Készült az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja m emit g b í z kellene á s á b ó l átállítani? Azon Az emberek fejében
– túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. – Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy 40-50 ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! – Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. – Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is – mint minden nagy csatorna – fogy egy kicsit a piac Az interneten médiával kapcsolatos hírek gyűjteménye fregmentációja miatt, ésmegjelenő, ennek a negatív üzleti hatásai ellen nagyon nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. (2005. január) – A digitális átállás és az új médiaszabályozás megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? – Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, 2008. 02. 27.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia
Fogyasztás
Készítette: Paál Vince
MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE
2005. január
2
Tartalomjegyzék
Bevezető magyarázatok
3
Érdekképviselet
6
EU
8
Felhasználási jog
10
Fesztivál
11
Fogadtatás
13
Fogyasztás
31
Gazdaság
39
Szabályozás
53
Társaság
73
Tartalomkínálat
77
Technológia
84
3
Bevezető magyarázatok
Az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja 2004. január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze is a média.
A média fogalmát tágan értelmezzük. A „hagyományos” médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen.
Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. (online-média, nyomtatott sajtó és TV, Rádió) szolgáltatásának, valamint a NewsNow Publishing Ltd. szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze. Ezáltal több mint 200 magyar nyelvű internetes portált, néhány száz angol nyelvű internetes portált, több száz magyar nyelvű nyomtatott sajtóterméket és egyes magyar rádiós és televíziós műsorokat szemlézünk. Az alábbi összeállítás nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást.
Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk:
érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások
EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben
4
fesztivál: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások
fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is), a médiaszabályozó hatóságok és a médiaigazgatás terén illetékes faktorok reakciói, pl. országgyűlés, államigazgatási szervek stb. A társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által
gyakorolt hatás,
amely a társadalmi
szereplő/k reakciójában érhető tetten
(véleménynyilvánítás, cselekedet stb.) Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be.
fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.)
gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ
szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai,
a
médiaszabályozás
terén
illetékes
államigazgatási
szervek
médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai
társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment- , tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.)
tartalomkínálat:
csatornák,
műsorok
indulásáról
vagy
megszűnéséről,
illetve
szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is.
technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk
5
Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek
tevékenységéről
szóló
híradások,
szubjektívnek
az
ezekhez
kapcsolódó
kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is. A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek.
6
Érdekképviselet A bulvárosodás ellen tiltakoznak egy román napilapnál „Politikai lefejezéssel” vádolja a svájci Ringier céget az Evenimentul Zilei című napilap szerkesztőgárdája, amelynek harmincöt tagú derékhada mondott fel tiltakozásul a tulajdonos „önkényes” lépései ellen. A vezető román politikai napilappá nőtt újság harmincöt vezető szerkesztője és tényfeltáró riportere szerdán testületileg benyújtott lemondásával tiltakozott a főszerkesztő elmozdítása, a lap bulvárosítása ellen. A fellázadt újságírók a volt román kormánypárt (Szociáldemokrata Párt – PSD) hatására végrehajtott „politikai megtorlásnak” minősítették azt a tényt, hogy hónapokkal ezelőtt a svájci laptulajdonos, a Ringier cég leváltotta a lapalapító és volt tulajdonos főszerkesztőt, majd minden szakmai indoklás nélkül menesztette annak utódját is. A felháborodott újságírók szerint a Ringier politikailag sterilizált, semmitmondó bulvártermékké akarja silányítani az Evenimentul Zileit, amely az utóbbi években harcos, erősen kritikus hangvételével magára haragította a volt kormánypártot. A szerkesztőségből most kiváló újságírók azt tervezik, hogy a francia Le Mondehoz hasonló szakmai irányultságú napilapot hoznak létre. Ennek érdekében civil szervezetek segítségével alapítványt készülnek életre hívni, hogy biztosítsák az Evenimentul Zileihez hasonló hangvételű, mindenfajta politikai és gazdasági nyomástól mentes sajtótermék kiadását. (nol.hu, 2005. 01. 05.) érdekképviselet, fogadtatás Újabb magyar mozi lett EC-tag A szegedi Belvárosi mozit fölvették az unió Europa Cinemas szervezetének tagjai közé. A mozihálózat jelentós arányban vetít európai filmeket, emellett a fiatalok között is népszerűsíti a kontinens filmművészetét. Az Europa Cinemas-t 1992-ben alapította az Európai Unió média programja és a Centre National de la Cinématographie. Európa és a mediterrán régió 48 országának 320 városából 570 mozi, összesen 1315 teremmel alkotja a hálózatot. Magyarországon két új taggal bővült az Europa Cinemas: a Belvárosi mozi mellett a nyíregyházi Krúdy Gyula filmszínházat vették föl. Ezzel összesen tíz magyar képviselője van már az Eurimages art-mozi hálózatának. Az újak mellett még három vidéki: a miskolci Kossuth, a szolnoki Tisza és a pécsi Uránia, valamint öt fővárosi mozi: a Toldi, a Művész, a Puskin, a Szinbád és a Vörösmarty sorolhatja magát az EC-tagok közé. (Dél-Magyarország, 2005. 01. 06., 5. old.) érdekképviselet, EU
7
Az amerikai újságírókat titokszegésre kényszerítik Az amerikai újságírókra mind nagyobb nyomás nehezedik, hogy fedjék fel azon személyek kilétét, akitől az írásukban közölt információ származik. Judith Miller a New York Times-tól és Matthew Cooper, a Time Fehér Házbeli tudósítója 18 hónapos börtönbüntetésre számíthat, amiért nem adták ki két kormányhivatalnok nevét, akik egy kegyvesztett volt nagykövetről árultak el bizonyos titkokat. Az ügy úgy kezdődött, hogy Robert Novak konzervatív újságíró 2003 júliusában írt cikkében Joseph Wilson leköszönt nagykövet feleségéről, Valerie Plameról elárulta, hogy titkos CIA-ügynök. A cikk azután jelent meg, hogy a nagykövet megkérdőjelezte, Szaddám Husszein valóban dúsított urániumot akart volna vásárolni Nigertől, mint ahogy azt a Fehér Ház állítja. Wilson szerint feleségét azért leplezték le, mert rajta akartak bosszút állni. Egy 22 éves törvény értelmében egy titkos ügynök nevének elárulása büntetendő, de eddig még senkit nem ítéltek el ez alapján. Ám a Plame-ügy egy nagyobb szabású tendencia része. Az amerikai hatóságok több mint 22 riportert igyekeztek és igyekeznek rákényszeríteni annak elárulására, kitől származnak információik; Judith Miller még csak nem is jutott el a cikk megírásáig. Az Egyesült Államok vízumokkal is zsarolja a külföldi újságírókat: 2004-ben 15 újságírót toloncoltak ki, többek közt Elena Lappint a Guardiantól. A szeptember 11-i tragédia óta az újságíróknak hazugságörvényből kell kiszűrniük a tényeket. A sajtó persze igyekszik védekezni. Pénzeli a pereket, újra és újra felemlegeti az amerikai alkotmány híres első cikkelyét, amely kimondja a szólásszabadságot. Ám e cikkelynek van egy Achilles-sarka: 1972-ben a Legfelsőbb Törvényszék kimondta, hogy az esküdtszékek kötelezhetik az újságírókat tanúvallomás tételére, ha be tudják bizonyítani, hogy az illetőnek információi vannak a vizsgált bűnesettel kapcsolatban, az információ nem szerezhető meg semmi egyéb forrásból, s az információ megszerzése a köz érdekét szolgálja. Az utóbbi években a szövetségi bíróságok agresszíven igyekeznek kihasználni ezt a rendelkezést. Egyes tagállamok viszont úgynevezett „védőtörvényekkel” óvják az újságírókat, melyek még az alkotmány eső cikkelyénél is szigorúbban védelmezik a szólásszabadságot. Ha Judith Millert egy New York-i vagy washingtoni bíróság szólította volna fel a tanúskodásra, nem lenne mitől félnie. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 31.) szabályozás, érdekképviselet
8
EU Nem fellebbez a Microsoft az Európai Bíróság ítélete ellen A redmondi szoftveróriás úgy döntött, elfogadja az Európai Bíróság (EB) elsőfokú döntését. A vállalat korábban már elkülönítette a rá még tavaly márciusban kiszabott 497,2 millió eurós pénzbüntetés ellentételezésére szolgáló összeget. Ezen kívül a cég bejelentette azt is, hogy hamarosan piacra dobja a kifogásolt Media Player médialejátszó szoftver nélküli Windows operációs rendszereket is. A konszern a szóvivő tájékoztatása szerint most arra készül, hogy az ítélet értelmében a versenytársainak és konkurenseinek megmutatja, illetve számukra hozzáférhető teszi néhány Windows operációs rendszer és más Microsoft-szoftver forráskódját, illetve ezek belső információit. A vállalat szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy a szoftveróriás nem vonja vissza az Európai Bizottság tavaly márciusi határozata ellen az Európai Bíróság Elsőfokú Tanácsánál tett beadványát, és továbbra is a saját igazáért fog harcolni. Az ügy tehát könnyen lehet, hogy mégis évekig fog elhúzódni. Az Európai Bíróság a 2004. december 22-ei határozatában ugyanakkor elutasította a Microsoftnak az Európai Bizottság határozatának megsemmisítésére, felülvizsgálatára, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó beadványát. A Microsoft tehát újabb engedményeket tett, ám kérdéses, hogy mindez mire lesz elegendő. (sg.hu, 2005. 01. 26.) EU, gazdaság, szabályozás Újabb magyar mozi lett EC-tag A szegedi Belvárosi mozit fölvették az unió Europa Cinemas szervezetének tagjai közé. A mozihálózat jelentós arányban vetít európai filmeket, emellett a fiatalok között is népszerűsíti a kontinens filmművészetét. Az Europa Cinemas-t 1992-ben alapította az Európai Unió média programja és a Centre National de la Cinématographie. Európa és a mediterrán régió 48 országának 320 városából 570 mozi, összesen 1315 teremmel alkotja a hálózatot. Magyarországon két új taggal bővült az Europa Cinemas: a Belvárosi mozi mellett a nyíregyházi Krúdy Gyula filmszínházat vették föl. Ezzel összesen tíz magyar képviselője van már az Eurimages art-mozi hálózatának. Az újak mellett még három vidéki: a miskolci Kossuth, a szolnoki Tisza és a pécsi Uránia, valamint öt fővárosi mozi: a Toldi, a Művész, a Puskin, a Szinbád és a Vörösmarty sorolhatja magát az EC-tagok közé. (Dél-Magyarország, 2005. 01. 06., 5. old.) érdekképviselet, EU „Elképzelt országot” teremtene a roma EU-tévé Simon Sándor, Franciaországban élő producer vetette fel, hogy az EU égisze alatt és támogatásával műholdas páneurópai roma tévécsatorna létesüljön. Kezdeményezését Lévai Katalin, az Európai Parlament szocialista képviselője, a romaügyi pártközi csoport elnöke karolta fel, s – mint mondja – Margot Wallström, a kommunikációért felelős EU-biztos „politikai” elkötelezettséget vállalt” rá. Simon Sándor – aki az EP első ízben tegnap megrendezett roma fórumán beszélt a páneurópai roma tv kihívásairól azt mondja: a romák egy ilyen, saját nyelvükön (is) sugárzott tévével fiktív, „elképzelt országhoz” juthatnak Európában. Felvetődött, hogy a műsorokban a roma mellett más európai kisebbségek is helyet kapnának. A programokat a tagországok nyelvein feliratoznák. Lévai Katalin szorgalmazza azt is, hogy Budapesten legyen ennek a csatornának a székhelye. Ehhez az MTV Provokátor című, Puporka Lajos szerkesztette roma magazinját, valamint a tervek szerint hamarosan beinduló magyarországi Roma TV-t tekinti precedensnek. (Népszabadság, 2005. 01. 26., 3. old.) EU, tartalomkínálat
9
Európai panasz a szélessávú internet szabályozására Az európai piac dinamikája nem kedvez a következő generációs szélessávra való átállásnak. A konkurencia hiánya és a frissen megjelent technológiákat fenyegető szabályozásbeli megszorítások miatt az európai internet-szolgáltatóknak nem éri meg új infrastruktúrába befektetni, mondja az Európai „Üvegszálas Kábelt az Otthonokba” Tanács (Fibre to the Home Council Europe, FTTH). A tanács szerint az európai országoknak változtatniuk kell jelenlegi szabályzási keretükön, és meg kell teremteni a körülményeket ahhoz, hogy a magánszektor befektethessen. A legtöbb európai országban az érdekelteket nem fenyegeti konkurencia alternatív technológiák és az állami támogatásra vonatkozó világos szabályozás hiánya miatt. Az Egyesült Államokban az FCC a kábeltársaságokat teljesen mentesítette a szabályozás alól, hogy a befektetőket ösztönözze. Ennek gyümölcseként a Verizon és az SBC kábeltársaság is bejelentette, hogy nagy befektetéseket eszközöl, amelynek eredményeként 40 millió háztartásnak lesz majd legalább 25 Mbit sebességű internetelérése 2008 végéig. Japánban az NTT 30 millió háztartásba tervez üvegszálas kábelt bevezetni. (Reuters.com, 2005. 01. 21.)
EU, szabályozás, technológia
Színvonaltalanok a BBC-t EU-s tudósításai Egy jelentés, melyet egy Lord Wilson elnöklete alatt működő bizottság állított össze, azt a következtetést vonta le elemzéseiből, hogy a BBC „öntudatlanul is kulturális elfogultságtól szenved”, és a BBC tudósítói nem ismerik az európai viszonyokat, általánosítanak és leegyszerűsítik a dolgokat. „A BBC dolgozói nem tudnak eleget az EU-ról, és ezen sürgősen változtatni kell” – mondta ki a jelentés, majd hozzátette, hogy a riportereknek gondosabban kellene megválogatniuk interjúalanyaikat. A jelentés szerint a BBC nem szándékosan elfogult az EU bemutatásában, de többet kellene tennie azért, hogy a brit állampolgárok tájékozottabbak legyenek a kérdéskörben. Emellett nem szentel elég figyelmet az EU-ellenes vélemények bemutatásának, ugyanakkor az EUbővítést nagyjából a bevándorlás árnyékában mutatja be. A BBC-tanácsosok nyilatkozatot adtak ki, melyben ígéretet tettek, hogy a hírigazgató, Helen Boaden február vége előtt részletes javaslatokkal áll elő a probléma megoldására. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 28.)
EU, fogadtatás
10
Felhasználási jog Elítélték az első fájlcserélőket Két férfi bűnösnek vallotta magát abban a perben, amit „a szerzői jog megsértése kereskedelmi nyereség szerzése céljából” váddal indítottak ellenük. A rájuk kiszabható maximális büntetés öt év börtön és 250.000 dollár. Egy fájlcserélő hálózat keretében olyan szolgáltatást működtettek, melynek tagjai 250.000 dalnak megfelelő adatmennyiséget cseréltek. (cdrinfo.com, 2005. 01. 21.) szabályozás, felhasználási jog, gazdaság
Az Ideal Home pert vesztett szerzői jogsértési ügyben Az Ideal Home magazin tulajdonosa, az IPC 1,8 millió font perköltséget fog fizetni, amiért pert indított a Highbury cég tulajdonában levő Home magazin ellen. A felperes azt állította, hogy a Home – egy 61.500-as havi forgalmú kis lap – rendszeresen „lekoppintotta” a címlapot meg több cikket az Ideal Home-tól, mely 270.000-es havi forgalmával a legtekintélyesebb lakberendezési lapnak számít. Az IPC, mely a Time Warner tulajdonában van, azt állította, hogy a Home négy évig vett át „designt, témát és szerkesztési stílust” tőlük. A bíróság a vádat alaptalannak nyilvánította. E szerzői jogi pernek fontos következményei vannak a lappiacon. A brit lakberendezési folyóiratok piacán több mint 30 sajtóorgánum van jelen, melyekben elkerülhetetlenül megjelennek néha hasonló cikkek, fényképek, hasonlít a szerkesztési stílusuk. Az IPC által felsorolt „koppintások” közt számos, a szerkesztők és képszerkesztők által általánosan használt objektumok is szerepeltek, például a tördelésben használatos „dingbat”. Ha a pert elvesztette volna a Home, precedenst teremtettek volna az egymással vetélkedő populáris képes lapoknak. A bíró azonban határozottan leszögezte véleményét: „A vád bizonyos pontjai az abszurddal határosak. (…) A szerkesztők alapeszközeire vonatkoznak. (…) Az IPC nem vette figyelembe a szóban forgó folyóirat oldalak közti eltérések számát és vizuális jelentőségét. (…) Ha valakit Monet tavirózsák festésére inspirál vagy Seurat arra, hogy pontokból állítsa össze festményét, az még nem sérti a szerzői jogot.” (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 31.) felhasználási jog, szabályozás
11
Fesztivál Arany Glóbusz-díjak 62. alkalommal osztották ki az Oscar-előfutárnak tartott Arany Glóbusz-díjat, amelyet a Hollywoodban dolgozó külföldi filmújságírók ítélnek oda évente 13 filmes és 11 televíziós kategóriában. Idén a legjobb filmért járó díjat a dráma kategóriában a Martin Scorseserendezte A pilóta gyűjtötte be, amely a különc Howard Hughes milliárdos filmmogul és repülőmániás életéről szól. A legjobb színészi teljesítményért Leonardo di Caprio kapott Arany Glóbuszt a film főszerepéért, a mű emellett elnyerte a legjobb filmzenéért járó szobrot is. A vígjáték kategóriában Paul Giamatti rendezte komédia, a Kerülőutak nyert és mellé megkapta a legjobb forgatókönyvért járó Arany Glóbuszt is. A filmsztárként és rendezőként egyaránt a legelismertebb hollywoodi művészek közé tartozó Clint Eastwood kapta meg a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-díjat a Million Dollar Baby című filmjéért, amely egy fiatal nőről szól, aki arról álmodozik, hogy egyszer bokszoló lesz. E filmbeli meggyőző alakításáért Hilary Swank nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat. Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének főszereplője, Annette Benning kapta meg a legjobb színésznőnek járó Arany Glóbuszt a vígjáték, illetve musical kategóriában. A Los Angeles-i Beverly Hills Hotelben tartott gálán a színésznő köszönetet mondott a jelen lévő Szabó István rendezőnek és a film operatőrének, Koltai Lajosnak. Ez már a második díj, amelyet a film elnyert, tavaly év végén Koltai az operatőri teljesítményért Európa Díjat kapott. (nepszava.hu, 2005. 01. 17.) fogadtatás, fesztivál
Francia díjat kapott Schilling Árpád rövidfilmje A zsűri nagydíját nyerte el Schilling Árpád rövidfilmje, a Határontúl Franciaországban, az Angers-i filmfesztiválon. A menekültek problémáiról szóló, 2003-ban készült Határontúl három rövid történetet foglal magában. A velencei biennálén debütált 22 perces rövidfilmet a külföldi közönség a finnországi Uppsalában és Marosvásárhelyen is láthatta. (nol.hu, 2005. 01. 31.) fesztivál, fogadtatás Kiosztották Golden Globe-díjakat A legjobb drámai filmért az Aviátor, a legjobb vígjátékért pedig a Kerülőutak kapott Golden Globe díjat itteni idő szerint hétfőn hajnalban. A legjobb színészi teljesítményért Leonardo di Caprio kapott Arany Glóbuszt, a legjobb színésznő pedig Hilary Swank lett. A vígjáték kategóriában a legjobb színésznőnek járó díját Annette Bening kapta Szabó István filmjében, a Csodálatos Júliá-ban nyújtott alakításáért. (origo.hu, 2005. 01. 17.) fesztivál, fogadtatás Magyar filmsikerek A biarritzi fesztiválon az Apám, feleségem, szeretőm… című magyar koprodukcióban készült alkotás nyerte a fődíjat, melynek főszereplője Marozsán Erika. A január 27-én véget ért trieszti Alpok-Adria Filmfesztivál ünnepélyes díjkiosztóján Kocsis Tibor két díjat is átvehetett. A nemzetközi zsűri a legjobb dokumentumfilmnek járó Planet-díjat az Új Eldorádó című alkotásának ítélte. Mindemellett a közönség kedvence is Kocsis alkotása volt, így a díjkiosztón a közönség díját is ő kapta meg. (radio.hu, 2005. 01. 28.) fesztivál, fogadtatás Polgári vita a családi médiáról A brutalitás, a trágárság, a személyességtől megfosztott szexualitás fenyegeti gyermekeinket,
12
akik naponta négy órát tévéznek – mondta Harrach Péter, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Egyházi Egyeztető Tanács médiakonferenciáján, amelyen ismert konzervatív és liberális szakértők együtt vitáztak arról: hogyan lehetne a gyermekek védelmében „megfékezni” az elektronikus médiát. Abban a résztvevők pártállásra, értékrendre való tekintet nélkül egyetértettek, hogy a gyermekekre, a családra káros hatásokat nem lehet csak a piacra bízni, egyszerre van szükség állami szabályozásra, és erkölcsös, civil, illetve keresztény értékrend felmutatására. György Péter esztéta ellenezte azt a megközelítést, miszerint a média valamiféle „fertőző állat”, amit sarokba kellene szorítani. Szükség van jogi lépésekre (az ORTT például nemcsak nem végzi el törvényes feladatát, hanem arra is képtelen, hogy autonóm, tekintélyes közintézményként fogadtassa el magát), ám az is fontos, hogy minél többen lássák: a média sokszor az emberi méltóságot, az emberi kapcsolatok értékét ássa alá (például az Anyacsavar című műsor). Szerinte minden generáció megtanulja nem agressziónak látni saját korának vizuális információit: régen Bruce Lee filmjeit, ma a Tom és Jerryt. Vekerdy Tamás a svéd és a brit köztévét hozta fel példának arra, hogy létezik értelmes, kreatív gyermekműsor is, amely nem fosztja meg a gyermekeket képzeletük „belső képeitől”. Czakó Gábor író viszont az új médium veszélyeire figyelmeztetett: „lehet, hogy a tévé után most a számítógép rabszolgái leszünk”. (nol.hu, 2005. 01. 31.) fesztivál, fogadtatás, szabályozás
13
Fogadtatás 2005: az információs integráció éve A független informatikai elemzőként ismert Gartner szerint Magyarországon máig hiányoznak az informatikai rendszerek veszélyeztetettségének megfelelő informatikai biztonságra vonatkozó integrált háttérstruktúrák. A Gartner által megismert kutatások azt bizonyítják, hogy az információs társadalom terjedésének hátterében Magyarországon nemcsak a pénzügyi és infrastrukturális lehetőségek álltak, hanem negatív felhasználói attitűdök sajátos konstellációja is. Az információs társadalom fejlődésével foglalkozó felmérésekből kitűnik, hogy a közhálózatokkal szemben táplált megalapozatlan félelemhez az újdonságokkal és a szolgáltatókkal szemben érzett gyanakvás és bizalmatlanság is társult. A Gartner hazai vezetője szerint az információs társadalom szakmai, piaci és üzleti szempontból ennek a bizalmatlanságnak a megváltozásával fejlődhet a kívánt szintre. Ennek motorja az informatikai biztonság – az IT-piacon belül a legdinamikusabban fejlődő szektor – lehet. A vezető elemző úgy véli, hogy 2005-ben alapvető cél lehet az új információs rendszerek integrált támogatása, a kritikus infrastruktúrák kiemelt védelme és az informatikai rendszerekbe és hálózatokba vetett bizalom erősítése. Jövőre létfontosságú lesz, hogy érvényesüljenek az informatikai biztonsági szempontok, és ezen szempontok érvényesítéséhez szükséges források is rendelkezésre álljanak. Mindez alapvető feltétele akár a „szolgáltató állam”, akár az egészségügyi informatikai rendszerek kiépítésének, de a távmunka elterjedéséhez is kulcsfontosságú lesz. (ma.hu, 2005. 01. 29.) fogadtatás A bulvárosodás ellen tiltakoznak egy román napilapnál „Politikai lefejezéssel” vádolja a svájci Ringier céget az Evenimentul Zilei című napilap szerkesztőgárdája, amelynek harmincöt tagú derékhada mondott fel tiltakozásul a tulajdonos „önkényes” lépései ellen. A vezető román politikai napilappá nőtt újság harmincöt vezető szerkesztője és tényfeltáró riportere szerdán testületileg benyújtott lemondásával tiltakozott a főszerkesztő elmozdítása, a lap bulvárosítása ellen. A fellázadt újságírók a volt román kormánypárt (Szociáldemokrata Párt – PSD) hatására végrehajtott „politikai megtorlásnak” minősítették azt a tényt, hogy hónapokkal ezelőtt a svájci laptulajdonos, a Ringier cég leváltotta a lapalapító és volt tulajdonos főszerkesztőt, majd minden szakmai indoklás nélkül menesztette annak utódját is. A felháborodott újságírók szerint a Ringier politikailag sterilizált, semmitmondó bulvártermékké akarja silányítani az Evenimentul Zileit, amely az utóbbi években harcos, erősen kritikus hangvételével magára haragította a volt kormánypártot. A szerkesztőségből most kiváló újságírók azt tervezik, hogy a francia Le Mondehoz hasonló szakmai irányultságú napilapot hoznak létre. Ennek érdekében civil szervezetek segítségével alapítványt készülnek életre hívni, hogy biztosítsák az Evenimentul Zileihez hasonló hangvételű, mindenfajta politikai és gazdasági nyomástól mentes sajtótermék kiadását. (nol.hu, 2005. 01. 05.) érdekképviselet, fogadtatás A digitális zene menti meg az iparágat A legnagyobb, zenei fájlokat pénzért kínáló internetes oldalaktól kapott adatok szerint növekszik a digitális zenét vásárlók tábora, egyre többen fizetnek a letöltött számokért, lemezekért. A mobiltelefonokra is letölthető zenék mennyisége is jelentősen megugrott az elmúlt hónapokban – írja a Daily Variety. A zeneipar négy-öt éve tartó hanyatlását a digitális zene mentette meg, a nyilvánosságra került adatok szerint tavaly 200 millió dalért fizettek a felhasználók – és ez csak a nagyobb
14
letöltős oldalak adatainak összegzése. A növekedés szerfelett jelentős: 2003-hoz képest a 2004-es letöltések száma megtízszereződött. A digitális zenei iparnak alapvető célkitűzése volt, hogy sokkal könnyebbé tegye a zenék megvásárlását, miközben nehezíti a hozzáférést az illegálisan letölthető zenékhez. Szakértők szerint a tervek megvalósulni látszanak. Az iparág szakértőinek becslése szerint 330 millió dolláros bevétel volt a piacon 2004-ben – és úgy vélik, hogy 2005-ben ez megduplázódhat. Az illetékesek szerint még mindig nem elég elszánt a harc az „internetes kalózok” ellen, ugyanakkor jobban kellene reklámozni a legális zenéket kínáló oldalakat. (origo.hu, 2005. 01. 21.) fogadtatás, fogyasztás, gazdaság A Metro nem lesz egyeduralkodó a londoni metrón London főpolgármestere felmondja az ingyenes Metro újság kiadójával kötött megállapodást, amelynek értelmében a Daily Mail and General Trust kiadó kizárólagos jogot kapott a lapok terjesztésére a londoni metrón és az elővárosi vonatokon. Ken Livingstone a brit fogyasztóvédelmi hivatal vizsgálatára hivatkozva kijelentette, hogy a Metro kizárólagos terjesztése gátolta a versenyt, ezért a jövőben más kiadók ingyenes lapjainak terjesztésére is nyitottak. A főpolgármester utalt arra, hogy más kiadóktól akár még többet is kaphatnak a terjesztéséért, mint a Metrótól. (nol.hu, 2005. 01. 12.) fogadtatás, társaság, szabályozás A Tv2 beperli a Színes Bulvár Lapot A Híd Rádió Rt. által Színes Bulvár Lap néven kiadott újság „az elmúlt hónapokban több alkalommal valótlan tényállításokat tett közzé a TV2 műsoraival illetve tervezett műsoraival kapcsolatban” – közölték. A kereskedelmi csatorna szerint „ezzel a lap súlyosan megsértette mind a TV2, mind a cikkekben szereplő munkatársai személyiségi jogait és a TV2 üzleti érdekeit. Ezért a TV2 és munkatársai jogaik megóvása érdekében bírósághoz fordulnak”. L. Kelemen Gábor, a Híd Rádió Rt. vezérigazgató-főszerkesztője az MTI-hez eljuttatott, a hírre reagáló nyilatkozatában az írta: „Sajnálattal vettük tudomásul a TV2 döntését. Véleményünk szerint a Színes Bulvár Lap, mint független és szabad sajtóorgánum nem ítélhető el azért, ha bírálja a kereskedelmi csatornák műsorait”. „A konfliktus jelen esetben a TV2 közeljövőben induló Jóban-rosszban sorozatának egyik főszereplője miatt robbant ki, mivel a lap bizonyítékok birtokában megírta, hogy súlyos testi sértésért már el volt ítélve” – olvasható L Kelemen Gábor nyilatkozatában. „A konfliktust nem az okozta, hogy a bulvárlap megírta Damu Roland múltjában történteket, hanem inkább azzal, hogy a forgatáson történteket nem a valóságnak megfelelően írták le” – nyilatkozta Lóránt Gergely, a Tv2 kommunikációs igazgatója. "Ezt nem a TV2 elleni támadásnak szántuk. Véleményünk szerint joggal gondoljuk úgy, hogy ebben az esetben nem volt szerencsés a TV2 szereplő választása" – írta a vezérigazgató-főszerkesztő. (index.hu, 2005. 01. 14.) fogadtatás Arany Glóbusz-díjak 62. alkalommal osztották ki az Oscar-előfutárnak tartott Arany Glóbusz-díjat, amelyet a Hollywoodban dolgozó külföldi filmújságírók ítélnek oda évente 13 filmes és 11 televíziós kategóriában. Idén a legjobb filmért járó díjat a dráma kategóriában a Martin Scorseserendezte A pilóta gyűjtötte be, amely a különc Howard Hughes milliárdos filmmogul és repülőmániás életéről szól. A legjobb színészi teljesítményért Leonardo di Caprio kapott Arany Glóbuszt a film főszerepéért, a mű emellett elnyerte a legjobb filmzenéért járó szobrot is. A vígjáték kategóriában Paul Giamatti rendezte komédia, a Kerülőutak nyert és mellé megkapta a legjobb forgatókönyvért járó Arany Glóbuszt is. A filmsztárként és rendezőként egyaránt a legelismertebb hollywoodi művészek közé tartozó Clint Eastwood kapta meg a
15
legjobb rendezőnek járó Golden Globe-díjat a Million Dollar Baby című filmjéért, amely egy fiatal nőről szól, aki arról álmodozik, hogy egyszer bokszoló lesz. E filmbeli meggyőző alakításáért Hilary Swank nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat. Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének főszereplője, Annette Benning kapta meg a legjobb színésznőnek járó Arany Glóbuszt a vígjáték, illetve musical kategóriában. A Los Angeles-i Beverly Hills Hotelben tartott gálán a színésznő köszönetet mondott a jelen lévő Szabó István rendezőnek és a film operatőrének, Koltai Lajosnak. Ez már a második díj, amelyet a film elnyert, tavaly év végén Koltai az operatőri teljesítményért Európa Díjat kapott. (nepszava.hu, 2005. 01. 17.) fogadtatás, fesztivál Kiosztották a filmkritikusok díjait A tavaly bemutatott filmek közül a legjobb női epizodista Balogh Edina, a Dealer című filmből, a legjobb férfi epizodista Cserhalmi György a Temetetlen halott című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor nyerte el a Másnap című filmjével. A legjobb rendezői díjat Török Ferenc kapta a Szezon című alkotásáért, Hajdu Szabolcs a Tamara című filmért, Fliegauf Benedek pedig a Dealerért a kritikusok különdíját kapta. A magyar filmkritikusok Életmű-díját – amelyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány ajánlott fel – Makk Károly kapta. A legjobb fiatal dokumentumfilmesnek ítélt díj az idén Papp Bojánához került Tévé és én című filmjéért, a legjobb dokumentumfilmesnek felajánlott díjat Kocsis Tibor kapta az Új Eldorádóért; 2004 legjobb kisjátékfilmjének Csáki László Fluxus című munkáját ítélte a MÚOSZ zsűriként eljáró film- és tévékritikus szakosztálya. (radio.hu, 2005. 01. 31.) fogadtatás Eltérés a hagyományos marketingtől – Botrányos reklámok A reklámfilm elején egy mindenre elszánt arab terrorista nagy napját láthatjuk, amint csendes angol kertvárosi házából, testére szerelt robbanótöltetekkel utolsó útjára indul új Volkswagenjével. Az öngyilkos merénylő pár másodperc gondosan fényképezett suhanás után egy kávézó terasza előtt áll meg, hogy működésbe hozza a pokolgépet. A várt pusztítás azonban elmarad, a robbanás csak apró pukkanásnak hallatszik az autó utasterén kívülről szemlélve, és a halálos repeszeknek is útját állja a karosszéria, ami persze még metálfényezésének ragyogásából sem veszít miközben odabent minden bizonnyal cafatokra szakadt a tulajdonos. „Polo – Kicsi, de erős” – hirdeti a szlogen a szpot végén. A hirdetés sosem futott a brit televíziókban, pár hete tűnt fel különböző internetes site-okon, például a humoros képeket, videókat gyűjtögető Bor Me-n. A szpot pár nap alatt óriási felháborodást váltott ki, ezért a reklámügynökség egyik tulajdonosa, Dan, kénytelen volt a nyilvánosság előtt elnézést kérni. A Volkswagen a botrány hatására még január 18-án kör-emailben határolódott el a Lee and Dan-től, nyilatkozatuk szerint nem rendeltek ilyen szpotot az ügynökségtől. A Volkswagen reklámköltéseit irányító DDB London pedig egy nappal később jelezte, hogy nem áll kapcsolatban a merész reklámfilmjeiről elhíresült ügynökséggel. A Guardian médiarovatának értesülései azonban némiképp ellentmondanak ennek, hiszen a lap úgy tudja, hogy a Volkswagen negyvenezer fontot és egy új Polót adott a Lee and Dannak a szpot készítése előtt. Több szakirányú blogon is megjegyezték, hogy amúgy sem tűnik életszerűnek, hogy a Lee and Dan belső terjesztésre, nem publikus poénnak szánta volna a szpotot, hiszen azt filmre forgatták, nyilván jelentős összegért. Az ügynökségek az utóbbi években a hagyományos marketinget elutasító célközönségeket egyre hangosabb botrányokkal próbálják elérni. Szakértők szerint a botránykeltésnek azonban határt szab, hogy a konzervatív vásárlókat esetleg elriaszthatja egy túlságosan szélsőséges reklámkampány. Erre jelent megoldást, ha a
16
fiataloknak szánt botrányos reklámfilmet hamisítványként terjesztik, hiszen a mindennap internetet használó, nagy vásárlóerejű, harminc év alatti korosztályhoz így is eljut az üzenet, a cég pedig megőrizheti tekintélyét az idősebb vásárlók előtt. (index.hu, 2005. 01. 23.) fogadtatás, tartalomkínálat Reality gyerekek részvételével Feladatokra és büntetésekre épül az ausztráliai Nickelodeon csatorna új valóságshow-ja, amelynek résztvevői mindannyian gyerekek, és épp a déli földrészen januárban esedékes iskolai nyári szünetüket töltik. A műsor 10-12 éves játékosait egy Sydney melletti táborban, a vadregényes Milson Islanden helyezték el, ahol négy, két-két fős csapatot alkotnak. A folyószigeten kijelölt műsorhelyszínen több próbát kell kiállniuk a kamerák előtt az egymással versengő duóknak. A valóságshow-szereplő gyerekeknek az egyhetes forgatás alatt többek között óriáshintákba kell ülniük, és végig kell menniük a Milson Island elhagyatott, félelmetesnek tartott ösvényein. Ha valaki nem tudja teljesíteni a feladatokat, különböző büntetéseket kap. A sikertelen párosoknak lehet, hogy hasznavehetetlenné tett sátor jut éjszakára, de az is előfordulhat, hogy iszapot kell enniük. Az ausztrál National Nine internetes újság szerint a küzdelem közvetítése során nem csak azt mutatják be, ki a legügyesebb és legbátrabb, hanem azt is, ki mosdik a legkevesebbet és melyik gyerek a legbutább. A győztesek a végén díjat kapnak, amelynek egyik része, hogy zsúrt rendezhetnek barátaiknak, amelynek számláját a Nickelodeon állja. A műsorba tömegével jelentkeztek a gyerekek, akik közül a beválasztottak utólag vegyesen látják szereplésüket. (origo.hu, 2005. 01. 19.) fogadtatás, tartalomkínálat Az Index oknyomozója kapta a Soma-díjat Bogád Zoltán, az Index újságírója nyerte idén a Soma-díjat. A 2000-ben elhunyt újságíróról, Gőbölyös „Soma” Józsefről elnevezett alapítvány kuratóriuma negyedszer ítélte oda a kitüntetést az általa legjobbnak tartott, 37 évnél fiatalabb oknyomozó újságírónak. (index.hu, 2005. 01. 11.) fogadtatás Az olasz gyerekek tévéznek a legtöbbet Európában az olasz gyerekek töltik a leghosszabb időt a tévékészülékek előtt, noha ez a gyerekekre elszigetelő hatással van, ártalmas az egészségükre és egy korábbi vizsgálat szerint még a hormontermelést is befolyásolja. A „Marketingtv.com” című heti magazin által készített legújabb felmérés szerint a négy és 12 év közötti olasz gyerekek naponta átlagosan 3 órát és 37 percet ülnek a képernyő előtt. Az angol gyerekek 3 óra és 30 percet, a németek 3 óra és 20 percet televízióznak naponta. A skandináv országokban és Hollandiában ennél jobb a helyzet, ott ugyanis legfeljebb napi két órát tévéznek. A kísérletnek az volt a célja, hogy megállapítsák, milyen mértékben „mérgezi” a televízió azokat a gyerekeket, akik napi három órát ülnek a képernyő előtt. Kiderült, hogy a túlságosan sok tévézés negatív hatással van a hormonrendszerre, és ráadásul meggyorsítja a gyerekek szexuális érését is. (nol.hu, 2005. 01. 05.) fogyasztás, fogadtatás Az uniós csatlakozás igényeket támaszt a hazai filmkészítők iránt – Rendszerváltó producerek Több mint háromszáz filmkészítéssel is foglalkozó céget tartanak nyilván Magyarországon. Szakmai becslések szerint azonban legfeljebb negyven-ötven olyan irodáról beszélhetünk, amelynek vezetőjét filmproducernek lehet nevezni. Ők a másfél évtizede újra létező szakma képviselői, a magyar film „rendszerváltói”. A producer nem kizárólagos, de fontos feladata megszerezni a pénzt a film gyártásához.
