Nyugat – magyarországi peremvidék
Nyugat- magyarországi peremvidék • ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján • 7100 km² • Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék (K).
Ny-magyarországi peremvidék felszíne, középtájai • 3.1. Alpokalja – Alpok hegység kristályos kőzetű nyúlványai: Soproni-hg. (óidejű), Kőszegihegység (középidejű), Kőszeg-Vas-hegy – Rába terasz kiemelkedett kavicskúpja: Vasi-hegyhát
• 3.2. Sopron- Vasi síkság Rábántúli kavicstakaróval feltöltött terület
• 3.3. Kemeneshát – kiemelkedett Rába kavicsterasz
Ny-magyarországi peremvidék felszíne, középtájai 2. • 3.4. Zalai-dombság Pannon agyag kőzetében az Alpok kialakulását kísérő mozgások boltozatokat hoztak létre, ott képződött a kőolaj és a földgáz
Ny-magyarországi peremvidék éghajlata és vízrajza • Kiegyenlített csapadékú terület: átl.750 mm/év, felhővel borítottság a legnagyobb, napos órák száma itt a legkisebb az országban (atlanti hatás) Évi középhőm: 9,5 ºC Rába és Mura mellékfolyói által tagolt terület, hordalékkúp maradványok Rába: 191 km hosszú, 4350 km² a vízgyűjtő területe, vízierőművek közül a legrégebbi Ikervárnál van.
TÁJ- DUNÁNTÚLIDOMBVIDÉK Makrorégió
Fekvése • 11350km² • Határai: • Zalai-dombság • Balaton - Sió • Mura, Dráva
Geológiai szerkezet • Váza karbon időszaki kristályos gránit felszínen Mórágynál • Rátelepült mezozoos üledékek: Mecsek, és Villányi-hg - ben felszínen • Újkori, pleisztocén lösz (Baranya-, Tolna-, Szekszárdi és Külső Somogyi dombság) és homok (Belső-Somogy)
Ásványi nyersanyagok • Permi homokkő – uránérc – Mecsek • Júra-liász – feketekőszén Mecsek: Pécs, Komló és „siklósi márvány” • Miocén barnakőszén • Kavics- és agyag
4.1 Balaton-medence • Keszthelyi Riviéra mezozoos dolomit hg előtere • Tapolcai-medence bazalt tanúhegyek • Balaton- Riviéra Balaton É és K-i partja, Balaton-felvidék előtere • Somogyi parti sík – homok-túrzások, Balaton D-i partja • Nagyberek, Kis Balaton turzással elválasztott mocsár- és lápterület • Balaton
Tihanyi-félsziget • Tűzhányóműködés utóhatásaként forró vizek törtek a felszínre, és a meszeskovás oldatokból kicsapódó kőzetanyag (gejzírit) száznál több hévforráskúpot hozott létre.
4.2 Külső-Somogy • Pleisztocén lösz terület, Nyugat-, Kelet –és Dél-Külső Somogy kis tájak • Szub-kontinentális csernozjom talajú cseres-tölgyes vegetációjú terület
4.3 Belső-Somogy • Marcali-hát: homok hordalékkúp (254 m) Nagyberek és a Kis Balaton között • Nyugat és Kelet Belső-Somogy homokkal fedett hordalékkúp területek, zárt erdőmaradványos barnaföldes homokvidékek • Közép-Dráva völgy alluviális terület
4.4 Mecsek és Tolna – Baranyaidombvidék 4.4.1. Mecsekvidék mezoz. mészkővidék
4.4.2. Tolnai- dombság Pleisztocén lösz terület (csernozjom)
4.4.3. Baranyai-dombság Pleisztocén lösz terület (csernozjombarna erdőtalaj)
4.4.4. Zselic
Éghajlat • Legenyhébb éghajlatú terület (felszín befolyásoló hatása mellett!), mediterrán hatás érvényesül: – Ny-K felé napsütéses órák száma: 18002000 – Ny-K felé csapadék: 800-600 mm
VEGETÁCIÓ • Dél-Dunántúl jellegzetessége: a vidék a mediterrán, illír, pannon, és gyakran az alpi flóra növényeinek határzónája. • Egyedi növénytársulásai különböző területek fajai által kialakított érdekes kapcsolatok eredményeképpen jöttek létre.
