www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Nyugat (1908–1936) (1908 – 1941.) Irodalmi folyóirat, mely a 20. századi magyar irodalom meghatározó orgánuma volt. Első száma a Figyelő új folyamaként jelent meg, Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjével. Főszerkesztője 1929-ig Ignotus volt, majd azt követően Móricz és Babits, felelős szerkesztője pedig Gellért Oszkár. 1933-tól Babits és Gellért a szerkesztők, 1937-től társszerkesztők lesznek Schöpflin Aladár és Illyés Gyula. 1939-től Babits lesz az egyedüli szerkesztő, társszerkesztői pedig Schöpflin és Illyés. A lap felkarolta a fiatal tehetségeket, s főként a szabadelvű irányzat híve volt. Az első időszakban Ady Endre lett vezető személyisége. Első nemzedékéhez tartozott Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula. Kosztolányi itt jelentette meg számos versét, műfordítását, valamint A véres költő, az Édes Anna és a Pacsirta című regényeit, folytatásokban, illetve A rossz orvos című kisregényt is. 1908.
517. Kosztolányi Dezső: „Boszorkányos este”, Ny, I. évf. (1. köt.) 5. sz., 1908. márc. 1., 287. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ma a halállal szembenülltem.”; kötetben: Mágia1, 67., Mágia2, 69., ÖGyK, 140.] 518. Kosztolányi Dezső: „Swinburne”, Ny, I. évf. (2. köt.) 23. sz., 1908. dec. 1., 446–447. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Két flamand poéta, Maeterlinck és Verhaeren állt a homloktérben s most a Nobel-díj aranya és dicsősége az ősz Swinburne poézisét aranyozza meg.”] 1909.
519. Kosztolányi Dezső: „Gyűlölöm magamat”, Ny, II. évf. (1. köt.) 2. sz., 1909. jan. 16., 94. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hogy gyűlölöm magam! Mindig csak Én!”; kötetben: Mágia1, 9., Mágia2, 11., ÖGyK, 117.] 520. Kosztolányi Dezső: „Órák”, Ny, II. évf. (1. köt.) 2. sz., 1909. jan. 16., 94. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „…És egyre csak kopognak és dobognak,”; kötetben: Mágia1, 12., Mágia2, 14.] 521. Kosztolányi Dezső: „Párbeszéd magammal”, Ny, II. évf. (2. köt.) 14. sz., 1909. júl. 16., 66. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „És sokszor megfogom a kezedet,”; kötetben: Mágia1, 14–15., Mágia2, 16–17., ÖGyK, 119–120.] 522. Kosztolányi Dezső: „Húgom”, Ny, II. évf. (2. köt.) 14. sz., 1909. júl. 16., 67. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A húgomat a bánat eljegyezte”; kötetben: ÖGyK, 78–79: „A húgomat a bánat eljegyezte”, SzKP1, SzKP2, 25–26: „A húgomat a bánat eljegyezte”, SzKP3, 28–29: „A húgomat a bánat eljegyezte”, SzKP4, 67–68: „A húgomat a bánat eljegyezte”, SzKP5, 77–78: „A húgomat a bánat eljegyezte”, SzKP6, 70–71: „A húgomat a bánat eljegyezte”.] 523. Kosztolányi Dezső: „Beteg csókok”, Ny, II. évf. (2. köt.) 17. sz., 1909. szept. 1., 268. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint a beteg gyerek, ki lázas, álmos,”; kötetben: Mágia1, 59: cím nélkül, Mágia2, 61: cím nélkül, ÖGyK, 137: „Mint a beteg gyerek”.] 524. Kosztolányi Dezső: „A vándor”, Ny, II. évf. (2. köt.) 17. sz., 1909. szept. 1., 268. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ősszel úgy bolygok majd, mint a koldús.”; kötetben: Mágia1, 62–63., Mágia2, 64–65.] 525. Kosztolányi Dezső: „A lány a sötét szobába megy”, Ny, II. évf. (2. köt.) 17. sz., 1909. szept. 1., 64
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 269. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Már tudta, mit a Másik tudni nem mert”; kötetben: Mágia1, 66., Mágia2, 68.] 526. Kosztolányi Dezső: „Arany-óra”, Ny, II. évf. (2. köt.) 17. sz., 1909. szept. 1., 269. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Csendes, édes aranyóra.”; kötetben: Mágia1, 61: „Csendes, édes aranyóra”, Mágia2, 63: „Csendes, édes aranyóra”.] 527. Kosztolányi Dezső: „Öreg szavak”, Ny, II. évf. (2. köt.) 17. sz., 1909. szept. 1., 273–275. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Élnek még? Ó, én még gyakran találkozom velök.”] 528. Kosztolányi Dezső: „Rilke”, Ny, II. évf. (2. köt.) 18. sz., 1909. szept. 16., 301–313. [Műfaj: tanulmány; első sor/mondat: „A szlávokat régente szlávoknak nevezték.”] 1910.
529. Kosztolányi Dezső: „Mint aki a sinek közé esett…”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 450. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint aki a sinek közé esett…”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 31., SzKP1, SzKP2, 5., SzKP3, 5., SzKP4, 5., SzKP5, 3., SzKP6, 5.] 530. Kosztolányi Dezső: „És látom Őt, a kisdedet”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 450. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „És látom Őt, a kisdedet,”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 31–32., SzKP1, SzKP2, 6., SzKP3, 5–6., SzKP4, 6., SzKP5, 4., SzKP6, 6.] 531. Kosztolányi Dezső: „A doktor bácsi”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 450–451. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A doktor bácsi.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 32–33., SzKP1, SzKP2, 6–7., SzKP3, 6–7., SzKP4, 7., SzKP5, 5–6., SzKP6, 6–7.] 532. Kosztolányi Dezső: „Ó a halál”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 451–452. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó a halál.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 34: „Ó, a halál”, SzKP1, SzKP2, 7., SzKP3, 7–8., SzKP4, 9: „Ó, a halál”, SzKP5, 8., SzKP6, 9–10: „Ó, a halál”.] 533. Kosztolányi Dezső: „Azon az éjjel”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 452. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Azon az éjjel”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 35–36., SzKP1, SzKP2, 8–9., SzKP3, 9., SzKP4, 11., SzKP5, 10–11., SzKP6, 11–12.] 534. Kosztolányi Dezső: „Már néha gondolok a szerelemre”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 452–453. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Már néha gondolok a szerelemre.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 36–37., SzKP1, SzKP2, 9., SzKP3, 10., SzKP4, 12., SzKP5, 12., SzKP6, 13.] 535. Kosztolányi Dezső: „Este, este…”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 453. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Este, este…”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 40–41., SzKP1, SzKP2, 11–12., SzKP3, 12., SzKP4, 18., SzKP5, 17., 65
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék SzKP6, 18–19.] 536. Kosztolányi Dezső: „A kis mécs”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 453–454. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A kis mécs.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 41–42., SzKP1, SzKP2, 12–13., SzKP3, 13., SzKP4, 19., SzKP5, 19– 20., SzKP6, 19–21.] 537. Kosztolányi Dezső: „Mi ez, mi ez?”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 454–455. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mi ez, mi ez?”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 42–44., SzKP3, 14–15., SzKP4, 20–21., SzKP5, 21–22., SzKP6, 21–23.] 538. Kosztolányi Dezső: „Én félek”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 455. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én félek.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 44–45., SzKP1, SzKP2, 14., SzKP3, 15–16., SzKP4, 22–23., SzKP5, 23–24., SzKP6, 23–24.] 539. Kosztolányi Dezső: „Akárcsak egy kormos szénégető”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 456. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Akárcsak egy kormos szénégető”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 48–49., SzKP1, SzKP2, 16., SzKP3, 17–18., SzKP4, 28., SzKP5, 29–30., SzKP6, 28–30.] 540. Kosztolányi Dezső: „Féltizenkettő”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 456–457. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Féltizenkettő.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 61–62., SzKP1, SzKP2, 17., SzKP3, 19., SzKP4, 44., SzKP5, 52., SzKP6, 47–48.] 541. Kosztolányi Dezső: „Mi van még itt?”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 457–458. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mi van még itt?”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 73–74., SzKP1, SzKP2, 21., SzKP3, 23–24., SzKP4, 58– 59., SzKP5, 67–69., SzKP6, 62–65.] 542. Kosztolányi Dezső: „Ha néha-néha meghal valaki”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 458. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ha néha-néha meghal valaki”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 70., SzKP1, SzKP2, 20., SzKP3, 22–23., SzKP4, 55., SzKP5, 64., SzKP6, 58–59.] 543. Kosztolányi Dezső: „Milyen lehet az élet ottkivül?”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 458–459. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Milyen lehet az élet ottkivül?”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 74–75: „Milyen lehet az élet ott kivül?”, SzKP1, SzKP2, 22., SzKP3, 25., SzKP4, 60., SzKP5, 70: „Milyen lehet az élet ott kivül?”, SzKP6, 65–66.] 544. Kosztolányi Dezső: „Nagy társaság”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 459. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nagy társaság.”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 79–80., SzKP1, SzKP2, 26., SzKP3, 29., SzKP4, 69., SzKP5, 79., SzKP6, 71–72.]
66
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 545. Kosztolányi Dezső: „Másként halálos csend és néma untság”, Ny, III. évf. (1. köt.) 7. sz., 1910. ápr. 1., 459–460. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Másként halálos csend és néma untság”; annotáció: „A szegény kisgyermek panaszai” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 83–84., SzKP1, SzKP2, 27–28., SzKP3, 31., SzKP4, 72., SzKP5, 84., SzKP6, 76–77.] 1911.
546. Kosztolányi Dezső: „Őszi koncert”, Ny, IV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1911. febr. 1., 288–297. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Praeludium. Sírj őszi vers… Sírj mindakét szemem,”; kötetben: KB, 33–52., ÖGyK, 87–102., ŐK, 5–20.] 547. Kosztolányi Dezső: „Kisvárosi fotográfia”, Ny, IV. évf. (2. köt.) 23. sz., 1911. dec. 1., 921. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A patikának üvegajtajában”; kötetben: Mágia1, 31–32: „Kisvárosi fotografia”, ÖGyK, 66–67: „A patikának üvegajtajában”, SzKP4, 49–50: „A patikának üvegajtajában”, SzKP5, 58–59: „A patikának üvegajtajában”, SzKP6, 54–55: „A patikának üvegajtajában”.] 548. Kosztolányi Dezső: „Panoptikum”, Ny, IV. évf. (2. köt.) 23. sz., 1911. dec. 1., 922. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nézd: csurog hűs őszi este nyirka,”; kötetben: Mágia1, 37–38., Mágia2, 39– 40.] 549. Kosztolányi Dezső: „Csendes, tiszta vers”, Ny, IV. évf. (2. köt.) 23. sz., 1911. dec. 1., 923. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nincs semmim… Így megyek magamban –”; kötetben: Mágia1, 79: „Csendes tiszta vers”, Mágia2, 81: „Csendes tiszta vers”, ÖGyK, 145: „Csöndes, tiszta vers”.] 1912.
550. Kosztolányi Dezső: „Pipacsos alföldi út forró délután”, Ny, V. évf. (1. köt.) 13. sz., 1912. júl. 1., 57. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó unalom, ó életem unalma”; kötetben: Mágia1, 33–34., Mágia2, 35–36., ÖGyK, 127–128: „Pipacsos, alföldi út forró délután”.] 551. Kosztolányi Dezső: „Anya arca”, Ny, V. évf. (2. köt.) 18. sz., 1912. szept. 16., 440. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én nagyon sokakat szerettem,”; kötetben: BFP, 20–21: „Én nagyon sokakat szerettem”, Mágia1, 74–75., Mágia2, 76–77., ÖGyK, 213–214: „Én nagyon sokakat szerettem”.] 1913.
552. Kosztolányi Dezső: „Lánc, lánc, eszterlánc…”, Ny, VI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1913. jan. 1., 24– 25. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lánc, lánc, eszterlánc”; kötetben: LLE, 3–4., Mák1, 16–17., Mák2, 18–19., ÖGyK, 46–48., SzKP4, 26–27., SzKP5, 27–28., SzKP6, 26–28.] 553. Kosztolányi Dezső: „Mély éjeken”, Ny, VI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1913. jan. 1., 25. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép,”; kötetben: LLE, 13–14., Mák1, 28–29., Mák2, 30–31., ÖGyK, 57–58: „Mély éjjeken hányszor nézlek, Te térkép”, SzKP5, 43–44: „Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép”, SzKP6, 41–42: „Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép”.] 554. Kosztolányi Dezső: „Litánia”, Ny, VI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1913. jan. 1., 26–27. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az őszi utcán fuj a szél.”; kötetben: LLE, 5–6: „A rosz élet”, Mák1, 49–51: „A rossz élet”, Mák2, 52 – 54: „A rosz élet”, ÖGyK, 163–164: „A rossz élet”.] 555. Kosztolányi Dezső: „Szonett azokhoz, akik még húsz évesek”, Ny, VI. évf. (1. köt.) 10. sz., 67
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1913. máj. 16., 742. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó ifjúság, ha hozzátok megyek,”; kötetben: BFP, 97–98: „Ó ifjúság, ha hozzátok megyek”, LLE, 22., Mák1, 8., Mák2, 10., ÖGyK, 267: „Ó ifjúság, ha hozzátok megyek”.] 556. Kosztolányi Dezső: „Nem szabad feledni”, Ny, VI. évf. (1. köt.) 10. sz., 1913. máj. 16., 742– 743. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hadd éljek még – hogy beteljék felettem,”; kötetben: LLE, 7., Mák1, 24., Mák2, 26.] 557. Kosztolányi Dezső: „Ó régi kávéház…”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 16. sz., 1913. aug. 16., 218–219. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó régi kávéház, ahol oly sokszor ültem,”; kötetben: LLE, 23–25: „Somlyó Zoltánnak” alcímmel, Mák1, 9–11: „Somlyó Zoltánnak” alcímmel, Mák2, 11–13: „Somlyó Zoltánnak” alcímmel.] 558. Kosztolányi Dezső: „Szeszélyes akkordok a holdról”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 16. sz., 1913. aug. 16., 219–220. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ma félek a holdtól,”; kötetben: LLE, 26–28., Mák1, 12–14., Mák2, 14–16., ÖGyK, 156–158: „Szeszélyes futamok a holdról”.] 559. Kosztolányi Dezső: „A »Holló«. Válasz Elek Artúrnak”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 21. sz., 1913. nov. 1., 641–644. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Nem szeretek a versekhez előszót írni és utószót sem.”] 560. Kosztolányi Dezső: „Bácskai rajz”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 22. sz., 1913. nov. 16., 702. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A napraforgó, mint az őrült”; kötetben: LLE, 10., Mák1, 27., Mák2, 29., ÖGyK, 64–65: „A napraforgó, mint az őrült”, SzKP5, 56: „A napraforgó, mint az őrült”, SzKP6, 51: „A napraforgó, mint az őrült”.] 561. Kosztolányi Dezső: „Reggeli”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 22. sz., 1913. nov. 16., 702–703. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az aviatikus,”; kötetben: BFP, 35–37: „Az aviatikus”, LLE, 36–37., Mák1, 55–56., Mák2, 58–59.] 562. Kosztolányi Dezső: „Két színházi este. Zoltánka. Krudy Gyula szomorújátéka; Mária Antónia. Szomory Dezső színműve”, Ny, VI. évf. (2. köt.) 23. sz., 1913. dec. 1., 797–798. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Krudy Gyula mindég elégiákat ír.” / „Szomory Dezső mindig ditirambokat ír.”] 1914.
