FOGALOMTÁR A ....................................................................................................................925 Addicionalitás:..............................................................................................925 Agenda 2000.................................................................................................925 Aquis communitaire ....................................................................................925 AVOP – Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program...........................925 B ....................................................................................................................925 Brainstorming...............................................................................................925 Belsı ellenırzés ...........................................................................................925 Belsı kommunikáció...................................................................................925 Belsı kontroll (Internal control) ................................................................925 C ....................................................................................................................925 CÉDE – céljellegő decentralizált támogatás.............................................925 Célfa ..............................................................................................................925 E ....................................................................................................................925 Egységes Európai Okmány (1986) ............................................................925 Ellenırzés-tőrési kötelezettség...................................................................925 Elıirányzat-felhasználási keretszámla .......................................................925 Erıforrás-terv ..............................................................................................925 Egységes Programozási Dokumentum .....................................................925 EU Önerı Alap ...........................................................................................925 Európai Közigazgatási Tér .........................................................................925 Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA):......925 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):...........................................925 Európai Szociális Alap (ESZA)..................................................................925 Ex-ante értékelés..........................................................................................925 F.....................................................................................................................925 FEUVE.........................................................................................................925 G....................................................................................................................926 Gantt-diagram..............................................................................................926 Gazdasági és szociális kohézió: ..................................................................926 Gender mainstreaming................................................................................926 Gesztor .........................................................................................................926 GVOP – Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ......................926 GY.................................................................................................................926 GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések .........................................................926 H....................................................................................................................926 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE): ...................................926 HEFOP – Humánerıforrás-Fejlesztés Operatív Program.....................926 Horizontális célkitőzések ............................................................................926 I......................................................................................................................926 Identifikáció .................................................................................................926 Irányító Hatóság ..........................................................................................926 K....................................................................................................................926 KIOP – Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program ..........926 Kifizetı Hatóság..........................................................................................926 Kistérség .......................................................................................................926 Kockázat-elemzés, kockázat-kezelés .........................................................926 Kohéziós Alap..............................................................................................926 Kohéziós Négyek:........................................................................................926 Kohéziós politika:........................................................................................926 Komparatív elıny ........................................................................................926 Kompetitív elıny.........................................................................................926 Koncentráció................................................................................................926 Konzorciumi szerzıdés ..............................................................................926 Költségvetési koncepció .............................................................................927 Költségvetési rendelettervezet....................................................................927 Közösségi Kezdeményezések.....................................................................927 Közösségi Támogatási Keretterv...............................................................927 Közremőködı Szervezet (KSz) .................................................................927 Külsı kommunikáció ..................................................................................927 L.....................................................................................................................927 Lebonyolítási számla ...................................................................................927 Logikai keret-mátrix ....................................................................................927 Logikai keret-módszer.................................................................................927 M ...................................................................................................................927 MBO – megegyezéses eredménycélokkal való vezetés ...........................927 Monitoring Bizottság...................................................................................927 Multiplikátor-hatás.......................................................................................927 N....................................................................................................................927 Négy szem elve ............................................................................................927 Nemzeti Fejlesztési Terv (National Development Plan, NDP) .............927 NGO (Non-governmental organisation)..................................................927 NUTS............................................................................................................927
923
O....................................................................................................................927 Official Journal.............................................................................................927 OLAF............................................................................................................927 Ö....................................................................................................................927 ÖNHIKI ......................................................................................................927 Önkormányzati Törvény (Ötv) ..................................................................927 P.....................................................................................................................927 Probléma-fa..................................................................................................927 Programozási Idıszak.................................................................................928 PPBS – Planning Programming Budgeting System .................................928 Projekt...........................................................................................................928 Projekt-ciklus................................................................................................928 Projekt-ciklus menedzsment, PCM ...........................................................928 Projekt-elırehaladási jelentés .....................................................................928 Projektgenerálás...........................................................................................928 Projekt-háromszög ......................................................................................928 Projektindító nap .........................................................................................928 Q....................................................................................................................928 QQTTP ........................................................................................................928 R ....................................................................................................................928 ROP – Regionális Operatív Program........................................................928 S .....................................................................................................................928 SMART.........................................................................................................928 SDR – Special Drawing Rights ..................................................................928 Stakeholder-analízis .....................................................................................928 SWOT...........................................................................................................928 SZ ..................................................................................................................928 Szabályozási terv..........................................................................................928 Szinergia........................................................................................................928 T ....................................................................................................................928 Támogatási Szerzıdés .................................................................................928 Társulási Törvény ........................................................................................928 TEKI – területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatások...............928 Településszerkezeti terv ..............................................................................928 Területfejlesztési program ..........................................................................929 Területfejlesztési koncepció .......................................................................929 Területfejlesztési Törvény...........................................................................929 V ....................................................................................................................929 Vidékfejlesztés..............................................................................................929 Vonzáskörzet ...............................................................................................929
924
hozni az egységes belsı piacot. Hogy ez ne a fejlettségi különbségek területi növekedésének rovására menjen, a regionális politikát (kohéziós politika néven) közösségi politikává tette. (6.)