17
Kálomista Gábor például úgy gondolkodik erről, hogy aki kereskedelmi tévét, magánszponzort is be tud vonni magyar film készítésébe – mint ő –, az gondosabban bánik az állami támogatással is, tehát jobban megérdemli azt. Az állami filmpénzeket elosztó mozgókép-közalapítvány immár tízfősre szaporodott játékfilmes zsűrije azonban – szerinte – sem ezt nem méltányolja, sem azt, hogy az ő filmjei magas nézőszámot érnek el. „Ízlésdiktatúráról” beszél, a mozikban kevés nézőt vonzó művek szerzőit „megélhetési filmeseknek” tartja. Garami Gábor viszont úgy vélekedik, hogy a mozgókép-kuratóriumot a filmszakma demokratikusan választotta. A zsűrik döntése mindig megkérdőjelezhető, ez akkor is így lenne, ha egyszemélyi döntések születnének. Tény, hogy az állami filmtámogatás a filmek költségeinek 65-75%-ára elég (viszont nem az állam, hanem a gyártó válik a filmek tulajdonosává, így az állam nem szól bele a tartalmi-esztétikai kérdésekbe). Ugyanakkor a magyar filmek többségéhez eddig nem sikerült magánmecénást találni. – Hazai közpénzből nem tudok talpra állítani egy-egy produkciót, muszáj külföldi partnert keresnem – teszi hozzá. Ebben segít a parlament legutóbbi döntése, mely szerint az adókedvezményt nyújtó magánbefektetések után nem kell áfát fizetni. Ezenkívül a magánbefektetéseket megkönnyítendő, létrehozták az első filmfinanszírozási alapot is a Concorde Értékpapír Rt.nél. Sipos Áron az olasz filmtörvény idei módosításait mutatja. Ezek egyike pontosan kidolgozott mutatókat tartalmaz arról, hogyan kell minősíteni a produceri cégeket. A gyártott filmek minőségétől kezdve a cég stabilitásán át a piaci szereplésig, a jegybevételig sok szempontból pontoznak. Sipos szerint nálunk is hasonló „rangsort” kellene bevezetni, hogy a jobb, eredményesebb filmgyártó előnyt élvezzen a támogatások elnyerésénél. (nol.hu, 2005. 01. 29.) fogadtatás, gazdaság, szabályozás Drámaírók a sajtó bulvárosodása ellen A Drámaíró Kerekasztal a sajtó bulvárosodását hibáztatja azért, mert a Népszabadság címlapján azt közölte, Hiller István felülbírálta a Katona József pályázat zsűrijének döntését, holott csak még egy pályázót díjazott saját keretéből. A hétfőn délután megalakult Drámaíró Kerekasztal az alább közölt közleményben állt ki a miniszter mellett. Közlemény: „Alulírottak, a Drámaíró Kerekasztal ügyvivői sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Népszabadság újságírója – régi rossz szokás szerint – a Katona József pályázat eredményhirdetéséről tudósítva egy botrányszagú részletet emelt előtérbe, melyen csámcsogni lehet, tökéletesen elfedve ezzel az esemény örömteli jelentőségét.” (hullamvadasz.hu, 2005. 01. 25.) fogadtatás Kiosztották Golden Globe-díjakat A legjobb drámai filmért az Aviátor, a legjobb vígjátékért pedig a Kerülőutak kapott Golden Globe díjat itteni idő szerint hétfőn hajnalban. A legjobb színészi teljesítményért Leonardo di Caprio kapott Arany Glóbuszt, a legjobb színésznő pedig Hilary Swank lett. A vígjáték kategóriában a legjobb színésznőnek járó díját Annette Bening kapta Szabó István filmjében, a Csodálatos Júliá-ban nyújtott alakításáért. (origo.hu, 2005. 01. 17.) fesztivál, fogadtatás Magyar filmsikerek A biarritzi fesztiválon az Apám, feleségem, szeretőm… című magyar koprodukcióban készült alkotás nyerte a fődíjat, melynek főszereplője Marozsán Erika. A január 27-én véget ért trieszti Alpok-Adria Filmfesztivál ünnepélyes díjkiosztóján Kocsis Tibor két díjat is átvehetett. A nemzetközi zsűri a legjobb dokumentumfilmnek járó Planet-díjat az Új Eldorádó című alkotásának ítélte. Mindemellett a közönség kedvence is Kocsis alkotása volt, így a díjkiosztón a közönség díját is ő kapta meg. (radio.hu, 2005. 01. 28.)
18
fesztivál, fogadtatás Le a logóval! Esztergályos Károly rendező véleménye a televíziós logókról „… ma már nem hiszek a televízió megreformálásában. De monomániásan hiszek abban, hogy a közszolgálat egyetlen szóval meghatározható. Közszolgálat = kultúra. És a kultúra élmény. … A televíziós művészet esélye akkor szűnt meg, amikor a kép sarkában megjelent a tévéállomások kíméletlen logója. A képbe, amit egy operatőr, egy rendező éjszaka és nappal gyötrődve megkomponálnak, egy Képbe egy képernyő-kereskedő beleüti a billogát. Antonioni, Fellini, Truffaut, Huszárik képeibe rondítanak. A nagy magyar operatőrökébe (…) És folytatták a kultúra megcsúfolását azzal, hogy a film végét ők határozzák meg. Nem a film rendezője, zeneszerzője, producere, bárki, aki készítette, hanem a televízió, amely levetíti. Amikor szerintük a filmnek vége, megjelenik a képernyőn a következő műsor beharangozója, rosszabb esetben csak egy rikító reklám, és túl vagyunk rajta, ennyi. Nincs vége-zene, nincs kicsengés, stáblista, egy kis csönd (...) És aztán megkapták a kegyelemdöfést a képernyőre kerülő művek, az alsó sarokban megjelenő ormótlan számmal, mely a farizeusok lelkiismeretét hivatott megnyugtatni. (…) A reklám alatt leveszik a logót. Miért? Mert a reklám maga az üzlet, maga a pénz. És a pénz mindent visz. A pénz nagyobb úr, mint a televíziós állomások identitása. Ha a pénz látszik, akkor ne látsszon más”. (nol.hu, 2005. 01. 21.) fogadtatás Nem hivatalos reklám a repülő-pénisz Mostanában divatba jött az álkiszivárogtatós online balhékampány. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég konzervatív vevői miatt nem mer bevállalni egy fiataloknak szóló, brutális, bunkó vagy pornográf elemekkel operáló kampányt, akkor az anyagot valaki mással felrakatja az internetre, elterjeszti, majd hevesen tiltakozik, és perrel fenyeget. Ilyen esetekben azonnal felmerül a kérdés, hogy a kiszivárogtatás véletlen-e, netalán a megrendelő vagy az ügynökség akarja lazábbnak feltűntetni magát a valóságosnál és híressé válni. Ezek a kérdések a világ online reklámfogyasztóit izgalomban tartó Volkswagen Polo-filmecske ügyében is. (index.hu, 2005. 01. 28.) tartalomkínálat, fogadtatás Online rádiók – hova száll a szó? Itthon még csak hobbi, a tengerentúlon már komoly (reklám)piaca van. A már működő hazai online rádiók terjeszkedésének egyik legnagyobb akadálya a jól körülhatárolt hallgatói célcsoport hiánya. A Forbes magazin tanulmánya szerint az amerikaiak 40%-a tett már kísérletet internetes rádió hallgatására, s a 280 milliós országban 38 millióan legalább havi rendszerességgel hallgatnak ily módon rádiót. Bár az adók hirdetési bevételei a magas hallgatottság ellenére is viszonylag alacsonyak, a gyerekcipőben járó műfaj szószólói hangsúlyozzák, hogy a földi sugárzású piacból máris sikerült egy aprócska szeletet kihasítaniuk. A Magyar Reklámszövetség 9 milliárd forintra becsülte a 2003-as éves rádiós reklámköltés nettó összegét – szemben a Mediagnózis 15,9 milliárd forintjával. Igaz, ez utóbbi cég a hivatalos listaáron történő értékesítést veszi figyelembe, az hogy a tarifákból a rádiók mekkora kedvezményt nyújtanak hirdetőiknek, pontosan nem derül ki. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a 10 milliárd körül mozgó reklámköltés szinte teljes egésze a földi sugárzású rádióadók között oszlik el. Legtöbbjük napjainkban már megjelent az interneten, ezeknél nem is különül el az internetes rádió, csupán kiegészítő eszközként funkcionál, de így is erős konkurensei a csupán interneten hallgatható online-rádióknak. A fő probléma a csupán világhálón fogható adóknál, hogy egyelőre sem mérhető hallgatottságuk, sem behatárolható célcsoportjuk nincs. A reklámoknak nem kedvez, hogy a hallgatók köre az egész világban eloszlik, s ezért nincs értelme helyi hirdetéseknek, a nagyobb hirdetők pedig egyelőre a hagyományos eszközöket preferálják.
19
Krupa György, a Rádiomax alapítója azonban bizakodó, szerinte a hazai látogatók száma a magyarországi szélessávú internet és a modern technológiák elterjedésével a közeljövőben tovább növekedhet. A cégvezető az internetes rádiók növekedési lehetőségeit a reklámmentes, folyamatosan zenéket sugárzó adásokban látja, amelyek komolyan konkurálhatnak a földi sugárzású adókkal. A főszerkesztő elmondása szerint a Rádiomax hallgatottsága eléri a napi 60 ezer főt, ám a házi mérés eredménye minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg ekkora (60–100 ezres) hallgatottsággal például a Klubrádió vagy Roxy büszkélkedhet. (fn.hu, 2005. 01. 07.) gazdaság, fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat Polgári vita a családi médiáról A brutalitás, a trágárság, a személyességtől megfosztott szexualitás fenyegeti gyermekeinket, akik naponta négy órát tévéznek – mondta Harrach Péter, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Egyházi Egyeztető Tanács médiakonferenciáján, amelyen ismert konzervatív és liberális szakértők együtt vitáztak arról: hogyan lehetne a gyermekek védelmében „megfékezni” az elektronikus médiát. Abban a résztvevők pártállásra, értékrendre való tekintet nélkül egyetértettek, hogy a gyermekekre, a családra káros hatásokat nem lehet csak a piacra bízni, egyszerre van szükség állami szabályozásra, és erkölcsös, civil, illetve keresztény értékrend felmutatására. György Péter esztéta ellenezte azt a megközelítést, miszerint a média valamiféle „fertőző állat”, amit sarokba kellene szorítani. Szükség van jogi lépésekre (az ORTT például nemcsak nem végzi el törvényes feladatát, hanem arra is képtelen, hogy autonóm, tekintélyes közintézményként fogadtassa el magát), ám az is fontos, hogy minél többen lássák: a média sokszor az emberi méltóságot, az emberi kapcsolatok értékét ássa alá (például az Anyacsavar című műsor). Szerinte minden generáció megtanulja nem agressziónak látni saját korának vizuális információit: régen Bruce Lee filmjeit, ma a Tom és Jerryt. Vekerdy Tamás a svéd és a brit köztévét hozta fel példának arra, hogy létezik értelmes, kreatív gyermekműsor is, amely nem fosztja meg a gyermekeket képzeletük „belső képeitől”. Czakó Gábor író viszont az új médium veszélyeire figyelmeztetett: „lehet, hogy a tévé után most a számítógép rabszolgái leszünk”. (nol.hu, 2005. 01. 31.) fesztivál, fogadtatás, szabályozás USA: vita rajzfilm figurák nemi identitásáról Megfenyegette az amerikai kormány a PBS közszolgálati televíziót, hogy megvonja tőle a közpénzeket, ha adásba kerül egy rajzfilmsorozat azon epizódja, amelyben két leszbikus pár is szerepel. Az új Bush-kormány oktatási miniszterének, Margaret Spellingsnek hivatalba lépése utáni egyik első dolga volt levélben figyelmeztetni a Public Broadcasting Service-t, hogy a közpénzek megvonásával számolhat, ha sugározza ezt a részt. A miniszter asszony szerint sok szülő van, aki nem szeretné, ha gyermekeit az epizódban ábrázolt életmóddal szembesítenék. Az amerikai kormány a televíziós távoktatási program keretében támogatja közpénzekből ezt az ismeretterjesztő jellegű rajzfilmsorozatot, amelynek nyuszi hőse digitális kamerával járja az országot és ismerkedik a tájjal, a helyi megélhetési forrásokkal és különböző kultúrájú emberekkel. A minisztérium öt év alatt 100 millió dollárral támogatta a PBS iskolatévé-programját, így a csatorna 349 átjátszóállomása elállt a kifogásolt epizód sugárzásától. A produkciós cég, a bostoni WGBH reméli, hogy más tévének el tudja adni a kormánynak nem tetsző rajzfilmet. (nol.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, fogadtatás Világszám: vissza kell fizetni a támogatást? Koltai Róbert rendező egy televíziós nyilatkozatban beszámolt arról, hogy a Világszám Karácsony előestéjén, december 23-án került a mozikba. Az egyértelműen kedvező
20
fogadtatás ellenére eddig mindössze 35 ezer ember látta. Mivel az újabb bemutatók egyre több moziból szorítják ki a filmet, fennáll a lehetősége, hogy végül nem is sikerül elérni a százezres nézőszámot. Ebben az esetben azonban a film gyártási költségeire kapott 50 millió forintos támogatást vissza kellene fizetni. (A több tízmilliós visszafizetési köztelezettség már eldöntött tény más sikerfilm-gyanús, a nézőszám szerinti támogatást elvállaló filmek esetében is. Ilyen például a Rap, revü, Romeó című film.) A rendező az MTV-nek adott interjúban elmondta: nagy hibát követtek el, amikor beleegyeztek, hogy a forgalmazók a mozilátogatás szempontjából szerencsétlen karácsonyi időszakban indítsák útjára a filmet. A kritikák majdnem egybehangzóan dicsérik a Világszámot, volt olyan kritikus is, aki Koltai legjobb filmjének tartotta. A rendező keserűen nyilatkozott a multiplexek forgalmazási politikájáról, ahonnan nagyon gyorsan kivonták a Világszámot (nol.hu, 2005. 01. 31.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Digitális reklámfelületek - A reklámpiac átformálói? Nem újdonság: a hirdetési közönség egyre jobban széttöredezik, nehezebb az elérése és egyre hozzáértőbb. Az Amerikai Egyesült Államokban már működik olyan digitális-tv szolgáltatás, amely lehetővé teszi több száz csatorna vételét a reklámok teljes mértékű mellőzésével. Egy 2003 őszén végzett kutatás szerint az USA-ban a 18-34 év közötti férfiak nagy része gyakorlatilag nem néz tv-t. A Hirdetők Nemzeti Szövetségének (Association of National Advertisers) felmérése ezt alátámasztja – miszerint a hirdetők egyre többen találják a televíziók hirdetési árait igazságtalanul magasnak, figyelembe véve a csökkenő nézettséget, továbbá egyre többen elégedetlenek a tv-társaságok nézettségmérési módszereivel, és szkeptikusak: néz-e egyáltalán valaki még TV reklámokat? Ahogy egy hirdetési szakember a közel múltban fogalmazott: – Tudni akarom, azt kapom-e, amiért fizetek? Mi jelentheti a reklámozás jövőjét? A jövőt, amely átformál egy, a nézői tábor szétdarabolódásától, a túlzottan sok üzenettől és a folyamatosan emelkedő hirdetési áraktól szorongatott reklámpiacot. Egy sokkal hatékonyabb reklámozási mód lehet az eladáshelyi hirdetés, amely modern digitális kijelzőket használ a reklámüzenetek közlésére, s ezek lehetővé teszik az árusítóknak, hogy akkor érjék el legjobb vásárlóikat, amikor azok épp vásárolni készülnek, és mindezt az egyéb médiumok hirdetési költségeinek töredékén. A legjobb lehetőség, legyen szó áruházakról, gyorséttermekről vagy könyvesboltokról, hogy a digitális kijelző rendszert bevételi forrásként is kezelhetik, közvetlen hirdetők számára értékesítve azt, vagy a felületet értékesítő médiaügynökséggel osztozva a bevételen. Ez a hirdetési forma továbbfejlesztése a már eddig is létező eladáshelyi reklámozásnak – ugyanaz a forma ugyanaz az érzés, ugyanaz az üzenet – csak épp sokkal kifinomultabb és hatékonyabb az eddigi eszközöknél. Más megvilágításba helyezve a fentieket: mialatt a főműsoridős tv-hirdetések árai folyamatosan emelkednek, a nézők száma csökken. Miközben a tv-hirdetési piac 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolított 2003-ban az USA-ban (Forrás: Zenith Optimedia, 2003/12), az eladáshelyi hirdetési forgalom 17 milliárd dollár volt (POPAI kutatás, 2004); a vásárlói döntések 70%-a pedig a vásárlás helyén történik. Ez a rövid összehasonlítás is azt mutatja, a hirdetőknek egyre nagyobb szüksége van hatékonyabb módszerekre vásárlóik elérésére. Természetesen egyre jobban elterjedtek a kültéren elhelyezett videokivetítők is, amelyeken reklámokat sugároznak, de előszeretettel használják egy-egy koncert show-elemeként is. A nagy méretben is kiváló minőséggel sugárzó videokivetítők 11-12 évvel ezelőtt jelentek meg hazánkban. Több próbálkozás is volt arra, hogy ezeket a felületeket reklámozásra használják fel: a 90-es évek során a belvárosban több helyen bukkantak fel hasonló felületek, de egyikük sem hozott áttörést – rövid működést követően megszűntek. Tartósan egyetlen hasonló felület állta a sarat, és üzemel ma is a Nyugati téren látható azonos nevű TV. Az
21
eddigi próbálkozásokat két irányvonal fémjelezte. Az egyik, amely ezeket a felületeket teljes mértékben reklámeszköznek tekintette, és a reklámbevételből kívánták fenntartani ezeket, a másik pedig, amikor kommunikációs berendezésnek tekintik a felületet, amely többrétegű információ-szolgáltatást nyújt az elhaladók számára (friss WAP hírek, közlemények), és műsorstruktúrájába illeszkedik a reklámok sugárzása is. A Nyugati tér TV elhelyezésénél természetesen döntő szempont volt a helyszín forgalma – a BKV Rt. 2002. évi adatai alapján 110 ezer jármű (beleértve a BKV járműveket is) halad át a Nyugati téren naponta. Ez a „nézőszám” döntő hangsúllyal bír egy ilyen felület esetében, hiszen óriási beruházásról beszélünk – a kihelyezett 31 négyzetméteres tábla elhelyezése 60-80 millió forint, míg karbantartása évente több millió forintba kerül. A Nyugati tér TV azonban továbbra is egyedülállóan működik, és igyekszik jelenlegi programstruktúráját olyan stratégiai együttműködésekkel fejleszteni, mint például a Viasat3-mal kötött megállapodás alapján a Bajnokok Ligája futballmérkőzések sugárzása. A jelenlegi felület mellett pedig a közeljövőben tervezik további „tér tv-k” elhelyezését Budapesten és az ország egyéb területein. Eljött a várt pillanat...! Kezdi honlapján bemutatkozását a Plazma Média Kft., hiszen 2003 óta már hazánkban is lehetőség van eladáshelyi kommunikációs eszközként plazma televíziós reklámok megjelentetésére. A cég országos lefedettséget kínál, amelyben a hirdetők válogathatnak a jelenleg 111 helyszín között, amely 11 Media Markt áruházban 148 plazma tv-t, 50 postahivatalban 61 felületet, 55 MOL Shopban 47 tv-t, illetve egy Praktikerben kihelyezett plazmákat jelent. A jelek szerint Magyarországon mindenképpen van jövője a plazma televíziókon sugárzott reklámoknak. A kérdés csupán annyi, ez a most még új és telítetlen kommunikációs csatorna is betelik-e idővel az egyre több konkurens cégek egymásra licitáló üzeneteivel, vagy megőrzi hangsúlyozott előnyeit, és akár valóban új megvilágításba helyezi a jelenlegi reklámpiacot? (Sign, 2005. 01. 31., 50-54. old.) gazdaság, fogadtatás, fogyasztás, tartalomkínálat A sztárok a legjobb reklámozók Nő a hirdetésekkel szembeni ellenállás az USA-ban és Nyugat-Európában Az emberek – akiknek egész nap arcukba ordítanak az utcai és a metróplakátok – estére már telítődnek. Ezért hiába próbálják a különböző csatornák egy időben adni a reklámfilmeket, a néző távkapcsolóval szelektál, vagy a reklámidő alatt veszi ki a vacsorát a mikróból. A GfK Hungária korábbi felmérése szerint, amíg 1994-ben 18% volt azoknak az aránya, akik szerint a reklámozás szükségtelen, 2003-óan a reklámellenzők aránya 66%-ra emelkedett. Ezeket az embereket próbálják elérni azzal a módszerrel, hogy sztárokkal kötnek szerződést a nagy márkák. Az ilyen kommunikáció során a termék reklámja olyanokhoz is eljuthat, akik az újságban átlapozzák a hirdetéseket. Egy híresség arcára viszont felfigyelnek az emberek. (Világgazdaság, 2005. 01. 26.; 14. old.) fogadtatás, fogyasztás Ezer önjelölt sztár Hajós műsorában Már most közel ezren jelentkeztek Hajós András műsorába extrémebbnél extrémebb produkciókkal. A műsor készítői egyedi, különleges dolgokat várnak, ami egyelőre úgy tűnik, teljesül is. A jelentkezők között van, aki biciklin fejen állva szeretne hegedülni, van, aki pedig motorhangokat utánozna. Leghamarabb márciusban indul Hajós András új, hetente jelentkező show-műsora Benne leszek a tévében címmel, melyben 15 perc hírnevet ígér különleges képességű embereknek. A furcsa produkcióknak eddig sehol sem volt lehetőségük a médiában való megjelenésre, de tavasztól Hajósnál bárki „sztár” lehet. (Mai Nap, 2005. 01. 07.; 9. old.) fogadtatás, tartalomkínálat Erőszakosságra nevelnek a képernyők gladiátorai Fókuszban a brutalitás – az agresszív jelenetek vonzzák a nézőket. Különösen a gyermekek
22
képesek azonosulni azzal, amit a tévében látnak. Bombaüzletet jelentenek a televízióknak az erőszakot tartalmazó műsorok, ugyanis kimutatható, hogy az agresszió és a brutalitás növeli a nézőszámot. Az országos televíziók főműsoridőben leadott hírműsorainak 27%-a tartalmazott erőszakot, a műsorelőzeteseknek pedig 46%-a – derült ki a médiahatóság kutatásából. 2004-ben a kereskedelmi adók műsorainak negyedét, míg a közmédiumok programjainak tizedét töltötték ki az agresszív produkcióik. Az országos televíziók műsorainak többsége – az előző évekhez hasonlóan – 2004-ben is a teljes közönségnek szólt, nem egy-egy rétegnek. A fiatalok jelentették az egyetlen nézői csoportot, amelyet a vizsgált adók mtv, m2, Duna Tv; TV2, RTL Klub – több produkcióval is igyekeztek elérni. Az csupán a köztévéről mondható el, hogy alkalmanként a nemzetiségieknek, időseknek, falusiaknak is sugárzott műsorokat. Pedig a tanulmányból az derül ki, hogy 2003-ról 2004-re – ha kismértékben is, de – nőtt a vizsgált médiumok összműsorideje. A politikai hírműsoroknál az MTV főadója, a szappanoperák sugárzásában a TV2 vitte el a pálmát, az RTL Klub a valóságshow jellegű produkciókkal és a rajzfilmekkel vezette a mezőnyt. A televíziós kínálatban tavaly is tovább erősödött az erőszak és agresszivitás. Ezek a produkciók túlnyomórészt a kereskedelmi csatornákon fordultak elő, de az akciófilmek, krimik, bűnügyi történetek az mtv-n is feltűntek. Az ELTE médiatanszékének tanára, Hammer Ferenc szerint a képernyős agresszió az ember ösztönlény voltára vezethető vissza, hiszen már a kétezer évvel ezelőtti gladiátorjátékoknál is a vér és a halál volt a látványosság mércéje. A médiakutató úgy véli, mivel az emberek természetükből adódóan vonzódnak az erőszakhoz, az agresszív tévés jelenetek száma is szaporodik. A hírműsorokban egyre erősödő agresszió szerinte a kereskedelmi csatornák 1997-es indulására vezethető vissza. Az újfajta, bulváros hírszerkesztésben nagyobb figyelmet kaptak az erőszakot tartalmazó információk. A nézettségért vívott küzdelemben pedig a közszolgálati médiumok is átvették a kereskedelmi fogásokat, hiszen kimutatható, a balesetek, katasztrófák, bűnügyek és háborúk lekötik a nézők figyelmét. Hammer szerint ugyanezen az alapon működik a műsorelőzetesek szerkesztése is, az agresszió odavonza a tekintetet. Ebben is a kereskedelmi tévék gyakorlatát vették át a közszolgálati televíziók, rövid spotjaikat az erőszakos eseményekre hegyezték ki. A médiakutató úgy látja, a kereskedelmi módszerek közszolgálati bevetést világtendencia, például a BBC is egyre „lazább” szerkesztési célokkal dolgozik, hiszen még a hírműsorokat is el kell adni. A képernyős brutalitás csökkenésére a szakember szerint csak akkor számíthatunk, ha a televíziós piac átrendeződik és a rétegnézők is nagyobb kínálatból válogathatnak majd. Az úgynevezett médiaeffektus sajátossága, hogy a tévénéző valós felelősség nélkül éli meg az erőszakot. Az agresszív cselekedet átélése pedig viselkedési mintaként rögzülve azt eredményezheti, hogy bizonyos élethelyzetekre agresszívan reagálnak majd. Különösen a gyermekek képesek teljesen azonosulni azzal, amit a tévében látnak, elhiszik, hogy mindenhatóak, akár a filmek harcosai. Mivel a televízióban bemutatott brutalitás nem jár felelősséggel, a kicsik számára csak akkor derül ki, hogy fájdalmat okozhatnak az ellesett erőszakos cselekedetekkel, ha társaikon próbálják ki a „fogásokat”. Juhász Tibor, WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet pszichológusa szerint a bűnelkövető kiskorúak esetében gyakorta az derül ki a rendőrségi jegyzőkönyvekből, hogy a gyerekek nem voltak tisztában tetteik következményeivel, viszont a viselkedési mintát a tévében látták. A pszichológus szerint csak úgy oldhatjuk a gyertnekben, mondjuk, egy véres akciófilm okozta stresszt, ha megbeszéljük a látottakat, ez pedig már a szülő felelőssége. A tévétől eltiltani a gyereket azonban nem szerencsés, hiszen ha a társak nézhetik, károsabb a kirekesztettség érzése, mint maga a képernyős brutalitás. A szakember úgy véli, a tévés erőszak a harmonikus környezetben élőkre nem jelent veszélyt, viszont a mentálisan sérülteknek nagyon is káros lehet. A gyerekek harmada számolt be arról, hogy szüleik nem korlátozzák
23
tévézésüket, nem figyelmeztetik őket arra, hogy sokat ülnek a képernyő előtt, és a televízióban látottakról sem beszélgetnek velük. (Népszava, 2005. 01. 11., 9. old.) fogadtatás Játszani kell a gyerekkel tévénézés helyett A tévénézés a gyerekekre elszigetelő hatással van, ártalmas az egészségükre és egy vizsgálat szerint még a hormontermelést is befolyásolja. Egész Európában az olasz gyerekek töltik a leghosszabb időt a tévékészülékek előtt. A 4 és 12 év közötti olasz gyerekek naponta átlagosan három órát és 37 percet ülnek a képernyő előtt. Az angol gyerekek 3 óra és 30 percet, a németek 3 óra és 20 percet televízióznak naponta. A skandináv országokban és Hollandiában ennél jobb a helyzet, ott ugyanis legfeljebb napi két órát tévéznek. Antonio Marziale, a felmerés készítője felszólította az olasz szülőket, hogy szigorúbban szabják meg a gyerekeik által a „doboz” előtt eltöltött időt, és biztosítsanak számukra alternatív foglalatosságot. ,Három óránál hosszabb idő a televízió képernyője előtt feltétlenül káros a gyerekek társadalmi beilleszkedésére nézve. Nem engedi, hogy kiéljék mozgásigényüket, viszont elszigetelő hatással van. Ez gyakorta feszültséget és ingerlékenységet idéz elő, sőt táplálkozási zavarokhoz is vezet” – figyelmezte tett Marziale. (Nógrád Megyei Hírlap, 2005. 01. 25., 9. old.) fogadtatás, fogyasztás Gazdasági hetilapok Magyarországon A Budapest Business Journal (BBJ) november eleje óta magyar változatban is megjelenik. Az üzleti hetilapok vezetői nem érzik úgy, hogy olvasottságban valódi konkurenstől kellene tartaniuk, és bíznak a hirdetők konzervatív médiahasználatában is. A médiaügynökségi szakemberek szerint ugyanakkor elkelne a valódi konkurenciaharc. A BBJ ügyvezető lapigazgatója, Darko Lukic elmondta, hogy a magyar kiadás logikus és szükséges reakciójuk volt az elmúlt évtized változásaira. A magyar gazdaság szereplői ez alatt az idő alatt megsokasodtak, rengeteg új vállalkozás született, a legnagyobbak között immár nemcsak nemzetközi, hanem magyar cégek is vannak. Egyre több és egyre nagyobb üzleti erőt képviselő nagyvállalat alakult vidéken, a döntéshozók és a menedzserek száma úgyszintén jelentős mértékben nőtt. (Lapkiadás, 2005.01. 31.; 28. old.) tartalomkínálat, fogadtatás Közszolgálat-gyerekműsorok nélkül Európában egyetlen olyan ország van, melynek közszolgálati televíziója hétvégenként nem sugároz reggeli gyermekműsorokat. Magyarországról van szó ... Nincs pénz ezekre a műsorokra – érvelnek a közszolgálati tévében. Ugyanakkor egyes műsoroknál 25-30 milliót költenek csak a díszletekre. 2005 januárjában az ország közszolgálati tévéjében Huzella Péter Zenegér című produkcióján kívül semmit sem kapnak a kicsik. Míg a Magyar Televízió a gyerekeken spórral, a kereskedelmi csatornák odafigyelnek arra, hogy ne csak a felnőttek igényeit elégítsék ki. Az RTL Klub Kölyökklub című műsora a csatorna indulása óta hihetetlen népszerűségnek örvend. Ez az egyetlen saját gyártású műsor az RTL-en, amely a gyerekeknek szól. (Színes Bulvár Lap, 2005. 01. 30., 13. old.) tartalomkínálat, gazdaság, fogadtatás Megszüntetné a tévéreklámokat Norman Mailer amerikai író követeli, hogy a gyermekek érdekében szüntessék meg a televíziós reklámokat. „Úgy vélem, hogy a televíziós reklámoknak el kell tűnniük a képernyőről” – írta a 81 éves Mailer a Washington Postban. Szerinte a gyerekek jobban tudnának koncentrálni, többet olvasnának, és ritkább lenne a hiperaktivitás. Az író nem a televíziót, mint olyant bírálta, hanem a véleménye szerint agresszív reklámokat. (Zalai Hírlap, 2005. 01. 25.; 7. old.) fogadtatás
24
Internetes szavazás az év filmjére A Fahrenheit 9/11 című Bush elnököt élesen kritizáló dokumentum jellegű film lett az év legjobb filmje egy amerikai internetes szavazás szerint, ezért Michael Moore rendező kapta az idei amerikai People's Choice díjat. A legnépszerűbb színészek pedig Julia Roberts és Jonny Deep. (TV2, 2005. 01. 10.; Jó estét Magyarország) fogadtatás A francia állami tévé-t csalással vádolják A nagy vihart kavaró ügy 2000-ben kezdődött, amikor a France 2 tévécsatorna bemutatott egy videofelvételt, melyen izraeli katonák lelőnek egy palesztin kisfiút. A felvétel, melyet a France 2 ingyen osztogatott más tévéadóknak, mondván, hogy nem akar hasznot húzni egy ilyen tragikus esetből, azóta a palesztin intifáda szimbólumává vált. Francia és izraeli független médiaszakértők bizonyítékokat szolgáltattak amellett, hogy a felvétel „be volt állítva”, s a francia parlament egyik tagjához fordultak, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, de a France 2 ez idáig nem volt hajlandó átfogó eljárást kezdeményezni, és nem is válaszolt a Cybercast News Service kérdéseire; ehelyett másolatot küldött a hírportálnak különböző újságcikkekről, melyek arról tudósítanak, hogy a tévéadó rágalmazásért pert indít bizonyos személyek ellen. A megrázó felvétel feltüzelte a palesztin ellenállást, és valószínűleg több személy halála tulajdonítható ennek: amikor Daniel Pearlt, a Wall Street Journal riporterét meggyilkolták elrablói Pakisztánban, az erről készült felvételen jól látszanak a háttérben a kisfiúról, Mohammed Al-Durráról készült képek. A CSA, a francia kormány médiaszabályzó tanácsa decemberben nyilatkozatot adott ki, melyben felkéri a francia televíziót, hogy járjanak el nagyobb körültekintéssel nemzetközi ügyekben. (Townhall.com, 2005. 01. 13.) fogatatás Nagy port kavart a The Opera című színházi előadás tévés bemutatása A díjnyertes előadás Jerry Springer sok botrányt kavart amerikai showműsorán alapul, melyben hemzsegnek a pikáns témák: transzvesztiták, melegek jelennek meg, a szereplők gyakran hajba kapnak, trágárul beszélnek stb. A londoni színházi előadásban Jézus és az ördög azon verseng, ki tud jobban káromkodni. A pelenkában díszelgő Jézus bevallja többek között azt is, hogy „kissé homokos”. Az Úristen bohóc, aki tanácsot kér Springertől. Amikor híre ment, hogy a BBC bemutatni készül az előadást, számos vallásos szervezet felháborodásának adott hangot. Tüntetéseket szerveztek a BBC székháza előtt, elégették tévéelőfizetői bizonylatukat, sőt telefonon megfenyegették a BBC több vezető személyiségét is, akiket családjukkal együtt egy napon át rendőrök őriztek. A vezetők telefonszámát a Christian Group szervezet közölte weboldalán. A BBC ügyvédeinek tiltakozása után levette a szájtról a telefonszámokat. A Mediawatch, egy tévés lobbiszervezet Michael Grade elnökhöz írt levelében azt állította, hogy a műsor sérti a BBC azon műsorszerkesztési elvét, hogy vallási érzékenységeket nem szabad megsérteni. Az egyik tüntetés szervezője, Michael Reid lelkész azzal vádolta a tévétársaságot, hogy a keresztényeket szabad prédának tekintik, mert más felekezeteket nem mernének megsérteni. Utalt ezzel arra a decemberi botrányra, melynek során szikh tiltakozók lerohantak egy birminghami színházat, és arra kényszerítették vezetőségét, vegyen le műsoráról egy darabot, mely a szikh templomokban folyó nemi kicsapongásokról szól. A darab főszereplője, David Soul, aki egyébként a Starsky&Hutch sorozat főszereplője is, a tévének adott nyilatkozatában védelmébe vette az előadást, mely 30.000 írásos tiltakozást vont maga után már bemutatása előtt is. „Higgyék el, ez a darab nem jutott volna idáig, ha az istenkáromlás és a trágárság lenne benne a lényeg” – mondta, majd így folytatta: „Én hívő vagyok, de egyáltalán nem tartom istenkáromlásnak.”
