NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Közleményei 144. sz.

Témavezető: Lados Mihály

Készült: Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa megbízásából

INTELLIGENS KISTÉRSÉGEK LÉTREHOZÁSA GYŐR-MOSONSOPRON MEGYÉBEN A FELÜLVIZSGÁLT STATISZTIKAI RENDSZERBEN I. KÖTET

Győr, 2002. szeptember.

Témavezető: Lados Mihály – MTA RKK NYUTI, Győr

Közreműködők: Edelényi Béla – MTA RKK NYUTI, Győr Grosz András – MTA RKK NYUTI, Győr Lados Mihály – MTA RKK NYUTI, Győr

Szerkesztette: Csizmadia Zoltán – MTA RKK NYUTI, Győr Grosz András – MTA RKK NYUTI, Győr

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

Tartalomjegyzék

i

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................................III 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KISTÉRSÉGEINEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE ........................................................................................................................................................................... 1 1.1. FŐ FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁK A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN ........................................................... 1 1.2. A TÉRSÉGEI JELLEGŰ ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA ....................................................................................... 2 1.2.1. Települési és térszerkezeti jellemzők ................................................................................................... 2 1.2.2. A térségek demográfiai jellemzői......................................................................................................... 4 1.3. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA ......................................................................................................... 8 1.3.1. Oktatás................................................................................................................................................. 8 1.3.2. A térségeket érintő gazdasági tendenciák.......................................................................................... 11 1.3.3. Műszaki infrastruktúra ...................................................................................................................... 16 1.3.4. Természet- és környezetvédelem ........................................................................................................ 20 1.3.5. Kistérségi szerveződések a megyében................................................................................................ 21 1.4. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................................ 25 2. A MEGYEI TELEPÜLÉSEK STATISZTIKAI ELEMZÉSE.................................................................... 26 2.1. MÓDSZERTAN ............................................................................................................................................ 26 2.2. GAZDASÁGI HELYZET ................................................................................................................................. 28 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS MUTATÓK................................................................................................................. 30 2.4. TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS HELYZET ............................................................................................................. 32 2.5. FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK ................................................................................................................... 33 2.6. KOMPLEX MUTATÓ..................................................................................................................................... 36 3. A TERÜLETFEJLESZTÉS MEGYEI ESZKÖZEINEK KISTÉRSÉGENKÉNTI FELHASZNÁLÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN................................................................................................... 41 3.1. A DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ........................................................................ 42 3.2. A DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGYÉK KÖZÖTTI ELOSZTÁSA ........................ 42 3.3. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ DECENTRALIZÁLT FORRÁSOK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN .................... 44 3.4. A DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN ......... 46 3.5. A TFC FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT .............................................................................................. 49 3.6. A TERKI FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT ......................................................................................... 50 3.7. A CÉDE FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT ........................................................................................... 51 3.8. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................................ 52 4. HATÁSELEMZÉSEK A STATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN ......................................................... 55 4.1. MÓDSZERTAN ............................................................................................................................................ 56 4.2. 1. VÁLTOZAT: A JELENLEGI TÉRSÉGI BESOROLÁS ....................................................................................... 58 4.3. 2. VÁLTOZAT: A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS ÁLTAL JAVASOLT FELOSZTÁS ........................................................................................................................................................ 61 4.4. 3. VÁLTOZAT: A SAPARD TÉRSÉGEK SZERINTI FELOSZTÁS ....................................................................... 64 4.5. 4.-7. VÁLTOZAT: MTA RKK NYUTI JAVASLATA ...................................................................................... 66 5. JAVASLAT AZ ÚJ STATISZTIKAI KISTÉRSÉG LEHATÁROLÁSÁRA............................................ 72 FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................................................... 77 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 78

© MTA RKK NYUTI

ii

Tartalomjegyzék

Ábrajegyzék 1. ÁBRA: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSOK (A SOPRON ÉS VIDÉKE TÁRSULÁS A TÉRKÉP KÉSZÜLTE UTÁN ALAKULT MEG) .............................................................................................. 23 2. ÁBRA: A TELEPÜLÉSEK HELYZETE A GAZDASÁGI MUTATÓK ALAPJÁN 2000....................................................... 29 3. ÁBRA: A TELEPÜLÉSEK HELYZETE AZ INFRASTRUKTURÁLIS MUTATÓK ALAPJÁN 2000. ..................................... 31 4. ÁBRA: A TELEPÜLÉSEK HELYZETE A TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS MUTATÓK ALAPJÁN 2000. .................................. 34 5. ÁBRA: A TELEPÜLÉSEK HELYZETE A FOGLALKOZTATÁSI (MUNKANÉLKÜLISÉGI) MUTATÓK ALAPJÁN 2000....... 35 6. ÁBRA: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA KATEGÓRIÁK SZERINT 2000: ................ 37 7. ÁBRA: A TELEPÜLÉSEK HELYZETE A KOMPLEX MUTATÓK ALAPJÁN 2000. ......................................................... 39 8. ÁBRA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ DECENTRALIZÁLT KERETÖSSZEG, 19962002, MILLIÓ FT (FOLYÓÁRON)............................................................................................................. 45 9. ÁBRA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ DECENTRALIZÁLT KERETÖSSZEG NAGYSÁGA AZ ORSZÁGOS KERETÖSSZEG %-BAN, 1996-2002 ............................................................... 45 10. ÁBRA AZ 1996-2001 KÖZÖTTI DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁSOK MEGOSZLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT, M FT..... 54 11. ÁBRA AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉVI ÁTLAGOS DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE KISTÉRSÉGENKÉNT ........ 54 12. ÁBRA: A MEGYE MIKROTÉRSÉGEINEK EGY LEHETSÉGES LEHATÁROLÁSA ........................................................ 56 13. ÁBRA: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KSH BEOSZTÁSA A BAKONYALJAI TELEPÜLÉSEK CSATLAKOZÁSA UTÁN. ......................................................................... 59 14. ÁBRA: A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS ÁLTAL JAVASOLT FELOSZTÁS ........ 62 15. ÁBRA: A MÓDOSÍTOTT SAPARD TÉRSÉGEK SZERINTI LEOSZTÁS..................................................................... 65 16. ÁBRA: NYUTI -1-ES JAVASLAT CSORNAI ÉS KAPUVÁRI TÉRSÉGEK KÜLÖN, NYÚL A GYŐRI TÉRSÉGBEN ........ 69 17. ÁBRA: NYUTI -2-ES JAVASLAT. CSORNAI ÉS KAPUVÁRI TÉRSÉGEK ÖSSZEVONVA, NYÚL A GYŐRI TÉRSÉGBEN .................................................................................................................. 69 18. ÁBRA: NYUTI -3-AS JAVASLAT: CSORNAI ÉS KAPUVÁRI TÉRSÉGEK KÜLÖN, NYÚL A PANNONHALMI TÉRSÉGBEN ..................................................................................................... 70 20. ÁBRA: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TELEPÜLÉSEI A NYUTI SZERINTI FELOSZTÁSBAN:.............................. 75

Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT:A MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FONTOSABB ADATAI ................................................................................ 4 2. TÁBLÁZAT :A FOGLALKOZTATOTTSÁG NÉHÁNY JELLEMZŐJE, 1992-1999 (DECEMBERI ÉRTÉKEK) .................... 10 3. TÁBLÁZAT A MEGYE FOGLALKOZTATÁSI SZERKEZETE, KISTÉRSÉGI BONTÁSBAN 2000...................................... 11 4. TÁBLÁZAT A MEZŐGAZDASÁG RÉSZESEDÉSE A GDP-BŐL, 1994-97, % ............................................................. 12 5. TÁBLÁZAT A FÖLDTERÜLET MŰVELÉSI ÁG SZERINT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN, HEKTÁR ................... 14 6. TÁBLÁZAT A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSA ÉS FORGALMA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN, 1999 15 7. TÁBLÁZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE VÉDETT TERÜLETEI, 1998 .............................................................. 21 8. TÁBLÁZAT A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPESSÉGÜK MEGOSZLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT ÉS KATEGÓRIÁNKÉNT 2000. ..... 40 9. TÁBLÁZAT A TFC ÉS A TERKI KERETEK MEGYÉK ÉS RÉGIÓK KÖZÖTTI FELOSZTÁSA, %................................... 44 10. TÁBLÁZAT A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS RÉSZÉRE BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSI KERETÖSSZEG, 1996-2002, MILLIÓ FT (FOLYÓÁRON) ................................................ 44 11. TÁBLÁZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE NÉPESSÉGE KISTÉRSÉGENKÉNT, FŐ ............................................... 47 12. TÁBLÁZAT A DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, EZER FT (FOLYÓÁRON) .................................................................................................................... 48 13. TÁBLÁZAT AZ EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁS KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, FT/FŐ (FOLYÓÁRON) ................. 48 14. TÁBLÁZAT A TFC FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, EZER FT (FOLYÓÁRON) ......................... 49 15. TÁBLÁZAT AZ EGY FŐRE JUTÓ TFC TÁMOGATÁS KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, FT/FŐ (FOLYÓÁRON) ......... 50 16. TÁBLÁZAT A TERKI FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, EZER FT (FOLYÓÁRON)..................... 50 17. TÁBLÁZAT AZ EGY FŐRE JUTÓ TERKI TÁMOGATÁS KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, FT/FŐ (FOLYÓÁRON)..... 51 18. TÁBLÁZAT A CÉDE FELHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, EZER FT (FOLYÓÁRON) ...................... 52 19. TÁBLÁZAT AZ EGY FŐRE JUTÓ CÉDE TÁMOGATÁS KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, FT/FŐ (FOLYÓÁRON)...... 52 20. TÁBLÁZAT A MEGYEI DECENTRALIZÁLT FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE KISTÉRSÉGENKÉNT, 1996-2001, EZER FT, FT/FŐ/ÉV ......................................................... 53 21. TÁBLÁZAT ÖSSZEFOGLALÓ A TÉRSÉGEK MUTATÓIRÓL A NYUTI BESOROLÁSAI SZERINT ............................... 68 22. TÁBLÁZAT A KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATOK SZERINTI KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEK ......................................... 72

© MTA RKK NYUTI

Vezetői összefoglaló


© MTA RKK NYUTI

iii

iv


© MTA RKK NYUTI

Intelligens kistérségek létrehozása Győr-Moson-Sopron megyében

1

1. Győr-Moson-Sopron megye kistérségeinek társadalmi-gazdasági helyzete A megye területfejlesztési alapdokumentuma a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Program (továbbiakban: Program). A Programot a Megyei Területfejlesztési Tanács 2001-ben fogadta el. A dokumentum rendelkezik a legfrissebb, legátfogóbb a megye egészét érintő helyzetértékeléssel. A helyzetértékelés kifejezetten foglalkozik mind a statisztikai kistérségek, mind a jellemző térszerkezeti egységek elemzésével. A Program elkészítése során a tervező -a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete (NYUTI)- a településeket KSH kistérségi szinten hat alkalommal kérte ki egyeztetésre, illetve a MÖK információs csatornáit is felhasználhatták mind a települések, mind a területfejlesztési kistérségek döntéshozói. A KSH adatbázisának felhasználásával és a helyi szereplők megkérdezésével sikerült átfogó képet alkotni a mind a megyéről, mind a megyét alkotó térszerkezeti és politikai térségek helyzetéről. A megye társadalmi-gazdasági helyzetének értékelése során az általános megállapítások során a Program megállapításait használjuk fel. Ezt követően a megye helyzetét a 24/2001. (IV.20.) OGY-határozat rendszere, mint a magyar területfejlesztés hivatalosan elfogadott kistérség-elemzési módszertana alapján végezzük el. A statisztikai elemzéseket a KSH által rendelkezésünkre bocsátott legfrissebb –2000. évi – településsoros adatok alapján végeztük el.

1.1. Fő fejlesztési problémák a Területfejlesztési Programban A térségek két fő, általános problémakört fogalmaztak meg az egyeztetések, illetve a MÖK bizottsági ülései során. Többször felvetődött az elmaradott térségbe sorolás kérdése, illetve egyes települések KSH kistérség változtatási igénye. A probléma jellegét tekintve mind egyes települések, mind a megye és a régió egészét érintő igényről beszélhetünk. Az egyes települések (Nyúl, Lébény, Rábaszentmihály) kedvezőbb helyzetbe szerettek volna kerülni azáltal, hogy területfejlesztési szempontból kedvezményezett statisztikai kistérségbe kerülnek át. Megyei szempontból egyáltalán a megyei területfejlesztés létéről, illetve a decentralizált források nagyságáról beszülhetünk. Ugyanis a megye jelenlegi kistérségi besorolása alapján egy kistérség tartozik a kedvezményezett kategóriába, a NYUTI javas-

© MTA RKK NYUTI

2


lata alapján 1996-ban kialakított Tét-pannonhalmi statisztikai kistérség, amely éppen „bekerült a vonal mögé”. Mivel a területfejlesztési források (TERKI, TFC) megyei decentralizálásának alapja a kedvezményezett térségekben élő lakosság nagysága, a megye forrásmegszerzési képessége jelentősen csökkent. Ez áttételesen igaz a régióra is, ahol a regionális TFC decentralizálásának alapja-a megyei gyakorlat alapjánszintén a kedvezményezett térségekben élők száma. A másik lényeges gondolatkör a prioritáson belül a megye mellékúthálózatának fejlesztése. Itt két nagyobb léptékű út fejlesztését szorgalmazták a véleményezők, a megye déli elmaradott térségeit, kisközpontjait fölfűző Beled - Szil- Mórichida - Tét – Pannonhalma utat. Itt a lényeges kérdés a Pannonhalmi-dombság vonulatain keresztüli kapcsolat megteremtése. A másik útfejlesztési javaslat a 85-ös út tehermentesítése, illetve a Csorna és Lébény közötti közvetlen kapcsolat megteremtését. A Program tervezői a kistérségek és a megyét lefedő, átfogó jellegű fejlesztések problémáját abban látták, hogy a megye számos települése nem képes pályázati forráshoz jutni az MTT forrásaiból. Ráadásul a legnagyobb súllyal bíró TEKI csak 2000-2002 során 64 települést, 2003-tól csupán egy statisztikai térség településeit érinti. Ugyanakkor számos település jelezte a kistérségi megbeszéléseken, hogy szabad források hiányában egyáltalán nem tudnak pályázni.

1.2. A térségei jellegű adottságok bemutatása Mint azt említettük a térségi jellegű adottságok bemutatását a Program helyzetértékelésének segítségével végezzük el. Ezt a helyzetértékelés struktúrájának megváltoztatásával és a térségek adottságainak különbségeinek kihangsúlyozásának módszerével tettük meg. Természetesen, amennyiben a bemutatott adatokban egy év alatt jelentős, a tendenciákat megfordító változásáról volt tudomásunk frissítettük az adatbázist. Az összehasonlításokat a megye egészéről tett megállapításokat mutatjuk be, majd ezután térünk rá a térségi-kistérségi különbségekre. Ott, ahol nem jellemző a térségi különbség, illetve az adatok jellegéből adódóan (vagy a KSH nem, vagy csak a Népszámlálások alkalmával készít kistérségi és településszintű adatbázist) nem állt rendelkezésünkre forrás vagy a megyei, vagy a térségközpontra jellemző adatokat (pl. középiskolák) mutatjuk be.

1.2.1. Települési és térszerkezeti jellemzők Győr-Moson-Sopron megyét hat statisztikai kistérség és 175 település alkotja, 8 város és 167 község. A csatlakozó veszprémi községekkel együtt 181-re nő a megye településeinek száma. A településhálózat nem elaprózott, ugyanakkor megosztott. A

© MTA RKK NYUTI


3

közlekedési tengely mentén elhelyezkedő települések felértékelődtek, az országhatár menti fekvés új dimenziókat kapott. A települések közel harmada 500 főnél kisebb népességű, amely megfelel az országos adatoknak, további harmadában (országos átlag 22%) pedig a lélekszám nagyobb 500 főnél, de nem éri el az 1000 főt. A népesség eloszlása a településszerkezettel fordítottan arányos, mivel a lakosság 3%-a élt csak az 500 főnél kisebb és 8,7 %-a 500 és 999 közötti lélekszámú településen. Ugyanakkor a megye lakosságának több, mint 40%-a a két megyei jogú városban, Győrben és Sopronban lakott. A megyeszékhely népességkoncentrációja kiemelkedő, itt él a megye lakosságának harmada. A megye közigazgatási tekintetben folyamatosan bővült. Az önkormányzati önállóság tekintetében egyedülálló folyamat zajlódik le folyamatosan 1990-es évektől kezdődően. A szomszédos Veszprém megyéből 10 év alatt 11 település csatlakozott Győr-Moson-Sopron megyéhez. 1992. év során az egykor a megyétől adminisztratív módon leszakított, az egykori Sokoróaljai járáshoz tartozó három település, Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny csatlakozott. Ezt követően már történelmi kötődésekkel nem magyarázható módon, az „ezeréves” Veszprém megyei települések, 1999ben Lázi és Bakonypéterd, majd 2002-ben Sikátor, Veszprémvarsány, Románd, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló és Fenyőfő került, illetve kerül át Győr-MosonSopron megyéhez. Mind a tizenegy település a Tét-pannonhalmi statisztikai körzethez került. A megye statisztikai szerkezete is változott. 1997. augusztus 1-jétől a KSH új statisztikai kistérségi rendszert alkalmaz, melynek során a korábban a győri kistérséghez tartozó 24 település egy önálló kistérségi besorolásba került (Tét–pannonhalmi), valamint szintén a győri kistérségből két települést (Kónyt és Markotabödögét) a csornai kistérségbe “tettek át”. Az stratégiai adottságok tekintetében a megye térszerkezetében felismerhető, hogy a két nagycentrum és az egyetlen középcentrum erősen koncentrálja az új technológiákat, szolgáltatásokat. A centrumok térbeli kiterjedése az élénkülő agglomerációs folyamatok következtében egyre látványosabb. A térszerkezet következő lépcsőit alkotó tradicionális kisvárosok az évtized közepére képesek voltak helyzetüket stabilizálni, sőt további két település nyert városi rangot, ami térségi szerepköreik gyorsított kiépítését teszi szükségessé. A térségi szerepkörök a közigazgatás decentralizálódásával tovább erősödtek. További fejlődésük a tömegközlekedés és a gazdasági szereplők megyei decentralizálódásával valósulhat meg.

© MTA RKK NYUTI

4


1.2.2. A térségek demográfiai jellemzői A népességszám alakulása, változása 2001. január 1-jén Győr-Moson-Sopron megye népszámlálási lakónépessége 434 956 fő volt. Az adat tartalmazza a nem bejelentett, de életvitelszerűen (hallgatói jogviszony, munkavégzés, hajléktalan stb.) az adott térségben élők adatait is. A bejelentett lakosságra vonatkozóan a Program megállapításai helyesek, azonban a tervezőknek nem állt módjában a bejelentetlen lakosság adatait figyelembe venni. Ennek oka, hogy a továbbvezetett önkormányzati adatszolgáltatáson alapuló statisztikák ilyen jellegű adatot nem tartalmaznak. A kilencvenes évek közepétől 2001 januárig lassan, de szinte folyamatosan csökkent a megye lakossága. A viszonylag kedvezőbb demográfia folyamatoknak és a település átcsatolásoknak köszönhetően Győr-Moson-Sopron megye egyike azon néhány megyének, ahol napjainkban, ha nem is többen, de szinte ugyanannyian élnek, mint az évtized elején. Meg kell jegyeznünk, hogy a szinten-tartás nem a megye belső adottságaiból, hanem a vándorlási pozitívumból és a megyeváltásokból adódtak. 1. táblázat: A megye kistérségeinek fontosabb adatai Kistérségek

1990

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Soproni Téti Összesen

37 485 170 922 26 789 71 029 90 704 31 224 428 153

1990. január 1. – 2001. január 31. természetes szaporo- lakcímváltozás (beegyéb változás dás, illetve fogyás és kijelentkezés) -1 601 -8 604 -2 945 2 952 4 210 -1 367 -310 543 -616 931 1 241 -3 383 3 006 3 524 -1 523 880 665 -11 435 7 451 10 787

2001 36 480 175 139 25 655 72 585 93 851 31 246 434 956

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 előzetes adatok

A megye további kistérségi besorolását a változtatások nem érintették, így azok népességváltozására konzekvens megállapítások tehetők. A soproni kistérségben a negatív természetes szaporulatot ellensúlyozza a térség pozitív vándorlási egyenlege, -amennyiben a bejelentetlen lakosokat is számításba vesszük-, így a népességszám a kilencvenes évek második felében nem változott, stagnált. A mosonmagyaróvári kistérségre is fogyás volt jellemző, de a természetes fogyást vándorlási egyenlege ellensúlyozza. A demográfiai folyamatok szempontjából a megye legkedvezőtlenebb mikrorégiója a kapuvári kistérség, ahol az utóbbi öt esztendőben a lakosság közel 3%-os fogyása tapasztalható.

© MTA RKK NYUTI


5

1998-ban 1990-hez képest összesen 60 település népessége nőtt, természetesen egymástól nagyon eltérő mértékben. A népességgyarapodást elkönyvelő települések elsősorban Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár körül találhatók, azaz e városok agglomerációs gyűrűjét alkotják. A megye déli részén sajnos csak elvétve találunk olyan községet, amely növelte lakossága számát, ilyen település, pl. Vásárosfalu vagy Sobor. A népességszám-változás összetevői Győr-Moson-Sopron megyében 1991 és 2000. január elseje között a természetes fogyás következtében 1000 lakosonként 26,5 fővel csökkent a megye lakossága. A megyében a természetes fogyást az élveszületések jelentős mértékű visszaesése (1999ben 27%-kal kevesebb az élveszületések száma, mint 1990-ben) eredményezi, miközben a halálozások száma szinte változatlan. Ez a lakosság elöregedéséhez vezet. 1993 óta a győri kistérségben a legnagyobb mértékű a születési ráta csökkenése jellemzi, a legkisebb mértékű pedig a csornai és a kapuvári kistérségben. Viszont míg a győri térség büszkélkedhet a legkisebb halálozási rátával, addig az utóbbi két mikrorégió szinte a legkedvezőtlenebb mortalitási mutatóval rendelkezik, aminek következtében e két kistérségben a legmagasabb a természetes fogyás mértéke. Az 1997 óta önálló statisztikai kistérségként kezelt Tét–pannonhalmi térségben tapasztaljuk a legnagyobb mértékű természetes fogyást a kiemelkedő halálozási rátának köszönhetően (az 1000 lakosra jutó halálozások száma 1999. január elsején 5,9 fő volt). A természetes fogyás ellenére a megye lakónépességének száma a kilencvenes évek során szinte alig változott, melynek oka a térség felértékelődésének köszönhető pozitív vándorlási egyenleg, amely ellensúlyozza a természetes fogyás mértékét. Győr-Moson-Sopron megyében a kilencvenes évek első felében folyamatosan nőtt a beköltözések aránya, majd némi visszaesés figyelhető meg, melyben szerepet játszhat, hogy a megye frekventált területein többszörösére emelkedtek az ingatlanárak, 1998-tól azonban újra emelkedik a vándorlási mutató. A megye pozitív vándorlási egyenlege az egyes területek között jelentős eltéréseket takar. Kistérségi adatok a kilencvenes évek második felére állnak rendelkezésre. Ezen évek alatt a legnagyobb vándorlási pozitívumot a soproni kistérség tudhatja magáénak (1000 lakosonként 24,4 fő). A győri mikrorégió is pozitív mutatóval rendelkezik, de mértéke elmarad a soproni kistérségben tapasztalttól. Azt azonban jeleznünk kell, hogy az évtized közepéhez képest közel harmadára csökkent az utóbbi térségben a vándorlási pozitívum értéke. A Tét–pannonhalmi mikrorégióra 1997-ben még az elvándorlások többlete volt a jellemző, 1998-ban viszont a győri kistérség után a második legmagasabb vándorlási többlettel rendelkezett elsősorban a győri agglomerációs gyűrű külső településeinek (pl. Écs, Győrság, Tényő) köszönhetően. Leg-

© MTA RKK NYUTI

6


rosszabb a megtartó ereje a csornai és a kapuvári kistérségnek (a vizsgált időszakban az 1000 lakosra jutó vándorlási negatívum 15,4 ill. 14,7 fő), de a mosonmagyaróvári mikrorégióban is az elvándorlások többlete a jellemző (-6,8 fő). A korszerkezet, a halandósági adatok és a csecsemőhalandóság térségi jellemzői A megyében a legkedvezőtlenebb korstruktúrájú területeknek a csornai, a kapuvári, illetve a Tét–pannonhalmi kistérségek tekinthetők, ahol a lakosság több mint ötöde (22–21,3%-a) 60 év feletti. Legfiatalabb korösszetételű a népesség a mosonmagyaróvári, illetve a győri kistérségben (az idős népesség aránya itt 17 ill. 17,8%). A megyén belüli területi eltérésekből a megyei halandóságnál lényegesen magasabb mutatói miatt említést érdemel, illetve kiemelendő a férfiak természetes halálokok miatt bekövetkezett halálozása esetén Tét mikrokörzete és a Sokorói-dombvidék, valamint az Alpokalja; a nők természetes halálokok miatt bekövetkezett halálozása esetén a Kavicstakaró települései; a férfiak erőszakos halálozása esetén a Hanság, illetve Mosonmagyaróvár térsége, valamint a megye déli része (Dél-Rábaköz kivételével); a nők erőszakos halálozása esetén pedig Tét és Mosonmagyaróvár körzete 1. A csecsemőhalálozási arányszám 1997-ben az országos átlagot tekintve is 10‰ alá csökkent. Győr-Moson-Sopron megye mutatója e tekintetben általában 1–1,5‰-kel jobb az országos értéknél (1998-ban 8,9‰), ami a megye előnyösebb szociális, gazdasági helyzetét tükrözi. A megye egyes térségein belül azonban nagyon nagy eltéréseket találhatunk. Az 1991–96-os időszakot tekintve kiemelkedően rossz csecsemőhalandósági mutató jellemezte a Kavicstakaró (24,0‰), a Fertő-mente (21,4‰) és az Alpokalja (17,2‰) községeit, valamint a Kapuvár környéki (16,4‰) településeket. (A megyei átlagérték ezen időszak alatt 11,3‰ volt). A legjobb mutatóval Győr és agglomerációja (7,9‰), illetve Tét mikrokörzete (7,4‰) büszkélkedhetett 2. Bejelentetlen népesség: A megyében összesen 10787 fő bejelentetlen, de életvitelszerűen itt élő lakos él, az ezer lakosra jutó bejelentetlen lakos 24, 8 fő. Országos tekintetben mind a számot, mind az arányt figyelembe véve a hetedik megye Győr-Moson-Sopron. A megyén belül a legtöbb bejelentetlen lakos a felsőoktatási központokban, a Győri (4 210 fő), a Soproni (3 524 fő) és a Mosonmagyaróvári kistérségben (1 241 fő) tartózkodik. A másik három kistérség közül a Tét-pannonhalmi kistérségben 665 fő, a Csornai kistérségben 604 fő és a Kapuvári kistérségben 543 fő tartózkodott bejelentetlenül.

