2 Dr. Váradi József helyettes államtitkár az NHP/OHP Nemzeti Bizottság elnöke: MEGNYITÓ ELŐADÁS AZ ÚJJÁALAKULT NEMZETI BIZOTTSÁG ELSŐ PLENÁRIS ÜLÉSÉN (Budapest, 2003. április 2.) Tisztelt Nemzeti Bizottság, kedves Kollégák, Hölgyeim és Uraim! Üdvözlöm Önöket, mint egy csaknem négy évtizede jogfolytonosan és eredményesen működő, az idők követelményeinek megfelelően napjainkban újjászerveződő testület tagjait: mindazokat, akik hosszú évek, sőt évtizedek óta részt vesznek Nemzeti Bizottságunk munkájában, s megkülönböztetett tisztelettel azokat, akik elfogadva felkérésemet, most kapcsolódnak be tevékenységünkbe. 1. A magyar Nemzeti Bizottság története Engedjék meg, hogy bevezetésképpen röviden visszapillantsak testületünk létrejöttének előzményeire és eddigi majd’ négy évtizedes történetére. Közismert tény, amelyet tapasztalataik alapján éppen a tisztelt jelenlévők tudnának a leginkább megerősíteni, hogy Magyarország gazdasági életében, az ország földrajzi fekvéséből következően, az átlagost lényegesen meghaladó fontosságú – talán csak Hollandiáéhoz hasonlítható – szerepet játszott és játszik a vizek ellen és a vízkészletekért való küzdelem. Azt is tudjuk, hogy a hatékony vízügyi beavatkozások egyik legfontosabb alappillére a hidrológia tudománya.. Nem véletlen, hogy a magyar hidrológia Bogdánffy Ödön, Kvassay Jenő, Sajó Elemér, az idén éppen 100 éve született és a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén megidézett Lászlóffy Woldemár és még sok más kiváló szakemberünk által fémjelzett vonulata világszerte ismertséget és elismertséget szerzett a magyar hidrológus társadalomnak. 1.1. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium (NHD) Az UNESCO – felismerve a vízkészletekkel való céltudatos gazdálkodás és a vízkészletek védelmének világszerte rohamosan fokozódó jelentőségét, valamint e tevékenységek információs és tudományos megalapozásának a szükségességét – 1965-ben megindította a Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot (NHD). A magyar hidrológusok azonnal bekapcsolódtak a Decennium munkájába, amelynek hazai koordinálására már 1965-ben magas rangú személyiségekből és nemzetközileg elismert hidrológusokból álló NHD Magyar Nemzi Bizottság alakult. A Decennium időszakának hazai kiemelkedő eseményei:
–
az ország hidrológiai kísérleti és tájjelemző vízgyűjtő-hálózatának kiépítése s e tárgykörben nagysikerű nemzetközi szimpózium megrendezése,
–
az UNESCO támogatásával nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam-sorozat szervezése s mind a mai napig évenkénti megtartása,
–
1974-ben angol nyelvű kiadvány megjelentetése az NHD keretében elért hazai tudományos eredményekről.
1.2. A Nemzetközi Hidrológiai Program (NHP) Az UNESCO a Decennium 1974.évi befejezése után, határidő nélküli folyamatos tevékenységként 1975-ben megindította a Nemzetközi Hidrológiai Programot (NHP). Ennek munkáját az NHP Kormányközi Tanácsa irányítja, amelynek egyidejűleg 30 UNESCO-ország a tagja; a tagországokat 4–4 évre az UNESCO Közgyűlése választja. (Magyarország a 2003-ban záródó 4 éves időszakban tagja az UNESCO Kormányközi Tanácsának). Az NHP legfelsőbb Irányító Testületének (IHP Bureau) a 2002–2004 időszakban, Holló Gyula személyében, magyar alelnöke is van. Az NHP munkája 6 éves fázisokra tagolódik; jelenleg a 2002-től 2007-ig tartó hatodik fázis van folyamatban, amelynek munkaterve öt fő témacsoportra tagolódik: 1. Globális változások és a vízkészletek 2. Integrált vízgyűjtő- és víztartó-dinamika 3. Élőhelyek hidrológiája 4. A víz és a társadalom 5. Vízügyi oktatás és továbbképzés Az NHP feladatainak megvalósításához szükséges szervezési teendők ellátása (munkaterv-összeállítás, egyeztetés, értekezletek és tudományos rendezvények összehívása és lebonyolítása, kiadvány-megjelentetések, stb.) az UNESCO párizsi központjában működő Vízügy-tudományi Osztályon tevékenykedő NHP-titkárság feladata. Az utóbbi osztály vezetője és egyben az UNESCO Természettudományi Szektorának főigazgató-helyettese 1990 óta neves kollégánk, Szöllősi-Nagy András professzor, akitől alig két hónapja terjedelmes interjút olvashattunk az egyik hazai napilapban. Az NHP-vel kapcsolatos tevékenységeket a legtöbb UNESCO-országban NHP Nemzeti Bizottságok irányítják. 