25
A beérkezett panaszok tekintetében eddig Martin Scorsese filmje, a Krisztus utolsó megkísértése tartotta a rekordot, melynek 1995-ös vetítése 1600 tiltakozást eredményezett. Mark Thompson, a BBC vezérigazgatója azzal érvelt, hogy a műsort este 10-kor vetítik, vagyis az angolszász médiában „vízválasztóként” emlegetett műsorhatár után, és a BBC2-n, nem a BBC1-en. Ugyanakkor a színdarab előtt vetített műsorból a nézők megtudhatják, hogy az előadás hemzseg majd az „illetlen” kifejezésektől. Tessa Jowell művelődési miniszter, maga is hívő keresztény, az Observer című lapban kemény hangú támadást intézett a tiltakozók ellen, a cenzúrát veszélyesnek és sztálinistának minősítve. Kijelentette, hogy a művészi felelősséget, de szabadságot is megfelelőképpen szavatolják az Ofcom mint médiaszabályzó testület, a BBC chartája és a felbujtást tiltó törvények. A vetítés előtt kavart botrány ellenére csak 1,8 millió néző nézte meg a darabot. Összehasonlításként a BBC1 műsorát 2,8 millióan nézték, az ITV1-en sugárzott Clint Eastwood-filmet meg 1,7 millióan. A BBC-hez 317 telefonhívás érkezett a vetítés után, melyek 56%-a kedvezőtlen tartalmú volt, a hívás előtt meg összesen 46.000 levél és telefonhívás. Az Ofcomnál 1.100-an tiltakoztak. Több oxfordi egyházi vezető felhívást intézett az Ofcomhoz, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ezek a vezetők nem tagjai az említett Christian Voice szervezetnek, mely magánpert indít a BBC ellen istenkáromlás vádjával. (scotlandonsunday.com, 2005. 01. 12., utv.com, 2005. 01. 07., mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 08., news.yahoo.com, 2005. 01. 12., Reuters.com, 2005. 01. 13., 14., scotsman.com, 2005. 01. 10.) szabályozás, fogadtatás A Clear Channel rádiótársaság állja nyertesei mellnagyobbító műtétének költségeit A karácsonyi vetélkedő neve Breast Christmas Ever (szójáték: breast = mell, egyébként: Életem legjobb Karácsonya) volt. A vetélkedőben részt vevő nőknek le kellett írniuk, miért szeretnék, ha nagyobb lenne a mellük. A több mint 61.000 jelentkező közül kiválasztott 13 nyertesnek a rádióóriás fizette a mellnagyobbító műtétet. A vetélkedő szenvedélyes tiltakozásra ösztönözte az Országos Nő- és Családügyi Kutatóintézetet és az Országos Nőszervezetet (NOW). A NOW arra biztatja tagjait, tegyenek panaszt az FCC-nél. (dmusic.com, 2005. 01. 11.) fogadtatás Egyes amerikaiak szemérmetlennek titulálták az athéni olimpia megnyitó ünnepségét Gianna Angelopoulos felkérte az FCC-t, ne bírságolja meg az NBC-t, az olimpiai játékok sugárzóját. Az FCC-hez ádáz tiltakozások érkeztek, amiért a megnyitó nézői láthattak meztelen férfit, női mellet és mímelt közösülést is. Gianna Angelopoulos cikket írt a Los Angeles Times-ban „Mióta obszcén a görög kultúra?” címmel. „Görögország nem kívánja, hogy az amerikaiak belerángassák kulturális háborújukba. (…) Bemutattunk két szerelmest is, akik örömüket lelik a görög tengerben és egymásban. És elmondtuk Erósz, a szerelem istenének történetét. A szerelem és a vágy istenséggé formálása a görögség egyik legfontosabb hozzájárulása az emberi civilizációhoz. (…) Az amerikaiak bizonyára tudják, hogy a világ ellenszenvvel figyeli a kulturális imperializmust, mely idegen értékrendszert igyekszik a helyi kultúrákra kényszeríteni” – fogalmazott. (news.yahoo.com, 2005. 01. 18.) fogadtatás, szabályozás Következetlenséggel vádolják az FCC-t A családvédő médiafigyelő szervezetek, melyek azért küzdenek, hogy a rádió- és tévéműsorok kevesebb istenkáromlást, szeméremsértést tartalmazzanak, és kevesebb meztelen testet mutassanak, azt állítják, hogy az FCC túlságosan engedékeny a médiával. Három jelképértékű esetet hoznak fel példának: Janet Jackson esetét a 2004-es Super Bowl
26
kísérőműsorában, a Golden Globe 2003-as díjkiosztását, amikor Bono rocksztár száján kicsúszott egy illetlen kifejezés, és a Ryan közlegény megmentése című film vetítését az ABC tévécsatornán (a filmben körülbelül hússzor használták a fucking kifejezést). Az FCC törvényei értelmében illetlen az, ami „nemi, illetve széklettel kapcsolatos szervre illetve cselekvésre utal olyan módon, ami szántszándékkal sérti a közösség bevett standardjait”. Janet Jackson „balesetéért” a tévétársaság, a Viacom, 3,5 millió dollár büntetést kapott. Bono még idejében nyilvánosan megkövette a nézőközönséget, így az FCC nem szabott ki büntetést az esetért. A Ryan közlegény megmentését vetítő ABC-t Michael Powell elnök védelmébe vette, mondván, hogy a film „hűen jeleníti meg” az eseményeket, melyek a film témájául szolgálnak. Tim Wildmon, az American Family Association (Amerikai Családosok Egyesülete) elnöke ezt „szánalmas kifogásnak” minősítette. „Az FCC elnökének nem az a dolga, hogy az f-fel keződő szó (ekként emlegetik illedelmesen az angol anyanyelvűek a fuckingot) kontextusát meghatározza, hanem hogy megbüntesse az ABC-t, amiért főműsoridőben adásba engedte, hiszen ezt tiltja a törvény” – szögezte le. Powell erre azt válaszolta, hogy a kontextus kulcsfontosságú annak eldöntésében, hogy a tartalom törvényesen szeméremsértőnek nyilvánítható-e. Wildmon szerint ez a viszonylagosság tágra nyitja az ajtót a szeméremsértő tartalmak előtt. Az FCC azt is kijelentette, hogy a „közösség bevett standardjai” kitétel nem vonatkozik egy bizonyos városra vagy földrajzi területre, hanem az átlagos tévénéző ízlésére és normáira utal. A tartalom interpretálása ellen van Brent Bozell is, a Parents Television Council (Szülők Televíziós Tanácsa) elnöke; ez a leghangosabb erkölcscsősz egyesület az Egyesült Államokban. Ő így tiltakozott az FCC fent említett megjegyzése ellen: „Ha a törvény azt írja, hogy a közösség standardjai, akkor az így is van. Ha a törvényalkotók úgy értették volna, hogy országos standard, akkor azt írták volna.” Michael Powell a Tévé- és Rádióadók Egyesületének április 20-i gyűlésén kijelentette, hogy az FCC a médiatörvény végrehajtó szerve, és „nem erkölcsrendészet”. Bill Johnson, az American Decency Association (Amerikai Egyesület a Szeméremsértés Ellen) elnöke azt állítja, hogy az FCC megfogalmazásaiból félreérthetetlenül kiderül, hogy a testületnek magának sincsenek világos elképzelései arról, mi szeméremsértő és mi nem az. Az sem teljesen világos, milyen módon tegyen panaszt az, akit felháborított az elektronikus média valamely műsora. A panaszosok legkönnyebben emailben vehetik fel a kapcsolatot az FCC-vel. Bozellék weboldalán a felháborodott nézők segítséget kaphatnak a panaszemeléshez, sőt egyes esetekben csak a készen megfogalmazott levelet kell továbbítaniuk a médiatestülethez. Ezért mondta Powell, hogy a panaszlevelek mennyisége néha nem irányadó, mert egyazon szervezet honlapjáról érkezik. Bozell azt állítja, az amerikai szülők 97%-a szerint túl sok a szeméremsértés a médiában, és ezért a közakarat szószólóinak tartja szervezetét. Sok aláíró nem is látta a kérdéses műsort. Egy dolog világos: a fundamentalista keresztény csoportok segítették Busht az elnöki székbe, és most számon fogják kérni tőle a megszavazott bizalmat. Az amerikai média a kiszabott pénzbüntetésektől megrettenve visszakozott. Korábban elképzelhetetlennek tartott dolgok történnek: az ABC öt másodperces késéssel sugározta az Oscar-díjak tavalyi díjkiosztását. Idén januárban ugyanez a tévétársaság a népszerű Monday Night Footballt is öt másodperces késéssel közvetítette. Február 13-án a CBS késve közvetíti a Grammy-díjak kiosztását. Az MTV még nem döntött a 2005-ös Video Music Awardsdíjkiosztás tekintetében. (Townhall.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, fogadtatás
27
A walesi közszolgálati tévéadók helyzete Wales, 600 éve először, autonómiát élvez, ám a média, melynek eme új politikai korszakot figyelnie és éltetnie kellene, a nagy-britanniai média általános centralizációs tendenciájának engedve pontosan ellenkező irányban halad: az ITV csökkenti regionális műsoridejét, az országos napilapok meg visszahívták walesi tudósítóikat. Ed Richards, az Ofcom egyik vezetője szerint a centralizáció fő oka a takarékosság: egy centralizált médiavállalat költségei jelentősen csökkennek. Ám Wales-ben ez sajátos gondokhoz vezetett. Skóciától eltérően nincs emblematikus nemzeti újságja. A sajtót a Western Mail meg a South Wales Echo képviseli délen, meg a Daily Post északon. Ezáltal a televízió mint információforrás – és nemzeti szószóló – értéke megnő. A nagy-britanniai ITV tévétársaság helyi tévéadók szövetségéből centralizált tévéhálózattá alakul. Ez inkább a digitális televíziózás beköszöntének tulajdonítható, és nem kulturális etnocídiumnak. Az ITV műsorszolgáltatási díjat fizet, és közszolgálati műsorokat, többek között helyi híreket sugároz cserében az analóg frekvenciáért. Ám ennek vége, mert a digitális tévé térnyerésével csökken az analóg spektrum értéke az ITV közönségével együtt, ami aztán a reklámbevétel csökkenését vonja maga után, s így nincs miből pénzelni a közszolgálati műsorokat. Az Ofcom mindezt tudja. Javasolta, hogy az ITV regionális műsoridejét csökkentse heti három óráról 1,5-re. Februárra esedékes jelentésében közli majd terveit az ITV skóciai, északír és wales-i ágára vonatkozóan. Az ITV Wales-nél esedékes programcsökkentés és az ezzel járó elbocsátások nagy felzúdulást keltettek a walesi parlamentben. Az ITV Wales heti 10 órányi műsort gyárt welsh nyelven, melyből öt és fél óra híranyag. Roger Lewis, az ITV Wales frissen kinevezett vezérigazgatója abban látja a jövőt, hogy a tévéadó minőségi műsorokat gyártson, melyek ne csak a tartományban legyenek kelendőek. Az öt legnagyobb tévécsatorna walesi alegységei országos szinten 1%-át kapják a finanszírozásnak. Ennek az aránytalanságnak a megoldása jelentheti a walesi tévéválság megoldását is. Az Ofcom javasolta, hogy a tévéműsor-gyártás 50%-át helyezzék Londonon kívülre, s ebből Cardiffba is juthat. Andrew Davies walesi gazdasági fejlesztési miniszter szerint, lévén, hogy Walesben él az ország lakosságának 5%-a, a BBC, BBC2, ITV1, Channel4 és Channel5 műsorának 5%-át tudná szolgáltatni az ITV Wales, BBC Wales és a welsh nyelvű tééadó, a S4C. Ezek közül jelenleg a BBC Wales 10 órányi műsort gyárt a S4C-nek. A fennmaradó műsoridőt, melyet a kormány finanszíroz évi 86 millió fonttal, az ITV Wales és független műsorgyártók szolgáltatják. A digitális televíziózás különösen nehéz helyzetbe hozza a S4C-t. A brit háztartásoknak kb. 55%-a bír digitális tévével, de Wales-ben ez az arány 68%, vagyis a csatornának 30-300 vetélytársa akad. A S4C, a welsh tévéadó leginkább este 6-tól 10-ig sugároz; a műsoridő többi részét a Channel 4 műsora tölti ki. De akinek digitális tévéje van, „hígítatlan” nézheti a Channel 4-t, ha akarja. A reklámozók mind kevesebbet költenek a S4C-re, ahogy a fiatal közönség mindinkább elpártol tőle, ami azt jelenti, hogy a tévécsatornának kevesebb pénzből kell előállítania welsh nyelvű műsorait. Az Ofcom három megoldást javasolt a welsh televízióközvetítések megőrzésére. Ezek: a S4C erősítse meg a BBC-vel ápolt kapcsolatait; a S4C egyesüljön a BBC-vel; a S4C alakuljon át welsh nyelvű közszolgálati médiavállalattá. Ahelyett, hogy a BBC-től vegyen át műsorokat, az S4C inkább azt szeretné, ha a BBC az állampolgárok által fizetett tévéelőfizetés egy részét adná át neki. Amire a BBC-nek természetesen semmi kedve.
28
Az Ofcom végső ajánlásai ebben a témában az év vége felé jelennek meg. (mediaguardian.co.uk, 2005.01.18., 2005. 01. 19.) szabályozás, fogadtatás, gazdaság
Színvonaltalanok a BBC-t EU-s tudósításai Egy jelentés, melyet egy Lord Wilson elnöklete alatt működő bizottság állított össze, azt a következtetést vonta le elemzéseiből, hogy a BBC „öntudatlanul is kulturális elfogultságtól szenved”, és a BBC tudósítói nem ismerik az európai viszonyokat, általánosítanak és leegyszerűsítik a dolgokat. „A BBC dolgozói nem tudnak eleget az EU-ról, és ezen sürgősen változtatni kell” – mondta ki a jelentés, majd hozzátette, hogy a riportereknek gondosabban kellene megválogatniuk interjúalanyaikat. A jelentés szerint a BBC nem szándékosan elfogult az EU bemutatásában, de többet kellene tennie azért, hogy a brit állampolgárok tájékozottabbak legyenek a kérdéskörben. Emellett nem szentel elég figyelmet az EU-ellenes vélemények bemutatásának, ugyanakkor az EUbővítést nagyjából a bevándorlás árnyékában mutatja be. A BBC-tanácsosok nyilatkozatot adtak ki, melyben ígéretet tettek, hogy a hírigazgató, Helen Boaden február vége előtt részletes javaslatokkal áll elő a probléma megoldására. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 28.)
EU, fogadtatás
A muzulmánok panaszt tettek a 24 című tévésorozat ellen A Nagy-Britannai Muzulmán Tanács szerint a 24 újabb epizódjai, melyeket a Sky One tévécsatorna készül sugározni, elfogult képet mutat be az iszlámról, amikor egy muzulmán családot terrorista sejtként ábrázol. A Sky tagadta, hogy a film megszegné szerkesztési elveit. Amerikában a Fox tévé vetíti a sorozatot, s miután ott is tiltakoztak ellene, közhasznú hirdetéseket sugároz, melyek kedvező fényben mutatják be a muzulmánokat. (BBCnews.com, 2005. 01. 28.) fogadtatás
A Riporterek Határok Nélkül hírei A nemzetközi nyomás hatására a kenyai főügyész visszavonta a Kamau Ngotho elleni vádakat, akit rágalmazás címén háromévi börtönre akartak ítélni, amiért az ország üzleti elitje és a kormány közti kapcsolatokat feszegette. A Riporterek Határok Nélkül üdvözölte a főügyész döntését. (afrolnews.com, 2005. 01. 24.) A Riporterek Határok nélkül tiltakozását fejezte ki a nepáli miniszterelnöknél, amiért Chandra Giri újságírót megkínozták a katonák, majd a terroristaellenes törvényre hivatkozva bebörtönözték. A Riporterek Határok nélkül elítéli a kormány legújabb támadását a szabad sajtó ellen. Három hét alatt három weboldalt tiltottak le. A szervezet egyben elítéli a Nguyen Thi Lan Anh, a Tuoi Tre napilap újságírója ellen államtitok megsértése okán indított eljárást is. (rsf.org, 2005. 01. 13., 30.) fogadtatás, szabályozás
29
A Bush-kormány ún. „payola”-botránya A botrány január elején kezdődött, amikor az USA Today arról tudósított, hogy Armstrong Williams fekete republikánus újságíró 240.000 dollárt kapott az oktatásügyi minisztériumtól, hogy a sok vitát kiváltott intézkedéseit népszerűsítse sajtó-, rádiós és tévés rovataiban. Williamsot ugyanazon a Ketchum PR-cégen keresztül fizették ki, mely tavaly a kormány gyógyszerreceptekkel kapcsolatos kormányrendeletére vonatkozó „tudósításokat” gyártotta. Így robbant ki a payolabotrány (payolának nevezik azt a díjat, amit a kívánságműsorokban a dalrendelésekért fizetnek a megrendelők). Később kiderült, hogy még két jelentős médiaszemélyiség vett át pénzt a kormánytól, hogy tudósításnak álcázva reklámozzák a kormány programját. Maggie Gallagher 21.500 dollárt kapott az egészségügyi minisztériumtól, hogy a házasság intézményét népszerűsítő programját reklámozó anyagokat írjon, Michael McManus meg 10.000 dollárt kapott ugyanezért. Az újságíró egyben a jobboldali Marriage Savers Foundation, azaz Házasságmentő Alapítvány elnöke, mely további 49.000 dollár támogatást kapott a kormánytól. A három médiaszemélyiség egyike sem fedte fel a közönség előtt, hogy pénzt kaptak a kormánytól. Armstrong nyilvánosan bocsánatot kért, amiért „tévesen ítélt”, de kijelentette: nem követett el törvénysértést. George W. Bush elnök felszólította kormányát, a következőkben határolódjanak el az efféle kezdeményezésektől. Ám egy jelentés, amit demokrata képviselők adtak ki, feltételezi, hogy a Bush-kormánynak több fizetett „szócsöve” is van. A kormány múlt évben több mint 88 millió dollárt költött PR-ra, vagyis több mint kétszer annyit, mint Bush elnökségének első évében. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 29., pacificnews.org, 2005. 01. 13.) fogadtatás, gazdaság
30
Hírek a mobilos tartalomszolgáltatás terén A Vodafone új 3G-s szolgáltatásának előfizetői január 30-án láthatják az első „mobizódját” a 24-nek. A 60 másodperces képsorok, melyeket a 20th Century Fox készített, egyszerre futnak majd a sorozat televíziós bemutatásával. A mobilos sorozatban a népszerű műsor egyik szereplője sem jelenik meg, a mobiltelefonra készült 24: Összeesküvés a legigényesebb példája egy születendő műfajnak. Már lehetséges tévéadásokat letölteni mobiltelefonon, de a 24 gyökeresen újat jelent; amerikai szakértők „snack TV”-nek, azaz gyorstévének becézik. E rövid mobizódokból álló telefonfilmek először Hollandiában hódítottak. Már 18 hónapja fut egy Jong Zuid című tévédráma; naponta két epizódot nézhet végig az a 30.000 tinédzser, aki készségesen lefizeti a heti 1,1 eurós előfizetési díjat. A mobil 14-től eltérően a Jong Zuidot MMS üzenetekben sugározzák. A szakértők szerint az új műfajnak sok nehézséggel kell megküzdenie. Sok közelről filmezett jelenet és a lehető legegyszerűbb cselekmény kell hozzá. A mobil tévé gyökeresen változtathat a filmkészítő-filmnéző viszonyon. A producerek ezután közvetlenül a nézőknek sugározhatják árujukat. Az új műfaj iránt csak a mobilfelhasználók 20%-a mutat érdeklődést, de azok főleg 16-24 évesek, és már ez is óriási piacot jelent. A mobilos tartalomszolgáltatás másik figyelmet érdemlő eseménye, hogy az Egyesült Államokban a tartalomszolgáltatók önszántukból elzárkóznak a nyíltan pornográf tartalmak közvetítése elől. Ehelyett mind többen szerkesztik át a túl merész videofilmeket meg képeket mobilhasználatra. A Cingular Wireless, a legnagyobb amerikai mobiltársaság bejelentette, hogy ügyfelei többé nem tölthetik le pornósztárok képét; ehelyett meztelenségüket elfedő hölgyek fotóját kínálja letöltésenként 5,99 dollárért. Az önszabályozás ellenzői azt mondják, a telefontársaságok önkényesen őrzik a kapukat. Amióta telefon létezik, a szolgáltatóknak nem volt beleszólásuk, mit mondanak az emberek a kagylóba, vagy milyen számokat hívnak. Az FCC véleménye is az, hogy a mobilszolgáltatók nem cenzúrázhatják, hogy felhasználóik milyen szájtokra látogathatnak az interneten. Azt viszont nem szabhatja meg, milyen tartalmat árusítanak a szolgáltatók. Ezek meg, mivel az amerikai telefonpiac már telítődött, most tartalomkínálattal igyekeznek pénzt szerezni. A csengőhangok és képernyőmentők mellett a pikáns képek meg az erőszakos játékok is részei ennek az egyenletnek. Európában és Ázsiában a mobilfelhasználók szabadon tölthetnek le efféle képeket, sőt pornóvideókat is. Egy idén közölt felmérés szerint az egyik nagy skandináv szolgáltatónál az interneten látogatott oldalak 40%-a pornótartalmakat kínál. A Waalt Media, egy Los Angeles-i cég, amely pornóképeket és –filmeket alakít át mobiltelefonon fogható formátumra, közölte, hogy havonta 200.000 európai tölti le tartalmait. Az amerikai szolgáltatók viszont gyorsan reagáltak a politikai légkörre, és óvatosabbak. Hiszen ha megbotránkoztatják ügyfeleiket, azok könnyen bojkottálhatják őket. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 20., nytimes.com, 01. 17.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
31
Fogyasztás A digitális zene menti meg az iparágat A legnagyobb, zenei fájlokat pénzért kínáló internetes oldalaktól kapott adatok szerint növekszik a digitális zenét vásárlók tábora, egyre többen fizetnek a letöltött számokért, lemezekért. A mobiltelefonokra is letölthető zenék mennyisége is jelentősen megugrott az elmúlt hónapokban – írja a Daily Variety. A zeneipar négy-öt éve tartó hanyatlását a digitális zene mentette meg, a nyilvánosságra került adatok szerint tavaly 200 millió dalért fizettek a felhasználók – és ez csak a nagyobb letöltős oldalak adatainak összegzése. A növekedés szerfelett jelentős: 2003-hoz képest a 2004-es letöltések száma megtízszereződött. A digitális zenei iparnak alapvető célkitűzése volt, hogy sokkal könnyebbé tegye a zenék megvásárlását, miközben nehezíti a hozzáférést az illegálisan letölthető zenékhez. Szakértők szerint a tervek megvalósulni látszanak. Az iparág szakértőinek becslése szerint 330 millió dolláros bevétel volt a piacon 2004-ben – és úgy vélik, hogy 2005-ben ez megduplázódhat. Az illetékesek szerint még mindig nem elég elszánt a harc az „internetes kalózok” ellen, ugyanakkor jobban kellene reklámozni a legális zenéket kínáló oldalakat. (origo.hu, 2005. 01. 21.) fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Az internetezés jövője Európában Több mint 70 millió európai háztartás rendelkezik majd szélessávú Internet-hozzáféréssel az évtized végére – egy becslés szerint. A teljes lakosságnak a 72 millió bekábelezett (és besugárzott) otthon hozzávetőleg 4%-át fedi majd le, tehát ami elsőre soknak tűnik (és az is), az ebből a szemszögből még további bővülési lehetőségeket tartogat. Ha valóra válik a Forrester Research előrejelzése, akkor 2010-re az internetezők 67%-a, azaz kétharmada csatlakozik majd szélessávon a Világhálóhoz. 2010-re az élen járók között lesz Hollandia, melynek lakossági szélessávú internet-hozzáférési penetrációja 54% körül alakul majd. Az EU élenjáró gazdaságainak (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország) ezen értéke 35 és 45% között fog állni, jósolja a Forrester. (terminal.hu, 2005. 01. 21.) fogyasztás, technológia A Magyar Televízió csatornáinak nézettsége a karácsonyi ünnepnapokon és szilveszterkor kiemelkedően magas volt Míg az elmúlt évek folyamán – Karácsonykor – az mtv (korábbi m1) közönségaránya általában 8-11% között mozgott, az idén megközelítette a 16%-ot. Főműsoridőben a karácsonyi ünnepnapok közönségarányának átlaga elérte a 19,7%-ot, ami egyúttal azt jelenti, hogy átlagosan 1 millióan látták ebben az időszakban az első számú közszolgálati csatorna esti műsorait. Különösen sokan választották az mtv-t Karácsony másnapján. December 26-án este a csatorna meghaladta a 1,5 millió fős átlagnézettséget, közönségaránya megközelítette a 27,6%-ot. A 18-49 évesek körében – főműsoridőben – 12,5%-os közönségaránya lett az mtv karácsonyi műsorainak. (Összehasonlításképpen: 2000-ben ez a mutató 3,1% volt.) Szilveszterkor az mtv megnyerte a csatornák nézettségi versenyét. Délután és este (17 és hajnal 2 óra között) a nézők 31,5%-a a köztévét választotta, míg a TV2-t 31%, az RTL Klubot pedig 22,8%. Az mtv szilveszteri műsorainak percenkénti átlagos nézettsége – ugyanebben az időszakban – megközelítette a 1,5 millió főt. (mtv.hu, 2005. 01. 04.) fogyasztás
32
Az olasz gyerekek tévéznek a legtöbbet Európában az olasz gyerekek töltik a leghosszabb időt a tévékészülékek előtt, noha ez a gyerekekre elszigetelő hatással van, ártalmas az egészségükre és egy korábbi vizsgálat szerint még a hormontermelést is befolyásolja. A „Marketingtv.com” című heti magazin által készített legújabb felmérés szerint a négy és 12 év közötti olasz gyerekek naponta átlagosan 3 órát és 37 percet ülnek a képernyő előtt. Az angol gyerekek 3 óra és 30 percet, a németek 3 óra és 20 percet televízióznak naponta. A skandináv országokban és Hollandiában ennél jobb a helyzet, ott ugyanis legfeljebb napi két órát tévéznek. A kísérletnek az volt a célja, hogy megállapítsák, milyen mértékben „mérgezi” a televízió azokat a gyerekeket, akik napi három órát ülnek a képernyő előtt. Kiderült, hogy a túlságosan sok tévézés negatív hatással van a hormonrendszerre, és ráadásul meggyorsítja a gyerekek szexuális érését is. (nol.hu, 2005. 01. 05.) fogyasztás, fogadtatás A 2003-as vereség után az RTL Klub 2004-ben megnyerte a nézettségi versenyt Vágó és a Sztárbox az élen, a legnézettebb film pedig egy német tini-vígjáték folytatása lett. Az RTL Klub nyerte a nézettségi versenyt 2004-ben, hiszen 29,5%-os közönségarányt ért el, míg a Tv2 csak a nézők 27,3%-át vonzotta. Tavalyelőtt a Tv2 nyert, bár kisebb volt a két kereskedelmi csatorna nézettsége közti különbség, míg 2003-ban az RTL Klubra átlagosan 29,3% kapcsolt, addig a Tv2 29,7%-ot vonzott. A hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korcsoportban és főműsoridőben már jelentősebb, 6,3% az RTL Klub előnye, bár igaz, hogy tavaly ennél is nagyobb különbséggel, 9,4%-kal verte a Tv2-t. A közszolgálati csatornára átlagosan a tévénézők 15,5%-a tévedt, a 18 és 49 év közöttiek körében főműsoridőben pedig 12% volt a csatorna nézettsége. 2004. legnézettebb műsora a Legyen Ön is milliomos október 23-i különkiadása, amit 3.096.562-an izgultak végig. A második helyre Erdei és Gonzalez félnehézsúlyú világbajnoki címmérkőzése futott be, amire 3.034.945-en voltak kíváncsiak. Harmadik a magyar-brazil futballmérkőzés közvetítése lett 2.737.903 nézővel, míg a negyedik helyre a Napló február 29-i adása kapaszkodott fel a maga 2.686.475 nézőjével. A közszolgálati csatorna legnézettebb műsora a Foci-Eb döntője lett, Portugália és Görögország összecsapását 2.372.215-an nézték meg, de ez is csak a tizenegyedik helyre volt elég. (index.hu, 2005. 01. 03.) fogyasztás Online rádiók – hova száll a szó? Itthon még csak hobbi, a tengerentúlon már komoly (reklám)piaca van. A már működő hazai online rádiók terjeszkedésének egyik legnagyobb akadálya a jól körülhatárolt hallgatói célcsoport hiánya. A Forbes magazin tanulmánya szerint az amerikaiak 40%-a tett már kísérletet internetes rádió hallgatására, s a 280 milliós országban 38 millióan legalább havi rendszerességgel hallgatnak ily módon rádiót. Bár az adók hirdetési bevételei a magas hallgatottság ellenére is viszonylag alacsonyak, a gyerekcipőben járó műfaj szószólói hangsúlyozzák, hogy a földi sugárzású piacból máris sikerült egy aprócska szeletet kihasítaniuk. A Magyar Reklámszövetség 9 milliárd forintra becsülte a 2003-as éves rádiós reklámköltés nettó összegét – szemben a Mediagnózis 15,9 milliárd forintjával. Igaz, ez utóbbi cég a hivatalos listaáron történő értékesítést veszi figyelembe, az hogy a tarifákból a rádiók mekkora kedvezményt nyújtanak hirdetőiknek, pontosan nem derül ki. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a 10 milliárd körül mozgó reklámköltés szinte teljes egésze a földi sugárzású rádióadók között oszlik el. Legtöbbjük napjainkban már megjelent az interneten, ezeknél nem is különül el az internetes rádió, csupán kiegészítő eszközként funkcionál, de így is erős konkurensei a csupán interneten hallgatható online-rádióknak. A fő
33
probléma a csupán világhálón fogható adóknál, hogy egyelőre sem mérhető hallgatottságuk, sem behatárolható célcsoportjuk nincs. A reklámoknak nem kedvez, hogy a hallgatók köre az egész világban eloszlik, s ezért nincs értelme helyi hirdetéseknek, a nagyobb hirdetők pedig egyelőre a hagyományos eszközöket preferálják. Krupa György, a Rádiomax alapítója azonban bizakodó, szerinte a hazai látogatók száma a magyarországi szélessávú internet és a modern technológiák elterjedésével a közeljövőben tovább növekedhet. A cégvezető az internetes rádiók növekedési lehetőségeit a reklámmentes, folyamatosan zenéket sugárzó adásokban látja, amelyek komolyan konkurálhatnak a földi sugárzású adókkal. A főszerkesztő elmondása szerint a Rádiomax hallgatottsága eléri a napi 60 ezer főt, ám a házi mérés eredménye minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg ekkora (60–100 ezres) hallgatottsággal például a Klubrádió vagy Roxy büszkélkedhet. (fn.hu, 2005. 01. 07.) gazdaság, fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat Új rekordokkal zárta az évet a Hírkereső Elolvasott hírek tekintetében a 2003-as 29,6 millió után 2004-ben az olvasók 47.407.585 cikkolvasást produkáltak. Az oldal nézettsége is dinamikus mértékben emelkedett, a 2003-ról 2004-re az átlagos egyedi látogatószám 44,94%-kal nőtt. A Hírkereső testvéroldala, a híreket és linkeket is tartalmazó Kapu.hu oldal eközben egyedi látogatószámát 136,3%-kal, míg látogatásainak számát 187,34%-kal növelte a Medián Webaudit szerint. Jelenleg mindkét oldalnak napi 26-27.000 egyedi látogatója van hétköznaponként. A Hírkereső legnépszerűbb szolgáltatása természetesen a hírekben történő keresés, amit 2004-ben 1.906.520-szor használtak az oldal látogatói. A Hírkeresőn a legolvasottabb öt site sorrendben: origo.hu, index.hu, radio.hu, ma.hu, uno.hu. (terminal.hu, 2005. 01. 10.) fogyasztás Világszám: vissza kell fizetni a támogatást? Koltai Róbert rendező egy televíziós nyilatkozatban beszámolt arról, hogy a Világszám Karácsony előestéjén, december 23-án került a mozikba. Az egyértelműen kedvező fogadtatás ellenére eddig mindössze 35 ezer ember látta. Mivel az újabb bemutatók egyre több moziból szorítják ki a filmet, fennáll a lehetősége, hogy végül nem is sikerül elérni a százezres nézőszámot. Ebben az esetben azonban a film gyártási költségeire kapott 50 millió forintos támogatást vissza kellene fizetni. (A több tízmilliós visszafizetési köztelezettség már eldöntött tény más sikerfilm-gyanús, a nézőszám szerinti támogatást elvállaló filmek esetében is. Ilyen például a Rap, revü, Romeó című film.) A rendező az MTV-nek adott interjúban elmondta: nagy hibát követtek el, amikor beleegyeztek, hogy a forgalmazók a mozilátogatás szempontjából szerencsétlen karácsonyi időszakban indítsák útjára a filmet. A kritikák majdnem egybehangzóan dicsérik a Világszámot, volt olyan kritikus is, aki Koltai legjobb filmjének tartotta. A rendező keserűen nyilatkozott a multiplexek forgalmazási politikájáról, ahonnan nagyon gyorsan kivonták a Világszámot (nol.hu, 2005. 01. 31.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Digitális reklámfelületek - A reklámpiac átformálói? Nem újdonság: a hirdetési közönség egyre jobban széttöredezik, nehezebb az elérése és egyre hozzáértőbb. Az Amerikai Egyesült Államokban már működik olyan digitális-tv szolgáltatás, amely lehetővé teszi több száz csatorna vételét a reklámok teljes mértékű mellőzésével. Egy 2003 őszén végzett kutatás szerint az USA-ban a 18-34 év közötti férfiak nagy része gyakorlatilag nem néz tv-t. A Hirdetők Nemzeti Szövetségének (Association of National Advertisers) felmérése ezt alátámasztja – miszerint a hirdetők egyre többen találják a televíziók hirdetési árait igazságtalanul magasnak, figyelembe véve a csökkenő nézettséget,
34