A Addicionalitás: Mint a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve azt takarja, hogy a strukturális alapok támogatásai nem helyettesíthetik az adott ország fejlesztési forrásait, illetve hogy a tagállamoknak saját pénzeszközeikkel hozzá kell járulniuk a közösségi támogatási rendszerhez. (6.)
Ellenırzés-tőrési kötelezettség A támogatási szerzıdésben megállapított kötelezettsége a kedvezményezettnek, ami szerint köteles helyet adni bármiféle, a kifizetett támogatás helyes felhasználása kapcsán folytatott vizsgálatnak. (19.)
Agenda 2000 A 2000-2006 közti pénzügyi idıszak fıbb irányelveit meghatározó dokumentum, amely már figyelembe vette a leendı bıvítést, és elhatárolta számukra a megfelelı pénzügyi eszközöket. (6.)
Elıirányzat-felhasználási keretszámla A strukturális alapok kifizetési rendszerében a MEH tulajdonában lévı számla, melynek rendelkezési joga viszont az Irányító Hatóságé; a számlán találkozik az Európai Unió támogatási részaránya. Technikai jellegő számla.
Aquis communitaire Az Európai Unió közös joganyagának (alapító szerzıdések és azok módosításai, csatlakozási szerzıdések, rendeletek, irányelvek, ajánlások) összefoglaló elnevezése. A francia kifejezés jelentése: közösségi vívmányok. (1.)
Erıforrás-terv A projekt-tervezés során készítendı kiegészítı dokumentum, melyben a projekt lebonyolításához szükséges emberi és anyagi erıforrás-szükségletek vannak táblázatos formában a projekt egyes elemeihez rendleve. (12.)
AVOP – Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP a Nemzeti Fejlesztési Terven belül az elsı prioritás (versenyképesebb termelıszektor) megvalósulását szolgáló ágazati operatív program, az agrárium és a vidék fejlesztésén keresztül a gazdasági versenyképesség megteremtésének operatív programja a mezıgazdaságban, melynek „gazdája” a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. (7., 22.)
Egységes Programozási Dokumentum Az EU kohéziós politikájának 1. célkitőzésén belül a NUTS-II. régiók kerülhetnek a támogatottak körébe. Az így kapott források felhasználásának menetét egy ún. „Egységes Programozási Dokumentum” (Single Programming Document, SPD) kell hogy meghatározza, melyet a régió dolgoz ki a Bizottsággal történı folyamatos egyeztetés mellett. EU Önerı Alap A központi költségvetés által létrehozott keretösszeg (2005-re várhatóan 7,4 milliárd forint), amely az önkormányzatok által benyújtott pályázatok társfinanszírozásaként a saját forrást egy részét biztosíthatja. (1.)
