Nyugat Pannónia EU-régió marketingstratégiáját megelőző szakértői interjúk elemzése

A West/Nyugat Pannónia EU-régió marketingstratégiáját megelőző szakértői interjúk elemzése

Kutatási jelentés

Sopron, 2005. augusztus

1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés................................................................................................................................ 3 A minta megadása................................................................................................................... 5 A kutatás módszere, szempontjai............................................................................................ 6 II. EU-régió megítélése Burgenlandban, Győr-Moson-Sopron -, Vas- és Zala megyékben .................................................................................................................................................... 8 2.1 Általános helyzetkép......................................................................................................... 8 2.2 Integráció ........................................................................................................................ 12 2.3 Marketing terv................................................................................................................. 15 2.4 Összegzés – SWOT elemek............................................................................................ 28 III. Burgenland tartomány .................................................................................................... 32 3.1 Szervezetek tevékenysége, jövőbeni tervei .................................................................... 32 3.2 Általános helyzetkép....................................................................................................... 33 3.3 Integráció ........................................................................................................................ 38 3.4 Marketing terv................................................................................................................. 43 3.5 Összegzés – SWOT elemek............................................................................................ 50 IV. Győr-Moson-Sopron megye ............................................................................................ 52 4.1 Szervezetek tevékenysége, jövőbeni tervei .................................................................... 52 4.2 Általános helyzetkép....................................................................................................... 56 4.3 Integráció ........................................................................................................................ 58 4.4 Marketing terv................................................................................................................. 64 4.5 Összegzés – SWOT elemek............................................................................................ 73 V. Vas Megye .......................................................................................................................... 77 5.1 Szervezet tevékenysége, jövőbeni tervei ........................................................................ 77 5.2 Általános helyzetkép....................................................................................................... 78 5.3 Integráció ........................................................................................................................ 83 5.4 Marketing terv................................................................................................................. 87 5.5 Összegzés – a régió SWOT analízise ............................................................................. 94 VI. Zala Megye ....................................................................................................................... 97 6.1 Szervezet tevékenysége, jövőbeni tervei ........................................................................ 97 6.2 Általános helyzetkép....................................................................................................... 99 6.3 Integráció ...................................................................................................................... 102 6.4 Marketing terv............................................................................................................... 106 6.5 Összegzés – SWOT elemek.......................................................................................... 113 VII. Összegzés ....................................................................................................................... 115

2

I. Bevezetés 1999 óta négy megye alkotja a West/Nyugat Pannónia EU-régiót. A magyarországi Nyugat-dunántúli régió három megyéje Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, és az ausztriai Burgenland tartomány jelenti ezen EU-régiót. Az EU-régió Tanács 2004-ben hozta nyilvánosságra a régió tervezett jövőképét, a területfejlesztési stratégiát, amelyben meghatározták a legfontosabb középtávú fejlesztési irányokat, területeket. A startégiában meghatározott fejlesztési célok a következők:


Az éntől a közösségbe (a lakosság bevonása a döntésekbe, kezdeményezéseik motiválása)




Kedvező keretfeltételek megteremtése: az adminisztratív szintű akadályok átlépése.




Az erők tömörítése: közös fellépés EUrópában, a Régióban rejlő erők összevonásával.




Együtt növekedni: információcsere, közös munka csatornáinak kiépítése.




Nyitottság és új irányzatok: Az EU-régió különféle népcsoportok találkozóhelye, együttélése, Közép-Európa szívévé válik.




Egyedülálló jövőbeli lehetőségek támogatása: kiemelt stratégiai területek, fejlesztési irányok: természet és kulturális örökség (közös gyökerek, érzékeny területek) Európa szíve (súlypont EUrópában, egységes szavazat), sokat ígérő ágazatok (hálózatok, klaszterek), együtt növekedni (összeköttetés, identitás), rekreáció (turizmus, egészség).

A Régiófókusz Kht., a Regionalmanagement Burgenland GmbH, és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Kht. szükségesnek látta, hogy a West/Nyugat Pannónia EU-régió fejlesztési stratégiájának ismeretében elkészítse a régió marketing stratégiáját. A megvalósítási munkába bevonták a Proprimo Marketing Tanácsadó Irodát is. A területmarketing alatt a régió versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárását, kialakításának, realizálásának segítését, kommunikálását értjük. Mindez egy alapos elemzési, érdekegyeztetési, szintetizáló munkára épülő stratégia-alkotás, és az azt realizáló eszközrendszer folyamatos működtetése a gazdasági, közösségi, kulturális és ökológiai értelemben vett jólét növelése érdekében.

3

Mindez nem egyszerű feladat, hiszen a régió, mint terület-termék, komplex, egy összetett szolgáltatási és árucsomag kínálatot jelent, melynek célcsoportjai rendkívül heterogének. Nincs közvetlen tulajdonosa, mivel a közjavak és magánjavak egysége. Ezzel összefüggésben a cserefolyamatok többszintűek, különböző értékformákon zajlanak le. A régió többszintű, hiszen rendkívül összetett fizikai megjelenésén túl a róla kialakult képzetek és szubjektív képek maguk is részei és alakítói a helyterméknek. Nehezen fejleszthető, mert alakítása rendkívül költség és erőfeszítés igényes, az érintett érdekcsoportok száma nagyobb, mint bármely más termékfejlesztés esetén. Hosszú idő telhet el a valós változásokig, hiszen a fejlődés nem csak a fizikai szinten, de az imázs szintjén is meg kell jelenjen. Sajátos hierarchikus termék, hiszen természetszerű része Magyarországnak, az EU-nak, amelyek hatásukkal pozitívan vagy negatívan befolyásolják minden megjelenítését.A régió-termék alapmegjelenése az imázsa, a róla alkotott kép, mely alapján a célcsoportok kialakítják a hozzá való viszonyukat. A régiómarketing stratégia kilakításakor az alábbi szempontokat kívánatos szem előtt tartani:


szükségletorientáltság,




társadalompolitikai felelősség- és környezettudatosság




jövőorientáció




„felhasználóbarát jelleg.




Akcióorientáltság




autonómia és vállalkozó szellem megjelenése




határozott innovációs törekvés




politikai kiegyensúlyozottság.

Az EU-régió marketing stratégiájának felállításához a fent említett szervezetek közül a megvalósítók, kutatást végrehajtók a Régiófókusz Kht. és a Proprimo Marketing Tanácsadó Iroda munkatársai fontosnak tartották megismerni a régió vezető szakembereinek véleményét. Fontos, hogy a területmarketing egyes szintjei (megye, kistérség, város, tartomány) összhangban legyenek a régiós marketingstratégiával. A stratégia alkotást megelőzően a regionális marketing stratégia elkészítését megalapozó primer, kvalitatív kutatás történt a régió irányító szervezetei, szakértői körében. A kutatás eredményeit jelen kutatási jelentésben összegezzük.

4

A minta megadása A régióban megyénként 10 szakértőt kérdeztünk meg. Az adatfelvétel ideje: 2005. júniusajúliusa. A minta a következőképpen alakult: Andreas Horvath Josef Horvath Josef Saly Karl Kahr Peter Vadasz Sabine Hutter Ulrike Pichler Walter Dolmanits Wilhelm Heissenberger Winfried Kasper

Hruby József Ivanics Ferenc Kocsi János Nagy Endre Rakó István Rigler Zsolt Szabó Miklós Tama István Taschner Tamás Mika Norberné Horváth Tímea

Burgenland Verein zur Förderung der Burg Lockenhaus und der Region elnöke Unterwart polgármestere Rechnitz polgármestere Verein zur Förderung naturpark Raab vezetője Güssing polgármestere Regionalmanagement Burgenland információs titkára Regionalmanagement Burgenland információs titkára Mogersdorf polgármestere Unterrabnitz polgármestere Grosspetersdorf polgármestere

Győr-Moson-Sopron-Megye Sopron MJV alpolgármestere Megyei Közgyűlés alelnöke Sopron MJV Iparkamara titkára Vidékfejlesztési Hivatal vezetője Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Reginet Nyugat-dunántúli tanácsadó Kft, ügyvezető igazgató Bormarketing Műhely Kht. ügyvezetője Brennbergi Ifjúsági Tábor, Castanea Környezetvédelmi Egyesület elnöke MT Rt. NY-Dunántúli Regionális Igazgatóság igazgatója Fertő Táj Világörökség Egyesület ügyvezetője Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara EU integrációs és nemzetközi menedzser

Vas Megye Tóth Viktor Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatója Babos Csaba Vállalkozói Központ, üygvezető igazgatója Szombathely Dr. Németh Kálmán Répcelak polgármestere Éder Géza Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatója Heckmann Ferenc Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és EU Kapcsolatok Titkársága, területfejlesztési csoportvezető Imre János Vas Megyei Agrárkamara titkára Kiss Sándor Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára 5

Polgár Tibor Simon Gábor Szabadfi Zoltán

VÁTI Kht. Kirendeltségvezetője, Szombathely önkormányzati főtanácsadó, Westpa-EU-régió Vas megyei titkára Polgármesteri Hivatal vezető tanácsos, idegenforgalmi ügyintéző Szombathely

Böszörményi László Burján Richárd Kalcsú Zoltán Kiss Bódog Zoltán Lovass Tibor Lukács Letícia Mazzag Ferenc Nagy Tibor Németh Zoltán Veress János

Zala Megye Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője Városfejlesztési Rt. Igazgatója Pannon Fa - és Bútoripari Klaszter klasztermenedzsere Megyei Közgyűlés elnöke Zalaegerszegi TV igazgatója Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Megyei Közgyűlés, EU-régió titkára FM Hivatal vezetője Balatonmelléke borvidék elnöke

A kutatás módszere, szempontjai A kutatás kvalitatív kutatás, amely egyéni mélyinterjú módszerrel készült. A kutató interjúvázlat segítségével irányította a beszélgetést, majd a beszélgetés után 10 percen belül az interjúról jegyzőkönyvet készített. A kutatási kérdéskörök a következők voltak: I.

A szervezetek stratégiai és rövid távú tervei

II.

Általános helyzetkép a régióról − Versenyhelyzet − Non-profit szervezeteket működésének, tevékenységének megítélése. Támogatási rendszer, források.

III. Integráció − Együttműködési területek − Az együttműködés feltételei, akadályai − Az együttműködéshez szükséges források − Az együttműködéshez, egységes régióhoz szükséges időtáv

6

IV. Marketing terv − A régiómarketing stratégia célja. − Milyen regionális termékeket tartanak kiemelkedően fontosnak, értékesnek a szakértők. − Célcsoportok. − A termék - piac mátrix elemeit (új termék-piac lehetőségek) figyelembe véve milyen stratégiát javasolnak a régiónak: piacnyerés, termékfejlesztés, piacfejlesztés, diverzifikáció. − A helyi lakosság szerepe. − marketing kommunikáció, pozícionálás. − Kompetencia leltár: K1: menedzsment kompetencia K2: természeti kompetencia K3: gazdasági kompetencia K4: humán kompetencia K5: kulturális kompetencia a régió funkcionális kompetenciája. V.

SWOT elemzés

− Az „EU-régió – West/Nyugat Pannónia” erősségei, gyengeségei, lehetőségei, veszélyei.

7

II. EU-régió megítélése Burgenlandban, Győr-Moson-Sopron -, Vas- és Zala megyékben 2. 1 Általános helyzetkép A burgenlandi szakértők az EU-régió szerepét kivétel nélkül a határon átnyúló együttműködések erősítésében látták. Az általános helyzetkép megadása sokban egyezik a magyar szakértők által rajzolt képhez. Hasonló együttműködési területek és problémák kerültek előtérbe. Az ausztriai válaszadók a régiót „kis EU-ként“, az EU – beli kisebb egységként értékelik, amelynek az Európai Unióhoz hasonlóan, EU szabályok, elvárások szerint kell működnie. A régiós gondolkodásmód e tekintetben tapasztalataink szerint közelebb áll az osztrák válaszadókhoz, mint magyar társaikhoz, ahol az EU nem jelentett még irányadó egységet. A magyarok sokkal inkább „fejetlenségről“, a politikában a régiós gondolkodásmód hiányáról számoltak be, és az EU többnyire a pályázati lehetőségeket jelentette a számukra. Győr-Moson-Sopron megyében a válaszadók nagy része úgy vélte, hogy egyenlőre nem beszélhetünk egységes régióról, az csupán „tervezési fázis alatt a szakemberek fejében él“. A válaszadók nehezményezték, hogy az EU-régió jelenleg csupán „információ cserélő platform“ és nincs olyan közös szerevzet, ahová minden fél delegál tagot és a közös projektek megvalósításához forrásokat. A válaszadók problémának érzik, hogy Magyarországon a három megye eltérő fejlettségi szinten van, Burgenland egységes területként tud felállni, ezzel szemben a magyarországi három megye között még nagy különbségekről beszélhetünk, ezért megyénként más-más fejlesztések szükségesek. A magyar oldalon egyébként is „gazdátlanság érezhető“, a megyei vezetési és közigazgatási rendszer bizonytalanságot ad. A vélemények szerint a magyarországi megyék tekintetében átláthatóságra és együttgondolkodásra lenne szükség a lehetőségek kihasználása tekintetében. Az EU-régió megítélése Vas megyében vegyes. Abban egyetértenek a válaszadók, hogy a régió létrejöttének célja a határ-menti együttműködés erősítése, integráció, de abban, hogy ez milyen mértékben tud megvalósulni már eltérnek a vélemények. A többség, a Győr-Moson-Sopron megyei kollégákhoz hasonlóan mégis azt mondta, hogy jelenleg a határ-menti együttműködés nem felhőtlen: a térségben eltérő fejlettségű területeket találuk (országhatáron belül és kívül), nincs elég forrás és akarat az EU-régió működéséhez, 8

és

hiányzik

egy

koordináló

szervezet,

amely

teljes

munkaidőben

tevékenykedő

alkalmazottakkal bír. Többen jelezték az érdekellentétek jelenlétét a régióban, és az osztrák partnerek együtműködési hajlandóságában rejlő problémákat. A válaszadók az osztrák szakértőkhöz hasonlóan fontosnak érzik, hogy az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző legyen. A Zala megyei szakértők egybehangzó véleménye is az volt, hogy a régió nem egységes, a fejlődéshez együttműködésre és közös fellépésre lenne szükség. Itt a legnagyobb problémát abban látták, hogy sok szervezet párhuzamosan tevékenykedik. A régiós egység megteremtéséhez szükséges lenne egy olyan szervezet, amely összefogja a régiót, a vállalkozói és non-profit réteget. Gazdaságfejlesztésre van szükség, és „nyomásra“, hogy a szervezetek egy asztalhoz üljenek, együttgondolkodjanak. A stratégia kialakításához először alulról kell megszerveződnie a régiónak, amely kisebb egységekeből épül fel. Zala tekintetben többen hangsúlyozták, hogy gazdaságfejlesztésre, és infrastruktúra fejlesztésre van szükség. Több válaszadó jelezte, hogy nem hatékony régiós projektek valósulnak meg. Operatív haszna ezeknek nem látszik. Kivétel ez alól a termál klaszter és Burgenland együttműködése. Zalában is felmerült a gazdaságilag, jogilag önálló régió igénye, amely az együttműködést nagyban elősegítené. A zalaiak között, többen úgy érezték, hogy „Zala megye kilóg a sorból“, a régióból: 1. Földrajzi elhelyezkedése szerint „csücsökben” van. 2. A „CentEUrope” régió gazdasági térségtől legtávolabb esik. 3. Nincs egyetem, kutatóbázis. 4. Zala a Dél - Dunántúlhoz jobban kötődik, illetve turizmus területén Vas és Somogy megyékhez. 5. Legfejletlenebb terület a régióban. Versenyhelyzet Burgenlandban a régiók versenyében az együttműködés szerepét kiemelten fontosnak látták a válaszadók. Véleményük szerint az EU-régiónkon belüli területeknek nem szabad versenytársként tekinteni egymásra azért, hogy a régió egységként megállja helyét a nemzetközi versenyben.

9

A magyarországi megyékben a válaszadók általában pozitív képet adtak a régióról a versenyhelyzet tekintetében. Győr-Moson-Sopron megyében ehhez azonban sokszor még további fejlesztéseket látnak szükségesnek, kiemelten az infrastruktúra területén. A régió versenyelőnyét többen a turisztikai értékekben látták, amely tekintetében jól kiaknázható lenne a határ-menti együttműködés, de ehhez még több összefogásra lenne szükség. Ha az együttműködés javul, még hatékonyabb, versenyképesebb lehet a régió. Itt egyrészt a magyarországi három megyéről, másrészt magyarország és ausztria együttműködéséről van szó. Vas Megyében nem láttak problémát a versenyhelyzet tekintetében. Zala Megyében a régió megítélése a versenyhelyzet szerint szintén pozitív. A válaszadók ezt a régió jó földrajzi elhelyezkedésével, a határ-menti területek közötti egüttműködés és támogatások lehetőségével, valamint a turisztikai és más adottságokkal (termál, Balaton, Észak-Dél összekötő útvonal – Borostyánkőút kereskedelmi útvonal, felsőoktatási központok, zalaegerszegi gépipar) magyarázták. A non-profit szervezetekről Győr-Moson-Sopron megyében a non profit szervezetek működésével kapcsolatban megegyeztek a vélmények. Az

ausztriai

szervezetek

tőkeerősebbek,

nagyobb

tapasztalattal

rendelkeznek.

Magyarországon a szétaprózottság és tőkehiány jellemző, ezért a magyar szervezetek működése nem kiszámítható. Az ausztrai szervezetek tőkeerőőségüknél fogva jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani célcsoportjaiknak. Általában jellemző az egész magyar intézményrendszer bizonytalansága. Hosszú távú tervezés nem lehetséges, mert nem tudni, hogy a jövőben még lesz-e az adott szervezet. Ezt a válaszadók szerint tudják az osztrák szervezetek vezetői is, ezért óvatosak. Mindez a hosszú távú fejlődések gátja. Sok esetben „fedő“ szervezetek működnek, ahol nincs pénz pályázati önerőre, kevés a képzett ember. Ausztriában a szervezetek világos jövőkép, tervek szerint dolgoznak, és meg van a működésükhez szükséges forrás, amelyet az állam és az érintettek befizetési jelentenek. 10

Magyarországon a működést akadályozza, hogy az állami forrásokhoz nehéz hozzájutni, amihez hozáájárul a korrupció, de a nehézkes elszámolás, és a pályázati pénzek lehívását kísérő bürokrácia is. A civilek nehezen szerveződnek regionális szinten. Ha mégis csak pályázati érdekeik miatt. Sok non-profit szervezet ugyanazzal a céllal működik. Fontos lenne összehangolni a tevékenységüket. Zalában a szakértői vélemények többsége szerint a non-profit szervezetek nehézségekkel küzdenek, ezért nem tudják kitűzött céljaikat megvalósítani, projektekből élnek és sokszor kell profitorientált tevékenységekkel is foglalkozniuk. Kitartás, szakember hiány és a nagy adminisztrációs

teher

miatt

nehezen

élnek

meg

a

szervezetek.

Hiányzik

a

marketingszemléletű stratégai tervezés, egymás tevékenységéről, rendezvényeiről nem tudnak. Fel kell hozni a tudásszintjüket, és összhangot kell teremteni a civilek között, azért is, hogy ne mindenki „össze-vissza“ pályázzon. A non-profit szerevezetek munkáját akadályozzák a pályázatoknál a szigorú kritériumok. Ausztriában ezzel szemben a non-profit szervezetek mögött áll olyan alapító (állam, önkormányzat), amely biztosítja a működési költségeket, ezért a célfeladataik ellátásra több idő és energia jut. A non-pofit szervezeteknek nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni. Már az alapító okiratokban nehézségekbe ütközik a célok meghatározása. Sok bejegyzett non-profit szervezet van, de sok nem működik ezek közül. A non-profit szervezetek együttműködésére, együttgondolkodására lenne szükség, közös pályázatokra, illetve azok ösztönzésére a pályáztató szervezetek részéről. Probléma, hogy a projektek, „nem érnek össze“. Zalában két válaszadó pozitívan ítélte meg a kérdéskört: szerintük a non-profit szerevezetek jól működnek, jól érvényesülnek az országos átlaghoz képest is. Több válaszadó kiemeli a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Faipari Klaszter, valamint egy válaszadó a Gyümölcs Klaszter eredményeit.

11

2. 2 Integráció Az együttműködést Burgenlandban és minden magyarországi megyében fontosnak tartották a válaszadók. Burgenlandban kiemelt területként jelentkezik az ipar, ahol a válaszadók szerint az együttműködés még „gyerekcipőben“ jár más területekhez (pl. turizmus) képest. Egy vélemény szerint az ipari megoldások magyarországi adaptációjára lenne szükség, egy másik szerint pedig közös kutatás-fejlesztés lenne kívánatos. Jól szerepelt még az oktatás, a gazdaság, mint együttműködési terület. Győr-Moson-Sopron megyében a leggyakrabban említett együttműködési terület a turizmus, magasan kiemelkedik a többi közül. A válaszadók úgy vélték ez olyan terület lehet, amely mindkét félnek érdeke, „erre hajlanak az osztrákok is”. Többen fontosnak tartották még az infrastrukturális fejlesztéseket és a környezetvédelem együttműködési területeket is. Vas megyében is sokan megjelölték a turizmust, mint együttműködési területet. További területek: információáramlás, befektetés-ösztönzést, szolgáltatások. Zala megyében a turizmus területek mellett kiemelkedően fontosnak tartották a szakértők az alternatív megújuló energiát, mint együttműködési területet. E tekintetben kiemelndő még a kultúra, a közlekedés fejlesztés, a természetvédelem, az oktatás, a nyelvtanulás, és a gazdasági terület. Az együttműködést akadályozó tényezők, feltételek Burgenlandban kiemelték, az együttműködésben fontos, hogy mindkét oldalon jól járnának a résztvevők, és egyenlő mértékben vegyenek részt az együttműködésekben. Ahhoz, hogy az együttműködés erősödjön, és marketingje is elfogadott legyen, mindkét oldalon pozitív változásokat kell okoznia, egyenlő mértékben. „A fejekben le kell bontani a határokat“.

12

Győr-Moson-Sopron Megyében a legtöbbet említett együttműködést akadályozó tényezők a következők voltak:


Pszichológiai, kulturális akadályok, "egyenrangú partnerség kérdése".




Pénzügyi háttér különbözősége.




Nyelvtudás.




Törvényi háttér különbözősége.




Szervezetek különbsége.




"Összetartó erő" hiánya, kölcsönös előnyök ismeretének hiánya, ellentétes érdekek.

Vas Megyében a nem megfelelő a törvényi szabályozás, a „mindkét fél eredményesen profitáljon“ gondolat, és az oktatás minőségének romlása, az egység hiánya szerepelt a leggyakoribb említések között. Zala Megyében említett akadályok:


Minden megye egyenrangú partnerként jelenhessen meg, ehhez hozzáállásbeli változás szükséges. Régión belüli egyenlőtlenségek. Át kell értékelni az EU felzárkóztatási programokat.




A vállalatok hajlandósága. Kevésbé jellemező a mozgékonyság.




Egymás kultúrájának megismerése. Határ-menti lakosság kulturális különbségek „lebontása”.




Nyitottság. Az osztrákok és magyarok zárkózottak. Érdeklődés hiánya.




Pénzügyi és technológiai háttér megteremtése.

Szükséges források Burgenlandban többnyire megegyeztek a szakértői véleménynek: A EU, állami, tartományi, támogatásokra van szükség, amelyek segítenek megerősíteni a térség gazdaságát. A magyar válaszadókkal összhangban egy szakértő jelezte, hogy a támogatásokat regionális szinten kellene elosztani, és fontos lenne, hogy a regionális politika megerősödjön, mert a nélkül nem működik jól az EU-régió. Győr-Moson-Sopron megyében a válaszadók Magyarországon forráshiányt érzékelnek, és e tekintetben különbséget fedeznek fel az osztrák oldalhoz képest. Egyesek szerint ez problémát jelent azért is, mert az Interreg pályázati rendszer pénzügyi együttműködést is igényel, és a 13

magyar oldalon gondot jelent a projektek előfinanszírozása. További probléma, hogy a Nyugat-Dunántúl fejlett régiónak számít Magyarországon. Burgenland Ausztrián belül fejletlen régiónak minősült, ezért több támogatást kapott. Összefoglalva a válaszadók által megjelölt a támogatási konstrukciókkal kapcsolatos problémák: − Forráshiány magyar oldalon, a projektek előfinanszírozása és önerő. − Nyugat-Dunántúl fejlett régiónak számít Magyarországon, így kevesebb forráshoz jut. − Nemzeti források rögzítése, bevonása. − Bíráló bizottságokba EU-régiós delegáltakra lenne szükség. − Forráselosztás célorientált legyen: valóban az együttműködést generáló pályázatok nyerjenek támogatást − Jelenleg gondot jelent a kisprojekt támogatások megszűnése. − Hiányzik a hatásmérés. − A prioritások a körülményekhez, a fejlődéshez igazodva kerüljenek megállapításra. − Működési támogatási rendszer kialakítása. − Bonyolult pályázati rendszer, a bírálati koncepció rossz alapokra épült. − Hatalmas bürokrácia. − Hosszadalmas a bírálati időt. Vas Megyében a régió pénzügyi helyzetét kedvezőtlennek ítélték a válaszadók. Mindazonáltal úgy vélték, hogy nagyon fontos lenne a pénzforrások megtalálása, EU-s támogatások megjelenése az EU-régióban. A központi büdzsén felül a különböző vidékfejlesztési lehetőségeknek is segítenie kellene a régió fejlődését. Ahhoz, hogy az integráció erősödjön, egy regionális büdzsére lenne szükség, amit még más nemzeti és EU-s forrásokkal lehetne kiegészíteni pályázati úton. A kistérségek szerepét erősíteni kellene. Külön EU-régiós pályázati lehetőségekre is szükség lenne, a pályázati célokat specifikusan kellene lebontani. Zala Megyében a válaszadók szerint EU-s, nemzeti, és saját forrásokra lenne szükség. A támogatási rendszerrel azonban kivétel nélkül valamilyen problémát jelöltek meg a szakértők. Többen említették itt is, hogy a régióba nem jut elég pénz, mivel Magyarországon belül fejlett régiónak

minősítették.

