ÓFEHÉRTÓI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Készítette: Szabó Jánosné ÁMK igazgató 2015.08.17.
1
A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011.
(XII.
31.)
Korm.
Rendelet
az
államháztartásról
szóló
törvény
végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011.
évi
CXII.
Törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 8 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja és célja...................................... 8 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, nyilvánossága, időbeli hatálya ............ 8 1.3 Az intézmények működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok ............. 9 2. Az alapító okiratban foglaltak részletezése, szabályozások ........................................... 10 3. Az ÁMK szervezeti felépítése, struktúrája ...................................................................... 16 4. Intézményegységek bemutatása ........................................................................................ 17 4.1 Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde........................................................ 17 4.2 A művelődési ház és könyvtár intézményegység ........................................................... 17 4.3 Konyha –funkcionális- szervezeti egység ....................................................................... 19 5. Az intézmények működése................................................................................................. 20 5.1 Vezetői testület tagjai ...................................................................................................... 20 5.2 A vezetői értekezlet feladata ........................................................................................... 20 5.3 A vezetési, utasítási, intézkedési jog gyakorlása ............................................................ 20 5.4 Intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje ........................................................ 21 5.5 Az ÁMK igazgatója ........................................................................................................ 22 5.6 Intézményegység-vezető /élelmezésvezető, közm. szakember/ ..................................... 23 5.7 A munkakörökhöz tartózó feladat — és hatáskörök ....................................................... 23 5.8 Hatáskörök átruházása .................................................................................................... 24 5.9 A munkaköri leírás tartalmazza ...................................................................................... 24 5.10 Helyettesítés rendje ....................................................................................................... 24 5.11 Külső kapcsolatok ......................................................................................................... 25 5.12 Az ÁMK létesítmények használati rendje .................................................................... 25 5.13 Nyitva tartás .................................................................................................................. 26 6. Óvó – védő előírások .......................................................................................................... 27 6.1 Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................. 27 6.2 Baleset esetén a pedagógus és más alkalmazottak feladatai ........................................... 28 6.3 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................. 29 6.4 Belépés és benntartózkodás általános rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK-val .................................................................................................. 29 3
7. Kastélykert Óvoda és egységes Óvoda – Bölcsőde .......................................................... 30 7.1 Az intézmény működése ................................................................................................. 30 7.1.1 A működés rendje, felvétel jogviszony létesítésére .................................................. 30 7.1.2 A nyitva tartás rendje ................................................................................................ 31 7.1.3 A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések .................................................................... 32 7.2 Az alkalmazottak ............................................................................................................ 35 7.2.1 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje ......................... 35 7.2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................... 37 7.2.3 A vezetők közötti feladatmegosztás, kapcsolattartás rendje, formája /NKT.69/ ...... 42 7.2.4 AzÁMK igazgató és a helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........ 44 7.2.5 Az Intézményvezető helyettes feladata .................................................................... 45 7.2.6 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása /20/2012. 117.§/ ................ 47 7.2.7 A kiadmányozás állásrendje ..................................................................................... 56 7.3 A szülői szervezet és az intézmény közötti kapcsolattartás ............................................ 57 7.3.1 A vezetők és az intézményi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái, rendje /20/2012.118 ás a Knt.71 §/ ............................................................................................... 57 7.3.2 A szülői szervezet és az Igazgató közötti kapcsolattartás rendje ............................. 57 7.3.3 A szülői szervezet részére biztosított jogok ............................................................. 58 7.3.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................... 61 7.3.5 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................ 66 7.4 Óvó – védő előírások ...................................................................................................... 69 7.4.1 Intézményi védő, óvó előírások /20/2012. 117§, 168.§ 170.§/ ................................ 69 7.4.2 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ...................................................................................................................... 75 7.4.3 Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az intézményegységeiben való benntartózkodás során .......................................................... 76 7.4.4 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ................................... 78 7.5 Iratkezelés ....................................................................................................................... 82 7.5.1 Az iratkezelés rendje: /20/2012.84.§-106.§-ig/ ........................................................ 82 7.5.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje . 86 8. Az SZMSZ kiegészítése ..................................................................................................... 91 8.1 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé ..................................................................... 91 4
8.2 Lobogózás szabályai ....................................................................................................... 92 8.3 A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása ............................................... 92 8.4 Hivatali titok megőrzése ................................................................................................. 93 8.5 A telefonhasználat eljárásrendje ..................................................................................... 93 8.6 A helyiségek használati rendje ........................................................................................ 93 9. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 94 9.1 Az SZMSZ nyilvánossága .............................................................................................. 95 9.2 Záradék ........................................................................................................................... 95 10. Mellékletek ........................................................................................................................ 97 10.1 Könyvtár működése (A könyvtár működési szabályzata)............................................. 98 10.2 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat ..................................................................... 110 10.3 Munkaköri leírás minták ............................................................................................. 124
5
AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (R.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013.
(II.26.) EMMI rendelet
a pedagógiai szakszolgálati
intézmények
működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
6
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások
7
1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja és célja A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik a szervezeti és működési szabályzat megalkotása. Meghatározza a köznevelési intézmény működésére, az intézmény szervezeti felépítésére, külső és belső kapcsolataira vonatkozó továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, nyilvánossága, időbeli hatálya A szabályzat az ÁMK igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 2013.03.25.-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően történik. Módosítása: az ÁMK igazgatójának hatásköre, módosítást kezdeményezhet az alkalmazotti közösség. A kihirdetés napja: Személyi hatálya kiterjed: /kötelező érvényű/ Az intézménnyel jogviszonyban álló munkavállalókra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmények területén munkát végzőkre,
illetve
azokra,
akik
részt
vesznek
megvalósításában, programjaikon Gyerekekre. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).
8
az
intézmény
feladatainak
Területi hatálya kiterjed: Az intézmény területeire, Az intézmény által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmakra, külső kapcsolati alkalmakra. Jelen szervezeti és működési szabályzat nyilvános, megtekinthető az intézmények irodáiban, a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde honlapján, és a Köznevelési Információs Rendszer felületén. Az ÁMK intézményegységeiben folyó köznevelési tevékenységekre a közoktatási törvényt és végrehajtási rendeleteit, a nemzeti köznevelés, a kulturális és közművelődési tevékenységek ellátására és irányítására a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokat, a gazdálkodással kapcsolatban a számvitelről szóló, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított törvényt és a mindenkori költségvetési törvényt kell alkalmazni. Az ÁMK működésére alkalmazni kell az összevont művelődési intézményekről szóló, többször módosított miniszteri rendeletet
1.3 Az intézmények szabályzatok
működési
rendjét
meghatározó
dokumentumok,
Alapító okirat Vezetői pályázat Szervezeti és Működési Szabályzat ÉRTED-VELED Pedagógiai Program Házirend Éves munkaterv / ÁMK, Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde / Belső önértékelési szabályzat Könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat 9
Munkavédelmi Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata A vezető folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat: mind a stratégiai, mind az operatív irányítás megvalósítása miatt. Ezek a működést befolyásoló dokumentumok. A pedagógusokat is tájékoztatja – digitális és papír alapon – a munkájukat érintő jogszabályi változásokról.
2. Az alapító okiratban foglaltak részletezése, szabályozások 1. A költségvetési szerv neve Ófehértói Általános Művelődési Központ 2. OM azonosító 202 228 3. A költségvetési szerv székhelye Ófehértó, Szent István utca 2. 4.A költségvetési szerv típusa: Önállóan működő költségvetési szerv 5. Az alapító okirat Kelte: 2015.04.13. 6. Az alapító okirat azonosítója Ófehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 38/2015.(IV.13.) Kt.sz. határozata 7. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma 8. Jogszabályban meghatározott közfeladata 10
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§-a alapján: óvodai ellátás kulturális szolgáltatás, a helyi közművelődési tevékenységtámogatása, a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása 9. A költségvetési szerv (köznevelési intézmény) alaptevékenysége Gondoskodik az óvodáskorúak neveléséről, ellátja 2 éves kortól a gyermekek gondozását.
Szakágazat száma
Szakágazat megnevezése
851020
Óvodai nevelés
Szakfeladat száma
Szakfeladat megnevezése Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés
851011
alapprogramja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
Szakfeladat száma
Szakfeladat megnevezése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Jogszabály:
851012
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról
11
A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről törvény 4.§ 25. pontjának értelmezése alapján sajátos nevelési
igényű
gyermek,
az
a
különleges
bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság
együttes
előfordulása
esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,
figyelem-
vagy
magatartásszabályozási
zavarral) küzd, továbbá az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, küzd,
magatartásszabályozási
közösségbe
való
személyiségfejlődése
hiányosságokkal
beilleszkedése,
nehezített
vagy
továbbá sajátos
tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 851013
Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 32/1997.(XI.5.) MKM a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit.
889101 562912 562913 562917
Bölcsődei
ellátás:
egységes
óvoda-bölcsődei
csoportban gondozza a 2 éves gyermekeket Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai étkeztetés Munkahelyi étkeztetés 12
889921
Szociális étkeztetés
10. Művelődési ház és könyvtár
Szakfeladat száma
Szakfeladat megnevezése
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910501
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk
910502 680002
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
11. A költségvetési szerv működési köre Ófehértó Község közigazgatási területe 12. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv jogállása: jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő költségvetési szerv. Költségvetése és beszámolója beépül az Ófehértói Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésébe és beszámolójába. 13. A költségvetési szerv, alapítói jog gyakorlója Ófehértó Község Önkormányzata, 4558. Ófehértó, Alkotmány út 54. 14. A költségvetési szerv alapításának éve 2011. augusztus 1. 15. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve: Ófehértó Község Önkormányzat Képviselő-testülete, 4558.Ófehértó, Alkotmány út 54.
13
16. A költségvetési szerv fenntartó és működtető szerve: Ófehértó Község Önkormányzata, 4558.Ófehértó, Alkotmány út 54. 17. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke A költségvetési szerv vállalkozási és kiegészítő tevékenységet nem folytat. 18. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény 2 éves kortól a gyermek tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, és az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Bölcsődei gondozás, nevelés országos alapprogramja szerint elkészített ÉRTED-VELED pedagógiai program szabályozza. A költségvetési szerv gyermekcsoportjainak száma: 4 csoport / 3 óvodai és 1 egységes óvoda-bölcsődei / Felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és szülők is. Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. A
nyilvántartott
személyes
és
különleges
adatok
kezeléséről,
továbbításáról,
nyilvánosságra hozataláról az intézmény Adatkezelési Szabályzata rendelkezik.(SZMSZ melléklete) 19. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A közintézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: a közösségi ház, az óvoda és a könyvtár épülete hrsz. 924; 8; 11/3
14
Az ingatlanok feletti rendelkezés joga Ófehértó Község Önkormányzatát illeti nem. A vagyon-leltárban szereplő ingó vagyon feletti rendelkezés joga a fenntartó önkormányzatot illeti meg. Az intézmény sem az ingóságokat, sem az ingatlanokat nem idegenítheti el. Minden, a működés során kapott adományok vagy pályázaton elnyert támogatás és eszköz a fenntartó tulajdonát képezi. 20. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az ÁMK igazgatója felel, valamint az intézmény és a fenntartó között meglévő mindenkor hatályos EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS alapján kell elvégezni. 21. Aláírási jogkör Az intézmény nevében kiadmányozási, aláírási jogköre az igazgatónak van. (polgármester). Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a munkaközösség-vezető írja alá. 22. Bélyegzőhasználati jogkör Bélyegzőt az intézményvezető, a munkaközösség-vezető, az intézményegység-vezetők használhatják. A használaton kívüli bélyegzőt el kell zárni. A bélyegzőkről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a pecsét lenyomatát és azt, hogy ki a felelős a megőrzéséért.
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: „Hosszú bélyegző: Az intézmény neve, Körbélyegző: Középen címer, körben az címe adószáma
intézmény neve, címe 15
3. Az ÁMK szervezeti felépítése, struktúrája Az ÁMK igazgató felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője a polgármester gyakorolja. A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) bek. Meghatározottakon túl előírja, megköveteli: az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért a
tervezési,
gazdálkodási,
finanszírozási,
adatszolgáltatási,
beszámolási,
információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért az intézményi számviteli rendért a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. Az intézmény belső kontroll rendszer megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a fenntartó vezetője a felelős. A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és
gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési
feladatokat.
16
A belső ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy az ÁMK a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettséget.
4. Intézményegységek bemutatása 4.1 Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde Engedélyezett létszám: Óvodapedagógus: 8 fő A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 4 fő (3 dajka,1 kisgyermeknevelő) Gyerek létszám: 100 (három óvodai és egy óvoda-bölcsődei csoport) 2013. szeptember 01.-től a 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján kell biztosítani a személyi feltételeket. (óvodavezető helyettes, pedagógiai asszisztens) Az intézmény feladata: A gondozó, nevelő és pedagógiai munka megvalósításával a szülőkkel együttműködve biztosítja a gyermekek 2 éves korától a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek személyiségének fejlesztését, napközbeni ellátását. Együttműködik partnereivel, felhasználja az ÁMK közművelődési lehetőségeit. Gondoskodik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséről: sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, tehetséges, ígéretes, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről. Vállalja a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók nevelését. 4.2 A művelődési ház és könyvtár intézményegység Engedélyezett létszám: 2 fő Feladata: Szervezi és irányítja a településen a közművelődési tevékenységet. 17
A lakosság kulturális igényeinek kielégítése. Biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorokhoz, munkakörülményekhez igazodó közművelődési tevékenységekhez szükséges feltételeket. Klubokat működtet, a könyvtár keretében biztosítja a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét, gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt. Rendszeres és szervezett lehetőséget nyújt a közösségek, civil szerveződések működéséhez. Közreműködik művészeti alkotások bemutatásában, előadásokat, rendezvényeket szervez. Tevékenység szervezéssel segíti a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde munkáját, ill. az Ófehértói Általános Iskola munkáját. Életminőség alakítása értékteremtéssel és közvetítéssel a kultúra minden területén. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kultúrák megismertetése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, fenntartásának segítése. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. Öntevékeny,
önképző,
szakképző
tanfolyamok,
felnőttoktatási
lehetőségek
megteremtése, egyéb művelődési lehetőségek biztosítása. A szórakoztatás komplex formáinak, játék, testedzés feltételeinek lehetőség szerinti biztosítása. Szakmai és baráti körök, alkotó csoportok révén értékteremtés, és az itt létrehozott kulturális értékek helyi, megyei, regionális népszerűsítése. Társadalmi szükségletekre, az egyes rétegek igényeire épülő közösségek fejlődésének, működésének biztosítása.
Fő tevékenységi körök: az önkormányzat felkérése esetén a községi intézményekkel együttműködve a ünnepségek szervezése , együttműködés a társadalmi, gazdasági, civil szervezetekkel, a kultúra iránti igény felkeltése különböző programajánlatokkal a település minden korosztálya számára, a szabadidő hasznos eltöltését célzó foglalkozások kínálata 18
4.3 Konyha –funkcionális - szervezeti egység Engedélyezett létszám: Élelmezésvezető 1 fő, Egyéb dolgozói létszám: 6 fő Feladata: Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető, a hozzá tartozó szervezeti egység engedélyezett létszáma 7 fő. A konyha feladata iskolai, óvodai, munkahelyi, vendég és szociális étkeztetés. Feladata továbbá az étlap előírásnak megfelelő, havi elszámolások, megrendelések összeállítása Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat a jogszabályok és a fenntartó határozza meg. Étkezési térítési díjak megállapításánál figyelembe kell venni a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi tv. rendelkezéseit, a gyermekek számát, esetleg fogyatékosságukat. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: - konyha szervezeti egység munkájának szervezése, - a szállítókkal történő kapcsolattartás, - megrendelés és átvétel - közegészségügyi feltételek biztosítása. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassuk el. Az ÁMK szervezeti egységei számára meghatározott feladatok végrehajtásáról, a hatáskörökről és a munkamegosztásról az igazgató gondoskodik. Az ÁMK különböző alaptevékenységeinek ellátása a szervezeti és szakmai tekintetben önálló, egymással együttműködő és tevékenységüket összehangoló intézményegységek működésében valósul meg.
19
5. Az intézmények működése 5.1 Vezetői testület tagjai: ÁMK igazgató intézményegység vezetők,/élelmezésvezető, közművelődési szakember/ szakmai munkaközösség vezető A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.