B Brainstorming „Szabad ötletelés”; SWOT-táblázat készítésekor használatos csoportos munkamódszer. Fontos ismérve, hogy minden szóba kerülı megjegyzést figyelembe veszünk, ebben a fázisban nem szabad egyetlen ötletet sem elvetni vagy megvitatni. Ugyanakkor természetesen a résztvevık koncentráljanak a legfontosabb problémákra, jelenségekre. (4.) Belsı ellenırzés A belsı ellenırzés (függetlenített belsı ellenırzés) feladata a közigazgatásban jogszabályilag kötelezıen elıírt, kockázat-elemzés alapján felállított kontroll-pontok és kontroll-mechanizmusok hatékony mőködésének ellenırzése. (26.)
Európai Közigazgatási Tér A nemzeti közigazgatások aktív szerepvállalását is magában foglaló, az európai politikák és szabályok megvalósításából származó környezet, amelyben a nemzeti közigazgatásoknak garantálniuk kell, az állampolgárokat és a vállalkozásokat egységesen megilletı jogok alapján a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának, minıségének egységes színvonalát. A hangsúly tehát nem a közigazgatási szervezet és mőködés közelítésén, hanem a közigazgatási szolgáltatások színvonalának uniformizálásán van. (1.)
Belsı kommunikáció Az adott szervezeten belüli kommunikáció, a szervezet tagjai közti információ-áramlás és döntési-tárgyalási mechanizmus.
Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA): „Garancia” szekciója a közösségi agrárpolitikának, míg „Orientációs” szekciója a regionális politikának is pénzügyi eszköze, a strukturális alapok egyike. Alapították 1970-ben. (6.)
Belsı kontroll (Internal control) A közigazgatásra ma már jogszabályilag kötelezıen elıírt rendszer, mely szerint a kockázat-elemzés alapján felállított kontroll-pontok és kontroll-mechanizmusok biztosítják a hatékony mőködést. Nem összekeverendı a belsı ellenırzéssel, mely a belsı kontroll ellenırzését végzi! A FEUVE, ill. az irányítási és kontrollrendszerek szinonímája. (26.)
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): A strukturális alapok legnagyobbika, létrehozásakor (1972) a fejlettségi különbségeket csökkentı legfıbb eszköznek szánták. (6.) Európai Szociális Alap (ESZA) Elsısorban a képzési és foglalkoztatási politikák pénzügyi eszközeként hozták létre, de a regionális különbségek csökkentését szem elıtt tartják felhasználásakor, ezért a strukturális alapok része. (6.)
C CÉDE – céljellegő decentralizált támogatás A CÉDE az önkormányzatok által igénybe vehetı finanszírozási forrás. A támogatásra a központi szabályozás sem ágazati, sem önrész, sem pedig területi költségkorlátot nem ír elı, hogy beruházásokról kizárólagosan a helyi ismeretek birtokában, a helyi szükségletek alapján szülessen döntés. (5.)
Ex-ante értékelés A projekt-terv (vagy stratégiai terv) elızetes, végrehajtás elıtti áttekintése speciálisabb szempontok alapján; aminek az eredményébıl kiindulva kisebb módosítások tehetıek a már elkészült projekt-tervben (12.)
Célfa A problémafa birtokában kezdıdhet a célok képzése. A célkitőzéseket logikailag, oksági alapon rendezi össze a problémafa alapján készülı cél-fa. A logikai keret-módszer része, a projekttervezés alapvetı eleme. (12.)
F FEUVE Folyamatba épített elızetes, utólagos vezetıi ellenırzés: a közigazgatásra ma már jogszabályilag kötelezıen elıírt rendszer, mely szerint a kockázat-elemzés alapján felállított kontroll-pontok és kontroll-mechanizmusok biztosítják a hatékony mőködést. A belsı kontroll, ill. az irányítási és ellenırzési rendszerek szinonímája.
E Egységes Európai Okmány (1986) Az Unió egyik kulcsfontosságú dokumentuma, az EGK alapító szerzıdés elsı módosítása, mely lefektette, hogy 1993-ra létre kell
925
G
K
Gantt-diagram A Gantt-diagram táblázatos formában, rendezetten sorolja fel a projekt keretébe tartozó feladatokat, felelısöket, és a feladatok megvalósításának idıbeli ütemezését. Segít átlátni a projektvégrehajtás idıbeliségét. (12.)