563. Kosztolányi Dezső: „Pygmalion”, Ny, VII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1914. jan. 16., 148–149. [Rovat: Figyelő; műfaj: kritika; első sor/mondat: „Le kell írnom, amit gondolok: Shaw nagyságában van valami tango-szerű.”] 564. Kosztolányi Dezső: „Gárdonyi Géza versei”, Ny, VII. évf. (1. köt.) 8. sz., 1914. ápr. 16., 572– 574. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Bizalmasan – négy szem közt – szerettem volna elmondani valakinek, amit itt leírok.”] 565. Kosztolányi Dezső: „Délutáni meditáció”, Ny, VII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1914. máj. 16., 705– 706. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Milyen lesz a halál,”; kötetben: Mák1, 32–33., Mák2, 34–35.] 566. Kosztolányi Dezső: „Kis, kósza vágyak”, Ny, VII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1914. máj. 16., 706. 68
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most úgy szeretnék egy párnát keresni,”; kötetben: Mák1, 43., Mák2, 46., ÖGyK, 151.] 567. Kosztolányi Dezső: „A jó hold”, Ny, VII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1914. máj. 16., 707. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mért nézel rám oly számadásra-hívón,”; kötetben: Mák1, 36–37., Mák2, 39–40.] 568. Kosztolányi Dezső: „Öcsém”, Ny, VII. évf. (2. köt.) 16-17. sz., 1914. aug. 16 – szept. 1., 196. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az én öcsém mostan katona a határon,”; kötetben: Mák1, 65–66., Mák2, 68–69., Öcsém, 3.] 569. Kosztolányi Dezső: „A pillanat”, Ny, VII. évf. (2. köt.) 18-19. sz., 1914. szept. 16 – okt. 1., 335–336. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Azt hiszem mindenki számára más és más pillanatban válnak jelentőssé és érzékelhetővé a végzetes események.”] 570. Kosztolányi Dezső: „A szent térkép”, Ny, VII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1914. dec. 16., 651–652. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Sokszor kérdezem magamtól: mit keres itt ez a térkép?”; kötetben: Öcsém, 47–49.] 1915.
571. Kosztolányi Dezső: „X… kalandornő”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1915. jan. 16., 83–87. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Y… pályaudvar aszfaltos halljában ődöngtem, az üvegtető és a zománcos falak kalitkájában, egyesegyedül, éjfélután.”; kötetben: Bű, 121–133., HN, 38–48., Káin1, 111–118., Káin2, 105–112.] 572. Kosztolányi Dezső: „Monológ”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 3. sz., 1915. febr. 1., 142–144. [Műfaj: tárca/esszé; első sor/mondat: „Musculus sternocleido-mastoideus: – mit akar tőlem ez a latin szócsoport?”; kötetben: Öcsém, 10–14.] 573. Kosztolányi Dezső: „Panaszkönyv. Levél Ignotushoz”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 5. sz., 1915. márc. 1., 272–274. [Rovat: Figyelő; műfaj: nyílt levél; első sor/mondat: „Engedje meg, szerkesztő úr, hogy azzal a tartózkodással, melyet a mai idők rónak ránk, de keményen és nagyon határozottan beirjam e sorokat a Nyugat panaszkönyvébe.”] 574. Kosztolányi Dezső: „Ének Virág Benedekről”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1915. márc. 16., 315–316. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Jaj, hogy szerettem volna élni régen,”; kötetben: Mák1, 3–5., Mák2, 5–7., Öcsém, 50–51., ÖGyK, 149–150.] 575. Kosztolányi Dezső: „1914”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1915. márc. 16., 334–335. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „»Míféle könyv ez, mely már a cimlapon így menydörög?« Felel rá az alcim: »kortörténeti regény.« Ujhelyi Nándor azon forrón és sustorgón megmunkálja a lávát, nem vár, míg megkeményszik és faragható lesz.”] 576. Kosztolányi Dezső: „Baudelaire és a belgák”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1915. ápr. 1., 402– 403. [Rovat: Figyelő; műfaj: esszé + műfordítás – vers; első sor/mondat: „A belgáknak a mostani ellenségüknél volt egy nagyobb ellensége.”; annotáció: benne: A belgák és a hold, Epitáfium, A belga civilizáció című Baudelaire-versek fordításai – l. Műfordítások; kötetben: Tinta, 80–85: „Kiskáté”.] 69
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 577. Kosztolányi Dezső: „Két hajó. Karinthy Frigyes novellái”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 8. sz., 1915. ápr. 16., 459–460. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Az író vagy gyermek, vagy kamasz: írja valahol Nietzsche és ez a mondás, amit régen láttam s azóta régen elfeledtem, hirtelenül eszembe villan most, e könyv olvasása után.”] 578. Kosztolányi Dezső: „Alázatos, fiúi fohász az aggokhoz”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1915. máj. 16., 523. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ti aggok, kik az ablakokban ültök”; kötetben: Mák1, 69–70., Mák2, 72–73., ÖGyK, 168–169: „Háborús fohász az aggokhoz”.] 579. Kosztolányi Dezső: „Éposz Wagner maszkjában. Kassák Lajos verseskönyve”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 11. sz., 1915. jún. 1., 625–626. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Olvastam egy expressionista verset, amelynek homlokán ez a különös jegyzet állt: éjjel 2 óra 45 perctől 2 óra 47 percig.”] 580. Kosztolányi Dezső: „Rímkovács”, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1915. jún. 16., 690–691. [Rovat: Figyelő; műfaj: portré; első sor/mondat: „Régi magyar irodalmi tanulmányaim során kezembe kerülnek Kováts Jó’sef versei.”] 581. Kosztolányi Dezső: „Rapszódia. Vallomás több strófában”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 15. sz., 1915. aug. 1., 841–846. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Aggcsont – mi van veled? Éjfélkor hirtelen elszakadtál egy társaságtól, amely szeretett és marasztalt.”; kötetben: Tinta, 174–183: „Nyomdafesték”.] 582. Kosztolányi Dezső: „Ének néma mankókról. Szász Menyhért háborús versei”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 15. sz., 1915. aug. 1., 867–868. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A haladó tudomány megfosztott bennünket bizonyos illuzióktól.”] 583. Kosztolányi Dezső: „Ádám”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 17. sz., 1915. szept. 1., 956. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,”; kötetben: Mák1, 71., Mák2, 74.] 584. Kosztolányi Dezső: „Magyar kabaré”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 17. sz., 1915. szept. 1., 988-989. [Rovat: Figyelő; műfaj: esszé; első sor/mondat: „Tíz éve, vagy huszonöt éve, vagy száz éve ennek? Ma este, mikor a kabaréban ültem, már távoli és sivatag multnak éreztem a kort, melyben a magyar kabaré megszületett.”] 585. Kosztolányi Dezső: „Óda”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 19. sz., 1915. okt. 1., 1075–1076. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én feleségem, jó és drága-drága,”; kötetben: BFP, 43–45: „Én feleségem, jó és drága-drága”, Mák1, 74–76: „Távoli beteg feleségemnek” alcímmel, Mák2, 77–79: „Távoli beteg feleségemnek” alcímmel, ÖGyK, 230–231: „Én feleségem, jó és drága-drága”.] 586. Kosztolányi Dezső: „Gabányi”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 21. sz., 1915. nov. 1., 1239. [Rovat: Figyelő; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Gabányi Árpádot a szinpadon kívül, az utcán is érdekes volt látni.”] 587. Kosztolányi Dezső: „Kinai háborús lyra”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1915. Karácsony [dec. 16.], 1378. [Műfaj: bevezetés; első sor/mondat: „Közeljövőben jelenik meg a német könyvpiacon – az Insel-Verlag kiadásában – egy kinai háborús vers-gyüjtemény, melyet Klabund fordított 70
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék németre.”; annotáció: benne: Li-Taj-Po Téli háború, Háború a Gobi-sivatagon és Ce Tve-cu A fehér gólya című verseinek fordításai – l. Műfordítások.] 588. Kosztolányi Dezső: „Rózsa”, Ny, VIII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1915. Karácsony [dec. 16.], 1417– 1418. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy régi név kiált az életemben,”; kötetben: Mák1, 46–48: „Krúdy Gyulának” alcímmel, Mák2, 49–51: „Krúdy Gyulának” alcímmel, ÖGyK, 154–155.] 1916.
589. Kosztolányi Dezső: „Egy nagyon szomorú könyv. Anatole France új munkája”, Ny, IX. évf. (1. köt.) 1. sz., 1916. jan. 1., 54–55. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Párisból ideérkezett egy francia könyv, melynek címlapját áttetsző hártyapapír fedi.”] 590. Kosztolányi Dezső: „Kis dal”, Ny, IX. évf. (1. köt.) 3. sz., 1916. febr. 1., 144. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lelkem éjén rosz malom”; kötetben: Mák1, 81: „Unalom”, Mák2, 84: „Unalom”, ÖGyK, 175: „Unalom”.] 591. Kosztolányi Dezső: „Nyelvtisztítás”, Ny, IX. évf. (1. köt.) 3. sz., 1916. febr. 1., 188–189. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca/esszé; első sor/mondat: „Egy bécsi írótársam, ki közel egy évig évig[!] időzött nálunk és utóbb már majdnem jól értett és beszélt magyarul, egyizben csodálkozva jegyezte meg, hogy a magyar mily kevés idegen szóval él.”] 592. Kosztolányi Dezső: „A pékné. Szomory Dezső elbeszélései”, Ny, IX. évf. (1. köt.) 4. sz., 1916. febr. 16., 248–250. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Szinte iskolai józansággal szeretnék szólni erről a könyvről.”] 593. Kosztolányi Dezső: „Babits Mihály”, Ny, IX. évf. (1. köt.) 11. sz., 1916. jún. 1., 644–645. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Babits Mihály új könyvét olvasva gyakran bukkanok olyan versekre, melyeket több mint tíz év óta ismerek és levelesládámban őrzöm őket, azokkal a hosszú, drága levelekkel együtt, melyeket még Szegszárdról írt, húsz éves korában, nekem, a húszévesnek, abban a korban, mikor az útnak induló irók keresték egymás kezét.”] 594. Kosztolányi Dezső: „Utazás Faremidoba. Karinthy Frigyes új könyve”, Ny, IX. évf. (2. köt.) 23. sz., 1916. dec. 1., 797–798. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Thomas Mann írja egy helyütt ezeket az el nem felejthető mondatokat: »…A tehetség nem valami könnyű, nem valami játszi, nem pusztán képesség. Gyökeres mivoltában szükség a tehetség, annak a kritikai tudása, hogy van ideál, kielégítetlenség, mely képességét nem gyötrelem nélkül alkotja meg és fokozza. És a nagyoknak, a legkevésbé kielégíthetőknek mindig a tehetségük volt a legkeményebb ostoruk…« Karinthy Frigyes is azért költő, mert elégedetlen.”] 595. Kosztolányi Dezső: „Fantasztikus szerelmek. Szilágyi Géza elbeszélései”, Ny, IX. évf. (2. köt.) 24. sz., 1916. dec. 16., 890–891. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A magam tapasztalatából tudom: a görbe vonalat előbb ismertem, mint az egyenest, a kivétel korábban érdekelt, mint a szabály s a fantasztikum is, mint maga az élet.”] 1917.
596. Kosztolányi Dezső: „Boldog szomorú dal”, Ny, X. évf. (1. köt.) 1. sz., 1917. jan. 1., 117–118. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Van már kenyerem, borom is van,”; kötetben: BFP, 70–72: „Van már kenyerem, borom is van”, KB, 7–8: „Boldog, szomorú dal”, ÖGyK, 179–180: „Boldog, 71
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék szomorú dal”.] 597. Kosztolányi Dezső: „Fanni hagyományai. Tevan új kiadása”, Ny, X. évf. (1. köt.) 1. sz., 1917. jan. 1., 140–141. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Meghatottan olvasom el újra »Fanni hagyományai«-t, mely új kiadásban jelent meg.”; annotáció: Kármán József kötetéről.] 598. Kosztolányi Dezső: „Gracchusok anyja. Várnai Zseni az anyaságot dalolja”, Ny, X. évf. (1. köt.) 3. sz., 1917. febr. 1., 318. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Egy szoba fojtott és lanyha légköre borul reá, melyben mécs ég, tompa lobogással.”] 599. Kosztolányi Dezső: „Regényalakok”, Ny, X. évf. (1. köt.) 3. sz., 1917. febr. 1., 318–319. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Ez a könyv szerény és mégis feltünő alakban jelenik meg: címlapján egyik napilapunk ismerős betüi és hasábjai láthatók, ezeken van átnyomtatva az írója neve és a könyv címe, jelezve, hogy szerzője – Pásztor Árpád – ujságban megjelent cikkeit gyűjtötte össze.”] 600. Kosztolányi Dezső: „Fantáziák és gondolatok. Békássy Ferenc hátrahagyott írásai”, Ny, X. évf. (1. köt.) 5. sz., 1917. márc. 1., 506–507. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Békássy Ferenc hátrahagyott írásainak második kötetéül jelenik meg a »Fantáziák és gondolatok« című könyv, mely prózai írásait, töredékeit, forgácsos gondolatait tartalmazza.”] 601. Kosztolányi Dezső: „Paraszti és népies”, Ny, X. évf. (1. köt.) 9. sz., 1917. máj. 1., 849–850. [Rovat: Figyelő; műfaj: hozzászólás egy vitához; első sor/mondat: „Ignotus, a Nyugat előző számában – n – -nel, a Budapesti Szemle cikkírójával vitázik, aki az Arany évforduló alkalmából írt tanulmányokat és karcolatokat megbeszélvén kifogást tesz a parasztiság és a népiesség szembeállítása ellen.”] 602. Kosztolányi Dezső: „Szomory Dezső”, Ny, X. évf. (2. köt.) 13. sz., 1917. júl. 1., 74–77. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Szomory Dezső irodalmi alakja egy gyermekkori képet ébreszt bennem.”] 603. Kosztolányi Dezső: „Baudelaire és Verhaeren”, Ny, X. évf. (2. köt.) 14. sz., 1917. júl. 16., 145– 148. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Lehet-e verset – egyik nyelvből a másikra – fordítani? Nem lehet. Mért nem?”] 604. Kosztolányi Dezső: „Egy berlini leány. Nagy Lajos elbeszélései”, Ny, X. évf. (2. köt.) 19. sz., 1917. okt. 1., 557–558. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Nagy Lajos elbeszélő művészete tiszta és józan.”] 605. Kosztolányi Dezső: „Szinek, szavak”, Ny, X. évf. (2. köt.) 22. sz., 1917. nov. 15., 848–849. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Sohase tudtam elválasztani a formát a tartalomtól, mint egyesek, – a vers dualistái – kik külön testről és külön lélekről beszélnek.”; annotáció: Jászay-Horváth Elemér verseiről.] 606. Kosztolányi Dezső: „France-könyvek”, Ny, X. évf. (2. köt.) 22. sz., 1917. nov. 15., 852. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Rövid időn belül két Anatole France-könyv jelent meg magyarul: »Kékszakáll és hét felesége« és »Szent Klára kútja«.”]
72
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 607. Kosztolányi Dezső: „Szini Gyula”, Ny, X. évf. (2. köt.) 23. sz., 1917. dec. 1., 859–866. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Vannak emberek, kiket könnyű lerajzolni.”] 608. Kosztolányi Dezső: „Úri divat”, Ny, X. évf. (2. köt.) 23. sz., 1917. dec. 1., 956–957. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Molnár Ferenc vígjátékáról ezt mondtam: a szinpadi ördög után megszületett a szinpadi angyal is.”] 1918.