továbbá egyre többen elégedetlenek a tv-társaságok nézettségmérési módszereivel, és szkeptikusak: néz-e egyáltalán valaki még TV reklámokat? Ahogy egy hirdetési szakember a közel múltban fogalmazott: – Tudni akarom, azt kapom-e, amiért fizetek? Mi jelentheti a reklámozás jövőjét? A jövőt, amely átformál egy, a nézői tábor szétdarabolódásától, a túlzottan sok üzenettől és a folyamatosan emelkedő hirdetési áraktól szorongatott reklámpiacot. Egy sokkal hatékonyabb reklámozási mód lehet az eladáshelyi hirdetés, amely modern digitális kijelzőket használ a reklámüzenetek közlésére, s ezek lehetővé teszik az árusítóknak, hogy akkor érjék el legjobb vásárlóikat, amikor azok épp vásárolni készülnek, és mindezt az egyéb médiumok hirdetési költségeinek töredékén. A legjobb lehetőség, legyen szó áruházakról, gyorséttermekről vagy könyvesboltokról, hogy a digitális kijelző rendszert bevételi forrásként is kezelhetik, közvetlen hirdetők számára értékesítve azt, vagy a felületet értékesítő médiaügynökséggel osztozva a bevételen. Ez a hirdetési forma továbbfejlesztése a már eddig is létező eladáshelyi reklámozásnak – ugyanaz a forma ugyanaz az érzés, ugyanaz az üzenet – csak épp sokkal kifinomultabb és hatékonyabb az eddigi eszközöknél. Más megvilágításba helyezve a fentieket: mialatt a főműsoridős tv-hirdetések árai folyamatosan emelkednek, a nézők száma csökken. Miközben a tv-hirdetési piac 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolított 2003-ban az USA-ban (Forrás: Zenith Optimedia, 2003/12), az eladáshelyi hirdetési forgalom 17 milliárd dollár volt (POPAI kutatás, 2004); a vásárlói döntések 70%-a pedig a vásárlás helyén történik. Ez a rövid összehasonlítás is azt mutatja, a hirdetőknek egyre nagyobb szüksége van hatékonyabb módszerekre vásárlóik elérésére. Természetesen egyre jobban elterjedtek a kültéren elhelyezett videokivetítők is, amelyeken reklámokat sugároznak, de előszeretettel használják egy-egy koncert show-elemeként is. A nagy méretben is kiváló minőséggel sugárzó videokivetítők 11-12 évvel ezelőtt jelentek meg hazánkban. Több próbálkozás is volt arra, hogy ezeket a felületeket reklámozásra használják fel: a 90-es évek során a belvárosban több helyen bukkantak fel hasonló felületek, de egyikük sem hozott áttörést – rövid működést követően megszűntek. Tartósan egyetlen hasonló felület állta a sarat, és üzemel ma is a Nyugati téren látható azonos nevű TV. Az eddigi próbálkozásokat két irányvonal fémjelezte. Az egyik, amely ezeket a felületeket teljes mértékben reklámeszköznek tekintette, és a reklámbevételből kívánták fenntartani ezeket, a másik pedig, amikor kommunikációs berendezésnek tekintik a felületet, amely többrétegű információ szolgáltatást nyújt az elhaladók számára (friss WAP hírek, közlemények), és műsorstruktúrájába illeszkedik a reklámok sugárzása is. A Nyugati tér TV elhelyezésénél természetesen döntő szempont volt a helyszín forgalma – a BKV Rt. 2002. évi adatai alapján 110 ezer jármű (beleértve a BKV járműveket is) halad át a Nyugati téren naponta. Ez a „nézőszám” döntő hangsúllyal bír egy ilyen felület esetében, hiszen óriási beruházásról beszélünk – a kihelyezett 31 négyzetméteres tábla elhelyezése 60-80 millió forint, míg karbantartása évente több millió forintba kerül. A Nyugati tér TV azonban továbbra is egyedülállóan működik, és igyekszik jelenlegi programstruktúráját olyan stratégiai együttműködésekkel fejleszteni, mint például a Viasat3-mal kötött megállapodás alapján a Bajnokok Ligája futballmérkőzések sugárzása. A jelenlegi felület mellett pedig a közeljövőben tervezik további „tér tv-k” elhelyezését Budapesten és az ország egyéb területein. Eljött a várt pillanat...! Kezdi honlapján bemutatkozását a Plazma Média Kft., hiszen 2003 óta már hazánkban is lehetőség van eladáshelyi kommunikációs eszközként plazma televíziós reklámok megjelentetésére. A cég országos lefedettséget kínál, amelyben a hirdetők válogathatnak a jelenleg 111 helyszín között, amely 11 Media Markt áruházban 148 plazma tv -t, 50 postahivatalban 61 felületet, 55 MOL Shopban 47 tv-t, illetve egy Praktikerben kihelyezett plazmákat jelent. A jelek szerint Magyarországon mindenképpen van jövője a plazma televíziókon sugárzott reklámoknak. A kérdés csupán annyi, ez a most
35
még új és telítetlen kommunikációs csatorna is betelik-e idővel az egyre több konkurens cégek egymásra licitáló üzeneteivel, vagy megőrzi hangsúlyozott előnyeit, és akár valóban új megvilágításba helyezi a jelenlegi reklámpiacot? (Sign, 2005. 01. 31., 50-54. old.) gazdaság, fogadtatás, fogyasztás, tartalomkínálat A sztárok a legjobb reklámozók Nő a hirdetésekkel szembeni ellenállás az USA-ban és Nyugat-Európában Az emberek – akiknek egész nap arcukba ordítanak az utcai és a metróplakátok – estére már telítődnek. Ezért hiába próbálják a különböző csatornák egy időben adni a reklámfilmeket, a néző távkapcsolóval szelektál, vagy a reklámidő alatt veszi ki a vacsorát a mikróból. A GfK Hungária korábbi felmérése szerint, amíg 1994-ben 18% volt azoknak az aránya, akik szerint a reklámozás szükségtelen, 2003-óan a reklámellenzők aránya 66%-ra emelkedett. Ezeket az embereket próbálják elérni azzal a módszerrel, hogy sztárokkal kötnek szerződést a nagy márkák. Az ilyen kommunikáció során a termék reklámja olyanokhoz is eljuthat, akik az újságban átlapozzák a hirdetéseket. Egy híresség arcára viszont felfigyelnek az emberek. (Világgazdaság, 2005. 01. 26.; 14. old.) fogadtatás, fogyasztás Az évtized legjobb nézőszámát hozta a mozikban az óesztendő 2004-ben több, mint egymillió mozibarát volt kíváncsi a magyar filmekre, tíz alkotást azonban csak néhány ezren néztek meg. Kétszer többen váltottak jegyet tavaly magyar filmekre, mint egy évvel korábban, ezzel a 2004-es esztendő az évtized legjobb eredményét hozta a mozidarabok nézettségében. A látogatottság 2002-ben lépte át az egymilliós határt, majd a 2003-as visszaesés után tavaly ismét egymilliónál többen mentek moziba. Elgondolkodtató, hogy a sereghajtók között értékes, bár nehezebben befogadható, illetve sajátos eszközei miatt szokatlanabb műveket is találunk, amelyek az igényes néző érdeklődésére joggal tarthatnának számot. Az érdeklődést mégsem kapták meg eddig. A tavalyi 27 bemutatott film közül kilenc kapott támogatást az MMK támogatási pályázatán (Getno, Rap, revü, Rómeó, Magyar vándor, Argo, Szezon, Miskolci boniésklájd, Világszám!, Nyócker, Állítsátok meg Terézanyut!), egy pedig (A temetetlen halott) kuratóriumi különtámogatást. Ezek a filmek bizonyos nézőszám (80-100 ezer) elérését vállalták, a nem teljesítés esetén a támogatást vissza kell fizetniük. (Népszava, 2005. 01. 19.) gazdaság, fogyasztás Az RTL Klubot nézi a legtöbb döntéshozó Főműsoridőben és a teljes napot tekintve is legtöbbet az RTL Klub adásait nézték múlt évben a társadalmi szempontból fontos, a 18-49 éves korcsoporthoz tartozó véleményformálók. Az AGB Hungary adatai alapján készült elemzésből kiderül, hogy az ebbe a rétegbe tartozó felsőfokú végzettségűeket figyelembe véve az adó közönségaránya, több mint 11 százalékponttal nagyobb főműsoridőben, mint a rivális kereskedelmi csatornáé. Hasonlóan nagy a különbség a legmagasabb társadalmi státusúakat tekintve és az otthoni internethozzáféréssel bírók esetében is. A teljes napra vetítve valamivel kisebbek a különbségek, de ebben az összehasonlításban is megelőzi a TV2-t az RTL Klub. A kereskedelmi szempontból, üzletileg fontos csoportokat nézve ugyancsak kisebb a differencia a két nagy televíziós társaság között. A közszolgálati MTV elmarad – a 18-49 éves korosztályra vonatkozóan összeállított felmérésben – a két nagy kereskedelmi csatornától. Az MTV a korcsoport felsőfokú iskolai végzettségű nézőit tekintve szerepel a legjobban: ebben az összevetésben a főműsoridőt tekintve 15,7%-ot, a teljes napot nézve pedig 16,1%-ot produkált az adó. (Világgazdaság, 2005. 01. 26.; 14. old.) fogyasztás
36
Borsod Online: decemberben napi 11.000 látogató A Borsod Online-nál a látogatói igények fokozott figyelembevételével próbálják megismételni a tavalyi év eredményeit. A megyei internetes portált, a Borsod Online-t a tavalyi évben minden korábbinál többen választották. A portál látogatóinak és az általuk megtekintett oldalak száma a hivatalos auditáló szervezet (http://www.webaudit.hu) szerint egyaránt az országos átlag fölötti mértékben növekedett, azaz decemberben naponta csaknem 11.000 látogató kereste fel a portált, mintegy 402 ezer oldalt megtekintve. (ÉszakMagyarország, 2005. 01. 12.) fogyasztás Harminckét millióan olvasnak blogokat Harminckét millióan olvasnak blogokat az Egyesült Államokban, s több mint 8 millió amerikai indított személyes webnaplót – derült ki a Pew Internet and American Life Project kutatásából. A blogok írói és olvasói egyaránt többségében fiatal, felsőfokú végzettséggel és magas jövedelemmel rendelkező férfiak. (Figyelő, 2005. 01. 13., 35. old.) tartalomkínálat, fogyasztás Játszani kell a gyerekkel tévénézés helyett A tévénézés a gyerekekre elszigetelő hatással van, ártalmas az egészségükre és egy vizsgálat szerint még a hormontermelést is befolyásolja. Egész Európában az olasz gyerekek töltik a leghosszabb időt a tévékészülékek előtt. A 4 és 12 év közötti olasz gyerekek naponta átlagosan három órát és 37 percet ülnek a képernyő előtt. Az angol gyerekek 3 óra és 30 percet, a németek 3 óra és 20 percet televízióznak naponta. A skandináv országokban és Hollandiában ennél jobb a helyzet, ott ugyanis legfeljebb napi két órát tévéznek. Antonio Marziale, a felmerés készítője felszólította az olasz szülőket, hogy szigorúbban szabják meg a gyerekeik által a „doboz” előtt eltöltött időt, és biztosítsanak számukra alternatív foglalatosságot. ,Három óránál hosszabb idő a televízió képernyője előtt feltétlenül káros a gyerekek társadalmi beilleszkedésére nézve. Nem engedi, hogy kiéljék mozgásigényüket, viszont elszigetelő hatással van. Ez gyakorta feszültséget és ingerlékenységet idéz elő, sőt táplálkozási zavarokhoz is vezet” – figyelmezte tett Marziale. (Nógrád Megyei Hírlap, 2005. 01. 25., 9. old.) fogadtatás, fogyasztás Bevételi rekord az amerikai mozikban Bevételi rekordot ért el tavaly a hollywoodi filmipar. Az amerikai mozikban 9,4 milliárd dollárért váltottak jegyet a nézők a hazai filmekre. Ez 1,4%-kal több mint 2003-ban volt. Az új rekord a jegyárak emelésének köszönhető, ugyanis a nézőszám elmaradt a várakozástól. Az eladott jegyek száma tavaly 1,7%-kal csökkent. A legnagyobb bevételű film tavaly a Shrek II. volt az Egyesült Államokban, 436 millió dollárral. A második helyezett a Passió 373 millióval, a harmadik a Pókember II. volt 370 millió dolláros mozipénztári bevétellel. (Infó Rádió, 2005. 01. 03.; Info-Hírek) fogyasztás, gazdaság
37
Európában is megjelenik az előfizetéses rádióadás A SES Global, a világ legnagyobb műholdműködtető társasága előzetes tárgyalásokat folytat egy Európában létrehozandó műholdas rádióadóról. Tárgyalópartnere az Alcatel. Az előfizetéses rádió mind népszerűbbé válik az Egyesült Államokban: 4,4 millió személy fizet havonta 9,99 dollárt, hogy a több mint 100 állomást foghassa. A SES nem önmaga készíti majd a műsorokat, de hajlandó közös vállalkozást kezdeni. Az Alcatel már befektetett a WorldSpace-be, egy Afrikában és Ázsiában sugárzó műholdas rádiótársaságba. Tim Schoomacher, az Emap volt vezérigazgatója úgy véli, hogy a műholdas rádiózás elkerülhetetlenül meg fog jelenni Európában, de az amerikai modellből sok hasznos tanulságot le lehet vonni, többek között azt, hogy két konkurens rádióállomás felviszi a tartalomszolgáltatás és a marketing költségeit. Ennek ellenére a műholdas rádió különösen megfelel az amerikai piac sajátosságainak, hiszen ott nagy területen egy nyelvet beszélnek, és a helyi adók hatóköre 65 km, ami miatt azok, akik gépkocsivezetés közben rádiót akarnak hallgatni – márpedig az amerikaiaknak ez kedves szokásuk -, gyakran nehézségekben ütköznek. Nagy-Britanniában több rádióadó vezetője is kételkedik abban, hogy országukban a műholdas rádiónak sok esélye lenne, hiszen a digitális rádiózás, a Sky Digital, a Freeview és a kábeles rádió kitűnő minőségű, és ingyen fogható rajtuk tíz BBC-adó és még számos kereskedelmi rádió. Az Ofcom támogatja a digitális rádiózás térnyerését. A tervek szerint a digitális spektrum két tömbjét is áruba készül bocsájtani, tehát két országos sugárzási engedélycsomag születhetik. A médiatestület emellett ösztönzi a rádióadókat és a telekommunikációs cégeket, hogy álljanak elő új ötletekkel a spektrum kihasználására vonatkozóan; a rádiószolgáltatásokat videós és zeneletöltési szolgáltatásokkal társítanák. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 27.) technológia, fogyasztás, szabályozás, gazdaság
38
Hírek a mobilos tartalomszolgáltatás terén A Vodafone új 3G-s szolgáltatásának előfizetői január 30-án láthatják az első „mobizódját” a 24-nek. A 60 másodperces képsorok, melyeket a 20th Century Fox készített, egyszerre futnak majd a sorozat televíziós bemutatásával. A mobilos sorozatban a népszerű műsor egyik szereplője sem jelenik meg, a mobiltelefonra készült 24: Összeesküvés a legigényesebb példája egy születendő műfajnak. Már lehetséges tévéadásokat letölteni mobiltelefonon, de a 24 gyökeresen újat jelent; amerikai szakértők „snack TV”-nek, azaz gyorstévének becézik. E rövid mobizódokból álló telefonfilmek először Hollandiában hódítottak. Már 18 hónapja fut egy Jong Zuid című tévédráma; naponta két epizódot nézhet végig az a 30.000 tinédzser, aki készségesen lefizeti a heti 1,1 eurós előfizetési díjat. A mobil 14-től eltérően a Jong Zuidot MMS üzenetekben sugározzák. A szakértők szerint az új műfajnak sok nehézséggel kell megküzdenie. Sok közelről filmezett jelenet és a lehető legegyszerűbb cselekmény kell hozzá. A mobil tévé gyökeresen változtathat a filmkészítő-filmnéző viszonyon. A producerek ezután közvetlenül a nézőknek sugározhatják árujukat. Az új műfaj iránt csak a mobilfelhasználók 20%-a mutat érdeklődést, de azok főleg 16-24 évesek, és már ez is óriási piacot jelent. A mobilos tartalomszolgáltatás másik figyelmet érdemlő eseménye, hogy az Egyesült Államokban a tartalomszolgáltatók önszántukból elzárkóznak a nyíltan pornográf tartalmak közvetítése elől. Ehelyett mind többen szerkesztik át a túl merész videofilmeket meg képeket mobilhasználatra. A Cingular Wireless, a legnagyobb amerikai mobiltársaság bejelentette, hogy ügyfelei többé nem tölthetik le pornósztárok képét; ehelyett meztelenségüket elfedő hölgyek fotóját kínálja letöltésenként 5,99 dollárért. Az önszabályozás ellenzői azt mondják, a telefontársaságok önkényesen őrzik a kapukat. Amióta telefon létezik, a szolgáltatóknak nem volt beleszólásuk, mit mondanak az emberek a kagylóba, vagy milyen számokat hívnak. Az FCC véleménye is az, hogy a mobilszolgáltatók nem cenzúrázhatják, hogy felhasználóik milyen szájtokra látogathatnak az interneten. Azt viszont nem szabhatja meg, milyen tartalmat árusítanak a szolgáltatók. Ezek meg, mivel az amerikai telefonpiac már telítődött, most tartalomkínálattal igyekeznek pénzt szerezni. A csengőhangok és képernyőmentők mellett a pikáns képek meg az erőszakos játékok is részei ennek az egyenletnek. Európában és Ázsiában a mobilfelhasználók szabadon tölthetnek le efféle képeket, sőt pornóvideókat is. Egy idén közölt felmérés szerint az egyik nagy skandináv szolgáltatónál az interneten látogatott oldalak 40%-a pornótartalmakat kínál. A Waalt Media, egy Los Angeles-i cég, amely pornóképeket és –filmeket alakít át mobiltelefonon fogható formátumra, közölte, hogy havonta 200.000 európai tölti le tartalmait. Az amerikai szolgáltatók viszont gyorsan reagáltak a politikai légkörre, és óvatosabbak. Hiszen ha megbotránkoztatják ügyfeleiket, azok könnyen bojkottálhatják őket. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 20., The New York Times, 2005. 01. 17.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
39
Gazdaság A digitális zene menti meg az iparágat A legnagyobb, zenei fájlokat pénzért kínáló internetes oldalaktól kapott adatok szerint növekszik a digitális zenét vásárlók tábora, egyre többen fizetnek a letöltött számokért, lemezekért. A mobiltelefonokra is letölthető zenék mennyisége is jelentősen megugrott az elmúlt hónapokban – írja a Daily Variety. A zeneipar négy-öt éve tartó hanyatlását a digitális zene mentette meg, a nyilvánosságra került adatok szerint tavaly 200 millió dalért fizettek a felhasználók – és ez csak a nagyobb letöltős oldalak adatainak összegzése. A növekedés szerfelett jelentős: 2003-hoz képest a 2004-es letöltések száma megtízszereződött. A digitális zenei iparnak alapvető célkitűzése volt, hogy sokkal könnyebbé tegye a zenék megvásárlását, miközben nehezíti a hozzáférést az illegálisan letölthető zenékhez. Szakértők szerint a tervek megvalósulni látszanak. Az iparág szakértőinek becslése szerint 330 millió dolláros bevétel volt a piacon 2004-ben – és úgy vélik, hogy 2005-ben ez megduplázódhat. Az illetékesek szerint még mindig nem elég elszánt a harc az „internetes kalózok” ellen, ugyanakkor jobban kellene reklámozni a legális zenéket kínáló oldalakat. (origo.hu, 2005. 01. 21.) fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Az uniós csatlakozás igényeket támaszt a hazai filmkészítők iránt – Rendszerváltó producerek Több mint háromszáz filmkészítéssel is foglalkozó céget tartanak nyilván Magyarországon. Szakmai becslések szerint azonban legfeljebb negyven-ötven olyan irodáról beszélhetünk, amelynek vezetőjét filmproducernek lehet nevezni. Ők a másfél évtizede újra létező szakma képviselői, a magyar film „rendszerváltói”. A producer nem kizárólagos, de fontos feladata megszerezni a pénzt a film gyártásához. Kálomista Gábor például úgy gondolkodik erről, hogy aki kereskedelmi tévét, magánszponzort is be tud vonni magyar film készítésébe – mint ő –, az gondosabban bánik az állami támogatással is, tehát jobban megérdemli azt. Az állami filmpénzeket elosztó mozgókép-közalapítvány immár tízfősre szaporodott játékfilmes zsűrije azonban – szerinte – sem ezt nem méltányolja, sem azt, hogy az ő filmjei magas nézőszámot érnek el. „Ízlésdiktatúráról” beszél, a mozikban kevés nézőt vonzó művek szerzőit „megélhetési filmeseknek” tartja. Garami Gábor viszont úgy vélekedik, hogy a mozgókép-kuratóriumot a filmszakma demokratikusan választotta. A zsűrik döntése mindig megkérdőjelezhető, ez akkor is így lenne, ha egyszemélyi döntések születnének. Tény, hogy az állami filmtámogatás a filmek költségeinek 65-75%-ára elég (viszont nem az állam, hanem a gyártó válik a filmek tulajdonosává, így az állam nem szól bele a tartalmi-esztétikai kérdésekbe). Ugyanakkor a magyar filmek többségéhez eddig nem sikerült magánmecénást találni. – Hazai közpénzből nem tudok talpra állítani egy-egy produkciót, muszáj külföldi partnert keresnem – teszi hozzá. Ebben segít a parlament legutóbbi döntése, mely szerint az adókedvezményt nyújtó magánbefektetések után nem kell áfát fizetni. Ezenkívül a magánbefektetéseket megkönnyítendő, létrehozták az első filmfinanszírozási alapot is a Concorde Értékpapír Rt.nél. Sipos Áron az olasz filmtörvény idei módosításait mutatja. Ezek egyike pontosan kidolgozott mutatókat tartalmaz arról, hogyan kell minősíteni a produceri cégeket. A gyártott filmek minőségétől kezdve a cég stabilitásán át a piaci szereplésig, a jegybevételig sok szempontból pontoznak. Sipos szerint nálunk is hasonló „rangsort” kellene bevezetni, hogy a jobb, eredményesebb filmgyártó előnyt élvezzen a támogatások elnyerésénél. (nol.hu, 2005. 01.
40
29.) fogadtatás, gazdaság, szabályozás
Beszavazóshow-kból lesz „A Nagy Könyv” Az angol és német mintára kezdeményezett játék persze igazi XXI. századi találmány, így a szórakoztatóipar eszközei közül is bátran merít. Lesz beszavazóshow, reklámklip és cirkuszi produkció, míg végül – egy csaknem háromnegyed éven át tartó kampány végén – megtudjuk, vajon melyik Magyarország kedvenc regénye. A Nagy Könyv játékra egymilliárdnyi forintot fordítanak a benne részt vevő szervezetek. A Nemzeti Kulturális Alapprogram 500 millióval támogatja a kezdeményezést, 460 millió forint forrása az ORTT pályázata lehet, 160 millió forintot áldoz e célra a kulturális tárca. Az oktatási minisztériummal még tárgyalnak a közreműködés lehetőségeiről. Harsányi László, az NKA elnöke hangsúlyozta: a Magyar Televízió önállóan gazdálkodik a műsorra elkülönített összeggel – a részvénytársaság 120 milliót szán erre a célra –, az iskolai és könyvtári programok megszervezésére viszont önálló programirodát hoztak létre a Könyvtárellátó Kht.-n belül. A köztévé már megvette a széria jogait, amelyért lapunk értesülése szerint félmilliárd forintot fizettek. A BBC ötletét Magyarország előtt egy európai állam vette még át, Németország. (Népszava, 2005. 01. 17., 3. old.; nol.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, tartalomkínálat Concorde Filmfinanszírozási Alap Concorde Értékpapír Rt. a mozgóképtörvény és a társasági adótörvény adta lehetőségekre építve létrehozta Magyarország első filmfinanszírozási konstrukcióját, a Concorde Filmfinanszírozási Alapot. Az új formula a magyar filmgyártást támogató vállalatok számára az adókedvezmény kihasználásának lehetőségét biztosítja, míg a filmkészítőknek a nehezen elérhető pénzügyi forrásokkal szemben kínál egy biztos finanszírozási támogatást. A konstrukció révén 2004 végéig 2,5 milliárd forint összköltségvetésű produkció jut összesen 500 millió forint értékű támogatáshoz, míg 2005-ben a kihelyezni kívánt összeg már akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja. A Concorde az általa kidolgozott és a befektetési alapok működési elvét követő konstrukcióban az alapba érkezett befizetéseket a nemzeti filmirodával együttműködve osztja szét a készülő filmek között. A konstrukció előnye, hogy egy-egy nagyvállalat évente akár húsz-huszonöt filmet is támogathat anonim módon, miközben a támogatásra fordított összeget leírhatja adóalapjából. Amennyiben a tervezett pomázi és etyeki filmstúdiók is elkészülnek, vélhetően ugrásszerűen fog megnőni a hazai infrastruktúrát és a finanszírozási alapot igénybevevő külföldi produkciók száma. (Vox, 2005. 01. 01., 17. old.) gazdaság, szabályozás Csökken az MTV dolgozóinak száma Több mint a felére csökken a felső és középvetők száma az MTV-ben – derül ki abból a tervezetből, amelyet Rudi Zoltán elnök adott ki tegnap belső egyeztetésre. Jelenleg az MTV-ben 1680 munkatárs van. Közülük 157-en legalább osztályvezetőhelyettesi vagy magasabb beosztásúak. Az új felállás célja részben a takarékosság, részben a felelősség és a döntési jogkörök megosztása. Most ugyanis mindenről az elnök dönt, még a WC-papír beszerzéséről is. A jelenleg alelnök nélkül működő MTV-ben két alelnök is lesz: az egyik általános alelnökként lényegében vezérigazgatónak felelne meg, a másik a műsorok közszolgálatiságáért lesz felelős. Utóbbi alá tartoznak majd a csatornák élére kinevezett intendánsok. Az MTV elnöke így csak a közép- és hosszú távú stratégiai ügyekkel foglalkozik. Az MTV Rt. a lépéstől több mint 100 millió forintos költségmegtakarítást remél. A menedzsment létszámcsökkentése után változni fog a köztévé teljes munkaerő-állománya is. Várhatóan több száz főt bocsátanak majd el az adótól, amely a tavaly megkezdett átalakítások után 2004-ben 2,5-3 milliárd forintot spórolt meg. (ma.hu, 2005. 01. 28 és 41
nol.hu,, 2005. 01. 29.) gazdaság, társaság Nem fellebbez a Microsoft az Európai Bíróság ítélete ellen A redmondi szoftveróriás úgy döntött, elfogadja az Európai Bíróság (EB) elsőfokú döntését. A vállalat korábban már elkülönítette a rá még tavaly márciusban kiszabott 497,2 millió eurós pénzbüntetés ellentételezésére szolgáló összeget. Ezenkívül a cég bejelentette azt is, hogy hamarosan piacra dobja a kifogásolt Media Player médialejátszó szoftver nélküli Windows operációs rendszereket is. A konszern a szóvivő tájékoztatása szerint most arra készül, hogy az ítélet értelmében a versenytársainak és konkurenseinek megmutatja, illetve számukra hozzáférhető teszi néhány Windows operációs rendszer és más Microsoft-szoftver forráskódját, illetve ezek belső információit. A vállalat szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy a szoftveróriás nem vonja vissza az Európai Bizottság tavaly márciusi határozata ellen az Európai Bíróság Elsőfokú Tanácsánál tett beadványát, és továbbra is a saját igazáért fog harcolni. Az ügy tehát könnyen lehet, hogy mégis évekig fog elhúzódni. Az Európai Bíróság a 2004. december 22-ei határozatában ugyanakkor elutasította a Microsoftnak az Európai Bizottság határozatának megsemmisítésére, felülvizsgálatára, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó beadványát. A Microsoft tehát újabb engedményeket tett, ám kérdéses, hogy mindez mire lesz elegendő. (sg.hu, 2005. 01. 26.) EU, gazdaság, szabályozás Online rádiók – hova száll a szó? Itthon még csak hobbi, a tengerentúlon már komoly (reklám)piaca van. A már működő hazai online rádiók terjeszkedésének egyik legnagyobb akadálya a jól körülhatárolt hallgatói célcsoport hiánya. A Forbes magazin tanulmánya szerint az amerikaiak 40%-a tett már kísérletet internetes rádió hallgatására, s a 280 milliós országban 38 millióan legalább havi rendszerességgel hallgatnak ily módon rádiót. Bár az adók hirdetési bevételei a magas hallgatottság ellenére is viszonylag alacsonyak, a gyerekcipőben járó műfaj szószólói hangsúlyozzák, hogy a földi sugárzású piacból máris sikerült egy aprócska szeletet kihasítaniuk. A Magyar Reklámszövetség 9 milliárd forintra becsülte a 2003-as éves rádiós reklámköltés nettó összegét – szemben a Mediagnózis 15,9 milliárd forintjával. Igaz, ez utóbbi cég a hivatalos listaáron történő értékesítést veszi figyelembe, az hogy a tarifákból a rádiók mekkora kedvezményt nyújtanak hirdetőiknek, pontosan nem derül ki. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a 10 milliárd körül mozgó reklámköltés szinte teljes egésze a földi sugárzású rádióadók között oszlik el. Legtöbbjük napjainkban már megjelent az interneten, ezeknél nem is különül el az internetes rádió, csupán kiegészítő eszközként funkcionál, de így is erős konkurensei a csupán interneten hallgatható online-rádióknak. A fő probléma a csupán világhálón fogható adóknál, hogy egyelőre sem mérhető hallgatottságuk, sem behatárolható célcsoportjuk nincs. A reklámoknak nem kedvez, hogy a hallgatók köre az egész világban eloszlik, s ezért nincs értelme helyi hirdetéseknek, a nagyobb hirdetők pedig egyelőre a hagyományos eszközöket preferálják. Krupa György, a Rádiomax alapítója azonban bizakodó, szerinte a hazai látogatók száma a magyarországi szélessávú internet és a modern technológiák elterjedésével a közeljövőben tovább növekedhet. A cégvezető az internetes rádiók növekedési lehetőségeit a reklámmentes, folyamatosan zenéket sugárzó adásokban látja, amelyek komolyan konkurálhatnak a földi sugárzású adókkal. A főszerkesztő elmondása szerint a Rádiomax hallgatottsága eléri a napi 60 ezer főt, ám a házi mérés eredménye minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg ekkora (60–100 ezres) hallgatottsággal például a Klubrádió vagy Roxy büszkélkedhet. (fn.hu, 2005. 01. 07.) gazdaság, fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat
42
2006 őszeén akár már filmet is forgathatnak Etyeken A tervek szerint július elején indul Etyeken a Korda Sándor Filmstúdió építése, és talán már jövő nyáron, de legkésőbb ősszel akár már filmet is forgathatnak. Kálmán Lajos, a község polgármestere elmondta: Demján Sándor üzletember saját birtokán építi fel a stúdiót Andy Vajna filmproducerrel közös vállalkozásban. A beruházás 35 milliárd forintba kerül. (radio.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, társaság Rotschild báró beszáll a baloldali Libération-ban A Libération rendkívül instabil financiális helyzete miatt tulajdonrészének eladására kényszerül. Rotschild, a Galop France vezérigazgatója a tervezett befektetéssel a Libération 37%-át szerezné meg. Az ország legjelentősebb napilapja, a Le Monde is anyagi gondokkal küzd. A lap vesztesége legalább évi 50 millió euró. Éppen ezért a főszerkesztő közel száz álláshely megszűntésére kényszerül. A miniszterelnök a nehéz körülmények közé került lapokat az eddigieknél erősebben kívánja segíteni, a nagytőkések benyomulását a sajtóba már ő sem tudja feltartóztatni. (hullamvadasz.hu, 2005. 01. 25.) társaság, gazdaság USA: vita rajzfilm figurák nemi identitásáról Megfenyegette az amerikai kormány a PBS közszolgálati televíziót, hogy megvonja tőle a közpénzeket, ha adásba kerül egy rajzfilmsorozat azon epizódja, amelyben két leszbikus pár is szerepel. Az új Bush-kormány oktatási miniszterének, Margaret Spellingsnek hivatalba lépése utáni egyik első dolga volt levélben figyelmeztetni a Public Broadcasting Service-t, hogy a közpénzek megvonásával számolhat, ha sugározza ezt a részt. A miniszter asszony szerint sok szülő van, aki nem szeretné, ha gyermekeit az epizódban ábrázolt életmóddal szembesítenék. Az amerikai kormány a televíziós távoktatási program keretében támogatja közpénzekből ezt az ismeretterjesztő jellegű rajzfilmsorozatot, amelynek nyuszi hőse digitális kamerával járja az országot és ismerkedik a tájjal, a helyi megélhetési forrásokkal és különböző kultúrájú emberekkel. A minisztérium öt év alatt 100 millió dollárral támogatta a PBS iskolatévé-programját, így a csatorna 349 átjátszóállomása elállt a kifogásolt epizód sugárzásától. A produkciós cég, a bostoni WGBH reméli, hogy más tévének el tudja adni a kormánynak nem tetsző rajzfilmet. (nol.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, fogadtatás Világszám: vissza kell fizetni a támogatást? Koltai Róbert rendező egy televíziós nyilatkozatban beszámolt arról, hogy a Világszám Karácsony előestéjén, december 23-án került a mozikba. Az egyértelműen kedvező fogadtatás ellenére eddig mindössze 35 ezer ember látta. Mivel az újabb bemutatók egyre több moziból szorítják ki a filmet, fennáll a lehetősége, hogy végül nem is sikerül elérni a százezres nézőszámot. Ebben az esetben azonban a film gyártási költségeire kapott 50 millió forintos támogatást vissza kellene fizetni. (A több tízmilliós visszafizetési köztelezettség már eldöntött tény más sikerfilm-gyanús, a nézőszám szerinti támogatást elvállaló filmek esetében is. Ilyen például a Rap, revü, Romeó című film.) A rendező az MTV-nek adott interjúban elmondta: nagy hibát követtek el, amikor beleegyeztek, hogy a forgalmazók a mozilátogatás szempontjából szerencsétlen karácsonyi időszakban indítsák útjára a filmet. A kritikák majdnem egybehangzóan dicsérik a Világszámot, volt olyan kritikus is, aki Koltai legjobb filmjének tartotta. A rendező keserűen nyilatkozott a multiplexek forgalmazási politikájáról, ahonnan nagyon gyorsan kivonták a Világszámot (nol.hu, 2005. 01. 31.)
