Készült az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja m emit g b í z kellene á s á b ó l átállítani? Azon Az emberek fejében
– túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. – Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy 40-50 ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! – Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. – Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is – mint minden nagy csatorna – fogy egy kicsit a piac Az interneten médiával kapcsolatos hírek gyűjteménye fregmentációja miatt, ésmegjelenő, ennek a negatív üzleti hatásai ellen nagyon nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. (2004. november) – A digitális átállás és az új médiaszabályozás megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? – Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, 2008. 02. 27.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia
Fogyasztás
Készítette: Paál Vince
AZ INTERNETEN MEGJELENŐ, MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE
2004. november
2
Tartalomjegyzék
Bevezető magyarázatok
3
Érdekképviselet
8
EU
15
Fesztivál
20
Fogadtatás
25
Fogyasztás
41
Gazdaság
59
Szabályozás
73
Társaság
90
Tartalomkínálat
96
Technológia
102
3
Bevezető magyarázatok
Az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja 2004. január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Mivel az internet válik egyre inkább azon médiummá, amelyen keresztül az élet valamennyi területével összefüggésben hozzáférhető információk a legteljesebben állnak rendelkezésre, ezért az internetet tettük adatbázisunk forrásává. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze az egyik médium.
A média fogalmát tágan értelmezzük. A „hagyományos” médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen.
Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. online-kereső szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze, ezáltal több mint 200 internetes portált szemlézünk. Az alábbi összeállítás a médiáról az interneten megjelent magyar nyelvű hírek alapján készült. Nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást.
Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk:
érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások
EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben
4
fesztivál: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások
fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is), a médiaszabályozó hatóságok és a médiaigazgatás terén illetékes faktorok reakciói, pl. országgyűlés, államigazgatási szervek stb. A társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által
gyakorolt hatás,
amely a társadalmi
szereplő/k reakciójában érhető tetten
(véleménynyilvánítás, cselekedet stb.) Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be.
fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.)
gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ
szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai,
a
médiaszabályozás
terén
illetékes
államigazgatási
szervek
médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai
társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment- , tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.)
tartalomkínálat:
csatornák,
műsorok
indulásáról
vagy
megszűnéséről,
illetve
szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is.
technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk
5
Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek
tevékenységéről
szóló
híradások,
szubjektívnek
az
ezekhez
kapcsolódó
kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is. A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek.
Az összeállításban szereplő cikkek forrásainak internetes címe és neve: (A csak online létező portáloknak általában nincs külön neve. Egyes címek elé szükséges a www. megadása is.) axel.hu blikk.hu
Blikk Online
bpi.hu
Breuer Press International Online
bpn.hu
Budapest Online
btl.hu
below the line Magazin
delmagyar.hu
Délmagyarország Online
dunaujvaros.com
Dunaújváros Online
ebroker.hu egeronline.com
Eger Online
eszak.hu
Észak-Magyarország Online
euroastra.hu
euroastra Internet Magazin
fn.hu
Figyelőnet
gondola.hu hetek.hu
Hetek (napilap) Online
hetivalsz.hu
Heti Válasz Online
hhrf.org/busz
Bányavidéki Újszó (Máramaros megyei hetilap) Online
hirtv.hu
Hír TV Online
hullamvadasz.hu
6
hwsw.hu
HWSW Informatikai Hírmagazin
index.hu itnews.hu jogiforum.hu kelet.hu
Kelet-Magyarország Online
kisalfold.hu
Kisalföld Online
kreativ.hu
Kreatív Online
kronika.dntcj.ro
Krónika (Erdélyi magyar közéleti napilap) Online
ma.hu magyarország.hu
Magyarország.hu, A kormányzati portál
mediainfo.hu metro.hu
Metro Online
mho.hu
Magyar Hírlap Online
mno.hu
Magyar Nemzet Online
mozinet.hu
MoziNet Magazin Online
mti.hu
Magyar Távirati Iroda Online
mtv.hu
Magyar Televízió Online
nepszava.hu
Népszava Online
nmedia.hu
Nógrád Megyei Hírlap Online
nol.hu
Népszabadság Online
nyugat.hu origo.hu pcforum.hu pcworld.hu
PC World Online
politikaforum.hu portfolio.hu
Portfolio.hu Online Gazdasági Újság
prim.hu
Prím Online
radio.hu
Magyar Rádió Online
rtlklub.hu
RTL Klub TV Online
sg.hu
SG Informatikai és Tudományos Hírmagazin
somogyihirlap.hu
Somogyi Hírlap Online
stop.hu szakszervezetek.hu
A Szakportál
szinesmailap.hu
Színes Mai Lap Online
szon.hu
Szabolcs Online
terminal.hu
Terminal Informatika Mindennap
tolnainepujsag.hu
Tolnai Népújság Online
transindex.ro tv2.hu
tv2 Online
ujszo.com
Új Szó (szlovákiai magyar napilap) Online
7
uno.hu vasarnapreggel.hu
Vasárnap Reggel Online
velvet.hu vg.hu
Világgazdaság Online
Xnews
X News.hu Online
zeneforum.hu
8
Érdekképviselet Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
9
Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU
10
Pereket indítanak a filmstúdiók is A lemezkiadók után a filmstúdiók is bíróságon vennének elégtételt azokon, akik moziba járás és DVD-vásárlás helyett az interneten keresztül, illegálisan jutnak filmes élményekhez. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) hónapokig vizsgálta, milyen lépéseket tehet a filmek internetes terjedése ellen, végül a jogi eljárás mellett döntött. A legnagyobb hollywoodi stúdiók több mint kétszáz internetező ellen nyújtottak be keresetet kalózmásolatok letöltése miatt. Az MPAA a jogi kampány mellett jelentős magazinokban is elhelyez hirdetéseket, amelyekkel rá szeretné irányítani a figyelmet az illegális fájlcserére. A fájlcserélő programok felhasználói filmenként akár harminc-százötvenezer dolláros büntetésre számíthatnak, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan töltötték le a filmeket. A felmérések szerint azonban a lemezkiadók által indított perek – amelyeknek a száma már ötezer felett jár – egy cseppet sem vették el az internetezők kedvét a fájlcserétől, a jogvédett anyagok letöltésétől, megosztásától. Sőt, egyelőre úgy tűnik, a zeneipar által indított perek épp fordítva sültek el, a jogi eljárást ugyanis számos esetben kiskorúak ellen indították, ami világszerte komoly visszatetszést váltott ki. Egy szövetségi bíróság pedig nemrégiben úgy határozott, hogy az internetszolgáltatóknak nem kötelessége kiszolgáltatni a jogvédett anyagok illegális internetes cseréjével gyanúsított előfizetők adatait. Így a pereket ismeretlen tettesek ellen indítják, majd minden egyes esetben külön bírósági felhatalmazás birtokában keresik vissza az internetes azonosítóhoz tartozó személyt. A filmstúdióknak egyelőre nem kellett olyan komoly mértékű internetes kalózkodással szembesülniük, mint a lemezkiadóknak, egy felmérés szerint a világhálón cserélt anyagoknak csupán 2%-a film, míg 60%-a zene. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a filmeket tartalmazó fájlok viszonylag nagy méretűek, egyes esetekben több gigabyte-ra is rúghatnak, ezek cseréjéhez viszonylag gyors internetes kapcsolat szükséges. Valószínű, hogy amilyen ütemben gyorsulnak az otthoni internet-kapcsolatok, olyan mértékben növekszik majd a hálón utazó filmek száma is. Egyes filmstúdiók – például a Fox – azonban úgy vélik, hogy még azelőtt meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, mielőtt a filmletöltés olyan mértéket öltene, mint a zenék csereberéje. Hollywoodi vélemények szerint a filmkalózkodás – amiben az internetes letöltés ugyanúgy benne foglaltatik, mint a videók és DVD-k másolása – évente több mint 3 milliárd dollár bevételkiesést okoz a stúdióknak. (hwsw.hu, 2004. 11. 04., 2004. 11. 17., index.hu, 2004. 11. 17., sg.hu, 2004. 11. 26.) szabályozás, érdekképviselet, gazdaság
11
Elbocsátották Matúzt és Siklósit az MTV-től A Magyar Televízió Rt. rendkívüli felmondással megszüntette Matúz Gábor és Siklósi Beatrix munkaviszonyát. Matúz Gábor és Siklósi Beatrix ellen korábban munkaügyi eljárás indult Matúz Gábor: Az antifasiszta és a hungarista - Titkok a Magyar Televízióból című könyvével kapcsolatban; a kiadványban az MTV engedélye nélkül szerepelnek belső levelek. Siklósi Beatrix, az Éjjeli menedék szerkesztője azért keveredett az ügybe, mert ezek az anyagok „hivatalból nála kellett, hogy meglegyenek”. Matúz Gábor mint a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy kötetével a „Magyar Televízióban folytatott törvénytelenségekre próbálja felhívni a figyelmet”. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Médiaszekciója közleményt adott ki ebből az alkalommal, melyben közli: megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió két műsorkészítőjének, Siklósi Beatrixnak és Matúz Gábornak azonnali hatályú elbocsátásáról. (index.hu, 2004. 11. 12., gondola.hu, 2004. 11. 13.) társaság, fogadtatás, érdekképviselet MEÚSZ: Baló politikai cenzorként működik A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége közleményben szólítja fel a Magyar Televízió elnökét, Rudi Zoltánt, hogy távolítsa el a közszolgálati televízióból Baló György kulturális igazgatót. A szövetség szerint Az antifasiszta és a hungarista című könyv dokumentumai alapján bebizonyosodott, hogy Baló politikai cenzorként működik a köztelevízióban, és az Éjjeli menedék című kulturális háttérműsor készítői által felkért riportalanyok gondolatait rendszeresen – részben vagy teljes egészében – kivágatta a műsorból. A MEÚSZ azonnali vizsgálatot követel a köztévé elnökétől. (hirtv.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, érdekképviselet
12
