PE DAGÓGIAI PR OGR AM

PE DAGÓGI AI PR OGR AM

2017

SZEGEDI TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM

Készítette: az iskola nevelőtestülete

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................... 5 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................... 7 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, észközei, eljárásai ................................................................................................................... 7 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai ..................................... 8 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................. 10 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 14 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................. 14 1.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................ 19 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 20 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................ 20 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ........................................... 20 1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe .................................... 21 1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................ 22 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................... 23 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 24 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................ 24 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok .................. 25 1.6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel, sajátos nevelési igénnyel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................................................................. 25 1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................... 27 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................... 28 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................... 30 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái .............................................................. 30 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái .............................................................. 30 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................... 32 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja....................................................................................... 32 1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................... 32 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái ...................................................................... 33 1.9.4. A vizsgák, valamint a témazáró dolgozatok értékelése tantárgyanként: .............. 35 1.9.5. Az értékelés rendje ............................................................................................... 49 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................... 50 1.11. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................... 50 1.12. A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................... 50 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE...................................................................... 52 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................ 52 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám .............................................................. 54 2.3. Az egyes évfolyamokon, osztályokban tanított tantárgyak és óraszámaik .......... 55 2.3.1. Kerettanterv szerint tanuló osztályaink ................................................................ 55 2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 63 2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................................................................................................................... 64 2.5.1. Az 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 64 2.5.2. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 64 2.6. Mindennapos testnevelés...................................................................................... 65 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...... 65 2.8. Projektoktatás ....................................................................................................... 66

3

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................ 66 2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 67 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..... 68 2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................... 69 2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .. 69 2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................... 70 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..... 71 3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ..................................................................... 73 3.1. Képző- és iparművészet ....................................................................................... 73 3.1.1. Szakközépiskolai Szakképzési Kerettanterv szerint tanuló osztályaink .............. 79 3.1.2. Szakgimnáziumi kerettanterv szerint tanuló osztályaink ..................................... 84 3.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek .............................................................................. 88 3.2. Táncművészet ....................................................................................................... 88 3.2.1. Szakmai program.................................................................................................. 88 3.2.3 Szakgimnáziumi kerettanterv szerint tanuló osztályaink ..................................... 89 1. számú mellékelt .................................................................................................................... 90 KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................ 90 I. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA ................................................................................ 91 1. A könyvtár-pedagógia értelmezése ...................................................................... 91 2. A könyvtár-pedagógia célja ................................................................................. 91 II. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM ......................................................... 92 1. A könyvtár-pedagógiai program célja .................................................................. 92 2. A könyvtár-pedagógiai program megvalósítása ................................................... 92 3. NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................... 93 3.1 3.2

A könyvtár-pedagógia tevékenység kiemelt feladatai ..................................................... 93 Az iskolai könyvtár és feladatai....................................................................................... 93

III. 1. 2. 3. 4.

OKTATÁSI PROGRAM ..................................................................................... 94 A könyvtárhasználat oktatásának alapvető célkitűzései ....................................... 94 Általános fejlesztési követelmények .................................................................... 95 A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei .............. 95 A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga ............................ 96

4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

Az eszköztudás: ............................................................................................................... 96 Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása:................................................................ 96 Dokumentumismeret és – használat: ............................................................................... 96 A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata: ............................... 97 Önművelés, a szellemi munka technikája:....................................................................... 97

5. Befogadó tantárgyak, tevékenységi formák, eljárások, módszerek ..................... 98 Jóváhagyó nyilatkozat............................................................................................................ 99

4

Bevezetés A pedagógiai program részét képező helyi tanterveket az iskola tanárai készítették a Nemzeti alaptanterv és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettantervek alapján. A pedagógiai programot az iskola tantestülete készítette el, figyelembe véve az iskola több mint 100 éves múltját a jelen elvárásoknak való megfelelést a jövő felé mutatást. Az iskola épülete Szeged belvárosában a régi híd mellett a Tisza partján található, csendes környezete kellemes légkört biztosít a nyugodt munkához. A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium jogelődje 1897. szeptember 1-jén, mint állami felsőbb leányiskola nyitotta meg kapuit. A XIX. század végének gazdasági és technikai fejlődése a leányok számára is magasabb műveltségi szintet kívánt meg. A nőnevelés iránt megnyilvánuló fokozottabb követelmények mindinkább elkerülhetetlenné tették, hogy a leányok képzése színvonalasabb és az általános műveltség szempontjából igényesebb legyen. Ez a társadalmi szükségszerűség indította a város vezetőségét arra, hogy a “Ratio Educationis” szellemének megfelelő hatosztályos állami felsőbb leányiskolát alapítson. A száz év során az iskola mindig hű maradt az alapítók azon szándékához, hogy a kor társadalmi igényeit elégítse ki. Ezen igények hatására szervezték át a felsőbb leányiskolát leánygimnáziummá, majd bővítették zenegimnáziumi tagozattal, később ipari szakközépiskolai illetve egészségügyi szakközépiskolai, majd táncművészeti tagozattal. Később elvesztette leánygimnáziumi jellegét, mert az 1940-es években már fiútanulók is folytathattak tanulmányokat ebben az intézetben. Az 1961/62-es tanévtől a gimnáziumi oktatás mellett művészeti szakközépiskolai oktatás is folyik, melyhez képző- és iparművészeti képzés négy szakon (szobrász, grafikus, kerámia, textilműves); és táncművészeti képzés tartozik; a zeneművészeti szakközépiskolásokat viszont csak közismereti tárgyakra oktattuk, a szakmai képzés a Konzervatóriumban történt. Az 1990-es év újabb mérföldkő az iskola életében, mert ekkor alakulnak ki az új gimnáziumi profilok. Ettől az időtől kezdve alakult ki a gimnáziumi osztályokban az a pedagógiai program, mely a hagyományoknak megfelelően, a humán tárgyak magasabb szintű oktatását irányozza elő, kiemelten kezeli a környezetvédelmi oktatást-nevelést. Speciális nyelvi és magyar-német két tanítási nyelvű képzéssel lehetőséget biztosít minden tanuló számára, hogy a gimnáziumi évek során legalább egy idegen nyelvi középfokú nyelvvizsgát tegyen. 2004-től a zeneművészeti képzés megszűnt és helyette a 2005/2006. tanévtől beindult a magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály. A 2016/2017. tanévben a művészeti szakközépiskola művészeti szakgimnáziummá alakult át. A pedagógiai programunk legfontosabb célkitűzéseinek azt tartjuk, hogy a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tartsa meg vonzerejét a városban és országos szinten is. Növelje a jó képességű tanulók számát, fokozza a felsőoktatási intézetekben továbbtanuló diákok számát, növelje a középfokú és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók számát. Feleljen meg a város és a környék kulturálisoktatási célkitűzéseinek. Fontosnak tarjuk, hogy iskolánk pedagógiai programját a mindennapos működéshez szükséges nyitottság, az értékek megőrzése, a szakmaiság jellemezze.

5

A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályok: a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről, a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. a 22/2013 EMMI (III. 23.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 40/2002. (V.24) OM rendelet módosítása Az érettségi vizsga részletes követelményeitől

6

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, észközei, eljárásai Iskolánk tevékenységének elsődleges feladata a minőségi nevelő-oktató munka, mellyel biztosítjuk az érettségi vizsgára, a szakmai képesítő vizsgára, a továbbtanuláshoz szükséges felkészülést, a szülők elvárásainak, a tanulók képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy diákjaink biztos, és egyben hasznos tudás birtokában legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben, az ÉLET-ben. Emelt óraszámú képzéssel az érdeklődő tanulók számára az elmélyültebb tudás lehetőségét kínáljuk. A humánus légkör, a jó hangulat, a megértés biztosítja, hogy diákjaink a társadalom számára fontos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. 1. Az iskola a gimnáziumi tanulókat felsőfokú tanintézetben való továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulásra készíti fel. 2. A szakgimnáziumi tanulók esetében felsőfokú tanintézetben való továbbtanulásra, illetve szakmailag az azonnali munkába állásra készítjük fel diákjainkat. 3. Az iskola az oktatás mellett kiemelt feladatának tekinti a tanulók nevelését, személyiségének sokoldalú fejlesztését, hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. 4. Kiemelt feladatunk tanulóink testi – lelki – szellemi harmóniájának kiépítése. 5. Nevelő munkánk szerves része a nemzeti identitás tudatosítása, kulturális örökségünk megismertetése és ápolása. 6. Feladatunknak tartjuk a környezet és az egészség megóvását, felelős magatartás, a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. 7. Az iskola alapvető feladatának tartja a város tudományos, kulturális és közösségi életében való részvételt, a szociális kompetenciák fejlesztését. 8. Iskolánk a kerettantervekbe integrálva előnyben részesíti azokat a speciális képzéseket, amelyek a középiskolát választó korosztály körében népszerűek. Ennek megfelelően képzésünkben megjelenik az emelt nyelvi, a magyar – német ill. a magyar-spanyol két tanítási nyelvű, az emelt humán, az ének-zenei és a környezetvédelmi orientációs képzés. 9. Az Európai Unió-s tagságunk is feladatként rója ránk az idegen nyelvek elsajátításának kötelezettségét. Éppen ezért, a jobb hatásfok érdekében az idegen nyelveket csoportbontásban oktatjuk, valamint fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikáció iránti igényt. 10. A hagyományok és a diákok érdekében, valamint a természettudományos és a digitális kompetencia fejlesztését szem előtt tartva szintén csoportbontásban oktatjuk a matematikát és az informatikát ott, ahol a keretek erre lehetőséget biztosítanak. 11. Törekszünk az emelt szintű (melynek keretében az iskola a speciális tárgyak emelt szintű érettségi vizsgájára készíti fel tanulóit), illetve emelt óraszámú tantárgyak csoportbontására, mivel ezt a speciális igények miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk. 12. A szakgimnáziumi tanulók esetében a szakképző (tizenharmadik) évfolyam elvégzését szorgalmazzuk. 13. Segítjük a hátrányos helyzetű, a BTM-N-es valamint az SNI-s tanulók felzárkózását, tanulási esélyegyenlőséget biztosítunk. 14. Fejlesztjük a kiemelkedő tanulóinkat, ösztönözzük és támogatjuk a tehetséges tanulók tanulmányi versenyeken való részvételét.

7

1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Cél - és feladatrendszer, kiemelt fejlesztési feladatok Az iskola cél - és feladatrendszerét a NAT alapelvei határozzák meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése. Minden tanulónk számára biztosítani kell a NAT követelményeinek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz szükségesek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az innováció, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fő célunk a tanulók érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való sikeres felkészítése. Értékrendünk szerint mindezeken túl fel kell készíteni tanulóinkat: az ésszerű változások kezdeményezésére, a világot kritikusan szemlélő álláspontra, a javakkal való gazdálkodásra, hogy tudatos fogyasztókká váljanak, a környezetért felelősséget érző és vállaló polgári létre, a változó világ problémái iránti nyitottságra, a döntésképességre és reális pályaorientációra, az önállóságra, öntevékenységre, az önművelés igényére, a reális önértékelésre, az együttműködési készségre, a becsületes emberek kreativitására. Az iskola tantestülete az alábbi általános értékek ápolását és átadását tartja fontosnak: humanizmus, közösségi összetartás, hazafiság, egyenlőség, demokratizmus, a munka megbecsülése és tisztelete, szabadság. Fontosnak tarjuk továbbá az alábbi közösségi értékek megbecsülését: társadalmi elkötelezettség, szolidaritás, együttműködés, az anyagi és szellemi javak gyarapítása, más kultúrák, szokások értékelése, más népek megértése.

8

Az embertársainkhoz való viszony tekintetében a következők védelmét célozzuk: a személyes méltóság, az élet és egészség, személyes tulajdon védelme, személyes meggyőződések, nézetek tisztelete, a hírek, információk megbízhatósága iránti igény, együttérzés és segítés. A tanuló személyiségfejlődésében az alábbiak kialakítását tartjuk elengedhetetlenül fontosnak: személyes méltóság megtartása, önállóság, önismeret, önkontroll, felelősség, önnevelés, önfejlesztés, egészségtudatos magatartás. A kultúrára való fogékonyság kialakítását a következő elvek mentén végezzük: a kulturális értékek tisztelete, a kulturális javak iránti érdeklődés, igény és törekvés a kultúrával való kapcsolatra, érzékenység és nyitottság a kultúra iránt, tolerancia. Az ember és természet kapcsolatának tekintetében a következő értékekre való nevelés során az alábbi értékek átadására koncentrálunk: a természet szeretete, védelme, az élet tisztelete, gondoskodás a természeti kincsekről, törekvés a természettel való harmonikus kapcsolatra, az emberiség előtt álló közös, globális problémák megismerésére, ünnepélyek, rendezvények előkészítése, lebonyolítása, pályamunkák készítése, a pályaválasztás segítése, az egészséges életmóddal, ökoiskolával kapcsolatos tevékenységek végzése.

9

1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tantestületének fő feladata olyan diákok nevelése, akik a napi tanulással tudatosan készülnek az érettségi vizsgára, az előttük álló követelmények minél magasabb szintű teljesítésére. A megvalósítás eszközei, eljárásai: a tehetséggondozás, differenciált oktatás, a műveltségbeli hátrányok leküzdése, esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi beilleszkedés segítése, integrált oktatás, az egészséges életmód igényének kialakítása, a természet szeretete, tisztelete, fenntarthatóságra törekvés, a személyiség teljes körű kibontakozásának segítése, a gyermekvédelem, középszintű érettségi vizsgára való felkészítés, emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés, az SNI, BTM-N, HH és HHH tanulók integrált oktatása, a szakképesítő vizsgára való felkészítés, a szakképesítő vizsga feltételeként összefüggő szakmai gyakorlat, az érettségi feltételeként közösségi munka teljesítése. Az értelmi nevelés középpontjában a tanulók önálló ismeretszerzési képességeinek alakítása áll. Az anyanyelvi nevelés - mint minden egyéb nevelés előfeltétele - alapvető feladata az értelmes, pontos, kifejező beszéd és az ehhez szükséges képességek fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés feladata ezen kívül: ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészítsen a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre. Célunk, hogy minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A tanulókat neveljük nyitottá, alapozzuk meg számukra a nemzettudatot, mélyítsük el a hazaszeretet érzését, ismerjék meg az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az értelmi nevelés a művelődési anyag aktív, alkotó feldolgozását, az iskolában tanult és az iskolán kívülről származó ismeretek egységes értelmezését és rendszerezését kívánja meg. Az erkölcsi nevelés annak a meggyőződésrendszernek és magatartásnak az alakítására irányul, mely az élet különböző területein művelt, intelligens embert jellemzi. Célunk, hogy tanulóinkban alakuljon ki a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás, képesek legyenek önálló véleményt alkotni, ellenvetésüket határozottan, de kulturáltan megfogalmazni. Célunk, hogy a demokrácia gyakorlására neveljük őket. Az esztétikai nevelés egyrészt az esztétikum befogadására való igényt, felkészültséget, érzelmi beállítódást, másrészt az esztétikum megbecsülésének, megóvásának, létrehozásának képességét kell, hogy szolgálja. A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése, amelyek a látható világ dolgainak, jelenségeinek befogadásához, használatához, alakításához szükségesek. Feladatunk, hogy tanulóink élményszerűen tapasztalják, értsék meg az emberi

10

kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a művészetekben, a tárgy- és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá. Alakítsuk ki és fejlesszük a tanulóink kíváncsiságából fakadó bátor, találékony gondolkodását, új értelmezések megfogalmazását, a nyitott magatartást, az értékek megbecsülését. A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezet iránti felelős magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, tisztábban lássák a világban elfoglalt helyüket. Fejlődjön ki a tanulók globális környezeti gondolkodása, ami megköveteli, hogy a jelenségek, folyamatok vizsgálatát általánosítás és az összefüggések meglátása, valamint ezek értelmezése kövesse. Célunk olyan természettudományos műveltség kialakítása, mely hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvásához, a fenntarthatóság elvének tudatosításához. Az egészséges életmód és egészséges életszemlélet kialakítása kiemelt jelentőségű. Célunk, hogy választani tudjanak diákjaink az élet kínálta alternatívák, értékek közül, döntésük a saját testük, lelkük épségét, gyarapodását segítse. Tisztában legyenek a mindennapok egészségügyi ismereteivel, a káros szokások elkerülésének lehetőségével, a mindennapos mozgás, sport egészségmegőrző és személyiségformáló szerepével, és az egészséget saját értékrendjükben kiemelten kezelő személyiséggé váljanak. Nagy hangsúlyt kap ebben a munkában a család, de ebben a korban még inkább a közösség, a kortárscsoportok összetartó ereje és ennek fejlesztésére tanórán és azon kívül is speciális programokat kínálunk. A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, kezelő, - megoldó képesség, valamint a vezető és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Kulcskompetenciák kialakításához kiemelt fejlesztési területek: Polgár a demokráciában (Civil szerepek) szabad véleményalkotás döntési képesség aktív felelősségtudat vitakészség részvétel a valós folyamatokban szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség

11

Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire) tudatosság a kapcsolatokban barátságra és a szerelemre való képesség nemi szerepek szülői, családi szerepek harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz munkatársi szerepek átmenetek Toleranciára nevelés (A másik és én) önelfogadás nyitottság előítéletek csökkentése szorongás felismerése és csökkentése kíváncsiság rugalmasság mások elfogadása Életpálya-építési kompetenciák Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a középiskolából kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai: 1.Helyzetmeghatározás Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére. 2.Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás a döntéshozás és a helyzet-meghatározás kongruenciájának megteremtésére. 3.Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzet-meghatározás alapján alkalmasság a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az idővel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására.

12

Az életpálya-építés fejlesztése többek között az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik. A specifikus életpálya-építési ismeretek: a pálya- és szakmaismeret, a munkaerő-piaci ismeretek, az álláskeresési technikák. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is. A kulcskompetenciák megszerzésével diákjaink alkalmassá válnak a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk alakítására. Az anyanyelvi kommunikáció birtokában különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudnak kommunikálni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni, törekednek a kritikus és építő jellegű párbeszédre. Az idegen nyelvi kommunikáció birtokában diákjaink szóbeli és írásos interakciójukon túl a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a kultúrák iránti érdeklődést sajátítják el. A matematikai kompetencia kialakításával felkészítjük diákjainkat a mindennapok problémáinak megoldására, érvelésre, logikus gondolkodásra. A természettudományos kompetencia képessé teszi diákjainkat az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásának a megértésére, problémamegoldásra, kritikus és etikus állásfoglalásra. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak használatát, a főbb számítógépes alkalmazásokat; fejlesztését a kulturális, társadalmi és szakmai közösségekben, hálózatokban való részvétel támogatásával is segítjük. A hatékony, önálló tanulás új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését jelenti, amelyhez a diáknak fel kell ismernie szükségleteit, meg kell szerveznie önálló tanulását, útmutatásokat kell keresnie és alkalmaznia.

