OKTATÁSI MINISZTER
TERVEZET
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetekről
Budapest, 2006. március
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Előzmények
Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozást jelenleg az iskolaszövetkezetekről szóló 159/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet tartalmazza az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 1. § (3) bekezdésének alapján, hatálya mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézmények mellett, azok részvételével működő szövetkezetekre kiterjed. A jogi szabályozás alapvetően megfelelt az igényeknek, a kormányrendelet módosítására az elmúlt öt év során nem volt szükség. Hosszú előkészítő munka után, az Országgyűlés 2005. december 19. napján fogadta el, és 2006. január 4. napján került kihirdetésre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt (továbbiakban: Sztv.), amely 2006. július 1. napján fog hatályba lépni. Az Sztv. 107. § (3) bekezdése alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a törvény keretei között a szociális szövetkezetekre, a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetekre, valamint a közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat. Az Sztv. 107. (4) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabály az iskolaszövetkezet tagságával, tagsági jogviszonyával, vagyoni hozzájárulásával, szervezeti felépítésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatosan az általános szabályoktól eltérő szabályokat állapítson meg. Az Sztv. leglényegesebb eltérése az iskolaszövetkezetek vonatkozásában a jelenleg még hatályos szabályozástól az, hogy egyfelől az iskolaszövetkezetet az újonnan megalkotásra kerülő szociális szövetkezet típusaként határozza meg, másfelől – jogi szabályozást tekintve – elválasztja egymástól a közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény részvételével működő iskolaszövetkezeteket. 2. Tartalmi összefoglaló, az előterjesztés indoklása Az Sztv. megalkotása során egyik alapvető cél a szövetkezetekre vonatkozó egységes szabályozás kidolgozása volt. Ennek érdekében az Sztv. számos, a jelenleg hatályos iskolaszövetkezeti kormányrendeletben megfogalmazott rendelkezést törvényi szintre emelt, ezzel biztosította, hogy ezek – az iskolaszövetkezetek tagsági körének az általánostól eltérő jellege miatt szükséges – alapvetően garanciális jellegű előírások továbbra is vonatkozzanak mindkét oktatási intézményi kör részvételével alapított iskolaszövetkezetekre. Ezen túlmenően a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy az iskolaszövetkezetek speciális helyzetére tekintettel elegendő az, hogy kizárólag a közoktatási intézmények mellett működő iskolaszövetkezetekre vonatkozólag kapjon a Kormány felhatalmazást további szabályozás kialakítására.
2
Ennek indoka egyfelől az, hogy a köz- és felsőoktatási intézmények státusza eltérő (a közoktatási intézmények alapvetően önkormányzati fenntartású oktatási intézmények), másfelől az, hogy a tagsági kör életkora is eltérő, a közoktatási intézmények mellett működő iskolaszövetkezetek esetében alapvetően kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személyekről van szó. Tartalmilag az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet a jelenleg még hatályos 159/2001. (IX. 12.) Korm. r.-nek azon – az Sztv. szabályozásával összhangba hozott – előírásait foglalja magába, amelyek nem kerültek a Sztv.-ben törvényi szinten rögzítésre, ugyanakkor olyan kérdéseket érintenek, amelyek szabályozása a közoktatási intézményi tag részvételével működő iskolaszövetkezetek esetében feltétlenül indokolt.
3
A Kormány …/2006. (…) Korm. rendelete a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetekről A Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szt.) 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (Az Szt. 1. §-ához) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartótól függetlenül a gimnáziumra, szakközépiskolára, szakiskolára, alapfokú művészetoktatási intézményre (a továbbiakban együtt: iskola), a diákotthonra és kollégiumra (a továbbiakban a diákotthon és kollégium együtt: kollégium; a kollégium és az iskola együtt: közoktatási intézmény); b) a közoktatási intézmény fenntartójára, c) a közoktatási intézmény tanulóira, d) a közoktatási intézményben foglalkoztatottakra, e) a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetre (továbbiakban: iskolaszövetkezet) és benne foglalkoztatottakra. 2. § (Az Szt. 8. §-ához) (1)
Az iskolaszövetkezet tevékenységének és döntésének összhangban kell állnia az oktatási intézmény pedagógiai célkitűzéseivel, nem veszélyeztetheti annak működését, a közoktatási intézményben folytatott tanulmányokat.
(2)
Az iskolaszövetkezet hozzájárul a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához.
(3)
Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez.
(4)
Ha az iskolaszövetkezet szakiskolában vagy szakközépiskolában jön létre, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet is elláthatja, feltéve, hogy rendelkezik a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel.
4
3. § (Az Szt. 10-14. §-ához) (1)
Az iskolaszövetkezet alapítója és tagja az lehet, aki az adott közoktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, illetve az adott közoktatási intézménnyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesített, továbbá az, akinek a gyermeke - beleértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket (a továbbiakban együtt: gyermek) - az adott közoktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll.