Törvények vagy szakmai összefogás a spamáradat ellen? Becslések szerint jelenleg a világ e-mail forgalmának 60-70%-át adják a spamek, ami több száz millió dolláros kárt okoz elsősorban az internet-szolgáltatóknak, és emellett rengeteg bosszúságot szerez a felhasználóknak. A spameknek – a közvélekedéssel ellentétben – viszonylag kis hányada tartalmaz üzleti (reklám) célú üzenetet, legtöbbjük fertőzött ügyfélgépek által generált levél, hiszen spameknek tekinthetjük a férgek által hamis feladóval küldött fertőző üzeneteket, az ezáltal kiváltott hibajelzéseket, valamint a vírusirtó rendszerek hamis feladónak küldött üzeneteit is. A spamek sokfélesége az ellenük való védekezést alaposan megnehezíti – pedig az internet-szolgáltatók és a felhasználók közös érdeke lenne. A Magyarországon 2001-ben életbe lépett elektronikus kereskedelmi törvény az opt-in rendszer mellett foglal állást, amikor kimondja, hogy reklám célú üzenetek előzetes engedély nélkül való szétküldése esetén mind a reklámozó, mind a reklámszolgáltató, mind a reklámközvetítő felelősségre vonható. Az elektronikus hírközlési törvény már tágabban fogalmaz: a szolgáltató rendszerének biztonságáról és az előfizetők biztonságáról rendelkezik. Fontos azonban, hogy a szolgáltatót csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésért terheli a felelősség. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, nem: az állami szerveknek hiányos az eszköztáruk és korlátozottak a lehetőségeik a törvény betartatásához, a kéretlen levelek áradatának visszaszorításához. A megoldás a törvényi szabályozás helyett egyre inkább a szakmai önszabályozásban körvonalazódik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az internet- és tartalomszolgáltatók a központi spam- és tartalomszűrés tökéletesítésére tett kísérletekkel, a fertőzött kliensek beazonosításával, figyelmeztetésével és szükség esetén kitiltásával, a levelet küldő fél megfelelő azonosítását lehetővé tevő megoldások alkalmazásával, és mindenek felett a felhasználók folyamatos tájékoztatásával, oktatásával többet tehetnek a spamek visszaszorítása érdekében, mint a törvényhozás. Ennek első lépései már hazánkban is láthatóak: az Önszabályozó Reklám Testület, Internet Szolgáltatók Tanácsa és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is kezdeményezték tagjaik között az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Az ISZT Hálózatbiztonsági Bizottsága nemzetközi mintára 2004. november 9-én fogadta el például a Hálózathasználati Irányelveket (Acceptable Use Policy). Az iparági önszabályozás mellett szól, hogy az minden valószínűség szerint nem egyfajta szabványrendszert preferálna, ami akár a szolgáltatás drágulásához is vezethetne. Az önszabályozással nemcsak a magyarországi eredetű spamek terjedésének lehetne gátat szabni, hanem a külföldről érkező levélszemétnek is. A szakmai önszabályozás hatékony működése mellett az állami szerepvállalás hangsúlyát a spamek elleni küzdelemben a folyamatos tájékoztatásra és a vírus- és spamszűrő megoldások elérhetőségének támogatására kellene helyezni, mivel ez közvetlenebb, így hatékonyabb beavatkozási lehetőség. (terminal.hu, 2004. 11. 11.) szabályozás, érdekképviselet, technológia
13
Robbanásszerűen terjed a netes gyermekpornó Egy Bangkokban tartott ENSZ konferencián elhangzottak szerint az internet egyre inkább kereskedelmi jellege a gyermekpornográf anyagok robbanásszerű terjedéséhez vezetett. A konferencián arra a problémára is felhívták a delegátusok figyelmét, hogy az interneten növekvő mennyiségben megtalálható anyagok a gyermekprostitúció és gyermekkereskedelem terén is fellendülést hoztak. John Carr, a brit National Children's Home gyermekvédelmi jótékonysági szervezet vezetője elmondta, hogy a pedofília vádjával bűnösnek talált személyek 70%-a az interneten látott gyermekpornó hatására cselekedett. Délkelet-Ázsiában az internet tovább súlyosbítja a szexturizmussal és gyermekkereskedelemmel kapcsolatos problémákat. Egy közelmúltban bezárt, kelet-európai oldal havonta nem kevesebb, mint 2 millió dollár forgalmat bonyolított gyermekpornográf anyagok kereskedelmével. Az ENSZ úgy véli, globális egyezmények szükségesek annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyan léphessenek fel a pedofilok ténykedése ellen – akár bűnözőkről, akár helyi internet-felhasználókról van szó. (hirtv.hu, 2004. 11. 17 szabályozás, fogadtatás, gazdaság, érdekképviselet Alkotmányellenes a spamszűrés? Egy elektronikus fogyasztóvédelmi szervezet a közelmúltban kiadott tanulmánya szerint egy, a legtöbb modern államban az alkotmány által garantált jog a szabad véleménnyilvánítás korlátozását jelentheti a különböző spamszűrő technikák alkalmazása. „Amikor az olyan eszközök, amelyeket eredetileg a nemkívánatos levelek megállítására terveztek, a legitim leveleket sem engedik át, vagy a jólszituált megnyilvánulókat előnyben részesítik másokkal szemben, akkor valami alapvető probléma van az internetes kommunikáció egészségével. Az email ebben az esetben már nem a véleményszabadság eszköze” – írja az Electronic Frontier Foundation (EFF) két munkatársa „Noncommercial Email Lists: Collateral Damage in the Fight Against Spam” (Nem-kereskedelmi levelezőlisták: Járulékos veszteség a spam elleni küzdelemben) című dolgozatukban. Cindy Cohn és Annalee Newitz szerint a blokkolási listák, a szerveroldali szűrés és a SenderID-hez vagy DomainKey-hez hasonló autentikációs sémák mind komoly lehetőséget adnak a visszaélésre, amelyeknek gyakran esnek áldozatul a szabad véleménynyilvánítás jogával élő legitim feladók is. Nem ritka eset, hogy személyes, politikai és gazdasági okokból spammernek nyilvánítanak valójában kéretlen leveleket nem küldözgető feladókat is, akik azonban a tiltólistákról történő lekerülésükig szinte teljesen megfosztatnak az emailalapú kommunikáció lehetőségétől. További probléma a fizetést igénylő autentikációs metódusok esetében, hogy azok növelik a kommunikációban történő részvétel belépési szintjét, és így a szegényebb embereket és cégeket – akik saját maguk regisztrálását anyagi vagy technikai okok miatt nem tudják elvégeztetni – a kommunikáció alacsonyabb rendű – gyakran feltétel nélkül szűrt – résztvevőivé sorolják át. A szerzők ajánlása szerint a problémák kezelésének legegyszerűbb módja, ha a szolgáltatók nem maguk akarják eldönteni, hogy egy levél kívánatos vagy sem a címzett számára, hanem a spamek szűrése feletti irányítást a végfelhasználóikra bízzák. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nekik nincs lehetőségük szűrőmechanizmusok alkalmazására, de a szűrés paraméterei feletti ellenőrzést minden esetben biztosítaniuk kell felhasználóik részére, akiknek kérésére akár a levelek elfogásának teljes deaktiválásától is tartózkodni kell. Ezenkívül a szakértők szerint olyan blokkolási technikákat és rendszereket kell kidolgozni, amelyben a feladó és a címzett is értesülhet arról, hogy egy elküldött levél blokkolásra került, és annak okáról is pontos információk tudnak szerezni. (pcforum.hu, 2004. 11. 16.) technológia, érdekképviselet, szabályozás, gazdaság Szabad az egyik ukrán tévécsatorna Engedélyezte az ukrán hatalom fő médiatámaszai közé tartozó Sztudio 1+1 tévécsatorna
14
vezetése, hogy újságíróik ezentúl elfogulatlan beszámolókat készítsenek az ukrajnai politikai válságról, és országszerte sugározhassák az elnökválasztás vitatott eredménye miatt kitört népes ellenzéki tüntetésekről készült felvételeket. Az ukrán ellenzéki tévécsatornák – amelyek napközben élő adásban követik az utcai fejleményeket – nem sugározhatják műsoraikat az ország keleti vidékére. Az eddig szintén a kormányfőt támogató állami tévécsatornánál 237 újságíró követelte, hogy élőben közvetíthessék az ellenzéki tömegmegmozdulásokat. Ukrajnát számos bírálat érte amiatt, hogy nem biztosította a kiegyensúlyozott televíziós tájékoztatást. Újságírók arra panaszkodtak, hogy a hatóságok a választás előtt megfélemlítő kampányt folytattak ellenük, sokuk egész listákat kapott arról, hogy mit írjon és mit ne. Az állami tévé képernyőjén a választási kampány idején túltengtek Janukovics képei, míg Juscsenko arca fel sem tűnt. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) fogadtatás, érdekképviselet A bíróság szerint Jeunet új filmje nem eléggé francia Egy párizsi bíróság úgy döntött: a Nagyon hosszú jegyesség című filmmel nem nevezhetnek az alkotók francia filmfesztiválokon – a cannes-i nemzetközi fesztiválon sem –, mert az a jogi ítészek szerint túl amerikai. A film az első világháború idején játszódik, a francia történetet Jean-Pierre Jeunet, az Amélie csodálatos élete rendezője Franciaországban, francia színészekkel és technikusokkal forgatta. A rendkívül magas (45 millió eurós) költségvetésű film finanszírozásában részt vett az amerikai Warner Brothers franciaországi cége is, erre hivatkozik két francia filmes szövetség, amely bírósághoz fordult Jeunet filmjének kitagadásáért – sikerrel. A rendező cinikusnak és szürrealisztikusnak nevezi az ügyet, szerinte pusztán kereskedelmi harcról van szó: új stúdió jött létre, és a régiek nem akarnak osztozni a tortán. Az ügy hátterében az áll, hogy Franciaország produkciónként több millió eurós nagyságrendben támogatja a hazai filmgyártást: Jeunet új filmje a bírósági ítélet következtében ettől is elesik, holott a CNC, a francia nemzeti filmművészeti alap 2003 októberében jóváhagyta az alkotás állami támogatását. A bíróság most ezt a döntést is semmissé nyilvánította, azzal az indokkal, hogy a Nagyon hosszú jegyesség producer-cégét, a francia 2003 Productions-t pusztán azért alapították, hogy a Warner Bros France is részesedhessen az Európai Filmalap pénzügyi támogatásából, márpedig az az európai filmipar számára van fenntartva. (tozsdeforum.hu, 2004. 11. 29.) érdekképviselet, szabályozás
15
EU Januárban elindulhat a Demokrácia csatorna A tervek szerint januárban, de legkésőbb március 15-én a magyar sajtó napján elindul a Magyar Televízió új csatornája. A kérdés hónapokig az ORTT előtt volt, de mivel a médiatörvényben nincs erre vonatkozó passzus, a médiahatóság azt kérte a köztelevíziótól, vizsgálja meg, van-e jogi akadálya annak, hogy az elindítsa az új, szabad hozzáférésű, tematikus csatornát. Az ORTT szerint azt is át kell tekinteni, megfelel-e az új csatorna finanszírozási rendszere az uniós elvárásoknak. Az MTV harmadik csatornája kábelen lesz fogható, indulásával az elképzelések szerint átalakul a másik két csatorna is: az MTV1 lesz a nemzeti főadó, az MTV2 a kultúráé és a tudományé, a Demokrácia csatorna pedig a közéleté és a politikáé lesz. (szon.hu, 2004. 11. 02.) tartalomkínálat, szabályozás, EU Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU
16
Adókedvezmény a filmtámogatásért Az Európai Unióban jól fogadták a honi filmtörvényt, s miután a napokban kormányzat és ellenzék közös erővel módosította az áfa-törvényt, úgy tűnik, a hazai bankok, vállalatok is érdekeltek lehetnek a hazai filmfinanszírozásban. 100 forint filmtámogatásra 116 forint adó visszatérítést ígérő ösztönző rendszer csak a filmköltségvetések 20%-a erejéig működik. Miután a konstrukciónak van bizonyos ügyviteli költsége, ugyanis csak a Nemzeti Filmiroda által leigazoltan elkészült alkotásokra jár a kedvezmény, ma úgy becsülhető, hogy a legalább 50 millió forintos összköltségvetésű filmek esetén érdemes a bankok, nagyobb cégeknek beszállni, hogy pénzükhöz jussanak. Ebből következően elsősorban a játékfilmesek indulnak eséllyel ebben a versenyben. (fn.hu, 2004. 11. 12.) EU, gazdaság, szabályozás
17