Vízrajz • Vízháztartása egész évben pozitív, nyereséges • Kapos: 110 km, 3300 km² vízgy.terület • Sió: 139 km, 2622 km² vízgy.terület • Dráva: 160 km, 6200 km² vízgy.terület
TÁJ- DUNÁNTÚLIközéphegység Makrorégió
Fekvése, főbb paraméterei • 7000 km² • Határai: • Kisalföld, Duna-völgye • Alföld - Mezőföld • Dunántúli- dombvidék • Hosszúsága kb. 200km, szélessége: 2050 km, átlagos magassága: 300-400 m (Pilis 757 m, Kőris-hegy 704 m)
Geológiai szerkezet • Alpi-kárpáti orogén öv kialakulásával egyidős, ún. „köztes tömeg”. • Szigetszerű helyzetben lévő poligenetikus tönkhegység • Töréses, pikkelyes fő szerkezeti sajátosság (krétakori fő hegységképződési fázis). • Kristályos masszívumok közötti üledékgyűjtő volt, pleisztocén kori kiemelkedés révén magasodik környezete fölé (kiv.: Velencei-hg.)
Középtájak elhatárolása • Orográfiai sajátosság alapján: – ÉNY-DK harántvetők, ill. ÉK-DNY vetők (fő szerkezeti vonal) – Váli-árok, Tatai-árok, Pilisvörösvári-völgy
Ásványi nyersanyagok • Jura kori mangánérc – Bakony • Jura kori vörös mészkő „piszkei, tardosi márvány” Gerecse • Kréta kori bauxit – Bakony, Vértes • Kréta korú barnaszén Ajka, eocén korú barnakőszén –Vértes, Dunazúg-hg • III. időszaki lignit Várpalota
5.1 Bakony-vidék • Hévizi-völgy – Kisalföld – Móri-árok között hazánk legnagyobb területű hegysége (4300 km ²) • Veszprém – Devecser III. időszaki törésvonaltól – Délre: Déli-Bakony – Északra: Öreg vagy Északi-Bakony
Bakony déli területei • 1. - 5.1.1. Keszthelyi-hegység – Triasz dolomit – Gyenesdiás-kőfejtő
• 2. – 5.1.2. Balaton-felvidék, Veszprémifennsík – Permi homokkő: Almádi, Alsóőrs, Csopak, Kővágóőrs – Mezoz.üledékek Veszprémi-fe. – Pliocén bazaltvulkánok, tanúhegyek, Tapolcai- és Káli-medence
• 3. – 5.1.3. Déli Bakony - tönk-rög csoport: Kab-hegy, Szentgál – Mezoz. Mészkő, pliocén bazalt: Kab-hegy
5.1.4.- Északi (Öreg) Bakony • Zirci-medence, Cuha-völgye 2 részre választja: • Nyugati rész- „Öreg Bakony” és Bakonyi kismedencék – Bakonybél, Kőris-hegy, Som-hegy
• Keleti rész – Hullámos tönkfelszín, Tési-fennsík
5.1.5.- Bakonyalja • Völgyekkel szabdalt dombság, kavicsos, löszös homok hordalékkúpok, lejtőtörmelékkel fedett lejtők • Pannonhalmi-dombság: Pannonhalma Szt. - Márton-hegy 267 m, • Pápai- Bakonyalja • Súri (keleti rész) Bakonyalja
5.2 Vértes – Velenceihegyvidék • 1100 km ² • Zámolyi – medence választja el – Pleisztocén árkos süllyedék, lösz, löszöshomok
5.2.2. Vértes-hegység • • • •
1065 km ² Miocén korú tönkfelszín Átl. Magasság: 400 m Dominánsan triasz dolomit (karsztosodás kevéssé jellemző) • Tatai- Váli –árok választja el a Dunazúghegységtől • Általér-völgy, Bársonyos 5.2.1. Vértesalji - dombságok
5.2.3. Velencei-hegység és környéke • 35 km ² • Karbon - Variszkuszi gránit rög 351 m (Nadap) – Gránit lepusztulási formák: kőzsákokgyapjúzsákok, ingókövek
• Keleti részen Meleg- hegyen andezit vulkánosság • Kis tájak: Etyeki –dombság, Lovasberény, Zámolyi-medence, Velencei-hegység
5.3. Dunazúg-hegyvidék • 5.3.1. Gerecsevidék 1000 km ² – Triasz és jura mészkő kréta kori erősen feldarabolódott rögei – Barlangok, dolinák (pleisztocén forrásbarlangok pl. Szelim-barlang, karsztbarlangok: Öreg-kő
• 5.3.2. Bicske – Zsámbéki-medence – pleisztocén árkos süllyedék: lösz, agyag
5.3. Dunazug-hegyvidék 2. • 5.3.3. Budai- hegység 580 km ² – 250-500 m magasságú pikkelyes rögvidék – Triasz dolomit és mészkő – Eocén nummulinás mészkő – Oligocén hárshegyi homokkő, kiscelli agyag
5.3.4. Pilis 220 km ² – Pikkelyes rögvidék triasz mészkő, karsztbarlangok – Pleisztocén hévizes forrásbarlangok
Gellért-hegy • A Gellért-hegy Budapest XI. kerületében a Duna nyugati partján álló, 235 m magas kiemelkedés. • A Dunára néző meredek sziklafala, és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látványban részesíti az ide látogatót. • Budapest ékkövének is szokták nevezni. • 1987 óta a világörökség része.