13

A szociális és állampolgári kompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértése, a stressz kezelés. Birtokában a diákok képesek az együttműködésre, a kompromisszumokra, harmonikus életvitelre, aktív módon vesznek részt a közügyekben. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti diákjainkat a kínálkozó lehetőségek megragadásában, amelynek érdekében terveket készítenek és hajtanak végre egyéni és csapatmunkában. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség birtokában művészi önkifejezésre, műalkotás elemzésre, nézőpontok összevetésére képesek diákjaink, gazdagítja önismeretüket, emberi viszonyaikat, ismereteiket a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kultúráról.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT keretében a tanulók személyiségfejlődésének kibontakoztatása kiemelt szerepet kap. Az iskolánknak a kerettantervre épülő pedagógiai programja ösztönzi ezt a pedagógiai folyamatot. Az iskolai élet sokoldalúsága, a tanulók együttműködési készségének fejlesztése, értékrendjük kialakítása és meggyökereztetése vezérelvnek tekintendő. A személyiség alakításának új feladatai tárulnak elénk az utóbbi időben: a társadalmi problémák megjelennek a családokban, az ebből adódó gondokat az iskolának kell megoldania, enyhítenie. A személyiségfejlesztésben a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítunk. A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium sokféle képzés típusának és sajátos művészeti képzésének köszönhetően éppen a személyiségfejlesztés kérdéskörében érhet el kimagasló eredményeket.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyerekeknek, a tanulóknak joga, hogy nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Helyzetelemzés Az iskola állapotleírása - a munkához, tanuláshoz szükséges technikai háttér feltérképezése az egészség, egészségnevelés szempontjából Iskolánk épülete természetföldrajzi szempontból frekventált helyen, közvetlenül a Tisza partján helyezkedik el. A közlekedési forgalom csekély, a vízközelség és a környező fák megfelelő környezetet teremtenek a tanításhoz. A zöldfelület növelésére törekszünk. Az épület teljes felújítása, akadálymentesítése megtörtént. Az épület neonvilágítású. Mellékhelyiségek száma nőtt és minősége javult a felújítással. Iskolánknak egy közepes méretű tornaterme van, rendelkezünk tornaszobával, betonozott iskolaudvarral. A létesítmények helyzete nem felel meg a mai követelményeknek, elvárásoknak, mint ahogy a mindennapos testnevelés által megkövetelt mennyiségi követelményeknek sem. A felújítás után is maradtak problémás területek: a villanyvezetékek felújításra szorulnak. 14

Az iskola eszközeinek ellátottsága a következő: TV-k, vetítők, projektorok, notebookok, asztali számítógépek, interaktív táblák, filmek, plakátok, jól felszerelt könyvtár, laboratóriumi eszközök, műhelyek, szaktantermek a szakgimnáziumi képzéshez, sporteszközök. Személyi és szervezeti feltételek Az egészségnevelésben részt vevő, ehhez felhasználható képesítéssel, végzettséggel rendelkező pedagógusok és egyéb személyek, munkaközösségek, kapcsolatrendszerek Az intézmény egészségfejlesztő programjának megvalósításáért felelős az intézmény intézményvezetője. Az iskolában a program megvalósításában részt vesznek: az iskolaorvos a védőnő az iskolapszichológus a nevelési intézményvezető-helyettes a mentálhigiénés diplomával rendelkező tanár a mentálhigiénés féléves képzésen részt vett tanárok az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a bűnmegelőzési tanácsadó a biológia szakos tanárok. A diákok testi, lelki és szociális egészsége Tanulóink szokásainak, értékrendjének, mentális egészségi állapotának, szabadidős és sporttevékenységének felmérése: hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók aránya, magatartás problémák a tanulók körében, dohányzással, alkoholfogyasztással, drogfogyasztással kapcsolatos magatartásformák, társas kapcsolatok jellemzése, az iskolába járó tanulók egészségi állapota, a testnevelés alól felmentett, gyógytestnevelésre járó tanulók, rendszeresen sportoló, sportegyesületekbe járó tanulók, továbbtanulási mutatók, a diákok értékrendjére utaló egyéb mutatók alapján történik. A felmérést tanév elején végezzük az első osztályfőnöki órák egyikén. A tanév elején a diákoktól összegyűjtött információk feldolgozása megbízott tanár irányításával történik, felelősét az intézményvezető jelöli ki. A feldolgozott adatok értékelése az osztályfőnökök, az iskolaorvos tapasztalatainak összegzésével történik. Az iskola hosszú-, közép- és rövid távú egészségnevelési céljai Hosszú távú célok, az iskola hitvallása Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. Célunk, hogy választani tudjanak diákjaink az élet kínálta alternatívák, értékek közül, döntésük a saját testük, lelkük épségét, gyarapodását segítse.

15

Középtávú célok Az iskolában tanító pedagógusok (főként az osztályfőnökök) attitűdjének alakítása, kompetenciájának erősítése - minden osztályfőnök vegyen részt a témához kapcsolódó továbbképzésen. A szülők minél szélesebb körben történő bevonása a programokba. A diákok számára korszerű ismeretek, értékek közvetítése, melyek nyomán a tanulók ismerjék meg az életkorukkal járó biológiai, higiénés, életmódbeli tennivalókat, a társkapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit, az egészségre káros szokásokat és következményeit, a káros szenvedélyek hatásait és elkerülésük lehetőségét, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit, a mindennapos mozgás, a sport egészségmegőrző és személyiségformáló szerepét, a problémamegoldás, stressz kezelés módjait. Rövid távú célok Megfogalmazása a helyzetelemzés eredménye alapján az éves program készítésekor történik minden tanév szeptember 30-áig. Tevékenységek A tanárokra irányuló tevékenységek, tantestületi tréning A tanárok ráhangolása a közös iskolai szemléletmódra; a problémamegoldó-, konfliktuskezelő módszereik fejlesztése, hatékonyságfejlesztés. Módszerei pedagógus továbbképzésen való részvétel (egészséges életstílusok, hatékony kommunikáció, erőszakmentes konfliktuskezelés, tanulás-módszertani ismeretek). A pedagógusok példamutató életvitelének, magatartásának elérésére törekszünk. A program felelőse az intézményvezető. A szülőkre irányuló tevékenységek A diák családi és mikrokörnyezete esetleg egészen más normákat, értékeket, viselkedést vár el a gyerektől, mint az iskola. A hatékony nevelés feltétele, hogy a szülői ház és az iskola megközelítően azonos érték- és normarendszerben gondolkodjon, illetve, hogy a szülő ismerje azokat az értékeket, amelyek alapján az iskola nevelői közössége tevékenységét folytatja. Szülői értekezlet A szülők megismerhetik az iskola egészségnevelési programjának alapelveit. Tájékozódhatnak a megvalósításhoz felhasznált tanórai és tanórán kívüli tevékenységekről. Szabályozása az SZMSZ-ben történik. Felelőse az intézményvezető-helyettes. Összevont szülői értekezlet, szülők akadémiája Előadások szervezése szülőknek - témája az éves programtervben. Felelőse: osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Rendhagyó szülői értekezlet, osztályfőnöki óra Igény esetén kerekasztal beszélgetés, tapasztalatcsere; közös „játék” szülővel, diákkal. Felelőse: osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Szülők felkérése Az iskolai egészségnap és egyéb iskolai rendezvényeken való közreműködésre, munkahely látogatás megszervezésére, pályaválasztási tájékoztatóra, munkájához (hobbijához) kötődő előadás megtartására, stb. Felelőse: intézményvezető-helyettes

16

A diákokra irányuló tevékenységek 1. Pedagógiai műhely Az osztályfőnökök, ifjúságvédelemmel foglalkozó megbízott tanár, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus együttműködése. Feladata: tanulóink szokásainak, értékrendjének, mentális egészségi állapotának, szabadidős és sporttevékenységének felmérése a tanulókkal végzett felmérés feldolgozása, értékelése az éves egészségnevelési programterv elkészítése az iskola módszertani ötlettárának bővítése igények, ötletek összegyűjtése osztályfőnöki tanmenetek felújítása. Felelőse: osztályfőnöki munkaközösség vezetője. 2. Osztályfőnöki órákon Évfolyamonként 10 órában a testi-lelki egészség megóvása, káros szokások kialakulásának megelőzése témaköreivel foglalkozunk. Közreműködők: osztályfőnök, iskolaorvos, védőnő, az SZTE orvostanhallgatói, SZTE Főiskolai kar IV. éves védőnőhallgatói, az ÁNTSZ munkatársai, a Drogambulancia, a Rendőrség szakemberei, felkért szakemberek, stb. Módszerek: beszélgetések, előadások, szituációs játékok. (Javasolt irodalomjegyzék, felhasználható játékok, szituációs gyakorlatok jegyzéke az osztályfőnöki segédletben található.) Témakörök: Higiéniás egészséges életvitel. o Az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői. o Emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség. o Egyén és közösség. o Kulturált viselkedés. Lelki egészség megóvása, krízis prevenció. o Önismeret. o Stressz oldó technikák. o Konfliktus kezelési készségfejlesztés. o Emberismeret, empátia. o Egyéni képességek és célok összhangja. o Devianciák. Családi életre, szülővé nevelés. o Barátság, partnerkapcsolatok. o A család funkciója, jelentősége. o Érzések – érzelmek – értékek. o A szülői felelősség – konfliktusfeloldás. o Családalapítás, családjogi törvény. o Betegbiztosítás, egészségügyi szolgáltatások, igénybe-vételük módjai. Szabadidős kultúra fejlesztése. o Szabadidős szokások, szabadidő felhasználása. o Tömegkommunikációs eszközök manipulatív szerepe. o Igényes, igénytelen szórakozás.

17

Tematika: 9. évfolyamon: szexuálhigiénia táplálkozás barátság, szerelem 10. évfolyamon: fogamzásgátlás táplálkozási betegségek káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol)

11. évfolyamon: szexuális úton terjedő betegségek (AIDS) abortusz prevenció daganat prevenció (mell önvizsgálat, here önvizsgálat) 12. évfolyamon: családtervezés

Felelőse az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a védőnő. 3. Tanórán kívüli programok Önismereti, konfliktus-kezelő, kommunikációs, tanulást segítő tréningeket, előadásokat, kortárs segítő képzést szervezünk. Felelőse: osztályfőnöki munkaközösség vezetője Közreműködők: képzett szakemberek 4. Akciók a diákok szervezésében, részvételével Iskolai egészségnap, Ne gyújts rá!- világnap, AIDS világnap, véradás, stb. 5. Az egészség, mint szabadidős tevékenység Az egészség megőrzésének biztosítása a szabadidős tevékenységnek is jelentős része. Megvalósulása az iskolai tematikus napok formájában, a világnapokhoz kapcsolódva, ill. előadások, vetélkedők keretében zajlik, ill. része lehet nagyobb, regionális versenyeknek (pl. elsősegélynyújtó, Vöröskeresztes, drogellenes, AIDS-elleni). Az iskolai Egészségnapot előadások, kötetlen beszélgetés és interaktív foglalkozások formájában, a fiatalokat érintő és érdeklő témákkal szervezzük. A meghívott előadók mellett a diákok szellemi vetélkedőn vesznek részt. A véradás az embertársi felelősség tudatát erősíti, a Magyar Vöröskereszt és a Véradó Állomás irányításával zajlik. Ugyancsak ezt a célt fogalmazza meg a karácsony táján jótékonykodás (pl. szervezett ruha-ill. élelmiszergyűjtés) is. Az egészség megőrzése elsősorban azonban aktivitás: sportnap, gyalogtúra, futóverseny, tanár- diák mérkőzés, kirándulás, csoportos tréningek szervezése, ill. a tanulók sportolási, testedzési szokásainak felmérése. Ugyancsak lényeges a média hatásának, az igényes kultúra megvalósításának népszerűsítése filmvetítéssel, rajzok készítésével, tárlat, múzeum, színházlátogatással, stb. Az intézményvezető-helyettes feladata egyrészt a konkrét programok tervezése, előkészítése, bonyolítása, másrészt a kapcsolattartás a tanárok, diákok, külső partnerek között Közreműködők: védőnő, megbízott tanár. 6. Egészségnevelési, vöröskeresztes, elsősegélynyújtó versenyeken való részvétel A témában jártas, többletismerettel rendelkező diákok önmaguk művelésén túl a közösségre is pozitív hatással vannak, „kortárs segítőként” követhetik társaik fejlődését az egészséges életvitel kialakításához vezető úton. Felelőse: természettudományos munkaközösség vezetője. Közreműködők: védőnő, szaktanár.

18

7. Iskola egészségügyi tevékenység, szűrések Felelőse az iskolaorvos. Közreműködők: iskolaorvos, védőnő a városi rendelőintézetek szakorvosainak bevonásával. a) Gondozási tevékenység: figyelemmel kísérjük az oktatási intézményben a tanulók testi és szellemi fejlődését. Az alapszűrések során vizsgáljuk a tanulók testi fejlődését (súly- és magasságmérés), érzékszerveik működését (látásélesség, színlátás, hallás), mozgásszerveik állapotát (gerincelváltozások, lúdtalp, stb.), pajzsmirigy-működési rendellenességeiket vérnyomását. A szakgimnáziumi osztályokban alkalmassági vizsgálatokat végzünk. Nyilvántartásba vesszük az egészségileg és pszichoszociálisan veszélyeztetett tanulókat, feltüntetjük a veszélyeztetettség okait, valamint az ellenőrző vizsgálatok eredményeit és az alkalmazott terápiát. A gondozás kiterjed azokra a tanulókra is, akik nem tartoznak szorosan a veszélyeztetettek közé, de gondozást igényelnek (szemüveget viselők, gyengén tápláltak). Testnevelési csoportbesorolást végzünk (egészségügyi problémával küzdő tanulókat a megfelelő, szükség esetén gyógytestnevelési csoportba irányítjuk), valamint rendszeres fogászati szűrés történik. b) Közegészségügyi, járványügyi tevékenység: rendszeres személyi higiénia ellenőrzése, a szűrések során tisztasági vizsgálatok végzése. Ellenőrizzük az iskolában a tanulók oltásait, elmaradt oltások pótlásáról gondoskodunk. 8. Mentálhigiénés háló A segítségadás, szakemberhez irányítás, a kiemelten veszélyeztetett helyzetű tanulók egyéni foglalkozásainak megszervezése, kapcsolattartás az érintett szülőkkel, az iskola rendszeres tevékenységei közé tartozik. Közreműködők: az iskola pedagógusai, osztályfőnökök. Felelőse: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

1.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Diákjainknak tudatosan kell készülni arra, ha valamelyik társuk balesetet szenved, vagy rosszul van, hogyan tudnak segíteni. Iskolánkban a védőnő minden nap az iskolában tartózkodik, az iskolaorvos a hét két napján található meg az orvosi szobában. Az iskola területén a mentők, tűzoltók, menekülési útvonal a feltűnő helyen ki van függesztve. Minden tanulónak tisztában kell lennie az elsősegély-nyújtás alapvető ismereteivel, azokat tudnia kell alkalmazni is. Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegély-nyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania: Úgy cselekedj, hogy ne okozz további balesetet! Iskolánkban az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül történik, ezek: osztályfőnöki, biológia, testnevelés órák. A minden évben megrendezésre kerülő egészségnap keretében a diákok gyakorlatban is megismerkednek az elsősegély-nyújtási ismeretekkel.

19

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi élet fejlesztése az a folyamat, mely az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítását biztosítja. A diákok mindennapjaik nagy részét több éven keresztül az iskolában, az osztályban töltik, ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, és mennyire képes nevelni. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A gyermek számára a legfontosabb közösség, az osztály. Az osztály közösségfejlesztés iskolai színtere, arculata kialakításában részt vesz az osztályfőnök, központi szerepet betöltő diákok, szülők, külső szakemberek. A különböző közösségek kialakításában a legjelentősebb szerep természetesen az osztályfőnökre hárul, akinek munkáját segíti az osztályfőnök-helyettes és az osztály diákbizottság. Jelentős szerep jut az osztályban tanító tanároknak is, és nem utolsó sorban az iskola egész diákságát érintő diákönkormányzatnak (DÖK). Iskolánk hangsúlyt fektet a diákok demokratikus nevelésére, az iskolai fórumok, diákközgyűlések működésére. Saját hagyományaink is közösségformáló hatásúak. Iskolánkban különböző korú diákok járnak, gimnazisták és művészeti szakgimnáziumba járó tanulók E csoportok mindegyike bizonyos szempontból különleges bánásmódot igényel.

1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége: Az iskolában a tanárok állnak a közösségfejlesztés első helyén, azon belül is a legnagyobb feladat az osztályfőnöké. Minden oktatás egyben nevelőmunka is Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Az osztályfőnöki órán törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában. Iskolánkban az osztályon belüli beilleszkedés segítése az osztályfőnök irányításával történik. Az osztályfőnökök munkáját az iskolapszichológus segíti.

1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az iskolai közösség formálódását biztosítják a táborok, a gólyaavató, a szalagavató bál, a karácsonyi ünnepség, a környezetvédelmi jeles napok és az egészséges életmód napok programjainak közös szervezése és lebonyolítása és a tanév során szerveződő számos egyéb program. Kiemelten fontosnak tartjuk az iskola tanulóinak bekapcsolódását a városi rendezvények szervezésébe. Iskolánk kórusa, környezetvédő tanulóink tevékenysége, a képzőművészeti és táncművészeti tanulók városi feladatokban való részvétele jó alkalmat biztosít a szűkebb értelemben vett szocializáció kialakítására, a társadalmi szerepvállalás gyakorlására. Külföldi tanulmányutak, cserekapcsolatok más népek kultúrájának, szokásainak, vallásainak megismerése tovább szélesíti tanulóink közösségi kapcsolatait, fokozza nyitottságukat. Külön figyelmet fordítunk a másság elfogadásának kialakítására, az egymásért érzett felelősség, a tolerancia fokozására. Arra neveljük tanulóinkat, hogy legyenek segítőkészek, elfogadók beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt. Tanulóink kommunikációs kultúrájának fejlesztésével az információk közötti eligazodás módjának

20

gyakoroltatásával olyan fiatalokat kívánunk nevelni, akik érettségi után önállóan tudnak boldogulni a felnőtt társadalomban is. Iskolai szervezésű kirándulások, a hagyományos osztálykirándulások, erdei iskolák és egyéb, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás. Az Nkt.4§15a rendelkezése szerint: „Külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles kirándulás” Belföldi és külföldi utazások szervezésével kapcsolatos általános szabályok: Különös figyelmet kell fordítani az utazások megszervezésének rendjére, a tanulók biztonságára, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére. Éjjel 23 óra és hajnal 4 óra közötti idősávban a sofőröknek pihenőt kell tartaniuk egy szálláshelyen, ugyan ott ahol a diákokat is elszállásolják erre az időre. Az intézmény vezetőjét írásban tájékoztatni kell az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről, pontos és teljeskörű utaslistáról, amelyen szerepelnie kell a törvényes képviselők elérhetőségeinek is. Szülő, illetve egyéb utazásban résztvevő nem helyettesítheti a pedagógust. A Szegedi Tankerületi Központ a tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programokon a résztvevők biztonságos utazása érdekében a szervezéssel vagy a szállítással foglalkozó cégektől minden esetben előzetesen írásos nyilatkozatot kér arról, hogy a szolgáltatásszemélyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, valamint az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal. Az Nkt. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.” Az Nkt. 32. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki: „59/A. § A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.”