Globális internethasználati körkép Az internetet gyakran említik napjaink egyik világunkat átölelő kommunikációs csatornájaként. Ez minden bizonnyal így is van, de tény az, hogy az internet-használók 90%a (667 millió ember) a világ 25 országában található. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy ebben a 25 országban él a Föld népességének jelentős része. Internet-használat szempontjából az első három helyen Svédország (77%), az USA (68%) és Ausztrália (67%) áll, míg az afrikai országokban a legalacsonyabb az internet elterjedése – itt csak kevés helyen haladja meg az 1%-ot. A legdinamikusabb fejlődés 2000-2004 között LatinAmerikában és a Közel-Keleten volt megfigyelhető (174%-os). Az Internetworldstats.com adatai szerint Földünkön 741 millió ember használja az internetet, amely a teljes népesség 11,5%-a. A legnagyobb internet-penetráció Észak-Amerikában (66%), míg a legalacsonyabb Afrikában (1,1%) van. Európában 205 millió internet-használó él, ami 28,1%-os penetrációt jelent. Az Európai Unióban a népesség 45%-a használja az internetet valamilyen rendszerességgel. A legmagasabb internet-penetrációs rátával Svédország (76,9%), míg a legalacsonyabbal Görögország (15,2%) rendelkezik. Az elmúlt néhány évben Magyarország elvesztette előnyét a vele együtt csatlakozott országokkal szemben, sőt több ország meg is előzte e tekintetben. A csatlakozó országok körében a legmagasabb internet-penetrációval Szlovénia (38,4%) és Észtország (35,9%), míg a legalacsonyabbal Lettország (13,7%), Litvánia (14,3%) és Magyarország rendelkezik a vizsgált tíz ország körében. A legdinamikusabb növekedés Lengyelországban (217%) és Csehországban (160%) volt tapasztalható 2000 és 2004 között. Magyarországon a növekedés 124%-os volt a vizsgált periódusban. Magyarországon a 2001-2003 év adataiból jól kiolvasható, hogy lassan, egyenletesen növekedett az internetezők száma és a gyakori internetezők aránya. Az internetezők körében növekszik továbbá a nők és a középkorúak aránya is. A PC-ellátottság is jó irányba halad, hiszen 2001-2003 (I. negyedév) között 6%-ot emelkedett. 2003-ban a hazai háztartások egyharmada rendelkezett számítógéppel (Tárki-Kopint-Datorg 2002-2003). Az EU-ban (a májusi csatlakozás előtti) átlagosan háromszor annyi gép jut száz főre, mint nálunk, az USA-ban több mint hatszor ennyi (MITS, 2003). A háztartások számítógép-ellátottságában a jövedelem kulcskérdés, a összjövedelem szerinti alsó ötödben csak 6% a számítógéppel rendelkező háztartások aránya, míg a felső jövedelmi ötödben 60% (WIP 2003). A múlt század vége óta a versenyképesség mértéke és kulcsa is az informatizáltság foka. Ezért aggasztóak – és nemcsak ágazati szinten – az adatok. Internet-hozzáféréssel a Teleszkóp 2003-as kutatási adatai alapján a háztartások 12%-a rendelkezik. A májusban csatlakozó országokat is figyelembe véve az utolsó helyen állunk az internet-használatot tekintve. A kutatóintézetek adatai alapján elmondható, hogy a lakosság 25%-a rendelkezik hozzáféréssel, és a WIP-kutatás szerint a lakosság 22%-a használja az internetet havi rendszerességgel. Az internet-előfizetési szerződések száma 49%-kal növekedett a 2002-es adatokhoz képest (KSH). A növekedés dinamikájának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a 70-80 éves korosztály helyére, akik elhanyagolható számot képviselnek az internet-penetráció tekintetében, belépnek a 13-14 év közötti fiatalok, akik között a penetráció 70%, így a növekedés egy része az ifjúság internet iránti elkötelezettsége mentén automatikusan generálódik. Ezen túlmenően például a lakáshitel-kedvezmény ugyancsak befolyásolta az előfizetések számát, mivel a lakóparkokban a hozzáférés szinte alapfelszerelés. Az internet-előfizetések száma azonban még így is igen csekély az Unióhoz képest. (itnews.hu, 2004. 11. 08.) EU, fogyasztás
18
Internet-hozzáférés a magyar háztartásokban A Magyar Infokommunikációs Jelentés első félév végére vonatkozó lakossági adatai szerint a mintegy 3,9 millió hazai háztartásnak már 15%-a, közel 600 ezer otthon rendelkezik internethozzáféréssel. A BellResearch kutatói rámutatnak: a személyi számítógéppel rendelkezők bázisára vetítve ez azt jelenti, hogy közel minden második PC-vel ellátott háztartás (a körülbelül 1,3 millió otthon 45%-a) kapcsolódik a Világhálóra, ami a múlt év hasonló időszakában mért ellátottsági szinthez képest jelentős, közel 40%-os bővülést jelez. Településtípusok szerint vizsgálva a háztartási internet-penetrációt kitűnik, hogy 20%-ot meghaladóan a főváros és a megyeszékhelyek emelkednek az országos átlag fölé, míg a városok (11%) és a községek (9%) jócskán elmaradnak ettől. Regionális bontásban úgyszintén a központi országrész, Budapest és Pest megye ellátottsága a legkedvezőbb, itt található a kapcsolattal rendelkező háztartások fele; a legalacsonyabb Kelet-Magyarország, ezen belül is a déli megyék penetrációs mutatója, utóbbi alig haladja meg a 6%-ot – ehhez a régió alacsony PC-ellátottsága is hozzájárul. A kutatók által vizsgált háztartás-demográfiai ismérvek szerint azokban az otthonokban legmagasabb az internet-penetráció, ahol a döntéshozó/családfő életkora 35 és 44 év közé esik, illetve felsőfokú iskolai végzettségű. A kapcsolat szempontjából a háztartás mérete is differenciál: a legjobb ellátottsági mutatóval a 4 fős háztartások jellemezhetőek (ezeknek közel egyharmada internetezik), de a penetráció azokban az otthonokban is magasabb az átlagosnál, ahol hárman élnek egy fedél alatt. A háztartások által használt internet-hozzáférési technológiákat tekintve a hagyományos, analóg telefonvonalas kapcsolattípus aránya továbbra is domináns – az otthoni internetezők mintegy fele ezt a megoldást veszi igénybe –, viszont a múlt évi adatokkal összevetve erőteljesen visszaszorulóban van. A lakossági hozzáférési piacot a szélessávú kapcsolatok előretörése jellemzi, ebben az infrastruktúra-kiépítés szempontjából kevésbé korlátozott ADSL vezet a kábeltévés hozzáférések előtt. (terminal.hu, 2004. 11. 04.) fogyasztás Digitális televíziózás A digitális televíziózás döntően megváltoztatja a néző és a médium viszonyát. Az idén ősszel indult európai projekt, a New Media for a New Millennium (NM2) – melyet az Európai Únió hét és fél millió euróval támogat – célja nem más, mint a „televíziós tartalmak” személyre szabott megjelenítésének megvalósítása. A hároméves programban az EU-n kívül olyan óriásvállalatok vesznek részt, mint a British Telecom vagy a Sony Netservices, de számos nagy hírű európai egyetem – Cambridge, Ulster, Malmö és Helsinki campusa is – a fejlesztők között van. A vállalkozás fő célja, hogy olyan új gyártási eljárásokat, módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével a film- és a zenei ipar személyre szabott multimédiás tartalmakat (filmeket, videoklipeket) tud készíteni. Ezzel párhuzamosan új szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a tévénéző maga irányíthassa a műsorok alakulását. Számos jogi hiányossággal is meg kell birkózniuk az egyes országoknak. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy az eddig egyetlen műsor sugárzására használt csatornán akár öt-hat műsort is továbbíthassanak. Frekvencia-kiosztásra vonatkozó szabályozás viszont – bár a szolgáltatás sok helyen már beindult – még nincs a kontinensen. Ezt a kérdést csak a 2005-re kitűzött nemzetközi konferencia, a World Administrative Radio Conference tárgyalja majd. Addig azonban senki nem vár tétlenül: a legtöbben – ahogy Magyarország is – már korábban elindítják a digitális földfelszíni televíziós műsorszórást, remélve, hogy a 2005-ben már működő szolgáltatások megtarthatják a helyüket. Várhatóan ugyanis csak a fennmaradó frekvenciákat osztják szét a konferencián. (168ora.hu, 2004. 11. 16.) technológia, EU, szabályozás
19
Csak amerikai filmekre fogynak a jegyek A strasbourgi Európai Audiovizuális Megfigyelő utoljára feldolgozott, 2002-es adatai szerint – uniós politika ide vagy oda – továbbra is az amerikai filmek nyomasztó fölénye jellemzi az európai mozik kínálatát. Gyűrűk ura: évi 52 millió európai néző, Harry Potter: 48 millió, Pókember: 30 millió. Az a 933 millió néző, aki bemegy a mozikba 71%-ban amerikai alkotást tekint meg. Hazai produkciót húsz, egyéb nyugat-európait pedig mindössze 7,9%-ban láttak. Azaz nemcsak Kelet-Európa, de Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, Kanada és Ausztrália együtt is csak a morzsákon osztozhatott. Az aránytalanság fordított irányban még megdöbbentőbb: 2001-ben az USA egyetlen mozinézője sem látott osztrák, belga, dán vagy finn filmet, de olaszt sem. Federico Fellini hazája tehát ebben az évben egyetlen produkcióval sem tudta magára felhívni a figyelmet a több millió olasz származású amerikainál sem. Értelemszerűen a brit filmgyártás vitte el az amerikai pálmát (41 millió újvilágbeli néző); jócskán lemaradva. következnek a spanyolok (18 millió), és a franciák (14 millió). (index.hu, 2004. 11. 30.) EU, fogyasztás Egységes filmnyilvántartási javaslat Az európai uniós tagországok filmintézeti nyilvántartási rendszerének harmonizálását és a filmarchívumok privatizálásának tilalmát javasolja Hegyi Gyulának az Európai Parlamentben ismertetett jelentéstervezete. Hegyi Gyula a jelentésben azt javasolja, hogy az EU minden országában legyen kötelező a nemzeti filmművészeti alkotások archiválása filmintézetekben, tehát egy-egy filmből legyen úgynevezett kötelező példány. Magyarországon és több más EU-tagországban (például Franciaországban, Olaszországban, több északi tagállamban) már jelenleg is kötelező a nyilvános terjesztésre szánt filmalkotások archiválása, de ez egyelőre még nem általános az egész Unióban. A jelentés kezdeményezi: mondja ki az Európai Parlament azt is, hogy a filmarchívumok vagy azok része ne legyen privatizálható semmilyen formában. Azt is javasolják, hogy az archivált filmeket a kutatók meghatározott céllal, szigorúan szabályozott feltételek között, szerzői jog fizetése nélkül is tanulmányozhassák. Az EU tagországoknak javasolják a magyar filmarchívum újraszínesítési eljárásának tanulmányozását. Ezzel a szabadalommal színezték újra például az 1949-es Lúdas Matyifeldolgozást, és számos szakértő jobbnak tartja az amerikai újraszínezési technikánál. A filmalkotásokra a versenyjog szabályai továbbra se vonatkoznának. Ennek megerősítésére azért van szükség, mert az amerikai hatóságok folyamatosan támadják az EU-t, hogy a versenyjogot megsértve állami támogatást ad a filmgyártásnak. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) EU, szabályozás, technológia, fogadtatás
20
Fesztivál Magyar filmek fesztivál-sikerei A UIP (United International Pictures) rövidfilmdíját nyerte el Cakó Ferenc Randevú című munkája Holger Ernst német rendező Rain is Falling című kisfilmjével megosztva Spanyolország legelső filmfesztiválján, Valladolidban. A mustra díjának jelentőségét emeli, hogy az elismerés automatikus jelölést eredményez a jövő évi Európa Filmdíjra. A legjobb játékfilm díját nyerte el Antal Nimród Kontrollja a kijevi MOLODIST filmfesztiválon, 11 versenyfilm közül bizonyult a legjobbnak a Kontroll. A filmnek ez a 12. külföldön elnyert díja, melyhez legalább ennyi hazai elismerés csatlakozott január óta. A VIII. Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Zsigmond Dezső Aranykalyiba című munkáját elismerő oklevelével tüntette ki. A Filmszemle operatőri díjával (Bálint Artúr), a sepsiszentgyörgyi verseny fődíjával és operatőri díjával kitüntetett Aranykalyiba a gyimesi Hidegség hegyi kalyibájában élő 13 éves Emilke életéről mesél. A régiónk legnagyobb dokumentumfilmes eseményévé lett jihlavai mustra hat napja alatt közel 150 dokumentarista alkotást mutattak be a mintegy 1500 főt számláló nézőseregnek a Cseh Köztársaságban. (delmagyar.hu, 2004. 11. 02.) fesztivál, fogadtatás, fogyasztás Díjnyertes RTL-es operatőr Simon Zoltán, az RTL Klub munkatársa nyerte az Aranyszem Fesztiválon a hírmagazin kategóriában az operatőrök versenyét. A díjnyertes filmet az Aktákban vetítette az RTL Klub: Formalin és cseresznyevirág volt a címe. Az alkotók: Simon Zoltán operatőr, Rendes Zoltán szerkesztő és Gál Imre vágó valamint Bujdosó Balázs hangmérnök. Simon Zoltán a Híradó, a 21. század és a Fókusz című műsorokba készít filmeket. A magyar operatőrök fesztiválját most rendezték meg először, a tervek szerint kétévente díjazzák majd a legjobbakat. (rtlklub.hu, 2004. 11. 02.) fesztivál, fogadtatás A Csengeri Filmszemle díjai November első hétvégéjén immár 12. alkalommal rendezték meg a megyei filmszemlét. A három nap alatt több mint húsz versenyfilmet mutattak be az alkotók; érkeztek alkotások a határon túlról is. Dr. Hamar Péter filmesztéta vezetésével a Drabancz M. Róbert és Török Mihály alkotta zsüri a következőképpen döntött: Fődíj, Csenger város Nagydíja: Miló Mihály – A Tisza-tó védett területei természetfilm Csenger város díja: Balogdy Hajnalka – Örkény–adaptációk L. Nagy László-díj: Koncz András, a portréfilm és az etűd műfajában hosszú időn keresztül nyújtott kiemelkedő tevékenységéért Nyíregyházi Városi Televízió díja: Filipas Doru – Az átok Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum díja: a PB TV műhelye – A kövek ura és A magyar motorok múzeuma Az MPKKI díja: Kenyeres Imre, Daubner Edward, Szuhányi Pál, Ferenczy Krisztina, Tucker András, dr. Schmidt Tibor, Kalocsai István. A legjobb második filmes díja: Matyasovszki József – Egy ellobbant világ (kelet.hu, 2004. 11. 08.) fesztivál, fogadtatás