Gondok

vannak

az

önerő

biztosításával,

a

projektek

14

előfinanszírozásávál. A működési költségekre nem lehet pályázni, ezért a megvalósuló projektekből

a

szervezetek

bizonyos

részt

működésre

kell,

hogy

fordítsanak.

Együttműködésükre, együttgondolkodásra lenne szükség, közös pályázatokra, illetve azok ösztönzésére a pályáztató szervezetek részéről. Probléma, hogy a projektek, nem érnek össze. Ezt mindenképpen orvosolni kell. Addig nem beszélhetünk egységről, marketingről, stratégiákról. Időtáv Burgenlandban egyetértettek a válaszadók: az együttműködés elhatározás kérdése. Amint az akarat megvan működik a régió. Ezt az egyre több közös projekt már bizonyítja. Győr-Moson-Sopron megyében a legtöbb válaszadó 10-15 évben határozta meg azt az időtávot, amikor egységes régióról beszélhetünk. Vas megyében az egységes régió kialakulásához szükséges időtáv megítélése 5-15 év között mozog. Zala megyében három szakértőtől három eltérő véleményt kaptunk:


„A finanszírozási lehetőségek olajozott működése kellene az együttműködéshez, és azonnal menne.”




„Az együttműködés rövidtávon megvalósulhat.”




„10 év szükséges az egységes régió kialakulásához.„

2.3 Marketing terv A magyar szakértőkhöz hasonlóan az ausztriai válaszadók is a turizmus fejlesztését, az abban való együttműködést tartották a legfontosabb, legkézenfekvőbb marketingstratégiai célnak. Több turizmusterületet kiemeltek. Ezek közül két említést kapott a termálvíz és a bor. A többi terület egy-egy említéssel szerepel. Érdekes, hogy a magyar oldalon nagyobb hangsúlyt fektettek a termálturizmus területére. A marketing stratégiát véleményük szerint a kultúrára, a közös történelmi gyökerekre lehetne építeni.

15

A régiómarketing kapcsán felmerültek olyan területek is, amelyek a magyar szakértőket nem foglalkoztatják olyan mértékben, mint osztrák társaikat: ilyen a határok átjárhatósága, az oktatás, vagy a nyelvoktatás kérdése. A magyarok az együttműködés akadályaként jelölték meg a nyelvtudás hiányát, a marketingstratégia kérdéskörnél a válaszadók nem fektettek már rá különösebb hangsúlyt. Az alábbi táblázat az egynél több említést kapott területeket foglalja össze: említések A marketingstratégia céljai, kiemelt területek - Burgenland

száma

Turizmus

6

Kultúra

5

Közös tradíciók, történelmi emlékek

4

Regionális fesztiválok, események, rendezvények

3

Határok átjárhatósága

3

Egyediség

3

Nyelvi tényező, nyelvtanulás

3

Természeti környezet

2

Termálvíz

2

Bor

2

Helyi termékek

2

Mezőgazdaság

2

16

Győr-Moson-Sopron Megyében a válaszadók a következő célokat jelölték meg, a régiómarketing stratégia lehetséges céljaként: − A külső és belső imázs építése. − Az egyedi minőségi igények kielégítése (mezőgazdasági termékek). − A feldolgozóipar fejlesztése. A mezőgazdaságon kívül az infrastruktúra fejlesztése, és a turizmus fejlesztése lehetséges. − Az együttműködési lehetőségek közös értékesítése (termál). − Az összetartozás érzésének felélesztése. − Célcsoporttól függ: itt élők, ide látogatók, ide befektetni kívánók. Itt élők: vállaljon szerepet a civil életben, a környezet „jobbá tételében”. Ide látogatók: a régió sokszínűségének bemutatása. Aki egyszer itt járt térjen is vissza. Ide befektetni kívánók: biztonság, hatékonyság, versenyelőny kommunikálása. Ipari háttér megtelepítése, magas technológiai színvonal. − A gyógyvíz és természet, mint kiemelendő témák lehetnek a fogyasztói trendeknek megfelelően (egészség, életminőség). − Befektetés-ösztönzés, kereskedelemfejlesztés. − A meglévő vállalatok fejlesztése, hogy jól ki tudják használni a lehetőségeket. A közösségi marketing tevékenységről a szakértők általában pozitívan nyilatkoztak. Egy válaszadó véleménye szerint szükséges lenne egy a Nyugat-Dunántúl Régió marketing tevékenységéért felelős szervezet felállítása. A válaszadók egy kivétellel említették a turizmust, mint a régiómarketing szempontjából kiemelendő terület. A 36 említésből 27 valamely turisztikai területtel kapcsolatos. A turisztikai területek közül kiemelkedik a termál, a kulturális és a borturizmus. A termálturizmus tekintetben említették, hogy Európa legnagyobb termálközpontja lehet a régió, amit a marketing tevékenységben érdemes lenne hangsúlyozni. Többen említették, hogy a magyarországi turizmustermékeket Burgenland kínálatához hasonlóan kellene fejleszteni. Egyes vélemények szerint a turizmus területén inkább még verseny, nem együttműködés tapasztalható. A környezetvédelmet, a hulladékgazdálkodást két válaszadó említette. Egyikük véleménye szerint e területen az egység megteremtéséhez legalább 70 év szükséges.

17

A szakértői vélemények szerint a marketing tevékenység szempontjából a kiemelt, többször említett regionális termékek a következők: Kiemelt marketing területek, termékek – Győr-MosonSopron Megye Termálturizmus Kulturális turizmus Borturizmus Aktív kikapcsolódás Fertő tó és vízi turizmus Kerékpáros turizmus Környezetvédelem Nemzeti Park, Világörökség

Említések száma

Mezőgazdaság fejlesztése, lakosság vidéken való megtartása

7 5 5 2 2 2 2 2 2

Vas megyében a válaszadók számára kiemelten fontos területek: turizmus, termálturizmus, kultúra, természet, kastély, vár, épített örökség, földrajzi közelség, határ-mentiség, tranzit. A válaszadók stratégai célnak érzik a sokarcúság és egyediség hangsúlyozását. Két válaszadó jelezte, hogy a marketingkoncepció elkészítése előtt, egy világos jövőképet kellene lefektetni az EU-régióval kapcsolatban. A szakértői vélemények szerint a marketing tevékenység szempontjából a kiemelt, többször említett regionális termékek a következők: Kiemelt marketing területek, termékek – Említések Vas Megye száma Turizmus Termál Kultúra Természet Kastély, vár, épített örökség Földrajzi közelség, határ-mentiség, tranzit Sokarcúság Egyediség Élelmiszer Wellness Fertő tó Történelmi kapcsolatok

5 5 5 4 3 3 3 3 2 2 2 2

Felsőoktatási intézmények közötti együttműködés, képzés

2

18

Zalában a szakértők által megjelölt régiómarketing stratégiai célok:


Vas és Zala megyébe meghatározó nagyvállalatok települjenek.




Turizmus.




Közlekedés, infrastruktúra (M9 út, Internet, telefon,)




Rendezvények fejlesztése




Nyitottság.




Értékeink hangsúlyozása.




Gazdasági nyitottság (EU további bővítése, Nyugat-Európa kapuja).




A régió megismertesse önmagát Európával, vagy a világgal.

Egy szakértő véleménye szerint a régiómarketing stratégia megvalósítására marketing keretet lenne szükséges létrehozni. A marketing stratégia szempontjából a válaszadók a következő területeket emelték ki többször, amelyre hangsúlyt fektetnének a tervezéskor: Kiemelt marketing területek, termékek – Zala Megye Termál turizmus (Zala megye előnye) Kertészeti kultúrák: zöldség, gyümölcs, ökogazdálkodás, élelmiszeripar Bor Fa és bútoripar Természetközeli turizmus Gépgyártás (Audi Győr), gépipar Turizmus Erdők Megújuló energiák

említések száma 6

agrárágazat, 5 4 3 3 3 3 2 2

19

Célcsoportok és pozicionálás Burgenlandban a célcsoportok tekintetében egy szakértőtől érkezett válasz: a régiómarketing stratégia célcsoportjai működő munkacsoportok, és azok vezetői, másodlagosan pedig a teljes lakosság. Győr-Moson-Sopron megyében a célcsoportok tekintetében a következő válaszokat kaptuk: − „Egyrészt a távolabbi piacok fogyasztói (USA, Kanada, UK, Franciaország), akik repülővel érkeznek, másrészt az 1000 km-en belülről érkező vendégek.” − „Inkább a belföldi vendégek. Külföldi vendégek esetében a gyógyturizmus jelenti a kivételt.„ − „Turizmus esetén a belföldi lakosság. Termálturizmusnál külföldi nyugdíjasok is (Németország, Hollandia).” − „Harmadik piacon közös fellépés. Ágazattól függően más piacok célozhatók meg. Termál területen például Skandinávia. (repülőterek fejlesztése)” − „A skandináv és angolszász piacokon jól értékesíthető majd a gyógyturizmus a további termékfejlesztésnek köszönhetően.” − „Itt élők, ide látogatók, ide befektetni kívánók.” − „Egyrészt turisták, másrészt az itt tevékenykedő vállalatok, beruházók, harmadrészt non-profit szervezetek.” A régió pozicionálásával kapcsolatban: − „Az erőt adó régió” pozíció megfelelő. − „A természet ereje” pozíció. − „A lehetőségek régiója”. − „A vasfüggöny által szétszaggatott régió összefogása, a természet erejével.” − Egy

válaszadó

véleménye

szerint

a

pozicionálás

előtt

„infrastruktúra

és

termékfejlesztés szükséges”.

20

Vas Megyében célcsoportot három válaszadó jelölt meg:


„Európai Unió, Ázsia (Kína).“




„16-40 évesek.“




„Az elsődleges célcsoportnak a térségbe látogató turistákat és befektetőket kell tekinteni.„

„Az EU-régió pozicionálásakor fontos lenne a „Pannon” identitást belecsempészni a koncepcióba.“ Zalában egy válaszadó vélemény szerint a marketingstratégia alapfeltétele a gazdaság és infrastruktúrafejlesztés. Ameddig nincsenek termékek, nem letisztult a kép a kisebb egységek szintjén nem lehet célcsoportot meghatározni. Zalában a régió pozícionálásáról egy vélemény érkezett: „Konkrétabban kellene pozícionálni, mint „erőt adó régió”. Természeti erők adta pihenési lehetőség.” Termék-piac mátrix Győr-Moson-Sopron Megyében négy szakértőtől kaptunk választ: − Egy szakértő a diverzifikációt jelölte meg. Véleménye szerint termékfejlesztés és új piacokon való értékesítés szükséges. Ehhez azonban szükséges a humán erőforrás fejlesztése is (nyelvtudás). − Egy másik szakértő véleménye szerint a hagyományos mezőgazdasági termékek (kistermelők), és a turisztika fejlesztése (pl. kerékpárutak, infrastruktúra) kívánatos. E tekintetben egyrészt fontos a szomszédokhoz való felzárkózás, másrészt pedig a marketingkommunikációbeli fejlődés. − Két válaszadó jelölte meg a pusztán piacfejlesztés szükségességét. Egyikük véleménye szerint ez magába foglalja a piacvédelmet és a kereskedők motiválását. A másik szakértő véleménye szerint a piacfejlesztés magával hozza a termékek további fejlesztését is. (Szükséges piacra dobni közös magyar-osztrák termékeket is.) Vas Megyében egy válaszadó hangsúlyozta a termékfejlesztés fontosságát: szerepének fokozatosan erősödnie kellene a turizmus és a megújuló energiák terén. 21

Zalában öt válaszadó szerint termékfejlesztésre egy válaszadó szerint termék és piacfejlesztésre együttesen van szükség. Helyi lakosság szerepe, belső marketing A burgenlandi szakértők szerint a helyi lakosság felé szükséges kommunikálni a fejlesztések, megvalósult projektek eredményeit. Fontos az információk megosztása, a meggyőzés, az, hogy lássák, milyen közvetlen és közvetett hasznuk származik a régiós együttműködésekből. Egy válaszadó jelezte, hogy a marketingstratégia elkészítésével egyidejűleg a régiós politikát is át kell gondolni. A helyi lakosság véleményének formálásában nagy szerepe lehet a politikának. Győr-Moson-Sopron Megyében a válaszadók egy része az együttműködés hiányából fakadóan

arra

utalt, hogy az

itt

élőket

ösztönözni

kell

az együttműködésre,

együttgondolkodásra, tudatosítani kellene az érdekeltséget, fontos a lakosság informálása. Sok itt élő, még a régió nevét sem tudja, hiányoznak a közúti táblák. Nincs szoros kötődés az osztrák és magyar oldal között. Az együttműködést kellene erősíteni „kenyeret és cirkuszt” roadshow jellegű rendezvényekkel. A helyi lakosság körében az ismeretek (egymás megismerése) terjesztése szükséges. Programok szervezése kívánatos: például football, cserekapcsolatok, iskolák és családi kapcsolatok, vállalatok közötti kapcsolatok. Motiválni kell az embereket, hogy vegyenek részt minél több olyan kezdeményezésben, amivel a civil szervezetek munkáját támogatják. Ne csak dolgozzanak itt, hanem vállaljanak szerepet a civil életben, a környezet „jobbá tételében”. Véleményvezérek befolyásolása szükséges. A Vas megyei szakértők véleménye szerint a lakosság régiós identitástudatának erősítése szükséges, hiszen még a Nyugat-dunántúli, illetve megyei identitás sem alakult ki. Elsősorban A lakosság bizonyára támogatná az EU-régiós marketing stratégiát abban az esetben, ha az számukra pozitív hatást fejtene ki. Fontos, hogy a régió képes legyen lakóival is megismertetni és elfogadtatni a közös marketinget. Zalában hasonlóak voltak a vélemények: a helyi lakosságnak meg kell ismerni egymást. Az itt lakók a régión belül nem ismerik a lehetőségeiket. A nyitottság kommunikálása szükséges. A 22

helyi lakosság gondolkodásmódjának formálása, az identitástudat erősítése nélkülözhetetlen. Az itt lakók nem tudják milyen régióban élnek, hiányzik a táblarendszer. Üzenet feléjük: együttműködés a versenyben, nem mindig az államra támaszkodni. Szükséges a szövetkezés. Jó kezdeményezés a Leader+ program, amely támogatja a pályázatok „születését”, az együttműködést, kapcsolatépítést. A helyi lakosságnak munkalehetőségre van szüksége. A „saját magamért dolgozom” szemléletmód terjedése kívánatos. Régiós programokkal kellene segíteni a régiós imázs növelését, és az támogatja a KKV-k tevékenységét is. Kompetenciák A következőkben a régióban fellelhető erőforrásokról kérdeztük a szakértőket. Menedzsment kompetencia A burgenlandi szakértők a menedzsment kompetenciákat közepes szintűnek érzik a régióban. Fontosnak tartják, és úgy vélik közösen meghatározott irányok szerint kellene fejleszteni azt. Győr-Moson-Sopron megyében a menedzsment kompetenciák megítélése vegyes: a válaszadók egyrészt úgy érzik, hogy túlképzés, túlkínálat tapasztalható ezen a területen, de ugyanakkor fontos lenne a gyakorlati szakemberek képzése, és a szervezetek igényeinek megfelelő képzésekben részesíteni a hallgatókat. Vas Megyében a menedzsment kompetencia megítélése negatív. Gyakorlatilag mind a tíz válaszadó negatívan értékelte: láthatatlan, nem hatékony, jelképes, nincs működő rendszer, ad hoc jelleg, korlátozott, hiányoznak az alapok. Zala Megyében a menedzsment kompetencia megítélése vegyes. A válaszadók többsége azonban inkább pozitívan látja a helyzetet. Vélemények: megfelelő. Olyan szakemberekre van szükség, akik a fejlettebb EU-s struktúrákban tudnak gondolkodni. Összefogás kellene közöttük. Szellemi tőke van. Képzettség tekintetében az országos átlag feletti a régió teljesítménye. Főiskolák, egyetemek adottak.

23

Természeti kompetenciák Burgenlandban a természeti kompeteniát kimagaslóan értékesnek és fontosnak tartják a válszadók. A Natúrparkokat többen is említették. Győr-Moson-Sopron megyében a természeti kompetenciát pozitívan ítélték meg a válaszadók, amit az említések nagy száma is mutat. Két válaszadó mondta azt, hogy a természeti kompetencia országosan kiemelkedő, erős. Két másik válaszadó emelte ki azt, hogy az adottságok jók, de azokat fejleszteni szükséges. A válaszadók által kiemelt területek: nemzeti parkok, gyógyvíz, termál, Fertő táj, hegységek, Alpokalja. Vas Megyében a természeti kompetencia értékelése vegyes: öt válaszadó inkább pozitív négy válaszadó inkább negatív értékelést adott. Konkrét értéket egy válaszadó említett: termálvíz. Zalában sok természeti kincset felsoroltak a válaszadók, amiből arra következtethetünk, hogy a természeti kompetencia megítélése pozitív. Az említések számát tekintve kiemelkedik a termálvíz. Több említést kaptak még a bor, a természeti környezet, az agrártermékek, a megújuló energiák, az olaj. Két válaszadó szerint ezek a természeti adottságok jelenleg nincsenek kihasználva. Gazdasági kompetencia Burgenlandban A gazdasági kompetencia megítélése közepes. Fontosnak tartják a válaszadók, de további fejlesztéseket tartanak szükségesnek, a helyi vállalkozások, a termékek szintjén a munkaerő problémák miatt. A multik régióban való tartása az osztrák válaszadók esetében is felmerült, csakúgy, mint magyarországi társaiknál. Győr-Moson-Sopron megyében a gazdasági kompetenciával kapcsolatban az általános vélemény az volt, hogy a KKV szektor vállalkozásai nem tőkeerősek. A nagyvállatok tőkeerősek ugyan, de többen tartanak attól, hogy azok hamarosan más, kedvezőbb feltételeket ígérő régiókba távoznak, itt hagyva a magyar beszállítókat, ami nagyfokú munkanélküliséget hozhat. 24

Vas Megyében említették: a multinacionális vállalatoktól való függés veszélye, innovációs központok erősödnek, infrastrukturális beruházások lassú ütemben haladnak. Vas megyében a gazdasági kompetenciák megítélése közepes, nem mondható negatívnak. Zalában egyetértettek a válaszadók a tőkeszegénységben, amelyhez két esetben a következőket fűzték:


A tőkehiány különösen érinti a mezőgazdaságot. Mindezek következtében a vállalatok eladósodása, a túlélésre való törekvés jellemző. A mezőgazdaságban még mindig alacsony a területalapú támogatás mértéke.




A vállalatok nem tőkeerősek. Kivéve Győrben egy-két nagyobb vállalat. A KKV szektorra hangsúlyt kellene fektetni. Összefogás és támogatás szükséges.

Humán kompetencia Burgenlandban a humán kompetencia területén is fontosnak tartják az együttműködést a válaszadók. Az oktatásban, képzésben való együttműködés kívánatos a régió jövőjének szempontjából. A humán kompetencia kérdésénél is előtérbe került a nyelvoktatás, a nyelvi ismeretek fejlesztése. Győr-Moson-Sopron megyében a humán kompetenciával kapcsolatos általános vélemény az volt, hogy a középfokú szakképzést szükséges lenne erősíteni, a szakember, szakmunkás réteg hiánya miatt. A válaszadók tapasztalatai szerint az egyetemeken túlképzés van. Vas megyében is fontosnak vélték, hogy az oktatás megfeleljen a felvevőpiac igényeinek, bérmunka szerep csökkenjen. A vélemények szerint nincs megfelelő felsőfokú képzés, kompatibilitás hiánya jellemző, nem működőképes, nem megfelelő szakokon folyik a képzés. A humán erőforrás megítélése közepes, nincs kutatás-fejlesztés, oktatás struktúrája nem megfelelő. Nyelvismeret, szakképzettség hiánya jellemző. Zalában is a szakmunkások hiányát jelezték és azt, hogy a gazdasági igények szerinti képzésük lenne szükséges. A vállalkozói oldal felől az igények megfogalmazása is akadályokba ütközik a vállalkozói létbizonytalanság miatt. Gyakorlat centrikus és naprakész képzés szükséges, amelybe a vállalkozókat is bevonják. 25

Túl sok a felsőfokú képzettségű munkaerő, ami még nem lenne baj, ha gyakorlatorientált lenne a képzés és elfogadtatnák a kétkezi munka értékét, az megbecsültté válna. Kulturális kompetencia Burgenlandban a kulturális kompetencia szintjét szintén magasnak értékelték a válaszadók, a lehetőségek további kihasználásának szükségessége mellett. Fontosnak tartották a régió egyedi kultúrájának, sokszínűségének, hagyományainak megőrzését. Győr-Moson-Sopron megyében a régió kulturális kompetenciáját a kérdésre választ adó szakértők egy kivétellel pozitívan ítélték meg, és számos kulturális értéket említettek, amelyek közül a leggyakrabban előfordulók: zene, történelmi hagyományok osztrák-magyar együttműködésben. Vas megyében a többség pozitívan értékelte a régió kulturális értékeit, de néhányan a kihasználatlanságot nehezményezték. Említették: zene, várak, kastélyok. Zala megyében a legtöbben jónak értékelték a kulturális kompetenciákat. Az épített környezetet kifogásolta egy válaszadó. Említették: fesztiválok, Győri Balett, múzEUmok. Funkcionális kompetencia - a kompetenciák megítélése összességében: Győr-Moson-Sopron megyében a régió funkcionális kompetenciáját a válaszadók többsége inkább pozitívan értékelte, de többen jelezték, hogy az adottságok kihasználásához még sok erőfeszítésre van szükség: „Összességében a régió funkcionális kompetenciája megfelelő, elegendő. A feladat, hogy az itt élő emberek érdekében ezt megfelelően használjuk ki. „A funkcionális kompetencia összességében pozitív.“ „A funkcionális kompetencia összességében pozitív. Az egység bizonytalan.“ „Pozitív a kép, de még sokat kell dolgozni az erőforrások fejlesztéséért, minél jobb kihasználásáért.“ „A funkcionális kompetencia megfelelő, inkább jó.„ „Az ország más régióihoz képest közepes. Egyébként negatív a megítélése.“ „Összevisszaság“.

26

Zalában is összességében pozitív a kép:


„A régió Magyarországot figyelembe véve nem foglal el rossz a helyet.“




„Összefoglalva: optimizmus a nyűgök ellenére. Ki kell várni.“




„Jó esélye van az EU centrum cím lenyerésére.“




„A régió Magyarországot figyelembe véve nem foglal el rossz a helyet.“




„Vegyes képet mutat. Kihasználása még hátra van.“




„Kiaknázatlan.“

27

2. 4 Összegzés – SWOT elemek Az interjú zárásaként megkértük a válaszadókat összegezzék a régió erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit. Itt összevontan szerepeltetjük az elhangzott válaszokat, a régió megítélését. A régió megyénkénti értékelése a következő fejezetekben (3-6. fejezet)olvasható. A válaszadók által megjelölt erősségek

említések száma

Együttműködési hajlandóság. Partnerség. EU-s projektek.

8

Természeti értékek (Fertő tó, Soproni Hegység, Világörökség, Őrség) Közös történelem

8 7

Munkaerő, humán erőforrás minősége, iskolázottsági és képzettségi szint.

6

az

Magyarország kapuja. Jó földrajzi elhelyezkedés. EU határok közelsége. Turizmus Ipari kapacitások. Kulturális kapacitások. Termálvízkészlet Egyetemek, széles spektrumú oktatás Információcsere, technológiai transzfer Egyediség, különlegesség Kedvező adottságok

5 4 3 3 3 2 1 1 1

Emberek áramlása, csere a két ország között Graz és Sármelléki reptér

1 1

Nem központi erőforrásokból megélő régió. Önállóságra épül. Szőlészet-borászat Győr: nagy beruházók jelenléte Regionális termékek: zala zöldség, gyümölcs Ötletek Gazdaság, gazdasági vezetés hagyományai Van egy EU-régió Meglévő személyes kapcsolatok Közbiztonság Nyelvi kompetencia Etnikai sokszínűség Településszerkezet Viszonylagos fejlettség Összes említés

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 67

28

A válaszadók által megjelölt gyengeségek említések száma Régiós együttműködés alacsony szintje, nincs belső kohézió, félelmek, beidegződött hagyományok. Túl nagy az EU-régió, egyelőre közösen nem megy. A három magyarországi megye „harca“ a forrásokért, támogatásokért. Nem tudunk Burgenlandhoz partnerként felállni. 18 Infrastruktúra 7 Forráshiány, fejlesztési források felhasználásában nincs stratégia, pályázati lehetőségek

5

Kommunikációs problémák a nyelvtudás hiánya miatt.

3

Szakmunkás, technikus hiány gátolja a gazdasági fejlődést. Piac szabályozni fogja majd ezeket a kérdéseket. Oktatási reform szükséges. Gyakorlatorientált oktatás.

3

Informatikai infrastruktúra ellátottság a KKV szektorban alacsony Marketing szemléletmód hiánya. Kevés a lobbyzás, nem erős az érdekérvényesítés Munkanélküliség. Speciális projektelemekre van szükség. Bürokrácia. Szolgáltatatói háttér közötti különbségek. Tudásalapú iparágak hiánya a régióban. Kényszervállalkozók.

2 2 2 1 1 1 1 1 1

Külföldi és a hazai ágazatok közötti kapcsolat meglehetősen erőtlen. Túlpolitizált területfejlesztés Ásványkincsek hiánya Városok érdektelensége Szolgáltatások színvonala Bérmunkára épülő ipar Természeti adottságok Társadalmi-gazdasági szereplők alulinformáltsága Bécs-Pozsony tengely elszívó ereje Megosztottság a határ tekintetében és É-D vonatkozásában Aprófalvas szerkezet Fiatalok elvándorlása Nem észlelhető tevékenységek K+F hiánya Ipar hiánya említések összesen

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 64

29

A válaszadók által megjelölt lehetőségek

említések

Az együttműködés fejlődése. Turizmus erősödése Infrstukturális fejlesztések

9 8 7

Erősségek jobb kiaknázása. Termál Határ megszűnése. EU határok közelsége, földrajzi elhelyezkedés. Külső pályázati pénzek bevonása, Uniós támogatások.