5.2. A vezetői értekezlet feladata tájékozódás a szervezeti egységek munkájáról az intézményegységek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A megbeszéléseket az ÁMK igazgatója készíti elő és vezeti. A megbeszélésről feljegyzés készül. A vezetők az aktualitásnak megfelelően szervezett megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezető felé.
5.3. A vezetési, utasítási, intézkedési jog gyakorlása Operatív ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerv, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályok megállapításában, valamint az intézményvezető által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet.
20
Feladatköre: dönt saját munka programjáról koordinálja az intézményegységek munkáját javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervére gondoskodik az ÁMK vezetésének állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról állást foglal a belső
szabályzatok tervezéséről, a képzési, továbbképzési,
szabadságolási tervről, vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását állást foglal, ill. dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézményvezető előterjeszt. A vezetői testület esetenként, ill. havonta tartja üléseit. 5.4. Intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje Intézményegységekkel való kapcsolattartás rendjét az éves munkaterv határozza meg, mely szakmai és gazdasági területekre egyaránt kiterjed. A konyhával történő kapcsolattartás gazdasági jellegű ill. az étrend összeállításával az igénylők érdekét védi. Szükség esetén — a gyors ügyintézés foganatosítása végett — a telefonon történő megbeszélés a jellemző. A napi kapcsolattartásnál minden intézményegység vezetőnek kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, online kapcsolattartás intézményegységek ellenőrzése stb. Az ÁMK igazgató a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az oktató-nevelő munka zavartalanul, a munkarendnek és az éves munkatervnek megfelelően zajlódjon. 21
Az intézmény egység vezetők minden fontos eseményt, körülményt, tényt kötelesek időben jelezni az igazgatónak!
5.5 Az ÁMK igazgatója Az intézményben a munkáltatói jogokat gyakorolja, magasabb beosztású vezető. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, az intézmény számviteli rendjéért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. Felelősen gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással./
változások
alkalmával is. Az intézmény és a dolgozók érdekét képviseli. Felel az intézmény szakszerű és törvényes
működéséért,
a
takarékos
gazdálkodásért,
a
vezetői
feladatok
összehangolásáért, a pedagógiai, közművelődési munkáért. Gondoskodik az ÁMK programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről. Gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezető egyetértésével – az alkalmazással és
a
közalkalmazotti
jogviszony
megszüntetésével
kapcsolatos
kizárólagos
munkáltatói jogkört. Gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételéről. Felel
a
közalkalmazotti
alapnyilvántartás
rendszerének
működtetéséért,
az
adatvédelmi szabályok megtartásáért. Figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. Gondoskodik a gyermekbalesetek megelőzésével, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével, a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásával, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésével és ellátásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban. Részt vesz a közalkalmazottak minősítő eljárásában. Szervezi és működteti az intézményen belüli együttműködést. Hospitálási lehetőség keretében és beszámolók készíttetésében a tudásmegosztás formáit szorgalmazza. Működteti a munkaközösséget, az önértékelést támogató csoportot. 22
Kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, együttműködik az egyházak képviselőivel. Teljes körűen képviseli az ÁMK - t külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat. Felkérésre beszámol, ill. együttműködik a fenntartó illetékes szakembereivel, folyamatosan tájékoztatja őket az intézmény működéséről. Gondoskodik az ÁMK működéséhez kötődő valamennyi jelentési kötelezettség, adatszolgáltatás időbeni és pontos elkészítéséről. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat
5.6. Intézményegység-vezető /élelmezésvezető, közművelődési szakember/ Felettük a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli
az
intézményegységet.
A
közművelődési
szakember
szervezi
az
együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szervéhez, ill. amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe. Döntéseik közzététele előtt kötelesek tájékoztatni az igazgatót. Intézményegységükben gondoskodnak a takarékos működésről és vagyonvédelemről, végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt kell alkalmazni.
5.7. A munkakörökhöz tartózó feladat — és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat — jogköröket és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, felelősségi szabályokat az egyes munkakörök személyre szóló munkaköri leírásai tartalmazzák. A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen
23
szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.(munkaköri leírás minták a mellékletben találhatóak)
5.8. Hatáskörök átruházása Munkahelyi, iskolai, óvodai, szociális étkeztetést az élelmezés vezetőre Közművelődési tevékenységek, könyvtár működésének irányítását a közművelődési alkalmazottra Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde szakmai képviseletét a szakmai munkaközösség vezetőjére az igazgató ruházza át.
5.9. A munkaköri leírás tartalmazza A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését, besorolását A munkaidő meghatározását, a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat Az ÁMK feladatainak ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott vagy határozatlan idejű megbízás megjelölésével. igazgató közművelődési alkalmazott, könyvtáros élelmezés- vezető, konyhalány, szakács munkaközösség vezető óvodapedagógus, dajka, kisgyermek nevelő
5.10. Helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében az intézmény egység vezetők és a munkaközösség –vezető helyettesítik. Kivételes egyidejű akadályoztatásuk esetén a helyettesítés rendjéről külön írásban intézkedik az ÁMK igazgatója. Amennyiben megbízásra nem kerül sor, a működés közben 24
felmerülő azonnali intézkedéseket a legmagasabb fizetési kategóriába és fokozatba tartozó szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus teszi meg.
5.11. Külső kapcsolatok Az ÁMK különböző országos és megyei szakmai szervezetekkel / civil szervezetekkel /óvodai és közművelődési/ tart kapcsolatot. Az ÁMK egészére vonatkozóan az igazgató tartja a kapcsolatot a fenntartóval, más kapcsolattartás esetében a művelődési szakember is elláthatja ezt a feladatot. A kapcsolattartás köre kiterjed: a községben működő üzemekre, vállalkozásokra, egyházakra, civil szervezetekre Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálatra egészségügyi ellátást biztosító háziorvosra és védőnőre, pedagógiai szakszolgálatra szülőkre iskolára Az igazgató szervezi a kapcsolattartást az ÁMK-k Országos Egyesületével. A közművelődési vezető szervezi és ápolja a kapcsolatot a Megyei Művelődési Központtal, a Népművelők Országos Egyesületével. A könyvtár szakembere tagja a könyvtári hálózatoknak. Szervezett kapcsolata van a báziskönyvtárakkal.
5.12. Az ÁMK létesítményeinek használati rendje Az ÁMK intézményegységei a tevékenységükre szolgáló létesítményeket és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. Az intézmény bármelyik többcélú terét közművelődési rendezvényekre is igénybe lehet venni – előzetes bejelentés és egyeztetés alapján. Az óvodában csak szülői értekezletek, nyílt napok és óvodai ünnepségek, gyerekeket érintő programok szervezhetőek.
25
Az ÁMK helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik./ közösségi ház, könyvtár/ Az intézmény kiadására bérleti szerződést kell kötni, melyet a fenntartó végez.
A helyiséget
használók felelősek az ott kialakított rend megőrzésért, a berendezés megóvásáért. Károkozás esetén felelősségre kell vonni az elkövetőket. Az intézmény berendezéseit, eszközeit saját használat céljából írásbeli engedély alapján lehet elvinnie az intézmény dolgozójának. A kölcsönkérőnek a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni. Az intézmények teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: -
a közös tulajdont védeni,
-
a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
-
az intézmények rendjét és tisztaságát megőrizni,
-
az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
-
tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.
A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet!
5.13. Nyitva tartás A hivatali idő az ÁMK székhelyén 8-tól 16 óráig tart. A közösségi házban pihenőnapokon, munkaszüneti napokon a közművelődési programoknak megfelelően, illetve a bérlőkkel kötött megállapodás szerint történik a nyitva tartás. A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde 6.30-17 óráig tart nyitva. Konyha: 6.30 - 15.00 óráig. A könyvtár nyitva tartása a mellékletben található.
26
6. Óvó – védő előírások 6.1 Az intézményi védő, óvó előírások Bombariadó és egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor az épületek elhagyása, kiürítése, a figyelmeztető jelzés alkalmazása, az állagmegóvás érdekében tett intézkedések (áramtalanítás, gázelzárás, víz elzárás stb.) azonosak a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban leírtakkal. Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, melynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például: - baleset - bombával való fenyegetés - tűz, villámcsapás - belvíz, földrengés, A végrehajtást évente gyakoroltatni kell. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az intézmény bármely épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azonnal jelenteni az intézményvezetőnek vagy az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek. Azokba az épületekbe, ahol a gyermekek nevelése-oktatása folyik, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépése csak kötött, ellenőrzött formában valósulhat meg. A gyermekek védelme, az intézményi vagyon megóvása indokolja a belépés és bent tartózkodás szabályozását idegenek számára épületenként (Függelék). Az intézményegységben történt rendkívüli eseményről az egység vezetője az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. Bombariadó esetén az ÁMK érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni. A katasztrófa-, tűz-, és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az SZMSZ függeléke tartalmazza. A gyermekek által nem vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök leírása, a jelentési kötelezettség formája a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168170. §-ban található – az ott leírtak alkalmazása kötelező. A házirend részletezi azokat a védő, 27
óvó rendelkezéseket, melyeket a gyerekeknek meg kell tartaniuk abból a célból, hogy megelőzzék a gyermekbaleseteket. Az egészségvédelmi szabályokat és az ÁNTSZ előírásait mindenkinek meg kell tartania. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől történő elkülönítéséről, azonnal tájékoztatja a szülőket.
6.2 Baleset esetén a pedagógus és más alkalmazottak feladatai Az intézmény minden épületében az arra kijelölt helyen elsősegélynyújtó dobozt kell elhelyezni, melynek tartalmát az épületenként kijelölt személyeknek folyamatosan ellenőrizniük, és a hiánypótlásról gondoskodniuk kell. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal
együtt
járó
veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformát az óvodai nevelési év, ill. a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint havonta szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az óvodai csoportnaplóban. Ismétlő tájékoztatást szükséges tartani egy-egy új eszköz használatának bevezetésekor, kirándulás előtt, s bármikor, ha a nevelő szükségesnek tartja. Az alkalmazottak kötelessége, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. A gyermekbaleseteket be kell jelenteni az intézményvezetőnek. A balesetet az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a gyermeknek vagy szülőjének. A jegyzőkönyv 1 példányát irattárban kell megőrizni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek azonnal be kell jelentenie a Rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. Lehetővé kell tenni a szülői szervezet képviselője részvételét a balesetek kivizsgálásában.
28
Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 6.3 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az
ÁMK dolgozói
jogszabályban meghatározott
időközönként
foglalkozás-
egészségügyi vizsgálaton vesznek részt. Az óvodás gyermekek számára törvény által előirt egészségügyi vizsgálatát az intézmény orvosa és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Ennek keretében kerül sor: az óvodáskorú gyermekek évenkénti vizsgálatára, alapszűrések végzésére, az intézmény egészségnevelő tevékenységében való részvételre, az intézményi környezet ellenőrzésére, hiányosságok esetén intézkedések megtételére, a gyermekek higiénéjének ellenőrzésére, fogászati szűrővizsgálatra óvodások esetén évente legalább egyszer. Az orvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület munkájában.
6.4 Belépés és benntartózkodás általános rendje azok részére , akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK - val Az ÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelőoktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A különböző tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A művelődési ház tereit, a klubszoba használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a közművelődési intézményegységben. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, ill. a közönség fogadásáért a közművelődési szakember felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását az egység dolgozói kísérik figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a résztvevőknek el kell hagyni az épületet. A szülők fogadásának rendjét a nevelési intézmény házirendje rögzíti.
29
Az óvodában idegen csak intézményvezetői engedéllyel tartózkodhat. A nevelési-oktatási intézményegységekben ügynöki tevékenység nem folytatható. Kivételt az intézményvezető tehet, ha a tevékenység az intézmény felnőtt dolgozóira vonatkozik. Helyhatósági választások alkalmával a nevelési-oktatási intézményegységek épületeinek igénybevétele a fenntartóval történő egyeztetés
alapján külön, esetileg meghatározott szabályok szerint kerül
megállapításra.
7. Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde 7.1 Az intézmény működése 7.1.1 A működés rendje, felvétel jogviszony létesítésére Intézményünk 2-től-8 éves korig a tankötelezettség kezdetéig, mint köznevelési intézmény (2011.éviCXC. törvény alapján) gondoskodik a gyerekekről. Az egységes óvodabölcsődei csoportba 2 éves kortól vesszük fel a gyerekeket. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti akkor, ha a körzetbe tartozó 3 éves és annál idősebb gyermekek felvételes kérelme teljesíthető. A fenntartó a beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. Beiratkozásnál be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, Taj kártyát. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indoklás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az intézményi felvétel általános szabályai mellett a felvétel kötelező az alábbi esetekben: a gyermek az év augusztus 31-ig betölti a 3. életévét és az óvoda felvételi körzetében lakik, a gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát, a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, a gyermek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
30
a gyermek hátrányos helyzetű (védelembe vett). a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, a gyermeket időskorú neveli, a gyermek idősebb testvére már előzőleg felvételt nyert az óvodába. Az intézménybe felvett gyerekeket nyilvántartjuk a dokumentumokban és Közoktatási Információs Rendszerben (KIR). A szülő óvodaváltoztatási igényét köteles bejelenteni.
7.1.2 A nyitva tartás rendje A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde nevelési rendjét a munkaterv határozza meg. A dokumentumban határozzuk meg: a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását a szünetek időtartamát a nemzeti és intézményi ünnepek megünneplésének időpontját az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú nyílt nap tervezett időpontját. Minden egyéb kérdést, amit fontosnak tart a nevelőtestület meghatározni a nevelési év rendjéhez. A Kastélykert Óvoda és Egységes óvoda-bölcsőde folyamatosan működő intézmény. Az intézmény hétfőtől-péntekig 6 óra 30-tól 17 óráig tart nyitva. Előzetes megbeszélés, engedélyezés alapján ettől eltérő időben is (értekezlet idején, stb.) A nevelési év szeptember 1-től augusztus 3-ig tart. Június 16-tól augusztus 31-ig nyári napirend szerint, csökkent gyermek létszámesetén összevont csoportokkal működünk. Intézményünk- Ófehértó Község Önkormányzat döntése alapján-nyári időszakban (általában augusztus hónapban) zárva tarthat karbantartási-takarítási munkák elvégzése céljából, melynek pontos időpontjáról a szülők február hó 15-ig hivatalos tájékoztatást kapnak. Ez idő alatt a szülő gondoskodik gyermeke elhelyezéséről. A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9-13 óráig hivatalos ügyek intézésére ügyeletet tartunk. Az ügyeleti beosztást az ÁMK igazgatója készíti el a szabadságok figyelembe vételével. Az intézményi szünetek illeszkednek az állami és egyházi ünnepekhez, az ünnepek miatt bekövetkező változásokról a szülőket az intézmény vezetője az esedékesség időpontjától 7 nappal korábban tájékoztatja. 31
Őszi, téli, tavaszi zárások: Az
iskolákra
vonatkozó,
évszakokhoz
fűződő
tradicionális
szünetek
az
intézményünkre nem vonatkoznak. Előzetes bejelentéssel a szülő otthon tarthatja gyerekét. Ebben az időben az intézmény által végzett felmérés a gyerekek étkezésének biztosítása és a megfelelő dolgozói létszám biztosítása miatt történik. Alacsony létszám esetén összevont csoportokkal működünk (kivétel az óvoda-bölcsődei csoport.) Bármely okból lecsökkenő gyermeklétszámnál az intézmény fenntartja jogát az összevonásra. Nevelés nélkül munkanapok száma: 5 nap. A nevelés nélküli munkanapokon biztosított ügyeleti ellátásra vonatkozó szülői igényeket írásban - a zárva tartás előtt 7 nappal az óvodapedagógusoknak kell összegyűjtenie és továbbítani a vezető részére. Az intézményt reggel a munkarend szerint 6 óra 25 percre érkező dajka nyitja és délután a munkarend szerinti dajkai dolgozó zárja 17 óra 5 perckor. Nyitástól zárásig minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv része. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást adunk, minden csoport faliújságján szeptemberben kifüggesztjük, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában kell meg jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért a helyettes a felelős.
7.1.3 A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Működési alapdokumentumok: Alapító Okirat Vezetői pályázat ÉRTED-VELED Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Önértékelési szabályzat Házirend Éves Munkaterv Az Alapító Okirat elhelyezése: Az Alapító Okirat a következő helyeken van elhelyezve: 32
Bölcsőde
a fenntartónál, az ÁMK igazgatójánál az irattárban, az intézményben, az Államkincstárban. A működési alapdokumentumok elhelyezése: A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az igazgató feladata.