43
fogyasztás, gazdaság, fogadtatás A Duna TV többet kap A Duna Televízió számolhat az idén a múlt évinél nagyobb költségvetési forrásokkal a közszolgálati médiumok közül, míg a jelenlegi állás szerint a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Magyar Távirati Irodának a 2004-esnél kevesebb állomi pénzzel kell beérnie – derül ki a költségvetési törvényekből és az intézmények menedzsmentjének nyilatkozataiból. Tavaly körülbelül 7,3 milliárd forintot fordított az állam a Magyar Televízió sugársási díjának fizetésére; ez az összeg az idén félmilliárddal csökken. Mindösszesen három és fél milliárd forinttal kevesebbel kénytelen állami forrásból beérni 2005-ben, mint a múlt évben. Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke az M'I'I-vel azt közölte: piaci bevételeiket is alapul véve az idén várhatóan 300 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat a médium, mint tavaly. A Duna Televízió a tévékészülékek üzemben tartási díjának kompenzációjára tavaly 5,164 milliárdot kapott, míg az idén ez az összeg 6,023 milliárd forint lesz. Az MTI az idén kevesebb költségvetési forrást kap, mint 2004-ben. Tavaly a 1,607 milliárdos juttatáshoz társult még egy 200 millió forintos, az elmaradt műszaki fejlesztéseket finanszírozó, valamint a létszámleépítés költségeit álló, 420 milliós keret. Ezzel szemben a parlament által elfogadott idei büdzsé kétmilliárdos állami juttatást tartalmaz. (Magyar Nemzet, 2005. 01. 06., 2. old.) gazdaság Terjeszkedik a Média Kft. Tovább terjeszkedne az új, optikai kábelrendszerre épülő televíziós hálózatot szervező Régió Média Kft. A társaság a rivális Hálózat Tv felvásárlását tervezi. Állítólag az érintettek között már meg is kezdődtek az egyeztetések. A Régió Média, illetve elődje a Pan-Am Kft. még tavaly döntött egy a Hálózat TV-hez hasonló országos televíziós lánc elindításáról, és 2004. december közepén állapodott meg a Matáv Rt.-vel az optikai kábel lefektetéséről. A társaság eddig több mint 20, köztük számos, a Hálózat TV-hez tartozó helyi adóval állapodott meg. A rendszer beüzemelése márciusban indul. A beruházás 1,5 milliárd forintba kerülhet. A cég legkevesebb 43-47 csatorna bevonásával tudna sikeresen működni, azaz további adók együttműködése szükséges. A Hálózatos Televíziók Rt-t még 2002 júniusában hozták létre a helyi televíziók, azzal a céllal, hogy minőségi termékeket készítsenek, ezáltal pedig a reklámpiaci részesedésüket is növelni tudják. A vállalkozás azonban veszteséges volt. Az esetleges tulajdonosváltást az ORTT-nek is jelezni kell. (Világgazdaság, 2005. 01. 27., 1. old.) gazdaság, társaság Digitális reklámfelületek - A reklámpiac átformálói? Nem újdonság: a hirdetési közönség egyre jobban széttöredezik, nehezebb az elérése és egyre hozzáértőbb. Az Amerikai Egyesült Államokban már működik olyan digitális-tv szolgáltatás, amely lehetővé teszi több száz csatorna vételét a reklámok teljes mértékű mellőzésével. Egy 2003 őszén végzett kutatás szerint az USA-ban a 18-34 év közötti férfiak nagy része gyakorlatilag nem néz tv-t. A Hirdetők Nemzeti Szövetségének (Association of National Advertisers) felmérése ezt alátámasztja – miszerint a hirdetők egyre többen találják a televíziók hirdetési árait igazságtalanul magasnak, figyelembe véve a csökkenő nézettséget, továbbá egyre többen elégedetlenek a tv-társaságok nézettségmérési módszereivel, és szkeptikusak: néz-e egyáltalán valaki még TV reklámokat? Ahogy egy hirdetési szakember a közel múltban fogalmazott: – Tudni akarom, azt kapom-e, amiért fizetek? Mi jelentheti a reklámozás jövőjét? A jövőt, amely átformál egy, a nézői tábor szétdarabolódásától, a túlzottan sok üzenettől és a folyamatosan emelkedő hirdetési áraktól szorongatott reklámpiacot. Egy sokkal hatékonyabb reklámozási mód lehet az eladáshelyi hirdetés, amely modern digitális kijelzőket használ a reklámüzenetek közlésére, s ezek lehetővé teszik az árusítóknak, hogy akkor érjék el legjobb vásárlóikat, amikor azok épp
44
vásárolni készülnek, és mindezt az egyéb médiumok hirdetési költségeinek töredékén. A legjobb lehetőség, legyen szó áruházakról, gyorséttermekről vagy könyvesboltokról, hogy a digitális kijelző rendszert bevételi forrásként is kezelhetik, közvetlen hirdetők számára értékesítve azt, vagy a felületet értékesítő médiaügynökséggel osztozva a bevételen. Ez a hirdetési forma továbbfejlesztése a már eddig is létező eladáshelyi reklámozásnak – ugyanaz a forma ugyanaz az érzés, ugyanaz az üzenet – csak épp sokkal kifinomultabb és hatékonyabb az eddigi eszközöknél. Más megvilágításba helyezve a fentieket: mialatt a főműsoridős tv-hirdetések árai folyamatosan emelkednek, a nézők száma csökken. Miközben a tv-hirdetési piac 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolított 2003-ban az USA-ban (Forrás: Zenith Optimedia, 2003/12), az eladáshelyi hirdetési forgalom 17 milliárd dollár volt (POPAI kutatás, 2004); a vásárlói döntések 70%-a pedig a vásárlás helyén történik. Ez a rövid összehasonlítás is azt mutatja, a hirdetőknek egyre nagyobb szüksége van hatékonyabb módszerekre vásárlóik elérésére. Természetesen egyre jobban elterjedtek a kültéren elhelyezett videokivetítők is, amelyeken reklámokat sugároznak, de előszeretettel használják egy-egy koncert show-elemeként is. A nagy méretben is kiváló minőséggel sugárzó videokivetítők 11-12 évvel ezelőtt jelentek meg hazánkban. Több próbálkozás is volt arra, hogy ezeket a felületeket reklámozásra használják fel: a 90-es évek során a belvárosban több helyen bukkantak fel hasonló felületek, de egyikük sem hozott áttörést – rövid működést követően megszűntek. Tartósan egyetlen hasonló felület állta a sarat, és üzemel ma is a Nyugati téren látható azonos nevű TV. Az eddigi próbálkozásokat két irányvonal fémjelezte. Az egyik, amely ezeket a felületeket teljes mértékben reklámeszköznek tekintette, és a reklámbevételből kívánták fenntartani ezeket, a másik pedig, amikor kommunikációs berendezésnek tekintik a felületet, amely többrétegű információ-szolgáltatást nyújt az elhaladók számára (friss WAP hírek, közlemények), és műsorstruktúrájába illeszkedik a reklámok sugárzása is. A Nyugati tér TV elhelyezésénél természetesen döntő szempont volt a helyszín forgalma – a BKV Rt. 2002. évi adatai alapján 110 ezer jármű (beleértve a BKV járműveket is) halad át a Nyugati téren naponta. Ez a „nézőszám” döntő hangsúllyal bír egy ilyen felület esetében, hiszen óriási beruházásról beszélünk – a kihelyezett 31 négyzetméteres tábla elhelyezése 60-80 millió forint, míg karbantartása évente több millió forintba kerül. A Nyugati tér TV azonban továbbra is egyedülállóan működik, és igyekszik jelenlegi programstruktúráját olyan stratégiai együttműködésekkel fejleszteni, mint például a Viasat3-mal kötött megállapodás alapján a Bajnokok Ligája futballmérkőzések sugárzása. A jelenlegi felület mellett pedig a közeljövőben tervezik további „tér tv-k” elhelyezését Budapesten és az ország egyéb területein. Eljött a várt pillanat...! Kezdi honlapján bemutatkozását a Plazma Média Kft., hiszen 2003 óta már hazánkban is lehetőség van eladáshelyi kommunikációs eszközként plazma televíziós reklámok megjelentetésére. A cég országos lefedettséget kínál, amelyben a hirdetők válogathatnak a jelenleg 111 helyszín között, amely 11 Media Markt áruházban 148 plazma tv -t, 50 postahivatalban 61 felületet, 55 MOL Shopban 47 tv-t, illetve egy Praktikerben kihelyezett plazmákat jelent. A jelek szerint Magyarországon mindenképpen van jövője a plazma televíziókon sugárzott reklámoknak. A kérdés csupán annyi, ez a most még új és telítetlen kommunikációs csatorna is betelik-e idővel az egyre több konkurens cégek egymásra licitáló üzeneteivel, vagy megőrzi hangsúlyozott előnyeit, és akár valóban új megvilágításba helyezi a jelenlegi reklámpiacot? (Sign, 2005. 01. 31., 50-54. old.) gazdaság, fogadtatás, fogyasztás, tartalomkínálat Az évtized legjobb nézőszámát hozta a mozikban az óesztendő 2004-ben több, mint egymillió mozibarát volt kíváncsi a magyar filmekre, tíz alkotást azonban csak néhány ezren néztek meg. Kétszer többen váltottak jegyet tavaly magyar filmekre, mint egy évvel korábban, ezzel a
45
2004-es esztendő az évtized legjobb eredményét hozta a mozidarabok nézettségében. A látogatottság 2002-ben lépte át az egymilliós határt, majd a 2003-as visszaesés után tavaly ismét egymilliónál többen mentek moziba. Elgondolkodtató, hogy a sereghajtók között értékes, bár nehezebben befogadható, illetve sajátos eszközei miatt szokatlanabb műveket is találunk, amelyek az igényes néző érdeklődésére joggal tarthatnának számot. Az érdeklődést mégsem kapták meg eddig. A tavalyi 27 bemutatott film közül kilenc kapott támogatást az MMK támogatási pályázatán (Getno, Rap, revü, Rómeó, Magyar vándor, Argo, Szezon, Miskolci boniésklájd, Világszám!, Nyócker, Állítsátok meg Terézanyut!), egy pedig (A temetetlen halott) kuratóriumi különtámogatást. Ezek a filmek bizonyos nézőszám (80-100 ezer) elérését vállalták, a nem teljesítés esetén a támogatást vissza kell fizetniük. (Népszava, 2005. 01. 19.) gazdaság, fogyasztás Boom az online hirdetési piacon Az internetes keresők profitálnak legjobban. Varhatóan 30·40%-kal bővül az idén a hazai online hirdetési piac a 2004-es 2,46 milliárd forinthoz képest. Bár ez a fejlődés a teljes reklámpiac bővülésénél ötször-hatszor gyorsabb, elmarad a 2004-es, valamivel több mint 50%-os online reklámbevétel-növekedéstől. A fejlődés várható lassulásának oka, hogy 2005ben nem lesznek olyan nagy, a hirdetőket vonzó események, mint a labdarúgó Eb vagy az olimpia. Az internetes reklámbevételek dinamikus bővülése világszerte megfigyelhető jelenség, és az előrejelzések szerint a kővetkező években a legnagyobb piacnak számító USA-ban 20, míg a világ többi részén 30% körüli átlagos éves növekedésre lehet számítani. Különösen az internetes keresők, mint a Google vagy a Yahoo! profitálnak sokat az online hirdetési piac fejlődéséből, hiszen egyes becslések szerint a tavaly 15 milliárd dolláros szegmens 40%-át ők ellenőrzik. Az általuk bevezetett új szolgáltatások, úgy, mint a keresésekhez kapcsolódó hirdetések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az amerikai internetes reklámpiac az idén először átlépje a 10 milliárd dolláros határt. Ezzel a teljes reklámtortából a tavalyi 3,5-ről 4%-ra nő a részesedése. Hirdetési szempontból a szórakoztató-, gyógyszer- és autóipar lesznek a húzóágazatok 2005-ben az Egyesült Államokban. (Világgazdaság, 2005. 01. 26., 14. old.) gazdaság Filmköltségek Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára közlése szerint a 36. Magyar Filmszemle játékfilmjeinek összköltségvese 7,2 milliárd forint volt, ebben már jelentős szerepet játszott a befektetői részvétel, melynek összege 700 millió forint volt. Az alapítvány támogatása az összköltségek 26%-át teszi ki, a Sorstalanságot is figyelembe véve az arány 39%. (Népszava, 2005. 01. 27., 6. old.) gazdaság Közel 6 százalékkal nőtt a spanyol reklámpiac 6 milliárd eurót költöttek tavaly a spanyol reklámpiacon. A Carat médiaügynökség becslése szerint ez 5,7%-os növekedést jelent a 2003-as évhez képest. Legjobban – mintegy 10%-kal – a televíziós és az internetes reklámok nőttek. Előbbire 2,6 milliárd eurót költöttek, míg az online piacon 83 millió euró forgott. A mozihirdetések ugyanakkor 4%-kal csökkentek. (Világgazdaság, 2005. 01. 26.; 14. old.) gazdaság Közszolgálat-gyerekműsorok nélkül Európában egyetlen olyan ország van, melynek közszolgálati televíziója hétvégenként nem sugároz reggeli gyermekműsorokat. Magyarországról van szó ... Nincs pénz ezekre a műsorokra – érvelnek a közszolgálati tévében. Ugyanakkor egyes műsoroknál 25-30 milliót költenek csak a díszletekre. 2005 januárjában az ország közszolgálati tévéjében Huzella Péter Zenegér című produkcióján kívül semmit sem kapnak a kicsik. Míg a Magyar Televízió a
46
gyerekeken spórral, a kereskedelmi csatornák odafigyelnek arra, hogy ne csak a felnőttek igényeit elégítsék ki. Az RTL Klub Kölyökklub című műsora a csatorna indulása óta hihetetlen népszerűségnek örvend. Ez az egyetlen saját gyártású műsor az RTL-en, amely a gyerekeknek szól. (Színes Bulvár Lap, 2005. 01. 30., 13. old.) tartalomkínálat, gazdaság, fogadtatás MTV: forintosított műsorpercek Több mint egy évtizedes ígéretet válthat be a tévéelnök, hogy kidolgoztatja az egyes műsortípusok műsorperceinek árát. Az átláthatatlan gazdálkodású köztévénél ugyanis a mai napig nem lehet tudni, hogy egy-egy műsorperc mennyibe kerül, noha már az MTV Rt. megalakulás óta ígérik a viszonyszámokat a tiszavirág-életű tévéelnökök. Rudi Zoltán azt mondta, hogy az első negyedévében lépcsőzetesen – átalakítják a teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszert, megteremtve az egyes műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát. A közmédiumok uniós normáknak megfelelő normatív finanszírozásának kidolgozását tavaszra ígéri a Pénzügyminisztérium, így éppen ideje az MTV-né1 is megadni a viszonyszámokat. Arról nem beszélve, hogy a közmédium gazdálkodását 1996 és 2002 között átfogóan vizsgáló Állami Számvevőszék jelentésében kiemeli: az intézmény 1997-től minden évben veszteséggel zárt, pazarlóan bánik az állami pénzekkel, átláthatatlan és rossz a gazdálkodása, a műsorgyártásnak nincs normatívája és valódi gardasági reform nem történt az elmúlt tizenöt évben. (Népszava, 2005. 01. 10.; 3. old.) gazdaság, szabályozás Bevételi rekord az amerikai mozikban Bevételi rekordot ért el tavaly a hollywoodi filmipar. Az amerikai mozikban 9,4 milliárd dollárért váltottak jegyet a nézők a hazai filmekre. Ez 1,4%-kal több mint 2003-ban volt. Az új rekord a jegyárak emelésének köszönhető, ugyanis a nézőszám elmaradt a várakozástól. Az eladott jegyek száma tavaly 1,7%-kal csökkent. A legnagyobb bevételű film tavaly a Shrek II. volt az Egyesült Államokban, 436 millió dollárral. A második helyezett a Passió 373 millióval, a harmadik a Pókember II. volt 370 millió dolláros mozipénztári bevétellel. (Infó Rádió, 2005. 01. 03.; Info-Hírek) fogyasztás, gazdaság
Törleszt az MTV Többmilliárdos tartozását kezdte el törleszteni az MTV, miután 4 milliárd forintos kormánygarancia mellett hitelt kapott az OTP-től. A Magyar Televíziónál sokan hónapok óta nem kaptak munkájukért pénzt. A köztévé szerint 8 milliárdos adósságot halmoztak fel. A köztévé 1800 beszállítónak tartozik. Zimmerné Holub Katalin, a televízió szóvivője elmondta, hogy pénzügyi osztályuk azt találta ki, az adósságokat nem a tartozás időhossza alapján törlesztik, hanem félmillió forintnál cezúrát húztak, ez alatt az egészet, e fölött viszont csak a tartozás összegének negyedét fizetik ki. A köztévé Az Este című produkciója az adósságok ellenére új díszletet kapott, amelyeket a szóvivő szerint nem a 4 milliárdos összegből fizették ki, de részleteket nem árult el, csupán annyit, hogy 2004. végén előleget fizettek ki, a fennmaradó összeget pedig 2005-ben fizetik. Más források szerint 23-25 millió forintért újították meg a díszletet és a berendezést. (Hír TV, Hírek, 2005. 01. 05.) gazdaság, társaság Elítélték az első fájlcserélőket Két férfi bűnösnek vallotta magát abban a perben, amit „a szerzői jog megsértése kereskedelmi nyereség szerzése céljából” váddal indítottak ellenük. A rájuk kiszabható maximális büntetés öt év börtön és 250.000 dollár. Egy fájlcserélő hálózat keretében olyan szolgáltatást működtettek, melynek tagjai 250.000 dalnak megfelelő adatmennyiséget 47
cseréltek. (cdr.inf, 2005. 01. 21.) szabályozás, felhasználási jog, gazdaság
Az FCC pornóspam terjesztésével vádol egy öt cégből álló hálózatot Az FCC bejelentette, hogy a CAN-SPAM törvény azon cikkelyei alapján emel vádat a cégek ellen, melyek tiltják a szexuális témájú kéretlen emailek küldését, ha nem látják el azokat a „Sexually-Explicit” jelzéssel. Emellett sok emailben hamis postacímet tűntettek fel a cégek neve mellett. A nevezett cégek 20 pornóweboldalt működtetnek. A megvádolt cégképviselőkre maximum öt év börtönt és hatmillió dollár dollár bírságot szabhatnak ki. Az FCC január 3-án nyújtotta be a panaszt a nevadai kerületi bíróságon. A bíróság ideiglenesen eltiltotta a vádlottakat az emailes marketing gyakorlásától. (idg.com, 2005. 01. 11.) szabályozás, gazdaság Szélessávú villanyvezetékes internet (BPL, broadband over powerline) A BPL lassan, de biztosan terjed, Detroit, Cincinatti, Saault St. Marie, Ontario helységekben; a kanadai Sandman szállodalánc is BPL internet-csatlakozást biztosít vendégeinek. A szolgáltatás olcsóbb az egyéb típusú szélessávnál. Például Manassas város lakói 28,99 dollárt fizetnek havonta a BPL-ért, akik viszont a Comcast kábeles szolgáltatására fizettek elő, 42,99 dollárt adnak ki. Az új technológiában még nem emelkedett ki monopolra törekvő vállalat, de 50 cég megalakította a HomePlug Powerline Allliance-t, melynek célja a BPL standardjaink megteremtése. A technológia ellen számos ellenvetés merült fel, többek közt az amatőrrádiósok tiltakoztak, mondván, hogy a BPL zavarhatja adásukat. Az ő panaszaikkal is foglalkoznak az FCC frissen kiadott szabályai, melyek kimondják, hogy a BPL-nek kerülnie kell bizonyos, a repülési biztonsági szempontokból fontos frekvenciákat. (CNN.com, 2005. 01. 19.) technológia, szabályozás, gazdaság
48
Kábeltévéadók és tévétársaságok háborúskodása A CBS, a legnézettebb amerikai tévéadó KLST-TV nevű San Angelo-i helyi csatornája – mely a Nexstar tulajdonában van – azt állítja, hogy a Cox Communications és a Cable One nevű kábeltévé-társaságoknak részesedést kellene fizetniük az előfizetési díjaikból, amiért közvetítik az adásait, melyet ingyen foghatnak az antennával rendelkezők. Az FCC törvényei értelmében a kábeltévé-társaságok erre nem kötelezhetőek. A Nexstar és a kábeltévés szolgáltatók közti konfliktus eredményeként a CBS számos helyi adóját nem foghatják a kábeltévé-előfizetők. „Az eseményeket mindenki érdeklődéssel követi – nyilatkozott Jeff Smulyan, a Nexstarral rivalizáló Emmis Communications elnöke. – Precedens forog kockán. Ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, több helyi adó is lekerül a kábeltévék kínálatáról, és az amerikaiak 81%-a, vagyis a kábeltévé-előfizetők kénytelenek lesznek szobaantennával fogni a helyi adásokat.” A tévéadók követeléseit ellenzők azt mondják, nem tisztességes, hogy eddig ingyen nyújtott szolgáltatásért most pénzt kérjenek. A Newstar ügyvezető igazgatója, Duane Lammers közlése szerint előfizetőnként egy centet kérnek naponta, ám ez még egy olyan kis piacon is, mint a San Angelo-i, összesen több mint 100.000 dollárra rúg. De az ellenzők szerint, ha a tévéadókat megfizetik az előfizetők, nem tisztességes reklámokkal elárasztani őket. Pontosan azért sugározhatnak ingyen, hogy reklámokat adjanak el. A kábeltévé-szolgáltatók viszont jövedelmük 80%-át az előfizetésekből nyerik, amiből fizetnek a kábeltévé-társaságoknak, mint az ESPN, CNN és MTV a programért, hiszen azok ebből élnek. Lammers a Nexstartól azon a véleményen van, hogy a kábeltévé-szolgáltatóknak nem kellene különbséget tenniük a kábeltévéadók és a földi sugárzású adók között. (sanangelostandardtimes.com, 2005. 01. 11.) szabályozás, gazdaság, társaság
Nem szabad az internet Szíriában A szélessávú internetet tavaly vezették be Szíriába, évekkel a többi közel-keleti ország után. Az állami tulajdonban levő Syrian Communications Establishment letiltotta az internetes telefóniát. Tavaly november óta a fenti cég és a Syrian Computer Society internetszolgáltató olyan dokumentumokat íratott alá felhasználóival, amelyben ígéretet tesznek, hogy nem használják a szélessávot hang- és videóforgalomra. Sok weboldalt és szolgáltatást minden magyarázat nélkül letiltottak. A hivatalos szervek anyagi okokat hoztak fel az intézkedésekre, de az állampolgárok inkább annak tulajdonítják őket, hogy az állam továbbra is szigorú ellenőrzés alatt kívánja tartani a távközlést. Ráadásul az internet csillagászati összegekbe kerül. Az 1 Mbyte/sec-es sávszélességű letöltésre az előfizetési díj 350 dollár, ami tízszerese az egyiptomi avagy a jordániai tarifáknak. Még a dial-up kapcsolat is 100 dollárba kerül havonta. (iht.com, 2005. 01. 20.) szabályozás, gazdaság
49
A médiaipar átalakulása a reklámipart is érinti 2005-ben Ausztráliában a reklámbevétel túllépi a tízmilliárd dolláros határt. Néhány gyökeres változás azonban aggasztja a reklámszakembereket. Ha – mint várható – a kormánynak sikerül elfogadtatnia a médiatulajdonra vonatkozó szabályozás lazítását a parlamenttel, a létrejövő nagy konglomerátumok konkurencia hiányában emelhetik a reklámszpotok árát. A reklámipar ezért erősen drukkol a rövidesen megszülető negyedik kereskedelmi tévétársaságnak, ami konkurenciát jelenthet. A másik figyelemre méltó tendencia, hogy teret nyer az úgynevezett felelősségteljes reklámozás, főleg a gépkocsi-, gyógyszer-, élelmiszer- és szeszesital-reklámozás területén. (heraldsun.com, 2005. 01. 10.) gazdaság, szabályozás
Változik a Channel 4 tévécsatorna finanszírozási modellje Andy Duncan, a tévécsatorna vezérigazgatója január 20-án, amikor megújította állami támogatásért beadott kérelmét, bejelentette, hogy az állami tulajdonban levő műsorszolgáltató „nagyon agresszív” célokat tűzött ki maga elé a következő öt évben szerzendő profit tekintetében. Tervezett kereskedelmi nyeresége harmincmillió font. Kereskedelmi részlege, a 4Ventures húszmillió font nyereséggel számolhat 2004-re, de a külső műsorkészítőkkel kötött új szerződés következtében ez várhatóan erősen csökken majd. Bár Duncan 100 millió font nyereségre számít tíz év alatt, a közfinanszírozásra is igényt tart. Kiemelte, hogy a Channel4 esetében, a kereskedelmi csatornáktól eltérően, a kereskedelmi tevékenység csak eszköz. Elmondta: a közfinanszírozást jobb szeretné közvetett forrásokból megoldani, és nem állami támogatásokból. Példaként az Ofcom által osztott spektrum áruba bocsátását említette. Duncan az Ofcom egyik vezetőjével, Ed Richards-szal együtt több problémát is lát az állami finanszírozásban: a szabályozás szigorodása, az arculatvesztés esélye és a vezetőség kockáztatásra való hajlandóságának csökkenése. Az Ofcom februárra esedékes jelentésében első alkalommal vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy létező fizetős tévécsatornákat közszolgálativá nyilvánítsanak. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 21.) társaság, gazdaság, szabályozás
50
A walesi közszolgálati tévéadók helyzete Wales, 600 éve először, autonómiát élvez, ám a média, melynek eme új politikai korszakot figyelnie és éltetnie kellene, a nagy-britanniai média általános centralizációs tendenciájának engedve pontosan ellenkező irányban halad: az ITV csökkenti regionális műsoridejét, az országos napilapok meg visszahívták walesi tudósítóikat. Ed Richards, az Ofcom egyik vezetője szerint a centralizáció fő oka a takarékosság: egy centralizált médiavállalat költségei jelentősen csökkennek. Ám Wales-ben ez sajátos gondokhoz vezetett. Skóciától eltérően nincs emblematikus nemzeti újságja. A sajtót a Western Mail meg a South Wales Echo képviseli délen, meg a Daily Post északon. Ezáltal a televízió mint információforrás – és nemzeti szószóló – értéke megnő. A nagy-britanniai ITV tévétársaság helyi tévéadók szövetségéből centralizált tévéhálózattá alakul. Ez inkább a digitális televíziózás beköszöntének tulajdonítható, és nem kulturális etnocídiumnak. Az ITV műsorszolgáltatási díjat fizet, és közszolgálati műsorokat, többek között helyi híreket sugároz cserében az analóg frekvenciáért. Ám ennek vége, mert a digitális tévé térnyerésével csökken az analóg spektrum értéke az ITV közönségével együtt, ami aztán a reklámbevétel csökkenését vonja maga után, s így nincs miből pénzelni a közszolgálati műsorokat. Az Ofcom mindezt tudja. Javasolta, hogy az ITV regionális műsoridejét csökkentse heti három óráról 1,5-re. Februárra esedékes jelentésében közli majd terveit az ITV skóciai, északír és wales-i ágára vonatkozóan. Az ITV Wales-nél esedékes programcsökkentés és az ezzel járó elbocsátások nagy felzúdulást keltettek a walesi parlamentben. Az ITV Wales heti 10 órányi műsort gyárt welsh nyelven, melyből öt és fél óra híranyag. Roger Lewis, az ITV Wales frissen kinevezett vezérigazgatója abban látja a jövőt, hogy a tévéadó minőségi műsorokat gyártson, melyek ne csak a tartományban legyenek kelendőek. Az öt legnagyobb tévécsatorna walesi alegységei országos szinten 1%-át kapják a finanszírozásnak. Ennek az aránytalanságnak a megoldása jelentheti a walesi tévéválság megoldását is. Az Ofcom javasolta, hogy a tévéműsor-gyártás 50%-át helyezzék Londonon kívülre, s ebből Cardiffba is juthat. Andrew Davies walesi gazdasági fejlesztési miniszter szerint, lévén, hogy Walesben él az ország lakosságának 5%-a, a BBC, BBC2, ITV1, Channel4 és Channel5 műsorának 5%-át tudná szolgáltatni az ITV Wales, BBC Wales és a welsh nyelvű tééadó, a S4C. Ezek közül jelenleg a BBC Wales 10 órányi műsort gyárt a S4C-nek. A fennmaradó műsoridőt, melyet a kormány finanszíroz évi 86 millió fonttal, az ITV Wales és független műsorgyártók szolgáltatják. A digitális televíziózás különösen nehéz helyzetbe hozza a S4C-t. A brit háztartásoknak kb. 55%-a bír digitális tévével, de Wales-ben ez az arány 68%, vagyis a csatornának 30-300 vetélytársa akad. A S4C, a welsh tévéadó leginkább este 6-tól 10-ig sugároz; a műsoridő többi részét a Channel 4 műsora tölti ki. De akinek digitális tévéje van, „hígítatlan” nézheti a Channel 4-t, ha akarja. A reklámozók mind kevesebbet költenek a S4C-re, ahogy a fiatal közönség mindinkább elpártol tőle, ami azt jelenti, hogy a tévécsatornának kevesebb pénzből kell előállítania welsh nyelvű műsorait. Az Ofcom három megoldást javasolt a welsh televízióközvetítések megőrzésére. Ezek: a S4C erősítse meg a BBC-vel ápolt kapcsolatait; a S4C egyesüljön a BBC-vel; a S4C alakuljon át welsh nyelvű közszolgálati médiavállalattá. Ahelyett, hogy a BBC-től vegyen át műsorokat, az S4C inkább azt szeretné, ha a BBC az állampolgárok által fizetett tévéelőfizetés egy részét adná át neki. Amire a BBC-nek természetesen semmi kedve.
51
Az Ofcom végső ajánlásai ebben a témában az év vége felé jelennek meg. (mediaguardian.co.uk, 2005.01.18., 2005. 01. 19.) szabályozás, fogadtatás, gazdaság
Európában is megjelenik az előfizetéses rádióadás A SES Global, a világ legnagyobb műholdműködtető társasága előzetes tárgyalásokat folytat egy Európában létrehozandó műholdas rádióadóról. Tárgyalópartnere az Alcatel. Az előfizetéses rádió mind népszerűbbé válik az Egyesült Államokban: 4,4 millió személy fizet havonta 9,99 dollárt, hogy a több mint 100 állomást foghassa. A SES nem önmaga készíti majd a műsorokat, de hajlandó közös vállalkozást kezdeni. Az Alcatel már befektetett a WorldSpace-be, egy Afrikában és Ázsiában sugárzó műholdas rádiótársaságba. Tim Schoomacher, az Emap volt vezérigazgatója úgy véli, hogy a műholdas rádiózás elkerülhetetlenül meg fog jelenni Európában, de az amerikai modellből sok hasznos tanulságot le lehet vonni, többek között azt, hogy két konkurens rádióállomás felviszi a tartalomszolgáltatás és a marketing költségeit. Ennek ellenére a műholdas rádió különösen megfelel az amerikai piac sajátosságainak, hiszen ott nagy területen egy nyelvet beszélnek, és a helyi adók hatóköre 65 km, ami miatt azok, akik gépkocsivezetés közben rádiót akarnak hallgatni – márpedig az amerikaiaknak ez kedves szokásuk -, gyakran nehézségekben ütköznek. Nagy-Britanniában több rádióadó vezetője is kételkedik abban, hogy országukban a műholdas rádiónak sok esélye lenne, hiszen a digitális rádiózás, a Sky Digital, a Freeview és a kábeles rádió kitűnő minőségű, és ingyen fogható rajtuk tíz BBC-adó és még számos kereskedelmi rádió. Az Ofcom támogatja a digitális rádiózás térnyerését. A tervek szerint a digitális spektrum két tömbjét is áruba készül bocsájtani, tehát két országos sugárzási engedélycsomag születhetik. A médiatestület emellett ösztönzi a rádióadókat és a telekommunikációs cégeket, hogy álljanak elő új ötletekkel a spektrum kihasználására vonatkozóan; a rádiószolgáltatásokat videós és zeneletöltési szolgáltatásokkal társítanák. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 27.) technológia, fogyasztás, szabályozás, gazdaság
52
A Bush-kormány ún. „payola”-botránya A botrány január elején kezdődött, amikor az USA Today arról tudósított, hogy Armstrong Williams fekete republikánus újságíró 240.000 dollárt kapott az oktatásügyi minisztériumtól, hogy a sok vitát kiváltott intézkedéseit népszerűsítse sajtó-, rádiós és tévés rovataiban. Williamsot ugyanazon a Ketchum PR-cégen keresztül fizették ki, mely tavaly a kormány gyógyszerreceptekkel kapcsolatos kormányrendeletére vonatkozó „tudósításokat” gyártotta. Így robbant ki a payolabotrány (payolának nevezik azt a díjat, amit a kívánságműsorokban a dalrendelésekért fizetnek a megrendelők). Később kiderült, hogy még két jelentős médiaszemélyiség vett át pénzt a kormánytól, hogy tudósításnak álcázva reklámozzák a kormány programját. Maggie Gallagher 21.500 dollárt kapott az egészségügyi minisztériumtól, hogy a házasság intézményét népszerűsítő programját reklámozó anyagokat írjon, Michael McManus meg 10.000 dollárt kapott ugyanezért. Az újságíró egyben a jobboldali Marriage Savers Foundation, azaz Házasságmentő Alapítvány elnöke, mely további 49.000 dollár támogatást kapott a kormánytól. A három médiaszemélyiség egyike sem fedte fel a közönség előtt, hogy pénzt kaptak a kormánytól. Armstrong nyilvánosan bocsánatot kért, amiért „tévesen ítélt”, de kijelentette: nem követett el törvénysértést. George W. Bush elnök felszólította kormányát, a következőkben határolódjanak el az efféle kezdeményezésektől. Ám egy jelentés, amit demokrata képviselők adtak ki, feltételezi, hogy a Bush-kormánynak több fizetett „szócsöve” is van. A kormány múlt évben több mint 88 millió dollárt költött PR-ra, vagyis több mint kétszer annyit, mint Bush elnökségének első évében. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 29., Pacific News, 2005. 01. 13.) fogadtatás, gazdaság
53
Hírek a mobilos tartalomszolgáltatás terén A Vodafone új 3G-s szolgáltatásának előfizetői január 30-án láthatják az első „mobizódját” a 24-nek. A 60 másodperces képsorok, melyeket a 20th Century Fox készített, egyszerre futnak majd a sorozat televíziós bemutatásával. A mobilos sorozatban a népszerű műsor egyik szereplője sem jelenik meg, a mobiltelefonra készült 24: Összeesküvés a legigényesebb példája egy születendő műfajnak. Már lehetséges tévéadásokat letölteni mobiltelefonon, de a 24 gyökeresen újat jelent; amerikai szakértők „snack TV”-nek, azaz gyorstévének becézik. E rövid mobizódokból álló telefonfilmek először Hollandiában hódítottak. Már 18 hónapja fut egy Jong Zuid című tévédráma; naponta két epizódot nézhet végig az a 30.000 tinédzser, aki készségesen lefizeti a heti 1,1 eurós előfizetési díjat. A mobil 14-től eltérően a Jong Zuidot MMS üzenetekben sugározzák. A szakértők szerint az új műfajnak sok nehézséggel kell megküzdenie. Sok közelről filmezett jelenet és a lehető legegyszerűbb cselekmény kell hozzá. A mobil tévé gyökeresen változtathat a filmkészítő-filmnéző viszonyon. A producerek ezután közvetlenül a nézőknek sugározhatják árujukat. Az új műfaj iránt csak a mobilfelhasználók 20%-a mutat érdeklődést, de azok főleg 16-24 évesek, és már ez is óriási piacot jelent. A mobilos tartalomszolgáltatás másik figyelmet érdemlő eseménye, hogy az Egyesült Államokban a tartalomszolgáltatók önszántukból elzárkóznak a nyíltan pornográf tartalmak közvetítése elől. Ehelyett mind többen szerkesztik át a túl merész videofilmeket meg képeket mobilhasználatra. A Cingular Wireless, a legnagyobb amerikai mobiltársaság bejelentette, hogy ügyfelei többé nem tölthetik le pornósztárok képét; ehelyett meztelenségüket elfedő hölgyek fotóját kínálja letöltésenként 5,99 dollárért. Az önszabályozás ellenzői azt mondják, a telefontársaságok önkényesen őrzik a kapukat. Amióta telefon létezik, a szolgáltatóknak nem volt beleszólásuk, mit mondanak az emberek a kagylóba, vagy milyen számokat hívnak. Az FCC véleménye is az, hogy a mobilszolgáltatók nem cenzúrázhatják, hogy felhasználóik milyen szájtokra látogathatnak az interneten. Azt viszont nem szabhatja meg, milyen tartalmat árusítanak a szolgáltatók. Ezek meg, mivel az amerikai telefonpiac már telítődött, most tartalomkínálattal igyekeznek pénzt szerezni. A csengőhangok és képernyőmentők mellett a pikáns képek meg az erőszakos játékok is részei ennek az egyenletnek. Európában és Ázsiában a mobilfelhasználók szabadon tölthetnek le efféle képeket, sőt pornóvideókat is. Egy idén közölt felmérés szerint az egyik nagy skandináv szolgáltatónál az interneten látogatott oldalak 40%-a pornótartalmakat kínál. A Waalt Media, egy Los Angeles-i cég, amely pornóképeket és –filmeket alakít át mobiltelefonon fogható formátumra, közölte, hogy havonta 200.000 európai tölti le tartalmait. Az amerikai szolgáltatók viszont gyorsan reagáltak a politikai légkörre, és óvatosabbak. Hiszen ha megbotránkoztatják ügyfeleiket, azok könnyen bojkottálhatják őket. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 20., The New York Times, 01. 17.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás Az FCC 28.000 dolláros büntetést javasol egy tréfa miatt A „tréfa” egy Raoul Brindis nevű rádiószemélyiség műve volt, aki 2002. október 18-án a Univision rádióban közvetített egy telefonbeszélgetést anélkül, hogy a drót túlsó végén levő hölgynek erről szólt volna előzőleg. Az amerikai törvények értelmében, ha egy beszélgetést közvetíteni akarnak, erről a feleket előzőleg mindig értesíteni kell. Az incidenst hét állomás közvetítette, melyeket egyenként 4000 dollárra büntetett meg az amerikai médiatestület. A Univision szóvivője azt mondta, a társaság fontolgatja, hogy fellebbezést nyújt be. Egyébként a Univision a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a bemondó nem volt köteles 54
szólni beszélgetőtársának a hívásról, mivel az is a rádiótársaság munkatársa volt. (news.yahoo.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, gazdaság
55
Szabályozás A Metro nem lesz egyeduralkodó a londoni metrón London főpolgármestere felmondja az ingyenes Metro újság kiadójával kötött megállapodást, amelynek értelmében a Daily Mail and General Trust kiadó kizárólagos jogot kapott a lapok terjesztésére a londoni metrón és az elővárosi vonatokon. Ken Livingstone a brit fogyasztóvédelmi hivatal vizsgálatára hivatkozva kijelentette, hogy a Metro kizárólagos terjesztése gátolta a versenyt, ezért a jövőben más kiadók ingyenes lapjainak terjesztésére is nyitottak. A főpolgármester utalt arra, hogy más kiadóktól akár még többet is kaphatnak a terjesztéséért, mint a Metrótól. (nol.hu, 2005. 01. 12.) fogadtatás, társaság, szabályozás Az MTV átalakítja teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszerét A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 128. §-a alapján a Magyar Televízió 2005 első negyedévében – lépcsőzetesen – átalakítja teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszerét. A részvénytársaság bevezeti az Integrált Vállalatirányítási Rendszert, amely lehetővé teszi a szakmai és pénzügyi folyamatok átláthatóságát, továbbá a műsorok valós költségeinek, hozzárendelhető bevételeinek meghatározását és nyilvántartását, biztosítva az egyes műsorszámok, műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát, megteremtve ezzel a normatív finanszírozás alapjait. (mtv.hu, 2005. 01. 05.) szabályozás, társaság Az ORTT helybenhagyta az egyházi panaszt Az ORTT Panaszbizottságához fordult a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mert kifogásolta, hogy a Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége 2004. november 21-i 9.55 órakor ismétlésként sugárzott „Katolikus Krónika" c. műsorában nem hangozhatott el ismét az iskolafenntartó egyházak nyílt levele, holott a műsor 2004. november 16-i adása azt még tartalmazta. A Panaszbizottság többségi döntéssel helyt adott a Katolikus Egyház panaszának, és kötelezte a műsorszolgáltatót, hogy az állásfoglalás kézhezvételét követő műsorában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat: „A Panaszbizottság állásfoglalásában megállapította, hogy a Magyar Televízió Rt. 2004. november 21-én sugárzott Katolikus Krónika c. műsorszámában megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azzal, hogy az ismétlésként sugárzott adás nem tartalmazta az iskolafenntartó egyházak nyílt levelét, holott a műsorszám első közlése – a 2004. november 16-án sugárzott adás – ezt még tartalmazta.” (gondola.hu, 2005. 01. 03.) szabályozás Az ORTT szerint káros az „Apám beájulna” A szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként ábrázolja Sas Tamás filmje, de erre nem figyelmeztetett az RTL Klub. Az ORTT Panaszbizottsága állampolgári bejelentésre megvizsgálta az RTL Klubon 2004 december 12-én sugárzott Apám beájulna című filmet és arra az egyhangú álláspontra jutott, hogy a műsorszolgáltató nem a megfelelő korhatárjelzést alkalmazta. „A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkét és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása” – áll a Panaszbizottság közleményében. A Panaszbizottság állásfoglalása szerint a tizenkét év felettiek számára ajánlott műsorszámok 56
nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Az eljáró tanács egyhangú véleménye szerint a műsorszolgáltató a műsorszámnak tizenkettes korhatárjelzéssel, esti főműsoridőben történő sugárzásával súlyosan megsértette a médiatörvényt. Az ORTT Panaszbizottságának határozata semmilyen jogi következménnyel nem jár, a közlemény a televíziós csatornát nem kötelezi semmire. (index.hu, 2005. 01. 11.) szabályozás Az RTL Klub gúnyolódott a fogyatékosokon „Az ORTT Panaszbizottságának tanácsa az MSZP Budapesti Emberjogi és Gyermek Tagozata elnökének panasza alapján egyhangúan megállapította, hogy az RTL december 9-ei Kész Átverés Show című műsorában az emberi együttérzés, empátia legkisebb jelét sem mutatva ábrázolt egy kerekes székben élő, pincérként dolgozó embert. Eközben olyan helyzeteket mutatott be, amelyek a fogyatékkal élő embert nevetségessé tették, szellemi képességeit pedig kigúnyolták” – áll a Panaszbizottság által kiadott sajtónyilatkozatban. Az ORTT Panaszbizottságának határozata semmilyen jogi következménnyel nem jár, a közlemény a televíziós csatornát nem kötelezi semmire. „Az adásból világosan kiderül, hogy a férfi nem fogyatékkal élő és nem is játszik fogyatékkal élőt. A teniszezéstől olyan fáradt, hogy kerekes széket kell igénybe vennie a munkához és az adás végén ki is száll a székből. Így nem is gúnyolhatja a fogyatékkal élőket.” – mondta el Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke, aki kiemelte, hogy a műsorban többször is elhangzott, hogy a szereplő nem fogyatékos, így nem értik az ORTT Panaszbizottságának döntését. (index.hu, 2005. 01. 18.) szabályozás Az uniós csatlakozás igényeket támaszt a hazai filmkészítők iránt – Rendszerváltó producerek Több mint háromszáz filmkészítéssel is foglalkozó céget tartanak nyilván Magyarországon. Szakmai becslések szerint azonban legfeljebb negyven-ötven olyan irodáról beszélhetünk, amelynek vezetőjét filmproducernek lehet nevezni. Ők a másfél évtizede újra létező szakma képviselői, a magyar film „rendszerváltói”. A producer nem kizárólagos, de fontos feladata megszerezni a pénzt a film gyártásához. Kálomista Gábor például úgy gondolkodik erről, hogy aki kereskedelmi tévét, magánszponzort is be tud vonni magyar film készítésébe – mint ő –, az gondosabban bánik az állami támogatással is, tehát jobban megérdemli azt. Az állami filmpénzeket elosztó mozgókép-közalapítvány immár tízfősre szaporodott játékfilmes zsűrije azonban – szerinte – sem ezt nem méltányolja, sem azt, hogy az ő filmjei magas nézőszámot érnek el. „Ízlésdiktatúráról” beszél, a mozikban kevés nézőt vonzó művek szerzőit „megélhetési filmeseknek” tartja. Garami Gábor viszont úgy vélekedik, hogy a mozgókép-kuratóriumot a filmszakma demokratikusan választotta. A zsűrik döntése mindig megkérdőjelezhető, ez akkor is így lenne, ha egyszemélyi döntések születnének. Tény, hogy az állami filmtámogatás a filmek költségeinek 65-75%-ára elég (viszont nem az állam, hanem a gyártó válik a filmek tulajdonosává, így az állam nem szól bele a tartalmi-esztétikai kérdésekbe). Ugyanakkor a magyar filmek többségéhez eddig nem sikerült magánmecénást találni. – Hazai közpénzből nem tudok talpra állítani egy-egy produkciót, muszáj külföldi partnert keresnem – teszi hozzá. Ebben segít a parlament legutóbbi döntése, mely szerint az adókedvezményt nyújtó magánbefektetések után nem kell áfát fizetni. Ezenkívül a magánbefektetéseket megkönnyítendő, létrehozták az első filmfinanszírozási alapot is a Concorde Értékpapír Rt.nél. Sipos Áron az olasz filmtörvény idei módosításait mutatja. Ezek egyike pontosan kidolgozott
57
mutatókat tartalmaz arról, hogyan kell minősíteni a produceri cégeket. A gyártott filmek minőségétől kezdve a cég stabilitásán át a piaci szereplésig, a jegybevételig sok szempontból pontoznak. Sipos szerint nálunk is hasonló „rangsort” kellene bevezetni, hogy a jobb, eredményesebb filmgyártó előnyt élvezzen a támogatások elnyerésénél. (nol.hu, 2005. 01. 29.) fogadtatás, gazdaság, szabályozás Concorde Filmfinanszírozási Alap Concorde Értékpapír Rt. a mozgóképtörvény és a társasági adótörvény adta lehetőségekre építve létrehozta Magyarország első filmfinanszírozási konstrukcióját, a Concorde Filmfinanszírozási Alapot. Az új formula a magyar filmgyártást támogató vállalatok számára az adókedvezmény kihasználásának lehetőségét biztosítja, míg a filmkészítőknek a nehezen elérhető pénzügyi forrásokkal szemben kínál egy biztos finanszírozási támogatást. A konstrukció révén 2004 végéig 2,5 milliárd forint összköltségvetésű produkció jut összesen 500 millió forint értékű támogatáshoz, míg 2005-ben a kihelyezni kívánt összeg már akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja. A Concorde az általa kidolgozott és a befektetési alapok működési elvét követő konstrukcióban az alapba érkezett befizetéseket a nemzeti filmirodával együttműködve osztja szét a készülő filmek között. A konstrukció előnye, hogy egy-egy nagyvállalat évente akár húsz-huszonöt filmet is támogathat anonim módon, miközben a támogatásra fordított összeget leírhatja adóalapjából. Amennyiben a tervezett pomázi és etyeki filmstúdiók is elkészülnek, vélhetően ugrásszerűen fog megnőni a hazai infrastruktúrát és a finanszírozási alapot igénybevevő külföldi produkciók száma. (Vox, 2005. 01. 01., 17. old.) gazdaság, szabályozás Nem sértette meg a médiatörvényt „A szólás szabadsága” Az ORTT Panaszbizottsága elutasította Balogh László független országgyűlési képviselő azon panaszát, amely szerint a Magyar Televízió 2004. december 5-én sugárzott A szólás szabadsága című műsorában a tudósító magatartásával nevetségessé tette a népszavazás intézményét. „Kétségtelenül megállapítható, hogy az Országos Választási Irodából történő bejelentkezés egyedi stílusú volt, azonban a médiatörvény nem tesz általános elfogadott meghatározásokat a műsorok stílusára vonatkozóan. Megállapítható, hogy az egyedi stílus önmagában nem ad alapot a jogszabálysértés megállapítására, tekintve, hogy a panasz által hivatkozott, a „rádiózásról és televíziózásról” szóló törvény alapelveinek egyike sem sérült.” (index.hu, 2005. 01. 08.; 2005. 01. 09. MTV1 Műsor: A szólás szabadsága) szabályozás Az ORTT elmarasztalta a Panaszbizottságot Nyilatkozatban marasztalta el a Panaszbizottságot az ORTT. A nyilatkozat értelmében az ORTT rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a testület által működtetett Panaszbizottság az ügyrenddel ellentétesen állapította meg a médiatörvény sérelmét, az Apám beájulna című film vetítésével kapcsolatos kifogások ügyében. A testület szerint ugyanis a Panaszbizottságnak a beadványt, az esetleges törvénysértés elbírálása érdekében, a Testülethez kellett volna áttennie, hiszen az ilyen ügyek az ORTT hatósági jogkörébe tartoznak. A Panaszbizottság ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelmének megállapításán túl egyéb ügyekben nem jogosult törvénysértés megállapítására. A Panaszbizottság közzétett állásfoglalása szerint a tavaly december 12-én, este nyolc órakor vetített Apám beájulna című magyar filmet sugárzó műsorszolgáltató megsértette a médiatörvényt, mivel nem megfelelő korhatárjelzést alkalmazott. Az indoklás szerint a műsorszolgáltatónak szem előtt kellett volna tartania, hogy a gyerekek fejlődésében meghatározó jelentőségű a 12 és 16 év közötti életkor, emiatt nem alkalmasak számukra követendő példának olyan antiszociális viselkedésformájú televíziós „hősök”, mint a film egyes szereplői. Az eljáró tanács egyöntetű véleménye szerint ezért a műsorszolgáltató
58
súlyosan megsértette a médiatörvényben foglalt törvényi előírásokat. Az eset érdekessége, hogy az ORTT Panaszbizottsága sajtóközleményében a Magyar Televízió Rt-t marasztalta el, pedig Sas Tamás tini-filmje nem is ezen a csatornán, hanem az RTL Klubon futott. „Az ORTT és az ORTT Panaszbizottsága a médiatörvény értelmében két különálló szervezet, ezért a Panaszbizottságot elmarasztaló nyilatkozat nem hatálytalanítja a műsorszolgáltató elmarasztalását” – jegyezte meg Vékony Éva. (index.hu, 2005. 01. 14.) szabályozás Marihuánát reklámozott az MTV Az ORTT Panaszbizottságának véleménye szerint a THC tartalmú élelmiszerekről szóló riport burkoltan reklámozta a vadkender-kivonatot tartalmazó termékeket. „Az ORTT Panaszbizottságának negyedik számú eljáró tanácsa állampolgári bejelentésre megvizsgálta a Magyar Televízió 2004. november 24-én sugárzott Az Este című műsorában a THC tartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos riportját, és azt az egyhangú véleményt fogalmazta meg, hogy a panasz részben megalapozott” – áll az ORTT Panaszbizottsága közleményben. Az eljáró tanács többségi véleménye szerint a műsorszámban riportként bemutatott tájékoztatás burkolt reklám, mert – bár szándékát tekintve negatív kontextusban, de – jól behatárolt módon (zöld kenderlevél) mutatta be a szóban forgó termékeket – szerepel a közleményben. (index.hu, 2005. 01. 03.) szabályozás Megsértette a tényszerű tájékoztatás követelményét az ATV Az ORTT Panaszbizottsága állampolgári bejelentésre vizsgálta meg a tévécsatorna január 9én este hét órakor sugárzott heti hírösszefoglalóját. Abban ugyanis az hangzott el a kettős népszavazással kapcsolatban, hogy „mindkét kérdésben elutasító végeredmény született”. Az eljáró tanács megállapította, hogy a kifogásolt mondatrész valóban elhangzott, márpedig ez sérti az eseményekről nyújtandó tényszerű tájékoztatás törvényi követelményét. A december 5-i népszavazás ugyanis jogi értelemben kizárólag az „eredménytelen” jelzővel illethető, az „elutasító” jelzővel semmi esetre sem. Az „elutasító végeredmény” szóösszetétel használatát pedig a Panaszbizottság feltétlenül megtévesztőnek tekinti, hiszen az azt a hamis látszatot kelti, hogy a népszavazás kérdéseire a lakosság nagy számban elutasító választ adott volna. (gondola.hu, 2005. 01. 28.) szabályozás Nem fellebbez a Microsoft az Európai Bíróság ítélete ellen A redmondi szoftveróriás úgy döntött, elfogadja az Európai Bíróság (EB) elsőfokú döntését. A vállalat korábban már elkülönítette a rá még tavaly márciusban kiszabott 497,2 millió eurós pénzbüntetés ellentételezésére szolgáló összeget. Ezenkívül a cég bejelentette azt is, hogy hamarosan piacra dobja a kifogásolt Media Player médialejátszó szoftver nélküli Windows operációs rendszereket is. A konszern a szóvivő tájékoztatása szerint most arra készül, hogy az ítélet értelmében a versenytársainak és konkurenseinek megmutatja, illetve számukra hozzáférhető teszi néhány Windows operációs rendszer és más Microsoft-szoftver forráskódját, illetve ezek belső információit. A vállalat szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy a szoftveróriás nem vonja vissza az Európai Bizottság tavaly márciusi határozata ellen az Európai Bíróság Elsőfokú Tanácsánál tett beadványát, és továbbra is a saját igazáért fog harcolni. Az ügy tehát könnyen lehet, hogy mégis évekig fog elhúzódni. Az Európai Bíróság a 2004. december 22-ei határozatában ugyanakkor elutasította a Microsoftnak az Európai Bizottság határozatának megsemmisítésére, felülvizsgálatára, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó beadványát. A Microsoft tehát újabb engedményeket tett, ám kérdéses, hogy mindez mire lesz elegendő. (sg.hu, 2005. 01. 26.) EU, gazdaság, szabályozás
59
Polgári vita a családi médiáról A brutalitás, a trágárság, a személyességtől megfosztott szexualitás fenyegeti gyermekeinket, akik naponta négy órát tévéznek – mondta Harrach Péter, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Egyházi Egyeztető Tanács médiakonferenciáján, amelyen ismert konzervatív és liberális szakértők együtt vitáztak arról: hogyan lehetne a gyermekek védelmében „megfékezni” az elektronikus médiát. Abban a résztvevők pártállásra, értékrendre való tekintet nélkül egyetértettek, hogy a gyermekekre, a családra káros hatásokat nem lehet csak a piacra bízni, egyszerre van szükség állami szabályozásra, és erkölcsös, civil, illetve keresztény értékrend felmutatására. György Péter esztéta ellenezte azt a megközelítést, miszerint a média valamiféle „fertőző állat”, amit sarokba kellene szorítani. Szükség van jogi lépésekre (az ORTT például nemcsak nem végzi el törvényes feladatát, hanem arra is képtelen, hogy autonóm, tekintélyes közintézményként fogadtassa el magát), ám az is fontos, hogy minél többen lássák: a média sokszor az emberi méltóságot, az emberi kapcsolatok értékét ássa alá (például az Anyacsavar című műsor). Szerinte minden generáció megtanulja nem agressziónak látni saját korának vizuális információit: régen Bruce Lee filmjeit, ma a Tom és Jerryt. Vekerdy Tamás a svéd és a brit köztévét hozta fel példának arra, hogy létezik értelmes, kreatív gyermekműsor is, amely nem fosztja meg a gyermekeket képzeletük „belső képeitől”. Czakó Gábor író viszont az új médium veszélyeire figyelmeztetett: „lehet, hogy a tévé után most a számítógép rabszolgái leszünk”. (nol.hu, 2005. 01. 31.) fesztivál, fogadtatás, szabályozás Rajna-Pfalz tartományban új médiatörvény készül Aki Rajna-Pfalz tartományban rádiót, illetve televíziót alapít, annak a jövőben rendelkeznie kell úgynevezett médiavezetői jogosítvánnyal – írja elő az új médiatörvény-tervezet. A törvény célja, hogy összefoglalja az eddig külön kezelt rádió- és sajtótörvényt. Újdonság, hogy kötelezővé teszi mind a lapok, mind az adók számára, hogy tulajdonosi szerkezetüket nyilvánosságra hozzák. Az Allgemeine Zeitung tudósítása szerint a modellt szövetségi szinten is kiterjesztenék. (hullamvadasz.hu, 2005. 01. 25.) szabályozás Az ORTT Panaszbizottságának határesetei Gottwald Péternek, a Panaszbizottság tagjának gondolatai: Nyolc éve is elmúlt, hogy az Országgyűlés eleget tett annak a nagy jelentőségű kötelezettségének, amellyel törvényben szabályozta a magyar elektronikus médiát. Ám a nyolc év olyan robbanásszerű változásokat hozott az érintett médiumok működését meghatározó körülményekben (mind technikai, társadalmi, erkölcsi vagy akár a politikai berendezkedést illetően), hogy a meghozott 1996. évi törvény hibái és avulása az idő múlását jóval felülmúló ütemben váltak nyilvánvalóvá. A törvény az egyik legjellemzőbb dilemmát azzal állítja a törvény alkalmazói elé, hogy a panaszokat alapvetően más eljárási szabályok szerint kezeli, és a bírálati eredmény lehetséges következményeinek szempontjából is nagy a különbség aszerint, hogy a panasztevő sérelmet szenvedett-e, avagy sem. Ez a kérdés a kiegyensúlyozottság sérelme esetén merül fel, és a törvény ezt egyértelműen összekapcsolja egy sérelmet elszenvedő féllel, aki aztán panaszt tehet. Már itt felmerülhet egy probléma, miszerint a törvény által sérelmet szenvedett panaszos, akit aztán a továbbiakban a törvény kifogást tevőnek nevez, szűkebb, vagy tágabb értelmezésben tudja-e igazolni az érintettségét az adott sérelemben. A törvény e tekintetben nem ad fogódzót. Elméletileg alkalmazható a bírói gyakorlat szerinti érintettség fogalma, ami talán a szigorúbb határvonalakat szabja. Nehéz azonban érvet találni az ellen is, ha valaki a legtágabban vett alkotmányos jogára hivatkozik, és sokakkal együtt sérelmet szenvedettnek tekinti magát, mert nem kapott kiegyensúlyozott, tárgyilagos és sokoldalú tájékoztatást.