5 3 2 2

Bor, borturizmus Ipari központok kialakulása Szolgáltatások iránti potenciális igény schengeni határ megszűnése Megújuló energiák elterjesztése Projektek, projektfejlesztések. Mintapéldák kialakítása. Szakképzések fejlesztése, áthallgatási lehetőségek Támogatási rendszer, amely a helyi lakosság és civil szervezetek együttműködését motiválja

2 2 2 2 2 2 1 1 1

Az osztrákokhoz hasonló munkát a magyarok is megtanulják. Kulturális különbségek csökkenése. Munkavállalás Pozitív migrációs trend Pozsony-Bécs-Sopron térség formálódása. Horvát kisebbségek együttműködése Tudásalapú iparágak a régióba való megtelepítése

1 1 1 1 1 1

Független régióhoz jogi háttér megteremtődése.

1

Beszállítói kapcsolatok fejlesztése. Külföldi kapcsolatok kiépítése Stratégiák készítsének szükséges. Életképes szektorok fejlesztése Vallási turizmus Bővülő források Logisztikai centrumok Sikerül megismertetni és elfogadni az EU-régiót Gazdasági kohézió erősítése Közös programozás kialakítása Kulturális örökség Közös hagyományok mélyebb kiaknázása

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Know-how transzfer Felsőoktatás jobb kihasználása Erdő Munkahelyteremtés

1 1 1 1

Fa és bútoripar innovatív (egyetem) Gépipar Elektronika, számítástechnika (multinacionális cégek inkább) emberi erőforrás tekintetében.

1 1 1

Termékfejlesztés említések összesen

1 78

30

A válaszadók által megjelölt veszélyek Együttműködés hiánya. A határmenti kapcsolatok gyengülése (ellenérdekek miatt). Multik elvándorlása. Munkanélküliség. Más térségek előbb léphetnek, összefognak. Gazdasági, jogi, politikai régió kialakítása késik. Kelet-közép Európai régiók előnyt szereznek, versenyhátrányba kerülünk. Infrastukturális beruházások megvalósulása. EU Problémák begyűrűzése. Európa összességében széthullani látszik. Egyetem hiánya, képzés nem megfelelő Ciklusokon átívelő fejlesztés hiánya, törvénykezési instabilitás Mezőgazdaság Falvak elnéptelenedése, képzett munkaerő elvándorol, mert nincs megfizetve Alacsony magyar tőke színvonal. Az önálló magyar vállalatok gyengülnek. Projektek tartalma nem túl megfelelő, gyorsan akarnak fejleszteni, alaposabb átgondolás hiánya. Fejlesztések elmaradása, a települések önálló utat járnak be. Turizmus. Egyediség elvesztése. Bűnözés növekedése. Szegénység. Igazságosság hiánya Az osztrákok „bekebeleznek“. Óvatosságra van szükség magyar oldalon. Egyenrangú partnerként kell fellépni. Szolgáltatások különböző színvonala „Magyarország olcsó ország“ pozíció Repülőtér választás „hiánya“ Életszínvonal közelítése Közigazgatási reform elmaradása a magyar oldalon (3 megye) Az itt élő lakosság elvándorlása. Falvak elnéptelenedése. Nem megfelelő szakképzettségű munkaerő kínálat. Szakmunka hiánya, vagy nem megfelelő ágazat. Regionális politikába túlságosan belefolyik a kormányzat Globális versenyképesség csökkenése Tudásalapú gazdaságra való áttérés kudarca Fejlesztési források decentralizációjának hiánya Fürdőfejlesztés túlzottsága Globalizálódó világ Keleten autópályák építése Nyelvtudás hiánya Belső információáramlás Textilipar hanyatlása Megyei Közgyűlés nem működik. „Keleti veszély – kínai termékek“ említések összesen

említések száma 12 8 7 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 70

31

III. Burgenland tartomány 3. 1 Szervezetek tevékenysége, jövőbeni tervei Az interjú első részében a szakértőket saját szervezetük tevékenységéről, jövőbeni terveiről kérdeztük. Verein zur Förderung der Burg Lockenhaus und der Region Lockenhaus A szervezet feladata a lékai vár üzemeltetése, turisztikai feladatok ellátása. Különböző kulturális és turisztikai projektfejlesztésekben jelentős magyarországi kapcsolatokkal rendelkeznek. Unterwart Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. A településen jelentős a magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszélők száma. Rechnitz Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. A településen jelentős kapcsolatokkal rendelkezik különböző Vas megyei szervezetek irányában. Verein zur Förderung naturpark Raab, Jennersdorf A szervezet feladata a dél-burgenlandi természetvédelmi, turisztikai feladatok ellátása. Különböző projektfejlesztéseket és témautakat végeznek-szerveznek, több esetben a határokon átnyúlóan is. Az iroda turisztikai információs szolgáltatásokat is ellát. Güssing Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. A település sok komoly fejlesztést tudhat magáénak, ezek közül a legkiemelkedőbb a megújuló energiákkal foglalkozó intézet, amely rövid idő alatt nagy ismertségre tett szert. Regionalmanagement Burgenland, Pinkafeldi iroda A szervezet feladata a burgenlandi projektfejlesztések készítése, EU-régiós koordinációs feladatok ellátása. Segíti a különböző projektek készítését és lebonyolítását is Burgenlandban és a Westpa EU-régióban.

32

Regionalmanagement Burgenland, Eisenstadti iroda A szervezet feladata a burgenlandi projektfejlesztések készítése, EU-régiós koordinációs feladatok ellátása ellátása. Segíti a különböző projektek készítését és lebonyolítását is Burgenlandban és a Westpa EU-régióban. Mogersdorf Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. A település kiterjedt magyarországi kapcsolatokkal rendelkezik, számos közös projektfejlesztésben vettek részt. Unterrabnitz Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. A településen jelentős megújuló energiához kapcsolódó beruházások történtek (BIO-SOLAR fűtőmű). Jelentős a kulturális programok száma a településen. Grosspetersdorf Önkormányzata A település önkormányzata általános közigazgatási feladatokat lát el. 3. 2 Általános helyzetkép Az osztrák szakértők az EU-régió szerepét kivétel nélkül a határon átnyúló együttműködések erősítésében látták. Az ausztriai válaszadók a régiót „kis EU-ként“, az EU – beli kisebb egységként értékelik, amelynek az EU-hoz hasonlóan, az EU szabályok, elvárások szerint kell működnie. A régiós gondolkodásmód e tekintetben tapasztalataink szerint közelebb áll az osztrák válaszadókhoz, mint magyar társaikhoz, ahol az EU nem jelentett még irányadó egységet. A magyarok sokkal inkább fejetlenségről, a politikában a régiós gondolkodásmód hiányáról számoltak be, és az EU többnyire pályázati lehetőségeket jelentett számukra. Az EU-régióval kapcsolatos megjelölt fontosnak, ítélt kérdéskörök:




Három szakértő említette a turizmusban rejlő lehetőségek közösen történő kihasználását, a turisztikai termékek közös fejlesztését és marketingjét.




Szintén három válaszadó emelte ki a közlekedési infrastruktrúra fejlesztésének szükségességét az egységes régió kialakulásához. 33




Három szakértő látta kiemelten fontosnak a határok átjárhatóságának végleges megoldását, ami a turizmus zavartalan működésének szempontjából kiemelkedően fontos.




A régió jó földrajzi elhelyezkedését, az „Európa szíve“ pozíciót szintén hárman emelték ki.




A civil együttműködéseket, közös pályázatokat, partnerség építést, projektfejlesztést megintcsak három válaszadó említette.




A

kulturális

területeken

történő

együttműködés

fontosságát

négy

szakértő

hangsúlyozta. További két szakértő emelte ki a közös történelmi gyökerek szerepét.


Két szakértő jelölte meg az oktatás területén törtnő együttműködések, fejlesztések szükségességét.




A szakértők által megjelölt további területek: − információáramlás − gondolkodásmód − aktív életmód − egyenragú partnerként az előnyök kiaknázása − gazdaság − természetvédelem − munkahelyteremtés − multik olcsó munkaerőt foglalkoztatnak. A helyi termékek fejlesztése kívánatos az ebéli hátrányok csökkentésére.

Versenyhelyzet Két válaszadó jelezte, hogy a régiók versenyében az együttműködés kiemelten fontos. Az EU-régión belüli területeknek nem szabad versenytársként tekinteni egymásra, hogy a régió egységként megállja helyét a nemzetközi versenyben. A következőkben a szakértők által az általános helyzetkép értékeléseként adott válaszokat idézzük: „Az EU-régió feladata a határon átnyúló együttműködések erősítése különös tekintettel a kultúrák találkozására. Az elmúlt években sok együttműködésre került sor magyarországi és burgenlandi szervezetek között. A következő években nyitott a lehetőség nagy, határon

34

átnyúló projektek lebonyolítására is. A turizmusban sokkal többet nyújtunk, mint a konkurens régiók. Sok turisztikai fejlesztés azonban nem eléggé ismert. Szélesíteni kellene a marketingkiadványok körét. Az információ áramlását segíteni kellene a határ mindkét oldalán. A helyi kultúrkincsek olyan értéket képviselnek, amit hiba lenne kiaknázatlanul hagyni. Az együttműködésben fontos lenne közösen fejleszteni a különböző turisztikai termékeket és információs kiadványokat egyaránt.“ „Az EU-régió feladata a határon átnyúló együttműködések erősítése. Fontos hogy kialakuljon egyfajta határon átnyúló gondolkodásmód, meg kell érteni a térségben élőknek, hogy csak együttműködve lehet komoly előnyöket elérni a különleges helyzetből. Az EU-régió egyenlő kicsiben az Európai Unióval, azt a célt is szolgálja, hogy megtanuljunk az EU elvárásainak megfelelő módon élni. Ehhez azonban szükséges különböző beruházások és főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A kulturális együttműködésre a helyi tradíciókból adódóan hasonlóan nagy hangsúlyt kell fejezni. Nem szabad kifelejteni az aktív életmódot – sport- sem az együttműködési lehetőségek közül. A Westpa EU-régió akkor lehet Európa centrumtérsége, ha a térségben élők profitálhatnak belőle, egyenlő súlyban a határ mindkét oldalán. Az EU-régió már nem határrégió, hanem egy közös térség. És ennek erőteljesebben is meg kellene jelennie.“ „Az EU-régió legfontosabb szerepe a különböző határon átnyúló együttműködésekben jelentkezik. Az együttműködés már régóta működik, a különböző cégek már kiépítették kapcsolataikat, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban pedig folyamatos a kapcsolatok erősítése. Az EU-régiónak nagy esélyei vannak, ha sikerül együttműködni. Abból, hogy Európa szívében vagyunk, sokat kellene profitálnunk. Összességében azonban még nehezíti az együttműködést, az hogy még sok fejben le kell bontani a határokat. Sok lehetőség lenne az együttműködésre, az oktatás, a kultúra területén, mivel 100 éves közös tradíciók jellemzőek a térségre, amit nem lehet kiaknázatlanul hagyni.“ „Az EU-régió feladata a határon átnyúló együttműködések erősítése. Az együttműködést azonban folyamatosan erősíteni kell, nem szabad elhanyagolni az EU-régiós feladatokat. Különösen erősnek kell lennie az együttműködésnek a turizmus és a gazdaság területén. A civil együttműködés erősítése is szükséges, mivel az EU-s források nagy részére csak civil szervezetek tudnak pályázni. Fontos lenne, hogy a határok teljesen átjárhatóak legyenek, ne legyen abból probléma, hogy a turistaúton azért nem lehet végigmenni, mert az keresztezi a zöldhatárt. Muszáj lenne együttműködni, mert a régiók versenyében csak közösen tudunk jelentős eredményeket elérni.“

35

„Az EU-régió legfőbb célja a határon átnyúló partnerség erősítése. Az EU-régió a térségben élők és itt működő vállalkozások munkáját nagymértékben megkönnyítheti. Mindenki jól jár azzal, hogy mindkét ország az EU tagja lett. A történelmi hagyományok is segítik az integrációt. Ha a schengeni szabályozás a határszakaszra is érvényes lesz, akkor lehet igazán pozitív változásokat látni.“ Az EU-régió feladata a 3 magyarországi megye (Győr-M-Sopron, Vas, Zala), valamint az ausztriai Burgenland alkotta térség eredményes képviselése az Európai Unióban. Fontos feladta az EU-régiónak a különböző partnerség-építések, projektfejlesztések segítése. A természetvédelem területén történtek pozitív változások az EU-régiónak köszönhetően: natúrparkok jöttek létre, határon átnyúló programok valósultak meg, a Rába folyó szerepe felértékelődött. Más szektorokban is történtek pozitív változások, és várhatóan a régió Magyarország EU-s tagságával egyre jobban tud majd működni. Az EU-régiónak komoly esélyei vannak a régiók versenyében, mivel a térség Európa közepe, fekvéséből adódóan export-import térség lehet. Fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ugyanakkor szem előtt kell tartani a természet zavartalanságát is. A jövőben Szombathely szerepének fel kell értékelődni, a történelmi kapcsolatokat újra meg kellene erősíteni.“ „Az EU-régió azért alapult, mert az az ötlet merült fel, hogy az Európai Uniót kicsiben is ismerjük meg, vagyis a cél az, hogy az EU-régió hasonlóan működjön az EU-hoz. A célja a régiónak, hogy az itt élők egy határokon átnyúló gazdasági és társadalmi régióban élhessenek, ahol mindenki jól érzi magát. Az EU-régiónak vannak konkurens térségei. A politika szerepe is befolyással lehet a térség életére. A gazdaságban is működik egy egészséges versenyszellem, ami pozitív hatást fejt ki a térségre. Az új magyarországi megyék EU tagként már részesülhetnek közösségi pénzekben. A közösségi pénzeknek az EU-régió életében is fontos szerepet kell játszaniuk. A határon átnyúló projektek esetében az EU-régiónak nagy lehetőségei vannak, a projektek elősegíthetik a térség függőségének csökkenését Bécstől és Budapesttől egyaránt.“ „Az EU-régió szerepe a sokoldalú együttműködés erősítése a Nyugat-Pannon Térségben. Fontos szerepet kell, hogy játsszon a kultúra, az átjárhatóság, a munkahelyteremtés, a közlekedés fejlesztése, az élhető régió megteremtése. Az együttműködések néhány területen már jól működnek, azonban a bürökrácia jelentős hátráltató tényező egyenlőre. Abból, hogy Európa közepében élünk, többet kellene profitálni. Az egyenlőre olcsó munkaerőt főként multinacionális cégek foglalkoztatják. Ezen a tendencián változtatni kellene, a helyi termékek előállítását kellene fókuszba helyezni. A képzett szakemberek garanciát jelenthetnek a technológia fejlődésre.“ 36

Az EU-régió legfontosabb szerepe a határon átnyúló projektek fejlesztésében és a különböző együttműködésekben jelentkezik (ipar, kultúra, turizmus). Összességében azonban még nehézkes az együttműködés, mivel még sok fejben le kell bontani a határokat, a régi beidegződéseket, amikor még ellenségként tekintettünk egymásra. Az EU-régió konkurens térségei (északon Bécs-Pozsony tengely, délen a Zukunftsregion) között csak akkor lehetünk eredményesek, ha a helyi szereplők között erősödne az együttműködés. Sok lehetőség lenne az együttműködésre, az oktatás, a kultúra területén, mivel 100 éves közös tradíciók jellemzőek a térségre. Burgenlandban is vannak különbségek, és Burgenland és Magyarország között is jelentősek az eltérések.“ „Az EU-régió fő célja a határon átnyúló együttműködések erősítése. Fontos hogy újra megismerjük egymást, mivel 40 évig teljesen el volt zárva az EU-régió két része egymástól. Az együttműködés még nem az igazi, vannak jó kezdeményezések, az egész EU-régió egy jó ötlet, amiben jó lehetőségek rejlenek, csak meg kell tanulni kiaknázni őket. Szerencsés lenne, ha a schengeni határszabályok mielőbb érvényesek legyenek a Westpa EU-régióra is, nagymértékben segíthetné az átjárhatóságot. A turizmus esetében konkrét eredményeket hozhatna a határellenőrzés megszűnése, a különböző turistautak, kerékpárutak, témautak jobban tudnak működni, mivel most ezeket a határsáv keresztezi, és illegális az átlépésük. Még sok probléma és kérdés merül fel az EU-régióval kapcsolatban, ahhoz, hogy a régiók versenyében ezeket meg kell oldani. Sokat kellene fordítani az infrastruktúra-fejlesztésre, különös hangsúllyal a közlekedési hálózatok fejlesztésére.“

37

3. 3 Integráció Az együttműködést kivétel nélkül minden válaszadó fontosnak tartja. A válaszadók által megjelölt együttműködési területek:

Együttműködési terület Ipar

Említések száma 6

A közösségi marketinget erősíteni kell, azt a célt kell hogy szolgálja, hogy csökkenjen a munkanélküliség és emelkedjen a térségi munkahelyteremtő beruházások száma. Oktatás Gazdaság Turizmus

3 2 2 1

Reklám szándék

1

Munkaerő szabad áramlása Kultúra Szolgáltatások Bor Határon átnyúló natúrparkok Nyelvek Stratégiai tervek, célok, időterv felállítása Összes említés

1 1 1 1 1 1 1 22

Kiemelt területként jelentkezik az ipar, ahol a válaszadók szerint az együttműködés még „gyerekcipőben“ jár más területekhez (pl. turizmus) képest. Egy vélemény szerint az ipari megoldások magyarországi adaptációjára lenne szükség, egy másik szerint pedig közös kutatás-fejlesztés lenne kívánatos.

38

Az együttműködést akadlyozó tényezők, feltételek Mindkét oldalon jól járnának a résztvevők, és egyenlő mértékben is vehetnek részt az együttműködésekben. Ahhoz, hogy az együttműködés erősödjön és marketingje is elfogadott legyen, mindkét oldalon pozitív változásokat kell okoznia, egyenlő mértékben. A régión belül nem szabad egymásra vetélytársként tekinteni, azonban az EU-régión kívül együttesen kell fellépni. A termelési versenyhelyzetben csak együttesen tudunk eredményesen fellépni. A fejekben le kell bontani a határokat. Egyenlőre a határok nem megfelelő átjárhatósága gátolja a fejlődést. Valós partnerségre lenne szükség, nem csak formálisra. Helyi lakosság is partner legyen a fejlesztésekhez. Bürokrácia Fejlettségbeli különbségek Burgenlandon belül, valamint Burgenland és magyar megyék tekintetben.

említések száma 2

2 2 1 1 1 1

Nehéz ténylegesen működő közös projekteket létrehozni, a különböző mértékű támogatások miatt. Sajnos még egy félelem van jelen a két ország lakói között, ennek a megszüntetése az első, és legfontosabb feladat.

1

Összes említés

12

1

Források A szükséges forrásokkal kapcsolatban többnyire megegyeztek a szakértői véleménynek: EU, állami, tartományi, támogatásokra van szükség, amelyek segítenek megerősíteni a térség gazdaságát. A magyar válaszadókkal összhangban egy szakértő jelezte, hogy a támogatásokat regionális szinten kellene elosztani, és fontos lenne, hogy a regionális politika megerősödjön, mert a nélkül nem működik jól az EU-régió. Az időtáv tekintetében egyetértettek a válaszadók: az együttműködés elhatározás kérdése. Amint az akarat megvan műkdik a régió. Ezt az egyre több közös projekt már bizonyítja. A szakértők által az integrációval kapcsolatban adott válaszok: „Az együttműködés az ipar területén is lehetséges, azonban elsődlegesen a turizmust kellene fejleszteni. Kevés az együttműködés a turizmusban, kifejezetten jó példát egyenlőre a natúrparkok mutatnak, azonban még ezeknél is lenne mit javítani. Mindkét oldalról valós

39

partnerségre lenne szükség, nem csak formálisra. Sok cég támogathatná a különböző turisztikai fejlesztéseket reklám-szándékkal is. A dolog akkor működne jól, ha mindkét oldalon jól járnának a résztvevők, és egyenlő mértékben is vehetnének részt az együttműködésekben.“ „Lehetséges az ipari együttműködés kialakítása, különösen a Szombathely-Oberwart tengelyen. Egyéb területeken már mostanában is kiváló az együttműködés. Ilyen területek a wellness, naturparkok, a turizmus. Ahhoz hogy az együttműködés erősödjön és marketingje is elfogadott legyen, mindkét oldalon pozitív változásokat kell okoznia, egyenlő mértékben.“ „A gazdaság minden ágában szükséges

a kapcsolatok erősítése. Már történtek

kapcsolatfelvételek, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával komoly kapcsolatot ápol a település. A közösségi marketinget erősíteni kell, azt a célt kell hogy szolgálja, hogy csökkenjen a munkanélküliség és emelkedjen a térségi munkahelyteremtő beruházások száma. Nagyon fontos, hogy a munkaerő szabad áramlása előtt az utolsó akadályok is megszűnjenek. Fontos a helyi lakosság is partner legyen a fejlesztésekhez. Időre nincs nagy szükség, mivel már működnek a kapcsolatok. Időre nincs nagy szűkség, mivel már működnek a kapcsolatok.“ „Az iparban való együttműködés magától érthetődő, az együttműködés mindkét régióban pozitív változásokat okoz. Az együttműködést ki kell terjeszteni más területekre is: kultúra, oktatás, gazdaság, szolgáltatások. A közös marketingstratégiára azért van szükség, mert az EU bővítésével erősödött a versenyhelyzet, és az olcsóbb munkaerő komoly problémákat okozhat a gazdaságban. A régión belül azonban nem szabad egymásra vetélytársként tekinteni, azonban az EU-régión kívül együttesen kell fellépni.“ „Természetesen létrejöhet, sőt már létre is jött egy együttműködés az ipari szektorban. Sok tényező már működik Ausztriában, ezek adaptációja sokat jelenthetne a Nyugat-Dunántúlnak is. A turizmusban is szükséges együttműködések kialakítása, azonban egyenlőre a határok nem megfelelő átjárhatósága gátolja a fejlődést. A schengeni határok bevezetésével bizonyára javulás következik be. Fontos az oktatási integráció erősítése is. Az időtáv a hozzáállástól függ.“ „Az integrációt nagymértékben segíti a földrajzi közelség, pl: Eisenstadt-Sopron csak 17 kmre vannak egymástól. Sok témában lehet együttműködni, olyanokban, amelyek a határ mindkét oldalán pozitív hatásokat fejtenek ki: bor, határon átnyúló natúrparkok, nyelvek, stb. A határátnyúló munkakapcsolat egy személyes kapcsolatot is jelent a két országban élők között. Ha sikerük közös projektötleteket találni, akkor azok jó eredményeket hozhatnak.“

40

„Az iparban jobban is működhetne az együttműködés, vannak ugyan jó példák, ám összességében tekintve nagyobb együttműködés is megvalósítható lenne. Fontos, hogy szélesebb látókör terjedjen el, mindegy, hogy melyik országban, csak egy-két olyan jó példára lenne szükség, ami lökést adhat az ipari integráció fejlődésének. Első lépésben a célokat, a jövőképet kell meghatározni, és csak utána lehet időtávokban és finanszírozási formákban gondolkodni.“ „A gazdaság minden ágában szükség van az együttműködések erősítésére, mert ez közös érdek, és előnyökkel is jár. Vannak már pozitív eredmények, vannak befektetések is az EUrégióban a határ mindkét oldalán. A támogatásokat regionális szinten kellene elosztani, fontos lenne, hogy a regionális politika megerősödjön, mert anélkül nem igazán jól működik az EUrégió. Ahhoz hogy ez megvalósuljon, éveknek kell eltelnie.“ „Az iparban lehetnek -sőt kellenek is- együttműködések, a versenyképességet kell erősíteni. Fontos, hogy a helyi munkaerőt kellene megtartani, és főként a helyi vállalkozásokat kellene támogatni, nem pedig a multinacionális vállalatokat. Szem előtt kell tartani a pénzügyi folyamatokat, és meg kell próbálni a negatív szakaszokat kiküszöbölni. Az ipari átstrukturálódás néha nagyon gyorsan játszódik le, és komoly károkat okozhat egy kisebb térség gazdasági és munkaerőpiaci helyzetében. Az iparban vannak már együttműködések, a kutatás-fejlesztés

bővítése

azonban

még

eléggé

szükséges

lenne.

A

termelési

versenyhelyzetben csak együttesen tudunk eredményesen fellépni. A megvalósulás ideje attól függ, mikor leszünk képesek együttműködni.“ A forrásokkal kapcsolatban elhangzott vélemények: „Az EU-régión belüli projektfinanszírozásokat Interreg és Phare programokkal lehet/lehetett megoldani. Nehéz ténylegesen működő közös projekteket létrehozni, a különböző mértékű támogatások miatt. Magyarország EU-s tagsága sokat javíthat a helyzeten, az elkövetkező években fontos lenne az EU-régióra egy egységes költségvetést elfogadni.“ „A támogatási oldalról sok oldalról lenne a szükség a támogatásra: EU, állam, tartomány. Azonban szükség lenne olyan projektekre is, amelyek tisztán önerőből, egyéni szándék alapján valósulnak meg.“ „A finanszírozást állami, EU-s és tartományi, valamint saját pénzekből lehetne megoldani.“ „A programok, projektek megvalósulásához állami és EU forrásokra lenne szükség, a támogatásokat pedig kis, helyi cégek számára kellene nyújtani.“

41

„A támogatások egyrészt az állam, másrészt az EU felől kellene kapni, a regionalitás elvének figyelembevételével.” „A folyamatos erősödéshez állami, tartományi és EU-s forrásokra van szükség, a források nagy részét projektekre kell fordítani.” „A támogatások (állami, tartományi, EU) csak a keretet adják meg, ha a gazdaság jobban működik, minden egyéb szektor is jobban meg.” „A támogatásokat regionális szinten kellene elosztani, fontos lenne, hogy a regionális politika megerősödjön, mert anélkül nem igazán jól működik az EU-régió.“

42

3.4 Marketing terv

A marketingstratégia céljai, kiemelt területek turizmus kultúra közös tradíciók, történelmi emlékek regionális fesztiválok, események, rendezvények határok átjárhatósága egyediség nyelvi tényező, nyelvtanulás természeti környezet termálvíz bor helyi termékek mezőgazdaság elérhetőség tradicionális iparágak: autóipar, építőipar kastélyok hármashatár folyók témautak személyes kapcsolatok. megújuló energia nyitottság aktív turizmus sport natúrparkok Fertő tó oktatás cégek közötti együttműködés Összes említés

említések száma 6 5 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 52

A magyar szakértőkhöz hasonlóan az ausztriai válaszadók is a turizmus fejlesztését, az abban való együttműködést tartották a legfontosabb, legkézenfekvőbb marketingstratégiai célnak. Több turizmusterületet kimeltek. Ezek közül két említést kapott a termálvíz és a bor. A többi terület egy-egy említéssel szerepel. Érdekes, hogy a magyar oldalon nagyobb hangsúlyt fektettek a termálturizmus területére. A marketing stratégiát véleményük szerint a kultúrára, a közös történelmi gyökerekre lehetne építeni.

