O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA A KOZEPKOR TÔRTÉNETE. Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára

f

O . P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA i■

r

A KOZEPKOR

TÔRTÉNETE T ankönyv az általános o kta tá s i rendszerú taninté zetek 7. osztálya szám ára Ajánlotta Ukrajna O ktatási és Tudományos M inisztérium a

H uiiebfc a j ^ c g s a m » w w w a a-, o jil b i

GBIT

t 8w %/ 2007

11

<S> 'S )

f

. »' ËWr

1 / EBK 63.3 (0 )4 h721 K82

I l e p e K J ia a e H o 3 B H ^aH H »: KpHîKaHOBCtKHH O . F I., X ip H a O . O . Ic T o p İH I l i^ p y H . æ jm

7-ro

k ji.

3arajıı>H O ocB İT . HaBH. 3aKJi. —

c e p e /íH ix b í k í b :

K.: Ham

H ac,

2007.

PeKOMendoeano MiHİcmepcmeoM oceim u i nayKu yK paîm ı (P im eH H H

Kojıeriî üpoT O K O Ji

B n /ıan o

3a

M İH İC T ep cT B a o c b ít h i HayKH Y x p a iH H JV2 5/1-19 B iß 12.04.2007 p .)

paxyHOK AepæaBHHX

k o u it îb .

ripo;ıa>K 3aöoponeHO

PeueH 3eH T H : ÆOKT. ic T o p . H ayK , n p o ^ ) . T jiaaK H X M. I. ao K T . ic T o p . H ayK , n p o (J). K o jic c h h k B. 0 . ÆOKT. İCTOp. HayK, AOP. M o p ^ B İH H e B B. M.

KpifHcaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O. K 82

Ic T o p iíi c e p e a m x b í k í b : n i^ p y n H H K ÆJia 7 K Jiacy 3 arajn>H O OCBÍTHÍX HaBHaJIbHHX 3 aKJiaj5 İB 3 H3 BHaHHHM yrOpCbKOK) MOBOK) / r ie p e K jia a y ro p c b K O io m o b o io A. A. ^ h k í , 3. 3. K yjiÍH . — JlbBÍB: C b ít , 2007. — 272 c .: íji ., KapTH.

ISBN 978-966-603-541-0. n ia p y H H H K a j ı a c b O M o ro K Jiacy 3 i c T o p ií c e p e a H Í x b í k í b H a n n c a H O n p o iJ ie c o p o M K H ÍB C b K o ro H a u io H a jib H o r o y H ÍB e p cH T eT y ím c h í T a p a c a lllcB H C H K a K pH acaH O BC bKHM O . i l . T a BHHTejieM-MeTOflHCTOM CLU JVe 2 5 m . K w e ß a X ip H o io O . O . r i p O C T O I O İ aO CTynH OK ) ÄJIH enpHHHHTTH MOBOIO 3 BTOpH 3 H 3 HOMJ1HTI» yHHÍB 3 C e pejJHbOBÍHHSÍM — BaXCJIHBOIO íí UİKaBOK) CTOpİHKOK) İC TO pİl JlIOflCTBa. Ilİa p y H H H K y 3 rO fl* e H O 3 HOBHMH AepXCaBHHMH CTaHÆapTaMH T a HOBOK) HaBHajIbHOK) npO rpaM O K ) 3 ic T o p iï c e p e a w ix b í k í b .

BEK 63.3(0)4 h721

ISB N 978-966-603-541-0 (y ro p .) ISBN 978-966-2128-00-0 (yxp.)

© KpHacaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O., 2007 © “ OpixHa-HoBa” , xyaoxcHe o(J)opMJieHHji, ijııocTpauiî, opHrÍHaji-MaKeT, 2007 © ühkí A. A., KyaÍH 3. 3., nepeKJiaa, 2007

Egyezményes jelôlések ( r u b r ik á k , je le k )

S zem töl szem b e - ism erkedés egyes tôrténelm i szem élyekkel.

M in d e n tu d ó k n a k - érdekes tények m egism erése.

K ív á n c s ia k n a k - a k ô zépkor tôrténelm ének talányaival kapcsolatos, gondolkodâsra késztetô ism eretek.

K is sz ó tá r - az új szak k ifejezések vagy kevéssé ism ert szavak szótára.

S ¡5 Forrásmü M e ríts ü n k e re d e ti fo rrá s b ó l - a forrásm ü tôrténelm i ism erettartalm ának és h itelességének tisztázása.

I E L L E N Ö R IZ D M A G A D ! | H ázi fe la d a t (E lle n ö riz d m a g a d ) - a tan u lást segitö ellenörzö kérdések.

&

E L L E N Ö R IZ D A T U D Á S O D A T !

E llen ö riz d a tu d á s o d a t - az ism eretanyag osszefoglalását és m egtanulását segitö ellenörzö kérdések.

3

TARTALOM

B E V E Z E T É S ......................................................................................................10 M iról szól a kózépkor tó rté n e te ? .......................................................................10 A kózépkor tórténetének idórendi határai és k o rsz a k o lá sa ........................11 A kózépkor ó ró k s é g e ...............................................................................................12 H onnan szárm aznak a kózépkorra vonatkozó is m e re te in k ? ..................... 13 1. T É M A A K Ó Z É P K O R I V IL Á G S Z Ü L E T É S E , F E JL Ó D É S E , S A JÁ T O S S Á G A I 1. §.A K Ó Z ÉPK O R I EU RO PA S Z Ü L E T É S E ................................................16 A róm aL es^á^barbár világ az I. évezred d e re k á n ..............................16 A „rest k irály o k ’V .......................................................................................... 19 A visszaállított b iro d a lo m .......................................................................... 21 M eghalt a király, éljenek a k irá ly o k !..................................................... 25 2. §.A K Ó Z É PK O R E M B E R E ............................................................................ 26 A term észet királya és a k irá ly sá g ..........................................................26 „A ki megy, az halad ” . ,,A három csap ás” ............................................27 K üzdelem a m indennapi b e te v ó é rt.......................................................... 30 3. §. A K Ó Z É PK O R I EU RO PA T Á R S A D A L M A ........................................31 Seniorok, vazallusok, p a ra sz to k ................................................................31 Ki kire d o lg o z o tt? ..........................................................................................33 „A kik im á d k o z n a k ...” ...................................................................................34 „A kik h a rc o ln a k ...” ...................................................................................... 35 „A kik d o lg o z n a k ...” ...................................................................................... 38 A társadalom tóbbi r é s z e ............................................................................39 Szülók és g y e rm e k e k ....................................................................................41 4. §. AZ Á LLA M A K Ó Z ÉPK O R I E U R Ó P Á B A N .....................................44 „K irály, k irá ly fí...” .......................................................................................44 „Á llam az állam ban” ....................................................................................46 A m onarchia felólti á la r c á t........................................................................47 Them isz b iro d a lm a ........................................................................................ 48

4

%

5. §. A K Ô Z É PK O R I V Á R O S O K .................................................................... 51 A kôzépkori városok k ia lak u lá sa............................................................51 „Ez a falu váro s” . De mi v olt a kôzépkori P á r iz s ? ........................52 A városok harca az ónigazgatásért. Ö nkorm ânyzattal rendelkezö v á r o s o k ....................................................54 M esterek, m esterlegények, ta n o n c o k ...................................................... 56 A kinek üres a zsebe, az ne m enjen a v á r o s b a ................................. 59 A p o lg á rság .......................................................................................................61 Új élet, új e m b e re k .................................................................... '.................63 6. §. A G A Z D A SÁ G I É L ET ÉS A H É T K 0 Z N A P O K A K Ô Z ÉPK O R I E U R Ó P Á B A N ......................................................................... 65 A kenyér m indennél fo n to sab b .................................................................65 A m üszaki fejI o d é s ....................................................................................... 66 Az én házam az én v á r a m ......................................................................... 68 Z siv á n y tan y ák ..................................................................................................69 K ózlekedés, p o s ta s z o lg á la t......................................................................... 72 F egyver és hadi fe ls z e re lé s ........................................................................ 72 N em a ruha teszi az e m b e rt.......................................................................74 A kenyér az atya, a víz az a n y a ............................................................. 76 2. T É M A

VALLÁSI, EGYHÁZI ÉS M ÜVELODÉSI ÉLET A KÔZÉPKORI EURÓPÁBAN 1. §. A VALLÁS ÉS A Z EG Y H Á Z SZER E PE A K Ô Z ÉPK O R I E U R Ó P Á B A N ......................................................................... 80 Istenhez im á d k o z v a ....................................................................................... 80 A kereszténység és az egyház a kózépkor h ajn a lá n .........................81 E uropa keresztény hitre té r íté s e ...............................................................82 A z egyház és a császárság k ü z d e lm e .................................................... 83 A z üdvôzülésért, a gazdagságért és a d ic só s é g é rt............................ 85 A szerzetesség. K atolikus re n d e k ............................................................ 91 A pápai hatalom a X II—X III. száza d b an ............................................... 92 A kôzépkori eretnekség. A z in k v iz íc ió ..................................................93 Az egyház a X IV —XV. sz á z a d b a n ........................................................... 95 2. §. N Y U G A T-EU R Ó PA K U LTÚ R Á JA A K Ô Z É P K O R B A N ............. 96 A korakózépkor k u ltú rá ja ........................................................................... 96 A hit és az értelem h a rc a ........................................................................... 99 T udom ányos és m üvelodési k ö z p o n to k ...............................................100 A m egfigyeléstôl a ta p a sz ta la tig .............................................................102 “H allga, m ondok szép re g é t...” ..............................................................105 A nôk, a szerelem és a becsület m e g é n e k lo i....................................106 Vidám fickók és m ó k a m estere k ..............................................................107 A világkép ...................................................................................................... 109 „A m üvészet m arad, az élet szalad” .....................................................110 A korakózépkor és a hum anizm us Itáliában a X IV -X V . s z á z a d b a n ................................................................................113

5

3. T É M A

EUROPA. BIZÁNC. AZ ARAB VILÁG 1. §. A B IZÁ N C I B IR O D A L O M .....................................................................118 B izánc m e g sz ü le té se ................................................................................. 118 Justinianus a ra n y k o ra ..................................................................................119 A viharos V II — X I. századok. A k é p ro m b o lá s............................... 121 A vég k e z d e te ................................................................................................124 Szom orú v é g .................................................................................................. 125 A tá rs a d a lo m ................................................................................................. 126 H étkoznapi é le t............................................................................................. 128 T udom ányos ism eretek. M üszaki c so d á k ............................................ 128 O ktatás és n e v e lé s ........................................................................................130 Iro d a lo m .......................................................................................................... 131 Ü nnepek, látványosságok, sz ó ra k o z á s.................................................. 131 É pítészet és m ü v é sz e t................................................................................ 132 2. §. A Z A RA B K A L IFÁ T U S ......................................................................... 133 A rábia és az a ra b o k .................................................................................... 133 P ogányság az iszlám e ló tt........................................................................ 134 A llah és M o h a m e d ...................................................................................... 135 O m ajjád és A bbászida K a lifá tu s ........................................................... 137 A z arab világ k ultúrája és m ü v é sz e te .................................................. 140 3. §. S K A N D IN Á V IA .......................................................................................... 142 Vad n o rm a n n o k ............................................................................................ 142 A vikingek h a d já ra ta i.................................................................................143 Skandináv á lla m o k ....... \ ............................................................................ 145 Istenek a lk o n y a .................. 146 4. §. F R A N C IA O R SZ Á G A K Ô Z É P K O R B A N ........................................ 150 A királyi hatalom m e g sz ilá rd u lá sa ........................................................150 A „V askirály” ................................................................................................152 M egint háború, ráadásul s z á z é v e s ......................................................... 155 F ranciaország a felkelések tü z é b e n .......................................................158 A hazaszeretet legyózi az elle n sé g e t.................................................... 159 A százéves rém álom vége. F ranciaország e g y e síté se .....................162 5. §. A N G L IA ................ 163 A ngolszász k irá ly s á g o k ............................................................................. 163 A vikingek v a ssz o rítá sá b a n .................................................................... 166 A z ország norm ann m e g szá llá sa.............................................................167 A z elsó P la n ta g e n e te k ............................................................................... 169 A „N agy S zabadságlevél” ........................................................................ 171 A ngolos „szó csép lés” ..................................................................................173 A X IV -X V . század tá rs a d a lm a ...............................................................173 A piros és a fehér rózsa h á b o rú ja ......................................................... 175

6

%

6. §. N É M E T O R S Z Á G ....................................................................................... 177 A kóvetkezó c s á s z á rs á g .............................................................................177 K ótélhúzás a h a ta lo m é rt............................................................................179 Az olasz d é lib á b ........................................................................................... 181 „Irány a K elet!” ........................................................................................... 183 M indenható h e rc e g e k ..................................................................................185 A néphatalom európai b o lc s ó je ..............................................................185 N ém etország a k o zépkor h a jn a lá n .........................................................187 7. §. A F Ó L D K Ó Z I-T E N G E R M E D E N C É JÉ N E K O R S Z Á G A I....... 189 O lasz v á ro sá lla m o k ..................................................................................... 189 A pápai á lla m ................................................................................................192 C soborból v o d o rb e ...................................................................................... 193 A reconquista és a Spanyol K irályság k ia lak u lá sa ......................... 194 4. T É M A

A SZLÁVOK ÉS SZOM SZÉDAIK 1. §. K Ó Z É P- ÉS K E L E T -E U R O P A ............................................................. 200 A szlávok c iv iliz á ló d n a k .......................................................................... 200 A C seh K irá ly sá g ........................................................................................ 201 A betlehem i lá z a d ó .....................................................................................202 H uszita háborúk (1419—1 4 3 4 ) ................................................................203 M ag y aro rszág .................................................................................................204 L en g y e lo rszág ............................................................................................... 206 Litván N a g y fe je d e le m sé g .........................................................................207 2. §. É S Z A K K E L E T I-R U S Z . A M O SZK V A I Á L L A M ..........................208 A V lagyim ir-S zuzdali F e je d e le m sé g ....................................................208 N ovgorod N agy Ú r .....................................................................................210 K üzdelem a B altik u m ért........................................................................... 211 Sotét felhók E uropa fo lo tt........................................................................212 „M oszkvát sem építették fel azo n n al” ................................................ 216 A z iga le v e té s e .............................................................................................217 A foldek egyesítése a XV. sz á z a d b a n ................................................. 219 T ársad a lo m ..................................................................................................... 221 Á llam ig azg atás.............................................................................................. 223 M indennapi é le t............................................................................................223 K u ltú r a ............................................................................................................ 225 3. §. T Ó R Ó K O R S Z Á G ........................................................................................ 227 A z elso tórok á lla m o k ...............................................................................227 A z oszm án állam k ia lak u lá sa..................................................................227 A z oszm án s z o m y ....................................................................................... 228 A z O szm án B irodalom a ra n y k o ra .........................................................231

7

5. T É M A

INDIA. KÍNA 1. §. IN D I A ..............................................................................................................236 A csodák o rs z á g a ........................................................................................ 236 K a sztren d szer.................................................................................................23 8 K ô z ô s sé g e k .................................................................................................... 239 Istenek, dém onok és m ás m itikus lé n y e k .......................................... 240 É letm ód és szo k á so k .................................................................................. 242 K u ltú r a ............................................................................................................ 243 2. §. A M E N N Y E I B IR O D A L O M .................................................................244 F elem elkedések és h a n y a tlá s o k ............................................................. 244 T ársadalom és á lla m ...................................................................................244 A z “Ég F ia” ................................................................................................... 247 Életm ód, szokások, h ag y o m án y o k .........................................................249 Vallás és k u ltú ra ...........................................................................................250 ID Ö R E N D I T Á B L Á Z A T ...................................................................................255 A L A P F O G A L M A K ÉS K IF E JE Z É SE K S Z Ó T Á R A ..........................256 A JÁ N L O T T S Z É P IR O D A L O M .................................................................... 267 K ózépkori iro d alo m .............................................................................................. 267 Ú jkori és legújabb kori ir o d a lo m ................................................................... 267 268

NÉVM UTATÓ

(

8

KEDVES BARATO M !

E tankonyv a v ilagtortenelem egy nagyobb korszakarol, a kozepkorrol szol. M egirasakor arra torekedtiink, hogy m eg szerezh esd belole a sziikseges tortenelm i ism ereteket, es ezzel egyiitt m egtudhasd, hogyan dolgozik a tortenesz. K ozben m egerted m ajd, honnan m eriti a tudos a m ultra vonatkozo ism ereteit, m agad is utana nezhetsz, hogy ezek az ism eretek m ennyire hitelesek es hianytalanok. B eszam olot k eszitesz a kozepkori N yugat-E uropaban elt gyerm ekek eleterol, arrol, hogyan keritettek be, ostrom oltak es vedelm eztek a kozepkorban a varakat stb. M indez nem konnyii dolog, de nagyon lebilincselo. A tananyag elsajatitasaban segitsegedre lesznek a kerdesek, tovabba a kovetkezo cim ek alatt talalhato kiegeszito inform acio: — S z e m to l sze m b e — alap o sab b an m eg ism ertet a nem m in d en n ap i tortenelm i szem elyisegekkel. — M in d e n tu d o k n a k — az erdekfeszito tortenelm i tenyek m egism erese reven teljesebb kepet kapsz a kozepkorrol. —K iv d n csia kn a k — tovabbi inform acio azoknak, akik tobbet szeretnenek tudni, illetve jo b b an el szeretnenek igazodni a sok fontos es bonyolult tortenelm i esem enyek es jelen seg ek surujeben; olvasm anyokat talalsz a kozepkori tortenelem egyes izgalm as rejtelyeirol. A z ism eretek tokeletesebb rogzitese celjabol m inden fejezet vegen osszefoglalo talalhato. E bbol ki kell valasztanod a 12 helyes m egallapitast es a v alasztasodat m eg kell indokolnod. A tankonyv sok illusztraciot, terkepet es v azlato t tartalm az, am i altal vonzobba valik. A m am i m eg ennel is fontosabb, hogy a konyv ezek reven tartalm asabb, kozerthetobb, erdekesebb lesz, es tobb inform aciot kozvetit. T artalm az a konyv tajek o ztato anyagot is — m eg m ag y arazza az uj kifejezeseket es fogalm akat, a kevesbe ism ert szavakat (oldalankent es a tankonyv vegen) —, idorendi tablazatot, a ja v aso lt irodalom ra vonatkozo jegyzeket. A szerzoket az irantad erzett tisztelet es szeretet vezerelte, es az szandek, hogy ta n u lsag o ssa es erd ek esse teg y ek a k o zep k o rb a tett to rten elm i kirandulasodat. A szerzo k

9

A A rc * 4> 2 0 0 0 ‘D 0

o>-*

V

------4 1 91 4

—

o


BEVEZETES

4> 1700

M iro l szo l a k o z e p k o r to rte n e te ?

‘3=» 4> 1600 03

ok_ *

-4 1500

c ^co

3 < 50l/> '0 a *

1400

CO -4—»

N C O

4» 1300 o -* a ■UJ

1200

N

:0

*

4 1100 (0 k_

o *

4» 1000 -o 476

D o

/■ o

4» 1000 0

». * O 4» 2 0 0 0 0< oO CO -♦3N— » O 4» 3 0 0 0

50

t/)

4* 4 0 0 0

10

A z italiai tudosok m ar a XV. szazadban m eghonositottak a „kozepkor” fogalm at. Ezt az idoszakot az europai tortenelem nehez idoszakakent, sotet korszakakent tartottak szam on. U gy veltek, hogy ekkor odavesztek a gorog—rom ai civilizacio nagyszeru vivm anyai. A z em bereket m iiveletleneknek, kegyetlenek n ek k ep zeltek el, o ly an o k n ak , ak ik eg y m ast p u sztito ttak a sok hab o n ib an , politikai eletiikben pedig kaosz uralkodott. K esobb a tudosok elutasitottak a kozepkor ilyesfajta leegyszeriisitett ertelm ezeset. F igyelem be vettek azt a tenyt, hogy a ko zep ­ kor sok hasznos dolgot is hozott az em berisegnek. Eddig a kiilonbozo em berek es tudosok eltero m odon ertekeltek a kozepkort. E gyesek (foleg az u jsagirok es a p o litik u so k ) m eg m indig az europai m ult „sotet korszakat” latjak a kozepkorban. K orunk sok bajat —a hab o n ik at a m askent gondolkodokkal valo leszam olasokat, a term eszettel szem beni kim eletlen m agatartast stb. —kozepkori oroksegnek tekintik. T erm eszetesen egyszeriibb es k en y elm eseb b m indent a m ultra haritani, ahelyett, hogy m egkeresnenk a tarsadalom ban tapasztalhato negativ jelen segek gyokereit. M asok eppen ellenkezoleg, csak a jo oldalat latjak a kozepkom ak: „lovagiasan” (tisztelettu d o an ) ban tak a nokkel, tiszteltek az em beri m eltosagot, b etartottak a becsiilet szabalyait stb. A nezetek eltero m ivoltaban m aganak az em bem ek a term eszete tiikrozodik. A z em berek m indig eltero m odon lattak a vilagot: peldaul a kalozkodas eg y e­ sek szam ara a rablotam adast jelen tette, m asoknak viszont csupan tengeri rom antikat. D e valojaban m it is kapott az em beriseg a kozepkortol: jo t vagy rosszat? Ezt is, azt is. Teljes

egészében az ellentm ondásosság jellem zi. E gyfelól m agában foglalta az em ber nem eslelküségét, a kim agasló k u lturális vívm ányokat, m ásfelól az em ber eldurvulását, a tudatlanságot, a va llá si fa n a tiz m u s t. U g yanakkor a késóbbi társadalm ak torténetében is találunk elegendó sotét oldalt. H át nem kevés véres h áb o rú t és m ás súlyos b ü n cselek m én y t ism erünk a k o zelm ú ltb ó l? L eg y ü n k h át eln ézo ek a k o zép k o rral szem ben, am ely kom orsága m ellett vidám arcát is m eg tudta m utatni. Vallási fanatizm us—más vallásokkal szembeni türelmetlenséggel párosuló vakhit.

A k ó z é p k o r tó rté n e té n e k id ó re n d i h a tá ra i és k o rs z a k o lá s a A z em beri társadalom m egállíthatatlanul fejlodik, egyre ósszetettebbé válik. E halado fejlódés érthetó áb rázo lása érdekében a tudósok m egállapodtak abban, hogy ko rsza k o kra osztják a világtorténelm et. A X V III. században a kovetkezó korszakokat állap íto tták m eg: ókor (vagy antik kor), kozépkor és újkor. K ésobb ez a három ko r k iegészült egy újabbal, a legújabb korral. A korszakok e láncolatában a k o zép k o r tobb m int tíz évszázadot olel fel.

A rég észek á sa tá so k a t v é g ezn ek eg y régi szem etesg ó d ó rb en , a m elyn ek o ld a lfa la it vesszó fo n a tta l e ró síte tté k meg. F én ykép

11

G ótikus szé k e se g y h á z eg y m odern városban. F énykép

A kôzépkor a N yugatróm ai B irodalom 476-os pusztulásával kezdödött és a XV. század végén A m erika európaiak általi felfedezésével zárult. Ezzel új korszak nyílt az em beriség tórténetében. A zsia és A frika népei néhány évszázaddal késobb ju to ttak el a kózépkorból az újkorba, de varmak a F öldön helyek, ahol ez az átm enet a mai napig nem fejezödött be. Vagyis egyes népek gyorsabban, m ások lassabban kerülnek át a k o zép ­ korból az újkorba. E zért a tórténettudom ányban a korszakolás feltételesen fogadható el. U ¡J

T o r té n e lm i k o r — hosszú idöszak, amelyben az em beriséget érinto fontos változások tôrténnek.

A k ô z é p k o r ô rô k s é g e A z em berek azért tanulm ányozzák a m últat, hogy j obban m egértsék a je len t, kevesebb sajnálatos h ibát kövessenek el, és am ennyire lehetséges, elöre lássanak a jö v ö b e . D e van-e a k ó zépkornak b árm ilyen köze is napjainkhoz? A z az igazság, hogy igen. És nem is kevés. E urópában éppen a kôzépkorban jelen tek m eg a m odem àllam ok és népek, alakult ki nyelvük, kultúrájuk, gondolkodásm ódjuk és m agatartásuk legtöbb vonása. E kkor alakultak ki a m ostani állam határok is. U gyanakkor a kôzépkor az európai népeknek nagyon sok nem zetközi és vallási konfliktust is hozott, am elyek hol elsim ultak, hol újra fellángoltak. A kôzépkorban je len te k m eg az elsö iskolák és egyetem ek, am elyek közül sok napjainkban is m üködik. E kkor rakták le a kônyvnyom tatâs alapjait. Sok m ai európai nép gazdasâgi életében m ég fellelh etô ek a

12

kôzépkori gazdálkodás form áinak nyom ai. E uropa a kôzépkorban vált kereszténnyé. L étrejôtt a katolikus és a pravoszláv egyhàz, fejlödött a hittudom ány. K eleten kialak u ló b an v olt a m u zu lm án világ. V egyétek szem ügyre tôbb m odem város utcàit és tereit. M ilyen sokat m egôriztek a kôzépkori m üem lékekbôl! V annak közöttük lakóházak, v alam int szobrokkal, szentképekkel, színes üvegablakokkal díszített tem plom ok, vàrosházák. Sok kôzépkori tôrténet kortárs irodalm i m üvekben és a film m üvészetben kelt újra életre. Egy szô m int száz, jelen tô s ôrôkséget hagyott ránk a kôzépkor. Ú jragondolása nélkül önm agunkat sem lennénk képesek m egérteni.

H o n n a n s z à rm a z n a k a k ô z é p k o rra v o n a tk o z ô is m e re te in k ? A kôzépkor idôben kôzelebb áll hozzànk, m int az ókor, kôvetkezésképpen tôbb tô rté n e lm i fo r r á s is m aradt ránk. E gyebek m ellett a k ô zépkorbôl sok épület, m unkaeszkôz, fegyver, m üalkotâs stb. m aradt hâtra. T ôb b ség ü k et régészek tárták fel az ásatások során, egy részüket pedig a gondos utôdok ô rizték m eg m int az ôseiktôl szárm azó em lékeket. M ég nagyobb az írásos em lékek szâm a, am elyek kü lônôs értékkel b irn ak a tô rtén észek szám ára. E zek et az irato k at a k ifejezetten erre a célra létrehozott raktàrakban, a rch ivu m o kb a n (levéltàrakbari) ôrzik. A tudôsok sokat kôzülük m ár kôzzétettek kônyvekben és

M erseb u rg i T hietm a r K ró n ik á já n a k e lsö ive

M eg sérü lt k ézira îta l do lg o zn a k eg y kônyvtàrban. F énykép

13

1 folyôiratokban, hogy h o zzâférhetôbbek legyenek a kutatôk szâm âra. A kôzépkori irâsos em lékek tôbbségükben latin nyelvüek. Sok k ô zôttük a gazdasâgi okirat (vagyonôsszeirâs, adom ânylevél és vételi okirat stb.) és azoknak a tôrvényeknek a leirâsa, am elyek szerint az em berek a kôzépkorban éltek. A z irâsos em lékek nem m indig tükrôzik hüen az esem ényeket, ezért a tôrténészek fenntartâsokkal, kritikusan kezelik ôket. Sok értékes kôzlendôt tartalm aznak a kôzépkori tôrténelm i elbeszélések, a k r ô n ik â k (R uszban évkônyveknek nevezték ôket), a szentek életének leirâsai (igaz, ezekben kevered ett a m ese a valôsâggal), a prédikâciôk, az életrajzok, a nem zetségek tôrténetei, a h istô riâ k , a korm ânyzati ügyiratok, a tudom ânyos és a szépirodalom stb. E zeket elbeszélô forrâsoknak nevezzük. A m ült em lékét ô rzik az istenekrôl, az uralkodôkrôl és a hôsôkrôl szôlô legendâk, v alam in t a m esék, kôzm ondâsok, talâlôs kérdések stb. T ô rté n elm i fo r r â s o k — m indaz, am i tôbbé-kevésbé valôsâghüen szâm ol be a tô rténelm i esem ényekrôl és az em berek életérôl. A r c h iv u m — levéltâr. A régi okm ânyok ô rzését és feld o lg o zâsât végzô intézm ény. K rô n ik â k (é vkô n y vek ) - olyan alkotâsok, am elyek idôrendben âbrâzoljâk a tô rténelm i esem ényeket. H istô riâ k — olyan m üvek, am elyekben a szerzôk szem tanûkként vagy k o rtârsakként szâm olnak be a fontos tôrténelm i esem ényekrôl.

A kôzépkorra vonatkozô ism ereteket szerezhetünk a régm ült em lékét ôrzô népszokâsokbôl és szertartâsokbôl is. A kutatô a kôzépkori em ber vilâgâra vonatkozô ism ereteket szerezhet a falusi lakodalm akbôl, a gyerm ekjâtékokbôl, az ünnepi szokâsokbôl, a v iseletekbôl és diszekbôl, a hâztartâsi eszkôzôkbôl. Sok érdekeset m esélnek a kôzépkori pénzérm ék, a pecsétnyom ôk, a cim erek stb. A tu d ô so k jszerin t m inél sokrétübbek a tôrténelm i forrâsok, annal teljeseb b en és igazsâghübben elevenithetô fel az em ber m ultja.

&

E L L E N Ô R IZ D A T U D Â S O D A T ! 1. M ilyen korszakokra osztjâk a tudôsok az em beriség tôrténetét? 2. N evezd meg a nyugat-eurôpai és a keleti kôzépkor idôhatârait! 3. M ilyen tôrténelm i forrâsokbôl m eritjük a kôzépkorra vonatkozô ism ereteinket? 4. A kôzépkor m ilyen nyom aira bukkanhatunk még napjainkban is? 5. Hogyan segiti a kôzépkor tôrténetének tanulm ânyozâsa a jelenkor megértését?

14 f

A KÔZÉPKORI VILÁG SZÜLETÉSE, FEJLODÉSE, SAJÁTOSSÁGAI

1. §. A K Ô Z É P K O R I E U R Ó P A S Z Ü L E T É S E A ró m ai és a b a rb á r v ilà g az I. é v e zre d d e re k à n A kôzépkori E uropa nem egyik pillanatról a m ásikra keletkezett a Róm ai B irodalom rom jain, hanem fokozatosan alakult ki. K ialakulásában fontos szerepet já tszo ttak a barbár, elsôsorban a germ án tôrzsek betôrései, am elyekkel lezárult a róm ai és a b arb ár világ ósszeolvadásának hosszadalm as folyam ata. H ogyan volt képes eggyé válni ez a két eltéró világ, am elyek egyesülésének eredm ényeként kezdetét vette az európai kôzépkor? A Róm ai B irodalom a bukását m egelózó néhány évszázadban hanyatlásnak induit, lakosságának lélekszám a csókkent. A z A ppennini-félszigeten éló óslakosok szám a kisebb lett, m int az idegen galloké, germ ánoké és m ás tôrzsbelieké. A b etolakodók nem fogadták el a gôrôgôk és a róm aiak kultúráját. E rósódótt a társadalom b arbarizálódása, am i R om a szám ára nagyobb veszélyt je len te tt, m int az ellenséges tám adások. A z em berek durvákká váltak, az életról vallott nézeteik p rim itív eb b ek lettek. A m íg a ró m aiak k orábban az ó seik tó rv én y eit m eg tartv a éltek, addig az új n em zedékek elzüllóttek, csak a gazdagság és a szórakozás érdekelte óket. A z „idegen” v allások elterjedése m eggyengítette a régi hitet. Ezzel együtt erósódótt a kereszténység befo ly ása. A z állam h atalo m k ezd etb en b etilto tta K risztus hitét, de végül észbe kapott és 313-ban k ih ird ette a v allásszab ad ság o t. A k eresztén y fópapság 12 évvel késóbb a niceai zsinaton elfogadta a hitvallást, a hitról szóló tanítás tóm ór m egfogalm azását. K onstantin császártól kezdve a róm ai uralkodók keresztényekké váltak. Ettól fogva béke és m egértés uralkodott az állam és az egyház kózótt. A kereszténység gyózelm e azt jelen tette, hogy a régi v ilágnézetet felváltotta egy új, a kôzépkori E uropa G erm án vezér sisa kja által is elfogadott eszm evilág.

16

A birodalom ban fo kozódott a gazdasági válság. V isszaesett a term elés, a pénz elértéktelenedett, a kereskedelem m egbénult. A rabszolgahiány m iatt han y atlásn ak in d u ltak a nagy rab szo lg a tartó gazd aság o k , a latifundium ok. A rabszolgák csak kényszerból, hanyagul végezték m unkájukat, ezért a m ezogazdaságban egyre nagyobb m értékben vették igénybe a szabad kisbérlok és a foldhoz kotott p aras ztok m unkáját. M egváltozott a R óm ai B iro d alo m p o litik ai b eren d ezk ed ése is. A z állam hatalom despotikussá vált. A z egykori polgárok a kegyetlen császár ném a alattvalóivá lettek. A hatalom kiirtotta a róm aiakból az állam sorsáért érzett felelósséget. O dáig fajult a helyzet, hogy a róm aiak nem akartak a hadseregben szolgálni. A császárok kénytelenek voltak zsoldos barbárokat a hadsereg szolgálatába fogadni, akik szám ára kozóm bós volt R om a sorsa. A hadsereg barbarizálódása volt a R óm ai B irodalom m eggyengülésének és pusztulásának egyik legfontosabb oka. Ily m ódon Rom a képtelen volt feltartóztatni azoknak a barbár tórzseknek a nyom ását, am elyekkel évszázadokon keresztül harcban állt. A szám talan kelta, germ án, szláv, trák és szarm ata tórzs m eggyorsította e hatalm as állam pusztulását. A N yugat-róm ai B irodalom elpusztításában m egkülónbóztetett szerepet játszottak a germ ánok. C ornelius Tacitus róm ai torténész a germ ánokat tagbaszakadt, kék szem ü, szóke, határozott, szívós és türelm es em bereknek írta le. A frankok, angolok, longobárdok, vandálok, nyugati gótok, keleti gótok, burgundok és m ás germ án tórzsek inkább állattartással, m int foldm üveléssel fo g lalk o ztak , m ivel kevés v o lt a m ü v elh etó fold. S zállásaik at tóbbnyire kisebb telephelyek képezték, am elyek m eglehetósen m essze voltak egym ástól. A germ ánok falukozósségekben éltek, de m ár voltak kózóttük gazdagok és szegények, elókeló és egyszerü em berek. K ihasználták a fiiggó helyzetben lévó em berek m unkáját, akiket néha szabadon bocsátottak vagy órókbe fogadtak. B ár a germ án o k n ál a férfi v olt a családfó, de a nóket is nagy tiszteletben tartották. • I. sz. Cornelius Tacitus római torténész a germ ánokról *5 5

^ O

A hagyom ány szerint akárhány, helyéból m ár kivetett és m egingó csatasort az asszonyok állítottak helyre állhatatos kérlelésükkel..., és a fenyegetó fogság m utatásával. Ettól — asszonyaikra való tekintettel - m ég sokkal elviselhetetlenebbül tartanak, olyannyira, hogy hathatósabban kotelezhetók le azok a torzsek, am elyektól elókeló leányokat is szednek túszként. Sót úgy vélik, még valam i jóvóbe látó szent képesség is lakozik a nókben, és ezért tanácsaikat nem vetik meg, kinyilatkoztatásaikat nem hanyagolják el. 1. Hogyan viszonyultak a germánok a nókhóz? 2. Hogyan nyilvánult m eg a germ ánoknak a nók iránti tisztelete?

17

3. H onnan tudta C ornelius T acitus, hogy a germ anok m ikent bantak a nokkel? 4. H itelesebbe v alik-e elbeszelese azaltal, hogy a hallottakra, nem pedig a latottakra epiil? E m lekezz vis s za , mi az allam es hogyan jo n letre!

A germ anoknal a legfelso hatalmi szerv a nepgyiiles volt. Ezen reszt vehetett m inden felnott ferfi, kiveve azokat, akik a harcban gyavan viselkedtek. A nepgyiiles valasztotta meg az oregek tanacsat, am ely csak kevesbe fontos iigyekben hozhatott onallo dontest. Voltak a germ anoknak ko n u n g ja i(k\ralyai) es katonai vezetoi is. A kiralyokat szarmazas alapjan, a katonai vezetoket a harcosok valasztottak meg batorsagukert. A katonai vezetok mindenfele lehutobol katonai osztagokat alakitottak, am elyekkel rarontottak a szomszedokra. Az osszerabolt javakat elkotyavetyeltek. A katonai osztagok lassan atalakultak szervezett csapatokka, amelyek a vezer tamaszat kepeztek. G erm an k a to n a i vezetok. Ezen osztagok veteran tagjaibol jo tt X IX . sz. veg i ra jz letre a szolgalo nemesseg. A z V—V I . szazadban a nepgyiilesek es az oregek tanacsanak csokkent a jelentosege. A konungok szerepe viszont egyre nagyobb lett M eg kiilsejuket illetoen is kezdtek kitiinni az egyszeru em berek koziil. A M eroving nem zetsegbol szarm azo konungok hosszu hajat viseltek, ezert a nep „hosszu h aju” kiralyoknak nevezte oket. A Rom ai B irodalom b ukasakor a germ anoknal m ar kialakult a tarsadalm i egyenlotlenseg es a kezdetleges allam form a, ezert keszek voltak arra, hogy egyesiiljenek a rom ai vilaggal. K o n u n g o k — v alaszto tt felso vezetok, az osi germ anok kesobbi kiralyai.

E L L E N O R IZ D M A G A D ! 1. M ilyen hatalom m al rendelkeztek a german konungok (a romai tortenesz kiralyoknak nevezi oket) es vezerek? 2. Hogyan velekedtek a germ anok a haborurol es m it becsiiltek leginkabb a harcosokban? 3. M inek volt nagyobb szerepe a germ anoknal: a nepgyulesnek vagy az oregek tanacsanak? Velem enyedet indokold meg!