60
Ugyancsak különös gondot igényel annak megítélése, hogy a tudósításra váró események közül melyekre mondható az, hogy azok a törvény megfogalmazása szerint közérdeklődésre tartanak-e számot. Itt sincs éles határvonal, sem pontos mérőszámok abban a tekintetben, hogy egy esemény közérdeklődésre számot tartó lenne-e? Ezt a kérdést pedig el kell dönteni akkor, amikor a panasz éppen egy esemény tudósításának elhagyására vonatkozik. Ilyen esetben is fogódzókat kell keresni, amely néhány panaszbizottsági különvéleményből ki is tűnik. Ám az el nem hangzott tudósításokkal szembeállítható a szerkesztői szabadság igénye, amely esetében szerkesztői oldalról szívesen elfelejtik, hogy a törvény a szerkesztői szabadságot a törvényi alapelvek közé igyekszik szorítani, és felelősséget vár el. Az ifjúság védelmében a médiatörvény világos célkitűzéseket tartalmaz. Ám a törvény számos olyan erkölcsi kategóriára hivatkozik, amelyek jelentéstartalma – ízlés szerint – a társadalom erkölcsi állapotából adódó közfelfogás szerint is mérlegelhető. Különösen vonatkozik ez a határesetnek tekinthető ügyekre, amelyeket bizonyos, hogy a társadalom különböző kulturális és erkölcsi alapon álló tagjai maguk is más és más módon ítélnének meg. A panaszbizottság ilyen esetekben gyakorta segítségül hívja a Magyar Tudományos Akadémia értelmező kézi szótárának legújabb kiadását. Mindenképpen szót érdemel itt az a próbatétel is, amikor a klasszikus magyar regényirodalom néhány megfilmesített darabjának (Egri csillagok, Egy magyar nábob stb.) bemutatása panaszbeadványokat váltott ki, merthogy azokban durvaság vagy harci jelenetek voltak láthatók. Ez is jól példázza azt, hogy a törvénnyel szembeni elvárásokból kulturális konfliktusok is keletkezhetnek. Az előzőekhez hasonlóan sok határeseti probléma adódik a burkolt reklámozással kapcsolatban is. A szóba hozott példákkal nem merül ki minden olyan eset, amelyeknek a megítélése pontos törvényi definíció hiányában az emberi tapasztalatra, bölcsességre, erkölcsi érzékre van bízva. Nem kizárva persze a tévedés lehetőségét, és megengedve azt is, hogy vitatható esetekben az eljáró tanács tagjai a maguk szellemi és világnézeti értékrendje felé hajlanak, mégis úgy vélem, hogy a többféle irányból történő megközelítés szolgálja leginkább a tévedések kizárását. (Magyar Nemzet, 2005. 01. 07., 4. old.) szabályozás Az RTL Klub beperelte Péterfalvi Attilát Az Anyacsavar című televíziós műsor leállítása miatt az RTL Klub beperelte az adatvédelmi biztost. Emlékezetes: az adatvédelmi biztos nem értett egyet azzal, hogy az RTL Klub a gyámhatóság közreműködése nélkül, közvetlenül kötött szerződéseket szülőkkel. Az Anyacsavar című műsorban szereplő gyerekeknek ugyanis szinte minden lépését fényképezték, s bemutatták a nézőknek. Olyan körülmények között történt ez, amikor az anya szerepét idegen személy játszotta el. A szülők és a tévé szerződése tartalmazta is, hogy a gyerekeket súlyos fizikai, pszichikai hatások érhetik a műsorban. Péterfalvi Attila tavaly júniusban felszólította a kereskedelmi tévét, szüntesse meg a jogellenes adatkezelést. Ennek minősítette azt, hogy a gyerekekről felvételeket készítettek, és azokat bemutatták a nézőknek. Az adatvédelmi biztos szerint a súlyos fizikai és pszichikai sérelmek lehetősége érdekellentétet teremtett, ezért a szerződés megkötéséhez a gyámhatóság hozzájárulása kellett volna. Ezt az RTL nem szerezte be. A tévécsatorna leállította ugyan a műsort, de beperelte Péterfalvit. (Magyar Nemzet, 2005. 01. 22., 2. old.) szabályozás Gát a médiumok fejlődésében a Kétharmados törvény A médiatörvényt okolják a szakemberek azért, mert a közmédiumok a kétharmados jogszabály életbelépése óta politikai küzdőtérré alakultak, az alkukényszereknek még sincs eredménye. Állandó patthelyzet jellemzi a médiaszektort a rengeteget bírált törvény 1996-os hatálybalépése óta. Az elnökválasztási nehézségek, a közmédiumok „kézből etetése” révén kialakult lehetetlenségek a Magyar Televízió történetében jelennek meg leglátványosabban.
61
Az egykor oly nézett és sok értéket közvetítő köztévé erózióját a médiakutatók többsége a médiatörvény kétharmados voltára vezeti vissza. Ennek megváltoztatására adna többek között lehetőséget az igazságügy-miniszter az óév utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott alkotmánymódosítási elképzelései. Eszerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények. A javaslattal a pártok nemigen értenek egyet, a belpolitikai helyzet pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy új alaptörvényt fogadjon el a parlament. Nagyobb tehát a valószínűsége annak, hogy a jogi stabilitást célzó kétharmados jogszabályok maradnak a politikai csatározások eszközei. (Népszava, 2005. 01. 05., 8. old.) szabályozás Ízekre szedhetik a médiatörvényt Az Alkotmánybíróság (Ab) hamarosan megkezdi a médiatörvény vizsgálatát. A Holló András vezette testület akár ízekre szedheti a sokat bírált jogszabályt. A bírák azt vizsgálják meg, jogsértő-e a médiatörvényben előírt számlavezetési gyakorlat. Konkrétan az, hogy a közalapítványi formában működő közmédiumok kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetett számláikon tarthatják a pénzüket. Többen a jogszabály megsemmisítését kérték, mert úgy vélik, hogy a számlavezetés rendje sérti a szervezetek tulajdonjogát és rendelkezési szabadságát. Az Alkotmánybíróságon a médiatörvény 1996. évi megjelenése óta 18 indítvány halmozódott fel. A beadványok négy téma köré csoportosítva a döntés-előkészítés szakaszában vannak. Az első ügycsoportban a véleménynyilvánítás korlátozását sérelmezik a kezdeményezők. Az Ab egy korábbi határozatára hivatkoznak, amely szerint állami szervezetek, társadalmi csoportok nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a sajtó működésére. Ugyanakkor pártok és társadalmi szervezetek jelölik ki az Országos Rádió és Televízió Testület, a panaszbizottság és a közalapítványi kuratóriumok tagjait. Az ügyek másik csoportjába az ORTT státusát és működését érintő indítványok tartoznak. Számosan kifogásolják, hogy a testület kétarcú: szerződőpartnere a műsorszolgáltatóknak, de ellenőrző hatósága is. Többen a jogorvoslati jog és a tisztességes eljárás sérelmét látják abban a másik előírásban, hogy a panaszbizottság és az ORTT elmarasztaló határozatát nem lehet felfüggeszteni, hiába fordul valaki a bírósághoz. Ez különösen akkor visszás, ha valamelyik műsorszolgáltatót a képernyő elsötétítésére kötelezik, de a bíróság utóbb törli a büntetést. A jogbiztonság alkotmányos követelményét sértheti egy másik panasz szerint az, hogy a törvényből nem derül ki: a műsorelosztó vállalkozások vételkörzetét korlátozó szabály csak ezekre a cégekre vonatkozik-e vagy a műsorszolgáltatókra is. Önkényesnek és diszkriminatívnak vélik többen, hogy az ORTT saját belátása szerint döntheti el, hogy az egész országra kiterjedő tevékenységet folytatnak-e egyes társadalmi szervezetek. Csak az ilyenek jogosultak ugyanis arra, hogy tagot delegáljanak a médiakuratóriumokba. (Magyar Nemzet, 2005. 01. 06., 1. old.) szabályozás MTV: forintosított műsorpercek Több mint egy évtizedes ígéretet válthat be a tévéelnök, hogy kidolgoztatja az egyes műsortípusok műsorperceinek árát. Az átláthatatlan gazdálkodású köztévénél ugyanis a mai napig nem lehet tudni, hogy egy-egy műsorperc mennyibe kerül, noha már az MTV Rt. megalakulás óta ígérik a viszonyszámokat a tiszavirág-életű tévéelnökök. Rudi Zoltán azt mondta, hogy az első negyedévében lépcsőzetesen – átalakítják a teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszert, megteremtve az egyes műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát. A közmédiumok uniós normáknak megfelelő normatív finanszírozásának kidolgozását tavaszra ígéri a Pénzügyminisztérium, így éppen ideje az MTV-né1 is megadni a viszonyszámokat. Arról nem beszélve, hogy a közmédium gazdálkodását 1996 és 2002 között átfogóan vizsgáló Állami Számvevőszék jelentésében kiemeli: az intézmény 1997-től minden évben veszteséggel zárt, pazarlóan bánik az állami
62
pénzekkel, átláthatatlan és rossz a gazdálkodása, a műsorgyártásnak nincs normatívája és valódi gardasági reform nem történt az elmúlt tizenöt évben. (Népszava, 2005. 01. 10.; 3. old.) gazdaság, szabályozás Elítélték az első fájlcserélőket Két férfi bűnösnek vallotta magát abban a perben, amit „a szerzői jog megsértése kereskedelmi nyereség szerzése céljából” váddal indítottak ellenük. A rájuk kiszabható maximális büntetés öt év börtön és 250.000 dollár. Egy fájlcserélő hálózat keretében olyan szolgáltatást működtettek, melynek tagjai 250.000 dalnak megfelelő adatmennyiséget cseréltek. (cdr.inf, 2005. 01. 21.) szabályozás, felhasználási jog, gazdaság
Egy spammeléssel vádolt cég beperelte azt, aki megvádolta Jay Stuler feljelentést tett internetszolgáltatójánál, mert a New Hampshire-i székhelyű Atriks, más néven Distributed Mail cég kéretlen reklámlevelekkel árasztja el 2003 áprilisa óta. Emiatt az Atrikstól megvonták a szolgáltatást a Lightship Telecom, Spectra Access és North Atlantic Internet internetszolgáltatók. Az Atriks ezt követően beperelte Stulert. A társaság beadványban tagadja a vádakat mondván, hogy nem szegte meg a CAN-SPAM törvényt, és a panasz eredményeként üzleti veszteség érte. „Az Atriks nem küld reklámleveleket harmadik félnek és semmi egyéb olyan tevékenységet sem folytat, ami a CAN-SPAM törvény hatókörébe esik.” Egy független spamellenes szervezet, a Spamhaus viszont számos törvénysértést sorolt fel, melyekben az Atriks bűnös, többek közt olyan technológiákat alkalmazott, melyekkel meg lehet kerülni a szerverek spamszűrését, különböző személyek számítógépére engedély nélkül szoftvereket telepített, és félrevezető tartalomjelzésű emaileket küldözgetett, például: „Keressen gyorsan 100-500 dollárt”, „Van valaki, aki járni szeretne önnel” stb. (pcworld.com, 2005. 01. 20.) szabályozás
Az FCC pornóspam terjesztésével vádol egy öt cégből álló hálózatot Az FCC bejelentette, hogy a CAN-SPAM törvény azon cikkelyei alapján emel vádat a cégek ellen, melyek tiltják a szexuális témájú kéretlen emailek küldését, ha nem látják el azokat a „Sexually-Explicit” jelzéssel. Emellett sok emailben hamis postacímet tűntettek fel a cégek neve mellett. A nevezett cégek 20 pornóweboldalt működtetnek. A megvádolt cégképviselőkre maximum öt év börtönt és hatmillió dollár dollár bírságot szabhatnak ki. Az FCC január 3-án nyújtotta be a panaszt a nevadai kerületi bíróságon. A bíróság ideiglenesen eltiltotta a vádlottakat az emailes marketing gyakorlásától. (idg.com, 2005. 01. 11.) szabályozás, gazdaság
63
A telekommunikációs törvény reformja az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok képviselőháza az 1996-os telekommunikációs törvény reformján dolgozik. A reform főleg a szélessávú internetre kivetett adókötelezettségek könnyítését célozza. A távközlésnél csak a dohány és a szeszesitalok adókulcsa nagyobb – jelentette ki George Allen republikánus képviselő. Az elmúlt parlamenti időszak másik figyelemreméltó vitatémája a kémprogram-jelenség elfojtása volt, de a szenátus nem tett lépéseket. A ház Energiagazdálodási és Kereskedelmi Bizottsága elfogadtatott egy kémprogram-ellenes intézkedést, ami betiltotta a kémporgramokkal kapcsolatos tisztességtelen és megtévesztő módszereket. Tavaly a Jogalkotó Bizottságnak sikerült elfogadtatnia egy másik rendeletet, mely növeli a kémprogram-terjesztőkre kiszabható bírságokat. (internetnews.com, 2005. 01. 07.) szabályozás
Az FCC védeni kívánja a kábeles szélessávú internetet Ha az egyik amerikai fellebbviteli törvényszék határozatát nem semmisíti meg a Legfelsőbb Törvényszék, emelkedhetnek a kábeles szélessávú internet tarifái, és a technikai fejlődés is kárát láthatja. A Legfelsőbb Törvényszék március 29-én dönt arról, hogy az FCC helyesen sorolta-e be a kábeles szélessávú internetet informatikai szolgáltatásként, és védte meg ezzel a hagyományos telefonszolgáltatásokra érvényes kötelezettségektől. Korábban a Kilencedik Kerületi Fellebbviteli Törvényszék úgy ítélte, hogy a kábeles szélessávnak telekommunikációs komponense is van, s ezáltal szigorúbb szabályok érvényesek rá. A kormány azt válaszolta rá, hogy az FCC illetékesebb a kérdésben, mint a törvényszék. (Reuters.com, 2005. 01. 07.) szabályozás Európai panasz a szélessávú internet szabályozására Az európai piac dinamikája nem kedvez a következő generációs szélessávra való átállásnak. A konkurencia hiánya és a frissen megjelent technológiákat fenyegető szabályozásbeli megszorítások miatt az európai internet-szolgáltatóknak nem éri meg új infrastruktúrába befektetni, mondja az Európai „Üvegszálas Kábelt az Otthonokba” Tanács (Fibre to the Home Council Europe, FTTH). A tanács szerint az európai országoknak változtatniuk kell jelenlegi szabályzási keretükön, és meg kell teremteni a körülményeket ahhoz, hogy a magánszektor befektethessen. A legtöbb európai országban az érdekelteket nem fenyegeti konkurencia alternatív technológiák és az állami támogatásra vonatkozó világos szabályozás hiánya miatt. Az Egyesült Államokban az FCC a kábeltársaságokat teljesen mentesítette a szabályozás alól, hogy a befektetőket ösztönözze. Ennek gyümölcseként a Verizon és az SBC kábeltársaság is bejelentette, hogy nagy befektetéseket eszközöl, amelynek eredményeként 40 millió háztartásnak lesz majd legalább 25 Mbit sebességű internetelérése 2008 végéig. Japánban az NTT 30 millió háztartásba tervez üvegszálas kábelt bevezetni. (Reuters.com, 2005. 01. 21.)
EU, szabályozás, technológia Szélessávú villanyvezetékes internet (BPL, broadband over powerline) A BPL lassan, de biztosan terjed, Detroit, Cincinatti, Saault St. Marie, Ontario helységekben; a kanadai Sandman szállodalánc is BPL internet-csatlakozást biztosít vendégeinek. A szolgáltatás olcsóbb az egyéb típusú szélessávnál. Például Manassas város lakói 28,99 dollárt fizetnek havonta a BPL-ért, akik viszont a Comcast kábeles szolgáltatására fizettek elő, 42,99
64
dollárt adnak ki. Az új technológiában még nem emelkedett ki monopolra törekvő vállalat, de 50 cég megalakította a HomePlug Powerline Allliance-t, melynek célja a BPL standardjaink megteremtése. A technológia ellen számos ellenvetés merült fel, többek közt az amatőrrádiósok tiltakoztak, mondván, hogy a BPL zavarhatja adásukat. Az ő panaszaikkal is foglalkoznak az FCC frissen kiadott szabályai, melyek kimondják, hogy a BPL-nek kerülnie kell bizonyos, a repülési biztonsági szempontokból fontos frekvenciákat. (CNN.com, 2005. 01. 19.) technológia, szabályozás, gazdaság
Távozik az FCC vezetője Az FCC elnöke, Michael Powell bejelentette, hogy márciustól távozik az FCC éléről. Egyelőre nem nyilatkozott részletesen arról, miért nem tölti ki második mandátumát. A posztra a legesélyesebbnek Kevin Martin tanácsos látszik, akinek nagyon örülnének a konzervatív médiafigyelő szervezetek, hiszen támogatja a szeméremsértő műsorokért kiszabható díjak emelését. (Reuters.com, 2005. 01. 25.) szabályozás, társaság
Kábeltévéadók és tévétársaságok háborúskodása A CBS, a legnézettebb amerikai tévéadó KLST-TV nevű San Angelo-i helyi csatornája – mely a Nexstar tulajdonában van – azt állítja, hogy a Cox Communications és a Cable One nevű kábeltévé-társaságoknak részesedést kellene fizetniük az előfizetési díjaikból, amiért közvetítik az adásait, melyet ingyen foghatnak az antennával rendelkezők. Az FCC törvényei értelmében a kábeltévé-társaságok erre nem kötelezhetőek. A Nexstar és a kábeltévés szolgáltatók közti konfliktus eredményeként a CBS számos helyi adóját nem foghatják a kábeltévé-előfizetők. „Az eseményeket mindenki érdeklődéssel követi – nyilatkozott Jeff Smulyan, a Nexstarral rivalizáló Emmis Communications elnöke. – Precedens forog kockán. Ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, több helyi adó is lekerül a kábeltévék kínálatáról, és az amerikaiak 81%-a, vagyis a kábeltévé-előfizetők kénytelenek lesznek szobaantennával fogni a helyi adásokat.” A tévéadók követeléseit ellenzők azt mondják, nem tisztességes, hogy eddig ingyen nyújtott szolgáltatásért most pénzt kérjenek. A Newstar ügyvezető igazgatója, Duane Lammers közlése szerint előfizetőnként egy centet kérnek naponta, ám ez még egy olyan kis piacon is, mint a San Angelo-i, összesen több mint 100.000 dollárra rúg. De az ellenzők szerint, ha a tévéadókat megfizetik az előfizetők, nem tisztességes reklámokkal elárasztani őket. Pontosan azért sugározhatnak ingyen, hogy reklámokat adjanak el. A kábeltévé-szolgáltatók viszont jövedelmük 80%-át az előfizetésekből nyerik, amiből fizetnek a kábeltévé-társaságoknak, mint az ESPN, CNN és MTV a programért, hiszen azok ebből élnek. Lammers a Nexstartól azon a véleményen van, hogy a kábeltévé-szolgáltatóknak nem kellene különbséget tenniük a kábeltévéadók és a földi sugárzású adók között. (sanangelostandardtimes.com, 2005. 01. 11.) szabályozás, gazdaság, társaság A kábeltévék és a földi sugárzású tévéadók háborúskodása a digitális adások ügyében Az FCC enöke, Michael Powell elutasításra javasolta a tévéadók azon kérelmét, hogy a kábeltévé-szolgáltatók legyenek kötelesek egy tévéadó valamennyi digitális jelét szolgáltatni az előfizetőknek. A jelenleg érvényben levő törvények értelmében egy tévéadó jelét a kábelszolgáltatónak közvetítenie kell, de a digitális kor beköszöntésével egy tévéadó több digitális jelet is szórhat. 2001-ben az FCC úgy döntött, hogy a kábelszolgáltatónak hordoznia kell a digitális jelet, de csak egy adást, melyet a tévéadó választhat ki. A Paxson Communications Corp. és mások
65
kérelmezték az FCC-nél, hogy tárgyalja újra az ügyet. A döntés februárban várható. (Reuters.com, 2005. 01. 19.) szabályozás Az FCC lemondott a médiatársaságok birtoklására vonatkozó szabályozás lazításáról Január 27-én az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma úgy döntött, nem fogja kérni a Fellebbviteli Törvényszéktől számos sokat vitatott új szabály jóváhagyását, melyek több teret adtak volna a nagy médiakonglomerátumoknak. A döntést kiábrándulva fogadták a nagy médiatársaságok, melyek sok pénzt fektettek bele a szabályok elfogadtatásába, azok viszont, akik nem szeretnék, hogy egy-egy piacot monopolizáljon egy médiaóriás, örültek neki. Az FCC 2003 júniusában kemény viták után, 3:2 arányban fogadta el a szabályokat. Támogatójuk, Michael Powell elnök márciusban távozik az FCC éléről, úgyhogy az ügy folytatása utódjára marad. Nem tudni, hogy az FCC új szabályokat dolgoz-e ki majd a médiatulajdonra vonatkozóan, vagy a meglevőket átszerkesztve valamelyik kerületi bírósághoz fordul. Több médiaóriás, az NBC Universal, a Viacom Inc., (a CBS tulajdonosa), News Corp. (Fox, New York Post) és a Tribune Co. bejelentették, megfellebzik a döntést. De kevés az esély arra, hogy a bíróság a kormány ellenében döntsön. A nagy médiakonglomerátumok ellenzőinek két fő érve van: szerintük csökkenne a média sokszínűsége, és a hirdetési piacon is monopóliumok alakulnának ki. (Washingtonpost.com, 2005. 01. 28.) szabályozás
A brit művelődési minisztérium hangsúlyozza a szabad sajtó jelentőségét Clive Solely munkáspárti képviselő írásos kérdést intézett a brit művelődési minisztériumhoz: érvényes-e az információszabadság törvénye a PCC-re (Press Complaints Commission, Sajtóügyi Panaszbizottság) is? Morris, a művelődési, média- és sportügyi minisztérium államtitkára válasza így szólt: „Az információszabadság törvénye nem alkalmazható a PCC-re, mivel az nem hivatalos hatóság. A kormány szilárdan hiszi, hogy az állami beavatkozástól mentes sajtó alapvető szükséglete a demokratikus államnak. Ha az PCC-t állami szervvé nyilvánítanánk, az összeegyezhetetlen lenne a kormány támogatásával, amit a sajtó önszabályozását ellenőrző független testületnek nyújt.” (ppa.co.uk, 2005. 01. 27.) szabályozás
Nem szabad az internet Szíriában A szélessávú internetet tavaly vezették be Szíriába, évekkel a többi közel-keleti ország után. Az állami tulajdonban levő Syrian Communications Establishment letiltotta az internetes telefóniát. Tavaly november óta a fenti cég és a Syrian Computer Society internetszolgáltató olyan dokumentumokat íratott alá felhasználóival, amelyben ígéretet tesznek, hogy nem használják a szélessávot hang- és videóforgalomra. Sok weboldalt és szolgáltatást minden magyarázat nélkül letiltottak. A hivatalos szervek anyagi okokat hoztak fel az intézkedésekre, de az állampolgárok inkább annak tulajdonítják őket, hogy az állam továbbra is szigorú ellenőrzés alatt kívánja tartani a távközlést. Ráadásul az internet csillagászati összegekbe kerül. Az 1 Mbyte/sec-es sávszélességű letöltésre az előfizetési díj 350 dollár, ami tízszerese az egyiptomi avagy a jordániai tarifáknak. Még a dial-up kapcsolat is 100 dollárba kerül havonta. (iht.com, 2005. 01. 20.) szabályozás, gazdaság
66
Az amerikai újságírókat titokszegésre kényszerítik Az amerikai újságírókra mind nagyobb nyomás nehezedik, hogy fedjék fel azon személyek kilétét, akitől az írásukban közölt információ származik. Judith Miller a New York Times-tól és Matthew Cooper, a Time Fehér Ház-beli tudósítója 18 hónapos börtönbüntetésre számíthat, amiért nem adták ki két kormányhivatalnok nevét, akik egy kegyvesztett volt nagykövetről árultak el bizonyos titkokat. Az ügy úgy kezdődött, hogy Robert Novak konzervatív újságíró 2003 júliusában írt cikkében Joseph Wilson leköszönt nagykövet feleségéről, Valerie Plame-ról elárulta, hogy titkos CIA-ügynök. A cikk azután jelent meg, hogy a nagykövet megkérdőjelezte, Szaddám Husszein valóban dúsított urániumot akart volna vásárolni Nigertől, mint ahogy azt a Fehér Ház állítja. Wilson szerint feleségét azért leplezték le, mert rajta akartak bosszút állni. Egy 22 éves törvény értelmében egy titkos ügynök nevének elárulása büntetendő, de eddig még senkit nem ítéltek el ez alapján. Ám a Plame-ügy egy nagyobb szabású tendencia része. Az amerikai hatóságok több mint 22 riportert igyekeztek és igyekeznek rákényszeríteni annak elárulására, kitől származnak információik; Judith Miller még csak nem is jutott el a cikk megírásáig. Az Egyesült Államok vízumokkal is zsarolja a külföldi újságírókat: 2004-ben 15 újságírót toloncoltak ki, többek közt Elena Lappint a Guardiantól. A szeptember 11-i tragédia óta az újságíróknak hazugságörvényből kell kiszűrniük a tényeket. A sajtó persze igyekszik védekezni. Pénzeli a pereket, újra és újra felemlegeti az amerikai alkotmány híres első cikkelyét, amely kimondja a szólásszabadságot. Ám e cikkelynek van egy Achilles-sarka: 1972-ben a Legfelsőbb Törvényszék kimondta, hogy az esküdtszékek kötelezhetik az újságírókat tanúvallomás tételére, ha be tudják bizonyítani, hogy az illetőnek információi vannak a vizsgált bűnesettel kapcsolatban, az információ nem szerezhető meg semmi egyéb forrásból, s az információ megszerzése a köz érdekét szolgálja. Az utóbbi években a szövetségi bíróságok agresszíven igyekeznek kihasználni ezt a rendelkezést. Egyes tagállamok viszont úgynevezett „védőtörvényekkel” óvják az újságírókat, melyek még az alkotmány eső cikkelyénél is szigorúbban védelmezik a szólásszabadságot. Ha Judith Millert egy New York-i vagy washingtoni bíróság szólította volna fel a tanúskodásra, nem lenne mitől félnie. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 31.) szabályozás, érdekképviselet
67
Az Ideal Home pert vesztett szerzői jogsértési ügyben Az Ideal Home magazin tulajdonosa, az IPC 1,8 millió font perköltséget fog fizetni, amiért pert indított a Highbury cég tulajdonában levő Home magazin ellen. A felperes azt állította, hogy a Home – egy 61.500-as havi forgalmú kis lap – rendszeresen „lekoppintotta” a címlapot meg több cikket az Ideal Home-tól, mely 270.000-es havi forgalmával a legtekintélyesebb lakberendezési lapnak számít. Az IPC, mely a Time Warner tulajdonában van, azt állította, hogy a Home négy évig vett át „designt, témát és szerkesztési stílust” tőlük. A bíróság a vádat alaptalannak nyilvánította. E szerzői jogi pernek fontos következményei vannak a lappiacon. A brit lakberendezési folyóiratok piacán több mint 30 sajtóorgánum van jelen, melyekben elkerülhetetlenül megjelennek néha hasonló cikkek, fényképek, hasonlít a szerkesztési stílusuk. Az IPC által felsorolt „koppintások” közt számos, a szerkesztők és képszerkesztők által általánosan használt objektumok is szerepeltek, például a tördelésben használatos „dingbat”. Ha a pert elvesztette volna a Home, precedenst teremtettek volna az egymással vetélkedő populáris képes lapoknak. A bíró azonban határozottan leszögezte véleményét: „A vád bizonyos pontjai az abszurddal határosak. (…) A szerkesztők alapeszközeire vonatkoznak. (…) Az IPC nem vette figyelembe a szóban forgó folyóirat oldalak közti eltérések számát és vizuális jelentőségét. (…) Ha valakit Monet tavirózsák festésére inspirál vagy Seurat arra, hogy pontokból állítsa össze festményét, az még nem sérti a szerzői jogot.” (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 31.) felhasználási jog, szabályozás
Willie Black az UKIF elnöke Az UKIF – United Kingdom Internet Forum -, a brit internetszabályozó testület frissen kinevezett elnöke szerint a testületre nagy szükség volt. „Az elmúlt kilenc évben a kommunikációs ipar jelentős fejlődésen ment keresztül, de a szabályozást még nem oldották meg megfelelően” – nyilatkozta. 2005-ben az UKIF első sikerére épít: meggyőzte a British Telecom-ot, hogy vizsgálja újra a szélessáv nagybani árainak növelését, és máris tevékenyen együttműködik többek közt az Ofcommal: részt vesz a telekommunikációs ipar szabályozástervezetének kidolgozásában. Black elsődleges céljául a több kisebb, egymásnak konkurenciát jelentő szélessávú internetszolgáltatóból álló szolgátatási rendszer kialakítását tűzte ki. (ngs-american.com, 2005. 01. 12.) szabályozás, társaság
A bürokrácia nehezíti a gépkocsis videolejátszó térnyerését A szórakoztatóipar következő nagy piaca a jelek szerint a gépkocsis szórakozás lesz, de hiába dolgozott ki a Comcast és a Delphi egy olyan szoftvert, melynek segítségével a gépkocsivezetők filmeket nézhetnek, számos szabályozási nehézségbe ütköznek. A DirecTV szintén egy gépkocsis tévéadás kifejlesztésén dolgozik a KVH Industries gépkocsiantenna-gyártó céggel közösen. A Sirius műholdas rádió pedig bejelentette, hogy 2006-ban videoadásokat is fog sugározni a gépkocsikban a Microsoft gyártotta szoftver segítségével. Miután a Sirius bejelentette terveit a múlt évben, az FCC kijelentette, hogy megvizsgálja, vajon a Sirius jelenlegi működési engedélye megenged-e ilyen tevékenységet, vagy új engedélyre lesz szükségük. Emellett frekvenciát is kell szerezniük, és a tartalomszolgáltatókkal is szerződniük kell. (CIOL News, 2005. 01. 08.) technológia, szabályozás
68
Ausztráliában egyesül a telekommunikációs és médiaszabályzó testület Az Australian Broadcasting Authority és az Australian Communicatons Authority egyesülése várhatóan júliusig befejeződik. Az új szerv neve Australian Communications and Media Authority (ACMA) lesz. (Australian IT, 2005. 02. 01.) szabályozás, társaság
A Fairfax ausztrál sajtóbirodalom megvenné a Ten Network tévéhálózatot Helen Coonan kommunikációügyi miniszter viszont bejelentette, ha a felek megegyeznek, az Australian Broadcasting Authority szigorúan megvizsgálja, hogy az megfelel-e a médiatulajdonra vonatkozó törvényeknek. A Fairfax egyike volt azon ausztrál médiavállalatoknak, melyeknél a kanadai CanWest érdeklődött, megvennék-e többségi részesedését a Tenben. Az ügy háttere, hogy a parlament az év második felében tárgyalni fogja a médiatulajdonra vonatkozó szabályok lazításának lehetőségét. A legutóbbi próbálkozást 2003 októberében hiúsították meg a szenátusban a munkáspártiak meg a kisebb pártok. Coonan szenátor figyelmeztette a médiavállalatokat, hogy a szabályok lazítása még nem jelent szabad prédát, de hajlandó több teret engedni a külföldi tulajdonnak. (dailytelegraph.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, társaság
A médiaipar átalakulása a reklámipart is érinti 2005-ben Ausztráliában a reklámbevétel túllépi a tízmilliárd dolláros határt. Néhány gyökeres változás azonban aggasztja a reklámszakembereket. Ha – mint várható – a kormánynak sikerül elfogadtatnia a médiatulajdonra vonatkozó szabályozás lazítását a parlamenttel, a létrejövő nagy konglomerátumok konkurencia hiányában emelhetik a reklámszpotok árát. A reklámipar ezért erősen drukkol a rövidesen megszülető negyedik kereskedelmi tévétársaságnak, ami konkurenciát jelenthet. A másik figyelemre méltó tendencia, hogy teret nyer az úgynevezett felelősségteljes reklámozás, főleg a gépkocsi-, gyógyszer-, élelmiszer- és szeszesital-reklámozás területén. (heraldsun.com, 2005. 01. 10.) gazdaság, szabályozás Nagy port kavart a The Opera című színházi előadás tévés bemutatása A díjnyertes előadás Jerry Springer sok botrányt kavart amerikai showműsorán alapul, melyben hemzsegnek a pikáns témák: transzvesztiták, melegek jelennek meg, a szereplők gyakran hajba kapnak, trágárul beszélnek stb. A londoni színházi előadásban Jézus és az ördög azon verseng, ki tud jobban káromkodni. A pelenkában díszelgő Jézus bevallja többek között azt is, hogy „kissé homokos”. Az Úristen bohóc, aki tanácsot kér Springertől. Amikor híre ment, hogy a BBC bemutatni készül az előadást, számos vallásos szervezet felháborodásának adott hangot. Tüntetéseket szerveztek a BBC székháza előtt, elégették tévéelőfizetői bizonylatukat, sőt telefonon megfenyegették a BBC több vezető személyiségét is, akiket családjukkal együtt egy napon át rendőrök őriztek. A vezetők telefonszámát a Christian Group szervezet közölte weboldalán. A BBC ügyvédeinek tiltakozása után levette a szájtról a telefonszámokat. A Mediawatch, egy tévés lobbiszervezet Michael Grade elnökhöz írt levelében azt állította, hogy a műsor sérti a BBC azon műsorszerkesztési elvét, hogy vallási érzékenységeket nem szabad megsérteni. Az egyik tüntetés szervezője, Michael Reid lelkész azzal vádolta a tévétársaságot, hogy a keresztényeket szabad prédának tekintik, mert más felekezeteket nem mernének megsérteni. Utalt ezzel arra a decemberi botrányra, melynek során szikh tiltakozók lerohantak egy
69
birminghami színházat, és arra kényszerítették vezetőségét, vegyen le műsoráról egy darabot, mely a szikh templomokban folyó nemi kicsapongásokról szól. A darab főszereplője, David Soul, aki egyébként a Starsky&Hutch sorozat főszereplője is, a tévének adott nyilatkozatában védelmébe vette az előadást, mely 30.000 írásos tiltakozást vont maga után már bemutatása előtt is. „Higgyék el, ez a darab nem jutott volna idáig, ha az istenkáromlás és a trágárság lenne benne a lényeg” – mondta, majd így folytatta: „Én hívő vagyok, de egyáltalán nem tartom istenkáromlásnak.” A beérkezett panaszok tekintetében eddig Martin Scorsese filmje, a Krisztus utolsó megkísértése tartotta a rekordot, melynek 1995-ös vetítése 1600 tiltakozást eredményezett. Mark Thompson, a BBC vezérigazgatója azzal érvelt, hogy a műsort este 10-kor vetítik, vagyis az angolszász médiában „vízválasztóként” emlegetett műsorhatár után, és a BBC2-n, nem a BBC1-en. Ugyanakkor a színdarab előtt vetített műsorból a nézők megtudhatják, hogy az előadás hemzseg majd az „illetlen” kifejezésektől. Tessa Jowell művelődési miniszter, maga is hívő keresztény, az Observer című lapban kemény hangú támadást intézett a tiltakozók ellen, a cenzúrát veszélyesnek és sztálinistának minősítve. Kijelentette, hogy a művészi felelősséget, de szabadságot is megfelelőképpen szavatolják az Ofcom mint médiaszabályzó testület, a BBC chartája és a felbujtást tiltó törvények. A vetítés előtt kavart botrány ellenére csak 1,8 millió néző nézte meg a darabot. Összehasonlításként a BBC1 műsorát 2,8 millióan nézték, az ITV1-en sugárzott Clint Eastwood-filmet meg 1,7 millióan. A BBC-hez 317 telefonhívás érkezett a vetítés után, melyek 56%-a kedvezőtlen tartalmú volt, a hívás előtt meg összesen 46.000 levél és telefonhívás. Az Ofcomnál 1.100-an tiltakoztak. Több oxfordi egyházi vezető felhívást intézett az Ofcomhoz, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ezek a vezetők nem tagjai az említett Christian Voice szervezetnek, mely magánpert indít a BBC ellen istenkáromlás vádjával. (scotlandonsunday.com, 2005. 01. 12., utv.com, 2005. 01. 07., mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 08., news.yahoo.com, 2005. 01. 12., Reuters.com, 2005. 01. 13., 14., scotsman.com, 2005. 01. 10.) szabályozás, fogadtatás Egyes amerikaiak szemérmetlennek titulálták az athéni olimpia megnyitó ünnepségét Gianna Angelopoulos felkérte az FCC-t, ne bírságolja meg az NBC-t, az olimpiai játékok sugárzóját. Az FCC-hez ádáz tiltakozások érkeztek, amiért a megnyitó nézői láthattak meztelen férfit, női mellet és mímelt közösülést is. Gianna Angelopoulos cikket írt a Los Angeles Times-ban „Mióta obszcén a görög kultúra?” címmel. „Görögország nem kívánja, hogy az amerikaiak belerángassák kulturális háborújukba. (…) Bemutattunk két szerelmest is, akik örömüket lelik a görög tengerben és egymásban. És elmondtuk Erósz, a szerelem istenének történetét. A szerelem és a vágy istenséggé formálása a görögség egyik legfontosabb hozzájárulása az emberi civilizációhoz. (…) Az amerikaiak bizonyára tudják, hogy a világ ellenszenvvel figyeli a kulturális imperializmust, mely idegen értékrendszert igyekszik a helyi kultúrákra kényszeríteni” – fogalmazott. (news.yahoo.com, 2005. 01. 18.) fogadtatás, szabályozás