43

A régiómarketing kapcsán felmerültek olyan területek is, amelyek a magyar szakértőket nem foglalkoztatják olyan mértékben, mint osztrák társaikat: ilyen a határok átjárhatósága, az oktatás, vagy a nyelvoktatás kérdése. A magyarok az együttműködés akadályaként jelölték meg a nyelvtudás hiányát, a marketingstratégiában nem fektettek már rá különösebb hangsúlyt. Helyi lakosság szerepe, belső marketing

Helyi lakosság szerepe

említések száma

Lássák a fejlesztések szükségességét és eredményeit, konkrét előnyük származzon, kézzelfogható eredményeket lássanak. Média szerepe Helyi lakosok bekapcsolása érdekében a politika tehet sokat. Megismerjék a régiót, információ. Programok, események

5 1 1 1 1

Helyi lakosságot meg kell győzni arról, hogy az EU-régió mindenkinek a hasznára válhat. Említések összesen

1 10

A helyi lakosság felé szükséges kommunikálni a fejlesztések, megvalósult projektek eredményeit. Fontos az információk megosztása, a meggyőzés, hogy lássák, milyen közvetlen és közvetett hasznuk származik a régiós együttműködésekből. Egy válaszadó jelezte, hogy a marketingstratégia elkészítésével egyidejűleg a régiós politikát is át kell gondolni. A helyi lakosság véleményének formálásában nagy szerepe lehet a politikának. Célcsoportok A célcsoprtok tekintetében egy szakértőtől érkezett válasz: a régiómarketing stratégia célcsoportjai a működő munkacsoportok, és azok vezetői, másodlagosan pedig a teljes lakosság.

44

A marketingkoncepcióról elhangzott vélemények: „A marketingkoncepcióban a fő hangsúly a kultúrán, a közös tradíciókon, turizmuson legyen. Kiemelt szerepet kell hogy kapjanak a különböző regionális fesztiválok. A közvélemény felé a különböző médiákat kell igénybe venni. Ha már egy kis részt is megnyerünk a régión kívülről, akkor azt már sikernek lehet elkönyvelni. A helyi emberek akkor bevonhatóak, ha ők is látják a fejlesztések szükségességét és eredményeit.“ „A marketing terv a turizmusra, az elérhetőségre, a határok átjárhatóságára, valamint a tradicionális kultúrára kell alapoznia. Az egyediséget lehetne jól eladni az EU-régión kívül. A nyelvi tényező is segítheti a folyamatot, ugyanis a magyar nyelvet egyre jobban megértik Burgenlandban is.“ „A marketingkoncepcióban helyet kell, hogy kapjanak a tradicionális iparágak mint például építőipar, autóipari beszállítás. Fontos, hogy a nyelvismeret, nyelvtanulás megjelenjen a stratégiában, mert igaz, hogy egymás mellett élünk, de sokszor nem értjük meg egymást. A helyi lakosság akkor fog egyetérteni a közös marketinggel, ha abból konkrét pozitív változásokat tud leszűrni.“ „A közös marketingben fontos szerepet kell, hogy kapjon a kultúrtáj, a színes turisztikai paletta: termálvíz, kultúra, bor, kastélyok, hármashatár, folyók (Rába, Lapincs, Pinka), történelmi emlékek, témautak, római emlékek, személyes kapcsolatok. Az EU-régió lakosai akkor értékelik a fejlesztések, ha abból konkrét előnyük származik.“ „A marketingtervben fontos szerepet kell, hogy kapjon, a megújuló energia, az egészséges mezőgazdaság, a turizmus és a nyitottság. A helyi lakosok bekapcsolása érdekében a politika tehet sokat, mert a helyi szereplők nélkül nem lehet sikeres az EU-régió.“ „A közösségi marketingtervben helyet kell, hogy kapjon a turizmus és annak minden válfaja (aktív, esemény, termál, események, rendezvények, sport). Ugyanakkor éppilyen fontos hangsúlyozni a természeti környezetet. A közösség érdekében preferálni kell a nyelvtanulást minden oldalon. Hangsúlyozni kell a határ átjárhatóságát, erősíteni kell a helyi termékeket. A helyi lakosság akkor fogja támogatni a kezdeményezést, ha látja a pozitív változásokat.“ „Legfontosabb az, hogy a helyi lakosságot meg kell győzni arról, hogy az EU-régió mindenkinek a hasznára válhat. Fontos lenne, hogy a lakosok megismerjék az EU-régiót. Mindenki csak beszél az EU-régióról, azonban csak kevesen ismerik részletesen. A natúrparkok (Fertő-tó), termálfürdők, bor mind segíthetik a turisztikai marketingstratégia erősödését. Át kell gondolni, hogy milyen célokat akarunk elérni, és milyen célcsoportokkal 45

akarjuk megismertetni a térséget. A marketingstratégiának az elsődleges belső célcsoportjai a régióban működő munkacsoportok, és azok vezetői, másodlagosan pedig a teljes lakosság. A marketingstratégia elkészítésével egyidejűleg a régiós politikát is át kell gondolni.“ „Fontos hogy a marketing egyediséget hordozzon, jó példákat kell bemutatni minden szektorban. Ez segíthet a fejkeben rendet tenni az EU-régió témakörében. Azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy a folyamatok nem egymás ellen vannak: pl közlekedésfejlesztés kontra környezetvédelem. A turizmusra, a kultúrára és a helyi termékekre kell alapozni a marketingstratégia elkészítésnél.“ „A marketingtervben szereplő tényezőknek egyedinek, csak erre a térségre jellemzőnek kell lenniük. Fontos az agrárium, és a hozzá kapcsolódó helytermékek eladása a régió határain kívül. A turizmus még sok lehetőséget rejt magában, egyenlőre nem túlságosan kihasznált. Igazán a határok eltűnése után lehetne rá építeni. A természeti környezettel ugyanez a helyzet, sok a kihasználatlan terület: pl. agrárturizmus. A helyi lakosság együttműködése is szükséges a pozitív folyamatok elindításához. Ők akkor támogatják a kezdeményezést, ha kézzelfogható eredményeket láthatnak. A kultúra, a tradíciók összekötik a két térséget (Burgenland-NyugatDunántúl). Sajnos azonban még magas a kiaknázatlan kapcsolódási pontok száma.“ „A marketing tervben fontos kiemelni a helyi adottságokat: jó képzés, oktatási együttműködés, cégek közötti együttműködés lehetősége. Különös figyelmet kell a képzések, a kultúra és a programok, események felé fordítani, mert ezekkel lehet a térség lakóinak bemutatni az EUrégió szükségességét. Sajnos még egy félelem van jelen a két ország lakói között, ennek a megszüntetése az első, és legfontosabb feladat.“

46

Kompetenciák Menedzsment komptencia A menedzsment kompetenciákat a válaszadók közepes szintűnek érzik a régióban. Fontosnak tartják, és úgy vélik közösen meghatározott irányok szerint kellene fejleszteni azt.

Menedzsment komptencia

említések száma

Együtt kell csinálni, a koordinációt erősíteni kellene az EU-régióban. Közös célokat kell megtervezni. Közös gondolkodás felelőssége. Fontos. Jól működik, elnökcsere jó ötlet. Politikát ki kellene hagyni.

3 3 1 1

Burgenland vezető szerepet tölt be, van menedzsment, de lehetne jobb is. Közepes. Összes említés

1 1 10

Természeti kompetenciák A természeti kompetenciát kimagaslóan értékesnek és fontosnak tartják a válszadók.

Természeti kompetencia

említések száma

Nagyon fontos, meg kell hagyni az eredeti állapotában. Ahol jól érzi magát az ember, ott akar élni és dolgozni is, turistaként pedig szívesen jön többször is. Más szektorokra is kihatással van. Egyre fontosabb, mert tiszta környezetre van szükség. Natúrparkok jó példák.

4 3

Értéke a régiónak, magas. Erősödött az elmúlt években, sokan akarnak ide látogatni, természetvédelem szerepe erős. összes említés

3 10

47

Gazdasági kompetencia A gazdasági kompetencia megítélése közepes. Fontosnak tartják a válaszadók, de további fejlesztéseket

tartanak

szükségesnek,

a

helyi

vállalkozások,

termékek

szintjén,

a

munkaerőproblémák miatt. A multik régióban való tartása az osztrák válaszadók esetében is felmerült, csakúgy, mint magyarországi tásaiknál.

Gazdasági kompetencia Jól működik, de lehetne jobb is. Közepes.

említések száma 2

Fontos, hogy támogatások segítsék a helyi kis és középvállalkozások fejlődését. Ez elősegíti a helyi értékek növekedését. Fontos szerepe van, vannak jó kezdeményezések. Olyannak kell lennie, hogy sok új kisvállalkozás tudjon fejlődni.

1 1 1

Technológiai centrumok alakultak, magas szintű technológiák szerepe növekedett az elmúlt években, fontos, hogy a multinacionális cégeket a térségben tudjuk tartani.

1

Helyi ipart kellene fejleszteni, magas színvonalon, pozícionálni kell a helyi termékeket. Fontos lenne azt szem előtt tartani, hogy nem mindig a legolcsóbb termék a legjobb, régiós termékeket kellene eladni a térségben.

1

Különbségek vannak, együttműködések kellenek, munkahely-problémák mindkét oldalon. összes említés

1 8

48

Humán kompetencia Humán kompetencia területén is fontosnak tartják az együttműködést a válaszadók. Az oktatásban, képzésben való együttműködés kívánatos a régió jövőjének szempontjából. A humán kompetencia kérdésénél is előtérbe került a nyelvoktatás, a nyelvi ismeretek kérdése. említések száma

Humán kompetencia Kulcsszó, legfontosabb napjainkban. Fontos az életen át tartó tanulás. Alapkérdés, jobb képzés-nagyobb fejlődés. Sok képzési projekt valósult meg.

2 1

Eddig is jelentős határon átnyúló projektek valósultak meg az oktatás területén, cserediák kapcsotok már kialakultak, jelentős az idegen nyelv oktatás (magyar és német).

1

Jó a képzés. Magyarországon jobb a színvonal, lehetne több közös stratégia és együttműködés. Nyelvtanulást erősíteni kell.

1 1

Sokat fektettek bele, megfelelő szakmai képzésekre, továbbképzésekre van szükség. Magas Összes említés

1 1 8

Kulturális kompetencia A kulturális kompetencia szintjét is magasnak értékelték a válaszadók, persze a lehetőségek további kihasználásának szükségessége mellett. Fontosnak tartották a régió egyedi kultúrájnak, sokszínűségének, hagyományainak megőrzését. említések száma

Kulturális kompetencia Jók a projektek. Kiemelkedő. Sok szakma működik együtt. Sok esemény van, sok országból jönnek az EU-régióba, jelentős a kulturális projektek száma, persze több is lehetne.

2

Nagyon fontos, a hagyományaink közös értéket Fejlődőképes. Nagyon fontos, sok irány, művészetek .

3

jelentenek.

Fontos az EU-ban. Fontos, hogy a kultúrát együtt tudjuk képviselni, mások vagyunk de itt egyet kell érteni.

1

Meg kell támogatni, sokféle kultúra van a térségben, együttműködések erősítése minden téren. Magas

1 1

Magas kultúra, tovább lehetne adni, más kultúrák megzavarhatják a térséget. összes említés

1 9

49

3. 5 Összegzés – SWOT elemek Az interjú zárásaként megkértük a válaszadókat összegezzék a régió erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit. A válaszadók által megjelölt erősségek Együttműködés. Jó az együttműködés, helyi termékek, projektkészítési készség. Turizmus, turisztikai fejlesztések, hosszú turisztikai tartózkodás, sok program, egységes régió, komoly potenciál, termálvíz. Információcsere, technológiai transzfer. Ipari kapacitások. Egyediség, különlegesség. Kulturális kapacitások. Közös történelem. Kedvező adottságok. Emberek áramlása, csere a két ország között, bevásárlóturizmus. összes említés

A válaszadók által megjelölt gyengeségek

említések száma 4 2 1 1 1 1 1 1 1 13

említések száma

Együttműködés alacsony szintje. Együttműködés hiányosságai, félelmek. Beidegződött hagyományok, nem egy nemzet vagyunk, regionalitás alacsony szintje. Két ország, nehéz az együttműködés.

4

Sok kritika a projektek hasznosságára, finanszírozási problémák, partnerég nem az igazi.

1

Túl nagy az EU-régió, sok különbség, nehéz a reagálás a problémákra, csak a helyi fejlesztések erősödnek, egyenlőre közösen nem megy. Munkanélküliség. Speciális projektelemekre van szükség. Kommunikációs problémák a nyelvtudás hiánya miatt. Bürokrácia. összes említés

1 1 1 1 1 10

A gyengeségek tekintetében érdekesség, hogy négy említés érkezett azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés szintje alacsony. További egy-egy említés jelzi, hogy a közös projektekben a partnerség nem az igazi, illetve, hogy az EU-régió túl nagy, egyenlőre közösen „nem megy“. Összessen tehát hat említés (ami ez esetben hat válaszadót jelent) jelzi, hogy az együttműködés szintje nem elegendő. Azért tartjuk fontosnak ezt kiemelni, mert a fentiekben, szinte minden kompetencia esetén, és az interjúkban végig az együttműködés szükségességét,

50

az erőforrások közös hasznosítását (olymódon, hogy mindkét fél egyenrangú partnerként profitáljon, az így szerzett előnyökből) emelték ki a válaszadók. Az együttműködés tehát szükséges, de jelenleg nem működő tényező a válaszadók megítélésében. A válaszadók által megjelölt lehetőségek

említések száma

Az együttműködés fejlődése. Erősségek jobb kiaknázása. Projektek, projektfejlesztések. Egyénileg is lehet együttműködni.

3 3 1 1

Turizmus erősödése, gazdasági fejlesztések, vásárlóerő erősödik a régióban. Mintapéldák kialakítása.

1 1

Szakképzések fejlesztése, áthallgatási lehetőségek az egyes iskolák között, több projektfejlesztés. összes említés

1 11

A válaszadók által megjelölt veszélyek Projektek tartalma nem túl megfelelő, gyorsan akarnak fejleszteni, alaposabb átgondolás hiánya. Munkanélküliség. Más térségek előbb léphetnek. Fejlesztések elmaradása, a települések önálló utat járnak be. Turizmus. Egyediség elvesztése. Mindig egyedül akarunk csinálni mindent és nem együtt. Konkurencia erősödése, a fejekben nem sikerül a határok lebontása. EU Problémák begyűrűzése. Bűnözés növekedése. Szegénység. Igazságosság. Nem szabad a szomszédot ellenségnek tekinteni. összes említés

említések száma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 13

51

IV. Győr-Moson-Sopron megye 4.1 Szervezetek tevékenysége, jövőbeni tervei Az interjú első részében a szakértőket saját szervezetük tevékenységéről, jövőbeni terveiről kérdeztük. Ezzel egyrészt célunk volt megtudni, hogy milyen projektek megvalósítását tervezik a régió meghatározó non-profit és állami szevezetei, ami a készülő régió marketingstratégia szempontjából nem elhanyagolható, másrészt segítette a válaszadó és kérdező közötti kommunkációt, az interjú hangulatának feloldását. Fertő táj Világörökség Egyesület A világörökség kezelési terv szerint, szellemében működik a szervezet. Terveik:


Határ átjárhatóvá tétele. Átkelőhelyek számának növelése (közúti és vizi).




Kínálati egység összehangolása: mindenki azt adja a „közösbe“, amiben jobb.




Fertő tó kártya a magyar oldalon.




Kerékpárút felújítása, fejlesztése.




Szervezeti és humán erőforrás fejlesztés, turizmus iroda (osztrák oldal: Fertő tó Kft.).




Összehangolt turizmusmarketing (osztrák-magyar), ahol a felek egyenrangú partnerként szerepelnek..

Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság


Gyógyturizmus (termál, wellness) külföldi piacokon történő kommunikációja.




Belföldi turizmus: hétvégi turizmus (céges hét közben).

Brennbergi Ifjúsági Tábor Tevékenységük: ifjúsági tábor, erdei iskola, környezeti nevelés. OM támogatás keretén belül Szombathely, Sopron, Keszthely helyszíneken workshopokat tartottak pedagógusokkal a régiós tevékenységről.

52

A Brennbergi tábor régió központ kíván lenni ifjúsági táborok (cél: 20.000 gyermek/év), képzések,

konferenciák

(szociálpedagógusok

részére)

tekintetében.

Erdőökológiai

mintaközpont. Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány KVA tevékenységei:


GVOP: térítésmentes tanácsadás vállalkozásoknak.




Mikrohitelezés.




Oktatás

-számítástechnika OKJ-s képzések - kommunikációs stúdiók felállítása (Sopron, Csorna, Mosonmagyaróvár, Győr)




Szakképzési hozzájárulások fogadása, ellenszolgáltatás.




Phare programok.

FM Hivatal Győr Feladatuk

a

kormányzati

agrárpolitika

végrehajtása,

agrártámogatási

rendszerek

megvalósítása. Nem terveznek, végrehajtanak. Nincsenek terveik. Sopron Megyei Jogú Város Iparkamara


2005. november SKIK 150. évforduló.




2005. október Eisenstadt üzletember találkozó, tapasztalatcsere KKV-k.

Az osztrák-magyar együttműködésről:


Közös kamarai rendezvények szervezése.




Alsó-ausztria munkaerő piaci együttműködéssel kereste meg őket, de az ilyen kezdeményezéseket többnyire „partnervadászatnak“ érzik. Mindettől függetlenül tapasztalatcsere szükséges, ahol kiemelt területek a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a szennyvíztisztítás..




Osztrák-magyar munkaügyi megállapodás: magyarországon munkaerő hiány, ausztriában többlet van. Az osztrákok munkaerőt hoznak ide.

2006-ra nem terveznek. Nyugat - Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (3 megye, Nagykanizsa, Sopron) jelent valamiféle támpontot.

53

Sopron Megyei Jogú Város Rövid és közép távon:


ISPA pályázat keretében szennyvíztisztító telep és csatornahálózat kiépítése, felújítása.




Hulladékgazdálkodás: Új hulladéklerakó telep, szelektív hulladékgyűjtés bevezetése




Deák tér felújítása.




Tűztorony és Fő tér felújítása.




Kerékpárút Ágfalva és a Deák tér között.




Városfejlesztési műhelyek.

Stratégiai tervek:


Városi fürdő fejlesztése.




M9 Autópálya.

Bormarketing Műhely Kht. Célja olyan iroda felállítása, amely a Nyugat-Dunántúlon a bormarketingért felelős, borászok összefogása. A Bormarketing Műhely Kht. 2001. júniusában alapult. Alapvető célunk a Soproni borvidék közösségi bormarketingjének tervezése és végrehajtása, a Nyugat-dunántúli borvidékek termelőinek támogatása gazdasági és marketing tevékenységükben, a borok piacra jutásának segítése. Főbb tevékenységi körök:


Borvidéki PR: a borvidékek képviselete kiállításokon, vásárokon, újságírók beutaztatása.




AGROEXPERT növényvédelmi rendszer működtetése a Soproni borvidéken.




Marketing és vállalatszervezési- vezetési szaktanácsadás.




Stratégiák és marketing stratégiák készítése, marketingtervezés.




Pályázatfigyelés és pályázatírás.




Piackutatások, fogyasztói magatartás vizsgálatok.




Oktatási programok és egyéni szaktanácsadás.




Minőségbiztosítás rendszerek kiépítése.




Rendezvényszervezés.

54

Tervezett projektek:


Határ-menti együttműködés a „Kékfrankos országa - Blaufränkischland“ és Sopron, a Kékfrankos fővárosa között. Közös projektek.




Határ-menti együttműködés a ruszti székhelyű Osztrák Borakadémiával, borkultúra

terjesztésére,

a

borvidékek

ismertségének

növelésére

közös

termékfejlesztés tervezett.


Fesztiválok szervezése.

A Győr-Sopron-Moson megyei borvidékek fő stratégiai céljai:


A borvidékek ismertségének, elismertségének növelése.




A bortermelés jövedelmezőségének javítása.




A fenntartható fejlődés lehetőségeinek megteremtése.




Komplex turisztikai termékfejlesztés.




Azonos borféleségek egységesítése.




Termékpozícionálás fejlesztése.




Együttműködési formák fejlesztése.




Innovatív értékesítési csatornák kialakítása.




Szaktanácsadási rendszer kialakítása.




Termelési és fogyasztási kultúra összhangjának megteremtése.




Önszabályozó rendszer kialakítása, amely a fenntartható fejlődést szolgálja.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara


KKV-k információval való ellátása.




Taglétszám megtartása és növelése.




Nemzetközi kapcsolatok.




Imázs javítás.

Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés „A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az 1990. évi önkormányzati választásokat követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács jogutódjaként jött létre. A képviseleti alapon szerveződő megyei önkormányzat megkereste és megtalálta azokat a területeket, ahol a kötelező feladatain túl hozzájárulhat a térség - humán és reál - fejlődéséhez, fejlesztéséhez.

55

Az első megyei közgyűlés tagjainak száma 52 fő volt. Az 1994. évi önkormányzati választások eredményeként 41 tagú testület alakult. Azóta 41 képviselő alkotja a megyei képviselő-testületet. A megyei közgyűlés elnöke 2002. november 4-étől dr. Szakács Imre.“1 4. 2 Általános helyzetkép A West/Nyugat Pannónia EU-régióról „első szóként“ a következőket említették a válaszadók: Pozitív asszociációk: − Együttműködés. (Két válaszadó említette.) − Lehetőség. − Fellendülés, fejlődés. Negatív asszociációk: − Nincs egységes megjelenés a piacon. − Vágyálom. − Nem működik rendesen. − Nem természetes egység. Egyéb asszociációk: − Földrajzi területek: egykori Magyarország. −

Történelem.

A válaszadók nagy része (6 fő) úgy vélte, hogy egyenlőre nem beszélhetünk egységes régióról, az csupán „tervezési fázis alatt a szakemberek fejében él“. Ezzel kapcsolatban egy válaszadó megjegyezte, hogy túl sok koncepció születik a régión belül, amelyek között nincs összhang, hiányzik az egységesség. A válaszadók nehezményezték, hogy az EU-régió jelenleg csupán „információ cserélő platform“ és nincs olyan közös szervezet, ahová mindkét fél delegál tagot és a közös projektek megvalósításához forrásokat. A források rendelkezésre állásának hiányát elsősorban a magyar oldalon látja az egyik megkérdezett szakértő. Az egyik vélemény szerint egyrészt Magyarországon a három megye eltérő fejlettségi szinten van. Másrészt a magyarországi rész fejletlenebb „fel kell hozni ausztriai szintre“. A válaszadók problémának érzik, hogy a Burgenland egységes területként tud felállni, ezzel szemben a magyarországi három megye között még nagy különbségekről beszélhetünk, ezért megyénként más-más fejlesztések szükségesek. A magyar oldalon egyébként is „gazdátlanság 1

Forrás: www.gymsmo.hu

56

érezhető“, a megyei vezetési és közigazgatási rendszer bizonytalanságot ad. A vélemények szerint a magyarországi megyék tekintetében átláthatóságra és együttgondolkodásra lenne szükség a lehetőségek kihasználása tekintetében. A versenyhelyzetről A versenyhelyzet tekintetében a válaszadók általában pozitív képet adtak a régióról. Ehhez azonban sokszor még további fejlesztéseket látnak szükségesnek, kiemelten az infrastruktúra területét. A régió versenyelőnyét többen a turisztikai értékekben látták, amely tekintetben jól kiaknázható lenne a határ-menti együttműködés, de ehhez még több összefogásra lenne szükség. Ha az együttműködés javul, vagy még hatékonyabb lesz, versenyképesebb lehet a régió. Itt egyrészt a magyarországi a három megyéről, másrészt magyarországi és ausztria együttműködésről van szó. A régió helyzetét Magyarország más vidékeivel összehasonlítva pozitívnak ítélik a válaszadók: − „A régió tudásközpont. A munkanélküliség az országos átlagnál alacsonyabb. Meg van a fellendülés lehetősége, ami a pályázati lehetőségek kihasználásában rejlik.“ − „Magyarországon belül a Nyugat-Dunántúl helyzete jó. EU-n belül a régió helyzete már gyengébb. A mezőgazdaság tekintetében gond, hogy a megyéből kivonultak a felvásárlók, a feldolgozók, ami a termelőknek nehézségeket okoz. A gabonatermelés és malomipar hanyatlása jellemző. E tekintetben a régión belül, osztrák és magyar viszonylatban

versenyhelyzetről

is

beszélhetünk.

Nincs

esélyegyenlőség.

A

piacvédelem EU komform, ami valamilyen szinten mérsékli csak a magyar hátrányokat.“ A versenyhelyzettel kapcsolatos negatív véleményeket az összefogás és együttműködés, az egység hiánya jelentette, kiemelten a magyar oldal széthúzását: „A burgenlandi fél egy félként kezeli a három magyar megyét. Magyarországi egységes fellépésre lenne szükség.” Két válaszadó véleménye szerint a versenyhelyzet megfoghatatlan fogalom. Mindenkinek a saját erősségei szerint kell tevékenykednie, ami régiónként, területenként eltérő. A versenyhelyzet többnyire akarattól, és az erők összefogásától függ.

57

A non-profit szervezetekről A non profit szervezetek működésével kapcsolatban megegyeztek a vélmények: Az

ausztriai

szervezetek

tőkeerősebbek,

nagyobb

tapasztalattal

rendelkeznek.