KIOP – Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP az NFT harmadik prioritásának (Jobb infrastruktúra, tisztább környezet) megvalósulását szolgáló ágazati operatív program, a környezetvédelem és infrastruktúra operatív programja, melynek „gazdája” a GVOP-hoz hasonlóan szintén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. (7.)
Gazdasági és szociális kohézió: Az Európai Unió által használt kifejezés, mely magában foglalja az egységes belsı piac kialakítását és a fejlettségi különbségek csökkentését is. (6.)
Kifizetı Hatóság A tagállam és az Európai Unió között közvetítı szerv, a két fél közti pénzügyi átutalást intézi, így tagállami szinten a közösségi források elsı számú elosztója.
Gender mainstreaming Az Unió által preferált elv, miszerint a férfiak és nık közti egyenlıséget minden szakpolitikában érvényesíteni kell. (8.)
Kistérség 1. Kistérség alatt a földrajzi térnek azt a megfelelıen kicsi egységét értjük, melyen belül a települési közösségeket szoros összetartozáson, a funkcionális (gazdasági, humán szolgáltatási, infrastrukturális, közösségi) egymásrautaltságon és intenzív kommunikáción alapuló horizontális kapcsolatok, az ezek tudatosulásaként jelentkezı közös érdek és regionális identitástudat főzik össze. 2. Az EU Strukturális Politikájába való bekapcsolódásunk miatt vált szükségessé a NUTS-IV. szintnek megfelelı statisztikai kistérségek lehatárolását. Az ország területe 168 db egymással átfedésben nem lévı, de az egész országot lefedı statisztikai kistérségbıl épül fel. (10.)
Gesztor A partnerséget kialakító szervezetek által felhatalmazott tagszervezet, mely az együttmőködést hivatalosan, jogilag képviseli és vezeti. (9.) GVOP – Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP a magyar Nemzeti Fejlesztési Terven belül az elsı prioritás (versenyképesebb termelıszektor) megvalósulását szolgáló ágazati operatív program, a gazdasági versenyképesség operatív programja, melynek „gazdája” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. (7.)
Kockázat-elemzés, kockázat-kezelés A kockázatelemzésen és kezelésen alapuló közigazgatási szervezeti mőködés egyre erıteljesebb elvárás az önkormányzatok irányába is, ami reálissá teszi a FEUVE-elveknek megfelelı kontrollmechanizmusok kialakítását. (12., 20.)
GY GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések Az egyes pályázati kiírások kapcsán felmerülı fontosabb problémák, kérdések válaszát a Közremőködı Szervezet GYIK formájában jeleníti meg az internetes elérhetıségén. Mivel aktuális információt tartalmazhat az éppen készítés alatt álló pályázatról, ezért használata nagyon erısen ajánlott. (16.)
Kohéziós Alap A Gazdasági és Monetáris Unió kialakításának elımozdítására hozták létre, hogy a fejletlenebb tagállamok is képesek legyenek megtenni a szükséges lépéseket a GMU irányába. Környezetvédelmi és közlekedés-politikai célokra használható fel. (6.)
H Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE): A strukturális alapok legkésıbb létrehozott eleme, 1993-ban alapították elsısorban a közösségi halászati politika támogatására. (6.)
Kohéziós Négyek: A Kohéziós Alapból eredetileg részesülı négy tagállam (Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország). A bıvítés óta ez a kép megváltozott, a kedvezményezettek köre bıvült. (6.)
HEFOP – Humánerıforrás-Fejlesztés Operatív Program A HEFOP a magyar Nemzeti Fejlesztési Terven belül a második prioritás (Növekvı foglalkoztatás és az emberi erıforrások fejlesztése) megvalósulását szolgáló ágazati operatív program, a humánerıforrás-fejlesztés operatív programja, melynek „gazdája” a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. (7.)
Kohéziós politika: A kohéziós politika a közösségi szintő regionális politika jelenlegi elfogadott elnevezése. Legfıbb üzenete, hogy az EU-n belüli regionális különbségek csökkentésén túl a szociális egyenlıtlenségek csökkentésére is figyelmet kell fordítani, az EU szintjén fıleg a struktúrapolitikai eszközök (SA+KA) segítségével. a. (6.)