18

F rank Á llam 486 körül F rank Á llam 511 körül A k e le t-ró m a ia k h adjáratai

L-

s.

'

A N G O L S Z Á S >Z O K

VX S o is s o n .f r a n k " Allàm

■ R e im s

B U R G U N D IA K ÁLLAM A

SVÉVEK Á LLA M A -N Y U G A T I GÓTOK ÁLLAM A

4 íT i ;

K E L E T -R Ó M A I B IR O D A L O M

Ir

A g erm á n állam a VI. szá zadban

A „ re s t k irá ly o k ” A nagy n ép vá n d o rlá s idején {IV—VII. s z .) N yugat-E urópa leghatalm asabb barbár állam át a frankok germ án törzse hozta létre. Elsö konungja ik a M erovingok voltak. E dinasztia eredetét szám os legenda övezi. A dinasztia alapítójáról, M eroveusról (nevének jelen tése: a tenger szülötte) azt tartották, hogy két apja volt: egy kôzônséges konung és egy tengeri szömy. A nép képzelete v alószínüleg tengeri szô m y k én t örizte m eg azt az em bert, aki a tengeren túlról érkezett. A z em berek varázslóknak és hosszú hajúaknak nevezték a M erovingokat. H osszú fiirtjeiknek varázserot tulajdonítottak. A család tagjairól azt tartották, hogy hosszú életet hoznak és képesek m eggyógyítani a g o rv ély k ó m ak nev ezett súlyos betegséget. A M erovingok közül a m ár 10 éves korában konunggá lett C hlodvig volt a leghíresebb. H atalm át nem csak m egtartotta, hanem találékonyságának, bátorságának és kegyetlenségének köszönhetöen m eg is szilárdította. H ogy ez m iként sikerült neki, arról ékesszólóan tanúskodik a soissons-i váza tôrténete.

LEJ

Nagy népvándorlás —a germán, egyes türk (hun), iráni (alán) és szláv törzsek nagy tömegeinek vándorlása a IV—VI. században. Kovetkezményeként megalakultak a barbár államok.

19

kl >3

I í £

• VI. sz. Gergely Tours-i püspok a soissons-i váza torténetéról Egy alkalom m al a frankok... egy sem m ihez sem hasonlítható szépségü vázát hoztak ki az egyik tem plom ból. Soissons-ba való érkezése után... a király (Chlodvig) im ígyen szóla: „B ator katonák! Arra kérlek benneteket, hogy a nekem járó részen felül adjátok nekem ezt az edényt is”. E szavakra válaszolván a legfürgébb nyelvüek a kóvetkezóket m ondák: „D icsóséges király! M indaz, amit látunk, a tied. Mi is hatalm adnak vagyunk alárendeltjei”. Ám az egyik heves vérm érsékletü harcos elókapta harci bárdját és hangos kiáltással kettéhasította a vázát: „Csak azt kapod meg, ami a sorsolás szerint m egillet” . A király türelem m el és alázattal türte a sértést... Esztendó m últával a király teljes felszerelésükkel m aga elé parancsolta a katonáit, hogy m eggyózódjón rola, m iként tartják rendben a fegyvereiket. M ikor elhaladt a katonák sorfala elótt, odaért ahhoz a katonához, aki kettéhasította a vázát, és így szólt hozzá: „Senki sem hanyagolja el annyira a fegyverét, m int t e ...” Azzal felem elte harci bárdját és a kóvetkezó szavak kíséretében kettéhasította a fejét: „U gyanígy tettél a vázával Soissons-ban”. A tobbieket elbocsátotta és cselekedetével m érhetetlen félelm et keltett bennük. 1. Gondolkozz el rajta, hogy C hlodvig m iért nem azonnal, hanem csupán egy esztendó m úlva végezte ki az engedetlen katonát! 2. M ilyen hatással volt a katona kivégzése a király és a katonák kózótti viszonyra?

E m lé k e zz v is s za , m ik o r és hol jó tt létre a k ereszté n y ség !

C h lod vig fr a n k kirá ly m egkeresztelése. F e n t a h ó feh ér g a la m b sze n í m irh á t tó lt a m en n yekb ó l a keresztelési sze rta rtá sh o z h a szn á lt p a rá n y i edénybe, a m in t a rró l a z ó si legenda is beszám ol.

20

C hlodvig karddal tágította birtokainak határait. 498-ban az európai uralkodók kozül elsóként vette fel a k ereszténységet. A z egyház tám ogatása m ellett C hlodvig egyfajta osszeurópai császár lett. A torténész szavai szerint „u ralkodott m inden népek és k irály o k fo ló tt, de nem korm ányozta o k et” . C hlodvig m eghonosította a frank állam szem pontjából végzetes hagyom ányt: foldjeit felosztotta fíai kozótt. H alála után a M eroving-dinasztia m ár nem egy egységes állam ban, hanem szétszab d alt k irályságokban u ralk o ­ dott. A h áb o rú k és a szo v ev én y es h ázasság o k m iatt a M erovingok végleg belezavarodtak a trónóróklódésbe, f az állam on belül pedig zürzavar és

fejetlenseg lett urra. E politikai kaoszban a m a io rd o m u so k ( u d va rn a g yo k) ragadtak m agukhoz a hatalm at. Ettol fogva a M erovingok m ar csak jatszo ttak a kiralyi cim m el, az allam o t p ed ig a m a io rd o ­ m usok iranyitottak (a nep ezert talaloan a „rest kiralyok” nevet ragasztotta rajuk). Az egyik foem ber (N agy K aroly dednagyapja) az eg esz F ran k K iraly sag m aiordom usa lett). E gy uj dinasztianak vetette m eg az alapjait, am elyet a torteneszek N agy K aroly tiszteletere K aroling- dinasztianak neveztek el.

9

>3

S U>

£

C h lo d vig dllam a 500 koriil

• IX. sz. Reszlet Einhard kozepkori szerzo „Nagy Karoly elete” cim u m u n k a jab o l A kiralysag valos hatalm a es tekintelye az udvar fotisztviseloje, az ugynevezett m aiordom us kezeben volt. A kiralynak be kellett em ie a cim evel, es ugy kellett tennie, m intha uralkodna. Leomlo hajzataval es hosszu szakallaval a tronjan iilve fogadta a kiilfoldi koveteket, valaszolt nekik azokkal a szavakkal, am elyeket tanacsoltak, vagy eloirtak neki. Az iires kiralyi cim en es a m aiordom ustol kapott bizonytalan tam ogatason kiviil csak kicsinyke falusi birtoka volt szamtalan szolgaloval... Am ikor utaznia kellett, rendszerint szekeren tette, am elyet paraszti m odon okrok vontattak es egy pasztor hajtott. Igy tette meg utjat a palotabol a nepgyiilesre... es hasonlo modon tert haza. M ibol lathato, hogy a M erovingok a m aiordom usoktol fiiggtek?

IJ iJ

M a io r d o m u s o k - m agas tisztsegek a F rank K iralysagban, a kiralyi udvar iranyitoi.

A v is s z a a llito tt b iro d a lo m Az elso K arolingok m eg m aiordom usok voltak a „rest kiralyok” m ellett. Leginkabb k iem elk ed ett kozuliik M artell („kalapacs” - igy neveztek el a csipos nyelvii franciak) Karoly, aki 732-ben a P oitiers-i csataban legyozte az europaiak altal sza ra cen o kn a k n evezett arabokat, m egm entven igy Europat az arab betorestol. Ez a csata m eggyozte M artell K arolyt arrol, hogy ideje lecserelni a nepfelkelokbol alio p araszth ad sereg et lovas katonakra, m ert kulonben nem sikeriil m egallitani az arabokat. A m a lovas katonak szolgalatat m eg kellett fizetni. E zt a problem at M artell K aroly a kovetkezokeppen o ldotta m eg. Sok foldet elvett az egyhaztol (am ivel

21

kivívta a papok haragját), az engedetlen fó u rak tó l, és telk et ad o tt a lovas kato n ák n ak . E ja v ad alm ak at benejicium oknak (jôtétem ényeknek) nevezték. A telkeket az ott élo parasztokkal együtt kaptâk m eg. K ezdetben a benefícium ot az adom ányozott csak életében birtokolhatta, késobb v iszo n t ô rô k ô lh eto b irto k k à, fe u d u m m à ( h û b érb irto kkà ) vált. Ennek tu lajdonosát hübérûrnak nev ez­ ték. A ki b enefícium m al vagy feudum m al ren d elk ezett, k ô teles v olt katonai vagy egyéb szolgâlatot teljesíten i az adom ányozó (senior) ja vára, és annak vazallusává, azaz hüb éresév é lett. A m ennyiben m egtagadta a szolgâlatot vagy feladatait rosszul látta el, akkor elvették tôle a b en efíciu m o t. A b en efíciu m m al ôsszeftiggô reform m egterem tette a lovagsàg intézm ényének alapjait és m egerósítette a K arolingok állam ának katonai szervezetét. A III. G ergely pápa által „m ajdnem királynak” nevezett M artell K ároly halála után a m aiordom usi hatalom fiára, Kis P ippinre szállt. A z új m aiordom us határozottan cselekedett. M iután kibékült a pápával és m egszerezte tám ogatását, királynak nyilvánította m agát, és az utolsó „rest királyt” kolostorba záratta. Ezt kôvetoen a m ár király K is P ippin segített a pápának K ozép-Itáliában a pápai állam , az apostoli fóváros (a m ai V atikánállam ) létrehozásában. A hálás pápa arra kôtelezte a frankokat, hogy a késôbbiekben Kis Pippin nem zetségébôl válasszanak m aguknak kiráiyt. Ily m ôdon Kis Pippin u ralkodâsa alatt szoros, kôlcsônôsen elonyôs p o litikai szôvetség alakult ki az egyhàz és a kirâlyi hatalom kôzôtt. Feudum —a király vagy a senior által szolgálatáért a vazallusnak adomânyozott ôrôkletes birtok. Senior (foúr) — rangban a másik fôlôtt álló hübérúr elnevezése. Vazallus (hûbéres) —a seniortól fôldet kapott, és a tôle fiiggó hübérúr. K is Pippin után 26 éves fía, N agy Károly, az egyik legism ertebb európai uralkodó lett a frank állam királya. N evébôl ered „k irály ” szavunk. A 1 tôrténészek „E uropa atyjának” keresztelték el.

22

M in d e n tu d ó k n a k A fra n k o k n e m v e le tle n u l n e v e z te k P ip p in t k ic s in e k , m iv e l v a lo b a n p o tto m n y i v o lt (1 3 5 cm m a g a s ), de, a m in t m o n d a n i s z o k a s , k e t la b b a l a llt a fo ld o n . U g y a n a k k o r je le n to s v o lt a te s ti e re je , u g y e s e n fo rg a tta a h o s s z u k a rd o t is.

S zem to l s ze m b e N a g y K a ro ly m a g a s n o v e s u v o lt (d e n em o ria s ), jo k ia lla s u e s s z e p . N a g y s z e ru e n ta rto tta m a g a t, k u ls e je tis z te le te t p a ra n c s o lo v o lt, de fe le lm e t is tu d o tt e b re s z te n i. M in d ig b iz to s v o lt d o n te s e i e s c s e le k e d e te i h e ly e s s e g e b e n , so h a s e m te to v a z o tt. M eg tu d o tt m a s o k a t g y o z n i a m a g a ig a z a ro l, n e m v o lt k e g y e tle n k e d o , s o h a n em ra g a d ta el a h e v (e b b e n k u lo n b o z o tt a h e v e s v e rm e rs e k le tu M a c e d o n ia i N a g y S a n d o rto l). S o k ra ta rto tta a b a ra ts a g o t e s a h u s e g e t, h o z z a ta rto z o iv a l s z e m b e n m e g b o c s a to v o lt. A z e m b e re k k o re b e n e g y s z e ru e n v is e lke d e tt, n em tu rte a fe lfu v a lk o d o tts a g o t. N a g y o n s z e re te tt lo v a g o ln i e s v a d a s z n i. R e s z v e tte l v o lt a z e le s e tte k ira n t e s n em s a jn a lta a z a la m iz s n a t. O k o s v o lt e s m u n k a s z e re to , a m it e lk e z d e tt, a z t be is fe je z te , m in d ig a la p o s m u n k a t v e g z e tt. J a rta s v o lt a z iro d a lo m b a n , o lv a s o tt la tin u l e s g o ro g u l, im i v is z o n t n e m ta n u lt m e g . O ts z o r k o to tt h a z a s s a g o t, to b b m in t tiz g y e rm e k e v o lt, a k ik e t s z e re te tt e s g o n d o s a n n e ve lt.

4

N agy K aroly ugy velte, 6 h iv ato tt arra, hogy a keresztenyseg tam asza legyen es u jraterem tse a N yugat-rom ai Birodalm at, es ha sajat k iralysagat nagyobba teszi, akkor ezzel egyiitt nagyobb lesz Isten orszaga is. E zert aztan N agy K aroly szinte sohasem valt m eg harci paripajatol. A m eghoditott pogany torzseket es nepeket eroszakkal m egkeresztelte. H aborut viselt a m uzulm an arabok ellen (az elleniik folytatott h ad jarato t abrazolja a csodalatosan szep francia eposz, a R oland enek), a szaszok germ an torzse, de foleg a szlav torzsek ellen. S zetzuzta az Avar K aganatust, birtokaihoz csatolta B ajororszagot, a Longobard K iralysagot. A m eghoditott teruleteken orvidekeket, m a rko ka t epitett. A N agy K aroly altal letrehozott legnagyobb nyugateuropai allam ot tobb tucat torzs es nep lakta. Ez tehat m ar birodalom volt. U gyanakkor N agy K arolynak 800ig nem volt m eg a csaszari cim e, am it csak a papatol kaphatott meg. K aroly m egtalalta a cim m egszerzesenek modjat. Segitette a papat a lazado elokelosegek elleneben, abban bizva, hogy az egyhazfo nem m arad halatlan. Igaza is lett, 800-ban kozvetleniil karacso n y k o r a papa a rom ai

i i\ 1

H arcos N agy K ároly korából. M a i ra jz

23

DRVÀK

foVÂKOrç BOHÉMEK

NEUSTRIA

iURGUNDIA iQUITÂNIA

KORZI

ENEVEN < ' ] SZARDÎNIA

F rank B irod alo m A F ra n k B irod alo m b efo lyâ si ô ve ze te N agy kâ ro ly h ad ja rata i

lerc-ség / '

** • J ^ «SZICÎLIA^

N a g y K â ro ly birodalm a

Szent P éter székesegyhâzban K âroly fejére helyezte a csâszâri koronât. K âroly csâszâri cim ét késôbb elism erte a bizânci csâszâr is, aki engedékenységéért cserébe m egkapta tôle V elencét és D alm âciât. Vajon ki jâ rt jo b b an e politikai jâ tszm a eredm ényeként? V élhetôleg a pâpa, hiszen a hatalm as keresztény birodalm at az egyhâznak kellett irânyitania. Egyébként a pâpânak nem sikeriilt N agy K ârolyt eszkôz. ént felhasznâlnia. M a r k - h atârô r erôditm ény a frank âllam ban, az ô rg rô f irânyitâsa alatt allô kôzigazgatâsi terület. S zâm o ld ki, hogy a R ôm ai B iro d alo m bukâsa utân hâny évvel jo tt létre N agy K âro ly b iro d alm a!

24

I

M e g h a lt a kiraly, e lje n e k a kira ly o k ! Bar N agy K aroly latszolag m indent m egtett allam anak m egszilarditasa erdekeben, am az m egsem bizonyult eletkepesnek. E rejet gyengitettek a lazadozo huberurak, akiket a csaszam ak erovel kellett engedelm essegre kenyszeriteni. A m ennel is fontosabb volt, hogy a birodalom nepei eltek a m aguk eletet es nem k iv an tak alav etn i m ag u k at a h o d ito fran k o k akaratanak. N agy K aroly 814-ben, 71-eves koraban, ahogy m ondani szokas, beadta a kulcsot. R oviddel halala elott fiai kozott felosztotta a birodalm at, am ivel ala is irta eletm iive halalos iteletet. A hatalom ra ehes fiak m ar halala napjan eltem ettek apjukat. A birodalom szetdarabolasa csak azert m aradt el, m ert a ket fiu varatlanul elhunyt. A m it nem sikeriilt veghezvinni a fiaknak, m egtettek helyettlik az unokak. A „k iraly o csk ak ” (ilyen lenezoen em legettek oket a kortarsak) 843-ban V erdunben gyiiltek ossze es felosztottak egym as kozott a birodalm at. A z itt m egkotott szerzodes ertelm eben egyikiik, K opasz K aroly, nyugaton m egkapta a m ajdani F ranciaorszag csaknem egesz teriiletet. A kozepso testvem ek, N em et Lajosnak, a kesobbi N em etorszag teriilete ju to tt keleten. B atyjuk, L othar elnyerte a csaszari cim et, Italia nagyob b reszet, v alam in t a R ajna m enten egy k esk en y foldsavot (K opasz K aroly es N em et Lajos birtokai kozott. „L othar allam a” evszazadokon keresztiil v iszaly fo rras volt Franciaorszag es N em etorszag ko­ zott m indaddig, am ig nem sikeriilt m egosztozni rajta. ig y te re m te tte m eg a verduni szerzodes harom nyugat-europai allam —Franciaorszag, N em etorszag es Italia - , illetve harom nep —a francia, a nem et es az olasz — alapjait. A torteneszek nem tartjak sajnalatos esem enynek a K aroling B irodalom bukasat. U gy velik, hogy m aga a tortenelem itelte p u sztu lasra. O sszeo m lasaval ugyanis m egterem tette N yugatEuropa harm onikusabb politikai fejlodesenek felteteleit.

E L L E N O R IZ D M A G A D ! | 1. Hoi es m ikor jo tt a hatarait! 2. M iert nevezte el 3. M iert esett szet terkepen a Nagy

letre a frank allam? A tortenelm i terkepen m utasd meg a nep a M erovingokat „rest kiralyoknak”? Nagy Karoly halala utan az allam a? Keresd meg a Karoly birodalm anak teriileten letrejott kiralysagokat!

25

4. 5. 6. 7.

Hogyan erôsitette m èg“M artell Kâroly a francia seregeket? M iért volt kôlcsônôsen elônyôs a kirâlyi hatalom és a papa kapcsolata? Hogyan terem tette meg Nagy Kâroly a birodalm ât? Chlodvig mely jellem vonâsai nyerték el a tetszésedet7~es m elyek nem? V élem ényedet példâkkal tâm aszd alâ! 8. Hogyan tükrôzôdtek a verduni szerzôdés hatârozatai a mai Eurôpa térképének kialakulâsâban? 9. Készits ôsszehasonlitô tâblâzatot: R ôm ai B irodalom

N agy K âroly birodalm a

A zonos E ltérô

2.

§. A K O Z E P K O R E M B E R E

A te rm e s z e t k ira ly a es a k ira ly s a g A kozepkorban az em berek teljesen ki voltak szolgaltatva a term eszetieghajlati viszontagsagoknak. A term eszeti sajatossagok hataroztak meg, hogy m ilyen hazakat es telepiileseket epitsenek, vizen vagy szarazfoldon k o zlek ed jen ek , m ily en m u n k aeszk o zo k et k eszitsen ek . M eg az em ber term eszetet is a ta j hatarozta m eg (az eszaki szelessegi korokon elok nyugodt term eszete eltert a heves verm ersekletii delieketol, a hegylakok m asak voltak, m int a sztyeppeken elok) stb.). A kozepkori E uropat erdorengetegek boritottak. Ezek nelkiil az em ber tehetetlen lett volna. A z erdotol kaptak a fat (az akkori legfontosabb epitoanyagot), a vadm ehek m ezet, a vadakat, bogyokat, gom bakat stb. A parasztok az erdoben vagy az irtasokon talaltak elelm et (tobbnyire a sertes etetesere szolgalo m akkot) jo szag aik szam ara. A leolt erdei allatok bore vagy prem je vedte az em bereket a hidegtol vagy az idojaras viszontagsagaitol, illetve fekvohelyiil szolgalt. A z erdo nem volt lakatlan. Itt talaltak m enedeket a rem etek, kobor lovagok, haram iak, azok a szem elyek, akik osszeiitkozesbe keriiltek a torvennyel stb. E gyesek szam ara az erdo a biztos oltalm at jelen tette, m asoknak viszont m eg fegyveresen sem volt ajanlatos ott ja m i. T aj - a dom borzat, a vizgyiijto teriilet, a talaj- es novenytakaro helyi sajatossagai.

A kozepkori em ber eleteben nagy szerepet ja tsz o tt a taj. A sikvidekiek inkabb falvakat epitettek, a tagolt tajon elok pedig kisebb tanyakat. A dom bokon varak es erodok m eredtek az egnek. A folyok, foleg a boli viziiek, allam - es b irtokhatarkent szolgaltak.

26

S za rv a sv a d á sza t az erdóben. F estm ény. X IX . sz. vége — X X . sz. eleje

A kijárat a tengerekre és az óceánokra, a v édett óblók, a bóvizü folyók hálózata elósegítette a hajózás, a h alászat fejló d ését, a k ereskedelem m egszervezését, a az országok kozotti kap cso lato k kiépítését. Europa lakossága gazdasági tevékenysége révén m egváltoztatta a kór—nyezetet, és nem m indig kedvezó irányban. Az európaiak felelótlen gazdák voltak. V álogatás nélkül irtották az erdóket és bozótosokat, hogy szántófoldhóz jussanak, lecsapolták a m ocsarakat, pazarlóan bántak a term észeti kincsekkel, nem tóródtek azok m egújulásával. A term észet m egbüntette óket ezért a m agatartásukért: elap ad tak a vizek, tonkre m ent a talaj, elszegényedett a nóvény- és az állatvilág. A torténészek a kózépkori európai nem toródom m agatartásért részben a keresztény vallást hibáztatják, m ivel az arra tanította az em bereket, hogy legyenek kózóm bósek a term észet iránt. A kereszténység azt tanította, hogy az em ber a term észet ura. A z em ber pedig úgy gondolta, hogy az úm ak nem kell tóródnie a k ó m yezetével. K eleten a kózépkori em ber óvatosabban bánt a term észet kincseivel, kevesebb kárt okozott, h arm óniában élt vele. E hhez ho zzájáru lt az a kórülm ény is, hogy a keleti vallások (elsósorban a buddhizm us) nem a term észet urának, hanem a term észet részén ek tek in tették az em bert. Tiltották, hogy bárm ilyen éló szervezetben is kárt tegyenek.

„A ki m egy, az h a la d ” . ,,A h á ro m c s a p á s ” Európát a kózépkorban górógók, rom án népek, kelták, trákok, germánok, baltok, szlávok, fínnugorok, valam int ázsiai és afrikai kisebbségek (arabok, zsidók, berberek, türkók, levanteiek stb.) lakták. E zek a népek az V -V I. században m ár jó c sk án ósszekeveredtek.

27

A kozépkori em berek nem ültek egy helyben. E uropa útjait kalm árok, iskolások, diákok (azt keresték, hol van jo b b kolostori iskola vagy egyetem ), koldusok, csavargók, szerzetesek, zarándokok, m esterek, m üvészek, dalnokok stb. rótták. A kozépkorban egész népek is helyet változtattak. A z ilyen h elyváltoztatásokat m ig rá ció kn a k, vagy m ig rá ció s m o zg a lm a kn a k nevezzük. A kozépkori Európában a legnagyobb m igrációs m ozgalom a IV -V II. századi nagy népvándorlás volt, am ely alaposan m egváltoztatta a kontinens torténelm i térképét. M ig rá ció k, m ig rá ció s m o zg a lm a k — az em berek töm eges áttelepülése egyik helyröl a m ásikra.

A népvándorlás a letelepedett em berek szám ára valóságos istencsapása volt, sokakat arra kényszerített, hogy m eneküljenek, am erre a szem ük lát. Egy kozépkori szerzetes arról szám ol be, hogy a frankok betorése után szinte csak a fold m aradt a helyén. A z is csak azért, m ert a frankok nem tudták m agukkal hurcolni. Sok em bert rabszíjra füztek, m ajd útkozben eladták öket rabszolgának. E uropa lakosságának o sszetétele és lélekszám a v álto zo tt a szöm yü járványok , a szüntelen háborúk és a gyakori éhínségek m iatt is. A kozép­ kori orvosok sem m it sem tudtak a b etegségek igazi term észetérol, ezért „gyógyításukkal” inkább kárt okoztak a betegnek, m int hasznot. Tehetetlenek voltak a sorvadással, a lépfenével, a sárgasággal, a m aláriával, a vérhassal, a h astífusszal és m ás halálos betegségekkel szem ben. Sokat szenvedtek a kozépkorban élt em berek a leprától is, am ely élo halottá változtatta az em bert. Ám a leg szö m y ü b b kozépkori betegség a pestis volt. A X V III. századig csak az segített ellene, ha sürgösen elm enekültek a fertözött helyröl. A nép em lékezete sokáig m egörizte az em lékét annak a pestisjárványnak („fekete h alál”), am ely 1347—1350 között söpört végig Európán, és egyes országokban a lakosság n egyedét-felét elpusztította. kf >3

£

28

• XIV. sz. Egy k ö zep k o ri szerzö az 1347-ben S ziciliaban pusztitö „fek ete h a lä lrö l” 1347 oktöbereben M essina väros kikötöjeben horgonyt vetettek a genov aiak ... (Ök) hurcoltäk be a kört, am ely a csontjaikig m arcangolta öket, es e halälos körral m egfertözödött m indenki, aki csak szöba elegyedett velük; e gyorsan fertözö halält gyakorlatilag sehogy sem lehetett elkerülni.... Amikor M essina laköi räebredtek, hogy a väratlan csapäs a genovai gälyäk erkezeset követöen szakadt a nyakukba, gyorsan elüztek a hajökat a tengeri kikötöböl. A halälos veszedelem azonban a värosban m aradt es a väroslakök teljesen kihaltak ... A hulläk a häzakban maradtak, ahova egyetlen pap, egyetlen hozzätartozö — lett legyen az fiü, apa vagy valam elyik rokon —nem merte betenni a läbät.... Az elhunytak häzai tärva-nyitva älltak a kincsekkel, penzzel es ertektärgyakkal; ha bärki is be szeretett volna menni, senki sem ällta ütjät...

M essina lakói, m egdóbbenvén e szóm yü és hallatlan csapástól, úgy dóntóttek, hogy elhagyják a várost, m intsem hogy m eghaljanak... Egész Szicíliában szétszéledtek... (ezért más) városokat is m egfertózótt a pestis M essinához hasonlóan... 1. H ogyan fertózte m eg M essinát a pestisjárvány? Mi segítette a kór elterjedését? 2. G ondolkozz el azon, hogy m ilyen lehetóségeket nyitott meg a járvány azok elótt, akik bármi áron meg szerettek volna gazdagodni!

A járványtól való félelem gyakorta gonosz cselekedetekre ragadtatta az em bereket. O lyan ostoba hírek terjedtek el, hogy a keresztények kiirtása céljából a zsidók m érgezték m eg a kutakat. A nyugat-európai országokban, fóleg N ém etországban, szóm yü zsidópogrom ok kezdódtek. E letüket és vagyonukat m entendó a zsidók K elet-E urópába m enekültek, de az ottani lakók sem fogadták külónós lelkesedéssel óket. A ,fe k e te h a lá l” m iatt csaknem a felére csókkent E uropa lakosságának lélekszám a, am i erósen kihatott a gazdasági életre is. Voltak olyan elvetemült em berek, akik eltu lajdonították a járv án y b an elhunytak vagyontárgyait és m esés gazdagságra tettek szert. Sokukból kalm árok és bankárok lettek, ami kedvezett a k ereskedelem fejlódésének. A p arasztok egyre tóbb term éküket bocsáto tták áruba. A lakosság lélekszám ának csókkenését okozták a háborúk is, am elyek nélkül szinte elképzelhetetlen az európai kózépkor. K iszám ították, hogy a nagy népvándorlás, a szám talan háború és felkelés kóvetkeztében Europa felnótt lakosságának csaknem az egyharm ada elpusztult. Nem kerülték el az em bereket az akkori Európában m egszokottá vált éhínségek sem . A X —XI. században m inden h arm ad ik -n eg y ed ik évben rossz volt a term és. A krónikus alultápláltság m iatt legyengült az em berek szerv ezete, ezért kó n n y en m egbetegedtek. A kózépkori európaiak nem voltak hosszú életüek. É letüket háborúban o lto tták ki, h alálo s kó rn ak vagy az éhínségnek estek áldozatul. Az átlagéletkor a férfiak esetében Ig y á b rá zo lta egy ko rtá rs m u vész a alig haladta m eg a 4 0 -4 5 , a nóknél kó zép ko ri p e stisjá rv á n y kó vetkezm én yeit a 35 évet (a nók gyakorta a szülésbe

29

haltak bele). A legtovabb, 60 eves korig vagy e folott, a kiralyok, papok, h ittu d o so k eltek. A kozep k o r folyam an E uropa lakossaga vagy lassan gyarapodott, vagy zuhanasszeruen csokkent. A kozepkor vege fele, am ikor a N yugat nem ileg kiheverte a „fekete h alal” okozta csapasokat, lakosainak szam a nagyjabol annyi volt, m int napjainkban U krajnae. „Fekete halal” (1347—1350) — Europa tortenetenek legnagyobb pestisjarvanya. H ittudosok — hittudomannyal foglalkozo papi szemelyek.

K u zd e le m a m in d e n n a p i b e te v o e rt A lakossag lelekszam anak novekedese m iatt E uropa foldhianyos teriiletein tulnepesedes kovetkezett be. A foldhiany ehinseggel fenyegette a m ezogazdasagi m unkasokat. Ezert sok paraszt felkerekedett es a varosokba koltozott, vagy Europa perem teriiletein keresett szabad foldeket. N yugaton m eg voltak ilyenek, zom m el erdosegek, m ocsarak es m as baratsagtalan videkek. A z ujonnan erkezetteknek ki kellett irtaniuk az erdoket es a bozotosokat, le kellett csapolniuk a m ocsarakat. Verejtekes m unkajuk reven az erdok helyen m ezoket, kerteket, reteket, gyiim olcsosoket es szoloskerteket hoztak letre. Ezzel foglalkoztak a szerzetesek is, akik a m ar zsufolt kolostorokbol ujakba koltoztek at az erdo surujebe. M ivel a regi nyersanyag-lelohelyek kim eriiltek, ezert a kezm iivesek ujak utan neztek. Peldaul a nem et ercbanyaszok egeszen Svajcban talaltak uj vas- es rezerclelohelyeket. E lkalandoztak Poroszorszagba, L engyelorszagba, M agyarorszagra is.

E g y p a r a s z t eke ele fo g o tt lo v a l sza n tja a fo ld e t. R e szlet P ieter B ru eg h el ’’Ik a r o s z t b u k a s a ”c. kepebol. X V I. sz.

30

A franciák segítettek a spanyoloknak a P ireneusokon túl az araboktól elhódított területek m üvelés alá vonásában. A szerzetesek, parasztok és kézm üvesek vándorm ozgalm át a tudósok b elsó g ya rm a to sítá sn a k nevezték el. A gyarm atosító telepesek nem m indig értettek szót az óslakosokkal, ugyanakkor m unkájukkal felpezsdítették Europa gazdasági életét, segítettek elkerülni az éhínséget. A belsó gyarm atosítás h o zzájárult a gazdasági tapasztalatok és a kulturális vívm ányok kicseréléséhez. B e lsó g ya rm a to sítá s — az anyaország p erem terü letein ek benépesítése, települések létrehozása m ás országokban. m a g a d

!

1. Milyen volt az em ber és a kóm yezet kólcsónos kapcsolata a kózépkorban? 2. Mi a belsó gyarm atosítás? 3. Mi késztetett sok parasztot, kézm üvest, szerzetest arra, hogy lakatlan vagy gyéren lakott perem területekre kóltózzón? 4. Mivel foglalkoztak a gyarm atosító telepesek új lakhelyükón? 5. M ilyen nehézségekkel és csapásokkal kellett idóról idóre szem benéznie a kózépkor em berének? M iként hatottak ki ezek a problém ák az európai országok lakosságára? 6. Hogyan változott Europa lakosságának szám a a kózépkorban? 7. Milyen szerepet játszott Europa gazdasági életében a belsó gyarmatosítás? 8. Egyformán bántak-e a kózépkori európaiak és a nyugati népek a term észeti kincsekkel? Mi befolyásolta a term észethez füzódó kapcsolatukat?

3. §. A K Ó Z É P K O R I EUROPA TÁ R SA D A LM A S e n io ro k , v a z a llu s o k , p a ra s z to k Európában a kózépkorban az antik világtól eltéró, hübéri társadalm i viszonyok alak u ltak ki. M it je le n t ez? A társad alo m felsó réte g ét a hübérurak képezték. C sak ók rendelkeztek fóldtulajdonnal. Ily m ódon m indenki, aki foldet használt, tólük fuggótt. A hübérurak elókelóségük és gazdagságuk tekintetéb en nem voltak eg yenlók, ren d ek et alkottak. A legfelsó rendhez tartozott a kirá ly, az állam ósszes fóldjének birtokosa. B izalm asainak foldet adom ányozott és ily m ódon azok seniorjává lett, ók viszont a vazallusai (szolgái) voltak. A király vazallusai a m aguk részéról ugyancsak foldet adom ányoztak a kevésbé tehetós hübéruraknak, így azok seniorjai, am azok pedig a v azallu saik lettek. A kisebb v azallusok a m ég kisebbeket ju ttatták fóldhóz és így tovább. K óvetkezésképpen m inden hübérúr egyszerre volt senior és vazallus is. M agát a királyt, a seniorok seniorát, Isten vagy a pápa vazallusának tekintették. A z ilyen társadalm i kapcsolatokat a tórténészek va za llu si ren d sze rn e k n ev ezték el.

31

Á lla p íts d m eg, ki v o lt a tu la jd o n o s a a n n ak a fó ld n e k , am it a király a h e rc e g n e k a já n d é k o z o tt, az pedig fe u d u m k é n t to váb b adta a grófnak!

A seniort és a v azallust bizonyos kolcsónos k ó telezettségek fogták óssze. A senior v állalta a vazallus védelm ét, felfegyverzését, élelm ezését, sót szórakoztatását, hogy ne unatkozzon. H a szerencséje volt, akkor jó feleséget is talált neki. A vazallus pedig m integy a senior gyerm eke volt (a szó eredeti je len té se egyébként „k isg y erm ek ”), esküvel fogadta, hogy hüen szolgálja seniorát, tanácsokkal látja el és m indenben segíti. Sokaknak m ég tetszett is, hogy a senior „k isg y erm ek ei” lehettek, hiszen a vazallusi kotelességek nem voltak túlságosan terhesek, ugyanakkor a senior gondoskodott v azallusa és annak családja biztonságáról és jó v ed elm éró l. Egyáltalán nem v olt a véletlen m üve, hogy valaki egyszerre néhány, sót tóbb tucat senior v azallusa volt. K ialak u lt az alacso n y ab b és a m ag asab b ran g ú h ü b éru rak kózótti alárendeltség szigorú rendje, am it feltételesen „ feu d á lis lé ír á tta k ” neveztek. M inden hüb érú r ennek a létrának az ót m egilletó fokán állt, beérte azzal a tisztség g el, am i elókelóségi foka szerint m egillette. K irá ly — a m onarchista állam ban a legfóbb uralkodó. V azallusi re n d sze r — egyes hübérurak (vazallusok) szem élyi fiiggósége m ás, hatalm asabb hübéruraktól (senioroktól).

M in d e n tu d ó k n a k A X III. sz. v é g é n a z e g y ik n é m e t h ü b é rú r e g y s z e rre h ú s z se nior v a z a llu s a v o lt, e g y m á s ik p e d ig n e g y v e n h á ro m é .

A vazallus csak a saját seniorának engedelm eskedett, annak, akinek m egesküdótt (kezét annak kezébe helyezte a kóvetkezó szavak kíséretében: „U ram , m ostantól a te em bered v agyok” . E zért m ég a király sem számít- | hatott idegen v azallusok tám ogatására. A kózépkorban az volt a szabály: „A z én vazallusom vazallusa nem az én v azallu so m ” . A vazallusi ren d szer elsóként a frankoknál alakult ki (M artell Károly beneficium m al ósszefíiggó reform jának kószónhetóen). K opasz Károly frank király a IX. sz. derekán m egparancsolta, hogy „m inden szabad ember válasszon m agának sen io rt” . K ésóbb a vazallusi ren d szer elterjedt egész Európában. A hübérurak kózótt kialakult ilyesfajta k ap cso latren d szert a tórténészek tóbbsége hübéri viszonyoknak nevezi. U gyanakkor a tórténészek egy része csak a h ü bérurak és a parasztok kapcsolatát tekinti hübéri viszonyoknak. A parasztok m ár a kózépkor hajnalán fiiggóvé váltak a hübéruraktól. M iért? A p arasztok leggyakrabban akkor veszítették el fuggetlenségüket, am ikor a k irály fóldet adom ányozott katonáinak és szolgálóinak. A fóldet

32

a parasztokkal eg y ü tt ajân d ek o ztâk oda, mivel m unkâja nelkül nem term ett semmi. A paraszt gyakran önm agât es adom ânyât adta ât az egyhâznak vagy a hüberûm ak, hogy m egvedje bekes munkâjât a tom bolö eröszak közepette. Függösegbe kerültek az elszegenyedett parasztok, akiknek a foldesurak annak fejeben adtak foldet, hogy vâllaltâk: eztân csak nekik fognak dolgozni. Tehât a parasztok nem a foldet, ha­ nem a földhöz valö jo got veszitettek el. Az âltaluk hasznâlt föld m egszünt az övek lenni. Tovâbbra is önâllö gazdâk maradtak (az antik vilâg rabszolgâitöl elteröen), de kenytelenek voltak a hüberürra dolgozni, akitöl függtek. Ezek vol­ tak ügymond a hüberi viszonyok.