Magyarországon a szétaprózottság és tőkehiány jellemző, ezért a magyar szervezetek működése nem kiszámítható. (Ezt az osztrák partnerek is tapasztalják). Az ausztrai szervezetek tőkeerősségüknél fogva jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani célcsoportjaiknak. Általában jellemző az egész magyar intézményrendszer bizonytalansága. Hosszú távú tervezés nem lehetséges, mert nem tudni, hogy a jövőben lesz-e még az adott szervezet. Ezt tudják az osztrák szervezetek vezetői is, ezért óvatosak. Mindez a hosszú távú fejlődések gátja. Sok esetben „fedő“ szervezetek működnek, ahol nincs pénz pályázati önerőre, kevés a képzett ember. Ausztriában a szervezetek világos jövőkép, tervek szerint dolgoznak, és meg van a működésükhez szükséges forrás, amelyet az állam és az érintettek befizetési jelentenek. Magyarországon a működést nehezíti, hogy az állami forráshoz nehéz hozzájutni, amihez hozzájárul a korrupció, de a nehézkes elszámolás, és a pályázati pénzek lehívását kísérő bürokrácia is. Itt is előjött az, hogy a három magyarországi megye nem tud fellépni egységesen, a megyék közötti egyeztetések problémásak. A civilek nehezen szerveződnek regionális szinten. Ha mégis csak pályázati érdekeik miatt. Sok non-profit szervezet ugyanazzal a céllal működik. Fontos lenne összehangolni a tevékenységüket. A non-profit szervezetek tevékenységét mégis fontosnak érzik a válaszadók. 4. 3 Integráció A válaszadók többsége szerint lehetséges együttműködés a határ-menti területek között. Ez az együttműködés, azonban többek olvasatában kényszerűségnek tűnt: − „Az osztrák és magyar szervezetek közötti együttműködés esetében a magyarok hajlandók túlértékelni, hogy az osztrákok szóba állnak velük“. − „Lehetséges együttműködés a határ két oldala között, de ez egyoldalú, a magyar oldal egyelőre jobban akarja ezt az együttműködést.” − „Lehetséges együttműködés, de ez kényszerűség”. − „A kapcsolatok inkább csak papíron működnek“ 58

Egyetlen válaszadó mondta ki határozottan, hogy nem igazán bízik az együttműködésben, és a mezőgazdaság területén inkább versenytársként tekint a szomszédos osztrák területekre. A válaszadók által megjelölt lehetséges együttműködési területek: Terület Turizmus Kultúra Gyógy- és termál turizmus Kerékpárturizmus Nemzeti Parkok, Ökoturizmus Borostyánkőút Várak, kastélyok Vallási turizmus Világörökségi turizus Fertő tó körüli turizmus Borturizmus Infrastruktúrális fejlesztések Környezetvédelem Tapasztalatcsere vállakozás területen Zöld régió Gyermektáborok Oktatás Munkaerő Marketing Területfejlesztési tervezés Rendezvényszervezés Tanulmányutak Gépipar Összes említés

Említések száma 2 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 5 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 37

A leggyakrabban említett együttműködési terület a turizmus, magasan kiemelkedik a többi közül. A válaszadók úgy vélték ez olyan terület lehet, amely mindkét félnek érdeke, „erre hajlanak az osztrákok is”. Többen fontosnak tartották még az infrastrukturális fejlesztéseket és a környezetvédelem együttműködési területeket is.

59

Az egyes említésekhez a következő magyarázatokat adták a szakértők: Turizmus területek: − Borostyánkőút, amely az egész régiót átfogja − Gyógy- és termál turizmus: A szervezet adott. Pénzügyi húzóágazat lehet. Infrastruktúra fejlesztése. Élő együttműködések vannak Szlovákia, Burgenland és Nyugat-Dunántúl között. − Kultúra: a kulturális turizmus veszélye: „Kié Liszt?” osztrák-magyar véleménykülönbségek. Megkezdődött, de nehézkes az együttműködés. − Ökoturizmus: példaértékű Kőszegen az Írottkő Natúrpark. − Fertő tó területek: magyarországi oldal fejlesztése. Környezetvédelem,

hulladékgazdálkodás:

az

osztrák

oldal

tapasztaltabb.

Ebben

tapasztalatcserére lenne szükség. („Voltak próbálkozások, de az osztrák fél nem mutat nagy hajlandóságot.”) Infrastruktúra fejlesztése: Vasútvonal, vízi utak: Duna, Rába, úthálózat fejlesztés, kis-határ forgalom. Közös marketing: a régió közös marketingje harmadik országok felé. Egy válaszadó véleménye szerint a marketing tevékenység, marketing stratégia tervezése a „CentEUrope” határain belül lenne szerencsés. Itt közös marketing stratégiát készíteni, és ezen belül kiemelni az osztrák-magyar határmentét. Arról, hogy milyen földrajzi területeken lenne kívánatos a határ két oldalán az együttműködés két válaszadó nyilatkozott: − Osztrák-magyar és a szlovák-magyar határ-mentén. − Fertő tó: turizmus, Körmend, Szentgotthárd: szennyvíztisztító, DEUtschkrEUtz, Sopron: energia

60

Az együttműködés feltételei, akadályai a válaszadók szerint: Terület Említések száma Pszichológiai, kulturális akadályok, "egyenrangú partnerség kérdése" 7 Pénzügyi háttérbeli eltérések 4 nyevtudás 3 törvényi háttér különbözősége 3 Szervezetek különbsége 2 "Összetartó erő" hiánya, kölcsönös előnyök 3 ismeretének hiánya, ellentétes érdekek Infrastuktúra eltérő színvonala 1 Turisztikai termékek eltérő színvonala 1 Ausztriai védi a saját piacait, kereskedelmi korlátozások 1 összes említés 25

Az egyes említésekhez a következő magyarázatokat emeljük ki: Szervezetek különbsége: − „Tartományi” intézmények hiánya Magyarországon. − Egyelőre a saját országon belül kellene rendet teremteni. Pszichológiai, kulturális akadályok − „Valós együttműködés alakuljon ki. Az osztrákok értékeiket „egyforma” értékként hozzák az együttműködésbe. Fontos, hogy „egyforma” értékű területként tekintsünk egymásra.” − Az osztrákok kötődése a magyarokhoz ismét pozitív értékeket jelentsen számukra. − Egyenrangú félként, partnerként közelítsünk egymáshoz − Az osztrák fél nem „akar együttműködni”. A Sopron város által készített GKI piackutatásból kiderül, az osztrák oldal nem tartja kívánatosnak az együttműködést, a hozzáállásukban inkább az érződik, hogy „be akarják kebelezni” a magyar félt. Források: A non-profit szervezeteknél leírtak szerint a válaszadók Magyarországon forráshiányt érzékelnek, és e tekintetben különbséget vélnek felfedezni az osztrák oldalhoz képest. Egyesek szerint ez problémát jelent azért is, mert az Interreg rendszer pénzügyi együttműködést is igényel, és a magyar oldalon gondot jelent a projektek előfinanszírozása. Közös osztrák-magyar pénzalapot nem sikerült létrehozni, mert a három magyarországi megye együtt nem tudott 80 millió forintot áldozni az ügyre. 61

További probléma, hogy a Nyugat-Dunántúl fejlett régiónak számít Magyarországon. Burgenland Ausztrián belül fejletlen régiónak minősült, ezért több támogatást kapott. Támogatási konstrukciók Az Interreg támogatási rendszer megfelelő lesz 7 éves periódusonként, de ehhez több szakértő véleménye szerint a nemzeti források rögzítése, bevonása szükséges. A támogatási konstrukciók esetében nem érvényesül az EU-régiós szervezetek véleménye, a bíráló bizottságokba EU-régiós delegáltakra lenne szükség. Az Interreg, Phare forrásokkal kapcsolatban problémának látták a Budapest központúságot, és azt, hogy a döntéshozók, szakértők nem a régióból kerülnek ki. Az Interreg külső ösztönző erő a határ-menti projektek generálásában, de belső indíttatás is kell az együttműködéshez. Fontos, hogy olyan szervezetek pályázzanak, ahol együttműködés alakul ki. A válaszadók fontosnak tartották, hogy az együttműködést valóban katalizáló pályázatok nyerjenek támogatást, a forráselosztás célorientált legyen. Rá kellene venni a civil szervezeteket, hogy ne csak „legyenek”, hanem folyamatosan pályázzanak, generáljanak projekteket. Jelenleg gondot jelent a kisprojekt támogatások megszűnése. A pályázoknál és megvalósult projekteknél hiányzik a hatásmérés. A pályázati rendszerben kevés a rugalmasság a tekintetben, hogy a prioritások a körülményekhez, a fejlődéshez igazodva esetleg változzanak. A Phare pályázatokkal kapcsolatos további problémaként említették hosszadalmas a bírálati időt, az adminisztrációs rendszer bonyolultságát. Interreg pályázatokkal kapcsolatos pozitív tapasztalatként említette az egyik válaszadó: a hatósággal lehet kommunikálni, útmutatást adnak a pályázatokhoz. A meglévők mellett fontos lenne működési támogatási rendszer kialakítása is. A SAPARD program nem érte el a célját. Bonyolult, a bírálati koncepció rossz alapokra épült. A bürokrácia rendszerét e tekintetben át kellene gondolni. Magyarországon nincs vidékfejlesztés, termelési nehézségek tapasztalhatók. A Magyar Turizmus Rt. nem támogatja a Nyugat - Dunántúl imázsának építését. Három szervezet érintett támogatásokban: az ITDH, a Magyar Turizmus Rt és a Nyugat-dunántúli

62

Regionális Fejlesztési Ügynökség. Szükséges lenne a hármuk viszonyának, tevékenységének tisztázása, közöttük együttműködés. Az egyik szakértő véleménye szerint a saját források növelése szükséges: cél, hogy a társadalom középrétege áldozzon a közdolgokra. Jelenleg e tekintetben hiányzik együttműködés, az érintettek összefogása. Magyarországon szükséges továbbá a vállalkozókat érdekelté tenni a pályázatok és hitelek tekintetében is. Összefoglalva a válaszadók által megjelölt, a támogatási konstrukciókkal kapcsolatos problémák: − Forráshiány a magyar oldalon, a projektek előfinanszírozása és önerő. NyugatDunántúl fejlett régiónak számít Magyarországon, így kevesebb forráshoz jut. − Nemzeti források rögzítése, bevonása. − Bíráló bizottságokba EU-régiós delegáltakra lenne szükség. − Forráselosztás célorientált legyen: valóban az együttműködést generáló pályázatok nyerjenek támogatást. − Jelenleg gondot jelent a kisprojekt támogatások megszűnése. − Hiányzik a hatásmérés. − Prioritások a körülményekhez, a fejlődéshez igazodva kerüljenek megállapításra. − Működési támogatási rendszer kialakítása. − Bonyolult pályázati rendszer, a bírálati koncepció rossz alapokra épült. − Hatalmas bürokrácia. − Hosszadalmas a bírálati idő. Időtáv: A legtöbb válaszadó 10-15 évben határozta meg azt az időtávot, amikor egységes régióról beszélhetünk. Az egyik szakértő véleménye az volt, hogy az időtáv területenként változó: turizmus, munkaerő, termál területeken gyorsan kialakult az együttműködés. Az ipar területein ez tovább fog tartani.

63

Egy szakértő elmondta, hogy Magyarországon a három Nyugat-dunántúli megye együttműködéséhez 15 éves időtávra van szükség, az osztrák-magyar együttműködés tekintetében azonban még ennél is több időre lesz szükség. Egy szakértői vélemény szerint: „A politikusok fejében el kell ültetni a régió gondolatát, és EU-n belül el kell fogadtatni.” 4. 4 Marketing terv A válaszadók a következő célokat jelölték meg, a régiómarketing stratégia lehetséges céljaiként: − A külső és belső imázs építése. − Az egyedi minőségi igények kielégítése (mezőgazdasági termékek). − A feldolgozóipar fejlesztése. A mezőgazdaságon kívül az infrastruktúra fejlesztése, és a turizmus fejlesztése lehetséges. − Az együttműködési lehetőségek közös értékesítése (lsd. termál). − Az összetartozás érzésének felélesztése. − Célcsoporttól függ: itt élők, ide látogatók, ide befektetni kívánók. Itt élők: vállaljon szerepet a civil életben, a környezet „jobbá tételében”. Ide látogatók: a régió sokszínűségének bemutatása. Aki egyszer itt járt térjen is vissza. Ide befektetni kívánók: biztonság, hatékonyság, versenyelőny kommunikálása. Ipari háttér megtelepítése, magas technológiai színvonal. − A gyógyvíz és természet, mint kiemelendő témák a fogyasztói trendeknek megfelelően (egészség, életminőség). − Befektetés ösztönzés, kereskedelemfejlesztés. − A meglévő vállalatok fejlesztése, hogy jól ki tudják használni a lehetőségeket. A közösségi marketing tevékenységről a szakértők általában pozitívan nyilatkoztak. Egy válaszadó véleménye szerint szükséges lenne egy a Nyugat-Dunántúl Régió marketing tevékenységéért felelős „szervezet” felállítása. A tíz megkérdezettből egy mondta azt, hogy nem bízik a közösségi marketing lehetőségében, a kereskedelmi morál problémái miatt. Véleménye szerint szükséges lenne. „Ausztriában,

64

ahol a termelők közös érdekek mentén szerveződnek, érdekképviseletek, termelői csoportok működnek. Ott működik a közösségi marketing.” A szakértői vélemények szerint a marketing tevékenység szempontjából a kiemelt regionális termékek a következők:

Terület Termálturizmus kulturális turizmus borturizmus aktív kikapcsolódás Fertő tó és vízi turizmus Kerékpáros turizmus Környezetvédelem Nemzeti Park, Világörökség Mezőgazdaság fejlesztése, a lakosság vidéken való megtartása Magas tudásszintet igénylő iparágak megtelepítése Konferenciaturizmus Természet, falusi turizmus Természeti értékek, zöld régió Gyermek és Ifjúsági Táborok közötti együttműködés Infrastruktúra Kézműipar összes említés

Említések száma 7 5 5 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 36

A válaszadók egy kivétellel említették a turizmust, mint a régiómarketing szempontjából kiemelendő területet. A 36 említésből 27 valamely turisztikai területtel kapcsolatos. A turisztikai területek közül kiemelkedik a termál, a kulturális és a borturizmus. A termálturizmus tekintetben említették, hogy Európa legnagyobb termálközpontja lehet a régió, amit a marketing tevékenységben érdemes lenne hangsúlyozni. Többen említették, hogy a magyarországi turizmustermékeket Burgenland kínálatához hasonlóan kellene fejleszteni. Egyes vélemények szerint a turizmus területén inkább még verseny tapasztalható. A környezetvédelem, hulladékgazdálkodást két válaszadó említette. Egyikük véleménye szerint e területen az egység megteremtéséhez legalább 70 év szükséges.

65

A célcsoportok tekintetében a következő válaszokat kaptuk: − „Egyrészt a távolabbi piacok fogyasztói (USA, Kanada, UK, Franciaország), akik repülővel érkeznek, másrészt az 1000 km-en belülről érkező vendégek.” − „Inkább a belföldi vendégek. Külföldi vendégek esetében a gyógyturizmus jelenti a kivételt.„ − „Turizmus esetén a belföldi lakosság. Termálturizmusnál külföldi nyugdíjasok is (Németország, Hollandia).” − „Harmadik piacon közös fellépés. Ágazattól függően más piacok célozhatók meg. Termál területen például Skandinávia. (repülőterek fejlesztése)” − „Itt élők, ide látogatók, ide befektetni kívánók.” − „Egyrészt turisták, másrészt az itt tevékenykedő vállalatok, beruházók, harmadrészt non-profit szervezetek.” − „A skandináv és angolszász piacokon jól értékesíthető majd a gyógyturizmus a további termékfejlesztésnek köszönhetően.” A régió pozicionálásával kapcsolatban: − „Az erőt adó régió” pozíció megfelelő. − „A természet ereje” pozíció. − „A lehetőségek régiója”. − „A vasfüggöny által szétszaggatott régió összefogása, a természet erejével.” − Egy

válaszadó

véleménye

szerint

a

pozicionálás

előtt

„infrastruktúra

és

termékfejlesztés szükséges”. A termék-piac mátrix tekintetében négy szakértőtől kaptunk választ: − Egy szakértő a diverzifikációt jelölte meg. Véleménye szerint termékfejlesztés és új piacokon való értékesítés szükséges. Ehhez azonban szükséges a humán erőforrás fejlesztése is (nyelvtudás). − Egy másik szakértő véleménye szerint a hagyományos mezőgazdasági termékek (kistermelők), és turisztikai termékek fejlesztése (pl. kerékpárutak, infrastruktúra) kívánatos. E tekintetben egyrészt fontos a szomszédokhoz való felzárkózás, másrészt pedig a marketingkommunikációbeli fejlődés.

66

− Két válaszadó jelölte meg a pusztán piacfejlesztés szükségességét. Egyikük véleménye szerint ez magába foglalja a piacvédelmet és a kereskedők motiválását. A másik szakértő véleménye szerint a piacfejlesztés magával hozza a termékek további fejlesztését is. (Szükséges piacra dobni közös magyar-osztrák termékeket is.) A helyi lakosság szerepéről: A válaszok egy része az együttműködés hiányából fakadóan arra utalt, hogy az itt élőket ösztönözni kell az együttműködésre, együttgondolkodásra: − „A helyi lakosság szerepe, hogy itt próbáljon mindenki együttműködő és barátságos lenni.” − „Nem egységes a régió.„ − „Nincs szoros kötődés az osztrák és magyar oldal között. Az együttműködést kellene erősíteni „kenyeret és cirkuszt” roadshow jellegű rendezvényekkel.” − „A helyi lakosság körében az ismeretek (egymás megismerése) terjesztése szükséges. Ez személyes kapcsolatok útján történhet. Programok szervezése kívánatos: például football, cserekapcsolatok, iskolák és családi kapcsolatok, vállalatok közötti kapcsolatok.” − „Az együttműködésre vonatkozóan tudatosítani kellene az érdekeltséget. A turizmus elfogadtatása az itt élőkkel.” − „Burgenlandra úgy gondolunk, mint a történelmi Magyarországra. Ez hiba. A magyarok nagyon a múltba tekintenek. Ezen a szemléletmódon kellene valahogyan változtatni.” − „A KKV-k a piaci lehetőségekre nyitottak. A belső PR tevékenység fontos. Magyarországon az emberek nagy része (az itt élők 70% -a körül) „még a régió nevét sem tudja”. Hiányoznak a közúti táblák.„ − „A helyi lakosság felel a környezet rendezettségéért. Ezzel kapcsolatban oktatásra is szükség lenne: lakosság és vállalkozások képzése.„ − „Szükséges lenne idegenforgalmi oktatás. Alapvető tudatformálás szükséges, már az óvodától.„ − „A válaszadó véleménye szerint a helyi lakosság szerepe a régiós termékek elfogadása, ismerete. A feléjük irányuló marketing stratégiának is ezt kellene támogatnia.” − „Vegyen részt minél több olyan kezdeményezésben, amivel a civil szervezetek munkáját támogatja. Ne csak dolgozzon itt, hanem vállaljon szerepet a civil életben, a környezet „jobbá tételében”. Véleményvezérek befolyásolása szükséges.”

67

Kompetenciák a régióban: Menedzsment kompetencia

A menedzsment kompetenciák megítélése vegyes: a válaszadók egyrészt úgy érzik, hogy túlképzés, túlkínálat tapasztalható ezen a területen, de ugyanakkor fontos lenne a gyakorlati szakemberek és szervezetek igényeinek megfelelő képzésekben részesíteni a hallgatókat.

Menedzsment kompetencia Egyetemek és non-proft szervezetek közötti együttműködés szükséges. Túlképzés tapasztalható. Túl sokan vannak. Az agráriumban túlképzés tapasztalható. Az egyetemekről képzetlen munkaerő kerül ki. Gyakorlatorientált képzésre lenne szükség. Nem szívesen alkalmaznak a vállalatok frissen végzett szakembereket a „több kárt csinál, mint hasznot elv alapján”. Külföldön jó ellenpéldákat lát erre, amelyeket Magyarországon is érdemes lenne bevezetni: minimum fél év gyakorlati képzés, cégeknél kihelyezve, szigorúan ellenőrizve.

említsek száma 2 1 1

1

Faipar, erdészet, bútoripar, természetvédelem területén kiemelkedő.

1

Jó. Nehéz megtartani az embereket. Elvándorlás jellemző.

1

Sok fiatal van, aki új szemléletet, lendületet és rugalmasságot hoz. A menedzsment kompetencia közepes a régióban.

1 1

A régióirányításban fejetlenség tapasztalható. A Fejlesztési Ügynökségnek kell „kinőnie” magát. említések összesen

1 10

68

Természeti kompetencia A természeti kompetenciát pozitívan ítélték meg a válaszadók, amit az említések nagy száma is mutat. Két válaszadó mondta azt, hogy a természeti kompetencia országosan kiemelkedő, erős. Két másik válaszadó emelte ki azt, hogy az adottságok jók, de azokat fejleszteni szükséges.

Természeti kompetencia

Említsek száma

Nemzeti parkok

7

Gyógyvíz, termál

5

Fertő táj

5

Hegységek, Alpokalja

4

Rába

1

Turizmus

1

Szél

1

Víz

1

Napsütéses órák száma magas

1

Alternatív energia

1

Ásványvíz

1

Balaton

1

Szőlő területek

1

Őrség Közel EUrópához, jó földrajzi elhelyezkedés

1 1

Gazdag növényvilág

1

Említések összesen

33

69

Gazdasági kompetencia A gazdasági kompetenciával kapcsolatban az általános vélemény az volt, hogy a KKV szektor vállalkozásai nem tőkeerősek. A nagyvállatok tőkeerősek ugyan, de többen tartanak attól, hogy azok hamarosan más, kedvezőbb feltételeket ígérő régiókba távoznak, itt hagyva a magyar beszállítókat, ami nagyfokú munkanélküliséget hozhat. A gazdasági kompetenciáról elhangzott vélemények:


„Osztrák-magyar határmentiség, a földrajzi elhelyezkedés miatt jó a gazdasági kompetencia.”




„Kelet-Magyarországhoz képest tőkeerős, fejlett régió. Burgenlandhoz képest elmaradás érezhető.”




„Nem áll elég forrás a területfejlesztési (infrastruktúra) célok megvalósításához. Célok és források összehangolása szükséges.”




„Néhány területen kiemelkedő: faipar, szállítás, autóipar”




„Vállalatok nem tőkeerősek. A gazdasági kompetencia gyenge. Vállalatközpontokat áthelyezték, ami gyengíti a többi, régióban maradt vállalatot is.”




„Mezőgazdaságban a termelői oldal pénzhiánya jellemző.”




„Nagyvállalatok jelenléte a régióban a beszállítókat élteti.”




„A külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok tőkeerősek. KKV-k pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Hitel és garancia problémák. A Széchényi kártya program nagy érdeklődésre tart számot.”

Humán kompetencia A humán kompetenciával kapcsolatos általános vélemény volt, hogy a középfokú szakképzést szükséges lenne erősíteni, a szakember, szakmunkás réteg hiánya miatt. A válaszadók tapasztalatai szerint az egyetemeken túlképzés van. A humán kompetenciáról elhangzott vélemények:


„Nyelvtudás területén hiányosság tapasztalható. A humán erőforrás fejlesztése szükséges”




„A humán kompetencia jó, de sok a fékező tényező, elsősorban a félelem és hitetlenség.” 70




„Vertikális integrációra lenne szükség a szakmunkásképzés tekintetében. Egymásra épülő szakmák, mezőgazdasági munkások megfelelő szintű képzése szükséges.”




„Munkaerő vándorlás jellemző: a burgenlandiak Bécsbe, a magyarok Burgenlandba mennek dolgozni. A Nyugat-Dunántúli falvak elnéptelenednek.”




„Képzés van, de kevés a munkahely. Szakmunkások, technikusok hiánya tapasztalható.“




„Felső fokú túlképzés, technikusi, középfokú végzettségű műszaki területeken szakemberhiány jellemző.”




„Gyenge, közepes.”




„Gyakorlatorientált képzés kellene. Minden típusú egyetemi oktatás megtalálható a régióban. Régió specifikus képzésekre lenne szükség, a vállalati igényeknek megfelelően. A szőlő és borágazatban hiányzik a megfelelően képzett szakmunkás, szakember réteg. A turizmus és vendéglátás esetén is vannak hiányosságok. Hiányzik a marketingszemlélet az oktatásában (középszintű turizmus, vendéglátás).„




„Számos egyetem található a régióban. A felsőfokú képzés már sok. Jó középszinten képzett szakemberek hiánya tapasztalható.”

Kulturális kompetencia A régió kulturális kompetenciáját a kérdésre választ adó szakértők egy kivétellel pozitívan ítélte meg, és számos kulturális értéket említett: Említések száma Kulturális érték Zene 4 Történelmi hagyományok osztrákmagyar együttműködésben 2 Kastélyok 1 Borostyánkőút 1 Történelmi családok 1 Vármegyék 1 MúzEUmok 1 Tánc 1 Egyesületek 1 Világörökségek 1 Műemlékek száma 1 „Élő kultúra“ 1 összesen

16

71

Elhangzott vélemények:


„Jó. A régióban a kulturális élet megfelelő szinten van. A kulturális örökség jól hasznosítható a turizmus területén.“




„Jók lehetnének. 8 világörökségből 2 Győr-Moson-Sopron Megyében van. A műemlék száma jelentős. Az élő kultúra úgyszintén.“

Végül az egyetlen negatív vélemény:


„Itt is vannak hiányosságok: pl. Fertőrákosi barlangszínház kihasználatlansága (ezzel szemben St. Margarethen, Mörbisch példája)“

Funkcionális kompetencia: a régió kompetenciák megítélése összességében A régió funkcionális kompetenciáját a válaszadók többsége inkább pozitívan értékelte, de többen jelezték, hogy az adottságok kihasználásához még sok erőfeszítésre van szükség:




„Összességében a régió funkcionális kompetenciája megfelelő, elegendő. A feledat, hogy az itt élő emberek érdekében ezt megfelelően használjuk ki.„




„A funkcionális kompetencia összességében pozitív.“




„Pozitív a kép, de még sokat kell dolgozni az erőforrások fejlesztéséért, minél jobb kihazsnálásáért.“




„A funkcionális kompetencia megfelelő, inkább jó.„




„Az ország más régióihoz képest közepes. Egyébként negatív a megítélése.“




„Összevisszaság.