Éghajlat • Változatos domborzat miatt mezo és mikroklíma jellemző • ÉNY-i szél, főn szél (vázsonyi szél), hegy-völgyi szél • Vastag téli hótakaró, tartós hófúvások • Hűvösebb, csapadékosabb kiegyenlítettebb éghajlatú terület ( 700 mm, 9,5-10 ºC
Vízrajz • Pleisztocén kori patak- és folyóvölgyek • Jelentős felszín alatti vízfolyások karsztjelenségek
Vegetáció • Lombhullató klímazonális növénytársulások – Cseres-tölgyesek – Gyertyános-tölgyesek – Bükkösök
• Edafikus növénytársulások – Karszbokor-erdő – Szurdokerdő – Törmeléklejtő-erdő
• Erdei fenyves Fenyőfő • Tiszafás elegyes erdő Bánd- Szentgál
TÁJ- Északmagyarországiközéphegység Makrorégió
Fekvése, főbb paraméterei • 11500 km² • Határai: • DNy-ÉK: Pilisvörösvári-árok – Dunakanyar (5.3.4. Pilis Dunazúg-hg.) – Bodrog (1.6 Felső-Tiszavidék - Bodrogköz) • D: Alföld (1.9. É-alföldi hordalékkúp-síkság)
Geológiai szerkezet • Alpi-kárpáti orogén öv kialakulásával egyidős, nem önálló geomorfológiai egység. ÉNy-i Kárpátok belső vulkáni ívének része • Karbon kori variszcida rög: Szendrői-hg. • Szigetszerű helyzetben lévő poligenetikus mezozoos mészkő tönkhegység: Bükk, Aggtelek, Rudabányai-hg. • Miocén vulkánok: Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hg. • Pliocén vulkánosság: Salgó, Somoskő, Medves
Középtájak elhatárolása • Geológiai - orográfiai sajátosság alapján: – ÉK-DNY vetők (fő szerkezeti vonal) – Miocén vulkánosság, metamorf és üledékes kőzetek
Ásványi nyersanyagok • • • • • • •
VOLT: triasz vasérc Rudabánya Triasz mészkő: Bükk, Aggteleki-karszt Eocén kori rézérc – Mátra Oligocén barnakőszén Cserhát Miocén kori andezit, riolit Miocén lignit: Mátra, Bükk Pliocén korú bazalt Salgó, Somoskő, Medves • Pliocén pannon lignit GyöngyösVisonta, Bükkábrány
6.1 Visegrádi-hg. • Miocén andezit vulkán, főleg piroklasztit, láva kisebb mértékben jellemző • Pleisztocén kori kiemelkedés, „V” szurdokvölgyek • Magasság: 400-700 m Dobogókő 700 m.
6.2 Börzsöny • 600 km ² • Duna-Ipoly és a Nógrádi – medence között • Miocén andezittufa és agglomerátum építi fel (Csóványos 938 m, Nagyhideghegy 900 m). • DK-i peremén monogenetikus dagadókúp: nógrádi Vár-hegy, lakkolitok: Csák-hegy, Sas-hegy
6.3. Cserhátvidék • Ny-on triasz karsztos rög: Naszály 652 m • Középen: miocén andezit breccsa- és lávatakaró : Szanda 528 m, Purga 575m, Karancs 720 m • K-en pliocén bazalt: Medves 637 m, Salgó 623 m
Bazaltvulkánok keletkezése
6.4 Mátravidék 1. • Zagyva és Tarna közötti terület • Miocén andezit lávából felépült egységes tömeg • Elsődleges (eredeti) vulkáni formák nincsenek, kúp és dóm alakú romvulkánok jellemzők • Kitörési centrumok: Ágasvár, Muzsla • Kibillent, kiemelkedett rögök: Mátrabérc, Galyatető, Kékes
6.4 Mátravidék 2. • Felső pliocén-pleisztocén kiemelkedés: „V” szurdokvölgyek • Nyugati – Pásztói Mátra – Muzsla 805 m
• Központi – Magas Mátra – Mátrabérc, Ágasvár 789 m, Galyatető 964 m, Kékes 1014 m
• Keleti Mátra Cserepeskő 734 m • Déli előtér: Mátraalja hordalékkúp terület
6.5 Bükkvidék 1. • Alapszerkezete gyűrődéses triasz és kréta kori mészkő, III-kori vetődések révén rögökre szakadt • Kaptafa-elmélet a felgyűrődött résznek azon darabja, ami elvileg a Dunántúli középhegységhez tartozik, de a felgyűrődéskor az Északiközéphegységbe csúszott Aggtelekkel együtt.