70
Az FCC-t a műholdas rádióadások cenzúrázására biztatják Az Egyesült Államokban a rövid- és középhullámú rádióadásokat az FCC törvényei szabályozzák, melyek tiltják a szeméremsértő kifejezések használatát. A műholdas rádióadók viszont, melyek előfizetéses alapon működnek, mentesek ezen szabályozás alól. Ezért állt át például Howard Stern, a szabadszájúságáról hírhedt rádiós személyiség is a műholdas rádióhoz. Most egyesek mégis azt kívánják elérni bírósági úton és a parlamentben – mivel az FCC már elutasított egy ilyen panaszt -, hogy az FCC törvényeinek hatókörét terjesszék ki a műholdas rádióadásokra, név szerint a Sirius és az XM rádiókra is. (detnews.com, 2005. 01. 11.) szabályozás Következetlenséggel vádolják az FCC-t A családvédő médiafigyelő szervezetek, melyek azért küzdenek, hogy a rádió- és tévéműsorok kevesebb istenkáromlást, szeméremsértést tartalmazzanak, és kevesebb meztelen testet mutassanak, azt állítják, hogy az FCC túlságosan engedékeny a médiával. Három jelképértékű esetet hoznak fel példának: Janet Jackson esetét a 2004-es Super Bowl kísérőműsorában, a Golden Globe 2003-as díjkiosztását, amikor Bono rocksztár száján kicsúszott egy illetlen kifejezés, és a Ryan közlegény megmentése című film vetítését az ABC tévécsatornán (a filmben körülbelül hússzor használták a fucking kifejezést). Az FCC törvényei értelmében illetlen az, ami „nemi, illetve széklettel kapcsolatos szervre illetve cselekvésre utal olyan módon, ami szántszándékkal sérti a közösség bevett standardjait”. Janet Jackson „balesetéért” a tévétársaság, a Viacom, 3,5 millió dollár büntetést kapott. Bono még idejében nyilvánosan megkövette a nézőközönséget, így az FCC nem szabott ki büntetést az esetért. A Ryan közlegény megmentését vetítő ABC-t Michael Powell elnök védelmébe vette, mondván, hogy a film „hűen jeleníti meg” az eseményeket, melyek a film témájául szolgálnak. Tim Wildmon, az American Family Association (Amerikai Családosok Egyesülete) elnöke ezt „szánalmas kifogásnak” minősítette. „Az FCC elnökének nem az a dolga, hogy az f-fel keződő szó (ekként emlegetik illedelmesen az angol anyanyelvűek a fuckingot) kontextusát meghatározza, hanem hogy megbüntesse az ABC-t, amiért főműsoridőben adásba engedte, hiszen ezt tiltja a törvény” – szögezte le. Powell erre azt válaszolta, hogy a kontextus kulcsfontosságú annak eldöntésében, hogy a tartalom törvényesen szeméremsértőnek nyilvánítható-e. Wildmon szerint ez a viszonylagosság tágra nyitja az ajtót a szeméremsértő tartalmak előtt. Az FCC azt is kijelentette, hogy a „közösség bevett standardjai” kitétel nem vonatkozik egy bizonyos városra vagy földrajzi területre, hanem az átlagos tévénéző ízlésére és normáira utal. A tartalom interpretálása ellen van Brent Bozell is, a Parents Television Council (Szülők Televíziós Tanácsa) elnöke; ez a leghangosabb erkölcscsősz egyesület az Egyesült Államokban. Ő így tiltakozott az FCC fent említett megjegyzése ellen: „Ha a törvény azt írja, hogy a közösség standardjai, akkor az így is van. Ha a törvényalkotók úgy értették volna, hogy országos standard, akkor azt írták volna.” Michael Powell a Tévé- és Rádióadók Egyesületének április 20-i gyűlésén kijelentette, hogy az FCC a médiatörvény végrehajtó szerve, és „nem erkölcsrendészet”. Bill Johnson, az American Decency Association (Amerikai Egyesület a Szeméremsértés Ellen) elnöke azt állítja, hogy az FCC megfogalmazásaiból félreérthetetlenül kiderül, hogy a testületnek magának sincsenek világos elképzelései arról, mi szeméremsértő és mi nem az. Az sem teljesen világos, milyen módon tegyen panaszt az, akit felháborított az elektronikus média valamely műsora. A panaszosok legkönnyebben emailben vehetik fel a kapcsolatot az FCC-vel. Bozellék weboldalán a felháborodott nézők segítséget kaphatnak a 71
panaszemeléshez, sőt egyes esetekben csak a készen megfogalmazott levelet kell továbbítaniuk a médiatestülethez. Ezért mondta Powell, hogy a panaszlevelek mennyisége néha nem irányadó, mert egyazon szervezet honlapjáról érkezik. Bozell azt állítja, az amerikai szülők 97%-a szerint túl sok a szeméremsértés a médiában, és ezért a közakarat szószólóinak tartja szervezetét. Sok aláíró nem is látta a kérdéses műsort. Egy dolog világos: a fundamentalista keresztény csoportok segítették Busht az elnöki székbe, és most számon fogják kérni tőle a megszavazott bizalmat. Az amerikai média a kiszabott pénzbüntetésektől megrettenve visszakozott. Korábban elképzelhetetlennek tartott dolgok történnek: az ABC öt másodperces késéssel sugározta az Oscar-díjak tavalyi díjkiosztását. Idén januárban ugyanez a tévétársaság a népszerű Monday Night Footballt is öt másodperces késéssel közvetítette. Február 13-án a CBS késve közvetíti a Grammy-díjak kiosztását. Az MTV még nem döntött a 2005-ös Video Music Awardsdíjkiosztás tekintetében. (Townhall.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, fogadtatás
Változik a Channel 4 tévécsatorna finanszírozási modellje Andy Duncan, a tévécsatorna vezérigazgatója január 20-án, amikor megújította állami támogatásért beadott kérelmét, bejelentette, hogy az állami tulajdonban levő műsorszolgáltató „nagyon agresszív” célokat tűzött ki maga elé a következő öt évben szerzendő profit tekintetében. Tervezett kereskedelmi nyeresége harmincmillió font. Kereskedelmi részlege, a 4Ventures húszmillió font nyereséggel számolhat 2004-re, de a külső műsorkészítőkkel kötött új szerződés következtében ez várhatóan erősen csökken majd. Bár Duncan 100 millió font nyereségre számít tíz év alatt, a közfinanszírozásra is igényt tart. Kiemelte, hogy a Channel4 esetében, a kereskedelmi csatornáktól eltérően, a kereskedelmi tevékenység csak eszköz. Elmondta: a közfinanszírozást jobb szeretné közvetett forrásokból megoldani, és nem állami támogatásokból. Példaként az Ofcom által osztott spektrum áruba bocsátását említette. Duncan az Ofcom egyik vezetőjével, Ed Richards-szal együtt több problémát is lát az állami finanszírozásban: a szabályozás szigorodása, az arculatvesztés esélye és a vezetőség kockáztatásra való hajlandóságának csökkenése. Az Ofcom februárra esedékes jelentésében első alkalommal vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy létező fizetős tévécsatornákat közszolgálativá nyilvánítsanak. (uardian.co.uk, 2005. 01. 21.) társaság, gazdaság, szabályozás
72
A walesi közszolgálati tévéadók helyzete Wales, 600 éve először, autonómiát élvez, ám a média, melynek eme új politikai korszakot figyelnie és éltetnie kellene, a nagy-britanniai média általános centralizációs tendenciájának engedve pontosan ellenkező irányban halad: az ITV csökkenti regionális műsoridejét, az országos napilapok meg visszahívták walesi tudósítóikat. Ed Richards, az Ofcom egyik vezetője szerint a centralizáció fő oka a takarékosság: egy centralizált médiavállalat költségei jelentősen csökkennek. Ám Wales-ben ez sajátos gondokhoz vezetett. Skóciától eltérően nincs emblematikus nemzeti újságja. A sajtót a Western Mail meg a South Wales Echo képviseli délen, meg a Daily Post északon. Ezáltal a televízió mint információforrás – és nemzeti szószóló – értéke megnő. A nagy-britanniai ITV tévétársaság helyi tévéadók szövetségéből centralizált tévéhálózattá alakul. Ez inkább a digitális televíziózás beköszöntének tulajdonítható, és nem kulturális etnocídiumnak. Az ITV műsorszolgáltatási díjat fizet, és közszolgálati műsorokat, többek között helyi híreket sugároz cserében az analóg frekvenciáért. Ám ennek vége, mert a digitális tévé térnyerésével csökken az analóg spektrum értéke az ITV közönségével együtt, ami aztán a reklámbevétel csökkenését vonja maga után, s így nincs miből pénzelni a közszolgálati műsorokat. Az Ofcom mindezt tudja. Javasolta, hogy az ITV regionális műsoridejét csökkentse heti három óráról 1,5-re. Februárra esedékes jelentésében közli majd terveit az ITV skóciai, északír és wales-i ágára vonatkozóan. Az ITV Wales-nél esedékes programcsökkentés és az ezzel járó elbocsátások nagy felzúdulást keltettek a walesi parlamentben. Az ITV Wales heti 10 órányi műsort gyárt welsh nyelven, melyből öt és fél óra híranyag. Roger Lewis, az ITV Wales frissen kinevezett vezérigazgatója abban látja a jövőt, hogy a tévéadó minőségi műsorokat gyártson, melyek ne csak a tartományban legyenek kelendőek. Az öt legnagyobb tévécsatorna walesi alegységei országos szinten 1%-át kapják a finanszírozásnak. Ennek az aránytalanságnak a megoldása jelentheti a walesi tévéválság megoldását is. Az Ofcom javasolta, hogy a tévéműsor-gyártás 50%-át helyezzék Londonon kívülre, s ebből Cardiffba is juthat. Andrew Davies walesi gazdasági fejlesztési miniszter szerint, lévén, hogy Walesben él az ország lakosságának 5%-a, a BBC, BBC2, ITV1, Channel4 és Channel5 műsorának 5%-át tudná szolgáltatni az ITV Wales, BBC Wales és a welsh nyelvű tééadó, a S4C. Ezek közül jelenleg a BBC Wales 10 órányi műsort gyárt a S4C-nek. A fennmaradó műsoridőt, melyet a kormány finanszíroz évi 86 millió fonttal, az ITV Wales és független műsorgyártók szolgáltatják. A digitális televíziózás különösen nehéz helyzetbe hozza a S4C-t. A brit háztartásoknak kb. 55%-a bír digitális tévével, de Wales-ben ez az arány 68%, vagyis a csatornának 30-300 vetélytársa akad. A S4C, a welsh tévéadó leginkább este 6-tól 10-ig sugároz; a műsoridő többi részét a Channel 4 műsora tölti ki. De akinek digitális tévéje van, „hígítatlan” nézheti a Channel 4-t, ha akarja. A reklámozók mind kevesebbet költenek a S4C-re, ahogy a fiatal közönség mindinkább elpártol tőle, ami azt jelenti, hogy a tévécsatornának kevesebb pénzből kell előállítania welsh nyelvű műsorait. Az Ofcom három megoldást javasolt a welsh televízióközvetítések megőrzésére. Ezek: a S4C erősítse meg a BBC-vel ápolt kapcsolatait; a S4C egyesüljön a BBC-vel; a S4C alakuljon át welsh nyelvű közszolgálati médiavállalattá. Ahelyett, hogy a BBC-től vegyen át műsorokat, az S4C inkább azt szeretné, ha a BBC az állampolgárok által fizetett tévéelőfizetés egy részét adná át neki. Amire a BBC-nek természetesen semmi kedve.
73
Az Ofcom végső ajánlásai ebben a témában az év vége felé jelennek meg. (mediaguardian.co.uk, 2005.01.18., 2005. 01. 19.) szabályozás, fogadtatás, gazdaság
Európában is megjelenik az előfizetéses rádióadás A SES Global, a világ legnagyobb műholdműködtető társasága előzetes tárgyalásokat folytat egy Európában létrehozandó műholdas rádióadóról. Tárgyalópartnere az Alcatel. Az előfizetéses rádió mind népszerűbbé válik az Egyesült Államokban: 4,4 millió személy fizet havonta 9,99 dollárt, hogy a több mint 100 állomást foghassa. A SES nem önmaga készíti majd a műsorokat, de hajlandó közös vállalkozást kezdeni. Az Alcatel már befektetett a WorldSpace-be, egy Afrikában és Ázsiában sugárzó műholdas rádiótársaságba. Tim Schoomacher, az Emap volt vezérigazgatója úgy véli, hogy a műholdas rádiózás elkerülhetetlenül meg fog jelenni Európában, de az amerikai modellből sok hasznos tanulságot le lehet vonni, többek között azt, hogy két konkurens rádióállomás felviszi a tartalomszolgáltatás és a marketing költségeit. Ennek ellenére a műholdas rádió különösen megfelel az amerikai piac sajátosságainak, hiszen ott nagy területen egy nyelvet beszélnek, és a helyi adók hatóköre 65 km, ami miatt azok, akik gépkocsivezetés közben rádiót akarnak hallgatni – márpedig az amerikaiaknak ez kedves szokásuk -, gyakran nehézségekben ütköznek. Nagy-Britanniában több rádióadó vezetője is kételkedik abban, hogy országukban a műholdas rádiónak sok esélye lenne, hiszen a digitális rádiózás, a Sky Digital, a Freeview és a kábeles rádió kitűnő minőségű, és ingyen fogható rajtuk tíz BBC-adó és még számos kereskedelmi rádió. Az Ofcom támogatja a digitális rádiózás térnyerését. A tervek szerint a digitális spektrum két tömbjét is áruba készül bocsájtani, tehát két országos sugárzási engedélycsomag születhetik. A médiatestület emellett ösztönzi a rádióadókat és a telekommunikációs cégeket, hogy álljanak elő új ötletekkel a spektrum kihasználására vonatkozóan; a rádiószolgáltatásokat videós és zeneletöltési szolgáltatásokkal társítanák. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 27.) technológia, fogyasztás, szabályozás, gazdaság Kevés a független műsorgyártók által készített műsor az amerikai tévéadókon Michael Copps felhívást intézett a tévéadókhoz, tegyék változatosabbá műsoraikat, s az FCC-ben – a médiatulajdonra vonatkozó szabályok lazítását ellenezve – kezdeményezte többek között azt is: kötelezzék a tévéket, hogy a főműsoridő bizonyos részét független gyártóktól származó műsorokkal töltsék ki. „A tévéhálózatokat birtokló médiakonglomerátumok rendelkeznek a közönség háromnegyedével (…) Nem egészen egy évtizede a főműsoridőben sugárzott programok kétharmadát még független gyártók készítették” – mutatott rá. Elmondta azt is, hogy a legnagyobb kábeltévé-csatornák 90%-a ugyanazon társaságok tulajdonában van, mint a tévéadó-hálózatok és a kábeltársaságok. „Az jó, ha sok tévécsatorna van – mondta -, de ha mind ugyanazon emberek birtokában vannak, nem teszünk eleget a változatosság, helyi jelleg és üzleti verseny követelményeinek.” (hollywoodreporter.com, 2005. 01 27.) szabályozás
74
A Riporterek Határok Nélkül hírei A nemzetközi nyomás hatására a kenyai főügyész visszavonta a Kamau Ngotho elleni vádakat, akit rágalmazás címén háromévi börtönre akartak ítélni, amiért az ország üzleti elitje és a kormány közti kapcsolatokat feszegette. A Riporterek Határok Nélkül üdvözölte a főügyész döntését. (afrolnews.com, 2005. 01. 24.) A Riporterek Határok nélkül tiltakozását fejezte ki a nepáli miniszterelnöknél, amiért Chandra Giri újságírót megkínozták a katonák, majd a terroristaellenes törvényre hivatkozva bebörtönözték. A Riporterek Határok nélkül elítéli a kormány legújabb támadását a szabad sajtó ellen. Három hét alatt három weboldalt tiltottak le. A szervezet egyben elítéli a Nguyen Thi Lan Anh, a Tuoi Tre napilap újságírója ellen államtitok megsértése okán indított eljárást is. (rsf.org, 2005. 01. 13., 30.) fogadtatás, szabályozás A brit reklamellenőrző hatóság helyt adott a Bacardis hirdetés elleni panasznak Az Advertising Standards Authority (ASA) egyetértett a panaszossal abban, hogy a reklám „társadalmilag felelőtlennek mondható”. A hirdetésben egy mulató csoport látható, akik egy vasúti állomás peronján egy bevásárlókocsi italnak örvendeznek. A Bacardi cég szerint a reklám nem ösztönzi fölös italmennyiség fogyasztására a nézőket, minthogy a bevásárlókocsinyi ital nyilván az egész vonat számára van, a reklámhatóságnak mégis az előbbi volt a véleménye. A reklám ellen azután tettek panaszt, hogy egy moziban egy 12A jelzésű film előtt mutatták. Ez a jelzés azt jelenti, hogy 12 éven aluliak csak szülői felügyelet mellett nézhetik meg. (justdrinks.com, 2005. 01. 19.) szabályozás Az FCC 28.000 dolláros büntetést javasol egy tréfa miatt A „tréfa” egy Raoul Brindis nevű rádiószemélyiség műve volt, aki 2002. október 18-án a Univision rádióban közvetített egy telefonbeszélgetést anélkül, hogy a drót túlsó végén levő hölgynek erről szólt volna előzőleg. Az amerikai törvények értelmében, ha egy beszélgetést közvetíteni akarnak, erről a feleket előzőleg mindig értesíteni kell. Az incidenst hét állomás közvetítette, melyeket egyenként 4000 dollárra büntetett meg az amerikai médiatestület. A Univision szóvivője azt mondta, a társaság fontolgatja, hogy fellebbezést nyújt be. Egyébként a Univision a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a bemondó nem volt köteles szólni beszélgetőtársának a hívásról, mivel az is a rádiótársaság munkatársa volt. (news.yahoo.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, gazdaság A brit reklámellenőrző hatóság nem talált kivetnivalót az Elle reklámjában A fehérneműreklám egy fehérneműt viselő nőt ábrázol, aki egy konyhában áll késsel a kezében. A reklám ellen a Vogue magazine egyik olvasója tett panaszt; mert az szerinte „szadomazochista” jellegű. Az ASA azzal vágott vissza, hogy a lap olvasóközönsége elég kifinomult, hogy a képiség mondanivalóját felfogja. (bandt.com.au, 2005. 01. 20.) szabályozás
75
Társaság A Metro nem lesz egyeduralkodó a londoni metrón London főpolgármestere felmondja az ingyenes Metro újság kiadójával kötött megállapodást, amelynek értelmében a Daily Mail and General Trust kiadó kizárólagos jogot kapott a lapok terjesztésére a londoni metrón és az elővárosi vonatokon. Ken Livingstone a brit fogyasztóvédelmi hivatal vizsgálatára hivatkozva kijelentette, hogy a Metro kizárólagos terjesztése gátolta a versenyt, ezért a jövőben más kiadók ingyenes lapjainak terjesztésére is nyitottak. A főpolgármester utalt arra, hogy más kiadóktól akár még többet is kaphatnak a terjesztéséért, mint a Metrótól. (nol.hu, 2005. 01. 12.) fogadtatás, társaság, szabályozás Az MTV átalakítja teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszerét A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 128. §-a alapján a Magyar Televízió 2005 első negyedévében – lépcsőzetesen – átalakítja teljes tervezési, elszámolási és ellenőrzési rendszerét. A részvénytársaság bevezeti az Integrált Vállalatirányítási Rendszert, amely lehetővé teszi a szakmai és pénzügyi folyamatok átláthatóságát, továbbá a műsorok valós költségeinek, hozzárendelhető bevételeinek meghatározását és nyilvántartását, biztosítva az egyes műsorszámok, műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát, megteremtve ezzel a normatív finanszírozás alapjait. (mtv.hu, 2005. 01. 05.) szabályozás, társaság Csökken az MTV dolgozóinak száma Több mint a felére csökken a felső és középvetők száma az MTV-ben – derül ki abból a tervezetből, amelyet Rudi Zoltán elnök adott ki tegnap belső egyeztetésre. Jelenleg az MTV-ben 1680 munkatárs van. Közülük 157-en legalább osztályvezetőhelyettesi vagy magasabb beosztásúak. Az új felállás célja részben a takarékosság, részben a felelősség és a döntési jogkörök megosztása. Most ugyanis mindenről az elnök dönt, még a WC-papír beszerzéséről is. A jelenleg alelnök nélkül működő MTV-ben két alelnök is lesz: az egyik általános alelnökként lényegében vezérigazgatónak felelne meg, a másik a műsorok közszolgálatiságáért lesz felelős. Utóbbi alá tartoznak majd a csatornák élére kinevezett intendánsok. Az MTV elnöke így csak a közép- és hosszú távú stratégiai ügyekkel foglalkozik. Az MTV Rt. a lépéstől több mint 100 millió forintos költségmegtakarítást remél. A menedzsment létszámcsökkentése után változni fog a köztévé teljes munkaerő-állománya is. Várhatóan több száz főt bocsátanak majd el az adótól, amely a tavaly megkezdett átalakítások után 2004-ben 2,5-3 milliárd forintot spórolt meg. (ma.hu, 2005. 01. 28 és nol.hu,, 2005. 01. 29.) gazdaság, társaság 2006 őszén akár már filmet is forgathatnak Etyeken A tervek szerint július elején indul Etyeken a Korda Sándor Filmstúdió építése, és talán már jövő nyáron, de legkésőbb ősszel akár már filmet is forgathatnak. Kálmán Lajos, a község polgármestere elmondta: Demján Sándor üzletember saját birtokán építi fel a stúdiót Andy Vajna filmproducerrel közös vállalkozásban. A beruházás 35 milliárd forintba kerül. (radio.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, társaság Rotschild báró beszáll a baloldali Libération-ban A Libération rendkívül instabil financiális helyzete miatt tulajdonrészének eladására kényszerül. Rotschild, a Galop France vezérigazgatója a tervezett befektetéssel a Libération 37%-át szerezné meg. Az ország legjelentősebb napilapja, a Le Monde is anyagi gondokkal küzd. A lap vesztesége legalább évi 50 millió euró. Éppen ezért a főszerkesztő közel száz 76
álláshely megszűntésére kényszerül. A miniszterelnök a nehéz körülmények közé került lapokat az eddigieknél erősebben kívánja segíteni, a nagytőkések benyomulását a sajtóba már ő sem tudja feltartóztatni. (hullamvadasz.hu, 2005. 01. 25.) társaság, gazdaság Változások a Danubius rádió vezetőségében 2005. február elejétől új kereskedelmi vezérigazgató-helyettes és új marketing-igazgató erősíti a Danubius Sales House (DSH) menedzsmentjét. Soós S. Zoltán kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként irányítja februártól a DSH sales tevékenységét. A közelmúltban a Kraft Jacobs Suchard Hungária Kft. országos érékesítési vezetője volt, majd a Warner Home Video Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatói pozícióját töltötte be. Ajtony Csaba marketing igazgatóként csatlakozik a DSH-hoz. A szakember az Universal Music Hanglemezkiadó Kft-től igazolt át szintén marketing igazgatói székből. Korábban a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató marketing tevékenységét irányította. (hullamvadasz.hu, 2005. 01. 25.) társaság Terjeszkedik a Média Kft. Tovább terjeszkedne az új, optikai kábelrendszerre épülő televíziós hálózatot szervező Régió Média Kft. A társaság a rivális Hálózat Tv felvásárlását tervezi. Állítólag az érintettek között már meg is kezdődtek az egyeztetések. A Régió Média, illetve elődje a Pan-Am Kft. még tavaly döntött egy a Hálózat TV-hez hasonló országos televíziós lánc elindításáról, és 2004. december közepén állapodott meg a Matáv Rt.-vel az optikai kábel lefektetéséről. A társaság eddig több mint 20, köztük számos, a Hálózat TV-hez tartozó helyi adóval állapodott meg. A rendszer beüzemelése márciusban indul. A beruházás 1,5 milliárd forintba kerülhet. A cég legkevesebb 43-47 csatorna bevonásával tudna sikeresen működni, azaz további adók együttműködése szükséges. A Hálózatos Televíziók Rt-t még 2002 júniusában hozták létre a helyi televíziók, azzal a céllal, hogy minőségi termékeket készítsenek, ezáltal pedig a reklámpiaci részesedésüket is növelni tudják. A vállalkozás azonban veszteséges volt. Az esetleges tulajdonosváltást az ORTT-nek is jelezni kell. (Világgazdaság, 2005. 01. 27., 1. old.) gazdaság, társaság
Törleszt az MTV Többmilliárdos tartozását kezdte el törleszteni az MTV, miután 4 milliárd forintos kormánygarancia mellett hitelt kapott az OTP-től. A Magyar Televíziónál sokan hónapok óta nem kaptak munkájukért pénzt. A köztévé szerint 8 milliárdos adósságot halmoztak fel. A köztévé 1800 beszállítónak tartozik. Zimmerné Holub Katalin, a televízió szóvivője elmondta, hogy pénzügyi osztályuk azt találta ki, az adósságokat nem a tartozás időhossza alapján törlesztik, hanem félmillió forintnál cezúrát húztak, ez alatt az egészet, e fölött viszont csak a tartozás összegének negyedét fizetik ki. A köztévé Az Este című produkciója az adósságok ellenére új díszletet kapott, amelyeket a szóvivő szerint nem a 4 milliárdos összegből fizették ki, de részleteket nem árult el, csupán annyit, hogy 2004. végén előleget fizettek ki, a fennmaradó összeget pedig 2005-ben fizetik. Más források szerint 23-25 millió forintért újították meg a díszletet és a berendezést. (Hír TV, Hírek, 2005. 01. 05.) gazdaság, társaság
77
Távozik az FCC vezetője Az FCC elnöke, Michael Powell bejelentette, hogy márciustól távozik az FCC éléről. Egyelőre nem nyilatkozott részletesen arról, miért nem tölti ki második mandátumát. A posztra a legesélyesebbnek Kevin Martin tanácsos látszik, akinek nagyon örülnének a konzervatív médiafigyelő szervezetek, hiszen támogatja a szeméremsértő műsorokért kiszabható díjak emelését. (Reuters.com, 2005. 01. 25.) szabályozás, társaság
Kábeltévéadók és tévétársaságok háborúskodása A CBS, a legnézettebb amerikai tévéadó KLST-TV nevű San Angelo-i helyi csatornája – mely a Nexstar tulajdonában van – azt állítja, hogy a Cox Communications és a Cable One nevű kábeltévé-társaságoknak részesedést kellene fizetniük az előfizetési díjaikból, amiért közvetítik az adásait, melyet ingyen foghatnak az antennával rendelkezők. Az FCC törvényei értelmében a kábeltévé-társaságok erre nem kötelezhetőek. A Nexstar és a kábeltévés szolgáltatók közti konfliktus eredményeként a CBS számos helyi adóját nem foghatják a kábeltévé-előfizetők. „Az eseményeket mindenki érdeklődéssel követi – nyilatkozott Jeff Smulyan, a Nexstarral rivalizáló Emmis Communications elnöke. – Precedens forog kockán. Ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, több helyi adó is lekerül a kábeltévék kínálatáról, és az amerikaiak 81%-a, vagyis a kábeltévé-előfizetők kénytelenek lesznek szobaantennával fogni a helyi adásokat.” A tévéadók követeléseit ellenzők azt mondják, nem tisztességes, hogy eddig ingyen nyújtott szolgáltatásért most pénzt kérjenek. A Newstar ügyvezető igazgatója, Duane Lammers közlése szerint előfizetőnként egy centet kérnek naponta, ám ez még egy olyan kis piacon is, mint a San Angelo-i, összesen több mint 100.000 dollárra rúg. De az ellenzők szerint, ha a tévéadókat megfizetik az előfizetők, nem tisztességes reklámokkal elárasztani őket. Pontosan azért sugározhatnak ingyen, hogy reklámokat adjanak el. A kábeltévé-szolgáltatók viszont jövedelmük 80%-át az előfizetésekből nyerik, amiből fizetnek a kábeltévé-társaságoknak, mint az ESPN, CNN és MTV a programért, hiszen azok ebből élnek. Lammers a Nexstartól azon a véleményen van, hogy a kábeltévé-szolgáltatóknak nem kellene különbséget tenniük a kábeltévéadók és a földi sugárzású adók között. (sanangelostandardtimes.com, 2005. 01. 11.) szabályozás, gazdaság, társaság
Willie Black az UKIF elnöke Az UKIF – United Kingdom Internet Forum -, a brit internetszabályozó testület frissen kinevezett elnöke szerint a testületre nagy szükség volt. „Az elmúlt kilenc évben a kommunikációs ipar jelentős fejlődésen ment keresztül, de a szabályozást még nem oldották meg megfelelően” – nyilatkozta. 2005-ben az UKIF első sikerére épít: meggyőzte a British Telecom-ot, hogy vizsgálja újra a szélessáv nagybani árainak növelését, és máris tevékenyen együttműködik többek közt az Ofcommal: részt vesz a telekommunikációs ipar szabályozástervezetének kidolgozásában. Black elsődleges céljául a több kisebb, egymásnak konkurenciát jelentő szélessávú internetszolgáltatóból álló szolgátatási rendszer kialakítását tűzte ki. (ngs-american.com, 2005. 01. 12.) szabályozás, társaság
78
Ausztráliában egyesül a telekommunikációs és médiaszabályzó testület Az Australian Broadcasting Authority és az Australian Communicatons Authority egyesülése várhatóan júliusig befejeződik. Az új szerv neve Australian Communications and Media Authority (ACMA) lesz. (Australian IT, 2005. 02. 01.) szabályozás, társaság
A Fairfax ausztrál sajtóbirodalom megvenné a Ten Network tévéhálózatot Helen Coonan kommunikációügyi miniszter viszont bejelentette, ha a felek megegyeznek, az Australian Broadcasting Authority szigorúan megvizsgálja, hogy az megfelel-e a médiatulajdonra vonatkozó törvényeknek. A Fairfax egyike volt azon ausztrál médiavállalatoknak, melyeknél a kanadai CanWest érdeklődött, megvennék-e többségi részesedését a Tenben. Az ügy háttere, hogy a parlament az év második felében tárgyalni fogja a médiatulajdonra vonatkozó szabályok lazításának lehetőségét. A legutóbbi próbálkozást 2003 októberében hiúsították meg a szenátusban a munkáspártiak meg a kisebb pártok. Coonan szenátor figyelmeztette a médiavállalatokat, hogy a szabályok lazítása még nem jelent szabad prédát, de hajlandó több teret engedni a külföldi tulajdonnak. (dailytelegraph.com, 2005. 01. 13.) szabályozás, társaság
Változik a Channel 4 tévécsatorna finanszírozási modellje Andy Duncan, a tévécsatorna vezérigazgatója január 20-án, amikor megújította állami támogatásért beadott kérelmét, bejelentette, hogy az állami tulajdonban levő műsorszolgáltató „nagyon agresszív” célokat tűzött ki maga elé a következő öt évben szerzendő profit tekintetében. Tervezett kereskedelmi nyeresége harmincmillió font. Kereskedelmi részlege, a 4Ventures húszmillió font nyereséggel számolhat 2004-re, de a külső műsorkészítőkkel kötött új szerződés következtében ez várhatóan erősen csökken majd. Bár Duncan 100 millió font nyereségre számít tíz év alatt, a közfinanszírozásra is igényt tart. Kiemelte, hogy a Channel4 esetében, a kereskedelmi csatornáktól eltérően, a kereskedelmi tevékenység csak eszköz. Elmondta: a közfinanszírozást jobb szeretné közvetett forrásokból megoldani, és nem állami támogatásokból. Példaként az Ofcom által osztott spektrum áruba bocsátását említette. Duncan az Ofcom egyik vezetőjével, Ed Richards-szal együtt több problémát is lát az állami finanszírozásban: a szabályozás szigorodása, az arculatvesztés esélye és a vezetőség kockáztatásra való hajlandóságának csökkenése. Az Ofcom februárra esedékes jelentésében első alkalommal vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy létező fizetős tévécsatornákat közszolgálativá nyilvánítsanak. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 21.) társaság, gazdaság, szabályozás
79
Tartalomkínálat Eltérés a hagyományos marketingtől – Botrányos reklámok A reklámfilm elején egy mindenre elszánt arab terrorista nagy napját láthatjuk, amint csendes angol kertvárosi házából, testére szerelt robbanótöltetekkel utolsó útjára indul új Volkswagenjével. Az öngyilkos merénylő pár másodperc gondosan fényképezett suhanás után egy kávézó terasza előtt áll meg, hogy működésbe hozza a pokolgépet. A várt pusztítás azonban elmarad, a robbanás csak apró pukkanásnak hallatszik az autó utasterén kívülről szemlélve, és a halálos repeszeknek is útját állja a karosszéria, ami persze még metálfényezésének ragyogásából sem veszít miközben odabent minden bizonnyal cafatokra szakadt a tulajdonos. „Polo – Kicsi, de erős” – hirdeti a szlogen a szpot végén. A hirdetés sosem futott a brit televíziókban, pár hete tűnt fel különböző internetes site-okon, például a humoros képeket, videókat gyűjtögető Bor Me-n. A szpot pár nap alatt óriási felháborodást váltott ki, ezért a reklámügynökség egyik tulajdonosa, Dan, kénytelen volt a nyilvánosság előtt elnézést kérni. A Volkswagen a botrány hatására még január 18-án kör-emailben határolódott el a Lee and Dan-től, nyilatkozatuk szerint nem rendeltek ilyen szpotot az ügynökségtől. A Volkswagen reklámköltéseit irányító DDB London pedig egy nappal később jelezte, hogy nem áll kapcsolatban a merész reklámfilmjeiről elhíresült ügynökséggel. A Guardian médiarovatának értesülései azonban némiképp ellentmondanak ennek, hiszen a lap úgy tudja, hogy a Volkswagen negyvenezer fontot és egy új Polót adott a Lee and Dannak a szpot készítése előtt. Több szakirányú blogon is megjegyezték, hogy amúgy sem tűnik életszerűnek, hogy a Lee and Dan belső terjesztésre, nem publikus poénnak szánta volna a szpotot, hiszen azt filmre forgatták, nyilván jelentős összegért. Az ügynökségek az utóbbi években a hagyományos marketinget elutasító célközönségeket egyre hangosabb botrányokkal próbálják elérni. Szakértők szerint a botránykeltésnek azonban határt szab, hogy a konzervatív vásárlókat esetleg elriaszthatja egy túlságosan szélsőséges reklámkampány. Erre jelent megoldást, ha a fiataloknak szánt botrányos reklámfilmet hamisítványként terjesztik, hiszen a mindennap internetet használó, nagy vásárlóerejű, harminc év alatti korosztályhoz így is eljut az üzenet, a cég pedig megőrizheti tekintélyét az idősebb vásárlók előtt. (index.hu, 2005. 01. 23.) fogadtatás, tartalomkínálat Reality gyerekek részvételével Feladatokra és büntetésekre épül az ausztráliai Nickelodeon csatorna új valóságshow-ja, amelynek résztvevői mindannyian gyerekek, és épp a déli földrészen januárban esedékes iskolai nyári szünetüket töltik. A műsor 10-12 éves játékosait egy Sydney melletti táborban, a vadregényes Milson Islanden helyezték el, ahol négy, két-két fős csapatot alkotnak. A folyószigeten kijelölt műsorhelyszínen több próbát kell kiállniuk a kamerák előtt az egymással versengő duóknak. A valóságshow-szereplő gyerekeknek az egyhetes forgatás alatt többek között óriáshintákba kell ülniük, és végig kell menniük a Milson Island elhagyatott, félelmetesnek tartott ösvényein. Ha valaki nem tudja teljesíteni a feladatokat, különböző büntetéseket kap. A sikertelen párosoknak lehet, hogy hasznavehetetlenné tett sátor jut éjszakára, de az is előfordulhat, hogy iszapot kell enniük. Az ausztrál National Nine internetes újság szerint a küzdelem közvetítése során nem csak azt mutatják be, ki a legügyesebb és legbátrabb, hanem azt is, ki mosdik a legkevesebbet és melyik gyerek a legbutább. A győztesek a végén díjat kapnak, amelynek egyik része, hogy zsúrt rendezhetnek barátaiknak, amelynek számláját a Nickelodeon állja.