Lovag es fegyverhordozöja. XIII. szâzadi miniatüra.

Ki kire d o lg o z o tt? A kozepkori em ber kepzeletvilagaban a jo l m egszervezett tarsadalom harom rendbol — papokbol, lovagokbol es parasztokbol — all. • XI. sz. R eszlet Laoni Adalberon piispok miivebol '5 ^ 5 q

Aii [r* Ul k'J (j] \jfi

A hivok kozossege egyetlen test, az allam viszont harom testbol all. Viszont a masik, az emberi torveny, ket nagy rendet kiilonboztet m eg...A z egyik a kivetel nelkiil m indenkit, eroseket es gyengeket egyarant vedelm ezo harcosoke...A masik rend a parasztok rendje. Ok latjak el a vilagot mindennel: penzzel, ruhazattal, elelemm el. A szabad em berek koziil senki sem elhetne a parasztok nelkiil... (Am de) latjuk, hogy a kiraly es a p rela tu so k a parasztjaik parasztjai. A paraszt taplalja az urasagot, az viszont azt allitja, hogy 6 eteti a parasztot... Az Isten haza (vagyis a tarsadalom ... harom reszre oszlik: vannak, akik im adkoznak, vannak, akik harcolnak, es vannak, akik dolgoznak. Ez a harom resz, mely egyutt letezik, nem szenvedheti a szetvalasztast: az egyik altal vegzett szolgalatok a masik ketto szolgalatanak feltetelet jelentik; mindenki a maga reszerol koteles az egyiittest segiteni. Igy ez a harmas csoport nem kevesbe egyseges, es a torveny igy tudott gyozedelm eskedni, s a vilag igy elvezheti a beket. 1. M ilyen harom rendre osztotta fel a piispok a kozepkori tarsadalm at? Milyen kotelessege volt a harom rend m indegyikenek? 2. Gondolkodj el, m it jelentenek a piispok kovetkezo szavai: „... a kiraly es a prelatusok a parasztjaik parasztjai”? H elyes-e az allitas? R e n d e k - a lakossag egy nagyobb csoportja, am ely orokletes jo g o k k al es kotelessegekkel rendelkezett. P rela tu s — a katolikus fopapok elnevezese.

33

A társadalom szerkezetéról vallott ilyesfajta elképzelés egyáltalán nem volt külónós, m ivel a kozépkori városok m egjelenése elótt a társadalom valóban három fó rendból: papokból, lovagokból és parasztokból állt. Egyikük hiánya esetén a társadalom nem tudott volna fejlódni. V izsgáljuk m eg külón-külón m indegyik társadalm i rendet.

„A k ik im á d k o z n a k ...” Europa kozépkori társadalm ában a papság foglalta el a legtiszteletrem éltóbb helyet. L étrejótte m ég a k ózépkor h ajnalán kezdódótt, am ikor a kontinens kereszténnyé vált. L egfóbb feladatai kozé tartozott a szentm isék m egtartása és a szentségek (keresztelés, h ázasságkótés, áldozás, gyónás stb.) kiszolgálása. A papság nem volt teljesen hom ogén. K ülonbózó rangfokozatokkal rendelkezett: a legm agasabb rangokat a p relátusok, a legalacsonyabbakat az egyszerü p apok és segítoik viselték. A p apokat ezenkívül „fehérekre” (ide tartoztak a papok és az istentisztelet idején segédkezó szem élyek) és „feketékre” (barátok, szerzetesek) osztották. A szerzeteseknek kezdettól fogva tilos v olt h ázasságot kótniük. A latín (nyugati) „feh ér” p apságra ez a tilalom a XI. században terjedt ki. A papok és a szerzetesek külonbozó társadalm i csoportokból kerültek ki: ott volt kóztük a hübérúr legkisebb fía (kolostorba adták, hogy ne kóvetelje az atyai órókséget) és a p arasztok gyereke is. A pappá szen telést a püspok végezte, aki gondoskodott arról, hogy a felszentelt szem élynek legyen „titu lu sa” g arantált jo v ed elm e. „T itulussal” rendszerint a helyi fo ld esú r látta el a papot, ezért a XI. századig a papság erósen fiiggótt a világi elókelóségektól. A kozépkori Európában ren d szerin t a foldadom ány jelen tette a „titu lu st” . A papok a világi em berek kozott éltek, a szerzetesek p edig tóbbnyire a kolostorok falai m ógott. A z volt a vélem ény, hogy a szerzetesek nagyobb lelki h ó stettet visznek véghez, és im áik kónnyebben eljutnak Istenhez. A hhoz, hogy valaki szerzetes le­ gyen, b izo n y ítan ia kellett m unkabíró képességét és engedelm ességét. A novíciusok (szerzetesnóvendékek) m ég visszatérhettek a világi élethez, de a felszentelés után már órokre a p apok kozé tartoztak. A három rend. A felira to k A ko lo sto ro k at tóbbnyire királyok és vi­ jelentése: „ Te im ádkozz! ”, „ Te lági urak alapították. A k o lo sto m ak fo ld e tf I oltalm azz! ”, „ Te dolgozz! ”. X V századi m etszet adom ányoztak, de cserébe ók nevezhették

34

Vândorszerzetesek. XV. szâzadi mirıiatûra

Apâcâk. K özepkori mirıiatûra

ki a szerzetesek fönökeit, az a p â to ka t, akiket szo lgâlojuknak tartottak. A szerzetesek kihasznâltâk a vilâgi em berek pâni felelm et a halâl utâni büntetestöl es igyekezetek râb im i öket arra, hogy „lelki üdv ö sseg ü k ert” adomânyozzâk vagyonukat a kolostom ak. Îgy aztân a közepkori Euröpâban a kolostorok sok p araszt foldjet m egszereztek.

„A k ik h a rc o ln a k ...” A közepkori E u rö p a m âso d ik u ralk o d ö târsadalmi rendjet a hüberurak kepeztek. Valamennyi hüberür lovagnak, azaz lovas katonânak szâm itott. A lovagok a hâborûban ereztek igazân jö l m agukat. A hâboru vegeztevel a lovagok a következö h adjârat kezdeteig lovagi to rn â ko n es sölyom vadâszatokon tettek pröbâra erejüket es b âtorsâgukat (a nyilat es az ijat alantas feg y v em ek tekintettek). A lovagi to m âk ra az orszâg legtâvolabbi sarkâböl is erkeztek lovagok, hiszen nem csak m egm utathattâk a tudâsukat, hanem meg is gazdagodhattak (a legyözött ellenfel lovât es fegyveret a gyöztes kapta m eg, akinek a vesztes m eg vâltsâgdijat is fızetett). A lovagok nem dicsekedhettek tanultsâgukkal, teljesen a k ato n âsk o d âsn ak eltek, amire igen büszkek voltak. A többi em bert, föleg az öket tâplâlö parasztokat m egvetettek.

Angol lovag a XIV. sz. vegerı, a XV. sz. elejen. H asonlîtsd össze a XIII. szâzadi lovag es fegyverhordozö fegyverzetet (33. old.) a XV. szâzadi angol lovageval. M i volt a vâltozâsok oka?

35

Nemes hölgy sölyom vadâszaton

A vârosban a hâzakra cimeres zâszlökat tüztek, amelyek alapjârı a vâroslakök megtudhattâk, m elyik lovag erkezett a tornâra

F urcsam öd az elesettek vedelm ezöinek tartottâk m agukat, b âr igazâböl elnyom tâk öket. ^ *5

• XIII. sz. Reszlet Heisterbachi Cezarius „Dialögus a csodâkröl” c. müveböl

c

Elt Szâszorszâgban (Nem etorszâg területen) egy L udolf nevü lovag, aki 'CO valösâgos zsam ok volt. Egyszer ûj biborszinü ruhâjât m ağara öltve az üton v. vâgtatott es talâlkozott a szekeren utazo paraszttal. A kerekek alöl felfröccsenö sar beszennyezte a lovag ruhâjât, aki ekkor m erhetetlen gögjeben kirântotta a a. i kardjât es lecsapta a paraszt egyik lâbât. [m Szerinted a lovag csak a heves verm erseklete m iatt bânt el ilyen kegyetlenül 5j4 a vedtelen paraszttal?

A lovag fegyvere egy szâl hosszü pengejü, kereszt alakü m arkolattal ellâtott kard volt. Testet acelgyürükböl ko v âcso lt hajlekony pânceling vedte. A XIV. szâzadban a tü zfegyver m egjelenesevel ezt lemezekböl âllö, a teljes testet vedö v ^ r/v âlto tta fel. A lovag fejet csucsos sisak, arcât pedig sisa kro stely vedte. A lovagnak h atalm as cim eres p ajzsa volt. A lovag öltözetenek szine m egegyezett cimereveL H a a çim er több szines reszböl âllt, akkor a lovag ruhâzata ugyancsak több szinü szövetdarabokböl keszült. H are közben a lovag igyekezett kiütni ellenfelet a nyeregböl, aki ezt követöen m âr keptelen volt talpra âlini nehez vertjeben. Vert — a hareos es a csatalö testenek ved elm ere szolgâlö, fem böl vagy börböl k eszült tartozek. S is a k — fem böl vagy börböl k eszült fejfedö, am i a lovag fejet vedte. S isa k ro ste ly — a sisaknak az areot vedö, m ozgathatö resze. Ç im er — valam ely âllam , vâros vagy nem zetseg ism ertetö jelv en y e . L o v a g i to rn a — lovagi verseny a közepkori N yugat-E uröpâban. M it g o n d o ls z, m ie rt v o lt csu c s o s a s isak?

36

kl

• X II. sz. R észlet a R o lan d énekbol

...Roland elsiratja a kardjât: Ô, Durandale-om, szentséges szépségem! Rejted aranym arkolatodban örök ereklyéket: Péter fogât és a i Az Szentséges Basileia szent vérét, a szentséges Denis hajât és a szentséges szüz ruhâja foszlânyât! Nem lehet, hogy pogânyok birtokâba kerülj, Hisz csak keresztényeket szolgâlhatsz. '3

1. Hogyan viszonyultak a lovagok a fegyverükhôz? 2. Gondolkodj el rajta, hogy a lovagok m iért hoztâk kapcsolatba fegyverüket a keresztény szentségekkel!

A mondabeli hôs, Roland ünnepélyes lovaggâ ütése. K ôzépkori miniatùra részlete.

A lovagnak külôn b e csü le tkô d ex szerint kellett élnie. A lovagi becsület nem engedte meg, hogy egyenlötlen harcba bocsâtkozzon, ugyanakkor m egkôvetelte a bôkezüséget. A hâboruban vagy a lo­ vagi tornân szerzett ja v ak at a lovag elpazarolta, eladom ânyozta, eljâtszotta, elitta, csupân csak azért, hogy ne tartsak fukamak. Szégyenletes dolognak szâm itott, amikor a lovag nem tartotta be adott szavât vagy elârulta seniorjât, vagy nem volt fıilig szerelm es egy hôlgybe, esetleg gyâvânak bizonyult. M eg k ellett vetn ie a kereskedelm et és a kétkezi m unkât.

Sôlyomvadâszat. XIII. szâzadi miniatùra B e c sü le tk ô d e x — azoknak a m agatartâsi szabâlyoknak az ôsszessége, am elyek m egsértése szégyellni valô d olognak bizonyult.

Valôjâban azonban a lovagok között is v olt sok hitszegö, kapzsi és olyan, aki durvân b an t a h ô lg y ek k el. A lo v ag o k at nem szerették , a parasztok pedig egyenesen gyülôlték öket m int elnyom ôikat. A kôzépkor vége fêlé a „tüzokâdô csövek”, vagyis a lôfegyverek eurôpai elteijedése kôvetkeztében a lovagok fokozatosan kikoptak a tôrténelem bôl. Sok olyan lovag, aki csak a hâborükbôl tudta m agât eltartani, beâllt rablônak és végérvényesen m ağa ellen forditotta a târsadalm at.

M in d e n tu d ô k n a k ^ ^

A lo v a g i to rn â n a ra to tt g y ô z e lm e t u g y te k in te tté k m in t a g y ô z te s s z iv e h ô lg y é n e k fe la jâ n lo tt h ô s te tte t. A g y ô z te s o d a ü g e te tt s z iv e v a la s z to ttjâ h o z és k e z é t h o m lo k â h o z e m e lte , m in te g y e lta k a rta s z e m é t a k â p ra z ta tô s z é p s é g tô l. K é s ô b b e z a m o z d u la t a tis z te le t je lé v é v â lt. Îgy a la k u lt ki a k a to n a i tis z te le ta d â s , a s z a lu tâ lâ s .

37

K ív á n c s ia k n a k A lo v a g o k n e v e lé s e m á r g y e rm e k k o ru k b a n e lk e z d ö d ö tt. A k i lovag s z e re te tt v o ln a le n n i, a n n a k e lö s z ö r h é t é v ig a p ró d k é n t k e lle tt szolg á ln ia e g y lo v a g m e lle tt. A lo v a g g á ü té s ü n n e p é ly e s k e re te k között z a jlo tt le. A z a v a tá s e lö tt a z ifjú e g é s z é js z a k a im á d k o z o tt a kápoln á b a n . R e g g e l a z o ltá rra h e ly e z te é s Is te n n e k a já n lo tta fe g yve ré t, m a jd m e g h a llg a tta a m is é t é s m e g á ld o z o tt. A s e n io r v a g y a püspök c s a k e z t k ö v e tö e n ö v e z te fe l a lo v a g i k a rd d a l. A fe la v a to tt lovag s e n io rjá n a k v a z a llu s a lett.

„A k ik d o lg o z n a k ...” A kôzépkorban a parasztság látta el élelem m el a társadalm at. Ugyanakkor nem csak élelm iszereket állítottak elö, hanem fontak, szöttek és háztartási eszközöket is készítettek. A parasztok önm agukra és foldesurukra is dolgoztak. M unkájuk gyüm ôlcsének egy részét különbözö form ában kapta m eg a foldesúr. Egyesek élelem m el (gabonafélékkel, bogyókkal, gom bával, hallal, m ézzel stb.) látták el, m ások m ıınkaeszközeikkel m üvelték m eg a foldjét, m egint mások pénzt adtak neki. V iszont hogy pénzhez ju ssan ak , a piacon el kellett adni a term ékeiket. A paraszt az uraság engedélye nélkül sem vagyonát nem hagyhatta örökül a gyerm ekeire, sem lányát nem adhatta férjhez. Magas fizetség ellenében kénytelen volt gabonáját az uraság m alm ában öröltetni, kenyerét a sütodéjében süttetni, szolejét annak présével kipréselni. A parasztok egy része nem hagyhatta el az uraság foldjét. Ó k voltak a röghöz kötöttek, m ás szóval a jo b b á g y o k. E zeknek a paraszto k n ak volt a legnehezebb az élete. U gyanakkor a XIV. században a hübérurak váltságdíj ellenében kezdték töm egesen szabadon bocsátani a jo b b ág y o k at.

D olgozó parasztok. X V századi miniatura

38

|fSpj

il *3

E V)

í

o o.

Jobbágy —olyan paraszt, aki nem hagyhatta el az uraságot. • X III. sz. R észlet B eau m an o ir fra n c ia jo g ász „B eauvaisis szokásjo g a” círnii m üvéból A jobbágyok függoségének sokféle formája létezik. A jobbágyok olyan nagy mértékben alá vannak rendelve seniorjaiknak, hogy azok rendelkeznek vagyonuk folott, élet és halál urai, tetszés szerint, joggal vagy jogtalanul, tbmlócbe vethetik óket, és ezért, Istent kivéve, senkinek sem tartoznak felelosséggel. M ásokkal szemben kegyesebben jám ak el, m ivel ezektól, am íg még élnek, a seniorok semmit sem kovetelhetnek tolük... az úrbéren, a já ra d éko n és az úrdolgán kívül... Ha m eghalnak, vagy egy szabad not feleségül v esz n ek ..., osszes vagyonuk a seniorra száll... Es h a... (a jobbágy) meghal, nines más órókose, esak a senior, a jobbágy gyermekei nem kapnak semmit, ha nem fizetnek váltságdíjat a seniom ak. 1. M ilyen kótelességeket teljesítettek a parasztok a seniorokkal szemben? 2. Egyforma volt-e minden beauvaisis-i paraszt helyzete a XI—XII. században?

A paraszt és a h ü b érú r fiiggótt egymástól, de ez nem ja v íto tt a kóztük fennálló viszonyon. V eszedelem esetén a parasztok nem tekintették urukat tobbé oltalm azó ju k n ak , elveszítettek m inden tiszteletet irántuk, sot fel is lázadtak ellenük. A parasztok elkeseredettségének és haragjának ilyen form áb an tó rtén ó megnyilvánulása csak rontott a helyzetükón, m ivel a h ü b éru rak a p a­ rasztok által okozott osszes kárt a parasztokkal téríttették m eg. A kózépkorban a parasztok fa l u kozosségekben éltek. így kónnyebb volt m egvédeni érdekeiket, népi és K ózépkori falu. XII. századi miniatura. kulturális hagyom ányaikat. K ozósen A kép alapján készitsetek beszám olót használták a foldeket (erdóket, via kózépkori parasztok életéról. zeket, réteket, parlagfoldeket). N apjaikat nem esak az inuk szakadtáig végzett m unka tóltótte ki, hanem kózós víg asság o k at — m ulatozásokat, táncm ulatságokat és já ték o k at — is rendeztek.

A tá rs a d a lo m tó b b i része A kózépkori városok m egjelenése nyom án ósszetettebbé vált a tár­ sadalom szerkezete. A z iparosok, keresk ed ó k , érte lm isé g ie k stb. személyében új lakossági rétegek alakultak ki. F okozatosan létrejótt a városi rend, am ely külón jo g o k k al és kótelességekkel rendelkezett, és egyre nagyobb szerepet já tsz o tt a társadalom életében.

39

A X IV -X V . szäzadban a lovagokat a n e m e si re n d vältotta fel. Ennek voltak a tagjai a kirälyi u d v ar m agas rangü tisztsegviselöi, a vazallus katonäk, vagyis azok a hüberurak, akik egyform a örökletes elöjogokkal rendelkeztek, azonos erkölcsi norm äk szerint eltek. A nem esek alantas tevekenysegnek tartottäk a testi m unkät vagy a kereskedelm et. A parasztok m unkäja reven tarto ttäk fenn m agukat, a hadseregben vagy a kirälyi u d v am äl szo lgältak. Szinte m in d en ü tt szem b eh ely ezk ed tek az alsöbb rendekkel, uralkodni akartak folöttük. A nem esseg m aga is felsö es also n em esseg re ta g o lö d o tt. A nem esseg felsö reteg eh ez ta rto zta k az ösi arisztokrata nem zetsegekböl szärm azö (nem esi m ülttal biro) szemelyek, akik m egfelelö nem esi cim m el rendelkeztek. A ngliäban peldäul ök voltak a lordok, akikhez a hercegek, m ärkik, gröfok, vicom te-ok es bärök tar­ toztak. A zokat a szem elyeket, akik nem nem esnek születtek, hanem ällami szolgälatban szerzett vagy väsärolt nem esseggel rendelkeztek, mäsodrangü nem eseknek tekintettek. A z also nem esseget a lovagok also es közepsö retege alkotta. E rtelm iseg iek (e n tellektü elek) —szellem i tevekenyseget folytatö emberek (tudosok, tanärok, irök, m üveszek stb.). F a lu k ö zö sse g —az egy települesen elö es a fold bizonyos reszet közösen hasznälö parasztok közössege. N em e sse g — a közepkor vegen a lovagok helyebe lepö uralkodö reteg, am elyet nagy-, közep- es kisbirtokosok alkottak. J ä ra d e k - a hüberür ältal m egkaparintott fold jö v ed elm en e k egy resze. U rdolga — a jo b b ä g y kötelezö ingyenes m unkäja foldesura vagy az ällam javära. U rber — a foldtulajdonosnak a földhasznälatert fizetett dij.

E L L E N Ö R IZ D M A G A D ! 1. M agyaräzd meg a következö fogalmak jelenteset: rendek, hüberür, senior, vazallus, lovag, nem es, urdolga, urber, järadek! 2. M ilyen fontosabb rendek alkottäk a közepkori tärsadalm at? Jellem ezd m indegyik tärsadalm i rendet a következö ism ertetöjegyek alapjän: a) a tärsadalm on belül elfoglalt helye; b) jogok es kötelessegek; c) alapvetö tevekenyseg! 3. Sorold fei a paraszt hüberurtöl valö függesenek formäit! M agyaräzd meg, hogy a parasztok m iert engedelm eskedtek a hüberuraknak! 4. Mivel foglalkozott a parasztok faluközv sege? 5. Mi a lovagi becsületködex? Betartottäk-e a lovagok m indig az elöirt szabälyokat? Ha nem, akkor m iert volt rä szüksegük? 6. G ondolkozz el rajta, hogy a lovagok m iert szerettek a lovagi tomäkat! 7. A lovagi becsület szabälyai nem m indenben feleltek meg a kereszteny erkölcsnek, am ely a felebaräti szeretet hirdette es elitelte a verontäst, az eröszakot. Taläld ki, hogy az egyhäz ältaläban m iert bekelt meg ezzel S helyzettel!

40

8. Csak a hiiberurak osztodtak seniorokra es vazallusokra? Lehetett-e a paraszt vazallus vagy senior? V alaszodat indokold meg! 9. Mi volt a kozos es az eltero a lovagokban es a nem esekben? 10 . A nem esek szerettek oseiket antik osoktol, bibliai szem elyektol (Brutustol, Nagy Sandortol, N oetol, sot Adam tol es Evatol) eredeztetni. Szerinted miert?

S zu lo k es g y e rm e k e k Milyen volt a hazassag es a csalad a kozepkori E uropaban? A kozepkor hajnalan a hazassagkotes szabalyait a rom ai es a barbar szokasok hataroztak meg. A rom ai jo g torvenybe foglalta a korai, 12 eves korban kotott hazassagot, de a kozepkor vegere Europaban m ar p ar evvel idosebb korban kothettek hazassagot. A b arb aro k h ag y om anyai, az antik szo k aso k to l elteroen m egengedtek a rokonok kozotti hazassagot, viszo n t tiltottak azt a szabad em berek es a rabszolgak kozott. Az europai nepek atterese a kereszteny hitre m egvaltoztatta a hazassagi viszonyokat. Az egyhaz m egkovetelte, hogy a h azassag k o tesek legyenek onkentesek, nyilvanosak es term eszetesen egyhaziak, a hazassagok pedig szilardak. Elitelte a hazassagtorest, es kovetkezetesen azt ajanlotta a vilagi szemelyeknek, hogy h etszer is gondoljak m eg a hazassagkotest.

Bajor Izabella lakodalmas m enete 1389 nyaran bevonul Parizsba. XV. szazadi miniatura. A kep alapjan beszelj arrol, hogy milyen volt a koronas fo k naszm enete Franciaorszagban

41

A közepkori E uröpäban m eg nem letezett a h äzastärsak egyenlösege. B är a közepkori költök m egenekeltek a nök szepseget es bäjossägät, de a hetköznapi eletben a ferflak leneztek a nöket. Mi volt ennek az oka? E löször is, a h äborüktöl rengeteget szenvedett közepkorban a testi eröt es a k üzdöszellem et b ecsü ltek a legtöbbre. M äsodszor, azt, hogy a nök gyerm ek ek et tu d n ak szülni, inkäbb rossz, m int jo dolognak tartottäk. H arm adszor, az egyhäz tulbuzgösägäban elhitette a hivekkel, hogy összes bajuknak „E va ö san y a” engedetlensege az oka. • XV. sz. R eszlet C h ristin e de P isan „A nök v äro sa” cim ü könyveböl A zoknak a ferfiaknak, akik testi hibäik m iatt rägalm azzäk a nöket, gyenge es beteges a teste, eszjäräsa kifinom ult es ördögi. Tehetetlensegük m iatt erzett fäjdalm ukra nem talälnak m äskeppen gyögyirt, csak ügy, ha bosszüjukat a nökön töltik k i... Irigysegböl a nöket becsmerelik azok a ... ferflak is, akik... tudatära ebredtek, hogy sok nö szellem düsabb es nem esebb lelkü näluk... Ami pedig azokat a ferfiakat illeti, akik öröm üket lelik abban, ha kigyötbekät kiabälhatnak, nem meglepö, hogy a nöket öcsäroljäk, vagy pedig többnyire m inden adandö alkalom m al m indannyiöjukat m egszöljäk... M inden emberfia, aki m indenki fiile hallatära a nökön köszörüli a nyelvet, teszi ez t... a jözan esz es a term eszet ellenere. Teszi ezt a jözan esz ellenere, m ert nagyfokü hälätlansägröl teszen tanübizonysägot: a nök jötetem enyei annyira szämosak, hogy a ferflü bärm ennyire is igyekezzek, soha sem boldogul nelkülük, m indenkor rä lesz szorulva a nö segitsegere. Teszi ezt a term eszet ellenere, mert nincs egyetlen olyan terem tm eny - sem ällat, sem m adär - , am ely ne szeretne a m aga pärjät, es az eszes em ber szäm ära teljesseggel term eszetellenes lenne, ha ellenkezöleg cselekedne. 1. M ivel m agyaräzza Christine de Pisan, hogy egyes ferfiak becsmerelik a nöket? 2. M iben lätja a nök elleni täm adäsok term eszetellenesseget? 3. Ha üjsägirö lehettel volna a közepkorban, m iket kerdeztel volna egy csaläd tagjaitöl? M ilyen välaszokat kaptäl volna?

Tente, baba, tente...

42

K eresztelöm edence a templomban

Ismerkedés a vilàggal a magasból

A vizimalom a kôzépkori technika csodàja

A dobos segédje

D erék legény lesz belôlem

K isbojtàr

Egy fiù edényt mosogat a vàr konyhàjàbati

Oda a bozont

A kisfiù segit édesapjànak vizet meríteni a kútból

Iskolás fiú megvesszâzése

43

A gyerekeket, föleg a fiúkat, szerették és dédelgették. U gyanakkor úgy bántak velük, m int a kis felnöttekkel. A falusi gyerekek m ár úgy nyolc éves koruktól fogva segítettek szüleiknek a gazdaságban (libát vagy tehenet legeltettek, aratásk o r kalászt g yüjtöttek stb.). A fiúkat néha beíratták az iskolába, de többnyire inasnak adták v alam ilyen m esterhez. A lányokat m ég a tehetösebb szülök is ritkán adták iskolába. A 14—15 éves gyerekek m ár m aguk keresték m eg a kenyerüket.

H H

E L L E N Ö R IZ D M A G A D ! 1. M ilyen szerepet játszott az egyház a kôzépkorban élt emberek házasságkotésében és házaséletében? 2. Ideálisak voltak-e a házasságon belüli viszonyok a kôzépkori Európában? V álaszodat indokold meg! 3. Szerinted a mai európai család m ennyire em lékeztet a kôzépkori családra, és m iben különbözik tôle?

S e g íts K lió n a k! A z o lv a s m á n y é s a h o z z á ta rto z ó ra jz o k a la p já n írj fo g a lm a z á s t arról, h o g y m ily e n v o lt g y e rm e k n e k le n n i a k ô z é p k o ri E u ró p á b a n !

4. §. A Z Á L L A M A K Ô Z É P K O R I E U R Ó P Á B A N „K irály, k ir á ly fi...” A R óm ai B iro d alo m terü letén le telep ed ett germ án o k a magukénál fejlettebb állam i berendezkedést találtak. U ralkodóiknak m egtetszett a császárok szilárd hatalm a. V iszont a germán konungok, a m ajdani királyok, egyik napról a m ásikra nem tudtak lem ondani a népgyülésekrol és az öregek tanácsáról. A germánoknak több évszázadra volt szükségük, hogy kiépítsék az erös hatalom m al rendelkezö államot. Ezt a tôrténészek m o n a rc h iá n a k hívják, m ivel a m onarcha örökletes egyeduralmára épült (a hatalom apáról fiúra szállt). Euró­ pában a m o n a rc h á k a t királyoknak nevezték (az elnevezés-N agy K ároly nevébol származik), O roszországban pedig cároknak (Cézár neve után). N agy K ároly márványtrónusa A z elsö frank királyok hatalm a még gytjnaz aacheni dómban ge volt, de folyam atosan erösödött. Emlé-

44

kezzetek vissza a so isso n s-i váza tó rtén etére: C hlo d v ig konung nem azonnal végezte ki az engedetlen harcost, hanem csak egy év elm últával, amikor úgy érezte, m ár elegendo hatalom m al rendelkezik. A frank királyok fóleg katonai sikereik, novekvó gazdagságuk révén, az egyház tám ogatásával szilárdították m eg a hatalm ukat. A királyok m ég abban az esetben sem tudtak egy nagy országot ónállóan elkormányozni, ha az egyháztól m eg is kapták a császári cím et. Szükségük volt még hadseregre, hivatalnokokra, bíróságokra, m indarra, am it együttesen állam nak neveznek. A m az állam nem egy csapásra jó tt létre. M ég Nagy K árolynak sem voltak saját m iniszterei és egyéb tisztségviseloi; óket a palotaszolgák — kam arások, lovászok, szabók stb. — pótolták. A tartományokban a legnagyobb tó rzsek et a h erceg ek irán y íto tták (ez a tisztség órokletes volt). A kisebb területek a grófoknak voltak alárendelve. A határ mentí ó rvid ék ek ( g y e p ü k ) élén az órgrófok álltak. A császár a birodalom legtávolabbi vidékeire m egbízott ellenóreit, a királyi küldótteket irányította. Nagy K árolynak nem volt fóvárosa, m ert egész életét hadjáratokban élte, vagy folyton a biro d alm at já rta. A frankok császára a leggyakrabban Aachenben szállt m eg, ahol szeretett m egm ártózni a hévízforrásokban. Halála után ebben a városban is tem ették el. Nemcsak N agy K ároly, hanem m ás m onarchák is állandó utazgatással toltótték az életüket. E nnek a hírkózlési eszkozok hiánya v olt az oka. A király nyom ában haladt az otthon nyugalm a után sóvárgó udvari népség, amely „karavánra vagy vo n u ló k ato n asá g ra” em lék eztetett. A k k o rtájt másképpen nem lehetett az állam ot korm ányozni.

45

t

T,

f

l «T i?

i

£ p t* £

A kirâlyi udvar kôltôzkôdèse. K ôzèpkori rajz nyomàn M o n a rc h a — a m onarchiâban az âllam örökletes feje. M o n a rc h ia — egyszem élyi, többnyire örökletes âllam i fohatalom .

M in d e n tu d o k n a k WP’

M ég a fra n k o k â lta l k ö ltö tt le g e n d a s z â m o l b e a rrô l, h o g y â llitô la g C h lo d v ig m e g k e re s z te lé s é n e k n a p jâ n e g y h ô n â l is fe h é re b b g a la m b s z â llt le é s e g y kis e d é n y b e n illa to s s z e n te lt o la ja t, k riz m â t h o z o tt. A s z e n te lt o la j s o h a se m fo g y o tt el, m e rt m in d ig u tâ n a tô ltô tté k ; R eim s v â ro s â b a n , a S a in t R é m y k o lo s to rb a n ô riz té k . A re im s i é rs e k ezzel k e n te be a fra n c ia k irâ ly o k h o m lo k à t, k e z é t, m e llé t é s h é ta t. A kirâly o k a t e z é rt „İs te n fe lk e n tje in e k ” is n e v e z té k . A z t h itté k , h o g y isteni k e g y e le m b e n ré s z e s ü lte k é s c s o d a té v ô k k é le tte k .

„Â lla m az â lla m b a n ” E uropa szem pontjâbôl a k ôzépkor a h ü b é r i szétta g o ltsâ g idôszaka volt. A helyi uralk o d o k — hercegek, grôfok és m as bârôk, vagyis a kirâly vazallusai — a hatalom birtokosai voltak, alig hallgattak a m onarchâra, birtokaik âllam voltak az âllam ban. E löfordult, hogy a kirâlynak erôszakot kellett alkalm aznia velük szem ben. •

sz. R észlet Suger (Sugerius) apât „Kôvér Lajos életirâsa” cimü müvébôl

X I —X I I .

A hatalm as és fékevesztett Ebles de Roucy bârô és Guisch fia eltékozolta a szeretett reim si egyhâz és a hozzâ tartozô tem plom ok vagyonât. E templom cknak m érhetetlen és m ételyezô zsam oksâg lett az osztâlyrésze. Neki (a bârônak) a hadügyekben tanüsitott buzgalm ânâl (dôlyfossége annyira mér­ hetetlen volt, hogy olyan hatalm as sereggel vonult H ispânia ellen, amilyennel csak a kirâly rendelkezhetett volna) csak a hatârtalan fosvénysége volt nagyob1;. ami rablâsok, garâzdasâgok és m indennem ü büncselekm ények elkôvetésére ôsztôkélte...

46

(Lajos k irâly )... összegyüjtött... m integy hétszâz fos sereget a legbâtrabb és legnemesebb francia bârôk sorâbôl; seregei élén Reim s fêlé vette az û tjât... Csaknem két hônapon keresztül forgatta vitézül a kardjât, büntetvén a latrokat, akik tem plom okat fosztogattak, elpusztitotta, felégette és a m artalôcok kezére juttatta e zsam ok em bem ek és cinkosainak a fo ldjeit... Ez a hâborü nem csak Ebles bârô ellen folyt, hanem a szom széd bârôk ellen is, akik rokonsâgukkal együtt... elég szâm osan voltak. 1. Vajon m inden szem pontbôl hitelesnek tekinthetö-e Suger beszâm olöja? M it talâlsz benne kétesnek? 2. Gondolkodj el azon, mi késztette Kôvér Lajost arra, hogy hadba induljon a bârô és hivei ellen! 3. Az igazsâgossâg és az irgalm assâg példaképének tekinthetô-e a kirâly Suger leirâsâban? Gondolkodj el rajta, hogy ki szenvedett a legtôbbet a hübérurak viszâlykodâsa m iatt a kôzépkori Eurôpâban! H u b é ri szétta g o ltsâ g — egy egységes âllam szétesése az egyeduralkodôtôl teljes m érték b en vagy részben fuggetlen tôbb hübéri birtokra.

U gyanakkor politikai kaosz nem alakult ki a N yugaton a kozepkorban. A kiraly nem valt vazallusai babjava, m ert azok, akarcsak az egyszerii emberek, nem kivantak az allam m egsem m isiteset. Mi volt az oka a kozepkori E uropaban a kiralyi hatalom gyengesegenek es a hiiberi szettagoltsag n ak ? E lsosorban azt a karos hagyom anyt kell megemliteniink, hogy az allam i birtokokat felosztottak az egyeduralkodo fiai kozott. A fiuk aztan haborut in d itottak az atyai oroksegert, es egyremasra atszabdaltak az allam hatarait. M asodszor, az a korulm eny, hogy a kiraly foldet adom anyozott vazallusainak, m egsokszorozta a tole fiiggetlen fomeltosagok szam at. T udniillik, a nagybirtokos varat epithetett, vazallusokat szerezhetett, sajat katonasagot tarthatott, azaz o n allo sith atta m agat a kiralyi h atalo m to l. E zek a k iraly k ak to b b n y ire h ab o ru sk o d assal es szorakozassal toltottek az eletiiket.

A m o n a rc h ia fe lö lti â la rc â t A hübéri széttagoltsâg E urôpâban nem tarthatott ôrôkké, m ivel m indenkinek nagyon ham ar eleğe lett belôle. A v ég et nem éro to rzsalkodâsok a nagy hübérurak között a gyenge kirâlyi hatalom m ellett sokba k erült a târsadalom nak, m ivel p u sztu lâst és halâlt ho ztak m agukkal. M indenki —a kis- és kôzépbirtokosok, a vâroslakôk, a p araszto k —belefârad t a viszâlykodâsokba. Sokan tisztâb an lettek vele, hogy a m onarcha egyeduralm a, még ha zsam o k sâg b a csap is ât, kevésbé kâros, m int a politikai zürzavar. Eurôpâban a X III-X V . szâzadban a kirâlyi h atalom arra h asznâlta fel a târsadalom nak az erôs korm ânyzâs irânti igényét, hogy m egerôsitse poziciôit. A lâzadozô elôkelôségek m egzabolâzâsa érdekében m egerôsitette a hadsereget és a hivatalnoki kart. A z ehhez szükséges pénzeszkôzôket üj ado bevezetésével és a régi a d ô k em elésébôl terem tették elô.

47

• XIII. sz. R eszlet Aquinöi Tamâs közepkori fllozöfus es teolögus „A fejedelm ek korm ânyzâsâröl” cimü müveböl Ha vâlasztanunk keli ket rossz közül, akkor azt vâlasszuk, amelyik kevesebb bajjal jâr. A monarchiâböl meg akkor is kevesebb baj szârmazik, ha zsamoksâg lesz belöle, mintha sok föür kormânyoz, es kormânyzâsuk torz alakot ölt... Am ennyiben a legjobbnak tekintett korm ânyzâs nem kivânatosnak tünik a zsam oksâg veszelye m iatt, a zsarnoksâg p ed ig ... legtöbbször sok szemely uralkodâsâböl jön letre ..., akkor arra a következtetesre jutunk, hogy elönyösebb dolog egyetlen egyeduralkodö hatalm a alatt elni, m intsem sok föür uralkodâsât elviselni. Miert a monarcha eros uralma volt rokonszenvesebb Aquinöi Tamâs szâmâra?