21
Négy díjat nyert a cottbusi filmfesztiválon a Kontroll Négy díjat nyert a cottbusi filmfesztiválon Antall Nimród Kontrollja. A kelet-közép-európai régió országainak egyik legfontosabb filmes találkozóját idén tizennegyedik alkalommal, november 2. és 6. között rendezték meg. Ez az egyetlen olyan filmszemle, amelyik a volt szocialista országok mozgóképművészetét veszi górcső alá. A versenyprogramba beválogatott tíz mű közé két magyar film is került, Török Ferenc Szezonja és a budapesti metróban játszódó misztikus thriller, a Kontroll. Cottbusból Antal Nimród mozija elhozta a nemzetközi kritikusok, az ökumenikus zsűri, a diákzsűri és a közönség díját is. (hirtv.hu, 2004. 11. 08.) fesztivál, fogadtatás ALTER NATIVE 12, Marosvásárhely - díjazott alkotások: A fesztivál Nagydíja (a Román Nemzeti Filmintézet által felajánlott 30 millió lej): Micha Wald – Alice és én (Belgium) Marosvásárhely város díja (30 millió lej): Daniel Greaves – Apróságok (Anglia) Simó Sándor Emlékdíj a legjobb elsőfilmesnek (a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával: 20 millió lej), valamint Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Waldmann töltőtoll: Marten Klingbers – Viktor és testvérei (Svédország) Az Illyés Közalapítvány díja (200 ezer forint): Lizzie Oxby – 21-es belső (EXTN.21) és Matthew Gravelle – Csapok A Radio România Cultural díja (20 millió lej összértékben): Ovidiu Georgescu – 99% Bukarest és Nurit Sharett – Személyazonosság (Izrael) A Duna Műhely díja (félmilló forint értékű gyártási kapacitás biztosítása egy rövidfilm elkészítéséhez): Radu Vasile Igazság – Félnapos forradalom (Boborul), Románia A Magyar Filmlaboratórium díja (500 ezer forint értékű laboratóriumi munka): Pálfi Szabolcs – A busz (Sárgabusz), Magyarország A zsűri különdíja és a Magyar Független Film- és Videószövetség által felajánlott ajándékcsomag: Florin Piersic jr. – Advertising, Románia (transindex.ro, 2004. 11. 08.) fogadtatás, fesztivál, gazdaság
22
Extrém Oscar-díj: Ősöreg film az idei legjobb Az idén 29 éves a BANFF, a világ leghíresebb hegyekkel kapcsolatos filmfesztiválja. Nem csoda, hogy idén 46 országból összesen 330 filmmel neveztek. Idén – meglepetésre – egy olyan film nyert, amit még 1967-ben készítettek. Kalandos úton jutott el a Visszavonulás egyetlen meglévő kópiája a kanadai zsűrihez. A Visszavonulás (Odworot) 1967-ben készült a Ludz filmiskolában, Lengyelországban. A Jerzy Surdel által rendezett filmet a Tátrában forgatták, még fekete-fehérben, és egy mászó kétségbeesett visszavonulását mutatja be, aki segítséget próbál szerezni sérült mászótársa számára egy hegyi baleset után. További díjak: Legjobb hegyi sportos film:Bűnösök (Sinners), Kanada Hegyi környezetet bemutató alkotások, Közönségdíj: Egyedül Ausztrálián át (Alone across Australia ) Hegyi Kultúra: A Rénszarvas Emberek, Franciaország Legjobb Mászó Film: Everest lányai (Daughters of Everest) Legjobb Egész Estés Hegyi Film: A síró teve (The Story of the Weeping Camel), Németország Legjobb Hegyi Rövidfilm: Hike Hike Hike, Amerikai Egyesült Államok. (axel.hu, 2004. 11. 10.) fogadtatás, fesztivál Megnyílt a XII. Országos Reklámkonferencia A fogyasztói társadalom egyre inkább a visszavonulás társadalma, ez pedig a marketingeszközök bebábozódását idézi elő. Vissza kell nyerni a fogyasztó bizalmát, ez az egyik legfontosabb feladata a szakmának – hangzott el a XII. Országos Reklámkonferencián Egerben. A két napos fórum plenáris- és szekció ülésein 120 magyar és külföldi előadó segítségével elemzik a legfontosabb szakmai trendeket, a magyar médiapiac helyzetét. Jacques Séguéla reklámszakember előadásában rámutatott: egyre gyanakvóbbá, agresszívebbekké válik korunk vásárlója, ezért a reklámszakma egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói társadalom bizalmának visszaszerzése. Az egyéni vágyak felkeltésére is szükség van, ezt szolgálják az egyénre szabott termékek és a limitált szériák. A szakember hangsúlyozta: míg a tv-reklám tegnap hatásos fegyver volt, addig mára elvesztette élét, és egyre többen fordulnak el tőle. Ezért a reklámnak a szórakoztatóipar integrált részévé kell válnia. (egeronline.com, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fesztivál, tartalomkínálat, fogadtatás
23
Javul az internetről alkotott kép a médiában „Az internet-penetráció növekedésének útjában ma már nem egy hatalmas, hanem több kisebb akadály áll. E hátráltató tényezők lebontása érdekében külön-külön, több csatornán, többféle üzenettel, célzott módon kell küzdeni” – fogalmazta meg zárszavában a beszélgetés legfőbb tanulságát a vitavezető Weyer Balázs, az origo főszerkesztője a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által az internet médiabeli megjelenéséről rendezett október 15-i kerekasztal-vitán. Az elmúlt években folyamatosan csökken azon válaszadók aránya, akik azért nem használják az internetet, mert drágának találják a hozzáférést vagy a számítógépet – számolt be a vitaindító előadásban Ságvári Bence, az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központjának munkatársa a World Internet Project (WIP) legfrissebb magyar kutatási eredményeiről. A WIP felmérése szerint ugyanakkor növekszik azoknak az aránya, akik azért nem használják az internetet, mert nem érdekli őket, vagy úgy gondolják, hogy nincs rajta semmiféle számukra hasznos tartalom vagy szolgáltatás. Az MTE által szervezett vita résztvevői kiindulási pontként egyetértettek abban, hogy az internet-penetráció növeléséhez elkerülhetetlen ennek a tendenciának a megfordítása. Abban is egyetértés alakult ki, hogy a médiának komoly szerepe lehet a változtatásban. Bodoky Tamás, az index.hu főszerkesztő-helyettese szerint mára a tömegmédiában lényegesen csökkentek az internethez kapcsolódó negatív felhangok; az évekkel ezelőttihez képest lényegesen ritkábban tűnik fel a világháló a médiában a bombareceptek vagy a pornográfia forrásaként. Ugyanakkor egy hozzászólás szerint a hazai médiában az „internetes forrásból származó információk szerint” típusú kitételek még gyakran ma is a megbízhatatlanság egyfajta szinonímájaként szerepelnek. Bodoky szerint a helyzet megváltoztatása nem elsősorban a média feladata: ahhoz, hogy az internet-használók száma növekedjék, rengeteg olyan, ma még hiányzó hasznos szolgáltatásra lenne szükség, amit az emberek mindennapi életükben használhatnak. Vita zajlott arról is, hogy a szolgáltatók, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nem követnek-e el hibát akkor, amikor szinte kizárólag a szélessávú internet-hozzáféréseket népszerűsítik, és megfeledkeznek a nem internetezők számára esetleg még ma is megfelelő belépési pontot jelentő dial-up-os internet-hozzáférésekről. (ma.hu, 2004. 11. 16.) fesztivál, fogadtatás Török Ferencet Madridban különdíjazták Török Ferenc Cipők című rövidfilmje nyerte el a zsűri különdíját a 14. Experimental Cinema Week-en Madridban. A november 12-19. között megrendezett mustrán 34 film kelt versenyre, melyek Argentínától, Belgiumon át Ausztráliáig képviselték az experimentális filmművészetet. (index.hu, 2004. 11. 19.) fesztivál, fogadtatás Lezárult a BIFEST Nemzetközi Filmfesztivál Bukarestben Díjkiosztással zárult a BIFEST Nemzetközi Filmfesztivál Bukarestben. A szemle négy kategóriában zajlott, ezek közül versenyjellege a DaKino dokumentum- és rövidfilmeket bemutató szekciónak volt (az utóbbit szintén DaKino névvel az elmúlt tizenhárom évben önálló fesztiválként rendezték meg): Nagydíj (5000 dollár): Tina Bergman: Napfoltok, Svédország Legjobb dokumentumfilm:Cãtãlin Musat: Mad Doctor (Őrült orvos), Románia Különdíj: Siegfried: Sansa, Franciaország (kronika.dntcj.ro, 2004. 11. 29.) fesztivál, fogadtatás
24
A Menekülés a Rövidfilmbe fesztivál nyertesei A 22-én este megrendezett díjkiosztóval véget ért a 2004-es fesztivál, melynek ezúttal a Francia Intézet mellett a Millenáris Park adott otthont. A magyar versenyprogramban 53 alkotást láthatott a közönség, a teljes műfaji sokszínűség jegyében: Fődíj, Aranybanán Lakatos Róbert: Ördögtérgye Ezüstbanán Dési András György – Móray Gábor: A pofon Bronzbanán Buvári Tamás: Játszó gyerekek Dokumentumfilmek, I. díj Csúnya betegség Különdíj Mundruczó Kornél: Kis Apokrif, Dudás Miklós: Bárány (mozinet.hu, 2004. 11. 25.) fesztivál, fogadtatás
25
Fogadtatás Drága a szélessáv vidéken Jóval drágább az ADSL-hozzáférés azokon a területeken, ahol nem a Matáv az alaphálózati szolgáltató. Míg a volt országos monopolszolgáltató akciói egymást érik, a kisebb szolgáltatók ügyfelei néha csak a listaárból választhatnak, esetleg valamilyen ajándékkal kell beérniük díjkedvezmény vagy a belépési díj elengedése helyett. A távközlési piac 12%-át birtokló az „öt %-os” Hungarotel (HTCC), és a 2-2% felett diszponáló Emitel és Monortel ADSL-árai jóval a Matáv – illetve viszonteladói – felett vannak. Jellemző, hogy minél kisebb részesedése van egy-egy szolgáltatónak, annál drágábban adja a népszerű szélessávú hozzáférést. A legkisebb területtel bíró Monortel egyik leendő ügyfele megelégelte a dolgot, és felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét a jelenségre. Szűcs László, a Monortel anyavállalatának – a UPC-nek – a sajtószóvivője elmondta: mivel a Monortel szolgáltatási területe a legkisebb az országban, így jóval magasabbak a fajlagos költségek. A GVH első körben a beadványt elutasította. A bejelentő jogorvoslattal élt az elutasítással szemben, ám ennek elfogadásáról még nem döntött a versenyhivatal. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) technológia, szabályozás, fogadtatás, gazdaság Magyar filmek fesztivál-sikerei A UIP (United International Pictures) rövidfilmdíját nyerte el Cakó Ferenc Randevú című munkája Holger Ernst német rendező Rain is Falling című kisfilmjével megosztva Spanyolország legelső filmfesztiválján, Valladolidban. A mustra díjának jelentőségét emeli, hogy az elismerés automatikus jelölést eredményez a jövő évi Európa Filmdíjra. A legjobb játékfilm díját nyerte el Antal Nimród Kontrollja a kijevi MOLODIST filmfesztiválon, 11 versenyfilm közül bizonyult a legjobbnak a Kontroll. A filmnek ez a 12. külföldön elnyert díja, melyhez legalább ennyi hazai elismerés csatlakozott január óta. A VIII. Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Zsigmond Dezső Aranykalyiba című munkáját elismerő oklevelével tüntette ki. A Filmszemle operatőri díjával (Bálint Artúr), a sepsiszentgyörgyi verseny fődíjával és operatőri díjával kitüntetett Aranykalyiba a gyimesi Hidegség hegyi kalyibájában élő 13 éves Emilke életéről mesél. A régiónk legnagyobb dokumentumfilmes eseményévé lett jihlavai mustra hat napja alatt közel 150 dokumentarista alkotást mutattak be a mintegy 1500 főt számláló nézőseregnek a Cseh Köztársaságban. (delmagyar.hu, 2004. 11. 02.) fesztivál, fogadtatás, fogyasztás
26