(2)
Az iskolaszövetkezet létrejöttéhez az szükséges, hogy alapításában és működésében a közoktatási intézmény részt vegyen.
(3)
Több közoktatási intézményben tanulók egy közös iskolaszövetkezetet is létrehozhatnak, ha valamennyi közoktatási intézmény részt vesz az iskolaszövetkezet alapításában. Ha az iskolaszövetkezetet több közoktatási intézmény részvételével hozzák létre, az iskolaszövetkezet működésével kapcsolatos, a közoktatási intézményt, annak vezetőjét vagy érdek-képviseleti szervezetét megillető jogosítványokat közösen gyakorolhatják az érdekeltek által kialakított eljárási rendben meghatározottak szerint.
(4)
A közoktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha erre az alapító okirata felhatalmazza. 4. §
(1)
Az iskolaszövetkezet alakuló közgyűlésére meg kell hívni a kiskorú törvényes képviselőjét.
(2)
Kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez - a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése, a tagsági megállapodás megkötése, a tag személyes közreműködése, a tag vagyoni hozzájárulása kérdéseiben - a törvényes képviselője beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására van szükség.
(3)
A közoktatási intézmény vezetője az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyását abban az esetben tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti a közoktatási intézmény működését, feltéve, hogy e körülményre - az okok és a kért változtatás megjelölésével - a közgyűlés figyelmét felhívta, és azok megszüntetésére legalább harmincnapos határidőt biztosított, azonban a felhívása eredménytelen maradt. 5. §
(1)
Az iskolaszövetkezet alapszabálya megengedheti a tagsági jogviszony létesítését azoknak is, akik nem az adott közoktatási intézménnyel állnak tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyban. E kérdés szabályozásához be kell szerezni a közoktatási intézmény fenntartójának egyetértését.
(2)
Ha a szövetkezetet tanulók hozták létre és a közoktatási intézmény a szövetkezet megalakulása után kéri felvételét, a közoktatási intézmény tagsági jogviszonyának létrejöttével a szövetkezet iskolaszövetkezetté alakulhat át.
(3)
Az iskolaszövetkezet székhelye a közoktatási intézmény, több közoktatási intézmény részvételével működő iskolaszövetkezet esetén az alapszabályban megjelölt közoktatási intézmény.
5
6. § (Az Szt. 20-27. §-ához) (1)
A közgyűlésre meg kell hívni a kiskorú tag törvényes képviselőjét. A törvényes képviselő távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.
(2)
Kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását a következő esetekben: a) az alapszabály megállapítása, módosítása a 4. § (2) bekezdésében meghatározott körben, b) az igazgatóság tagjai és az igazgatóság elnöke (ügyvezető elnöke), a felügyelő bizottság tagjai, könyvvizsgáló választása, visszahívása, díjazásának megállapítása, c) az iskolaszövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítése, d) az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés, e) a pótbefizetés elrendelése, f) az iskolaszövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindítása, g) az iskolaszövetkezet más iskolaszövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint az iskolaszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának és az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása, h) a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyása, i) az iskolaszövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.
(3)
A (2) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.
(4)
Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat és a fenntartó képviselője.
7. § (Az Szt. 56. §-ához) (1)
Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizenhatodik életévét még nem töltötte be – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a közoktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, illetve, amely kapcsolódik a közoktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez. E kérdésnek az alapszabályban történő meghatározásához be kell szerezni az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) egyetértését.
(2)
Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel, a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok megtartásával vehet részt.
(3)
Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése keretében meg kell határozni a gyakorlati képzés során előállított termékek értékesítésével és az ebből származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket.
(4)
A tizenhatodik életév elérése előtt munkavégzési kötelezettség a Munka Törvénykönyve 72. §-ában meghatározott szerint, a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével írható elő.
6
(5)
Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet tagjaival a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - tanulószerződést is köthet. 8. § (Az Szt. 61-64. §-ához)
(1)
A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói vagy a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnésével.
(2)
Ha az alapszabály megengedi, a tanulói vagy kollégiumi jogviszony megszűnése után is fenntartható az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, amennyiben az iskolaszövetkezet tagja felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, és ehhez az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködés keretében segítséget nyújt.
(3)
Megszűnik a szülő tagsági jogviszonya gyermeke tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyának megszűnésével.
(4)
Ha a tagsági jogviszony alapja a foglalkoztatási jogviszony, megszűnik annak a tagsági jogviszonya, akinek az adott közoktatási intézményben megszűnik a foglalkoztatási jogviszonya. 9. §
Ez a rendelet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy a hatályba lépés napján már működő, bejegyzett iskolaszövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek alapszabályukat e rendeletnek megfelelően módosítani.
Budapest, 2006. március „….” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
7
