Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ „Vasi Géniusz- Tehetségsegítő hálózat a Nyugat-Dunántúlon”
TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014 Ember és társadalom 2. forduló
Kedves Diákok! Az ember és társadalom területén a Vasi Géniusz tehetséggondozó program második feladatsorát tartjátok a kezetekben. Reméljük, az első feladatlap megoldása közben kedvet kaptatok a kalandozásra ezen a területén. A második feladatsor megoldására is kb. négy hét áll a rendelkezésetekre. Ne felejtsétek el a borítót ismét a megoldás elé tenni. A megoldásokat a következő címre kell küldeni: NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. Csonka László Beküldési határidő: 2010. december 15.
1
Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ „Vasi Géniusz- Tehetségsegítő hálózat a Nyugat-Dunántúlon” TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014
Ember és társadalom 2. forduló
Tanuló Tanuló neve:…………………………………………………………………………………….. neve:…………………………………………………………………………………….. Választott kódja: ……………………………………………………………………………….. Iskolája: ………………………………………………………………………………………… Választott kódja: ……………………………………………………………………………….. Felkészítő tanára: ………………………………………............................................................. Iskolája: ………………………………………………………………………………………… Felkészítő tanára: ……………………………………….............................................................
2
I.Történeti földrajz A vaktérképeken leginkább a folyóvizek segítségével tudsz tájékozódni. Ebben a feladatban egy kicsit ezt gyakoroljuk. Híres városokat helyeztünk el a térképen. Atlaszod segítségével azonosítsd ezeket, majd töltsd ki a táblázatot! Betűjel A város neve Melyik mai ország? A folyó neve A B C D E F G H
Pontszám 24
3
II. Tartalmat a fogalomhoz! Kicsit megfordítottuk a fogalommagyarázós feladat! Egy ismert lexikonból vettünk ki szócikkeket, s megadtuk, mely fogalmakat magyarázza el. Írd be a táblázatba a megfelelő fogalmat! szerzetes, eretnekség, plébános, püspök, monasztikus rend, szentmise, koldulórend, Fogalom 1. tévtanítás, mely dogmát tagad vagy ellenkezik vele. 2. Az ~ az Egyház által elítélt tévtanokat hirdet vagy azok szerint él. Erkölcsileg az ~ formális, ha a megkeresztelt tudatosan elvet dogmát. A formális ~ halálos bűn, ami égbekiáltó bűnné is válhat. Kizár az Egyházból, ezért föloldozása a visszafogadást is szükségessé teszi. a hatályos egyházjogban olyan szerzetesrend, amelynek apátságai és priorátusai önállóak, nincs központi szervezetük. - A helyi elöljárónak (apátnak, priornak) nagyobb jogköre és felelőssége van, és minden háznak saját noviciátusa is van. Ma ötféle ~ van az Egyházban: bencések, karthauziak, pálosok, antoniták és baziliták. az evangéliumi szegénységet a legszigorúbb formában vállaló és gyakorló szerzetesrend; tagjai sem egyenként, sem közösségként nem birtokolhatnak semmit. - 1. A ~ek a 13. sz. elején alakultak, s csatlakoztak a monasztikus rendekhez. A reguláris állapotot összekötötték a papsággal és az apostolkodás valamilyen formájával; szervezet szempontjából centralizáltak, azaz van egy legfőbb rendi elöljáró, akinek teljhatalma van az összes házak és szerz-ek fölött, és a ~ az ő vezetése alatt tart-okra oszlik. Ágostonosok, domonkosok, ferencesek, irgalmasok, kármeliták, mercedáriusok, minimiták, szerviták, trinitáriusok. - 2. A ~ tagjai a létfenntartáshoz szükséges dolgokat koldulással gyűjtötték össze. laikus vagy klerikus férfi, illetve nő, aki nyilvános fogadalom letételével egy szerzet tagja lett (488. kánon 7.). - A pontos egyházjogi szóhasználat szerint a régi rendek (bencések, ciszterciek stb.) tagja monachus, illetve apáca (a monachusnak megfelelő monacha nem használatos). Tágabb értelemben minden rend tagja (a lain. plebs, 'nép' szóból: 'a nép lelkésze'), parochus (latin): a latin szertartásban a közösségének a püspök által kinevezett saját lelkipásztora. A bizánci szertartásban megfelelője a parókus. - A rábízott közösség lelkipásztori gondozását a püspök felügyelete alatt látja el. Közössége javára a jognak megfelelően végzi a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot. az Újszövetség áldozata, a keresztáldozat és az utolsó vacsora emlékezete a római katolikus Egyházban. - I. Elnevezése. Az ősegyház a fractio panis, 'kenyértörés', a coena Domini, az 'Úr vacsorája' és az Eucharisztia, 'hálaadás' elnevezést használta. A 3. századtól fogva a cselekmény áldozati jellegét is kiemelték az oblatio, 'fölajánlás' és a sacrificium, 'áldozat' szóval. apostolutód, az apostolok küldetésének folytatója. - A római egyház. a 2. századig nem az episzkoposz szót használta, hanem proesztósznak nevezte az apostolutódokat, - A ~ annyiban különbözik az apostoltól, hogy működési területe korlátozott, s eleinte paroikia, a 6. sz-tól dioikészisz (gör.), dioecesis (lat.), egyházmegye a neve. Az első ~öket az apostolok választották és szentelték, utánuk a nép vagy a papság választotta, a metropolita megerősítette és felszentelte őket.