Az internet és a szexuális tartalom A Dagsavisen című norvég lap szerint sokkal gyakrabban keresnek rá termékekre és cégekre a világhálón, mint a „szex” vagy a „pornó” kulcsszavakra. A Kvasir nevű norvég keresőmotor forgalmának 47%-át már a termékek, szolgáltatások és cégek nevei teszik ki. Tavaly ez az arány 7%-kal alacsonyabb volt. A keresőmotor üzemeltetője szerint ma már a szexuális tartalmak mellett olyan kulcsszavak dominálnak, mint az „autó”, az „utazás Thaiföldre”, vagy éppen az „asztalos”. Ugyanezt a témát vizsgálta az amerikai University of Pittsburgh. A tengerentúli kutatók is azt találták, hogy ma már csupán 5% körülire tehetők a pornográfiával kapcsolatos kulcsszavak, jóllehet néhány éve még több mint minden ötödik internetes keresés ezzel a témával volt összefüggésben. Persze azt azért nem lehet kijelenteni, hogy a szexuális tartalom folyamatosan veszíteni fog népszerűségéből a jövőben is. Az viszont mindenképpen leszűrhető a fenti kutatásokból, hogy az internetet az emberek többsége ma már több dologra is használja, mint a hőskorszakban. (mho.hu, 2004. 11. 03.) fogadtatás, fogyasztás Díjnyertes RTL-es operatőr Simon Zoltán, az RTL Klub munkatársa nyerte az Aranyszem Fesztiválon a hírmagazin kategóriában az operatőrök versenyét. A díjnyertes filmet az Aktákban vetítette az RTL Klub: Formalin és cseresznyevirág volt a címe. Az alkotók: Simon Zoltán operatőr, Rendes Zoltán szerkesztő és Gál Imre vágó valamint Bujdosó Balázs hangmérnök. Simon Zoltán a Híradó, a 21. század és a Fókusz című műsorokba készít filmeket. A magyar operatőrök fesztiválját most rendezték meg először, a tervek szerint kétévente díjazzák majd a legjobbakat. (rtlklub.hu, 2004. 11. 02.) fesztivál, fogadtatás Népszabadság – középpontban a stratégia Kiemelt szerepet szán a Népszabadság a stratégiai munkának, emiatt külön pozíciót hozott létre a kiadó. Skriba Judit, a Népszabadság marketingigazgatója új pozíciót kapott, így stratégiai, kutatási és pr-igazgatóként dolgozik novembertől a lapnál. A klasszikus értékesítési marketing teendőket a továbbiakban Szabó Gabriella látja el. Skriba Judit új posztját azért hozta létre a kiadó, mert a jövőben a brand építésében, kiterjesztésében az eddigieknél is meghatározóbb jelentősége lesz a kutatásnak és a stratégiai tervezésnek. A Népszabadság egyébként intenzív kommunikációs tevékenységének, promóciós akcióinak köszönhetően idén 7%-kal növelte előfizetői számát, ezzel 128 ezer feletti előfizetőt tudhat magáénak a napilap. A kiadónak ezt annak ellenére sikerült elérnie, hogy az elmúlt hetekben tovább bővült a napilappiac az Axel Springer gondozásában kiadott Reggel című újsággal. (kreativ.hu, 2004. 11. 03.) társaság, fogadtatás, fogyasztás
27
Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
28
Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU Az MTI közszolgálatiságáért aggódik a Fidesz A Magyar Távirati Iroda a súlyos piacvesztése után most a tartalmi szolgáltatásában is meggyengült, hangoztatta a hírügynökség Tulajdonosi Tanácsadó Testületének két fideszes tagja. Antal Zsolt elmondta, hogy – a menedzsment személyzeti politikájának következtében – az MTI parlamenti rovatának több tagja is távozik vagy távozni kényszerül a cégtől. A fideszes delegált szerint „amit belpolitikának nevezünk ma az MTI-ben, az nem más, mint a parlamenti tudósító-szolgálat”, és ha ettől a csapattól megszabadulnak, akkor az MTI az „egyik legerősebb közszolgálati szegmensétől” válik meg. „Ez egy bejáratott csapat” – fogalmazott Antal Zsolt, aki szerint Vince Mátyás, az intézmény elnöke azzal indokolta neki a két főszerkesztő-helyettes eltávolítását, hogy nem tudnak együttműködni főszerkesztőjükkel. A fideszes kurátor közölte, a kialakult helyzetért Vince Mátyást terheli a felelősség. Antal Zsolt felvetette, hogy az MTI vezetése a leépítés „fedezékében” akar a nemkívánatos elemektől megválni. Vince Mátyás, az MTI elnöke nem tartja indokoltnak az aggodalmakat. A Belpolitikai Főszerkesztőség kész arra, hogy erőátcsoportosítással úrrá legyen a kialakult helyzeten. (index.hu, 2004. 11. 04.) társaság, fogadtatás
29
Újságanalfabéta franciák? Aligha ússza meg a francia kormány, hogy a zsebébe nyúljon, ha tényleg változtatni akar az ifjúság újságolvasási szokásain. Márpedig úgy fest, hogy Jean-Pierre Raffarint valóban ez a cél ambicionálja azóta, hogy feketén-fehéren kiderült, milyen katasztrofálisan kevesen vesznek kezükbe politikai lapokat a mostani huszonévesek közül. Egy friss francia felmérés szerint csupán 1%-uk jelöli meg az írott sajtót fő tájékozódási forrásként. A párizsi konzervatív kormány szerint egy nem újságolvasó ifjúság kialakulása hosszabb távon semmiképp sem kiadói ügy, hanem mindenekelőtt nemzeti kulturális probléma. Márcsak azért is, mert a tájékozatlan polgár könnyebben manipulálható, mint a tájékozott. E megfontolásból kiindulva a Raffarin-kabinet tavaly eseti szakértői bizottságot kért fel annak megvizsgálására: mit tehet a közhatalom azért, hogy a mai francia ifjúság – apáihoz hasonlóan – maga is újságolvasóvá váljon. A bizottság vezetőjéről – Bernard Spitz jeles szociológusról – elnevezett dokumentum szerint például az államnak minden 18. életévet betöltött fiatalt kéthavi ingyenes újság-előfizetéssel kellene a jövőben meglepnie (az adott lapot címlista alapján a megajándékozott maga választhatná ki). Hosszabb távon ennél is nagyobb horderejű intézkedés lenne, ha a kormány a javaslatnak megfelelően tényleg iskolai segédeszközzé nyilvánítaná a politikai-közéleti sajtót, és külön keretet juttatna a tanintézeteknek újságrendelés céljából. Ehhez az intézkedéshez csatlakozna az újságok kedvezményes árú iskolai árusításának, valamint az internetes laparchívumok ingyenes iskolai hozzáférhetőségének megoldása állami és kiadói összefogás révén. A Spitzdokumentum azt is indítványozzza, hogy a kormány adókedvezményekkel támogassa magáncégek minden akcióját, ami a fiatalok újságolvasóvá nevelést elősegíti. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 04.) szabályozás, fogadtatás, fogyasztás A Duna Televízió jövőjéért aggódnak az erdélyi kurátorok A Duna Televízió jövőjének, a pártpolitikától mentes, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a szempontjait kell szem előtt tartaniuk a döntéshozóknak – szögezték le nyilatkozatukban a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorai. A Szabadság című napilapban megjelent nyilatkozatban ez olvasható: „Mi, erdélyi kurátorok aggodalommal követjük a Duna Televízió elnökválasztása körül kialakult helyzetet. A romániai magyarság mindmáig legkedveltebb és legnézettebb televíziója, amely másfél évtizede fontos szerepet játszik az önazonosság megőrzésében és a Magyarország határain kívüli magyar közvélemény alakításában, válságos helyzetbe kerülhet”. (mti.hu, 2004. 11. 06.) fogadtatás
30
A Csengeri Filmszemle díjai November első hétvégéjén immár 12. alkalommal rendezték meg a megyei filmszemlét. A három nap alatt több mint húsz versenyfilmet mutattak be az alkotók; érkeztek alkotások a határon túlról is. Dr. Hamar Péter filmesztéta vezetésével a Drabancz M. Róbert és Török Mihály alkotta zsüri a következőképpen döntött: Fődíj, Csenger város Nagydíja: Miló Mihály: A Tisza-tó védett területei természetfilm Csenger város díja: Balogdy Hajnalka: Örkény–adaptációk L. Nagy László-díj: Koncz András, a portréfilm és az etűd műfajában hosszú időn keresztül nyújtott kiemelkedő tevékenységéért Nyíregyházi Városi Televízió díja: Filipas Doru: Az átok Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum díja: a PB TV műhelye: A kövek ura és A magyar motorok múzeuma Az MPKKI díja: Kenyeres Imre, Daubner Edward, Szuhányi Pál, Ferenczy Krisztina, Tucker András, dr. Schmidt Tibor, Kalocsai István. A legjobb második filmes díja: Matyasovszki József: Egy ellobbant világ (kelet.hu, 2004. 11. 08.) fesztivál, fogadtatás Négy díjat nyert a cottbusi filmfesztiválon a Kontroll Négy díjat nyert a cottbusi filmfesztiválon Antall Nimród Kontrollja. A kelet-közép-európai régió országainak egyik legfontosabb filmes találkozóját idén tizennegyedik alkalommal, november 2. és 6. között rendezték meg. Ez az egyetlen olyan filmszemle, amelyik a volt szocialista országok mozgóképművészetét veszi górcső alá. A versenyprogramba beválogatott tíz mű közé két magyar film is került, Török Ferenc Szezonja és a budapesti metróban játszódó misztikus thriller, a Kontroll. Cottbusból Antal Nimród mozija elhozta a nemzetközi kritikusok, az ökumenikus zsűri, a diákzsűri és a közönség díját is. (hirtv.hu, 2004. 11. 08.) fesztivál, fogadtatás ALTER NATIVE 12, Marosvásárhely - díjazott alkotások: A fesztivál Nagydíja (a Román Nemzeti Filmintézet által felajánlott 30 millió lej): Micha Wald – Alice és én (Belgium) Marosvásárhely város díja (30 millió lej): Daniel Greaves – Apróságok (Anglia) Simó Sándor Emlékdíj a legjobb elsőfilmesnek (a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával: 20 millió lej), valamint Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Waldmann töltőtoll: Marten Klingbers – Viktor és testvérei (Svédország) Az Illyés Közalapítvány díja (200 ezer forint): Lizzie Oxby – 21-es belső (EXTN.21) és Matthew Gravelle – Csapok A Radio România Cultural díja (20 millió lej összértékben): Ovidiu Georgescu – 99% Bukarest és Nurit Sharett – Személyazonosság (Izrael) A Duna Műhely díja (félmilló forint értékű gyártási kapacitás biztosítása egy rövidfilm elkészítéséhez): Radu Vasile Igazság – Félnapos forradalom (Boborul), Románia A Magyar Filmlaboratórium díja (500 ezer forint értékű laboratóriumimunka): Pálfi
31
Szabolcs – A busz (Sárgabusz), Magyarország A zsűri különdíja és a Magyar Független Film- és Videószövetség által felajánlott ajándékcsomag: Florin Piersic jr. – Advertising, Románia (transindex.ro, 2004. 11. 08.) fogadtatás, fesztivál, gazdaság Extrém Oscar-díj: Ősöreg film az idei legjobb Az idén 29 éves a BANFF, a világ leghíresebb hegyekkel kapcsolatos filmfesztiválja. Nem csoda, hogy idén 46 országból összesen 330 filmmel neveztek. Idén – meglepetésre – egy olyan film nyert, amit még 1967-ben készítettek. Kalandos úton jutott el a Visszavonulás egyetlen meglévő kópiája a kanadai zsűrihez. A Visszavonulás (Odworot) 1967-ben készült a Ludz filmiskolában, Lengyelországban. A Jerzy Surdel által rendezett filmet a Tátrában forgatták, még fekete-fehérben, és egy mászó kétségbeesett visszavonulását mutatja be, aki segítséget próbál szerezni sérült mászótársa számára egy hegyi baleset után. További díjak: Legjobb hegyi sportos film:Bűnösök (Sinners), Kanada Hegyi környezetet bemutató alkotások, Közönségdíj: Egyedül Ausztrálián át (Alone across Australia) Hegyi Kultúra: A Rénszarvas Emberek, Franciaország Legjobb Mászó Film: Everest lányai (Daughters of Everest) Legjobb Egész Estés Hegyi Film: A síró teve (The Story of the Weeping Camel), Németország Legjobb Hegyi Rövidfilm: Hike Hike Hike, Amerikai Egyesült Államok. (axel.hu, 2004. 11. 10.) fogadtatás, fesztivál
32
Elbocsátották Matúzt és Siklósit az MTV-től A Magyar Televízió Rt. rendkívüli felmondással megszüntette Matúz Gábor és Siklósi Beatrix munkaviszonyát. Matúz Gábor és Siklósi Beatrix ellen korábban munkaügyi eljárás indult Matúz Gábor: Az antifasiszta és a hungarista - Titkok a Magyar Televízióból című könyvével kapcsolatban; a kiadványban az MTV engedélye nélkül szerepelnek belső levelek. Siklósi Beatrix, az Éjjeli menedék szerkesztője azért keveredett az ügybe, mert ezek az anyagok „hivatalból nála kellett, hogy meglegyenek”. Matúz Gábor mint a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy kötetével a „Magyar Televízióban folytatott törvénytelenségekre próbálja felhívni a figyelmet”. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Médiaszekciója közleményt adott ki ebből az alkalommal, melyben közli: megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió két műsorkészítőjének, Siklósi Beatrixnak és Matúz Gábornak azonnali hatályú elbocsátásáról. (index.hu, 2004. 11. 12., gondola.hu, 2004. 11. 13.) társaság, fogadtatás, érdekképviselet MEÚSZ: Baló politikai cenzorként működik A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége közleményben szólítja fel a Magyar Televízió elnökét, Rudi Zoltánt, hogy távolítsa el a közszolgálati televízióból Baló György kulturális igazgatót. A szövetség szerint Az antifasiszta és a hungarista című könyv dokumentumai alapján bebizonyosodott, hogy Baló politikai cenzorként működik a köztelevízióban, és az Éjjeli menedék című kulturális háttérműsor készítői által felkért riportalanyok gondolatait rendszeresen – részben vagy teljes egészében – kivágatta a műsorból. A MEÚSZ azonnali vizsgálatot követel a köztévé elnökétől. (hirtv.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, érdekképviselet Újabb televíziók indulhatnak Várhatóan újabb szereplőkkel bővül a televíziós piac a jövőben – mondta Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. 1994 és 2003 között a magyar nyelvű csatornák száma 7-ről 43-ra emelkedett – tette hozzá. A három országos televízió: az MTV, az RTL Klub és a Tv2 azonban az év első felében 1998 óta a legalacsonyabb részesedést érte el a teljes lakosság körében a televíziónézési időből, miközben a kábeltévék 4,6%-kal növelték részesedésüket. A tévézéstől való függőség egyébként folyamatosan nő. Egy 18 év feletti felnőtt átlagosan 30,34 órát tévézik hetente, ez több mint 13 órával haladja meg az 1992. évi adatokat. A KSH kutatásaiból kiderül, hogy a médiafogyasztás 70%-a a televíziózás. Újság- és folyóiratolvasásra 7% jut, míg a rádióhallgatás 22%-kal veszi ki részét. Az egyes műsortípusokat tekintve Kolosi Péter szerint az esemény-televíziózásé a jövő. A kezdeti érdeklődés a reality műsorok iránt tavaly visszaesett, az idén azonban az új műfajokkal (Kísértés, A nagy Ő) újra megnőtt a nézettség. 2004-ben átlagosan 1,65 millióan néznek ilyen típusú adásokat. Folyamatos csökkenést mutat viszont a mozifilmek nézettsége: amíg 2002-ben még 1,07 millióan ültek le képernyők elé, ha filmet vetített a csatorna, addig idén 938 ezren kíváncsiak a mozifilmekre. Egyre többen kíváncsiak a sportközvetítésekre is: 2002-ben a teljes lakosság körében átlagosan 605 ezren néztek egy-egy sporteseményt a három országos tévén, ez a szám idén 982 ezerre emelkedett a három adó esetében. (mno.hu, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat
33
Robbanásszerűen terjed a netes gyermekpornó Egy Bangkokban tartott ENSZ konferencián elhangzottak szerint az internet egyre inkább kereskedelmi jellege a gyermekpornográf anyagok robbanásszerű terjedéséhez vezetett. A konferencián arra a problémára is felhívták a delegátusok figyelmét, hogy az interneten növekvő mennyiségben megtalálható anyagok a gyermekprostitúció és gyermekkereskedelem terén is fellendülést hoztak. John Carr, a brit National Children's Home gyermekvédelmi jótékonysági szervezet vezetője elmondta, hogy a pedofília vádjával bűnösnek talált személyek 70%-a az interneten látott gyermekpornó hatására cselekedett. Délkelet-Ázsiában az internet tovább súlyosbítja a szexturizmussal és gyermekkereskedelemmel kapcsolatos problémákat. Egy közelmúltban bezárt, kelet-európai oldal havonta nem kevesebb, mint 2 millió dollár forgalmat bonyolított gyermekpornográf anyagok kereskedelmével. Az ENSZ úgy véli, globális egyezmények szükségesek annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyan léphessenek fel a pedofilok ténykedése ellen – akár bűnözőkről, akár helyi internet-felhasználókról van szó. (hirtv.hu, 2004. 11. 17 szabályozás, fogadtatás, gazdaság, érdekképviselet Megnyílt a XII. Országos Reklámkonferencia A fogyasztói társadalom egyre inkább a visszavonulás társadalma, ez pedig a marketingeszközök bebábozódását idézi elő. Vissza kell nyerni a fogyasztó bizalmát, ez az egyik legfontosabb feladata a szakmának – hangzott el a XII. Országos Reklámkonferencián Egerben. A két napos fórum plenáris- és szekció ülésein 120 magyar és külföldi előadó segítségével elemzik a legfontosabb szakmai trendeket, a magyar médiapiac helyzetét. Jacques Séguéla reklámszakember előadásában rámutatott: egyre gyanakvóbbá, agresszívebbekké válik korunk vásárlója, ezért a reklámszakma egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói társadalom bizalmának visszaszerzése. Az egyéni vágyak felkeltésére is szükség van, ezt szolgálják az egyénre szabott termékek és a limitált szériák. A szakember hangsúlyozta: míg a tv-reklám tegnap hatásos fegyver volt, addig mára elvesztette élét, és egyre többen fordulnak el tőle. Ezért a reklámnak a szórakoztatóipar integrált részévé kell válnia. (egeronline.com, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fesztivál, tartalomkínálat, fogadtatás Matthäus kritizálja az RTL Klubot Abszurd helyzet alakult ki a magyar labdarugó-válogatott máltai vb-selejtezőjének közvetítése ügyében. A nemzeti csapat tétmérközéseit közvetítő RTL Klub csak csúsztatva tudósít, mert nem akarja levenni műsoráról a nagy nézettségű Barátok közt-öt meg a Legyen Ön is milliomost. Lothar Matthäus, a magyar válogatott német kapitánya így bírált a szövetség honlapján: „Partnerünk, az RTL Klub ezúttal nem úgy cselekszik, ahogyan azt mi, az MLSZ részéről joggal elvárhatnánk. Számomra elfogadhatatlan, hogy egy bármikor levetíthető tv -sorozat megelőzzön egy élő meccsközvetítést, vagyis a csatornának szerintem igenis élőben kellene sugároznia a szerdai világbajnoki selejtezőnket! Ha ez a televízió és a magyar futball egyaránt a fiatalokra épít, érthetetlen, hogy hét óra harminc perc helyett egy hétköznapon este kilenctől sugározzák csak a mérkőzést. Az pedig abszurd helyzet, hogy Németországban a DSF-nek köszönhetően bárki élőben láthatja a magyarok vb-selejtezőjét, miközben a mi szurkolóinknak otthon várniuk kell.” (mno.hu, 2004. 11. 16.) fogadtatás
34
Javul az internetről alkotott kép a médiában „Az internet-penetráció növekedésének útjában ma már nem egy hatalmas, hanem több kisebb akadály áll. E hátráltató tényezők lebontása érdekében külön-külön, több csatornán, többféle üzenettel, célzott módon kell küzdeni” – fogalmazta meg zárszavában a beszélgetés legfőbb tanulságát a vitavezető Weyer Balázs, az origo főszerkesztője a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által az internet médiabeli megjelenéséről rendezett október 15-i kerekasztal-vitán. Az elmúlt években folyamatosan csökken azon válaszadók aránya, akik azért nem használják az internetet, mert drágának találják a hozzáférést vagy a számítógépet – számolt be a vitaindító előadásban Ságvári Bence, az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központjának munkatársa a World Internet Project (WIP) legfrissebb magyar kutatási eredményeiről. A WIP felmérése szerint ugyanakkor növekszik azoknak az aránya, akik azért nem használják az internetet, mert nem érdekli őket, vagy úgy gondolják, hogy nincs rajta semmiféle számukra hasznos tartalom vagy szolgáltatás. Az MTE által szervezett vita résztvevői kiindulási pontként egyetértettek abban, hogy az internet-penetráció növeléséhez elkerülhetetlen ennek a tendenciának a megfordítása. Abban is egyetértés alakult ki, hogy a médiának komoly szerepe lehet a változtatásban. Bodoky Tamás, az index.hu főszerkesztő-helyettese szerint mára a tömegmédiában lényegesen csökkentek az internethez kapcsolódó negatív felhangok; az évekkel ezelőttihez képest lényegesen ritkábban tűnik fel a világháló a médiában a bombareceptek vagy a pornográfia forrásaként. Ugyanakkor egy hozzászólás szerint a hazai médiában az „internetes forrásból származó információk szerint” típusú kitételek még gyakran ma is a megbízhatatlanság egyfajta szinonímájaként szerepelnek. Bodoky szerint a helyzet megváltoztatása nem elsősorban a média feladata: ahhoz, hogy az internet-használók száma növekedjék, rengeteg olyan, ma még hiányzó hasznos szolgáltatásra lenne szükség, amit az emberek mindennapi életükben használhatnak. Vita zajlott arról is, hogy a szolgáltatók, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nem követnek-e el hibát akkor, amikor szinte kizárólag a szélessávú internet-hozzáféréseket népszerűsítik, és megfeledkeznek a nem internetezők számára esetleg még ma is megfelelő belépési pontot jelentő dial-up-os internet-hozzáférésekről. (ma.hu, 2004. 11. 16.) fesztivál, fogadtatás
35
Lassan nő a magyar netezők száma Egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya, nem csökken a digitális szakadék, noha az internetelérések díját egyre kevesebben találják drágának – derül ki a World Internet Project idei felmérésének eredményeiből. A World Internet Project „hazai kiadása” 2001-ben indult, amikor az internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17%-a használta a világhálót. A tanulmány szerint 2003-ban már a magyarok negyede fért hozzá az internethez, míg az idei évben a megkérdezettek 29%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést, de semmiképp sem áttörést jelent. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32%) – hangzott el Információs Társadalom Szakmai Napok 2004 című rendezvényen, ahol a felmérés eredményeit ismertették. A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni a statisztikusok. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik „túl drágának” tartották az internetet, ám radikálisan és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség „nem érdekli” őket, vagy úgy vélik, hogy „nincs szükségük az internetre”. Ez a tendencia idén is folytatódott, és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő. Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a „digitális két Magyarország” modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internetelérést biztosító Sulinetprogram említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70% az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott. (origo.hu, 2004. 11. 24.) fogadtatás, fogyasztás MTV – új feladatkörök A köztévé közéleti igazgatóságán kommunikációs főmunkatársaként dolgozó Kertész Viktória, valamint Leipold Péter, a tévé kisebbségi magazinjának felelős szerkesztője a meglévő munkák mellé új feladatkört kapott a televíziónál. Kertész Viktória november 1-jétől a fogyatékossággal élő emberek biztosaként is dolgozik a tévénél. Feladata, hogy a témáról szóló hírek és információk a jelenleginél nagyobb mértékben jelenjenek meg az MTV műsoraiban, hogy házon belül és kívül képviselje a fogyatékossággal élőket, és koordinálja az érintettek és a témában tevékenykedő szervezetek és alapítványok kommunikációját a köztévében. Kertész Viktória ennek érdekében a programszerkesztés is befolyásolhatja. Kertész Viktóriáéhoz hasonló feladatkört lát el november elsejétől Leipold Péter, aki az MTV esélyegyenlőségi biztosaként képviseli az érintetteket a tévénél. Leipold Péter továbbra is a Rondó című magazinműsor felelős szerkesztője és a Danubius Rádió műsorvezetője marad. (kreativ.hu, 2004. 11. 10.) társaság, fogadtatás
36
Négy részre darabolják az AOL-t A TimeWarner amerikai médiakonszern lapjelentések szerint négy üzleti részre darabolja internetes leánycégét, az AOL-t. Az átalakítás célja, hogy az előfizetőktől erősen függő gazdálkodási modellt a nagyobb részben reklámfüggő modellé alakítsák, amelyben egyre növekvő számú fogyasztó használhatja ingyen az AOL szolgáltatásait. Az AOL szerkezetét decentralizálják, amitől azt is várják, hogy az egyes üzletrészek ütőképesebben gazdálkodnak majd. A négy rész az internetelérés, a digitális szolgáltatások, a tartalomszolgáltatás, valamint egy új európai üzletág lesznek. Az átszervezés a vezetést is átalakítja: több vezető távozik, illetve a cég más üzletágaiban kap pozíciót. (index.hu, 2004. 11. 10.) társaság, fogadtatás Török Ferencet Madridban különdíjazták Török Ferenc Cipők című rövidfilmje nyerte el a zsűri különdíját a 14. Experimental Cinema Week-en Madridban. A november 12-19. között megrendezett mustrán 34 film kelt versenyre, melyek Argentínától, Belgiumon át Ausztráliáig képviselték az experimentális filmművészetet. (index.hu, 2004. 11. 19.) fesztivál, fogadtatás Rudi Zoltán utasítására cenzúrázzák a köztévé vallási műsorait? Pákozdi István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tv referense közleményt adott ki, melyben azt állítja, hogy a Magyar Televízió elnöke saját döntésével tiltotta be az Örömhír vasárnapi, egyházi műsorban a Református Egyház Zsinata állásfoglalásának elhangzását a december 5i népszavazásról, a kettős állampolgárságról. Ugyanekkor megtiltotta a Katolikus Krónika szerkesztői számára is, hogy a keddi adásban felolvassák a Magyar Katolikus Püspöki Kar kiadott, és vasárnap minden magyar katolikus templomban felolvasandó nyilatkozatát. Ezzel egy időben az elmúlt heti Krónika adásából törölni kellett az egyházi iskolák finanszírozására vonatkozó tényszerű adatokat is, hogy azok a vasárnapi ismétlésben már ne hangozzanak el – áll a nyilatkozatban. (mno.hu, 2004. 11. 20.) fogadtatás