1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Iskolánkban a diákönkormányzat egyre nagyobb szerephez jut a diákokat érintő szabályozások, programok kialakításában, megvalósításában, véleményezésében Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési–oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben, a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat szerkesztheti az iskola újságot, tanáraik irányításával számos iskolai programok szervezője. A tanév rendjének megfelelően rendelkezik egy tanításnélküli munkanap időpontjának meghatározásban.

21

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tanórán kívüli foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk a gimnázium életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tagozatos tanulók az emeltszintű oktatás, valamint az érettségire felkészítő választható foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, a felvételi vizsgára való felkészülésre. A közösségfejlesztés legfontosabb részét képezi a hagyományok ápolása. Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze, továbbfejlessze, újabb eseményekkel gyarapítsa, melyekkel növelik iskolánk hírnevét. Az ünnepélyek rendjét az iskola munkaterve, az ehhez kapcsolódó ünnepi öltözéket pedig a házirend szabályozza. Rendezvények: gólyatábor, kilencedikes diákok köszöntése, gólyaavató, szalagavató bál, tanulmányi kirándulás, osztálytalálkozók, ballagás, alapítványi gálaműsor, pályaválasztást segítő rendezvények általános iskolásoknak, és diákjainknak Tömörkény nap, Filharmóniai koncert, Hangverseny délidőben az ének-zene orientációs osztályba járó diákoknak képzőművészeti kiállítások, jeles napok: pl.: egészségnap, sportnap, Föld Napja, Víz Világnapja, Költészet Napja, Magyar Kultúra Napja, Állatok Világnapja, Magyar Nyelv Napja, Magyar Diáksport Napja, Aradi Vértanúk Napja, A Köztársaság Napja, Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja, Holokaust Áldozatainak Emléknapja, Nemzeti Összetartozás Napja, Spanyol Kultúra Napja, A kitelepített németek emléknapja ünnepségek, megemlékezések, karácsonyi ünnepség (lehetőség szerint a Dómban), cserekapcsolat, KI-MIT-TUD, alkalmankénti osztályközösség-építő rendezvények. A szabadidős tevékenységek közül kiemelendő iskolánk nemzetközi hírnévvel rendelkező énekkarának fellépései iskolánkon belül, ill. az iskolán kívüli rendezvényeken. Az ünnepségek méltó megünnepléséhez, az ifjúság zenei műveltségének elmélyítéséhez nagyban hozzájárulnak az énekkari szereplések. Az iskolai diáksportkörökkel az egészséges életmódra való nevelést segítjük, a sportolni és mozogni vágyó diákok számára biztosítunk lehetőséget.

22

A diákolimpiákon, városi sportversenyeken való részvétellel is szeretnénk lehetőséget nyújtani ahhoz, hogy minél többen sportos, egészséges életmódot kövessenek.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

23

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola pszichológusával. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Segíti és dokumentálja diákjai részvételét az iskolai közösségi szolgálatban.

1.6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelt nevelési feladat a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, melynek szinterei: szakkörök verseny előkészítések egyéni foglalkozások. A pedagógiai értékelésnek a tanuló szempontjából motiváló hatása is van. A motiváció egyik legfontosabb formája a versenyeztetés. Különböző tanulmányi és egyéb versenyeket szervezünk, melyeken diákjaink sikerélményekhez jutnak: A legtöbben a házi versenyeken mérik össze tudásukat, a legrangosabbak a megyei, országos tanulmányi versenyek, illetve az országos szervezésű egyéb versenyek. A legjobb teljesítményt elért tanulókat az év végén megrendezésre kerülő fogadáson jutalomban részesítjük. Az iskola támogatja a kiemelt sportteljesítményeket elért tanulók külső egyesületekben való sportolását, és lehetővé teszi számukra, hogy edzőtáborokban, valamint diákolimpiákon, versenyeken vehessenek részt. Az egyesületüktől hozott igazolással heti két órát beszámítunk számukra a mindennapos testnevelés óraszámába. Az iskola lehetőséget biztosít a tehetséges tanulók bemutatkozására: hangversenyeken, KI-MIT-TUD-on, szalagavatón, egyéb iskolai rendezvényeken, kiállításokon, városi rendezvényeken. Az iskola elkötelezett a tehetségekkel való foglakozás minden formája iránt. Így többek között a versenyeztetésnek is. Az iskola folyamatosan jelen van a kisebb, nagyobb helyi, illetve országos, nemzetközi versenyeken. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelő megmérettetést, tudását tehetség meg tudja mutatni, s ezáltal 24

sikerélményhez jusson. Ezért indítjuk diákjainkat különböző versenyeken, az iskola pedagógusai pedig a felkészítés kezdeti fázisától egészen a versenykíséretig folyamatosan nyomon követik diákjaik fejlődését.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok Minden év szeptemberének első napján felmérjük a kilencedik osztályba járó tanulók tudásszintjét az angol nyelv tantárgyból adott osztálytípusokban. A tanulási kudarc legfőbb oka sok esetben az általános iskola után a nem célravezető tanulás, vagy a”tanulni tudás” hiánya. A felmerülő problémákról az osztályfőnök konzultál a szülőkkel. A felmérés során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére évfolyam szinten felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, melyet a tanuló egész évben igénybe vehet. Az osztályfőnöki óra keretében a tanulás módszereiről kapnak tájékoztatást. Szükség esetén osztályon belül tanulópárok létrehozásával segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákjainkat.

1.6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel, sajátos nevelési igénnyel összefüggő pedagógiai tevékenységek Diákjaink többségében jól szocializált társadalmi rétegekből származnak, így az iskola létszámához viszonyítva kevés esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal. Ugyanakkor az is látható, hogy számuk az elmúlt évekhez képest a társadalmi változások miatt növekvő tendenciát mutat. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra megkülönböztető figyelmet kell fordítani a szaktanároknak, osztályfőnököknek. A szaktanárok véleménye alapján az osztályfőnöknek fel kell venni a kapcsolatot a szülővel, akinek beleegyezése után vizsgálati kérelemmel fordulunk a megfelelő intézményhez. Emellett igénybe vesszük az iskolai pszichológus, az iskolaorvos, valamint a védőnő segítségét is. Az osztályfőnök feladata, hogy felhívja a tanárok figyelmét ezen tanulókra és kérje őket, a megfelelő pedagógia alkalmazásával a felmerülő problémákat küszöböljék ki. Az Nkt.56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az Nkt. 97. § (1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet.

25

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A társadalmi változások miatt tanulóink egyre több negatív hatásnak vannak kitéve, ezért nagyon fontos feladatnak tartjuk a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást, a problémáik megoldásának a kezelését. Ennek érdekében az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője az iskolai védőnő segítségével látja el. Együttműködnek az osztályfőnökökkel, összehangolják az osztályfőnöki és a szülői közösség gyermekvédelmi tevékenységét. Feladatok: Minden tanév elején felmérjük az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóinak számát. Javaslatot dolgozunk ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. A rászoruló gyermeknek adható szociális támogatással kapcsolatban: a szociálisan rászoruló és kiemelkedő képességű tanulóink részére az iskola alapítványi támogatását kezdeményezzük (a tanulmányi munkát segítő külföldi utak, továbbtanulást elősegítő tanfolyami részvétel, ill. a serdülőkori problémák leküzdését segítő iskolai programok támogatása), „Útravaló ösztöndíj” támogatásért pályázat. „Esélyt a középiskolás tehetségnek” pályázat A tanulók testi-lelki egészségének megóvása, káros szokásaik kialakulásának megelőzése érdekében programokat szervezünk, rendezünk: osztályfőnöki munkatervet készítünk a fenti témakörben; megszervezzük az osztályfőnökök továbbképzését az adott témakörben az osztályfőnöki munkát segítő dokumentumokat szerzünk be, állítunk össze, az iskolai könyvtárban, az osztályfőnöki mappában hozzáférhetővé téve azokat; tájékoztatókat, szülői tréningeket szervezünk a szülői munkaközösség tagjai számára; az osztályfőnöki órákon és órán kívül programok keretében személyiség-, hatékonyságfejlesztő, kommunikációs, tanulást segítő előadásokat, tréningeket szervezünk, bonyolítunk le; megszervezzük a kiemelten veszélyeztetett helyzetű tanulók egyéni foglalkozásait, biztosítjuk aktív közreműködésüket, szükség esetén szakemberhez irányítjuk, valamint rendszeresen tartjuk a kapcsolatot az érintett szülőkkel. A fenti programjaink rendszeres közreműködői az iskolaorvos és védőnő, szakképzett mentálhigiénikus tanár, a SZTE orvostanhallgatói és védőnő hallgatói, az ÁNTSZ munkatársai, a Drogambulancia, valamint a Rendőrség szakemberei. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a magatartászavaros gyerekek fejlődését is kiemelt figyelemmel kísérjük. Ha a gyermek családban történő nevelése nem biztosított, fejlődését akadályozza a családi környezete, részükre védő - óvó intézkedéseket kezdeményezünk. Állandó kapcsolatot tartunk a megfelelő intézményekkel és más civil szervezetekkel. A diákok mellet a szülőknek is előadásokat szervezünk, hogy ezzel segítsük őket gyermekeik problémáinak felismerésében, annak megoldásához vezető utat mutassunk. Ezen programokra külső előadókat hívunk, illetve az iskolai pszichológus segítségét vesszük igénybe. A program a „Szülők Akadémiája” keretében zajlik.

26

Az egészséges életmódra nevelés keretében osztályfőnöki órákon a következő készségeket fejlesztjük: segítségkérés és nyújtás felismerése, konfliktuskezelés, önismeret, stressz kezelés, problémamegoldás, döntéshozás tanulásmódszertan. Egyre többet kell foglalkoznunk a drogmegelőzési tevékenységünkkel, a különböző szerek fogyasztásának veszélyeivel, a szülők szerepének fontosságával. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésével kapcsolatos köznevelési feladatok: Az Nkt. 42. § (1) és (3) bekezdésében rögzített azon szabály, mely egyértelművé teszi, hogy a nevelőtestület tagjainak titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre, továbbá egyértelművé váltak a kompetencia határok. Az új rendelkezés szerint a pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles a Gyvt. 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ez azt jelenti, hogy a nevelésioktatási intézmény vezetőjének jelzéssel kell élnie a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál a gyermek veszélyeztetettsége esetén, illetve hatósági eljárást kell kezdeményeznie a gyermek bántalmazása, elhanyagolása vagy egyéb súlyos, a gyermeket veszélyeztető ok fennállása esetén. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A lemorzsolódás megakadályozását szolgáló intézkedések: A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer A jelzőrendszer azokra a helyzetekre és fejlesztést igénylő területekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek a lemorzsolódás elkerülésében segíthetnének – mind tanulói, mind intézmény-fejlesztési, illetve irányítási szinten. A célja a tanulói és intézményi szintű támogatás: elősegíti az iskolai előrehaladást nehezítő problémával küzdő tanulók esetében az egyéni szükségletekre reagáló, mielőbbi beavatkozásokat, az intézmény számára a pedagógiai-szakmai támogatás biztosítását. A nevelési-oktatási intézménynek a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát összesítve, valamint az alkalmazott intézkedéseket feladat-ellátási helyenként összesített formában a tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig, második félévére vonatkozóan június 30-áig kell továbbítania a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Oktatási Hivatal számára.

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskola oktató-nevelő munkájában kiemelt szerepet játszik a szociális hátrányokkal küzdő diákok problémáinak minél alaposabb megismerése. Ezeknek a tanulóknak három fő területen nyújt segítséget az iskola: a tanulásban, az életvezetési problémák megoldásában, a rossz anyagi körülmények között élők támogatásában.

27

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: felzárkóztató foglalkozások illetve tehetséggondozó programok szervezése, motiválás arra, hogy a tanuló szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű diákok ajánlása a Rotary klubok, az önkormányzat támogatására, alapítványaink anyagi támogatása, drog- és bűnmegelőzési programok.

1.7.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanuló joga különösen, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli civil szervezeteknek; az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; tanulmányai során a 11. és 12. évfolyamon megválassza azokat az emelt szintű tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, és évente egyszer lehetősége van változtatni, jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárás indítását kezdeményezheti, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

28

kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (1) A szakgimnázium tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (2) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait; óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

29

az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után valamint az elektronikus naplón keresztül. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréjére diákönkormányzat évente 3-4 alkalommal ül össze. Ez a diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. Az iskolai nevelés csak a családdal együtt lehet teljes, ezért iskolánk a szülőkkel maximális együttműködésre törekszik. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szülők megismerjék tantestületünk nevelési elveit, elfogadják ezeket és támogassák törekvéseinket. Ugyanakkor számítunk a szülők tanácsaira, jótékony kritikáira. Olyan kapcsolat megteremtésére törekszünk, amely lehetővé teszi a felmerülő gondok, problémák közös együttműködéssel történő megoldását.

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái a./ Az általános iskolába járó diákok szüleivel: folyamatos tájékoztatást nyújtunk a felvételi menetéről telefonon, az iskola honlapján keresztül és a helyszínen, az eredmények gyors közzététele az iskola honlapján, az iskolai hirdetőn történik, nyílt nap, pályaválasztással kapcsolatos kiadványt készítünk, tájékoztatást tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleteken Nyílt nap A nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások számára szervezi az intézmény évente két alkalommal. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indítandó osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. b./ Az iskolánkba járó diákok szüleivel: Folyamatos kapcsolattartás az elektronikus naplón keresztül, személyes beszélgetések szülőkkel vagy hatszemközt (szülő–diák–tanár) prevenciós, illetve problémafeltáró céllal a családi háttér-funkció erősítésére, ill. alakítására,

30

kilencedik osztályosoknak évente három szülői értekezlet, magasabb évfolyamon évente két szülői értekezlet tartunk, pályaválasztási, érettségivel kapcsolatos tájékoztatás a végzős diákok és a szüleik számára, fogadóórák iskolai szinten, egyéni fogadóórák a tanárok órarendjében, szülői közösség értekezletei, előadások aktuális problémákról szülőknek, pedagógusoknak, folyamatos személyes kapcsolattartás, Intézményi tanács értekezletei. Az iskolai nevelés csak a családdal együtt lehet teljes, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk. A szülőkkel való együttműködés nem mindig problémamentes, ám az utóbbi évek bíztató eredményei azt jelzik, hogy elfogadják iskolánk tantestületének nevelési elveit, támogatják ez irányú törekvéseinket. Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola intézményvezetője rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló tanulási módszereivel kapcsolatosan. A pedagógusnak az órarendjében heti egy alkalommal fogadó órája van. Erről tájékoztatja az osztályfőnök kollégát, aki az osztályába járó diákok szüleinek kihirdeti, valamint közzéteszi az iskola honlapján. A szülői értekezletek előtt, minden kolléga fogadó órát tart, ahol a szülők egyénileg érdeklődhetnek a gyermekük tanulmányi helyzetéről. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális naplón keresztül. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a digitális naplóban, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. Az Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács a szülő, a pedagógus és a helyi önkormányzati képviselő azonos számú tagjából álló választott szervezet. Az Intézményi Tanács dönt minden olyan

31

kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a tanév rendjének elfogadásakor. A Szülői Közösség A Szülői Közösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A Szülői Közösség annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a Szülői Közösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az intézményvezető által megbízott intézményvezető-helyettes végzi. A Szülői Közösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. Az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintettekkel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja, a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A szabályozás kiterjed a tanulmányok alatti vizsgára (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga). Meghatározza: a vizsga követelményeit, a vizsga részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), az értékelés rendjét. A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A tanulmányok alatti szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető.

1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, pótló vizsga, javítóvizsgákra vonatkozik.

32

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga és/vagy osztályozó vizsga letételét írja elő.

1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Osztályozóvizsga: A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál, vagy egy adott tantárgy óraszámának 30 %-ánál többet mulasztott, és emiatt nem volt osztályozható és a tantestület az osztályozó vizsga letételét engedélyezte (kivételt képeznek a művészeti szakképzés szakmai gyakorlati órái: 9.-10. évfolyamon Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Tervezés gyakorlat, Grafikai technológiai gyakorlat, Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlat, Szakmai projekt gyakorlat, Kerámia-porcelánkészítés gyakorlata, Szoborkészítés gyakorlata, Textil szakgyakorlat, valamint Klasszikus balett alapjai, Klasszikus balett gyakorlat, Kortárs modern tánc gyakorlat, Színházi tánc gyakorlat, Néptánc gyakorlat; 11.-12.13. évfolyamon Rajz-festés/Rajz-mintázás, Szakmai gyakorlat, Klasszikus balett, Modern tánc, Színházi tánc, Néptánc gyakorlat), melyekről történő 20%-os hiányzás évismétlési kötelezettséget von maga után); A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. magántanuló volt. A magántanuló, sajátos helyzete miatt – a szülő kérésére – mentesülhet a készségtantárgyak vizsgái alól. Az osztályozóvizsgákra való jelentkezésre, illetve a vizsgák letételére vonatkozó időszakokat az iskola házirendje szabályozza.

33

Pótló vizsga: A vizsgázó pótló vizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsga: A tanulónak javítóvizsgát kell tennie, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az javítóvizsgákra való jelentkezésre, illetve a vizsgák letételére vonatkozó időszakokat az iskola házirendje szabályozza. Különbözeti vizsga: A szaktanárokkal történt egyeztetéssel, egyéni elbírálás alapján, például osztály, csoport, vagy emeltszintű tantárgy váltása kapcsán. Célnyelvből félévi és év végi vizsga: A magyar-spanyol és magyar-német két tanítási nyelvű tagozatok 9. előkészítő évfolyamán a diákok célnyelvből félévi és év végi vizsgát tesznek. A vizsgák a következő keretek között zajlanak: A félévi vizsgára az első félévzárás előtt, az év végi vizsgára a tanév végét megelőző hetekben kerül sor. Az írásbeli vizsgarész időtartama minimum 90, maximum 180 perc. Az írásbeli vizsgarészre a diákok egy témazáró nagydolgozatnak megfelelő jegyet kapnak. A szóbeli vizsgarész egy szituációs és egy önálló témakifejtés feladatból áll, melyek megoldására 15 perc áll rendelkezésre. A szóbeli vizsgarészre a diákok egy témazáró nagydolgozatnak megfelelő jegyet kapnak. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgajegy megállapításánál az iskola pedagógiai programjában meghatározott, idegen nyelvi témazáró dolgozat ponthatárai érvényesek.