Pontszám 7
4
III. Kereskedelmi utak keresztútjain! A két világháború közti időszakban készült el Szekfű Gyula és Hóman Bálint Magyar történelem című könyve. Ebből idézünk egy rövid részletet, amelyben a szerző a visegrádi királytalálkozó gazdasági hasznáról értekezik. Feladatot, hogy vidd térképre, azaz rajzold be azokat a kereskedelmi útvonalakat,(6 db) amelyeket a szerző megemlít. Az aláhúzott városok feltétlenül szerepeljenek a térképen!
„A XIII. század derekán a magyar városok már élénk kereskedelmi összeköttetésben álltak Itália és a Német Birodalom kereskedővárosaival. A keleti és délvidéki áruk Velence és a dalmát városok közvetítésével, a flandriai, rajna vidéki és németországi cikkek Regensburgon és Bécsen, vagy Morvaországon át kerültek hazánkba s ugyanez utakon ment a magyar áru – elsősorban a nyersarany és ezüst – külföldre. Károly a dunántúli viszonyok tisztulása után először az itáliai összeköttetés fonalát vette fel. 1316-ban generális oltalomlevelet adott a dél felől országába jövő idegen kereskedőknek, a régi szokás szerint jogosan lefizetett vám és a szávai révnél fizetendő harmincad ellenében teljesen szabad közlekedést és védelmet biztosítva számukra. Két évvel utóbb hasonló oltalomlevelet adott az ország területén kerekedő bécsi polgároknak. A Budáról VeszprémZákány-Zágráb-Zára-Velence(1) és Győr-Moson-Bécs(2) felé vivő utakon, valamint az Esztergom-Győr-Pozsony(3) vonalon át ugyancsak Bécsbe vezető vízi úton a forgalom helyreállt. A nyugati német és flamand városokkal való közvetlen érintkezés újrafelvételének azonban nehéz akadályai voltak. A magyar-német és cseh-olasz kereskedelem útja korában Bécsen keresztül vezetett. Bécs árumegállító jogának kialakulása után azonban az áruközvetítésből élő bécsi kereskedők és a külföldieket mértéktelenül adóztató osztrák herceg
5
kizsákmányoló törekvései más út használatára kényszerítették a cseh és magyar kereskedőket. Bécs gyámkodása súlyos teherként nehezedett a magyar-cseh és a krakkó-brünn-bécsi úton közlekedő lengyel kereskedelemre. A három országot így a közös gazdasági érdekek közös védekezésére kényszerítették az osztrák herceggel szemben. A magyar kereskedők már a XIII. század mások felébe Budáról az Esztergom – Nagyszombat – Holics – Brünn(4) útvonalon át jártak a német városokba s ugyanerre jöttek Magyarországba Csehország, Regensburg, a Rajnavidék és Flandria kereskedői. A XIII. és XIV. század fordulóján azonban ennek az útnak a forgalma a magyarországi belső zavarok, majd a cseh-magyar viszony megromlása következtében teljesen megbénult. A helyzet csak 1325 után fordult kedvezőbbre, tíz évvel utóbb pedig a magyar, cseh és lengyel királyok Ausztria ellen irányuló visegrádi szerződése szabályozta az északi utak új forgalmát. Károly magyar és János cseh királyok kölcsönösen oltalomlevelet adtak országaik területén egymás kereskedő alattvalóinak s külön egyességben szabályozták a holicsi út vámjait. Hasonló kereskedelmi egyesség jött létre Lengyelországgal is, melynek fejedelmét, Kázmér királyt, Károly e találkozáson békítette ki végleg János cseh királlyal. Ez egyesség eredményeként kapcsolódott be a nemzetközi forgalomba a Kassáról és Lőcséről Szandecen át Krakkóba(5) vivő, valamint a Kassáról a Bányavidéknek, Zsolnán és Teschenen át Brünn(6) felé vezető út. A Kassáról és Lőcséről kiinduló utak forgalmának megindulta kétségtelenül a lengyel-magyar kapcsolat erősbödésével függ össze. Jelentőségüket és forgalmuk rohamos emelkedését azonban a magyarországi kereslet szempontjából alárendelt jelentőségű lengyel kereskedelmi összeköttetés korántsem magyarázhatja meg. Ez utak végpontjai a német-cseh és német-lengyel kereskedelem főútjának határállomásai – Brünn és Krakkó – voltak s megnyitásuk az északkeleti felvidék és a felső tiszai területek számára egyértelmű volt a nyugat felől Bécs kikerülésével hozott áruk útjának lényeges megrövidítésével. Pontszám 20 IV. A középkori mezőgazdaság A