609. Kosztolányi Dezső: „Harminchárom”, Ny, XI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1918. jan. 1., 98–99. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Mi a vers? Az utolsó következtetés az életről.”; annotáció: Gábor Andor verseskötetéről.] 610. Kosztolányi Dezső: „II. József császár. Szomory Dezső drámája”, Ny, XI. évf. (1. köt.) 8. sz., 1918. ápr. 16., 701–702. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Régi írói babona – vagy inkább tapasztalat – hogy a kész és nagyon kinálkozó, nagyon kifejezett tárgyak sem hálásak.”] 611. Kosztolányi Dezső: „Bohóc”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 13. sz., 1918. júl. 1., 69. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lecsuklik minden pilla most,”; kötetben: BFP, 22–23: „Lecsuklik minden pilla most”, KB, 63–64.] 612. Kosztolányi Dezső: „Éji riadalom”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 13. sz., 1918. júl. 1., 70. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hajnal, éjfél közt ocsúdva mély sötétbe fölriadtam”; kötetben: KB, 62., ÖGyK, 232–234: „Hajnal, éjfél közt ocsúdva mély sötétbe fölriadtam”.] 613. Kosztolányi Dezső: „Blümner”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 13. sz., 1918. júl. 1., 81–82. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Dr. Blümner Rudolf, szinész és előadóművész, aki a berlini »Sturm«-estéken nehány versemet és elbeszélésemet adta elő, idejövet megkért arra, hogy egy délelőtt hivjam össze a művészet iránt érdeklődőket az »Otthon Kör«-ben, szeretné bemutatni nekik az új német expresszionista verseket.”] 614. Kosztolányi Dezső: „Moissi”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 13. sz., 1918. júl. 1., 82–83. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca/előadáskritika; első sor/mondat: „A színészek közt, akik mindig cselekvéssel, tehát drámaian ábrázolják az embert, a hajlamuknál és a vérmérsékletüknél fogva vannak elbeszélő, epikai tehetségek, kik széles, nyugodalmasan hömpölygő játékukkal mintegy elmondják, hogy mi történik, igazán drámaiak, kik a cselekvés pillanatában tündöklenek föl és liraik is, kik elsősorban az érzéseket alakítják.”] 615. Kosztolányi Dezső: „Krisztus, vagy Barabbás? Karinthy Frigyesről”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 18. sz., 1918. szept. 16., 393–395. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Karinthy Frigyesnek megjelent egy kötete, (Krisztus, vagy Barabbás?) melyben ismét mint kritikus jelentkezik.”] 616. Kosztolányi Dezső: „Vidéki éj”, Ny, XI. évf. (2. köt.) 18. sz., 1918. szept. 16., 448–449. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Milyen közeli most a nyári ég”; kötetben: BFP, 47–49: „Milyen közeli most a nyári ég”, KB, 96–98., ÖGyK, 232–234: „Milyen közeli most a nyári ég”.] 1919.
617. Kosztolányi Dezső: „A huszonhétéves költő”, Ny, XII. évf. (1. köt.) 4-5. sz., 1919. febr. 16 – 73
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék márc. 1., 261–263. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Ady Endréről, a régiről, a huszonhétévesről írok, kit húszéves koromban ismertem.”] 618. Kosztolányi Dezső: „Horvát Henrik antológiája. Neue ungarische Lyrik In Nachdíchtungen von Heinrich Horvát”, Ny, XII. évf. (1. köt.) 8. sz., 1919. ápr. 16., 556–560. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Harmadfélszáz oldalas könyvben magyar verseket ad ki Georg Müller, Münchenben.”] 619. Kosztolányi Dezső: „Jajveszékelő a magyar romokon”, Ny, XII. évf. (2. köt.) 16–17. sz., 1919. dec., 1055. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Jaj, merre menjek?”; kötetben: KB, 93: „A magyar romokon”, ÖGyK, 191: „A magyar romokon”.] 620. Kosztolányi Dezső: „Régi, boldog idill”, Ny, XII. évf. (2. köt.) 16–17. sz., 1919. dec., 1056. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most harminckét éves vagyok.”; kötetben: BFP, 41–43: „Most harminckét éves vagyok”, KB, 11–12: „Részeg virágok és darázs-szó”, ÖGyK, 229–230: „Most harminckét éves vagyok”.] 621. Kosztolányi Dezső: „Egyre közelebb”, Ny, XII. évf. (2. köt.) 16–17. sz., 1919. dec., 1057. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „És egyre-egyre közelebb”; kötetben: KB, 55–56., ÖGyK, 183.] 622. Kosztolányi Dezső: „Együgyü dal”, Ny, XII. évf. (2. köt.) 16–17. sz., 1919. dec., 1058. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ma láttam én a holtakat,”; kötetben: KB, 57–58: „Együgyü ének”, ÖGyK, 186–187: „Együgyű ének”.] 623. Kosztolányi Dezső: „Csáth Géza betegségéről és haláláról”, Ny, XII. évf. (2. köt.) 16-17. sz., 1919. dec., 1105–1109. [Rovat: Figyelő; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Csáth Géza betegségéről és haláláról néhány adatot akarok közölni a Nyugat-ban, tisztelői és barátai számára.”] 1920.
624. Kosztolányi Dezső: „Magyar rhapsodiák”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 1–2. sz., 1920. jan., 93–96. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Borzalmas visszatekinteni a közelmultba s elgondolni, hogy rövid néhány év alatt hányan dőltek ki a fiatal írók, a legjobbjaink közül, kik a magyar irodalom erejét és gazdagságát jelentették.”; annotáció: Kozma Andor kötetéről.] 625. Kosztolányi Dezső: „Tanulmány egy versről”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 3–4. sz., 1920. febr., 204– 211. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Egy előadás-sorozatomban, melyet a magyar lírikusokról tartottam, kísérletet tettem, hogy pusztán a versekből érttessem meg a költőket.”] 626. Kosztolányi Dezső: „Végvári versei”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 5–6. sz., 1920. márc., 323–324. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Erdéllyel nem nehéz bennünket megríkatni.”] 627. Kosztolányi Dezső: „Chesterton-könyvek”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 5–6. sz., 1920. márc., 331– 332. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Gilbert Keit[h] Chesterton ma időszerű.”] 628. Kosztolányi Dezső: „Még egy szó a versbirálatról”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 7–8. sz., 1920. ápr. 15 – máj. 15., 447–448. [Rovat: Figyelő; műfaj: hozzászólás egy vitához; első sor/mondat: „A Nyugat februári számában közzétett írásommal (Tanulmány egy versről) számos cikk foglalkozott: a Nyugat márciusi számában Dóczy Jenő, Tóth Árpád, Gellért Oszkár és Móricz Zsigmond, a mostaniban Kardos István, Kabos Ede és Pásztor Árpád szól hozzá, közvetlenül vagy közvetve, a 74
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Magyar Múzsa márciusi 15. füzetében pedig egy cikk vitázik vele.”] 629. Kosztolányi Dezső: „Vers. Csáth Gézának”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1920. máj., 511– 512. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Te sohase-jövő és sohase-beszélő,”; kötetben: KB, 21–25: „Csáth Gézának”.] 630. Kosztolányi Dezső: „Thomas Mann új könyve”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1920. máj., 542–543. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Évek óta növekvő fáradságot érzek az új olvasmányokkal szemben.”; annotáció: Úr és eb című kötetről.] 631. Kosztolányi Dezső: „Szahara. Földi Mihály új regénye”, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 11–12. sz., 1920. jún., 633–636. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „1913-ban egy író első könyve került kezembe.”] 632. Kosztolányi Dezső: „A rosz orvos. Elbeszélés”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 17–18. sz., 1920. szept., 825–850. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „A pap, aki Vilmát és Istvánt eskette, ezt mondta: – Szeressétek egymást – és kitárta a karját.”; kötetben: RO1, 5–108: „A rossz orvos. Kis regény”, RO2, 7–124: „A rossz orvos. Regény”.] 633. Kosztolányi Dezső: „A magyar próza atyja”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 19–20. sz., 1920. okt., 911– 917. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Pázmány Péter közelebb áll hozzám, mint bármelyik más prózaírónk.”] 634. Kosztolányi Dezső: „Rákosi Jenő”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 21–22. sz., 1920. nov., 993–995. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Rákosi Jenő, fején hetvennyolc év terhével, írói munkássága félszázados fordulóját üli.”] 635. Kosztolányi Dezső: „Fohász a szegénységhez”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 21–22. sz., 1920. nov., 1036. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Áldott szegénység, te szelíd, te tiszta,”; kötetben: KB, 77: „Áldott szegénység…”, ÖGyK, 190: „Áldott szegénység”.] 636. Kosztolányi Dezső: „Varázsigék a Holdra”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 21–22. sz., 1920. nov., 1036–1037. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Most ébredek”; kötetben: BFP, 57–60: „Most ébredek”.] 637. Kosztolányi Dezső: „Endrődi Sándor”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 23–24. sz., 1920. dec., 1147– 1148. [Rovat: Figyelő; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Ha költő meghal, akkor állítsunk meg az utcán egy járókelőt, akármelyik olvasóját, hozzuk eszébe a poéta nevét s kérdezzük meg tőle, milyen versére emlékszik?”] 1921.
638. Kosztolányi Dezső: „Óda”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 1. sz., 1921. jan. 1., 52. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Annyi ábrándtól remegett a lelkem,”; kötetben: BFP, 72–74: „Annyi ábrándtól remegett a lelkem”, ÖGyK, 248–250: „Annyi ábrándtól remegett a lelkem”.] 639. Kosztolányi Dezső: „Sztjepancsikovo és lakosai”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 1. sz., 1921. jan. 1., 82–84. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Dosztojevszkij regénye, mely Trócsányi Zoltán gazdag és ízes fordításában jelent meg, voltaképen egy óriási arcképtanulmány.”] 75
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 640. Kosztolányi Dezső: „Juhász Gyula új versei”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1921. febr. 1., 238– 240. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A költő sohase beszélhet – vallomásszerűen – művészi eszközeiről, melyekkel a hatást eléri, azokról a kifejezésbeli finomságokról, melyek megkülönböztetik a többi társaitól.”; annotáció: Ez az én vérem és Nefelejcs című kötetekről.] 641. Kosztolányi Dezső: „Egy perccel alkonyat előtt”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1921. febr. 1., 240. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Erdős René első nőíróink közé tartozott, ki már 1890 tájt, harminc évvel ezelőtt, más nőírókat megelőzve biztos és új hangon szólt.”] 642. Kosztolányi Dezső: „Így írtok ti…”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1921. febr. 1., 240–241. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Bővített, új kiadásban jelent meg Karinthy Frigyes irodalmi karikatura-gyűjteménye, mely annak idején annyira népszerű volt, hogy sokan csak belőle ismerték meg a legújabb magyar irodalmat, aztán a torzképek nyomán kezdtek érdeklődni az eredetiek iránt is.”] 643. Kosztolányi Dezső: „Petőfi Sándor, öt nyelven”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1921. febr. 16., 313–314. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A Magyar Studio társaság pompás papíron, ízléses kiállításban, Janschik Álmos színes képeivel kiadta Petőfi Sándor János vitézét öt nyelven: magyarul, németül, franciául, olaszul és angolul.”] 644. Kosztolányi Dezső: „Két Ady-könyv”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1921. febr. 16., 315–316. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Az Amicus-kiadóvállalat megjelentette Ady Endre első verseskönyvét, mely 1899-ben látott napvilágot Nagyváradon Ábrányi Emil előszavával, »Ön nem az ügyes verselők, hanem a poéták számát szaporítja ezzel a kötetével« írja az előszó szerzője.”] 645. Kosztolányi Dezső: „Élő irodalom”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1921. febr. 16., 316. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Írni írásokról: van-e ennél nehezebb, háládatlanabb feladat?”; annotáció: Halasi Andor kötetéről.] 646. Kosztolányi Dezső: „Rabok”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 6. sz., 1921. márc. 16., 479–480. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Tíz elbeszélését adja ki Földi Mihály.”] 647. Kosztolányi Dezső: „Schöpflin”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 8. sz., 1921. ápr. 16., 633–634. [Rovat: Figyelő; műfaj: portré; első sor/mondat: „Ez a név jellegzetesen magyar fogalmat jelent.”] 648. Kosztolányi Dezső: „Koronelli dóm”, Ny, XIV. évf. (1. köt.) 8. sz., 1921. ápr. 16., 639. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Turcsányi Elek az új írók közül az egyetlen, aki belekerült az iskoláskönyvekbe is.”] 649. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 16. sz., 1921. aug. 16., 1209–1221. [Fejezetcímek: I. Rekkenő meleg; II. A csoda; III. Fiatal császár; IV. A nevelő; V. Vajudó éj; műfaj: regény; első sor/mondat: „Csak egy álmos hangot lehetett hallani.” / „Fönn, a Palatinuson, napsugarak tüzében izzott a császári palota.” / „Másnap délelőtt a herceg, alig öltözködött föl, lármát hallott a palota lépcsőin.” / „Minden jel arra vallott – a chaldeus csillagjósok véleménye is –, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra.” / „A császár vacsorázott és 76
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék lefeküdt, hogy az álom boldog öntudatlanságába süppedjen.”; kötetben: Nero1, Nero2, 1–23., Nero3, 5–28.] 650. Kosztolányi Dezső: „Nadányi Zoltán: Furcsa vendég”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 16. sz., 1921. aug. 16., 1281–1282. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Mintha magamnak számolnék be, vagy valamelyik barátomnak, ki minden célzásom elérti, úgy igyekszem megírni ezt a bírálatot, kikerekítés nélkül, egymás mellé sorakoztatva azokat a tárgyi megjegyzéseket, melyeket olvasás közben papírra vetettem.”] 651. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 17. sz., 1921. szept. 1., 1298–1315. [Fejezetcímek: VI. A kezdő; VII. Csömör; VIII. Irodalmi iskola; IX. Nőnek a szárnyak; X. Három költő a gőzfürdőben; műfaj: regény; első sor/mondat: „Öröme lassanként kialakult.” / „Napokig élt ebben az önkivületben, majdnem boldogan.” / „A császár sokat dolgozott.” / „– Lalagé.” / „Seneca csak ősszel tért vissza a Városba.”; kötetben: Nero1, Nero2, 24–55., Nero3, 29– 62.] 652. Kosztolányi Dezső: „Boross Elemér: Ábel”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 17. sz., 1921. szept. 1., 1365–1366. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Egy csomó verseskönyvet böngészgettem s érdekes munkám pihenő szüneteiben folyton azokra a fiatal írótársaimra kellett gondolnom, akik ma indulnak, hátukon álom-portékával, egy mostohára változott, figyelmetlen világban s a háború, vagy forradalom, nacionalizmus, vagy internacionalizmus kollektivizmusa után önmagukra, személyes életükre, magánügyeikre igyekeznek fordítani a tömegek érdeklődését.”] 653. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 18. sz., 1921. szept. 16., 1392–1410. [Fejezetcímek: XI. A testvérek; XII. Orvosok a betegágynál; XIII. Gyilkosság; műfaj: regény; első sor/mondat: „Az alvó még sokáig horkolt.” / „Nero lement a kertbe.” / „Meddig lehet szenvedni?”; kötetben: Nero1, Nero2, 56–88., Nero3, 63–97.] 654. Kosztolányi Dezső: „A piros mókus”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 18. sz., 1921. szept. 16., 1444– 1445. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Harminc éves koráig majdnem minden író lirikus.”; annotáció: Miklós Jenő regényéről.] 655. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1921. okt. 1., 1470–1483. [Fejezetcímek: XIV. Felejteni; XV. Egy nő a nézőtéren; XVI. Poppea Sabina; XVII. A hallgatás napja; műfaj: regény; első sor/mondat: „– Végre, – kiabált Nero, hogy egyedül maradt – végre, végre – és fölkacagott és jajgatott és ment és jött és állt és ült és mosolygott és sírt és azt érezte, hogy szabad, hogy többé senki se árthat neki, hogy mindenkit legyőzött.” / „Gyakran járt szinházba is.” / „Octavia még virult.” / „Róma, óriási, ordító város, nem pihen el.”; kötetben: Nero1, Nero2, 89–112., Nero3, 98–122.] 656. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 20. sz., 1921. okt. 16., 1562–1573. [Fejezetcímek: XVIII. Taps; XIX. Az isteni színész; műfaj: regény; első sor/mondat: „Poppeának megvolt a maga módszere.” / „Zodicus és Fannius éjfél után a kerten át ment a palota kijárata felé, boros hangulatban.”; kötetben: Nero1, Nero2, 112–134., Nero3, 122–145.] 657. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 21. sz., 1921. nov. 1., 1605–1628. [Fejezetcímek: XX. Diadal; XXI. Visszaguruló karika; XXII. Nők között; XXIII. „Római citerások egylete”; műfaj: regény; első sor/mondat: „A császár sokáig aludt.” / „Poppea 77
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék erős, piszkos hajnalban tükre előtt gubbasztott, magába rogyva.” / „Reggel együtt útra keltek.” / „A »Római Citerások Egylete« a Via Appian mindössze két szobából állott, az emeleten és évekkel ezelőtt csak arra szolgált, hogy a művészek összejöhessenek és megbeszélhessék mesterségükre vonatkozó ügyes-bajos dolgaikat.”; kötetben: Nero1, Nero2, 134–176., Nero3, 145–188.] 658. Kosztolányi Dezső: „Szinház”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 21. sz., 1921. nov. 1., 1634–1635. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Molnár Ferenc ama kevés magyar író közül való, ki sohase írt kritikát.”; annotáció: Előjáték a Lear királyhoz, Ibolya, Marsall című darabokról] 659. Kosztolányi Dezső: „Üvegház”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 21. sz., 1921. nov. 1., 1636. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Aki figyeli betükön át a korok lelkét, s a régi költők verseit öntudatosan olvassa, az észreveszi, hogy húsz-harminc évnyi időközökben bizonyos szavak, főnevek vagy jelzők kísértetiesen visszatérnek a költeményekben, anélkül, hogy az írók egymásra hatottak volna.”; annotáció: Fóthy János kötetéről.] 660. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 22. sz., 1921. nov. 16., 1670–1694. [Fejezetcímek: XXIV. Vihar; XXV. A legjobb anya; XXVI. Politikai lecke; XXVII. Versenykocsis; XXVIII. A másik; XXIX. Forradalom; műfaj: regény; első sor/mondat: „Hogy hazaért, akkor is csak ezt ismételte.” / „Sok mindent próbáltak.” / „Nero, ki eddig nem törődött álmaival, most többször álmodott olyan dolgokat, melyek tulajdonképen semmisek és jelentéktelenek, de ébren is foglalkoztatták, napokig.” / „– Most nőül vehetlek – mondta Popaeának [!], fásultan.” / „Dorphorusnak nem igen akadt többé dolga.” / „A Tiberisen vontatóhajó volt indulóban, mely kelmét, ruhát, cipőt, edényt, s egyéb háziszert vitt Londoniumba, a britanniai inséges népnek, mely a hadjárat alatt lerongyolódott és elszegényedett.”; kötetben: Nero1, Nero2, 176–220., Nero3, 188–235.] 661. Kosztolányi Dezső: „Bohóc”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 22. sz., 1921. nov. 16., 1700–1701. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Ezen a kis verseskönyvön, Bródy László első kötetén régi dallam fuvall át: – a kabaré dallama.”] 662. Kosztolányi Dezső: „A véres költő. Regény”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 23. sz., 1921. dec. 1., 1741–1761. [Fejezetek: XXX. Seneca; XXXI. Egyedül; XXXII. Phaon kertjében; XXXIII. Sirató; műfaj: regény; első sor/mondat: „Seneca kiszabadult a börtönből.” / „Valamivel, éjfél előtt a főaugur megfürdött, evett egy keselyűszívet majd hófehér tógát öltve a többi madárjóssal együtt kiment az erődre kezében egy ellenzős, eltakart lámpával, arra a helyre, honnan az égi jeleket szokták megfigyelni.” / „A palota előtt meredt égnek a bronz óriás, Nero képmása.” / „Sporus kiment a fészerből, hogy megnézze, merre járnak a katonák, de az út megint csöndes volt, úgy látszik, nyomát tévesztették.”; kötetben: Nero1, Nero2, 221–257., Nero3, 235–272.] 663. Kosztolányi Dezső: „A magyar rím”, Ny, XIV. évf. (. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1771–1776. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Radó Antal tanulmányát, mely a Kisfaludy-Társaság kiadásában jelent meg, nagy érdeklődéssel olvastam.”] 664. Kosztolányi Dezső: „Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1798. [Műfaj: vers(füzér); első sor/mondat: „Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről.”; annotáció: „Öt költemény. »A bús férfi panaszai« című, készülő verssorozatból” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 5–6., ÖGyK, 203–204.]