34

1.9.4. A vizsgák, valamint a témazáró dolgozatok értékelése tantárgyanként: Tantárgy

Ének-zene

Vizsga fajtája osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, témazáró dolgozatok javítóvizsga osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, témazáró dolgozatok

Élő idegen nyelv javítóvizsga

Vizsga típusa és időtartam

Értékelés

Az érettségi vizsga értékelésének megfelelően a) Írásbeli: zenetörténeti esszé fogalmazása. b) Szóbeli: énekes és verbális feladatmegoldás

80-100% jeles 60-79% jó 30-59% közepes 20-39% elégséges 0-19% elégtelen Az írásbeli vizsga: 86%-100% jeles A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához 71%-85% jó rendelkezésre álló maximális idő hatvan perc. 56%-70% közepes Az írásbeli vizsga lehetséges részei: olvasott szövegértés, 41%-55% elégséges nyelvhelyesség, hallott szövegértés, fogalmazás. 0%-40% elégtelen A szóbeli vizsga: Idegen nyelvből a szóbeli vizsga előtt felkészülési idő legalább 30 perc. A szóbeli feleltetés időtartama maximum tizenöt perc. A szóbeli vizsga lehetséges részei: önálló témakifejtés kérdések, képek vagy olvasott szöveg alapján, szituáció A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. Az értékelés szempontjai: szókincs, nyelvtan, kiejtés, beszédtempó, logikai felépítés, kommunikációs készség. A javítóvizsga követelményei megegyeznek az osztályozó vizsga követelményeivel.

35

86%-100% jeles 71%-85% jó 56%-70% közepes 41%-55% elégséges 0%-40% elégtelen

Tantárgy

Vizsga fajtája

Vizsga típusa és időtartam

témazáró dolgozat

Földrajz

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga írásbeli: 45 perc, szóbeli: 15 perc 30 perc felkészülési idővel

javítóvizsga

36

Értékelés 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 35 – 54 % elégséges 0 - 34 % elégtelen 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 35 – 54 % elégséges 0 - 34 % elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja. 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 35 – 54 % elégséges 0 - 34 % elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja.

Tantárgy

Vizsga fajtája

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, témazáró dolgozatok

Vizsga típusa és időtartam

Időtartam: írásbeli rész: 60 perc Szóbeli rész: kb: 15-20 perc (Felkészülési idő: 30 perc)

Földrajz spanyol nyelven

Értékelés Írásbeli rész: 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 40 – 54 % elégséges 0- 39% elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja, az írásbeli vizsga 60%-kal, szóbeli vizsga 40%-kal. Írásbeli rész: 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 40 – 54 % elégséges 0 - 39% elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja, miszerint az írásbeli vizsga 60%-kal, a szóbeli vizsga 40%-kal kerül beszámításra.

javítóvizsga

37

Tantárgy

Latin nyelv

Vizsga fajtája osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok javítóvizsga

Történelem, történelem és társadalomismeret, etika, filozófia

Dráma és tánc

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok javítóvizsga osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

Vizsga típusa és időtartam

Értékelés

86%-100% jeles 71%-85% jó 56%-70% közepes 41%-55% elégséges Az írásbeli dolgozat időtartama 45 perc, ezt követi a szóbeli vizsga, amely előtt 0%-40% elégtelen a felkészülési idő 30 perc, a felelet időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet. 86%-100% jeles 71%-85% jó 56%-70% közepes 41%-55% elégséges 0%-40% elégtelen 85% -100% jeles 84% - 72% jó 71% - 57% közepes 56% - 40% elégséges Az írásbeli dolgozat időtartama 45 perc, ezt követi a szóbeli vizsga, amely előtt 39% - 0% elégtelen a felkészülési idő 30 perc, a felelet időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet. 85% -100% jeles 84% - 72% jó 71% - 57% közepes 56% - 40% elégséges 39% - 0% elégtelen írásbeli és szóbeli Dráma tantárgyból az írásbeli vizsga az adott év anyagából összeállított tételsor egyikéből (elemző, érvelő) szöveg alkotását, valamint egy tétel szóbeli kifejtését tartalmazza. Írásbeli 60 perc, szóbeli 15 perc (30 perc felkészülési idővel)

38

100 – 85 % jeles 84 - 60 % jó 59 - 45 % közepes 44 - 20 % elégséges 19 - 0% elégtelen

Tantárgy

Vizsga fajtája

Vizsga típusa és időtartam

témazáró dolgozat

Biológia – egészségtan, kémia, komplex természettudomán y

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga

javítóvizsga

írásbeli

Időtartam: Írásbeli rész: 45 perc Szóbeli rész: kb: 15 perc (Felkészülési idő: 30 perc)

Időtartam: írásbeli rész: 45 perc Szóbeli rész: kb. 15 perc (Felkészülési idő: 30 perc)

39

Értékelés 85 – 100% jeles 70 – 84% jó 55 – 69% közepes 35 – 54% elégséges 0 -- 34% elégtelen Írásbeli rész: 80 – 100% jeles 60 – 79% jó 40 – 59% közepes 25 – 39% elégséges 0 -- 24% elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja. Írásbeli rész: 80 – 100% jeles 60 – 79% jó 40 – 59% közepes 25 – 39% elégséges 0 -- 24% elégtelen A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja.

Tantárgy

Vizsga fajtája osztályozóvizsga, különbözeti vizsga

Testnevelés és sport

Vizsga típusa és időtartam

Vizsga ideje: max. 60 perc. Általános bemelegítés 20 perc, majd sportáganként 10 perc felkészülési lehetőséggel.

javítóvizsga

Német nyelv és spanyol nyelv valamint spanyol illetve német célnyelvi tárgyak, kivéve földrajz célnyelven

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

írásbeli és szóbeli (Ha a tanuló az írásbeli vizsgán min. 20%-ot ér el, szóbeli vizsgát tehet.) írásbeli 60 perc, szóbeli 15 perc (A vizsgákra szánt idő a két tanítási nyelvű osztályokban mind a célnyelv, mind a célnyelven tanult közismereti tárgyak esetében 25%-kal meghosszabbítható.)

javítóvizsga

40

Értékelés Az érettségi vizsga értékelésének megfelelően. elégtelen 0-24% elégséges 25-49% közepes 50-74% jó 75-89% jeles 90-100% 86% - 100% jeles 71% - 85% jó 56% - 70% közepes 41% - 55% elégséges 0% - 40% elégtelen 86% - 100% jeles 71% - 85% jó 56% - 70% közepes 41% - 55% elégséges 0% - 40% elégtelen

Tantárgy

Vizsga fajtája osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

Vizuális kultúra javítóvizsga

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Vizsga típusa és időtartam Az osztályozóvizsga írásbeli és gyakorlati részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A gyakorlati vizsga egy meghatározott feladat manuális kivitelezését takarja. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen írásbeli 45 perc, gyakorlati 45 perc. A javítóvizsga írásbeli és gyakorlati részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A gyakorlati vizsga egy meghatározott feladat manuális kivitelezését takarja.

Értékelés 80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott filmesztétikai téma kifejtése. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen írásbeli 45 perc, szóbeli 45 perc

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

javítóvizsga

Az javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott mozgóképkultúra és médiaismereti témakör kifejtése.

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

41

Tantárgy

Vizsga fajtája

Vizsga típusa és időtartam

Művészettörténet

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott tétel kifejtését takarja.

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

javítóvizsga

A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott tétel kifejtését takarja.

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, valamint témazáró dolgozatok

A osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott tétel kifejtését takarja.

javítóvizsga

A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott tétel kifejtését takarja.

osztályozó és javítóvizsga

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott tétel kifejtését takarja.

Tánctörténet

Népművészet

42

Értékelés

80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen 80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen 80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24% elégtelen

Tantárgy

Vizsga fajtája

Vizsga típusa és időtartam

témazáró dolgozatok

Környezetvédelem

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga

írásbeli rész: 45 perc szóbeli rész: kb. 15 perc (felkészülési idő: 30 perc)

javítóvizsga

43

Értékelés 85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 35 – 54 % elégséges 0 - 34 % elégtelen 80 – 100 % jeles 60 – 84 % jó 45 – 59 % közepes 30 – 44 % elégséges 0 - 29 % elégtelen 80 – 100 % jeles 60 – 84 % jó 45 – 59 % közepes 30 – 44 % elégséges 0 - 29 % elégtelen

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Vizsga fajtája

Vizsga típusa és időtartam

Értékelés

90 – 100 % jeles 75 – 89 % jó témazáró dolgozat 55 – 74 % közepes 40 – 54 % elégséges 0 – 39 % elégtelen A vizsga írásbeli (50 %) és szóbeli (50 %) részből áll. 85 – 100 % jeles osztályozóvizsga, Az írásbeli vizsgán a feladatlapok előkészítéséről és a szükséges kötetek, 71 – 84 % jó különbözeti szöveggyűjtemények rendelkezésre bocsátásáról a vizsgabizottság tagjai 55 – 70 % közepes vizsga gondoskodnak. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához 60 35 – 54 % elégséges perc áll rendelkezésre. 0 – 34 % elégtelen A szóbeli vizsgán a vizsgázó kérdéseket kap a szaktanártól a kijelölt vizsgaanyagból, és megkapja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A 100-85 jeles vizsgázónak a szóbeli felelet előtt kérésére legalább 30 perc felkészülési időt 84-60 jó lehet biztosítani. A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a 59-40 közepes javítóvizsga vizsgázó a kapott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, szaktanára 39-25 elégséges egy alkalommal póttételt jelöl ki számára. Ez esetben a szóbeli minősítést a 24-0 elégtelen póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Írásbeli: Félév anyagából 45 perc osztályozóvizsa, Egész év anyagából 60 perc különbözeti Szóbeli vizsga esetén 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre.. vizsga, javítóvizsga

44

0-15% elégtelen 16-32% szóbeli vizsgával javíthat 33-49% elégséges 50-66% közepes 67-83% jó 84%-100% jeles

Tantárgy

Fizika

Informatika

Vizsga fajtája

osztályozóvizsa különbözeti vizsga, javítóvizsga

osztályozóvizsa különbözeti vizsga, javítóvizsga

Vizsga típusa és időtartam Írásbeli 45 perc + szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgára a felkészülési idő 30 perc

Gyakorlati vizsga 45 perc + szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgára a felkészülési idő30 perc

Értékelés 0-32% elégtelen 33-49% elégséges 50-66% közepes 67-83% jó 84%-100% jeles Szóbeli vizsgát a tanuló akkor tehet, ha írásbeli vizsgája eléri a 16 %-ot 0-32% elégtelen 33%-49% elégséges 50-66% közepes 67-83% jó 84%-100% jeles Szóbeli vizsgát a tanuló akkor tehet, ha írásbeli vizsgája eléri a 16 %-ot

A javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgák részletes követelményeit Pedagógiai Program melléklete tartalmazza. A szakgimnázium szakmai gyakorlati tantárgyai (szakmai gyakorlat, rajz – festés, rajz – mintázás, tervezés gyakorlat, grafikai technológiai gyakorlat, klasszikus balett, modern tánc, színházi tánc, néptánc gyakorlat) esetében osztályozó vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga, témazáró dolgozatok nincsenek, az értékelés az elvégzett gyakorlati munka szakmai minősítésén alapszik.

45

Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről tantárgytól függően az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként maximum hatvan perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza: az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit, a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsga tantárgyanként 15 percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

46

A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az intézményvezető engedélye alapján: a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza: a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit, a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: testnevelés, informatika, ének-zene, vizuális kultúra Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat: A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az intézményvezető hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.

47

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Előrehozott érettségi vizsga A diáknak joga van előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha eleget tett az iskola pedagógiai programjában meghatározott tantárgyi követelményeknek. Ennek megtételéhez első lépésként a vizsgára készülő diák vegye fel a kapcsolatot szaktanárával, aki véleményezési jogával élve támogathatja ebben, vagy kérheti arra, hogy vizsgaszándékát újból gondolja át. Ennek oka, hogy az érettségi évében kifejezetten célzott, intenzív, kompetenciák szerinti felkészítés folyik a vizsgára. Tapasztalataink is megerősítenek abban, hogy ha a diák például a nyelvi órák látogatása alól mentesül, ez nyelvi tudása stagnálását, vagy romlását eredményezheti. Az utolsó évfolyam(ok) által nyújtott felkészítés hozzájárul ahhoz, hogy a diák minél magasabb százalékos eredményt érjen el az érettségi vizsgán. Mindez különösen fontos a két tanítási nyelvű tagozatokon, ahol a diákok teljesítményén alapuló mutatókkal mérik a tagozatok hatékonyságát. Előrehozott érettségi vizsga a következő tantárgyakból tehető: informatika idegen nyelv Előrehozott érettségi vizsga csak a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban tehető. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyaga a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20%-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80%-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe.

48

1.9.5. Az értékelés rendje Ellenőrzési és értékelési rendszer A tanuló tanulmányaival kapcsolatos adatok, értékelés rögzítése Az iskolában a tanulók tanulmányaival kapcsolatos adatokat elektronikus naplóban rögzítjük. Az elektronikus naplóhoz az üzemeltető, az iskola vezetése, a tanárok, a diákok és gondviselőik számára a rájuk vonatkozó adatokhoz való ingyenes hozzáférési jogot biztosít. Az iskola és az üzemeltető az adatokat az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kezeli. Az iskolai értékelés célja, hogy a tanulót magasabb teljesítményre késztesse, ugyanakkor egészséges önkontrollt, önértékelést alakítson ki. Az iskolai értékelés kiterjed a tanuló tanórai és tanórán kívüli magatartására, szorgalmára, munkához való hozzáállására, az ismeretek elsajátításának szintjére, a korábbi ismereteihez mért fejlődésére. Az értékelés feladata tárgyilagosan minősítse a tanuló tudását, ösztönözze a tanulót magasabb teljesítményre, egyértelműen jelezze a szülőknek, illetve a tanulóknak, hogy milyen a tanuló viszonya az iskolai követelményekhez és az iskolához. A tanuló teljesítményének értékelése öt jeggyel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), melyhez a tanár szóbeli vagy írásbeli magyarázatot is ad. Jeles (5) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantárgy tantervi követelményeinek maximálisan eleget tett, ismereteit alkotó módon tudja felhasználni. Jó (4) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki ugyan eleget tett a tantárgy tantervi ismereteinek elsajátításának, de ismereteit nem képes felhasználni új ismeretek szerzéséhez. Közepes (3) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantárgy tantervi ismereteit kevés hiányossággal sajátította el. Az ellenőrzés során szüksége van a tanár útbaigazító kérdéseire. Elégséges (2) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantárgy tantervi követelményeit minimális szinten sajátította el. Elégtelen (1) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantárgy tantervi követelményeinek minimális szinten sem felel meg. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése az elektronikus naplóban Az érdemjegyek a következő súlyozással jelennek meg: Vizsgajegy (csak táncművészeti tagozaton): 4-szeres súlyozás. Témazáró dolgozat jegy: 2-szeres súlyozás. Kisdolgozat: 1,5-szeres súlyozás. Normál, röpdolgozat: 1-szeres súlyozás. Szóbeli felelet: 1-szeres súlyozás. Házi feladat, órai munka: 0,5-szeres súlyozás.

49

A tanév alatti órai / házi dolgozatok elbírálásakor a dolgozat nehézségi fokához és a tananyag mennyiségéhez igazodnak a ponthatárok. A félévi illetve év végi osztályzatok kialakítása során alapvetően a jegyek súlyozott átlaga alapján osztályozunk, de minden esetben pedagógiai szempontok alapján történik az osztályzás, amely a fenti átlagtól eltérő értékeket is eredményezhet.

1.10.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Nem tanköteles korú tanuló egy évfolyamot tanulmányi eredmény miatt csak egyszer ismételhet. A külföldi tanulmányairól visszatért tanuló sikeres különbözeti vizsga keretében tehet eleget a kihagyott tanév tanulmányi követelményeinek. Az iskola speciális osztályából másik osztályba való átlépés feltétele a specialitásoknak megfelelő tantárgyakból különbözeti vizsga letétele. Az átjárhatóság jegyében másik iskolából csak akkor vehető át tanuló, ha nem a gyenge tanulmányi eredménye, illetve fegyelmi vétség miatt akarja elhagyni régi iskoláját, átvételéről az intézményvezető dönt. Speciális osztályba való átvétel feltétele az alkalmassági vagy a szóbeli vizsga letétele (amennyiben az adott tagozatra az általános iskolás tanulóknak is ez előírás). Alkalmasság esetén az adott osztályban tanító tanárközösség dönt arról, hogy kell-e különbözeti vizsgát tennie az átvételét kérő tanulónak. A szakgimnáziumba csak szakmai alkalmassági vizsga letételével lehet bekerülni. A szakmai alkalmassági vizsga anyaga az általános iskolások felvételi anyagával azonos.

1.11.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.

1.12.

A felvételi eljárás különös szabályai

A gimnáziumba illetve szakgimnáziumba az a tanuló vehető fel, aki sikeresen elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát, a felvétel évében még nem töltötte vagy nem tölti be tizenhetedik életévét, és a választott szaknak megfelelő felvételi követelményeket teljesíti. Felvételit a következő osztályoknál (csoportoknál) szervezünk: Minden osztálytípusba jelentkező tanuló számára kötelező megírni az anyanyelv és matematika írásbelit a központi felvételi eljárás keretében.