M inel erösebben szoritotta az adopres a p arasztokat es a väroslakökat, annäl nagyobb volt az ällam ban a läzadäs k irobbanäsänak veszelye. A baj elkerülese erdekeben a kirälyi hatalom a nem essegnel, a papsägnäl es a kereskedöknel (a legnagyobb befolyässal birö tärsadalm i rendeknel) keresett täm ogatäst. E nnek m egvalösitäsa celjäböl a X III—XV. szäzadban több euröpai orszägban a nevezett tärsadalm i rendek kepviselöiböl tanäcskozö h a ta lm i sze rv eket hoztak letre. E zeket az ällam hatalm i szerveket a különbözö orszägokban elteröen neveztek. A n g liäb an pariam ent, F ran ciao rszäg b an rendi orszäggyüles, S panyolorszägban C ortes, N em etorszägban R eichstag, M agyarorszägon orszäggyüles, L engyelorszägban es C sehorszägban szejm , O roszorszägban dum a lett a nevük. A legfontosabb szerepet a nem esseg es a papsäg kepviselöi jä tszo ttäk , a värosi közigazgatäs tagjainak csak harm adrangü szerep ju to tt. E gyes orszägokban e hatalm i szerveket rendszeresen összehivtäk, idönkent orszägos ügyekben döntöttek, räadäsul gyakran nem is ügy, ahogy a kiräly szerette volna. U gy an ak k o r az esetek többsegeben a kiräly hivta össze az üleseket, am inek folytän a m onarchia ren d ive vält; erövel is elfo g ad tatta a gyakorta nepszerütlen ren d elk ezeset (peldäul a beleegyezest egy üj adö bevezetesere). A z elsö kepviseleti hatalm i szervek engedelm es eszk ö zö k voltak a m o n arch a k ezeben es annak hatalm ät täm ogattäk. T anäcskozö h a ta lm i szerve k - olyan hatalm i struktüräk, am elyeknek a döntesei a m onarcha (kiräly) beleegyezese nelkül nem b im ak törvenyhozö erövel. A d ö — az ällam ältal m eg ällap ito tt k ö telezö b efiz etes a lakossäg, a v ällalato k , a szervezetek stb. reszere. R e n d i m o n a rc h ia — a kepviseleti hatalm i szervek ältal korläto zo tt m o­ narchia.

T h e m is z b iro d a lm a A közepkori E uropa irott törvenyek szerint eite napjait. A közepkor kezdeten a barb äro k az egykori R öm ai B irodalom terü leten törvenygyüjtem enyek alapjân pereskedtek. E gyüjtem enyekben eröteljesen meğm utatkozott a különbözö tärsadalm i csoportok jo g i egyenlötlensege. A

48

ístenítélet

E gy kárvallott bírósághoz fo rd u l

Római B irodalom lakosság a róm ai jo g h o z igazodott, am elynek h atására kialakult a fíatal királyi tórvénykezés. A frank k irályok a V III—IX. században kozzétették a c a p itu lá ré k n a k nev ezett tórvényeiket. A X II. századra annyira kitereb ély esed ett az európai tórvénykezés, hogy az egyes, külónálló torvényeket két nagy gyüjtem énybe — a „P olgári jo g o k gyüjteményébe” és az „Egyházi jo g o k gyüjtem ényébe”— rendezték. A keresztény Európában az egyházi torvények beleavatkoztak a polgári életbe is (például a házasságkótésbe és a családi életbe) és m érték ad ó b b ak voltak a polgári jognál. T h e m is z - igazságszolgáltatás, az ógórog m itológiában az igazság istennóje. J o g — a p olgároknak az állam által tórvénybe foglalt jo g ai és kótelességei. C a p itu lá rék — a frank királyok tórvényei és rendelkezései.

A kozépkori E urópában fokozatosan kialak u lt a rendí bíráskodás. Ez azt jelentette, hogy m indegyik társadalm i rendnek — a nem ességnek, a papságnak, a városlak ó k n ak —m egvolt a m aga bírósága. C sak a parasztok nem rendelkeztek saját bírósággal, peres üg y eik et az uraságaik bíróságai vagy az uraságok által k ijelólt b írák intézték. Az állam on belül a legfelsó bírói hatalm at a király gyakorolta, de persze panaszával nem ju th a to tt bárki em b erfía a király elé. H ogyan szolgáltatott igazságot a király? H a túlságosan szóvevényes volt egy ügy, akkor az isteni igazság szo lg áltatásh o z fordult, úgynevezett istenítéletet rendelt el. A lovagok szám ára ez a b ajv ív ást jelen tette. U gy vélték, hogy Isten nem engedi m eg az ártatlan szem ély v ereségét. A b ajv ív ásra a lovagok zsoldos katonákat is kiállíth attak m aguk helyett. i^j

• A „Szász tü k ó r ” szo k ásjo g -g y ü jtem én y a p erd ó n tó b ajv ív ásró l

'5 5

Bárki em berfía elállhat a bajvívástól azzal a szem éllyel, aki alacsonyabb szárm azású n ála... A bírónak két segítót kell kirendelnie m indegyikójük mellé, akik m egvívnak helyettük... Teljes vértezetben, fegyverrel kell bírájuk elé állni, és esküt kell tenniük: egyikük arra esküszik, hogy az általa felhozott vádak igazak, és Isten ót úgy segélje; a m ásik arra esküszik, hogy ártatlan, és Isten ót úgy segélje. A nap állásához képest egyform án kell felállítani óket (hogy a nap ne süssón egyikójük szem ébe sem) az elsó ósszecsapás idejére; ha

^

.0 7" M m

49

az lesz a gyoztes, akit vadoltak akkor biintetesben lesz resze; ha viszont 6 kerekedik feliil, akkor mentesiil a birsag es a biintetes alol. M egvolt-e a legkisebb eselye is annak, hogy a bajvivas eldonthette, kinek van igaza, es ki a vetkes? V alaszodat indokold meg!

G yakorta ordaliak, isteniteletek (forro viz, tiiz, tiizes vas) segitsegevel igyekeztek m eg allap itan i az egyes szem ely ek biinosseget. A z egyhaz felem elte szav at ezek ellen a k eg y etlen es b alg a p ro b ate telek ellen, am elyeket vegiil is betiltottak. X II. sz. R eszlet a „T risztan es Izo ld a” cim u fra n c ia legendabol Izolda elottiink itten all Nyiljon hat szaja igazsagra A valot elottiink im feltarja. Es mi majd probara tessziik ot: Vegyen hat kezebe elobb Izzo vasat, jo darabot, Mit neki pribekiink adott. M arkolja erosen, es ha kezenek Hofeher bore nem eg meg, Allja a tiiznek hevet, Akkor orokke orizziik nevet Szentte m agasztosul elottiink, Szereny, erkolcsos hosiink. Vajon az istenitelet tokeletesebb form aja volt-e az igazsag m egallapitasanak, mint a birosag altal elrendelt bajvivas? V alaszodat indokold meg!

A kiralyi hatalom nagy flgyelm et szen telt a b irosagok m egszervezesenek, m ivel a birosagok altal kirott birsagok jelen to s m ertekben gyarapitottak az allam kincstarat, a birosagok ’neglete reven pedig ugy latszott, m intha lenne igazsagszolgaltatas az .dam ban. A kiralyok kineveztek a m aguk birait (ezek, m ondjuk, a grofok voltak). A m a birosagi keriiletekben a biroi hatalm at a seniorok gyakoroltak, akik ak ar halalra is itelhettek alattvaloikat. A fentiek alapjan elm ondhatjuk, hogy a kozepkori E uropaban nem volt teljesen tokeletes a biroi es az allam hatalom . C sak m inim alis m ertekben volt kepes biztositani a szocialis igazsagossagot, es ezzel egyiitt a tarsadalm i beket es m egertest.

H

e l l e n o r iz d

magads

1. Mi a m onarchia? 2. Mi a hiiberi szettagoltsag? Mi idezte elo a hiiberi szettagoltsagot NyugatEuropaban? 3. Tokeletes es igazsagos volt-e a kozepkori igazsagszolgaltatas? Valaszodat indokold meg! 4. M iert forditott nagy figyelm et a kiralyi hatalom a birosagi rendszerre? Mi a rendi birosag?

50

5. M ilyen törvenyek szerint elt a közepkorban N yugat-Euröpa? 6. H asonlitsd össze a V III-X II. es a X III-X V . szâzadi nyugat-europai m onarchiâkat! M iben tertek el egym âstöl? Az âllam igazgatâs mely szerveire tâm aszkodtak hatalm uk m egszilârditâsa erdekeben az egyeduralkodök a XIII-X V. szâzadban?

5.

§. A K Ö Z E P K O R İ V Â R O S O K

A k ö ze p k o ri v â ro s o k k ia la k u lâ s a E uröpâban a X —X III. szâzadban gom ba m ödra szaporodtak a vârosok: kinezetüket illetöen egyediek voltak, nem h aso nlitottak sem a röm aiakra, meg kevesbe a m aiakra. Az elsö vârosok (V elence, G enua, Pisa, F irenze, Nâpoly) Itâliâban je len te k m eg. Ezt követte D el-F ranciaorszâg (M arseille, Arles, N arbone, Toulouse), m ajd kesöbb E szak-F ranciaorszâg, H ollandia, Anglia, N em etorszâg, a skandinâv orszâgok, Irorszâg, M agyarorszâg, a dunai fejedelem segek. A vârosok nem egyenlö elosztâsban epültek E u rö ­ pâban. A legnagyobbak Itâliâban, F landriâban, B rabantban es a R ajna menti nem et tartom ânyokban jö tte k letre. Keresd m eg a te rk e p e n a fe ls o ro lt v â ro s o k a t!

A vârosok kialakulâsa akkor vâlt lehetöve, am ikor a parasztok annyi term eket âllitottak elö, am elynek egy reszeböl nem csak önm agukat tudtâk eltartani, hanem m âsokat is. Ettöl fogva a lakossâg egy resze jö v ed elm ezöbb foglalkozâs u tân nezhetett, peldâul iparos vagy kereskedö lett. Az ilyen vâllalkozö szellem ü em berek ott telepedtek le, ahol nagyobb biztonsâgban erezhettek m agukat, eladhattâk portekâjukat, vagy haszon fejeben tovâbb adhattâk, am it m âsoktöl vâsâroltak. Települeseik a hajdani römai erödök, hüberi nagybirtokok, kolostorok, fontos ütvonalak, folyam i âtkelöhelyek es hidak, ved ett öblök m ellett alakultak ki, ahol reg ö ta virâgzott a kereskedelem . A z antik vârosoktöl elteröen a közepkori vâroso­ kat fallal vettek körül, ily m ödon bevehetetlen erödökre hasonlitottak.

E gy XV. szâzadi nem et varoş fa la i. XIX. szâzadi rajz.

51

A z esetek to b b seg eb en a v aro slak o k (nem etiil biirgerek, franciaul bourgeois-k, olaszul popolanok) az iparosok, a kereskedok, a kiilonbozo szolgaltataso k at vegzo szem elyek (fogadosok, tengereszek, fuvarosok, rakodom unkasok, borbelyok, szolgalok stb.) soraibol keriiltek ki. A kiralyi udvam ak otthont ado szekvarosokban eltek a hiiberurak szolgaloikkal es katonaikkal, a kiraly es a seniorok tisztviseloi (akiket m iniszterialisoknak neveztek), az orvosok, a tanitok es a tudosok. A zokon a helyeken, ahol a piispokok eltek nagyszam u v olt a papsag. A kozepkori europai varosok zom e kicsi volt, lakoik lelekszam a az esetek tobbsegeben alig haladta m eg az ezret. A 20—30 ezer lelket szam lalo varos m eg a X IV —XV. szazadban is nagynak szam itott. Csak egyes varosok - K onstantinapoly, Parizs, M ilano, V elence, Firenze, C ordoba, Sevilla kapraztattak el az em bereket nepes, 5 0 -1 0 0 ezer fos lakossagukkal. A korabeli em berek el sem tudtak volna kepzelni m illios lelekszam u varosokat. G o n d o lk o d j el azo n , h o g y a k ô zé p k o rb a n m ié rt nem v o lta k m illiô s lélekszam ü v ä ro s o k ! 4

„E z a fa lu v â ro s ” D e mi v o lt a k ô z é p k o ri P â rizs ? A vâros ügy h ely ezk ed ett el, h ogy könnyen körbe lehessen venni védôfallal, és a kô m y ék e is term észetes védelem m el szolgâljon. Az elsö kôzépkori vârosokat foldsâncokkal és fapalânkkal vették körül, késôbb m âr egy, két, söt hârom k öfalat is hüztak kôréje kerek bâstyâkkal. A vârosba, ak ârcsak a h ü b érû r v ârâba, k izârô lag felvonôhidon és az éjszakâra b ezârt szük kapun leh etett bejutni. A vâroskapu m ellett volt lâthatô a bitôfa a felakasztott em berek holttestével, m integy fïgyelm eztetve a tôrvényt nem tisztelöket. A vâro sk ap u tô l b u rkolat nélküli, rendezetlen utca vezetett a vârosba (az u tb u rk o lat csak a kôzépkor vége fêlé je len t m eg). A z üttest kôzepén hûzôdott a fertelm esen büzlö szennyvizelvezetö. Szârazsâg idején a po r m iatt voltak jâ rh a tatlan o k az utcâk, esô utân pedig dagonyâvâ vâltoztak. A XV. sz. kôzepén lovâval együtt csaknem odaveszett a jârh atatlan sârtengerbe III. F rigyes csâszâr. M ivel a vâros területe nem volt nagy (védôfal vette körbe), a girb eg u rb a sikâtorok helyenként m indôssze csak 1—2 m éter szélesek voltak. A z ilyen utcâkban m ég két gyalogos is alig fért el egym âs m ellett. A nap alig sütôtt be ezekbe az utcâkba, éjszaka nem voltak m egvilâgitva, ezért a bünôzôk tanyâjâvâ vâltak. A m eredek, piros tetôs hâzak szorosan egym âshoz sim ulva âlltak és tôbbnyire fâbôl épültek (a v âro so k b an csak a XIV. szâzad k ô m y ék ér7 kezdtek kôbôl épitkezni), ezért tü zv ész esetén sokszor elôfordult, hogy az

52

Egy môdos vâroslakô hâza. XIII. sz.

A z éjszakai Pârizs. Gustave D oré metszete. XIX. sz.

egész vâros porig égett. A tôbb szintes épületek kiszôgelései az utca folé kinyulô erkélyeket, balkonokat, loggiâkat alkottak. A szom szédos hâzak teteje szinte ôsszeért. A hâznak volt ablakkal ellâtott padlâsa. Itt târoltâk a télre tartalékolt szénât, szalm ât, gabonaféléket. M inden csalâdnak volt hâza, pontosabban portâja âgyâsokkal és egy kis kerttel, istâllôval, pincével, préshâzzal stb. A portât m egbizhatô fal védte, a hâz bejâratât és az ablakokat nehéz ajtô és erös ablak zârta (a kôzépkorban az em berek m indentöl féltek). E gyszôval a kôzépkori vârosban szinte m inden teljesen ügy nézett ki, m int a faluban. A vârosi hâzak nem voltak m egszâm ozva, a hâzszâm ok m egkülônböztetö je lek , vallâsi târgyû fé ld o m b o rm ü v e k , a hâzigazdâk szoborportréi diszitették. Itâlia egyes v âro sain ak terein az egykori antik po m p ârô l tanüskodô szökökutak hivalkodtak. A kôzépkori vâros legfontosabb épitészeti ékessége a székesegyhâz volt, am elynek harangjai je lezték a pontos idôt, je lezték a lakossâgnak a tüzvészt, az ellenség tâm adâsât vagy a jâ rv â n y kitôrését. A kôzépkor vége fêlé a vârosokban m egjelentek a vârosi tanâcs gyülésezésének helyet adô vâroshâzdk, a vâsârcsam o k o k , a kôrhâzak, a külônféle tanintézetek és a zsibongô kollégium ok (m egjelenésükkel a vâroslakôk bücsüt m ondhattak az éjszakai nyugodalom nak), raktârak stb. A z antik kortôl eltérôen a k ôzépkori vâro so k b an feh ér h o llônak szâm ito ttak a fiirdôhâzak, a m eglévôk is borzasztôan elhanyagoltak voltak. F é ld o m b o rm ü — alacsony dom borm ü, am elyeken a kiem elkedô âbrâzolâs leg feljebb félig em elkedik ki a sim a felületbol.

53

Elm ondhatjuk tehät, hogy a közepkori värosokböl hiänyzott a m inimälis kenyelem , külsöleg visszataszitöak voltak. U gyan ak k o r az elelm iszerellätäs türhetö volt. A värosok körül, az ellenseges täm adäs eseten oltalm at nyüjtö falak töveben szäntövetö emberek telepedtek le. Ä ruval m egrakott szekereikkel naponta felkerestek a väros p iacteret es m in d en k in ek k in älg attäk v ältozatos, különbözö ärü portekäjukat. kl '3

§ £

• XII. sz. London värosänak korabeli leiräsa A különbözö foglalkozäsokat üzö emberek, a mindenfeie ärusok mär hajnalok hajnalän elfoglaljäk a foglalkozäsuk szerint öket m egilletö helyüket. Londonban a folyö partjän a hajökon es a pincekben berendezett borkim eresekben mindenki szämära nyitva ällnak a lacikonyhäk. Az evszaktöl fiiggetlenül itt mindig lehetett talälni reszelt, sült, fött eteleket, nagy es kis halat, siläny m inösegü hüst a szegenyeknek es flnom abb falatokat a gazdagoknak, vadat es m indenfeie barom fit... Bärmennyi katona vagy zarändok erkezett is a vä osba, vagy tävozott onnan, a nap bärm elyik szakäban senki sem m aradt ehe 1. 2. 3. 4.

Milyen szakma kepviselöi gondoskodtak a londoniak elelmiszerellätäsäröl? M ilyen szerepet jätszott London eleteben a värosi piac? Egyformän jöl täplälkozott-e m inden londoni lakos? M ilyen vendegek kerestek fei Londont?

A v ä ro s o k h a rc a az ö n ig a z g a tä s e rt. Ö n k o rm ä n y z a tta l re n d e lk e z ö v ä ro s o k M inden folddel a hüberurak rendelkeztek, köv etk ezesk ep p en a v äro so k is az ö birtokaikon älltak es az ö tulajdonuknak szäm itottak. A väros m integy a hüberür vazallusa volt. A väroslakök teljes m ertekben ki voltak szolgältatva a hüberür kenye-kedvenek, a hüberür igyekezett m inel több h aszn o t hüzni a v äro sb ö l. Ez arra k esztette a väroslakokat, hogy inditsanak küzdelm et a v ä­ Damm belga väros ro so k ö n ig a zg atä säe rt, vagy ahogy ak k o rtäjt arany pecsetje m ondtäk, a ko m m u n ä ert. A X —X III. szäzadban a k o m m u n a m o zg a lo m összeuropai m ereteket öltött. M i volt ennek a lenyege? A v äro slak ö k több esetb en b izo n y o s szab ad säg jo g o k at es p r iv ile g iu m o k a t m egvältottak a hüberüm äl. A h ü b erü m ak ezeket a cselekedeteit nagy gondossäggal värosi ch a rtä kb a n rögzitettek. K o m m u n a — olyan värosi közösseg, am elyik igyekezett önällösulni a h überürtöl es önkorm änyzati jo g o t szerezni. | K o m m u n a m o zg a lo m — a senioroktöl valö függetlenseg m egszerzeseert fo lytatott m ozgalom .

54

P riv ilé g iu m o k - 1) elójogok, k ed v ezm ények; 2) oklevelek, am elyek igazolták azokat a jo g o k at, am elyeket a városoknak vagy a lakosság bizonyos rétegeinek adom ányoztak. C harta — a jo g o k a t vagy elójogokat tanúsító okirat.

• X II. sz. R észlet K o n rá d fre ib u rg i h ü b é rú r adom ányleveléból Békét és biztonságot ígérek m indenkinek hatalm am alatt ¿s birtokaim on belül m indazoknak, akiket bárm ilyen út piacom ra vezet. Ha valainelyikójüket e területen kirabolnák és meg tudja nevezni a kirablóját, akkor vagy visszaszolgáltatom az elrabolt javakat, vagy én magam térítem meg az árát. Ha városom lakói kózül valaki elhalálozik, akkor annak feleségére és gyermekeire száll az órókség, és m aradéktalanul m egkapnak m indent, am it a m egboldogult m agától is rájuk hagyott volna... Valamennyi kereskedonek elengedem a kereskedelm i vámot. Soha nem nevezek ki városom lakói szám ára más intézót, sem más papot, akit viszont ók választanak m aguknak, azzal kell beém iük a jóváhagyásom u tán ... Am ennyiben valam ilyen viszálykodás ütné fel a fejét városom lakói kózótt, akkor azt nem az intézóm vagy az én belátásom szerint oldják meg, hanem a helyi szokások és az ósszes kereskedó tórvényes joga szerint... 1. M ilyen kótelezettségeket vállalt m agára K onrád Freiburg városának lakóival szemben? 2. M ilyen jogokat kaptak a városlakók Konrádtól? Kinek voltak leginkább javára ezek a jogok? Válaszodat indokold meg! 3. M ilyen jogokat órzótt meg Konrád a m aga szám ára a városlakókkal szemben?

U gyanakkor nem m indig sikerült szót érteni a seniorral. A városlakók nagyon gyakran voltak kénytelenek fegyvert ragadni, hogy m egszerezzék a vágyott fiiggetlenséget.

K ív á n c s ia k n a k

) ”

A X II. s z ä z a d b a n a h e ly i p ü s p ö k tu la jd o n a b a k e rü lt e s z a k -fra n c ia o rs z ä g i v ä ro s , L a n e s la k ö i tö b b m in t 2 0 0 e v ig h a rc o lta k a fü g g e tle n s e g ü k e rt. H a rc u k b a b e k a p c s o lö d o tt V II. L a jo s , II. F ü lö p Ä g o s t kirä ly, s o k n a g y - e s k is b irto k o s h ü b e rü r. A v ä ro s v e g ü l is a kirä ly i h iv a ta ln o k o k k o rm ä n y z ä s a a lä k e rü lt.

Sorold fei, hogy a v ä ro s la k ö k m ilyen e s zk ö zö k k e l h a rco ltak vä ro s a ik függetlensegeert!

H ogyan voltak m egszervezve a värosi kom m unäk? V älasztottak m aguk­ nak m agiszträtust, v olt sajät birösäguk, katonasäguk, penzügyük, m aguk ällapitottäk m eg az adö m erteket es önällöan vegeztek az adöbehajtäst. Az önkorm änyzattal birö värosok laköi m en tesü ltek a hüberi terhek alöl, viszont a väroson kivüli területeken elö p arasztok szäm ära „kollektiv seniorrä” vältak, es arra kenyszeritettek öket, hogy a jav u k ra dolgozzanak. A közepkori E uröpäban a kom m unam ozgalm aknak köszönhetöen gyözött az a szabäly, m iszerint az, aki egy evet es egy napot eit a värosban, szabad em berre lett.

55

• XIII. sz. R észlet a II. Frigyes ném et császár által G oslar német kisvárosnak adom ányozott városi jogból Am ennyiben valaki em berfia G oslar városában lakozott, és addig senki sem tudta bebizonyítani rabszolga szárm azását, akkor halála után senki ne merje rabszolgának nevezni. Am ennyiben egy idegen a városba költözött és egy évet és egy napot ott lakozott, és senki sem vádolta m eg azzal, hogy rabszolga, és ez a tény bizonyítást sem nyert, ö m aga sem tett beism erö vallom ást, akkor élhessen az összes többi polgárt m egilletö jogokkal; halála után senki ne m erje rabszolgájának mondani. Egy kozépkori m ondás szerint a városi levegö szabaddá tesz. M rgyarázd meg a m ondás jelentését! Hogyan felelt m eg ennek az a városi ;og, amit II. Frigyes császár ajándékozott G oslam ak? M a g isztrá tu s — a városi onkorm ányzat szerve.

A kom m unam ozgalom nem m indenütt gyözedelm eskedett. A városlakók drágán m egfízettek a szabadságukért. Sok kisebb városban sem ero, sem pénz nem volt a szabadság kivívásához, ezért továbbra is seniorjuk uralm a alatt m aradtak. A városok egy része beérte a k o rlátozott ónigazgatással, példaképpen azzal, hogy m aga választhatta a m agisztrátust. Ilyen város volt Párizs, London, a franciaországi, az angliai, a ném etországi, a skandináv, a m ag y aro rszág i v áro so k n ém ely ik e. N ém eto rszág b an a X III. században m egjelent az ún. m agdeburgi jo g : a városlakók jo g o t kaptak kózigazgatásuk és bíróságuk m egválasztására. Ez idövel elterjedt N ém et­ országban, L engyelországban, L itvániában, U krajnában és B elorussziában is (a XV. sz. végén például K ijev kapott m agdeburgi jo g o t)

M e s te re k , m e s te rle g é n y e k , ta n o n c o k A városok lakói a városon belül és annak kózelében m ezökkel és kertekkel, halastavakkal rendelkeztek, tehenet és sertést tartottak, m éhészkedtek és halásztak. A m a parasztoktól eltéróen elsösorban iparosok — kovácsok, kádárok, cipészek, borbélyok, pékek, sörfözök, takácsok, szabók, ácsok, k cm ü v ese k stb. voltak. M ég abban is különbözt~k a parasztoktól, hogy term ékeiket eladásra, a piacra gyártották. A z ip arosok saját szakm ai szerv ezetek b e, céh ekb e (társulásokba) töm örültek. Mi volt ezzel a céljuk? K özösen könnyebben m eg tudták védeni m agukat a senior ónkényeskedése eilen, de föleg a m ás városokból érkezett versenytárP ékek

56

|T

Fegyverkovácsmühely. XV. századi metszet

K óm üvesek építkezés kózben. K ózépkori miniatúra

sakkal szem ben. A z iparos készítm ények zóm e iránt csekély volt a kereslet, hiszen a parasztok szinte m indenból ónellátók voltak, ezért a versenytársak létükben fenyegették a m esterem bereket. A n y u gat-európai városok tóbbségében az iparosoknak kotelezó volt belépni v alam elyik céhbe. A céhen kívüli iparosokat elkergették a városból (óket nevezték kontároknak). A céhek a városokkal együtt jó tte k létre a X—X II. században. M inden céhmester a m aga m ühelyében dolgozott, saját szerszám ait használta, áruját piackészre gyártotta. A m esterrel együtt dolgoztak családjának tagjai, egy-két m esterleg én y és tanoncok, akiket a m ester a szakm ára oktatott. A m kózülük csak a mester volt a céh tagja. A városokban egyre gyarapodott a céhek szám a. U jabb szakm ák jo tte k létre, velük együtt m egalakultak a m egfeleló céhek is. Ezért egyes v áro ­ sokban tóbb, vagy tóbb száz céh m ükódótt. Voltak viszont céh nélküli városok is. A m esterek a c é h e k sza b á lyza ta szerin t éltek. B etartására éberen vigyázott a céh választo tt fóm estere, aki m egbüntette a szabálysértóket. A céhes term ékek kelendóségének m egórzése és a m esterek kózótti verseny elkerülése érdekében a szabályzat bizonyos term elési k o rlátozásokat írt elo. Például egyebek m ellett, m egállapította, hogy m ilyen szerszám okat és nyersanyagot használhatnak, m ilyen legyen az áru m inósége, tiltotta az éjszakai és az ünnepnapokon vég zett m unkát, a m egengedettnél tóbb m esterlegény tartását stb. E zek a korlátozások szavatolták a term ék kiváló m inóségét, viszont k o rlátozták a term elést.

57

Céh — azonos vagy hasonló szakm át üzö iparosok egyesülete. M e ste rle g én y — a céhm ester segítoje, aki m estem ek készült. C éh sza b á lyza t — a céh életét szabályozó eloírások.

k! >3

I £

• XIV. sz. R eszlet a frankfurti posztoszovo ceh szabalyzatabol ...Szegellyel ellatott posztot cehiink egyetlen tagjanak sem szabad kesziteni, csakis a fobirok m egrendelesere, akik csaladjaikkal egyiitt viselhetnek ilyen p o sztot... ...Olyanoknak, akik nincsenek benne cehunkben es nem elnek varosunkban, tilos posztora alkalm azott pecsetiinket hasznalni... ...H a valahol szegellyel ellatott vagy helyenkent bevagott posztot talal’ ek, vagy pedig olyat, am elyrol kideriil, hogy hulladekbol vagy gyapjucafato1 061 kesziilt, vagy am elyet vilagos fonallal javitottak meg, az ilyen posztot el kell kobozni a m estertol, az utobbi pedig... birsagot fizet. ...Birsagot fizet, akinel ket szovoszeknel tobbet talalnak. ...A ket mester, aki m egvizsgalja a posztot, hogy m egallapitsa, m ilyen benne a gyapju m osasa, m inden posztoveg utan egy-egy hellert kap. 1. M ilyen korlatozasokat irt elo a szabalyzat a posztoszovoknek? Korlatozta-e a szabalyzat a posztokeszites fejlodeset a varosban? 2. Ki es hogyan ellenorizte a posztokeszitok m unkajat? Szerinted mit nyert es m it veszitett a cehbe belepo m ester?

A városban a p a tric iá tu s — a gazdag kereskedök és uzsorások - volt a legbefolyásosabb ero. O vé volt a hatalom , am it a m aga ja v ára fordított. A céhek m egerosodésével az iparosok, a kiskereskedök és m ás egyszerü városlakók h arco t indítottak a patriciátus teljhatalm a ellen. A virágzó iparral rendelkezö városokban (K öln, B asel, F irenze stb.) gyöztek a céhek, a kereskedövârosokban (H am burg, L übeck, R ostock stb.) v iszont a városi vezetés kerekedett felül. A X IV -X V . században rosszabbra fordult a m esterlegények és a tanoncok sorsa. M íg korábban akár m ester is lehetett belölük, addig a kozépkor végére ez a lehetoség sokuk szám ára m ár m egszünt. Ahhoz, hogy valaki m ester lehessen, be k ellett fízetni egy bizonyos összeget a céh pénztárába, saját koltségén el k ellett készítenie a m esterrem e keí, meg kellett vendégelnie a m estereket és feleségüket. Ezt sokan nem engedhették m eg m aguknak. E zért egyre nagyobb lett az „ö rö k ö s” tanoncok és m es­ terlegények, azaz a bérm unkások szám a. É rdekeik védelm e érdekében társulásokba szervezödtek, kovetelték a napi 14—16, esetenként 18 órás m unkaidö csokkentését, a bérek em elését. P a triciá tu s — a város föleg kereskedökböl álló felsö rétege. M e ste rre m e k — m esterm ü.

E L L E N Ö R IZ D M A G A D ! 1. Mi volt az oka a kozépkori városok létrejóttének? 2. M iben különböztek a kozépkori városok antik elödjeiktöl és a mai városoktól?

58

3. írd le a kôzépkori városok külsejét a következö szavak felhasználásával: — a váro st... vette körül. — város u tcái... voltak. — városi házak... rendelkeztek. — a város sok m indenben em lékeztetett a falvakra azáltal, hogy... — a város építészeti ékessége a ... volt! 4. M ik voltak a kôzépkori céhek? M iért egyesültek az iparosok céhekbe? 5. Szerinted a céhek kezdetben m iért m ozdították elö a kézm üvesség fejlôdését, késôbb viszont a haladâs kerékkôtôjévé váltak? 6. Hogyan változott meg a XIV-XV. szàzadban a m esterlegények és a tanoncok helyzete? Hogyan hatott ki a változás a m esterhez füzôdo kapcsolatukra? 7. Ki ellen harcoltak a céhek a városban a hatalom ért? Mi lett a harc vége?

A k in e k ü res a zs e b e , az ne m e n je n a v á ro s b a E urópában a X I-X V . században a városok m egjelenésével m egélénkült a kereskedelem . A városok voltak a helyi piac kialakítói. A városok idônként kereskedelm i szôvetségekbe egyesültek, am elyek közül a X III—XIV. században a H a n za szôvetség lett a legnagyobb. E nnek csaknem 80 észak-ném et, balti és alsó-rajnai város (H am burg, R ostock, Lübeck stb.) lett a tagja. Európában a tra n zit (â tm en ö ) keresked e lem v olt túlsúlyban, am ely föleg két nagy kereskedelm i vidék — a Földközi-tenger, a B alti- és az É szaki-tenger — kôré összpontosult.

Arurakodàs Hamburgban. X V századi miniatura nyomàn

Párizsi vásári jelenet. K ôzépkori miniatura nyomàn

N ézd m eg a rajzokat és beszèlj a kôzépkori Europa p ia d kereskedelm érôl!

59

Kereskedö. XII. századi m iniatúra nyomán

A F öldközi-tengeri kereskedelem ben Spanyolország, D él- és K ozép-F ranciaország, Itália, Bizánc és a keleti országok vettek részt. A Kelet föleg luxuscikkekkel, füszerekkel, borral, gabonával, a N yugat szövetekkel, arannyal, ezüsttel, fegyverrel kereskedett. F olyt persze a rabszolgakereskedelem is. A B alti- és az E szaki-tengerre ÉszaknyugatR usz (N ovgorod, N arva, Pszkov, P olock stb.), É szak-N ém etország, Skandinávia, Flandri \, Bra­ bant, É szak-H ollandia, É szak-F ranciaorsí \g, de föleg A nglia városai indították útnak árJjukat. A rrafelé h allal, sóval, prém m el, gyapjúval és posztóval, lennel, viasszal, gyantával, fával, a XV. századtól fogva pedig gabonával kereskedtek.

H a n za —városok kereskedelm i szôvetsége, am ely a B alti- és az Északitengeren ellenörizte a kereskedelm et. T ranzit (átm eno) kereskedelent — a m ás országokból érkezett áruk továbbadása.

A kôzépkori E urópában nem volt egyszerü dolog a kereskedés. A szám talan v á m á llo m á s (a h ü b éru rak szám ára igen jö v ed elm ezö tevékenység volt a vá m illeték beszedése) m iatt drágább lett az áru, a rossz utak m egnehezítették a szállítást, a hübérurak rablótám adásai nôvelték a kockázatot. A hübérurak bevezették azt a szokást, am ely szerint „ami a szekérrôl leesett, az szám odra elv eszett” . A m ikor a parasztok szekere felfordult, vagy egy hajó a partnak csapódott, az árut a helyi hübérúr tulajdonította el m agának. Találd ki, m ivel in d o k o lta a h ü b é rú r ezt a ro sszm ájú m ag atartást!

M inden országnak m egvolt a m aga pénznem e, ezért váltani kellett a pénzt. Ebböl a célból alakult ki a p é n z v á ltó k foglalkozása. T érítés ellenében a pénzváltók bizonyos p énzôsszegeket is hajlandóak voltak átutalni, m egvetve ezzel a h itelügyletek és az u zso rá sko d á s alapjait. H itelnyújtási tevékenységgel m eghatározott b an khivatalok foglalkoztak, am elyek közül a legelsök L om bardiában (É szak-Itáliában) nyíltak meg. A város nevét m ég m a is örzik bizonyos pénzügyi tevékenységgel összeftiggö ügyletek (pi. a lom bard hitel). V á m illeték — a kereskedési jo g é rt és az áru szállításért fízetett díj. V ám állom ás — a vám illeték m eg fizetésén ek helye. P én zv á ltó k — azok a szem élyek, akik m eg határozott díj ellenében pénzt v áltottak vagy u taltak át. U zsoráskodás — pénz kolcson zése m agas kam at ellenében.

A katolikus egyház elítélte az u zsoráskodást, ami sok em bert tonkré tett, de viszont nélkülôzhetetlen v olt a norm ális gazdasági élethez. Ezzel

0

Penzvâltö es felese g e munka közben. Q. M assys festöm üvesz kepe. XVI. sz. N ezd meg a kepet! Gorıdolkodj el rajta, hogy a penzet szâm lâlö penzvâltö mellett m iert van ott a lâtszölag a Szentirâst olvasö feleseg e!

szemben az egyhâz volt a k ö zepkor egyik legnagyobb uzsorâsa. A hitelpenztârak m üködteteseben nagy szerepük v olt a penzes zsidöknak is, akik ertettek a penzhez es a kereskedelem hez. A z uzso râso k at gyülöltek, de sokan râjuk szorultak.

A p o lg â rs â g A vâroslakök polg âro k ra es nem polg âro k ra tagolödtak. A X I-X II. szâzadtol polgâroknak neveztek azokat a teljes jo g u vâroslakökat, akik vâlaszthattak es vâlaszthatök voltak a vârosi önkorm ânyzat szerveibe. Polgâr csak az lehetett, akinek sajât portâja vagy m ühelye volt a vârosban. A többi vâroslakö - a polgârok szolgâlöi, a m esterlegenyek, a kereskedösegedek, a közszolgâk, a koldusok stb. — a nem polgârokhoz tartozott. A polgârsâgot a patriciusok, vagyis a vârosi felsö reteg, es a cehmesterek alkottâk. A patriciusokhoz a nagybirtokosok, a vagyonos kereskedök, a m eggazdagodott m esterek csalâdjai tartoztak. M ajdhogynem a

61

vilâg kôzepének tartottâk m agukat, életm ôdjukkal és m agatartâsukkal a lovagokat utânoztâk. A m az igazi senioroktôl eltérô m ôdon nem a fiiggô parasztok m unkâjâbôl, hanem kereskedésbôl, uzsorâskodâsbôl, vâmszedésbôl, azaz abbôl éltek, am it az igazi nem esség lenézett. E zért bârm ennyire is pôffeszkedett gazdagsâgâval az egyébként szinte egytôl egyik analfabéta kereskedô, a tôbbiek, fôleg a szellem i tevékenységet folytatô személyek, nem igen éreztek tiszteletet irântuk.

il

§ £

• XVI. sz. eleje. Részlet az irô és tudôs R otterdam i Erasmus „A balgasâg dicsérete” cimü m üvébôl A legbalgâbbak és m egvetésre m éltôk m indenek kôzôtt... a keresKedôk, m int akik a legalâvalôbb foglalkozâst üzik és a legutâlatosabb m ôdon, —mert noha m indenütt hazudoznak, ham isan esküsznek, lopnak és csalnak, mégis azt hiszik, hogy ôk a vilagon az elsôk, m ivel ujjaik rakva vannak aranygyürükkel. És nem hiânyoznak a hizelgô cim borâk, akik ôket csodâljâk, és nyilvânosan m éltôsâgosnak hivjâk, term észetesen csak azért, hogy az alâvalô szerzeménybôl ôk is részesüljenek. (Latinbôl forditotta Szabo Andrâs) M ivel vâdolta Rotterdam i Erasm us a kereskedôket? Teljesen igaza volt- e a kereskedôk és a kereskedelem m egitélésében? Vâlaszodat indokold meg!