78
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 665. Kosztolányi Dezső: „Beírtak engem mindenféle Könyvbe”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1798. [Műfaj: vers(füzér); első sor/mondat: „Beírtak engem mindenféle Könyvbe”; annotáció: „Öt költemény. »A bús férfi panaszai« című, készülő verssorozatból” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 12–13., ÖGyK, 208.] 666. Kosztolányi Dezső: „Kisérem a fiam az iskolába”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1798–1799. [Műfaj: vers(füzér); első sor/mondat: „Kisérem a fiam az iskolába”; annotáció: „Öt költemény. »A bús férfi panaszai« című, készülő verssorozatból” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 88., ÖGyK, 260.] 667. Kosztolányi Dezső: „Ásitok és csak bámulom”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1799. [Műfaj: vers(füzér); első sor/mondat: „Ásitok és csak bámulom”; annotáció: „Öt költemény. »A bús férfi panaszai« című, készülő verssorozatból” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 54., ÖGyK, 237.] 668. Kosztolányi Dezső: „Ó, szép magyar fejek, ti drága-régik”, Ny, XIV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1921. dec. 16., 1799. [Műfaj: vers(füzér); első sor/mondat: „Ó, szép magyar fejek, ti drága-régik,”; annotáció: „Öt költemény. »A bús férfi panaszai« című, készülő verssorozatból” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 50: „Ó szép magyar fejek, ti drága-régik”, ÖGyK, 234–235: „Ó szép magyar fejek, ti drága-régik”.] 1922.
669. Kosztolányi Dezső: „Kiss József”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 2. sz., 1922. jan. 16., 77–79. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Egy decemberi délben régen, nagyon régen fölkerestem A Hét szerkesztőjét.”] 670. Kosztolányi Dezső: „Fanny első színdarabja”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 2. sz., 1922. jan. 16., 151. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Shaw-ról sokáig nem mertek őszintén írni.”] 671. Kosztolányi Dezső: „Babits Mihályról”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 2. sz., 1922. jan. 16., 155–156. [Rovat: Figyelő; műfaj: megnyitó beszéd; első sor/mondat: „(Karácsony napján a Zeneakadémián Babits-ünnepet tartottak, melyet ezekkel a szókkal nyitottam meg.) Hölgyeim és uraim, ezen a dobogón, melyen ma csak költeményeket mondanak és énekelnek, elsőül én jelenek meg, hogy prózai szókat tegyek le a versek elé, s beszéljek a versek költőjéről.”] 672. Kosztolányi Dezső: „Az öröm illan”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1922. febr. 1., 212–213. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Amikor Tóth Árpád első verseit olvastam, ilyen sorai kaptak meg: »Setét csöbrök s olcsó székek szeretlek…« »Vén robotos ruhám a széke feketül…« »Ti vártok ócska ajtók, elsárgult névjegyek, Sárral befent lábtörlők…« stb.”] 673. Kosztolányi Dezső: „Tóth Eszter élete és halála”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 4. sz., 1922. febr. 16., 294–295. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A történet váza ez: Tóth Eszter apja akasztófán végezte életét, anyja, a falu bolondja, elpusztul.”; annotáció: Beczássy Judit regényéről.] 674. Kosztolányi Dezső: „Füst Milán”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 6. sz., 1922. márc. 16., 399–403. [Műfaj: portré; első sor/mondat: „Sajnos, csak kevés írónak lehet megrajzolni fejlődési görbéjét.”] 675. Kosztolányi Dezső: „Képtelen természetrajz”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1922. ápr. 1., 491– 79
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 492. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Reggel az állatkertben látok egy borzot s ezt mondom: »Egészen olyan, mint Y, az ismerősöm.«”; annotáció: Nagy Lajos állatmeséiről.] 676. Kosztolányi Dezső: „A túláradó élet”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 7. sz., 1922. ápr. 1., 492–493. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Az első verseskönyvek, értékükre való tekintet nélkül, jellemzik a kor érzés-megnyilatkozását és irodalmi formanyelvét.”; annotáció: Rupprecht Tibor kötetéről.] 677. Kosztolányi Dezső: „Hexaméterek. »A bús férfi panaszai«-ból”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 8. sz., 1922. ápr. 16., 501–503. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lám ma ujólag az álom”; kötetben: BFP, 92–97: „Lám ma újólag az álom”, ÖGyK, 263–266: „Lám ma újólag az álom”.] 678. Kosztolányi Dezső: „Arckép”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 10. sz., 1922. máj. 16., 675–676. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Király György abból a nemzedékből származott, mely 1880 és 1890 között született s 1910-ben tűnt föl egyszerre, irodalomban, művészetben, tudományban.”] 679. Kosztolányi Dezső: „Nem félek a haláltól, mert tudom mi”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1922. jún. 1., 728–729. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nem félek a haláltól, mert tudom mi.”; annotáció: „Két vers. »A bús férfi panaszai«” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 65–67., ÖGyK, 246–247.] 680. Kosztolányi Dezső: „Hattyú kutyám”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1922. jún. 1., 729. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hattyú kutyám.”; annotáció: „Két vers. »A bús férfi panaszai«” összefoglaló cím alatt; kötetben: BFP, 99–101., ÖGyK, 268–269.] 681. Kosztolányi Dezső: „Szavak. Egy Ady-ünnepély előtt”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 11. sz., 1922. jún. 1., 768–769. [Rovat: Figyelő; műfaj: megnyitó beszéd; első sor/mondat: „Tisztelt hallgatóim, – egy csodáról akarok beszélni.”] 682. Kosztolányi Dezső: „Gellért Oszkár versei”, Ny, XV. évf. (1. köt.) 12. sz., 1922. jún. 16., 773– 776. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Mindig hittem az első benyomásnak, akár emberrel, akár irással találkoztam.”; annotáció: Testvérbánat csillaga című kötetéről.] 683. Kosztolányi Dezső: „Vargha Gyula”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 13-14. sz., 1922. júl. 1., 936. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Első kötete 1875-ben, huszonkét esztendős korában jelent meg, »Dalok« címen.”] 684. Kosztolányi Dezső: „A művészet agóniája és reinkarnációja”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 17-18. sz., 1922. szept. 1., 1072–1075. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Hevesy Iván tanulmánya vagy – ahogy ő nevezi – »propaganda-füzete« végletek között mozog s külső, általános hatását, melyet a különböző hitet valló írókra és művészekre szinte egyetemesen gyakorolt, mindenekelőtt ezzel magyarázom.”] 685. Kosztolányi Dezső: „Timár Virgil fia”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1922. okt. 1., 1174–1175. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Maupassant, a született elbeszélő, harmincéves korában adta ki első munkáját, a verseit, melyeket sokkal előbb, kora ifjuságában irt.”; annotáció: Babits Mihály regényéről.] 686. Kosztolányi Dezső: „Irói arcképek”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1922. okt. 1., 1175. [Rovat: 80
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Jól esik viszontlátnom kötetben Szini Gyula tanulmányait, melyek tizenöt-húsz évvel ezelőtt – többnyire újságokban – jelentek meg, mint harcos, fölfedező cikkek.”] 687. Kosztolányi Dezső: „Az ember, aki járva jár”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1922. okt. 1., 1175–1176. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Endre Károly azok közé tartozik, kik az iskolapadból léptek a harctérre.”] 688. Kosztolányi Dezső: „A mosolygó asszony”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1922. okt. 1., 1176– 1177. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Amiel és Obey nevét érdemes följegyezni.”] 689. Kosztolányi Dezső: „Szép Ernő négy könyve”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 21. sz., 1922. nov. 1., 1303–1304. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Szép Ernőnek négy könyve jelent meg: A Világ, versek, Magyar könyv, elbeszélések, Két felől angyal, új novellák s Hetedikbe jártam, diáktörténet.”] 690. Kosztolányi Dezső: „Két bemutató. Három nővér. Az új rokon”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 21. sz., 1922. nov. 1., 1304–1305. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „A Vígszínház parádés szereposztásban és rendezéssel színre hozta Csehov drámáját.”; annotáció: Anton Pavlovics Csehov és Csathó Kálmán darabjairól.] 691. Kosztolányi Dezső: „Csokonai”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 23. sz., 1922. dec. 1., 1409–1411. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Három dupla kötetben jelentek meg Csokonai Vitéz Mihály összes művei.”] 692. Kosztolányi Dezső: „Crommelynck bohózata”, Ny, XV. évf. (2. köt.) 24. sz., 1922. dec. 16., 1458–1463. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Fernand Cromelynck-nek hívják a belga drámaírót, ki 1922-ben háromfelvonásos szindarabot írt ezen a címen: »Le cocu magnifique«.”] 1923.
