐK

EGYEDÜL TARTALOM

EGYÜTT/EGYEDÜL KORTÁRS KÖZÖSSÉGEK , ISKOLA


Összegzés#1 (ős)televízió Neotelevízió

Ellentelevízió (Facebook)


Összegzés#2 Hatás

Befogadás (inkább passzív)

Használati stratégiák (inkább aktív)


2013



Tévénézés

2009-ben még éppen csak, de a tévénézés volt a favorit a fiatalok körében, 2011-ben már egyértelműen a netezésre fordítottak több időt és ez a tendencia tovább erősödött 2013-ra.

Adatok forrása:



Kedvenc tévéadók szegmentálva


Egyes csatornák hasznosságának és érdekességének megítélése TV2 és RTL Klub: Mindkét szempontból pozitívabb értékelést adtak az általános iskolások, mint a középiskolások. Továbbá minél alacsonyabban iskolázottak a szülők, illetve minél kisebb településen laknak a tinédzserek, annál hasznosabbnak és érdekesebbnek találják ezeket az adókat.



Az internetezés kezdete Hány évesen használtad először az internetet? említés, db

említés, %

2

2

0

említés, releváns % 0

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 nem tudja, nem emlékszik Total

8 21 41 114 172 225 179 399 162 206 119 52 27 5 1 598 2331

0 1 2 5 7 10 8 17 7 9 5 2 1 0 0 26 100

0 1 2 7 10 13 10 23 9 12 7 3 2 0 0 100

Az általános iskolások 68%-a 10 éves kora előtt már internetezett, a középiskolásoknak viszont csak 23%-a.


Internetes tevékenységek szörfölés, szórakozás


Mobilkészülékek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

• A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját. • Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják. • Tíz készülékből hét okostelefon. • Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is.

A 8-14 év közötti gyerekek 59%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal, ez az arány változatlan 2008-hoz képest. Az idősebb, 12-14 éves gyerekek körében a penetráció 75%-os, valamint az átlagosnál magasabb, 65%-os Budapesten. A készülékek 11%-a okostelefon, 20%-a egyszerű „alaptelefon”, amely nem képes multimédia tartalmak lejátszására vagy fényképezésre. (Forrás: Ipsos)

Hány éves voltál, amikor megkaptad az első mobiltelefonodat? említés, db

említés, %

3

8

0,3

4 5 6 7 8 9 10 11 12

6 29 101 165 298 287 566 252 310

0,3 1 4 7 13 13 25 11 14

13 14 15 16 17 Total

135 101 31 3 2 2294

6 4 1 0,1 0,1 100

Hányadik az a mobiltelefonod, amit most használsz? említés, db

említés, %

1

139

6

2 3 4 5 6 7 8 9 vagy több Total

331 573 425 355 192 103 48 131 2297

14 25 19 16 8 5 2 6 100


74% mobiltelefonján keresztül (is) használja a közösségi oldalakat.

Élménytársadalom a Facebook-galaxisban


A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. Hamvas Béla: Patmosz


Facebook-használók Magyarországon

A 13-17 éves magyar Facebook-felhasználók 2/3-a mobileszközről (vagy mobileszközről is) szokta használni az oldalt.


A lájkolás inkább „lányos dolog”.


Lájkolás lányok: hírességek, márkák; fiúk: politikusok, pártok

Posztolás/követés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet


A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos, vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat.

Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban mások követése.

A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások élete, gondolatai, fotói iránt – legalább hetente néhányszor nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.


Facebook sztárok és csodálóik

A Facebook sztárok jellemzően offline és online is aktívak (nem csak a közösségi oldalakon).

A Facebook sztárok példaképei gyakran médiaszereplők. A csodálók a „hús-vér” emberekre szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják követendő személynek ismerőseiket. A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása alatt állnak. A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja, hogy örökre külföldre költözzön.


A szép élet projektje – a bizonytalanság és kiábrándulás problematikus következményeivel együtt – olyan dinamikus motivációs együttessé áll össze, amelyből

új kollektív struktúrák képződnek. Gerhard Schulze




Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat, annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán a tartalmak hitelességéről: (%)

Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat: amit a szüleimtől hallok amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok amit a Wikipedián olvasok amit a közszolgálati televíziókban hallok (pl. Magyar Televízió, Magyar Rádió) amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl. mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió) amit a barátaimtól hallok amit a kereskedelmi rádiókban hallok amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2, RTL Klub) látok amit az interneten olvasok (látok, hallok) általában amit az ismerőseim megosztanak a Facebook-on (vagy más hasonló oldalakon) amit a reklámokban hallok

tanultak róla nem tanultak róla szinte többnyire szinte szinte többnyire szinte többnyire többnyire sose nem mindig sose nem mindig elhiszem elhiszem hiszem el hiszem el elhiszem hiszem el hiszem el elhiszem 2 2 36 61 2 4 37 58 3

5

57

36

3

10

59

29

6

13

48

33

7

13

45

36

7

17

49

26

11

17

48

24

9

19

48

24

12

17

51

21

2 13

11 25

72 49

15 13

3 14

16 25

64 46

18 16

16

27

46

11

12

28

42

18

6

39

50

6

9

38

46

8

12

44

40

5

13

46

35

6

46

36

15

3

40

37

18

5


2013: Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat, amiket… szinte mindig elhiszem

többnyire elhiszem

többnyire nem hiszem el

szinte sose hiszem el

amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok/amit a tanáraid mondanak 2009

33

49

12

6

2011

35

49

9

6

2013*

30

58

9

3


Mennyire hiszi el azokat a híreket, információkat, amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraitól hall annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán az internetről és a médiáról általában? szinte sose hiszem el

többnyire nem hiszem el

többnyire elhiszem

szinte mindig elhiszem

tanultak róla

2

8

59

31

nem tanultak róla

5

16

50

29

Azok a diákok, akik tanultak már a médiáról és/vagy az internetről az iskolában jobban hisznek oktatóiknak, mint akik még nem tanultak ilyen témákról. Elgondolkodtató, hogy ennek mi az oka? Azért mert a tanárok ilyen dolgokat mondanak (pl. a valós életben is jól hasznosítható) hitelesebbé válnak, vagy mert azok a tanárok tanítanak ilyet, akik foglalkoznak a gyerekekkel, és ezáltal nekik jobban hisznek…


Adatelemzés: Danó Györgyi

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. László Miklós. A hatástól az értésig 2013

Recommend Documents