A patriciâtus a XIV. szâzad elejéig a sajât kezében tarto tta a vârosi ônkorm ânyzati szerveket: a vârosi tanâcsot és a birôsâgot.

kl

• XV. sz. R észlet a nürnbergi koldusszabâlyzatbôl

>3

Azt kôvetôen, hogy a nagym éltôsâgû vârosi tanâcs tudom âsâra jutott, hogy egyes koldulô férfïak és nôk illetlenül, tisztességtelenül és szemérmetlenül viselkednek, hogy Nüm bergben olyan személyek foglalkoznak koldulâssal, akik arra râ sincsenek szorulva..., a tanâcsbeli uraink ûgy dôntôttek, hogy a nagy­ m éltôsâgû tanâcs engedélye nélkül egyetlen polgâr vagy polgârasszonysâg, sem pedig a vârosba érkezô vendég nem kérhet alam izsnât sem éjjel, sem pediglen nappai. Az engedéllyel rendelkezôk csak abban az esetben kérhetnek alamizsnât, am ennyiben ruhâjukon viselik a nekik kiadott jelet. Akik engedély és a nevezett je l nélkül koldulnak, azok egy évre üzettessenek ki N ürnbergbôl, és egy m érfôldnél kôzelebb nem jôhetnek a vâroshoz.

ï £

1. Hogyan harcolt a nürnbergi tanâcs a koldulâs ellen a XV. szâzadban? 2. Gondolkodj el rajta, hogy m irôl tanuskodott a vârosi tanâcsnak a koldulâs ellen elfogadott hatârozata?

62

0

A városlakók között sok v olt a koldus, és szám uk egyre gyarapodott. A városban nem csak azok koldultak, akik teljesen nincstelenek voltak, hanem bárki, akinek kedve tám adt rá. A városatyák többnyire úgy harcoltak a koldulâs ellen, hogy k orlátozták vagy teljesen betiltottâk.

Új é le t, új e m b e re k A városi póm ép életében m egm aradtak a paraszti életvitel vonásai és szokásai. M ás volt viszont a p olgárok élete, akik egyre inkàbb m egkedvelték a kényelm et és a fényüzést, de nem hivalkodtak vele. H ázaikban pompás bútorok álltak. É letvitelük szinte sem m iben nem tért el a nem esekétol. A tettrekész, serény polg áro k m egtanulták m egbecsülni az idöt, am elynek m úlását nem a nap állása szerint tartották szám on, m int a parasztok, hanem a városháza tom y án ak órája szerint. A paraszt beérte azzal, ha tudta, m i tôrténik a falujában. A p o lg ám ak viszont m ár kap cso latai v o ltak a k ülfoldi k ereskedökkel, és tudta, m i zajlik a világban. A paraszthoz képest jo b b a n érdekelte a politika, m ert ettöl fıiggött a gazdagsága, idônként pedig az élete is. A városlakók nem csak dolgozni szerettek, hanem szórakozni is. F elkeresték a lovagi to m âk at, a keresztény ünnepek alkalm ából ren d ezett b ú csúkat, ünnepnapokon kiállításokra, sportversenyekre jártak. A városházán a díszvendégek és a városi tanács tagjai szám ára szám talanszor rendeztek ünnepségeket és bâlokat (a kôzépkor vége fêlé erre a célra már külön helyiségeket épitettek). M eglepô, hogy a kô zép k o ri v áro slak ó k izlés- K ôzépkori baba. Egy székesegyhàz szobra világában m ekkorák voltak az ellentétek. A kedvelt látványosságok kôzé tarto ztak a kôzépkori vándorszinészek, a zsonglörök fellépései, a szô m y ü ség es nyilvános kivégzések, am elyeket családostól tek in tettek m eg a polgárok. A kôzépkori em berek erôs idegzetüek voltak, a v ér látványát és a halâl kô zelség ét m ár gyerm ekkoruktól m egszoktàk.

K ív á n c s ia k n a k r< W c) J

A n é p i m u la ts á g o k o n , p é ld á u l a z á la rc o s o k v id á m fe lv o n u lá s á n , a g y e re k e k is ré s z t v e tte k . U g y a n a k k o r a fiú c s k á k n a k é s a le á n y k á k n a k m e g v o lta k a m a g u k jâ té k a i é s id ô tô lté s e i is. A fiù k a s p o rto s a b b jâ té k o k a t k e d v e lté k , s z e re tte k lo v a g o t é s a p ró d o t jâ ts z a n i, ig y k é s z ü lv é n a m a jd a n i lo v a g i to rn â k ra . S z e re tte k b á b m o z g a tó k is le n n i a m e c h a n ik u s fa k a to n á k k a l já ts z v a . A z o s s z e z s in ó ro z o tt fig u rà k a t a já té k o s o k ú g y m o z g a ttá k , h o g y m ó k á s a n lé p k e d te k , é s a k a rd ju k k a l h a d o n â s z ta k .

63

S z e re tté k a g y e re k e k a m o z g à s ig é n y e s s z e m b e k ö tö s d it is. A fogó e lö re fo rd íto tt c s u k ly á já v a l ta k a rta el a z a rc á t, a tö b b ie k p e d ig tréfásan s a já t c s u k ly á ju k k a l c s a p k o d tá k é s e lu g ro tta k e iö le , h o g y ne tu d ja öket e lk a p n i. J á ts z o tta k a g y e re k e k „ b o g á rjá té k o t” is. A z e g y ik b e k ö tö tt szem ü já té k o s le té rd e p e lt, k e z é t p e d ig a h áta rn o gé ta rto tta . A d d ig csa p ko d ta k a te n y e ré b e , a m íg ki n em ta lá lta , h o g y ki ü tö tt. J á ts z o ttá k a g y e re k e k a m a i to lla s la b d a ô s é t is. L a b d a k é n t egy to lla k h o z k ö tö z ö tt p a ra fa d a ra b s z o lg á lt. P e rs z e a g y e re k e k n a g y o n é lv e z té k a b á b e lo a d á s o k a t is.

}

A z aláb b i já té k o k közül m e ly ik e t is m e rite k ?

S ze m b e k ö tö sd i

B áb eló a d á s

B o g á rjá ték

G yerm ekjáték: az ero és az ü gyesség p ró b á ja

J á té k fa k a to n á k k a l

64

K isfiú k Iovagosdit já ts z a n a k

S e g its e te k K lio n ak ! A z o lv a s m a n y e s a k e p e k a la p ja n irj fo g a lm a z a s t a k o z e p k o ri E u ro p a g y e rm e k ja te k a iro l!

magad! 1. Keresd meg a tortenelm i terkepen az ebben a paragrafusban em litett kozepkori varosok nevet! 2. M elyik volt a kozepkori Europa ket legfontosabb kereskedelm i videke? M ivel kereskedtek Europa deli es eszaki reszen? 3. M iert volt N yugat-Europaban nagyon sok vam allom as? 4. Mi gatolta a kereskedelm et a kozepkorban? 5. M iert harcoltak a varosok az onkorm anyzatisagert? M ilyen jogokat vedelm eztek a varoslakok? 6. Hogyan voltak m egszervezve a kom m unak? Szerinted m iert valtoztatta meg a varosi elet az em bert? Jobb vagy rosszabb lett ettol az elettol az ember? 7. Az okori Romaban azt mondtak, hogy a penznek nines szaga, azaz teljesen mindegy, hogyan jutottak hozza. A kozepkori em ber viszont ugy velte, hogy a penz a biin szagat arasztja m agabol. Vajon miert?

6.

§. A G A Z D A S A G I E L E T ES A H E T K O Z N A P O K A KOZEPKORI EUROPABAN A k e n y e r m in d e n n e l fo n to s a b b

A kozepkori E uropa jav areszb en a m ezogazdasagbol elt. Foldm iivelese egeszen a X IX. szazadig kezdetleges volt, gepeket nem alkalm aztak. A m unkaeszkozok evszazadokon keresztiil szinte sem m it nem valtoztak. A foldet elnagyoltan lazitottak fel, nem tragyaztak, ugyanakkor elvartak, hogy jo l teremjen. Ilyen feltete lek m ellett v iszo n t gyenge volt a term es. U g yanakkor a parasztok koreben onzo fogyasztoi kozhangulat uralkodott. A m eg p ro b altataso k es az ehseg a parasztok eletenek velejaro ja volt. B izonyos jo iranyba m utato valtozasok faluhelyen is tortentek. A tokeletesitett ekevel konnyebb volt szantani. M eg jelen t a Lo, nyakaban h a m ig a va l

XII. sza za d i szeker, a z o k ro k n yakan ja r o m

F ajarom o kro k szam ara

65

hám iga és a lószerszám . Ettól kezdve nem csak az erós, de m akacs okroket leh etett az eke vagy a szek ér elé b efo g n i, h an em a lo v ak at is. így gyorsabban m ent a szántás és nagyobb táv o lság o k ra szállíthatták a romlandó árujukat. N em hiába tartották a lószerszám ot ,,a kereskedelem és a piac atyjának” . A parasztok falukôzôsségekben éltek és segítettek egym ásnak a gazdasági m unkálatokban (kôzôsen építettek házat, ástak kutat stb.). Mivel nem m inden p arasztnak volt egy pár lova, ezért osszeálltak cim b o n jcnak. M it jelen te tt ez? A z egylovas parasztok kôlcsônbe adták igáslo v u k av n o g y m eglegyen az egy pár, és így szántották sorban a foldjeiket. A kozépkor vége felé sok p araszt sorsa jo b b ra fordult. M ár nem sárkunyhóban nyom orogtak, hanem tobbé-kevésbé takaros házakban laktak, jo b b a n táplálkoztak. Hámiga és lószerszám —a ló felszerszámozásához szükséges eszkôzôk.

A m u s za k i fe jló d é s A kozépkorban éló em bert tú lnyom órészt az általa k észített tárgyak vették korül. A technika csak fokozatosan nyert teret a kézm üves term elésben, am iben fontos szerepe v olt a v áro so k k ialak u lásán ak és a kohászat fejlódésének. A feldolgozó term elésben je len te k m eg azok az elso gépezetek, am elyeket vagy az em ber, vagy valam ilyen állat, esetleg a szél vagy a v iz ereje m ükodtetett. B ár ezeknek a szerkezeteknek kevés hasznát látták, m égis nagy szerepük volt a technika és egyes term elési ágak, elsósorban a fém m egm unkálás fejlódésében. A z egyszerü fújtatót használó, igencsak nagy becsben tartott kozépkori kovácsok használati tárgyakat, m u n k aeszk ô zô k et, feg y v ert és hadi felszerelést készítettek. Szakm ájuk fogásait gondosan órizték, ezért a kovácsm ühelyt a falu határán kívül, vagy a faluvégen építették fel, elrejtve a kíváncsi tekintetek elól. Ezért szinte boszorkányoknak tek in tették óket. H asonló okok m iatt hozta ôsszefîiggésbe a tisztátalan erókkel a kozépkori em ber a m olnárokat is.

S ze rin te d m ié rt vo lta k ko ztiszteletb en álló em berek a k o vá cso k és a fe g y v e rk o v á c so k ?

66

A kôzépkori m esterek kom ôtosan dolgoztak, de nagyon jô m unkât végeztek, term ékeik m eglepôen szépek és jô m inôségüek voltak. A m it elôâllitottak, nagyon drâga volt, v iszont nagyon tartôs. K észitm ényeiket megôrizték az em berek, tovâbb adtâk gyerm ekeiknek, legendâkat kôltôttek rôluk, az élôlényekhez hasonlôan neveket adtak nekik.

kl '3 E
? £

• XII—XIII. sz. A „Tidrek saga” a szâlfegyver készitésérôl M onda a kirâly: „Jô ez a kard” - és el akarta venni magânak. A kovâcs imigyen vâlaszolt: „M ég nem elég jô, még jobbnak kell lennie, addig nem nyugszom, am ig tôkéletesebbé nem teszem ” . A kovâcs visszam ent a m ühelybe, vette a durva reszelôt, porrâ reszelte a kardot, és a port liszttel keverte ôssze. Az igy kapott keveréket megetette a megszeliditett madarakkal, amelyeket hârom napig éhkoppon tartott. A kem encében m egolvasztotta a m adârürüléket, majd az igy kapott vasat m egtisztitotta és a korâbbinâl kisebb kardot kovâcsolt belôle. Ez a kard jô l illett a kézbe... A kirâly... m egdicsérte a kardot és biztositotta a kovâcsot, hogy ennél élesebb és jo b b kardot m ég életében nem lâtott. M indketten lem entek a folyôhoz. A kovâcs fogott egy marék gyapjüt... és a vizre dobta. M ajd a vizbe âllitotta a kardot, am ely olyan kônnyedén szelte ketté a gyapjut, mint a v izet... Talâld ki, hogy a kovâcs m iért tôrekedett ilyen kivâlô minôségre!

Az eurôpaiak m âr a IX. szâzadban hasznâltâk a fïiggôleges szôvôszéket, a kôvetkezô évszâzadban pedig a vizi k ereket a posztô, a p apir készitéséhez, a kender és a bô r m egm unkâlâsâhoz, az ércdûsitâshoz. A z eurô­ paiak a spanyolorszâgi araboktôl eltanultâk a gyapotterm esztést, a kinaiaktôl pedig a selyem gyârtâst. A velencei m esterek a tükôr elôâllitâsâval ôrvendeztették m eg a hôlgyeket. A XIII. szâzadi Eurôpâban egyre jo b b an elterjedtek a szélm alm ok. E kkor jelen tek meg a legelsô g ép ezetek , a pergôfûrôk, az em elôk, a d u g atty û s szivattyük. E zeket az em bereket N yugatEurôpâban enzsenyôrô k n ek (in g én i­ eur), in zsellérek n ek , azaz râterm etteknek, talâlékonyakn ak nevezték. A m echanika és a szerszâm gépgyârtâs fejlôdésének kôszônhetôen az ügyes kezü m esterek a X II. szâzadban valôsâgos m üszaki csodâval, m ozgathatô ujjakkal ren d elk ezô k ézp ro tézissel lepték m eg R ôtszakâllû F rigyest. A XIV—XV. szâzad b an je le n t m eg az elsô au to m atik u san m ü k ô d ô b eren - II. L a jo s m a g ya r kirâ ly g yerm ekko ri vértezete. X V I. sz. eleje dezés, az ôra (elôszôr toronyôraként,

67

m ajd kisebb m éretben, zsebóra form ájában). E kkortájt találták fel a lencsét, a papírt, a kónyvnyom tatást, a lófegyvert, az iránytüt, ami lehetóvé tette a nyílt tengeren való hajózást (korábban az európai hajók csak a part m entén haladtak). M indezek a felfedezések és m üszaki vívm ányok a XV. sz. végén elókészítették a nagy foldrajzi felfedezések idószakát.

A z én h á zam az én v á ra m A kózépkorban az em berek olyan házakban laktak, am elyekböl hiányzott a szám unkra m egszokott kényelem . H idegben a tüzhelyen égett a tüz, am elynek fiistje vagy a tetón, vagy az ablakon keresztül távozott. Az igen drága üveget szinte kizárólag csak a tem plom okban használták, a házak ablakait vagy pergam ennel, vagy olajba m ártott rongydarabbal vonták be. N yáron tóbbé-k ev ésb é világos v olt a házban, ósszel és télen viszont félhom ály uralkodott. V ilágításra olajm écsest és faggyúgyertyát használtak, am elyek igen erósen fü stó ltek és b ü zló ttek , ám fényt alig adtak. A

X V szá za d i hálószoba. X IX . szá za d i ra jz

68

E gy p a lo ta teli fo g a d ö s z o b â ja a X V szâ za d b a n

H a rso n â so k ebedre h ivn a k

viaszgyertyâk luxuscikknek szâm itottak. A hâzban nem v olt konyha, ott föztek, ahol a tüzhely volt. U g y an o tt is teritettek. M eg a palotâkböl is hiânyzott a m inim âlis kenyelem . A palota összes helyisege en fila d e-kent helyezkedett el. A hhoz, hogy valaki eljuthasson a p alota egyik vegeböl a mâsikba, keresztül kellett m ennie az összes, egym âssal szom szedos term en. Meg a vecen is ... E n fila d e — olyan szom szedos helyisegek sora, am elyeknek ajtaja egy egyenes m enten h ely ezk ed ik el; szobasor.

A hazak lakoi telen fagyoskodtak, m ert a kandallo nem sok m eleget adott, a kozponti fittest p ed ig m eg nem ism ertek a kozep k o rb an . A lakoszobaban nem vettek le a felsoruhazatot es a fejfedot, lefekveskor pedig kozvetleniil az agyon vetkoztek le, hogy m inel elobb bebujhassanak a meleg takaro ala. A haz butorzatat kepezo targyak — asztalok, padok, agyak — durvan m egm unkaltak es o rm o tlan o k vo ltak . A b ald ach in n al d iszitett agyak hatalmasak voltak, ezekbe m indenfele szegyenerzet nelkiil m ezteleniil fekiidtek be a csalad tagjai, sot a vendegek is. A kozepkori hazban a gyermekeknek es a noknek nem volt kiilon szobajuk. A haz nem csak lakas g yanant szolgalt. A z elso szinten kapott helyet a bolt vagy a miihely, itt tartottak a nyersanyagot es a szerszam okat. A kozepkori em berek m indentol feltek (felelm iiknek m egvolt m inden alapja), ezert hazukat kisebb erodde alakitottak at. A z angolok m eg m a is ugy tartjak, hogy ,,az en hazam , az en v aram ” .

Z s iv â n y ta n y â k K ezdetben a hüberurak m agas dom bokon âllö, ârokkal, földsânccal es kihegyezett karökkal körbevett tâborokban laktak. A z ilyen tâborok egyetlen figyelem re m eltö epitm enye volt a donjon (örtorony, öregtorony), amely több szintes volt, es fâböl vagy köböl epült. A z öregtorony nem csak vedelm i celokat szolgalt. Itt lakott a hâzigazda es a csaladja is.

69

Ig y n éztek ki a leg rég eb b i và ra k

'• <*-«■%^ n '* 4'Tt *

A ß a n d r ia i g ró fo k vara G entben

Várkapu fe lv c n ó h íd d a l

A XII. században a várakat raár m asszív köfalak v ették körbe, tágas lakrészeket alakítottak ki bennük, am elyeket a lehetö legkényelm esebben rendezték be. A v árkapu elött volt a várárkon átnyúló, (láncon vagy kôtélen) felhúzható híd, am elyet éjszakára, vagy az ellenség közeledtekor felvontak. A kapuboltozatba rácsozatot is építettek, am i, ha leengedték, u gyancsak m eg n eh ezítette a h ív atlan v en d ég ek b eju tását a v árba. A védofalakat lorések, keskeny nyílások tagolták. Ezeken keresztül árasztották el nyílzáporral az ellenséget.

70

A k irä ly i vä r A n g liä b a n : 1 — värosfal, 2 — vedöärok, 3 — k irä lyi kapu, 4 — k ü lsö värudvar, 5 — b e lsö värudvar, 6 — kuttorony, 7 — sastorony, 8 — a kirä ly n ö tornya, 9 —fö te re m , 10 — az in te zö tornya, 11 —fe k e te torony, 12 — viztä ro lö torony, 13 — a kirä ly n ö kapuja, 14 — örtorony, 15 — esza k k e le ti torony, 16 — ra ktä rto ro n y

A värban nem m indig sikerült kutat äsni, ezert vagy az esövizet fogtäk fei tärozökban, vagy a väraljäböl szällitottak fei vizet. O strom idejen a värvedök sokat szenvedtek az elelem - es vizhiänytöl, m ivel a tartalekok nagyon gyorsan elfogytak. A X II-X III. szäzadban E uröpa-szerte m är egym äst ertek a värak, az elökelösegek kom or, rideg otthonai. C supän F ranciaorszägban közel 40 ezer vär volt. A värak lehetöve tettek a hüberurak szäm ära, hogy engedelm essegben tartsäk a köm yezö falvak p arasztjait. A k ö m y ek laköit m är a vär m egpillantäsak o r felelem szällta m eg. A felelem am iatt is nagy volt, hogy a nep köreben sokat em legettek a földalatti järato k at, am elyekben elem esztettek az engedetleneket. A v är reven a hü b eru r kevesbe fiiggött a kirälytöl. M iert n evezik a v ä ra t kis v ä ro s n a k ?

71

K ö zle k e d e s , p o s ta s z o lg á la t B ár a királyi hatalom odafígyelt az utak építésére, am elyek nélkül nem lehetett volna rendesen korm ányozni az állam ot, ennek ellenére cskpnivalóan rossz v olt a kôzépkori E uropa úthálózata. B urkolt utakkal c £k elvétve találkozhattunk. A z akkori utak tôbbségét a m ezökön és réteken, az erdö sürüjében kitap o so tt ósvények jelen tették . F ranciaországban csak az úgynevezett királyi utak voltak annyira szélesek, hogy két szekér elfért rajtuk egym ás m ellett. M egfelelö szélességüeknek azokat az utakat tartották, am elyeken a korabeli m ondás szerin t elfért egym ás m ellett a lakodalm as m enet és a halottas kocsi. E urópában a m ár a X III. században m egjelentek az elsö kôzlekedési szabályok, am elyek eloírták, hogy az tires já rm ü köteles utat engedni a teherrel m egrakodottnak. A róm ai h idak a k ó zép k o rb an m ár ro m o k b an h ev ertek . A kisebb folyókon legtöbbször fahidakat építettek. C sak E szak-Itáliában orizték meg a köhidak építésének hagyom ányát. Ilyen feltételek m ellett m ég a legkisebb távolságok m egtétele is sok idöbe került. M indennek tetejébe az utazó rablók m artalékává válhatott. A kereskedök szívesebben szállították p o rték áju k at vízi úton, m ert ez olcsóbb és biztonságosabb volt. A kôzépkori E urópában a kózlekedéssel azonos szinten volt a postaszolgáltatás is, am it B izáncban öriztek m eg, E urópában viszont teljesen elsorvadt. A z európaiak a leveleiket postagalam bokkal, küldöncökkel vagy m indenféle idegenekkel továbbították. A levelek hetek, hónapok alatt ju to tta k el a cim zetthez. E zért aztán nem m eglepö, hogy R otszakállú Frigyes csak öt hónappal késôbb értesült apja haláláról.

M in d e n tu d ó k n a k ^

A X - s z á z a d b a n A z iz é s z a k -a frik a i k a lifá n a k (u ra ik o d ó n a k ) fris s liba no ni c s e re s z n y é re tá m a d t k e d v e . A g y ü m ö lc s ö t 6 0 0 p o s ta g a la m b s e g íts é g é v e l ju tta ttá k el h o z z á . A c s e re s z n y e s z e m e k e t k is e b b ta s a k o k b a n a g a la m b o k lá b á ra e ro s íte tté k . E z v o lt a z e ls ö lé g i ú to n tó rté n o c s o m a g k ü ld é s .

F e g y v e r és hadi fe ls z e re lé s A kôzépkori E urópában nagy fígyelm et fo dítottak a fegyvergyártásra. E urópában a V II—V III. században m egjelent a hosszú kard, a vértezet és a vért, tókéletesebb lett a pajzs, a tor (gyilok) és a csatabárd. Ezzel vette kezdetét a kôzépkori lovagkor. A lovagok fegyverzete és vértezete (páncél, sisak, pajzs, dárda, kard, gyilok, íj, a tegez a nyílvesszokkel, a harci m én és a kengyel) nagyon sokba került, annyiba, m int 18—20 tehén, vagy 250 ju h , ezért nem m indenki tudta m egfízetni.

72

p

1

N yílpuská s ka to n a az ó véb e a kasztott kam pó se g ítsé g é v e l fe la jzza a nyilat, m a já célo z

A z elle n sé g e t rettegésben tarto lovas íjp uskás ka to n a

N yílp u ská s katona

A lófegyver m egjelenéséig a harctereken a nyíl és a n yílp u sk a (szá m szeríj) volt a legveszedelm esebb fegyver. A z angol gyalogos íjászok és a nyílpuskások nagyon sokszor okoztak kom oly veszteségeket a talpig vasba óltózott francia lovagoknak. A z ellenséges eródítm ények ostrom akor fóleg fém ból készült, orm ótlan o strom eszkózóket (a védókre koveket, gyújtólóvedékeket lóttek ki stb.) használtak. N yílp u sk a (szá m szeríj) —fém ból készült, fatusra erósített, az íjhúr m egfeszítéséh ez szükséges m echanizm ussal elláto tt régi kézifegyver.

Az európaiak a X IV —XV. században feltalálták a lófegyvert. Ez igazi fordulópontot je len te tt a hadviselésben. M ivel a golyó kónnyen átütótte vértet, ezért a vasba óltozótt lovagok fólóslegesekké váltak és eljárt az ido felettük.

M in d e n tu d ó k n a k A z e g y h á z a X II. s z á z a d b a n m e g tilto tta a z íj é s a n y ílp u s k a h a s z n á la tá t, d e O ro s z lá n s z ív ü R ic h á rd a n g o l k irá ly k e v é s s e l k é s o b b e z z e l s z e re lte fe l a s e re g é t. D ó n té s é n e k 6 m a g a ¡s á ld o z a tu l e s e tt, m e rt s z á m s z e ríjb ó l k íló tt n y íiv e s s z ó o lto tta ki a z é ie té t.

^ C

yj

V. £ ají

[W

• XII. sz. Sugerius kózépkori szerzó beszám olója arról, hogyan ostrom olt meg VI. (Kóvér) Lajos egy eródót Hogy lerom bolhassák az eródót, sebtében hadi eszkózóket készítenek. Nagyon magas gép épül, amely a maga három szintjével a védók fólé emelkedik. Az eródítm ény fólé benyúlva meg kell, hogy akadályozza az íjászok és nyílpuskások elsó sorát abban, hogy az eródítm ényen belül m ozogjanak és feljussanak a falakra. Ennek folytán az ostrom lottak, akiket ez az alkalm atosság szüntelenül, éjjel és nappal bénultságra kényszerít, nem lehettek tovább a falakon. Igyekeztek elrejtózni a fóld alatti üregekben, és lesból lóvóldózve íjaikkal elpusztították

73

Vâr ostrom a o stro m g ep rö l

A fe m b ö l k e szü lt o stro m eszkö zö k orm ötlan, d e elegge h a teko n y fe g y v e r e k vo lta k

Vârostrom o stro m g ep p el

A g yü elsö â b râ zoldsa (eb b ö l m eg nem golyöt, hanem m eretes n yilvesszö t lö tte k ki). A p a tta n ty ü s ru hâzata p â n c e l es körgaller. V dlldt cim eres vâllvert, fe j e t sis a k vedi. XV. szâ za d i m in iatüra nyom ân

L ö res egy a n g o l vâr ban

azokat, akik folöttük âlltak az ostrom gep elsö fogazott perem en. A magasba törö ostrom gephez a m egfelelö szinten csapöhidat epitettek, am inek a falra bocsâtâsâval a katonâk könnyen feljuthattak a bâstyâkra... 1. M ilyen fegyvert es hadieszközöket hasznâltak az euröpaiak a közepkorban a varak ostrom âhoz? 2. Beszelj az ostrom gep szerkezeteröl es m üködeseröl!

N em a ru h a te s zi az e m b e rt A közepkorban az euröpaiak több ruhât öltöttek m agukra, mint a römaiak, m ert Euröpa eghajlata hüvösebb volt, es az egyhâz is „bünösnek” tekintette az emberi testet, es el varta, hogy gondosan elrejtsek a szem elöl. A z euröpaiak csak felsöruhâzatot viseltek. L egfontosabb ruhadarabjuk volt a vâszoning, a rövidnadrâg, a felsö ing, a köpönyeg (neha csuklyâval

74

Cipo hosszú, fe lfe lé kunkorodó o rra i

P ü sp ö ki süveg. X II. sz.

P ü sp ö k i p á szto rb o t. X III. sz.

O tto H upp cím erkészíto cím ere

ellátva). F okozatosan divatba jö tt a rövidnadrâg folött viselt harisnya, am iböl a XIV. században nadrág lett. H ordtak kesztyüt is: elöször kényelm i szem pontok m iatt, késôbb p edig d iv atb ó l. A k ô zépkorban a kesztyü szim bolikus je len té sre tett szert: illetlen dolognak tartottâk kesztyüben a tem plom ba belépni vagy kezet nyùjtani, a sértés, a m ély m egvetés je le volt, ha kesztyüt dobtak valakinek. A nôk ruházata kezdetben alig különbözött a férfíakétól. K ésôbb a nôk kendôt tettek a fejükre, szük szabású alsó ruhát viseltek, am ihez kôtényt vagy rôvid alsószoknyát öltöttek. A föûri hölgyek ruházata igen pom pázatos volt. L ábukon börböl készült, hosszú, felfelé kunkorodó orrú börcipöt visel­ tek. M inél nem esebb v olt egy fícsúr, annál hosszabb volt lábbelijének az orra. N éha akár a 60—70 centim éteres hosszúságot is elérhette. H ogy já m i tudjanak az üyen cipöben, az orrát az övükhöz kôtôtték. A z utca sarát m ezítláb vagy facipöben taposták.

75

F è rfi es nöi viselet a XV. száza d b a n . S ze rin te d az elô kelo sèg ek va g y a z egyszerü em b erek hord ta k ilyen ruhákat?

A kôzépkori ruházat tükrözte a szociális egyenlôtlenséget. A föurak m egtiltották az egyszerü em bereknek, hogy hivalkodóan öltözködjenek, ök m aguk pedig olyan élénk színü ruhákat hordtak, m int a papagâjok tollazata. A p araszto k ru h áját durva, h âzilag szö tt v ászo n b ó l varrott ruhában jártak , a hübérurak és a városi felsôréteg ôltôzéke pedig gyapotszövetböl és selyem böl készült. A papság ruházata fokozatosan jellegzetessé vált. A ruhadivat, föleg a nök esetében, több izben is változott. A z egyház hiábavaló kísérleteket tett arra, hogy m egpróbálja befolyásolni a divathóbortot. Az em berek sokat adtak ruházatukra, m ivel az nem csak a testüket takarta, hanem m egm utatta a társadalom ban elfoglalt helyüket is. A X III—XIV. században Európában divatba jö ttek a tekintélyt parancsoló nem esi çim erek. E löször csak m egkülönböztetö je lk é n t szolgáltak a csatatereken, késôbb a tulajdonos egyfajta azonosító je g y év é váltak, je lezték a társadalom ban elfo g lalt helyét. A çim erek je le n té sé n e k értelm ezésére létrejôtt a heraldika vagy cím ertan. A z ezzel foglalkozó szem élyek voltak a heroldok, akik nagy titokban tartották a cím erkészítés szabályait.

A k e n y é r az atya, a v íz az an ya A kôzépkorban az em berek szükösen étkeztek. H úst m ég a gazdagok sem ettek m indennap, a parasztok asztalára pedig csak nagy ünnepeken került. A kôzépkori E urópában nem ism erték a cukrot, helyette m ézet használtak. T úlnyom órészt rozskenyeret, kását, fokhagym ás lével ízesített

76

H erceg i lakom a a fe je d e lm i kiséret tagjaival. VIII—IX. sz. X IX . szà za d i rajz

hüvelyeseket fogyasztottak. G yüm ölcsöt és zôldséget keveset ettek, a sajt és a hal ín y en cség szám b a m ent. A m ik o r az éh ség ü k et csillap íto tták , degeszre tôm ték m agukat, ezért az em berek betegesen kôvérek v oltak és em észtési zavaroktôl szenvedtek. Sok sort és b ort ittak. A z alkohol, am it az európaiak az ördög italának neveztek, elö szö r 1100 körül je le n t meg. Egy-két évszázad m ultával a m eg botránkozott E uropa m ár nem tudja, hogyan szabaduljon m eg tôle. Az em berek rendszerteleniil táplálkoztak, m ivel a fényes lakom ákat hosszan tarto böjtök kôvették, am elyek b etartására v ig yázott az egyház. A szükös és rendszertelen étkezés aláásta az em berek egészségét.

I E L L E N Ö R IZ D

MAG AD!

1. írd le m ilyen volt egy kôzépkori ház és a berendezése! 2. Sorold fel az európaiak legfontosabb kôzépkori m üszaki vívm ányait! M ennyire voltak jelentôsek az elért eredm ények? 3. Volt-e külônbség a világi hübérurak, a papsâg és a parasztok életvitelében? V álaszodat illusztráld példákkal! 4. írd le egy kôzépkori lovag fegyverzetét! 5. Versenyezzetek: 1) ki készíti el legszebben egy kôzépkori vár m akettjét; 2) egy kôzépkori ruha, díszítmény, bútor applikációját vagy rajzát; 3) ki ismeri a legtöbb ukrajnai várat!

77

E L L E N Ö R IZ D A T U D Á S O D A T ! Az 1. tém ával kapcsolatos m egállapítások közül válaszd ki azt a 12-t, amelv összefügg a tém a tartalm ával! V álasztásodat indokold meg! 1. Európában a kôzépkor folyam án a lakosság lélekszám a: a) folyam atosan gyarapodott; b) csökkent; c ) hol csökkent, hol gyarapodott; d) nem változott. 2. A kôzépkorban a technika: a) egyáltalán nem fejlödött; b) lassan fejlödött; c) gyorsan fejlödött; d) a parasztok használatában volt; e) az iparosok használatában volt. 3. A hübérúr azért építette a várát, hogy: a) védje a birtokait; b) engedelm ességben tartsa a parasztjait; c) köm yezete építészeti díszéül szolgáljon; d) kevésbé függjôn a királytól vagy a seniortól. 4. Vazallusi viszony kialakulhatott: a) foldesurak között; b) a hübérurak és a parasztok között; c) a parasztok között. 5. A kôzépkori Nyugaton a kirâlyi hatalm at gyengitette: a) az a hagyom ány, hogy a kirâly a birtokait felosztotta a fiai között; b) az a tény, hogy a király nem akart korm ânyozni; c) hogy a király foldet adom ânyozott a vazallusainak. 6. A m onarchâk a kôzépkori Európában gondoskodtak a jogokrôl és az igazságszolgáltatásról, mert: a) a szociális igazságosság védelm ezôi voltak; b) a bíróság által kirótt bírságok és az elítéltek vagyona révén gazdagodtak; c) a bírák segítségével engedelm ességre bírták alattvalóikat. 7. A kôzépkori Európában azt tekintették polgám ak, aki: a) a városba költözött; b) a városban lakott; c ) rokonnal rendelkezett a városban; d) a városban lakott, volt telke vagy m ühelye.

VALLÁSI, EGYHÁZI ÉS MÜVELODÉSI ÉLET A K0ZÉPKORI EURÓPÁBAN

i 1

»i

..

L À

1. §. A V A L L Á S ÉS A Z E G Y H Á Z S Z E R E P E A KÓ ZÉPKO RI EURÓ PÁBAN Is te n h e z im á d k o z v a A z egyház nagyón fontos szerepet já tszo tt a kózépkori Europa népeinek életében. S zületésétó l h aláláig m e g h atáro zta az em b er életét, állandó rettegésben tartotta lelkének a halál utáni sorsára hivatkozva. Az egyház nem csak a p ó m ép et tarto tta befo ly ása alatt, hanem a hübérurakat is. A z egyháznak sok hasznos dolgot k oszonhet a társadalom , de elófordultak visszásságok is. A papok gondoskodtak a szegényekról, a betegekrol és a gyám oltalanokról, de nem to rekedtek szociális egyenlóségre. Az egyház v ég et ak art vetni a hübéri to rzsalk o d áso k n ak és a rablótámadásoknak, ugyan ak k o r tám ogatója és szervezoje v olt a befolyását noveló háborúknak. Vallási alapon elsóként egyesítette az európai népeket, viszont késóbb a XI. század kozepén b ek ó v etk ezett szakadással megosztottságuknak is az egyház v olt az oka. Idézd fel, hol és m ik o r a la k u lt ki a k ereszté n y ség !

ii >3

I £

• XI. sz. R észlet Raoul Glaber szerzetes H istó riá já ból (A XI. sz. elsó felében) elószór az aquitaniai részeken, késóbb lassanként G allia egész területén egyezséget kótóttek az Isten szeretete és félelme által egyként vezettetve; eszerint szerda estétól hétfó hajnalig senki a halandók kózül más em beren nem erószakoskodhatik, sem bosszút nem állhat, sem adósától a vadim onium ot (zálogot) nem kóvetelheti. Ha pedig valaki e kózósen hozott határozat ellen m égis tenne valam it vagy életével fizessen, vagy a keresztények kózósségétól kiüzetve, hazáját is hagyja el. Ezenkívül mindenki tetszésével találkozott az is, hogy ezt a m egállapodást m integy kóznyelven Treuga D om ininak (az Úr békéjének) nevezzék. 1. Mi az Úr békéje? Mit tiltott meg az Ú r békéje? 2. M ilyen büntetés várt az Ú r békéjének m egsértójére? Szerinted minden vétkes szám ára elkerülhetetlen volt a büntetés?

80

i? m

0]

3. M it gondolsz, m iért nem örök idökre, hanem csak egy bizonyos idöszakra szólt az Ú r békéje? 4. Szerinted miként hatott az Úr békéjének megkotése az egyház tekintélyére?