693. Kosztolányi Dezső: „Régi, titkos éj”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1923. jan. 1., 4–7. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: „I. Szarvas-gombát eszik a császár, szilveszteri vacsoráján, pástétomot, egy fürt aszúszőlőt, mely új tartományából érkezett, a velencei királyságból.”; annotáció: Petőfi Sándor születéséről, Arany János és Tompa Mihály említésével; kötetben: T, 50–55: „Petőfi Sándorka”.] 694. Kosztolányi Dezső: „Rákóczi. Bemutató a Nemzeti Színházban”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 2. sz., 1923. jan. 16., 106. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Aki történelmi tárgyhoz nyúl, azt két veszedelem fenyegeti.”; annotáció: Voinovich Géza darabjáról.] 695. Kosztolányi Dezső: „A Petőfi-vitához”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 2. sz., 1923. jan. 16., 111–112. [Rovat: Figyelő; műfaj: hozzászólás egy vitához; első sor/mondat: „Érdeklődéssel olvastam a »Nyugat« január 1. számában megjelent cikket, melyben Földessy Gyula bírálja Horváth János könyvét.”] 696. Kosztolányi Dezső: „Lucifer a katedrán. Játék egy felvonásban”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 3. sz., 1923. febr. 1., 152–160. [Műfaj: színpadi jelenet; első sor/mondat: „Ádám: Jaj, végre, végre, végre. 81
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék Itt vagyunk. Most már leülnék. (Leül a zsöllyébe.)”] 697. Kosztolányi Dezső: „Költői hírnév”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 4. sz., 1923. febr. 16., 270–271. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Petőfi százados évfordulója külföldön sokkal erősebb visszhangot keltett, mint ahogy remélhettük.”] 698. Kosztolányi Dezső: „Az árnyék”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1923. márc. 1., 355. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Berta, a fiatalasszony, karosszékében ül, hat év óta nem tudja mozgatni kezét-lábát, ideghűdése van.”; annotáció: Dario Nicodemi darabjáról.] 699. Kosztolányi Dezső: „Inger asszony”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1923. márc. 1., 355–356. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Ibsen e szomorújátékát, melyet igen fiatalon írt, patikussegéd korában, kevés európai szinpadon játszották.”] 700. Kosztolányi Dezső: „Egy téli délben”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1923. márc. 16., 393. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy téli délben.”; annotáció: „Két vers. »A szegény kisgyermek panaszai«-nak most megjelenő, hatodik kiadásából” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 50., SzKP6, 31.] 701. Kosztolányi Dezső: „Fényképek”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1923. márc. 16., 393. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Fényképek.”; annotáció: „Két vers. »A szegény kisgyermek panaszai«-nak most megjelenő, hatodik kiadásából” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 80–81., SzKP6, 73.] 702. Kosztolányi Dezső: „Ellák”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1923. márc. 16., 422–423. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Az, hogy Attila király lakodalma éjszakáján az orra vérétől fulladt meg, hasonlít azokhoz az újsütetű diplomáciai hazugságokhoz, melyek arról értesítenek bennünket, hogy X. Y. főherceget »szolgálati fegyvere tisztogatása közben baleset érte.«”; annotáció: Harsányi Kálmán darabjáról.] 703. Kosztolányi Dezső: „Lányi Ernő”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 8. sz., 1923. ápr. 16., 587–588. [Rovat: Figyelő; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Szabadkán halt meg, hatvankét éves korában.”] 704. Kosztolányi Dezső: „Pacsirta. Regény”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 9. sz., 1923. máj. 1., 593–616. [Fejezetek: 1–4.; műfaj: regény; első sor/mondat: „Az ebédlő támlás díványán nemzetiszin zsinegdarabok, cukorspárgavégek, papirok foszlányai hevertek s a helyi újság szétszaggatott példánya, melynek homlokán kövér címbetűkkel ez állt: Sárszegi Közlöny, 1899.” / „A nyárfasoron haladtak, Sárszeg egyetlen aszfaltos utcáján, a Széchenyi-utcán, mely egyenesen az állomásig vitt, úgy ahogy mindennapi sétájukon: középütt Pacsirta, jobboldalt anya, baloldalt apa.” / „Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott.” / „Szombaton a tanyák népe a város felé özönlött, mert ezen a napon volt a hetivásár.”; kötetben: P, 5–46.] 705. Kosztolányi Dezső: „Pacsirta. Regény”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 10. sz., 1923. máj. 16., 665– 681. [Fejezetek: 5–6.; műfaj: regény; első sor/mondat: „Sárszeg kis pont a térképen.” / „Hétfőn délután beszélgettek.”; kötetben: P, 46–75.] 706. Kosztolányi Dezső: „O. E.”, Ny, XVI. évf. (1. köt.) 11-12. sz., 1923. jún. 16., 855–856. [Műfaj: 82
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék tárca; első sor/mondat: „Így rövidíti nevét ő, ki szereti a jelképeket és tömörséget.”; annotáció: Osvát Ernőről] 707. Kosztolányi Dezső: „Pacsirta. Regény”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 13. sz., 1923. júl. 1., 1912– 1923. [Fejezetek: 7–8.; műfaj: regény; első sor/mondat: „Kedden délben a Magyar Király éttermében asztaluk, melyet a főpincér fönntartott számukra, üresen maradt.” / „Ákos másnap délután épp indult hazulról, mikor a kapuban eléje jött a levélhordó.”; kötetben: P, 75–95.] 708. Kosztolányi Dezső: „Pacsirta. Regény”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 14. sz., 1923. júl. 16., 65–83. [Fejezetek: 9–10.; műfaj: regény; első sor/mondat: „A csütörtök pedig, a csütörtök.” / „A részeg emberek röpülnek.”; kötetben: P, 95–127.] 709. Kosztolányi Dezső: „Pacsirta. Regény”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 15–16. sz., 1923. aug. 1–16., 141–162. [Fejezetek: 11–13.; műfaj: regény; első sor/mondat: „Anya elhallgatott.” / „Akik éjszaka élnek, a boldog fővárosokban és nappal alusznak, a korhelyek, megszokják, hogy fölnyitván szemüket ismét sötét van köröttük, ismét az éjszakát látják, melytől előző nap búcsút vettek.” / „Ákos megint magára maradt feleségével.” / „Benn viharosan megölelte az anyja.”; annotáció: A 10. fejezet végével kezdődik a szöveg; kötetben: P, 127–164.] 710. Kosztolányi Dezső: „»A csodaszarvas« elé. Bevezető a Renaissance Szinház bemutatójára”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 19. sz., 1923. okt. 1., 346–348. [Műfaj: nyilvános beszéd; első sor/mondat: „Tisztelt közönség, bevallom, a bemutató előtt pár nappal kissé megdöbbentem.”; annotáció: Fernand Crommelynck tragikomédiájáról.] 711. Kosztolányi Dezső: „Tavasz ébredése”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 19. sz., 1923. okt. 1., 351–352. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Nem az a tavasz, nem a régi, semmi esetre.”; annotáció: Frank Wedekind darabjáról.] 712. Kosztolányi Dezső: „Nagy István”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 21. sz., 1923. nov. 1., 470. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca/portré; első sor/mondat: „Nem tudok róla semmit. Itt állok képei között. Ámulok.”] 713. Kosztolányi Dezső: „Forgács Rózsi”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 22. sz., 1923. nov. 16., 329. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca/mozaikok; első sor/mondat: „I. Megindító belépni ide: a Thália vagy két évtizeddel ezelőtt ebben a katakombában indult, áhitatos nézők előtt, kik hittek az irodalomban és színjátszásban.” / „II. Lehet-e szellemeket idézni?” / „III. Azokról a darabokról, melyeket az új kamaraszinház bemutatott, csak ennyit.”; annotáció: Az új kamaraszínházról.] 714. Kosztolányi Dezső: „Legenda”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 23. sz., 1923. dec. 1., 541. [Műfaj: vers; jegyzetben: „Felolvastatott az Ady-ünnepen.”; első sor/mondat: „Egy régi délelőtt gyorsan berobbant”] 715. Kosztolányi Dezső: „Lassan, lefelé”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 24. sz., 1923. dec. 16., 607. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „A pohár eltörik”; kötetben: BFP, 102: „A pohár eltörik”, ÖGyK, 270: „A pohár eltörik”.] 716. Kosztolányi Dezső: „Igaz könyv”, Ny, XVI. évf. (2. köt.) 24. sz., 1923. dec. 16., 666. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Zsolt Béla egyik legkülönb érték azok közül, kik a 83
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék háború után jelentkeztek.”] 1924.
717. Kosztolányi Dezső: „Kerr Alfréd utirajzai”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1924. jan. 1., 66–69. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Kerr Alfrédnek utóbb négy kötet utirajza jelent meg.”] 718. Kosztolányi Dezső: „Maupassant. 1850–1893”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 3. sz., 1924. febr. 1., 174–176. [Műfaj: portré; jegyzetben: „Bevezető tanulmány Maupassant 30 kötetes teljes magyar fordításához, mely az Athenaeum kiadásában jelenik meg.”; első sor/mondat: „I. Valaha mindenki őt olvasta.”; kötetben: Ma–VE, 5–10.] 719. Kosztolányi Dezső: „Dal és halál. Megnyitó egy Ady-ünnepély előtt”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 3. sz., 1924. febr. 1., 216. [Rovat: Figyelő; műfaj: megnyitó beszéd; első sor/mondat: „Ma öt esztendeje halt meg.”] 720. Kosztolányi Dezső: „Árvalányok”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 4. sz., 1924. febr. 16., 255–256. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „1. Rég olvastam ezt a regényt.”; annotáció: Móricz Zsigmond regényéről.] 721. Kosztolányi Dezső: „Kanári. Jelenet”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1924. márc. 16., 448–458. [Műfaj: színpadi jelenet; első sor/mondat: „Jól, de nem fényesen berendezett polgári gyerekszoba. […] Jancsi (elmélyedve játszik katonáival, az asztal mellett ülve).”] 722. Kosztolányi Dezső: „Párbeszéd magammal”, Ny, XVII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1924. ápr. 1., 483– 484. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „– Feküdj le.”; annotáció: Babits Mihályról.] 723. Kosztolányi Dezső: „Párbeszéd magammal”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 23. sz., 1924. dec. 2., 699–700. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „– »Ignotus versei«. Segíts.”] 724. Kosztolányi Dezső: „Vigyázz”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 735–736. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Vigyázz.”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 7–8., ÖGyK, 273–274.] 725. Kosztolányi Dezső: „Szegények”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 736. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Te elfelejted, hogy délben mit ettél,”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 9–10., ÖGyK, 275.] 726. Kosztolányi Dezső: „Csöndes viszontlátás”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 736–737. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Leszállva a vonatról azonnal elhajtattam öcsémhez,”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 14–15., ÖGyK, 287–288.] 727. Kosztolányi Dezső: „Vidék, nappal, éjszaka”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 737–738. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Legelők vannak erre.”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 34–35: „Vidék nappal, éjszaka”.] 728. Kosztolányi Dezső: „Krúdy Gyula”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 738. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Rómában egy éjjel, rettenetes erővel,”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 51.] 84
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 729. Kosztolányi Dezső: „Szerelem”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 738. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 21.] 730. Kosztolányi Dezső: „Régi dajkánk egyetlen öröme”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 739. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Itt lakik a dajka, aki rokonom,”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 36–37.] 731. Kosztolányi Dezső: „Beteg”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 739–740. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nyomorultul fekszik.”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 33.] 732. Kosztolányi Dezső: „Lankadt ibolya…”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 740. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Lankadt ibolya forró délelőttön”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 22.] 733. Kosztolányi Dezső: „Özvegy a villamosban”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 740–741. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ennek az özvegynek itt a villamosban”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 27–28., ÖGyK, 286.] 734. Kosztolányi Dezső: „Egy rossz költő mily megindító”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 741. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egy rossz költő mily megindító. Már évekig”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 30., ÖGyK, 291.] 735. Kosztolányi Dezső: „Gépírókisasszony”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 741– 742. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ülsz.”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 29., ÖGyK, 289.] 736. Kosztolányi Dezső: „Utolsó kiáltás”, Ny, XVII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1924. dec. 20., 742. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én nem hiszek semmiben.”; annotáció: „Tizenhárom új vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: M, 63., ÖGyK, 302.] 1925.
737. Kosztolányi Dezső: „Nők”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 3-4. sz., 1925. febr., 171–172. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nem kamasz-szerelem kis hevületében”; kötetben: M, 19–20., ÖGyK, 280– 281.] 738. Kosztolányi Dezső: „Pille”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 3–4. sz., 1925. febr., 172. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Te mindig hátratekintesz, vagy mindig előre”; kötetben: M, 23., ÖGyK, 283.] 739. Kosztolányi Dezső: „Milkó Izidor”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 5–6. sz., 1925. márc., 349–350. [Rovat: Figyelő; műfaj: portré; első sor/mondat: „Az első író, kit életemben láttam, Jámbor Pál volt, Hiador, Petőfi kortársa s ellenfele, ki már meggörnyedve, ráncosan, narancssárga arccal bandukolt a szabadkai uccán, vásott ruhában, kezében egy esernyővel.”] 740. Kosztolányi Dezső: „Fekete majális”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 5–6. sz., 1925. márc., 350–351. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „»Ó, undok olvasó!«”; annotáció: Tamás István 85
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék verseskötetéről.] 741. Kosztolányi Dezső: „Zöld szamár”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1925. ápr. 1., 426. [Rovat: Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Ennek a színháznak igazgatója a zöld szamár, ki zöld nyakbavető kendőt visel s valódi szamárfejet, valódi szamárfülekkel.”; annotáció: dadaista színházról, Ivan Goll és Jean Cocteau darabjairól.] 742. Kosztolányi Dezső: „Vagy [!] eltévedni”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 8–9. sz., 1925. máj. 16., 458. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Én már unom azt, hogy azért szeressenek, mert én vagyok.”; kötetben: M, 40.] 743. Kosztolányi Dezső: „Csomagold be mind…”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 8–9. sz., 1925. máj. 16., 459. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Csomagold be mind, ami volt, ami régen”; kötetben: M, 5–6.] 744. Kosztolányi Dezső: „Nero and Sporus”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 8–9. sz., 1925. máj. 16., 518– 519. [Rovat: Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Miután Nero zsidó felesége, Poppea, a törékeny, ámbrasárga hajú császárné meghalt, a császár őrjöngve gyászolta őt, étlen-szomjan csatangolt a városban, hogy megkeresse.”; annotáció: R. V. Cripps darabjáról.] 745. Kosztolányi Dezső: „Orosz szinészek”, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 10–11. sz., 1925. jún. 1., 618– 619. [Rovat: Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Gondolom, Jules de Gaultier állapította meg, hogy minden dolog kettő: az, ami és annak az ellenkezője.”; annotáció: Sztanyiszlavszkijék vendégjátékairól.] 746. Kosztolányi Dezső: „Bábel tornya. Úti jegyzet”, Ny, XVIII. évf. (2. köt.) 16–17. sz., 1925. szept. 1., 247–249. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Itt vannak a népek, a népek. Harminckét nép tanulja a grenoblei egyetem mennyezetig emelkedő padjaiban a francia nyelvet, irodalmat, orcájának verejtékében.”] 747. Kosztolányi Dezső: „Francia lány”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 18. sz., 1925. okt. 1., 20. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Még meg se láthattál,”; kötetben: M, 24., ÖGyK, 282.] 748. Kosztolányi Dezső: „A magyar könyv pusztulása. Nyílt levél a lapkiadókhoz és szerkesztőkhöz”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 18. sz., 1925. okt. 1., 66–72. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: nyílt levél; első sor/mondat: „Nagy Lajos a Nyugat augusztusi számában éles, okos cikket írt az író kálváriájáról.”] 749. Kosztolányi Dezső: „Ha akarnám… Bemutató a Belvárosi Színházban”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 18. sz., 1925. okt. 1., 80–81. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Tyhű, az asszony meghódítja tulajdon férjét.”; annotáció: Paul Géraldy és Robert Spitzer darabjáról.] 750. Kosztolányi Dezső: „Úriemberek. Bemutató a Vígszínházban”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 18. sz., 1925. okt. 1., 82. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „John Galsworthy gyakran használ föl egy rendőri tényt darabjai elindítására: eltűnik egy tárgy, kitör egy sztrájk, ellopnak valamit stb.”] 751. Kosztolányi Dezső: „Szinésznő. Bemutató a Vígszínházban”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 19. sz., 86
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1925. okt. 16., 185. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: színikritika; első sor/mondat: „Vannak olyan munkák, melyekhez a bírálat műszereivel közeledni céltalan és igazságtalan.”; annotáció: Jacques Bousquet és Paul Armond darabjáról.] 752. Kosztolányi Dezső: „Ujságíró”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 20. sz., 1925. nov. 1., 241–256. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „– Pali, Pali – csillapították.”; kötetben: EK1, EK2, 111–132: „Nyolcadik fejezet”.] 753. Kosztolányi Dezső: „Rózsaszín lámpa”, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 21. sz., 1925. nov. 16., 310. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Minden fővárosban”; kötetben: M, 17–18., ÖGyK, 279.] 1926.
754. Kosztolányi Dezső: „Somlyó Zoltán. Bevezető szavak szerzői délelőttjéhez”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 1. sz., 1926. jan. 1., 56–58. [Műfaj: megnyitó beszéd; első sor/mondat: „Tisztelt hallgatóim, mielőtt írni kezdtem, sokáig tétováztam, kezemben a kicsavart töltőtollal.”; kötetben: S, 6–8: „Somlyó Zoltán”.] 755. Kosztolányi Dezső: „Pirandello”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 1. sz., 1926. jan. 1., 75–77. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: portré; első sor/mondat: „I. Ha egy ember, ki a mult században élt, elolvasna egy mai regényt, melyet mindnyájan bámulunk, ezt mondaná: »Nem történik ebben semmi.«”] 756. Kosztolányi Dezső: „Szavalás”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 6. sz., 1926. márc. 16., 556–558. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Gyors és töredékes észrevételek, melyeket szavalóestéken, szünetek alatt az előcsarnokban, hazamenet a villamosban jegyeztem föl.”] 757. Kosztolányi Dezső: „Új költészetünk”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 7. sz., 1926. ápr. 1., 658–659. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: nyilvános beszéd; első sor/mondat: „Tisztelt hallgatóim, multkor, hogy az önök soraiban ültem, régi költők verseit szavalták erről a szinpadról.”] 758. Kosztolányi Dezső: „Még valami a szavalásról”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 7. sz., 1926. ápr. 1., 667. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: válaszcikk; első sor/mondat: „Multkori cikkemre több levelet kaptam.”] 759. Kosztolányi Dezső: „Repülő ifjuság”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 9. sz., 1926. máj. 1., 835. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mért mozdul meg bennem még egyszer ily zölden,”; kötetben: M, 25.] 760. Kosztolányi Dezső: „A házasság »válsága«. V.”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 10. sz., 1926. máj. 16., 866. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „1. Házastárs az a férfi és nő ki egy födél alatt él, vagy azért, mert nagyon szereti egymást, vagy pedig azért, mert egykor nagyon szerette egymást s most egy életen át hódol feledhetetlen emlékének.”] 761. Kosztolányi Dezső: „Temetők”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 11. sz., 1926. jún. 1., 976. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nézd a temetőket,”; kötetben: M, 60.] 762. Kosztolányi Dezső: „Boldog, ihletes napjaim”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 11. sz., 1926. jún. 1., 977. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az órák homloka lüktet:”; kötetben: M, 46., ÖGyK, 298.]