72

4. 5 Összegzés – SWOT elemek A válaszadók által megjeleölt erősségek

említések száma

Természeti értékek (Fertő tó, Sopronihegység, Világörökség, Őrség)

3

Munkaerő, Humán erőforrás minősége, az iskolázottsági és képzettségi szint

2

Magyarország kapuja. Jó földrajzi elhelyezkedés. EU határok közelsége. Termálvízkészlet.

2 1

Együttműködés a határ-mentén a többi magyarországi határ-menti területhez képest erőteljes. Kulturális értékek Graz és Sármelléki reptér Történelem.

1 1 1 1

Nem központi erőforrásokból megélő régió. Önállóságra épül. Szőlészet-borászat Győr: nagy beruházók jelenléte Egyetemek, széles spektrumú oktatás

1 1 1 1

Regionális termékek: zala gyümölcs Turizmus, turisztikai vonzerő összesen

1 1 18

zöldség,

73

A válaszadók által megjeleölt gyengeségek

említések száma

Nincs belső kohézió (gondolkodás, infrastruktúra, kapcsolatok), nincs egységes régió: a három magyarországi megye „harca“ a forrásokért, támogatásokért. Nem tudunk Burgenlandhoz partnerként felállni. Nincs szervező város: több erős város van, de nincs szervező. Győr földrajzi értelemben kilóg a régióból. Nincs egységes gondolkodásmód.

4

Nyelvi akadályok, nyelvtudás hiánya.

2

Infrastruktúra ellátottság KKV, alacsony informatikai infrastruktúra.

2

Szolgáltatatói háttér közötti különbségek.

1

Saját érdekek féltése.

1

Szakmunka, technikus hiány gátlja a gazdasági fejlődést. Piac szabályozni fogja majd ezeket a kérdéseket. Oktatási reform szükséges.

1

Oktatás színvonala, gyakorlatorientáltság hiánya. Marketingszemléletmód hiánya.

1 1

Tudásalapú iparágak hiánya a régióban.

1

Kényszervállalkozók.

1

Külföldi és a hazai ágazatok közötti kapcsolat meglehetősen erőtlen.

1

Összesen

16

74

A válaszadó által megjeleölt lehetőségek

Közös termékfejlesztés (turizmus), turisztikai programok, szolgáltatások fejlesztése, marketing turizmus területén. Attitűd váltás lassú. A lakosság között egyre több együttműködés alakul ki. Tapasztalatcsere. infrstuktúrális fejlesztések, beruházások, vasútfejlesztés, autópály É-D irányba Határ megszűnése. EU határok közelsége, földrajzi elhelyezkedés.

említések száma

5 3 3 2

Külső pályázati pénzek bevonása, Interreg, Uniós támogatások.

2

Támogatási rendszer felállítása, amely a helyi lakosság és civil szervezetek együttműködését motiválja

1

Az osztrákokhoz hasonló szinten történő munkát a magyarok is megtanulják. Kulturális különbségek csökkenése. Munkavállalás Pozitív migrációs trend Pozsony-Bécs-Sopron térség formálódása.

1 1 1 1

Horvát kisebbségek együttműködése a határ két oldalán Együttműködés külső piacok szerzésében

1 1

Egyenrangú együttműködés (osztrák-magyar, magyar-magyar) Borturizmus

1 1

Tudásalapú iparágak régióba való megtelepítése

1

Független régió létrehozása, ehhez jogi háttér megteremtődése. Vállalatok nagyobb cégek beszállítói lehetnek. Beszállítói kapcsolatok fejlesztése. Külföldi kapcsolatok kiépítése Ipari központok kialakulása A régi vonzerő eltűnt. Vannak lehetőségek, de ki kell azokat használni. Ehhez stratégiák készítse szükséges.

1 1 1 1

Összesen

30

1

75

A válaszadók által megjeleölt veszélyek

említések száma

Multik elvándorlása. Munkanélküliség.

3

EU csatlakozás óta nehézségekkel küzdenek a KKV-k. A multik elveszik a piacokat. Gazdasági válság, a minőségi termékek iránti kereslet csökken. Mindez munkanélküliséghez vezet.

1

Osztrák oldal együttműködési hajlandósága. Az együttműködésben tapasztalt kudarcok után mindenkinek megerősödtek az előítéletei, csalódottság tapasztalható.

1

Az osztrákok „bekebeleznek“. Óvatosságra van szükség magyar oldalon. Egyenrangú partnerként kell fellépni. Európa összességében széthullani látszik.

1

Szolgáltatások különböző színvonala

1

„Magyarország olcsó ország“ pozició

1

Infrastukturális beruházások megvalósulása

1

Repülőtér választás „hiánya“

1

Közúti közlekedés É-D kapcsolatok fejletlensége

1

Életszínvonal közelítése

1

Közigazgatási reform elmaradása a magyar oldalon (3 megye)

1

Szétesés. Nincs belső összefogás. Csak forrásszétosztás.

1

Más régiók erősödése, összefogása, amely a mi régiónk versenyhelyzetét gyengíti. Az itt élő lakosság elvándorlása. Falvak elnéptelenedése.

1

Nem megfelelő szakképzettségű munkaerő kínálat. Szakmunka hiánya, vagy nem megfelelő ágazat.

1

összesen

18

1

1

76

V. Vas megye 5.1 Szervezet tevékenysége, jövőbeni tervei Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szervezet feladata a Vas megyei vállalkozások összefogása, érdekeik képviselete hazai és nemzetközi fórumokon. Források feltárása és képzések szervezése is az iparkamara feladata. Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. A szervezet feladata a régióban működő kis és középvállalkozások tőkeigényének kielégítése, regionális jelentőségű projektek lebonyolítása Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és EU Kapcsolatok Titkársága A szervezet tevékenysége a Vas megyéhez kötődő területfejlesztési és településrendezési feladatok ellátása. Vas Megyei Munkaügyi Központ A szervezet feladata a Vas megyei munkanélküliek számára álláslehetőségek szolgáltatása, képzések és állásbörzék szervezése. Feladata a kapcsolattartás az országos munkaügyi szervetekkel, minisztériumokkal. Vállalkozói Központ Szombathely A szervezet feladata a Vas megyei vállalkozások összefogása, érdekeik képviselete hazai és nemzetközi fórumokon. A szervezet feladata a vállalkozások alakulásának segítése, szakmai segítségnyújtás, koordináció. VÁTI Kht. Szombathely A Váti Kht. Európai uniós projektek koordinálásával, bírálásával, pénzügyi ellenőrzéssel, tanácsadással és decentralizált feladatok ellátásával foglalkozik. Répcelak Önkormányzata Répcelak Város polgármesteri hivatala általános közigazgatási tevékenységet lát el. A település nemrég szerzett városi rangot, ezért sajátságos helyzetben van.

77

Vas Megyei Agrárkamara A szervezet feladata a Vas megyei mezőgazdasági vállalkozások segítése, koordinációja. Fontos feladata különböző agrár és vidékfejlesztési programok felügyelete, működtetése. 5. 2 Általános helyzetkép Az EU-Régió megítélése Vas megyében vegyes. Abban egyetértenek a válaszadók, hogy a régió létrejöttének célja a határ-menti együttműködés erősítése, integráció, de abban, hogy ez milyen mértékben tud megvalósulni már eltérnek a vélemnyek. A többség véleménye mégis az, hogy jelenleg a határ-menti együttműködés nem felhőtlen: a térségben eltérő fejlettségű területeket találuk (országhatáron belül és kívül), nincs elég forrás és akarat az EU-Régió működéséhez, és hiányzik egy koordináló szervezet, teljesmunkaidőben tevékenykedő alkalmazottakkal. (Ezzel szemben egy ellenvélemény: „csupán a regionális fejlesztési ügynökségnek juthatna több feladat a témával kapcsolatban.“) A tárgyi és személyi feltételek tehát nem megalapozottak az EU-Régió működéséhez, habár a válaszadók elismerték ennek létjogosultságát és fontosságát a régiók versenyben. Többen jelezték az érdekellentétek jelenlétét a régióban, és az osztrák partnerek együtműködési hajlandóságát. Egy válaszadó véleménye szerint kisebb települési egységek szintjén megvan az együttműködés, de régiós szinten nem. Vannak persze ezzel ellentétes pozitív vélemények, tapasztalatok is. A válaszadók az osztrák kollegákhoz hasonlóan fontosnak érzik, hogy az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző legyen. A régió fejlődésében a fontos lenne mintaprojektek létrehozása, konkrét eredmények felmutatása. Versenytársak Két válaszadó tért ki a versenytársakra:


„Nem várhatóak, csupán rivalizáció jelentkezhet egyrészről a Bécs-Pozsony-Győr tengely irányából, másrészt a Dél-ausztriai „Jövő Régió“ felöl (Horvátország, Szlovénia, É-Olaszország, DNY-Magyarország)“




„Vetélytársaktól nem kell tartani, azonban Szlovénia-Muravidéknek helye lenne az EU-régióban, ebben történtek már előrelépések.“

78

Források A régió pénzügyi helyzetét kedvezőtlennek ítélték a válaszadók. Egy szakértő bízakodik a 2007-es források megnyílásában. Mindaználtal úgy vélték, hogy nagyon fontos lenne a pénzforrások megtalálása, EU-s támogatások megjelenése az EU-régióban. A központi büdzsén felül a különböző vidékfejlesztési lehetőségeknek is segítenie kellene a régió fejlődését. Egy szakértői vélemény szerint: „a finanszírozás egyrészről közvetlen brüsszeli forrásokból, másrészt pályázati rendszeren keresztül valósulhatna meg. Ha most nem történik előrelépés a finanszírozás területén, akkor biztos, hogy 2013-ig nem lesz pozitív változás.“ Egy másik vélemény: „ahhoz, hogy az integráció erősödjön, egy regionális büdzsére lenne szükség, amit még más nemzeti és EU-s forrásokkal lehetne kiegészíteni pályázati úton. A kistérségek szerepét is erősíteni kellene. Külön EU-régiós pályázati lehetőségekre is szükség lenne, a pályázati célokat specifikusan kellene lebontani.” Az elhangzott szakértői vélemények: „Az EU-régiók jó kezdeményezések az Unióban, a régebbi tagországok esetén jól is működnek. A Westpa EU-régió létrehozása példaértékű volt Magyarországon, utána kezdtek el kialakulni más térségekben is. Az EU-régió egy összekapcsolódási pontot jelent. A térség egységesnek tekinthető a határrendezések ellenére is. Kölcsönös ráutaltság jelentkezik, aminek a célja a területi kiegyenlítődés. A térségben magas a kisvállalkozások száma, nincs helyi érdekeltségű nagyvállalat a térségben. Az infrastuktúra fejlesztésére jelentős pénzösszegeket kellene fordítani, bár a lemaradás inkább csak Magyarországon jelentkezik. Burgenland ugyan Ausztria legfejletlenebb tartománya, Uniós szinten azonban még így is az élmezőnybe tartozik. Az EU-régió versenytársai az északi illetve déli tömörülések lehetnek. Az EU-régiónak a déli „Jövő régió” felé kellene tendálni, kapcsolatait erősíteni. Jelenleg az EU-régióban érintettek között napi kapcsolat áll fenn, üzletember találkozók zajlanak, jelentős az információs-átadás, erős a kapcsolat a magyar és az osztrák vállalkozók között.“ „A westpa-EU-régió egyenlőre csak egy képletes dolog, most próbálják az érintett területek (Burgenland

–

Nyugat-dunántúli

Régió)

tartalommal

megtölteni.

A

történelmi

hagyományokra építve pedig lehetne egy erős EU-régiót létrehozni. A rendszernek egy olyan szerepet kellene betöltenie, amely segíti a gazdasági és kulturális integráció erősödését a határtérségben. Az EU-régió megítélése nem túl pozitív, egyrészt nem eléggé ismert, másrészt

79

nehézkesen mozdul a szervezet. Fontos lenne, hogy a határtérségben élők ki tudják aknázni a közös előnyöket, és együtt tudjanak fellépni az EU-régiók versenyében. Burgenland minden területet tekintve előtte jár a Nyugat-Dunántúlnak, erősíteni kell a best practise módszerek adaptálását. Az EU-régión belül sok, kisebb periferikus térség található, ahol komoly fejlesztésekre lenne szükség a területi kiegyenlítődést illetően. A gazdasági kapcsolatok erősödésével a EU-s versenyben is komolyabb tényező lehetne a térség. Annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúl a kezdeményezések régiója, ez markánsan nem tud megjelenni a régió imázsán. Fontos lenne az EU-régiós pályázati források lehatárolása és programozása. Nincs igazi munkaszervezet, aki koordinálná és irányítaná a térségben lezajló folyamatokat.“ „Az EU-régió célja az EU-s ideálok elérése, 30-40 éves lemaradásunk van, jelentős a bürokrácia. Jelenleg is vannak már közös futó turisztikai projektek a régióban, szoros együttműködés áll fenn a kistérségek között. Sajnos gyakran jelentős érdekellentétek állnak fenn a politika illetve a bürokrácia valamint a területfejlesztési tervek között. Jelentős a különbség az egyes térségek között, Ausztria nagyon védi értékeit és piacait. Nincs közös marketing, nincs közös fellépés, kevés a kiadványok száma. A térség egy egységet alkothatna, csillagtúra szerűen lehetne megismertetni. Komoly gond az infrastruktúra hiánya Magyarországon, érdekellentétek állnak fenn az egyes csoportok között (S7). A térség iránt növekszik a kereslet, azonban a kihasználása nem megfelelő.“ „A Westpa EU-régió jelenleg egy homályos szervezet, tényleges potenciáljától messze áll. Az EU-régió határon átnyúló jellege főként az információnyújtáson, ismeretterjesztésen alapul. Munkacsoportok működnek az EU-régión belül, amelyek szerepe a regionális politika erősítése. Jelentős problémák akadályozzák az EU-régió működését: nincs anyagi támogatása a régiónak, nincs költségvetése. Kicsi a politikai megalapozottsága, nincs letisztázva a szervezet jogi helyzete. Nincs egységes munkaszervezet, a jelenlegi munkacsoport dolgozói részmunkaidőben végzik tevékenységüket. Kicsi az akarat és a lehetőség. Legfontosabb lenne egy 7-8 fős állandó munkaszervezet létrehozása, egy közös irodában. Az iroda működése nem alapulhat

politikán.

Hasonlóan

kellene

működnie,

mint

a

regionális

fejlesztési

ügynökségeknek.„ Az EU-régió célja a határ-menti együttműködés erősítése, stratégiai együttműködés erősítése. Kevés az operatív program, együttműködés. Az EU-régió egy összekötő kapocsként jelenhetne meg a Bécs-Brünn-Budapest ill. a déli Zukunftsregion között. Ha erősebben tudna a térség megjelenni, nagyobb pénzügyi forrásokat vehetne igénybe. Az EU-régió előtt 2007től nagyobb források állnak rendelkezésre, közös projekteket kell megvalósítani. A támogatásokból kézzelfogható eredményeket kell majd tudni felmutatni, ha nem akarunk 80

elveszni az EU-régiók versenyében. Jelenleg kicsi az együttműködések száma, ellentétek állnak fenn az egyes szereplők között. A jelenlegi rendszer nem működik megfelelően, nincsen konkrét munkacsoport, nincs koordináció, nincs közös egyeztetés. Burgenland zárt Magyarország felé, nehéz az egyeztetés. Érdekellentétek állnak fenn a politika és a környezetvédelem között. Jelentős függőség áll fenn a városok és vonzáskörzetük között.“ „A WESTPA EU-régió fő szerepe a kapcsolat biztosítása, az együttműködések kialakítása, információs csatornák megnyitása, a gazdasági együttműködés erősítése a szervezeti egységek között. Fontos, hogy megtanuljunk egy régióban gondolkodni. Jelenleg az osztrák oldal felől az tapasztalható, hogy bár települési szinten nyitottak az integrációra, regionális szinten ez már nem mondható el (pl határon átnyúló útépítések nehézsége). Szükség

lenne

egy

irányító

szervezetre,

a

jogi

környezet

átláthatóságára.

A

Regionalmanagement Burgenland és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nagymértékben segíti a szervezet munkáját.“ „Az EU-régió célja az Európai Unió intézményrendszeréhez való integráció erősödése. Az EU-régió két kultúra találkozásánál található. A történelmi múlt ugyanakkor összekapcsolja a két érintett térséget (Nyugat-dunántúli Régió és Burgenland). Az EU-régió kereteihez képest jól működik, ugyanakkor működhetne jobban is. Burgenland nyitott Magyarország felé, készek a kölcsönös együttműködésre, tapasztalataikkal segíthetik a magyar térség felzárkózását is. A Kárpát-medence területén működő EU-régiókkal összehasonlítva a Westpa EU-régió kiemelkedő, és Európai szinten sem fejletlen, bár igaz, több forrással nagyobb eredményeket lehetne elérni.“ „Az EU-régió feladata lenne a határokon átnyúló együttműködés segítése. Jelenleg a Westpa EU-régió nem megfelelően tölti be ezt a szerepet. Igaz, hogy komoly fejlődési lehetőségek vannak, azonban az érdekellentétek miatt kicsi a lehetőség kihasználása. Az érdekeltség alapjaiban vannak hiányosságok. Sok támogatási forrást el tudna érni az EU-régió, ha a koordinációt egy szervezet tudná végezni. A környezeti és infrastrukturális adottságok nem túl jók (EU-s szinten), Vas megye pedig a leggyengébb adottságokkal rendelkezik az EU-régión belül: nem túl jók az adottságok (nincs kiemelkedő adottsága), kicsi az érdekérvényesítési képessége, alacsony a gazdasági és turisztikai fejlettsége a termálfürdők kivételével. Egy koordináló szervezet feltétlenül szükséges lenne, azonban tisztázni kellene a szervezet kompetenciáit, céljait és küldetését.“ „Az Európai Unioban nagy hagyományai vannak az országhatárokon átnyúló régióknak. Jelenleg vegyes a Westpa EU-régió megítélése, annak ellenére, hogy már történtek pozitív 81

változások. Létrejöttek, megerősödtek a munkaügyi kapcsolatok, ingázási egyezmények, gyakornoki megállapodások születtek. A fejlődés feszegeti az EU-régió kereteit. Gondot jelentenek a különböző érvek és érdekeltségek. Nehéz egy olyan rendszert létrehozni, ahol mindkét oldal egyenrangú szereplőként jelenhet meg a különböző szereplők. Néhány térség (Győr) kifelé tendál a térségből, lehet, hogy újra át kellene gondolni az EU-régió területét. Az uniós tagság egyenlő jogokat biztosít az EU-régió tagjai részére, azonban sok tekintetben ez nem jelenik meg (csak látszólag egyenlő a Nyugat-dunántúli Régió és Burgenland). Fontos lenne, hogy a városok aktívabban tudják képviselni térségi szerepüket, hatásukat. A határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrejötte komoly szerepet játszhat a további fejlődésben.“ „Az EU-régió célja az összefogás és együttműködés erősítése a határ mindkét oldalán. Az együttműködésben vannak hiányosságok, a határközeliség, a tradíciók összekapcsolják a két országot. A kialakult kapcsolatokat kismértékben osztrák oldalról történő tartózkodás jellemzi. Az együttműködés abban az esetben erősödhet, ha a források kiegyenlítetten érkeznek a térségbe, és az érdekek nem állnak egymással szemben. Az EU-régió más EUrégiókhoz viszonyítva nem túl fejlett, sokféle szinten lehetnek még pozitív változások. Az ausztriai területek dominánsak, Magyarország lemaradást mutat. Itthon sajnos nincsenek elképzelések, ötletek. Fontos lenne a célokat tisztázni, mert csak utána lehetne konkrét fejlesztéseket végrehajtani. Az EU-régió jelenleg merev, rugalmatlan, lassan mozdul és nehezen szervezhető. A decentralizáció szerepének erősítés és javítása is a jövő feladata. Hiba a koordináló szervezetek hiánya.“

82

5. 3. Integráció A válaszadók által megjelölt együttműködési területek: Vas megyében is kiemelkedik a turizmus. További területek: információáramlás, befektetés-ösztönzés, szolgáltatások. egyűttműködési területek turizmus fürdőturizmus, termálturizmus táj borturizmus várak, kúriák befektetés-ösztönzés szolgáltatás információáramlás, információ átadás közös megjelenés vásárokon, rendezvényeken, konferenciákon személyes kapcsolatok infrastruktúra fejlesztések közös kulturális örökség szellemiség zene tranzit régió tradicionális iparágak élelmiszerfeldolgozás egészségügy kereskedelem említések összesen

említsek száma 3 2 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 26

83

Viszonylag nagyszámú együttműködést akadályozó tényezőt jelöltek meg a válaszadók: 15 különféle gátat, feltételet láttak az egységes határ-menti régió kialakulásához:

Az együttműködés feltételei, akadályai Viszonyok (megye-régió-EU-régió) tisztázása. Nem gondolkodunk westpa EU-régióban (sem Burgenland, sem mi). Területfejlesztési egységgé alakulás.

említsek száma 3

Nem megfelelő a törvényi szabályozás. Mindkét fél eredményesen profitáljon. Oktatás minőségének romlása. Nincsenek nagy értékek, amire alapozhatnánk. Elmaradott infrastruktúra. Bécs erős elszívó hatása. Állami ösztönzés, támogatás.

2 2 2 1 1 1 1

Egyes érdekcsoportok összekapcsolása, a nagyobb kompromisszumkészség kialakítása. Rossz lobby-készség. Határtérségben élők együttműködési hajlandósága. Lehetőségek. Egyes szereplők (Burgenland, Nyugat - Dunántúl) befolyása.

1 1 1 1 1

említések összesen

18

Az egységes régió kialakulásához szükséges időtáv megítélése 5-15 év között mozog. Az elhangzott szakértői vélemények: „Az integráció a gazdaságban információs szinten jelentkezik. Jelentős a közös megjelenés vásárokon, rendezvényeken, konferenciákon. Széles palettán mozog az együttműködés, képviseletek nyíltak, a személyes kapcsolat erőteljesen jelentkezik az egyes ipari szektorok szereplői között. Fontos, hogy a kapcsolatból mindkét fél eredményesen profitáljon. Nem szabad, hogy az együttműködés a magyar vállalkozók érdekei ellen működjön. Az együttműködés erősödése 10-15 év alatt érheti el a korábbi EU-régiók szintjét, de lehet, hogy néhány területen felgyorsulhat.“ „A gazdasági integráció erősödését több tényező hátráltatja. Nem megfelelő a törvényi szabályozás, ez gátolja a gazdasági erősödést. Sem Ausztria, sem Magyarország nem gondolkodik westpa EU-régióban, hanem csak Burgenlandban illetve Nyugat-dunántúli Régióban. Különös figyelmet kellene szentelni az infrastruktúra - fejlesztésnek (repterek

84

elhanyagolt szerepe Magyarországon). Programcsomagokra van szükség a turizmus területén.“ „Gyengék vagyunk az EU-régiók versenyében, nincsenek nagy értékek, amire alapozhatnánk. Bécs jelentős hatással van a térségre, erős elszívó hatást fejt ki. Az integráció fejlődését akadályozza az elmaradott infrastruktúra, a rossz lobby-készség, oktatás minőségének romlása. Az EU-régióban nincs megfelelő oktatási struktúra, és várhatóan nagy fejlődés nem is fog bekövetkezni. A turisztikai hálózatok fejlődhetnek, azonban csak akkor, ha a szándék a határ mindkét oldalán jelentkezik. Jelentős sikerek várhatóak a fürdő és a borturizmus fejlesztésével.“ „Az EU-régió jelenleg nem segíti a gazdasági integráció erősödését, sőt ez a szerep a szervezet eredményes működésekor sem várható. A marketing tevékenyégnek a közös kulturális örökségre (szellemiség, zene (Haydn, Liszt), a várakra, és kúriákra, a háborítatlan tájra és a tranzit régióra kellene építeni. A tevékenység 3-4 év alatt érheti el az optimális szintet.“ „A térség sokat alapozhatna a környezetre, a tradicionális iparágakra, köztük is az élelmiszerfeldolgozásra. A határ-menti együttműködéshez állami ösztönzésre, támogatásra, valamint a határtérségben élők együttműködésére lenne szükség. Sajnos ez nehezen tud csak megvalósulni, az egyes csoportok között fennálló érdekellentétek miatt.“ „A gazdasági kapcsolatok csak informális szinten mozognak. Az EU-régió segítségével kevés osztrák beruházás történt Magyarországon. A befektetés-ösztönzést kellene erősíteni. Nem kellene erre új munkacsoportot létrehozni, csupán a regionális fejlesztési ügynökségnek juthatna több feladat a témával kapcsolatban.“ „A gazdaságot tekintve kisebb léptékű együttműködések valósulnak meg, a szolgáltatás, egészségügyi ellátás, a kereskedelem területén. Az ipari szektorban kicsi az együttműködés lehetősége, nincs olyan ipari vállalkozás, ami világszinten versenyképes lehetne. A közös fejlesztési

stratégia

célja

az

egyes

érdekcsoportok

összekapcsolása,

a

nagyobb

kompromisszumkészség kialakítása lehetne. Az együttműködésben a hiányok a következők: jogok, lehetőségek, oktatás – regionális szinten. Legalább 10 évnek kell eltelni ahhoz, hogy eredményes legyen az együttműködés.“ „Lehetséges egy gazdasági együttműködés kialakítása. A példáknak a klasztereknek kellene lenniük. Fontos lenne, hogy az EU-régió területfejlesztési egységgé váljon, fontos lenne a viszonyok (megye-régió-EU-régió) tisztázása.

85

Fontos lenne az egységes marketing kialakítására. A hangsúlyt a turizmusra és a megújuló energiákra kellene fektetni. A közös szervezeti egység kialakulásához, az identitástudat kialakulásához minimum 5 év szükséges.“ „Az integráció főként kisebb léptékű kapcsolatokban erősödhet. Kiemelkedő pozitív változásokat okoz az EU-régió a szolgáltatási szektor területén. A gazdaságra alapvetően nagy hatást nem tud az EU-régió kifejteni, és ezt lehet, hogy nem is kell erőltetni. A kölcsönös érdekeltséget kellene erősíteni a turisztikai szolgáltatások területén, különös tekintettel a termálturizmusra, a határturizmusra. Jobb kapcsolatok lehetnének a természetvédelem és a kultúra területén is. Az integráció nagymértékű erősödése 5-10 év alatt valósulhatna meg, ha a források biztosítottak.“ „Az integráció a gazdaságban információs szinten jelentkezik. A befektetés-ösztönzést kellene erősíteni. Ahhoz, hogy az integráció működőképes legyen legalább 10 évnek kellene eltelnie. Fontos, hogy az irányítás is helyi szinten valósuljon meg. Az integrációban veszélyként merülhet fel az egyes szereplők (Burgenland – Ny. Dunántúl) befolyása. Ahhoz, hogy működni tudjon az EU-régió szemléletváltásra is szükség lenne.“

86

5. 4 Marketing terv A marketing stratégiában a válaszadók a következő táblázatban szereplő területek hangsúlyozását tartják fontosnak. Kiemelten fontos területek: turizmus, termál, kultúra, természet, kastély, vár, épített örökség, földrajzi közelség, határmentiség, tranzit. A válaszadók stratégai célnak érzik a sokarcúság és egyediség hangsúlyozását.