Irattári elhelyezésük kötelező. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatala a jogszabályok szerint történik. A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történik meg: fenntartó honlap / községi-intézményi / ÁMK Igazgató Köznevelési Információs Rendszer intézmény A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, partnereink és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is. A dokumentumok elhelyezéséről, a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az ÁMK igazgatójától. Az intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők a beiratkozáskor, a nyílt napokon is választ kapjanak kérdéseikre.
Tájékoztatás a Pedagógiai Programról: Az Érted- Veled Pedagógiai Program nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető, megtalálható az intézmény honlapján és a köznevelési információs rendszer oldalán. Egy-egy nyomtatott példány található: 33
az intézmény fenntartójánál –Ófehértó Község Polgármesteri Hivatala,
az igazgató irodájában, ahol a szülők igény szerint betekintést nyerhetnek a programba,
az irattárban,
minden csoportban. ahol a szülők igény szerint betekintést nyerhetnek a programba,
Az Érted- Veled Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseiket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor felteheti az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az intézmény igazgatójától, ill. a jogosult személyektől. Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az ÁMK igazgatójának címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt/15 napon belül/
Tájékoztatás a Házirendről, a szervezeti és működési szabályzatról: Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről a szervezeti és működési szabályzatról. Az új beiratkozó gyermekek szüleinek a beiratkozáskor átadjuk a házirend fénymásolt példányát - az átvételt a szülő aláírásával igazolja. Különös közzétételi lista: 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az intézményi közzétételi lista közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat! továbbá: a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, a térítési díj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
34
a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát
Az adatközlés időpontja: A vezető által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
7.2 Az alkalmazottak 7.2.1 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását, vezetőnek az intézményben mindig kell tartózkodni. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Vezetői beosztás megnevezése
Az intézményben való tartózkodás rendje
Intézményvezető:
Heti munkaideje: 40 óra.
35
Kötelező óraszáma: 10 óra Intézményvezető helyettes:/ nem releváns/
Heti munkaideje: 40 óra. Kötelező óraszáma: 24 óra
Az intézményben történő benntartózkodásuk időpontját a munkatervben szabályozzák. Egyebekben munkájukat az intézmény szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás miatt az intézményvezető
vagy
a
munkaközösség-vezető
folyamatos
benntartózkodása
ezen
időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Az ÁMK igazgatója az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy a vezetői feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a munkaközösségvezetőnek kell ellátnia; b) Kivételes egyidejű akadályoztatásuk esetén a helyettesítés rendjéről külön írásban intézkedni az ÁMK igazgatója. Amennyiben megbízásra nem kerül sor, a működés közben felmerülő azonnali intézkedéseket a legmagasabb fizetési kategóriába és fokozatba tartozó szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus teszi meg. c) együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus jogosult ellátni és intézkedni. A vezető, illetve a munkaközösség-vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesítés csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg az igazgató helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok,
36
a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az igazgató teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Óvodapedagógusok heti óraszáma:40 óra, kötelező óraszám: 32 óra Dajkák heti óraszáma:40 óra. Kisgyermekgondozó heti óraszáma:40 óra, kötelező óraszám:35 óra. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, továbbá kötelező órájának letelte utáni 10 percben hagyhatja el az intézményt, az aznap használt eszközeit a szertári rendnek
megfelelően elhelyezve.
Az
alkalmazottak naponta kötelesek a
belsőhasználatra elkészített nyomtatványán kötelező munkaidejüket nyilvántartani. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) az alkalmazott a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető /a 40 órás munkaidejének terhére/ ill. azon felül. Minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódik, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. A szabadságolási terv alapján az igazgató a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig (ill. a tény megállapítása, észlelése után azonnal) köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a munkaközösség-vezetőnek,
hogy
a
helyettesítésről
intézkedhessen.
Az
intézmény
alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását kivételesen indokolt esetben cserélheti csak el, igazgatói engedéllyel./ ill. munkaköz.vezető/ Egyéb tekintetben az Mt., a Kjt, az NKt, az intézmény működését meghatározó munkaterv az irányadó.
7.2.2-1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendj e Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató kötelessége, feladata. Részt vesz 37
tevékenységek látogatásában, rendezvényeken, megbeszéléseken, a pedagógusok erősségeire fókuszáló és fejlesztendő területre összpontosító szemléletet érvényesít. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladata az intézményben folyó gondozó – nevelő - pedagógiai munka hatékonyságának, jogszerűségének feltárása. Célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A rendszer alapjait a munkaterv tartalmazza.(ellenőrzési szempontok,- nyolc kompetencia terület- ütemezés, ellenőrzést végzők személye, ellenőrzött személyek, stb.) A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: Biztosítsa az intézményfelelős vezetői számára az információt az intézményben folyó gondozó-nevelő - oktatási munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. Fogja át a gondozó – nevelő - pedagógiai munka egészét. Biztosítsa az óvoda, az egységes óvoda-bölcsőde munkájának jogszerű működését. Segítse elő a dolgozók pedagógiai munkának emelkedő színvonalát Támogassa
a
mintaadó
kezdeményezéseket,
mutasson
rá
a
tévedésekre,
hiányosságokra. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézménygondozó, nevelő, pedagógiai munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Hatékonyan működjön, szilárdítsa meg a belső rendet, fegyelmet Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint, 38
spontán, alkalomszerűen, a problémák feltárása, megoldása érdekében, napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: A gondozási, nevelő, pedagógiai munka színvonala, eredményessége a pedagógusok nyolc kompetencia területe alapján. Önként vállalt feladatok Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az ÁMK vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az ÁMK vezetője a szakmai munkaközösség Nevelési évenként több alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet a dolgozóval. A pedagógusok ellenőrzésekor az érintettek reflektálhatnak az elvégzett munkára írásban és szóban; tájékoztatást kapnak írásban, szóban az ellenőrzés, értékelés tapasztalatairól. Látogatás során a pedagógusok vázlatot készítenek, reflextálnak, a vezető részéről emlékeztető készül. Ezek az ellenőrzések, értékelések segítséget adnak a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztéséhez, a portfólió készítéséhez, a pedagógusok
szakmai
ellenőrzéséhez és a minősítő eljáráson való részvételre. Ezáltal önmaguk feljesztése előtérbe kerül. Vezető fontos feladata munkatársaik támogatása, a mindennapok során az értékeléseket, a pozitív megerősítésre, dicséretre fókuszál. A nevelési évzáró értekezletén az igazgató /óvodavezető/ értékeli a pedagógiai munka eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel a tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezletekre való felkészülés 39
dokumentációk ellenőrzése értekezleteken való aktivitás, csoportlátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A belső ellenőrzés magába foglalja az: előzetes, folyamatba épített, és utólagos ellenőrzést.
Belső ellenőrzésre jogosultak: Pénzügyi előadó / gazdasági terület/ ÁMK igazgató, munkaközösség-vezető 7.2.2-2. Intézményi belső önértékelési rendszer 2015/16-os tanévtől – megfelelve a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek – sor kerül a köznevelési intézmények önértékelési rendszerének bevezetésére. Az intézményi önértékelési rendszer kialakítására a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vr.) 145. § (1) bekezdésében leírtak értelmében kerül sor, amely az alábbiakat tartalmazza. Az önértékelés alapjaként belső önértékelést támogató / korábbi megnevezés BECS / csoport működik 2015.07.07-től. Jogszabályi háttét: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési - intézmények névhasználatáról (145-156. §) - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Az önértékelés célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és
40
a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Továbbá: - Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. -
Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre, értékelésre.
-
A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre.
-
A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten.
Önértékelést támogató csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport az önértékelést támogató csoport irányítja. A csoport létszáma 3 fő és a vezető. A munkacsoport vezetőjét és tagjait az igazgató bízza meg, megbízásuk egy évre szól, feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A csoport feladata, hogy közreműködik - az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; - az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; - az éves terv és az ötéves program elkészítésében; - az aktuálisan érintett kollégák, partnerek tájékoztatásában; - az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; - az OH informatikai támogató felületének kezelésében. Az önértékelés folyamata - Tantestület tájékoztatása - Szabályzat elfogadása, pontosítása - Intézményi elvárás-rendszer meghatározása - Intézményi dokumentumok felülvizsgálata – rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása - Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) - Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés 41
- Szintenként az önértékelés elvégzése - Az összegző értékelések elkészítése - Éves önértékelési terv készítése/ ez alapján valósul meg a belső ellenőrzés/ - Öt évre szóló önértékelési program készítése Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának szabálya, hogy a pedagógus és az intézmény számára szakmai fejlődéshez támogatást adjon. „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.” Fajtái: pedagógusok ellenőrzése az intézményvezető ellenőrzése az intézmény ellenőrzése. A 229/2012.(VIII:28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. értelmében a kormányhivatal az intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja: az egyenlő bánásmód követelményeire, a kötelező felvételre, a csoportlétszámra, a balesetvédelemre, az alkalmazási feltételekre, a nyilvántartásokra, a minimális eszközök és felszerelések meglétére, a feladatok ingyenességére vonatkozó rendelkezések betartását 7.2.3 A vezetők közötti feladatmegosztás, kapcsolattartás rendje, formája /NKT.69/ ÁMK
I GA ZG A T Ó
Az intézmény élén az ÁMK igazgató áll, akit a munkaközösség-vezető segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető munkaköri leírását a polgármester készíti el. 42
Az ÁMK igazgatója egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Az ÁMK igazgatója - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: az intézmények működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; az intézményi szabályzatok elkészítéséért; az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért; az intézmény képviseletéért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; az intézmények szakszerű és törvényes működéséért, ésszerű és takarékos gazdálkodásáért az intézményegységek vezetőivel, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, az intézményi számviteli rendért; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért; a pedagógusok középtávú 5 éves-továbbképzési program elkészítéséért; annak megvalósulásáért a munkáltatói jogok gyakorlásáért; a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek betartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;
43
az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv
által
közvetlenül
meghatározott
követelményeknek
és
feltételeknek
érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására
vonatkozó
kötelezettség
teljesítéséért,
annak
teljességért
és
hitelességéért; Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: intézményvezető szakmai munkaközösség vezetők
7.2.4 Az ÁMK igazgató helyettesítés rendje
és
a
helyettes
akadályoztatása
esetén
a
Az ÁMK igazgató szabadsága, betegsége, akadályoztatása valamint hivatalos távolléte alatt a munkaközösség-vezető helyettesíti. Az azonnali intézkedésekben eljár, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek elintézésére nem jogosult. Tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és a munkaköz. vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban –esetleg szóban-adott megbízás alapján történik. A vezető, illetve a munkaközösség vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások: a munkaközösség-vezető ill. az írásban felkért pedagógus csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, 44
a munkaközösség-vezető ill. az írásban felkért pedagógus csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, a munkaközösség-vezető ill. az írásban felkért pedagógus a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet
7.2.5 Az intézményvezető helyettes feladata / nem releváns- nincs betöltve/ A munkáltatói jogköréből adódóan az ÁMK igazgatója a következő feladatokat adja át: - nevelőmunkát közvetlenül végző és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, -
munkájuk szervezését és ellenőrzését. Vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Az
intézményvezető helyettes munkaköri leírását az igazgató készíti el. Az igazgató távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját. a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért. Intézményegység koordinálása. Az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, esetleges vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Az intézmény belső ellenőrzésében való részvétel. A rendelkezésre állók munkavégzéséért, helyettesítés beosztásáért. A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával Szakmai együttműködés irányítása és szervezése. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben. az intézmény külső szervek előtti képviselete.
45
A gazdálkodási és iratkezelési feladatokban vonatkozó kötelezettségvállalás; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. A szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. A pedagógus
etika
normáinak betartásáért
és
betartatásáért;
a statisztikai
adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok ellátásáért. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. A gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza) Nevelőmunkát
közvetlenül
segítő
alkalmazottak
irányításáért,
tevékenységük
ellenőrzéséért és értékeléséért. A pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért. A szülői szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. A pedagógus és nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának vezetéséért, elszámolásáért. Szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért. A HACCP rendszer működtetéséért. Az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért. A gyermekbalesetek megelőzéséért. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed az ÁMK igazgatója felé tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselet. 46
7.2.6 A nevelőtestület /20/2012.117.§/
hatáskörébe
tartozó
ügyek
átruházás a
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelési törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott./dajka, kisgyermeknevelő/ Az alkalmazotti közösségnek a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde köznevelési intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Alkalmazotti közössége kisebb csoportjai: a nevelőtestület- /óvodapedagógusok a tagjai/ egyben a szakmai munkaközösség a nevelőmunkát közvetlenül segítő gyermeknevelő, dajkák, takarító, pedagógiai asszisztens, dolgozók közössége Munkájukat – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, írásos beszámolók, e-mailok, fórumok, rendezvények, A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösség és jogaik: Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 47
Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított, működési körbe tartozó kérdésekben véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. A nevelőtestület és jogaik: Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a nemzeti köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §.§-(2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. 48
A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ elfogadása, az éves munkaterv elfogadása, önértékelési szabályzat az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, a vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A
rendkívüli
nevelőtestületi
értekezlet
összehívásának
nevelőtestületi
kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. Az intézmény rendes nevelőtestület értekezleteit a munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. A nevelőtestületi értekezletet az ÁMK igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, 49
önértékelési szabályzat a munkaterv, az önértékelési szabályzat, az intézmény munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés anyagát digitális formában a nevelőtestületi értekezlet előtt nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak./a küldés csak digitális formában történik, mert ez egy tervezet. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a munkaközösség vezető (helyettes) látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni (határozatok tára). A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők nevét, számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
50
Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a
nevelőtestület
kétharmadának,
az
alkalmazotti
közösség
értekezletének
határozatképességéhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség véleményét is.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot, teamet hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a félévenkénti nevelőtestületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A megbízást az intézmény vezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság) A megbízásnak tartalmaznia kell: a bizottság, team feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását Ilyen bizottság lehet: pályázatfigyelő és készítő bizottság panaszt kivizsgáló bizottság felvételi bizottság
A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet.
51
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók- dajkák- közössége: Felettük
az
általános
munkáltatói
jogokat
az
ÁMK
igazgató
gyakorolja.
Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Munkájukat a helyettes segíti. A szakmai munkaközösség Nkt.118 §: A szakmai munkaközösség: 118.§.(7)139 A
szakmai
munkaközösséget
munkaközösség-vezető
irányítja,
akit
a
munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Feladata: a munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A munkaközösség szervezésével, az intézményi belső önértékelést támogató csoport működtetésével, egyébb munka fázis kapcsán létrejövő csoportokkal az intézményi együttműködés is megvalósul. Az egyes dolgozók megvalósíthatják céljaikat, erősségeiket a fent felsorolt szakmai csoportokba. 118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, (2) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. (3) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést segítő eszközök, segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához.
A szakmai munkaközösség a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak a vezetővel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. A szakmai munkaközösség feladata: 52
a munkaközösség vezetőjének megválasztása, a szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott közösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek, felméri és értékeli a gyermekek tudás és neveltségi szintjét, a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamos ellenőrzése, mérése, értékelése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a
költségvetésben
rendelkezésre
álló
szakmai
előirányzatok
véleményezése,
felhasználása, segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez, fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás, javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához, a pedagógusok szakmai munkájának támogatása, módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, valamint publikációk közzététele a testületben. Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében: A munkaközösség témájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység. Módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése. 53
A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. A munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása. A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Szakmai munkaközösség vezető: A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. Feladata: a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése a dolgozók munkájának ellenőrzésében, értékelésében részt vesz helyettesítési beosztás elkészítése, a munkaközösség működési tervének elkészítése a működéshez szükséges feltételek biztosítása értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése, az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele a pedagógiai munka színvonalának emelése az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez
54
írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival szakterületén
egységes
követelményrendszer
kialakítása:
a
gyermekek
ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a
költségvetésben
rendelkezésre
álló
szakmai
előirányzatok
véleményezése,
felhasználása Szakmai munkaközösség vezető jogai: ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok PPhez igazodó éves ütemtervét, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente , egy alkalommal ( jún.)kiterjed: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére Képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az intézményen kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. Kapcsolattartás rendje: A munkaközösség-vezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről./félévente/ 55
Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje: a munkaközösség tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak, a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mail-es információnak és kommunikációnak. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása. 7.2.7 A kiadmányozás állásrendje Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az ÁMK igazgatója. Az ÁMK igazgatója kiadmányozza az alább felsoroltakat: az intézmény működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, intézményi beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az intézmény egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.