következő szöveg Nagy Balázs: A gazdasági fellendülés kiindulópontja: A mezőgazdaság In: Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor című munkájából való. Igen ám, de néhány szó a szövegből „valahogyan” kiesett… Kérlek, rakd a felsorolt szavakat a megfelelő helyre! nehézeke, ökör, szügyhám ,faluközösség háromnyomásos gazdálkodás, aszimmetrikus nehézeke, istállózó állattartás, ugarolás, Problémás a technikai újítások elterjedésének nyomon követése, mivel a legfontosabb találmányok, mint például a vízimalom, vagy a nehézeke ismertek voltak már az antik római mezőgazdasági irodalomban is, de még az ezredforduló után is hosszú időre volt szükség, hogy Európa-szerte elterjedjenek. Nemcsak ezek befogadása volt hosszadalmas, hanem többek között az . . . . .nél lényegesen gyorsabb és hatékonyabb munkát biztosító, de nagyobb befektetést igénylő igavonó ló ilyen irányú felhasználása is csak lassan vált általánossá. A fogatolás új módja, a . . . . . . is elősegítette a lovak igába fogását és ilyen módon való hasznosításukat. Az így igába fogott lovak sokkal nagyobb erőt tudtak kifejteni.(…)
6
Az egyik legnagyobb változást a mezőgazdasági termelés technikai hátterének átalakulásában a …… elterjedése jelentette. Már ennek az eszköznek az előállítása is nagy felkészültséget igénylő munka volt, hiszen számos részből (ekevas, - taliga, csoroszlya stb.) A gyakran kerékkel ellátott ………. ………., melynek régészeti nyomai már IX-X. századból ismeretesek, nemcsak az elvetendő mag földbe juttatását biztosította, hanem a föld mélyebb rétegeit is megforgatva elősegítette a sikeresebb termést. (…)Természetesen a két különböző típusú eke hosszú ideig párhuzamosan, kiegészítő jelleggel egymás mellett élt tovább Európa egyes területein. Más, a föld megmunkálásához szükséges mezőgazdasági eszközök, mint például a borona elterjedése is igen lassan ment végbe. (…) Mivel a széles körben elterjedő szántóföldi gabonatermelés igen hamar kimerítette a megművelt földterületet, ezért joggal merülhet fel a föld tápanyag – utánpótlásának kérdése. A természetes trágyázás szerepe meglehetősen korlátozott volt, főleg amiatt, mert az ehhez szükséges ……….. …………… alig terjedt el. A hatékonyság növelésének egyik eszköze volt a különböző termelési rendszerek kialakítása. Már a római szerzők (Varro, Columella) ajánlották, hogy a földet egy évre műveletlenül kell hagyni, hogy visszanyerje termőképességét. Az ennél összetettebb rendszerek bevezetése, tehát a nyomásos művelésben kialakult …….., azaz a felszántott föld egyéves pihentetése a ………………….. szervezett együttműködését feltételezte. A középkornak az ezredfordulót követő századaiban fokozatosan terjedt el széles körben a ……………………. …………………... Az őszi és tavaszi gabonavetés mellett ebben a rendszerben a szántóföld harmadik részét nem művelték, hanem ugaron hagyva pihentették. Az ugart jellemzően felszántották és esetleg legelőként hasznosították abban az évben, amikor nem vetették be. A háromnyomásos rendszer a termést illetően nagyobb biztonságot jelentett. Ha az időjárás, vagy más tényező következtében az őszi vetés nem adott elegendő termést a tavaszi vetés hozamában még bízni lehetett. Ebben a szisztémában emellett egyenletesen oszlottak el az évben a mezőgazdasági munkák, így mind a munkaerő, mind az eszközök jobban kihasználhatóvá váltak. Pontszám 10
7
V. Az írás művészete A képek, fogalmak segítségével írj 15-20 soros esszét. A katolikus egyház célja az építészettel címmel. A képeken a pozsonyi nagytemplom, a szentgotthárdi templom valamint a szombathely székesegyház és papnevelő intézet látható. Ellenreformáció
Tridenti zsinat Dicsőséges vagy triumphális egyház
Ellenreformáció
………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. Pontszám 10
8
VI. Főzzünk! A háziasszony bement a kamrába azzal az elhatározással, hogy valami „középkorit” készít. Mi az, amit Kolombusz útjai előtt biztosan nem használhatott volna fel? Sorolj fel belőlük 5-öt!