1 2

Forrás: A Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja 1999, 171–174 Forrás: A Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja 1999, 168 © MTA RKK NYUTI


7

Egészségügyi és szociális ellátórendszer Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlagnál kevesebb orvos látja el a betegeket (az 10 000 lakosra jutó orvosok száma 1998-ban 31,2 volt, az országos átlag 34,8). A különbség a kilencvenes évek közepéhez képest csökkent, mivel az országosnál magasabb mértékben emelkedett a megyében a mutató értéke. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az 500 főnél kevesebb lakost számláló településeken sem gyermekorvost, sem háziorvost nem találunk, e községekbe máshonnét jár ki hetente– kéthetente az orvos, vagy az ott lakóknak kell más településre járniuk. A halandósági mutatók mellett a lakosság egészségi állapotáról jól informálhatnak a járóbeteg-szakellátás igénybevételét jelző mutatók is. A megye kistérségeit tekintve a megyei átlagnál lényegesen magasabb a mutató értéke a győri térségben, illetve némileg magasabb a soproni térségben. Kiemelendő még a Tét–pannonhalmi kistérség, ahol nagyon alacsony az 1000 lakosra jutó rendelőórák száma (306). A megyén belüli ilyen mértékű különbségek okát a rendelőintézetekkel, szakintézetekkel való ellátottságban kell keresnünk, hiszen például a Tét– pannonhalmi mikrotérségből a háziorvosi ellátás kivételével a különböző szakrendelésekre Győrbe jár a lakosság, a megyeszékhely egészségügyi intézményei viszont az egész megye területéről fogad betegeket. Az elmúlt egy évben a hétvégi orvosi ügyelet megoldásának problémája volt az egészségügyi ellátás kulcskérdése a Győr környéki települések esetében. A probléma az egészségügyi privatizációval volt kapcsolatban. A változást Győr leválása jelenti mind ellátásban, mind finanszírozásban az „agglomerációs” ügyeleti rendszerről. A környező települések ügyleti központja logisztikai szempontok alapján továbbra is a megyeszékhelyen található. Megyénkben a harmadik legmagasabb (Budapestet nem véve figyelembe) a 10 000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (1998-ban 87). Az országos átlagnál jobb ellátottság annak köszönhető, hogy a megye kórházaiban nem volt olyan mértékű az ágyleépítés, mint némely más megyében (pl. Somogy, Vas, Veszprém megye). A megye kistérségei közül a megyei átlagnál lényegesen magasabb a 10 000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a kapuvári, a soproni és a győri kistérségben, az ellátottság viszont lényegesen rosszabb a megye többi térségében. Feltehetőleg egyrészt az országos ellátottsághoz viszonyított magasabb ellátottságnak, illetve a lakosság jobb egészségi állapotának köszönhetően a megyék közül Győr-MosonSopron megyében a harmadik legalacsonyabb az ágykihasználási százalék (74,3%).

© MTA RKK NYUTI

8


1.3. Humán infrastruktúra állapota 1.3.1. Oktatás Iskolázottság Győr-Moson-Sopron megye népességének iskolázottsága 1990-hez képest tovább emelkedett, és továbbra is a régió és az ország átlaga felett található. Kivételt ez alól egyedül a 25 éves és annál idősebb lakosság körében felsőfokú végzettséggel rendelkezők mutatója képez, e téren ugyanis a megye némileg elmarad az országos átlagtól (11,3 ill. 12,1%). Sajnos kistérségi, illetve településtípus szerinti bontásban nem állnak rendelkezésünkre adatok, de az 1990-es népszámlás adatainak tükrében továbbra is feltételezhetjük, hogy jelentős különbségeket találunk a falusi és a városi népesség iskolázottságában a középiskolát végzettek, illetve a diplomával rendelkezők arányát tekintve a városiak javára. Az általános iskolai tanulók száma megyénkben folyamatosan csökken. A tendencia, tehát a csökkenés lényegesen lassult az utóbbi években a nyolcvanas évek végéhez, kilencvenes évek elejéhez képest. Megyei szinten 1998-ban 199 általános iskola fogadta, öttel kevesebb mint 1995-ben. Az iskolák 30%-a a győri, negyede a soproni, 16%-a mosonmagyaróvári, 13,5%-a a csornai, 11%-a a téti, 9,5%-a pedig a kapuvári kistérségben működik. Az alapfokú oktatási intézménnyel ellátatlan települések többsége a csornai, illetve a soproni kistérségben található 3. Az iskolák harmada a megye városaiban működik, elsősorban Győrött (34) és Sopronban (13), de Mosonmagyaróvár (8) is jól ellátott e téren. Az 1998/99-es tanévben Győr-Moson-Sopron megyében 48 középfokú intézményben volt lehetősége az általános iskolát befejező diákoknak továbbtanulni. A megye nemcsak a Nyugat-dunántúli régióban, de az egész Dunántúlon kiemelkedik gazdag iskolakínálatával. A középfokú oktatás térben erősen koncentrált jellegű: a középiskolák több mint fele (27) Győrött koncentrálódik, kínálatával Győr a Dunántúl legnagyobb középiskolai centruma. A megye másik iskolavárosa Sopron, ahol 11 középiskola található. Mosonmagyaróváron négy, Csornán kettő, Kapuváron, Fertődön, Pannonhalmán, illetve Vitnyéd–Csermajorban egy-egy középiskola működik. A középiskolákban tanulók száma évről-évre, bár lassan, de folyamatosan emelkedik. A megyék közül Győr-Moson-Sopronban a második legmagasabb az 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma (49,3). A tanulók 60%-a szakközépiskolába, 40%-a 3

Forrás: Győr-Moson-Sopron megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetetési és fejlesztési terve 1997/98–2002/03 tanévre. 1997 © MTA RKK NYUTI


9

pedig gimnáziumba jár, tehát az oktatásban jelenleg is a szakképzés súlya a nagyobb, de az általános képzés súlya is emelkedik. A szakközépiskolák szakmai összetételét a sokszínűség jellemzi, továbbra is a műszaki és ipari képzés a meghatározó, de jelentős a közgazdasági képzésben részesülők aránya is. Az ún. világbanki képzés elterjedését mutatja, hogy a szakközépiskolások negyede e képzés keretében oktatott szakmákat tanul. A korábban preferált szakmunkásképzés egyre inkább veszít súlyából, évek óta kevesebben és kevesebben választják ezen oktatási formát. Az 1998/99-es tanévben 22 intézményben folyt szakmunkásképzés, amely erősen koncentrálódik a megyeszékhelyre, a szakmunkástanulók döntő többsége (93%-a) Győrött tanul. Győr-Moson-Sopron megyében a következő felsőoktatási intézmények működnek: Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (Győr), Benedek Elek Óvóképző Főiskola (Sopron), Soproni Egyetem (Sopron), Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar (Mosonmagyaróvár), e négy intézmény az 1999-es felsőoktatási integráció során létrehozta a Nyugat-Magyarországi Egyetemet soproni székhellyel, Eötvös Loránd Tudományegyetem Győri kihelyezett tagozat (Győr), Győri Püspöki Hittudományi Főiskola (Győr) és a Szent Gellért Hittudományi Főiskola (Pannonhalma). Minőségi váltást jelentett, hogy a győri Széchenyi István Főiskola egyetemi rangra emelkedett. A megyében található egyetemi képzés típusai: műszaki, agrártudományi, közgazdasági, jogi és hittudományi; a főiskolai képzés típusai: műszaki, közgazdasági, egészségügyi, tanítóképző, hittudományi, mezőgazdasági, művészeti és óvónőképző. A megyében sajnos nem működik átfogó tudományegyetem, nincs a pécsi, szegedi, debreceni centrumokhoz hasonló, igazán meghatározó, jelentős felsőoktatási bázis. A hallgatói létszámot tekintve a Nyugat-Magyarországi Egyetem (7169 hallgató) a megye legnagyobb felsőoktatási intézménye, azonban a győri Széchenyi István Egyetem, amely létszámát tekintve (7124 hallgató) nem sokkal marad el a NyugatMagyarországi Egyetem mögött 1999-ben. Munkaerőpiac A megye népességének gazdasági aktivitása a 90-es évek folyamán fokozatosan, lassuló mértékben csökkent. A csökkenés okai a tanulási idő megnövekedése, a nyugdíjasok csekélyebb aktivitása, a korkedvezményes nyugdíjazások, valamint a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek megjelenése. A megyebeli csökkenés az országos tendenciákhoz hasonló volt. A gazdasági aktivitás mértéke viszont jelentősen meghaladja az országos és a vidéki átlagot, ami a kedvezőbb elhelyezkedési, munkavállalási körülményekkel magyarázható (2. táblázat).

© MTA RKK NYUTI

10


A megyei népesség csökkenő gazdasági aktivitásával szemben a gazdaság foglakozatása nőtt. Ennek a kettősségnek a magyarázata az, hogy a győri nagyobb foglalkoztatók már a megyeszékhelyen túlról (Tatáról, Tatabányáról, Komáromról, Veszprém - Gyulafirátótról stb. induló busz céljáratok segítségével) foglalkoztatnak munkaerőt. A szomszédos Csallóközi településekről is naponta járnak át a munkavállalók. A két tendenciát, illetve az alacsony munkanélküliségi mutatókat figyelembe váve elmondhatjuk, hogy a megye munkaerő-tartaléka a munkavállalási korú és a munkát vállalni akaró népesség tekintetében kezdi megközelíteni a kapacitását. A foglalkoztatás szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciához hasonlóan a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya. Az agrárágazatban foglalkoztatottak száma 1992 óta több mint felére csökkent, a foglalkoztatási szerkezetben pedig több mint hat százalékponttal csökkent a primer szektor aránya.

2. táblázat A foglalkoztatottság néhány jellemzője, 1992-1999 (decemberi értékek)

Győr ország vidék Győr ország vidék Győr ország vidék

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

53,4 52,2 52,3

54,2 50,5 50,6

48,3 48,7 48,8

aktivitási ráta 48,2 46,3 46,6 44,6 46,8 44,8

46,7 44,0 44,2

45,9 43,9 44,1

45,4 41,9 41,2

14235 519592 465080

munkanélküliek száma 13319 13214 495893 477459 441535 431624

11514 463962 423342

8588 404094 373023

8860 404509 377355

6,9 10,4 11,6

munkanélküliségi ráta 6,5 6,7 10,4 10,5 11,6 11,9

5,8 10,4 11,9

4,4 9,1 10,4

4,6 9,6 11,1

18127 663027 602080 8,0 12,3 13,9

18047 632050 568514 7,8 12,1 13,6

Forrás: Megyei statisztikai tájékoztatók, 1999/4

Az ipar, építőipari ágazatokban az országosnál jóval kisebb mértékű volt a visszaesés 1992 óta, sőt az elmúlt néhány évben a tendencia megfordult, és 1998-ban már növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. 2000-ben az országos átlagnál 10 százalékponttal nagyobb mértékben, 11,2%-kal bővült a létszám egy év alatt, ami elsősorban a feldolgozóipar erőteljes növekedésének köszönhető. A térség iparszerkezetében ugyanis a válság által leginkább sújtott ágazatok nem képviseltek számottevő részarányt. A megye kedvező földrajzi helyzetének és gazdasági feltételeinek következtében az ország egyik legiparosodottabb térségévé vált. Az aktív keresők négytizede dolgozik az iparban. A tercier szektorban is nőtt a foglalkoztatás az országos és nemzetközi tendenciáknak megfelelően.

© MTA RKK NYUTI


11

3. táblázat: A megye foglalkoztatási szerkezete, kistérségi bontásban 2000. Foglalkoztatottak aránya 2000. Kistérség

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Soproni Tét-pannonhalmi Összesen

Ipar, építőipar

Szolgáltatás

32,30 43,80 43,10 39,80 39,00 39,60 40,80

38,40 47,20 35,60 40,90 48,80 34,60 44,20

29,30 9,00 21,30 19,30 12,20 25,80 15,00

Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH 2000

A megyén belül jelentősek a szerkezeti különbségek. A mezőgazdaságban a győri kistérségben a legalacsonyabb a foglalkoztatottak részaránya, a csornai és a tétpannonhalmi kistérségben háromszor annyian találnak munkát ebben a szektorban. A munkanélküliségi ráta időbeli alakulása sem tér el az országos folyamatoktól. 1993-ban megkezdődött a munkanélküliségi ráta csökkenése. Az 1996-ban elfogadott megyei koncepció a munkanélküliség 6-7%-os stabilizálódásával számolt még, a lassú csökkenés tovább folytatódott, és néhány vállalkozásnak már nehézséget okoz a munkaerő beszerzése, de ezen utóbbi tényezővel számolt a koncepció is. A munkanélküliségi ráta 2000 szeptemberében 4,3% volt, ennél kedvezőbb mutatóval csak Budapest rendelkezik. Az egész évtized folyamán a megyében a legalacsonyabb vidéken a munkanélküliségi ráta.. A megyei átlag elfedi néhány, főleg déli megyehatár közeli sáv kedvezőtlenebb munkaerő piaci helyzetét, amely helyzet még mindig kedvezőbb, mint a keleti országrész hasonló értékei (pl: Sikátor, Lázi, Szerecseny munganélküliség-5,88- 3,4,36%).

1.3.2. A térségeket érintő gazdasági tendenciák a) ipar, külföldi tőke A megye jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Ugyanakkor az ipar elhelyezkedésére erős területi koncentráció jellemző, mivel a városok termelői infrastruktúrája lényegesen kiemelkedik környezetükből. A Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár hagyományosan fejlett ipari központok, melyek túlsúlya máig érvényesül. A gazdaság szerkezetét - földrajzi helyzetből adódóan – nem terhelték a krízisbe került nehézipari ágak, ezért a gazdasági válság kevésbé sújtotta a megyét. Viszont a klasszikus iparágak válságának jeleit a megyeszékhely már megtapasztalhatta. Az élelmiszeripari cégek bezárása, illetve a dolgozók elbocsátásának veszélye (Mizo, Cereol, Győri Keksz), valamint a Gardénia évek óta tartó likviditási gondjai jellemző

© MTA RKK NYUTI

12


tendenciát mutatnak. Ezt tendenciát erősíti a RÁBA folyamatos szerkezetváltási (termékskála csökkentési) gondjai. Ugyanakkor az új termelő egységek dinamikusan növekednek. Nemzetgazdasági szinten a GDP a legátfogóbbnak tekintett jelzőszáma a gazdaság teljesítményének, és megyei szinten is nagy fontossággal bír ez a mutató. Az országos GDP 1997 óta egyenletesen, gyorsan, évi durván 5%-os mértékkel növekedik. b) mezőgazdaság A megyében 1995-ben kezdődött el a rendkívül gyors ipari növekedés, az 1998-as évben érte el a rekordszintű, 64%-os növekedést. Az ipari növekedés motorja az export, ezen belül a gépipari export volt. Az export volumene az évtized folyamán csaknem 11-szeresére növekedett, miközben a belföldi értékesítés szintje összességében szinte változatlan maradt, bár 1997 óta ez is lassú növekedésnek indult. Az ipari termelés ezen látványos, rendkívüli mértékű növekedése a külföldi zöldmezős beruházások nélkül nem valósulhatott volna meg. 1995-re kezdtek beérni a korábbi befektetések, a termelés bővítése pedig azóta is folyamatos. A legjelentősebb beruházókat Győrben találjuk (Audi és a Győri Ipari Parkban megtelepült vállalkozások, mint a Philips, VAW), de a megye többi településén, a falvakban is (mint Kunsziget, Jánossomorja, Gönyű, Dunakiliti, Mosonszolnok) valósultak meg lokális szinten jelentős beruházások. A mezőgazdaság gazdasági súlya 1994 és 1997 között gyorsan csökkent, miközben az országban csak kismértékben mérséklődött szerepe (4. táblázat). Ez az ipar abszolút súlyának gyors növekedésének köszönhető. 1997-ben már csupán a GDP 6,8%-át adta a mezőgazdaság, míg a vidéki átlag 8,7% volt. Az ágazat részarányának további lassú csökkenésére lehet számítani, de ez nem az ágazat abszolút összezsugorodásából, hanem a többi ágazat gyorsabb növekedéséből fog fakadni. 4. táblázat A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből, 1994-97, % Időszak Győr-Moson-Sopron megye Nyugat-Dunántúl Ország összesen Vidék összesen

1994

1995

1996

1997

11,2 10,3 6,7 9,8

8,7 8,3 6,7 10,0

7,9 7,4 6,6 9,9

6,8 6,4 5,9 8,7

Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995-1997, KSH

Győr-Moson-Sopron megye művelt területei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági hasznosításra. A termésátlagok magasabbak, mint az országos adatok, a tömegtakarmányok mellett számos speciális, magas piaci értéket képviselő zöldség és gyümölcs

© MTA RKK NYUTI


13

termesztése folyik. Hogy ezt a potenciált megőrizzük és kihasználjuk, valamint a keresleti piacra állítsunk elő termékeket, különleges feladat a biológiai gazdálkodás elterjedésének, beépítésének segítése. A biogazdálkodás speciális eszközrendszerének beszerzési támogatása segíti ennek az ágazatnak a terjedését (cél a biogazdálkodás területi arányának 10%-ra növelése). Ezzel párhuzamosan, mivel a környezetileg érzékeny területeken való gazdálkodás különös figyelmet kíván, ezen a területen lényeges a mezőgazdasági termelés környezethez való illesztése. A környezetkímélő módszerek alkalmazásának elősegítése (lényeges szempont például a megye vízbázisának megőrzése) a mezőgazdasági vállalkozásoknál általánosan követendő szempont. A mezőgazdasági termelést elősegíti a terület gazdag vízrendszere, a változatos talajviszonyok. A kedvezőtlen időjárási adottságok következtében azonban a megye egyes területein nagy a defláció- és az erózióveszély, ezekben a térségekben szükséges a védekezés korszerű módszereinek alkalmazása. 4 A megye földterületének 18%-a erdő, mely az 1980-as évek óta jelentősen gyarapodott. Ezért a megye mezőgazdaságában is fontos ezen adottság kihasználása. Szükséges tehát a fa elsődleges feldolgozásának kapacitás bővítése, az erdőhasználat technológiájának megújítása, a nem gazdasági célú erdők telepítése és fenntartása (pl. pihenőerdő, kultúrerdő). A megye földrajzi adottságaiból adódóan az itt gazdálkodók egy speciális problémával állnak szemben, a külföldi (legális és illegális) földhasználókkal. Ezek megjelenése torzítja a versenyt a magyar gazdálkodók hátrányára, hiszen nagyobb a versenyképességük (piac, támogatás, tőkeerő, felszereltség). A mezőgazdaság foglalkoztatottságban betöltött súlya is fokozatosan csökken. Az 1992-es 17049 alkalmazottal (az összes alkalmazott 13,4%-a). szemben 1999-ben az ágazatnak csupán 7610 alkalmazottja (6,3%). volt. Ugyanakkor a Csornai, Kapuvári és Tét-pannonhalmi térségekben az agrárszféra a megyei átlagnál lényegesen nagyobb szerepet játszik a termelésben és a foglalkoztatásban is. A földterület művelési ág szerinti megoszlása 1980-tól kezdve nem változott lényegesen (5. táblázat) A legnagyobb különbséget az arányokat tekintve a szőlő esetében látunk, aminek 28%-al növekedett a vetésterülete. A gyepé ugyanakkor 17%-kal csökkent. Az erdők területe jelentősen, 6553 hektárral gyarapodott, főleg a gyep rovására. A vetésszerkezetben 1997-re lényeges változások történtek az 1986-90-es évek átlagához képest. Nőtt a búza (3,2%), kukorica (5,6%), tavaszi árpa (48,7%), burgonya (82,5%), repce (176,9%) vetésterülete. Ugyanakkor az őszi árpa, borsó, napraforgó, silókukorica, lucerna esetében csökkenést tapasztalunk. 4

Forrás: Győr-Moson-Sopron megye mezőgazdasági és vidékfejlesztési programja, 1999 © MTA RKK NYUTI

14


5. táblázat A földterület művelési ág szerint Győr-Moson-Sopron megyében, hektár művelési ág

1980 226.126 12.185 3.394 3.246 41.272 286.223 66.903 7.025 0 360.151 41.655

1990

1995

1998

szántó kert gyümölcsös szőlő gyep mezőgazdasági terület erdő nádas halastó termőterület művelés alól kivett terület

223.234 16.257 1.642 3.390 36.269 280.792 70.301 6.693 136 357.922 43.404

226.586 11.513 3.089 4.154 34.133 279.475 71.743 7.380 139 358.737 49.889

225.081 11.497 3.328 4.149 34.086 278.141 73.456 7.380 139 359.116 50.523

összesen

401.806

401.326

408.626

409.639

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei statisztikai évkönyvek

Az állatállományt vizsgálva megállapítható, hogy a szarvasmarhák számának csökkenése 1998-ban megállt, és mérsékelt növekedésnek indult. Ez az egyéni gazdálkodók nagyobb állattartási kedvének köszönhető, mert a gazdálkodó szervezetek állománya tovább csökken. A sertésállomány 1995 óta kismértékben növekedett, szintén az egyéni gazdálkodóknak köszönhetően. 1999 decemberében 267,4 ezer sertést tartottak a megyében. A tyúkfélék állománya viszont 1997-ig emelkedett, aztán az 1995-ös szintet sem érte el 1999 végére a kétéves csökkenés miatt. c) szolgáltatás A piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciái a megyében nem tér el markánsan a vidéki átlagtól. Az ágazatok egy lakosra jutó termelési értéke azonban mindegyik ágazatban jóval magasabb a vidéki átlagnál. A kereskedelem részesedése is a vidéki átlaghoz hasonló, 10% körüli. A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás részesedése ennél jóval kisebb, a 2%-ot sem éri el. Mégis fontosak ezek az ágazatok, különösen a vendéglátás, hiszen olyan piaci alapú szolgáltatásról van szó, amelyben nagy növekedési potenciál rejtőzik. Az alkalmazottak száma alapján ezek után a két ágazatnak valamivel kisebb a nemzetgazdasági súlya. Ám ehhez a tényhez hozzá kell tenni, hogy mindkét ágazatban (kereskedelem és vendéglátás) sok magánvállalkozó található, ami vélhetően jelentősen tovább növeli az ágazatban munkát találók számát. A turizmussal fontossága miatt külön kell foglalkozni. A vendégek számának alakulásában az elmúlt években nem fedezhetünk fel trendet, 315 ezer és 351 ezer fő körül mozog az egy év alatt a megyében megszálló turisták száma. A vendégéjszakák száma viszont enyhén emelkedő tendenciát mutat, mivel átlagosan több éjszakát töltöttek a megyében a turisták. Pannonhalma és a Fertő-tó környéke a világörökség része lett, a

© MTA RKK NYUTI


15

megye turizmusában játszott kimagasló szerepe ezzel tovább erősödhet. Megfigyelhető, hogy Győri rendezvények szervezői koncepcionálisan keresik a fő látványosság a térségi, kiegészítő lehetőségeit (kézilabda EB, Mediawawe, Győri Nyár). További fellendülést várhatunk a beindult megyei termálprojektektől (Győr, Máriakálnok) A falusi turizmus az összes vendégnek 2%-át fogadta 1999-ben (6. táblázat). Ez meglehetősen kicsi részarány, nagy növekedési tartalékok rejlenek benne, a szálláslehetőségek bővülése és ismertetése, promóciója esetén. 6. táblázat A magánszálláshelyek kapacitása és forgalma Győr-Moson-Sopron megyében, 1999 Fizetővendéglátás működő egység (db) kiadható férőhely (db) vendégek száma összesen (fő) ebből: külföldi belföldi vendégéjszakák összesen (db) ebből: külföldi belföldi

230 1.070 13.867 6.816 7.051 54.939 13.752 41.187

Falusi szállásadás

Összesen

303 1.536 6.848 4.001 2.847 28.734 13.116 15.618

533 2.606 20.715 10.817 9.898 83.673 26.868 56.805

Forrás: Megyei statisztikai tájékoztató, 2000/1

d)Vállalkozói aktivitás és lakossági jövedelmek Egy térség gazdaságának megújuló képességéről is árulkodik a vállalkozások számának alakulása, a vállalkozási aktivitás szintje. A 90-es évek közepétől a gazdasági társaságok száma jelentősen növekedett, ugyanakkor az egyéni vállalkozások száma nem változott jelentősen, mivel az évtized eleji gyors növekedés után a 90-es évek közepére már magas szintet ért el. A bemutatott kedvező gazdasági adatok a lakossági jövedelmek alakulásában is megmutatkoznak. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap nagysága az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett 1991 óta évről évre. 1998-ra az országos átlag 112,4%-át érte el ez a mutató, a vidéki átlagnak pedig a 128,6%-ára. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgált időszakban, a kilencvenes évek második felében kedvező tendenciák figyelhetők meg a megye gazdaságában, hasonlóan az országos gazdasági adatokhoz, de azokhoz képest még fokozottabb mértékben. A gépipar részesedésének növekedése, mind a foglalkoztatás, termelés és eszközérték tekintetében, mondható a legfontosabb gazdaságszerkezeti változásnak. A legnagyobb mértékű és egyenként is nagy tőkeerejű külföldi beruházások is ebben az alágazatban valósultak meg.