Horizontális célkitőzések Az Unió regionális politikájában a vertikális célok mindegyikét két ún. horizontális célkitőzés metszi (az esélyegyenlıség és a környezettudatosság célja). Ezeket a szempontokat minden programban és projektben a lehetıségeknek megfelelıen érvényesíteni kell. (8.)
Komparatív elıny Az adott ország eredendıen meglévı relatív versenyelınye, ami alapján a nemzetközi munkamegosztásban az adott ország vagy régió specializációja végbemegy. (1.) Kompetitív elıny A relatív gazdasági elınynek azon eleme, mely nem eredendıen meglévı adottságból fakad, hanem tudatos versenyképesség-javító intézkedésekbıl. Tipikusan ide tartozik az állam és közigazgatás teljesítménye (és ennek gazdasági vonzata). (1.)
I Identifikáció Az identifikáció a PCM elsı lépése, ennek keretében– a fejlesztési igények és a potenciális támogatók és partnerek elvárásainak ismeretében – kerül sor a projektötletek felmérésére, az egyes alternatív projektötletek közti mérlegelésére, a projekt sarokpontjainak kijelölésére, és a kidolgozás feladatainak meghatározására. (12.)
Koncentráció Mint a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve, egyrészt a rendelkezésre álló pénzeszközök koncentrációját jelenti, másrészt azt, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a legfejletlenebb területekre kell irányulniuk. (6.)
Irányító Hatóság A strukturális alapok lebonyolításában részt vevı szervezet, az operatív programok vezetı szervei, felügyeli a KSz-ek munkáját, számos kérdésben döntési joga van. Minden OP-hoz, valamint a KTK-hoz is tartozik egy IH.
Konzorciumi szerzıdés A strukturális alapokból igényelt támogatás megszerzésének elıfeltétele a partnerség elvének figyelembe vétele a lebonyolítás során; a konzorciumi szerzıdés az ennek meglétét bizonyító és ezt
926
Multiplikátor-hatás A projektek révén felhalmozódó tapasztalat (modell-értékő megvalósítás) terjedését hívják multiplikátor-hatásnak. A multiplikátor-hatás révén tovább növelhetı egy projekt nettó hatása. (9.)
bemutató dokumentum, a pályázati dokumentáció kötelezı melléklete. (9.) Költségvetési koncepció Az adott költségvetési évre vonatkozó feladatokat, a helyben képzıdı bevételi forrásokat, az ismert kötelezettségeket tartalmazó dokumentum. A költségvetési koncepciót a jegyzı állítja össze a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével és az önkormányzati intézmények vezetıivel a feladatok, a bevételek áttekintése érdekében végzett együttmőködés eredményeképpen. (5.)
N Négy szem elve A közösségi és hazai – belsı ellenırzéssel foglalkozó – jogszabályok által is javasolt kontroll-mechanizmus, ami a iratilletve pénzkezelési dokumentumok minimum két ember általi áttekintését jelenti. A „négy szem elve” alkalmazási segédeszköze a checklist.
Költségvetési rendelettervezet A költségvetési koncepció alapján, az illetékes önkormányzati bizottságok és testületek által elfogadott éves költségvetési dokumentum. (5.) Közösségi Kezdeményezések Az Európai Unió által központilag meghatározott fejlesztési programok, melyeket nem a Nemzeti Fejlesztési Tervek keretében bonyolítanak le, de financiális hátterük a strukturális alapok. Jelenleg négy közösségi kezdeményezés létezik. (6.)
Nemzeti Fejlesztési Terv (National Development Plan, NDP) Abban az esetben, ha egy Uniós tagállam teljes területe vagy területének nagy része a strukturális alapok által támogatott, akkor nem regionális felhasználási tervek készülnek, hanem az adott ország ezekre a támogatás alá esı területekre vonatkozóan átfogó tervet készít. Ezt szokás Nemzeti Fejlesztési Tervnek nevezni. (7.)