56
7.3 A szülői szervezet és az intézmény közötti kapcsolattartás 7.3.1 A vezetők és az intézményi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái, rendje /20/2012.118 ás a Knt.71 §/ A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, hoznak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde- szülői szervezettel való együttműködés szervezése az ÁMK igazgatójának feladata. Az intézmény és a szülők közötti együtt működés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkatervének egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről a vezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza.
7.3.2 A szülői szervezet és az Igazgató közötti kapcsolattartás rendje A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde szülői szervezet vezetőjével az ÁMK igazgatója, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógusok, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az igazgató tart kapcsolatot. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Vagy külön összehívást kezdeményez az intézmény - vezető az SZMK aktívák részére. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja. 57
A szülői szervezet részére érkezett iratokat az igazgató bontatlanul kötelesek átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. A szülői szervezet és az ÁMK igazgató közötti kapcsolattartási formái a következők: szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása. közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek. intézményen belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.
7.3.3 A szülői szervezet részére biztosított jogok Az ÁMK igazgató kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat amelyek
keretében véleményt nyilváníthasson,
javaslatot tehessen az alábbi esetekben. Az SZMSZ elfogadásakor: a működés rendje, a gyermekek fogadása a vezetők intézményben való benntartózkodása belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban óvodával 58
az
a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja, külső kapcsolatok rendszere, formája, módja az ünnepélyek, megemlékezések rendje rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban a házirend elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A szülői szervezet élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: és delegálhassa a szülők képviselőjét nevelőtestület összehívására egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben és a nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Éljen egyéb jogával, így figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az ÁMK igazgatójához kell címezni
59
a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az ÁMK igazgatójának kell gondoskodnia. ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz az ÁMK igazgatója gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülő szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülő szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a működését. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a házirend tartalmazza. Az Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az intézmény belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony működését támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét véleményezze az intézmény tevékenységének eredményességét. 60
7.3.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Fenntartóval: Kapcsolattartó: Az ÁMK igazgató A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed: az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás beszámolók, jelentések egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan statisztikai adatszolgáltatás az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése Gyakoriság: éves munkaterv és szükség, alkalom szerint Ófehértói Általános Iskolával: Az ÁMK igazgatója, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek 61
beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása, zökkenőmentes beilleszkedés. A kapcsolattartó pedagógus személye a munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. Kapcsolattartó: az igazgató és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása: pedagógusok szakmai programjai,egymás munkájának megismerése, óvodások iskolával való ismerkedése ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel értekezletek, látogatások (október) volt óvodások után követéses DIFER vizsgálati eredményének megbeszélése évenként beilleszkedést követően /okt./ szülői értekezlet, /jan./ Pedagógiai szakszolgálat Knt.18§. : Kapcsolattartó: az ÁMK igazgatója, csoportvezető óvodapedagógusok, intézményi fejlesztő pedagógus A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Elsősorban eseti, mely kiterjed: a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására. Az ÁMK igazgatója kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgálattal a vizsgálatra küldött vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus az óvónők jelzése alapján szükség szerint. Kapcsolattartó: az ÁMK vezetője és az óvodapedagógusok.
62
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, fejlesztés, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel, fejlesztések. A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde a Baktalórántházi.Nevelési Tanácsadó ingyenes szolgáltatásait veszi igénybe, a fenntartó által kötött szerződés alapján az általuk megállapított óraszámban (logopédus , fejlesztő pedagógus ,pszichológus). Gyakoriság: A gyermekek fejlesztése, rendszeres kapcsolat tartása az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, az ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén
Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattal: Oktatásügyi viták megoldásában az intézménynek, annak tagjai és partnerei számára lehetőség van az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat (OKSZ) tevékenységének igénybevételére. Az OKSZ elérhetősége a az intézmény faliújságán mindenki számára elérhető. A kapcsolattartás gyakorisága: szükség szerint A kapcsolattartás rendje: A vitában álló felek döntenek az OKSZ megkereséséről és – amennyiben az intézmény vezetője nem érintett - erről tájékoztatják. A vitában álló felek közös akaratuk kinyilvánításaként írásban teszik meg a megkeresést. A közvetítő által kijelölt közreműködő elfogadása a felek írásbeli egyetértésével történik. A vitában állók a közvetítővel együttesen határozzák meg a közvetítés helyét, kezdetének idejét. A vita rendezése során keletkezett dokumentumok az óvoda irattárában is elhelyezésre kerülnek Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője. Bölcsődék Módszertani Központjának vezetőjével: Gyakoriság: folyamatos. Az egységes óvoda-bölcsőde a gondozási, pedagógiai munka érdekében, a munka magasabb szintre emelése érdekében kapcsolatot tart folyamatosan.
63
Pedagógiai Oktatási Központ / POK / Mkt.19.§ Kapcsolattartó: ÁMK igazgató A kapcsolat tartalma: Az igazgató kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A POK éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása A POK könyvtárának, médiatárának használata. Igény szerinti szakmai segítség kérése, szaktanácsadás igénylése. Tanügy-igazgatási szolgáltatás igénylése. Pedagógus-képzés, továbbképzés igénylése. POk munkatársak meghívása szakmai napokra. Az intézmény orvosával, fogorvosával, védőnővel Nkt. 24-25§.: Kapcsolattartó: az ÁMK igazgatója A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző iskolaorvos, fogorvos, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztetjük. munkatervben rögzítjük. A közös munka segíti a testi, lelki, mentális egészség fejlesztését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető, mérhető és értékelhető módon tervezzük meg az ÉRTED- VELED pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési fejezetben. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, higiénés vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés. Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint./ Orvosi vizsgálatok, fogorvosi szűrés évente egy alkalommal, védőnő látogatása havonta, / ill. probléma esetén/ Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársával: Kapcsolattartó: ÁMK igazgató, illetve egyeztetést követően a csoportvezető óvónők. 64
A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció. A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha Kastélykert Óvoda és Egységes ÓvodaBölcsőde pedagógusai a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,(esetjelzés) amennyiben további intézkedésre van szükség, a megkeresésre a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, esetmegbeszélés – a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde részvételével, szülők tájékoztatása (a Gyermeksegítő és gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint. A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az Érted- Veled pedagógiai nevelési programja tartalmazza. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítása minden óvodapedagógus kötelessége. Roma Kisebbségi Önkormányzattal: Gyakorisága: alkalomszerű: Kapcsolattartó: az intézményvezető helyettes A kapcsolattartás formája: Rendezvényekre, előadásokra, értekezletekre való meghívás. Véleményezési jogukat gyakorolják. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal: Kapcsolattartó: az ÁMK igazgató és a közművelődési szakember. A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: a közművelődési terv és a kastélykert óvoda és egységes óvoda-bölcsőde adott nevelési évre szóló munkatervében meghatározottak szerint 65
Érted- Veled Kastélykert Óvoda Alapítvány: Kapcsolattartó: Kuratórium elnöke A kapcsolat tartalma: Az alapítvány munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői szervezetet. Gyakoriság: nevelési évenként többször, az összejöveteleik után és az intézményi igények alapján Egyházak és az intézmény kapcsolata: Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel a munkaközösség vezető tartja a kapcsolatot. A kapcsolat tartalma: Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az intézmény biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartása: Ófehértói Sport Egyesület, Völgyfű Vadásztársaság: Gyakorisága: alkalomszerű. A kapcsolattartás formája: közös programok, támogatás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogatók megfelelő tájékoztatást kapjanak az intézményről, a támogatással megvalósítandó elképzelésekről és annak előnyeiről. Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezet, hogy abból megállapítható a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az ÁMK igazgatójának feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.
7.3.5 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény ünnepei: A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb
66
környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. Az intézményi ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az intézmény ÉRTED-VELED Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, melyet az intézmény évente, szokásos módon is megjelentet. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Hagyományok: A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás eszközei: Ünnepségek, rendezvények Egyéb eszközök (pl. kiadványok) Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait a dolgozókat a szülőket
67
A hagyományápolás érvényesül az intézmény: jelkép/logó/ használatával gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, egységes intézményi öltözékével az intézmény belső dekorációjával az ünnepségek, programok rendezésével A Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde nevét jelképező, logó megjelenik: pólón sapkán leveleken meghívókon Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is Gyermekek ünnepségei: télapó karácsony /nyílt / farsang / nyílt/ anyák napja, / nyílt/ bölcsi / ovi/ csalogató /nyílt / gyermeknap / nyílt/ évzáró, ballagás /nyílt/ bölcsi búcsúztató / nyílt/ Megemlékezések jeles napokról: idősek világnapja, állatok világnapja, víz világnapja, madarak és fák világnapja, föld világnapja húsvét
68
fehér akác falú nap karácsonyi forgatag Nemzeti ünnepeink: március 15. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Felnőtt alkalmazotti közösség hagyományai, programjai: Színházlátogatás Nőnapi összejövetel Pedagógus nap Kirándulás /május, jún.-/ Idősek világ napja Fehér akác falu nap Karácsonyi Forgatag
7.4 Óvó – védő előírások 7.4.1 Intézményi védő, óvó előírások /20/2012. 117§, 168.§ 170.§/ Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Nkt.24-25,§-a: Az igazgató az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az igazgató biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. Az óvodapedagógusok, dajkák kisgyermeknevelő gondoskodnak a gyermekek szükséges felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az intézménybe járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat az alapellátást biztosító háziorvos és fogorvos közötti megállapodás keretében a védőnővel közösen látják el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban. Évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallásszűrés történik. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be (kivétel rendkívüli esetben). Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. 69
Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde házirendje tartalmazza.(Elkülönítés stb.) Az intézményi munkavédelmi felelős feladatai az alábbiak: Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése. Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről. Az intézményvezető felelőssége: hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen, az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint
a
bekövetkezett
baleset
utáni
eljárással
kapcsolatos
szabályok
megfogalmazása, a teendők ismertetése évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége miatt. A munkavédelmi felelős havonta ellenőrzést tart az udvaron és az épületben is. Az intézmény alkalmazottainak felelőssége, kötelessége: Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket. Minden óvodapedagógus, kisgyermek nevelő, dajka feladatát képezi a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak, mely szerint a rábízott gyermekek részére az 70
egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják és ezek elsajátításáról meggyőződjenek, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegyék. Minden óvodapedagógus feladata: A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése. Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása. Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás. Kirándulások biztonságos előkészítése. A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról. Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja és a házirendben szabályozza). A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről. Az ÁMK igazgatóját előzetesen szóban, majd a program megkezdése előtt 3 nappal nyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban tájékoztatja. Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az ÁMK igazgatója írásban ellenjegyezte.
71
Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az intézmény egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével. A zavartalan, eredményes és biztonságos nevelőmunka érdekében az intézményt időszakosan zárva tartjuk!: Reggel: 8 óra 30 perctől 13 óráig, majd 13 óra 30 percig. Ennek tükrében a gyerekek reggel 8 óra 30 percig érkezzenek meg be az intézménybe. Ebéd után távozás 13 órától 13 óra 30 percig, délután 15 óra 30 perc után lehetséges. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok: Az alkalmazottak feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén: felnőttek elsősegély oktatása a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,/dajka/ a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az alkalmazott, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az ÁMK igazgatója felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az intézmény Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében
lévő
elektronikus
jegyzőkönyvvezető 72
rendszer
segítségével
kell
nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni. Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok: a baleset körülményeinek kivizsgálása jegyzőkönyvkészítés bejelentési kötelezettség teljesítése Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások: azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét. A munkabiztonsági megbízottnak különleges felelőssége, hogy gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő A munkavédelmi felelős, ill. az ÁMK igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást a munkavédelmi felelős felé jelezze. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az intézmény csak a szabványnak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol./ MSZ EN/ Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő. 73
Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok: Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van intézményen kívüli programok szervezésére is: kirándulás, séta színház, múzeum, kiállítás, könyvtárlátogatás, sport programok iskolalátogatás stb. A szülők a nevelési év kezdetén, majd a program részletes leírásakor újra nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az intézményen kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére.
A szülői igények alapján szerveződő önköltséges – szolgáltatásokon való részvétel szabályai: a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az ÁMK alkalmazottja tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az intézményt nem terheli felelősség a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat. A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok: Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie. A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! /Kapu előtt 5 m-es körzetben is TILOS! Az intézményen belül és az intézmény által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos! 74
A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.
7.4.2 Belépés és benntartózkodás jogviszonyban az intézménnyel
azok
részére,
akik
nem
állnak
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges A
gyermek
távozásakor:
a
gyermek
óvónőtől
való
átvételéhez,
átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe valamint minden más személy A külön engedélyt az ÁMK igazgatójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: A szülőnek, a gondviselőnek az intézmény által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor. A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet:
75
Az Intézménybe érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az igazgatói szobába kíséri,/ akadályoztatása esetén az óvodavezető - helyetteshez/ aki rendezi, intézi a beérkező kérését. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval való egyeztetés szerint történik. Az óvodai- egységes óvoda-bölcsődei csoportok látogatását más személyek részére az ÁMK igazgatója engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai: Belépésüket kötelező módon jelezni kell. Benntartózkodásuk,
tevékenységük
vezetői
engedélyhez
kötött,
aki
döntése
meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását jótékonysági programokon gyerekek részére szervezett programokon játszónapokon az intézmény dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…) A benntartózkodás kijelölt helyiségben történik A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet. Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!
7.4.3 Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az intézményegységeiben való benntartózkodás során
A pedagógusok minden tevékenység, program előtt a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően felhívják a figyelmet a kívánt magatartás-formára. ezek többek között a következőek: A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok: az intézmény tárgyait, játékait, rendeltetésszerűen használják.
76
Helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok: az intézmény egész területén normál tempóban közlekedjenek, halkan beszélgessenek, óvják egymás testi épségét. Az udvar használatára vonatkozó szabályok: rendeltetésszerűen használják a játékokat, vigyázzanak egymásra. A séták, kirándulások alkalmára vonatkozó szabályok: a szabályokat betartva, az óvónő által irányított úton közlekedjenek. A tornaterem használatára vonatkozó szabályok: a tornatermi eszközöket rendeltetésszerűen használják, óvják társaik testi épségét, megfelelő felszerelésben tevékenykedjenek: Színház, múzeum, könyvtár, kiállítás, iskolalátogatásra, sportprogramokra vonatkozó szabályok:próbálják követni az óvónő utasításait. Fakultáción való részvételre vonatkozó szabályok: kövessék az adott pedagógus utasításait. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai: Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.
A reklámtevékenység engedélyeztetése: A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az ÁMK igazgatójának engedélye után lehet kifüggeszteni. A jóváhagyás során figyelembe kell venni a Képviselő – testület – határozatát. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 77
Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai: A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az ÁMK körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos.
A munkaközösség vezető kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi
ellenőrzése.
7.4.4 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az ÁMK működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés stb. Az ÁMK minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az ÁMK igazgatója dönt. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: munkavédelmi felelős, munkaközösség vezető élelmezés vezető közművelődési szakember A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az ÁMK igazgatóját az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot 78
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb
esetekben
az
esemény
jellegének
megfelelő
rendvédelmi,
illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az ÁMK igazgatója vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa, a dajkája, kisgyermeknevelője a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A gyermekeket folyamatosan nyugtatni kell. A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!
A óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről 79
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az ÁMK igazgatójának, vagy munkavédelmi felelős, vagy a munkaköz vezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az óvoda vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Művelődési Ház, Könyvtár, Óvoda, Konyha
80
PANASZ KEZELÉS Alkalmazottakra vonatkozó panaszkezelési eljárási rend I. szint: A panaszos (dolgozó) problémájával a témakör felelőséhez fordul az alábbiak szerint: Gyermekekkel, szülőkkel kapcsolatos: kérdések vezető, munkaközösség- vezető Neveléssel kapcsolatos kérdések: vezető, munkaközösség- vezető Munkaügyi/munkajogi kérdések: közvetlen felettes, elrendelő Munkaszervezési kérdések: közvetlen felettes, elrendelő Egyéb kérdések: közvetlen felettes, elrendelő. A felelős megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem jogos, tisztázza az ügyet a panaszossal. Amennyiben jogos, továbbviszi az érintettek felé. Jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel, a panaszossal. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 3 munkanap Felelős: közvetlen felettes II. szint: A témakör felelőse közvetíti az írásba foglalt panaszt a területért felelős vezetőhelyettes vagy vezető felé. Vezető vagy vezető helyettes egyeztet a panaszossal és az érintettekkel Egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 10 munkanap Felelős: vezető, vezető-helyettes III. szint: A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 30 munkanap Felelős: fenntartó IV: szint: A panaszos bejelenti panaszát az oktatási ombudsman felé, vagy bírósági keresettel él. Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg. Dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok: SZMSZ Munkaköri leírások 81
Iratkezelési szabályzat Elkészülő dokumentum(ok): Panaszgyűjtő dosszié: panasz leírása, megállapodás, feljegyzés, bírósági határozatok másolata
7.5 Iratkezelés 7.5.1 Az iratkezelés rendje: /20/2012.84.§ -106.§-ig/ A szabályozás célja: Az ÁMK intézményeinek iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy: az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, szolgálja az ÁMK és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását, az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető Az ÁMK mint intézmény feladatainak ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója irányítja az alábbiak szerint: Az ÁMK igazgatója és az intézmény egység vezetők feladatai: elkészítik és kiadják az ügyviteli és iratkezelési szabályzatot jogosultak az számukra érkező küldemények felbontására jogosultak kiadványozni kijelölik az iratok ügyintézőit meghatározzák az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét ellenőrzik, hogy az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen figyelemmel kísérik az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásainak megfelelően módosítják az iratkezelési szabályzatot irányítják és ellenőrzik a rendszergazda munkáját ( ha van ) előkészítetik és lebonyolítják az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását
82
intézkedéseket
kezdeményeznek
az
iratkezelési
hiányosságok
megszüntetése
érdekében az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködnek a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésben rendszeresen ellenőrzik az irányításuk alá tartozó ügyintézés és iratkezelés jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtását, jelen szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján ellenőrzik az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét Igazgató feladata: Minden, olyan küldeményt, amely az ÁMK címére, illetve a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni. átveszi az intézményhez érkezett küldeményeket gondoskodik az egyes dokumentumoknak a szervezeti egységekhez, illetve a „s.k.” jelzésű küldemény esetén a címzetthez való eljuttatásáról a küldemények átadás – átvételét dokumentálja gondoskodik az ügyintézés során készült, nem minősített kiadmányok (intézkedések, levelek, táviratok, csomagok) postai feladásáról, elkészíti a feladó jegyzéket végzi a külső és belső kézbesítést rögzíti a vezetői szignálás adatait függetlenül attól, hogy iktatott iratról vagy nem iktatásköteles, érkeztetett küldeményről van szó végzi a külső küldemények iktatását, ennek során előzményt keres, elvégzi az elő- és utóiratok szerelését, főszám iktatást vesz fel az irattári tervnek megfelelően a vezető utasítása alapján intézi az érkeztetett, illetőleg iktatott iratok irányítását, óvodán belüli továbbítását az óvodába közvetlenül (faxon vagy e-mailben, esetleg személyes kézbesítéssel) érkezett küldeményeket nyilvántartásba veszi (érkezteti) az óvoda Érkeztető – könyvébe a szervezeti egységhez kiadmányozás céljából érkezett iratok esetében rögzíti a kiadmányozás megtörténtét, időpontját iktatja a belső kezdeményezésű iratokat az óvoda tevékenységéhez tartozó, kiadmányozásra kerülő azon iratok esetében, amelyekből külső továbbításra szánt dokumentumok keletkeznek, gondoskodik a borítékok címzéséről, a szükséges mellékletek csatolásáról. 83
ellenőrzi, és postai feladásra előkészíti a küldeményeket (expediálás) kezeli a kézi irattárat, a kézi irattári feljegyzéseket rögzíti amennyiben a küldemény nem az óvoda illetékességébe tartozik, átadja az illetékes szerv részére és az átadás tényét a rögzíti a kézi irattárból a még nem selejtezhető iratokat 2 évente elhelyezi az Irattárban. biztosítja az óvoda 2 évnél régebbi elintézett iratainak rendszerezett irattári elhelyezését, kezelését és nyilvántartását A számítógépes alkalmazások általános üzemeltetési, informatikai felügyeletének feladata a fenntartó feladata! Az informatikai területen az iratkezeléssel kapcsolatos tervezés-fejlesztés, üzemeltetés, valamint a feladat- és felelősségi körét, kompetenciáit látják el. Az intézmény szempontjából jelentős alkalmazások, adatállományok, pl. költségvetés, személy- és munkaügyi rendszerek, ügyiratkezelés az alábbiak: A személy és munkaügyek kezelésére szolgáló rendszerhez a fenntartónak van hozzáférési jogosultsága . Statisztikai
adatszolgáltatás
kezelésére
szolgáló
rendszerhez
az
ÁMK
igazgatójának van hozzáférési jogosultsága van. Az informatikai rendszeren belül elkülönítetten kell kezelni a személyes adatot és a törvények által meghatározott egyéb adatcsoportokat. Az egyes számítógépes alkalmazásokra a biztonsággal kapcsolatos, specifikus előírásokat be kell tartani. A hozzáférési jogosultságok odaítélését a feladatteljesítés követelményeihez igazodva kell megállapítani.
A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése: Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást von maga után. Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az ÁMK igazgatójának ki kell vizsgálnia. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek., valamint a 2011. évi 84
CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SzMSz mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra. A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az intézmény: kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá az intézményhatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél. A közérdekű adat
fogalmát
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret
Így különösen: a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.
85
7.5.2 Az elektronikus hitelesítésének rendje
úton
előállított
papíralapú
nyomtatványok
Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítését, iktatását alakítja ki. A Szabályzat célja: Az intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása a következő. A Szabályzat személyi hatálya: A szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel, illetve elektronikus iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK! A Szabályzat betartásának ellenőrzése: A Szabályzat betartásának ellenőrzése a fenntartó és az ÁMK igazgatójának feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik! A Szabályzat tárgyi hatálya:
kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül,
kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is,
kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra
kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra,
kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra,
kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására.
86
Az elektronikus iratkezelés (adatkezelés) során használt fontosabb fogalmak:
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat: faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot , valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső , bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
Értelmezések: Elektronikus irat: Számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített,
készített,
elektronikus
úton
érkezett,
illetve
továbbított
irat,
amelyet
számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak; Érkeztető: A küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása.
87
Szignáló: Az ügyben eljárni illetékes vezető kijelöli a szervezeti egység és/vagy ügyintéző személyt, az ügyintézési határidő és a feladat meghatározása az érkeztetési vagy iktatási iktatókönyvben személyesen vagy a szignáló írásbeli utasítása alapján. Iktatást végző: Az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot/iratot expediálhatja, továbbíthatja. Adatkezelés: Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adatfeldolgozás: Az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adattovábbítás: Ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik. Adatkezelő: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Adatfeldolgozó: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. Nyilvánosságra hozatal: Ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adatbiztonság: Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen
88
a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Iratnak minősül: Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok. Iratkezelő: Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad. Ellenőrzés: Az a folyamat, amikor a Szabályzat betartását a vezető ellenőrzi. Az iratkezelés elektronikus technikai feltételeinek biztosítása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. Az iratkezelés szakmai felügyeletét az óvodavezető látja el. A vezető a szakmai felügyelet keretén belül: rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iratkezelési tevékenység szabályszerűségét, az észlelt problémákról tájékoztatja az érintett felelőst, ajánlásokat fogalmaz meg a szabálytalan vagy ésszerűtlen gyakorlat megváltoztatása, illetve az ügyviteli folyamatok megszervezése körében. Elektronikus
Iratok
létrehozása:
Elektronikus
irat
létrehozása
számítástechnikai
eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára.
Minden fájlnak három fő tulajdonsága van:
név,
kiterjesztés,
hely,
89
Továbbá: az iratkezelés szempontjából fontos tulajdonságai (attribútum):
létrehozás dátuma,
utolsó módosítás dátuma,
utolsó hozzáférés dátuma,
rejtett, írásvédett Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell
nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell. Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! (a kívánt fájlra jobb egérgombbal kattintva a Tulajdonság menüpont alatt az írásvédett tulajdonságba bal egérgombbal kattintva pipát kell tenni. Ettől kezdve a fájlt csak más néven lehet elmenteni, az eredeti tartalom nem változik meg.)
Fájlok elnevezéseinek alapelvei:
A fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra, a későbbi könnyebb azonosíthatóság érdekében,
A fájl nevében a szóköz karaktereket lehetőség szerint _ karakterrel kell helyettesíteni,
Ha lehetséges, kerülni kell az ékezetes betűk használatát, A fájlok elhelyezése mappákban történik. Az összetartozó fájlokat célszerűen egy
mappában kell elhelyezni. A mappa nevének megválasztásakor a fájl elnevezéseinek alapelveit kell betartani. Elektronikus iratok küldése, fogadása: Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot Interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni. Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni.
90
Az ÁMK igazgatója felelős: az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért, kijelöli a számítástechnikai rendszerének biztonsági követelményeiért általánosan és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt, az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a feladatoknak megfelelő célszerűségéért, a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért, az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséért, a szabálytalanságok megszüntetéséért, szükség esetén a szabályzat módosításának kezdeményezéséért, az iratkezelést végző, vagy azért felelős személy szakmai képzéséért és továbbképzéséért, egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokért.
8. Az SZMSZ kiegészítése 8.1 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adása az ÁMK igazgatója vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
91
8.2 Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik. Az intézmény épületének homlokzatán, a címtáblán, a termekben, a körbélyegzőn Magyarország címerét el kell helyezni.
8.3 A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása A Kastélykert Óvoda és egységes Óvoda - Bölcsőde biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az intézmény és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. A megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az intézményi életet, a nevelés folyamatát. Biztosítjuk a tevékenységhez szükséges feltételeket. Tiszteletben
kell
tartani
a
gyermekek,
szülők,
alkalmazottak
lelkiismereti
és
vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje: A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket összesítjük és továbbítjuk az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.
92
8.4 Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az ÁMK érdekeit sértené. /etikai kódex/. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az ÁMK valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül: amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az ÁMK igazgatója az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az intézmények jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.
8.5 A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. Az arra rendszeresített füzetben minden dolgozó köteles rögzíteni telefonbeszélgetéseinek: számát, időpontját, tárgyát. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.
8.6 A helyiségek használati rendje Az óvoda zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az ÁMK vezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők, , az alkalmazotti közösség és a társintézmények tudomására hozza értesítés formájában. 93
Az óvoda működési rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza: az óvoda helyiségeinek használatára a gyermekek kíséretére az étkeztetésre vonatkozóan A
dohányzás
szabályaira
vonatkozó
előírásokat
a
magasabb
jogszabályok
szabályozzák. Az ÁMK egész területén dohányozni TILOS!
A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az ÁMK intézmény egységeinek helyiségeit, ezt a fenntartótól írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi. Az ÁMK helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvodában, a konyhán csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
9. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az ÁMK igazgatójának felelőssége, a Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az Ófehértói Községi Önkormányzat / mint fenntartó többletköltség esetén / és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2013.03.25-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az ÁMK valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedhet. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabály-változásnak megfelelően történik. 94
Módosítása: az ÁMK igazgatójának hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség és a jogszabályi kötelezettség.
9.1 Az SZMSZ nyilvánossága A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény minden alkalmazottaival, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézményekkel és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.
9.2 Legitimáció Záradék
Készítette: 2015.augusztus. 17.
Szabó Jánosné ÁMK igazgató PH.
Nyilatkozatok Az Ófehértói Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési szabályzatát a szülői szervezet 2015.08.27.-én tartott ülésén magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezésével (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.
95
Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyv, jelenléti ív, keltezés, aláírás. Ikt.szám: 142-1/2015. Ófehértó, 2015.08.27. Becseiné Neményi Krisztina A szülői szervezet elnöke
Az Ófehértói Általános Művelődési Központ Szervezeti és működési szabályzatát az alkalmazotti közösség 2015.08.28-án tartott ülésén véleményezte és elfogadta! Mellékelve a véleményezésről, elfogadásról készült jegyzőkönyv, jelenléti ív, keltezés, a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása. Ikt.sz:142-2/2015. Dorcsák Csabáné
Bödönyi Istvánné
nevelőtestület képviselője
alkalmazotti közösség képviselője
Az intézmény 142-2/2015. számú határozatával elfogadott SZMSZ -t a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörömben a 142-3/2015. számú határozatával jóváhagyom!
Ikt.sz:142-3/2015.
P.H.
Szabó Jánosné ÁMK igazgató
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MEGVALÓSÍTÁSA TÖBBLET KÖLTSÉGGEL NEM JÁR! Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat kihirdetésének napja: 2015.09.01
96
10. Mellékletek 10.1 Könyvtár működése. 10.2 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat 10.3 Munkaköri leírás minták
97
1. sz. melléklet
10.1 Könyvtár működése (A könyvtár működési szabályzata) A könyvtár működésének célja, a működés feltételei: Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal .A könyvtáros tevékenységét könyvtári program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. Községi könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai: Könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, lakosság igényeinek kiszolgálása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a könyvtári állomány a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. 98
A könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok: Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők: szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról
99
A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: A községi könyvtár szolgáltatásait a lakosság köréből bárki igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama 3 hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: A községi könyvtár minden napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a középiskolai diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata: A könyvtárban elhelyezett számítógépeket a könyvtár nyitvatartási ideje alatt mindenki szabadon használhatja. A tanulók számára tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük.
100
Gyűjtőköri szabályzat: A községi könyvtár feladata: A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az életminőséget és életesély javító oktató tevékenységhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. A községi könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb feladata a falú közösségének olvasóvá nevelésének megalapozása. A könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör:
A
dokumentumoknak
különböző
szempontból
meghatározott
köre.
A
szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, a könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) Egyre több szakkönyv beszerzését teszi szükségessé a különféle hobbik iránt érdeklődők olvasó tábora A szaktanárok gondos választása esetén néha elengedhetetlenné válik hogy szakkönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt ,mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).
101
Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a nyelvvizsgákra készülőkre,az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). Folyamatosan növekszik a számítástechnikával ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha a könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Könyvtárunk típusa: nyilvános, községi könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), Földrajzi elhelyezkedése: könyvtárunk a falu központjában található, iskola, óvoda, idősek otthona közelségében, szomszédságában. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze az iskolai oktatásnak,a könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljaikban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja
a
szükséges
dokumentumok,
pl.
verseskötetek,
kötelező
olvasmányok,
növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A felsoroltak jelennek meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok "kötelező" és ajánlott olvasmányok 102
a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok a könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). Tipológia / dokumentumtípusok: Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k
103
Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványokat lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei közép- és felsőszintű általános lexikonok Válogatva gyűjti magyar nyelven nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Szabolcs Szatmár megyére és községünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. A községi könyvtár folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény igazgatójának írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve felettese véleményét. 104
Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat: A könyvtár használóinak köre: A könyvtár községi nyilvános könyvtár. A szolgáltatásokat bárki igénybe veheti. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név ( születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtárhasználat módjai: a) helyben használat, b) kölcsönzés, c) könyvtárközi kölcsönzés, d) csoportos használat a) helyben használat A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat szabályairól a könyvtáros tájékoztatja a használót. A szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.
105
A könyvtáros szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. b) kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.
106
A könyvtár nyitva tartási ideje: hétfő
8.00 – 16.00
kedd
10.00 – 18.00
szerda
8.00 – 16.00
csütörtök
10.00 – 18.00
péntek
8.00– 16.00
c) Könyvtárközi kölcsönzés: A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség .A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. d) Csoportos használat A szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak .A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)
107
Katalógusszerkesztési szabályzat: A könyvtári állomány feltárása: A könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat A dokumentum leírás szabályai: A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.
108
A könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév, vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel Raktári jelzetek: A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter – szám . A szakirodalmat ETOszakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja .Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. A könyvtár katalógusa: A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: könyv Formája szerint: digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével
109
2.sz. melléklet
10.2 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat Általános rendelkezések Az Ófehértói Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők: Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős. Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen. Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük. Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé. Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat. Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására. Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről. Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére. Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén. Az ÁMK igazgatója/ óvoda - vezető/ gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik.
110
Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK: 1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 3. 2011.
évi
CXII.
Törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 4. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 6. 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 7. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 8. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 9. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 10. Az Ófehértói Általános Művelődési Központ SzMSz-e. A szabályzat célja: Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. 2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról E törvény alkalmazása során: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy; személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
111
különleges adat:a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, adatkezelő:az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket
meghozza és
végrehajtja, vagy az
általa megbízott
adatfeldolgozóval végrehajtatja; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül
az adatokon végzett bármely
művelet vagy a műveletek összessége , így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép- , hang- vagy képfelvétel
készítése,
valamint a személy azonosítására
alkalmas fizikai jellemzők (pl.: ujj - , vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adattovábbítás:
az
adat
meghatározott
harmadik
személy
számára
történő
hozzáférhetővé tétele; nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés: Az Nkt. 41. § (1) alapján a nevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilvántartja a: pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre: neve (leánykori neve) születési helye, ideje 112
anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma személyi juttatások a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
113
A felsorolt adatokat az óvodavezető,/ ÁMK igazgatója/ mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai: Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető /ÁMK igazgató/felel. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért óvodavezető,/ÁMK igazgató/ az
intézményi
nevelőmunkát
segítő
közalkalmazottak
tekintetében
a
teljesítményértékelést végző vezető-helyettes, a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az ÁMK igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A teljesítményértékelést végző vezető, vezetőhelyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az ÁMK igazgató vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. Gondoskodni kell arról, hogy: A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának. A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
114
A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlése a valóságnak megfelelő legyen. Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. A
személyi
iratokat
tartalmuknak
megfelelően
csoportosítva,
keletkezésük
sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §- ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni: a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 115
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.
AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai: Az intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván: a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek oktatási azonosító száma A gyermekek adatainak kezelésére továbbítására jogosultak: A vezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint a munkaközösség vezető,az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős. A vezető, a vezető helyettes kezeli a 116
gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi felelős, az intézményi fejlesztő pedagógus, az óvodapedagógusok kezelik a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat A vezető helyettes kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz a vezető és az általa kijelölt óvodapedagógus is. Az óvodapedagógusok vezetik és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek a szükséges alkalmakkor. Az adatok továbbítása: A gyermek adatai közül: a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, bölcsődei, óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, bölcsődei egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, orvosnak, védőnőnek a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése 117
céljából a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, az önkormányzat jegyzőjének, gyámügyi előadójának, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, továbbítható. sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, a gyermek fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban. Titoktartási kötelezettség: A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az igazgató / ill. helyettese/ útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség
118
nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók./ e szabályzatban leírtak/ A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Adatvédelem: Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a ÁMK igazgató, a papíralapú nyomtatványok esetében az igazgató,a helyettes, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően. A közoktatás információs rendszere (KIR): A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott 119
feladatok
végrehajtásában. Annak, akit
első
alkalommal
alkalmaznak pedagógus-
munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OMazonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az ÁMK igazgatója vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását. A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A pedagógus igazolvány: A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. 120
A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését
követő
öt
évig
kezelheti.
Az
adatkezelés
kizárólagosan
a
pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. A közalkalmazottak jogai és kötelességei: A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról. A szabályzat hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az ÁMK igazgatójára, helyettesére, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
121
Illetékesség: Az ÁMK igazgatója: biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését biztosítja a szabályozás megismerhetőségét ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető - panaszok esetén
Az óvodavezető – helyettes ( munkaközösség vezető) biztosítja
munkaterületén
a
szabályozás
megvalósulását
és
annak
ellenőrzését kezdeményezést
tesz
a
szabályozás
betartásával,
korrekciójával,
fejlesztésével kapcsolatban előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és igazgató elé terjeszti azt engedélyezésre személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat Óvodapedagógusok: betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit kezdeményezik
az
eltérések
szabálykövetés fejlesztését
122
megszüntetését
és
a
szabályozás,
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik./Igazgatói iroda / Az
ADATKEZELÉSI
SZABÁLYZAT
AZ
ÓFEHÉRTÓI
ÁLTALÁNOS
MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 8.2-es SZÁMÚ MELLÉKLETE. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.
Az Adatkezelési Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, melyet aláírásokkal igazolnak. Ófehértó, 2015. 08.31.
P.H. ………………………………. igazgató
123
3. sz. melléklet
10.3. Munkaköri leírás minták ÁMK igazgató:
Munkáltató neve:
Ófehértó Község Képviselő Testülete
Székhelye:
4558 Ófehértó, Alkotmány utca 54.
Munkavégzés helye:
Ófehértói ÁMK, 4558 Ófehértó, Szent István utca 2.
Munkáltatói gyakorolja:
jogkört
Polgármester
Munkavállaló: Neve: Születési neve: Születési helye:
Ideje:
Munkakör: Megnevezése:
Általános Művelődési Központ Igazgató
Kinevezője:
Ófehértó Község Képviselő-testülete
A kinevezés időtartama:
Vezetői pályázati eljárás útján 5 évre
FEOR száma:
2432
Munkaideje:
40 óra / hét, napi 8 óra 8:00-16:00 + ebédidő napi 20perc kötött munkaideje 10 óra/hét
Munkavégzés helye:
A munkakör célja:
Az általa vezetett intézmény teljes területe- illetve a vezetői iroda Az intézmény munkájának Koordinálása, szervezése, irányítása, képviselete. A nevelő munka személyi, tárgyi és szervezetei feltételeinek biztosítása. Pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, személyi ügyi, gazdaságiadminisztratív feladatok ellátása, megszervezése, ellenőrzése, értékelése. A törvény előírásoknak megfelelő működés, működtetés biztosítása. 124
Főiskolai, óvónői diploma, Munkavégzéshez szükséges vezetőképző szakvizsga (végzettség, ismeret,egyéb szakmai gyakorlat 5 év kikötés): IKT-eszközök hozzáértő használata Az óvoda egyszemélyi felelősségű vezetőjeként tevékenységével felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Képviseli a gyerekek, a szülők, a munkatársak s a fenntartó érdekeit. Közreműködik a fenntartói döntések előkészítésében, és végrehajtja a Feladatai, főbb képviselő-testület és a polgármester által meghatározott tevékenységinek felsorolása: feladatokat. a) kötelező óraszámon belül (heti 10 óra): szükség esetén óvónők helyettesítése gyerekcsoportban, egyéni fejlesztés, kirándulások kisérése, stb..
Pedagógiai-szakmai Előkészíti az óvoda nevelési programjának kialakítását. Nevelőtestületi döntésre előterjeszti a program tervezetét. Elfogadtatása után biztosítja a szülői szervezet véleményezési jogát, és kezdeményezi jóváhagyását a fenntartónál-amennyiben plusz anyagi igényeket is tartalmaz. Folyamatosan ellenőrzi a program megvalósulását, beválását, amennyiben szükséges, kezdeményezi a program módosítását. Aktívan részt vesz a minősítési eljárások és a tanfelügyeleti ellenőrzések megszervezésében, lebonyolításában, egyúttal az érintettek felkészítésében. Segítségével támogatja és ellenőrzi az intézményi munkaközösség és az önértékelési csoport munkáját. Ellenőrzi és értékeli az óvodában folyó szakmai munka színvonalát, annak eredményességét, hatékonyságát. Konkrét javaslatot tesz fejlesztésre, támogatja az innovációt, a korszerű pedagógiai törekvéseket. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Hangsúlyos területként kezeli a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztését: sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek, tehetségígéretes gyerekek,hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Megszervezi, valamint ellenőrzi a tehetséggondozást, a részképességekben lemaradt, illetve a speciális nevelést igénylő gyerekek differenciált gondozását, fejlesztését. Évente elkészíti az Éves munkatervet, a Továbbképzési tervet, majd elfogadtatja a nevelőtestülettel. Támogatja és ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Előterjeszti a Házirend tervezetét, gondoskodik a megvitatásáról (nevelőtestület, szülői szervezet) és egyetértéssel történő elfogadásáról. Biztosítja, hogy valamennyi szülőhöz eljusson. A nevelőtestület véleményét figyelembe véve megszervezi az óvodai csoportokat. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok heti- és napirendjét. 125
Azonosítja erősségeit, önreflexiót végez. Felülvizsgálja tevékenységeit, döntéseit, szükség esetén korrekciót alkalmaz. Hatékonyságát folyamatosan fejleszti. Önértékelést támogató munkacsoport tagja.
Tanügy-igazgatási feladatok:
Megszervezi a gyerekek óvodai felvételét. Felvételi és előjegyzési naplót vezet. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. Elkészíti az éves statisztikáját (októberi) és annak módosítását. Folyamatosan informálja a fenntartó a gyereklétszám alakulásáról. A gyermekek nevelésével kapcsolatos, jogszabály által előírt feladatoknak eleget tesz. Ellenőrzi a hároméves kortól érvényes óvodakötelezettség betartását. A mértéken felüli igazolatlan hiányzásokat jelenti a megfelelő szervek felé. Biztosítja a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Gondoskodik a szülői és a nevelőtestületi értekezletekről, biztosítja az intézményen belüli információáramlást. A szülői nyilatkozatok alapján felméri az ingyenes étkeztetést kérő családok számát. Mindezekről naprakész nyilvántartást vezet. Folyamatosan aktualizálja és ellenőrzi az óvodai dokumentumok érvényességét, törvényi megfelelését. Gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. Ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Intézkedéséket tesz a tankötelezettség teljesítésére. Ellátja az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó teendőit. Javaslatot tesz az óvoda nyári és téli szüneteltetésére, a nevelés nélküli munkanapok időpontjára, tartalmára, megszervezésére. Megszervezi és ellenőrzi az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. Intézi az ötéves kor előtti szülői felmentési kérelmeket.
Munkáltatói-humánpolitikai feladatok: Elkészíti az óvoda munkaerő-gazdálkodási tervét, betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. A jogszabályban előírt módon kinevezi az óvoda munkatársait, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Az OM által működtetett KIR felé eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. Az átsorolásokról időben gondoskodik. Biztosítja a törvényben előírt juttatások kiadását. Vezeti a munkaidő-nyilvántartást a jelenléti ív alapján. Vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást. A rendelkezésre álló adatokat és információkat az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint megőrzi. Elkészíti és időben kiadja a munkaköri leírásokat. Szabadság-nyilvántartást vezet.
126
A pedagógusok munkájának ellenőrzése során írásos értékelést készít, melyet a dolgozóval is ismertet. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Biztosítja és ellenőrzi a munkavédelmet és a tűzvédelmi szabályok betartását. Lefolytatja az alkalmazottak foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntéseknél a jogszabály által előírt egyeztetéseket. Hatékony idő és emberi erőforrás felhasználást valósít meg egyenletes terhelés mellet.
Gazdasági-adminisztratív feladatok: Szervezi az óvoda ügyviteli munkáját a mindenkor érvényes jogszabályok szerint. Előkészíti és igény szerint aktualizálja a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, vitára bocsátja és elfogadtatja a nevelőtestülettel, illetve a Szülői Szervezettel (SzSz). Irattári tervet készít, elrendeli és ellenőrzi az iratok selejtezését. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik, és gondoskodik az iktatásukról. Biztosítja a pontos adatszolgáltatást. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá beérkezett, gyermekeket, szülőket és a közalkalmazottakat érintő kérdésekre. Felelős az intézmény költségvetésének tervezéséért, végrehajtásáért, betartásáért, felel az ezzel összefüggő beszámolók, mérlegek valós tartalmáért. Biztosítja a gyerekek számára a tiszta, esztétikus környezetet. Ennek érdekében különböző eszközöket vásárol, valamint megszervezi és irányítja a napi takarítást, fertőtlenítést és a szükséges nagytakarításokat. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Felelős a karbantartási terv elkészítéséért, végrehajtásáért. Felel az átutalási, utalványozási, készletgazdálkodási, leltározási, selejtezési, pénzkezelési, vagyonvédelmi szabályzatokban foglaltak betartásáért. Ellenőrzi a vagyon-, állóeszköz-, munkaruha-, étkezési nyilvántartások vezetését. Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme.
Éves szabadságolási tervet készít. Felettesével a szabadság kikérése előtt 15 nappal egyeztet (kivéve a rendkívüli eseteket). Szabadságát az adott évben A szabadság felhasználásával igyekszik felhasználni, átvitel esetén azt március 31-ig és a hiányzással kapcsolatos veheti ki. Munkahelyi érdekre hivatkozva a felettes a 15 szabályok: napot visszarendelhet. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell a vezetőnek.
127
Elvárható magatartási követelmények:
A Pedagógus etikai kódexben megfogalmazottak szerint.
Önképzéssel kapcsolatos elvárások:
A szakmai fejlődést segítő folyamatos önképzés, továbbképzéseken való részvétel, hétévenként 120 órában
Hatásköre:
Felelőssége:
Az igazgató kizárólagos kompetenciája és egyszemélyi felelőssége a gyermekfelvétel, a munkaviszony-létesítés, megszüntetés, valamint az intézmény költségvetésén belüli gazdálkodás (pl.: munkaerő-gazdálkodás, bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás stb.) Az intézményvezető-helyettesre átruházhatóak (de ezt írásban kell rögzíteni.) Az intézmények zavartalan megfelelő működtetése.
és
a
jogszabályokban
Kapcsolatok: Közvetlen felettese:
A polgármester
Közvetlen beosztottja(i)
Az általa vezetett intézmény valamennyi dolgozója.
Kapcsolattartási kötelezettsége:
Információ-szolgáltatási kötelezettsége:
1. Vezetői feladatainak ellátása közben közvetlen munkakapcsolatnak kell működnie a konyhai dolgozókkal és a művelődési szakemberekkel. A munka- és felelősség megosztásról külön munkaköri leírásban kell rendelkeznie. Továbbá valamennyi pedagógussal és a pedagógiai munkát segítő dajkákkal. 2. Az óvodavezető szoros kapcsolatot tart fenn: Óvodán belül: A szülőkkel, a szakmai munkaközösséggel, az érdekvédelmi szervezetekkel. Óvodán kívül: A fenntartó illetékes vezetőjével, dolgozóival. A nevelési-oktatási társintézményekkel. Feladata az információáramlás biztosítása a szülők, a nevelőtestület, az Oktatási Hivatal (OH), a Pedagógiai Oktatási Központok (POK), a köznevelési információs rendszer (KIR) és a fenntartó felé. Feladata a pályázati kiírások követése, felkutatása. Elkészíti, és évente frissíti a közzétételi listát. Titoktartási kötelezettsége van! Adatszolgáltatás során ügyelnie kell arra, hogy személyiségi jogokat ne sértsen meg.
128
Távolléte esetén őt helyettesíti:
A munkaközösség-vezető./ vagy az írásban felkért dolgozó
Ő helyettesítheti:
A csoportban dolgozó kollégáját
Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja.
Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ”
Ófehértó, 2015.09.01. P. H. …………………………………………..
...........................................................
munkavállaló
munkáltató
129
Óvodapedagógus:
Ófehértói ÁMK, Kastélykert Óvoda és Egységes ÓvodaBölcsőde 4558 Ófehértó, Szent István utca 2.
Munkáltató neve: Székhelye:
Ófehértói ÁMK, Kastélykert Óvoda és Egységes ÓvodaBölcsőde 4558. Ófehértó, Szent István utca 2.
Munkavégzés helye: Munkáltatói gyakorolja:
jogkört
ÁMK igazgató
Munkavállaló: Neve: Születési neve: Születési helye:
Ideje:
Munkakör: Megnevezése:
Óvodapedagógus
Kinevezője:
ÁMK igazgató
A kinevezés időtartama:
Határozatlan időre vagy határozott időre szóló
FEOR száma:
2432
Munkaideje, beosztás:
munkaidő-
Munkavégzés épületen belül: A munkakör célja:
helye
40 óra / hét kötött munkaideje: 32 + 4 óra / hét + ebédidő napi 20 perc. Nevelési évenként a munkatervben rögzítettek szerint. Csoportszoba, nevelői szoba A családi nevelés kiegészítése. Az óvodás korú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása.
Főiskolai, óvónői diploma, IKT-eszközök hozzáértő használata, Munkavégzéshez szükséges nevelői alkalmasság, különösen: jó kapcsolatteremtő (végzettség, ismeret, egyéb): képesség, empátia, kedves-nyílt személyiség, jó szervezőképesség. 1. pedagógiai, a kötelező óraszámon belül heti 32 órában. Feladatai, főbb 2. tanügy-igazgatási, adminisztráció a heti 4 órán belül. tevékenységinek felsorolása: 3. általános elvárások.