A k e re s zté n y s é g és az e g y h á z a k o z é p k o r h a jn a lán A kereszténység m ég a róm ai korban m egjelent, ugyanakkor világ v allássá csak a kozépkorban vált, am ikor kialak u lt és m egalakult a szervezete, az egyház. A kozépkor hajnalára m ár kialakult az eg yh á zi hierarchia. A N yugat-róm ai B irodalom területén a pápa (szentatya), a K elet-róm ai B irodalom ban (Bizánc) a pátriárkák (osatyák, alapítók) voltak az egyházfok. M indkét tisztségbe v álaszto tt személyek kerültek. A papság fopapságra és alsópapságra tagolódott. A fopapsághoz a bíborosok, a püspökök és m ás egyházi m éltóságok (egyházi tisztségüket közvetlenül a pápától kapták) tartoztak. Az alsópapságot azok alkották, akiknek a tisztséget nem a pápa, hanem a pü sp ö k adományozta. Az egyház az állam segítségével gazdagodott és nagy befolyásra tett szert. A papság kidolgozta a keresztény tant, m egszabta, hogyan kell viselkednie a keresztény em b em ek , m ilyen legyen a szertartás rendje stb. A kereszténység és az egyház m egterem tésében nagy szerepet já tsz o tt A urelius A ugustinus (Szent Á goston) püspök. H itva llá s cím ü m üve útmutató lett a keresztények szám ára. A z egyházat az em berek és az Isten közötti egyetlen közvetitönek nyilváníto tta, úgy vélte, hogy az embereknek az egyház utasításai szerint, vagyis annak korm ányzása alatt kell élniük. Szent A goston értelm ezésében az egyház olyan szervezet, amely a papság rang szerinti felosztására és vasfegyelemre épül. A pápák elm élkedéseit segítségül híva igyekeztek vezetö szerepre szert tenni a társadalomban. E g y h á zi h iera rch ia — az egyházi tisztségek piram isszerü felépítése, az alárendeltség rendje a fopapság és az alsópapság között.

P ap szerta rtásruhában. X I. sz.

M iséhez b eö ltö zö tt p ü sp ö k ornätusban. X II. sz.

81

E u ro p a k e re s z te n y h itre te rite s e I. C onstantinus es I. T heodosius csaszar m eg a IV. sz. vegen kereszteny hitre teritettek a R om ai B irodalm at. E kkor lettek keresztenyekke egyes b arb ar torzsek is a biro d alo m teriileten. A z V. sz. vegen felv ettek a keresztenyseget a frankok, m ajd a nyugati gotok, a P ireneusi-felszigeten elo torzsek, a longobardok, egyes angol es szasz torzsek is. A nyughatatlan angol es ir szerzetesek a V I—V III. szazadban m ar E uropa legeldugottabb zugaiban terjesztettek a k ereszteny hitet. N yugaton a X II-X IV . szazadban utolsokent a polab szlavok, a poroszok, a litvanok csereltek fel pogany vallasukat a keresztenysegre. A lengyelek a papa egyhazi hatalm a ala keriiltek, a szerbek es a bolgarok a keresztenyseg bizanci form ajat valasztottak, es a konstantinapolyi patriarkanak v oltak alarendelve. E uropa k e r e s z te n y h itre te ritese nem z ajlo tt zo k k en o m en tesen . A m egteritettek sokszor v isszatertek korabbi hitukhoz. A vilagi hatalom nak m asodszor, sot harm adszor is m eg kellett oket keresztelni. A z europaiak K risztus hitere torteno teriteseb en nagy szerepe v o lt az 1000. ev fogadasanak, am ikor m indenki a v ilagveget es K risztus m asodik eljovetelet varta. B ar a keresztenyseg nem hozott m egbekelest E uropa szam ara, ugyanakkor az europai keresztenyek jo b b ak k a es m iiveltebbekke valtak. Az egyhaz a hatalom m al es a sorssal szem beni engedelm esseget hirdette, elom ozditotta a fe u d a liza c io folyam atat (egyebkent az egyhaz nagy hiiberur lett, sok folddel es p araszttal rendelk ezett). A z egyseges hit altal osszekovacsolta az europaiakat. A keresztes hadjaratok szervezesevel az egyhaz elom ozditotta a gyarm atositasi m ozgalm at.

A S a in t-G erm a in -d es-P res-i a p a tsa g F ra n ciaorszagban. X V II. sza za d i rajz

82

[ J

Feudalizâciô — a h ü b é ri v is z o n y o k k ia la k u lâ s a és te rje d é se .

• X I. sz. R észlet R aoul G la b e r b u rg u n d ia i k rô n ik â s m üvébôl *3 Ç Ui

2

Q Lk

Az ezer és harm adik esztendô bekôvetkeztével csaknem minden fold, de külônôsképpen Itâlia és Gallia, tanuja lett Isten hâzai épitésének. Bar tôbbségük korâbban is jelentôségteljes épitm ény volt és nem szorult âtalakitâsra, a keresztény kôzôsségek valôsâggal versengtek azért, hogy még pom pâsabb templom uk legyen, m int a szom szédaiknak. A vilâg m intha ledobta volna magârôl ôcska gônceit, és m indenütt fehérre m eszelt falû tem plom ok lettek az ûj ékeisségei. A h iv ek ... szinte az ôsszes korabeli... tem plom ot... âtépitették, és azok még takarosabbak lettek. 1. M iért épitették ât az eurôpai keresztények a tem plom okat a II. évezred elején? 2. M iként hatott az üj, pom pas tem plom ok épitése az eurôpai orszâgokban a szom szédos népekre?

E lm ondhatjuk tehât, hogy a k eresztény hitre valô térités lényegesen m egujitotta az életet E urôpâban.

A z e g y h a z és a c s â s z a rs â g k ü z d e lm e A z V —V I. szâzad b an a p âp asâg sajât b efo ly âsân ak m eg erô sitésére hasznâlta fel Itâliâban az erôs egyhâzhatalom hiânyât. A pâpâk a rôm ai eg yh â zm eg yéb en nem csak az egyhâzi, hanem a vilâgi hatalm at is gyakoroltâk. Itâliâban 756-ban egyfajta pâpai âllam jô tt létre, am ely napjainkig fennm aradt (V atikân). E g y h â zm e g y e — a püspôk irânyitâsa alatt âllô egyhâzi kôrzet. A rôm ai eg y h âzm eg y e feje a papa volt.

Jelentôs m értékben m egszilârditotta a pâpasâg intézm ényét I. (N agy Szent) G ergely pâpa (V I. sz. vége). A longobardokkal egyezséget kotôtt, hogy ne zaklassâk R ôm ât, és ezâltal nagy tekin tély t szerzett m agânak. P o n tifik â tu sa (fô p a p sâ g a ) alatt R ôm ât v ég érv én y esen S zent P éter v âro sân ak kezdték nevezni, I. G ergely pedig P éter tôrvényes utôdjânak nyilvânitotta magât. A pâpa hatalm a fôleg a K arolingok idején erôsôdôtt m eg. A pâpa csâszâri cim et adom ânyozott N agy K ârolynak, ezzel je le z v é n a k eresztén y vilâgnak, hogy a m o n arch a h atalm a a p âp âtô l fiigg. A pâpâk a csâszâro k at vazalluE g y a p â t in vesztitù rà jà n a k saiknak szerették v o ln a tek in ten i, azt âbràzolâsa. sugalltâk, hogy nem csak m egkoronâz- F ig yeld meg, ki végzi a b eikta tâ stl hatjâk, hanem a h atalm u k tô l is m egM irô l tan u sko d ik ez a tény?

83

fo s z th a tjä k ö k e t (a p ä p ä k n a k ez a tö re k v e s e so k u ra lk o d ö t m egbA trän k o z ta to tt).

U gyanakkor N agy K äroly birodalm änak szethulläsa es a hüberi häboruk kezdete jelen tö s csapäst m ert a päpai hatalom ra. A nem et csäszärok mär a X. szäzadban uralm uk alä hajtottäk a päpäkat es a püspököket. K isajä tito ttäk m aguknak az in v esztitü rä t, am i az egyhäz szäm ära a szegyenteljes es önpusztito sim ö n iä h o z vezetett. Ettöl fogva olyan em berek lettek püspökök, söt päpäk, akiktöl nem ällt tävol a haszonszerzes es a kicsapongäs, söt a rabläs sem. E zert aztän nagyon m eg g y en g ü lt az egyhäzi fegyelem , am i sokat ärtott az egyhäz tek intelyenek es befolyäsänak. A XI. sz. derekän h ih etetlen dolog törtent: az egyhäz k etteszakadt. Ez a szetväläs, eg yh ä zsza ka d ä s (m äs szöval skiznta) m är regöta erlelödött: attöl fogva, hogy a R öm ai B irodalom ketteszakadt. M ind a K eletröm ai, m ind a N yugatröm ai B irodalom sajät egyhäzat szeretett volna. A päpäk iränyitani akartäk a pätriärkäkat, ami nem csak az utöbbiak, hanem a bizänci csäszärok reszeröl is heves tiltak o zäst v älto tt ki. P o n tifik ä tu s — a katolikus egyhäzban a röm ai p äp a hatalm a, m unkässäga es k o rm änyzäsänak idöszaka. S im ö n ia — az egyhäzi tisztsegek es rangok adäsvetele. In v e sztitü ra — a püspökök k in ev ezesen ek es tisztsegükben valö m egerösitesenek jo g a. S kizn ta — egyhäzszakadäs. 600-ig 900-ig /:

1200-ig 1400-ig Iszläm viläg

London

A k ereszten yseg elterjed ese 1400-ig. M u ta sd m eg a terkep en a ka to liku s es a p ra v o szlä v eg yh ä z leg fo n to sa b b iränyitö kö zp o n tjait.

84

M indkét egyházban egyre tóbb lett a hittani és a szertartásbeli külónbség. Elérkezett az a pillanat, am ikor a keleti és a nyugati papság egy egységes egyházszervezeten belül képtelen volt tovább együttm ükodni. Ez a XI. szá­ zadban kovetkezett be. Ekkorra a pápa és a konstantinápolyi pátriárka végérvényesen osszeveszett. 1054-ben az egyház és az egész keresztény világ kettészakadt. A nyugati keresztény egyházat katolikusnak (egyetemesnek), a nyugatit pravoszlávnak (igaznak) kezdték nevezni. Késóbb tobb sikertelen kísérlet is tórtént a két egyház un ió já n a k (szovetségének) a megkotésére. Egyedül az 15,96-os breszti unió volt eredm ényes, ám ez nem egyesítette Ukrajna és Belorusszia területén a katolicizm ust a pravoszláv egyházzal, hanem egy újabb, egyesített (uniátus) egyház létrejottét eredményezte. í^ p i \ |^ J

E g y h á z i u n ió - a katolikus és a p rav o szláv (ortodox) egyház tervezett eg y esítése a pápa irányítása alatt.

Ü E L L E N Ó R IZ D MAGAD! 1. Határozd meg azokat a fogalm akat, am elyek újak voltak számodra ebben a paragrafusban! 2. Mi a kózos a kóvetkezó két dátum ban: 395 és 1054? 3. Mi az egyházi hierarchia? Szerinted mi hívta'életre? 4. Sorold fel az 1054-es egyházszakadás okait! Valóban elkerülhetetlen volt a szakadás? 5. A pápa hatalm a alá került-e az egész keresztény Europa? M utasd meg a térképen, m ilyen területekre terjedt ki a pápa, és m ilyenekre a pátriárkák hatalma! 6. Szerinted m it adott a kereszténység gyózelm e Europa népeinek? 7. M ilyen szerepet játszott az egyház a kozépkori Europa életében? 8. M ilyen változásokon ment keresztül a pápa hatalm a az évszázadok során?

A z ü d v ó z ü lé s é rt, a g a z d a g s á g é rt és a d ic s ó s é g é rt A XI. században VII. G ergely pápa (a szerzetesek m akacs jellem e miatt „szent ordognek” nevezték el) vaskézzel terem tett rendet a katolikus egyházon belül. Határozottan m egkovetelte, hogy a királyok, a nagybirtokos hübérurak ne avatkozzanak bele az egyház ügyeibe, hogy a pápákat és a püspokóket az egyház válassza meg. A pápa azt állította, hogy az uralkodóknak az 6 vazallusaiknak kell lenniük, és nagy ósszegeket kell fízetniük az egyháznak. A XII. században a pápa és a királyi hatalom kólcsónósen engedm ényeket tett egym ásnak: m egosztották egym ás kózótt a püspókók kinevezésének és leváltásának jogát. A XI. sz. végén a pápák m ár olyan hatalm asak voltak, hogy harcba szólították egész Európát a m ás hitü m uzulm ánok ellen. E lképzelésük

XIV. szá za d i lovagkeresztes katona h a r d óltózetben. F og a d a lm a í tesz, hogy Jeruzsálem ellen vonul

85

Z a ra n d o ko k az U r sirja n a l. XIV. sza za d i m iniatura. A z U r sirja m ellett o rseg allt, a m ely p e n z t s ze d e tt a za ra n d o k o k to l a szen t hely m eg tekin teseert. N e zd m eg fig y e lm e se n a ra jzo t! N in c s-e olyan erzesed, hogy ig a za k a latin egyhaz vadjai, a m elyek sze rin t a m u zu lm a n o k utjat a llja k a za ra n d o ko kn a k?

a kovetkezo volt: a huberurak ugyis egym as ellen hadakoznak. N em lenne-e hasznosabb harci kedviiket a m ashituek ellen tiizelni, es ezaltal m egszilarditani a katolikus egyhazat? A remeltnel is jo b b alkalom kinalkozott egy vallashaboru kirobbantasahoz. A XI. sz. vegen Bizanc (Keletromai Birodalom ) segitseget kert az europai kiralyoktol es a papatol a harcias szeldzsuk torokok ellen. A kiralyok tetovaztak, II. Orban papa viszont felszolitotta Europat, hogy szabaditsak meg a szeldzsukoktol az U r siijat, a legfontosabb kereszteny szent helyet (amely a szeldzsukok altal elfoglalt Jeruzsalem ben volt). A papa a jeruzsalem i hadjarat minden resztvevojenek teljes biinbocsanatot, a hadjaratban elesetteknek tulvilagi iidvosseget igert. De a legcsabitobbnak II. O r­ ban papa azon igerete bizonyult, amely szerint: „A kik e vilagon nelkiiloznek es szenvednek, azok a tulvilagon vidamak es gazdagok lesznek.” Ki ne szeretett O rban p a p a a C lerm o n t-i zsin a to n volna vidam es gazdag lenni? Sok lovag, a rra buzd itja h a llg a to sa g a t, hogy varoslako es paraszt tett eskiit, hogy felsza b a d itsa k m eg a m u zu lm d n o kto l szabaditja az U r siijat, es varrta fel ruaz Ur sirja t. X V sza za d i m in ia tu ra

86

A kere szte se k K o n sta n ip à p o ly fa la it ostrom oljàk. XIV. szá za d i m iniatúra

hájára a keresztet, a gyozelem korabeli jelképét. így kezdödött a csaknem 200 évig tarto európai tébolyultság: a nyolc keresztes hadjárat (1096—1270). E lsôként a francia és a ném et parasztok szinte teljesen fegyvertelen és élelem nélküli osztagai kerekedtek fel 1096-ban a távoli Jeruzsâlem be. Elsô keresztes hadjárat (1096-1099)

jş

Második keresztes hadjárat (1147-1149)

London

Harmadik keresztes hadjárat (1189-1192)

Párizs

ğo>\ !

/

/ _

^

: İS / /

NÉMET " BIRODALOM

!"

A ':

_____Negyedik keresztes hadjárat (1202-1204)

'

K orzika f

lë n s tp n tin â p o ly

f ' 'Róma

/ e

Szardínia

( i

'•d—

J

<0¡ 'f e

< Kere

îk àllam a

_______ A _

^ 6 /G E R

I

C ip ru s jd F X

* o Jeruzsâ lem

A leg fo n to sa b b keresztes ha d jà ra to k

87

A keresztesek 1099-ben kifosztják Jeruzsálem et. K ózépkori miniatúra

U tkózben raboltak és gyilkoltak, áldozataik fóleg a m ás hitet valló zsidók voltak. A k eresztesek sorsa v ég zetesn ek bizonyult. A bizánci császár gyorsan átszállíto tta óket a B o szp o ru sz-szo ro so n K is-A zsiába, ahol a szeldzsukok szinte m indegyikójüket lem észárolták. H am arosan jól felfegy v erzett lovagok in d u ltak K is-A zsiába. A keresztes lovagok 1099 nyarán b etórtek Jeruzsálem be, ahol borzalm as vérfíirdót rendeztek.

kf *3

I s £

Id

• XIII. sz. Részlet Nikita Honiat kózépkori bizánci krónikás elbeszéléséból Jeruzsálem keresztesek általi kifosztásáról 1204-ben Nem tudom, miként kezdjem el, és hogyan fejezzem be m indannak a leírását, am it ezek a gyalázatos em berek m üveltek. Ó, szóm yüség! A szentek képeit szem érm etlenül m egtaposták. Ó, gyalázat! A szent vértanúk ereklyéit szemétdom bra vetették!... A kadtak olyanok, akik szétvágták a drága kelyheket; díszeiket a kebelükbe rejteíték, a serlegekbol pedig úgy ittak, m int az asztali kupákb ó l... A fotem plom (Szent Szófía székesegyház) kirablásáról szóló elbeszélést m ég hallgatni sem lehet m egindultság nélkül. A drágakovekkel ékesített és rendkívüli szépségü szent analogionokat m iszlikbe aprították, és darabjaikat egym ás kózott elosztották a tóbbi csodálatra m éltó tárggyal egyetem ben... Ha valaki szembe m ert szállni velük, vagy nem teljesítette a kérésüket, akkor azt késsel ledofték; nem akadt em berfia, aki ne sírt volna azon a napon. Az útkeresztezódésekben, a sikátorokban, a tem plom okban m indenütt jajveszékeltek és sírtak, zokogtak, keservesen sira.ikoztak, a férfíak kiáltoztak, a nók sikoltoztak; lépten-nyomon fosztogattak, p^ áználkodtak, foglyokat ejtettek, barátokat szakítottak el egym ástól... 1. Hogyan viselkedtek a keresztesek az elfoglalt K onstantinápolybar? 2. M iben nyilvánult meg a képm utatásuk és szentségtórésük? A n a lo g io n —m agas, felfelé dom borodó felületü asztal a tem plom okban, am ely m ellett állva olvasták az istentiszteleti kónyveket, vagy am ire a szentképeket állították.

88

A XII. sz. elejere a k eresztesek hüberüri vârakkal epitettek tele Sziriât es Palesztinât, több âllam ot letesitettek, am elyek közül a Jeruzsâlemi K irâly sâg v o lt a legnagyobb. Ezzel veget ert az elsö keresztes hadjârat (1 096-1099). A XII. szâzadban a francia es a nemet k irâly âllt a m âso d ik keresztes hadjârat (1147—1149) elere. A tehetseges Szaladin hadvezer irânyitâsa alatt âllö szeldzsuk törökök Kis-Âzsiâban teljesen szetvertek a hadjârat resztvevö it. A h arm adik keresztes hadjârato t (1189—1192) a mâr m egöregedett I. (R ötszakâllü) Frigyes, a szegeny es bosszûâllö termeszetü II. Fülöp  gost francia kirâly, a bâtor I. (O roszlânszivü) Richârd angol kirâly vezette. A vezerek h am aro san ö sszev esztek , ezert a hadjârat kudarcba fulladt. A negyedik k eresztes h ad jârat (1202—1204) resztvevöi nem a kereszteny egyhâzat vedelm eztek, h a­ nem ü to n âllo h aram iâk n ak bizonyultak. H ogy kedvere tegyenek a velencei kalm âroknak, nem a m uzulmânok, hanem a kereszteny Bizânc ellen harcoltak. Elöbb a B alkânon kifosztottâk a keresztes hadjâratban reszt vevö m agyar kirâly Zara nevü vârosât, m ajd ostrom m al bevettek es te ljesen k irab o ltâk K onstantinâpolyt, ahol öriâsi m eszârlâst is rendeztek. A XIII. szâzadban m eg nehâny, keves sikerrel jâ rö keresztes hadjâratra került sor (az utolsöt 1270ben szerveztek). E uropa csak ezt követöen eszm elt fel. A pâp âk üjabb keresztes h ad jârato k ra vonatkozo felhivâsai süket fıilekre ta-

H azateres a keresztes hadjâratböl. K. L essig festm enye. XIX. sz. M ilyen hangulatban ter haza a keresztes lovag? M ilyen a csatalö kedve?

89

Sakkjáték. XIII. sz. A sakkot a keresztes lovagok hozták Európába. E m lékezzetek vissza, honnan szárm azik ez a nagyszerü já té k !

laltak. Idokozben p edig a szeldzsukok keleten fokozatosan v isszaszereztek a k eresztesek altal elhoditott birtokaikat. M ilyen haszna szarm azo tt E uropanak es a K eletnek a k eresztes hadjaratokbol? E lpusztult tobb szazezer em ber, o riasiak voltak a vesztesegek, es am i a legszom orubb, raszoktatta a h iib eru rak at arra, h o g y b arm ily en h ab o ru t a „szent” je lzo v el illessenek. E gyes to rten eszek szerint a hadjaratok reven kolcsonosen gazd ag o d o tt az europai es a keleti kultura, m asok szerint viszo n t a kulturalis csere a keresztes hadjaratok nelkiil is m egtortent volna. A keresztes had jarato k elp u sztito ttak Bizancot es szam ottevo m ertekben m egnoveltek Velence es F ranciaorszag befolyasat, eltavolitotta egym astol a kereszteny N yugatot es a m uzulm an K eletet.

M in d e n tu d ó k n a k E u ró p á b a a k e re s z te s e k h o z tá k m a g u k k a l a s a k k já té k o t. A já té k b a n h a s z n á la to s s a k k -m a tt k ife je z é s a p e rz s a n y e lv b e n a z t je le n ti: a k irá ly h a lo tt. A z e g y h á z g o n d o s k o d o tt ro la , h o g y a z e le fá n tn a k v a g y fu tó n a k n e v e z e tt s a k k fig u ra a p ü s p ó k n e v e t k a p ja . Ily m ó d o n a k ó z é p k o ri já té k a m a g a m ó d já n tü k ró z te a z á lla m b e re n d e z k e d é s é t is.

K ív á n c s ia k n a k 1 2 1 2 -b e n F ra n c ia o rs z a g b o l e s N e m e to rs z a g b o l h o z z a d h a s o n lo koru fiu k e s la n y o k e z re i in d u lta k k e re s z te s h a d ja ra tb a . E rre n e h a n y kis k o ru p re d ik a to r b irta ra o k e t, a k ik e lh ite tte k a g y e re k e k k e l, h o g y o k m eg n e m h a ra g ito tta k m a g u k ra Is te n t, e z e rt k o n n y e n m e g s z a b a d ith a tja k a z U r s irja t. A g y e re k e k e t fu to tte a va g y , h o g y b o s s z u t a llja n a k a m u z u lm a n o k o n e d e s a p a ik e rt, a k ik a z e ls o k e re s z te s h a d ja ra to k b a n e s te k el. A fra n c ia k ira ly e s a p a riz s i p a p o k h ia b a is p ro b a lta k jo b b b e la ta s ra b irn i a g y e re k e k e t. E g y ik u k s e m g o n d o lt a rra , h o g y a n ju t el P ale s z tin a b a a F b ld k d z i-te n g e re n k e re s z tu l. A z t h itte k , a te n g e r k e tte v a lik m a jd e lo ttu k ... A g y e rm e k e k k e re s z te s h a d ja ra ta n a k s o k re s z tv e v o je m e g u tk o z b e n e lp u s z tu lt a k im e ru lts e g to l v a g y v a la m ily e n b e te g s e g b e n . K e t k a p z s i k a lm a r to b b e z e r g y e re k e t a h a jo ja ra c s a b ito tt, a z a frik a i A lg e ria b a s z a llito tta e s a m u z u lm a n o k n a k ra b s z o lg a k g y a n a n t e la d ta o k e t. A z t a k e v e s e t, a k ik n e k s ik e ru lt m e g m e n e k u ln i, o tth o n k ig u n y o lta k . A z e g y h a z a g y e rm e k e k ilye n s u ly o s k o v e tk e z m e n y e k k e l ja ro m e g g o d o la tla n s a g a t a s a ta n m u v e n e k te k in te tte .

90

A s z e rz e te s s e g . K a to lik u s re n d e k A X -X V . szazadban a fellazu lt fegyelm u, regi kolostori egyesiilesektol valo elh ataro lo d as je le k e n t a k ato lik u s eg y h azo n beliil tobb tu cat uj szerzetes szovetseg jo tt letre, am elyeket re n d e k n e k neveztek. E zek m indegyike sajat szab a lyza tta l (regulaval) rendelkezett. A rendet a m agiszter (nagym ester) vagy a rendfonok iranyitotta, akit a papsag v alaszto tt m eg es a papa hagyott jo v a. T obbfele rend letezett. E gyeseknek faluhelyen vagy a varosban volt a szekhelye, m asok v an d o r eletm odot folytattak. R e n d — m eg h atarozott szabalyzattal ren d elk ezo szerzetesi vagy lovagi szerzetesi k ato likus kozosseg. R eg u la (szabalyzat) - azoknak a szab alyoknak az o sszessege, am elyek szerint a szerzetesek eltek.

Ism erkedjiink m eg azokkal a legnagyobb befolyassal biro katolikus rendekkel, am elyeknek U krajna teriileten is voltak kolostoraik. Egyikiik a bences vagy B enedek-rend, am elyet 530-ban alapitott N ursiai Szent B enedek. E rend szabalyzata azt kovetelte a szerzetesektol, hogy eletuket im adkozassal toltsek, legyenek alazatosak es dolgozzanak.

ki >3

I ■g

£

• V—V I. sz. R eszlet S zent B en ed ek n ek a n io n o sto ri elet m egszervezesere vonatkozo R eg u lajab o l A m onostort... ugy kell epiteni, hogy m inden sziikseges dolog, m int a viz, malom , kert es kiilonfele miihelyek a m onostoron beliil legyenek, hogy a szerzeteseknek ne kelljen kint csatangolniuk, ami lelkiiknek nem eppen valik iidvere. 1. M ivel kellett foglalkozniuk a bences szerzeteseknek? 2. Szerinted a Regula m iert tiltotta meg a szerzeteseknek, hogy elhagyjak a kolostort?

A bencesek peldat m utattak m unkaszeretetbol a tobbi rendbeli szerzetesnek, bar nem m indenki kovette a peldajukat. E geszeben veve a kolostorok elosegitettek a gazdasagi elet fejlo d eset a k o zep k o ri E uropaban. A szerzetesek hoztak letre a hires szoloiiltetvenyeket B urgundiaban (F ranciaorszag) es a R ajna v o lg y eb en (N em etorszag). M egism ertettek az europaiakkal az oszibarackot, a sargabarackot, a kortet, a szilvat, a kanyabangitat, a koszm etet, a diot (az angolokkal az alm at), sok zoldseget es gyogynovenyt, m eghonositottak a m eheszkedest, m eg terem tettek a sely em g y artas alapjait. Sok kolostort epitett E uropa-szerte a ciszterci rend, am elynek alapitoja a m asodik

Szent Ferenc a m adaraknak predikal. Giotto festom uvesz freskoja az assisi Szent Ferenc templomban. XIII. sz.

k eresztes h ad járat m egszervezöje, C lairvaux-i Szent B em át alapitott. Ez a rend igen n ag y g azd a g sá g ra tett szert. Egy itáliai k alm ár F erenc nevü fía alapította a fe r e n c e s rendet. A ferencesek a k ô n y ôrületességet és minden élô n ek a szeretetét hird ették . M egpróbálták a lehetetlent: össze akarták békíteni az em bert a term észettel, a gazdagot a nincstelennel, a szegényt a szegénységgel. A ferencesek vándor életm ódot folytattak és elszántan harcoltak az e retn e kség ellen. 1215-ben S p an y o lo rszág b an egy D om inicius (D om onkos) nevü szerzetes m egalapította a d o m o n ko s (dom in ik á n u s ) rendet, am elynek jelk ép e a tüzet köpö kutya (a nép kôrében a dom inikánusokat az Ú r kutyáinak — D om ini canes —nevezték). A rend harcolt az e r e tn e k e k ellen, terjesztette a katolicizm ust. A dom inikánusok a kôzépkori egyetem eken tanítottak, kolostoraikból bíborosok, söt pápák is kikerültek. E r e tn e k s é g — a kato lik u s dogm ákkal szem b en álló n ézetek, am elyek tagadják az egyház alapvetö tan ait és szervezeti form áit. E r e tn e k — az eretnek tanok követöje.

A szabályzat m egkövetelte, hogy a ferencesek és a dom inikánusok szegénységben éljenek, de kolostoraik a leggazdagabbak lettek Európában. A keresztes hadjáratok idején papi-lovagi rendek jö ttek létre, am elyeknek a tagjai fogadalm at tettek, hogy szegénységben élnek, harcolnak a „keresztény hit ellenségei ellen” . A m íg m ás rend szerzetesei életüket im ádkozással és m unkával tô ltô tték , ad dig a p ap i-lo v ag i ren d tagjai harcoltak. Ok voltak az ispotályosok (a jeru zsálem i ispotályok —a betegek és az elesettek m enhelyei —szerzeteseit egyesítette), a tem plom osok rendje, am elynek közp o n tja Jeruzsálem ben jö tt létre az egykori zsidó király, Salam on tem plom ának helyén, a teu tonok (vagyis a ném etek) rendje stb. A z ispotályosokat késobb m áltai lo v agrendnek kezdték nevezni, m ert âtköltöztek M álta szigetére.

A p á p ai h a talo m a X II—X III. s z á z a d b a n A X II—X III. században a pápaság olyan hatalm as lett, hogy az európai uralkodókat szinte a vazallusainak tekintette. III. Ince pápa a X III. század-

ban harom kiralyt — a nem etet, a franciat es az angolt - kozositett ki az egyhazbol. Ez a gyakorlatban azt je len tette, hogy az egyhaz m egengedte alattvaloinak az engedetlen u ralkodok m egfosztasat hatalm uktol. A p apak k o zrejatszo ttak az arabok S panyolorszagbol torteno kiiizeseben, tam ogattak a nem et lovagok tam adasat a szlavok es a b altiak ellen. A papaknak a legtobb gondot a nem et csaszarok okoztak, akik m akacsul igyekeztek folebiik kerekedni. Ebbol az eroprobabol a papak keriiltek ki gyoztesen. IV. Ince papa a XIII. szazad derekan kikozositette az egyhazbol es m egfosztotta hatalm atol II. F rigyes nem et csaszart. A papaknak koszonhetoen a Szent R om ai B irodalom (igy neveztek ak k o r a nem et allam o t) kiilonallo fejed elem segekre hullott szet).

ince PaPa- Raf ael festm enye. XVI. sz.

A k o ze p k o ri e re tn e k s e g . A z in k v izic io A z egyhaz nagyon m eggazdagodott. A fopapsag (piispokok, apatok) fenyiizoen eltek, a v ilagiaknak pedig a szegenyseget hirdettek. Ez sok em berben ellenszenvet ebresztett. • XII. sz. R eszlet a piispokok visszaeleseit leleplezo beszedbol Az egykori szerzetes... egyhazm egyet kapott... Ket ev elteltevel ugy meghizott, mint egy falank diszno. Egykoron beerte a kolostor forrasanak vizevel, m ost viszont annyi bort vedel, hogy ugy fektetik reszegen agyba. Majd egyszer csak azt latjak, hogy ezrevel ozonlenek a rokonai, mondvan: en a piispok rokona vagyok, en a csaladjahoz tartozom . Egyikojiikbol a piispok kanonokot, a m asikbol penztam okot csinal. Aki pedig regota szolgal, az hoppon marad. 1. M ivel vadolja a piispokoket a leleplezo sorok szerzoje? 2. H itelt adhatunk-e feltetel nelkiil a leirtaknak?

A z egyhazi renddel elegedetlen szem elyek szep szam m al akadtak a papsag soraiban is, nem beszelve a p o lg arokrol es a parasztokrol. Sokan ugy lattak, az egyhaz szetziillott, a papok a m aguk szaja ize szerint m agyarazzak a B ibliat a vilagi em bereknek. A z is szoba keriilt, hogy bizonyos bibliai torten etek et m askeppen kell m agyarazni. A Szentiras tetszoleges m odon torteno m ag y arazasat az egyhaz eretneksegnek, istenkarom lasnak tekintette. A z egyhaz, am ikor rajott, hogy az eretnekseg ellene iranyul, az allam hatalom segitsegevel vette fel ellene az adaz harcot. H ogyan tette ezt? H ittu d o so k at k eszitettek fel, akik nyilvanosan hirdettek az eretnek tanok teves es karos m ivoltat. A z egyhaz idonkent helyesnek ism erte el az eretnek tanokat, am ivel v eszelyesse tette azokat onm aga szam ara. M egtortent, hogy m ag ly ara kiildve orokre elh allg attattak az eretnekeket.

93

A z elh arap ó zo tt eretnek tanok sok v áro slak ó t, p araszto t, lo vagot m egfertóztek. A z eretnek m ozgalm ak eseten k én t n em csak az egyházi prédik áto ro k , h an em a h ü b éru rak ónkényeskedései ellen is irányultak, parasztfelk elések b e torkollottak. Az egyház szám ára a legveszélyesebb volt a katharok (tiszták) vagy albigensek (Albi dél-franciaországi város, eg y k o ri k o zp o n tju k nevéból) X II-X III. sz. mozgalm a, am ely elterjed t Franciaországban, Itáliában, Angliában, Eszak-N ém etországban, és átfogta csaknem egész Európát. A katha­ rok (albigensek) nem értettek egyet a keresztény tanok tóbb tézisével, állhatatosak voltak eretnek nézeteiket illetoen, am elyekért feláldozták életüket. A m egrém ült egyházi hatalom keresztes had járato t h ird etett és külónleges ítéló testü letet — in k v izíc ió t — állíto tt fel az albigensek ellen. A keresztesek azt a pápai h ely tartó i taA z inkvizíció itélószéke. n ácso t k o v ették , m iszerin t „Isten P. Berruguete festm énye. XV. sz. dóntse el, ki az eretnek, és ki nem az” . F igyelm ük senkit sem került el. L anguedoc francia m egyében szinte a teljes lakosságot kiirtották. N em tétlen k ed ett az inkvizíció sem . C supán Tom ás de T orquem ada spanyol ink v izíto r tobb ezer eretn ek et küldótt m áglyára. • XIII. sz. Részlet Heisterbachi Cézár „Az albigens eretnekség” címü müvéból Az albigensek... két óselem et (principia) vesznek fel: egy jó és egy gonosz Istent, vagyis az ordogót, aki szerintük m egterem tett m inden testet, míg a jó isten minden lelket... Tagadják azt, hogy a testek feltámadnak; nevetnek azokon a jótétem ényeken, m elyeket az élók a holtaknak m egadnak, haszontalan dolognak tartják a tem plom ba járást vagy az im ádkozást a tem plom ban... Elvetik a keresztelést... 1. Szerinted m iben külónbóznek az albigensek nézetei az egyház tanításától? 2. Jelentettek-e veszélyt az albigensek az egyházra nézve?

A zonban nem sikerült teljesen elfojtani az eretnek m ozgalm akat.

S ze m tó l s ze m b e A n a g y in k v iz íto r, T o m á s d e T o rq u e m a d a ( 1 4 2 0 -1 4 9 8 ) (d o m in ik á n u s s z e rz e te s , a b íb o ro s u n o k a te s tv é re ) k iv á ló é rte le m m e l, ó riá s i e n e r-

94

g iâ v a l m e g â ld o tt, k e g y e tle n , a k a to lik u s h it m e lle tt a v e g s ö k ig e lk ö te le z e tt fe rfiû v o lt. A s p a n y o l u ra lk o d ö k a t râ b irta , h o g y e b re s s z e k ü jra a z â lla m o n b e lü l a z in k v iz ic iö t. N e m c s a k a z e re tn e k e k e t e g e tte e l, h a n e m a z o k a t a k ö n y v e k e t is, a m e ly e k e t v e s z e ly e s n e k g o n d o lt a z e g y h â z ra n e z v e (e g y e b e k m e lle tt m e g s e m m is ite tte a h e rc e g n e k , a k irâ ly fiâ n a k a k ö n y v tâ râ t is). Â lla n d ö a n a z e le te e rt re tte g e tt. O ly a n n e p e s te s tö rg â rd â t ta rto tt fe n n , a m e ly a k a r e g y e g e s z h a d s e re g n e k m e g fe le lt v o ln a .

In k v iz ic iö — az eretnekek ügyeben iteletet hozö

iğ i

Tomâs de Torquemada

egyhâzi birosâg.

A z e g y h â z a X IV -X V . s z â z a d b a n A X IV -X V . szâzadban a kirâlyi hatalom nagyon m egerösödött, es âtvette a helyi egyhâz ellenörzeset. IV. (Szep) F ülöp francia kirâly a pâpai szekhelyet R öm âböl A vignonba helyezte ât. A pâpâk „avignoni fogsâga” csaknem 70 evig (1309—1377) tartott. A pâpavâlasztâs rendjet m eg a X III. szâzadban m egvâltoztattâk, hogy a vilâgi hatalm ak ne av atkozhassanak bele a v âlasztâsok m enetebe. A pâpavâlasztâsra összegyült bib o ro so k at etlen-szom jan bezârtâk egy nagy terem be, es addig ott tarto ttâk öket, am ig m eg nem âllapodtak a pâpa szem elyet illetöen (a p âpavâlasztâs celjâböl ö sszehivott biborosi gyülest ezert neveztek konklâvenak, „zârt szo bân ak ”). A feladatukat elvegzett bib orosok a kandallöban tüzet gyûjtottak. E nnek a fıistje je lezte, hogy m egvâlasztottâk a p âp ât es ideje gondoskodni a pâpavâlasztökröl is. U gyanakkor sem m i sem tudta m egakadâlyozni, hogy a vilâgi hatalm ak bele ne avatkozzanak a pâpavâlasztâsba. A z uralkodök a korâbbiakhoz

A z avignoni pâpai palota. XIV. sz.