50

Ezen felül: a) Gimnázium: Magyar - német két tanítási nyelvű (szóbeli elbeszélgetés: szövegértés, magyar nyelvtani ismeretek) Magyar-spanyol két tanítási nyelvű (szóbeli elbeszélgetés: szövegértés, magyar nyelvtani ismeretek) Emelt német nyelvi (német szóbeli, német nyelvű társalgás) Emelt angol nyelvi (angol szóbeli, angol nyelvű társalgás) Általános tantervű ének-zene orientáltsággal (ének, szóbeli meghallgatás) Biológia és környezetvédelmi orientációjú általános tantervű osztály (szóbeli biológiából és környezetvédelemből a 2017/2018-as tanévtől)

b) Szakgimnázium: Képző- és iparművészeti (rajz alkalmassági) Táncművészeti (alkalmassági) A felvételi pontszám kiszámításának módját, illetve a rangsor megállapításának módját a pályaválasztási tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. Egy adott képzésre történő beiratkozáskor a tanuló vállalja annak minden elemét. Kéttannyelvű képzés esetén a történelem, földrajz/biológia, civilizáció célnyelven történő tanulását, humán tagozat esetében a latin, mint kötelező, le nem adható idegen nyelv tanulását, ének orientáció esetén az énekkari foglalkozásokon való részvételt, továbbá minden orientáció esetében azt, hogy a tagozat/orientáció jellegének biztosítása céljából megemelt szaktantárgyi óraszámok a 11. 12. osztályos emelt szintű, illetve óraszámú választási lehetőségek számát csökkentik.

51

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 9. 10. 11. 12. 13.

Kny K -

A K K K K -

B K K K K -

C K K K K -

D K K K K -

E K K K K -

F K -

IPM SZG SZG K K K

IPT SZG SZG K

K: kerettanterv SZG: szakgimnáziumi tanterv

2.1.A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Szakközépiskola: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

A választott kerettanterv megnevezése Helyi tanterv Helyi tanterv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan B változat Helyi tanterv

Helyi tanterv

A szakközépiskola szakmai tantárgyainál a központi szakközépiskolai szakképzési kerettantervben szereplő tantárgyakat alkalmazzuk.

52

Gimnázium: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv: angol nyelv II. idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv, spanyol nyelv Spanyol, német két tanítási nyelvű Latin Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek - Ének-zene Művészetek - Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Környezetvédelem Filozófia Célnyelvi civilizáció Földrajz célnyelven Biológia célnyelven Történelem célnyelven Könyvtárhasználat

A választott kerettanterv megnevezése Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Latin Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika A változat, illetve helyi tanterv B változat B változat Földrajz Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Informatika Életvitel és gyakorlat Helyi tanterv

Helyi tanterv Helyi tanterv Filozófia Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv

Helyi tanterv

53

Tantárgy

Emelt óraszámú kerettanterv megnevezése Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv II. idegen nyelv: német nyelv, olasz nyelv Latin Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Művészettörténet Szakgimnázium: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Komplex természettudomány Fizika Művészetek - Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Zeneismeret Könyvtárhasználat

A választott kerettanterv megnevezése Helyi tanterv Helyi tanterv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika B változat Helyi tanterv B változat Helyi tanterv Informatika Helyi tanterv

Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv

A szakgimnázium szakmai tantárgyainál a központi kerettantervben szereplő tantárgyakat alkalmazzuk.

szakgimnáziumi

szakképzési

2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám A kerettanterv által szabadon hagyott 10 %-os időkeretet felhasználásáról a CDmellékelten található tantervek rendelkeznek. Ott, ahol külön nem részletezzük, a kerettanterv által szabadon hagyott 10 %-os időkeretet, illetve a megemelt helyi óraszámmal keletkező többletidőt ismétlésre, elmélyítésre, rendszerezésre és számonkérésre fordítjuk. A célnyelven tanított tárgyak esetében alapvetően a tárgyi kerettantervet használjuk, a megemelt óraszámok felhasználására helyi tantervet készítettünk.

54

2.3.Az egyes évfolyamokon, osztályokban tanított tantárgyak és óraszámaik 2.3.1. Kerettanterv szerint tanuló osztályaink Az alábbi táblázatok vonatkoznak a kerettanterv szerint tanuló osztályainkra: A táblázatok kitöltése során végig a következő értelmezésekkel kell élni: Az osztott cellák a csoportbontásokat jelzik. A 9. osztályban a „Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret” tantárgyak közül a Mozgóképkultúra és médiaismeret, a 12. osztályban 2 óra Dráma és tánc tantárgyat tanítjuk. A Művészetek tantárgycsoportot a következőképpen alkalmazzuk: 11. osztályban 1 óra Ének-zene. 1 óra Vizuális kultúra. A használt időkeretbe nem került beszámításra a szabad órakeret. Az „Egyéb foglalkozások” a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a BTMN-s diagnosztizált tanulók foglalkozásaira, szakkörökre, énekkarra, illetve érettségi előkészítő foglalkozásokra szolgálnak. Az „Egyéb foglalkozások” óraszáma mindenütt az osztály időkeretéhez illeszkedik. Ott, ahol ez az óraszám alacsony, ott a csoportbontások, illetve az orientációnak megfelelő megemelt szaktárgyi óraszámok nem teszik lehetővé több ilyen foglakozás beállítását. Ott, ahol ezen óraszámok magasabbak, ott több lehetőség nyílik például egy általános tanterv szerinti diák számára való útmutatásra, érdeklődési területének felismerésére, s az ehhez szükséges tárgyi tudás átadására, valamint a továbbtanulás szempontjából hátráltató hiányosságainak pótlására, amely vitathatatlan pedagógiai feladatunk. A NKT 27 § (5) értelmében lehetőség szerint heti 1 órát tehetséggondozásra és felzárkóztatásra fordítunk az osztályok időkerete felett. Ott, ahol ettől eltérő jelentésű jelöléseket használunk, külön jelezzük. Ott, ahol a használt időkeret óraszáma az engedélyezett óraszámkeret alatt van biztosítunk lehetőséget a tanuló szabadon tervezhető időkerete terhére az emelt óraszámú választható tárgyak felvételére. Ezen tanórák felvételére a tanulónak törvényben (NKT 46.§ (6) b)) lefektetett joga van, tehát ezen szabad óraszám biztosítása a kiemelt, vitathatatlan pedagógiai célok mellett törvényi kötelezettségünk is. 9 KNy., két tanítási nyelvű nyelvi előkészítő osztály (magyar- német , magyar –spanyol) Tantárgyak Óraszámok Magyar nyelv és irodalom 3 Célnyelv 18 18 II. idegen nyelv 2 2 Matematika 2 Informatika 1 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Egyéb foglakozások 4 Rendelkezésre álló órakeret 33 Használt órakeret 32 Osztály időkerete 57 Használt időkeret 57

55

Két tanítási nyelvű (magyar német, magyar- spanyol) osztály 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Tantárgyak (N) (S) (N) (S) (N) (S) (N) (S) 4 4 4 4 Magyar nyelv és irodalom Célnyelv

6

6

6

6

5

5

5

5

II. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3 4

3 4

4

3 4

4

1

0

1

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

4

4

4

2

2

2

1

0

1

1

Etika Biológia – egészségtan

4

2

2

2

2 2

2

0

Ének-zene

1

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

1

1

2

Művészetek Informatika

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport Civilizáció

5 1

Osztályfőnöki

5 1

1

1

5 1

2

1

5 2

2

1

2 1

Használt órakeret

38

37

37

38

34

35

33

34

Szabadon tervezhető órakeret

1

2

3

2

5

4

6

5

Rendelkezésre álló órakeret

39

39

40

40

39

39

39

39

Egyéb foglalkozások

2

1

3

3

Használt időkeret

57

57

54

53

Osztály időkerete

57

57

58

58

A Rendelkezésre álló órakeret, illetve az óraszámok megemeléséről a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet 8. §, a 20/2012 EMMI rendelet 14. § (3), a 4/2013. EMMI rendelet, valamint a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szabályozza, illetve teszi lehetővé.

56

Emelt szintű német, angol nyelvi osztály 9. 9. 10. 10. 11. 11. Tantárgyak évf. évf. évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 I. idegen nyelv 5 5 5 5 5 5 II. idegen nyelv 5 5 5 5 5 5 Matematika 3 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és 1 médiaismeret Művészetek Informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Használt órakeret 35 35 36 36 33 33 Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 36 36 35 35 Egyéb foglalkozások 8 7 7 Használt időkeret 57 57 50 Osztály időkerete 57 57 58

57

12. évf.

12. évf. 4

5 5

5 5 4 3 2

2

1 5 1 32 3 35

32 3 35 7 49 58

Általános tantervű, ének-zene, illetve biológia és környezetvédelemi orientáció osztály 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Tantárgyak (É) (K) (É) (K) (É) (K) (É) (K) Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 I. idegen nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 II. idegen nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 Matematika 3 3 3 3 3 4 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 0 0 2 2 2 4 2 4 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 0 0 0 0 Földrajz 2 2 Ének-zene 3 1 3 1 3 1 3 0 Vizuális kultúra 1 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és 1 1 médiaismeret Művészetek Informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Környezetvédelem 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Használt órakeret 35 35 36 36 33 33 34 32 Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 2 2 1 3 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 36 36 35 35 35 35 Egyéb foglalkozások 7 4 7 7 Használt időkeret 57 57 53 53 Osztály időkerete 57 57 58 58

58

Emelt szintű humán osztály 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. Tantárgyak évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 5 5 5 5 5 I. idegen nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 Latin 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 3 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3 5 5 5 5 Filozófia 2 Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 2 Művészetek Informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Használt órakeret 34 34 35 35 33 33 34 34 Szabadon tervezhető órakeret 1 1 1 1 2 2 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 36 36 35 35 35 35 Egyéb foglalkozások 4 3 3 3 Használt időkeret 57 57 53 54 Osztály időkerete 57 57 58 58

59

Általános tantervű osztály 9. 9. 10. 10. évf. évf. évf. évf. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Használt órakeret Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Egyéb foglalkozások Használt időkeret Osztály időkerete

2

2

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

11. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

4 4 4

3

3

1 2 2

2

1 1 2

1

1

5 1 33 2 35

4 4

3

1 1

12. évf.

1 5 1

33 2 35 8 53 57

34 2 36

60

5 1 34 2 36

8 54 57

1 5 1

31 4 35

31 4 35 8 47 58

30 5 35

30 5 35 8 46 58

Szakgimnáziumi - 2016.09.01. előtt szakközépiskolai (képző- és iparművészeti) osztály közismereti óraszámok 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. Tantárgyak évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. 4 4 Magyar nyelv és irodalom 3

I. idegen nyelv

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3

4

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

Fizika

1

1

Kémia Földrajz Művészetek (Ének-zene) Informatika Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Szakgimnáziumi (táncművészeti, képző- és iparművészeti) osztály közismereti óraszámai 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. (T.) (I.) (T.) (I.) (T.) (I.) (T.) (I.)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Komplex természettudomány Fizika Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

4 4 3

4 4 3

4 3

2 2

4 4 3

4

2

4

4

3 3

2 2

4 4 3 3 1

2 1

5

5

1 3

5

1

1 2

2

5 1

2 2

2 2

2

2

2

2

1

Használt órakeret 19 24 19 24 20 25 20 25 A táncművészeti tagozat testnevelésre fordítandó órakerete a szakmai órák számát növeli.

61

Szakgimnáziumi (képző- és iparművészeti) közismereti óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Komplex természettudomány

9. évf.

10. évf.

4 4 3

4 4 3

4 3

2 2

2

2

5 1 3

12. évf.

4 4 3

4

4 4

4

3 3

2

Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Használt órakeret

11. évf.

4 3 3 1

2 5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 24

24

62

24

24

25

25

25

25

2.4.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért, és amely a központilag kiadott tankönyvlistán szerepel. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: alapos és modern szókincs, felhasználóbarát, egyszerű, praktikus, változatosság, a tananyagba szervesen illeszkedő vizuális anyag, utalások az egymáshoz kapcsolódó anyagrészekre, világos, jól áttekinthető szerkezet, tagoltság, ismerethordozó, a tantervben meghatározott oktatási és nevelési célokat tartalmazza, korszerű természettudományos műveltség, ismeretszerzés forrása, gondolkodtató, nyújtson segítséget az egyedüli tanuláshoz, legyen figyelemfelkeltő, lényeg kiemelő. A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A 1265/2017. (V. 29.) Korm. határozat értelmében a 2017/2018. tanévben az ingyenes ellátás bevezetése egy ütemben történik meg az 5–8. évfolyam tanulói és a középiskola 9. évfolyama számára. Ezen intézkedés értelmében az 1-9. évfolyam valamennyi, a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulója, valamint a nemzetiségi és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülők alanyi jogon ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Továbbra is biztosított a rászorultság alapján járó (a továbbiakban: normatív) ingyenes tankönyvellátás a fenti rendelkezés által nem érintett, 10-12. évfolyamokon minden normatív kedvezménnyel érintett tanuló részére. Az iskola intézményvezetője gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló

63

tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében és az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre.

2.5.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1. Az 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium kilencedik- tízedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény lehetőségének biztosítása,, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás, a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztésével, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, önkéntes munka.

2.5.2. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tizenegyedik- tizenkettedik évfolyam legfontosabb feladatának az érettségi vizsgára való felkészülést, a felsőoktatásban való sikeres helytállásra való nevelést tekintjük. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, önkéntes munka. A NAT követelményeinek az egyes műveltségi területekben/tantárgyakban való megjelenítése teljes részletességgel a CD mellékelten található meg, a helyi tantervekhez kacsoltan.

64

2.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az intézmény diákjainak a mindennapos testnevelést a Városi Sportuszodában úszásórákkal, a szárazföldi tananyagot az iskola torna- és konditermében, valamint a bitumenes udvarán biztosítjuk. A táncművészeti szakmai órák a kollégium edzőtermében vannak elhelyezve. Délutánonként sportköri foglalkozásokat tartunk az iskola diákjainak igénye szerint. A törvény által engedélyezett Sportegyesületekbe járó tanulókat heti 2 órában mentesítjük az órák látogatása alól. A versenyengedélyek bemutatása minden tanév szeptember 15-ig, illetve a második félév kezdetekor történjen meg. A heti öt testnevelésóra megtartása kötelező, azonban az Nkt. 27.§ (11) bekezdése – az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén – lehetőséget ad heti két testnevelésóra kiváltására: „a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással […].”

2.7.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban minden diák számára választható az utolsó két évfolyamon legfeljebb kettő érettségire felkészítő foglalkozás, amelynek feladata a közép vagy emelt szintű érettségire történő felkészülés segítése. Emelt szintű érettségi vizsgára készít fel iskolánkban: Magyar-spanyol, magyar-német két tanítási nyelvű osztályokban célnyelvből. Emelt angol nyelvi képzésnél angol nyelvből. Emelt német nyelvi képzésnél német nyelvből. Emelt humán tantervű osztályokban magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyakból. Biológia emelt óraszámú képzés esetén biológiából.

65

Középszintű érettségi vizsgára készít fel iskolánkban: Minden egyéb, a helyi tantervekben meghatározott tanterv, melyek közül kiemeljük a legfontosabbakat: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika és testnevelés tantárgyaknak egyéb tantárgyak Azt, hogy mely tantárgy(ak)ból kíván a tanuló emelt óraszámú képzést igénybe venni, a 10. osztály végére kell eldönteni, ezért az iskola minden év április 25-ig a 10. és 11 évfolyam számára meghirdeti a következő tanév választható emelt óraszámú óráit. Ehhez előzőleg igényfelmérést végez, a tanulók körében, majd az összesítés után a szabadon tervezhető órakeret terhére a pedagógusok megnevezésével kihirdeti azokat. A diákok órarendjét a következő tanévben úgy alakítjuk ki, hogy egy tanuló több (maximálisan 2) foglakozáson tudjon részt venni. Ezen foglakozásokat az iskola által kijelölt időpontokban tartjuk, az órarendnek megfelelően. Azok a képzési formák működhetnek, melyre legalább 10 tanuló jelentkezik. Egyedi esetben lehetőség nyílhat arra, hogy egy-egy képzési formára vendégtanulóként másik iskolába járjon a tanuló. Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést az alábbi tárgyakból hirdetünk: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, élő idegen nyelv, latin nyelv, matematika, fizika, kémia, (11. és 12. évfolyamon heti 4-4 óra) biológia, földrajz, egyéb tantárgyak a tanulók választása szerint.

2.8. Projektoktatás A modern pedagógia egyik új eleme a projektoktatás. Ennek hagyományait igyekszünk iskolánkban is megteremteni ott, ahol az adott tantárgy keretei erre lehetőséget biztosítanak. Nagyobb lélegzetvételű, csoportosan kivitelezendő feladatokat adunk a környezetvédelem orientációjú osztályunkban az adott szaktantárgyakból, de ide tartoznak az ének-zene orientációjú osztályunk hosszabb próbafolyamat eredményeként előálló önálló fellépései, valamint az iskolai ünnepségek diákok által prezentált műsorai, továbbá a különböző témákban az iskolánkban megjelenő plakátok, molinók és egyéb alkotások.

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való

66

egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség szegregációmentesség integráció biztosítása halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. A szakmai-pedagógiai terület célkitűzései a módszertani központokkal való együttműködésünk elmélyítése az utazó gyógypedagógusi feladatellátás bővítése szülő-iskola kapcsolatok ápolása az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele az iskolai táborokban, osztálykirándulásokon az SNI-s és a HHH tanulók részvételének támogatása a pedagógus továbbképzés fejlesztése, kiterjesztve az újonnan belépő kollégákra a pedagógus továbbképzési tervekben az SNI tanulókra koncentráló fejlesztő képzések támogatása a tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken való részvétel elősegítésének kidolgozása.

2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az írásbeli beszámoltatásnak alapvetően két formáját különböztetjük meg: röpdolgozat, kisdolgozat témazáró dolgozat Röpdolgozat: írását nem kötelező bejelenteni a dolgozat érdemjegye egy szóbeli felelettel egyenértékű nem lehet fegyelmezési eszköz íratható kisebb egység anyagából is, ami nem minősül témazáró dolgozatnak. Kisdolgozat: írását nem kötelező bejelenteni a dolgozat érdemjegye 1,5-szeres súlyú nem lehet fegyelmezési eszköz íratható kisebb egység anyagából is, ami nem minősül témazáró dolgozatnak.

67

Témazáró dolgozat: írását egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal és rögzíteni kell az e-naplóban egy napon legfeljebb két tárgyból íratható témazáró dolgozat a tanulókkal a dolgozatírás időpontja legfeljebb 90 perc a félévi, év végi érdemjegy kialakításakor a témazáró dolgozat döntő jelentőségű az egységes elbírálás érdekében a hiányzó tanulóval a témazáró írását be kell pótoltatni. Minden dolgozatra fel kell íratni a dátumot. Bármely írásbeli dolgozat javítását 15 tanítási napon belül el kell végezni, és a dolgozatot a tanulónak meg kell mutatni, az elektronikus naplóban pedig adminisztrálni. A tanulókkal közölni kell a dolgozatok értékelésének szempontjait, ponthatárait. Amennyiben 15 tanítási napon túl kerül kiosztásra a dolgozat, akkor a tanuló döntheti el, hogy az érdemjegy beírásra kerüljön-e a naplóba. A tanuló a hiányzásra hivatkozva csak akkor kérheti felmentését a dolgozatírás alól, ha a dolgozat bejelentésének időpontjában és attól számítva folyamatosan hiányzott. Hiányzást követő napon dolgozatírás alól csak rendkívül indokolt esetben adhat felmentést a szaktanár. Az iskolai dolgozatok további szabályait házirendünk tartalmazza.