37
A Fidesz Kulturális Tagozatának Médiaszekciója közleményt adott ki A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Médiaszekciója közleményt adott ki, mely szerint sajtóhírekből értesült arról, hogy a Magyar Televízió a kettős állampolgárságot támogató és a kormánynak az egyházi oktatási intézmények finanszírozásával kapcsolatos álláspontját elutasító véleményeket nem engedi adásba. A Szekció felszólítja a Magyar Televízió elnökét Rudi Zoltánt, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a műsorok cenzúrázását, engedje dolgozni a Magyar Televízió műsorkészítőit. A Szekció felhívja továbbá az MTV vezetését, kuratóriumi elnökségét, hogy állítsák helyre a köztévében a törvényes rendet – így a közlemény. Tegyék lehetővé, hogy a kormánytól, kormánypártok mostani álláspontjától eltérő gondolkodású emberek és szervezetek álláspontja is a megfelelő súllyal jelenhessen meg a köztelevízió műsoraiban – kéri a Szekció közleményében az MTV vezetését. (ma.hu, 2004. 11. 23.) fogadtatás Vizsgálják a közrádió pártatlanságát A pártatlanságot és függetlenséget vizsgáló tartalmi elemzést indított a médiahatóság a közszolgálati műsorszolgáltatók főbb hírműsorainál. A népszavazási kampány hírszolgáltatásának ellenőrzéséről a szocialista delegált kezdeményezésére döntött az ORTT. Ladvánszky György javasolta, hogy ne csak a kampányidőszakokban amúgy rendszeres, ám legfeljebb a nyilatkozókat párthovatartozás alapján mechanikusan strigulázó vizsgálatot rendeljen el a testület, hanem tartalmi elemzést is végezzen a hírek kiegyensúlyozottságáról. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a nyilvánosság előtt Újhelyi István, az MSZP alelnöke, amikor sajtótájékoztatón közölte: a Magyar Rádió hírműsorai szerinte soha nem voltak olyan pártosak, mint a december 5-i népszavazás előtt. A szocialista politikus szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik, és kivétel nélkül olyan civilek szólalhatnak meg, akik az ellenzéki pártok álláspontját hangoztatják. Szadai Károly, a rádió kuratóriumának fideszes alelnöke szerint minden szervezetnek és magánszemélynek jogában áll társadalmi célú hirdetéseket közzétenni. „Az, hogy több olyan vélemény hangzik el a rádióban, ami a népszavazással kapcsolatosan egyértelműen az igen mellett tette le a voksát, a közvélemény állapotát mutatja” – fogalmazott a Fidesz honlapján Szadai. Ezek ugyanakkor közérdekű közleményként hangzanak el, ami a médiatörvény szerint „nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel”. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 29.) szabályozás, fogadtatás Tiltólistán – Nem vetítik Luc Besson filmjét a brüsszeli mozik A brüsszeli mozikban nem vetítik a neves francia rendező, Luc Besson legújabb filmjét. Az ellentmondásos döntést a vetítőtermek tulajdonosai azzal indokolták, hogy új műsorpolitikájukba nem fér bele az erőszak és az agresszivitás. A 13-as külváros című filmet Franciaországban két hét alatt hétszázezren látták, és várható volt, hogy a sikerszéria a részben franciaajkú Belgiumban is folytatódik majd. A történet 2013-ban játszódik, és külvárosi fiatalok bandaháborújáról szól. A belga főváros legnagyobb mozijának vezetői még a kasszasiker reményében sem vállalták azt, hogy Luc Besson filmjének vetítése során megismétlődjék, ami a muzulmán böjti hónap, a Ramadan végén történt itt a Kinepolis hatalmas parkolójában. Akkor ugyanis a filmbeli bandaháborúhoz hasonló jelenetek zajlottak Brüsszelben. A mozi üzemeltetői úgy gondolják, hogy felelősek látogatóik biztonságáért, ezért egy időre kerülik az olyan filmeket, amelyek kockázatot jelenthetnek, és bizonyos nézői rétegek érzelmeit felkorbácsolhatják. (hirtv.hu, 2004. 11. 29.) fogadtatás Szovjet típusú ellenőrzés alatt áll az orosz sajtó Raf Sakirov, az Izvesztija című népszerű orosz lap korábbi szerkesztője szerint a jelenlegi
38
orosz média teljesen a Kreml hatása alatt áll, a híradók kormánypropagandát terjesztenek. Szerinte az orosz tévék csak Oroszországot jó színben feltüntető híreket közölnek, míg a nyugati eseményeket negatív szemszögből mutatják be. A lapszerkesztőt azután bocsátották el, hogy az újságban nagyméretű, a beszlani mészárlást bemutató fotókat közölt, és a címlapon megkérdőjelezte az áldozatok számáról szóló hivatalos források szavahihetőségét. A szerkesztő szerint nem sokkal később három magasrangú politikus, köztük az orosz elnök szóvivője is felhívta a szerkesztőséget, és „vért követeltek”. Sakirov állítása szerint ha nem távozik állásából, hanem az ellenállást választja, az összes munkatársával együtt rúgták volna ki. Sakirov szerint az orosz vezetés a média feletti „totális ellenőrzésre” törekszik. Szerinte ennek jele az is, hogy őt elbocsátották. A szerkesztő szerint jó példa egy korábbi eset is, amikor az orosz sajtóban örömmel jelentették be, hogy elfogták azt a csoportot, amely negyven embert mészárolt le egy belső kerületben. Egy évvel korábban azonban titokban maradt és így nem szerepelt a hírekben maga a mészárlás és negyven ember halála. (origo.hu, 2004. 11. 27.) fogadtatás Szabad az egyik ukrán tévécsatorna Engedélyezte az ukrán hatalom fő médiatámaszai közé tartozó Sztudio 1+1 tévécsatorna vezetése, hogy újságíróik ezentúl elfogulatlan beszámolókat készítsenek az ukrajnai politikai válságról, és országszerte sugározhassák az elnökválasztás vitatott eredménye miatt kitört népes ellenzéki tüntetésekről készült felvételeket. Az ukrán ellenzéki tévécsatornák – amelyek napközben élő adásban követik az utcai fejleményeket – nem sugározhatják műsoraikat az ország keleti vidékére. Az eddig szintén a kormányfőt támogató állami tévécsatornánál 237 újságíró követelte, hogy élőben közvetíthessék az ellenzéki tömegmegmozdulásokat. Ukrajnát számos bírálat érte amiatt, hogy nem biztosította a kiegyensúlyozott televíziós tájékoztatást. Újságírók arra panaszkodtak, hogy a hatóságok a választás előtt megfélemlítő kampányt folytattak ellenük, sokuk egész listákat kapott arról, hogy mit írjon és mit ne. Az állami tévé képernyőjén a választási kampány idején túltengtek Janukovics képei, míg Juscsenko arca fel sem tűnt. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) fogadtatás, érdekképviselet Lezárult a BIFEST Nemzetközi Filmfesztivál Bukarestben Díjkiosztással zárult a BIFEST Nemzetközi Filmfesztivál Bukarestben. A szemle négy kategóriában zajlott, ezek közül versenyjellege a DaKino dokumentum- és rövidfilmeket bemutató szekciónak volt (az utóbbit szintén DaKino névvel az elmúlt tizenhárom évben önálló fesztiválként rendezték meg): Nagydíj (5000 dollár): Tina Bergman: Napfoltok, Svédország Legjobb dokumentumfilm:Cãtãlin Musat: Mad Doctor (Őrült orvos), Románia Különdíj: Siegfried: Sansa, Franciaország (kronika.dntcj.ro, 2004. 11. 29.) fesztivál, fogadtatás A Magyar Nemzethez igazoltak a Népszava sportújságírói A Népszava sportrovatánál dolgozók veszik át január 1-jétől a Magyar Nemzet menesztett sportújságíróinak helyét. Ballai Attila közölte: a Magyar Nemzet főszerkesztője, Liszkay Gábor kereste meg azzal, hogy „állítson elő” egy új sportrovatot az újság számára, a kollégák kiválasztásában pedig szabad kezet kap. A Népszava teljes sportrovata átmegy a Magyar Nemzethez. A Magyar Sportújságírók Szövetsége közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Magyar Nemzet menesztette teljes sportrovatát. (kisalfold.hu, 2004. 11. 30.) fogadtatás, társaság
39
A Menekülés a Rövidfilmbe fesztivál nyertesei A 22-én este megrendezett díjkiosztóval véget ért a 2004-es fesztivál, melynek ezúttal a Francia Intézet mellett a Millenáris Park adott otthont. A magyar versenyprogramban 53 alkotást láthatott a közönség, a teljes műfaji sokszínűség jegyében: Fődíj, Aranybanán Lakatos Róbert: Ördögtérgye Ezüstbanán Dési András György – Móray Gábor: A pofon Bronzbanán Buvári Tamás: Játszó gyerekek Dokumentumfilmek, I. díj Csúnya betegség Különdíj Mundruczó Kornél: Kis Apokrif, Dudás Miklós: Bárány (mozinet.hu, 2004. 11. 25.) fesztivál, fogadtatás Angol nyelvű al-Dzsazíra indul Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televízió azt tervezi, hogy 2005 végéig angol nyelvű hírcsatornát indít. Az elképzelés szerint a tévé 300-nál is több munkatársat toboroz, és három regionális központban kezdi meg működését. Az egyik központ a tervek szerint Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban létesül. Az al-Dzsazíra 25-30 millió dollárt szán az indulásra, s reményei szerint jövő novemberben megkezdi a sugárzást. A katari tévé tájékoztatása szerint az új csatorna, amely a tervek szerint al-Jazeera International néven fut majd, igyekszik ellensúlyt képezni „az amerikai CNN-hez és a brit BBC-hez hasonló nyugati adók egyoldalú jelentéseivel szemben”. Az amerikai kormányzat többször keményen bírálta az al-Dzsazírát az arab hírtévének az Irakban dúló harcokról szóló tudósításai miatt. A csatorna arab nyelvű szolgáltatásának közel 40 milliós közönsége van. (origo.hu, 2004. 11. 23.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Digitálistévé-segély nyugdíjasoknak A digitális televíziózásra történő átállás egy érdekes, de nagyon is valóságosnak tűnő velejárója, hogy az államoknak fel kell készülniük a kisjövedelműek támogatására, állítják a fogyasztóvédelmi csoportok. A teljes átállást, vagyis a mai sugárzás kikapcsolását 2012-re teszik, ám nem ez lenne az első eset, amikor a kritikus tömeg elérésekor, vagyis a lakosság nagyjából felének átállása után hirtelen felgyorsulnak az események. A nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek, vagyis a sokszor hátrányos anyagi helyzetben levők számára igen fontos kapcsolat a külvilággal a televíziózás, kérdéses azonban, hogy ők képesek-e megfizetni az új készülékek árát. NagyBritanniában már előrehaladott felméréseket végeztek, ott a 75 év fölöttiek csupán 16%-ának van digitális adásra képes készüléke, míg ez a szám a teljes lakosságra vetítve eléri a 45%-ot. Itt az Ofcom Consumer Panel nevű szervezet 250-400 millió fontra teszi a kormányzat által előre betervezendő támogatási költségeket. Fontos szerepet kap a tájékoztatás is, a brit kormány éppen ezért most kezdett bele egy öt hónapos kampányba, mely jól látható megkülönböztető matricák elhelyezését szorgalmazza a digitálisan kompatíbilis készülékek körében. (prim.hu, 2004. 11. 26.) technológia, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
40