95

hasonlóan a m aguk em berét igyekeztek a trónra ju ttatn i. E nnek az lett az eredm énye, hogy a XIV. sz. végén - a XV. sz. elején, csaknem 40 éven keresztül E urópában egyszerre 2—3 pápa volt (a folósleges pápákat ellenpápáknak nevezték). A p ápák sem m iféle p o zitív v álto zást nem akartak az egyház szerkezetében. Ez sokakat felh áb o ríto tt E urópában, a X V I. században pedig tóm eges pápaellenes m ozgalm akat szült. Ily m ódon a kózépkor alkonyán a pápaság elveszítette egykori hatalm át.

E L L E N Ó R IZ D M A G A D ! 1. Kit tekintett az egyház eretnekeknek? M iért és hogyan harcolt ellenük az egyház? 2. M iért és hol jóttek létre a katolikus rendek? Szerinted m iben hasonlított és m iben külonbozott a bencés, a ciszterci, a ferences és a dom inikánus rend? 3. M ikor és m ilyen célból jottek létre a papi-lovagi rendek? M iben külónboztek a szerzetes rendektol? 4. Sorold fel a keresztes hadjáratok okait! Hol kell ezeket az okokat keresni: keleten vagy nyugaton? Mi volt e hadjáratok oka? 5. Hogyan értékelik a torténészek a keresztes hadjáratok eredm ényeit? 6. M iért kezdett hanyatlani a pápaság intézm énye a XIV—XV. században? M iben m utatkozott meg a hanyatlás?

2. §. N Y U G A T -E U R Ó P A K U L T Ú R Á J A A K O Z É P K O R B A N A k o ra k ó z é p k o r k u ltú rá ja

K o lo sto ri iskola. X. szá za d i m in ia tu ra

96

A N yugatróm ai B irodalom pusztulását kóvetóen a N yugat a hanyatlás és a barbárság sótét k orszakába süllyedt. Ezt kisebb részben a b arb ár hódítások, nagyobb részben pedig a lakosság kórében kialakult bizo n ytalan ság és kózóny okozta. A z em berek sem nem m ertek, sem nem akartak szem beszállni az élet m egpróbáltatásaival. U g y an ak k o r az V —V II. sz. ku ltu rális h an y atlása id eig len es je le n sé g n e k b izonyult. K ialakulóban v olt az új, az antiktól eltéró európai kultúra, am it kózósen terem tettek m eg a górógók, róm aiak, kelták germ ánok, szlávok és m ás népek. A z esetenként nagyon is eltéró ku ltú ráju k a kereszténységnek kószónhetóen, am ely m aga is valam iféle kultúrává vált, egyetlen euró­ pai k u ltúrává olvadt óssze.

A z egyház egyszerre ôsztônôzte és gátolta az európai k ultúra kialakulását. A békébe és a nyugalom ba v etett h itet sugalm azta az em bereknek, ugyanakkor küzdott az antik tobbistenhit ellen, szigorú cen zú rá t vezetett be, am ivel csaknem feledésre kárhoztatta az antik világot. Ezirányú torekvéseiben tám ogatta az állam is. C enzúra —a szépirodalm i alkotások vagy tudom ányos m üvek állam i vagy egyházi ellenórzése.

• XIV. sz. Részlet IV. Károly német császárnak a cenzúra bevezetésére vonatkozó rendeletéból ... A nép nyelvén írott konyvnek, úgyszintén a ham is tanok és prédikációk terjesztésére alkalm as értekezések és prédikációk... elkoboztassanak mind a fehér, mind a fekete papságtól (vagyis a papoktól és a szerzetesektól), de fóleg a világi em berektól, annál is inkább, mert a világiaknak... az egyház regulái értelmében még a nép nyelvén sem szabad sem m it sem olvasni az Irásból, hogy a helytelen értelm ezés miatt ne kísértse meg óket az eretnekség és kísértés bünébe ne essenek. 1. Mivel indokolta IV. Károly a cenzúra bevezetésének szükségességét? 2. Szerinted m iként hatott a szabad gondolkodás, valam int a kultúra fejlódésére a cenzúra bevezetése? 3. Szerinted m iért félt az egyház és az állam az eretnek tanoktól?

A V III. században újjászületoben volt N yugat-E urópa kulturális élete, ami sok tekintetben N agy K árolynak koszonhetó. B ár m aga félig analfabéta v olt (csak olvasni tudott, ím i nem ), m égis tisztában v olt vele, hogy tanult segítók nélkül nem boldogul, ezek tanítását pedig csak az egyház vállalhatja m agára. P arancsba adta, hogy a püspôki székhelyeken és a kolostorokban nyissanak iskolákat a klérus és a világi em berek gyerm ekei szám ára. • VIII. sz. Részlet Nagy Károlynak az „Általános oktásról” szóló parancsából Szervezzenek iskolákat, ahol megtanítják a fiúkat olvasni. A kolostorokban a zsoltárokat, a kottákat, a tem plomi énekléshez szükséges kônyveket és a szám tankonyveket, a gram m atikákat és az istentiszteleti kônyveket ki kell javítani. Gyakorta m egesik, hogy valaki emberfia Istenhez akarván im ádkozni, rosszul imádkozik a kijavítatlan konyvek miatt. És ne engedjétek meg, hogy a fíaitok olvasás vagy irás kozben megrongálják a kônyveket. Ha át kell másolni az Evangéliumot, a zsoltárok kônyvét vagy az im akônyvet, akkor ezt a m unkát érett férfíemberek végezzék el illó buzgósággal. 1. Miért parancsolta meg Nagy Károly, hogy írják át a kônyveket? 2. Miért nem engedte meg, hogy e m unkát a tanulók végezzék el?

^

N agy K ároly parancsba adta, hogy dolgozzák ki a B iblia egységes latin nyelvü szovegét, valam int készítsenek szép betüket az átm ásolásához. (ebbol az idoból szárm aznak a mai nyom dai betütípusok is). A k olos­ torokban m ásolóiskolák és konyvtárak nyíltak, ahol a keresztény szovegeket m ásolták, illetve órizték. A kézírásos egyházi kônyveket arannyal,

97

K dnyvm asolo. X. sza za d i m in ia tu ra

A z E vangelium . F olians. X. sz.

N y ito tt E vangelium . X. sz.

elefantcsonttal es dragakovekkel d iszitett b o ritotablaval ellatott pom pas fo lia n s o k form ajaban allitottak elo. E konyvek lapjait gyonyorii m in ia tu ra k ekesitettek. E m le k e zz v is s za , hoi jo tte k letre az elso ko n yvtarak ! M ilyen k o n y v e k e t o rizte k eze k b e n a k o n y v ta ra k b a n ?

N agy K aroly koraban az oktatas kozpontja az aacheni udvari a ka d em ia lett, ahol a N yugat legkepzettebb szem elyei dolgoztak. K oztiik v olt brit A lcuin (A lbinus) is, aki azt jav aso lta, hogy ne csak hittant, hanem irasolvasast es filozoflat is tanitsanak a gyerekeknek. F o lia n s — nagym eretii vastag konyv. M in ia tu ra - festett kep, kezdobetii vagy egyeb disz a kozepkori keziratokban. A k a d e m ia — felsofoku tudom anyos vagy oktatasi intezm eny.

A lcu in — a z a a ch en i aka d em ia tanara. X. sza za d i m in ia tu ra

98

N em feled k ezett m eg N agy K aroly az epiteszet, foleg a tem plom epiteszet fejleszteserol sem . E p ito m esterei tobb m int 300 p alo tat, szekesegyhazat es k olostort em eltek. A hatalm as tem plom ok, falaikon a kiralyok es a papok kepeivel nem csak szem et gyonyorkodtetoek voltak, hanem a vilagi es az egyhazi hatalom d icsoseget is hirdettek. N agy K aroly halala utan a haboruk, a huberi to rzsalk o d aso k es a p o litikai ziirzavar kozepette m egkezdodbtt az iskolak bezarasa. A vilagi kulturalis elet faklyaja csaknem kihunyt. A ku ltu ra v isszahuzodott a kolostorok falai m oge. A torteneszek a IX -X . szazadot ^ „a kulturalis h allg atas” koranak neveztek el.

A hit és az é rte lem h arca A közepkori em ber vallâsos vilâgnezetü volt, a v ilâgot vallâsi alakok es fogalm ak segitsegevel ertelm ezte. A lig akadt olyan em ber, aki ketsegbe vonta volna, hogy m indennek a kezdete es vege az isten. C sak arröl folyt a vita, hogy isten m ikeppen ism erhetö meg: a hit vagy az ertelem reven. E gyesek ûgy veltek: csakis a hit âltal, m ondvân, isten m indenfele tudâs h elyett kinyilatkozott az em bem ek, tehât azoknak, akik a bibliât tanulm ânyozzâk, nines szükseg sem m ifele tudâsra, m ert e nelkül is a bölcsek bölcseve vâlnak.

kİ >3

İ £

kî

• VI. sz. Részlet C assiodorius róm ai író és po litik u s „A z isteni és em beri tudom án y o k ta n u lásáró l” címü konyvébol Tudnunk keli, hogy az értelem nemcsak a tudom ányokból szárm azik, és hogy isten azt ruházza fel abszolút bolcsességgel, akit akar. M ert ha a jó megismerése csak a tudom ányoktól függene, akkor az, aki a tudom ânyokat nem ismeri, nem lehet abszolút bölcs. De mivel sok írástudatlan em ber megismeri az igazságot, és az isteni kinyilatkoztatás révén igaz hitre tesz szert, mert kétségtelen, hogy isten azzal ajándékozza meg a tiszta és nemes elm éjü embereket, amit számukra hasznosnak tart. Mit tekintett Cassiodorius a bólcsesség forrásának?

M egálljunk, vélekedtek m ások, miért ruházta fel akkor isten értelem m el az embert, ha csak az isteni kinyilatkoztatásra tám aszkodhatunk? A m ennyiben beérjük a hittel, akkor a továbbiakban is szám talan ostobasággal és ellentm ondással találkozunk a teológusok m üveiben (így vélekedett egyebek között az egyik kim agasló kózépkori filozófus, Pierre A bélard is). A m egism erés alapja csak az értelem lehet. Ahhoz, hogy higgyünk, m eg kell értenünk a dolgokat. Akadtak olyan tudósok, akik nem estek végletekbe, és össze akarták b ékíteni a hitet és az értelm et. Egyebek m ellett k ô zéjü k ta rto zo tt a Spanyolországban élt arab filozófus, Averroes is. Ö úgy tartotta, hogy a hitet és az értelmet külön kell választani. A teológusok foglalkoz^pnak a h it kérdéseivel és hagyják békén a tudományt, a tudósok pedig ne üssék az orrukat a hitbeli kérdésekbe. így lesz jó a vallásnak és a tudom ánynak is. Averroeshez hasonlóan gondolkodó szem élyek voltak Europa más országaiban, elsósorban Franciaországban és A ngliában is. A kozépkorban voltak olyan emberek, akik semmiben sem hittek. A XI. században a N yugat kulturális életében új jelenség tünt fel, a sko la sztika (iskolai filozofla). A skolasztikus tudósok m egpróbálták tudományosan igazolni a vallási igazságokat, azaz az értelem révén bebizonyítani a bebizonyíthatatlant. A skolasztikusok kedvelték a logikát, és gyakran próbáltak a segítségével abszurd kérdésekre választ találni: uborkává A verroes változhat-e isten, hány angyal fér el egy tü hegyén? X X. sz. rajz 99

O koskodâsukat kesöbb kipellengereztek. U gyanakkor a skolasztikusok sok hasznot is hoztak az euröpai kultürânak. M agas fokra fejlesztettek a logikât, hatâssal voltak a közepkori m üveszet es epiteszet fejlödesere, rendeztek a szövegeket (bevezettek a fejezetekre es a paragrafusokra törtenö tagolâst) stb.

K iv â n c s ia k n a k A z e u rö p a i k ö z e p k o r n e m ta lâ lt v â la s z t a rra a v ita to tt k e rd e s re s e m , h o g y a z e m b e r ö n m a g a a k a ra tâ b ö l c s e le k s z ik -e v a g y is te n i ü tm u ta tâ s s z e rin t. J e a n B u rid a n fra n c ia filo z ö fu s (XIV . s z .) ü g y v e le k e d e tt, h o g y a z e m b e rn e k n in e s s z a b a d v â la s z ta s a , e s ig a z â t a k ö v e tk e z ö p e ld â v a l tâ m a s z to tta a lâ . H a e g y s z a m a ra t e g y fo rm a tâ v o ls â g ra â llitu n k ke t n y a lâ b s z e n a k ö ze , a k k o r a s z a m â r e h e n fo g h a in i, m e rt n em tu d ja e ld ö n te n i, m e ly ik b ö l e g y e n . A z e m b e r, Is te n n e k k ö s z ö n h e tö e n , ily e n h e ly z e tb e n o k o s a b b a n jâ rn a el. A „B u rid a n s z a m a ra ” k ife je z e s s z e le s k ö rü e n e lte rje d tte v â lt. Îgy e m le g e tik a z t a s z e m e ly t, a ki re n d k iv ü l h a tâ ro z a tla n .

S k o la sztik a — közepkori fılozofiai irânyzat, am ely a vallâsi vilâgnezet tudom ânyos m egalapozâsât tüzte ki celjâul. L o g ik a — a gondolkodâs törvenyeinek, form âinak tudom ânya.

A X II. szazadban m egnott az erdeklodes az antik szerzok, elsosorban A risztotelesz m iivei irant. A z egyhaz kezdetben iildozott m indenkit, akik e m iiveket olvastak, m ajd kesobb ugy dontott, hogy A risztotelesz kovetkezteteseit beepiti a katolikus hittanba. Ezt a m unkat a X II—XIII. szazadban ket egyhaztudos, A lbertus M agnus es A quinoi Tam as kezdte el. A z utobbi bebizonyitotta, hogy az igazsag m egtalalhato m ind a B ibliaban, m ind a tudom anyokban. Ezek a nezetek kepeztek a katolikus hittudom any alapjat.

T u d o m â n y o s es m u v e lö d e s i k ö z p o n to k A z euröpai k ö zep k o r az antik vilâgböl vette ât az iskolarendszert, de gazdagitotta es az ûj feltetelekhez igazitotta. A közepkorban elkülönülten m üködtek az egyhâzi (kolostori es szek eseg y h âz b eli) es a v ilâg i iskolâk. U többiakban a hüberurak, vâroslakök, papok, m ödos p araszto k gyerm ekei tanultak. A z iskolâkban a het szabad m üveszetet —n y elvtant (az összes tudom âny anyjânak tek in tettek ), retorikât (szönoklattant), d ialek tik ât (igy neveztek a logikât), aritm etikât (szâm tan), m ertant, csillag âszato t (a vilâgeg y etem fele p ite se rö l szölö tudom âny) es zenet — oktattâk. Tanöra. XIV. szâ za d i m irıiatûra

100

A z oktatas egeszen a keso kozepkorig latin nyelven folyt, es csak a XIV. szazadban tertek at a kiilonbozo nepek nyelveire. A z iskolaban a gyerekek es a felnottek egy osztalyban tanultak. N agy v olt a szigorusag, a gyerekeknek tilos volt hangosan b eszelgetni, enekelni, jatszani, a legkisebb vetsegert is biintettek. A z iskolasok m aguk kerestek m eg a betevo falatjukat. Vagy valam ily en m ellekkeresetuk volt, vagy koldultak. Ejszakankent egyhazi dalokat enekeltek a varoslakok ablakai alatt. T ulajdonkeppen nem is en ekeltek, hanem iivoltoztek, hogy „kiugrasszak az agybol a tisztes polgart, aki gyorK d n yvta r san m eg akart szabadulni a szom yii ricsajtol egy odavetett darab kolbasz vagy sajt aran” . Az iskolaban a B ibliabol, Szent A goston m uveibol, Justinianus K odexebol tanultak olvasni. A tudast ugy ellenoriztek, hogy tanulo a tanuloval, tanulo a tanitoval fo lytatott disputat. A X III. szazadban a leg nagyobb v aro so k b an az isk o lak felsofoku tanintezm enyekke, e g ye tem ekke (universitasokka) alakultak at. A z elso europai egyetem az italiai B olognaban nyilt m eg (kesobb elism ert jo g tudom anyi kozpont lett).

—

. t

,

}-

Pavia

..

-

•-w y

-

.

Avignon «Bologna Pisa • • Ffcenze

^

Lissza

J____ *

Valencia Sevilla •;

.

7. q,

^

Roma J

ih

—A

E u ro p a leg reg eb b i eg yetem ei

101

A z itáliai Salerno egyetem e orvostudom ányáról, a párizsi egyetem pedig a teológiai o k tatásáró l lett hires. E u ró p áb an 1500-ban m ár kozel 70 tudom ányos és kulturális kózpont m ükodótt. A X IV -X V . században az európai országokban, foleg A ngliában, k o llé g iu m o k a t nyitottak. D isp u ta — szóbeli tudom ányos vita. K o llé g iu m o k — kózép- vagy felsófokú, zárt tanintézm ények. E g y e te m e k — felsófokú oktatási intézm ények, am elyekben ó tvózódik a k ü lónbózó szakterületek szakem bereinek képzése a tudom ányos tevékenységgel.

A kózépkori egyetem eken a kóvetkezóképpen zajlo tt az oktatás. A professzor (tanító) felolvasott a latín nyelvü fóliánsból és m agyarázatokat füzótt a nehezebben érthetó szóvegrészekhez. A tanulók békésen szunyókáltak. A z ilyen tanításnak alig volt haszna, de addig, am íg a XV. sz. elején m eg nem je le n t a kónyvnyom tatás, m ásképpen nem tudtak tanítani, m ert kevés volt és nagyon sokba került a kézzel írott kónyv. A nyom tatott kónyvek elérhetóbbé tették a tudást, és valóságos forradalm at hoztak az oktatásba. A X II. századig foleg csak a kisebb kolostorok kónyvtáraiban tartottak kónyveket, am elyek annyira ritkák és drágák voltak, hogy néha leláncolták óket. K ésóbb hozzájutottak a kónyvekhez az egyetem ek, a királyi udvarok, a nagyobb hübérurak, sót a gazdagabb v ároslakók is. A nagy városokban a XV. században m egnyíltak az elsó kózkónyvtárak.

A m e g fig y e lé s tó l a ta p a s z ta la tig A X III. századig az európaiak elsósorban a B ibliából és a hétkóznapi m egfígyelések révén tettek szert az ism ereteikre. Ennek a tudásnak nem volt tapasztalati alapja, ezért gyakran fantasztikus elem eket tartalm azott. Például az em berek azt hitték, hogy három bálna tartja a hátán a kutyafejü em berek és m ás szóm yek által lakott foldet. Ú gy vélték, hogy a m ennybolt ósszeér a fólddel. V iszont a g azd aság i életnek a m ind ennapi életb en h aszn o síth ató h íteles gyakorlati ism eretekre v olt szüksége. A X III. században, foleg a m echanikában és a m atem atikában, m egjelentek az elsó tapasztalati ism eretek. B ólcsójüknél ott állt R oger B acon neves angol tudós, akit boszorkánym estem ek tartottak. O lyan bátor gondolatokkal rukkolt eló, am iket az egyház eretn ek ség n ek tartott. A zt állította, hogy nem csak a keresztények, haIly e n e k n e k ké p ze lté k e l az eu ró p a ia k a XIV. szá za d b a n egy nem a pogányok tudását is fel lehet haszism eretlen o rszá g lakóit. nálni. E zért aztán nem m eglepó, hogy S ze rin te d honnan vették á t a életének utolsó 14 esztendejét bórtónben k u ty a fe jü e k áb rá zo lá sá t? tóltótte.

102

A kív á n c sisá g leg yö zte a fé le lm e t. X V szá za d i m etszet

• XIII. sz. R észlet Roger Bacon müvébol

U

A tudásnak három forrása van: a tekintély, az értelem és a tapasztalat. Am a tekintély nem elegendö, ha hiányzik belöle az ésszerü bizonyíték... Az értelem egym aga képtelen m egkülönböztetni a szofizm ust (helyesnek feltüntetett téves kôvetkeztetés) az igazi bizonyítéktól, am ennyiben nem tám asztja alá megállapításait tapasztalattal... Annak az em bem ek, aki még sohasem látott tüzet, volt elegendö bizonyítéka arra, hogy a tüz éget, m egrongálja és elem észti a tárgyakat. A lelke ebbe nem nyugodott volna bele, és nem bánt volna óvatosan a tüzzel, amíg bele nem tette volna a kezét vagy valam ilyen éghetô tárgyat, s így tapasztalati úton meg nem gyözödött volna a bizonyítékok helytállóságáról.

i 'g

£

1. M ilyen jelentôséget tulajdonított Roger Bacon a m egszerzett tudásnak? 2. Szerinted kinek a tekintélyére gondolt a tudós, am ikor azt állította, hogy az nem elegendö a világ m egism eréséhez?

M in d e n tu d ó k n a k i»

R o g e r B a c o n a z t á llíto tta , h o g y tu d é p íte n i h a jó t, a m e ly e v e z ö s ö k n é lk ü l ú s z ik , s z e k e re t, a m e ly „h ih e te tle n s e b e s s é g g e l” s z á g u ld , re p ü lö s z e rk e z e te t, a „te n g e r v a g y fo ly ó fe n e k é n ” k ö z le k e d ö c s ó n a k o t. S z á rn y a ló m ü s z a k i fa n tá z iá já n a k s z ü le m é n y e it a X IX - X X . s z á z a d b a n é p íte tté k m e g .

103

M arco P olo. X V szá za d i arckép

A lk im istá k m unka kózben. K ózépkori m in ia tu ra nyom án

A tapasztalati ism eretek fejlódése érdekében sokat tett a kózépkori a lk ím ia , am i B izáncon keresztül érkezett Európába az egyiptom i Alexandriából. A V II—V III. században sokan üzték ezt a m esterséget az arabok által m eghódított országokban, fóleg Spanyolországban. A z alkim ista tudósok a p a n á c e á t és a bólcsek kd vét keresték. Az egyház igen nagy gyanakvással fígyelte az alkim isták kísérletezgetéseit, az anyagok külónbózó arányban való vegyítését és az elegy hevítését. U gyanakkor A lbertus M agnus, A quinói Tam ás, R oger B acon és sok m ás, tóbbnyire arab és zsidó tudós is üzte az alkím iát. A zonban ezek a kísérletek csak csalódást okoztak. G eoffrey C haucer, ,,az angol k óltészet atyja” a XIV. században a kóvetkezóket írta az alkim ista m esterségéról: Ki nem szégyelli a szam ár iát, Csak tanulja ki az alkím iát, S ha sok a pénze, bátracskán elóre; C sapjon fol, s v áljék jó boles belóle. A ranyat ugyan nem csinál soha, És m indegyik kudarcnak sorsosa. (K orm os István fordítása) A lk ím ia - az univerzális gyógyszerek felfedezésére, arany vagv ezüst m esterséges úton való eló állítására tórekvó kózépkori titkos kém ia. P a n á cea - m inden betegséget gyógyító csodagyógyszer. B ó lc se k kó v e — a kózónséges fém (réz és ólom ) arannyá vagy ezüstté való átalak ításának m itikus eszkóze.

104

I

U gyanakkor az alkim ista tudösok sok fontos tudom ânyos felfedezest tettek. H ozzâjârultak a vegyeszet es a kohâszat fejlodesehez. A keresztes hadjâratok idejen gazdagodtak a foldrajzi ism eretek, am iben nagy szerepe volt a vândorkereskedöknek. A X III. szâzadban M arco Polo velencei kalm âr felkereste es erdekesen leirta K inât es K özep-A zsiât. A X IV —XV. szâzadban az utazök m as foldeket is leirtak. Ez lehetöve tette, hogy pontosabb foldrajzi terk ep ek et rajzoljanak, söt elkeszültek az elsö atlaszok is. A közepkori földrajz fejlödese m egterem tette a nagy foldrajzi felfedezesek alapjait.

E L L E N Ö R IZ D M A G A D ! 1. Mi kepezte a közepkori euröpai kultüra fejlödesenek alapjât? 2. M ilyen szerepe volt az egyhâznak az euröpai kultüra letrejötteben? 3. Szerinted mi a közös es az elterö a közepkori es a mai Euröpa oktatâsi rendszereben? 4. Mi az alkim ia? M ilyen szerepet jâtszott a tudom ânyos ism eretek fejlödeseben? 5. Hogyan velekedtek a közepkori tudösok a hit es az ertelem viszonyâröl a vilâg m egism ereseben? 6. Mi a skolasztika? M ilyen szerepe volt a közepkori kultüra fejlödeseben? 7. Szerinted m iben különbözik a tanitâs a mai iskolâkban a közepkoriaktöl?

“ H a llg a , m o n d o k s ze p r e g e t...” E uröpa közepkori irodalm âban fontos helyet foglalt el a hösi eposz, am ely m eg a nagy nepvâdorlâs idejen született. H allga, m ondok szep reget, öröm et es bânatet, ket szep kicsi gyereket. A ucasin s N icolete-et a fiû gyâsz eletet nagy pröbân sereget fenyes arcû hiveert. Szep enek lesz, cso d aszep ... (T risztân es Izolda) Eposz — h ö sköltem eny; nagy terjedelm ü költöi mü. t** A z eposz m egenekelte a hajdanvolt kirâlyok es hösök harcat a keresztenyseg gyözelm eert. E zekben szorosan összefonödott a törtenelm i igazsâg es a kitalâlt elem ek. A közepkor egyik legjelentösebb epikai m üve volt az angolszâsz B eow ulf. Ebben egy fıatal harcos h ö stetteiröl van szö, aki mc

legyózte a rettenetes szóm yeteget, de m aga is elpusztult a sárkány elleni küzdelem ben. A m esébe illó kalandokról szóló lebilincseló m üvek voltak a sa g á k . U gyanakkor a francia R oland-ének és a spanyol C id-ének nem kitalált, hanem valós torténelm i tényekról szám ol be: az elsó N agy K ároly spanyolországi h ad járatáró l, a m ásik S p an y o lo rszág arab o k alóli felszabadításáról szól. Europa kózépkori irodalm ában a legism ertebb volt a N ibelung-ének cím ü ném et—skandináv eposz. H ose, Szigfrid, legyózte a rettenetes sárkányt és m egszerezte a torpe N ib elu n g o k v arázslato s kincsét. A lenyügózó tárgyak kózótt volt egy aranysarok, am ely képes volt a g azdáját gazdaggá tenni. A N ibelung-ének azt sugallta, hogy az em bert az arany teszi naggyá. R ichard W agner ném et zeneszerzó a XIX. században e m ü alapján írta m eg a R ajna kincse, a W alkür, a Siegfried és az Istenek alkonya cím ü operáját. E m lé k e zz v issza az lliá s zra és az O d ü s s zeiára ! H aso n lítsd ó k e t óssze a kó zép k o ri e p o szo kkai!

A nók, a s ze re le m és a b e c s ü le t m e g é n e k ló i A kózépkori európai k ultúra tórténetének egyik fényes lapját a lovagok írták. A zok a lovagok, akiket Isten m egajándékozott ,,a kóltészet m ézével”, epikai m üveikben dicsóítették azt a m érhetetlen odaadást, am it a lovag gyónyórü és nem es hólgye, a világi em ber az egyház, a vazallus a senior iránt tanúsított. A XII. században az A rtúr királyról szóló kelta legendákból jó ttek létre a lovagregények (m ás néven ro m a n co u rto is —udvari regény), am elyek a szenvedélyes szerelm et énekelték m eg. K ülónósen m eghatóan ábrázolja ezt az érzést a kózépkori irodalom gyóngyszem ének szám ító

H ó lg y és lova g ja a lo va g i torna elótt. X III. szá za d i m in ia tu ra

106

L o va g védelm e a la tt alió hólgy. F rancia m in ia tu ra

T risztân es Izolda. Voltak a lovagok között tehetseges költök is (Franciaorszâgban tru b a d ü ro k es tro u v e re k , N em etorszâgban m in n esa n g erek). A lovagköltök m egenekeltek a nöi bâjt es a m aguk gyönged erzeseit a nök irânt. K iderült, hogy a lovag kepes volt a legveszelyesebb höstettre is, csakhogy kedvere tegyen szive (igazi vagy kitalâlt) vâlasztottjânak. A költök nem ileg eltüloztâk a dolgot, m ert a közepkorban azert nem voltak annyira tapintatosak a nökkel szem ben. M ag yarâzd m eg, hogy m ie rt n e v e zik ma tru b a d ü rn a k azt, aki v a la k it vagy v a la m it m eg en ekel!

R o m a n co u rto is (olv. rom an kurtua) — a nyugat-euröpai közepkor irodalm a, a lo v agok szerelm et, b ecsületesseget, h ö stetteit enekelte m eg. S a g â k - a k irâly o k rö l es hösökröl szölö tö rten etek a skandinâv orszâgokban. T ru b a d ü ro k — közepkori del-franciaorszâgi v ân d o r dalnokok. T ro u verek (olv. truverek) - közepkori eszak -franciaorszâgi vândor d al­ nokok. M in n esa n g e rek (olv. m innezengerek) —közepkori nem et vândor dalnokok.

V id a m fic k ö k es m ö k a m e s te re k Euröpâban a közepkori vârosok lettek a m üvelödes központjai. A vârosi irodalom — a verses regenyek, a rövid m esek, a durva trefâk stb. — büvöletbe ejtettek közvetlensegükkel es a lelki âteles hü âbrâzolâsâval. K icsufolta a papsâg k ap zsisâg ât es döreseget, a föurak râtartisâgât, a târsadalm i elet egyeb fonâksâgait. N em a szerelm es lovag volt a központi szereplöje, hanem a talâlekony, vid am fıckö, aki m in d en h ely zetb en feltalâlta m agât. A vâroslakök kedvenc olvasm ânya volt a francia R öka-regeny. Ennek föhösetöl, a talâlekony es ravasz R ökâtöl, am elyben sokan a derek polgârokra ism ertek, m indenki m egkapta a m agâet. A R oka legyözte a bârgyu es verszom jas F arkast, a m arkos, de buta M edve-lovagot, becsapta az

Z so n g lo rö k

Bohöc

G ölyalâb

P o h â rn o k es ig ricek

107

K arneval. XIV. szâ za d i m in ia tü ra nyom àn

F ra n ço is Villon. XV. szâ za d i m etszet

O roszlân-kirâlyt, günyt ü zött a S zam âr-papbôl. M egkapta a m agâét az oktondi népség — a Tyukok, a N yulak, a C sigâk — is ... A X III. szâzadban Ë urôpâban m egszületett a pom pâban tündöklö, vilâgi szinhâzm üvészet, a ka rn evâ l. A szindarabokat zso n g lö rö k adtâk elo, akik tâncosok, énekesek, zenészek, akrobatâk, büvészek, és csak a jô ég tudja, hogy egy szem élyben m ég m ik voltak. G o n d o lk o d j el rajta, m ié rt nézte az e g y h â z fe rd e s zem m el a v â n d o rs zin é s ze k te v é k e n y s é g é t!

K a rn e v â l — töm eges népi m ulatsâg utcai felv o n u lâssal, m aszkokkal, vidâm sâggal. Z s o n g lö r ö k (jongleur) - kôzépkori vândorszinészek N yugat-E urôpâban.

A hol m egjelentek a zsonglörök, azonnal felpezsdült az élet. De nâluk is nagyobb zsibvâsârt csinâltak a vâgânsok, akik bâtran kigû n y o ltâk az em ber gyengeségeit és a târsadalom bajait. Duhaj jô k ed v v el teli dalaikat egész E uropa énekelte. G audeam us igitur! (vigadjunk) kezdetü életvidâm him nuszukat m a is énekli a vilâg diâksâga. A vâg ân so k kôzül k ie m elk e d ett teh etség év el F ran ço is V illon XV. szâzadi francia költö. Élete sorân m aga is sokat nélkülôzôtt és ezért m élyen egyetértett a sorsüldözöttekkel: Item , elfog a szânalom Lâttân hârom csupasz gyereknek, K iket e végakaratom Szegény kis ârvâkként nevez m eg, R ajtuk nyom ât se lâtni m eznek, M ezitelenek, m int a férgek; Ô rôkség nélkül odavesznek Fagyâban az idei télnek. (K àlnoky Làszlô forditâsa) V âgâns — v ândordiâk, vândorénekes a kôzépkorban.

108

N a g y S á n d o r harca a z á lla tem b erek ellen. X III. szá za d i m in ia tu ra nyom án

D a n te és Vergilius Ieszáll a pokolba. G usta ve D o ré m etszete. X IX . sz.

A X IV —XV. szazadban az europai kulturaban friss fuvallatot hozott a kim agaslo italiai kolto es gondolkodo D ante A lighieri (1265—1321) m unkassaga. Isteni szinjatek cim u h alhatatlan m iiveben fenseges kepet festett a vilagm indensegrol, az em ber es a tarsadalom eleterol. D icsoitette a b o lcsesseget es a jo sag o t, az em berbe v etett hitet. A z uj europai irodalom elohirnoke volt G eoffrey C haucer angol kolto, a verbo hum oru es az em beriesseget a kozeppontba helyezo C anterbury m esek szerzoje.

A v ila g k e p A kozepkor em bere nem olyannak kepzelte el a vilagot, m int mi. Az em ber nem erezte m ag at a m in d en seg lak o jan ak , beerte a kozvetlen k o rn y ezetev el, am i azon kiviil esett, azt id eg en n ek es ellen seg esn ek tekintette. A z idot csak hozzavetolegesen h atarozta m eg, a nap allasa vagy a kakas kukoreko lasa szerint, es nem tulajd o n ito tt neki kiilonosebb je^entoseget. M eg a to rten eszek is b eertek olyan hozzavetoleges idom egTOtarozasokkal, m int peldaul „am ikor a nappalok hosszabbak lettek” , vagy am ikor ,,egy bizonyos kiraly u ra lk o d o tf’. K ezdetben az em ber m egvetessel gondolt onm agara es m asokra, m ivel a keresztenyseg term eszettol fogva biinosnek tekintette oket. D e fokozatosan kierlelo d o tt a gondolat, hogy a bun m egvalthato im adsagokkal, bojtokkel es m unkaval. Ettol fogva az em ber tisztelni kezdte onm agat es a m unkat. A ki nem dolgozott, azt m indenki m egbelyegezte. A z em ber dnbecsiilese annyira m egnott, hogy Istent foldi m egtestesuleseben em beri alakban kezdtek abrazolni.

109

A tärsadalm i egyenlötlenseget normälis dolognak tartottäk. Ü gy gondoltäk, hogy m indenkinek be keil em ie a tärsadalomban elfogadott helyevel. A többet akaräs a mäsokkal szembeni m egvetest, a lezülles az em ber önm agäval szembeni igenytelenseget jelentette. A közepkori em ber a vilägon m indentöl feit. Feit betevö falatjänak elvesztesetöl, feltette egeszseget es eletet, felt a tülvilägtöl, hiszen az egyhäz azzal ijesztg ette, hogy m in d en k ire a pokol kinjai väm ak. F elt a farkasoktöl, am elyek fenyes nappal is rätäm adhattak, es rettegett az idegenektöl. A z em ber m indenben az ördög fondorkodäsät velte felfedezni. A XII. szäzadban alakultak A p ü s p ö k es az ördög. ki a het föbünre (kevelyseg, fösvenyseg, M. P a ch e r fe stm e n y e . XV. sz. torkossäg, bujasäg, harag, irigyseg es restseg ) v o n atk o zo elk ep zelesek . M egjelent a bünök ellenszere is: a gyönäs. A z em ber m eggyönt, es utäna ü jra v e tk e z h e te tt... U g y an csak b iztak a S züzanya es a szen tek közb enjäräsäban, akikböl a biztonsäg kedveert igyekeztek m inel többel rendelkezni. A közepkori em ber a jelk ep ek en keresztül ertelm ezte a vilägot. Jelkepül szolgältak bizonyos szäm jegyek, szinek, a kepek stb. Peldäul a b ib o r szin az apäcai m eltösägot, a zöld az iijü säg o t, a särga a gonoszsägot, az aranyszin a hatalm at es u ralk o d äst stb. jelen tette. A közepkorban hittek a jö v ö t m egjöslö älm okban. E gyebkent nem m indenkit erdekelt, hogyan kerülhetik el a pokolbeli kinokat. Sokan voltak olyanok, akiket csak a vigadozäs erdekelt. • Különös dolgok az A rles-i Kirälysäg területen fe; ^ O

A boszorkänyok, az älarcok, vagy jelm ezek az orvosok szerint ejszakai kisertetek, Augustinus szerint pedig demonok. A häzi istenek (lares) is felkeresik ejjelente a häzat, rem lätom äsokat okoznak az alvöknak, m egbontjäk a häzban a rendet, es a gyerekeket egyik helyröl a m äsikra viszik. igy järt kisgyerm ek koräban Um berto arles-i ersek is.

u. 1 llf

1. M iben hitt az Arles-i K irälysäg lakossäga? 2. Szerinted a közepkorban kinek ällt erdekeben az ilyen hiedelm ek vedelme?

„A m ü v e s ze t m a ra d , az e ie t s z a la d ” A közepkori E uröpäban az epiteszet es a m üveszet je len tö s m ertekben az egyhäz befolyäsa alatt ällt. Ennek az volt a m agyaräzata, hogy az eg y häzi ku ltü ra k ö zerth etö es h o zzäferh etö volt, es az eg y h äz adott m egbizäst a legtöbb epület es m üveSzeti alkotäs elkeszitesere.

110

<

Román kori épületek: a speyeri székesegyház, X I—XII. sz.; M aría Laach templom, XII. sz.