87
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 763. Kosztolányi Dezső: „Bekötött szemmel”, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 11. sz., 1926. jún. 1., 977. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint akinek bekötötték szemét”; kötetben: M, 47.] 764. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 13. sz., 1926. júl. 1., 1–14. [Fejezetcímek: I. Kún Béla elrepül; II. A méltóságos úr, az elvtárs és a méltóságos asszony; III. Fanyar vacsora; műfaj: regény; első sor/mondat: „Kún Béla repülőgépen menekült az országból.” / „Mikor ennek 1919 július 31-én délután hatkor híre futamodott, Vizy Kornél kikiabált:” / „Vizyné látván, hogy a külső ajtón senkise tartózkodik, bement az ebédlőbe.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 2–26.] 765. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 14. sz., 1926. júl. 16., 98– 110. [Fejezetcímek: IV. Különböző izgalmak; V. Minisztérium és misztérium; műfaj: regény; első sor/mondat: „Vizy Kornél óvatosan aludt.” / „Ezt a hősi küzdelmet azonban egyedül vívta meg.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 27–50.] 766. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 15. sz., 1926. aug. 1., 173– 187. [Fejezetcímek: VI. Anna; VII. Új seprő jól seper?; műfaj: regény; első sor/mondat: „Augusztus 14-ike volt: csodálatos nyári nap.” / „Anna nézelődött az idegen konyhában.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 51–77.] 767. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 16. sz., 1926. aug. 16., 284– 298. [Fejezetcímek: VIII. A tünemény; IX. Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről; műfaj: regény; első sor/mondat: „Aztán mégis csak megszokta.” / „A viszonyok javultak.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 78–105.] 768. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 17. sz., 1926. szept. 1., 342– 355. [Fejezetcímek: X. Legenda; XI. Jancsi úrfi; műfaj: regény; első sor/mondat: „Vizyék sokáig rágódtak e teadélután emlékein.” / „Egy szeptemberi reggel a minisztériumi szolga sürgönyt hozott Vizynének, melyet az ura már fölbontott.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 106–130.] 769. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 18. sz., 1926. szept. 16., 408–422. [Fejezetcímek: XII. Vad éjszaka; XIII. Szerelem; műfaj: regény; első sor/mondat: „Még lassan gurult a vonat, még látta Angéla néni arcát és Kornél bácsi zsebkendőjét, mikor egyszerre – magának is érthetetlenül – elhatározta, hogy nem tér vissza a bankba, amint szándékozott, hanem hazamegy és ott azonnal lekapja a tíz körméről Annát.” / „Jancsi a föld alatt ült, a páncélban.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 131–156.] 770. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 19. sz., 1926. okt. 1., 537– 550. [Fejezetcímek: XIV. Valami nagyon keserű; XV. Tél; műfaj: regény; első sor/mondat: „Reggel még mindig esett.” / „Novemberben már cihelődni kezdtek a románok is.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 157–179.] 771. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 20. sz., 1926. okt. 16., 608– 623. [Fejezetcímek: XVI. Anyag, szellem, lélek; XVII. Farsang; műfaj: regény; első sor/mondat: „Vizyék Három Király napján Tatáréktól jöttek egy nagy politikai ozsonnáról, melyen két miniszter is részt vett.” / „Elekes Józsefnek a bankszolga fölvitte a valutaosztályba a napi postáját, mely mindössze egy gyászjelentésből állott.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 180–206.] 772. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 21. sz., 1926. nov. 1., 687– 88
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 701. [Fejezetcímek: XVIII. A rémület; műfaj: regény; első sor/mondat: „Vizy Kornél államtitkárságáról egyre határozottabb formában beszéltek.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 207–232.] 773. Kosztolányi Dezső: „Édes Anna. Regény”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 22. sz., 1926. nov. 16., 734– 751. [Fejezetcímek: XIX. Miért…? ; XX. Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt; műfaj: regény; első sor/mondat: „Minden ilyen szenzáció gyorsan elmúlik.” / „Most megint ősz van.”; kötetben: ÉA1, ÉA2, 233–264.] 774. Kosztolányi Dezső: „R[abindranath]. Tagore. Érzések és gondolatok egy estélyen”, Ny, XIX. évf. (2. köt.) 22. sz., 1926. nov. 16., 782–784. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „I. Amint fakórózsaszín palástjában megállt a hangversenydobogón, azon gondolkoztam, mi bírhatta rá, hogy hatvanöt esztendős korában, betegen eljöjjön a Gangesz partjairól, rászánja magát arra, hogy idegen országokban a költő-fejedelem fáradságos szerepét játssza, a gyorsvonatok irodává alakított fülkéiben, írógépek kattogása közben riportereket fogadjon, akiknek lapos kérdéseire époly lapos válaszokat kell adni s folyton vándoroljon irodalmi udvarával, a német bárónő-titkárnőjével meg az indus udvarmesterével, minden héten más határon robogjon át, szállodák párnáira hajtsa le fejét, nappal az autogramm-kérők hadával tusakodjék, este pedig orvosaitól kérjen tanácsot, hogy gyönge szívére való tekintettel hány szótagot szabad majd kiejteni a másnapi előadásakor.”] 1927.
775. Kosztolányi Dezső: „Halotti beszéd”, Ny, XX. évf. (1. köt.) 1. sz., 1927. jan. 1., 11. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Apám, teremtőm, istenem,”] 776. Kosztolányi Dezső: „Indiszkréció az irodalomban. A Nyugat ankétja”, Ny, XX. évf. (1. köt.) 6. sz., 1927. márc. 16., 457–458. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „1. Aki ismeri önmagát s eléggé bátor, hogy bensejét könyörtelenül föltárja, az lírikus.”] 777. Kosztolányi Dezső: „Gramatica”, Ny, XX. évf. (1. köt.) 8. sz., 1927. ápr. 16., 682–683. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: színikritika/portré; első sor/mondat: „Emma Gramatica vendégszereplése során játszott nálunk egy öreg nénikét is.”] 778. Kosztolányi Dezső: „Bartalis János”, Ny, XX. évf. (1. köt.) 10. sz., 1927. máj. 16., 834–836. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: portré; első sor/mondat: „I. Bartalis János költő.”] 779. Kosztolányi Dezső: „Móricz Zsigmond”, Ny, XX. évf. (1. köt.) 11. sz., 1927. jún. 1., 922–923. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: portré; jegyzetben: „Elmondta az író május 21-én a Zeneakadémián, az ifjúság Móricz Zsigmond-ünnepén.”; első sor/mondat: „1908-ban, a Nyugat október 16-iki számában jelent meg a »Hét krajcár«.”] 780. Kosztolányi Dezső: „Aki ma meghalt…”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 13. sz., 1927. júl. 1., 30. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Aki ma meghalt,”; kötetben: M, 59., ÖGyK, 299.] 781. Kosztolányi Dezső: „Az apa”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 13. sz., 1927. júl. 1., 31. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mily gyorsan távolodsz a nagy időben”; kötetben: M, 11–12., ÖGyK, 276.] 782. Kosztolányi Dezső: „Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz. Athenaeum-kiadás”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 13. sz., 1927. júl. 1., 66–67. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Tündöklő könyv.”] 89
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 783. Kosztolányi Dezső: „A távolodó. Turcsányi Elek könyve”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 17. sz., 1927. szept. 1., 349–350. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Turcsányi Elek – »furcsán rímelek« mutatkozott be egy ízben tréfásan meghitt, baráti körben – ma, mikor legtöbben elvetettük rímeink csengetyűit és más utakon, módokon keressük a művészi kielégülést, még mindig dacosan ragaszkodik a legzártabb, orthodox formákhoz, a teljes összecsengéshez.”] 784. Kosztolányi Dezső: „Magánbeszéd”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 18. sz., 1927. szept. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az életet szerettem. Azt, ami lüktet,”; kötetben: M, 13., ÖGyK, 277.] 785. Kosztolányi Dezső: „Hetedhétország”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 18. sz., 1927. szept. 16., 420. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Megettem a világot s kiokádtam.”; kötetben: M, 38–39.] 786. Kosztolányi Dezső: „Bábok”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 20. sz., 1927. okt. 16., 572. [Rovat: Színházi Figyelő; műfaj: megnyitó beszéd; jegyzetben: „Elmondta az író a Teatro dei Piccoli budapesti bemutató-előadásán.”; első sor/mondat: „A báb nagyon hasonlít az emberhez s az ember nagyon hasonlít a bábhoz.”] 787. Kosztolányi Dezső: „Omelette à Woburn. Elbeszélés”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 21., 1927. nov. 1., 603–607. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „Párizsból igyekezett hazafelé a tanulmányéve után.”; kötetben: T, 121–128: „Omelette à Woburn”.] 788. Kosztolányi Dezső: „Sakálok. Elbeszélés”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 22., 1927. nov. 16., 661–665. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „Sárgát és pirosat ittunk össze-vissza, zöldet is, mindenféle vad szeszeket.”; kötetben: T, 129–134: „Sakálok”.] 789. Kosztolányi Dezső: „Emberek, ne sírjatok!… Reményi József regénye”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 23., 1927. dec. 1., 799–801. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Engem innen távolból rendkívül vonz az amerikai élet.”] 790. Kosztolányi Dezső: „Esti már megint jót tesz. Elbeszélés”, Ny, XX. évf. (2. köt.) 24., 1927. dec. 16., 809–819. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „I. Délelőtt tizenegykor fürödni készült.”; kötetben: EK1, 202–215., EK2, 202–216: „Tizenharmadik fejezet”.] 1928.
791. Kosztolányi Dezső: „Gyermekszoba”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 418. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Sápadtan állunk a gyermekszobában,”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 792. Kosztolányi Dezső: „Anyám”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 418. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Repülőgépek járnak az égen,”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 793. Kosztolányi Dezső: „Charing Cross”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Hogy önti ki a dél e sok embert”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 794. Kosztolányi Dezső: „Anna”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; 90
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék első sor/mondat: „Azt hitte hajdan, hogy miatta”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 795. Kosztolányi Dezső: „Részegek”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Gázlámpa mellett hánynak haloványan”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 796. Kosztolányi Dezső: „Orient Express”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Sürgönyszalag röpköd a homlokukról”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 797. Kosztolányi Dezső: „Freud”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Zavart költők, ki meri őt dicsérni,”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 798. Kosztolányi Dezső: „Cigaretta”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 6. sz., 1928. márc. 16., 419. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ha rosszul kapcsol a központ,”; annotáció: „Verssorok” összefoglaló cím alatt.] 799. Kosztolányi Dezső: „Levél”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1928. ápr. 1., 508. [Műfaj: nyílt levél/tárca; első sor/mondat: „Barátom, hadd nevezzelek így, hogy a szó pusztán és büszkén álljon, tulajdon ékességében, amint te szoktad leírni és kiejteni, mindig tisztelettel, meghitt körben, vagy telefonbeszélgetés során, értéket adva minden betűnek.”; annotáció: Gellért Oszkárnak.] 800. Kosztolányi Dezső: „Chmell Arisztid. Elbeszélés”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 10. sz., 1928. máj. 16., 739–752. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „Ha meghalunk, egyszerre mindent elfelejtünk, amit tudtunk és láttunk.”] 801. Kosztolányi Dezső: „Vészi József”, Ny, XXI. évf. (1. köt.) 11. sz., 1928. jún. 1., 827–828. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Arról, akiről sokat gondolkozunk, könnyű írni.”] 802. Kosztolányi Dezső: „Alfa. Elbeszélés”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 14. sz., 1928. júl. 16., 118–125. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „I. A fafaragványos, modern bérházba a májusi házbérnegyed idején beköltözködött egy úr.”; kötetben: T, 16–27: „Alfa”.] 803. Kosztolányi Dezső: „Megremegő szellő. Ádám Gábor elbeszélései”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 15. sz., 1928. aug. 1., 206–207. [Rovat: Irodalmi Figyelő; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „I. Ádám Gábor elbeszélései egytől-egyig mesék, mégpedig tündérmesék.”] 804. Kosztolányi Dezső: „Ilonka. Elbeszélés”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 17. sz., 1928. szept. 1., 311– 316. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „Benn a nagyon-nagy gyermekszobában négyen voltak.”; kötetben: T, 34–41: „Ilonka”.] 805. Kosztolányi Dezső: „Halotti maszk”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 22. sz., 1928. nov. 16., 639. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ahogyan a szobrász”; annotáció: Tóth Árpád halálára.] 806. Kosztolányi Dezső: „Anya”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 23. sz., 1928. dec. 1., 715. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Megláncoltál megint a karjaiddal,”; kötetben: ÖGyK, 290.] 91
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 807. Kosztolányi Dezső: „Elégia”, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 23. sz., 1928. dec. 1., 715–716. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai,”; kötetben: ÖGyK, 295–296.] 1929.
808. Kosztolányi Dezső: „Budapest, 1909 szeptember 10. Elbeszélés”, Ny, XXII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1929. jan. 1., 21–34. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „Esti délelőtt tizenegykor még mélyen aludt azon a díványon, melyen lakásadói ágyat szoktak vetni neki.”; kötetben: EK1, EK2, 74–95: „Ötödik fejezet”.] 809. Kosztolányi Dezső: „Rákosi Jenő”, Ny, XXII. évf. (1. köt.) 4. sz., 1929. febr. 16., 221–222. [Műfaj: nekrológ/emlékezés/tárca; első sor/mondat: „Gyakran láttam őt robogó villamosról leugrani, vagy szaladni, kezében a kész kéziratával.”] 810. Kosztolányi Dezső: „Indulatszavak”, Ny, XXII. évf. (1. köt.) 10. sz., 1929. máj. 16., 686. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Őrült pillanat gyermeke: ember,”; kötetben: ÖGyK, 294.] 811. Kosztolányi Dezső: „Egy hang”, Ny, XXII. évf. (1. köt.) 12. sz., 1929. jún. 16., 782. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Tudod, ki vagyok én?”; kötetben: ÖGyK, 293.] 812. Kosztolányi Dezső: „Marcus Aurelius”, Ny, XXII. évf. (2. köt.) 19. sz., 1929. okt. 1., 379–380. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Sárgán hever itt a középkori Róma,”; kötetben: ÖGyK, 361–363.] 1930.
813. Kosztolányi Dezső: „Jó hír”, Ny, XXIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1930. jan. 1., 2. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ó repülő, ki járod az égbolt”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt.] 814. Kosztolányi Dezső: „Hang”, Ny, XXIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1930. jan. 1., 2. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Jaj, mért kiabál testemből a lélek?”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt.] 815. Kosztolányi Dezső: „Véleményem”, Ny, XXIII. évf. (1. köt.) 2. sz., 1930. jan. 16., 94–96. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „I. A színház üzlet.”] 816. Kosztolányi Dezső: „Lenni vagy nem lenni”, Ny, XXIII. évf. (1. köt.) 4. sz., 1930. febr. 16., 249–258. [Műfaj: nyilvános beszéd/esszé; jegyzetben: „Elmondotta az író 1930. február 2-án, a Magyar Irók Egyesületének közgyűlésén.”; első sor/mondat: „Kedves írótársaim! Széchenyi István egy koratavaszi napon, délután öt órára palotájába kérette barátait.”] 817. Kosztolányi Dezső: „Vendég”, Ny, XXIII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1930. márc. 16., 460–463. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Egyszerre a szobában termett”; kötetben: T, 188–192.] 818. Kosztolányi Dezső: „Csók”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 13. sz., 1930. júl. 1., 11–31. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Amikor Esti Kornél 1903-ban az érettségin praeclare maturus lett, az édesapja szabad választás elé állította: vagy megveszi neki azt a gyönyörű kerékpárt, melyre már régóta áhítozott, vagy pedig kezébe adja a pénzt, százhúsz koronát s azon oda utazhat, ahova kedve tartja.”; kötetben: EK1, EK2, 31–66: „Harmadik fejezet”.]