2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülésre feladott elméleti és írásbeli feladat célja az órán tanult ismeretek minél jobb megértését, bevésését kell, hogy szolgálják. Ismeretlen - azaz órán nem tárgyalt – tananyagot, kivéve az ajánlott olvasmányokat, vagy a meglévő ismereteket jobban megvilágító pl. tudományos cikkeket, olvasmányokat – kötelezően nem lehet feladni. Az írásbeli házi feladatnak az elméleti ismeretekkel harmóniában kell lenni, az órán tanult ismeretek gyakorlása legyen a célja. Az írásbeli házi feladatokat ellenőrizni kell, ha a tanuló nem készítette el, a szaktanár a pedagógiai elvek figyelembevételével szankcionálhat. Ha a tanulók jelentős része az óra elején jelenti a felkészüléskor felmerült problémákat, akkor javasolt a feladatok megbeszélése. A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló túlterheltségét elkerüljük. Ha a tanuló betegség vagy egyéb ok miatt hosszabb ideig hiányzik, akkor a pótlásra a szaktanárnak megfelelő időt kell biztosítani. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) ideális esetben maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból, de minden esetben egyénfüggő. Nagyobb lélegzetvételű számonkérések, nehezebb anyagrészek kapcsán lehet több, s minden esetben az aktív tanulással, 100%-os koncentrációval végzett munkára vonatkozik. A megosztott figyelemmel, fegyelmezetlenül végzett munka ennek idejét többszörösére nyújthatja. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje lehetőség szerint ne legyen több 2,5-3 óránál. Nagyobb lélegzetvételű számonkérések, nehezebb anyagrészek kapcsán lehet több, s minden esetben az aktív tanulással, 100%-os koncentrációval végzett munkára vonatkozik. A megosztott figyelemmel, fegyelmezetlenül végzett munka ennek idejét többszörösére nyújthatja.

68

A szakgimnáziumban szakmai előmenetele elősegítése érdekében ösztönözzük a diákok otthoni önálló alkotótevékenységét.

2.12.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A hagyományos osztálystruktúrát az alábbi esetekben és módokon bontjuk meg: Kerettanterv szerint tanuló osztályok: Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv, az informatika, és a matematika tantárgyakat a 9. és 10. évfolyamon. (Kivételt képez a két tanítási nyelvű (D) osztály, ahol a matematikát nem tanítjuk csoportbontásban.) A 9. osztályos tanulók az első tanítási napon nyelvi felmérő tesztet írnak angol nyelvből, s ennek eredménye alapján kerülnek kialakításra az ún. kezdő illetve haladó csoportok. (Kivételt képez az emelt szintű nyelvi osztály.) Ezen csoportok képzik a többi, csoportbontásban tanított tantárgy csoportjainak alapját is. Ezen felül csoportbontásban tanítjuk a humán (B) osztályban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és latin nyelv tantárgyakat. Két tanítási nyelvű (D) osztályunkban a célnyelven tanított tantárgyakat (történelem, földrajz, biológia, célnyelvi civilizáció), az ének/környezetvédelem orientációjú (C) osztályban a biológia-egészségtan, az ének-zene és környezetvédelem tantárgyakat Ezen felül a 11. illetve 12. osztályban választható fakultációk közül a biológia és matematika tantárgyak esetében az alapóraszámú csoportoktól teljesen különbontott csoportokban biztosítjuk a felkészítést. A szakgimnáziumi osztályokban csoportbontásban tanítjuk a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat, valamint a rajz-festés és rajz-mintázás tárgyakat, a közismereti tantárgyak közül az idegen nyelvet, valamint a matematikát a 10. évfolyamon. Szakgimnáziumi kerettanterv szerint tanuló osztályok: Az adott szakképesítéshez kapcsolódóan a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. A közismereti tantárgyak közül az idegen nyelvet, az informatikát és matematikát a 9. és 10. évfolyamon, a fizika és biológia tantárgyakat a 10, 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. Az egyes csoportok (osztályok) közötti váltás a későbbiekben különös indokkal, a benyújtott szülői kérvényre adott intézményvezetői engedéllyel, a megfelelő különbözeti vizsga letételével lehetséges. A magas osztálylétszámok miatt a csoportbontások különösen fontos szerepet kapnak a differenciálás, az egyéni foglakozás szempontjából. A nyelvek, illetve a matematika oktatása kapcsán is különösen fontos a lemaradások azonnali felismerése, a hiányosságok pótlása, s ez csak differenciált oktatás, alacsonyabb csoportlétszámok esetén lehetséges. Az egyes osztálytípusokban az emelt szintű képzés, valamint az osztály orientáltsága szükségessé teszi a csoportbontásokat.

2.13.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A próbarendszert két csoportra bontottuk elsősorban az eszközellátottságot figyelembe véve: kötelező és ajánlott tesztek. Kötelező teszt a NETFIT.

69

A mérések általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, teremben, pl. az iskola tornatermében vagy tornaszobájában kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. Az alkalmazott felmérések: 1. Netfit 2. mini Hungarofit

2.14.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az egészséges életmód és egészséges életszemlélet kialakítása kiemelt jelentőségű. Célunk, hogy választani tudjanak diákjaink az élet kínálta alternatívák, értékek közül, döntésük a saját testük, lelkük épségét, gyarapodását segítse. Tisztában legyenek a mindennapok egészségügyi ismereteivel, a káros szokások elkerülésének lehetőségével, a mindennapos mozgás, sport egészségmegőrző és személyiségformáló szerepével, és az egészséget saját értékrendjükben kiemelten kezelő személyiséggé váljanak. Nagy hangsúlyt kap ebben a munkában a család, de ebben a korban még inkább a közösség, a kortárscsoportok összetartó ereje és ennek fejlesztésére tanórán és azon kívül is speciális programokat kínálunk. A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezet iránti felelős magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, tisztábban lássák a világban elfoglalt helyüket. Fejlődjön ki a tanulók globális környezeti gondolkodása, ami megköveteli, hogy a jelenségek, folyamatok vizsgálatát általánosítás és az összefüggések meglátása, valamint ezek értelmezése kövesse. Célunk olyan természettudományos műveltség kialakítása, mely hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvásához, a fenntarthatóság elvének tudatosításához. Pedagógiai program megvalósítása az osztályfőnöki munka során A képességeknek a fejlesztését támogatják a NAT új elemei, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres elhelyezkedéshez, segítenek a gazdaság világában, illetve a modern társadalomban való eligazodásban, továbbá olyan ismeretek, amelyek a tudatos állampolgári léttel függnek össze. Példaként említhetjük az emberi jogok tiszteletben tartását, a nemzeti identitást, a szociális érzékenységet, a környezetért érzett felelősség erősítését, vagy a demokratikus intézményrendszer mélyebb ismeretét. A pénzügyi kultúra is nagyobb hangsúlyt kapott, mert az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a gyermekek 70

később tudatos fogyasztókká váljanak és tudják mérlegelni a döntéseikkel járó kockázatot. Hangsúlyosabban bekerült a nemzeti alaptantervbe, hogy az iskola nyújtson támogatást a káros szenvedélyek megelőzésében. Az osztályfőnöki órák remek lehetőséget jelentenek, hogy a gyerekek önállóan fejthessék ki véleményüket a közösségben elfoglalt szerepükről, a közösséghez való viszonyulásukról, fejlődhessen kritikai érzékük, tapasztalatokat gyűjthessenek a rendszeres önértékelésük során egyéni fejlődésükről. A középiskolás időszakban felerősödik az önállóság iránti vágy, ami a környezetük iránti néha túlzott kritikai megnyilvánulásban kristályosodik ki. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az iskolánkban is megújuljon a pedagógiai kultúra. Az egészséges életmódra és a környezetkultúrára irányuló tevékenységek kiemelt szerepet kapnak. Fontos az osztályok, folyosók, az udvar tisztasága és esztétikus dekorálása. A természet iránti szeretet és védelme iránti igény felkeltése. Testi, szellemi edzettség, higiéniai kultúra fejlesztése. A családi életre való nevelés, az egészséges táplálkozásra való nevelés, és a kábítószerek illetve káros szenvedélyek (drog, ital, cigaretta, játékszenvedély) elleni küzdelem kiemelten fontos feladat.

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Magatartás és szorgalom jegyek minősítésének szempontjai Magatartás Példás Betartja az iskola Működési Szabályzatában és a Házirendben megfogalmazottakat. Iskolai és iskolán kívüli magatartása (szüleivel, tanáraival, az iskola dolgozóival, idegenekkel, társaival) kifogástalan. Vállalt feladatát hiánytalanul teljesíti. Az iskolai hagyományokat ápolja, megőrzi iskolája jó hírnevét, és erősíti azt. Felelősséget érez a saját és az iskolai tulajdon védelméért. Külső megjelenése kulturált, fegyelmi büntetése nincs, igazolatlanul nem hiányzott. Jó Az iskolai Működési Szabályzat és a Házirend előírásait megtartja. Önmagával szemben igényes, értékítélete jó. Teljesíti a rábízott feladatokat, de nem kezdeményező. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen kifogás nem merül fel. Külső megjelenése kulturált. Igazolatlan hiányzása maximum 2 óra. Fegyelmi büntetése maximum egy osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó A Működési Szabályzatban és a Házirendben rögzített szabályokat nem mindig tartja be. A közösségi élet szervezésében nem lehet rá számítani, a rábízott feladatokat nem minden esetben teljesíti. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése, szüleihez, tanáraihoz, társaihoz, idegenekhez nem megfelelő. Megjelenése, vélemény-nyilvánítása kifogásolható. Fegyelmi büntetése több osztályfőnöki illetve igazgatói figyelmeztetése van. 71

Igazolatlan hiányzása 3 – 7 óra. Rossz Az iskolai Működési Szabályzat és a Házirend előírásait többszörösen megsérti. Felelőtlen, nemtörődöm tetteivel rossz hatást gyakorol társaira, környezetére. Iskolai közösséget vagy az osztályközösséget bomlasztja. Társaival szemben durva. Goromba az iskolában és az iskolán kívül is. Igazgatói intésnél súlyosabb szintű fegyelmi büntetése van. Igazolatlan hiányzása 7 óránál több. Megjegyzés: A fegyelmi büntetések magasabb fokú dicsérettel kompenzálhatók. Az elbírálásnál a tanuló a feltételek többségének kell, hogy eleget tegyen. Szorgalom Példás Tanulmányi munkája a képességei, családi körülményei alapján példamutató minden tárgyból. Érdeklődésének, továbbtanulási szándékának megfelelően választott tantárgyakból a tananyagon kívül is gyarapítja tudását. Munkáját mindig az igényesség, a rendszeresség, a pontosság, megbízhatóság jellemzi. Előző eredményein javít. Kiemelkedően dolgozik egy-két tárgyból, de a többiből sem marad el. Jó Tanulmányi eredménye jó, de nem tükrözi képességeinek maximumát. Órákon nem elég aktívan kapcsolódik be a munkába. Nem törekszik egyik tárgyból sem tudásának fokozottabb gyarapítására. Korábbi eredményeit megtartja. Változó Munkavégzése hullámzó, eredményei nincsenek arányban képességeivel. Nem igényes önmagával szemben, nem törekszik kellőképpen eredményei javítására, nem önálló. Órákon figyelmetlen. Tanulmányi eredménye önhibájából jelentősen romlott. (Az okokat mérlegelni kell.) Egy tárgyból bukott. Hanyag Tanulmányi eredménye elmarad a képességei alapján elvárhatótól a nemtörődöm, szétszórt, rendszertelen, megbízhatatlan munkája miatt. Alapvető kötelezettségeit is elmulasztja. Munkájával szemben érdektelen. Két vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az osztályozó értekezlet döntése alapján, indokolt esetben, pedagógiai célok érvényesítése okán, a fenti értékelési rendszertől eltérő érdemjegyek is születhetnek. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elveit az iskola házirendje szabályozza.

72

3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA Iskolánk vegyes típusú intézmény, így a nevelési programban és az oktatási programban megfogalmazottak a szakmai programra is érvényesek.

3.1. Képző- és iparművészet A Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban négy szakon folyik a képzés: Szakközépiskolai Szakképzési Kerettanterv szerint tanuló osztályaink: Grafikus

Szakma száma: 54 211 04

Kerámiaműves

Szakma száma: 54 211 05

Szobrász

Szakma száma: 54 211 07

Textilműves

Szakma száma: 54 211 08

Szakgimnáziumi Szakképzési kerettanterv szerint tanuló osztályaink: VI. Képző- és iparművészet ágazathoz tartozó szakképesítések Grafikus

Szakma száma: 54 211 04

Kerámiaműves

Szakma száma: 54 211 05

Szobrász

Szakma száma: 54 211 07

Textilműves

Szakma száma: 54 211 08

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12.§ 5-6. bekezdésének megfelelően, ha a művészeti szakgimnázium a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat. Párhuzamos oktatás esetén a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra. A szakképzési kerettantervben a 9-12. évfolyamra meghatározott órakeret heti 40 órára történő kiegészítését a művészeti szakgimnázium a helyi tantervében szabályozza. A képzések időtartama négy+egy tanítási év. A negyedik év végén a tanulók közismereti érettségi- és szakérettségi vizsgát tesznek. Az ötödik év végén kerül sor a szakmai képesítő vizsga letételére. A szakmai oktatás célja a szakma mesterség szintjén való megtanítása, szakmai és ízlésbeli igényességre való nevelés. Minden szak alapja a tanulók rajz tudása, melynek fejlesztésére rendkívül nagy gondot fordítunk, ez indokolja szakonkénti csoportbontásunkat. A művészeti szakgimnáziumba - rajzi alkalmassági - felvételi vizsga alapján lehet bekerülni. A felvételi vizsgán a tanulók három rajzot készítenek, egy szögletes és hengeres tárgyról készült kompozíciót, egy portrét illetve egy álló alakot kell rajzolniuk. A felvételiző 8-10 tetszőleges technikával készült otthoni munkát kell, hogy bemutasson. A három helyben készített munka 30%-30%-ban, míg az otthoni rajzok együttesen 10 %-ban kerülnek

73

beszámításra. Megfelelt minősítés legalább 60% elérése esetén adható. Az alkalmassági vizsga szakmai részére megfelelt vagy nem megfelelt minősítés kapható. A felvételi pontszámot az általános iskola 5. 6., 7. év végi és 8. félévi magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyak összpontszáma, valamint a központi felvételi vizsga eredmény alapján számítjuk. A felvétel feltétele, a beiratkozás időpontjáig az érvényes egészségügyi alkalmassági vizsga megléte. Az erről szóló tájékoztatást iskolaorvoson keresztül, a felvételről szóló értesítésben küldjük ki. A diákok a 12. évfolyam végén képző- és iparművészeti ismeretekből ágazati szakmai érettségi vizsgát tesznek. Öt év után a tanulók szakmájuknak megfelelő szakképesítést kapnak. A kiváló vizuális – rajzi tehetség mellé jó tanulmányi eredmény is szükséges, hogy remény legyen a sikeres érettségi vizsgára. A szaktanárok valamennyien művészeti egyetemet végeztek, mellettük pedagógus asszisztens és laboráns munkakörben dolgozók segítik a szakmai munkát. A tanulók által választott szakmában alapos mesterségbeli tudás elsajátítása, biztos rajztudás megszerzése, a művészettörténet beható megismerése tartozik művészeti oktatásunk fő alapelvei közé. Diákjainkat a mély műveltség megszerzése érdekében rendszeres olvasásra a tudományok megismerésére, múzeumok, tárlatok, koncertek látogatására ösztönözzük, illetve mi magunk is rendszeresen múzeumlátogatásokra visszük őket. A rendszeres iskolai és az otthoni szorgalmi munka mellett szakmai pályázatokon való részvételre buzdítjuk a tanulókat. A hazai és külföldi társintézményekkel való kapcsolattartással a szakmai művészeti látókör szélesítését kívánjuk elérni. A nyári alkotótáborok megszervezésével a természet inspiráló erejének felismertetése valamint az egyéniség kibontakoztatása a célunk. A tehetséges tanulók művészeti felsőfokú intézményekbe irányítása alapvető céljaink közé tartozik. A szakmai – tantervi követelmények alapját az előírt központi tantárgyi program, valamint a kerettantervek adják, emellett iskolánk oktatási hagyományai, valamint tanáraink kezdeményező képessége is színesíti az oktató munkát. A kor követelményeinek megfelelő anyag és eszközellátást a fenntartói támogatásból és pályázatokból biztosítjuk. A művészeti oktatáshoz alapvetően szükséges tárgyi- és élő modellek állandó biztosítása folyamatos feladatunk.