© MTA RKK NYUTI

16


1.3.3. Műszaki infrastruktúra Lakásállomány alakulásának térségi tendenciái A megye lakásállományának alakulása a vizsgált időszakban szinte párhuzamosan követi az országos átlagot. A fejlődés a megyei átlagot tekintve folyamatos, ha azonban a községek és a városok helyzetét külön-külön vizsgáljuk, a szórás nagy. A lakásállomány alakulása a lakosság függvényében úgy változott, mint ahogy a lakosság a városokból kiáramlott, tehát a városok tekintetében fordítottan. A megye városai közül pozitív volt ugyan a vándorlási különbözet Győr, Sopron és Fertőd tekintetében, azonban a környékbeli falvakba is megnőtt a kiköltözők aránya. A mosonmagyaróvári, csornai és kapuvári negatív vándorlási egyenleg is a kistelepülések javára dönt: az agglomerálódás gyűrűje egyre szélesebb a városok körül. Az vándorlási folyamat egyértelmű nyertesei azok a települések, amelyek felismerték, hogy a betelepülők elsősorban az otthonukat szeretnék megtalálni választott lakóhelyükön. Az építési telkek kialakítása és azok értékesítése az elmúlt években folyamatossá vált. Számos „slágertelepülés” ad nyugodt otthont a városokból kiköltözött lakosságnak: Győr térségében: Győrújbarát, Nyúl, Győrújfalu, Győrladomér, Vámosszabadi, Ikrény; Sopron térségében: Ágfalva, Balf, Harka, Mosonmagyaróvár térségében: Feketeerdő, Halászi, Levél,, Máriakálnok; A települések számára ez fejlődést jelent, hiszen a közművesített telkek értékesítése, a felépült új lakóházak, nem ritkán az új lakóparkok a település képét nagymértékben javítja. Közúthálózat Győr-Moson-Sopron megye közúthálózatának hossza 1682 km. Ebből: 72 km autópálya (4,3%) 112 km elsőrendű főút (6,7%) 283 km másodrendű főút (16,8%) 1215 km mellékúthálózat (72,2%) A megye útjainak 86 %-a aszfaltburkolatú. A közlekedési hálózatnak az országos és nemzetközi útvonalakhoz való kapcsolódása szempontjából kiemelt jelentőségű eleme az M1-es autópálya, mely a IV. Helsinki folyosó részét képezve szeli át a megyét északnyugati irányban. Az ország egyetlen határig épült autópályájaként Hegyeshalmon keresztül biztosítja a gyorsforgalmi kapcsolatot Bécs és Budapest között. Az autópálya 2x2 sávval, jelenleg matricás fizető rendszerben működik. Levélnél ágazik ki róla a ma 2x1 sávos autóútként működő M15, mely Szlovákia felé Rajkánál lépi át a határt. (2x2 sávra való bővítése csak

© MTA RKK NYUTI


17

10 éven túl várható) Az M1 autópálya ma nagyságrendileg 10000 egységjármű/nap, ezen belül 2000 tehergépjármű/nap feletti forgalmat bonyolít le. A megye második legforgalmasabb útvonala a 85. számú főút, mely Győrt, Csornát, Kapuvárt és Sopront köti össze. A 2x1 sávos főút erősen túlterhelt. Ezen bonyolódik a megye belső forgalmának jelentős része, ehhez adódik még a Soproni határátkelő és a 86-os út tranzitforgalmának ezen az útvonalon továbbhaladó része, mely különösen a Győr és Csorna közötti részt sújtja erős tehergépjármű forgalmával. Ezen a szakaszon az út terhelése az M1-es autópályához hasonló méretű. A 84-es főút Sopron és Nagycenk közötti szakaszára is jellemző ez a napi 10000 egységjármű feletti terhelés. A megye a Nyugat-magyarországi régió felé észak-déli irányban közölt forgalmának jelentős része a 86-os főúton halad, melynek terheltsége Rajka közelében 4500 egységjármű/nap mértékű, míg Beled és Csorna között 6000 egységjármű/nap feletti volt (1997-es adat), ennek azonban jelentős részét tehergépjárművek tették ki. A megye kistérségei összefogtak, hogy elkészítessék a településhálózat hiányzó közúti elemeit feltáró tanulmányt. A 2001. év szeptemberében elkészült munka 50 évre tekinti át a szükséges fejlesztéseket. A teljes úthálózat 48%-ban burkolatlan a lehetséges úthálózatot alapul véve. A közeljövőben mintegy 400 km-nyi útkorrekció és új gyorsforgalmi út kiépítése szükséges. Az önkormányzat érdekeltségében lévő útelemek közül 2700 km kiépítése szükséges. A 2700 km-en belül 500 km belterületi út, 1400 km térségi jelentőségű településeket összekötő út. Szükséges megépíteni 800 km a mezőgazdasági feltáróutat.Az ötven éves program költségkerete 2001. évi árszinten 125 milliárd forint 5. Közműellátás Ivóvízzel való ellátottság tekintetében a megye közel 100%-osan ellátottnak tekinthető. Vízszolgáltatók a megyében folyamatosan fejlesztik a meglévő vízműrendszert, összeköttetést teremtve más rendszerekkel. Az elmúlt évtized első felében a közüzemi víz- és szennyvíz-csatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya nagyon eltávolodott egymástól, addig az elmúlt öt-hat évben elkezdett és befejezett beruházásoknak köszönhetően a közműolló „szárai” csukódni kezdenek. A megye 1991-94 közti csatornázási programjában szereplő településeken a szennyvíz-csatorna hálózat kiépült, illetve jelenleg is folyamatosan épül, azonban több kistelepülésen (pl. tóközi települések) még csak az elkövetkezendő években gondolhatnak e fontos infrastrukturális elem kiépítésére.

5

Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja © MTA RKK NYUTI

18


Jelenleg még nem rendelkeznek szennyvíz csatorna-hálózattal, azonban Kóny gesztorságával hat településen (Enese, Rábacsécsény, Mérges, Bodonhely, Bágyogszovát) elkezdődött a beruházás. A beruházás nyolcvanszázalékos állami támogatással készülhet el. Problémát jelent két 2000 fő feletti település Gönyű és Győrszemere csatornázatlansága, pedig ezen településkategória ilyen jellegű infrastrukturális fejlesztése az európai uniós csatlakozási feltétele. További problémát jelent a céltámogatás pályázati feltételeinek szigorodása, illetve a beruházások több forrásból történő támogatási koordinációja (Céltámogatás, KAC, VICE, TEKI, CÉDE). Kormányzati szinten ígéret hangzott el a csatorna-pályázatok egy forrásból történő megpályázhatóságára. A folyamatos beruházásoknak köszönhetően 2002 második felében a megye településeinek 71%-a esetében a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés megoldott 6. A csatorna-hálózat kiépülése azonban nem elégséges, csak szükséges feltétele a környezetvédelmi szempontból sürgető beruházások meglétének. A lakossági rákötések arányát kell olyan magas szintre emelni, hogy a meglévő hálózat és a tisztító művek megfelelő hatékonysággal tudjanak működni, illetve a talaj és a felszín alatti és felszíni vízbázisok védelmét megfelelő módon tudják ellátni. Gázellátás A vezetékes gázellátás kiépítése a megyében gyorsabb ütemben zajlott, mint a csatorna-hálózat kiépítése. A lakossági gázfogyasztók aránya az elmúlt két évben elérte, sőt meg is haladta az 50%-ot, amely így 1999-re elérte a 60,5%-ot. Jelenleg Vének kivételével minden városban és községben működik a vezetékes gázellátás 7. Villamosenergia ellátás 8 A megyében a földgáz hálózat bővülésével és a fogyasztót terhelő árakkal magyarázható az egyre kevesebb villamos energia felhasználás. A villamos energia ellátásáért felelős ÉDÁSZ Rt. a villamos energiát nagyobb részben az MVM Rt-től vásárolja, kisebb részben a megye területén üzemelő erőművekből 9. A 120 kV-os főelosztóhálózat átlagos életkora - 20 év - miatt a Kisigmánd-Győr, Győr-Kimle és Kimle Mosonmagyaróvár távvezetékek rekonstrukcióra szorulnak. A középfeszültségű transzformátor állomások állapota megfelelő, a terhelések növekedésével egyidőben meg kell kezdeni a meglévő állomásokat kibővíteni ill. cserélni (Csorna, Kimle, Sopron Nyugati állomások, Győr Dél állomás). 6

Pannon-víz adatszolgáltatás ÉGÁZ adatszolgáltatás 8 Forrás: MTESZ GyMS M Szervezete: GyMS megye energetikai programja 1999. 9 Győri Fűtőerőmű Kft., Győri Hulladékégető Kft., Graboplast, Soproni Fűtőerőmű Kft., Petőházi Cukoripari Rt., Mátraliget Hunag Kft. 7

© MTA RKK NYUTI


19

A megye kis- és középfeszültségű elosztóhálózatát a forrásként megjelölt dokumentum részleteiben tárgyalja, itt csak felsorolás szintjén említjük őket: 20 és 35 kV-os szabadvezeték hálózat 10 kV-os földkábel hálózat A megye több településén a közvilágítás jelentős korszerűsítése történt meg: nagynyomású nátriumgőz fényforrások váltották fel a higanygőz fényforrású lámpatesteket, ezzel energia-megtakarítást és nagyobb közbiztonságot elérve. Távközlés, kommunikáció A megyében az elmúlt években a telefonnal való ellátottság mind vezetékes, mind mobil telefonok területén ugrásszerűen megnőtt. A MATÁV fejlesztései közül érdemes megemlíteni a korszerű optikai kábelek lefektetését (a Szigetközben, illetve korábban Sopron és Kapuvár, valamint Győr és Mezőörs között). Győr területén egy optikai gyűrű már teljesen, míg egy másik részben megépült, ezek 2000-2003 után korszerű egyutas, illetve kétutas adatkommunikációs ellátást biztosítanak majd, elsősorban üzleti előfizetők részére. A szolgáltató 2000. évi tevékenységében meghatározó volt az ISDN előfizetők körének növelése. (Ennek támogatására Győr, Mosonmagyaróvár és Csorna távbeszélő központjában is ISDN kapacitásbővítést hajtottak végre.) 2000.szeptemberének végén a megyében több mint 2300 egyéni és csaknem 10 ezer üzleti ISDN "fogyasztót" tartottak nyilván. Hálózatrekonstrukciós munkálatok folynak Győr környékén, Ménfőcsanakon, Gyirmóton, Likócson is, melyek többek között szintén az ISDN szolgálatások mind szélesebb körű igénybevételi lehetőségét szolgálják. Térségi, a Tét-pannonhalmi kistérségre jellemező probléma az 1995 és 1997 között létesült RLL (fix telepítésű, vezeték nélküli előfizetői rendszerek) állomások megléte. Bár a MATÁV 2003. novemberéig kapott határidőt az állomások cseréjére, a GSM rendszerű állomások sem jelentenek minőségi cserét a tapasztalatok szerint. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) 10 keretében az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt az internethez csatlakozó számítógépek száma a felsőoktatási, kutató-fejlesztőhelyek, közgyűjtemények és egyéb oktatási, tudományos és kulturális szervezetek mind magasabb létszámú bekapcsolása miatt. Jelenleg egy központi mag és 26 HBONE regionális központ létesült Magyarországon, mely keretében a győri régió központja a győri Széchenyi István Egyetem, a soproni régió központja az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetében található. Ezen

10

NIIF Programról szóló 95/1999. (VI.23.) Korm. rendelet © MTA RKK NYUTI

20


csomópontoknak a NIIF Központjával való kapcsolatot Győr esetében az 1 Mbps, soproni viszonylatban 128 kbps gerinckapacitású vonal jelenti. A kistelepülések elérhetőségét a Megyei Közoktatási Információs Rendszer kiépülése, a teleház-program, valamint a Bécsi Ablak projekt lehetővé tette és a jövőben is lehetővé teszi, hogy elérhetőségük a nagyvilág számára megoldott legyen. A megyében mintegy száz telepített helyen érhető el az elektronikus levelezés és az internetszolgáltatás. A mobil telefonok esetében a mindhárom szolgáltató (Pannon GSM, Westel, Vodafone) a megyében megfelelő elérhetőségű. Az eddigi alacsony térerejű Sokoró térségben a Westel a közelmúltban hajtott végre fejlesztéseket, így nincs probléma az elérhetőségre. A Panonn GSM 2002 év végére tervez fejlesztéseket. Az eddigi legjobb elérhetőségű Westel 60-as rendszer visszafejlesztése figyelhető meg, míg a Vodafone esetében nincs információnk a fejlesztésről. Hulladék A kommunális hulladék gyűjtése és szállítása az elmúlt években akár megnyugtatóan is alakulhatna, hiszen 1998-ban a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya elérte a 90%-ot; azonban a települések határán csúfolkodó illegális hulladéklerakók látványa lehangoló. A megyében több százra tehető azon engedély nélküli lerakások száma, amelyek felszámolása sürgető feladatot ró az önkormányzatokra. A hulladékkezelés térségi új infrastruktúrájaként a jánossomorjai depónia mintegy hatvan település hulladékát kezeli. Jelentős mennyiségű hulladékot fogad be a Győrben és Sopronban található hulladéklerakó, ahol a térségi háztartási és kommunális hulladékok energetikai hasznosítása biogáz termelés formájában megoldott.

1.3.4. Természet- és környezetvédelem A megye jelentős természetvédelmi értékekkel rendelkezik. A már meglévő (7. táblázat) természetvédelmi területek területi és minőségi változtatására két (egy felülről és egy alulról jelentkező) igény fogalmazódott meg. A természeti és környezeti állapot egyik térségi jellegű megoldatlan kérdése a Szigetköz problémája. Az 1996-os megyei koncepcióban megfogalmazott Duna menti Nemzeti Park ezidáig (2001. február) még nem valósult meg, azonban a Szigetköz problematikája számos fórumon azóta is napirenden van.

© MTA RKK NYUTI


21

7. táblázat Győr-Moson-Sopron megye védett területei, 1998 Nemzetközi egyezmények hatálya alá eső védett területek (UNESCO MAB Program): Fertő-tavi bioszféra rezervátum 12542 ha, magterület 375 ha. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelme – a Ramsari Egyez1996 1998 ménynek megfelelően: Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből 2870 ha 8432 ha Országos jelentőségű védett területek 40821 ha 40910 ha Helyi jelentőségű védett értékek, területek (1996) 23 db: 368 ha 24 db: 379 ha Forrás: Tények Könyve Zöld 1998., KSH Környezetstatisztikai Adatok 1998.

A másik, jelentős kérdés a Sokoró Bioszféra Rezervátum kérdése. 1999-ben Győr-SokoróPannonhalma Bioszféra Rezervátum kialakításáért kezdeményezés indult el a megyében, melyet a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány menedzsel. A programban érintett települések (21) együttműködési szándéka kifejezi a térség fejlesztésének szükségességét, a környezet- , természet- és tájvédelmi célok integrálását a mezőgazdasági tevékenységbe, mely elősegíti a az idegenforgalom fejlődését, ezzel hatást gyakorolva az előtérbe helyezett helyi termelési és kulturális hagyományok szerepének növelésére. A kialakításra tett javaslattól a miniszteri minősítésig számos helyzetelemzés, koncepció és program készül el, melyek hosszú távon az ott élők életminőségének javulásához vezetnek. A társadalom bevonása ezekbe a döntési folyamatokba éppen ezért kiemelt fontosságú és befolyásoló.

1.3.5. Kistérségi szerveződések a megyében A kilencvenes évek elején elinduló kistérségi szerveződés folyamatához a megyék különböző módon álltak, az első években szinte nem tudták eldönteni, hogy szükségük van-e rájuk, vagy esetleg ezek a szerveződések ellensúlyként viseltetnek a megyével szemben Ne feledjük – az 1990-es évek rendszerváltásos “lázáról” van szó –, a megyeellenesség, a megyével való szembenállás, a megyei hatalomtól való félelem is meghatározó volt a szövetkezések alakulásában. Egyre világosabbá vált másrészről az is az önkormányzatok számára, hogy az integráció, a koordináció, s az ennek révén megvalósítható fejlesztések, beruházások a települések polgárainak érdekeit is szolgálja. Győr-Moson-Sopron megye egyike volt azoknak a megyéknek, melyekben a kistérségi szerveződések még az 1996. XXI. tv. előtt elkezdődtek. A megye vezetői korán felismerték e szerveződésekben rejlő partnerségi előnyöket, s azt, hogy a megye egyik legfontosabb feladata a szerveződések koordinálása. A megye részéről a partnerség felajánlása abban mutatkozik meg legjobban, hogy a társulásokban a Megyei Önkormányzat tagsági viszonyt ajánlott fel, amely tagdíjfizetéssel jár. A GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzat a megye területén megalakult mindazon kis-

© MTA RKK NYUTI

22


térségi társulásnak tagja, amelyek a felajánlott partnerségi viszonyt elfogadták, s meghívták a megyét tagjaik sorába. Ezután a partnerség tagsági viszonnyá vált. Jelenleg Győr-Moson-Sopron megye területén 17 kistérségi területfejlesztési társulás működik, melyek a következők (1. ábra): • • • • •

• • • • • • • • • • •

Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Dunaszeg) Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás (térségközpont: Gönyű) Dél-Rábaközi Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Beled) Felső-Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felső DUNATÁJ Társulás) (térségközpont: Dunasziget) Felső Mosoni –Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felső MOSONI DUNATÁJ Társulás) (térségközpont: Máriakálnok) Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Fertőd) Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Lébény) Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Kapuvár) Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Dunakiliti) Pannonhalma–Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás (térségközpont: Pannonhalma) Rábaköz–Tóköz–Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési társulása (térségközpont: Csorna) Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás (térségközpont: Ikrény) Répcemente és Kavicstakaró Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Iván) Sokoróalja Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Tét) Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (térségközpont: Darnózseli) Sopron és Vidéke Kistérségi Társulás (térségközpont: Sopron)

Tóközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Bősárkány) Alakulásuk a kilencvenes évek elejétől szinte napjainkig tartott. Megalakulásukat két mérföldkőhöz érdemes igazítani, az egyik a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció elkészítése, illetve a Megyei Közgyűlés által való elfogadása, a másik az 1996. évi XXI. a területrendezésről és területfejlesztésről szóló törvény. Ez a két időpont közel esik egymáshoz, mégis a koncepció elfogadása már erős alakulási hullámot indított el a megyében, ugyanis a koncepció a megyében 14 területi kutatásokkal, térkapcsolat vizsgálatokkal alátámasztott kistérséget definiál, e lehatárolás csupán sugallta a későbbiekben megalakuló kistérségi társulások földrajzi határait, segítséget adott a társulási folyamathoz. A koncepció ezen határokat alkalmazva határozta meg a kistérségi szintű beavatkozásokat.

© MTA RKK NYUTI

SOPRONBÁNFALVA

BRENNBERGBÁNYA

GÖRBEHALOMTELEP

Ágfalva

Harka

Balf

e

F

t ő

-

ó

Hidegség

t

Lövő

Szakony

Újkér

Nemeskér Sopronhorpács

Völcsej

Egyházasfalu

Gyalóka

Ebergőc

Hegykő 85

Sarród

Pusztacsalád

Röjtökmuzsaj

Csér

Iván

Csapod

Petôháza

Cirák Dénesfa

Gyóró

Himod

Hövej

E 15

15

Bezenye

86

Edve

Vadosfa

Újrónafő

KISCSORNA

Acsalag

Bogyoszló

Jobaháza

FARÁD

86

Vág

Páli

86

Zsebeháza

Magyarkeresztúr

Rábcakapi

E5 E15 1

85

Fehér-tó

Szany

Rábacsanak

Szilsárkány

Dör

Lipót

Dunaremete

Püski Kisbodak

Tündér-tó

Kóny

Fehértó

Rábaszentandrás

Ĺrpás

s o

85

Rába

n

Börcs

Csikvánd

© MTA RKK NYUTI

83

Szerecseny

Tét Gyömöre

Ilonkapuszta

83

Gyôrszemere

Gyarmat

Szentkút

Marcal

Rábaszentmihály

Nagyszentpál

GYŐR-MÉNFŐCSANAK

GYIRMÓT

PINNYÉD

Nyúl

Kajárpéc

Felpéc

Szőlőhegy

o

Tényő

Écs

82

Sokorópátka

Ravazd

82

Győrság

81

Vének

Pér

Győrasszonyfa

Tarjánpuszta

Táp

Tápszentmiklós

Pannonhalma Nyalka

Mezôörs

Mindszentpuszta Pázmándfalu

81

Rétalap

Nagyszentjános

Bônyrétalap

Szőlőhegy

Gönyű

Rákóczitelep

Töltéstava

GYŐRSZENTIVÁN

ÚJTELEP

- D u n a n i s o

GYŐR

M

Szőgye Kisbajcs BÁCSA

LIKÓCS

GYŐRSZABADHEGY

Kisbarát

Gyôrújbarát

83

NÁDORVÁROS

KISBÁCSA

Gyôrújfalu

Gyôrzámoly

GORKIJVÁROS

Ikrény Rába

Abda

Kunsziget

Nagybajcs Vámosszabadi Gyôrladamér

állapot szerint

2001. július 1-i

Dunaszeg

Haraszt

Öttevény

a i - D u n

Mérges Koroncó Rábacsécsény

Kisbabot

Mórichida

1 E5 E15

Rábapatona

Rábaszentmiklós

Sobor

Egyed

Rába

Bodonhely Rábapordány

Mecsér

Mosonszentmiklós

Enese

Bezi

o

Ásványráró

Jánosházpuszta M Dunaszentpál

Hédervár

Gyôrsövényház

Lébény

Kimle

Bágyogszovát

CSORNA

Barbacsi-tó

Barbacs

Maglóca

Markotabödöge

Pásztori

86

Tárnokréti

Arak

és települései

térségfejlesztési társulásai

Győr-Moson-Sopron megye

Máriakálnok Darnózseli

Halászi

Cikolasziget Dunasziget

Cakóháza Bôsárkány

E15

Feketeerdő Mosoni-Duna

Doborgazsziget

Dunakiliti Tejfalusziget

Rábasebes

Szil

Mosonszolnok

Sopronnémeti

Potyond

Beled

Vásárosfalu

Vica

Levél

E5 1

Jánossomorja

Hanságfalva

Rábatamási

Mihályi

Mosoni-Duna

Rajka

MOSONMAGYARÓVÁR

Földsziget

Kisfalud

Szárföld

Rábakecöl

Babót

85

15

Hegyeshalom

E 15

Készítette: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzati Hivatala (2001. július 1.)