1.3. A magyar NHP/OHP Nemzeti Bizottság megalakulása Magyarország NHP Nemzeti Bizottsága az 1975. évi indulás óta tevékenyen és sikeresen működött. Elnökei időrendben Breinich Miklós, Kovács György (akadémikus) és Tarnóy András voltak. A titkári teendőket mind a Decennium, mind az NHP idején, egészen 1992-ig, elismerésre méltó tudományos színvonalon és áldozatos munkaráfordítással. Major Pál kollégánk látta el. Az NHP első 15 évében
elért legfontosabb hazai eredményekről, Starasolszky Ödön szerkesztésében, egy 1990-ben megjelent, igen tartalmas angol nyelvű kiadványunk számolt be. Az 1990.évi rendszerváltás után létrejött Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM), mint az állami keretekben megvalósuló hazai hidrológiai tevékenységet irányító főhatóság, tíz éve,1993-ban időszerűnek látta az NHP Magyar Nemzeti Bizottság újjászervezését, egyidejűleg kiterjesztve a Bizottság illetékességi körét a WMO Operatív Hidrológiai Programjának (OHP) hazai programjára, amint az pl. Németországban már korábban, Ukrajnában pedig utóbb megtörtént és jól bevált. Az így létrejött 30 tagú NHP/OHP Nemzeti Bizottságunk (NB) tagjai egyrészt a hazai hidrológiai tevékenységekben elsődlegesen érintett intézmények vezetői ill. képviselői, másrészt kutatói eredményeik alapján egyénileg felkért szakértők voltak. A Bizottság elnöke az 1993.évi megalakulástól 2002-ig Hajós Béla helyettes államtitkár, két albizottsága közül az Intéző Bizottságé (IB) Holló Gyula, a Tudományos Albizottságé pedig, időrendben Tarnóy András, Wisnovszky Iván és Bakonyi Péter voltak. 2. A Nemzeti Bizottság újjászervezése 2002. májusában Hajós Béla NB-elnök szükségesnek ítélte az immár 10 esztendeje eredményesen működő Nemzeti Bizottság személyi összetételének felfrissítését, lehetőség szerinti fiatalítását. Ennek érdekében az NB akkori tagjaihoz körlevelet intézett, amelyben a további együttműködési készségükről szóló nyilatkozataikat és az NB további működésére – ezen belül az újonnan felkérendő NB-tagokra – vonatkozó tanácsaikat kérte. A körlevélre beérkezett és feldolgozott válaszok alapján az NB Intéző Bizottsága a válaszolókat 3 csoportba sorolta: a leköszönő régi NB-tagok, a bizottsági tevékenységük folytatására kész régi NBtagok, valamint az újonnan felkérendő NB-tagok csoportjára. A munkáját idén megkezdő, új NB-hez való csatlakozásra az utóbbi két csoportba sorolt szakértők kaptak felkérést, amelynek elfogadásáról írásban nyiltakoztak.6 Mint láthatják, az NB új elnökéül az NB-t alapító és működtető főhatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetője, Kóródi Mária miniszter asszony – az eddigi elnök nyugdíjba vonulása miatti, 10 éven végzett eredményes munkájának elismerése melletti felmentését követően – személyemet nevezte ki. Az NB alelnöki tisztségének betöltésére – az NB-ben folyó, a WMO-val kapcsolatos tevékenységek erősítése érdekében – a WMO állandó magyarországi képviselőjét, Mersich Iván urat, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét kértem fel. A többi tisztségviselő (albizottsági elnökök, titkárok) személye nem változott a 2002.évihez képest. 3. Működési Szabályzat A jelen NB-ülés meghívójának másik mellékleteként valamennyien kézhez vették az NB 1993-ban elfogadott és 2003-ban csekély mértékben frissített Működési Szabályzatát7 (amelynek az esetleg célszerűnek ítélt további módosításaira már 6
Az újjáalakult NHP/OHP Nemzeti Bizottság személyi összetételéről az NHP/OHP Híradó jelen füzetének a 5. sz. közleménye tájékoztat. 7 Az újjáalakult NHP/OHP Nemzeti Bizottságának Működési Szabályzata az NHP/OHP Híradó jelen füzetének az 4. sz. cikkében olvasható.