92
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 819. Kosztolányi Dezső: „A magyar nyelv helye a földgolyón. Nyiltlevél Antoine Meillet úrhoz, a Collège de France tanárjához”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 14. sz., 1930. júl. 16., 81–92. [Műfaj: nyílt levél/tanulmány; első sor/mondat: „Tisztelt uram, miután elolvastam könyvét (Les langues dans l’Europe nouvelle), szükségét érzem, hogy a nyilvánosság színe előtt forduljak önhöz.”] 820. Kosztolányi Dezső: „A világ legelőkelőbb szállodája. Esti Kornél följegyzése”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 16. sz., 1930. aug. 16., 281–288. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Ismerik a szállodák költészetét?”; kötetben: EK1, EK2, 155–167: „Tizenegyedik fejezet”.] 821. Kosztolányi Dezső: „Boncolás. Esti Kornél följegyzése”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 17. sz., 1930. szept. 1., 345–347. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „…Mindenkinek jó lélekkel azt a tanácsot adhatom, hogy ne menjen arra a pályára, amelyre szeretne.”] 822. Kosztolányi Dezső: „Lionelli Fiumi. Arcképvázlat”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 17. sz., 1930. szept. 1., 373–374. [Rovat: Figyelő / Olasz irodalom; műfaj: portré; első sor/mondat: „I. A futuristák egyenes leszármazottja, gyermeke, de törvénytelen gyermeke.”] 823. Kosztolányi Dezső: „Osvát Ernő”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 21. sz., 1930. nov. 1., 595–607. [Műfaj: nyilvános beszéd/portré; jegyzetben: „Elmondta az író a Nyugat Osvát-emlékünnepén.”; első sor/mondat: „Tisztelt hallgatóim, nagyon ideges vagyok ahhoz, hogy szellemét idézzem.”] 824. Kosztolányi Dezső: „Életre-halálra”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 22. sz., 1930. nov. 16., 713–715. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint aki búcsúzik, beszélni”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 313–316.] 825. Kosztolányi Dezső: „Európa”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 22. sz., 1930. nov. 16., 715–716. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Európa, hozzád,”; annotáció: „Két vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 317–318.] 826. Kosztolányi Dezső: „Arckép-vázlat Ascher Oszkárról”, Ny, XXIII. évf. (2. köt.) 23. sz., 1930. dec. 1., 800–801. [Rovat: Figyelő / Színház; műfaj: portré; első sor/mondat: „Amikor a dobogóra lép, minden szerepe az, hogy kihozza a szavaláshoz szükséges kellékeket: a mellkosarat a két tüdővel, a gégét a hangszalagokkal, a nyelvcsapot, nyelvet, szájat stb.”] 1931.
827. Kosztolányi Dezső: „Ribillió. Elbeszélés”, Ny, XXIV. évf. (1. köt.) 2. sz., 1931. jan. 16., 77– 88. [Műfaj: elbeszélés/novella; első sor/mondat: „– Te igazán nem ismered a mi vázánk esetét?”; kötetben: T, 225–243: „Kínai kancsó”.] 828. Kosztolányi Dezső: „Nagy Endre. Karc”, Ny, XXIV. évf. (1. köt.) 9. sz., 1931. máj. 1., 581– 582. [Műfaj: portré/karcolat; első sor/mondat: „I. Kényelmes és egyszerű volna bohócruhába öltöztetni érzéseimet s elküldeni hozzá, hogy fricskázzák meg, szórjanak eléje tüsszentőport, nyomjanak barackot a fejére.”] 829. Kosztolányi Dezső: „Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről”, Ny, XXIV. évf. (1. köt.) 12. sz., 1931. jún. 16., 819–823. [Rovat: Figyelő; műfaj: kritika; első sor/mondat: „I. Kuncz Aladár a háború kitörésekor huszonnyolcéves fiatalember, hivatására nézve író, foglalkozására nézve tanár, rajongója az életnek, az irodalomnak, a napnyugati műveltségnek.”] 93
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 830. Kosztolányi Dezső: „Balassa Bálint”, Ny, XXIV. évf. (2. köt.) 17. sz., 1931. szept. 1., 271–280. [Műfaj: portré; jegyzetben: „Előszó a Franklin Társulat nemsokára megjelenő új Balassakiadásához.”; első sor/mondat: „I. Ő az »első magyar költő«.”] 1932.
831. Kosztolányi Dezső: „Izgatott séták”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 1. sz., 1932. jan. 1., 10. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Olyan ma a költő, mint a falu bolondja, aki magában énekelget”.] 832. Kosztolányi Dezső: „Író és bátorság. Válasz Móricz Zsigmondnak”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 3. sz., 1932. febr. 1., 121–131. [Műfaj: vitairat/esszé; első sor/mondat: „Móricz Zsigmond nemrégiben írt egy elbeszélést.”; annotáció: Arany Jánosról.] 833. Kosztolányi Dezső: „Barbárok. Móricz Zsigmond új elbeszélései”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 5. sz., 1932. márc. 1., 235–238. [Műfaj: kritika; első sor/mondat: „Irodalomról leghelyesebb nem beszélni.”] 834. Kosztolányi Dezső: „A mi házunk”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9-10. sz., 1932. máj., 566. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az ablakunk egy más világra nyílik,”; kötetben: ÖGyK, 380.] 835. Kosztolányi Dezső: „Ébredés”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9-10. sz., 1932. máj., 566. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Reggel ha ébredsz s harsonáz feletted”; kötetben: ÖGyK, 377.] 836. Kosztolányi Dezső: „Litánia”, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9-10. sz., 1932. máj., 567. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Az én koromban:”; kötetben: ÖGyK, 326–327.] 1933.
837. Kosztolányi Dezső: „Önmagamról”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 1. sz., 1933. jan. 1., 4–7. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „I. A köszönet legszebb formája: az őszinteség.”] 838. Kosztolányi Dezső: „Az Elnök. Elbeszélés”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 2. sz., 1933. jan. 16., 83– 100. [Műfaj: elbeszélés; ajánlás: „Hollós István dr.-nak”; első sor/mondat: „Éjfél után háromnegyed kettőre szólt a találkám, a Torpédó-kávéházba.”; kötetben: EK1, EK2, 168–201: „Tizenkettedik fejezet”.] 839. Kosztolányi Dezső: „Karinthy torzító művészete”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 3. sz., 1933. febr. 1., 190–196. [Közcímek: Húsz irodalmi torzkép; Bíráló álruhában; Gúny és alkotás; Elemzés; Móricz Zsigmond; Kemény Simon; A „nyájas olvasó”; Füst Milán; Mérték és érték; rovat: Figyelő; műfaj: kritika; első sor/mondat: „Most a szokástól eltérőleg olyasmiről irok, ami még nem is jelent meg külön kötetben.”; annotáció: húsz irodalmi torzképről; kötetben: KF, 5–11: cím nélkül.] 840. Kosztolányi Dezső: „Hasonlat”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1933. márc. 1., 271. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mint régi, szent apáca úgy vágyja már a mennyet,”; annotáció: „Három vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 351: „Negyven pillanatkép. XIII. Hasonlat”.] 841. Kosztolányi Dezső: „Énekek éneke”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1933. márc. 1., 271–272. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Nem hagysz nekem eleget enni”; annotáció: „Három vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 324–325.] 94
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 842. Kosztolányi Dezső: „Tiszta rímek”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 5. sz., 1933. márc. 1., 272. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Borul a hívő, friss gyerek szem,”; annotáció: „Három vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 360: „Negyven pillanatkép. XXXVIII. Sóhaj”.] 843. Kosztolányi Dezső: „Új japán versek. Harminc haiku”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386–388. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Tokióban egy császári herceg támogatásával, Hirafuku rajzaival több mint 800 oldalra rúgó versgyűjtemény jelent meg, mely csakis haiku-kat tartalmaz japánul és angolul.”; annotáció: jegyzet a haiku műfajáról, benne: harminc haiku – l. Műfordítások.] 844. Kosztolányi Dezső: „Gelléri Andor Endre. Szomjas inasok – Nyugat-kiadás”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 8. sz., 1933. ápr. 16., 487–489. [Rovat: Figyelő; műfaj: kritika; első sor/mondat: „I. Gelléri Andor Endre fiatalember. Valamivel túl van a húszon.”] 845. Kosztolányi Dezső: „Nyelvművelés. Válasz Schöpflin Aladárnak”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 9. sz., 1933. máj. 1., 503–514. [Közcímek: Eszmecsere; Nyelvtan és vaskalap; Veszedelemben van-e nyelvünk?; A „soviniszta” nyelv; Azok az idegen szavak; Újító teremtés; Mi a teendőnk?; Cokol… Vigiazat…!; műfaj: vitairat/esszé; első sor/mondat: „Schöpflin Aladár azt írja, hogy voltakép »vitára akar ingerelni«. Ezért hálás vagyok.”; annotáció: előzmény: Schöpflin Aladár: „Nyelvművelés. Vita Kosztolányi Dezsővel”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 8. sz., 1933. ápr. 16., 481– 485.] 846. Kosztolányi Dezső: „Ferenczi Sándor”, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 12. sz., 1933. jún. 16., 663– 665. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Egy nagy magyar tudósról emlékezem meg itt, aki barátom volt.”] 847. Kosztolányi Dezső: „Számadás”, Ny, XXVI. évf. (2. köt.) 19. sz., 1933. okt. 1., 265–267. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „I. Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva,”; kötetben: ÖGyK, 307– 311.] 848. Kosztolányi Dezső: „A Téli rege új szövegéről. Vita és tanulmány”, Ny, XXVI. évf. (2. köt.) 19. sz., 1933. okt. 1., 308–319. [Rovat: Figyelő; műfaj: tanulmány; első sor/mondat: „Shakespeare Téli regé-jét 1924-ben fordítottam le.”] 849. Kosztolányi Dezső: „Hajnali részegség”, Ny, XXVI. évf. (2. köt.) 22. sz., 1933. nov. 16., 474– 476. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.”; kötetben: ÖGyK, 397–401.] 850. Kosztolányi Dezső: „Zsuzsika”, Ny, XXVI. évf. (2. köt.) 24. sz., 1933. dec. 16., 547. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Zsuzsika,”.] 1934.
851. Kosztolányi Dezső: „Száz sor a testi szenvedésről”, Ny, XXVII. évf. (1. köt.) 6. sz., 1934. márc. 16., 336–337. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Egyűgyü dal”; kötetben: ÖGyK, 385–388.] 852. Kosztolányi Dezső: „Füst Milán”, Ny, XXVII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1934. ápr. 1., 355–357. [Műfaj: nyilvános beszéd; jegyzetben: „Füst Milán március 27-iki szerzői estjére.”; első 95
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék sor/mondat: „Hölgyeim és uraim, Füst Milán huszonöt éve dolgozik, ír, alkot.”] 853. Kosztolányi Dezső: „Éjjel az alvó mellett”, Ny, XXVII. évf. (2. köt.) 23-24. sz., 1934. dec. 1– 16., 530. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Éjjel, ha alszol s hallom, hogy lehelsz,”; kötetben: ÖGyK, 367.] 854. Kosztolányi Dezső: „Mit tegyen az író a háborúval szemben? A Nyugat ankétja”, Ny, XXVII. évf. (2. köt.) 23-24. sz., 1934. dec. 1–16., 554–558. [Műfaj: tárca/vitairat; első sor/mondat: „»Mit tegyen az író egy új háborúban?«”; annotáció: válaszok Babits Mihály körkérdésére.] 1935.
855. Kosztolányi Dezső: „Szeptemberi áhitat”, Ny, XXVIII. évf. (2. köt.) 10. sz., 1935. okt., 219– 221. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,”.] 1936.
856. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Szabadka, 1904. aug. 1.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 403–404. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves Barátom! A dekadensek tehát azon embereim közé tartoznak, akiket lelkem mélyéből gyűlölök.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 857. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Szabadka, 1904. aug. 4.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 404–405. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves Barátom! A verseimre tett nyelvi megjegyzéseivel nem értek egyet.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 858. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Szabadka, 1904. szept. 16.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 405–408. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves Barátom, képzeljen egy háborgó tengert, egy föléje boruló szűk, kék kupolát, mely teljesen beborítja, úgyhogy nem láthat semmit sem, csak egy végtelen érzést-tompító kékséget.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 859. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Bécs, 1904. nov. 4.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 408–409. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves barátom, ma én igen érdektelen jelenség vagyok; de ha tud gyönyörködni egy szétpuffadt léggömb gummiszagú atmoszférájában és enyves, nyákos bőrhártyájában – feltárom a lelkemet.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 860. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Bécs, 1904. nov. 20.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 409–412. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves barátom, kívánsága szerint sietek levelére válaszolni, még pedig hamar, sőt most, bár semmi erőm sincs ahhoz, hogy eszméket cseréljek s gyufát gyújtsak oly pokoli chaoszban, mely most az ön belsejében dühöng.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 861. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Bécs, 1905. febr. 18.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 412–413. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves barátom, rögtön levele vétele után felelek önnek, bár igazán tíz levelet kell ma este írnom Magyarország különböző részeibe.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” 96
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék összefoglaló cím alatt.] 862. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Budapest, 1905. nov. 2.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 413–414. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „A levelét nagy érdeklődéssel olvastam.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 863. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Szabadka, 1906. febr. 19.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 414–416. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves jó Barátom, majdnem komolyra fordult a bajom, de most már teljesen meggyógyultan írhatom meg Önnek az igért hosszú levelet.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 864. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, 1906. ápr. 17.”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 416. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves Babits, ne vegye rossz néven, hogy újra figyelmeztetem multkor tett igéretére: a Nietzsche könyvet nagyon várom.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.] 865. „Kosztolányi Dezső levele Babits Mihályhoz, Budapest, 1907. december hóban”, közzéteszi Babits Mihály, Ny, XXIX. évf. (2. köt.) 12. sz., 1936. dec., 416. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Kedves barátom, állandóan Budapesten élek s így szabadkai címzésű leveled csak későn ért kezemhez.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső levelei Babits Mihályhoz” összefoglaló cím alatt.]
97
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék MŰFORDÍTÁSOK 1913.
866. Verhaeren, Émile: „A szél”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, VI. évf. (1. köt.) 12. sz., 1913. jún. 16., 908–909. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A végtelen vad réteken”; kötetben: MK1, 77–79., MK2/3. köt., 93–95.] 867. Poe, Edgar Allan: „A holló”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, VI. évf. (2. köt.) 18. sz., 1913. szept. 16., 402–404. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Egyszer elmult régen éjfél, ültem álmos lámpafénynél”; kötetben: MK1, 5–9., MK2/3. köt., 16–20.] 1915.
868. Baudelaire, Charles: „A belgák és a hold”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1915. ápr. 1., 403. [Rovat: Figyelő; műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Kerek e földön nincs oly furcsa nép,”; kötetben: MK2/1. köt., 81., Tinta, 82.] 869. Baudelaire, Charles: „Epitáfium”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1915. ápr. 1., 403. [Rovat: Figyelő; műfaj: műfordítás – vers; mottó: „Rops műterme számára, amely Brüsszelben koporsókat gyárt.”; első sor/mondat: „E koporsókat nézem én.”; kötetben: MK2/1. köt., 81–82., Tinta, 83.] 870. Baudelaire, Charles: „A belga civilizáció”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, VIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1915. ápr. 1., 403. [Rovat: Figyelő; műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A belga az civilizált.”; kötetben: MK2/1. köt., 82., Tinta, 83–84.] 871. Li-Taj-Po: „Téli háború”, [ford. Kosztolányi Dezső], Ny, VIII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1915. Karácsony [dec. 16.], 1378. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Szivárványokról álmodom a hóban”; kötetben: MK2/3. köt., 265–266.] 872. Li-Taj-Po: „Háború a Gobi-sivatagon”, [ford. Kosztolányi Dezső], Ny, VIII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1915. Karácsony [dec. 16.], 1379. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A csillagok orcája csupa vér.”; kötetben: MK2/3. köt., 267.] 873. Ce Tve-cu: „A fehér gólya”, [ford. Kosztolányi Dezső], Ny, VIII. évf. (2. köt.) 24. sz., 1915. Karácsony [dec. 16.], 1380. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó polgárháború gyötrelmes álma!”; kötetben: MK2/3. köt., 267–268.] 1916.