Csáfordjánosfa

Osli

ÖNTÉSMAJOR

E5

Várbalog

Albertkázmérpuszta

KAPUVÁR Veszkény

Répceszemere

Vitnyéd

Agyagosszergény

Fertőd Fertôendréd

Nyárliget

Fertőújlak

(3) (3) (2) (1) (20) (2) (7) (10) (6) (14) (4) (17) (9) (4) (1) (6) (1) (1) (5) (3) (1) (3) (2) (4) (29) (4) (2) (1)

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Nagylózs

Sopronkövesd

Pereszteg

Pinnye

Fertőhomok Kiscenk

Fertőboz

r

Und

Zsira

Nagycenk

Kópháza

Répcevis

SOPRON

Fertőrákos

Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Bakonyér Térségi Önkormányzati TársulásT Bakonyér TÖT.+Pannonhalma -Sokoró TÖT. Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Felső-Mosoni Dunatáj Társulás Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Kis-Rábamenti ÖTT+Dél-Rábaközi ÖTT. Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás RÁBCATOROK Településeinek Térségfejlesztési Társulása Récemente és Kavicstakaró Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Sokoróalja Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása Sokoróalja ÖTT.+Pannonhalma-Sokoró TÖT. Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Szigetközi ÖSZ.+Alsó-Szigetközi ÖTT. Szigetközi ÖSZ.+Alsó-Szigetközi ÖTT.+Rábcatorok TFT. Szigetközi ÖSZ.+Bakonyér TÖT. Szigetközi ÖSZ.+Felső Dunatáj Társulás Szigetközi ÖSZ.+Felső Mosoni Dunatáj Társulás Szigetközi ÖSZ.+Nyugati Kapu TFT. Szigetközi ÖSZ.+Nyugati Kapu TFT.+Felső Dunatáj Társulás Szigetközi ÖSZ.+Nyugati Kapu TFT.+Felső Mosoni Dunatáj Társulás Szigetközi ÖSZ.+Rábcatorok TFT. Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Rábaköz-Tóköz-Hanságmente TRFT.+Dél-Rábaközi ÖTT. Rábaköz-Tóköz-Hanságmente TRFT.+Rábcatorok TFT. Rábaköz-Tóköz-Hanságmente TRFT.+Sokoróalja ÖTT.

Jelmagyarázat:

1. ábra Győr-Moson-Sopron megyei térségfejlesztési társulások (a Sopron és Vidéke társulás a térkép készülte után alakult meg)


23

24


Még ugyanebben az évben történt a KSH kistérségi lehatárolás országos szintű újra definiálása, amely a megyét is érintette, létrejött a megye délkeleti részén a hatodik KSH kistérség. A KSH kistérség területi lehatárolását követi a Rábaköz–Tóköz– Hanságmente és a Kis-Rábamenti Társulás, az új KSH körzet területén pedig két társulás található, a Sokoróalja, és a Pannonhalma–Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás. Természetes, hogy az önkéntes alapon létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulások létrehozói, a polgármesterek a lehatárolást nem tartották megmásíthatatlannak (mint ahogy nem is az), de sok esetben presszionálta őket. Így jött létre a Répcemente és Kavicstakaró Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása, vagy a Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása. Már az 1998-ig megalakult társulásokban is találunk területi átfedéseket, kettős, sőt hármas tagságot, a megyében a SZÖSZ és a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás területén belül van tekintélyes átfedés. Azonban vannak olyan települések is, amelyek jelenleg egyetlen térségfejlesztési társulásnak sem tagjai (Sopronkövesd, Győr, Farád, Rábacsécsény és Rábaszentmihály). Országos jelenség, hogy a 1996-os törvény után megjelentek az ún. ernyőszervezetek. Megalakulásukra két út a jellemző, az egyik, amikor az addig létező kistérségi szervezetek, társulások, amelyek a KSH kistérségnél egy kisebb területeket foglaltak magukba a 1996. évi XXI. tv. hatására egymással szövetkezve a KSH kistérségük területére vonatkozóan egy társulást hoztak létre, mely a korábbi kistérségi szervezetek mellett ernyőszervezetként működik, s képviseletet adott a megyei területfejlesztési tanácsnak11. A másik útja az ernyőszervezet kialakulásának az előbbi folyamat fordítottja. Valamilyen okok, esetleg az elégedetlenség vagy kisebb terület nagyobb identitástudata, vagy felsőbb területfejlesztési szintek javaslatai, vagy a polgármester(ek) ambíciói lehetnek azok az okok, amelyek a nagyobb területen már működő társulás területén hoztak létre több kisebb, kevesebb települést magában foglaló térségfejlesztési társulást. Erre a megyében példa a SZÖSZ területén 1998-ban megalakuló három kistérségi társulás, melyek többször deklarálták már, hogy a SZÖSZ-t ernyőszervezetükként kezelik. Bizonyos mértékig hasonló folyamat játszódik le a Kis-Rábamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társuláshoz tartozó Dél-rábaközi települések területén, amelyek Beled központtal hoztak létre egy társulást, de itt az ernyőszervezet szerep már nem került hangsúlyozásra. Ugyanez igaz a Tóközi és a Lébényi kistérségre is. A Sopron és vidéke kistérség hiánypótló szerepet töltött be, hiszen a megyei jogú város nem volt tagja – jelentős térszerkezeti szerepe ellenére – egyetlen kistérségi társulásnak sem. 11

1999-ig, a területfejlesztési törvény módosításáig minden KSH körzet egy képviselőt küldhetett az illető megye területfejlesztési tanácsába. © MTA RKK NYUTI


25

Győr Megyei Jogú Város részönkormányzatai kezdeményezték a szomszédos térségfejlesztési társulásokhoz történő csatlakozásukat. Győr-Ménfőcsanak részönkormányzata a Pannonhalma-Sokoró, Győr-Bácsa az Alsó-Szigetközi és Győrszentiván a Bakonyér Társuláshoz csatlakozott. Győr városa kezdeményezte egy új kistérség létrejöttét, amely még megfelelő egyeztetések miatt nem jött létre, de tanulmány szinten az első alapozó lépések megvalósultak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat felismerte annak szükségszerűségét, hogy a megye területén létrejött önkormányzati területfejlesztési társulások rendelkezzenek saját területfejlesztési koncepcióval, fogalmazzák meg jövőképüket. A megyében 1996-ban és 1997-ben a Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázatok közül azon kistérségi társulások, amelyek fejlesztési koncepció elkészítésére adtak be pályázatokat, támogatást kaptak. Ezért készülhetett az 1998 előtt megalakult társulások számára területfejlesztési koncepció. De támogatott az MTT kistérségi agrár- és turisztikai programot is. Az 1999. és 2000. év a SAPARD vidékfejlesztési stratégiai programok elkészítésének évei, így ebben az évben befejezésre kerülnek minden, ún. SAPARD kistérség számára a stratégiai sőt az operatív programok is. Hangsúlyozni kell a SAPARD kistérséget, hiszen a fent említett kistérségi lehatárolás nem minden esetben egyezik meg a SAPARD programra szerveződött településcsoportokkal, azaz a SAPARD kistérségekkel. A megyében a területfejlesztés alulról történő építkezését a kistérségi szerveződések példázzák, azok – 5 település kivételével – ma már lefedik a megye egész területét, de aktivitásuk még jelentősen eltér egymástól. Azonban a szaporodó kistérségek csökkentik az érdekérvényesítési képességet.

1.4. Összefoglalás A Program megállapítása, miszerint „a megyében az életkörülmények összességében javultak az elmúlt években, sőt bizonyos vonatkozásban a változások mértéke országosan is kiemelkedő” nem változott. De szintén igaz az is, hogy a megyén belüli területi különbségek mérséklődésének üteme mindezt nem követi, gyorsabb a nagycentrumok és centrum települések fejlődése, lemaradnak a kisebb centrumok és periférikus térségek. Különösen igaz ez a megye déli sávjában elhelyezkedő területekre.

© MTA RKK NYUTI

26


2. A megyei települések statisztikai elemzése 2.1. Módszertan A megye településeinek statisztikai elmézésénél szakítottunk a hagyományos, a területfejlesztési dokumentumok helyzetértékelő fázisánál megszokott módszertannal. Ezt két tényező teszi indokolttá. Egyrészt a hagyományos módon történő elemzést megtettük az előző fejezetben. Az előző fejezet a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Programon alapul, és annak egy éves megállapításai indokolatlanná teszik egy hasonló munka ismételt elvégzését. A másik ok az, hogy a települések a megye települései közötti fejlettségbeli különbséget egy komplex mutatórendszer alapján egyszerűen lehet elvégezni. Ennek a komplex vizsgálatnak a módszere a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolását meghatározó 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban (Továbbiakban: OGY határozat)foglalt módszertan. A számítás menete a következő volt: A megye 181 településének adatait vettük figyelembe. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal TSTAR adatbázisában szereplő 2000. évi településsoros adatok voltak. Az OGY határozatban a kistérségek komplex mutatójának kiszámításának módszertanában szereplő mutatók a következők: Gazdasági mutatók 12 1. 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek száma; db 2. A működő gazdasági szervezetek számának változása 1996-2000; % 3. 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma; fő 4. 1 állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem; Ft Infrastrukturális mutatók 5. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya; % 6. 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza; m 7. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában; % 8. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma; db 9. 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma; db 10. Komplex életminőségi elérési mutató (számított adat) 11. 1000 lakosra jutó távbeszélők száma; db 12

Faluvégi A.: A területfejlesztés kedvezményezett 6..o. © MTA RKK NYUTI


27

Társadalmi-szociális helyzet 12. 1990-2000 között épített 3-x szobás lakások aránya; % 13. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma; db 14. Vándorlási különbözet évi átlaga 1990-2000 között; fő 15. 60 évnél idősebb népesség aránya; % 16. A települések átlagos lélekszáma; fő 17. Halálozási ráta; ezrelék 18. Foglalkoztatottsági helyzet 19. Munkanélküliek aránya; % 20. Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli); %

A mutatók mindegyike természetesen nem alkalmazható a településekre ebben a formában. Egyrészt a mutatók közül a „16. A települések átlagos lélekszáma; fő” csak a települési kategóriánál magasabb térkategóriák esetén alkalmazható. Másrészt a „3. 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma; fő” és a „10. Komplex életminőségi elérési mutató (számított adat)” csakis kizárólag kistérségi bontásban áll rendelkezésünkre. A probléma feloldására a 16.13 mutató helyett a megyei vizsgálat során a települések valós lakónépességét közöltük. Mivel a 3. és a 10. mutató nem áll rendelkezésre települési szinten, ezért nem vettük figyelembe a megyei számítások alapján. Ezen két mutató hatását a mutatócsoportok részletezése a során bemutatjuk. A mutatók előállításához szükséges nyers adatokat a TSTAR településsoros szintű adatbázisából állítottuk elő. A számítások során a 2002. évi helyhatósági választások után csatlakozó Bakonyaljai hat település adatait is kiszámítottuk. A kiszámított mutatók alapján értékskálát állítottunk elő. A megyei adatok alapján volt lehetőségünk finomabb értékskálát előállítani az OGY határozatban szereplő 1-5 ig történő osztályozásnál. Ugyanis 3200 település esetében nagy a valószínűsége, hogy két, vagy több esetben azonos érték jelentkezik. Jó példa erre a szennyvízcsatorna-hálózat példája, amikor a települések jelentős részben nincs jelen a szolgáltatás, így az érték nulla. Tehát kihasználva a lehetőséget finomabb értékskálát állítottunk elő, elméletileg 1181-ig terjedő értékekkel. Azért beszélhetünk elméleti határról, mert több mutató esetében (6.; 8.; 19.) több település esetében az érték nulla volt. Ebben az esetben a nulla értékkel szereplők mindegyike 1. értéket kapott. Az értékeket négy eset kivételével csökkenő sorrendben, a legrosszabb értéktől (1.) a legjobbig (181.) soroltuk be. Négy esetben (15.; 17., 18.; 19.) fordítottan kellett a rangsorolást végrehajtani, ugyanis az értékek jelleg ezt kívánta meg. Például a halálozási ráta esetében a legna-

13

A továbbiakban a mutatókat a sorszámuk alapján különböztetjük meg egymástól © MTA RKK NYUTI

28


gyobb érték a legrosszabb osztályozást kapta. A mutatók nyers adatai, illetve az értékskálák megtekinthetők az 1. mellékletben. A kapott értékeket az vizsgált csoporton belül átlagoltuk, majd a négy csoport átlagos értéke adta a komplex mutatót. Az 1. mellékletben a településeket a komplex mutató szerint soroltuk fel, a legroszszabb társadalmi-szociális helyzetben lévő településtől, Csértől (kom. 14: 17,71) egészen a legjobb értékkel rendelkező településig Vámosszabadiig (kom.: 138,25). A következőkben bemutatjuk a megye településeinek állapotát az egyes vizsgált mutatócsoportok alapján.

2.2. Gazdasági helyzet A számítások során három mutatót vettünk figyelembe. Az 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek számát a 2000. évben, a működő gazdasági szervezetek számának változása 1996 és 2000 viszonyában és az 1 állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem a 2000. évben. A listában szereplő 3. mutatót, az 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők számát nem állt módunkban figyelembe venni, mivel települési szinten csak a 2001. évi népszámlálás feldolgozásában található meg a mutató. A mutató azon települések értékét javítja, ahol kutatóintézet, illetve felsőfokú oktatási intézmény található. Ezek közül a legjelentősebbek Győrött, Pannonhalmán, Mosonmagyaróváron, Fertődön és Sopronban találhatók. A három mutató átlaga alapján készült 2. ábra öt kategória alapján rangsoroltuk a településeket. A legjobb kategóriába azok a települések tartoznak, amelyek mindhárom kategória alapján a legjobb értékeket érték el. A gazdasági mutatók alapján kapott sorrend szerint Csér (1,67), Vadosfa (3,00), Csáfordjánosfa (10,33), Sikátor (10,33) és Lázi (13,33) a legelmaradottabb települések. A legrosszabb kategóriába összesen 15 település tartozik. A két legrosszabb kategóriába a települések kevesebb, mint 1/3-a tartozik. A gazdasági fejlettség tekintetében a legfejlettebb települések Petőháza (166,33), Győrújbarát (165,00), Győr (158,67), Győrzámoly (157,33), Nagybajcs (157,33). A legfejlettebb kategóriába összesen 20 település tartozik. Ezek döntő többségben és összefüggő területet alkotva a Győri Agglomeráció területén találhatók meg. A megye településeinek több, mint egyharmada az első és a második legjobb kategóriában található.

14

kom. = komplex mutató

© MTA RKK NYUTI

A települések helyzete

-

34 67 100 133 167

(15) (32) (57) (57) (20)

Forrás: APEH, KSH, Saját szerkesztés

1 34 67 100 133

a gazdasági mutatók alapján 2000

© MTA RKK NYUTI

2. ábra A települések helyzete a gazdasági mutatók alapján 2000.


29

30


A települések mögött zárójelben található számok a gazdasági mutatók alapján elért értéket mutatják be. Amennyiben az 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők számát figyelembe vennénk, akkor a felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel rendelkező települések magasabb értékeket kaptak volna. Az 2. ábralátható, hogy a megye két központját összekötő 85-ös út mellett található települések –a Rábaköz északi részének és a hansági települések kivételével- valamint az M1-es vonala (a megye gazdasági tengelyei) amely kiemelkedik az összesített gazdasági mutatók alapján. Ilyen terület még a győri agglomeráció, a soproni agglomerálódó térség jelentős része és a fontosabb útvonalak mellett található nagyobb települések. A csatlakozó Bakonyalján elhelyezkedő települések közül Veszprémvarsány az első, Fenyőfő a második legjobb kategóriába tartozik. Sikátor a megye negyedik legrosszabb gazdasági helyzetében lévő települése. A gazdasági mutatók alapján kirajzolódik a megye déli sávjának rossz gazdasági helyzete. Kiemelendő még Sarród, ahol a Nemzeti Park speciális helyzetéből adódóan a gazdasági fejlődés erősen behatárolt.

2.3. Infrastrukturális mutatók Az infrastrukturális mutatók tekintetében a közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát, az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hosszát, a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások arányát, az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák, az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok és az 1000 lakosra jutó távbeszélők számát vizsgáltuk meg a módszertanban leírt módon. Mint azt a módszertanban már kifejtettük, a komplex életminőségi elérési mutatót nem állt módunkban kiszámítani. A komplex elérési mutató a megyeszékhelytől, vagy a legközelebbi megyeszékhelytől, illetve kistérségi központtól, vagy a legközelebbi kistérségi központtól váló, közúton, a közlekedési szabályok figyelembevételével történő percben meghatározott távolság. Ez a két adat adja a mutató 40-40%-os értékét. A maradék 20% a település szolgáltatásokkal való ellátottságának színvonala adja meg. Ezek után az adott kistérség településeinek mutatóit súlyozzák a kistérség átlagával 15. Tehát a mutatót csak kistérségi szinten lehet meghatározni. Az infrastrukturális mutatók alapján a megye legelmaradottabb települései Répceszemere (13), Jobaháza (19), Nagyszentjános (20), Győrsövényház (22) és Csáfordjánosfa (23). A megyében összesen 12 település tartozik ebbe a kategóriába. A második legrosszabb kategóriába 39 település tartozik. elhelyezkedésüket tekintve a Hanság és a Rábaköz északi és keleti sávjában alkotnak nagyobb, egybefüggő területet (3. ábra). 15

Faluvégi A: A területfejlesztés kedvezményezett. 7.o.

© MTA RKK NYUTI

(12) (39) (72) (45) (13)

üé

Forrás: KSH, Saját szerkesztés

12 - 33 33 - 54 54 - 75 75 - 96 96 - 119

az infrastrukturális mutatók alapján 2000


© MTA RKK NYUTI

3. ábra: A települések helyzete az infrastrukturális mutatók alapján 2000.


31

32


Ez kiemelten hátrányos helyzet, hiszen a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található ezen települések területének jelentős része. Kisebb, összefüggő területek még a megye déli sávjában találhatók. A legjobb mutatókkal Fertőd (119), Sopron (113), Fertőhomok(113), Mezőörs (107) és Vének (105) rendelkezik. A legjobb kategóriában 13, a második legjobb kategóriában 45 település található. Nagyobb területet Sopron környékén és a Fertő-tó déli, a nemzeti park nyugati területein alkotnak. Szintén nagyobb, jó minősítésű terület található Győr, és a Győrrel határos északnyugati és délkeleti települések által alkotott területen. A települések döntő többsége (72 település) a közepes kategóriába tartozik. A csatlakozó települések közül Sikátor és Bakonyszentlászló a legrosszabb, Románd a második legrosszabb kategóriában található. A másik három település közepes kategóriájú volt 2000-ben.Az infrastrukturális helyzet javulni fog az észak Rábaközi települések jelentős szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztést hajtanak végre. Amennyiben a komplex elérhetőségi életminőségi mutatót figyelembe vennénk, a Győr környéki településeknek mindenképpen javulnának a mutatói. Szintén javulnának a Soproni KSH kistérség déli részének mutatói, hiszen a szomszédos Vas megye megyeszékhelye, Szombathely elérhetőbb távolságra van, mint a Dél-Rábaközi településeknek Győr. Továbbá javulnának a kistérségi központok, illetve a központhoz közel lévő községek mutatói. Javulnak a települések infrastrukturális mutatói a gáz-, és a szennyvízcsatornahálózat kiépültével. Jelen pillanatban (2002. szeptember) a megye terültén egyedül egy településen -Véneken- nincs lehetősége a lakosságnak a gázhálózatra történő rákötésre 16. A szennyvízcsatorna-hálózat tekintetében szintén javulás prognosztizálható. Jelenleg folyik két nagyberuházás próbaüzeme, a kónyi és a rábapatonai rendszeré. A két beruházással a megye 181 településéből 130, azaz a megye településeinek 71 százalékában megoldott a lakossági rákötés lehetősége 17.

2.4. Társadalmi-szociális helyzet A társadalmi-szociális helyzet meghatározásánál az 1990-2000 között épített 3-x szobás lakások arányát, az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, a vándorlási különbözet évi átlagát 1990-2000 között, a 60 évnél idősebb népesség arányát, a települések lélekszámát és a halálozási rátát vettük figyelembe. A mutatók alapján a legelmaradottabb települések Csér (11,67), Cakóháza (19,50), Bakonygyirót (22,17), Maglóca (22,83) és Dénesfa (26,83). A legelmaradottabb két 16 17

ÉGÁZ adatszolgáltatás Pannon-víz adatszolgáltatás © MTA RKK NYUTI


33

kategóriába összesen 60 település (15 legrosszabb, 45 rosszabb) tartozik. Ezen települések döntő többsége a megye déli sávjába tartozik. A déli sávhoz még a Rábaköz középső sávja tartozik, amely egészen a Tóközig nyúlik fel (4. ábra). A legrosszabb társadalmi-szociális helyzetben lévő települések szigetszerű sejtjeit a közepes állapotban lévő települések (49 település) egységes területi tömbbé változtatják. Ezt a tömböt csak a nagyobb, központi szerepet betöltő települések –Lövő, Beled és Veszprémvarsány-, illetve a szomszédos településeik –Egyházasfalu és Edve- törik meg. Elszigetelten jelenik meg Mecsér a jó állapotú települések gyűrűjében található, Várbaloghoz hasonlóan, amely az osztrák határ mellett található. A legjobb állapotban Fertőd (163,67), Harka (162,00), Abda (158,17), Győrújbarát (152,17) és Máriakálnok (151,17) van a vizsgált mutatók alapján. Ebbe a kategóriában 15 település tartozik még. A legnagyobb számban – 56 település- a jó kategóriában lévő települések vannak. Ezek a megye középső és északi sávjában elszórtan, a nagyobb városok Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén találhatók. Ez alól csak Fertőd és Fertőszentmiklós Dunaszeg és Győrladomér szomszédos településpáros. Hasonló páros még a Győrhöz kapcsolódó Győrújbarát és Nyúl. A nagyobb városok társadalmi szociális helyzetét rontja a vándorlási veszteségük, illetve az idősebb korosztályok magasabb aránya.

2.5. Foglalkoztatási mutatók Győr-Moson-Sopron megye a legjobb mutatókkal rendelkezik a vidéki megyék közül a munkanélküliség tekintetében. Természetesen a megyén belül jelentős különbségek vannak. Azonban a legrosszabb megyei adatok az ország más területein biztatónak és jónak tekintendők lennének. A foglalkoztatási helyzetet a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya alapján számítottuk ki. A legrosszabb foglalkoztatási helyzet Cséren (2), Gyalókán (3), Fenyőfőn (4), Kajárpécen (6) és Sikátoron (9). Huszonkilenc legrosszabb állapotban lévő település található a megyében. Döntő többségük a megye délkeleti részén található. A rossz foglalkoztatási helyzetben lévő 38 település két nagyobb tömbben helyezkedik el, ez a már említett délkeleti - Sokoróaljai – Sokorói – rész és a Hansági – Fertőaljai területek. (5. ábra)

© MTA RKK NYUTI

34

Forrás: Saját szerkesztés

11 - 42 42 - 73 73 - 104 104 - 135 135 - 164

(15) (45) (49) (56) (16)

a társadalmi-szociális mutatók alapján 2000


© MTA RKK NYUTI

4. ábra: A települések helyzete a társadalmi-szociális mutatók alapján 2000.



