Obernyik -Darvas- Várady -Osztovits
RIBILLIÓ BÉCSBEN zenés vígjáték
MÓRIC:ZZSICiMONO SZíNHÁZ
Osztovits Levente dramaturg
• Darvas Ferenc zeneszerző
Várady Szabolcs szövegíró
" ... Obernyik, a jeles drámaIrO ellenben igen szerény ifjú volt, szelíd hajlamokkal és nemes ambíciókkal; modora ugyanaz a komoly, pedáns, kálvinista első 'eminensé, amit a tanodában elsajátított. Tűzbe nem szokott jőnni; de szilárdságára mindig számíthattunk. " (Jókai)
Obernyik Károly, ev. ref. kollégiumi tanár, Obernyik József és Baka Erzsébetnek fia, szűl. 1815-ben KömIődőn; atyját korán elvesztvén, édesanyja két év múlva nővéréhez Hajdúnánásra kőltősőtt ; itt élte Obernyik fiatal kora éveit; alsóbb iskoláit is itt végezte, a felsőbbekre Debrecenbe ment, ahol kiilőnősen a nyelvek tanulásával foglalkozott, a latint és görögöt kiválóan szerette. Innét
időközben nevelőnek ment Tótfalura. 1834-től ismét a debreceni kollégiumban folytatta tanulását. Obernyik dísze volt a kollégiumnak; ekként jó nevet biztosított magának és midőn Kölcsey Ferenc unokaöccse, Kölcsey Kálmán számára nevelőt kerestek, őt választott aj 1837 elején költözött Csekére, Kölcsey szatmármegyei birtokára. Kölcsey közvetlen közelében
gezte s 1841. szept. 18. kitűnő eredménnyel felesküdött ügyvédnek. A szabadságharc alatt visszavonultan élt. Midőn tanítványa, Kölcsey Kálmán honvédhadnagy 1849-ben Komáromban a kolera áldozata lett, édesanyja birtokára Csekére költözött, hova Obernyik is követte, s egy ideig nála lakott. 1850 őszén megvált a Kölcsey-háztól és Pestre kőltőzött, hol a nemzeti színház drámabíráló választmányának jegyzője volt. Debrecenből jogtanári tanszékre kapott meghívást, de inkább a kecskeméti evang.reform. kollégium meghívását fogadta ell851-ben a classicaphilológia tanszékre; itt működött haláláig, mely 1855. augusztus 17. következett be kolerában. Szinnyei József: Magyar Írók élete és munkái (részlet)
való tartózkodása a gyakori érintkezés vele írói kifejlődésének leghatalmasabb eszközei voltak ... Nagy hatással voltak reá Kölcsey Ferenc magyarázatai a nyelvújításról, az irodalomról és tudományokról általában. Üres idejét önképzésre fordította és sokat olvasott franciául, kiilőnősen Rugó Viktor regényei ragadták meg. Ekkor kezdett beszélyeket írni a Regélőbe. .. Megismerkedett Kölcsey látogatóival. Szemere Pállal, Eötvös József és Wesselényi Miklós bárókkal. Kölcsey Ferencnek 1838. augusztus 24. történt halála mélyen lesújtotta. Kölcsey Ádámné a 40-es évek elején fiával, Kálmánnal Pestre költözött; Obernyik folytatandó Kálmán nevelését, szintén velök jött, és itt veszi kezdetét írói működésének jelentősebb időszaka... A jogot is elvé-
Obernyik Károly művei Főúr és pór Orökség Nőtelen férj Fiatal nagynéne Magyar kivándorlott bécsi forradalomban
Anya és vetélytársnő Beszélyek Brankovics György
dráma, 1844 dráma, 1845 vígjáték, 1846 vígjáték, 1847 a vígjáték, 1848 előadták, 1~49 megjelent,1878 dráma, 1856 ~ elbeszélések, 1875 történelmi szomorújáték
A negyvenes évek végére a ruha sziluett je már új formát mutatott. Az új divat aránylag szerényen bánt a csipkékkel, szalagokkal, bár mindazokat a díszítőelemeket alkalmazta, amelyeket az előző évszázadokban már kitaláltak, csak leegyszerűsítve, a polgári igényeknek megfelelően. Ez időtől kezdve az udvari kosztümök irányító szerepe megszűnt, s a polgári ízlés vette át a divat irányítását ... Közép-Európában általában a "biedermeir" elnevezés vált szokásossá ... Tisztes polgári szándék tükröződött az öltözködésben is. Arányos,jól formált sziluett, szűk derék, bő szoknya, középen választott, simán fésült haj, gyermekfőkötőre emlékeztető kalapok jól illettek a kor képébe. Az öltözék stílusához igazodott a köpeny ... egy kapucnival ellátott bő perelin. Az anyagok változatossága az alkalmaknak megfelelően" alakult: a nappali, utcai viseletekhez csíkos, kockás, tompa színű szöveteket használtak fel; estére csipkét, hímzett tüllt és selyembrokátot viseltek. Eleinte (1840 körül) a biedermeier ruhák bő sziluettjét az egymás felett hordott sok alsószoknya biztosította, amelyek kősűl legalább egy erősen ki volt keményítve.