80
A műsorba tömegével jelentkeztek a gyerekek, akik közül a beválasztottak utólag vegyesen látják szereplésüket. (origo.hu, 2005. 01. 19.) fogadtatás, tartalomkínálat
Beszavazóshow-kból lesz „A Nagy Könyv” Az angol és német mintára kezdeményezett játék persze igazi XXI. századi találmány, így a szórakoztatóipar eszközei közül is bátran merít. Lesz beszavazóshow, reklámklip és cirkuszi produkció, míg végül – egy csaknem háromnegyed éven át tartó kampány végén – megtudjuk, vajon melyik Magyarország kedvenc regénye. A Nagy Könyv játékra egymilliárdnyit forintot fordítanak a benne részt vevő szervezetek. A Nemzeti Kulturális Alapprogram 500 millióval támogatja a kezdeményezést, 460 millió forint forrása az ORTT pályázata lehet, 160 millió forintot áldoz e célra a kulturális tárca. Az oktatási minisztériummal még tárgyalnak a közreműködés lehetőségeiről. Harsányi László, az NKA elnöke hangsúlyozta: a Magyar Televízió önállóan gazdálkodik a műsorra elkülönített összeggel – a részvénytársaság 120 milliót szán erre a célra –, az iskolai és könyvtári programok megszervezésére viszont önálló programirodát hoztak létre a Könyvtárellátó Kht.-n belül. A köztévé már megvette a széria jogait, amelyért lapunk értesülése szerint félmilliárd forintot fizettek. A BBC ötletét Magyarország előtt egy európai állam vette még át, Németország. (Népszava, 2005. 01. 17., 3. old.; nol.hu, 2005. 01. 28.) gazdaság, tartalomkínálat Hírekben vetkőznek Látványnak sem akármi, amikor komoly híreket komoly, de mosolygós főiskolás lányok lengén öltözve, illetve vetkőzve mondanak a tévé nyilvánossága előtt. Miskolcon ez módi, a Pulzus Info TV ifjú munkatársai fehérneműben hódították meg a nézőket. A Meztelen Hírek című műsoruk egyben verseny is, ugyanis sms-ben szavazhattak a legszimpatikusabb – és legbátrabb – fiatalra.(Somogyi Hírlap, 2005. 01. 02., 16. old.) tartalomkínálat Metazin – internetes szemle „Metazin”-nak az olyan elektronikus folyóiratokat nevezik, amelyek az interneten, illetve interneten is megjelenő lapokat, folyóiratokat szemlézik. Közismert, hogy a világháló az információk ércben gazdag bányája, de meddőhányója is egyben. Nagy munka megtalálni rajta az értékes tartalmakat. A keresőmotorok, bármilyen ügyesen adjuk meg a hívószavakat, rengeteg silány, félbehagyott vagy nem működő site-ot hánynak föl. Ezen az inkább teljességre, mint minőségi válogatásra törekvő listák és linkgyűjtemények sem segítenek. A megoldást – ha van ilyen egyáltalán – a metazinok jelenthetik. Ezek átgondolt módon válogatnak a hálón található tartalmakból, mindenekelőtt a minőségi sajtó cikkeiből. Az összegyűjtött cikkeket szemlézik, vagyis figyelemfelkeltő és kedvcsináló szöveget (németül „kopf”, angolul „lead”) írnak hozzájuk, rendszeresen frissítik az anyagot, ellenőrzik az úgynevezett hypertext hivatkozásokat. A világhálón évek óta számos jó példa él a metazinokra. Az egyik legismertebb az amerikai Arts and Letters Daily: An Updated Report of News and Reviews (megtalálható: http://www.aldaily.com) és a német Der Perlentaucher: Ein Kulturmagazin im Internet (http:// www.perlentaucher.de). És most már van magyar metazin is, részben a Népszabadság Online oldalain. A Metazint Bencze György filozófus és szerkesztőtársa, Pogonyi Szabolcs készíti. Egyelőre csak az idegen (alapvetően az angol) nyelvű kínálatot szemlézik, de feltett szándékuk, hogy ha sikeres lesz ez a műfaj (lesz forgalom, következésképpen hirdetésbevétel és/vagy a költséges, minőségi tartalomkészítést támogató szponzor), nyelvi szempontból is igazi „meta” lesz a Metazin, előbb-utóbb a magyar nyelvű tartalmak szemlézésére is jut idő, energia. (nol.hu, 2005. 01. 15.) 81
tartalomkínálat Nem hivatalos reklám a repülő-pénisz Mostanában divatba jött az álkiszivárogtatós online balhékampány. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég konzervatív vevői miatt nem mer bevállalni egy fiataloknak szóló, brutális, bunkó vagy pornográf elemekkel operáló kampányt, akkor az anyagot valaki mással felrakatja az internetre, elterjeszti, majd hevesen tiltakozik, és perrel fenyeget. Ilyen esetekben azonnal felmerül a kérdés, hogy a kiszivárogtatás véletlen-e, netalán a megrendelő vagy az ügynökség akarja lazábbnak feltűntetni magát a valóságosnál és híressé válni. Ezek a kérdések a világ online reklámfogyasztóit izgalomban tartó Volkswagen Polo-filmecske ügyében is. (index.hu, 2005. 01. 28.) tartalomkínálat, fogadtatás Online rádiók – hova száll a szó? Itthon még csak hobbi, a tengerentúlon már komoly (reklám)piaca van. A már működő hazai online rádiók terjeszkedésének egyik legnagyobb akadálya a jól körülhatárolt hallgatói célcsoport hiánya. A Forbes magazin tanulmánya szerint az amerikaiak 40%-a tett már kísérletet internetes rádió hallgatására, s a 280 milliós országban 38 millióan legalább havi rendszerességgel hallgatnak ily módon rádiót. Bár az adók hirdetési bevételei a magas hallgatottság ellenére is viszonylag alacsonyak, a gyerekcipőben járó műfaj szószólói hangsúlyozzák, hogy a földi sugárzású piacból máris sikerült egy aprócska szeletet kihasítaniuk. A Magyar Reklámszövetség 9 milliárd forintra becsülte a 2003-as éves rádiós reklámköltés nettó összegét – szemben a Mediagnózis 15,9 milliárd forintjával. Igaz, ez utóbbi cég a hivatalos listaáron történő értékesítést veszi figyelembe, az hogy a tarifákból a rádiók mekkora kedvezményt nyújtanak hirdetőiknek, pontosan nem derül ki. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a 10 milliárd körül mozgó reklámköltés szinte teljes egésze a földi sugárzású rádióadók között oszlik el. Legtöbbjük napjainkban már megjelent az interneten, ezeknél nem is különül el az internetes rádió, csupán kiegészítő eszközként funkcionál, de így is erős konkurensei a csupán interneten hallgatható online-rádióknak. A fő probléma a csupán világhálón fogható adóknál, hogy egyelőre sem mérhető hallgatottságuk, sem behatárolható célcsoportjuk nincs. A reklámoknak nem kedvez, hogy a hallgatók köre az egész világban eloszlik, s ezért nincs értelme helyi hirdetéseknek, a nagyobb hirdetők pedig egyelőre a hagyományos eszközöket preferálják. Krupa György, a Rádiomax alapítója azonban bizakodó, szerinte a hazai látogatók száma a magyarországi szélessávú internet és a modern technológiák elterjedésével a közeljövőben tovább növekedhet. A cégvezető az internetes rádiók növekedési lehetőségeit a reklámmentes, folyamatosan zenéket sugárzó adásokban látja, amelyek komolyan konkurálhatnak a földi sugárzású adókkal. A főszerkesztő elmondása szerint a Rádiomax hallgatottsága eléri a napi 60 ezer főt, ám a házi mérés eredménye minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg ekkora (60–100 ezres) hallgatottsággal például a Klubrádió vagy Roxy büszkélkedhet. (fn.hu, 2005. 01. 07.) gazdaság, fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat Digitális reklámfelületek - A reklámpiac átformálói? Nem újdonság: a hirdetési közönség egyre jobban széttöredezik, nehezebb az elérése és egyre hozzáértőbb. Az Amerikai Egyesült Államokban már működik olyan digitális-tv szolgáltatás, amely lehetővé teszi több száz csatorna vételét a reklámok teljes mértékű mellőzésével. Egy 2003 őszén végzett kutatás szerint az USA-ban a 18-34 év közötti férfiak nagy része gyakorlatilag nem néz tv-t. A Hirdetők Nemzeti Szövetségének (Association of National Advertisers) felmérése ezt alátámasztja – miszerint a hirdetők egyre többen találják a televíziók hirdetési árait igazságtalanul magasnak, figyelembe véve a csökkenő nézettséget, továbbá egyre többen elégedetlenek a tv-társaságok nézettségmérési módszereivel, és
82
szkeptikusak: néz-e egyáltalán valaki még TV reklámokat? Ahogy egy hirdetési szakember a közel múltban fogalmazott: – Tudni akarom, azt kapom-e, amiért fizetek? Mi jelentheti a reklámozás jövőjét? A jövőt, amely átformál egy, a nézői tábor szétdarabolódásától, a túlzottan sok üzenettől és a folyamatosan emelkedő hirdetési áraktól szorongatott reklámpiacot. Egy sokkal hatékonyabb reklámozási mód lehet az eladáshelyi hirdetés, amely modern digitális kijelzőket használ a reklámüzenetek közlésére, s ezek lehetővé teszik az árusítóknak, hogy akkor érjék el legjobb vásárlóikat, amikor azok épp vásárolni készülnek, és mindezt az egyéb médiumok hirdetési költségeinek töredékén. A legjobb lehetőség, legyen szó áruházakról, gyorséttermekről vagy könyvesboltokról, hogy a digitális kijelző rendszert bevételi forrásként is kezelhetik, közvetlen hirdetők számára értékesítve azt, vagy a felületet értékesítő médiaügynökséggel osztozva a bevételen. Ez a hirdetési forma továbbfejlesztése a már eddig is létező eladáshelyi reklámozásnak – ugyanaz a forma ugyanaz az érzés, ugyanaz az üzenet – csak épp sokkal kifinomultabb és hatékonyabb az eddigi eszközöknél. Más megvilágításba helyezve a fentieket: mialatt a főműsoridős tv-hirdetések árai folyamatosan emelkednek, a nézők száma csökken. Miközben a tv-hirdetési piac 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolított 2003-ban az USA-ban (Forrás: Zenith Optimedia, 2003/12), az eladáshelyi hirdetési forgalom 17 milliárd dollár volt (POPAI kutatás, 2004); a vásárlói döntések 70%-a pedig a vásárlás helyén történik. Ez a rövid összehasonlítás is azt mutatja, a hirdetőknek egyre nagyobb szüksége van hatékonyabb módszerekre vásárlóik elérésére. Természetesen egyre jobban elterjedtek a kültéren elhelyezett videokivetítők is, amelyeken reklámokat sugároznak, de előszeretettel használják egy-egy koncert show-elemeként is. A nagy méretben is kiváló minőséggel sugárzó videokivetítők 11-12 évvel ezelőtt jelentek meg hazánkban. Több próbálkozás is volt arra, hogy ezeket a felületeket reklámozásra használják fel: a 90-es évek során a belvárosban több helyen bukkantak fel hasonló felületek, de egyikük sem hozott áttörést – rövid működést követően megszűntek. Tartósan egyetlen hasonló felület állta a sarat, és üzemel ma is a Nyugati téren látható azonos nevű TV. Az eddigi próbálkozásokat két irányvonal fémjelezte. Az egyik, amely ezeket a felületeket teljes mértékben reklámeszköznek tekintette, és a reklámbevételből kívánták fenntartani ezeket, a másik pedig, amikor kommunikációs berendezésnek tekintik a felületet, amely többrétegű információ-szolgáltatást nyújt az elhaladók számára (friss WAP hírek, közlemények), és műsorstruktúrájába illeszkedik a reklámok sugárzása is. A Nyugati tér TV elhelyezésénél természetesen döntő szempont volt a helyszín forgalma – a BKV Rt. 2002. évi adatai alapján 110 ezer jármű (beleértve a BKV járműveket is) halad át a Nyugati téren naponta. Ez a „nézőszám” döntő hangsúllyal bír egy ilyen felület esetében, hiszen óriási beruházásról beszélünk – a kihelyezett 31 négyzetméteres tábla elhelyezése 60-80 millió forint, míg karbantartása évente több millió forintba kerül. A Nyugati tér TV azonban továbbra is egyedülállóan működik, és igyekszik jelenlegi programstruktúráját olyan stratégiai együttműködésekkel fejleszteni, mint például a Viasat3-mal kötött megállapodás alapján a Bajnokok Ligája futballmérkőzések sugárzása. A jelenlegi felület mellett pedig a közeljövőben tervezik további „tér tv-k” elhelyezését Budapesten és az ország egyéb területein. Eljött a várt pillanat...! Kezdi honlapján bemutatkozását a Plazma Média Kft., hiszen 2003 óta már hazánkban is lehetőség van eladáshelyi kommunikációs eszközként plazma televíziós reklámok megjelentetésére. A cég országos lefedettséget kínál, amelyben a hirdetők válogathatnak a jelenleg 111 helyszín között, amely 11 Media Markt áruházban 148 plazma tv-t, 50 postahivatalban 61 felületet, 55 MOL Shopban 47 tv-t, illetve egy Praktikerben kihelyezett plazmákat jelent. A jelek szerint Magyarországon mindenképpen van jövője a plazma televíziókon sugárzott reklámoknak. A kérdés csupán annyi, ez a most még új és telítetlen kommunikációs csatorna is betelik-e idővel az egyre több konkurens
83
cégek egymásra licitáló üzeneteivel, vagy megőrzi hangsúlyozott előnyeit, és akár valóban új megvilágításba helyezi a jelenlegi reklámpiacot? (Sign, 2005. 01. 31., 50-54. old.) gazdaság, fogadtatás, fogyasztás, tartalomkínálat „Elképzelt országot” teremtene a roma EU-tévé Simon Sándor, Franciaországban élő producer vetette fel, hogy az EU égisze alatt és támogatásával műholdas páneurópai roma tévécsatorna létesüljön. Kezdeményezését Lévai Katalin, az Európai Parlament szocialista képviselője, a romaügyi pártközi csoport elnöke karolta fel, s – mint mondja – Margot Wallström, a kommunikációért felelős EU-biztos „politikai” elkötelezettséget vállalt” rá. Simon Sándor – aki az EP első ízben tegnap megrendezett roma fórumán beszélt a páneurópai roma tv kihívásairól azt mondja: a romák egy ilyen, saját nyelvükön (is) sugárzott tévével fiktív, „elképzelt országhoz” juthatnak Európában. Felvetődött, hogy a műsorokban a roma mellett más európai kisebbségek is helyet kapnának. A programokat a tagországok nyelvein feliratoznák. Lévai Katalin szorgalmazza azt is, hogy Budapesten legyen ennek a csatornának a székhelye. Ehhez az MTV Provokátor című, Puporka Lajos szerkesztette roma magazinját, valamint a tervek szerint hamarosan beinduló magyarországi Roma TV-t tekinti precedensnek. (Népszabadság, 2005. 01. 26., 3. old.) EU, tartalomkínálat Ezer önjelölt sztár Hajós műsorában Már most közel ezren jelentkeztek Hajós András műsorába extrémebbnél extrémebb produkciókkal. A műsor készítői egyedi, különleges dolgokat várnak, ami egyelőre úgy tűnik, teljesül is. A jelentkezők között van, aki biciklin fejen állva szeretne hegedülni, van, aki pedig motorhangokat utánozna. Leghamarabb márciusban indul Hajós András új, hetente jelentkező show-műsora Benne leszek a tévében címmel, melyben 15 perc hírnevet ígér különleges képességű embereknek. A furcsa produkcióknak eddig sehol sem volt lehetőségük a médiában való megjelenésre, de tavasztól Hajósnál bárki „sztár” lehet. (Mai Nap, 2005. 01. 07.; 9. old.) fogadtatás, tartalomkínálat Harminckét millióan olvasnak blogokat Harminckét millióan olvasnak blogokat az Egyesült Államokban, s több mint 8 millió amerikai indított személyes webnaplót – derült ki a Pew Internet and American Life Project kutatásából. A blogok írói és olvasói egyaránt többségében fiatal, felsőfokú végzettséggel és magas jövedelemmel rendelkező férfiak. (Figyelő, 2005. 01. 13., 35. old.) tartalomkínálat, fogyasztás Gazdasági hetilapok Magyarországon A Budapest Business Journal (BBJ) november eleje óta magyar változatban is megjelenik. Az üzleti hetilapok vezetői nem érzik úgy, hogy olvasottságban valódi konkurenstől kellene tartaniuk, és bíznak a hirdetők konzervatív médiahasználatában is. A médiaügynökségi szakemberek szerint ugyanakkor elkelne a valódi konkurenciaharc. A BBJ ügyvezető lapigazgatója, Darko Lukic elmondta, hogy a magyar kiadás logikus és szükséges reakciójuk volt az elmúlt évtized változásaira. A magyar gazdaság szereplői ez alatt az idő alatt megsokasodtak, rengeteg új vállalkozás született, a legnagyobbak között immár nemcsak nemzetközi, hanem magyar cégek is vannak. Egyre több és egyre nagyobb üzleti erőt képviselő nagyvállalat alakult vidéken, a döntéshozók és a menedzserek száma úgyszintén jelentős mértékben nőtt. (Lapkiadás, 2005.01. 31.; 28. old.) tartalomkínálat, fogadtatás Közszolgálat-gyerekműsorok nélkül Európában egyetlen olyan ország van, melynek közszolgálati televíziója hétvégenként nem sugároz reggeli gyermekműsorokat. Magyarországról van szó (...) Nincs pénz ezekre a műsorokra – érvelnek a közszolgálati tévében. Ugyanakkor egyes műsoroknál 25-30 milliót 84
költenek csak a díszletekre. 2005 januárjában az ország közszolgálati tévéjében Huzella Péter Zenegér című produkcióján kívül semmit sem kapnak a kicsik. Míg a Magyar Televízió a gyerekeken spórral, a kereskedelmi csatornák odafigyelnek arra, hogy ne csak a felnőttek igényeit elégítsék ki. Az RTL Klub Kölyökklub című műsora a csatorna indulása óta hihetetlen népszerűségnek örvend. Ez az egyetlen saját gyártású műsor az RTL-en, amely a gyerekeknek szól. (Színes Bulvár Lap, 2005. 01. 30., 13. old.) tartalomkínálat, gazdaság, fogadtatás Bizarr valóságshowk hódítanak Japánban Furcsa valóságshow hódít Japánban, még annak ellenére is, hogy törvénykezés tiltja az orális szex bemutatását. Tele lehet kikockázott jelenetekkel, hiszen a történet arról szól, hogy tinilányok előtt illegeti magát két mezítelen férfi. Disztingváltan fogalmazva, a lányok azonnal rájuk harapnak, és ez még csak enyhe jelenet a többihez képest. Van egy másik műsor is, melynek lényege, hogy meztelenre vetkőztetnek egy embert, bezárják egy szobába, amelyben van egy párna, egy asztalka, egy kis rádió, egy telefon, írószerek, csomó magazin és több száz nyereményjáték-kupon. A fentieken kívül nincs semmi – sem ennivaló, sem pedig bútorzat, vécépapír vagy szórakozási lehetőség. A feladat: 1 millió jen (10000 dollár) értékű nyereményt begyűjteni – közben pedig kizárólag azokból élni, tizenöt hónapon keresztül. Egy komikus volt az első főszereplője a show-nak még 1998ban, ráadásul tudtán kívül. A Nippon Televízió producere ugyanis nem közölte vele, hogy az egész ország tévén nézi majd szobai életét. (Mai Nap, 2005. 01 17., 24. old.) tartalomkínálat
85
Hírek a mobilos tartalomszolgáltatás terén A Vodafone új 3G-s szolgáltatásának előfizetői január 30-án láthatják az első „mobizódját” a 24-nek. A 60 másodperces képsorok, melyeket a 20th Century Fox készített, egyszerre futnak majd a sorozat televíziós bemutatásával. A mobilos sorozatban a népszerű műsor egyik szereplője sem jelenik meg, a mobiltelefonra készült 24: Összeesküvés a legigényesebb példája egy születendő műfajnak. Már lehetséges tévéadásokat letölteni mobiltelefonon, de a 24 gyökeresen újat jelent; amerikai szakértők „snack TV”-nek, azaz gyorstévének becézik. E rövid mobizódokból álló telefonfilmek először Hollandiában hódítottak. Már 18 hónapja fut egy Jong Zuid című tévédráma; naponta két epizódot nézhet végig az a 30.000 tinédzser, aki készségesen lefizeti a heti 1,1 eurós előfizetési díjat. A mobil 14-től eltérően a Jong Zuidot MMS üzenetekben sugározzák. A szakértők szerint az új műfajnak sok nehézséggel kell megküzdenie. Sok közelről filmezett jelenet és a lehető legegyszerűbb cselekmény kell hozzá. A mobil tévé gyökeresen változtathat a filmkészítő-filmnéző viszonyon. A producerek ezután közvetlenül a nézőknek sugározhatják árujukat. Az új műfaj iránt csak a mobilfelhasználók 20%-a mutat érdeklődést, de azok főleg 16-24 évesek, és már ez is óriási piacot jelent. A mobilos tartalomszolgáltatás másik figyelmet érdemlő eseménye, hogy az Egyesült Államokban a tartalomszolgáltatók önszántukból elzárkóznak a nyíltan pornográf tartalmak közvetítése elől. Ehelyett mind többen szerkesztik át a túl merész videofilmeket meg képeket mobilhasználatra. A Cingular Wireless, a legnagyobb amerikai mobiltársaság bejelentette, hogy ügyfelei többé nem tölthetik le pornósztárok képét; ehelyett meztelenségüket elfedő hölgyek fotóját kínálja letöltésenként 5,99 dollárért. Az önszabályozás ellenzői azt mondják, a telefontársaságok önkényesen őrzik a kapukat. Amióta telefon létezik, a szolgáltatóknak nem volt beleszólásuk, mit mondanak az emberek a kagylóba, vagy milyen számokat hívnak. Az FCC véleménye is az, hogy a mobilszolgáltatók nem cenzúrázhatják, hogy felhasználóik milyen szájtokra látogathatnak az interneten. Azt viszont nem szabhatja meg, milyen tartalmat árusítanak a szolgáltatók. Ezek meg, mivel az amerikai telefonpiac már telítődött, most tartalomkínálattal igyekeznek pénzt szerezni. A csengőhangok és képernyőmentők mellett a pikáns képek meg az erőszakos játékok is részei ennek az egyenletnek. Európában és Ázsiában a mobilfelhasználók szabadon tölthetnek le efféle képeket, sőt pornóvideókat is. Egy idén közölt felmérés szerint az egyik nagy skandináv szolgáltatónál az interneten látogatott oldalak 40%-a pornótartalmakat kínál. A Waalt Media, egy Los Angeles-i cég, amely pornóképeket és –filmeket alakít át mobiltelefonon fogható formátumra, közölte, hogy havonta 200.000 európai tölti le tartalmait. Az amerikai szolgáltatók viszont gyorsan reagáltak a politikai légkörre, és óvatosabbak. Hiszen ha megbotránkoztatják ügyfeleiket, azok könnyen bojkottálhatják őket. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 20., The New York Times, 01. 17.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
Készül az első pornóreality Az Adam&Eve Productions és a Reality-X pornófilmstúdiók bejelentették, hogy pornórealityt készítenek. Ez lesz az első valóságshow, melyben 15 pár azon verseng, hogy ki lesz a „legszexisebb amerikai pár”. A nyertesek pornófilmet forgathatnak. A realityt természetesen kábeltévé-csatornán fogják közvetíteni. (rockymountainnews.com, 2005. 01. 18., mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 24.) tartalomkínálat 86
87
Technológia A világ legnagyobb IPv6-os hálózata Kína a múlt év végén elindította a Földön található legnagyobb, következő generációs Internet protokollra épülő hálózatot. 20 kínai városában található 25 egyetemet köti össze az IPv6, mellyel a világ legnépesebb országa egy csapásra átvette a következő generációs IP-hálózatok terén a vezető szerepet. Az IPv6-ra elsősorban az IPv4 által biztosított IP-címek elfogyása miatt volt szükség. (terminal.hu, 2005. 01. 03.) technológia Az internetezés jövője Európában Több mint 70 millió európai háztartás rendelkezik majd szélessávú Internet-hozzáféréssel az évtized végére – egy becslés szerint. A teljes lakosságnak a 72 millió bekábelezett (és besugárzott) otthon hozzávetőleg 4%-át fedi majd le, tehát ami elsőre soknak tűnik (és az is), az ebből a szemszögből még további bővülési lehetőségeket tartogat. Ha valóra válik a Forrester Research előrejelzése, akkor 2010-re az internetezők 67%-a, azaz kétharmada csatlakozik majd szélessávon a Világhálóhoz. 2010-re az élen járók között lesz Hollandia, melynek lakossági szélessávú internet-hozzáférési penetrációja 54% körül alakul majd. Az EU élenjáró gazdaságainak (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország) ezen értéke 35 és 45% között fog állni, jósolja a Forrester. (terminal.hu, 2005. 01. 21.) fogyasztás, technológia Európai panasz a szélessávú internet szabályozására Az európai piac dinamikája nem kedvez a következő generációs szélessávra való átállásnak. A konkurencia hiánya és a frissen megjelent technológiákat fenyegető szabályozásbeli megszorítások miatt az európai internet-szolgáltatóknak nem éri meg új infrastruktúrába befektetni, mondja az Európai „Üvegszálas Kábelt az Otthonokba” Tanács (Fibre to the Home Council Europe, FTTH). A tanács szerint az európai országoknak változtatniuk kell jelenlegi szabályzási keretükön, és meg kell teremteni a körülményeket ahhoz, hogy a magánszektor befektethessen. A legtöbb európai országban az érdekelteket nem fenyegeti konkurencia alternatív technológiák és az állami támogatásra vonatkozó világos szabályozás hiánya miatt. Az Egyesült Államokban az FCC a kábeltársaságokat teljesen mentesítette a szabályozás alól, hogy a befektetőket ösztönözze. Ennek gyümölcseként a Verizon és az SBC kábeltársaság is bejelentette, hogy nagy befektetéseket eszközöl, amelynek eredményeként 40 millió háztartásnak lesz majd legalább 25 Mbit sebességű internetelérése 2008 végéig. Japánban az NTT 30 millió háztartásba tervez üvegszálas kábelt bevezetni. (Reuters.com, 2005. 01. 21.)
EU, szabályozás, technológia Szélessávú villanyvezetékes internet (BPL, broadband over powerline) A BPL lassan, de biztosan terjed, Detroit, Cincinatti, Saault St. Marie, Ontario helységekben; a kanadai Sandman szállodalánc is BPL internet-csatlakozást biztosít vendégeinek. A szolgáltatás olcsóbb az egyéb típusú szélessávnál. Például Manassas város lakói 28,99 dollárt fizetnek havonta a BPL-ért, akik viszont a Comcast kábeles szolgáltatására fizettek elő, 42,99 dollárt adnak ki. Az új technológiában még nem emelkedett ki monopolra törekvő vállalat, de 50 cég megalakította a HomePlug Powerline Allliance-t, melynek célja a BPL standardjaink megteremtése. A technológia ellen számos ellenvetés merült fel, többek közt az amatőrrádiósok tiltakoztak, 88
mondván, hogy a BPL zavarhatja adásukat. Az ő panaszaikkal is foglalkoznak az FCC frissen kiadott szabályai, melyek kimondják, hogy a BPL-nek kerülnie kell bizonyos, a repülési biztonsági szempontokból fontos frekvenciákat. (CNN.com, 2005. 01. 19.) technológia, szabályozás, gazdaság
A bürokrácia nehezíti a gépkocsis videolejátszó térnyerését A szórakoztatóipar következő nagy piaca a jelek szerint a gépkocsis szórakozás lesz, de hiába dolgozott ki a Comcast és a Delphi egy olyan szoftvert, melynek segítségével a gépkocsivezetők filmeket nézhetnek, számos szabályozási nehézségbe ütköznek. A DirecTV szintén egy gépkocsis tévéadás kifejlesztésén dolgozik a KVH Industries gépkocsiantenna-gyártó céggel közösen. A Sirius műholdas rádió pedig bejelentette, hogy 2006-ban videoadásokat is fog sugározni a gépkocsikban a Microsoft gyártotta szoftver segítségével. Miután a Sirius bejelentette terveit a múlt évben, az FCC kijelentette, hogy megvizsgálja, vajon a Sirius jelenlegi működési engedélye megenged-e ilyen tevékenységet, vagy új engedélyre lesz szükségük. Emellett frekvenciát is kell szerezniük, és a tartalomszolgáltatókkal is szerződniük kell. (CIOL News, 2005. 01. 08.) technológia, szabályozás
Európában is megjelenik az előfizetéses rádióadás A SES Global, a világ legnagyobb műholdműködtető társasága előzetes tárgyalásokat folytat egy Európában létrehozandó műholdas rádióadóról. Tárgyalópartnere az Alcatel. Az előfizetéses rádió mind népszerűbbé válik az Egyesült Államokban: 4,4 millió személy fizet havonta 9,99 dollárt, hogy a több mint 100 állomást foghassa. A SES nem önmaga készíti majd a műsorokat, de hajlandó közös vállalkozást kezdeni. Az Alcatel már befektetett a WorldSpace-be, egy Afrikában és Ázsiában sugárzó műholdas rádiótársaságba. Tim Schoomacher, az Emap volt vezérigazgatója úgy véli, hogy a műholdas rádiózás elkerülhetetlenül meg fog jelenni Európában, de az amerikai modellből sok hasznos tanulságot le lehet vonni, többek között azt, hogy két konkurens rádióállomás felviszi a tartalomszolgáltatás és a marketing költségeit. Ennek ellenére a műholdas rádió különösen megfelel az amerikai piac sajátosságainak, hiszen ott nagy területen egy nyelvet beszélnek, és a helyi adók hatóköre 65 km, ami miatt azok, akik gépkocsivezetés közben rádiót akarnak hallgatni – márpedig az amerikaiaknak ez kedves szokásuk –, gyakran nehézségekben ütköznek. Nagy-Britanniában több rádióadó vezetője is kételkedik abban, hogy országukban a műholdas rádiónak sok esélye lenne, hiszen a digitális rádiózás, a Sky Digital, a Freeview és a kábeles rádió kitűnő minőségű, és ingyen fogható rajtuk tíz BBC-adó és még számos kereskedelmi rádió. Az Ofcom támogatja a digitális rádiózás térnyerését. A tervek szerint a digitális spektrum két tömbjét is áruba készül bocsájtani, tehát két országos sugárzási engedélycsomag születhetik. A médiatestület emellett ösztönzi a rádióadókat és a telekommunikációs cégeket, hogy álljanak elő új ötletekkel a spektrum kihasználására vonatkozóan; a rádiószolgáltatásokat videós és zeneletöltési szolgáltatásokkal társítanák. (mediaguardian.co.uk, 2005. 01. 27.) technológia, fogyasztás, szabályozás, gazdaság
89