Kiemelt marketing területek termékek Turizmus Termál Kultúra Természet Kastély, vár, épített örökség Földrajzi közelség, határmentiség, tranzit Sokarcúság Egyediség Élelmiszer Wellness Fertő tó Történelmi kapcsolatok Felsőoktatási intézmények közti együttműködés, képzés Munkaerőpiacon Autóipar Faipar Fejlődő ipar Aktív turizmus Német nyelvismeret Mobil munkaerő Térségi kohézió Bor Kőfejtők Várostúrák Natúrparkok Vasfüggönnyel kapcsolatos turizmus Kerékpáros turizmus Befektetések vonzása Egészségügy Innovációs képesség Megújuló energiák említések összesen

Említések száma 5 5 5 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 59

87

Célcsoportot három válaszadó jelölt meg:


Európai Unió, Ázsia (Kína).




16-40 évesek.




Az elsődleges célcsoportnak a térségbe látogató turistákat és befektetőket kell tekinteni.

„Az EU-régió pozicionálásakor fontos lenne a „Pannon” identitást belecsempészni a koncepcióba.“ Egy válaszadó hangsúlyozta a termékfejlesztés fontosságát: szerepének fokozatosan erősödnie kell a turizmus és a megújuló energiák terén. A marketingkommunikáció eszközei:


EU-régiós kiadványok.




sajtómegjelenések




kiadványokkal, médiával, és közös rendezvényekkel l




rendezvények és egységes design.

A helyi lakosság szerepe A szakértők véleménye szerint a lakosság régiós identitástudatának erősítése szükséges. Egy vélemény szerint az még a Nyugat-dunántúli, megyei identitás sem alakult ki. Elsősorban ezt kellene erősíteni a lakosságg felé irányuló marketingkommunikációban. A lakosság bizonyára támogatná az EU-régiós marketing stratégiát abban az esetben, ha az számukra pozitív hatást fejtene ki. Fontos, hogy a régió képes legyen lakóival is megismertetni és elfogadtatni a közös marketinget. Két válászadó jelezte, hogy a marketingkoncepció elkészítése előtt, egy világos jövőképet kell lefektetni az EU-régióval kapcsolatban.

88

A szakértői vélemények: „Szükség van a közös megjelenésre, marketingre: turizmus, EU-régiós kiadványok. Erősíteni kellene a termál klaszter határon átnyúló szerepét, bővülését. A gazdasági területen a képzésben, munkaerőpiacon kellene a felfedezni és pótolni a hiányosságokat. Különleges figyelmet kell szentelni a gazdaság tradicionális ágazatainak: elektronika, autóipar, faipar, élelmiszeripar. Fontos szerepet kell, hogy kapjon a marketingstratégiában a turizmus, különös tekintettel: az aktív, a wellness, a gyógy, a termál, és a kastély turizmusra. A Fertő tóban rejlő lehetőségek egyenlőre csak osztrák félről kiaknázottak. A kulturális terület gazdag értékekben a határ mindkét oldalán, azonban tovább lehetne fejleszteni.“ „A marketing koncepció tervezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: földrajzi közelség, határmentiség, sokarcúság, történelmi kapcsolatok, turizmus, felsőoktatási intézmények közti együttműködés, német nyelvismeret, mobil munkaerő, térségi kohézió. A marketingtermékeket ezektől az adottságokból lehetne kifejleszteni. A termékek fő célcsoportja az Európai Unió, Ázsia (Kína) lehetne. A régió lakossága soha nem fogja magát westpa-EU-régiós polgárnak tekinteni, mivel még megyei identitás sincs.“ „Jelentős lokális termékek: fürdők, wellness, közös római múlt, határ menti együttélés, bor, kőfejtők, Fertő tó, várostúrák. Sajnos nincs még EU-régiós koncepció a témában, regionális szinten már történtek próbálkozások.“ „Az EU-régió marketingkoncepciójának legfontosabb szerepű tényezője az anyagi forrás. Fontos lenne sajtó, illetve kvázi sajtóhirdetéseket (információs oldalak) megjelentetni a fontosabb régiós újságokban. Jelenleg azonban a marketingben kár gondolkodni, mivel az EU-régió jelenleg szinte semmit sem tud nyújtani az érdeklődőknek. (Néhány kisebb rendezvény, díjak). A marketigkoncepcióban az alábbiaknak kellene feltétlenül szerepelni: •

Közös kulturális örökség (szellemiség, zene (Haydn, Liszt)

•

Várak, kúriák

•

A háborítatlan táj

•

Tranzit régiója

A célcsoportnak a 16-40 éveseket kellene tekinteni. A lakosság bekapcsolására a koncepció-alkotásba kicsi a remény, mivel az EU-régiós identitástudat kialakulása hosszú időt vesz igénybe.“

89

„Stratégiai szemlélet hiánya a jellemző, nincsenek összehangolva az egyes rendszerek. A természeti értékek (Őrség, Fertő-tó) komoly turisztikai és marketing értéket jelenthetnek. Mintaprojektek helyett együttműködésekre lenne szükség. A naturparkokban rejlő lehetőségek Magyarországon kiaknázatlanok.“ „A közös marketing célja a térség megismertetése, bemutatása. Az egyediséget kellene erősíteni. A marketingben helyet kell hogy kapjon a gyógyturizmus, a vasfüggönnyel kapcsolatos turizmus, az emlékhelyek, és a kerékpáros turizmus. Fontos lenne, hogy sok helyi kezdeményezés is támogassa a törekvéseket (múzEUmok)“ „Az EU-régiós marketing célja a befektetések vonzása és az együttműködési lehetőségek feltárása lehetne. Marketing termékek: agrár és élelmiszeripari termékek, szolgáltatások (turisztika, egészségügy). A lakosság bizonyára támogatná az EU-régiós marketing stratégiát abban az esetben, ha az számukra pozitív hatást fejtene ki. Csak ebben az esetben lehet sikert elérni a lakosságnál. A marketingkommunikációt különböző közös kiadványokkal, médiával, és közös rendezvényekkel lehet erősíteni.“ A stratégia cél a az EU-régiós identitástudat kialakítása legyen. A stratégia alapjai a színesség, a sok nyelv, a kultúra, az innovációs képesség, az épített örökség legyenek. Fontos lenne fejleszteni a megújuló energiákat és a turizmust. Az elsődleges célcsoportnak a térségbe látogató turistákat és befektetőket kell tekinteni. A termékfejlesztés szerepének fokozatosan erősödnie kellene a turizmus és a megújuló energiák terén. A helyi lakosság támogatja a kezdeményezést, főként, ha az gazdasági erősödést is jelent a térségnek. Az EU-régió pozicionálásakor fontos lenne a „Pannon” identitást belecsempészni a koncepcióba.“ „Ahhoz, hogy marketingfejlesztésekben tudjunk gondolkodni, szükséges komplex fejlesztési irányokat

meghatározni.

Ez

még

teljes

körűen

nem

valósult

meg,

pedig

a

marketingstratégiához szükséges lenne a jövőképeket összegyűjteni, és egy EU-régiós jövőképet felvázolni. Ha ez megtörtént, utána lehetne az egyes feladatokat meghatározni. Fontos hogy a marketingkoncepció esetében ne közigazgatási térségben gondolkodjunk, hanem átfogóan kellene tekinteni az egész térséget. Az EU-régión kifele kellene megjelenni azokkal az egyedi értékekkel, amelyek itt jellemzőek. Ezek lehetnek a termál és gyógyturizmus, valamint a kulturális és természeti értékek. A gazdaság fejlesztésének jó példái a határon átnyúló ipari parkok, amelyek szintén szerepelhetnek. A lakosság körében a Nyugat-dunántúli Régiót kellene először elfogadtatni, csak utána lehet „Westpa”-ban gondolkodni. A szervezéssel komoly bajok vannak, pedig az EU-régiók 90

esetében szoros verseny várható, és nem lenne célszerű lemaradni. A marketingkommunikáció rendezvények és egységes design segítségével erősödhetne.“ „A közös marketing célja a régió megismertetése, arculatának bemutatása a turisztikai és a kultúra valamint a környezeti adottságok területén. Az EU-régió még nincs igazán kitalálva, fontos lenne egy jövőkép és egy közös cél meghatározása. Az érintetlen természet, a kulturális háttér, a fejlődő ipar és a sokszínűség mind meg kell hogy jelenjenek az EU-régiós marketingben. Az egyediségeket kellene megtalálni, nem pedig más területek kínálatát kellene lemásolni. Speciális termékeket kell kifejleszteni, olyanokat, amelyek mindamellett hogy felkeltik az érdeklődést, az EU-régió identitását is tükrözik. A marketing sikere az átlagembereken nyugszik, vagyis fontos hogy a régió képes legyen lakóival is megismertetni és elfogadtatni a közös marketinget. A hagyományos marketingkommunikációs eszközökkel lehetne növelni az EU-régió ismertségét.“ Kompetenciák Menedzsment kompetencia A menedzsment kompetencia megítélése negatív. Gyakorlatilag mind a tíz válaszadó negatívan értékelte.

Menedzsment kompetencia

említések száma

Nem megfelelő, áll a munka, jobb lehetne, nincs megalapozott jövőkép Láthatatlan, nem hatékony, jelképes Nagyon rossz Forrás, politikai akarat és egység hiánya Informális segítség Nincs működő rendszer, ad hoc jelleg Korlátozott, hiányoznak az alapok

1 1 1 1 1 1 1

Megfelelő szabályokra lenne szükség, le kellene tisztázni a közigazgatási fogalmakat.

1

Menedzsment hiánya, csak ügyintéző szervezet van Kialakult, de nem teljes a kapacitása említések összesen

1 1 10

91

Természeti kompetencia Természeti kompetencia Kiválóak, nagy kínálat, széles paletta Termálvíz nagy kincs Közepes Nagyon jók a lehetőségek Szervezettebb lehetne a belföldi turizmus, nemzetközi szinten nem túl erős, földrajzi helyzete jó Közepes, turisztikailag és mezőgazdaságilag kicsit jobb Természeti kultúra, összetartozás, identitás Kiváló, osztrák oldalon jó a kiaknázottsága Kellemes adottságok, nem túl kimagaslóak, szolid kínálat, a csendes, háborítatlan határsáv magas vonzerővel rendelkezik említések összesen

említések száma 1 1 1 1 1 1 1 1

1 9

Gazdasági kompetencia Gazdasági kompetencia Szerkezeti változások. Nem a bérmunkára alapozó iparerőt kellene erőltetni, ne tranzit munkaerőpiac legyen az EUrégió. Az iparban nincsenek nagy különbségek a két ország adottságai között. Burgenlandra ipar nem jellemző, ipari gócpontok jellemzik a térséget, fontos lenne az infrastrukturális fejlesztés. Nem megfelelő, oktatás nem az igényeknek megfelelő. Érintőleges szerep jelentkezhet csak. Multinacionális vállalatoktól való függés, innovációs központok erősödnek, infrastrukturális beruházások lassú ütemben haladnak.

Említések száma

1 1 1 1 1

Európai szinten utolsó (EU15), az újonnan csatlakozottak között az élvonalban van, összességében közepes.

1

Autógyártás, elektronikai ipar (klaszterek), szolgáltatások fejlesztése

1

Ipari parkok kihasználtsága magas fokú, szolgáltató szektor erős.

1

Jó, fejlett ipar, közvetlen utak, repülőterek, autópályák (egyenlőre csak Ausztriában). említések összesen

1 9

92

Humán kompetencia

Humán kompetencia

Említések száma

Jó, Ny-Dunántúl magasabb szinten van , mint Burgenland. Magyar átlag. Szoros együttműködés hiánya.

1 1 1

Nincs megfelelő felsőfokú képzés, kompatibilitás hiánya, nem működőképes, nem megfelelő szakok.

1

Közepes, nincsen kutatás-fejlesztés, oktatás struktúrája nem megfelelő. Nyelvismeret, szakképzettség. Nehéz az átjárhatóság.

1 1 1

Fontos lenne, hogy az oktatás megfeleljen a felvevőpiac igényeinek, bérmunka szerep csökken. említések összesen

1 8

Kulturális kompetencia

Kulturális kompetencia Kiváló: zenei fesztiválok, Eszterházy, Haydn, tánc, zene, nagy nemzetközi rendezvények, Le vagyunk maradva, van alap, de nem túl jó a kihasználtság.

Említések száma 1 1

Gyatra, együttműködés hiánya, rossz intézményrendszer, alkalmatlan vezetés. Többnyelvűség

1 1

Gradistyei horvátok Várak, kastélyok, kúriák

1 1

Nem rossz, nemzetközi szinten nem az igazi, művészeti felsőoktatás hiánya. Sokszínű régió (4 nemzetiség), hagyományok, kulturális élet. Kultúra (épített örökség), sokszínűség, lehetőségek. Kiváló Jók, nagy különbségek az EU-régión belül. említések összesen

1 1 1 1 1 11

93

5.5 Összegzés – a régió SWOT analízise Erősségek történelmi kapcsolatok, hagyományok természet határmentiség, földrajzi helyzet termálfürdők jól képzett, innovatív munkaerő megfelelő ipari fejlődés ötletek régi együttműködés együttműködések gazdaság, gazdasági vezetés hagyományai van egy EU-régió meglévő személyes kapcsolatok fejlett ipar természeti adottságok turizmus közbiztonság nyelvi kompetencia hasonló partnerek etnikai sokszínűség kulturális örökség településszerkezet viszonylagos fejlettség helyenként képzett munkaerő egyetemek EU-s projektek tapasztalata összes említés

Említések száma 4 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 33

94

Gyengeség

Említések száma

megosztottság a határ tekintetében és É-D vonatkozásában fejlesztési források felhasználásában nincs stratégia tőkehiány, vidékfejlesztés hiánya pályázati lehetőségek oktatás struktúrája nem megfelelő aprófalvas szerkezet fiatalok elvándorlása

3 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

nem észlelhető tevékenységek összes említés

1 33

infrastruktúra közlekedési infrastruktúra kevés a lobbyzás, nem erős az érdekérvényesítés együttműködési készség alacsony szintje túlpolitizált területfejlesztés ásványkincsek hiánya városok érdektelensége kevés költségvetési pénz szolgáltatások színvonala marketing bérmunkára épülő ipar összefogás hiánya természeti adottságo megfelelő kommunikáció hiánya formalizált kapcsolatok társadalmi-gazdasági szereplők alulinformáltsága forráshiány Bécs-Pozsony tengely elszívó ereje közös régiós tudat hiánya

95

Lehetőségek turizmus erősítése, kohézió erősségek kihasználása schengeni határ megszűnése Repülőtér Életképes szektorok fejlesztése vallási turizmus bővülő források logisztikai centrumok szolgáltatások iránti potenciális igény sikerül megismertetni és elfogadni az EU-régiót gazdasági kohézió erősítése közös programozás kialakítása kulturális örökség

szolgáltatási szektor erősödése közös hagyományok mélyebb kiaknázása know-how transzfer felsőoktatás jobb kihasználása megújuló energiák elterjesztése összes említés Veszélyek érdekellentétek erősödnek az egyes szereplők között, régió egységességének felbomlása, közös együttműködések hiánya egyetem hiánya, képzés nem megfelelő lemaradás, lecsúszás, más régiók erősebben fejlődnek, elmennek a lehetőségek ciklusokon átívelő fejlesztés hiánya, törvénykezési instabilitás regionális politikába túlságosan belefolyik a kormányzat nem átgondolt fejlesztés globális versenyképesség csökkenése szétesés (Győr kiesik az EU-régióból) közlekedési infrastuktúra nem fejlődik

Említések száma 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 22 Említések száma

3 2 2 2 1 1 1 1 1

globalizálódó világ

1 1 1 1

határmenti kapcsolatok gyengülése (ellenérdekek miatt) összes említés

1 19

tudásalapú gazdaságra való áttérés kudarca fejlesztési források decentralizációjának hiánya fürdőfejlesztés túlzottsága

96

VI. Zala megye 6. 1. Szervezet tevékenysége, jövőbeni tervei Balatonmelléke Borvidék Hegyközségi Tanács Borrégió megalakítása: 6 balatoni borvidék összefogása, egységes arculat, megjelenés kialakítása. A tőkehiány miatt túl nagy fejlesztések nem lehetségesek. Kivágási hullám várható 2006-ban a felhalmozódott szüreti problémák, az alacsony felvásárlói árak miatt. Stratégiájuk a“Túlélni“ startégia. Zala megyei FM Hivatal Stratégiai tervezés nem folyik a szervezetnél. Állami végrehajtó szerv. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Jövőbeni tevékenységeik: 1. Külkapcsolatok:


Határ-menti projektek.




Németországi kamarával kapcsolatok.




Horváth-szlovén kapcsolatok.

2. Vállalkozók érdekérvényesítése és más szakszervezetek. 3. A működés szélesebb körűvé válása: információ oda-vissza áramlása és országos szervezetekkel kapcsolat. Zalaegerszegi TV Zalaegerszegi TV üzemeltetése, vezetése. Zala Megyei Közgyűlés A következő területek fejlesztése kiemelt:


Közlekedési infrastruktúra




Megújuló energia




Humán erőforrás fejlesztés




Kultúra




Turizmus 97

Pannon Fa és Bútoripari Klaszter Céljaik: 1. Természeti erőforrások minél jobb hasznosítása: erdő, fa, vagyonra vonatkoztatva: fahasznosítás fejlesztése. 2. Együttműködés KKV-k és kutatóhelyek, gazdasági fejlesztő helyek között faipar, és ahhoz kötődő iparágak területén. Interreg III/A és Phare projekteket valósítanak meg. Alsó Ausztriai Faipari Klaszterrel működnek együtt, kiemelt területként a megújuló energiaforrásokat. A projektek keretében tréningeket tartanak.


Faipari vásárok: Nagyakaninizsa, Ligno Novum Sopron




Közös kiadványok




Workshopok




Nemzetközi tapasztalatcsere

Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt. A szervezet 1999 óta tevékenykedik. Alapításkori célja a SCAT Magyarország modell Zalaegerszegen történő megvalósítása, ami egy városrehabilitációs modell. Azóta a tevékenységek bővültek: sport, turisztika, lakó és ipari ingatlanok fejlesztése. A lakóingatlanok fejlesztésén belül a „piac tér“ projektet emeli ki. Ennek katalizátor szerepe is volt. Az akcióterület 25%-a volt saját területük. Turisztika területén belül termálfürdő fejlesztés történt. Aquapark, Tóstrand, Camping fejlesztések és szálláshelyek kialakítása. Mindez hozzájárult a munkanélküliség csökkentéséhez, új munkalehetőségek kialakítsához. Ipari beruházások területén:


Déli Ipari Park: 2 db Ipari Park KKV-knak nyújt iparterületet (GVOP 100 millió forint Raiffeisen vállalkozók háza, inkubátorház)




Északi elkerülő Ipari Zóna: előközművesítés

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A szervezet 1992-ben alapult. Célja a mikro és kis és közép vállalkozások támogatása a vállalkozási tevékenységükben.

98

Jövőbeni tevékenységeik:


KKV-k fejlődésének támogatása a piaci versenyképesség erősítése érdekében. (Most már kevésbé az alapuló vállalatokra koncentrál a szervezet, inkább a már működőkre.)




Ügyfélközpontúság szemléletmód fokozása. Saját maguk keresik az ügyfeleket. A klaszter (Fa és Bútoripari) tevékenységét erősítve.




Nincs tagdíj.




Zalaegerszegi Innovációs Központ (ZITEK). Pályáztatás KKV-k bekerüléséhez.

6. 2 Általános helyzetkép Az „EU-régióról“ első szóként altalában pozitív asszociációk, válaszok jelentek meg:




Fejlettség, Magyarország egyik legfejlettebb régiója.




Regionális fejlesztési egység, kaszterek, pályázatok.




Együttműködés és közös fellépés.




Határszéle, vasfüggöny.




Határmentiség.




Természeti egység.




„Éléskamra”

A válaszadók egybehangzó véleménye volt, hogy a régió nem egységes, valamikor az volt, de az egység visszaállításához, a fejlődéshez együttműködésre és közös fellépésre lenne szükség. Problémát jelent, hogy sok szervezet párhuzamosan tevékenykedik. A régiós egység megteremtéséhez szükséges lenne egy olyan szervezet, amely összefogja a régiót, a vállalkozói és non-profit réteget. Gazdaságfejlesztésre van szükség, és „nyomásra“, hogy üljenek össze a szervezetek. Több válaszadó jelezte, hogy nem hatékony régiós projektek valósulnak meg. Operatív haszna ezeknek nem látszik. Kivétel ez alól a termál klaszter és Burgenland együttműködése. Zalában is felmerült a gazdaságilag, jogilag önálló régió igénye. Választott „parlamenttel”. Az együttműködést ez nagyban elősegítené. Egy másik szakértő véleménye: „A három magyarországi megye nem egységes. Fejlettség szempontjából a legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, aztán Vas és Zala megye. Zala megyére jellemző az oktatás színvonalában, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban az alacsonyabb fejlettségi szint, a másik két említett megyéhez képest elmaradás. Zala megye tekintetében 99

kiemelendő az erdészet, vadászat, halászat, gyümölcstermesztés jó színvonala, adottságai. A pályázatok elbírálásánál ezt figyelembe kell venni.“ A zalaiak között, volt, aki úgy érezte, hogy „Zala megye kilóg a sorból“. Zala szerepét a régióban az egyik válaszadó így foglalta össze:


Földrajzi elhelyezkedése szerint „Csücsökben” van.




A „CentEUrope” régió gazdasági térségtől legtávolabb esik.




Nincs egyetem, Kutatóbázis.

Egy másik válaszadó szerint Zala Dél-Dunántúlhoz jobban kötődik, illetve turizmus területén Vas és Somogy megyékhez. Az ő véleménye szerint kistérségekben érdemes gondolkodni. A stratégia kialakításához először alulról kell megszerveződnie a régiónak, amely kisebb egységekeből a maga útján épülne fel. Először gazdaságfejlesztésre, és infrastruktúra fejlesztésre van szükség. Az „EU-régió – West/Nyugat Pannónia” térségről egy szakértő elmondja, hogy jónak találja a kezdeményezést: Burgenland az EU-n belül pozíciót vált, megszűnik a kedvezményezett pozíciója. Az új régió új kereteket hoz: 1. Új szerepkörök leosztása. 2. A térség átértékelődik. „Zukunft” régió: olasz-magyar-osztrák-szlovén. 3. „CentEUrope” régió: Bécs-Pozsony-Prága-Budapest-Győr erős gazdasági térséget alkot. 4. Magyarország-Ausztria egyensúlya „beáll”. Kelet-Ausztria és Magyarország övezete, külön fejlesztési lehetőségek, irányvonalak egyeztetése szükséges. A régió értékelése versenyhezet szerint: A régió megítélése a versenyhelyzet szerint pozitív. A válaszadók ezt a régió jó földrajzi elhelyezkedésével, a határ-menti területek közötti egüttműködés és támogatások lehetőségével, valamint a turisztikai és más adottságokkal (termál, Balaton, Észak-Dél összekötő útvonal – Borostyánkőút kereskedelmi útvonal, felsőoktatási központok, zalaegerszegi gépipar) magyarázták. Két válaszadó említette, hogy a régióban Burgenland dominanciája meghatározó, fejletebb terület. Egy harmadik szakérdő említette, hogy „Burgenlandban 1995 óta hatalmas beruházási „boom”-nak vagyunk szemtanúi, ami a kormányzati és EU források elosztásának köszönhető. A strukturális alapokat jól használták ki. Burgenlandban 7-8 innovációs központ tevékenykedik, ahol a saját vállalatok fejlesztésére fektetik a hangsúlyt.” A szakértő a 100

versenyhelyzettel kapcsolatban elmondja, hogy „a magyar vállalatok innovatív képessége alacsony. Ennek növelése szükséges a verseny fokozódása miatt. Egyre inkább romlik a magyar vállalatok versenyhelyzete. Az egyetemek és kutatóhelyek bekapcsolása szükséges az innovációs tevékenységbe.” Két szakértő értékelte negatívan a régiót a versenyhelyzet tekintetében, amit a nyelvi nehézségekkel és a határ-menti területek közötti 50 évnyi különbségekkel magyarázott. Az egyik szakértő elmondása szerint EU tekintetében kevésbé versenyképes a régió, KeletEurópa tekintetében már inkább, a jó földrajzi elhelyezkedés („Európa szíve“) miatt. A non-profit szerevezetekről A szakértői vélemények többsége szerint a non-profit szerevezetek nehézségekkel küzdenek, ezért nem tudják kitűzött céljaikat megvalósítani, projektekből élnek és sokszor kell profitorientált tevékenységekkel is foglalkozniuk. Kitartás, szakember hiány és nagy adminisztrációs teher miatt nehezen élnek meg ezek a szervezetek. Hiányzik a marketingszemléletű stratégai tervezés, egymás tevékenységéről, rendezvényeiről nem tudnak. Fel kell hozni a tudásszintjüket, és összhangot kell teremteni a civilek között, azért is, hogy ne mindenki „össze-vissza“ pályázzon. A non-profit szerevezetek munkáját akadályozzák a pályázatnál a szigorú kritériumok.. Ausztriában ezzel szemben a non-profit szervezetek mögött áll olyan alapító (állam, önkormányzat), amely biztosítja a működési költségeket, ezért a célfeladataik ellátásra több idő és energia jut. Az egyik szakértő szerint a non-pofit szervezeteknek nehezen tudják érdekeit érvényesíteni. Már az alapító okiratokban nehzéségekbe ütközik a célok meghatározása. Sok bejegyzett nonprofit szervezet van, de sok nem működik ezek közül. Egy

másik

válaszadó

szerint

a

non-profit

szervezetek

együttműködésükre,

együttgondolkodásra lenne szükség, közös pályázatokra, illetve azok ösztönzésére a pályáztató szervezetek részéről. Probléma, hogy a projektek, nem érnek össze. Ezt mindenképpen orvosolni kell. Addig nem beszélhetünk régiós egységről, marketingről, stratégiákról.