Szilvitzky Margit: Öltözködés, divat, művészet
Ami a járást illeti, itt sem mindegy, így vagy amúgy járunk-e. Hogy biztos járást nyerjünk, szükséges, hogy combjainkat kiemeljük a csípőkből, amint azt a test felső részével is tesszük, ha egyenesen akarunk járni, a térdet pedig csak kevéssé hajtsuk meg. A lépések hossza vagy rövidsége a lábak alkotásátói függ, s az egész test arányától.
Gúnyrajz a nemesről, aki visszasóvárogja a
48
előtti belysetet
Ha színházba akarunk menni, rangunk - s vagyonunkhoz mért helyet válasszunk magunknak... If Szerezzük meg a hölgyeknek mindig a színlapot s operáknál a szőveget. Páholyokban az első ülés a nőket illeti. Ha oly hölgyeket kísérünk a színházba, kik előtt a darab ismeretlen, sohasem szabad bonyodalmát fejtegetni, ha nem akarjuk, hogy az előadás érdekét veszítse az illetőkre nézve. Az előadás előtt viseljük magunkat nyugodtan. Kerüljünk minden feltűnő mozdulatot, hetykeséget, alkalmatlankodást. Ha pedig a darab kezdetét veszi, figyelmezzünk arra; mert bizony nem illő annak folyamata alatt, ha még oly sokszor láttuk is, szomszédainkkal beszélgetni, vagy a színészeknek hátat fordítani, a nőket vizsgálgatni, vagy a levegőt tekintgetni, s mintegy az unatkozottat játszani. Ne mondjuk ki ítéletünket hangosan; tetszésünket vagy rosszallásunkat ne hangoztassuk feltűnőleg. A kitűnő jeleneteket mértékkel tapsoljuk meg, ha már éppen tapsolni akarunk, bár legjobb nem is tapsolni, nehogy bizonyos fizetett emberek (tapsoncok) osztályába soroztassunk.
Részletek A pesti művelt társalgóból
"N agy uraknak tarcoerák magukat otthon, saját kőríikben, mert részint nem láttak maguknál nagyobb urakat, vagy szándékosan kerültek olyan társaságot, hol nem ők voltak a legnagyobb urak, mindig csak lefelé volt figyelmük irányozva, s ily élet és gondolkodásmódnak mi volt a következése? Arisztokratikus büszkeség, önelégültség, önhittség, korlátolt világnézet ... Miben állott politikai képzettségünk? Jogtudósok, prókátorok voltunk mindnyájan. Emelkedjünk ki korlátolt helyzetünkből, nézzünk szét kissé a nagyvilágban, ne legyünk táblabírák!" Pulszky Ferenc visszaemlékezéseiből
..
~~~
i.~· uu-
, t
--,
Az európai forradalmi áradat hatása - egykorú képrejtvényen. (Megfejtése: "Páris eseményei és a sajtó szabadsága villany sebességgel a világon örömnapokat és diadalt szült. ")
C"_~I
34· LA
t\1ARSmLLAlSE.
Francia [orradolmi dal, ina b unére Ut/4 (16 fIJrrüd..dotttMn [v,zilijJbafl 1792-bt:.n] ~t (IÚ magyan"a tette H(lf)í MíJtály. r.
_.
r7894tJ UsI.).