Közösségi Támogatási Keretterv A Nemzeti Fejlesztési Tervnek a Bizottság által elfogadott változata, tehát már jóváhagyott finanszírozási terv.
NGO (Non-governmental organisation) A civil szervezetek angol elnevezésébıl képzett rövidítés, mely a magyar szakirodalomban is elterjedt. (9.)
Közremőködı Szervezet (KSz) A strukturális alapok lebonyolításában részt vevı szervezet, mely a kedvezményezettel folytonos kapcsolatban áll, a gyakorlati adminisztrációs ügyeket és a kifizetéseket kezeli, ügyfélszolgálatot üzemeltet. Egy OP-hoz általában több KSZ tartozik. (23.)
NUTS Magyar jelentése „tervezési-statisztikai egységek rendszere” – az Unió közös regionális politikájának területi egységei, összesen öt különbözı szint meghatározásával. (6.)
Külsı kommunikáció Az adott szervezeten kívüli kommunikáció: vagy egy szervezeti hierarchia tagjai közti információ-áramlás és döntési-tárgyalási mechanizmus, vagy pedig a szervezet nyilvánosság felé történı kommunikációja. (21.)
O Official Journal Az Európai Unió Hivatalos Lapja – minden közösségi jogszabály, valamint a közösségi közbeszerzési értékhatárok és azok nemzeti valutákban mért összege is megjelenik a lapban.
L Lebonyolítási számla A strukturális alapok kifizetési rendszerében az IH tulajdonában lévı számla, melynek rendelkezési joga viszont az Közremőködı Szervezeté; a számláról már közvetlenül a kedvezményezettnek történik a kifizetés. (23.)
OLAF Az Európai Bizottság által létrehozott, de attól funkcionálisan független intézmény, mely a közösség pénzügyi érdekeit védi: a strukturális alapok felhasználása kapcsán elkövetett csalásokat és szabálytalanságokat tárja fel.
Logikai keret-mátrix A logikai keret-módszer fı módszertani eszköze, átlátható formában győjti össze és hierarchizálja a célokat, erıforrásokat, eredményeket. Az EU olyannyira preferálja használatát, hogy a strukturális alapok pályázatainál mellékletként kell ezt a dokumentumot benyújtani.
Ö ÖNHIKI Az ÖNHIKI önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülı önkormányzatok kiegészítı költségvetési támogatása. Az önkormányzat ilyen típusú kiegészítı támogatást csak akkor igényelhet, ha minden saját hatáskörben megtehetı intézkedést megtett a forráshiány elkerülésére. (5.)
Logikai keret-módszer A projekt-kidolgozásnak egy elterjedt, és az EU által erıteljesen propagált technikája az ún. logikai keret-módszer (Logical Framework Approach, LFA). A logikai keret-módszer egy elemzési és egy tervezési részbıl áll, melynek során a logikai keret-mátrix kitöltésre kerül. (12.) Legfıbb eszköze a logikai keret-mátrix.
Önkormányzati Törvény (Ötv) Az 1990. évi LXV. törvény, mely meghatározza az önkormányzatok mőködési kereteit. Elsıként itt jelent meg az önkormányzati társulás lehetısége jogszabályi szinten. (10.)
M MBO – megegyezéses eredménycélokkal való vezetés Költségvetés-tervezési módszer, alkalmazásakor azoknak a részvételével, megegyezésével határozzák meg a célokat és az eszközöket, akiket a várható eredmény és az eredmény elérésének a feltételei érintenek és/vagy akik erre hatással vannak (pl. egyeztetés a lakossággal, a civil szervezetekkel, gazdasági szervezetekkel, munkavállalókkal, költségvetési intézmények vezetıivel). A módszer kiemeli a kommunikáció és a visszacsatolás, az elért eredmények értékelésének fontosságát. (5.)
P Partnerség Két vagy több szervezet közötti, formális vagy informális megállapodásban rögzített együttmőködési forma. Az Unió által támogatott projektek esetében a tervezés-programozás, a finanszírozás, a megvalósítás (illetve a monitoring és ellenırzés) során kötelezıen figyelembe veendı elv. (9.)