Gótikus épületek: A lóweni városháza, XV. sz.; a pá rizsi Notre Dame székesegyház, X II—XIII. sz.

A XI. századig az európai tem plom építészetben a rom án stílus uralkodott. Ez képezte a róm ai b a ziliká k alapját, innen szárm azik a rom án, azaz róm ai elnevezés is. A rom án tem plom alaprajza latín k ereszt alakú volt. Egy ilyen épületnek a falai vastagok, ablakai résszerüek voltak, félk ó r alakú boltívek és ívek, tóm ór oszlopok jellem ezték . K ülsó kinézete eródre em lékeztetett. B a zilik a — h árom hajós nagy tem plom . H osszúkás, n égyszógletü épület, m elynek belsejét oszlopcsam okok kózép- és oldalhajókra osztották. Belsejé b e a fóhajó o ld alfalán lévó ablakon ju t be a fény.

A rom án tem plom belsejét festók által k észített képek díszítették. A falfestm ények legtobbnyire a szenvedés és kifiok szó m y ü je len eteit ábrá-

111

Román kori templom belseje. A speyeri székesegyház. X I—XII. sz. (Franciaország)

Román templom képe Szent Kelemen templomában Taulban. XII. sz. (Spanyolország)

Román szobor. Szent Lázár székesegyház Autunben. XII. sz. (Franciaország)

A laoni gótikus templom belseje. X II—XIII. sz. (Franciaország)

Gótikus üvegablak a tewksburgi kolostorban. XIV. sz. (Anglia)

Ekkehard m eisseni órgróf és felesé g e gótikus szobra. Naum burgi székesegyház. XIII. sz. (Németország)

zolták, m ivel az egyház azt tanította, hogy az em ber csak a szenvedések révén üdvoziil. De ábrázoltak a képek nem keresztény dolgokat is: zsonglóroket, vadászokat, állatokat, szo m y ek et stb. A kózépkori Europa építészeti em lékei kózé tartoznak a hübérúri várak és a hozzájuk külsóleg hasonló kolostorok is. A m ikor E urópában létrejo ttek a városok, a rom án stílust a gótikus stilus váltotta fel. A stilus h azájának F ranciaország tekinthetó. G ótikus stílusban fóleg székesegyházakat és városházákat építettek. A nehézkes rom án építm ényektól eltéróen a gótikus székesegyházak csúcsos és csúcs-

112

A stra sb o u rg i g ô tik u s szé k e se g y h â z fö b e jâ r a tâ n a k szo b o rd iszei. X II—X V sz. (F ra n cia o rszâ g )

A z u to lsô va csora g ô tik u s d o m borm ûve a n a u m b urgi székesegyhâzban. (N êm etorszàg)

ives tornyaikkal a m agasba törtek. M agassâguk idônként elérte egy 40 em eletes felhôkarcolô m agassâgât. Ehhez az épitôm esterek ûj boltozatfajtât és külsö tâm pilléreket alkalm aztak. A gôtikus székesegyhâzakban légies o szlo p o k v o ltak , falait c sip k esze rü k ô farag âso k és szâm talan szo b o r diszitette. A székesegyhâzaknak a pom pâzatos ab lak ait a falfestm ényeket h ely ettesitô szines ü v eg ab lak ai vo ltak . A z ü v eg ab lak o k szines üvegdarabkâit vallâsi és hétkôznapi jelenetek, lovagi tom âk képei stb. diszitették. A legnagyobb gôtikus székesegyhâzak tem plom hajôi akar tizezer embert, egy egész vâros lakossâgât, is be tudtak fogadni. Egy-egy ilyen épitm ényt mesterek nem zedékei épitettek több tiz, söt több szâz éven keresztül. T em p lo m h a jö —a tem plom belsejében oszlopsorok âltal elvâlasztott rész. M eg k ü lö n b ö ztetü nk föhajöt, oldalhajöt és k ereszthajôt.

A gôtikus székesegyhâzak szobrai kecsesebbek és tetszetosebbek voltak, m int a korakôzépkorban készültek.

A k o ra k ô z é p k o r és a h u m a n iz m u s Ita liâ b a n a X IV -X V . s zâ za d b a n A X IV -X V . szâzadban az itâliai értelm iség egyre gyakrabban fordult az ôkori görögök és rôm aiak akkor m âr csaknem teljesen feledésbe m erült kultùrâja fêlé. Ez a kultüra föleg azért volt vonzô, m ert tisztelte az embert. Az antik kultûra leglelkesebb tiszteloit késôbb h u m a n istâ k n a k nevezték el (a latin hum anus — em beri, em beries kifejezés alapjân). A hum anistâknak köszönhetöen e kultûra szinte üjjâszületett, egy üj kultûra alapjât képezte, amely a reneszânsz nevet kapta (a francia renaissance —üjjâszületés kifejezésbôl). H u m a n is tâ k — em berszeretôk, azok a szem élyek, akik a legnagyobb érték n ek az em bert tek in tették , védelm ükbe v ették a szabadsâghoz és a b o ld o g sâg h o z valô jo g ât.

113

E m lekezziink vissza: a kozepkori egyhaz eloszor bunos teremtmenyn» tekintette az em bert, a m unkat pedig a b u n eiert kiro tt isteni biintetesne A hum anistak igazsagtalannak tartottak az em ber es a m unka ilyesfaj m egiteleset. A z em ber szenvedesre karhoztatott? N em , az em ber Istenhf hasonlatos es ertelm es terem tm eny, szeretetet es tiszteletet erdem el. . m unka Isten biintetese lenne? N em , a m unka nem esebbe teszi az em be es Istennek tetszo dolog. A hum anistak sikra szalltak az em b em ek m int szem elyisegnek a jogai ert. Az em bem ek jo g a van elvezni a term eszetet, a szerelm et, a dicsosege U gyanakkor vannak kotelessegei Isten es a tarsadalom elott. Igazsagosnali rendesnek, m unkaszeretonek kell lennie, egyeni erdekeit a kozerdek eJ kell helyeznie. A hum anistak ugy veltek, hogy az em b em ek nem kell a egesz eletet a kolostori cellaban eltekozolnia. A z alkoto m unka es ; kepzettseg kiilonbozteti m eg az em bert az allattol. A hum anistak felidezte’ Seneca rom ai iro es fllozofus boles figyelm ezteteset: „Sem m i sem m eltobt nagyobb dicseretre, m it az em beri lelek, am elynek fensege sem m ihez serr hasonlithato” . igy gondolkodtak a hum anistak az em berrol. Es m ilyennek lattak a tokeletes tarsadalm at? Ebben a tarsadalom ban nem lesz haboru, rablas, zsam oksag, m aradektalanul ervenyesiilnek a szabadsagjogok. A polgarok a tobbseg erdekeben h ozott torvenyek szerint elnek, koziigyekkel foglalkoznak. A hum anistak tam ogattak a gazdasagi vallalkozo kedvet, nem

Fesziilet. F abol fa ra g o tt szobor. X IV sz. eleje

Fesziilet. D onatello alkotasa. XV. sz.

Hogyan abrazolja K risztust a kereszten a XIV. sz. eleji szobrasz es Donatello, az italiai reneszansz muvesz?

114

i,

ellenezték a gazdagságot, u g y an ak k o r felhívták a fígyelm et, hogy a gazdagság m egrontja az em bert, ezért káros a társadalom ra nézve. Az em bem ek bokezünek, nagylelkünek kell lennie. A hum anisták az itáliai városokban társaságokba egyesültek. A hum anista m ozgalom kozpontja Firenze lett. A hum anisták bátor, új eszm éi sokakat m eghódítottak. R ajongtak értük fóurak, városi patríciusok, a kereskedók egy része, seniorok, sót egyházfik (kóztük tóbb pápa) is. A hum anistákat szívesen hívták m eg iskolákba és egyetem ekre filo zó fiát és to rtén elm et, v alam in t M adonna g yerm ekével. m ás h u m á n tu d o m á n y o k a t tanítani. D o n a tello szobra. X V sz. A z irodalom ban a fírenzei Francesco P etrarca (1 3 0 4 -1 3 4 7 ) lett a hum anizm us m egterem tóje. D aloskónyvében m eg én ek elte a L au ra (nem tu d ju k hogy v aló s v ag y k italált szem ély volt-e) iránti szerelm ét. Ó ncélú bolcselkedése m iatt elítélte a skolasztikát, rajongott a hum án tudom ányok iránt. L enyügózte az antik irodalom . N em a durva kózépkori latín n y elv et haszn álta, am it a lom b talan és gyüm olcstelen száraz fához hasonlított, hanem a gazdagabb, hajlékonyabb latint, am i a róm aiak és a szónokok nyelve volt. Petrarca elvbarátja v olt G iovanni B ocaccio (1313—1375), a D ecam eron cím ü novelláskótet szerzóje, aki nem a szárm azását becsülte az em bem ek, hanem az eszét, a bátorságát, becsületességét. B ocaccio kigúnyolta az egyház szem forgató m agatartását, am ivel m agára h aragította az egyházat. Egy m ásik kim agasló XV. századi itáliai hum anista, L orenzo Valla am elle tt tort lán d zsát, h o g y az egyház k izáró lag h itb eli k érd ések k el foglalkozzon, és ne avatkozzon bele a világi ügyekbe. A X IV -X V . sz. itáliai m üvészetében a reneszánsz és a hum anizm us eszm éit a szobrász D onatello, a festóm üvész M asaccio és m ások testesítették m eg.

■

■

e

1. 2. 3. 4. 5. 6.

L L E N Ó R IZ D M A G A D 'I Sorolj fel kózépkori európai eposzokat! Mi volt az udvari irodalom ? M iról szólt? Kik voltak a vágánsok? M iról írtak? M ilyennek képzelte el a világot a kózépkori em ber? Hasonlítsd óssze a rom án és a gótikus stílusban em elt épületeket! M it jelent a reneszánsz és a hum anizm us kifejezés? M iért nevezték a XIV-XV. századi itáliai kultúra irányzatát reneszánsznak, az irányzat képviselóit pedig hum anistáknak?

115

7. M iben külónbózótt az itáliai korareneszánsz kultúrája a kózépkor kultúrájától? 8. Kiegészító olvasm ány segítségével készíts beszám olót az itáliai kora­ reneszánsz valam elyik képviselójének életéról és m unkásságáról!

&

E L L E N Ó R IZ D A T U D Á S O D A T ! Az 2. témával kapcsolatos m egállapítások kózül válaszd ki azt a 12-t, amely ósszefügg a tém a tartalm ával! V álasztásodat indokold meg! 1. N yugaton a kozépkorban az egyház: a) m indenben alá volt rendelve a világi hatalom nak; b) folébe kerekedett a világi hatalom nak; c) harcolt a hatalom ért a világi uralkodókkal, ugyanakkor együtt is m ükódott velük. 2. A szerzetesek a kozépkori Nyugaton: a) nem gazdálkodtak; b) részt vettek a belsó gyarm atosításban; c) jó l m ükodó gazdaságokat szerveztek és elósegítették a m ezógazdaság, a kézm üvesség és a kereskedelem fejlódését. 3) Az egyháznak a kozépkori Nyugat életében az volt a szerepe, hogy: a) m egterem tette és fejlesztette a keresztény kultúrát; b) nem tám ogatta a term észettudom ányok fejlódését; c) gátolta az oktatás elterjedését; d) segítette az iskolázottság elterjedését a lakosság kórében. 4) Az egyház: a) m egbékült az eretnekm ozgalm akkal; b) kizárólag az eretneküldózéssel harcolt az eretnekség ellen; c) az eretneküldózést ósszekapcsolta azzal a tórekvéssel, hogy bebizonyítsa vallási állításaik tarthatatlanságát, a m aga oldalára állítsa az eretnekeket. 5. A kozépkori N yugat politikai életében az egyház m agatartására az volt jellem zó, hogy az egyház: a) idegenkedett a politikától; b) tevólegesen részt vett a politikai életben; c) befolyását kihasználva megpróbált hasznot húzni az állam politikájából. 6) A N yugaton a keresztény kultúra úgy jó tt létre, m int ami: a) kizárólag keresztény; b) az antik kultúra folytatása; c) a barbárok kultúrájának folytatása; d) az antik, a keresztény és a barbár kultúra otvózódése. 7) A kozépkori N yugat kultúráját: a) nem érte egyéb kultúrák hatása; b) szám ottevó m értékben befolyásolta az arab kultúra. 8. Az európai kultúra a kozépkorban: a) lassan fejlódótt; ¿ b) hanyatlófélben volt; c) felváltva volt hanyatlóban és élte virágkorát.

116

I

1

i

EUROPA. BIZÄNC.

1. §. A B IZ Á N C I B IR O D A L O M B izá n c m e g s zü le té s e K o n stan tin u s császár 3 3 0 -b an a B o szp o ru sz p artján fekvö B izánc városát tette m eg a R óm ai B irodalom fovárosának. A z új fováros elöször az Új R om a nevet kapta, m ajd átkeresztelték K onstantinápolynak, azaz K onstantin városának.

Í1 >3

• VI. sz. Iordanes kôzépkori krónikás híradása a keleti gótok királyának Konstantinápolyba tett látogatásáról

'S

(A király) bevonult a városba és csodálkozva szólott: „M ost a saját szememmel látom a nevezetes várost, am elyröl hitetlenkedve hallgattam a történeteket”. Am ikor körbetekintett, hol a város fekvésében gyönyörködött, hol a tem érdek sok hajón csodálkozott... A hires falakra és az ide özönlö népre tekintve... a következöket mondotta: „Kétségtelen, hogy a (róm ai) császár földi istenség, és az, aki fel merészel lázadni ellene, az magânak köszönheti a halálát” .

£

ti

1. M ilyen benyom ást tett a keleti gótok királyára Konstantinápoly? 2. Hogyan em elte a császár tekintélyét az új fováros nagysága? M iért nem sajnálta a császár a pénzt a város építésére?

A Róm ai B irodalom 395-ben végérvényesen N yugatróm ai és K eletróm ai B irodalom ra (elöbbinek R om a, utóbbinak K onstantinápoly v olt a fovárosa) bom lott. A K eletróm ai B irodalm at fokozatosan B izánci B irodalom nak kezdték nevezni. B izánc területe m agában foglalta a B alkánfélszigetet, K is-A zsiát, Szíriát, P alesztinát, E gyiptom ot, M ezopotám ia és a K aukázusontúl egy részét, K rétát és C iprust. K eresd m eg a té rk é p e n B izán c te rü le té t és fo váro sát!

B izáncban a hatalom a császár kezében volt, aki népes hivatalnokgárdára tám aszkodott. A császár eg yeduralkodó volt. Szava volt a torvény. A császári hatalom nem v olt örökletes, azaz nem szállt apáról fiúra, m ivel az uralkodót a fôurak és a katonák választották. E zért N yugat-E urópától eltérôen, ahol a születés jo g á n lett valaki uralkodó, B izáncban akár egy katona, lovász vagy paraszt is elfoglalhatta a trónt. Ez politikai bizony-

118

II. Justinianus uralkodóvá koronázása

A z uralkodás jelképei: a korona és az országalma

Bizánc címere: a kétfejü sas

talanságot terem tett az állam on belül. Á llandóan ádáz hatalm i harc folyt, csak elvétve fordult elo, hogy a császár haláláig u ralk o d o tt és term észetes halállal halt meg. E g ye d u ra lk o d ó —teljhatalom m al bíró uralkodó, aki senkinek nem tartozik felelósséggel.

J u s tin ia n u s a ra n y k o ra Justinianus uralkodása (5 2 7 -5 6 5 ) alatt B izánc felvirágzott.

S ze m tó l s ze m b e J u s tin ia n u s fe lv ilá g o s u lt, o k o s , e ró s a k a ra tú , e g y s z e rs m in d k e g y e tle n , ra v a s z , k é ts z ín ü , m é rh e te tle n ü l h iú é s h a ta lo m v á g y ó e m b e r v o lt. A g y o n y ó rü s é g e s e n s z é p T h e o d o rá t, a z e g y k o ri c irk u s z i a rtis tá t v e tte n ó ü l. N á la s z e b b te re m tm é n y t h iá b a is k e re s n é n k . T h e o d o ra s e m m it se m ta g a d o tt m e g m a g á tó l (a h á ta m ó g ó tt ,,a s z e m é rm e tle n s é g ta n ító m e s te ré n e k ” n e v e z té k ), fü rd ó tt a p o m p á b a n , k e g y e tle n , k é rle lh e te tle n é s b o s s z ú á lló v o lt, n a g y o n é rte tt a z u d v a ri i n t r i k á k h o z . K e d v e s s é g é re n e m c s a k a fó u ra k n e m s z á m íth a tta k , d e a k ü lfó ld i u ra lk o d ó k se m . J u s tin ia n u s t, a h o g y m o n d a n i s z o k á s , ró v id p ó rá z o n ta rto tta , v e le e g y ü tt k o rm á n y z o tt. H a baj v o lt, tó b b b á to rs á g o t é s k ita rtá s t ta n ú s íto tt, m in t a c s á s z á r.

In tr ik a — cselszóvés, árm ány, fondorlat, áskálódás.

Justinianusnak sikerült v isszaállítan ia a birodalom hajdanvolt dicsóségét. A bizánciak tobb területet visszafoglaltak a barbároktól (a vandáloktól É szak-A frikát, a keleti gótoktól S zicíliát és D él-Itáliát, a nyugati gótoktól a Pireneusi-félszigetet), rendet terem tett a jogrendszerben. A z általa osszeállíto tt róm ai tó rvénygyüjtem ény, a C odex Ju stin ian u s, évszázadokon

119

Theodora császárné. VI. századi mozaik

Justinianus császár katonái, udvaroncai és diplom aták kôrében. VI. sz.

keresztül nagy befolyással volt B izánc m ellett az európai igazságszolgáltatásra is. A császár erös kézzel terjesztette a k ereszténységet. K onstantinápolyban m egépítette a fováros ékét, a Szent S zófia székesegyházat, a világ legfenségesebb pravoszláv tem plom át, a „tem plom ok tem plom át” . A birodalom határain erödökböl erös védelm i ren d szert hozott létre. A nagyszabású építkezésekre és a császári udvar m esés pom pájára óriási összegeket költöttek. E zért nem is m eglepö, hogy a lakosság alig bírta elviselni az adóterheket. K onstantinápolyban kirobbant a félelm etes N ika-felkelés (nika —gyözz!, a felkelök jelszav a). A felkelök lerom bolták a várost. Justinianus nem m ondott le a hatalom ról és nem m enekült el a városból, m ert T heodora em lékeztette a régi b olcsességre: „A császári hatalom — gyönyörü halotti lep el” (azaz a hatalom ért az utolsó leheletig harcolni kell). V égül a korm ánynak barbár zsoldosok segítségével sikerült vérbe fojtania a felkelést.

A longobárdok, perzsá k és arabok m egtám adják Bizáncot. K ôzépkori miniatura

120

Justinianus halala utan a birodalom hanyatlani kezdett. H am arosan felelm etes ellensegekkel talalta szem be m agat az arabok es a perzsak szem elyeben. A p erzsak at sikeriilt m egbekiteni, de a sajat allam ot —A rab K alifatust — alapito arabokkal m ar nem volt annyira egyszerii a helyzet. A z arabok elfo g laltak E g y ip to m o t, a K o zel-K eletet, es egyre tovabb nyom ultak nyugati es keleti iranyban. K o n stantinapolyt csak azert nem sikeriilt elfoglalniuk, m ert b evetettek elleniik a felelm etes gorogtiizet.

M in d e n tu d o k n a k A b iz a n c i h a jo k o rra t o ro s z la n o k v a g y m a s a lla to k a ra n y o z o tt a la k ja i d is z ite tte k . S z a ju k b o l g o r o g tiiz e t lo v e llte k , a m i m e g fe le m lite tte a z e lle n s e g e t. E z e n k iv u l k ig y o k k a l, s k o rp io k k a l, b u z lo a n y a g o k k a l m e g to lto tt e d e n y e k e t d o b a lta k a z e lle n s e g re .

A v ih a ro s V II—X I. s z a z a d o k . A k e p ro m b o la s E zutan kovetkezett B izanc m asodik aranykora. A szabad parasztokbol jo l kikepzett es felfegyverzett hadsereget hoztak letre, eros flottat epitettek. Ennek ellenere a birodalom felbolydult m ehkashoz hasonlitott. Sziinteleniil folyt a hare a tro n ert, az elo k elo seg ek civ ak o d tak , eg y m ast ertek a lazadasok es a felkelesek, eretnek m ozgalm ak sziilettek. A V III. sz. elejen m aga a korm any ontott olajat a vallasi ziirzavar tiizere, eletre hivta a kep ro m b o lo k m ozgalm at. H ogyan tortenhetett ez m eg? A katonai v ezetes altal tam ogatott hatalom szandekosan cselekedett igy, hogy m egszerezze az egyhaz vagyonat (keves v olt a penz a katonai kiadasokra). A esaszar 726-ban m egparancsolta: a tem plom okban az ikonokat olyan m agasra kell felfiiggeszteni, hogy a hivek ne tudjak oket m egcsokolni. K esobb teljesen m egtilto ttak a szentkepek es a szent ereklyek im adasat. A szentkepek helyere keresztek, viragok es fak kepei keriiltek. A hiveknek elm agyaraztak, hogy Istent kell im adni, nem az abrazatat. D e a bizanciak, foleg a szerzetesek (akiknek se szeri, se szam a nem volt a birodalom ban) m egszoktak, hogy ha a szentkepet im adjak, akkor azt im adjak, akit a kep abrazol. A tarsadalom keprom bolokra es kepim adokra szakadt szet. Az utobbiak m ogott ott allt a papa es patriarkak. A ket csoport kozott adaz hare kezdodott, am ely tobb m int szaz evig tartott es a leheto legdurvabb eszkozokkel folyt. A keprom bolo esaszarok m egkinoztak es kivegeztek a kepim adokat, lerom boltak a kolostorokat, foldjeiket pedig elvettek az allam jav ara. V egiil a IX. sz. derekan gyoztek a kepim adok, akik iinnepelyes egyhazi korm enetet ren d eztek a fovarosban szentkepekkel. A keprom bolokat eretnekeknek ny ilv an ito ttak es kik o zo sitettek az egyhazbol, a tem plom ok falait ujra szentkepekkel diszitettek. A kolostorok visszakaptak foldjeiket. Igaz nem teljesen hianytalanul. Ezt kovetoen a tarsadalom nem ileg lecsillapodott. K ep ro m b o lo k - a kepim adok elleni m ozgalom tagjai.

121

122

Justinianus Bizánci Birodalma. M utasd meg a térkèpen, hol húzódtak a Bizánci Birodalom határai Justinianus korában! Keresd meg, ki tàmadt Bizàncra, ès a birodalom milyen barbàr királyságok ellen indított hadjáratot!

A bizánciak a vallási m egbékélés u tán sem éltek nyugalom ban, m ivel B izánc szinte szünet nélkül h arcolt valaki ellen. A z esetek tôbbségében az ellenséges tám adásokat k ellett v isszav em ie. A IX —X I. században nagyon sokan fenték a fogukat B izáncra. A legfélelm etesebb korabeli ellenségek az arabok, a szlàvok, a norm annok és a törökök voltak. A B alk án -félszig eten a türk nyelv ü jô v e v én y ek , a bolgárok, m egalapították állam ukat, az Elsö B olgár K irályságot. Új lakhelyükön összekeveredtek a helyi szláv lakossággal. A bo lg ár fejedelm ek szerették volna m egszerezni a bizánci trónt, és tám ad ásaik k al folyam atosan zaklatták B izáncot. A bizánciak, ahogy a k ínaiak m ondják, m egpróbálták elüzni az ördögöt a sátán segítségével, vagyis szétzúzni B u lgáriát S zvjatoszlav rusz fejedelem révén. De S zvjatoszlav m aga foglalta el B ulgáriát, és ugyanezt tette K onstantinápollyal. B izánc ezért csak a XI. elején foglalta el B ulgáriát B aszileosz (976—1025) uralk o d ása alatt, akit bolg ârö lö n ek neveztek el. A császárok a b arbárok elleni harcban sem m iféle eszköztöl nem riadtak vissza. E llenségeiket m egpróbálták ö sszevesziteni a R óm ában alkalm azott „oszd m eg és uralk o d j!” elv alapján. • VI. sz. Részlet Justinianusnak az egyik barbár vezérhez írott levelébol *3 E '(? ^ O ¡7 rS\

Elküldtem ajándékaim at leghatalm asabb vezéreteknek. Téged illetnek az ajándékok, m ert téged tartalak a leghatalm asabbnak. De valaki elfogta az ajándékaim at, m ondván, hogy köztetek ö a leghatalm asabb. M utasd meg neki, hogy m indenki között te vagy a leghatalmasabb, és vedd el tole az eltulajdonított ajándékokat, és állj rajta bosszút. K ülönben úgy fog kinézni, m intha ö lenne a legelsö vezér, és mi hozzá leszünk kegyesek, te pedig elveszíted az elönyöket, am iket neked adom ányoztunk.

U] Ir/

M ilyen politikát folytatott a császár a barbárokkal szemben? Ö volt-e az elsö az ilyen politika alkalm azásában? a

jp ,

GM** Konstantinápoly

jJgÍV \

\

r EDESSAI \ grófság

ítB

ti± ^ > AKHÁJ

delemség

NAXOS I Herc-ség

Kréta

Latin államok ^ A N T IO C H IA I KlS Kir-ság

Rodosz

CIPRUSI Kir-ság

TripolK Grófság

r

Veszteségek 1230-ig Görög államok Velencei birtokok ^

Negyedik keresztes hadjárat 1202-1204

A LaÜn Birodalom 1204-1261-ben. M utasd meg a térképen a Latin Birodalmat és a keresztesek kozép-m editerrán állatnaitt

123

Sinop

Trapezund

trapezundi Császáreag

Adrianopolis Konstantinápoly

x 2 O

Szaloniki

5 ?

Korfu

1243 mongo'oiL

3 % ,

y

EPIROSZ BÉNI Mercegség

f^HÁJ fej

Szmima

/

NAXQSI

KlS(

9% Hercegség Rodosz Kréta

, ANTIOCHIAI Kir-ság MAMELUK

CIPRUSI Kir-ság

TRIPOLI Gófság

\

ALLAM

Bizánc 1261 után. M utasd meg a térképen az 1261-ben újjászületett Bizáncot, a longolok és a tórókók nyugati és déli hadjáratait! me

U g y an ak k o r B izán cn ak k ev és v o lt az ereje ah h o z, h ogy elriassza sóvárgó szom szédait, akiknek nagyon fájt a foguk kineseire. A szeldzsuk torókok 1071-ben teljesen szétzúzták a bizánci h adsereget, és foglyul ejtették a császárt. U gyanekkor a norm annok véglegesen elfoglalták B izánc b irtokait az A ppennin-félszigeten. De a legsúlyosabb m egpróbáltatások m ég csak ezután kóvetkeztek.

A vé g k e zd e te A XI. sz. végén m egkezdódtek a k eresztes hadjáratok. Ú gy tünt, hogy ez a csapás elkerüli a pravoszláv világ k ó zpontjának szám ító bizánci fóvárost. U gyanakkor a negyedik keresztes hadjárat szervezésébe beleavatk o zo tt egy ravasz ag g asty án , E nrico D ándolo, a v ak v elen cei dózse (választott korm ányfó). E lhatározta, hogy a k eresztesek révén m egszabadítja V elencét legfontosabb keleti kereskedelm i v etélytársától, B izánctól. A dózse fondorlata eredm énnyel já rt. A k eresztesek 1 2 0 4 -b e n betórtek K pnstantinápolyba, hogy, am int k ijelentették, a trónra ültessék ,,a tórv én y es” császárt. A várost teljesen kifosztották, lakóit kardélre hányták. B izánc területén létrejótt a L atin B irodalom , a k eresztesek állam a. B izánc ideiglenesen eltünt a térképról. U ralk o d ó ja csak K is-A zsiában órizte m eg a hatalm át (N ikaiai C sászárság). B izánc területének egy részét V elence kapta m eg. U g yanakkor a tórókók és a v elenceiek kereskedelm i vetélytársai, a genuaiak a bizánciak m ellé álltak, akik fokozatosan visszafoglalták fóldjeiket. 1261-ben ism ét az óvék volt K onstantinápoly. E kkor a Latin B irodalom szünt m eg létezni, és a B izánci B irodalom született újjá. De csak róvid idóre.

124

S zo m o rú vég A z újjászületett B izánc gyenge állam volt. Á dáz tró n h arco k dúlták fel, egyik terület a m ásik után szakadt el, k incstára üresen tátongott, a genuai kalm árok kím életlenül fosztogatták. K ülsö ellenségei közül a legtöbb kárt az itáliai norm annok, a szláv törzsek, a kunok, de föleg azok a törökök okozták, akik K ozép-A zsiából települtek át K is-Á zsia északnyugati részébe. O szm án török szu ltá n k iterjesztette hatalm át a bizánci K is-Á zsiára. A törökök m egkezdték a B alkán-félsziget m eghódítását: szétzúzták Szerbiát és B ulgáriát. K onstan tin áp o ly t m inden oldalról bekerítették. A bizánci elôkeloségek a halálos v eszély láttán véglegesen összevesztek. E gyesek abban bíztak, hogy N yugat-E urópa m ajd segít nekik, ha annak kôvetelésére egyesítik a pravoszláv egyházat a katolikussal. M ások v iszont jo b b an féltek a katolikus N yu gattól, m int az iszlám T orokországtól. A bizánci tengem agy kijelentette, hogy szívesebben látja K onstantinápolyban a török turbánt, m int a pápai tiarát. A XV. sz. derekán a h atalm as török hadsereg és flotta m egkezdte K onstantinápoly ostrom át. A bizánciak elkeseredetten védekeztek, ám az

VIII. (Palaiologosz) M ihály császár 1261-ben ostrom alá veszi K onstantinápolyt a törökök (az elôtérben) és a genuaiak (a háttérben) segítségével. K ôzépkori m iniatura

A törökök 1453-ban megostrom olják Konstantinápolyt. J. M iélot scriptor. XV. sz. A háttérben török hajók, am elyeket a szultán parancsára szärazföldön vontattak át, hogy a tenger fe lö l is m egostrom olhassák a várost

125

eröviszonyok egyen lö tlen ek voltak. Senki nem sietett a pápa segítségére, b ár az aláírta a prav o szláv és a katolikus egyház egyesítésérol szóló rendeletet. A bizánciak v astag vaslánccal zárták le az A ranyszarv-öblöt, hogy a tö rö k h ajó k ne k o z e líth e ssé k m eg a v áro st, de a tö rö k ö k a szárazfoldon átvontatták a h ajóikat és m egkezdték az ostrom ot. A császár rövid idön belül elesett a tám adók elleni harcban. A törökök 1453. m ájus 29-én bevették K on stantinápolyt, kirabolták, a város lakóinak tízezreit rabszíjra fíizték. A Szent S zófia tem plom tetejérôl ledobták az aranykeresztet, és a török félholdat erosítették a helyére: a prav o szláv tem plom a legnagyobb m uzulm án m ecset lett. K onstantinápoly az O szm án által alapított O szm án B irodalom fovárosává vált Sztam bul, Isztanbul néven. A törökök néhány éven b elül az O szm án B iro d alo m h o z csato lták az egykori B izánci B irodalom m aradék részét is. 1453-at, B izánc elestének dátum át a tôrténészek néh a-n éh a a k ô zép k o r végének is tekintik. S zu ltá n — az uralk o d ó cím e egyes keleti országokban. Tiara — a pápa hárm as koronája. S crip to r (olv. szkriptor) — kôzépkori kéziratok m ásolója, illetve leírója. Mi a közös Bizánc tô rtén etén ek következö évszám aiban: 1071, 1204, 1453?

M in d e n tu d ó k n a k K o n s ta n tin á p o ly m ie lö b b i b e v é te le é rd e k é b e n a tö rö k ö k ó riá s i o s tro m á g y ú t ö n tö tte k , a m e ly e k b ö l c s a k n e m fé lto n n á s k o g o ly ó b is o k a t lö tte k ki, a lo v é s h a n g ja 50 k ilo m é te rre is e lh a lla ts z o tt. U g y a n a k k o r e z z e l a fé le lm e te s fe g y v e rre l n e m s ik e r iilt c é lb a ta lá ln i, é s h a m a ro s a n fe l is ro b b a n t.

MAGAD! 1. Ki alapította K onstantinápolyt, és mikor? 2. M ilyen teriiletek tartoztak a Bizánci Birodalom hoz? M utasd meg ezeket a térképen! 3. Sorold fel a képrom boló m ozgalom létrejôttének okait! Mi lett a mozgalom vége? 4. M iért kellett a bizánciaknak szinte állandóan háborút viselniük? Ki ellen harcoltak a legtöbbet? 5. M iért nevezik Justinianus uralkodását aranykornak? 6. Jellem ezzétek B izánc politikai életét tôrténetének a következö idöszakaiban: IV -V I., V II-IX . és VIII-X V. sz.! Szám ítsd ki, mennyi ideig állt fenn Bizánc!

A tá rs a d a lo m B izánc társadalm át arisztokraták, tisztviselök, papok, kereskedök, értelm iségiek, kézm üvesek, p arasztok és rabszolgák alkották. Itt nem alakultak ki a vazallusi viszonyok. A z ariszto k raták m e g élh etését b irto k aik b iz to síto tták , a kézm ü v es m esterséget és a kereskedelm et m egvetették.

126

poitiers-i csatában (732) legyözte az arabokat. B evezette a benefícium reform ot, am i az elsö idökben kedvezett az ország kozpontosításának és lerakta az alapját a lo v ag ren d szem ek a kozépkorban. K ároly, N agy (7 6 8 -8 1 4 ). A frankok k irály a (800-tól császár). Kim agasló tehetségü uralkodó és hadvezér. M iután legyözte a longob árdokat, arab o k at, szászo k at, av aro k at és m ás n ép ek et, hatalm as b irodalm at hozott létre. 800-ban III. Leó pápa a N yugat császárává koronázta. T ám ogatta az egyházat és a kultúrát. A torténészek „E uropa atyjának” nevezték el. O ttó, I. N agy (9 3 6 -9 7 3 ). A Szent R óm ai B irodalom elsö császára (962-ben koronázták m eg Itáliában). 955-ben N ém etország területén legyözte a harcias ugorokat, akik ezután m ár nem tettek portyákat a nyugati országokba. T heodóra (500—548). B izánci császám o , Ju stinianus császár felesége, cirkuszi táncosno volt. Ü gyesen politizált, értett a diplom áciához és az egyházi ügyekhez. R endeleteit fenntartások nélkül teljesítették. Segített az elesetteken, különösen a szám kivetett nökön. Justinianustól nem született gyerm eke. T im ur L enk (Tam erlán) (1370—1405). K ozépázsiai hadvezér és u ral­ kodó. N agy kiterjedésü b irodalm at h ozott létre, m elynek Szam arkand volt a székhelye. E lpusztította az A rany H ordát, m egsem m isítette I. B ajazid (V illâm ) török szultán seregét. H adjáratot indított India és K ína ellen. V illon, Francois (1431—1463 után). F ran cia költö, az „utolsó v ag án y ” . K orán árvaságra ju to tt, egy pap fogadott fía lett. Tanult a Sorbonne-on, részt vett a párizsi határkoért vívott diáklázadásokban. Ism erte a városi alvilágot és a hajléktalanokat, tö bbször állíto tták bíróság elé, sokszor ült börtönben. M egrázó verseket írt h án y ato tt életérol. V ilm os, I. H ódító (1066—1087). 1035-töl N o rm an d ia hercege. 1066ban H astings-nál legyözte az angol király seregeit és elfoglalta az angol trónt. F elosztotta az angol foldeket a norm ann és a francia föurak között. M egalkotta az „ítéletn ap i k ö n y v et” , ö sszeirta az ország lakosságát. Z izka, Jan (körülbelül 1360—1424). A h u szita m ozgalom egyik vezetöje, hadvezér, C sehország nem zeti höse. A táboriták vezére, pestisben halt meg.

Haencuibue eudanun KPPDKAHOBCbKHH O jier ripoKonoBHH X IPHA OjieHa OaerİBHa

IC T O P Ifl C E P E ^ H IX BIK IB n tip v H H iiK

ají »

7 KJiacy 3arajibHOOCBİTHİx naB>ia.ibnnx 3aK.rıajİB

3

naenam iH M

y rO p C b K O K ) M OBOK)

PeKOMendoeano MinicmepcmeoM oceimu i naynu yKpaïnu BwnaHo 3 a paxyHOK ztepataBim x

k o u it íb .

Ilp o /ia » 3aóoponcno

rie p e K Jia a 3 yKpaïHCbKoï

IlepeKJia^aHİ: A n d p iü A ndpiU oeun U hkí 3onm an 3onmanoeuH Kyjiin Y TopC bK O K )

MOBOK)

3aß. peaaKttieio A. A. Bapza Peaaicrop A. A. Bapza KopeKTop I. O. Tiempo flian . a o apyKy 15.11.07. OopMaT 70x100/16. rian ip o<J)c. TapHİTypa TañMC. ÆpyK o(J)c. Ymobh. apyK. apx. 22,10. Ymobh. 4>ap6oBİa6. 89,05. 06a.-BHa. apx. 18,63. Tnpaxc 2370 np. CßiaouTBO aepac. peecTpy: cepia flK N» 2980. B na. X» 34 3aM. Jfe I4 3 n . ÆepacaBHe nianpHCMCTBO “ BceyKpa'İHCbKe cneuiaai30BaHe BHaaBHHUTBO “C bít ” 79008 m . JI bbİb, Bya. TaanubKa, 21 w w w .dsv-svit.lviv.ua e-m ail: office@ dsv-svit.lviv.ua ÆpyK BAT “ naTeHT” 88006 m . Yacropoa, sy a . TarapİHa, 101 e-m ail: patent@ uzh.ukrtel.net