1 - 36 (29) 36 - 71 (38) 71 - 106 (44) 106 -141 (34) 141 - 176 (36)

a munkanélküliségi mutatók alapján 2000


© MTA RKK NYUTI

5. ábra: A települések helyzete a foglalkoztatási (munkanélküliségi) mutatók alapján 2000.


35

36


A legjobb helyzetben lévő települések Bakonygyirót (176), Kisbodak (175), Pusztacsalád (175), Fertőhomok (174) és Sopronhorpács (174). Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliségi ráta a munkanélküliek és a munkaképes korúak arányszáma. Bakonygyirót esetében a település erősen elöregedett, megyénkben a hatodik legrosszabb ilyen jellegű település. Ebből következően alacsony a munkaképes korúak száma, illetve nem meglepő, hogy nincs munkanélküli a településen, hiszen többségük nyugdíjra jogosult 18. Összesen 36 legjobb és 34 jó állapotban lévő település van foglalkoztatottsági szempontból a megyében. Feltűnő területi blokkot alkotnak a megye nyugati részén a legjobb állapotban lévő települések. A jó állapotú települések a Szigetköz és Mosonmagyaróvár környékén alkotnak területi egységet. Érdekes kettőség figyelhető meg Győr környékén. A multinacionális cégek már 5070 km-es távolságból és a Csilizközből is foglalkoztatnak munkaerőt. Ennek ellenére a foglalkoztatási helyzet pontosan Győr környékén a legrosszabb. Ez alól csak Vámosszabadi és Töltéstava a kivétel. A Bakonyaljai települések esetében Bakonyszentlászló, Fenyőfő és Sikátor a legroszszabb, Románd a rossz, Veszprémvarsány a közepes, míg mint azt már említettük Bakonygyirót a legjobb kategóriában található. A megye állapotát jellemzik az egyes értékskálák átlagai. Elméletileg az értékskála átlaga 1-181 pontig számolva 91 pont. De mivel több mutató tekintetében is előfordultak nulla értékek az átlag romolhat. A gazdasági adatok esetében az átlag 90 pont, amely két-három település nulla értékével magyarázható a gazdasági szervezetek számának változása esetében. A társadalmi-szociális helyzet és a foglalkoztatási helyzet értékskálájának átlaga 91 pont. A legrosszabb az átlag az infrastrukturális értékskála átlaga, amely a lehetséges 91 helyett csupán 65 pont. Ennek oka a csatornázottsági helyzet és a vendégéjszakák csupán néhény településen történő megjelenése.

2.6. Komplex mutató A komplex mutató a négy mutatócsoport átlaga. Az átlagban a négy csoportnak egyenlő súlya van, függetlenül attól, hogy az adott mutatócsoporton belül, hány érték található. A települések közül a komplex mutató alapján Csér (17,71), Sikátor 18

Bakonygyirót esete jó példa arra, hogy a foglalkoztatottsági mutatók külön csoportba tétele mennyire lehet negatívan torzító hatású. Hiszen egy elöregedett kistérséget a kiemelten kezelt jó foglalkoztatási mutató a kompelx mutató kiszámításánál könnyen emiatt a mutató miatt kerülhet ki egy térség a kedvezményezetti körből. Ennek a helyzetnek a feloldása csak, úgy lehetséges, hogy a mutató visszakerül a társadalmi-szociális mutatók közé. © MTA RKK NYUTI


37

(26,04), Lázi (36,50), Vadosfa (37,04) Rábcakapi (38,83), valamint Kisbabot (40,41) a legelmaradottabb. Ebbe a kategóriába összesen az itt felsorolt hat település tartozik. A legfejlettebb öt település a megyében Vámosszabadi (138,25), Sopron, (138,04), Petőháza (135,33), Fertőhomok (131,92), Kisbajcs (128,00) volt a komplex mutató alapján. A legrosszabb kategóriába, mint azt említettük hat település tartozik. A kategóriába tartozó településeken összesen 1465 lakos élt, a megye népességének 0,34%-a. A települések közül csak Lázi lakónépessége haladja meg az 500 főt. A települések közül a Soproni, és a Kapuvári statisztikai körzetbe egy-egy a Tét-pannonhalmai és a csornai statisztikai körzetbe kettő-kettő település tartozik. Mindegyik település távol esik a megye fő gazdasági tengelyeitől, illetve nehezen megközelíthető. A kategória települései döntő többségben a megye déli sávjában fekszenek. 6. ábra: Győr-Moson-Sopron megye lakosságának megoszlása kategóriák szerint 2000 Legjobb 57%

Legrosszabb Rossz Közepes Jó Legjobb

Legrosszabb 0%

Egyebek 7%

Jó 25%

Közepes 14%

Rossz 4%


A második legrosszabb kategóriába 34 település található. Összesen 19212 fő lakik ezekben a településeken, a megye lakosságának 4,49 %-a. A Csornai körzetbe 9 település (4257 fő), Győri körzetbe 3 település (1085 fő) , Kapuvári körzetbe 3 település (1991 fő), Mosonmagyaróvári körzetbe 1 település (491 fő), Soproni körzetbe 8 település (3894 fő) és a Tét-pannonhalmi körzetbe 10 település (7494 fő) tartozik. A kategória települései a megye déli sávjában találhatók. Nagyobb összefüggő tömböt

© MTA RKK NYUTI

38


alkotnak a Rábaköz délkeleti részén és Sokoróalján, valamint a Bakonyalján. A közepes fejlettségű települések kategóriájába 59 település tartozik, ahol a megye népességének 14,07%-a, összesen 60154 fő lakik. A közepes kategóriájú települések közül a Csornai körzetbe 18 település (13142 fő), Győri körzetbe 6 település (7490 fő) , Kapuvári körzetbe 9 település (6252 fő), Mosonmagyaróvári körzetbe 8 település (15251 fő), Soproni körzetbe 5 település (2769 fő) és a Tét-pannonhalmi körzetbe 10 település (7494 fő) tartozik. A közepesen fejlett települések a két másik rossz minősítésű kategóriával kirajzolják a megye forgalmi árnyákban lévő területeit. Egybefüggő tömböt alkotnak a Hanság - Tóköz- Dél, és Kelet -Rábaköz- Sokoróalja – Bakonyalja területén. Másik két elszigetelt terület a Kapuvári és a Soproni KSH térség határán. A megye városai közül Tét közepes gazdasági-társadalmi fejlettségű. A megyei települések közül 61 település tartozik a jó kategóriába. Ez a lakónépesség tekintetében 108215 főt, a megye népességének 25,2%-át jelenti. Csornai körzetbe 8 település (18521 fő), Győri körzetbe 11 település (18388 fő) , Kapuvári körzetbe 6 település (16799 fő), Mosonmagyaróvári körzetbe 12 település (23805fő), Soproni körzetbe 17 település (18680 fő) és a Tét-pannonhalmi körzetbe 7 település (12022 fő) tartozik. A települések a megye fő közlekedési útvonalai mellett helyezkednek el. Jelentős nagyobb tömb található a Szigetköz területén, Győr második településgyűrűjében és a Soproni KSH körzet jelentős területén. A városok közül Csorna, Kapuvár és Pannonhalma tartozik a jó kategóriába. A legjobb gazdasági-társadalmi helyzetben a megye 21 települése, a lakónépesség 55,5 %, összesen 238693 fő van. Csak a Győri körzetben (9 település; 143045 fő), a Mosonmagyaróvári körzetben (4 település; 31065 fő) és a Soproni körzetben (8 település; 64583 fő) található ilyen jellegű település. A városok közül Győr, Fertőd, Mosonmagyaróvár és Sopron rendelkezik a legjobb minősítéssel. Amennyiben ezeket a településeket jellemeznünk kell, akkor a fontos közlekedési-gazdasági központokban, illetve a központokkal szomszédos, azoknak szoros vonzáskörzetébe tartozó települések tartoznak ebbe a kategóriába. A települések ilyen jellegű rangsorolása alkalmas arra, hogy a Megyei területfejlesztési Tanács, a rendelkezésére álló fejlesztési kapacitással (személyi állomány és decentralizált források) a koncentráltan tudja a fejlesztéseket felhasználni. Az elemzés folyamatos, évenkénti rendszerességgel történő megismétlésével nyomon lehet követni a fejlesztések eredményességét.

© MTA RKK NYUTI


(6) (34) (59) (61) (21)


17 - 41 41 - 65 65 - 89 89 - 113 113 - 139

a komplex mutató alapján 2000

© MTA RKK NYUTI

7. ábra: A települések helyzete a komplex mutatók alapján 2000.


39



Csorna

db; fő A térség százalékában A kategória százalékában db; fő Győr A térség százalékában A kategória százalékában db; fő Kapuvár A térség százalékában A kategória százalékában db; fő MosonmagyaA térség százalékában róvár A kategória százalékában db; fő Sopron A térség százalékában A kategória százalékában db; fő A térség százalékában Tétpannonhalma A kategória százalékában Megye db; fő

Kistérség

6

1465

Legrosszabb Település Fő 2 447 5,41% 1,23% 33,33% 30,51% 0 0 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1 83 5,26% 0,33% 16,67% 5,67% 0 0 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1 29 2,56% 0,03% 16,67% 1,98% 2 906 6,25% 2,54% 33,33% 61,84% 19212

Fő 4257 11,71% 22,16% 1085 0,64% 5,65% 1991 7,92% 10,36% 491 0,70% 2,56% 3894 4,33% 20,27% 7494 21,00% 39,01%

© MTA RKK NYUTI

34

Rossz Település 9 24,32% 26,47% 3 10,34% 8,82% 3 15,79% 8,82% 1 4,00% 2,94% 8 20,51% 23,53% 10 31,25% 29,41% 59

60174

Közepes Település Fő 18 13142 48,65% 36,14% 30,51% 21,84% 6 7490 20,69% 4,41% 10,17% 12,45% 9 6252 47,37% 24,88% 15,25% 10,39% 8 15251 32,00% 21,60% 13,56% 25,34% 5 2769 12,82% 3,08% 8,47% 4,60% 13 15270 40,63% 42,78% 22,03% 25,38%

8. táblázat: A települések és népességük megoszlása kistérségenként és kategóriánként 2000.

40

61

Jó Település 8 21,62% 13,11% 11 37,93% 18,03% 6 31,58% 9,84% 12 48,00% 19,67% 17 43,59% 27,87% 7 21,88% 11,48% 108215

Fő 18521 50,93% 17,12% 18388 10,82% 16,99% 16799 66,86% 15,52% 23805 33,71% 22,00% 18680 20,77% 17,26% 12022 33,68% 11,11%

21

238693

Legjobb Település Fő 0 0 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 9 143045 31,03% 84,14% 42,86% 59,93% 0 0 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 4 31065 16,00% 43,99% 19,05% 13,01% 8 64583 20,51% 71,79% 38,10% 27,06% 0 0 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%


41

3. A területfejlesztés megyei eszközeinek kistérségenkénti felhasználása Győr-Moson-Sopron megyében Az 1996-ban bevezetésre került területfejlesztési törvény 19 legfontosabb célja a hazai területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének részletes szabályozása. A területfejlesztés eszközrendszerének szabályozását illetően a törvény egyik legjelentősebb előrelépése egyértelműen – a decentralizációval, az EU regionális politikájának elvével összhangban – az az előírás, hogy a közvetlen területfejlesztési célokat szolgáló források legalább 50%-át decentralizálni kell. E decentralizált pénzeszközök kedvezményezettjei kezdetben az ugyancsak a törvény által újonnan létrehozott megyei területfejlesztési tanácsok voltak, melyek feladata, hogy fel a rendelkezésre álló forrásokat a megyék hosszú távú stratégiai céljaival, és az azok elérése érdekében megfogalmazott fejlesztési prioritásokkal összhangban használják. Természetesen a megye fejlesztési elképzeléseinek érvényesítése mellett igazodni kell a források felhasználására vonatkozó központi szabályozáshoz is. 2001-től kezdődően a decentralizált területfejlesztési források egy részének a regionális fejlesztési tanácsokhoz való csoportosításával az eszközök felhasználásában szerepet kapott a központi kormányzat alatti első közvetlen szubszidiárus szint is, a régió. Megyei szinten a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerében a törvény értelmében a megyei területfejlesztési tanács, illetve a tanács hatáskörébe utalt, ún. területfejlesztést szolgáló decentralizált pénzeszközök játsszák a legfontosabb szerepet. A megyei hatáskörbe utalt pénzeszközöknek 1996-ban két típusa került bevezetésre. A területfejlesztési célelőirányzat (TFC) 20 elsődlegesen gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési célokat szolgál, míg az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztéseit, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások (TERKI) finanszírozzák. 1998-tól a helyi önkormányzatok felhalmozási, valamint vis major kiadásainak támogatására új decentralizált eszközként létrehozták a céljellegű decentralizált támogatást (CÉDE), melynek elosztása ugyancsak a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe tartozik.

19

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 1999-ben a területfejlesztésnek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz történő áthelyezését és a politika irányvonalában bekövetkezett hangsúlyeltolódást követve a területfejlesztési célelőirányzat (TFC) neve vidékfejlesztési célelőirányzatra (VFC) változott, 2000-től pedig ismét területfejlesztési célelőirányzat lett. Az előirányzatra az egyszerűség kedvéért mindvégig területfejlesztési célelőirányzatként (TFC) hivatkozunk.

20

© MTA RKK NYUTI

42


3.1. A decentralizált területfejlesztési támogatások Tehát mint említésre került a megyei területfejlesztési tanácsok három, alapvetően különböző célok által motivált és működtetett decentralizált forrás felett rendelkeznek. A területfejlesztési célelőirányzat (TFC) felhasználását szabályozó rendelet értelmében elsődlegesen – a társadalmi és gazdasági fejlettségben megmutatkozó különbségek csökkentése, az átfogó szerkezetátalakítás és térségi együttműködés elősegítése, valamint a nemzetközi, vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való integrálása érdekében – gazdaságfejlesztési, termelőinfrastruktúrafejlesztési, munkahely-teremtési és humánerőforrás-fejlesztési célokat szolgál. A TFC-ből támogatásban részesíthetők az önkormányzatok, illetve a vállalkozói szféra által megvalósított – a központi szabályozás céljaival összhangban lévő – fejlesztések és beruházások. Támogatásra csak a kedvezményezett térségekben vagy településeken megvalósuló projekt jogosult, kivéve, ha az valamely regionális, térségi, megyei vagy kistérségi fejlesztési program keretében, illetve vállalkozási övezetben vagy ipari parkban valósul meg. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TERKI) a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő különbségek mérséklésére az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozására irányul. Támogatásából kizárólag a kedvezményezett térségek, illetve a kedvezményezett települések önkormányzatai részesedhetnek. Kivételt képeznek azok az önkormányzatok, amelyek kedvezményezettnek minősülő önkormányzattal együtt közös projekt megvalósításában vesznek részt, vagy ha a támogatandó projekt egyértelműen pozitív hatással van a kedvezményezett térségekre is. Az alapból más szervezet, gazdasági társaság nem kaphat támogatást. 1998-tól kezdve a helyi önkormányzatok felhalmozási, valamint vis major kiadásainak támogatására létrehozták a céljellegű decentralizált előirányzatot (CÉDE), amely az előbbi két decentralizált forrást egészíti ki. A céljellegű decentralizált előirányzatból, a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzathoz hasonlóan szintén csak önkormányzatok részesülhetnek. Mivel célja nem kifejezetten területfejlesztési vagy felzárkóztatási, és felhasználása nem kapcsolódik a kedvezményezett térségek köréhez, ezért e forrásból a főváros is részesedhet, a megyéken belül pedig valamennyi település önkormányzata pályázhat rá.

3.2. A decentralizált területfejlesztési támogatások megyék közötti elosztása A források decentralizációjának, a megyék, illetve a CÉDE esetében a megyék és a főváros közötti elosztás elvei a három forrás esetében, azok célkitűzéseinek megfele-

© MTA RKK NYUTI


43

lően eltérnek egymástól. A decentralizált területfejlesztési támogatások megyék közötti elosztása során az Országgyűlés hatályos határozata 21 értelmében a TFC és a TERKI megyék közötti felosztásakor a megye teljes lakónépességét, illetve a kedvezményezett térségekben élő lakónépességét, valamint az egy főre jutó GDP-t szükséges figyelembe venni. A TFC megyei szintre decentralizált keretének megyék közötti elosztásában 1997 óta a megyékben élő lakónépesség (fő) a források 20%-a, a megye fejlettségét mutató 1 főre jutó GDP népességszámmal súlyozott értéke a források 30%-a, míg a kedvezményezett térségben élő lakosság aránya a megye teljes népességéhez viszonyítva a decentralizált források 50%-a mértékéig játszik szerepet. A TFC megyék közötti felosztásának módszerében nem történt jelentősebb változás 2001-ben sem, annak ellenére, hogy a TFC-nek 2001 óta az addigi 50%-a helyett mindössze 30%-ával rendelkeznek a megyei területfejlesztési tanácsok, míg a regionális fejlesztési tanácsok új forráselosztóként a TFC 35%-át kapják. A régiók közötti forráselosztás során ugyanezek a mutatók játsszanak szerepet, azonban más súllyal: a régiók közötti elosztása során a régió lakónépességét (fő) a források 30%-a, a régió fejlettségét mutató egy főre jutó GDP értékét a források 50%-a, a kedvezményezett kistérségben élő lakosság arányát pedig a források 20%-a mértékéig kell figyelembe venni. A TFC decentralizált keretének megyék és régiók közötti felosztását befolyásoló mutatók súlyát a 9. táblázat mutatja. A TERKI megyék közötti elosztásában önmagában a megyék lakónépessége nem játszott és ma sem játszik szerepet. 2001-ig a megyére jellemző egy főre jutó GDP, és a kedvezményezett térségben élő népesség aránya egyaránt 50-50%-ban járult hozzá a források megyék közötti disztribúciójához. 2001-től azonban a kedvezményezett térségben élők száma már jóval nagyobb súllyal esik latba (70%), míg az egy főre jutó GDP már csak a rendelkezésre álló pénzeszközök 30%-ának felosztására van hatással (9. táblázat). A decentralizált területfejlesztési források megyék közötti elosztásban a kedvezményezett térségekben élő lakosság nagyságára helyeződik a hangsúly, hiszen az 50%os súllyal részesedik a TFC elosztásában, míg a TREKI esetében – mely, mint a neve is mutatja, elsősorban a területi egyenlőtlenség kezelését célozza – a korábbi 50%-ról 2001-ben már 70%-ra emelkedett. Ezzel szemben regionális szinten már jóval kisebb a szerepe, az első számú tényező a régiók gazdasági fejlettségét mérő egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (GDP).

21

1997 és 2001 között a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről, 2001-től pedig a 24/2001. (IV.20.) OGY határozat a területfejlesztési támogatások és a decentralizációs elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről jogszabály a mérvadó. © MTA RKK NYUTI

44


A CÉDE megyék közötti elosztásában az előzőektől eltérően egészen más mutatók használatát írja elő a jogszabály, aminek köszönhetően a kedvezményezett térségben élők száma nem befolyásolja a megyei keretösszegek nagyságát. Az éves összeg 40%-át a megyék/főváros lakosságszáma, további 40%-át a megyéket lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, illetve 20%-át a helyi önkormányzatok száma alapján kerül felosztásra. 9. táblázat A TFC és a TERKI keretek megyék és régiók közötti felosztása, % TFC Megyék között régió között 1997-2000 2001-től 20 20 30 30 30 50

mutatók Lakónépesség, fő fejlettség (egy főre jutó GDP) kedvezményezett térségben élő lakónépesség aránya, %

50

50

TERKI megyék között 1997-2000 2001-től 50 30

20

50

70

Szerkesztette: 30/1997. (IV. 18.) és 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatok alapján Grosz A.

3.3. A rendelkezésre álló decentralizált források Győr-Moson-Sopron megyében Győr-Moson-Sopron megye népesség arányosan az országos átlagnál lényegesen kevesebb támogatásban részesült az elmúlt hét évben, az ország többi megyéjénél. 1996-tól 2000-ig a decentralizált keretek nagysága folyamatosan bővült, és a kezdeti valamivel több, mint 200 millió Ft-ról 2000-ben már meghaladta a 700 millió Ft-ot is. Ebből azonban közel 250 millió Ft-ot tett ki az 1998-ban bevezetett céljellegű decentralizált alap. 2001-től a megyei területfejlesztési tanács hatáskörébe utalt fejlesztési források összege a folyamatos emelkedést követően visszaesett és 550 millió Ft körül állt be (10. táblázat, 8. ábra). 10. táblázat A Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács részére biztosított támogatási keretösszeg, 1996-2002, millió Ft (folyóáron) 1996 TFC TERKI CÉDE Összesen

1997

1998

1999

2000

2001

2002

107,2

119,4

170,3

179,6

168,6

132,1

142,7

96,7

158,3

252,7

280,8

302,7

191,0

177,9

-

-

152,2

221,7

240,9

230,7

231,4

203,9

277,7

575,2

682,1

712,2

553,8

552,0

Szerkesztette: Complex CD jogtár alapján Grosz A.

Az első években tapasztalható növekedés ellenére is a Győr-Moson-Sopron megyei keretösszeg a népesség nagyságához viszonyítva valamennyi évben alacsonyabb volt az ország többi területéhez képest. Míg a lakosság aránya 4,2% az országosból, addig az összes támogatás 1998-2000 között is alig érte el az országos 3%-át, az elmúlt két évben © MTA RKK NYUTI


45

pedig 2,5%-ra csökkent, ami elsősorban a kedvezményezett térségben élő népesség számának csökkenésének köszönhető. Különösen igaz ez a TERKI-re, amely esetében a megye keretösszege 2002-ben már csak 1,7%-a volt az országosnak (9. ábra). 8. ábra A Győr-Moson-Sopron megyében rendelkezésre álló decentralizált keretösszeg, 1996-2002, millió Ft (folyóáron) 350 300

TFC TERKI

millió Ft

250

CÉDE

200 150 100 50 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


9. ábra A Győr-Moson-Sopron megyében rendelkezésre álló decentralizált keretösszeg nagysága az országos keretösszeg %-ban, 1996-2002 4,0 3,5 3,0

%

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

Össz.

TFC

TERKI

CÉDE

0,0 1996

1997

1998

1999


© MTA RKK NYUTI

2000

2001

2002

46


Győr-Moson-Sopron megyében, 1996-ban csak egy, a kapuvári kistérség volt kedvezményezett (19 település), 1997-ben egyetlen kistérség sem minősült kedvezményezettnek (ugyanakkor 10 település tartozott a kedvezményezett települések közé), míg 1998-tól újra két kedvezményezett kistérséggel rendelkezett a megye, a téti és a csornai kistérség személyében (összesen 61 település). 2001-től a felülvizsgálatot követően újra mindössze egy kistérség, a téti került a kedvezményezettek körébe, de a 20012002-es évekre átmenetileg a csornai kistérség is kedvezményezettnek minősül. A kedvezményezett térségek számának, és ezzel párhuzamosan az ilyen térségekben élők népesség csökkenését mutatja a megye számára leosztott TERKI keret is, mely 2000-ről 2002-re közel 40%-kal zsugorodott. A TFC keretösszeg esetében megfigyelhető negatív tendencia oka ezzel szemben inkább abban keresendő, hogy míg 2000-ig a megyék rendelkeztek a TFC források 50%-ával, addig 2001-től a regionális TFC megjelenésével ez 30%-ra csökkent. A CÉDE esetében már jobb az arány az átlagosnál, eléri a 3,8%-ot, hiszen a felosztást meghatározó mutatók kevésbé függnek a fejlettségtől, azonban még így is valamivel elmarad a lakosság arányától.