6.5 Bükkvidék 2. • Domináns kőzet triasz erősen karsztosodott mészkő • Magas Bükk: Nagy-fennsík 20 km hosszú, 5-7 km széles 800-900 m magas (Nagymező) barlangok, zsombolyok, karrformák, dolinák, Kisfennsík
6.5 Bükkvidék 3. • DNy-i Bükk Szarvaskő – gabbro, wehrlit • DK-i Bükk Miskolc – Avas-tető andezittufa • É-i Upponyi-hg karbon kori kristályos hg. • D-i Bükkalja – riolit, riolittufa Eger, Kács, Miskolc-Tapolca
6.6 Aggtelek – Rudabányaihegyvidék • Aggteleki – karszt: belső kárpáti triasz mészkőtakaró része Nagyoldal 604 m
• Szalonna-Rudabányai-karszt ős Bódva kavicstakarója fedi, triasz hidrotermális vasérc (limonit), RudapithecusRudabánya
Felszíni karsztformák
Karsztos formák
Karrok (ördögszántások) – a kőzetek felszínén végbemenő – kizárólag oldódás eredményeként létrejött forma. Az Aggteleki-hegység vékony talajrétege alól a mészkő sok helyen a felszínre bukkan hatalmas karrmezőket formálva Víznyelők – tölcsérszerű mélyedések, melyeken lefolyik a csapadékvíz Dolinák (töbör)– zárt, gyakran kör alakú felszíni mélyedés. Ilyen az Aggteleki-tó (ponor-tó), amely valaha víznyelőként működött Poljék – a karsztos térszín legnagyobb mélyedései
• •
Hasonló rendszerek a Szabadság-, a Danca-, a Kossuth-, a Vass Imre- és a Meteor barlang. A terület barlangjai általában emeletes szerkezetűek, szintjei a terület tektonikus emelkedésével hozhatók kapcsolatba.
6.7 Tokaj – Zempléni - hegyvidék • Sátoros, kúp alakú lakkolit romvulkánok, andezit és riolit lávatakaró részei • 6.7.1 Zempléni-hg.: É-on Nagy Milic 894 m, ÉNy-on Gergely-hegy 783 m • 6.7.2 Tokaj-Hegyalja D-en: Tokaji Nagy Kopasz-hegy 512 m, Szerencsidombvidék, Hegyalja borvidék • 6.7.3 Hegyköz ÉK-i határsáv menti terület
Megyerhegyi-tengerszem: Fő tömegét átkovásodott riolittufa adja, mely megfelelően kemény és jól megmunkálható, kiváló malom köveket adott egykor. E tulajdonságait annak köszönheti, hogy a riolittufát vulkáni utóműködés során ásványi sókban gazdag forróvizes oldatok járták át.
6.8 Észak-magyarországi medencék • 6.8.1 Ipoly-völgy és Nógrádi- medence • 6.8.2 Felső Zagyva Tarna közi dombság, Medvesvidék • 6.8.3 Gömöri – Hevesi –dombság: Bükk nyugati határában Ózd-Egercsehi, és délen Pétervásári-dombság • 6.8.4 Borsodi-dombság: Putnok környéki dombság, Sajó-völgy • 6.8.5 Cserehát Bódva és Hernád között, ÉNyÉ on Szendrői-karbon rög, Rakaca • 6.8.6 Hernád – völgymedence (déli részén Szerencsköz
Éghajlat • Változatos domborzat következtében mezo- és mikroklíma jellemző • Vastagabb téli hótakaró, északi oldalak hómegtartó képessége jelentős – sícentrumok • Hűvösebb, csapadékosabb kiegyenlítettebb éghajlatú terület ( 700850 mm, 9- 9,5 ºC
Vízrajz • Pleisztocén kori patak- és folyóvölgyek, szurdokvölgyek vulkáni tagokban • Jelentős felszín alatti vízfolyások – karsztjelenségek Bükk, Aggtelekikarszt
Vegetáció • Lombhullató klímazonális növénytársulások – Gyertyános-tölgyesek – Bükkösök
• Edafikus növénytársulások – Karsztbokor-erdő – Szurdokerdő – Törmeléklejtő-erdő