130
Pedagógiai feladatok: A rábízott gyermekek nevelése, fejlesztése, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONAP) és az Érted- Veled helyi pedagógiai program szerint önállóan és felelősséggel köteles elvégezni. Alapfeladata a Nkt. 62.§-a alapján: Nevelő és oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozzon a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Felelős a rábízott gyermekek testi épségének megőrzéséért. Biztosítsa a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. A csoportszobában és a közös helyiségekben az óvoda további helyiségeivel harmonizáló esztétikus környezetet teremtsen. A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos külső helyszínekről, kíséretről. Szervezze meg és teremtse meg a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására ne szervezzen más tevékenységet. A részképességekben elmaradt, illetve a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek, tehetségígéretes, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű) szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel. A bármilyen oknál fogva hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse. (integrációs pedagógiai rendszer) Segítse a tehetségek felismerését, támogassa önmegvalósításukat. Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Nevelje a gyermekeket egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra és hazaszeretetre. A gyermek testi-lelki egészségnek fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg mindent, a balesetvédelmi előírások betartásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa. Az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, ismerje, és használja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségeket. Nevelő-oktatói munkáját az óvoda saját pedagógiai programban meghatározottak szerint, a gyerekcsoporthoz és azok életkorához igazítva, szakszerűen tervezze meg, és irányítsa a gyermekek tevékenységeit. Folyamatosan ellenőrizze, mérje, értékelje a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon írásos feljegyzést készítsen, észrevételeiről váltótársát, 131
felettesét informálja, az érintett gyermek szüleit szükség esetén tapintatosan tájékoztatja. Megfelelő felkészültséggel, felkérésre mentori feladatokat vállaljon. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg. A törvényben megfogalmazott módon és időben tegyen eleget a minősítési, valamint a tanfelügyeleti eljárás rá vonatkozó előírásainak. Gyakorolja a reális önértékelést, önreflexiót. Legyen tisztában az óvodai 8 kompetencia jelentőségével. Önértékelést támogató munkacsoport tagja.
Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendői: A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Naprakészen vezeti a kötelező tartalmi elemeket tartalmazó csoportnaplót: heti rend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv, kétszer féléves értékelés, heti ütemterv – játék, tevékenységben megvalósuló tanulás, tevékenységi formák tagolásában. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Évente legalább kétszer kitölti a „Személyi dossziét”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét és ad tájékoztatást írásban a szülők részére. Szülői értekezletet, programokat, kirándulásokat, játszódélutánt szervez. Szükség szerint, hivatalos felkérésre pedagógiai szakvéleményt ír. Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel történt egyeztetés alapján (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyermekorvos stb.) szakvéleményt ad tanköteles gyerekekről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzősében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét (32 óra) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. Beszámolási kötelezettsége van, évente egy alkalommal- minimum - írásban is. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában [326/2013. (VII.30.) Korm. rendelet szerint] a nevelési előkészítő (felkészülés a foglalkozásra: adminisztrálás, anyaggyűjtés, eszközkészítés), azzal összefüggő egyéb pedagógiai 132
feladatok (szülői értekezlet, fogadóóra, bemutató foglalkozás megtartása, pályázatírásban való részvétel, gyermekek kísérése külsős foglalkozásokra, kirándulásokra, óvodai ünnepségek szervezése, lebonyolítása stb.) elvégzése tartozik. A nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, munkaközösségben közreműködés, továbbképzéseken való megjelenés, szertárfejlesztés. A felettese által eseti helyettesítés rendelhető el. Az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között az óvodavezető vagy a munkaközösség-vezető feladata. Általános szabályok Az óvodában olyan időpontban kell megjelennie, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre kész állapotban rendelkezésre álljon. Munkaidő alatt csak a vezető, vagy a helyettes engedélyével hagyhatja el az óvodát. Reggel és délután ügyelet ellátására az óvodapedagógus beosztható. A további időszakban, 7.30 órától délután 16-óráig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyermekcsoporttal. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. A gyermekek felnőtt felügyelet nélkül hagyása tilos! Dajkára, illetve más 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a munkaideje alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre! Gyermekek között nem használhat telefont (SMS-ezésre sem), magánügyben a váltótárs beérkezését követően, röviden, a nevelőmunka zavarása nélkül beszélhet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően tilos a dohányzás. Éves szabadságolási tervet készít tájékoztató jelleggel május 31-ig. (kivéve a rendkívüli esetet).Ill. Szabadságát az adott évben kell felhasználni, esetleges átvitel esetén azt március 31-ig veheti ki. Szorgalmi idő alatt A szabadság felhasználásával pedagógusonként csak néhány nap kiadására van és a hiányzással kapcsolatos lehetőség, a vezető mérlegelése alapján. szabályok: Munkahelyi érdekre hivatkozva a felettes a 46 napból 15 napot visszavonhat. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell a vezetőnek.
133
Elvárható magatartási követelmények:
Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetést nem alkalmaz (testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás). Óvja a gyermekek jogait, tiszteli emberi méltóságukat. Pedagógiai elhivatottság, kiegyensúlyozottság, következetesség, pontosság, megbízhatóság, türelem jellemzi. Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív mintát ad, képviseli a helyi pedagógiai program szellemiségét.
Önképzéssel kapcsolatos elvárások:
Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, megismerje a digitális technológia eszközeit és alkalmazza, tökéletesítse pedagógiai munkáját. „A pedagógusnak hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – 120 órás továbbképzésben kell részt vennie. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vesz részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.” Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az, aki betöltötte az 55. életévét, és aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta, és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus II. és a Mesterpedagógus fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az, aki a fokozatba lépést követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.
Hatásköre:
Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak törvény és jogszabályok által, valamint az intézmény SZMSZ-ében biztosított jogokat, hatásköre és képviseleti joga az általa vezetett gyermek csoportba terjed ki. A pedagógiai szabadság helyes értelmezése mellett az intézmény a pedagógiai programjának szellemiségét figyelembe véve megválasztja a nevelő-oktató munkájához a megfelelő módszereket, eszközöket.
134
Felelőssége:
Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
Kapcsolatok: Közvetlen felettese:
Az intézményvezető
Együttműködésre köteles:
A gyermek érdekében működjön együtt munkatársaival. Különösen a váltótársával, a csoportjához beosztott pedagógiai asszisztenssel, dajkával és a fejlesztőpedagógussal. Továbbá a szülőkkel és más társintézményekkel.
Kapcsolattartási kötelezettsége:
Az intézmény vezetőjével, közvetlen felettesével és a nevelőtestület tagjaival. Az óvodai szülői közösséggel.
Információ-szolgáltatási kötelezettsége:
Titoktartási kötelezettsége van! Adatszolgáltatás során ügyelnie kell arra, hogy személyiségi jogokat ne sértsen meg.
Távolléte esetén őt helyettesíti:
Elsősorban a váltótársa, illetve a vezető által kijelölt óvodapedagógus. A helyettesítést az óvodavezető, vagy a munkaközösség-vezető osztja be.
Helyettesíti:
Óvónő társait
Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ” Ófehértó, 2015.09.01. P.H. ……………………….. munkavállaló
…………………………… munkáltató 135
Dajka Munkáltató: Munkáltató neve: Székhelye: Munkavégzés helye:
Ófehértói ÁMK, Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde 4558. Ófehértó, Szent István utca2. Ófehértói ÁMK, Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde 4558. Ófehértó, Szent István utca 2.
Munkáltatói jogkört gyakorolja: ÁMK igazgatója Munkavállaló: Neve: Születési neve: Szül. helye: Munkakör: Megnevezése: Kinevezője: A kinevezés időtartama: FEOR-száma: Munkaideje: Munkavégzés helye épületen belül:
A munkakör célja:
Munkavégzéshez szükséges (végzettség, ismeret, egyéb):
Ideje: Dajka Az igazgató Határozatlan időre vagy határozott időre, helyettesítés esetén a helyettesített személy visszatértéig 40 óra / hét + ebédidő napi fél óra Emeleti csoportszobák, gyermeköltözők, mosdók Az óvodás korú gyermekek gondozása, óvónői irányítással. A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének tisztántartása, takarítása, az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az óvodások étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
minimum nyolc általános és dajkaképző tanfolyam
Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Feladatai, főbb Gondoskodik az óvoda tisztaságáról. Részt vesz az étkeztetéssel tevékenységeinek kapcsolatos teendőkben. felsorolása:
136
1. Gyerekekkel kapcsolatos feladatok: Tudásának maximumát adva foglalkozzon a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Felelős a rábízott gyermekek testi épségének megőrzéséért. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (köszönés, kérem-köszönöm, türelmes és udvarias kommunikáció). Részt vesz a gyerekek gondozásában a csoportvezető óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, WChasználatnál stb. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a szokásokat. PI.: öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása — kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, WC-papír használata stb. A munkája során észlelt balesetveszélyt köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságos, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvónő mellett, vele egyeztetett időben, az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés stb.). Kísérőként részt vesz a gyerekek felügyeletében az utcai séták, külső helyszíni foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvodapedagógus útmutatásai szerint részt vesz. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, biztosítja az alapos szellőztetést. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyermekre felügyel, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kimosva teszi egy zacskóba. A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások: A gyermek személyiségi jogainak megsértése szigorúan tilos: a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszé4renítés) alkalmazása, étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés, étel elvonása. Szükség szerint felügyeli a gyermekek tevékenységét. A gyermekek felnőtt felügyelet nélkül hagyása tilos. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is (különös tekintettel a folyamatos reggeliztetés előtti mosdóhasználatnál). Gyermekekre való önálló vigyázásra (altatási időben, illetve az óvónő 4-5 perces távolléte esetén) csak a vezető adhat engedélyt. Az óvónő ilyen irányú kérését figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az óvónő a megengedett néhány percnél hosszabb ideig hagyja rá gyermekeket, ezt a vezető felé, a gyerekek érdekében, kötelező jelleggel jelezni kell! A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyermek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez.
137
2. A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők: A gyerekek környezetének esztétikai rendje érdekében naponta ellátja a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermek WC-k takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (bejárat, folyosók, tornaszoba, sószoba, lépcsőház, irodák, fejlesztőszoba, felnőtt WC-k, mosókonyha stb.) a többi dajkával közösen, a vezető által készített munkamegosztás alapján tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során (évente minimum 3-szor: augusztusban, decemberben és áprilisban) különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (pl.: ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (függönyök, köpenyek, törülközők, terítők, babaruhák stb.). Háromhetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. Elvégzi a fektető ágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat: az óvoda udvarának takarítása, kertjének gondozása, locsolása — hó eltakarítása — megvásárolt áru szállítása — kézbesítés - hétvégi ügyelet stb. Valamint azokat az időszakos feladatokat, amivel még az intézményvezető megbízza. 3. Étkeztetéssel kapcsolatos teendők: (ha van külön konyhai alkalmazott, ezek az ő feladatai) Az ételszállítótól átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCP-előírások betartását a szállítással kapcsolatban. Tapasztalatait írásban röviden rögzíti. Indokolt esetben, amennyiben komoly rendellenességet észlel, szól az erre a célra kijelölt személynek, s az elkészült jegyzőkönyvet, mint tanú, aláírja. Az átvett ételeket az eü. szabályoknak megfelelő módon tárolja, s közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik, a szülök által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi torta, sütemény stb.). Az üvegeket feldátumozva 48 órán át az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, majd a higiéniai előírások szerint elmosogatja: * fehér edények mosogatása három fázisban: - előtisztítás után, - első fázis zsíroldás – második fertőtlenítés harmadik öblítés, - szárítás * fekete edények mosogatása a kijelölt mosogatóban * zöldségek, gyümölcsök mosogatása a kijelölt mosogatóban 138
Mosogatás után valamennyi mosogatót áttörli, hetente egyszer kisúrolja. A mosogatáshoz használt eszközöket naponta fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelő gép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a gáztűzhely tisztaságára Havonta egyszer lemossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék intenzív tisztítását. A nagytakarítás alkalmával a konyhai ablak, ajtó, csővezeték, fűtőtest lemosását is elvégzi. 4. Általános szabályok: Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Hiányzás esetén, külön díjazás ellenében, a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg munkára kész állapotban, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. A munka törvénykönyvének előírása alapján ezt az időt le kell dolgozni. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, kit keres, majd felszólítja, várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedélyével lehet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Mivel ki kell menni az épület elé, ezért egyszerre csak egy ember tartózkodhat kinn rövid ideig, annak érdekében, hogy az óvoda területén ezen idő alatt is zökkenőmentes és folyamatos legyen a munka ellátása! Láncdohányzás óvodában nem tolerálható, ezért naponta maximum 3-szor lehet kimenni (ez is legalább 25 perc munkából való kiesést jelent), amikor ezt a munkafolyamat megengedi, és nincs rá szüksége az óvónőnek. A további dohányzási igény idejét szigorúan le kell dolgozni! A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról felelőssége tudatában gondoskodik, a gyermekek kiszökésének, idegen besurranásának elkerülése végett. Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meg győződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. Ezután beüzemeli a riasztót. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Feladataik munkaretületenként változhatnak. A gyermekek felnőttfelügyelet nélkül hagyása tilos! Tevékenységét kizárólag óvónő jelenlétében, közelében végezheti, amennyiben magára hagyják, nem vonható felelősségre!
A szabadság Éves szabadságolási tervet készít tájékoztató jelleggel. felhasználásával és a Felettesével a szabadság kikérése előtt 15 nappal egyeztet (kivéve 139
hiányzással kapcsolatos a rendkívüli esetet). szabályok: Szabadságát az adott évben kell felhasználni. Szabadságát lehetőleg ne a szorgalmi idő alatt vegye ki. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell a vezetőnek. Rendelkezik gyermekszerető viselkedéssel, a szülők iránt megnyilvánuló együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartással. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. sérti meg. Elvárható magatartási Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során követelmények: betartja a világnézeti és politikai semlegességet. Példát mutat kulturált viselkedésével, öltözködésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával. Viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, képviseli a helyi pedagógiai program szellemiségét. Érdeklődjön az óvónők szakmai tevékenysége iránt, sajátítsa el a Önképzéssel kapcsolatos megfelelő módszereket a gyermekekkel való helyes kommunikációjához. elvárások: Végezze el a HACCP-tanfolyamot. A felügyelete alá tartozó gyermekek gondozása, az óvoda Hatásköre: házirendjének betartatása. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes Felelőssége: megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
Kapcsolatok: Közvetlen felettese: Együttműködésre köteles: Kapcsolattartási kötelezettsége:
Információszolgáltatási kötelezettsége:
Az intézményvezető A gyermek érdekében működjön együtt munkatársaival. Különösen a csoportjához tartozó óvónőkkel és a fejlesztőpedagógussal, továbbá a szülőkkel. Az intézmény vezetőjével, közvetlen felettesével és a nevelőtestület tagjaival
A gyerekekkel kapcsolatban bármilyen információhoz jut, azt továbbítania kell az óvónő, illetve a felettese felé. Gyermekről tájékoztatást nem adhat. Titoktartási kötelezettsége van! Adatszolgáltatása során 140
ügyelnie kell arra, hogy személyiségi jogokat ne sértsen meg. A vezető által kijelölt másik dajka
Távolléte esetén őt helyettesíti: Ö helyettesítheti:
A vezető által kijelölt másik dajkát
Hatályos: 2015. 09. 01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017. 08. 31-ig
Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel a felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.
Nyilatkozat „A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!”
Ófehértó, 2015.09.01. P.H. ……………………….. munkavállaló
…………………………… munkáltató
141
Könyvtáros Munkáltató neve: Ófehértói Általános Művelődési Központ 4558. Ófehértó Szent István utca 6-8 sz. Joggyakorló: az ÁMK igazgatója Munkavállaló: Név: Kulcsszám: Fizetési osztály: Munkakör: Beosztás: könyvtáros Felettese: ÁMK igazgató Munkavégzés: Helye: 4558 Ófehértó, Szent István utca 6-8. Munkaidő: heti 40 óra Követelmények: tájékozottság, könyv szeretete, precizitás, pontosság, felelősség tudat, figyelem, koncentráció, megújulás képessége,belső szabályzatok ismerete, Modell értékű viselkedéskultúra stb. Munkaköri feladatok: Szervezi, irányítja és ellenőrzi a könyvtár felnőtt és gyermek olvasószolgálati szakmai tevékenységét.
Ellátja
az
olvasószolgálat
szervezési
feladatait.