3.4. A decentralizált források felhasználása Győr-Moson-Sopron megyében Jelen fejezetben a megyében felhasználásra került decentralizált támogatások kistréségek közötti megoszlását szeretnénk bemutatni az egyes források és a támogatások által érintett népesség szerint részletezve. Vizsgálatunkban a jelenlegi KSH felosztást követjük, így az 1996. évi Győri kistérségben felhasznált támogatásokat, azok megvalósulási helyszínét jelentő települések alapján felosztottuk a jelenlegi Győri, illetve a Tét-pannonhalmi térség között. A vizsgálat során különös figyelmet szentelünk a támogatással érintett népesség nagyságára. A viszonyítási alapot, az egyes kistérségek lakónépességére vonatkozó adatokat a Az egyes kistérségekben élő népesség alapján megfigyelhető, hogy a népesség megyén belüli eloszlása nem mondható egyenletesnek, 170-175 ezer fő körüli értékével annak 40%-a a megyeszékhelyt is magába foglaló Győri kistérségben koncentrálódik (1996-ban, amikor még nem volt külön Tét-pannonhalmi KSH kistérség ez az érték megközelítette a 48%-ot is). A Győri mellett jelentős még a Soproni és a Mosonmagyaróvári kistréség népesség súlya, míg a területfejlesztési szempontokból – így a decentralizált területfejlesztési források elosztásakor figyelembe vett – kedvezményezett kistérségek lakossága jóval elmarad ezektől, egyenként 25-35 ezer főre tehető. 1996-ban a kedvezményezett térségben élők száma nem érte el a 26 ezret, 1998-2000 közötti három évben is mindössze 66 ezer fő körül alakult (ez a megye népességének mindössze 15%-a), míg 2001-től valamivel több, mint 30 ezer főt érint. 11. táblázat tartalmazza.

© MTA RKK NYUTI


47

Az egyes kistérségekben élő népesség alapján megfigyelhető, hogy a népesség megyén belüli eloszlása nem mondható egyenletesnek, 170-175 ezer fő körüli értékével annak 40%-a a megyeszékhelyt is magába foglaló Győri kistérségben koncentrálódik (1996-ban, amikor még nem volt külön Tét-pannonhalmi KSH kistérség ez az érték megközelítette a 48%-ot is). A Győri mellett jelentős még a Soproni és a Mosonmagyaróvári kistréség népesség súlya, míg a területfejlesztési szempontokból – így a decentralizált területfejlesztési források elosztásakor figyelembe vett – kedvezményezett kistérségek lakossága jóval elmarad ezektől, egyenként 25-35 ezer főre tehető. 1996-ban a kedvezményezett térségben élők száma nem érte el a 26 ezret, 19982000 közötti három évben is mindössze 66 ezer fő körül alakult (ez a megye népességének mindössze 15%-a), míg 2001-től valamivel több, mint 30 ezer főt érint. 11. táblázat Győr-Moson-Sopron megye népessége kistérségenként, fő Kistérség Csornai

1996

1997

1998

1999

2000

2001

33.623

36.484

36.183

35.929

35.675

36.480

173.549

170.510

170.811

171.066

171.321

175.139

Kapuvári

25.903

25.731

25.521

25.323

25.125

25.655

Mosonmagyaróvári

71.791

71.810

71.548

71.355

71.162

72.585

Soproni

90.631

90.498

90.379

90.238

90.097

93.851

Tét-pannonhalmi

29.973

29.803

29.763

29.773

30.610

31.246

425.470

424.836

424.205

423.684

423.990

434.956

Győri

Összesen

* 1996-ban a Tét-pannonhalmi kistérség települései még a Győri kistérséghez tartoztak. 1997-től két település (Kóny és Markotabögöde) a Győri kistérségtől a Csornai kistérséghez csatlakozott. 2000-től a Tét-pannonhalmi kistérség tartalmazza a Veszprém megyéről levált és Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott két települést is (Bakonypéterd és Lázi), melyeket 2002-től újabb hat település követett, melyek ugyancsak a Tét-pannonhalmi kistérség tagjai (Bakonygyírmót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). A 2001-re vonatkozó adatok a népszámlálás előzetesen kibocsátott forrásán alapulnak, amelyek jelentős eltérést mutatnak az évente továbbvezetettekhez képest. Szerkesztette: KSH alapján Grosz A.

A megyében a rendelkezésre álló kerethez képest az elmúlt néhány évben általában kisebb-nagyobb eltérés tapasztalható a megítélt támogatások szerződés szerinti öszszegét illetően, ami annak köszönhető, hogy a megyei területfejlesztési tanácsnak a több évig tartó beruházások esetében lehetősége van a következő évre szóló támogatások – 25-40%-ának – lekötésére is. Így egy-egy évben a támogatás meghaladhatja az egyébként a megyei területfejlesztési tanács rendelkezésére álló keretösszeget. Az elmúlt hat év során a megyében a három alapból összesen 3, 163 milliárd Ft támogatás került kifizetésre, ami körülbelül 5%-kal haladja meg az ezen időszakra vonatkozó keret nagyságát. Ez az összeg a lakónépességre vetítve azt jelenti, hogy átlagosan évi 1238 Ft jutott egy főre. A támogatások kistérségek közötti arányát tekintve jól látszik, hogy közel fele két kedvezményezett kistréségben hasznosult (850 millió Ft

© MTA RKK NYUTI

48


jutott a Csornaira és 685 a Tét-pannonhalmira), míg az 1996-ban e körbe tartozó Kapuvári kistérségben az összes forrás valamivel több 8%-a került felhasználásra. Három kistérségben a támogatás összege 260-330 millió Ft között volt, míg a TFC-ből körülbelül 56 millió Ft-ot (1,8%) tett ki azon projektek támogatása, amelyek az egész megyét érintették, így közvetlenül nem oszthatók fel a kistérségek között (12. táblázat). Annak ellenére, hogy abszolút összegét tekintve viszonylag jelentős mértékű támogatásban részesült a legfejlettebbnek tekinthető Győri kistérség (a hat év alatt összesen közel 700 millió Ft), az egy főre jutó támogatás összege 1996 és 2001 közötti időszakban mindössze 676,5 Ft volt, hasonlóan a megye két további fejlettebbnek mondható térségéhez (a Soproniban ez az összeg átlagosan 606,6 Ft, míg a Mosonmagyaróváriban 658,1 Ft). E három térségben – egy esetet kivéve – valamennyi évben 1000 Ft alatt volt ez az érték. Ehhez képest a kedvezményezett térségekben jóval magasabb volt az egy főre jutó támogatás összege. A Csornaiban átlagosan évi 3941 Ft, a Tét-pannonhalmiban 3774 Ft (mindkét kistérségben 1998-at, tehát kedvezményezetté válásukat követően emelkedett meg jelentősen, lásd (13. táblázat), de a Kapuváriban is valamivel több, mint 1700 Ft támogatás jutott egy lakosra évente. 12. táblázat A decentralizált fejlesztési támogatások felhasználása kistérségenként, 1996-2001, ezer Ft (folyóáron) Kistérség Csornai

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összesen

38.196

31.377

145.217

270.859

217.398

146.265

849.313

103.566

84.165

139.293

159.153

151.206

59.560

696.944

Kapuvári

37.770

33.144

41.100

49.346

50.264

49.800

261.424

Mosonmagyaróvári

20.820

36.823

61.600

77.983

46.766

38.834

282.826

Soproni

25.030

0

130.392

53.965

59.686

61.947

331.020

Tét-pannonhalmi

42.578

76.842

135.785

127.572

177.795

124.571

685.143

6.260

6.249

6.200

8.271

12.136

17.211

56.327

274.220

268.599

659.587

747.150

715.252

498.188

3.162.997

Győri

Egész megyére Összesen

Szerkesztette: Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács alapján Grosz A.

13. táblázat Az egy főre jutó támogatás kistérségenként, 1996-2001, Ft/fő (folyóáron) Kistérség Csornai Győri

1996 1.136,0

1997

1998

860,0

4.013,4

1999 7538,7

2000 6.093,9

2001 4.009,5

596,8

493,6

815,5

930,4

882,6

340,1

1.458,1

1.288,1

1.610,4

1.948,7

2.000,6

1.941,1

Mosonmagyaróvári

290,0

512,8

861,0

1.092,9

657,2

535,0

Soproni

276,2

0,0

1.442,7

598,0

662,5

660,1

1.420,5

2.578,3

4.562,2

4.284,8

5808,4

3.986,8

644,5

632,2

1.554,9

1.763,5

1.687,0

1.145,4

Kapuvári

Tét-pannonhalmi Összesen

Szerkesztette: KSH és Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács alapján Grosz A.

© MTA RKK NYUTI

Átlag

3941,9 676,5 1707,8 658,1 606,6 3773,5 1237,9


49

3.5. A TFC felhasználása kistérségenként A területfejlesztési célelőirányzatból az elmúlt hat évben közel 1 milliárd Ft (egészen pontosan 966 millió Ft) került felhasználásra a megyében, ami átlagosan évi 378 Ft/főt jelent. A TFC az egyetlen alap a három közül, amelyre az önkormányzatok mellett egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek is eredményesen pályázhatnak. Megfigyelhető, hogy a célelőirányzatból az elmúlt hat évben a megye legfejlettebb térségei részesültek a legmagasabb támogatásban. A Győri kistérségben megvalósuló projektek 35%-kal összesen 340 millió Ft, míg a Soproni kistérségben 20%-kal 193 millió Ft támogatást kaptak. Őket követték csak – jóval kisebb, mintegy 100-120 millió Ft-os értékekkel – a jelenlegi, illetve a volt kedvezményezett térségek (Tét-pannonhalmi, Csornai, Kapuvári), míg a Mosonmagyaróvári térségbe kevesebb, mint 60 millió Ft támogatás jutott (14. táblázat). A viszonylag fejlettebb térségek preferálásának oka, hogy a TERKI kifejezetten a kedvezményezett térségekre koncentrál, így azokból e térségek csak speciális esetekben számíthatnak segítségre. Ennek ellenére, ha az egy főre jutó támogatás összegét tekintve 14. táblázat A TFC felhasználása kistérségenként, 1996-2001, ezer Ft (folyóáron) Kistérség Csornai

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összesen

4.520

6.392

16.178

24.906

17.818

33.600

103.414

Győri

88.150

55.063

21.375

78.553

79.441

16.905

339.488

Kapuvári

30.570

33.144

7.000

5.566

4.875

16.200

97.355

Mosonmagyaróvári

11.270

2.800

9.000

13.173

18.712

3.100

58.055

Soproni

19.030

–

114.782

12.907

33.759

12.300

192.778

Tét-pannonhalmi

22.120

35.638

6.088

6.788

23.350

24.193

118.177

6.260

6.249

6.200

8.271

12.136

17.211

56.327

181.920

139.286

180.623

150.164

190.091

123.509

965.594

Egész megyére Összesen

Forrás: Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács alapján számította Grosz A.

Mindazonáltal, ha az egy főre jutó támogatások összegét is megvizsgáljuk kiderül, hogy a fajlagosan a TFC-ből is a hátrányosabb helyzetben lévő kistérségek kaptak magasabb támogatást. Ugyanis az egy főre jutó évi átlagos támogatás az elmúlt hat évben a Kapuvári és a Tét-pannonhalmi kistréség esetében meghaladta a 630 Ft-ot is (megyei átlag 378 Ft/fő volt), de a Csornai kistérség településein élőkre is közel 480 Ft jutott. Ezzel szemben a Győri és a Soproni kistérségben ugyanezen összeg alig több mint a fele az előbbi értékeknek (329 Ft és 354 Ft), míg a Mosonmagyaróváriban nem érte el még a 150 Ft-ot sem. A Kapuvári és a Csornai kistérség esetében ugyan-

© MTA RKK NYUTI

50


csak megfigyelhető, hogy azokban az években volt jellemzően magasabb az egy főre jutó támogatás, amikor kedvezményezett térségként definiálták őket (15. táblázat). 15. táblázat Az egy főre jutó TFC támogatás kistérségenként, 1996-2001, Ft/fő (folyóáron) Kistérség

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Átlag

Csornai

134,4

175,2

447,1

693,2

499,4

921,1

Győri

507,9

322,9

125,1

459,2

463,7

96,5

1180,2

1288,1

274,3

219,8

194,0

631,5

Mosonmagyaróvári

157,0

39,0

125,8

184,6

262,9

42,7

Soproni

210,0

0,0

1270,0

143,0

374,7

131,1

Tét-pannonhalmi

738,0

1195,8

204,5

228,0

762,8

774,3

Összesen

427,6

327,9

425,8

354,4

448,3

284,0

Kapuvári

478,4 329,2 631,3 135,3 354,8 650,6 378,0


3.6. A TERKI felhasználása kistérségenként A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás jelentette az elmúlt években a legnagyobb keretet a megyében. A hat év során közel 1,3 milliárd Ft támogatás jutott a kedvezményezett térségekbe a termelőinfrastruktúra területén tapasztalható hiányosságok kezelésére, ami a megye egész lakosságát tekintve átlagosan évi 500 Ft/főt jelent. A TERKI támogatások közel 80%-a két kedvezményezett térségben került felhasználásra. Leginkább a Csornai kistérségből érkező pályázatok voltak eredményesek, összesen több mint 585 millió Ft támogatás elnyerésével, de a Tétpannonhalmi kistérség önkormányzatai is több mint 400 millió Ft-tal tudták beruházásaikat finanszírozási alapjait megteremteni. A megye legfejlettebb térsége a Győri is 140 millió Ft támogatáshoz jutott, vagy olyan pályázatokon való sikeres szerepléssel, amelyeken kedvezményezett térségbeli gesztorhoz csatlakoztak Győri települések is (pl. nagyobb volumenű szennyvíztisztító beruházások), vagy olyan projektek megvalósításával, amely közvetlenül hatással van a kedvezményezett térségek fejlődéséhez is. A másik három kistérség ennél jóval kisebb volt a támogatás (16. táblázat). 16. táblázat A TERKI felhasználása kistérségenként, 1996-2001, ezer Ft (folyóáron) Kistérség

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összesen

Csornai

33.676

24.985

88.939

206.621

161.629

69.700

585.550

Győri

15.416

29.101

75.568

–

20.071

–

140.157

Kapuvári

7.200

–

16.000

5.400

5.000

6.000

39.600

Mosonmagyaróvári

9.550

34.023

11.000

9.110

–

1.000

64.683

Soproni

6.000

–

–

–

–

25.044

31.044

Tét-pannonhalmi

20.458

41.204

99.347

89.726

116.972

48.338

416.044

Összesen

92.300

129.313

290.854

310.857

303.672

150.082

1.277.078


© MTA RKK NYUTI


51

Még jobban kirajzolódik a TERKI támogatások felhasználásában megmutatkozó területi különbség a hátrányos helyzetű térségek javára az egy főre jutó támogatási öszszegek esetében. Míg a Csornai és a Tét-pannonhalmi kistérségben az átlagos évi TERKI támogatás összege 5,4, illetve 4,6 szorosa volt a megyére jellemző átlagnak, és jelentősen meghaladta a 2000 Ft/főt, addig a három fejlettebbnek mondható kistérségben nem érte el a megyei átlag 30%-át sem. A legalacsonyabb összeg a Soproni kistérségben került felhasználásra, itt egy főre mindössze 56 Ft jutott. Az 1996-ban még kedvezményezett Kapuvári kistérségben 260 Ft körüli volt az egy főre eső támogatás összege (17. táblázat). Érdekes megjegyezni, hogy a Csornai és a Tétpannonhalmi kistérségben már azok területfejlesztés szempontjából kedvezményezettként történt lehatárolását megelőző években is kiemelkedően részesültek a TERKI támogatásokból. Részesedésük azonban 1998-at követően tovább nőtt. 17. táblázat Az egy főre jutó TERKI támogatás kistérségenként, 1996-2001, Ft/fő (folyóáron) Kistérség Csornai Győri

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Átlag

1.001,6

684,8

2.458,0

5.750,8

4.530,6

1.910,6

88,8

170,7

442,4

0,0

117,2

0,0

Kapuvári

278,0

0,0

626,9

213,2

199,0

233,9

Mosonmagyaróvári

133,0

473,8

153,7

127,7

0,0

13,8

Soproni

66,2

0,0

0,0

0,0

0,0

266,8

Tét-pannonhalmi

682,5

1.382,5

3.337,9

3.013,7

3.821,4

1.547,0

Összesen

216,9

304,4

685,6

733,7

716,2

345,1

2722,7 136,5 258,5 150,3 55,5 2297,5 500,3


3.7. A CÉDE felhasználása kistérségenként A céljellegű decentralizált alapot csak 1998-ban vezették be, és utalták a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe, azonban összegét tekintve – a kedvezményezett térségben élők alacsony száma miatt – 2000-től már a legjelentősebb megyei decentralizált forrásnak tekinthető. A négy év alatt már több mint 900 millió Ft volt az alapból nyújtott támogatások összege, ami évente átlagosan 540 Ft/főt jelent a megye egészére nézve. A kistérségek közötti megoszlásban első ránézésre nem tapasztalhatók olyan mértékű különbségek, mint az előző két alap esetében, aminek oka annak célkitűzésében rejlik. Az összes CÉDE támogatás legnagyobb része, 23,6%-a a Győri kistérségben került felhasználásra (217 millió Ft), azonban a többi kistérségben sem volt sokkal kevesebb ez az összeg (összesen mintegy 100-150 millió Ft), mint ahogy azt a 18. táblázat is mutatja.

© MTA RKK NYUTI

52


18. táblázat A CÉDE felhasználása kistérségenként, 1996-2001, ezer Ft (folyóáron) Kistérség

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összesen

Csornai

–

–

40.100

39.332

37.952

42.965

160.349

Győri

–

–

42.350

80.600

51.694

42.655

217.299

Kapuvári

–

–

18.100

38.380

40.389

27.600

124.469

Mosonmagyaróvári

–

–

41.600

55.700

28.054

34.734

160.088

Soproni

–

–

15.610

41.058

25.927

24.603

107.198

Tét-pannonhalmi

–

–

30.350

31.059

37.473

52.040

150.922

Összesen

–

–

188.110

286.129

221.489

224.597

920.325


Az egy főre eső támogatásokban azonban már éles különbségek mutatkoznak a hátrányosabb helyzetben lévő, illetve a fejlettebbnek mondható kistérségek között, természetesen előbbiek javára. Míg a Csorna, Tét-pannonhalmi és Kapuvári kistérségben az egy főre eső évi átlagos támogatás a megyei értéknek legalább a duplája (1100-1200 Ft körüli összeg) volt, addig a Győri és a Soproni kistérség településein az 300 Ft körül alakult és a Mosonmagyaróváriban épp csak meghaladta a megyei átlagot (19. táblázat). 19. táblázat Az egy főre jutó CÉDE támogatás kistérségenként, 1996-2001, Ft/fő (folyóáron) Kistérség

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Átlag

Csornai

0,0

0,0

1.108,3

1.094,7

1.063,8

1.177,8

1.111,1

Győri

0,0

0,0

247,9

471,2

301,7

243,5

316,1

Kapuvári

0,0

0,0

709,2

1.515,6

1.607,5

1.075,8

1.227,0

Mosonmagyaróvári

0,0

0,0

581,4

780,6

394,2

478,5

558,7

Soproni

0,0

0,0

172,7

455,0

287,8

262,1

294,4

Tét-pannonhalmi

0,0

0,0

1.019,7

1.043,2

1.224,2

1.665,5

1.238,2

Összesen

0,0

0,0

443,4

675,3

522,4

516,4

539,4


3.8. A megyei területfejlesztési támogatások felhasználásának tapasztalatai Győr-Moson-Sopron megye egyike a legfejlettebb megyéknek hazánkban, ugyanakkor a megyén belül éles fejlettségben megmutatkozó különbségek tapasztalhatóak. Jelenleg a decentralizált területfejlesztési források megyék közötti elosztásában viszonylag jelentős szerepet kap a kedvezményezett térségben élő népesség száma, ami Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt időszakban mindössze a lakosság 10-15%-át jelentette. Ennek következtében a megyei területfejlesztési tanács a többi megyéhez, valamint a népességszámának az ország lakosságszámában elfoglalt részesedéséhez viszonyítva igen csekély decentralizált keret felett rendelkezett, ami 2000-től évi 550 millió Ft-ot jelent.

© MTA RKK NYUTI


53

A kedvezményezett térségekből, illetve a kedvezményezett térségek fejlődéséhez hozzájárulni képes projektek – többek között az alapok felhasználást szabályozó jogszabályok megfelelően – jelentős előnyt élveznek a területfejlesztési támogatásokra benyújtott pályázatok értékelésekor. Ennek eredményeként a kedvezményezett térségekben koncentrálódott az 1996-2001 közötti mintegy 3, 2 milliárd Ft támogatás felhasználása, melyből 850 millió Ft-tal részesedett a Csornai és 685 millió Ft-tal a Tétpannonhalmi kistérség. A koncentráció mértékét még jobban jelzi az egy főre jutó támogatások átlagos évi értéke, mely az előbbi kistérségben megközelítette a 4000 Ft-ot, míg utóbbiban is 3773,5 Ft esett egy főre. Az 1996-ban még kedvezményezettnek számító Kapuváron a fejlettebbnek számító három térséghez képest ugyancsak magasabb volt az elmúlt hat évben az egy főre jutó átlagos támogatás mértéke (1707,8 Ft). Különösen a TERKI elosztásában mutatkozik meg a kistérségek közötti különbség, azonban hasonló tendencia figyelhető meg – csak valamivel kisebb eltérésekkel – a másik két alap esetében is (20. táblázat, 10. ábra, 11. ábra). 20. táblázat A megyei decentralizált források felhasználása és az egy főre jutó támogatások összege kistérségenként, 1996-2001, ezer Ft, Ft/fő/év Kistérség

TFC ezer Ft Ft/fő/év

TERKI ezer Ft Ft/fő/év

CÉDE ezer Ft Ft/fő/év

Összesen ezer Ft Ft/fő/év

Csornai

103.414

478,4

585.550

2722,7

160.349

1.111,1

Győri

339.488

329,2

140.157

136,5

217.299

316,1

Kapuvári

97.355

631,3

39.600

258,5

124.469

1.227,0

Mosonmagyaróvári

58.055

135,3

64.683

150,3

160.088

558,7

282.826

658,1

Soproni

192.778

354,8

31.044

55,5

107.198

294,4

331.020

606,6

Tét-pannonhalmi

118.177

650,6

416.044

2297,5

150.922

1.238,2

685 143 3.773,5

Összesen

965.594

378,0 1.277.078

500,3

920.325

539,4

3.162.997 1.237,9

849.313 3.941,9 696.944

261.424 1.707,8


© MTA RKK NYUTI

676,5

54


10. ábra Az 1996-2001 közötti decentralizált támogatások megoszlása kistérségenként, millió Ft 700 TFC

millió Ft

600

TERKI

CÉDE

500 400 300 200 100

lm a

n

M

ha Té

os

t-P

on m

an n

on

So

ag y

K

ap

ar óv

pr o

ár

uv ár

r G yő

Cs or

na

0

Szerkesztette: Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács alapján Grosz A.

e eg y

a -S Y -M G

-P

an no

nh

m

al m

pr on

M os o

nm

ag

So

ya ró v

uv ár

ár

TERKI Összesen

K ap

G yő

r

TFC CÉDE

Té t

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Cs or na

Ft/fő/év

11. ábra Az egy főre jutó évi átlagos decentralizált támogatások összege kistérségenként


© MTA RKK NYUTI


55

4. Hatáselemzések a statisztikai mutatók alapján Jelenleg folyik a statisztikai kistérségek lehatárolásának országos felülvizsgálata. Intézetünk azt a feladatot kapta, hogy tegyen javaslatot Győr-Moson-Sopron megye településeinek olyan kistérségi lehatárolására, amely a megyét a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozza. Ennek érdekében hármas célú hatáselemzést végeztünk el. Az első cél az, hogy olyan a területfejlesztési decentralizált források elosztását megalapozó statisztikai kistérségi lehatárolásra tegyünk javaslatot, amely alapján GyőrMoson-Sopron megye és ezen keresztül a Nyugat-dunántúli Régió a legtöbb forrást tudja – lehetőségeihez képest- megszerezni. Mind a Területfejlesztési Célelőirányzat megyei decentralizált forrása (Továbbiakban: TFC), mind a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások (Továbbiakban: TERKI) országos szintű, a megyék közötti felosztásának mértékét 50 %ban a kedvezményezett térségekben élő népesség nagysága határozza meg. A TFC regionális részének 20%-át az adott régió kedvezményezett térségeiben élő népesség nagysága szerint decentralizálják. A 2001. évi a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek felülvizsgálatának során a megye Csornai statisztikai kistérsége kiesett a besorolásból 22. Ugyanakkor a Tét-pannonhalmi térség megkapta a hátrányos minősítést, de a támogatásra jogosult kistérségek listáján az utolsók között található. A vizsgálat második célja a megye kistérségeinek elmozdulását célozta meg az 1999. évi állapotokhoz képest. A kistérségi felülvizsgálatokra háromévenként kerül sor 23. A vizsgálat lehetővé teszi, hogy a kistérségek statisztikai jellemzőinek javulását – amely a decentralizált források megszerzésének esélyeit csökkentik- időben észleljük, így lehetővé válik az eseményekre való felkészülés. A harmadik cél az, hogy a megye gazdasági tengelyeinek megfelelő statisztikai térségek alakuljanak ki. Intézetünk több esetben is vizsgálta a megye mikrotérségeit. Ezeknek a vizsgálatoknak, illetve a Megyei Területfejlesztési Koncepcióban szereplő javaslatnak köszönhetően, a kistérségek 1996-os felülvizsgálata során alakította ki a KSH a megye egyetlen kedvezményezett kistérségét a Tét-pannonhalmai térséget. A megye gazdasági tengelyei közül a Sopron és Győr közötti tengelyen található kistérségek (Csornai, Kapuvári és Soproni) merőlegesek a tengelyre. Ennek a helyzetnek köszönhetően a kistérségek mindegyike három markánsan elhatárolható részre osztható. Mind azt a települések statisztikai vizsgálatánál is látható volt, a komplex