1.) …………………………………………………….. 2.) …………………………………………………….. 3.) …………………………………………………….. 4.) …………………………………………………….. 5.)…………………………………………………….. Pontszám
9
5
VII. Hitviták tüzében A reformáció során legtöbbször katolikus, református, illetve evangélikus lelkészek közt zajlódhattak a viták. A következőkben egy ilyen vitába csöppenünk bele. A vita hevében a különböző hittételek, elnevezések fogalmak összekeveredtek. A vallásokhoz tartozó betűjelet a táblázat megfelelő rubrikájába! Egy betű több helyre is mehet!
Katolikus
a) b) c) d) e) f)
Református
Evangélikus
Feje a római pápa Hét szentség van 2 szentséget ismer el Más néven helvét vallásnak nevezik Alapítója Luther Márton A predesztináció, azaz az eleve elrendelés tanát vallja Pontszám
10
7
VIII. Ki adhatta fel az apróhirdetést? Ha a sajtó elég fejlett lett volna az újkorban, minden bizonnyal akkor sem jelentek volna meg ilyen apróhirdetések. Éppen ezért mi írtunk egyet-kettőt. A kérdés csak az, vajon ki lehetet (volna) a feladó? A megoldásokat a pontozott vonalra írd!
a)Genfi lelkipásztor aszketikus életformához megfelelő híveket keres! (………………………………………………………..)
b)Angol uralkodó hitvédelmi irat szerzőségére vállalkozik. Jelige: Válni azért lehet?(………………………………………………………..) c)Spanyol katona szerzetesi életformát keres. Jelige: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!.(...............................................) D)SZÁSZ VÁLASZTÓFEJEDELEM BIBLIAFORDÍTÓKAT SZÍVESEN RABSÁGBA VET. (…………………………………………….)
e)Genovai hajós indiai útjához szponzorokat keres. Jelige: ha a Föld nem gömb alakú, az pech… (……………………………………………………….) f) A Legyőzhetetlen Armada legyőzhető! Bővebb információkat kalózhajómon! (……………………………………………………………) G)HAJÓÁCSKÉNT URALKODÁSRA VÁLLALKOZOM. SZAKÁLL VISELÉS – AZ EURPANIZÁLÓDÁS ÉRDEKÉBEN – NEM AJÁNLOTT!(....................................................................)
h)Escorial elnevezésű Spanyol birodalmi központom építéséhez építőmestereket keresek. Jelige: puritán szögletesség……………………………………………. Pontszám
11
8
IX. Fordított igaz-hamis Egy kicsit megvariáltuk az igaz-hamis feladatot. Mi mondtuk meg, hogy melyik állítás legyen igaz és melyik hamis, a te feladatod, hogy a vastagon kiemelt variációk közül aláhúzd azt, amelyikkel teljesül az állításunk! Tétel
Fráter György 1540-ben János/Ferdinánd halála után a csecsemő János Zsigmond gyámjaként az ország kormányzója lett, 1541 májusában megvédte Budát az ostromló császári csapatokkal szemben. Az erdélyi rendek a kritikus helyzetben gyűlést hívtak össze, és 1571/1765 márciusában a gyulafehérvári országgyűlés egyhangúlag fejedelemmé választotta az ország leghatalmasabb főurát, Báthory Istvánt. Bethlen Gábor Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására fiziokrata/merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített Rákóczi György 1644-ben, a harmincéves háború keretében, szövetségben a Svéd Királysággal megindította hadait III. Ferdinánd ellen. A váltakozó sikereket hozó első év után, 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIII. Lajos / XIV. Lajos francia királlyal és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez. A szultán azonban visszaparancsolta Rákóczi hadait a Magyar Királyság keleti részére, így a fejedelem inkább a békekötést választotta. I. Rákóczi György/II. Rákóczi György balul sikerült lengyelországi hadjárata következtében - amelyet svéd biztatásra a lengyel királyi cím megszerzésére indított Apafi négy évet keserves tatár fogságban töltött, ahonnan csak nagy összegű váltságdíj fejében szabadult ki. Báthory lemondott, a fejedelemség területe csatatérré vált és szinte teljesen elpusztult. Amikor 1602-ben Bocskai István tiltakozott Basta/Montecuccoli tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták, Prágába internálták, és csak két év múlva engedték haza Thököly Imre Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Ugyanakkor egészen hatalma 1685-ös elvesztéséig nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta I. Lipót/ III. Károly Habsburg uralkodó részére a fegyveres támogatást a török kiűzésére, ám ő feltételeit az udvar rendre elutasította Pontszám
összpontszám
98 p
12
igaz
Igaz
Hamis
Igaz
Hamis
Igaz
Igaz
7