Fel a hazának harcos gycnowt Ma megdicsőül fegyverünk;Lám a zsarnok bősz seregei, Vérnyomon jöttek ellenünk. A zsoldosok vad ordítása, Haltodt a mezőn eget ver, Közelg, s birokra jö:mi mer, Gycrmcklnk, - nőnk hogy leaprltt.l! Fegyverre bonfiek! Polgárok: 1l.1.1k, ifjak! Elő-elő Gaz vérbe mártsd Bosszuló fegyvered, Reszkess eyeann és ti gaz árulók A SZ"b:khág ostorai 1 bosszuló hazátok Velerek bérgyilkosai! Irnc a föld ifjú virága Talpon, s bár miüd hulljon C~ Helyébe újra annyi kel: Zsoldosaitok hogy sírba hinyja! Fegyverre sat.
SdnwLand
A bécsi akadémiai légió emlékérme
"Az ellenforradalom első rohama szeptember utolsó napjaiban érte el tetőpontját. Jellasics elfoglalta Székesfehérvárt, s civilben a fővárosba érkezett Lamberg altábornagy, akit a bécsi udvar az összes magyarországi hadak főparancsnokává nevezett ki. Lamberg a forradalom elfojtásáról akart tárgyalni, de a tüntető tömeg szept. 28-án a hajóhídon felismerte, s irgalmatlanul felkoncolta. Másnap Jellasicsot érte keserves csalódás. Szeptember 29-én a Velencei tó mellett, Pákozd és Sukoró között Jellasics vereséget szenvedett ... A bécsi Burgban (királyi várban) megdöbbenéssel fogadták Jellasics kudarcát, s lázas gyorsasággal újabb erőfeszítéseket tettek a magyar szabadságharc elfojtására. Latour gróf, a hadügyminiszter, egy minden oldalról meginduló támadás előkészítéséhez fogott. A Jellasics felett aratott győzelem ugyanakkor nagy lelkesedést váltott ki a bécsi demokratákban, akik fölismerték, hogy most saját jövőjükről is szó van. "Bécs, állj szilárdul és tekints Magyarországra: ha ez diadalmaskodik, te is győztél, ha Magyarország elbukik, a te végórád is ütött" - írta az egyik forradalmi lap okt.4-én. S a másik, a forradalmi Bécs valóban nem maradt tétlen. Október 6-án a futó' Jellasies támogatására küldött menetzászlóaljak megtagadták az engedelmességet, s a bécsi néppel összefogva kiverték a császárhű katonaságot a város~l. A megostromolt hadügyminisztérium egyik kürtőjéből a remegő Latourt is előhúzták, irgalmatlan népítélet tel az egyik gázlámpa vasára kötötték. Az udvar is sürgősen elhagyta a fővárost, s a morvaországi Olmützbe szökött. Bécs ben újra győzött a forradalom. A két forradalom közvetlen kapcsolatára most nagyszerű lehetőség támadt. A Jellasicsot üldöző magyar seregek azonban megálltak a határnál. Politikusaink ingadoztak, bizonytalankodtak, nem akartak letérni a" törvényesség" talajáról. A bécsi parlament hívására vártak. Közben a forradalmi város körül 80 ezer császári katona font halálos gyűrűt. Amikor Kossuth megjelenése után végre támadásra szánta magát a magyar sereg, már késő volt. Október 30-án Schwechatnál, többszörös túlerővel szemben vereséget szenvedtünk, s másnap Windischgraetz kezébe került az utolsó bécsi barikád. Unger Mátyás - Szabolcs Ottó: Magyarország története /részlet/
l:'llTOtrB (béQl
mM8let)
AZ AIASZrÓFÁI. II'-dik ujság. •·utnokl .Ió.llleft.\).
••u•••• ·p.,.t, t8U. kJ.!,\;;llún~~.·,~;i;ti$:tk" Al~J"\),;tl'l, h!'rq>;'~i~ut t :'I{)B~II.ik. ~~ ~
'\~:,Hi~!"a
L.nouR
(BÉCSI MINISTER)
sz
Theodor Baillet von Latcur gróf /1780-1848/ bécsi hadügyminiszter esküdt ellensége volt minden népszabadságnak. Jellasics nyílt felbújtója. Ó eszelte ki Magyarország - egyszerre kilenc irányból . való - megtámadásának haditervét a széleken állomásozó osztrák helyőrségek bevonásával.. . Az elvetemült terv mindvégig érvényes "alaprajza" lett a magyar szabadságharc letörésének ... Latour 1848. október 6-án gránátos zászlóaljat akar vasúton elindíttatni Pozsony felé Jellasics támogatására. Azonban Bécs munkásai, diákjai ellenszegülnek, hajnalban felszedik a síneket és forradalom tör ki. Délután 3 órakor megrohanja a nép a hadügyminisztérium palotáját. 4 órakor a padláson bujkáló Latourt megtalálják.