22

A csornai kistérség két évig az uniós támogatási rendszer példáját átvéve un „kizsilipelési” támogatásban részesült. Ez csökkentett támogatási keret felosztását tette lehetővé. 23 a 24/2001. (IV.20.) OGY-határozat alapján háromévenként, illetve az uniós csatlakozást követően. © MTA RKK NYUTI

56


mutató alapján történő, és a komplex mutatót meghatározó társadalmi-szociális besorolás alapján a településeknek egy fejlett, jó-legjobb halmaza fekszik a tengelyen. A tengelytől északra egy többségében közepesen fejlett, a tengelytől délre pedig egy markánsan, a közepes fejlettségű települések által egységes blokkba foglalt rosszlegrosszabb települési egység figyelhető meg, amelyet csak a nagyobb közlekedési főútvonalak bontanak meg. Intézetünk olyan javaslatot kíván tenni a területfejlesztési tanács számára, amely alkalmas a térségi lehatárolás környezetének fent felvázolt hármas igényének eleget tenni. 12. ábra: A megye mikrotérségeinek egy lehetséges lehatárolása

Forrás: Szörényiné dr. Kukorelli Irén

4.1. Módszertan A statisztikai vizsgálat a 24/2001. (IV.20.) OGY-határozatban elfogadott módszer alapján történt. Ez a módszer képezte az alapját a települések I. fejezetben történt vizsgálatának. Ennek köszönhetően támaszkodhattunk a térségi lehatárolásnál a települések esetében megállapítottakra. A vizsgálat során az ország összes településének adatait figyelembe vettük. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal TSTAR adatbázisában szereplő 2000. évi telepü-

© MTA RKK NYUTI


57

léssoros adatok voltak. Az OGY határozatban a kistérségek komplex mutatójának kiszámításának módszertanában 24 szereplő mutatók a következők: I Gazdasági mutatók 1. 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek száma; db 2. A működő gazdasági szervezetek számának változása 1996-2000; % 3. 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma; fő 4. 1 állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem; Ft II Infrastrukturális mutatók 5. Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya; % 6. 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza; m 7. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában; % 8. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma; db 9. 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma; db 10. Komplex életminőségi elérési mutató (számított adat) 11. 1000 lakosra jutó távbeszélők száma; db III Társadalmi-szociális helyzet 12. 1990-2000 között épített 3-x szobás lakások aránya; % 13. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma; db 14. Vándorlási különbözet évi átlaga 1990-2000 között; fő 15. 60 évnél idősebb népesség aránya; % 16. A települések átlagos lélekszáma; fő 17. Halálozási ráta; ezrelék IV Foglalkoztatottsági helyzet 18. Munkanélküliek aránya; % 19. Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli); % Az adatok közül a lefuttatás bizonyos eseteiben nem tudtuk figyelembe venni a II/10.-es „Komplex életminőségi elérési mutatót”. Ugyanis a térségek lehatárolása, és a térségek központja változik. Mivel nem állt rendelkezésünkre sem a pontos módszertan, sem a mutatóhoz kötődő adatbázis, nem tudtuk előállítani a különböző térségek adatait. A KSH szakértőjének javaslatára a mutatót nem vettük figyelembe. A jelenlegi KSH határoknál történő mutatók lehatárolásánál tettünk egy ellenőrző vizsgálatot, amely megmutatta, hogy maximálisan 0,09 pont értékű lehet az eltérés az adatok esetében, a csatlakozó Bakonyaljai települések pedig jelentősen nem változtatják az adatokat hiszen alacsony népességszámuk miatt a súlyozás miatt nem változtatják a Tét-pannonhalmi térség átlagát. A számítás menete a következő volt. Elsőként a fent felsorolt adatokat számítottuk ki településszinten. Ezek után a települések kistérségenkénti csoportosítása következett. Ez hét változat kiszámítását jelentette, amelyeket a későbbiekben részletezünk. A csoportosítás után az adatbázisba felvittük a kizárólagosan kistérségi bontásban létező I/3. és II/10-es adatokat. A mutató főcsoportok alapján kiszámítottuk az egyes csoportonkénti átlagokat, majd a négy csoport átlaga adta a komplex mutatót. A 24

Faluvégi A.: A területfejlesztés kedvezményezett… 2001. 6..o. © MTA RKK NYUTI

58


komplex mutató alapján növekvő sorrendben rendeztük a kistérségeket, majd a térségek göngyölített lakónépesség-számának segítségével megállapítottuk az országos népesség 1/3-os határát.

4.2. 1. változat: A jelenlegi térségi besorolás A jelenlegi KSH lehatárolást a csatlakozó Bakonyaljai hat település Tét-pannonhalmi térséghez való besorolásával vettük figyelembe. Ebben az esetben az országos kistérségek száma nem változik, számuk 150 marad. Az adatbázis lefuttatásánál a rangsoroláson túl figyelembe vettük az előző, a 24/2001. (IV.20.) OGY-határozat szerinti kistérségi komplex mutatót, illetve meghatároztuk a térségek eltérését az elérhetőségi-életminőségi mutató nélküli értéktől. A kistérségek sorrendjét az 1. melléklet tartalmazza. A jelenlegi állapotban a megyei települések KSH lehatárolás szerinti csoportosítása a következő: Csornai KSH körzet: Acsalag; Bágyogszovát; Barbacs; Bezi; Bodonhely; Bogyoszló; Bősárkány; Cakóháza; CSORNA; Dör; Egyed; Farád; Fehértó; Győrsövényház; Jobaháza; Kisbabot; Kóny; Maglóca; Magyarkeresztúr; Markotabödöge; Páli; Pásztori; Potyond; Rábacsanak; Rábapordány; Rábasebes; Rábaszentandrás; Rábatamási; Rábcakapi; Sobor; Sopronnémeti; Szany; Szil; Szilsárkány; Tárnokréti; Vág; Zsebeháza Győri KSH körzet: Abda; Bőny; Börcs; Dunaszeg; Dunaszentpál; Enese; Gönyű; GYŐR; Győrladamér; Győrújbarát; Győrújfalu; Győrzámoly; Ikrény; Kisbajcs; Koronco; Kunsziget; Mérges; Nagybajcs; Nagyszentjános; Nyúl; Öttevény; Pér; Rábacsécsény; Rábapatona; Rábaszentmihály; Rétalap; Töltéstava; Vámosszabadi; Vének Kapuvári KSH körzet: Agyagosszergény; Babót; Beled; Cirák; Dénesfa; Edve; Gyóró; Himod; Hövej; KAPUVÁR; Kisfalud; Mihályi; Osli; Rábakecöl; Szárföld; Vadosfa; Vásárosfalu; Veszkény; Vitnyéd Mosonmagyaróvári KSH körzet: Ásványráró; Bezenye; Darnózseli; Dunakiliti; Dunaremete; Dunasziget; Feketeerdő; Halászi; Hédervár; Hegyeshalom; Jánossomorja; Kimle; Kisbodak; Lébény; Levél; Lipót; Máriakálnok; Mecsér; MOSONMAGYARÓVÁR; Mosonszentmiklós; Mosonszolnok; Püski; Rajka; Újrónafő; Várbalog Soproni KSH körzet: Ágfalva; Csáfordjánosfa; Csapod; Csér; Ebergőc; Egyházasfalu; Fertőboz; FERTŐD; Fertőendréd; Fertőhomok; Fertőrákos; Fertőszentmiklós; Fertőszéplak; Gyalóka; Harka; Hegykő; Hidegség; Iván; Kópháza; Lövő; Nagycenk; Nagylózs; Nemeskér; Pereszteg; Petőháza; Pinnye; Pusztacsalád; Répceszemere; Répcevis; Röjtökmuzsaj; Sarród; SOPRON; Sopronhorpács; Sopronkövesd; Szakony; Újkér; Und; Völcsej; Zsira;

© MTA RKK NYUTI


59

Tét-pannonhalmi KSH körzet: Árpás; Bakonygyirót; Bakonypéterd; Bakonyszentlászló; Csíkvánd; Écs; Felpéc; Fenyőfő; Gyarmat; Gyömöre; Győrasszonyfa; Győrság; Győrszemere; Kajárpéc; Lázi; Mezőörs; Mórichida; Nyalka; PANNONHALMA; Pázmándfalu; Rábaszentmiklós; Ravazd; Románd; Sikátor; Sokorópátka; Szerecseny; Táp; Tápszentmiklós; Tarjánpuszta; Tényő; TÉT; Veszprémvarsány 13. ábra: Győr-Moson-Sopron megye KSH beosztása a bakonyaljai települések csatlakozása után.

Szerkesztette: Edelényi Béla.

A komplex mutató alapján egyetlen kistérség sem minősül területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek. A legrosszabb helyzetben lévő Tét-pannonhalmi térség a 89. helyen található (K+E2000 25: 89; K1999 26:91). Ez a helyezés megfelel annak az esetnek is, amennyiben az elérhetőségi- életminőségi mutatót figyelembe vesszük. Az 1999-es mutató két helyezéssel volt rosszabb a jelenlegi helyezéshez képest. A továbbiakban a helyezéseket zárójelben tüntetjük fel a térségek mögött. A kistérség a komplex mutatóján az 1999-es állapothoz képest 0,15 pontot javított. Az, hogy mindezek ellenére a kistérség helyezése kettőt romlott annak tudható be, hogy a Miskolci kistérség huszonöt hellyel esett vissza és jelentős számú lakosságával sok térséget

25

A kistérség helyezése a komplex mutató elérhetőségi-életminőségi index-el együtt számított értéke alapján 2000-ben 26 A kistérség helyezése 1999-ben. © MTA RKK NYUTI

60


kiszorít az országos lakosság egyharmados határvonala mögül, köztük a Tétpannonhalmi kistérséget. A Kapuvári kistérség a 99. helyen található (K+E2000: 99; K1999:110). A komplex mutató az elérhetőségi mutató használata esetén egy helyezéssel lenne jobb. Az 1999-es helyezéshez képest 12 hellyel esett vissza a kistérség. A komplex mutató tekintetében a térség 0,10 ponttal javult. A Csornai kistérség a 100. helyen található (K+E2000: 100; K1999:96). Négy helyezést javított a térség egy év adatai alapján. A komplex mutatót tekintve 0,29 pontos javulás figyelhető meg. A befejeződő csatornázási beruházásnak köszönhetően valószínűsíthető a jövőben a mutató további, jelentős javulása. A Mosonmagyaróvári térség az országos lista 142. helyén található (K+E2000: 141; K1999:130). Jelentős változás figyelhető meg a térség esetében. A helyezés tekintetében 11 helyet ugrott előre az elérhetőséget is figyelembe véve, a komplex mutatót tekintve pedig 0, 89 pontot. Ezzel az értékkel a térség bekerült a társadalmigazdasági mutatók tekintetében az ország első tíz kistérségébe. A Soproni kistérség a lista 146. helyén található (K+E2000: 145; K1999:134). A mosonmagyaróvári térséghez hasonlóan 11 helyezéssel került előre a térség, komplex mutatóján szintén jelentőset, 0,76 pontos javulást elérve egy év alatt. A Győri kistérség az ország legjobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő kistérsége. A 150. helyen lévő kistérség (K+E2000: 150; K1999:146) négy helyet és 0,75 pontot javított egy év távlatában. A helyezéseken történő javulás annak is köszönhető, hogy egyes kistérségek helyzete rosszabbodott. Ilyen például a már említett Miskolci kistérség, de hasonló a helyzet Budapest esetében. Az egyharmados vonal meghúzása esetén jelentős változások mehetnek végbe abban az esetben, ha egy nagyobb népességszámú kistérség bekerül a hátrányos helyzetű kategóriába. Ezért országos szinten nagy figyelmet kell fordítani a megyei jogú városok fejlesztésére. Országos tekintetben a komplex mutató átlaga 0,09 pontot javult egy év tekintetében. Ebben a javulásban jelentősen részben a megyei kistérségek is részt vállaltak, hiszen mindegyik kistérség az átlag felett javított helyzetén. Legdinamikusabban a Mosonmagyaróvári térség javított helyzetén (0,89 pont), legkevésbé a Kapuvári (0,10 pont.) Sajnálatos módon ez a jellemző is hozzájárulhat ahhoz, hogy a megye és a régió jelentős decentralizált támogatásoktól essen el. Az, hogy a térségek milyen helyezést, és ezáltal milyen minősítést érnek el a kistérségek fejlődésén túl még a minősítési rendszerének változása is befolyásolhatja.

© MTA RKK NYUTI


61

Információink szerint jelentős változások várhatóak a minősítési rendszerben. Változnak a mutatók, valószínűleg a 2001-es népszámlálás társadalmi jellegű adataira erősen építve. Ebben az esetben például a mezőgazdaságban foglalkoztatott népességet tekintve a megyei értékek alacsonyak, tehát javítanak a komplex mutatón. El kell érni a munkanélküliségi mutatók külön mutatócsoportból történő elmozdítását. Ez a mutatócsoport egy megalapozatlan, minden szakmaiságot nélkülöző, saját területi érdeket sértő országgyűlési képviselői módosító javaslatnak az eredményeképpen jött létre, első változatban két megyei kistérséget kiszorítva a kedvezményezetti minősítésből. Az ilyen lépések elkerülésére mindenképpen szükséges döntéshozói szinten, regionális, területi alapon összefogni annak érdekében, hogy a régió elmaradott térségeinek és lakosságának érdekei ne sérüljenek. Ennek érdekében az információszerzésen és a lobbytevékenységen túl egységes országgyűlési és egyéb szakmapolitikai területen történő egyeztetett és összehangolt fellépésre lesz szükség. Változni fog a térségi lehatárolás. Jelenleg még kiszámíthatatlan az, hogy a területi változások milyen hatással lehetnek, hiszen a népességszám jelentősen befolyásolja a minősítést. Amennyiben a jelenlegi térségi besorolás marad érvényben a megye egyetlen KSH térsége sem kerül, az adatbázis elemzése szerint a kedvezményezetti körben. Azonban a várható változtatások –mutatók, illetve a térségek határainak változtatása- véleményünk szerint nem fogják pozitív irányban megváltoztatni a helyzetet. Az, hogy ez ne történjen így szükséges a régió döntéshozóinak egyeztetése.

4.3. 2. változat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által javasolt felosztás27 A továbbiakban el kell tekintenünk az elérhetőségi-életminőségi mutató használatától. A mutató használata nem befolyásolja jelentősen a térségek helyezését, maximum egy helyezést változtat, hiszen az érték használata nem éri el a komplex mutató nulla egész egy tizedes változását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács felkérte intézetünket a Tanács által elfogadott lehatárolás vizsgálatára. A Tanács változatában nyolc kistérség szerepel, az alábbi települési csoportosítással: Csornai Statisztikai Körzet: Acsalag; Bágyogszovát; Barbacs; Bezi; Bodonhely; Bősárkány; Cakóháza; CSORNA; Dőr; Farád; Fehértó; Győrsövényház; Harka; Jobaháza; Kisbabot; Kóny; Maglóca; Markotabödöge; Mérges; Pásztori; Rábacsécsény; Rábapordány; Rábaszentmihály; Rábatamási; Rábcakapi; Szilsárkány; Tárnokréti

27

29/2001. (XI. 27.) MTT számú határozat © MTA RKK NYUTI

62


Győri Statisztikai Körzet: Abda; Bőny; Börcs; Dunaszeg; Dunaszentpál; Enese; Gönyű; GYŐR; Győrladamér; Győrújbarát; Győrújfalu; Győrzámoly; Ikrény; Kisbajcs; Koroncó; Kunsziget; Nagybajcs; Nagyszentjános; Öttevény; Pér; Rábapatona; Rétalap; Töltéstava; Vámosszabadi; Vének; Kapuvári Statisztikai Körzet: Agyagosszergény; Babót; Himod; Hövej; KAPUVÁR; Kisfalud; Mihályi; Osli; Szárföld; Veszkény; Vitnyéd Mosonmagyaróvári Statisztikai Körzet: Ásványráró; Bezenye; Darnózseli; Dunakiliti; Dunaremete; Dunasziget; Feketeerdő; Halászi; Hédervár; Hegyeshalom; Jánossomorja; Kimle; Kisbodak; Lébény; Levél; Lipót; Máriakálnok; Mecsér; MOSONMAGYARÓVÁR; Mosonszentmiklós; Mosonszolnok; Püski; Rajka; Újrónafő; Várbalog 14. ábra A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által javasolt felosztás

Szerkesztette: Edelényi Béla

Soproni Statisztikai Körzet: Ágfalva; Ebergőc; Fertőboz; FERTŐD; Fertőendréd; Fertőhomok; Fertőrákos; Fertőszentmiklós; Fertőszéplak; Hegykő; Hidegség; Kópháza; Nagycenk; Nagylózs; Pereszteg; Petőháza; Pinnye; Röjtökmuzsaj; Sarród; SOPRON; Sopronkövesd Tét-pannonhalmi Statisztikai Körzet: Árpás; Bakonygyirót; Bakonypéterd; Bakonyszentlászló; Csíkvánd; Écs; Felpéc; Fenyőfő; Gyarmat; Gyömöre; Győrasszonyfa; Győrság; Győrszemere; Kajárpéc; Lázi; Mezőörs; Mórichida; Nyalka; Nyúl; © MTA RKK NYUTI


63

PANNONHALMA; Pázmándfalu; Rábaszentmiklós; Ravazd; Románd; Sikátor; Sokorópátka; Szerecsény; Táp; Tápszentmiklós; Tarjánpuszta; Tényő; TÉT; Veszprémvarsány Beled-Szanyi Statisztikai Körzet: Beled; Bogyoszló; Cirák; Dénesfa; Edve; Egyed; Gyóró; Magyarkeresztúr; Páli; Potyond; Rábacsanak; Rábakecöl; Rábasebes; Rábaszentandrás. Sobor; Sopronnémeti; Szany; Szil; Vadosfa; Vág; Vásárosfalu; Zsebeháza Iván-Lövői Statisztikai Körzet: Csáfordjánosfa; Csapod; Csér; Egyházasfalu; Gyalóka; Iván; Lövő; Nemeskér; Pusztacsalád; Répceszemere; Répcevis; Sopronhorpács; Szakony; Újkér; Und; Völcsej; Zsira Lényeges változás a kistérségek számának megváltozása. További jelentős lépés, hogy a megye déli sávjában megtörténik a hátrányos mikrotérségek leválasztása. A települések tekintetében a jelenlegi besoroláshoz képest a következő változások történtek: a) A Csornai statisztikai körzethez a jelenlegi győri körzetből 3 település került: Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály b) A Tét-pannonhalmi statisztikai körzethez a jelenlegi győri körzetből 1 település került: Nyúl, c) Kialakításra került a Lövő-iváni statisztikai körzet amely a soproni statisztikai kistérség 17 településéből áll: Csapod, Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Lövő, Nemeskér, Pusztacsalád, Répceszemere, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Und, Völcsej, Zsira, Újkér. d) Kialakításra került a Beled-szanyi statisztikai körzet, amely a csornai és kapuvári statisztikai kistérségekből lett leválasztva: Csornai Statisztikai Körzetből: Bogyoszló; Egyed; Magyarkeresztúr; Páli; Potyond; Rábacsanak; Rábasebes; Rábaszentandrás; Sobor;Sopronnémeti; Szany; Szil; Vág; Zsebeháza; A Kapuvári Statisztikai Körzetből: Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Rábakecöl, Vadosfa, Vásárosfalu, Itt jegyezzük meg, hogy a Tanács Intézetünkhöz eljuttatott határozatának alapján Sobor és Rábaszentandrás Község a Csornai Statisztikai Körzetben marad. Ez nem lehetséges, hiszen így a települések nem alkotnak szerves egységet a statisztikai körzettel. Számításainkat úgy hajtottuk végre, hogy a Beled-szanyi kistérséghez hozzászámítottuk Sobor és Rábaszentandrás értékeit is. A települések adatait a körzetek szerinti csoportosításban helyeztük el az országos adatbázisban (3. melléklet). Az ország lakosságának egyharmadát képező elméleti vonal felett két kistérség található. A Lövő-iváni térség a 71. kistérség. A vonaltól

© MTA RKK NYUTI

64


még 18. kistérség választja el. Komplex mutatója 2,79 pont. Számításaink alapján 9931 fő él a lehatárolt területen. Továbbá problémás, hogy nincs városi jogállású település a lehatárolt területeken. A Beled-Szanyi kistérség a lista 87. helyén található, két kistérségre helyezkedik el a vonaltól. Komplex mutatója 3,15. Lakónépessége 13678 fő. Az MTT javaslata szerinti besorolásban összesen két kistérség helyezkedne el a vonal fölött, összesen 39 település 23609 lakos volna jogosult a támogatásra. Nyúl értékeivel együtt a Tét-pannonhalmi térség a vonaltól 23 helynyire kerülne, komplex mutatója 3.71-re javulna. A térség megelőzné a Csornai és a Kapuvári térséget is. Csorna a 101., Kapuvár a 110., Tét-pannonhalma 112., Mosonmagyaróvár a 144., Sopron a 149. és Győr a legfejlettebb térségként a 152. helyen található.