Monitoring Bizottság Az operatív programokban az IH melletti konzultációs-felügyelı szerv, nevével ellentétben jóval nagyobb hatáskörrel rendelkezik, mint csak a monitoring bonyolítása (pl. forrás-allokáció.) (23.)
Probléma-fa A problémák brainstorming-gal történı összegyőjtése után azok logikai rendszerezéséhez, alá-fölé rendeléséhez, oksági kapcsolatok megállapításához kitőnı eszköz a probléma-fa, mely a logikai keretmódszer része, és melynek fordítottja a cél-fa.
927
regionális fejlesztés operatív programja, melynek „gazdája” a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. (7., 23.)
Programozási Idıszak A strukturális alapok felhasználásának idıkerete, mely biztosítja a támogatási rendszer kiszámíthatóságát. A 2000-2006 közti idıszakot ugyancsak hétéves idıszak követi, 2007-2013-ig. (6.)
S PPBS – Planning Programming Budgeting System Tervezési programozási költségvetési rendszer, amely olyan kérdésekre keresi a választ, hogyan kell egyes pénzforrásokat optimálisan felosztani a különbözı programok között. A PPBS típusú költségvetés-tervezés 5-7 évre szól; jól illeszthetı a stratégiai tervezéshez, mint fejlesztési szemlélethez. (5.)
SMART A monitoring-rendszerben használt indikátorokra vonatkozó elvárások rövidítése (SMART-kritériumrendszer). Eszerint az indikátorok legyenek specifikusak (specific), mérhetıek (measurable), elérhetıek (available), relevánsak és megbízhatóak (relevant and reliable), illetve aktuálisak (timely) (25.)
Projekt A projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési idıtartama, valamint teljesítésének költségei és egyéb erıforrásai meghatározottak, és egy jól definiált cél elérésére irányul. (11.)
SDR – Special Drawing Rights Az SDR a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység (Special Drawing Rights = különleges lehívási jogok). A Közbeszerzési törvényben az európai közösségi értékhatárokat elérı értékő közbeszerzésekre vonatkozó irányadó értékhatárok a közösségi közbeszerzési irányelvekbıl adódóan részben euróban, részben SDR-ben vannak megadva. (22.)
Projekt-ciklus Projektcikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, a projektötlet felmerülésétıl a projekt megvalósulásáig terjedı idıszakot foglalja magában. A ciklus olyan struktúrát kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének kikérését és a releváns információk rendelkezésre állását, így kellıen megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének kulcsfontosságú szakaszaiban. (12.)
Stakeholder-analízis A projekt-tervezés során érdemes stakeholder elemzést is készíteni, ahol számba vesszük azokat a személyeket, valamint szervezeten belüli és azon kívüli csoportokat, amelyeket érint, akik hatással lehetnek, és akiknek az érdekeit szolgálja a projekt-célok megvalósulása. (12.)
Projekt-ciklus menedzsment, PCM A projekt-cikluson alapuló menedzsment-módszertan, logikailag egymásra épülı tervezési, végrehajtási és ellenırzési lépések sorozata. Eredetileg az OECD dolgozta ki, de az Európai Unió is messzemenıen preferálja használatát, mert ennek révén közösségi szinten egységes gyakorlatot lehet kialakítani e téren. (12.)
SWOT A SWOT-analízis során egy táblázatba rendezve feltérképezzük a projektünk / tervünk / településünk erısségeit, gyengeségeit, veszélyeit, lehetıségeit. Gyakran használt és az EU által is preferált módszer, a tervezés egyik fázisában, a stratégia-alkotás során kulcsfontosságú szerepe van. (4.)
Projekt-elırehaladási jelentés A támogatási szerzıdés értelmében a kedvezményezett negyedévente köteles a Közremőködı Szervezet irányába jelentést adni projektje elırehaladásáról. Ez a formadokumentum a további kifizetések alapja és a monitoring-rendszer fı infromációs inputja is egyben. (19., 25.)