AKASZTÓFÁ.'i.
11I-dik újság Putnaki Józseft41 1,848. október 6. Megverselés. oksóber ~8. ltötül.1
Riadj megyar! (Jegyzetek)
bűnöst bünteti Isten mlndCDáron Később vagy hamarább ezen a világon, Megbüntene Latourt, ki felakasztaton, Ügy kell! A otp nyakán lj minek tapOSOtt? A
Milyen szép csengésű név! Mintha csak egy pásztoridill narv hősnője volna. Ez a széphangzású nép volt Magyarországnak és Ausztriának átoknemtője: a kifürdött vérnek tengerében, megemésztett milliárdokat, melegedett égő városoknál, vigadott milliók jajkiáltásánál, s széttépett erős láncokat, miket Istenkéz alkotott - a testvért testvérhez, az apát fiúhoz, a nemzetet királyához kötő szeretet láncait. Alkották a kamarillát mindazok a bukott nagyságok, kiknek kezéből a hatalom kiesett a márciusi forradalom következtében s akik nem akartak abban megnyugodni, hogy a hajdani önkény uralmát ezentúl a népjog kormányzata váltsa fel.
Jókai Mór: A nemzet története (részlet)
A vígjáték lehetőségei A prózai színjátéktípusok sorában a vígjáték rendelkezik a legjobb lehetőségekkel, a forradalommal egyetértő, azzal csak megalkuvó vagy vele szembeforduló társadalmi típu sok ábrázolására .... Obernyik Károly vígjátéka (Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban, bemutató: 1849.jun.15.) ..... színszerű, hatásos darab, vidéki bemutatóira és további pesti előadásaira már nem jutott idő ...nyíltan republikánus és udvarellenes vígjáték ... Torlai egyenesen Bécsig fut 1848 őszén, ahová okt. 6-án, a második forradalom napján érkezik meg. Komikumának csak alaprétege a nagyvárosba tévedt nemes tájékozatlansága - a fő motívum immár a politikai helyzet előli menekülés és az állásfoglalás tudatos kerülése. Ezért véli a táblabíró udvarhűnek, aulikusnak a bécsi egyetemi ifjúság légióját, ezért kíséri menekülési törekvéseit annyi kudarc. A meggyőzendő if.jak magukkal ragadják, sőt - színlelése folytán - vezérükké választják; amikor szekrénybe bújik, azt majdnem, menekülő kocsiját pedig ténylegesen is beépítik a barikádba. A fegyveres összetűzés idején a császáriaknak segítene, de tájékozatlansága a biztosíték arra, hogy végül - szándékával ellentétben - a forradalmároknak tegyen szolgálatot. Kapott sebe és befolyásolhatósága garantálja viszont, hogy beleegyezik gyámfia és lánya házasságába, hazatér, sőt mindenkit meghív az esküvőre. A többi szereplő megformálásában Obernyik sem lép túl a negyedik műsorréteg bevált sablonjain. Ödön lelkes republikánus, körülötte magasra csapnak a két egymásra utalt forradalom, a magyar és a bécsi rokonszenv-megnyilvánulásai, de a barikádharcban (éppen szerelméért kűzdve) nem vesz részt, s ez megtöri a jellem szavainak és tetteinek egységét. Klára, Torlai lánya, szintén nem több a negyedik műsorréteg hasonló figuráinál: szerelme dacára erősen tart apjától, biztatást nyújt Ödönnek, de lázadni nem akar és nem mer. A vígjátékban ismét szerepel a Rákóczi-induló és mellette a Marseillaise, s kitűnő ötlettel szolgál a szokásos életképdíszlet, a bécsi utca, a középpontban a barikádba beépített kocsival- ez utóbbi remek helyzetkomikumokra ad alkalmat. Mindent összevetve: jellemzési hibái ellenére, Obernyik vígjátéka - a táblabírói magatartás és a forradalmi helyzet sikerült ellentétével - a szabadságharc legjobb vígjátéka. Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon (részlet)
(1846. december 22')
Többször tapasztaltuk már, hogy a Nemzeti Színház kőzőnsége a legszomorúbb jelenetekben is hangos kacajra fakad, ha történetesen macska sétál keresztül a színpadon: ezt barátságos intésül jegyezzük föl azon vígjátékírók számára, kiknek műveiben a közönség nem akar kacagni; ezek ugyanis jól teendik, ha ezentúl egypár macskát fognak zsákban készen tartani a színfalak mögött, miket aztán azon jelenetekben ki lehet majd eregetni, melyek által a szerző a közönséget kacajra akarja bírni, és meglesz a siker! Mert ugyan miért ne tenné meg az író ezt, ha a közönség az ilyesek látásában annyira gyönyörködik. Nagy Ignác: Budapesti Hírharang
"
Jelmeztervek
" .....