4.4. 3. változat: A SAPARD térségek szerinti felosztás A változatok során megpróbáltunk az alulról szerveződő területi egységek mintájára felépülő kistérségi rendszert is lefuttatni a metodika segítségével. A területfejlesztési törvény szerinti térségi területfejlesztési társulásokból nem tudtunk egységes rendszert kialakítani a többszörös átfedések miatt. Ezért a vidékfejlesztési társulások egységéből indultunk ki az FVM honlapján található lista segítségével. Azon településeket, amelyek nem tartoztak egyik társuláshoz sem, térszerkezeti alapon a legmegfelelőbb térséghez csatoltunk. ebben a felsorolásban 11 kistérséget határoltunk le. A vidékfejlesztési térségek esetében a következő települési csoportok jöttek létre: Rábaköz-Tóköz-Hanságmente: Acsalag; Bágyogszovát; Barbacs; Bezi; Bodonhely; Bogyoszló; Bősárkány; Cakóháza; CSORNA; Dőr; Egyed; Farád; Fehértó; Győrsövényház; Jobaháza; Kisbabot; Kóny; Maglóca; Magyarkeresztúr; Markotabödöge; Mérges; Páli; Pásztori; Potyond; Rábacsanak; Rábacsécsény; Rábapordány; Rábasebes; Rábaszentandrás; Rábatamási; Rábcakapi; Sobor; Sopronnémeti; Szany; Szil; Szilsárkány; Tárnokréti; Vág; Zsebeháza Pannonhalma-Sokoró: Bakonygyirót; Bakonypéterd; Bakonyszentlászló; Écs; Felpéc; Fenyőfő; GYŐR; Győrasszonyfa; Győrság; Győrújbarát; Kajárpéc; Koroncó; Lázi; Mezőörs; Nyalka; Nyúl; PANNONHALMA; Pázmándfalu; Pér; Ravazd; Románd; Sikátor; Sokorópátka; Táp; Tápszentmiklós; Tarjánpuszta; Tényő; Töltéstava; Veszprémvarsány Kis-Rábamente: Babót; Hövej; KAPUVÁR; Kisfalud; Mihályi; Osli; Szárföld; Vadosfa; Veszkény; Vitnyéd

© MTA RKK NYUTI


65

15. ábra: A módosított SAPARD térségek szerinti leosztás


Nyugati-Kapu: Ásványráró; Bezenye; Darnózseli; Dunakiliti; Dunaremete; Dunaszeg; Dunaszentpál; Dunasziget; Feketeerdő; Győrladamér; Győrújfalu; Győrzámoly; Halászi; Hédervár; Hegyeshalom; Jánossomorja; Kimle; Kisbajcs; Kisbodak; Levél; Lipót; Máriakálnok; Mecsér; MOSONMAGYARÓVÁR; Mosonszolnok; Nagybajcs; Püski; Rajka; Újrónafő; Vámosszabadi; Várbalog; Vének Sopron és Vidéke: Ágfalva; Fertőrákos; Harka; Kópháza; Nagycenk; SOPRON Bakonyér: Bőny; Gönyű; Nagyszentjános; Rétalap Sokoróalja: Árpás; Csíkvánd; Gyarmat; Gyömöre; Rábaszentmihály; Rábaszentmiklós; Szerecsény; TÉT

Győrszemere;

Mórichida;

Dél-Rábaközi: Beled; Cirák; Dénesfa; Edve; Gyóró; Himod; Rábakecöl; Vásárosfalu Fertőmenti: Agyagosszergény; Ebergőc; Fertőboz; FERTŐD; Fertőendréd; Fertőhomok; Fertőszentmiklós; Fertőszéplak; Hegykő; Hidegség; Nagylózs; Pereszteg; Petőháza; Pinnye; Röjtökmuzsaj; Sarród Répcemente Kavicstakaró: Csáfordjánosfa; Csapod; Csér; Egyházasfalu; Gyalóka; Iván; Lövő; Nemeskér; Pusztacsalád; Répceszemere; Répcevis; Sopronhorpács; Sopronkövesd; Szakony; Újkér; Und; Völcsej; Zsira

© MTA RKK NYUTI

66


Rábcatorok: Abda; Börcs; Enese; Ikrény; Kunsziget; Lébény; Mosonszentmiklós; Öttevény; Rábapatona; A fenti vidékfejlesztési kistérségek közül három került a vonal fölé (4. melléklet). A Répcemente - Kavicstakaró térség 18 térségnyi távolságra került a vonaltól, a 73. helyen található. Probléma, hogy nincs városi jogállású település a térségben. Komplex mutatója 2,83 pont, és 11 120 fő lakónépességet tartalmaz. A 84. helyen található Sokoróalja 7 térségnyire van a vonaltól, komplex mutatója 3,04 és 12 840 főt foglal magában. A Dél-Rábaközi térség a 88. helyen 3 térségnyire található a vonaltól. Komplex mutatója 3,15, népességszáma 6 123 fő. Ebben a csoportosításban három térség, összesen 30083 fő és 36 település kerülhet kedvezményezett besorolásba. A további térségek a következő helyezéseket érték el az országos 155 térségből: •

Rábaköz-Tóköz-Hanságmente: 102. hely, komplex mutató 3,4;

•

Bakonyér: 110. hely, komplex mutató 3,65;

•

Kis-Rábamenti: 112. hely, komplex mutató 3,65;

•

Rábcatorok: 123. hely, komplex mutató 3,9;

•

Fertőmenti: 130. hely, komplex mutató 4,08;

•

Nyugati kapu: 149. hely, komplex mutató 4,54;

•

Pannonhalma-Sokoró: 152. hely, komplex mutató 4,67;

•

Sopron és Vidéke: 155. hely, komplex mutató 4,77;

A helyezésekből látható, hogyha egy kistérségi átrendezésnél a Győri és a Pannonhalmi térséget összevonják, a települések csak három hellyel hozzák „kedvezőbb” helyzetbe a megyeszékhelyet.

4.5. 4.-7. változat: MTA RKK NYUTI javaslata Az Intézet négy változatot futtatott le az adatbázison. A négy változat közötti különbség annak eldöntésére született, hogy menyire változtatja meg a térségek besorolását és helyezését a különböző területi egységek szerinti csoportosítás. A cél az volt, hogy az elmaradott térségek település és lakosságszáma a lehető legnagyobb legyen. Ezáltal mind a megye, mind a régió több decentralizált forrást tud területfejlesztési céljaira fordítani. Mindezek mellett törekedtünk a térszerkezeti egységek messzemenőkig történő figyelembevételére. Meghatározó változás az eddigi változatokhoz képest a Tét-pannonhalmi térség kettéválasztása. Ezt indokolja a térségben megfigyelhető kelet-nyugati fejlettségbeli különbség. A fejlettebb keleti települések a térség mutatóit pozitív irányban befolyá© MTA RKK NYUTI


67

solják, így a jelenleg lehatárolt területi egység a kedvezményezett besorolástól éppen lemarad. A kettéválasztást indokolja még a térség közlekedési viszonyai. A közelmúltban történt várossá nyilvánítások pedig lehetővé teszik, hogy mindkét térség rendelkezzen megfelelő, felülről is elismert központtal. A kettéválasztott térség nyugati felét a mikrotérség közlekedési tengelye a TétÁrpás-86-os út mentén egybe lehet kötni a Csornai térségről leválasztott déli, Szany központú térséggel. A másik térség a Beled és Lövő közötti terület. Beled és Lövő kiválasztását közlekedés-földrajzi helyzetük és a települési statisztikákban mutatott jó helyzetük indokolja. Beled várossá válásának lehetősége is erősíti ezt a lehatárolást. Mindezek alapján a megye nyolc statisztikai kistérséggel rendelkezne. A változatokban lefuttattuk azt a lehetőséget, hogy az erősen megfogyatkozott Kapuvári térséget és a Csornai térséget összevonjuk. Mivel az országban található még alacsony településszámú kistérség, és a lefuttatás sem eredményezett jelentős változást, a hagyományos beosztás mutatkozott célravezetőnek. Kérdéses volt még Nyúl helyzete. A település döntéshozói évek óta szeretnének a jelenleg még kedvezményezett státuszú Tét-pannonhalmi térséghez csatlakozni. Ez a jelenlegi helyzetben nem lenne szerencsés. Ugyanis Nyúl mutatói annyit javítanának a térség komplex mutatóján, hogy a jelenleg a vonal közelében lévő kistérség jelentősen eltávolodna attól. Ezt bizonyítják a különböző futtatások eredményei. Mind a megye, mind a régió érdekei azt szolgálják, hogy Nyúl a Győri körzethez tartozzon a jelenlegi körülmények között. Amennyiben a NYUTI javaslatát tekintjük, semmilyen körülmény nem indokolja a település Tét körzetéhez való csatlakozását. A település szorosabban kötődik Pannonhalma térségéhez, amely a javaslat szerinti lehatárolás esetén sem lenne kedvezményezett térség. Az alapvariációt, és annak települési szintű felosztását a IV. fejezetben részletezzük. Az egyes variációk szerinti térségi eredményeket a 21. táblázat mutatja be.

© MTA RKK NYUTI

68


21. táblázat: Összefoglaló a térségek mutatóiról a NYUTI besorolásai szerint Változat

NYUTI 1 (16. ábra)

NYUTI 2 (17. ábra))

NYUTI 3 (18. ábra)

NYUTI 4 (19. ábra))

Határ Sorszám

Név

Lakónépesség Komplex mutató Százalék Település, db

90

72

Beled-Lövő

20 857

2,83

25,42%

34

90

100

Csorna

30 022

3,40

40,84%

26

90

152

Győr

168 028

4,75

100,00%

25

90

111

Kapuvár

16 950

3,73

51,51%

8

90

143

Mosonmagyaróvár

71 162

4,50

91,53%

25

90

112

Pannonhalma

14 639

3,73

51,66%

13

90

151

Sopron

80 166

4,73

98,32%

22

90

85

Tét-Szany

21 339

3,10

30,95%

21

89

72

Beled-Lövő

20 857

2,83

25,42%

34

89

104

Csorna-Kapuvár

46 972

3,54

46,82%

34

89

151

Győr

168 028

4,75

100,00%

25

89

143

Mosonmagyaróvár

71 162

4,50

91,78%

25

89

111

Pannonhalma

14 639

3,73

51,66%

13

89

150

Sopron

80 166

4,73

98,32%

22

89

84

Tét-Szany

21 339

3,10

30,68%

21

89

72

Beled-Lövő

20 857

2,83

25,42%

34

89

100

Csorna

30 022

3,40

40,84%

26

89

152

Győr

164 429

4,75

100,00%

24

89

111

Kapuvár

16 950

3,73

51,51%

8

89

144

Mosonmagyaróvár

71 162

4,50

91,82%

25

89

120

Pannonhalma

18 238

3,92

57,21%

14

89

151

Sopron

80 166

4,73

98,35%

22

89

85

Tét-Szany

21 339

3,10

30,95%

21

89

72

Beled-Lövő

20 857

2,83

25,42%

34

89

104

Csorna-Kapuvár

46 972

3,54

46,82%

34

89

151

Győr

164 429

4,75

100,00%

24

89

143

Mosonmagyaróvár

71 162

4,50

91,82%

25

89

119

Pannonhalma

18 238

3,92

57,21%

14

89

150

Sopron

80 166

4,73

98,35%

22

89

84

Tét-Szany

21 339

3,10

30,68%

21


A változatok közötti alapvető különbségeket fentebb már bemutattuk. A 21. táblázatban a települések száma szerint követhetőek a területi besorolás szerinti különbségek.

© MTA RKK NYUTI


69

16. ábra: NYUTI -1-es javaslat Csornai és Kapuvári térségek külön, Nyúl a Győri térségben


17. ábra: NYUTI -2-es javaslat. Csornai és Kapuvári térségek összevonva, Nyúl a Győri térségben


© MTA RKK NYUTI

70


18. ábra: NYUTI -3-as javaslat: Csornai és Kapuvári térségek külön, Nyúl a Pannonhalmi térségben


19. ábra: NYUTI -4-es javaslat Csornai és Kapuvári térségek összevonva, Nyúl a Pannonhalmi térségben


© MTA RKK NYUTI


71

A Győri, Soproni és Mosonmagyaróvári térségek helyzete nem változik, az első tíz legjobb térségbe tartoznak. A Beled-lövői és a Tét-szanyi térség helyzete sem változik jelentősen. Minden változat esetén a „vonal” alatt vannak, amikor a Csornai és a Kapuvári körzet összevonása történik, 0,27%-kal göngyölített népességszám csökken, de ez nem meghatározó. Sem a Csornai, sem a Kapuvári térség esetében nem jelent egyik variáció sem jelentős változást. A Csornai térségnek nagyobb lenne az esélye a kedvezményezettségre külön a Kapuváritól, de ez az esély elméleti, hiszen a „vonaltól” 10, illetve 11 helynyire van önállóan. A két térség összevonásakor négy helyezéssel javul a Csornai térség helyzete. Nyúlnak a Pannonhalmi térséghez történő csatolása nyolc hellyel javítaná a térség mutatóit. Ez jelentősebb változást eredményezne abban az esetben, ha a jelenlegi helyzettel számolnánk, hiszen a térség fejlettebb, Nyúl egyéni mutatóihoz hasonlóbb állapotban lévő településeivel végeztük el a vizsgálatot. A fentieket figyelembe véve a NYUTI első, NYUTI 1-es jelzésű változatát ajánljuk új KSH kistérségi lehatárolásként az MTT számára, a felsőbb kormányzati szintek felé megfogalmazott javaslatként. A javaslat részletes bemutatása és indoklás a IV. fejezetben kerül bemutatásra.

© MTA RKK NYUTI

72


5. Javaslat az új statisztikai kistérség lehatárolására A végső változat kialakításánál a döntő érv a statisztikai adatbázis által kialakult komplex mutatók által kialakított sorrend volt. A térségek kialakításánál figyelembe vettük a térségfejlesztési társulások, illetve a vidékfejlesztési térségek határait. A NYUTI által javasolt, RKK-1-es változat mellett a következő érvek szólnak: •

Térszerkezetileg megfelel a lehetőségeknek és a települési adottságoknak

•

Lehetővé teszi két, környezetéből fekvésének, tulajdonságainak köszönhetően kiemelkedő településnek hosszabb távon központtá történő kiemelkedését

•

A változatok közül a legnagyobb népesség-, és település számot koncentrálja a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kategóriába

•

Egy kivételével minden térségben város lesz a térségközpont.

Összehasonlításul bemutatjuk a különböző változatok által, a kedvezményezett kategóriába tartozó térségek legfontosabb tulajdonságait (22. táblázat): 22. táblázat: A különböző változatok szerinti kedvezményezett térségek Név Lövő-iváni Beled-szanyi MTT Répcemente Sokoróalja Dél-Rábaközi SAPARD Beled-iváni Tét-szanyi NYUTI

Sorszám 71 87 89* 73 84 88 91* 72 85 90*

Távolság 18 2 18 7 3 18 5

Lakónépesség, fő 9 931 13 678 23 609 11 120 12 840 6 123 30 083 20 857 21 339 42 196

Település, db 17 22 39 18 10 8 36 34 21 55

Komplex mutató 2,79 3,15

Százalék 24,72% 31,31%

2,83 3,04 3,15

25,44% 30,17% 31,39%

2,83 3,10

25,42% 30,95%

*az adott változat utolsó kedvezményezett térsége; Forrás: Saját számítás

A 22. táblázatból látható, hogy a különböző változatok közül a NYUTI ajánlás a legkedvezőbb. Az MTT határozata alapján csak 39 település jogosult a decentralizált pályázatok igénybevételére –természetesen a CéDe kivételével, mert arra minden önkormányzat jogosult- szemben a NYUTI változata szerinti 55 településsel. A legtöbb népességet a NYUTI változata koncentrálja, 18 587 fővel többet mint az MTT javaslata. A NYUTI változata a helyezések szerint mélyebben helyezi el a térségeket. A két változat komplex mutatója megegyezik. A SAPARD szerinti felosztást a teljesség kedvéért tüntettük fel. A lakónépesség alapján köztes helyzetet eredményez, a többi alapján rosszabb, mint az MTT javaslata. A NYUTI szerinti besorolásnál egyetlen esetben sem jobb.

© MTA RKK NYUTI


73

A NYUTI javaslata szerint Győr-Moson-Sopron megye települései a következő statisztikai körzetekbe csoportosíthatók: Csornai statisztikai térség: Acsalag; Bágyogszovát; Barbacs; Bezi; Bogyoszló; Bősárkány; Cakóháza; CSORNA; Dőr; Enese; Farád; Fehértó; Győrsövényház; Jobaháza; Kisbabot; Kóny; Maglóca; Markotabödöge; Mérges; Pásztori; Rábacsécsény; Rábapordány; Rábatamási; Rábcakapi; Szilsárkány; Tárnokréti Győri statisztikai térség: Abda; Bőny; Börcs; Dunaszeg; Dunaszentpál; Gönyű; GYŐR; Győrladamér; Győrújbarát; Győrújfalu; Győrzámoly; Ikrény; Kisbajcs; Koroncó; Kunsziget; Nagybajcs; Nagyszentjános; Nyúl; Öttevény; Pér; Rábapatona; Töltéstava; Vámosszabadi; Vének Kapuvári statisztikai térség: Agyagosszergény; Babót; Hövej; KAPUVÁR; Osli; Szárföld; Veszkény; Vitnyéd Mosonmagyaróvári statisztikai térség: Ásványráró; Bezenye; Darnózseli; Dunakiliti; Dunaremete; Dunasziget; Feketeerdő; Halászi; Hédervár; Hegyeshalom; Jánossomorja; Kimle; Kisbodak; Lébény; Levél; Lipót; Máriakálnok; Mecsér; MOSONMAGYARÓVÁR; Mosonszentmiklós; Mosonszolnok; Püski; Rajka; Újrónafő; Várbalog Soproni statisztikai térség: Ágfalva; Ebergőc; Fertőboz; FERTŐD; Fertőendréd; Fertőhomok; Fertőrákos; Fertőszentmiklós; Fertőszéplak; Harka; Hegykő; Hidegség; Kópháza; Nagycenk; Nagylózs; Pereszteg; Petőháza; Pinnye; Röjtökmuzsaj; Sarród; SOPRON; Sopronkövesd; Pannonhalmi statisztikai térség: Bakonygyirót; Bakonypéterd; Bakonyszentlászló; Écs; Fenyőfő; Győrasszonyfa; Győrság; Lázi; Mezőörs; Nyalka; PANNONHALMA; Pázmándfalu; Ravazd; Rétalap; Románd; Sikátor; Táp; Tápszentmiklós; Tarjánpuszta; Veszprémvarsány Tét-szanyi statisztikai térség: Árpás; Bodonhely; Csíkvánd; Egyed; Felpéc; Gyarmat; Gyömöre; Győrszemere; Kajárpéc; Mórichida; Rábacsanak; Rábasebes; Rábaszentandrás; Rábaszentmihály; Rábaszentmiklós; Sobor; Sokorópátka; Szany; Szerecseny; Tényő; TÉT; Vág Beled-lövői statisztikai térség: Beled; Cirák; Csáfordjánosfa; Csapod; Csér; Dénesfa; Edve; Egyházasfalu; Gyalóka; Gyóró; Himod; Iván; Kisfalud; Lövő; Magyarkeresztúr; Mihályi; Nemeskér; Páli; Potyond; Pusztacsalád; Rábakecöl; Répceszemere; Répcevis; Sopronhorpács; Sopronnémeti; Szakony; Szil; Újkér; Und; Vadosfa; Vásárosfalu; Völcsej; Zsebeháza; Zsira

© MTA RKK NYUTI

74


A változások a jelenlegi helyzethez képest következőkben foglalhatók össze: a)

A Győri statisztikai térségből a Csornai statisztikai térségbe került:

Enese; Mérges; Rábacsécsény Az átsorolás oka: A települések közlekedési helyzete, a Győri térség többi településéhez viszonyított viszonylagos elmaradottság. b)

A Tét-pannonhalmi statisztikai térségből a Tét-szanyi statisztikai térségbe került:

Árpás; Csíkvánd; Felpéc; Gyarmat; Gyömöre; Győrszemere; Kajárpéc; Mórichida; Rábaszentmiklós; Sokorópátka; Szerecseny; Tényő; Tét; Az átsorolás oka: A települések közlekedés-földrajzi helyzete, elmaradottsága a Tétpannonhalmi térség keleti részéhez képest, az új térség központi szerepét betöltő Tét városi rangra emelkedése. c)

A Csornai statisztikai térségből a Tét-szanyi statisztikai térségbe került:

Bodonhely; Egyed; Rábacsanak; Rábasebes; Rábaszentandrás; Sobor; Szany; Vág; A leválasztás oka: A települések elmaradottabbak a térség fejlettebb, északi településeitől. Közlekedési szempontból Tét elérhető, illetve Szany a közeljövőben alközponttá fejleszthető. d)

A Soproni statisztikai térségből a Beled-lövői statisztikai térségbe került:

Csáfordjánosfa; Csapod; Csér; Egyházasfalu; Gyalóka; Iván; Lövő; Nemeskér; Pusztacsalád; Répceszemere; Répcevis; Sopronhorpács; Szakony; Újkér; Und; Völcsej; Zsira A leválasztás oka: A települések elmaradottabbak a térség fejlettebb, északi településeitől, illetve a közeljövőben Lövő alközponttá fejleszthető közlekedési adottságaiból adódóan. e)

A Kapuvári statisztikai térségből Beled-lövői statisztikai térségbe került:

Beled; Cirák; Dénesfa; Edve; Gyóró; Himod; Kisfalud; Mihályi; Rábakecöl; Rábaszentmihály; Vadosfa; Vásárosfalu A leválasztás oka: A települések elmaradottabbak a térség fejlettebb, északi településeitől. A jövőben Beled várossá fejleszthető, amennyiben központi szerepköreit a település képes növelni.

© MTA RKK NYUTI

Dunakiliti Dunasziget Feketeerdő

Kisbodak

75

Szerkesztette: Edelényi Béla © MTA RKK NYUTI

Püski Halászi Dunaremete Levél Várbalog MOSONMAGYARÓVÁR Öttevény Lipót Máriakálnok Mosonszolnok Dunaszeg Hédervár Ásványráró Kimle Darnózseli Győrzámoly Jánossomorja Újrónafő Mecsér Fertőboz Dunaszentpál Rábatamási Kunsziget Tárnokréti Győrladamér Rábcakapi Nagybajcs Vének Lébény Hidegség Gönyű Vámosszabadi Ágfalva Bősárkány Mosonszentmiklós Fertőrákos Sarród Fertőhomok Szárföld Kisbajcs Cakóháza Börcs Győrújfalu Fertőszéplak Markotabödöge Győrsövényház SOPRON GYŐR Nagyszentjános Sopronkövesd KAPUVÁR Bezi Acsalag Abda Ikrény Fertőd Fehértó Bőny Enese CSORNA Maglóca Osli Rábapatona Győrság Hegykő Töltéstava Agyagosszergény Pér Farád Barbacs Harka Kóny Mérges Petőháza Dör Rétalap Pannonhalma Győrújbarát Fertőszentmiklós Rábacsécsény Pinnye Veszkény Jobaháza Koronco Vitnyéd Nyúl Kópháza Fertőendréd Babót Rábaszentmihály Bágyogszovát Mezőörs Pázmándfalu Kisbabot Pereszteg Röjtökmuzsaj Hövej Rábapordány Bodonhely Nagycenk Győrszemere Écs Pásztori Rábaszentmiklós Tápszentmiklós Kisfalud Csapod Nyalka Himod Tét Nagylózs Magyarkeresztúr Sopronhorpács Tényő Ravazd Felpéc Táp Árpás Egyed Lövő Pusztacsalád Gyóró Vadosfa Völcsej Rábacsanak Tarjánpuszta Mórichida Nemeskér Und Szil Ebergőc Sobor Gyömöre Kajárpéc Győrasszonyfa Cirák Zsira Újkér Páli Dénesfa Beled Egyházasfalu Csíkvánd Lázi Iván Vásárosfalu Sokorópátka Rábaszentandrás Vág Gyalóka Románd Répcevis Szerecsény Sikátor Zsebeháza Bakonygyirót Répceszemere Rábasebes Gyarmat Edve Szakony Bakonypéterd Szany Csáfordjánosfa Veszprémvarsány Rábakecöl Mihályi Bogyoszló Bakonyszentlászló Szilsárkány Sopronnémeti Potyond Fenyôfô

Hegyeshalom

Bezenye

Rajka

20. ábra: Győr-Moson-Sopron megye települései a NYUTI szerinti felosztásban


76

f)


A Csornai statisztikai térségből a Beled –lövői statisztikai térségbe került:

Magyarkeresztúr; Páli; Potyond; Sopronnémeti; Szil; Zsebeháza A leválasztás oka: A települések elmaradottabbak a térség fejlettebb, északi településeitől. A 86-os út szerepe szintén jelentősen befolyásolja a települések átsorolását az új térséghez. g)

A Győri statisztikai térségből a Pannonhalmi statisztikai térségbe került:

Rétalap; Az átsorolás oka: a település elmaradottsága. i) A Tét-pannonhalmi statisztikai térségből a Pannonhalmiba statisztikai térségbe került: Bakonygyirót; Bakonypéterd; Bakonyszentlászló; Écs; Fenyőfő; Győrasszonyfa; Győrság; Lázi; Mezőörs; Nyalka; Pannonhalma; Pázmándfalu; Ravazd; Románd; Sikátor; Táp; Tápszentmiklós; Tarjánpuszta; Veszprémvarsány A leválasztás oka: A csatlakozó települések jelentősen megváltoztatják a térség térszerkezetét, jelentősebbé válik a Sokoró térséget kettéválasztó helyzete és a közlekedési megosztottság hangsúlyosabbá válik. Összesen 79 települést érintett változás. Egyedül a Mosonmagyaróvári térség őrzi meg a javaslat szerint az eredeti határait.

© MTA RKK NYUTI


77

Felhasznált irodalom A Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja. 1999: Nyugat-dunántúli Területfejlesztési Tanács, Sopron. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolása a 24/2001. (IV.20.) OGY-határozat alapján. 2001: (szerk: Faluvégi Albert) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium–Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Győr-Moson-Sopron megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetetési és fejlesztési terve 1997/98–2002/03 tanévre. 1997: Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Győr. Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja, 2001: Somfai András, Győr. Győr-Moson-Sopron megye mezőgazdasági és vidékfejlesztési programja. 1999: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr. Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja. 2001: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács, Győr. Győr-Moson-Sopron megye energetikai programja. 1999: MTESZ Győr-MosonSopron Megyei Szervezete, Győr. Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. 2002: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

© MTA RKK NYUTI

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Győr-Moson-Sopron megye települései a vizsgált mutatók alapján 2. melléklet: A jelenleg érvényben lévő KSH kistérségi besorolás 3. melléklet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács javaslata 4. melléklet: A SAPARD térségek szerinti felosztás 5. melléklet: MTA RKK NYUTI 1. javaslata 6. melléklet: MTA RKK NYUTI 2. javaslata 7. melléklet: MTA RKK NYUTI 3. javaslata 8. melléklet: MTA RKK NYUTI 4. javaslata

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Recommend Documents