101

Két válaszadó szerint a non-profit szerevezetek jól működnek, jól érvényesülnek az országos átlaghoz képest is. Több válaszadó kiemeli a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Faipari Klaszter, valamint egy válaszadó a Gyümölcs Klaszter eredményeit. 6. 3. Integráció A válaszadók mindegyikének véleménye szerint lehetséges az együttműködés a határ két oldala között. Ezzel kapcsolatos szakértői megállapítások:


„A földrajzi területenként, helyi adottságoktól függően.”




„Szükséges, mert Magyarországon kevesebb a munkalehetőség.”




„Az osztrák kultúrát nem ismerem, hiányoznak olyan jellegű rendezvények, ahol az emberek megismerik egymást. Az együttműködés a civil szervezetek szintjén elkezdődött, a lakosság szintjén még nem.”




„Fejlesztési lehetőségek, irányvonalak egyeztetése szükséges. Kohézió szükséges: Zala megye, Szlovénia, Horvátország bekapcsolása a „Zukunft” régióba.”




„Zala megyének elsődlegesen Szlovénia és Horvátország jelenti a határ-menti kapcsolódást, Burgenlandhoz nincs kötődésünk. Szlovénia és Dél-Zala önálló arculatának kialakítása lehetséges. Dráva, Mura térség: környezetvédelem, turizmus területek.”




„A

Westpa

régióban

nyolc

munkacsoport

működik,

amelyből

a

környzetvédelem, az egészségügy és az ifjúság témakörökben tevékenykedők csak látszólagosak. A nyolc munkacsoportot sok. Szlovén kapcsolatok fontosak„

102

A lehetséges együttműködési területek: Együttműködési terület

említések száma

Alternatív megújuló energia, újrahasznosítható energiák (gabona túltermelés, szántóföldi felesleg). Ausztriai példák alapján, osztrák segítséggel. (A Zala megyei kőolaj-energia kimerült, megújuló energiaforrásokra van szükség.)

4

Turizmus

5

vadász turizmus

1

ökoturizmus

1

konferenciaturizmus

1

falusi turizmus

1

termálturizmus

3

Természetvédelmi területek

3

Kulturális népi hagyományok őrzése: nemzeti örökségek, identitástudat megerősítése, nemzetségek együttélése, sok kis nemzetiség együttélése.

3

Oktatás, nyelvtanulás, felsőoktatás

2

Hálózati fejlesztési ügyek: vasút, közút, közlekedés

2

Gazdasági terület

2

Az élet minden területén közös fejlesztések formájában

1

Feldolgozó ipar

1

Beszállító ipar

1

Vallási kapcsolatok, ünnepek, hagyományok

1

Sport (fiatalok)

1

Szakmai jellegű találkozások. Tapasztalatcsere.

1

Népművelői státuszok. Civil szervezetek összefogása. Az embereket kell összehozni

1

Közös fellépés azzal kapcsolatban, hogy ipar települjön a régióba

1

Katasztrófavédelem

2

Energiatermelés: lignitvagyon, hőerőmű, drávai vizierőmű

1

K+F program: „virtuális egyetemi központ”

1

Sármelléki repülőtér, reptérfejlesztés.

1

Logisztikai központi szerep: Adria közelsége, Koridorok.

1

Agrárium teljes átértékelése.

1

Munkaügy

1

összes említés

44

Zala megyében a turizmus területek mellett kiemelkedően fontosnak tartották a szakértők az alternatív megújuló energiát, mint együttműködési területet. E tekintetben kiemelndő még a kultúra, a közlekedés fejlesztés, a természetvédelem, az oktatás, a nyelvtanulás, és a gazdasági

terület.

103

Szlovénia esetben említett területek:


Kulturális kapcsolatok




Kézművesség, hagyományos történelmi mesterségek, amelyre turizmus építhető




Természeti erőforrások, amelyre szintén turizmus építhető

Az együttműködés földrajzi területe: Egy szakértőtől érkezett válasz: „mikro-, kis- és középvállalkozások a határ mentén 50-100 kilométer távolságban.” Az együttműködés feltételei: Két szakértő válaszolta azt kérdésünkre, hogy az együttműködésnek nincs akadálya, az gyakorlatilag már megindult, és az EU tagság, a pályázatok jól bizonyítják is ezt. A további válaszadók következő együttműködésbeli akadályokat említették: Az együttműködés feltételei, akadályai

említések száma

Minden megye egyenrangú partnerként jelenhessen meg, ehhez hozzáállásbeli változás szükséges. Régión belüli egyenlőtlenségek. Át kell értékelni az EU felzárkóztatási programokat.

2

Egymás kultúrájának megismerése. Határ-menti lakosság kulturális különbségek „lebontása”. Nyitottság. Az osztrákok és magyarok zárkózottak. Érdeklődés hiánya Pénzügyi és technológiai háttér megteremtése A vállalatok hajlandósága. Kevésbé jellemező a mozgékonyság.

2 2 2 1

Magyarország nemzeti alapot (pénzt) nyújtson. Enélkül hiába van meg az együttműködés szándéka a másik oldalon is. Anyagi különbségek.

1 1

Közlekedés, a távolság leküzdése. Információhiány. „Megszólnak” gondolkodásmód Fenntarthatóság

1 1 1 1

Környezetvédelem szem előtt tartása a programok tervezése és megvalósítása során. Közlekedési kapcsolatok (M9)

1 1

Zalaegerszeg keresi a szerepét a régióban. Kérdés, hogy hol legyen a régió központja. (Győr szerepe) Magyar oldalon nyelvismeret, felkészültség hiánya.

1 1

Úgy érződik, hogy az osztrákok nem akarják. Most már kezdenek azért komolyan venni minket, magyarokat is. Az egyes munkacsoportok vezetői, személytől függ Egyenlőre fejletlen gazdaság

1 1 1

összes említés

22

104

Források: A válaszadók véleménye szerint az EU-s, nemzeti, és saját forrásokra lenne szükség. A támogatási rendszerrel azonban kivétel nélkül valamilyen problémát jelöltek meg a szakértők. Többen említették, azt, hogy a régióba nem jön elég pénz, mivel Magyarországon belül fejlett régiónak

minősítették.

Gondok

vannak

az

önerő

biztosításával,

a

projektek

előfinanszírozásávál. A működési költségekre nem lehet pályázni, ezért a megvalósuló projektekből a szervezetek bizonyos részt működésre kell, hogy fordítsanak.




„Nemzeti forrás és saját forrás megléte szükséges. Ezekkel problémák vannak. A nyertes később jut hozzá a pénzéhez. Előfinanszírozásra lenne szükség. További problémát jelent az áfa kérdése, amelyet a pályázónak ki kell fizetni.”




„A pályázatokhoz túl magas önerő szükséges. Az elnyert pénzek egy része működésre forgatódik vissza a projektekből. 2007 után az előírt önrészek nagysága tovább fog emelkedni, ami szintén hátrányosan érinti a pályázó szervezeteket.”




„A pénz mindig kevés: nincs elég forrás a szükséges infrastrukturális beruházásokhoz, 70 pályázatból 30-at el kell utasítani. Szükséges lenne a megyei kereteket növelni. 1. Régiós Fejlesztési Tanács kereteivel probléma, hogy kevesebb, mint az ország keleti felén. 2. Megyei Fejlesztési Tanács problémák. 3. EU-s pályázatok. (megemlíti a ZMVA által Interreg forrásból elnyert innovációs központ beruházást, amelynek megvalósítása folyamatban van) 4. Önerő ezekhez a forrásokhoz.”




„Észak – Magyarország aránytalanul több forrást kap. Főképpen az innovációs források esetében. A vállalkozásfejlesztési forrásoknál alig jelenik meg a regionális jelleg. Fontos, hogy a pénzügyi finanszírozási konstrukciók regionálisan jelenjenek meg. (Nemcsak beruházásra gondol. Pl. forgóeszköz, közraktározási funkciók)”




„A kamarák sajnos pénzbeli támogatást nem tudnak nyújtani. A kapcsolatteremtésben segítik a vállalkozásokat. Az ITD által támogatott vásárokon történő megjelenés jó kezdeményezés. Nem a kereskedelem fejlesztésére koncentrálódik a pénz.”




„Az ausztriai állami támogatások mintájára szükséges lenne magyarországi támogatásokat bevezetni. Osztrák diplomások hitelt és támogatást kapnak, hogy a falvakban maradjanak.” 105




„A forrásokkal, támogatásokkal kapcsolatos problémák: önrész és technikai kérdések: bürokrácia, késő szerződéskötések, kifizetések. Fontos lenne a pályázatoknál nemcsak a termékfejlesztés, hanem a fejlesztett termékek, szolgáltatások értékesítési lehetőségének finanszírozása, a projektekbe való beépítése is.”




„Együttműködésükre, együttgondolkodásra lenne szükség, közös pályázatokra, illetve azok ösztönzésére a pályáztató szervezetek részéről. Probléma, hogy a projektek, nem érnek össze. Ezt mindenképpen orvosolni kell. Addig nem beszélhetünk egységről, marketingről, stratégiákról.“

Időtáv Azzal kapcsolatban, hogy milyen időtáv szükséges az egységes régió kialakulásához három válasz érkezett:


„A finanszírozási lehetőségek olajozott működése kellene az együttműködéshez, és azonnal menne.”




„Az együttműködés rövidtávon megvalósulhat.”




„10 év szükséges az egységes régió kialakulásához.„

6. 4 Marketing terv Két szakértő jelezte, hogy kis egységekből lenne szükséges kiindulni, amelyből aztán felépül a régió.

Az

egység

hiányában

nehezen

tervezhető.

Alapfeltétele

a

gazdaság

és

infrastruktúrafejlesztés. A szakértők által megjelölt régiómarketing stratégiai célok:


Vas és Zala megyébe meghatározó nagyvállalatok települnek.




Turizmus.




Közlekedés, infrastruktúra (M9 út, Internet, telefon).




Rendezvények fejlesztése.




Nyitottság.




Értékeink hangsúlyozása.




Gazdasági nyitottság (EU további tágítása, Nyugat-Európa kapuja).




A régió megismertesse önmagát EUrópával, vagy a világgal.

106

Egy válaszadó a közösségi marketing tevékenységben nem bízik, a kereskedelmi morál problémái miatt. Szükséges lenne, Ausztriában működik is, ahol a termelők közös érdekek mentén szerveződnek, érdekképviseletek, termelői csoportok működnek, és támogatásokat kapnak 5 évre. A borágazatot képviselő szakember véleménye az volt, hogy bormarketingre nincs pénz országos szinten, de más területen is hasonló a helyzet. Egy szakértő véleménye szerint a régiómarketing stratégia megvalósítására marketing keretet lenne szükséges létrehozni. Kiemelt területek A marketing stratégia szempontjából a válaszadók a következő területeket emelték ki, amelyre hangsúlyt fektetnének a tervezéskor:

Kiemelt területek

említések száma

Termál, turizmus (Zala megye előnye)

6

Kertészeti kultúrák: zöldség, gyümölcs, agrárágazat, ökogazdálkodás, élelmiszeripar

5

Bor borturizmus

4

Fa és bútoripar

3

Természetközeli turizmus

3

Gépgyártás (Audi Győr), gépipar

3

Turizmus

3

Erdők

2

Megújuló energiák

2

Európa kulturális fővárosa projekt

1

Tavak

1

Elektronika

1

K+F a régióban legyen

1

Közlekedés, vasút, hajózás

1

Környezetvédelem

1

Kézműipar Logisztika

1 1

Ingatlanturizmus

1

Üzleti turizmus

1

Említések összesen

41

107

Termék-piac mátrix Öt válaszadó szerint termékfejlesztésre egy válaszadó szerint termék és piacfejlesztésre van szükség. Az elhangzott vélemények:


„A termékfejlesztésre is szükség van. A minőség még fejleszthető (feldolgozás, csomagolás). Emellett szükség van piacfejlesztésre, a marketing eszközök alkalmazására.”




„Termék és piacfejlesztésre egyszerre van szükség.„




„A termékeket fejleszteni kell. Kivétel ez alól a termálturizmus, amelyet minőségében szükséges továbbfejleszteni, mennyiségében nem. (Pl. Hévíz, Zalakaros túlkínálata). A mezőgazdaság fejlesztése nélkülözhetetlen. A gyümölcs klaszter fejlesztése szükséges, kiemelten a marketing területét. A mezőgazdaság teljes megújulása szükséges, új együttműködések, szövetségek létrehozása (optimalizálás, a költségek lefaragása, pl. traktorok közös használata).”




„Termékfejlesztésre van szükség. Fontos az innováció, a K+F tevékenység, cégek működése.”




„Szükséges

a

régiós

termékek

fejlesztése

mind

Magyarországon,

mind

Burgenlandban. Termékfejlesztésre és technológiafejlesztésre van szükség. Erős verseny. EU-s termékek versenye jellemző, ezért kiemelten fontos az innováció, a K+F tevékenység. A vállalkozók és kutatóhelyek szoros együttműködése szükséges. Nincs szükség öncélú kutatásokra.” A helyi lakosságról, mint a marketingstratégia célcsoportjáról alkotott vélemények:




„A helyi lakosságnak meg kell ismerni egymást. A régión belül nem ismerik a lehetőségeiket. Hosszú időn keresztül elzárva éltek egymástól az emberek. A nyitottság kommunikálása szükséges.”




„A helyi lakosság gondolkodásmódjának formálása. Üzenet feléjük: együttműködés a versenyben, nem mindig az államra támaszkodni. Szükséges a szövetkezés. Jó kezdeményezés a Leader+ programot, amely támogatja a pályázatok „születését”, az együttműködést, kapcsolatépítést. A kép azért pozitív, kezdünk megint egymásra találni”. 108




„A helyi lakosságnak munkalehetőségre van szüksége. A „saját magamért dolgozom” szemléletmód terjedése.”




„A helyi lakosság tudatformálása szükséges. Nyitottabbá kell tenni az embereket. Büszkeség visszafogása, „mi sem vagyunk különbek” gondolkodásmód. Múltat elfelejteni. Fontos lenne az egymás kultúrájának megismerése. A magyar „kolduló nemzet” sztereotípia lebontása.”




„A helyi lakosság tudatformálása szükséges. Belső marketing tevékenység szükséges a lakosság és regionális intézmények körében. (Pl. Zöld Sopron)”




„Régiós programokkal kellene segíteni a régiós imázs növelését és az támogatja a KKV-k tevékenységét.”




„Szemléletformálás szükséges. Nyugat-Dunántúl gyakorlatilag nem létezik. Az kisebb egységekből fog felépülni, ha felépül, de ennek a maga útján, alulról kell, hogy történnie.”




„A helyi lakosság körében az identitástudat erősítése szükséges a tekintetben, hogy milyen EU-régióhoz tartoznak. Ezt nem tudják. Táblarendszer szükséges, és a projektek bemutatása, kommunikálása a lakosság felé.”

A régió pozícionálásáról egy vélemény érkezett: „Konkrétabban kellene pozícionálni, mint „erőt adó régió”. Természeti erők adta pihenési lehetőség.” Kompetenciák a régióban

Menedzsment kompetencia

említések száma

Megfelelő. Olyan szakemberekre van szükség, akik a fejlettebb EU-s struktúrákban tudnak gondolkodni. Összefogás kívánatos közöttük. Egyetemi túlképzés.

3 2

Szellemi tőke van. Képzettség tekintetében az országos átlag feletti a régió teljesítménye. „Túl sok van”. Fejlődőképes.

1 1

Főiskolák, egyetemek adottak. Gyakorlatilag bármit tanulhatnak a fiatalok, kivéve orvoslást. Rendben. A faipar területén nincs túlképzés. Műszaki, pénzügyi, egészségügyi főiskola, sok a műszaki képzés túlkínálat.

1

említések összesen

10

1

1

109

Természeti kompetencia

Természeti kompetencia Termálvizek,

említések száma 6

Bor, borturizmus Természeti környezet

2 2

Agrártermékek Megújuló energiák

2 2

Olaj Falusi turizmus

2 1

A mezőgazdaság hanyatlása jellemző a régóban. Balaton Erdő, vadászat. Fa Nincs kihasználva.

1 1 1 1 2

említések összesen

23

Gazdasági kompetencia Gazdasági kompetencia

említések száma

Tőkeszegénység jellemző. A multikat kivéve a megyei vállalatok nem tőkeerősek, „járulékkal terheltek”.

5

Logisztikai központ. Lehetőségek vannak benne.

1

Multik kivonulása. Munkanélküliség.

2

említések összesen

8

Egyetértettek a válaszadók a tőkeszegénységben, amelyhez két esetben a következőket fűzték:


„A tőkehiány különösen érinti a mezőgazdaságot. Mindezek következtében a vállalatok eladósodása, a túlélésre való törekvés jellemző. A mezőgazdaságban még mindig alacsony a területalapú támogatás mértéke.”




„A vállalatok nem tőkeerősek. Kivéve Győrben egy-két nagyobb vállalat. KKV-kra hangsúlyt kellene fektetni. Összefogás és támogatás.”

110

Humán kompetencia

említések száma

Humán kompetencia Szakmunkások hiánya jellemző. Gazdasági igények szerinti képzésüket szükséges, hogy finanszírozza az állam. A munka becsületének hiánya jellemző. Minimálbér. Jól képzett szakemberek. Alapok megfelelőek.

5 1

Megfelelő. Magyarországon belül a régió tekintetében jó a foglalkoztatottság. Ha a kedvezmények megszűnése miatt a multinacionális cégek elhagyják az országot, nagy munkanélküliségre számíthatunk a régióban (Győr, Szombathely, Keszthely). A régióban komoly szakmunkás állomány él, amiket a multik kihasználnak.

1

Szakképzés tekintetében rosszat hall mindenfelől. Szakmunkás kivándorlás zajlott a régióban, az ipar területén kiváltképpen.

1

Egymásra utaltság jellemző. Térségi munkaügyi paktumok megkötése. Minőségi munkaügyi keresletre alapozott képzések szükségesek.

1

Hiányzik a megfelelően képzett szakmunkás réteg a faipar, erdészet területén.

1

említések összesen

10

Hozzáfűzések:


„A gazdaság igényeit figyelembe vevő oktatásra lenne szükség. A vállalkozói oldal felől

az

igények

megfogalmazása

is

akadályokba

ütközik

a

vállalkozói

létbizonytalanság miatt. Gyakorlat centrikus és naprakész képzés szükséges, amelybe a vállalkozókat is bevonják.„


„Túl sok a felsőfokú képzettségű munkaerő, ami még nem lenne baj, ha gyakorlatorientált lenne a képzés és elfogadtatnák a kétkezi munka értékét, az megbecsültté válna.”

111

Kulturális kompetencia Kulturális kompetencia

említések száma

Jók, adottak, megfelelő

3

Győri balett

1

Múzumok

1

Épített kulturális örökség nem megfelelő minségű. Felújítások szükségesek. fesztiválok

1

említések összesen

7

A régió funkcionális kompetenciája Összességében pozitívan ítélték meg a válaszadók. Megjegyzéseik:


„A régió Magyarországot figyelembe véve nem foglal el rossz a helyet.“




„Összefoglalva: optimizmus a nyűgök ellenére. Ki kell várni.“




„Jó esélye van az EU centrum cím lenyerésére.“




„A régió Magyarországot figyelembe véve nem foglal el rossz a helyet.“




„Vegyes képet mutat. Kihasználása még hátra van.“




„Kiaknázatlan.“

112

6. 5 Összegzés – SWOT elemek

Erősségek

említések száma

Területi elhelyezkedés Érintetlen terület, gazdag adottságok

1 1

Szakmai tudás, szakemberek

1 3

említések összesen

Gyengeségek Rossz közlekedési úthálózat a magyar oldalon Összefogás hiánya. Nem tudunk összefogottan fellépni. Érdekellentétekkel kell küzdeni. K+F hiánya Ipar hiánya említések összesen

említések száma 1 1 1 1 1 5

említések Lehetőségek száma Turizmus 3 Termál 3 Útfejlesztés kellene nyugaton is (m9-es, Szekszárd) 3 Technológia fejlesztés, ipar 2 Bor 1 Erdő 1 Munkahelyteremtés 1 Megújuló energiaforrások közös használatának eterjesztés. 1 Fa és bútoripar innovatív (egyetem) 1 Gépipar 1 Elektronika, számítástechnika (multinacionális cégek inkább) emberi erőforrás tekintetében. 1 Termékfejlesztés 1 említések összesen 19

113

Veszélyek Keleten autópályák építése A rendszerváltás után összeomló szocialista nagyipar után a multinacionális cégek „leszívták“ az emberi erőforrás állományt. Ha ezek a cégek kivonulnak országunkból, nagy munkanélküliségre számíthatunk. Együttműködési hajlandóság hiánya. Az érzelmek túlkapása. Belső viszály, együttműködés hiánya regionális szinten. Nyelvtudás hiánya Mezőgazdaság Belső információáramlás Falvak elnéptelenedése, képzett munkaerő elvándorol, mert nincs megfizetve

említések száma 1

3 2 1 2 1 2

Gazdasági, jogi, politikai régió kialakítása késik. Kelet-közép Európai régiók előnyt szereznek, versenyhátrányba kerülünk. Textilipar hanyatlása

2 1

Alacsony magyar tőke színvonal. Az önálló magyar vállalatok gyengülnek. Megyei Közgyűlés nem működik. „Keleti veszély – kínai termékek“

1 1 1

említések összesen

18

114

VII. Összegzés A Nyugat Pannon EU-régió megítélése a megkérdezett szakértők körében egységes a tekintetben, hogy a régióban egyenlőre nincs meg a szükséges összefogás, a szervezetek egymás mellett tevékenykednek, sokszor ugyanolyan célok mentén. Hiányzik az összhang, az együttgondolkodás a magyar megyék közötti és a magyar-osztrák kapcsolatok vonatkozásában is. Az egység megteremtésében sokat segíthetnének a megfelelő, régiós együttműködést

támogató

pályázati

kiírások.

(Nemcsak

a

határ-menti

területek

vonatkozásában, hanem É-D irányban, a magyarországi megyék között is.) A szakértők felismerték azt, hogy a régió egyes egységeinek nem versenytársként, hanem partnerként kellene egymásra tekinteni, és olyan közös projekteket generáni, amiből minden fél egyformán profitál. (Ez a megjegyzés arra enged következtetni, hogy az egyes megyék és Burgenland képviselői úgy érzik, a partner több előnyhöz jut bizonyos projektek esetén, és ezt kifogásolják is). Nem tisztázott a régióban Zala megye szerepe. Érdekes módon ezt csak a zalaiak említették, érezték így. Egyes vélemények szerint Zala földrajzi elhelyezkedése szerint a DélDunántúlhoz jobban kötődik, illetve turizmus területén Vas és Somogy megyékhez, határmenti együttműködésben pedig Szlovéniához, Horvátországhoz. Nem véletlen tehát, hogy Zalában hangzott el az a vélemény, amely szerint a marketingstratégia kialakításához először alulról kell megszerveződnie a régiónak, amely kisebb egységekeből a maga útján épülne fel. Először gazdaságfejlesztésre, és infrastruktúra fejlesztésre van szükség. Azzal, hogy a régiós termékek, szolgáltatások fejlesztése szükséges, és ez alapfeltétele a marketing stratégiának nagyjából mindenki egyetértett. Amiben a megkérdezett szakértők régiós szinten kiemelkedően jó lehetőséget láttak a turizmus területek fejlesztése volt. Kiemelt turizmus területek: termál, természet, kultúrális és borturizmus. A turizmus mellett említették még a mezőgazdaságot. Zala megyében fontosnak tartották a megújúló energiák, és a fa és bútoripar területeket. A régiós marketing célcsoportjai az itt élők, azz ide látogatók, ide befektetni kívánók lehetnek. Eszerint kellene kialakítani a stratégiai célokat, eszközöket.

115

Az itt élő lakosság számára a válaszadók egybehangzó véleménye szerint az információ szolgáltatás lenne a fő feladat. Az itt élőkből épül fel a régió, ezért fontos, hogy ők is tisztában legyenek a stratégiai célokkal és elfogadják azt. A régiós identitástudat erősítése szükséges. Fontos, hogy a szomszédos területeken élők közeledjenek egymáshoz, megismerjék egymást. Ehhez programok szervezése szükséges. A régió funkcionális kompetenciája öt területből épül fel: menedzsment-, természeti-, gazdasági-, humán-, és kulturális kompetencia. A funkcionális kompetencia megítélése összességében pozitív a régióban, de az erőforrások további megfelelő szintű kihasználása szükséges, az együttműködés erősítse által. A legnagyobb hiányosságot a humán kompetenciával kapcsolatban érezték a válaszadók: a középfokon szakképzett munkaerő általános hiánya, a nem megfelelő, a gazdaság igényei szerinti, gyakorlatorientált képzés hiánya, az egyetemeken pedig túlképzés jellemző. Ezzel szorosan összefüg az a gazdasági kompetenciánál szereplő jelenség, amely szerint a tőkeerős multinacionális cégek kivonulása várható a régióból, ami munkanélküliséget, szakképzetlen tömegeket, illetve a multik igényei szerint „kiképzett“ hagy maga után. Általános vélemény volt, hogy a KKV szektor nem tőkeerős, a rossz adópolitika nehezíti működésüket. A menedzsment kompetenciával kapcsolatban eltértek a vélemények. Általában jó, közepes szintűnek értékelték a régió vállalat és non-profit szerevezeteinek vezetői képességét, de emltették itt is az összefogás, a szervezetek közötti összhang hiányát. A természeti és kulturális kompetencia szintját magasnak értékelték a megkérdezett szakértők, de indítványozták az adottságok teljesebb körű kihasználását. A régiós marketingstratgia kialakításakor fontos az érintettek véleményének megismerése. Ezt a célt szolgálta kutatásunk. Ennek nagy szerepe lehet az elkészült stratégia elfogadtatásában, amelynek további kommunikálása szükséges az érintett szervezetek felé.

116