74

3.1.1 Szakmai program Grafikus A grafika tantárgy a művészeti szakgimnáziumban a különböző szakok és művészeti tantárgyak komplex oktatási rendszerének része, amelyben a szakirányú képzés a tantárgyak egymásra épülésével valósul meg. Iskolánk pedagógiai módszere a tudatos szakmai építkezés, az alapoktól (természetre épülő látvány utáni stúdiumok) az egyes szakmák elméleti és gyakorlati szemléletén keresztül, a legkorszerűbb technikáinak megtanításáig terjed. A grafika szakon 4+1 éves szakmai oktatás, összefüggéseiben áttekinthető és egységes szemlélet, látásmód kialakítását célzó módszer szerint folyik. A magas szintű rajzi képzéssel (a valósághű látvány megragadása) szándékaink szerint elérjük, hogy a megszerzett vizuális élmények beépüljenek a műfajra jellemző kifejezésmódok kialakításába (tervezés, stilizálás, elvont ábrázolás, „jel”). A tananyag elsősorban sokszorosításra szánt és arra alkalmas grafikai tervek készítése: illusztrálás, csomagolás, tervezés, piktogram, logó és arculattervezés, valamint szóróanyagok és kiadványok tervezése. Az első két év feladata a természetelvű, a természetből megfigyelt és megértett szerkezet „ütköztetése“ a geometrikus, absztrakt vizuális rendező elv törvényszerűségeivel. Tanulmányaik során kell felfedeztetni, felismertetni a diákokkal, hogy a természetből fakadó és abból leképezett ábrázolási módok nem állnak távol a konstruktív, absztrakt elképzelésektől, irányultságoktól. A két szemlélet kiegészíti egymást, egységet alkot. Ez az összeforrottság adja meg a vizuális feszültséget, dinamizmust. Cél a szerkezet és a felület harmóniájának megtalálása a tervezés során. Mindezek megértése az elméletben, és készségszintre emelése a gyakorlatban alapfeladat. A képzés középszintű szakmai ismeretek átadását és elsajátítását követeli meg, de a több elágazású továbbtanulási és fejlődési irány lehetőségét is célul tűzi ki. Ezek szolgálatában a hónapokra, hetekre felosztott munkatervnek változatosnak, rugalmasnak kell lennie, egyénekre, egyéniségekre, adottságokra figyelmet fordítva, a szakmai terület által igényelt „szabadság”, mozgástér szem előtt tartásával. A 11. évfolyamon folyik a nyomtatott, klasszikus grafikai eljárások megismerése. A szak jelenlegi technikai felszereltsége a monotípia, a repesztés, hidegtű, rézkarc, fa- és linómetszet, valamint a szitanyomás oktatását teszi lehetővé. A gyakorlatban nem megismerhető technikák történeti és elméleti szintű megismerése mellett, a képgrafikai szemlélet kialakítására és a véleményalkotásra helyezzük a hangsúlyt. A kortárs képző- és iparművészet egyik meghatározó, azt formáló ága a digitális képalkotás. Ez a 12. és 13. év témája. A ma legszínvonalasabb – és reményeink szerint egyre megújuló – gépparkra alapozva oktatjuk a számítógépen komponált pixeles képek, fotógrafikák (Photoshop), digitális vonalakkal, görbékkel dekoratív rajzolatok (FreeHand, Illustrator) és tervezett kiadványok, brossúrák (InDesign) létrehozásának fortélyait, párhuzamosan két multimédiás tanteremben. A feladatokhoz kapcsolódóan, a legelterjedtebb sokszorosító eljárás, az ofszet technológia előkészítésének elsajátítása is tananyag. Ezen kívül lehetőségként növendékeink betűtervező, 3D-s modellező, vagy professzionális videószerkesztő, -vágó programokkal is ismerkedhetnek, amiknek nagy szerepük van – a klasszikus hagyományos technikák ismerete mellett – az elengedhetetlenül fontos „digitális” látásmód kialakításában. Mindezek biztosítják a diákok életkori fejlettségének és a rendelkezésre álló szakóraszámoknak megfelelően, a tanulók számára a lehető legalaposabb alapképzettséget.

75

A szaktantárgyak átfogó szemléletű és egymással kölcsönhatásban lévő eredményezi, a művészeti tárgyakban való jártasság biztonságos alapját, továbbtanuláshoz (művészeti egyetemek, egyéb továbbképzési lehetőségek), továbbtanulni nem szándékozó növendékek számára középszintű grafikusi és munkakör betöltéséhez, megfelelő alapot biztosít.

felépítése amely a illetve a operátori

A kötelező feladatoknál az alapvető szempont a természetből való kiindulás. Később a technikák adta kísérletezésen keresztül jutunk el az egyéni látásmód képi megfogalmazásáig. A tanulmányok során mindvégig ügyelünk a tartalom és forma, valamint az anyagszerűség követelményeinek betartására. A szakmai elmélet és szakmai gyakorlat meghatározott keretein belül lehetőséget kell találni pályázati munkák beemelésére, hogy az iskolán kívüli elvárásokkal, gyakorlattal is találkozhassanak, és tervező munkájuk megvalósulhasson. A szakmai munkát erősítő, példát adó kiállítások közös megtekintése és megbeszélése, fontos eleme a fejlődésnek és a tájékozódás önálló igényének kialakulásához. Nem utolsó sorban céljaink közé tartozik, hogy a tanulmányok során a művészeteket általában és a grafikát – mint saját szakmai területet – a diákokkal megszerettessük a feladatokon keresztül, hogy korosztályuknak megfelelően, szakmailag, kulturálisan és művészileg kiteljesedett, sokoldalú egyéniségekké válhassanak. Kerámiaműves A kerámia szak pedagógiai programja és képzése a szakmai alapok elsajátítására, illetve a középfokú ismeretek megszerzésére épül. A negyedik évfolyam utáni ötödik év félévétől a vizsgamunka elkészítésénél középfokú szakképesítő bizonyítványt kapnak a tanulók. Képzésünk célja a mesterség minél átfogóbb elsajátítása, az alapvető technológiai eljárások, formálási módok (pl. mintázás, felrakás, korongozás, öntés, préselés, mázazás, égetés…) által. Kezdetben a 9. , 10. osztályban az archív másolatú és saját tervezésű, egyedi tárgyak készítése zajlik, a 11., 12., 13. osztályban pedig főleg a sorozatgyártás, a design munkamódszereivel ismerkednek a diákok. A gyakorlati oktatással párhuzamosan elméleti órákon – szaktörténet és technológiai tananyag tanításával olyan szakmai és ízlésbeli igényesség, művészeti, kulturális összhang megteremtése és elérése is célunk, amelyek által diákjaink nagy sikerrel juthatnak be felsőfokú, művészeti intézményekbe, munkaterületekre. Ehhez a képzéshez a tanulókat igen jól felszerelt műhelyek segítik (különböző korongozó gépek, agyaggyúró, prések, munkaasztalok, mázazó fülke, szárító és kemencék…) Iskolánkban, a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban több, mint 50 éve folyik művészeti képzés, s az országban másodikként -, nagy ívű, sikeres múltra tekinthetünk vissza. Ez a sok tapasztalat és szakmai eredmény kötelez is bennünket arra, hogy a kiváló tanár elődök, s az itt végzett, országos művészeti - és közéletben elismert, volt növendékek nyomdokaiban járjunk és innovatívan mindig fejlődni is tudjunk.

76

Szobrász A szobrász szak pedagógiai programjának alapvető célja, a műfaj szakmai alapjainak megismertetése. Az ötéves képzés lehetőséget ad a szakma speciális munkafolyamatainak, technológiájának, gépi és kézi eszköz rendszerének, a munka során felhasznált anyagoknak teljes körű elsajátítására. Az elméleti és gyakorlati oktatás, öt évre lebontva, a szakmai vizsga követelmények, és a kerettanterv alapján, nehézségi sorrend szerint történik. A gyakorlati rész, az alapfogások és anyagok megismerésével indul, majd tapasztalatokat szereznek a különböző gipszöntési, sokszorosítási eljárások, az önálló terveken alapuló ornamentika, dombormű faragások és mintázások területén. A formakészítési és kőfaragási gyakorlat és elmélet, nemcsak a hagyományos, jól bevált, hanem a szakmában megjelenő újabb, és gyakran használt anyagokra és modern gépparkra is kiterjed. A szakmai elmélet nemcsak felkészítése és összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel, hanem a tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a műfajhoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. 9.oszt. Az eszközök, szerszámok, anyagok használatának ismerete, A szobrászműhely felszerelése, berendezése. az agyag és a gipsz tulajdonságainak megismerése. Gipszlapok öntése méretre vágása, összeépítése, egyenes, íves sablonhúzás, tagozatfaragás, egyszerű geometrikusforma tervezés. 10. oszt. motívumkeresés, és gyűjtőmunka után kreatív tervezés alapján rozetta faragás. Ornamentális építészeti elemek mintázása – akantusz, palmetta, stb.- Gipszforma készítés; negatív, pozitív öntés, lekopogás, retus. Az anyagok, eszközök, technikák szakmai nyelvezetének elsajátítása. 11.oszt. A szilikonformázás anyagai, eszközei, és technológiája, gyakorlati kivitelezése. Művészettörténeti, szaktörténeti és kutatómunka alapján, terv készítés szöveges dombormű készítéséhez. dombormű faragás gipszből. betűrajzi és tipográfiai ismeretek alapján betűtábla tervezése, vésése. Második félévtől a kőfaragó szerszámok, eszközök és kőmegmunkáló gépek megismerése. A faragás manuális technológiája, síkfaragás. 12.oszt. Kőfaragó szerszámok, eszközök, kőmegmunkáló gépek megismerése. A faragás manuális technológiája, a kiválasztott anyag függvényében. A pontozógép használata. Síkfaragás, vésőhasználat. ornamentika faragása mészkőbe, márványba. 13.oszt. Az eddigi négy évszakmai tanulmányainak összegzése, mely vizsgaremek néven egy komplex feladatsort ölel fel. dombormű vagy portré mintázása, formaöntése, és faragása. A pneumatikus rendszer és vésőgép használata. A munka során archiválás, dokumentálás. A vizsgaremek és portfolió bemutatása. Textilműves A szak pedagógiai programjának fő profilja két ősi textilmintázási technika: a kéziszövés és a kézi nyomás (festés) megismerése és e mesterségek elsajátítása. E két alaptechnika természetesen a textiltörténet megismerésével indul és folyamatosan az 5 éven keresztül gyűjtés – tervezés – kivitelezés metódussal sajátítják el a tanulók a szakma minden fortélyát. A gyűjtés feladatkör: anyag, motívum élmény feltöltődés – szakmai, történeti ismeret felhalmozást jelent, melyből tovább lehet lépni a tervezéssel a forma, funkció, konkrét tárgyalkotás, rajzban, színben való megformálásába. A rajzi, festési, színtanbeli tapasztalatok nélkülözhetetlenek e feladatok megoldásához. A 9. osztályban kezdő diákok oktatásának célja a magukkal hozott kreatív képességek fejlesztése, a feladatmegoldás elsajátítása, az eszközök használatának begyakorlása, az

77

alapvető anyag- és technológiai ismeretek megszerzése, népművészeti hagyományok gyűjtése. A 10. évfolyamon emeltebb szinten folytatódik a képzés. Az előző évi geometrikus formavilág után az organikus formákkal való ismerkedés és tervben való alkalmazása következik. Itt már követelmény a színtani ismeretek alapján elvárható tudatos tervezés, kompozíció – arány – színhasználat megfelelő alkalmazása. A 11. évfolyamon hangsúly kerül a méretváltásra a textiltörténet egyénileg választott darabjának kiválasztásával, részletének felnagyításával és kartonfestéssel az ecset használat, a festék terítése, a formakövetés elsajátítása válik lehetővé. A megfestett karton és műhelyrajz alapján természetesen egy megszövött részlet kivitelezése zárja le a feladatsort. A 12. évben önálló tervezési feladatot oldanak meg a diákok megadott témára, melyet klasszikus kárpitszövési technikával készítenek el. A textilfestés technikáját is folyamatosan, a szövéssel párhuzamosan tanulják 4 éven keresztül. A legegyszerűbb motívumoktól a szórt, ismétlődő és folyamatos, minden irányban terülő mintatervek készítéséig és gyakorlati alkalmazásáig több fázisban jutnak el a tanulók. A feladatok gyakorlati megvalósítását lét jól felszerelt műhely: egy szövő és egy szitanyomó teszi lehetővé. Mindezek mellett a szakmai elmélet természetesen áttekinti az egyéb textilképző technikákat (szövöttanyag, hurkoltanyag stb.) a textiltörténet pedig a szőnyeg és kárpittörténet mellett a viselettörénetet is. Az alapanyag ismeret, a fonalgyártás a kötéstan stb. végig kíséri elméleti kiegészítőként a 4 év szakmai gyakorlatát. Az ötödik év az előzők betetőzése: itt kerül sor az egyéni, önálló kísérletekre és a vizsgamunka elkészítésére, mellyel középszinten elérhető megbízható mesterségbeli jártasságról tesznek tanúságot a diákok.

78

Képző –és iparművészeti szakközépiskola szakmai tárgyainak óraszámai:

3.1.1. Szakközépiskolai Szakképzési Kerettanterv szerint tanuló osztályaink Óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

13.

Rajz-festés/ Rajzmintázás

7

7

10

Művészettörténet

2

2

3

Népművészet

2

Ábrázoló geometria

2

Betűrajz Szakmai elmélet

2

2

4

Szakmai gyakorlat

4

4

11

Gazdasági és jogi ismeretek

2

Osztályfőnöki*

1

*A jelölt tantárgy azért csak a 13., szakképzési évfolyam óraszámánál szerepelnek, mert ezek a tárgyak korábban a közismereti tárgyaknál kerültek beszámításra. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat a szakgimnáziumi kerettanterves 9. évf. 60 óra, 10. évf. 60 óra összesen 120 óra, a kimenő rendszerű szakközépiskolai kerettanterv szerint tanuló évfolyamoknak összesen 160 óra, amelynek az első három év alatt kell teljesülnie. A gyakorlat megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembe vételével Pl. fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, alkotótáborok.

79

Helyi tanterv tantárgy megnevezései

Szakképzési kerettanterv tantárgyai

Heti óraszám, bontásban

e 2

Művésztörténet Rajz-festés/ rajz-mintázás

9. évfolyam

Művészettörténet

Heti óraszám összesítésben

gy

Heti óraszám, bontásban

e 2

Szakmai elmélet

6

Munkahelyi egészség és biztonság Művészeti vállalkozás Heti összes szakmai órák száma Képzés összes szakmai óraszáma

2

Heti óraszám összesítésben

gy

12. évfolyam Heti óraszám, bontásban

e

2

2

1 5

6

9-12.évf. összesített óraszámai

Heti óraszám összesítésben

gy

2

2

4

4

7

7

750

0

4

4

5

732

4

1

0,5

7

1

5

1

0 5

1

1 Stílustan és szaktörténet Technológia

Heti óraszám, bontásban

e

0 5

Tervezés és gyakorlat

gy

2

1 Szakmai gyakorlat Betűrajz

Heti óraszám összesítésben

11. évfolyam

276

0

Rajz, festés, mintázás gyakorlat

10. évfolyam

4

0

0

1

1

0,5

123

1

1

0,5

105

2

2

2

2

0,5

0

0

0

18

0

0

0

1

30

15

15

15

15

2034

80

Tekintettel arra, hogy a 2013-2014 tanévben bevezetett szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a szakképzési kerettanterv szakmai tartalmai 100%-ban megfelelnek a korábbi rendeletben foglalt tartalmakkal, a tantárgyak elnevezésekkor a következő megfeleltetést alkalmazzuk: A helyi tanterv Rajz-festés/Rajz-mintázás tantárgya magába foglalja a szakképzési kerettanterv teljes Rajz, festés, mintázás gyakorlat megnevezésű tantárgyát, valamint Művészettörténet, Tervezés és gyakorlat tantárgyak egyes elemeit. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék egy-egy műalkotás létrehozásának körülményeit, ami elősegíti az elméleti tananyag elmélyülését. A művészettörténetben a különböző művekhez, korszakokhoz kapcsolódó fontos elméleti ismeretek (pl: rajz és festés technika, színtan, rajz-eszköz fejlődéstörténet stb.) jobban kapcsolható a rajzi órákon zajló munkához, ahol párhuzamosan gyakorlati alkalmazásra is van lehetőség. A kivitelezési, technikai megoldások bemutatása, szemléltetése, gyakorló művész szaktanár irányításával, magyarázatával zajlik. A Tervezés és gyakorlat tantárgy Tervezés témakörének egy pontja a „tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel”. Ez a tantárgyi tartalom teljesül a Rajz-festés/Rajzmintázás óra keretein belül. A szakképzési kerettanterv szerinti Tervezés és gyakorlat tantárgy tartalmazza a helyi tanterv Szakmai gyakorlat és Betűrajz megnevezésű tantárgyait. A helyi tanterv Szakmai elmélet elnevezésű tantárgya fedi le a szakképzési kerettanterv Stílustan és szaktörténet, Technológia, Munkahelyi egészség és biztonság, valamint Művészeti vállalkozás megnevezésű tantárgyait Ezen tantárgyi megfeleltetések biztosítják azt a tudást, amelyek szükségesek az érettségi vizsgán a képző-és iparművészeti ismeretek szakmai tantárgy sikeres érettségi vizsgájához.

81

13.évf. Helyi tanterv tantárgy megnevezései

Művészettörténet

Rajz-festés/Rajzmintázás

Szakképzési kerettanterv tantárgyai

Kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat

Szobrász 54 211 07 Heti óraszám bontva e gy

Heti óraszám összesítve

3

3

6

10

4

Szakmai gyakorlat

A szoborkészítés gyakorlata

Szakmai elmélet Népművészet Ábrázoló geometria Ábrázoló geometria Gazdasági és jogi ismeretek Heti összes szakmai órák száma Képzés összes szakmai óraszáma

11

11

4 A szoborkészítés elmélete

7

2

Kortárs szakmai környezet

1

1

1,5 0,5

2 34

Grafikus 54 211 04 Heti óraszám bontva e gy

Grafika szakelmélet

Heti óraszám összesítve

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Illusztrációs technikai gyakorlat Szakillusztrációs gyakorlat Tervező-grafikai technológiai gyakorlat

Kortárs grafika szaktörténet

1

Foglalkoztatás

Szakképzési kerettanterv tantárgyai

3

6

10

Kortárs szakmai környezet

Kerámia műves 54 211 05 Heti óraszám bontva e gy

Heti óraszám összesítve

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

3

6

4

10

Szakképzési kerettanterv tantárgyai

Kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat

Textilműves 54 211 08 Heti óraszám bontva e gy

Heti óraszám összesítve

3

3

6

4

10

90

180

4

4 1 11 2

Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat

11

11

Textil szakgyakorlat

11

11

450

4 4 7

2

Kerámiaporcelán szakmai ismeret Digitális prezentáció

1 1

Foglalkoztatás

Szakképzési kerettanterv tantárgyai

13. évf. össz. óraszámai

1 1,5 0,5

2 34

4

4 7

2 1

2

7

210

1

30

2

45 15

1

1 Foglalkoztatás

Textil szakelmélet

1 1,5 0,5

2 34

1 Foglalkoztatás

1,5 0,5 34

1020

82

Tekintettel arra, hogy a 2013-2014 tanévben bevezetett szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a szakképzési kerettanterv szakmai tartalmai 100%-ban megfelelnek a korábbi rendeletben foglalt tartalmakkal, a 13. évfolyam tantárgyainak elnevezésekor a következő megfeleltetést alkalmazzuk: A helyi tanterv Művészettörténet elnevezésű tantárgya megfelel a szakképzési kerettanterv Kortárs szakmai környezet elnevezésű tantárgyának. A helyi tanterv Rajz-festés/Rajz-mintázás elnevezésű tantárgya teljes mértékben magába foglalja a szakképzési kerettanterv Szakmai ábrázolási gyakorlat elnevezésű tantárgyát, valamint tartalmazza szobrász szakon A szoborkészítés gyakorlata, grafika szakon a Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat, kerámia szakon a Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat, textil szakon a Textil szakgyakorlat tantárgy egyes elemeit. Ezt az is indokolja, hogy a Rajz, festés, mintázás, mint fő tantárgy, minden szakon szoros összefüggésben van a szakmai gyakorlat feladataival a képzés egész ideje alatt. A helyi tanterv Szakmai gyakorlat tantárgya magába foglalja a szakképzési kerettanterv alábbi elnevezésű tantárgyait: Szobrász szakon: A szoborkészítés gyakorlata Grafika szakon: Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat, Illusztrációs technikai gyakorlat, Szakillusztrációs gyakorlat, Tervező-grafikai technológiai gyakorlat Kerámia szakon: Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat Textil szakon: Textil szakgyakorlat A következő szakképzési kerettanterv szerinti tantárgyak tartalmilag a következő helyi tantárgyakkal feleltethetőek meg: Szobrász szakon A szoborkészítés elmélete, grafika szakon a Kortárs grafika szaktörténet és Grafika szakelmélet, Kerámia szakon a Kerámia-porcelán szakmai ismeret és Digitális prezentáció, Textil szakon a Textil szakelmélet a helyi tanterv Szakmai elmélet, és Népművészet tantárgyainak felelnek meg tartalmilag, valamint az Ábrázoló geometria egyes elemeit is tartalmazzák. A népművészet, mint a hagyományos Kárpát-medencei népi kultúra és gondolkodásmód, minden művészeti szakma oktatásakor és elsajátításakor – motívumainak és technikáinak felhasználási lehetőségeivel – szervesen összekapcsolódik a magas művészeti ágakkal. Ezért szerintünk elengedhetetlen, hogy a szakelméleti oktatás része legyen. A szakképzési kerettantervben megfogalmazott dokumentációs feladatok részeként a műszaki rajz- és ábrázolás indokolja az ábrázoló geometriai ismeretek szakelméletben való alkalmazását. Az ábrázoló geometriai ismeretek jó alapot adnak a későbbi digitális térbeli tervezéshez. A helyi tanterv Gazdasági és jogi ismeretek elnevezésű tantárgya magába foglalja a szakképzési kerettanterv Foglalkoztatás megnevezésű tantárgyát. Ezt a tantárgyat a szabad sáv terhére terveztük be. Azért tartjuk fontosnak, mert ezzel tanulóinkat olyan tudáshoz juttatjuk, melyek a hétköznapi életben a vállalkozások beindításához, a banki ismeretek megszerzéséhez szükségesek. Ezen tantárgyi megfeleltetésekkel biztosítjuk a komplex szakképesítő vizsgára való felkészülést és annak sikeres megszerzését.