,
~~
\
Jelenetek a próbákról
\
"'"
az Ön ígÉl1YEisZErint •.. I
MILYEN SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ? - A CASCO-KÁRTYA felmutatásával az ország bármelyik gépjármű-kárrendezési irodájában rendelkezésére állunk. - Szakembereink az Önnek megfelelő helyszínen és időpontban - akár telefonbejelentésére is - felmérik a gépkocsijában keletkezett sérüléseket. 10000 Ft-ig a helyszínen kifizetik a kártérítési összeget, vagy ha a kár ennél az összegnél nagyobb, akkor előleget adnak Önnek. Telefonszámunkat a CASCO-KÁRTYA hátoldalán találja. - Meghosszabbított nyitva tartással minden megyében ügyeletet tartunk. Budapesten vasárnap és ünnepnap is rendelkezésére áll Központi Ügyfélszolgálatunk. Telefon: 180-352.
GÁBRIEL NÉLKÜL
Cím: Budapest, IX., Üllői út 1. - Kálvin tér. Parkolás: IX., Ráday u. 2. sz. előtt. Tanácsadás - biztosítások kötése - gépjárműkár- rendezés! - Budapesten a bajba jutott ÁB-cascósoknak mindennap ÉJSZAKAI ÜGYELFTET tartunk az 570-411 telefonon. A CASCO-KÁRTYAfelmutatása esetén az AB megelőlegezi a szállítási és a tárolási költségeket. - Budapesten a CASCO-KÁRTYAfelmutatására GÁBRIEL autómentő, kárbejelentés, sérült gépkocsik biztonságos tárolása, ingyenes fényszóró-beállítás, CO-mérés, fékhatás-ellenőrzés. CÍM: Budapest KOLÚHÁZ.
X., Szállás u. 24. PAR-
Ha a szolgáltatást igénybe kívánja venni, kérjük, jelentkezzék az 570-411 telefonon.
védelem nélküli
Obernyik -Darvas- Várady -Osztovits
RIBILLIÓ BÉCSBEN zenés vígjáték TORLAI
GÁSPÁR.
KLÁRA.
leánya
magyar földbirtokos
SIMOR OTTÓ Érdem~s művész .
DÉTÁR
ENIKŐ m.v.
.
JUHÁSZ
GYÖRGY
.
HORVÁTH
PISTA. Odön inasa
.
RÉKASI
LILLA.
.
MOLNÁR
.
HORVÁTH
.
TÓTH
Ezredes
.
PETNEHÁZY
Első leányabarikádról
.
. OROSZ ANNA
Második
.
ODON.
rokona. hivatalnok
SZÉKFI.
Bécsben
Ödön barátja
szobaleány
ISTVÁN
KÁROLY ERIKA
Első ifjú az Aulából Második
akadémiai ifjú
Főhadnagy
LÁSZLÓ
ATTILA
Első akadémiai ifjú Második Harmadik
ifjú az Aulából
KÁROLY
ifjú az Aulából
leányabarikádról
Díszlet: MAKAI
PÉTER
PÁLFFY
F.~NNY m.v.
Érdemes művész
Erkel-díjas
A rendező munkatársa: Rendező: SCHLANGER
Készült Nyíregyházán,
KINGA
Jelmez: KEMENES
m.v.
ATTILA
FULOP ANGÉLA ANDRÁS
m.v.
a Grafik Nyomdában