Önöktől várunk indítványokat). Ebből a szabályzatból kitűnik, hogy az – évente egyszer vagy kétszer ülésező – Nemzeti Bizottság fő feladta: az UNESCO/NHP, a WMO/OHP, valamint a tudományos és operatív hidrológiát művelő hazai intézmények és egyéni kutatók közötti együttműködés folyamatos fenntartása és szorgalmazása, ennek érdekében az NHP és OHP munkaterveinek hazai megismertetése és véleményeztetése, nemzetközi munkacsoportokba magyar szakértők delegálása, külföldi konferenciákon a magyar részvétel elősegítése, hazai konferenciák megszervezése, stb. Ugyancsak a Működési Szabályzat írja elő az NB VITUKI-ba telepített titkárságának folyamatosan ellátandó operatív feladatait. Az utóbbiak közé tartozik az NHP/OHP Híradó elnevezésű – hazai és külföldi konferenciákról ill. tárgyalásokról szóló beszámolókat, átvett közérdekű sajtóközleményeket, valamint rendezvénynaptárt és kiadványjegyzéket is tartalmazó – tájékoztató kb. évi 4 füzetének a közreadása, a párizsi UNESCO/NHP titkárság, valamint a genfi WMO/OHP titkárság igény szerinti tájékoztatása, közreműködés az NHP Governance Committee elnevezésű testületének földrajzi régiónkénti (ún. elektori csoportonkénti) értekezletek szervezésére irányuló tevékenységében, Magyarország képviselete az NHP keretében folyó, FRIEND ill. AMHY elnevezésű nemzetközi hidrológiai együttműködésekben, az érkező kiadványok és egyéb információk hatékony áramlásának a biztosítása, stb. 4. Az NB szerepe a Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének koordinálásában Az NHP folyamatban lévő hatodik fázisának – akárcsak megelőző, ötödik fázisának – munkatervébe szorosan illeszkedik a Duna-vízgyűjtőbeli, immár 13 ország, több mint 3 évtizedre visszatekintő, példaszerűen eredményes, országhatárokon átnyúló hidrológiai együttműködése, amelyben a magyar hidrológusok – mindenekelőtt Stelczer Károly –, hazánk érdekeit felismerve, kezdettől fogva kezdeményező és lendítő szerepet játszottak és játszanak. Ezt bizonyítja, többek között, a közös munka eredményeként 1986-ben kiadott DunaMonográfia szintetizáló vízmérleg-fejezetének Budapesten történt önálló összeállítása és az a tény, hogy a Monográfia azóta megjelent 7 tematikus kiegészítő kötete közül 3 kötet koordinátora ill. szerzője magyar volt: Rákóczi László, Neppel Ferenc és id. Goda László. A 2003-2005 időszakban a magyar hidrológusok ill. Nemzeti Bizottságunk felelőssége a Duna-vízgyűjtőbeli együttműködésben tovább nő, mivel az együttműködés eddigi koordinátoraitól – a Német, az Osztrák és a Szlovák NHP Nemzeti Bizottságtól – vízrajzi rendben megállapodásszerűen lefelé haladva, átvettük ezt a tisztséget. A Duna-vízgyűjtőbeli országok nagy múltú hidrológiai együttműködésének a jelentőségét a szófiai Duna-védelmi konvenció (ICPDR) és különösen az Európai Unió – egész vízgyűjtőkre kiterjedő állapotfelvételt és tervezést szorgalmazó – vízkeretirányelvei tükrében, a teljes területével a Duna-vízgyűjtőben elhelyezkedő hazánk szempontjából nem lehet túlbecsülni.
Ezt az együttműködést, annak eddigi eredményeit és időszerű – a magyar koordinációval összefüggő – feladatait, ülésünk napirendjének 5. pontja keretében, Nemzeti Bizottságunk titkára, Domokos Miklós fogja majd ismertetni.8 Tisztelt Nemzeti Bizottság, Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy megköszönjem kitűntető figyelmüket, mindenekelőtt pedig azt, hogy megtisztelő módon elfogadták a Nemzeti Bizottságunk tagságára ill. benne tisztségek viselésére szóló felkérésemet. Egyben kérem esetleges szíves észrevételeiket, kéréseiket és tanácsaikat az elhangzottakhoz, főképpen pedig áldozatos együttműködésüket a Nemzeti Bizottságunkra váró feladatok teljesítésében.
8
Az előadás kivonata az NHP/OHP Híradó 2001/2. füzetében olvasható.