83

3.1.2. Szakgimnáziumi kerettanterv szerint tanuló osztályaink Grafikus A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A szakmai képzés órakerete 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10588-12 Tervezés és technológia 10589-12 Kortárs szakmai környezet 10610-16 Grafikai alapok 10611-16 Grafikai illusztrálás 11818-16 Tervezőgrafikai elmélet és gyakorlat

11887-16 Kulturális programok és projektek szervezése 12045-16 Képző- és iparművészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy 3 8 11

Összesen Összesen

10. heti óraszám e gy 2,5 9,5 12

ögy 60

11. heti óraszám e gy 3 7 10

ögy 60

12. heti óraszám e gy 2,5 7,5 10

5/13. heti óraszám e gy 11,5 19,5 31

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat Anyagismeret Tervezés gyakorlat Kortárs művészettörténet Grafikai technológia gyakorlat Illusztrációs gyakorlat Tervezőgrafikai elmélet Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlat Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés gyakorlat Szakmai projekt gyakorlat

1+1

1 3+3

1+1

1

1 2

1

2 2

8

1

3 3 1

5

3

3 2 4 2,5 7

1

0,5 0,5 1 1 1

84

1 2

2

2

0,5

1,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Kerámiaműves A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A szakgimnáziumi képzésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10588-16 Tervezés és technológia 10589-16 Kortárs szakmai környezet 10636-16 Kerámia-porcelán előtanulmányok 11104-16 Kerámia-porcelán tárgykészítés

11887-16 Kulturális programok és projektek szervezése 12045-16 Képző- és iparművészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy 3 7 10

Összesen Összesen

10. heti óraszám e gy 2,5 9,5 12

ögy 60

11. heti óraszám e gy 3 7 10

ögy 60

12. heti óraszám e gy 3 7 10

5/13. heti óraszám e gy 12 19 31,0

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Kortárs művészettörténet Szakmaelméleti ismeretek Szakmai ábrázolási gyakorlat Kerámia-porcelán szakmai ismeret Digitális prezentáció A kerámia-porcelánkészítés gyakorlata Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés gyakorlata Szakmai projekt gyakorlat

1+1

1 3+3

1+1

1

1 2

1

2 2

8

1

3 3 2

1 2

2 0,5

3 1

3

3

0,5 0,5 1 1 1

85

1 2

2

2

1

1

0,5 3 1 0,5 6

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Szobrász A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10588-12 Tervezés és technológia 10589-12 Kortárs szakmai környezet SZOBORKÉSZÍTÉS 10720-12

11887-16 Kulturális programok és projektek szervezése 12045-16 Képző- és iparművészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy 3 7 10

Összesen Összesen

10. heti óraszám e gy 2,5 9,5 12

ögy 60

11. heti óraszám e gy 3 7 10

ögy 60

12. heti óraszám e gy 2,5 7,5 10

5/13. heti óraszám e gy 12 19 31,0

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Kortárs művészettörténet A szoborkészítés gyakorlata Szoborkészítés elmélete Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés gyakorlata Szakmai projekt gyakorlat

1+1

1 3+3

1+1

1

1 2

1

2 2

1

8 4,5

3 3 4 1

1 1

3

3 0

0,5 0,5 1 1 1

86

1 2

2

2

0,5

1,5

9 2

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Textilműves A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10588-16 Tervezés és technológia 12086-16 Kortárs szakmai környezet 11686-16 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai elmélet és szakmai rajz 11887-16 Kulturális programok és projektek szervezése 12045-16 Képző- és iparművészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy 3 8 11

Összesen Összesen

10. heti óraszám e gy 2,5 9,5 12

ögy 60

11. heti óraszám e gy 3 7 10

ögy 60

12. heti óraszám e gy 2,5 7,5 10

5/13. heti óraszám e gy 11,5 19,5 31,0

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat Anyagismeret Tervezés és gyakorlat Kortárs művészettörténet Textil szakelmélet Textil szakgyakorlat Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlata Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés gyakorlata Szakmai projekt gyakorlat

1+1

1 3+3

1+1

1 2

1

1 2

1

2 2

8

1

4 3 4 5 1

3

3

0,5 0,5 1 1

2

2

0,5

1 1,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 87

11,5

3.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái: házi és országos szakmai versenyek, pályázatok tanulmányi kirándulások kiállítások szervezése és rendezése alkotótábor szervezése felvételi előkészítő kulturális, művészeti programok szervezése

3.2. Táncművészet 3.2.1. Szakmai program A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, tánctechnikai tudással és előadói képességgel rendelkező művész, aki igényesen valósít meg színpadi szóló vagy kartáncosi feladatokat. A vidéki színházak táncművészeti igényeit igyekszik kielégíteni iskolánk azzal, hogy szakképzett táncosokat nevel. Négyévenként indítunk ilyen tagozatot. A képzés ideje alatt a tanulók a közismereti tárgyak mellett a következő szakmai tárgyakat tanulják: balett, akrobatika, színpadi tánc, néptánc, modern technika, emelés, színészmesterség, művészettörténet, tánctörténet, zeneismeret. A negyedik év végén gimnáziumi érettségi vizsgát, az ötödik év végén szakmai érettségi vizsgát tesznek. A tanulók felvételének feltételei: egészségügyi,- szakmai,- pályaalkalmassági követelmények: arányos alak, vékony testalkat, hajlékony derék, tág ízületek, jó lábfej, ritmus érzék, mozgás utánzó készség, koordinációs képesség, stílusérzék. Párhuzamos képzés esetén 8. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség.

88

3.2.3 Szakgimnáziumi kerettanterv szerint tanuló osztályaink XLII. Előadóművészet ágazathoz tartozó 54 212 09 Táncos II. (Színházi táncos) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Modul (fő szakképesítés) 11499-16 Foglalkoztatás II. 11498-16 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgy

9. e

gy

e

10. gy

e

11. gy

e

12. gy

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Klasszikus balett 10722-16 alapjai Előadó-művészeti Bevezetés a tevékenység tánctörténetbe Klasszikus balett gyakorlat Kortársmoderntánc gyakorlat Emelés gyakorlat Színházi tánc gyakorlat Néptánc gyakorlat Előadó-művészeti gyakorlat Színészmesterség 10726-16 Színházi gyakorlati tánc prezentációval Balettelmélet gyakorlati prezentációval Tánctörténet műelemzés Zeneismeret tantárgy11 tantárgy12 tantárgy13 tantárgy14 Fő szakképesítés elméleti óraszámai hetente Fő szakképesítéi gyakorlati óraszámai hetente

13. e

gy

0,5

2

4 1

4 1

4 1

4 1

4 2

4

4

4

5

5

2

2

2 2

2 2

3 2

2 2

1 2

1 2

2 2

3 2

1

8

2

1

1

2

1

1

1

1

4

4

2 1,5

5 14

13

1 15

8 18

27

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 89

1. számú mellékelt „ A könyvtár-tudománynál nincs szélesebb tudomány, az minden tudománynak melléktudománya.” (Szabó Ervin)

A SZEGEDI TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2017.

90

I.

KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA

1. A könyvtár-pedagógia értelmezése A könyvtár-pedagógia tartalmát tekintve könyvtári dokumentumok felhasználásával való ismeretszerzéssel, ismeretközvetítéssel, információkereséssel foglalkozó tantárgyközi ismeretet átadó tantárgy. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok és szolgáltatásaik, valamint az informálódás szükségletének felkeltése, a könyvtárhasználóvá nevelés. A könyvtár-pedagógia továbbá a könyvtárhasználat tantárgy tanításának-tanulásának és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. Olyan tudományterület, mely a tanuló személyiségének fejlesztését, ismereteinek gyarapodását szolgálja az olvasás, könyvtárhasználat, informálódás során. A könyvtár-pedagógia metodikai szempontból három területet foglal magába: - a nevelési célrendszer - a tananyag - a nevelési-oktatási folyamatok

2. A könyvtár-pedagógia célja A könyvtár-pedagógia egyik általános célja, hogy a művelődési esélyegyenlőség kialakításában részt vegyen, ahogy azt az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata megfogalmazza: „Az iskolai könyvtár tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak.” A könyvtár-pedagógiai tevékenységek céljai két csoportra bonthatók: Az egyik csoport a személyiség fejlesztését célozza. Ezek közé tartoznak: önművelésre nevelés, önálló ismeretszerzésre nevelés, könyvtárhasználóvá nevelés és az olvasóvá nevelés. De hozzájárul az aktivitás, a kezdeményező képesség, az önálló, kreatív, kritikus gondolkodás, a koncentráció, a rendszeretet, az önbizalom személyiségjegyek fejlesztéséhez is. A célok másik csoportja az ismeretekre és készségekre irányul. Ezek közé tartoznak: a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek és a könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása, az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, adaptálásának és felhasználásának készsége, a problémamegoldás készsége.

91

II.

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. A könyvtár-pedagógiai program célja -

-

-

A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Felkészíteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt. Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, legyen képes azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, képesek legyenek az információszerzés kritikai szelekciójára. A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása. A modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása.

2. A könyvtár-pedagógiai program megvalósítása A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, azaz az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, az ízlés, az olvasói igényesség formálása az egyik legösszetettebb, legtöbb átgondolást igénylő pedagógiai munka. A könyvtárostanár feladatai, felelőssége: Feladata a kezdeményezés, hogy legyenek könyvtárhasználati órák, valamint könyvtárhasználatra épülő szakórák. Gondoskodik a gyakorlás lehetőségéről: tanárok, tanulók munkájának támogatásával, a könyvtári információseszközök használatára épülő szakórák során. Kezdeményezi, javaslattal él az egyes szakterületek könyvtári környezetre, eszközökre épített óráinak vonatkozásában. A könyvtárostanár felelős azért, hogy az iskola évfolyamai részére elkészüljön a könyvtárhasználati tanterv, amelyet a tantestület közösen valósít meg. A tantestület feladatai, felelőssége:

92

Fontos, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását.

3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1 A könyvtár-pedagógia tevékenység kiemelt feladatai Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén. Az alkalmazható tudás (mint az alkotó személyiséggé válás eszköze) megalapozása. A könyvtárral különösen jól fejleszthető kompetenciák fejlesztése: problémamegoldás, kommunikáció, kritikai, globális látásmód, információszerzés és kezelés, a kooperatív munkára való alkalmasság. Információkultúra elsajátítása: az információ gyűjtésétől a rendszerezésen, tároláson át a kritikai elemzésig, valamint az információ megfelelő formába öntése, kommunikálása. A tanulókban a könyvtárhasználaton alapuló magatartásmódok, tevékenységek kialakítása.

önálló

ismeretszerzéshez

szükséges

Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése. A szociális, kulturális hátrány leküzdése lehetőségének megteremtése. A tehetséggondozás során az érdeklődés elmélyítése, továbbfejlesztése. A tanulás fejlett személyiségfejlesztés.

módszereivel

rendelkező,

önálló

ismeretszerzésre

képes

3.2 Az iskolai könyvtár és feladatai Iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol általános tantervű gimnáziumi osztály, általános tantervű gimnáziumi osztály környezetvédelmi orientáltsággal, általános tantervű gimnáziumi osztály ének-zene orientáltsággal, emelt szintű humán osztály, emelt szintű nyelvi osztály, magyar-német és magyar-spanyol kéttannyelvű osztály, valamint szagimnáziumi képző- és iparművészeti osztály, táncművészeti osztály képzése történik. Az iskolai könyvtár iskolánk szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének ezért igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. Sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Az iskolai könyvtár pedagógiai feladatai: Olyan könyvtár kialakítása, amely mind szakmai, mind pedagógiai szempontból megfelel a kompetencia alapú oktatásnak és az iskolai közösség minden tagja számára biztosítja

93

szolgáltatásait. Gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs forrásközpontjaként működik, kiszolgálja és részt vesz az iskola nevelő-oktató tevékenységében. Olyan képességek és készségek fejlesztése, /olvasás-szövegértés, információ keresése, jegyzetelési technikák/ amelyek az információs társadalomban is szükségesek. A kulcskompetenciák fejlesztése: tanulási képesség, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, önálló ismertszerzés, munkavégzés képességének kialakítása, ismerethordozók használatára nevelés. A tanulókkal való differenciált foglalkozás szolgálja az ismeretek elsajátítását, a tanulást, az önművelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a magatartási problémákkal küszködő tanulók beilleszkedését, a szociális, kulturális hátrányok leküzdését. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében a helyi tanterv szerint szervezi és - a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikáinak, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A hátrányos helyzetű tanulók szocializációjának elősegítése, nyújtson segítséget a könyvtár a tanórán kívüli nevelési programok megvalósításában is. Együttműködés a könyvtárostanár és a szaktanárok, osztályfőnökök között, hogy magasabb szinten sajátítsák el a tanulók a szükséges tanulási, problémamegoldási, információs és kommunikációs és technológiai készségeket. Az iskolai könyvtár egyéb, nem pedagógiai jellegű, pedagógiai munkát közvetve segítő feladatai: A könyvtári állomány fejlesztése a Gyűjtőköri Szabályzatban foglaltak alapján, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. A számítógépes tájékoztatás és kölcsönzés működtetése. A szolgáltatások fejlesztése, a könyvtár, mint munkavégzési, tanulási környezet fejlesztése. A könyvtár szakmai kapcsolatainak ápolása, továbbképzések látogatása. Együttműködés a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel, a városi könyvtárral, a többi iskolai könyvtárral. A pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése.

III.

OKTATÁSI PROGRAM

1. A könyvtárhasználat oktatásának alapvető célkitűzései -

-

A tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása.

94

-

-

A könyvtárhasználati tudás eszköz jellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és - feldolgozásba. A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.

2. Általános fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtár katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különböző könyvtártípusoknak az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban betöltött szerepét és tudja igénybe venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.

3. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A könyvtár-pedagógiai követelmények valóra váltásához az alapismeretek elsajátításán túl elengedhetetlenül szükség van a tantárgyi könyvtárhasználat megtervezésére, megszervezésére is. Valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. A könyvtárhasználati eszköztudás és képesség-együttes megszerzéséhez az alapokat a könyvtárostanár irányításával szerezheti meg a diák, de annak továbbépítéséért, az önálló ismeretszerzés és tanulás képességének a kialakításáért az egész tantestület felelős. Minden szaktanár feladata, hogy szakterületén belül forrásismeretet, az önművelés könyv- és könyvtárhasználatát megtanítsa, a vonatkozó dokumentumokat bemutassa, felhívja a 95

figyelmet a direkt és indirekt tájékozódási eszközökre, s ezeket alkalmazza, használatukat gyakoroltassa, továbbá szaktárgyi kutató- és gyűjtőmunkát végeztessen. A könyvtárostanár feladata, hogy mindehhez a szükséges szakmai segítséget biztosítsa.

4. A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: -

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék) eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

4.1 Az eszköztudás: Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Tantárgyi értelemben tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti tudás, amely négy témakör köré csoportosítható: -

általános könyvtárhasználati ismeretek (a könyvtár rendje, használata, a könyvtári rendszer) dokumentumismeret (a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az ezzel kapcsolatos technikák elsajátítása) a könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása a dokumentumok gyors eléréséhez a szellemi munka technikája: (a különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának műveletsora)

4.2 Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása: Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-könyvtár) könyvtári állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. 4.3 Dokumentumismeret és – használat: Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). 96

Tanulmányozza a könyvtárban található időszaki kiadványokat (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím-és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. 4.4 A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata: Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrásés szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 4.5 Önművelés, a szellemi munka technikája: Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). 97

Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek)

tájékoztató

apparátusait

(mutatók,

5. Befogadó tantárgyak, tevékenységi formák, eljárások, módszerek A könyvtárhasználat ismeretköre két tárgyba épül be: a magyar nyelv és irodalomba és az osztályfőnöki nevelésbe. Jellemző óratípusok: könyvtárbemutató óra, könyv- és könyvtárhasználati óra, könyvtárra épülő szaktárgyi óra, tanóráktól független könyvtári foglalkozások. Könyvtári környezetben illetve a könyvtár-pedagógiai célkitűzés megvalósítása során hatékonyabban alkalmazhatók a kooperatív technikák a hagyományos tanulásszervezési módokkal szemben. A kooperációra, együttműködésre épülő tanulásszervezési módok a problémamegoldó és együttműködési készségek fejlesztését célozzák meg. A problémaalapú tanulás arra tanítja meg a diákot, hogyan tanuljanak, s a tanulás tanítása éppen a könyvtárpedagógia egyik legfontosabb célja. A készen kapott tudás helyett a tudás eléréséhez használják képességeiket. A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés fontos jellemzője, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése azonban csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát!

98