Megállapításairól,
észrevételeiről tájékoztatja az intézményegység, vezetőjét. Ennek keretében: Részt vesz a könyvtár szerzeményezésében, a könyvkereskedői ajánlatokat, átnézi, az olvasói igények, gyűjtőköri elvek figyelembe vételével gondoskodik a beszerzésről. Részt
vesz
z
olvasószolgálatban,
a
irodalomkutatást végez. 142
tájékoztató
munkában,
igény
szerint
Tájékoztató tevékenységénél használja a segédeszközöket, számítógépes adatbázisokat Rendszeresen elvégzi a könyvtári állomány tartalmi vizsgálatát, javaslatot tesz selejtezésre, köttetésre. Elvégzi a könyvtárközi kölcsönzés teljes feladatkörét, továbbítását, nyilvántartás vezetését, késedelmi díj megállapítását, a dokumentumok visszaküldését. Az újonnan beszerzett dokumentumokat átnézi, észrevételezi a tájékoztatás szempontjából mielőbb az új könyvek polcára, helyezi azokat. Felelős az időszaki kiadványok és a segédkönyvtári állomány raktári rendjének fenntartásáért, a szabadpolcos és a raktári övezetben egyaránt Az elhasználódott, tartalmilag elavult, az olvasó által elvesztett könyveket kivonja az állományból, elvégzi a selejtezés munkálatait. Figyelemmel kíséri a kölcsönzési határidőket és a késedelmes olvasóknak felszólítót, küld. Kapcsolatot tart az általános iskola, óvoda pedagógusaival. kezdeményezi az első osztályos tanulók csoportos könyvtárlátogatását, előre egyeztetett időpontokban könyvtárhasználati foglalkozásokat tart, illetve fogadja a szaktanár által megtartott órákon a tanulókat Részt vesz a könyvtár rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában Figyelemmel kíséri a „könyvmegálló” szekrény állapotát, szükség esetén pótolja a felkínált könyveket vagy frissíti a szekrény tartalmát Segíti a könyvtár pályázatainak elkészítését, beadását Elvégzi mindazt a munkaköréhez tartozó feladatot, amellyel felettese megbízza. Kollégáival, az intézménnyel kapcsolatban álló, szolgáltatásainak igénybe vevőkkel, készséges, jó munkakapcsolatot tart fenn. Ellenőrzés évente két alkalommal, ill. szükség szerint! A fentieken túl az ÁMK igazgatója eseti feladatokkal is megbízhatja! Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja. 143
Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ”
Ófehértó, 2015.09.01. P.H. ……………………….. munkavállaló
…………………………… munkáltató
Közművelődési szakember Munkáltató neve: Ófehértói Általános Művelődési Központ 4558 Ófehértó Szent István utca 6-8 sz. Joggyakorló: az ÁMK igazgatója Név, cím: Joggyakorló: Munkavállaló: Név: Kulcsszám: Fizetési osztály: Munkakör: Végzettség: Beosztás: 144
Közvetlen felettese: Munkavégzés: Hely: Munkaidő: Szervezeti egység: Munkaidő beosztása: Követelmények: Feladatai: Önállóan szervezi a művészeti-, szabadidős- és sportprogramokat Szervezi az intézmény kulturális programját, a rendezvények reklámját. Folyamatosan aktualizálja a művelődési ház honlapját, internetes rendezvény naptárát. Az intézményegység-vezetővel történt előzetes egyeztetés után elkészíti a megbízási Szerződéseket, terembérleti szerződéseket. A szerződéseknek megfelelően számlát készít a bérleti díjakról. A bérleti díjakkal, heti rendszerességgel elszámol. Előkészíti és felügyeli a rendezvények lebonyolítását. Közönségszervező munkát végez. Kapcsolatot tart a házban működő csoportokkal, tevékenységüket segíti. Személyesen és telefonon információt ad a rendezvényekről. A különböző programok igényeinek megfelelően a legjobb helykihasználással beosztja az intézmény termeit, felszereléseit. Előkészíti és kezeli a szükséges technikai eszközöket (írásvetítő, diavetítő, videomagnó, stb.). Szükség esetén levelezést folytat. Jó munkakapcsolatot tart a könyvtár dolgozóival. Munkáját leginkább belső helyszínen végzi. Munkaideje az esti időszakra, illetve hétvégére is áthúzódhat. Felelős a leltári tárgyak, berendezések állagának megóvásáért, a kölcsönadott tárgyak, berendezések nyilvántartásának vezetéséért. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseket köteles hivatali titokként megőrizni. 145
Ellenőrzés évente két alkalommal, ill. szükség szerint! A fentieken túl az ÁMK igazgatója eseti feladatokkal is megbízhatja! Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja.
Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ”
Ófehértó, 2015.09.01. P.H. ……………………….. munkavállaló
…………………………… munkáltató
146
Kisgyermekgondozó Munkáltató neve: Név: Ófehértói Általános Művelődési Központ, Kastélykert Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde Cím: 4558, Ófehértó, Szent István utca 6-8. Joggyakorló: az intézmény igazgatója Munkavállaló: Név: Kulcsszám: Fizetési osztály: Munkakör: Végzettsége: középiskola, csecsemő- és kisgyermekgondozó /11/1994.(VI.8.) Beosztása: Az Egységes Óvoda – Bölcsődei csoportban, kisgyermek gondozónő/nevelő Közvetlen felettes: ÁMK igazgatója Munkavégzés: Hely: Ófehértó, Szent István utca 2 sz. Munkaidő: heti 40 óra Szervezeti egység: nevelő-oktató munka Munkaidő beosztása: Éves munkaterv alapján Követelmények: Iskolai végzettség, szakképesítés: érettségi, csecsemő- és kisgyermekgondozó Elvárt ismeretek: a gyerekek neveléséhez szükséges szakmai ismeretek (pedagógiai, pszichológiai ismeretek, általános műveltség, egészségügyi előírások, belső szabályzatok ismerete ) Szükséges képességek: felelősség tudtat, 147
gyermek centrikusság, empátia, tolerancia, figyelem-koncentráció, megújulás képessége, önképzés képessége, esztétikai érzék, számítástechnikai ismeretek Személyes tulajdonságok: megbízhatóság, pontosság, precizitás, gyermek és felnőtt számára modell értékű viselkedés kultúra
A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. A bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyermek testi –lelkiszellemi gondozása, nevelése, fejlesztése. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint, a Bölcsődei Nevelés Gondozás Országos alapprogramja és a helyi óvoda – bölcsődei program szerint. Továbbá az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában leírt elvek, célok alapján. Pedagógiai – szakmai feladatok: gyermek gondozói munkáját látja el, együtt dolgozik az óvodapedagógusokkal tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell értékű a gyermek számára. kötelező óraszámát a gyermekek között tölti el, feladata a rábízott gyermek testi, lelki, érzelmi és értelmi gondozása, fejlesztése életkori és egyéni fejlettségi szintjük alapján felelős a gyermek testi épségéért, ezért a rábízott gyermekeket egyetlen pillanatra sem hagyhatja felügyelet nélkül, a baleseti forrásokat kiszűri és elhárítja biztosítja a csoportjában a nyugalmat, a szeretetteljes, családias légkört differenciált, egyéni fejlesztéssel biztosítja, hogy valamennyi gyermek önmagához képest maximálisan fejlődjön
148
tapasztalatairól tájékoztatja a szülőt, óvodapedagógus kolléganőjét és szükség esetén az óvoda vezetőjét
Tanügy – igazgatási, adminisztratív teendők: A bölcsődei nevelés – gondozás országos programjában és a helyi óvoda – bölcsődei programjában leírtakat ismeri, annak előírásait betartva végzi munkáját az egységes óvodai – bölcsődei programban és az éves pedagógiai munkaterv készítésében, módosításában aktívan részt vesz az SZMSZ és a Házirend szabályzatait ismeri, és munkája során betartja hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, megújulás élő kapcsolatot tart az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel a szülőkkel való kapcsolattartása folyamatos rendszeresen részt vesz a nevelőtestület döntése alapján szülői értekezleten , nyílt napokon munkadélutánokon,kirándulásokon, stb. közreműködik
a
gyermekek
egészségügyi
szűrésének
megszervezésében
és
lebonyolításában naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott dokumentumokat Egyéb feladatok és a teljes munkaidő kitöltése alatt: az egészséges kisgyermek testi és pszichikus fejlődésének elősegítése, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi és gondozástechnikai ismeretek birtokában segíti a gyermeke harmonikus fejlődését szakszerűen, az érvényben lévő módszertani elvek figyelembevételével gondozza, neveli a rábízott gyerekeket biztosítja a rendszeres levegőztetést betartja a higiéniás követelményeket felkészül
a
nevelési
feladatokra
/pl.
eszköz
előkészítése,
eszközkészítés,
továbbképzésen való részvétel, önképzés, stb. családlátogatáson vesz részt szakmai értekezleten, nevelőtestületi értekezleten való részvétel biztosítja a kulturált étkezés feltételeit, a nagyobb gyerekek számára önkiszolgáló lehetőséget biztosít, az étkezést befejező gyereket lefekteti 149
munkáját a csoportnapló átnézésével kezdi reggel, hogy tájékozódjon az előző napi eseményekről gondoskodik, hogy a játékok elérhető magasságban legyenek alvásidőben állandó felügyeletet kell biztosítani, törekszik a nyugodt pihenés biztosítására a mosdóban egyszerre csak két gyerek tartózkodhat, saját gondozónője, óvónője végez minden gondozási műveletet súlymérést végez negyedévente, a mért adatot a súlytáblára kiírja az első gyere érkezése előtt, illetve az utolsó gyerek távozása után rendbe teszi a csoportszobát, fürdőszobát, előszobát községi szinten megrendezésre kerülő ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.
Jogai és kötelességei: Jogait és kötelességeit a közoktatási törvény írja elő. Ezeket a jogokat és kötelességeket gyakorolhatja munkavégzése során. Felelőssége: felelősséggel tartozik a rábízott helyiségeken elhelyezett leltári tárgyakért és a kezelésében lévő vagyontárgyakért kötelessége takarékoskodni a vízzel,a villamos energiával, az általa használt eszközökkel gondoskodik a hibák bejelentéséről feladatai közé tartozik a baleseti források kiszűrése, eltávolítása munkahelyét csak a vezető engedélyével hagyhatja el családtagjai indokolt esetben és csak rövid ideig tartózkodhatnak az intézményben, a csoportszobában nem Általános szabályok: A szabadságának felhasználásáról: 150
a munka törvénykönyve 134.§ - a rendelkezik Távolmaradással kapcsolatos teendői: váratlan távolmaradását a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jeleznie kell az óvodavezetőnek vagy az óvodavezető által megnevezett személynek Munkaidő: munkaidejét az érvényes jogszabályok határozzák meg jelenleg heti 40 óra, melyből kötelező az intézményben, gyermekekkel való foglalkozásra letölteni heti 35 órát, heti 5 órában adminisztrációt végez munkaidő kezdete előtt legalább öt perccel az intézményben kell tartózkodnia az előírt munkaruhában Ellenőrzés évente két alkalommal, ill. szükség szerint! A fentieken túl az ÁMK igazgatója eseti feladatokkal is megbízhatja! Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ”
Ófehértó, 2015.09.01. P.H. ……………………….. munkavállaló
…………………………… munkáltató
151
Élelmezésvezető Munkáltató: Név: Ófehértói Általános Művelődési Központ Cím: 4558, Ófehértó, Szent István utca 6-8. Joggyakorló: az intézmény igazgatója Munkavállaló: Név: Fizetési osztály: Kulcsszám: Munkakör: Végzettség: Beosztás: élelmezésvezető Közvetlen felettese: AMK igazgató Cél: A tanulók, az alkalmazottak, az idősek és a vendégek egészséges étkeztetésének zavartalan biztosítása, a konyhaüzem előírás szerinti működésének felelős és előírásos vezetése, a közegészségügyi és más jogszabályok betartatása. Munkavégzés: Hely: Ófehértó, Szent István utca 6-8. Munkaidő: 40 óra. Szervezeti egység: munkahelyi étkeztetés Munkaidő beosztása: naponta 7.00-15.00 Követelmények: Középiskolai végzettség és szakirányú szakképzettség, közegészségügyi és HACCP tanfolyam, érvényes egészségügyi könyv. Elvárt ismeretek: A gazdálkodási és közegészségügyi előírások, a belső szabályzatok ismerete.
152
Szükséges képességek: A nyersanyagok szabályszerű felhasználási jártassága, s az egészséges táplálkozás megvalósítási gyakorlata, a szabálytalanságok felismerése. Személyi tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, higiéné, választékos ízlés. Kötelességek: Feladatok részletesen: Tervezi az élelmezési mutatókat, megrendeli ill., beszerzi a főzéshez és a hidegkonyhai készítményekhez szükséges élelmezési anyagokat. Elkészíti (vagy jóváhagyja) a konyha munkarendjét, összeállítja, és határidőre rendszeresen nyilvánosságra hozza a heti étlapot (ebédlő, tanári, óvoda..) melyet az intézmény vezetősége aláírásával jóváhagyott. A főzéshez, a napi ételkészítéshez szükséges nyersanyagokat mérlegelve adja ki a szakácsnak, naponta aláíratja az anyag felhasználási összesítőt. Irányítja és ellenőrzi a konyhai dolgozók munkáját, nyilvántartja az orvosi vizsgálatokat az Egészségügyi könyvek alapján, javaslatot tesz a konyhai személyzet jutalmazására, ill. felelősség vonására, jelzi a balesetveszélyes körülményt. Beszedi az étkezési térítési díjakat a tanulóktól és a dolgozóktól, és befizeti a fenntartó számlájára, havonta elszámolja az élelmezési anyagokat, konyhai beszerzéseket. Vezeti és nyilvántartja, rendben tartja az intézmény textil, vegyi áru és takarítóeszköz raktárát, gondoskodik a fertőtlenítő szerek folyamatos biztosításáról, ennek érdekében a megrendelésről és a raktárba vételről. Kiadja és nyilvántartja,- az intézmény belső szabályzata alapján- a konyhai személyzetnek a szükséges anyagokat és védő (munka) ruhákat eszközöket. Ellenőrzi
munkafegyelmi,
munkavédelmi
és
közegészségügyi,
valamint
a
minőségbiztosítási előírások betartását, a védőruhák viseletét, az ételminták előírás szerinti megőrzését, a főzés és a többfázisú mosogatás tevékenységeit.
153
Irányítja és ellenőrzi az élelmiszer raktár, az előkészítő, főző, mosogató helyiségek, valamint a berendezések, gépek rendeltetésszerű és szabályos használatát. Követi,
ellenőrzi
az
élelmezési
napok
alakulását,
az
anyagfelhasználás
gazdaságosságát (megtakarítás, túllépés). Felügyeli, hogy az ételmaradék az erre kijelölt tárolókba kerüljön és hogy a konyháról maradék élelmiszer ne kerülhessen ki más úton. Betartatja a munkafegyelmet: belső szabályzatokat, a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi előírásokat. Irányítja a konyhaüzem leltározását, selejtezését, rendszeresen eltávolítja a felesleges tárgyakat. Csak kifogástalan élelmis anyag felhasználását engedélyezi, szükség esetén étlapot változtat. A konyhaüzem helyiségeit tisztán és rendben tartja: naponta végeztet fertőtlenítő takarítást, portalanító lemosást, elrendeli a nagytakarítást: ablakok, ajtók, berendezési tárgyak, eszközök tisztítását és fertőtlenítését. Elvégzi mindazon feladatokat, mellyel közvetlen munkahelyi felettese vagy az igazgató ellátja. Jogkör hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) felettese figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Hatásköre kiterjed teljes munkakörére. Munkaköri kapcsolatok: A munkatársakkal, az étkezést igénybevevőkkel, és a szolgáltatókkal, az egészségügyi felügyelettel tart kapcsolatot. Akadályoztatása esetén intézkedésre feljogosított személy: - ………, szakács - ………, szakács Felelősségi kör: Felel a konyhaüzem szabályszerű működtetéséért, a tanulók és dolgozók valamint a külsősök egészséges étkeztetéséért, felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, a raktárak kezelésére. 154
Felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyerekek jogainak megsértéséért, A rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, A vagyonbiztonság, a rend és a higiénia veszélyeztetéséért. A
nyersanyagok
hiányos
mennyiségű
vagy
minőségű
felhasználásáért, az egészségügyi előírások elmulasztásáért Ellenőrzés évente két alkalommal, ill. szükség szerint! A fentieken túl az ÁMK igazgatója eseti feladatokkal is megbízhatja! Hatályos: 2015.09.01-től (amennyiben nincs változás 2 évig) 2017.08.31-ig. Záró rendelkezés: A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, melyekkel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat „ A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! ”
Ófehértó, 2015.09.01. P.H. …………………………… munkavállaló
munkáltató
155