874. Rilke, Rainer Maria: „A fogoly”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 266. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Gondold el, hogy mi mostan élvezet,”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 145–146.] 875. Rilke, Rainer Maria: „Próféta”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 266–267. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Tág szemében óriási arcok”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 157.]
98
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 876. Rilke, Rainer Maria: „Az olajfák kertje”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 267. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ment fölfelé, a szürke lombon át”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 143–144.] 877. Rilke, Rainer Maria: „Pietà”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 268. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Így látom, Jézus, lábad újra mostan,”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 145.] 878. Rilke, Rainer Maria: „A király”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 268–269. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Tizenhat éves az ifjú Király.”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 150–151.] 879. Rilke, Rainer Maria: „Haláltánc”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 269. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nem kellenek zenészek,”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 162.] 880. Rilke, Rainer Maria: „Feltámadás”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (1. köt.) 5. sz., 1916. márc. 1., 269–270. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A Gróf figyel, a sírba”; annotáció: „Hét német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 151.] 881. La Fontaine, Jean de: „A tücsök meg a hangya”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (2. köt.) 23. sz., 1916. dec. 1., 748. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A tücsök dalolt egyre, bár”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 18–19.] 882. La Fontaine, Jean de: „A holló meg a róka”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (2. köt.) 23. sz., 1916. dec. 1., 748–749. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Holló úr ült a fatetőn”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 20.] 883. La Fontaine, Jean de: „A farkas meg a gólya”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (2. köt.) 23. sz., 1916. dec. 1., 749. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A farkasok nagyon zabálnak.”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 21.] 884. La Fontaine, Jean de: „A beteg oroszlán meg a róka”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, IX. évf. (2. köt.) 23. sz., 1916. dec. 1., 750. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Az oroszlán nagybetegen feküdt”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/1. köt., 19–20.] 1917.
885. Swinburne, Algernon Charles: „Ave atque vale. Charles Baudelaire emlékezetére”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, X. évf. (1. köt.) 10. sz., 1917. máj. 16., 936–942. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „I. Rózsát, rutát, vagy tán borostyánt hintsek”; kötetben: MK2/3. köt., 65–74.] 1919.
886. Rilke, Rainer Maria: „A szerető”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XII. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1919. máj. 1–16., 623. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Velence napja égő aranyat rak”; annotáció: „Három német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 152–153.] 887. Dehmel, Richard: „Tikkadt levegő”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XII. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1919. máj. 1–16., 624. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Az égbolt egyre csak sötétlett”; 99
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék „Három német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 99–100: „Tikkadt lég”.] 888. Dehmel, Richard: „Ének a fiamhoz”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XII. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1919. máj. 1–16., 625. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Házunk vihar vigyázza fönt,”; „Három német vers” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 103–104: „Ének fiamhoz”.] 1920.
889. von Liliencron, Detlev: „A »Poggfred« 8. énekéből”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIII. évf. (1. köt.) 1–2. sz., 1920. jan., 56–64. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A keselyű az életem unalma,”; kötetben: MK2/2. köt., 46–59: „Mutatók a »Poggfred«-ből, melyet a költő a tarkabarka éposznak nevez, huszonkilenc énekben. Nyolcadik kántus: Csillagról csillagra”.] 890. Hugo, Victor: „Az éj, az éj, az éj”, Ny, XIII. évf. (2. köt.) 15-16. sz., 1920. aug., 785. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Az éj, az éj, az éj s az éjbe-mélybe halva”; kötetben: MK2/1. köt., 27–29.] 1921.
891. Vega Carpio, Lope Félix de: „Szonett a szonettről”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 4. sz. (1. köt.) 1921. febr. 16., 286. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A kedvesem szonettet kért ma. Gond dúl”; kötetben: MK2/3. köt., 168–169.] 892. Rilke, Rainer Maria: „Az »imakönyv«-ből, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 710–711. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Munkásaid vagyunk: segéd és mester”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 120–133.] 893. Rilke, Rainer Maria: „Pont du Carrousel”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 711. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A Vak, ki a hídfőnél áll olyan,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 135.] 894. Rilke, Rainer Maria: „Vihar”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 711. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ha vágtat a felleg az éjbe mogorván”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 136–137.] 895. Rilke, Rainer Maria: „Az öngyilkos dala”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 711. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Egy pillanat. És eltökélt”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 138.] 896. Rilke, Rainer Maria: „A hattyu”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 712. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Félni egyre, élni vontatottan,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 146.] 897. Rilke, Rainer Maria: „Válás”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 712. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ó hogy éreztem egykor, mi a válás.”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 149.] 898. Rilke, Rainer Maria: „A zászlótartó”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 712. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Oly elhagyottak mind a többiek,”; 100
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 152.] 899. Rilke, Rainer Maria: „Saul a próféták között”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 712. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Azt hiszed a romlásod megérzed?”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 155.] 900. Rilke, Rainer Maria: „A kedves halála”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 712. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A férfi csak azt tudta a halálról,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 154.] 901. Rilke, Rainer Maria: „Utolsó itélet”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 713. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Most szivük egyszerre összeretten,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 163.] 902. Rilke, Rainer Maria: „Az oszlopos szent”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 713. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Népek álltak ott, hódolva mélyen,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 163–164.] 903. Rilke, Rainer Maria: „Keresztrefeszítés”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 713. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A tar vesztőhelyre már gyakorta”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 165: „Jézus keresztre-feszítése”.] 904. Rilke, Rainer Maria: „A koldusok”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 713. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A koldusok éji csapatját”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 166.] 905. Rilke, Rainer Maria: „Későősz Velencében”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 714. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „A városon az ősz szomoru titka,”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 168– 169: „Késő-ősz Velencében”.] 906. Rilke, Rainer Maria: „A flamingók”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 714. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ha festi őket vásznán Fragonard”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 172: „A flamingók. Párizs, Jardin Des Plantes”.] 907. Rilke, Rainer Maria: „Az olvasó”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 714. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Ki ismeri őt, aki messze néz el”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 173.] 908. Rilke, Rainer Maria: „A lapda”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIV. évf. 9. sz. (1. köt.) 1921. máj. 1., 714. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Te Gömbölyű, mely két kéz melegét”; annotáció: „Rainer Maria Rilke versei” összefoglaló cím alatt; kötetben: MK2/2. köt., 173–174.]
101
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1922.
909. Mann, Thomas: „A Varázshegy. Részlet Thomas Mann készülő regényéből”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XV. évf. (1. köt) 2. sz., 1922. jan. 16., 81–87. [Műfaj: műfordítás – regény; első sor/mondat: „Mikor Castorp János pénteken reggeli sétájától visszatért szobájába, már kopogtak nála és akkor megtörtént a svájci-német nővel, Mydendonck úrasszonnyal, vagy ahogy nevezték a »főápolónő őnagyságá«-val való személyes megismerkedése, – mert eddig a nyilván nagyon elfoglalt hölgyet mindig csak távolról pillantotta meg, amint egy betegszobából jövet a folyosón áthaladt, s egy szemközti betegszobába lépett, vagy amint futóan felbukkant az ebédlőben és hápogó hangját hallatta.”] 910. Rilke, Rainer Maria: „Apollo arhaikus torzója”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XV. évf. (2. köt.) 19. sz., 1922. okt. 1., 1134. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mi nem ismertük hallatlan fejét,”.] 1925.
911. Géraldy, Paul: „Áradozás”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1925. jan. 1., 47. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!”; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, Gé–TÉ3, 9–10: „I. Áradozás”.] 912. Géraldy, Paul: „Csetepaté”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1925. jan. 1., 47. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Te voltál a hibás!… Te hát!… Ha mondom,”; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, 135–136: „XXVII. Csetepaté”, Gé–TÉ3, 143–144: „XXVII. Csetepaté.] 913. Géraldy, Paul: „Lelkek, divatok, stb…”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 1. sz., 1925. jan. 1., 48. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Nő vagy s ezért tudod, hogy bármi”; kötetben: Gé–TÉ1, Gé–TÉ2, 39–41: „VII. Lelkek, divatok stb. …”, Gé–TÉ3, 43–46: „VII. Lelkek, divatok stb. …”.] 914. Shakespeare, William: „Mutató Shakespeare »Téli regé«-jéből”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XVIII. évf. (1. köt.) 7. sz., 1925. ápr. 1., 361–372. [Műfaj: műfordítás – verses dráma (részlet); első sor/mondat: „Polixenes: Kilencszer látta a vizes planétát”; kötetben: Sh–TR, 12–30., 42–45., 113– 122.] 915. Wilde, Oscar: „A szfinksz”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XVIII. évf. (3. köt.) 23–24. sz., 1925/Karácsony, 585–589. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Szobám sötétlő szögletén nagyon, nagyon régóta már”; kötetben: W–K, 121–138: „Marcel Schwobnak barátsággal és bámulattal” alcímmel.] 1926.
916. Wilde, Oscar: „A Readingi fegyház balladája. Wilde Oszkár költeménye”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XIX. évf. (1. köt.) 10. sz., 1926. máj. 16., 892–899. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „I. Skárlátszínű fegyverkabát”; kötetben: W–K, 139–175: „A readingi fegyház balladája”, „C. T. W. emlékezetére, ki valaha közvitéz volt a királyi lovasgárdában s elhúnyt ő felségének börtönében, Readingben, Berkshireben 1896 julius 7-én” ajánlással.]
102
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 1928.
917. Büchner, Georg: „Két jelenet a »Danton halálá«-ból. Georg Büchner drámája. Lámpavas. Marion és Danton”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 20. sz., 1928. okt. 16., 539– 545. [Műfaj: műfordítás – dráma; jegyzetben: „Georg Büchner drámáját a Magyar Színház mutatta be Kosztolányi Dezső fordításában, Karlheinz Martin rendezésében”; első sor/mondat: „I. Polgár: Az én jó Jacqueline-em, azaz az én Kor… Kor… / Marion: Nem, hagyj.”] 918. Mell, Max: „Krisztus követése. Passió-játék”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXI. évf. (2. köt.) 24. sz., 1928. dec. 16., 783–812. [Műfaj: műfordítás – passiójáték; első sor/mondat: „Szó-kihirdető: (minek utána a harsona szólalt): Kik itt vagytok ti mind-mind, Emberek,”.] 1932.
919. de la Serna, Ramón Gómez: „Az ünnepélyes elefánt”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1932. máj., 501–502. [Műfaj: műfordítás – tárca; első sor/mondat: „Az elefánt a cirkuszban a vízözönelőtti korokat jelképezi, mert a zsiráfon kívül az elefántok voltak az egyetlen lények, melyek orrmányukat az Általános Vízözön árja fölé emelve utoljára vettek lélekzetet.”] 920. Semper, Johannes: „Óra”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1932. máj., 516–517. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Száz év roskasztja vállait s azóta”.] 921. Wierzynski, Kazimierz: „Falábak”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXV. évf. (1. köt.) 9–10. sz., 1932. máj., 530. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Mozduljatok meg, álmos és komor”.] 922. Ayala, Francisco: „Az irodalmi stílusról”, ford. K[osztolányi]. D[ezső]., Ny, XXV. évf. (1. köt.) 12. sz., 1932. jún. 16., 693–694. [Műfaj: műfordítás – esszé; első sor/mondat: „Az írókat ősidőktől fogva mindmáig csökönyösen üldözte az a rögeszme, hogy a stílusról értekezzenek s noha ízlésem fázik a tárgytól a közfelfogás mégis arra unszol, hogy fölszólaljak ebben a pörben.”] 1933.
923. Kei Kiitsu: „Gyémánt”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Gyémánt van-e szebb, van szebb”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 924. Yamamoto Ryókan: „Ablak”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Kifosztva áll szegény lakom.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 925. Seidi: „Udvariasság”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Kunyhóm előtt gubbasztok”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 926. Yamaguchi Sodó: „Kettecskén”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Az aratási hold tündér sütésén”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 927. Natsume Sóseki: „Új cselédünk”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Az uj cseléd szólt: »Rózsa a”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 103
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 928. Yosa Buson: „Fésű”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Hálószobámban, a sötétben”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 929. Ryushiu: „Kisgyermek”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Eltévedett kisgyermek. Nézd az”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 930. Shinpei: „Arcok”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Nézz az arcokba mélyen.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 931. Itó Fugyoku: „Hamutálca”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 386. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „A holdvilágos táj oly isteni,”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 932. Kinsha: „Halászok”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Hálót vetettek ők már sok-sok”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 933. Yosa Buson: „Eső”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Nézd, a csepergő”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 934. Rokkocsu: „Piros kötény”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Tavaszi szél viháncol és a”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 935. Yosa Buson: „Harang”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „A templomi harang bronzán”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 936. Tai-a: „Telefon”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Ujévkor az első üdvözletek”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 937. Kagami Shikó: „Lángész”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Tudod milyen a lángész?”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 938. Kakó: „Legyezőárus”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Szellős, hűsitő legyezőket árul.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 939. Tama: „Papirsárkány”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Bezárva itt a Császárt kell”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 104
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 940. Sirao: „Hollófészkek”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „A csúnya hollók –”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 941. Enomoto Kikaku: „Koldus”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Koldus, de én irigykedem reája.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 942. Yosa Buson: „Vakember”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 387. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Ma oly csudásan tündököl a hold.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 943. Otsuji: „Hangom”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Télen, mikor magam ülök”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 944. Yosa Buson: „Sárga őszirózsa”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Lámpám tüzétül”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 945. Matsuo Bashó: „Szegénység”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Jöjj el barátom, bár kopott”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 946. Kiyoshi: „Kigyó”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Eltünt a kigyó, utnak is erednék,”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 947. Matsuo Bashó: „Vadkacsák”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Az éj borult az Óceánra távol.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt; kötetben: KJV2, 137.] 948. Onicsura: „Ünnep”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Virágban a cseresnyefák.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 949. Matsuo Bashó: „Majom”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Zúg a hideg zápor. Te meg se”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 950. Hójó Dansui: „Madárijesztő”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Még a ruháját is kölcsönbe kapja.”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 951. Yosa Buson: „Rablóvezér”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Ugy ég a hold, hogy minden sziv”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 105
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék 952. Gomei: „Lepkék”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 7. sz., 1933. ápr. 1., 388. [Műfaj: műfordítás – vers – haiku; első sor/mondat: „Miért röpülnek mindig úgy a”; annotáció: „Új japán versek. Harminc haiku” összefoglaló cím alatt.] 953. Valéry, Paul: „Tengerparti temető”, ford. Kosztolányi Dezső, Ny, XXVI. évf. (1. köt.) 10–11. sz., 1933. máj. 16 – jún. 1., 573–576. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „1. Nyugodt Tető, hol járnak a galambok,”; annotáció: Gyergyai Albert jegyzetével, 576–578.]
106
www.kosztolanyioldal.hu – források/forrásjegyzék KÉTES HITELŰ ÍRÁSOK 1923.
954. Mann, Thomas: „Kosztolányi Dezső regényéről”, [ford. Kosztolányi Dezső?], Ny, XVI. évf. (2. köt.) 18. sz., 1923. szept. 16., 291. [Rovat: Figyelő; műfaj: műfordítás – előszó; jegyzetben: „Kosztolányi Dezső Nero-regénye »A véres költő« Stefan I. Klein fordításában németül is megjelenik Konstanzban, Oskar Wöhrle kiadásában. A német kiadás elé Thomas Mann ezt az előszót írta:”; első sor/mondat: „Izgatottan válok meg kéziratától, ettől a császár- és művészregénytől, mellyel Ön betöltötte, sőt fölülmulta azokat a reményeket, melyek a »Magische Laterne« novellái óta az Ön finom és erős tehetségéhez kötődtek.”]
107