SZ Szabályozási terv 1997. évi LXXVIII. törvény (Építésügyi tv): „az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési elıírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja”. (2.)
Projektgenerálás A projektgenerálás lényege, hogy meghatározott földrajzi területen, meghatározott szereplıkkel együttmőködve az adott terület és a szereplık által megvalósítható, az adott terület problémáira választ adó vagy/és fejlıdését elısegítı fejlesztési lehetıségeket (vagyis a lehetséges projekteket) feltárja, ezeket a fejlesztési lehetıségeket egymással összehasonlítva elemezze, és kiválassza közülük azokat, amelyek egy közösen megállapodott értékrend szerint a leginkább megvalósításra érdemesek. (11.)
Szinergia Az a jelenség, amikor a partner-szervezetek egy együttmőködés létrehozása révén hatékonyabban tudnak tevékenykedni, mint ha egymástól függetlenül végeznék saját feladatukat. Az ilyen kooperációból származó többlethasznot illetve költségcsökkenést nevezik szinergiának. (9.)
Projekt-háromszög A projekt kezdetétıl a végéig három fı lépcsın kell végighaladni, melyekre gyakran a „projektháromszög” kifejezéssel utalunk . A projektháromszög fıbb szakaszai a projekt létrehozása, megvalósítása, illetve értékelése. Ezt a logikai sort bontja további elemeire a projekt-ciklus.
T Támogatási Szerzıdés A Kedvezményezett és a Közremőködı Szervezet közötti szerzıdés, melynek alapján – az Irányító Hatóság jóváhagyása mellett – a támogatások kifizetése történik. (19.)
Projektindító nap A strukturális alapokból megvalósuló projektek kötelezı nyitóeleme, melyet a Közremőködı Szervezet rendez a nyertes pályázók számára. (20.)
Társulási Törvény Az 1997. évi CXXXV. tv közkelető elnevezése, mely az önálló társulás és együttmőködés jogi vonzatait összhangba hozta a Polgári Törvénykönyvvel és az önkormányzatok lehetıségeivel. (10.)
Q QQTTP A monitoring-rendszerben használt indikátorokra vonatkozó elvárások rövidítése (QQTTP-kritériumrendszer), ami szerint az indikátornak mennyiségi (quantity), minıségi (quality), idıbeliségre vonatkozó (time), célcsoportra (target group) és helyre (place) vonatkozóan kell választ adnia (25.)
TEKI – területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatások A TEKI az önkormányzati beruházások támogatását köti össze a területfejlesztéssel. A támogatás az infrastruktúra szempontjából elmaradott térségek és települések felzárkóztatását szolgálja. (5.) Településszerkezeti terv 1997. évi LXXVIII. törvény (Építésügyi tv): „az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a
R ROP – Regionális Operatív Program A ROP az NFT negyedik prioritásának (Erısebb regionális és helyi potenciál) megvalósulását szolgáló területi operatív program, a
928
település szerkezetét elrendezését.” (2.)
meghatározó
térbeli
kialakítását
és
V Vidékfejlesztés Az Unió agrárpolitikájában az improduktív ártámogatásról mára áthelyezıdött a hangsúly azokra a konstruktív támogatási formákra, melyek a versenyképességet és az alkalmazkodó-képességet növelik. Ezeket a politikákat nevezzük összefoglaló néven vidékfejlesztésnek. (6.)
Területfejlesztési program 1996. XXI. tv, 2. paragrafus: „A területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül.” (2.) Területfejlesztési koncepció 1996. XXI. tv, 2. paragrafus: „az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplıi számára”. (2.)
Vonzáskörzet A település-hálózaton belül kialakuló területi egységek egy központi és egy periférikus résszel; a kistérséggel ellentétben a vonzáskörzet a vertikális teleülés-kapcsolat terméke. (10.)
Területfejlesztési Törvény Az 1996. évi XXI. törvény közkelető elnevezése, amely erısen hatással volt és van a kistérségi együttmőködésekre. Megalkotása óta többször módosították. (10.)
929