Egységes filmnyilvántartási javaslat Az európai uniós tagországok filmintézeti nyilvántartási rendszerének harmonizálását és a filmarchívumok privatizálásának tilalmát javasolja Hegyi Gyulának az Európai Parlamentben ismertetett jelentéstervezete. Hegyi Gyula a jelentésben azt javasolja, hogy az EU minden országában legyen kötelező a nemzeti filmművészeti alkotások archiválása filmintézetekben, tehát egy-egy filmből legyen úgynevezett kötelező példány. Magyarországon és több más EU-tagországban (például Franciaországban, Olaszországban, több északi tagállamban) már jelenleg is kötelező a nyilvános terjesztésre szánt filmalkotások archiválása, de ez egyelőre még nem általános az egész Unióban. A jelentés kezdeményezi: mondja ki az Európai Parlament azt is, hogy a filmarchívumok vagy azok része ne legyen privatizálható semmilyen formában. Azt is javasolják, hogy az archivált filmeket a kutatók meghatározott céllal, szigorúan szabályozott feltételek között, szerzői jog fizetése nélkül is tanulmányozhassák. Az EU tagországoknak javasolják a magyar filmarchívum újraszínesítési eljárásának tanulmányozását. Ezzel a szabadalommal színezték újra például az 1949-es Lúdas Matyifeldolgozást, és számos szakértő jobbnak tartja az amerikai újraszínezési technikánál. A filmalkotásokra a versenyjog szabályai továbbra se vonatkoznának. Ennek megerősítésére azért van szükség, mert az amerikai hatóságok folyamatosan támadják az EU-t, hogy a versenyjogot megsértve állami támogatást ad a filmgyártásnak. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) EU, szabályozás, technológia, fogadtatás Futballcsömöre van az olasz tv-nézőknek Olaszországban jelentősen csökkent a televíziós labdarúgó-mérkőzések nézettsége. A válogatott találkozókat és a vasárnap esti bajnoki összefoglalót is kevesebben nézik, mint régebben, a legutóbbi AS Milan-Sahtar Doneck Bajnokok Ligája-találkozót pedig csak a nézők alig 10%-a követte, ami Itáliában igen alacsony számnak számít. Szakértők szerint a jelenség oka a szurkolók csömöre a sok futballközvetítéstől, de szerepet kap az is, hogy a válogatott szereplése csalódást keltett a portugáliai Európa-bajnokságon. (nemzetisport.hu, 2004. 11. 26.) fogyasztás, fogadtatás Japán könyvsiker: internetes kollektív regény Nem új keletű az az ötlet, hogy az interneten barangolók közösen regényt írjanak, a korábbi próbálkozások azonban kudarcba fulladtak. Egészen 2004-ig: az év legnagyobb könyvsikere ugyanis éppen egy így született prózai mű, amely egy hónap alatt nyolc újranyomást ért meg és 416 ezer példányt adtak el belőle. A vonatember (Densa Okoto) című művet a Sincsosa könykiadó jelentette meg Hitori Nakano fiktív szerzői név alatt. Írói azonban azok, akik üzeneteikkel, leveleikkel árasztották el az egyik legnagyobb chatelő japán internetes portált, a Channel2-t. A siker egyik záloga persze az, hogy Japán 128 millió lakosa közül 60%-nak van internethozzáférése személyi számítógépen, illetve a mobiltelefonok legújabb nemzedékében, és a fiatalok között ennek aránya közelít a 100%-hoz. Ezen belül van egy hárommilliós „kemény mag”, az „otakuk”, a videojátékok és a rajzfilmek mániákusai, akik fenntartják a japán össznépi képzelőerőt. Az ő társadalmi életük inkább a világhálón zajlik, mint a valós világban. (prim.hu, 2004. 11. 29.) tartalomkínálat, fogadtatás, fogyasztás
41
Fogyasztás Ezerhatszáz netkávézót zártak be Kínában Idén február és augusztus között Kínában összesen 1600 internetkávézót zártak be a helyi hatóságok. A kávézók működtetőire összesen 12,1 millió dollár értékű büntetést szabtak ki ezen időszak alatt különböző vétségek miatt, például azért, mert egyes helyeken erőszakos, vagy felnőtteknek szánt játékszoftvereket használhattak gyermekek. A hatósági szervek által vizsgált 1,8 millió internetkávézó közül további 18 ezernek kellett ideiglenesen felfüggesztenie tevékenységét. Az ország lakosai közül egyébként körülbelül 87 millióan használják a világhálót, 50%-uk 24 év alatti, 18%-uk pedig gyermek. A helyi kormányzat idén nyáron hajtóvadászatot indított a világhálón burjánzó pornográfia és illegális szerencsejáték ellen: ennek keretében több mint 40 ezer, pornográf tartalmakra utaló keresési kifejezést tiltottak le a Baidu és a 3721 keresőszolgáltatásokban, s számos honlapot bezárattak. A kínai kommunista vezetés emellett cenzorként is ügyködik az internet felett: külön hivatal foglalkozik a helyi honlapokon elérhető tartalmak vizsgálatával, az országon kívüli oldalakat pedig csak a kormányzat által üzemeltetett szűrön keresztül lehet elérni. (origo.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás, gazdaság, fogyasztás Az internet és a szexuális tartalom A Dagsavisen című norvég lap szerint sokkal gyakrabban keresnek rá termékekre és cégekre a világhálón, mint a „szex” vagy a „pornó” kulcsszavakra. A Kvasir nevű norvég keresőmotor forgalmának 47%-át már a termékek, szolgáltatások és cégek nevei teszik ki. Tavaly ez az arány 7%-kal alacsonyabb volt. A keresőmotor üzemeltetője szerint ma már a szexuális tartalmak mellett olyan kulcsszavak dominálnak, mint az „autó”, az „utazás Thaiföldre”, vagy éppen az „asztalos”. Ugyanezt a témát vizsgálta az amerikai University of Pittsburgh. A tengerentúli kutatók is azt találták, hogy ma már csupán 5% körülire tehetők a pornográfiával kapcsolatos kulcsszavak, jóllehet néhány éve még több mint minden ötödik internetes keresés ezzel a témával volt összefüggésben. Persze azt azért nem lehet kijelenteni, hogy a szexuális tartalom folyamatosan veszíteni fog népszerűségéből a jövőben is. Az viszont mindenképpen leszűrhető a fenti kutatásokból, hogy az internetet az emberek többsége ma már több dologra is használja, mint a hőskorszakban. (mho.hu, 2004. 11. 03.) fogadtatás, fogyasztás
42
Magyar filmek fesztivál-sikerei A UIP (United International Pictures) rövidfilmdíját nyerte el Cakó Ferenc Randevú című munkája Holger Ernst német rendező Rain is Falling című kisfilmjével megosztva Spanyolország legelső filmfesztiválján, Valladolidban. A mustra díjának jelentőségét emeli, hogy az elismerés automatikus jelölést eredményez a jövő évi Európa Filmdíjra. A legjobb játékfilm díját nyerte el Antal Nimród Kontrollja a kijevi MOLODIST filmfesztiválon, 11 versenyfilm közül bizonyult a legjobbnak a Kontroll. A filmnek ez a 12. külföldön elnyert díja, melyhez legalább ennyi hazai elismerés csatlakozott január óta. A VIII. Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Zsigmond Dezső Aranykalyiba című munkáját elismerő oklevelével tüntette ki. A Filmszemle operatőri díjával (Bálint Artúr), a sepsiszentgyörgyi verseny fődíjával és operatőri díjával kitüntetett Aranykalyiba a gyimesi Hidegség hegyi kalyibájában élő 13 éves Emilke életéről mesél. A régiónk legnagyobb dokumentumfilmes eseményévé lett jihlavai mustra hat napja alatt közel 150 dokumentarista alkotást mutattak be a mintegy 1500 főt számláló nézőseregnek a Cseh Köztársaságban. (delmagyar.hu, 2004. 11. 02.) fesztivál, fogadtatás, fogyasztás Axelero: sikeres ADSL-program - több mint 150 ezer csatlakozás A Matáv internet-előfizetői (és azon belül az ADSL-előfizetői) száma bővülésének köszönhetően a bérelt vonali és adatátviteli szolgáltatások bevételei 21,7%-kal nőttek. A sikeres ADSL-program eredményeként 2004. harmadik negyedév végén az ADSLcsatlakozások száma 162.106 volt. Az Axelero, a Matáv internetes leányvállalata 43% körüli piaci részesedéssel megőrizte vezető pozícióját a kapcsolt vonali internet-szolgáltatók között, és 2004. szeptember végén 244.570 internetelőfizetővel rendelkezett (éves szinten 32,3%-os növekedés). (terminal.hu, 2004. 11. 11.) gazdaság, fogyasztás Népszabadság – középpontban a stratégia Kiemelt szerepet szán a Népszabadság a stratégiai munkának, emiatt külön pozíciót hozott létre a kiadó. Skriba Judit, a Népszabadság marketingigazgatója új pozíciót kapott, így stratégiai, kutatási és pr-igazgatóként dolgozik novembertől a lapnál. A klasszikus értékesítési marketing teendőket a továbbiakban Szabó Gabriella látja el. Skriba Judit új posztját azért hozta létre a kiadó, mert a jövőben a brand építésében, kiterjesztésében az eddigieknél is meghatározóbb jelentősége lesz a kutatásnak és a stratégiai tervezésnek. A Népszabadság egyébként intenzív kommunikációs tevékenységének, promóciós akcióinak köszönhetően idén 7%-kal növelte előfizetői számát, ezzel 128 ezer feletti előfizetőt tudhat magáénak a napilap. A kiadónak ezt annak ellenére sikerült elérnie, hogy az elmúlt hetekben tovább bővült a napilappiac az Axel Springer gondozásában kiadott Reggel című újsággal. (kreativ.hu, 2004. 11. 03.) társaság, fogadtatás, fogyasztás
43
Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
44
Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU Igazgatók távoztak a Danubius rádiótól Bejelentette távozását a Danubius Sales House vezérigazgatója, Fischer András, aki közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A rádiótól november 12-én távozott Toperczer Attila kereskedelmi igazgató, és felmondott Horváth Réka marketingigazgató és Schatz Péter promóciós igazgató. A Danubius a leghallgatottabb rádióadó Magyarországon. Az országos adók júniusi hallgatottságáról készült felmérés szerint a tizenöt évnél idősebb magyarok majdnem 93%-a hallgatott valamilyen rádiót. 40%-uk a közszolgálati adók műsoraira, 74%-uk pedig a kereskedelmi rádiók programjára kíváncsi. A majdnem nyolcmillió hallgatóból 3,6 millió ember a Danubius rádió műsorát választja, a második helyezett Sláger rádió a hallgatók megoszlását tekintve 2%-ponttal marad el ettől az eredménytől. A Magyar Rádió Kossuth adója a hallgatók majdnem egyharmadához, 2,6 millió emberhez ér el, ezzel a teljes piac 16%-át mondhatja magáénak.(origo.hu, 2004. 11. 15.) társaság, fogyasztás
45
Újságanalfabéta franciák? Aligha ússza meg a francia kormány, hogy a zsebébe nyúljon, ha tényleg változtatni akar az ifjúság újságolvasási szokásain. Márpedig úgy fest, hogy Jean-Pierre Raffarint valóban ez a cél ambicionálja azóta, hogy feketén-fehéren kiderült, milyen katasztrofálisan kevesen vesznek kezükbe politikai lapokat a mostani huszonévesek közül. Egy friss francia felmérés szerint csupán 1%-uk jelöli meg az írott sajtót fő tájékozódási forrásként. A párizsi konzervatív kormány szerint egy nem újságolvasó ifjúság kialakulása hosszabb távon semmiképp sem kiadói ügy, hanem mindenekelőtt nemzeti kulturális probléma. Márcsak azért is, mert a tájékozatlan polgár könnyebben manipulálható, mint a tájékozott. E megfontolásból kiindulva a Raffarin-kabinet tavaly eseti szakértői bizottságot kért fel annak megvizsgálására: mit tehet a közhatalom azért, hogy a mai francia ifjúság – apáihoz hasonlóan – maga is újságolvasóvá váljon. A bizottság vezetőjéről – Bernard Spitz jeles szociológusról – elnevezett dokumentum szerint például az államnak minden 18. életévet betöltött fiatalt kéthavi ingyenes újság-előfizetéssel kellene a jövőben meglepnie (az adott lapot címlista alapján a megajándékozott maga választhatná ki). Hosszabb távon ennél is nagyobb horderejű intézkedés lenne, ha a kormány a javaslatnak megfelelően tényleg iskolai segédeszközzé nyilvánítaná a politikai-közéleti sajtót, és külön keretet juttatna a tanintézeteknek újságrendelés céljából. Ehhez az intézkedéshez csatlakozna az újságok kedvezményes árú iskolai árusításának, valamint az internetes laparchívumok ingyenes iskolai hozzáférhetőségének megoldása állami és kiadói összefogás révén. A Spitzdokumentum azt is indítványozzza, hogy a kormány adókedvezményekkel támogassa magáncégek minden akcióját, ami a fiatalok újságolvasóvá nevelést elősegíti. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 04.) szabályozás, fogadtatás, fogyasztás Brit médiapiac – A nézők diktálnak Nagy-Britanniában egyre inkább a nézők irányítják majd azt, hogy mit akarnak látni a tévében és mikor. 2008-ra több mint 15 millió brit otthonból lehet hozzáférni valamilyen úgynevezett on-demand programhoz – jósolta a Screen Digest médiaelemző cég. Az ondemand csatornákon – például a Sky-on – a tévézők pénzért nézhetik meg az általuk kiválasztott műsorokat akkor, amikor szeretnék. Az Egyesült Királyságban már jelenleg is körülbelül 10 millió lakásból férnek hozzá az ilyen programokhoz. A jóslatok szerint a filmek lesznek a legnépszerűbbek A brit nézők idén várhatóan 141 millió fontot költenek on-demand tévére. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) tartalomkínálat, technológia, fogyasztás, gazdaság
46
Szélessávú vezetékmentes internetezés, mint az ADSL alternatívája Az Egyesült Királyságban a jövő év folyamán indul útjára az első következő generációs vezetékmentes hálózat, mely komoly konkurenciát támaszthat a vezetékes szélessávú szolgáltatást nyújtó cégeknek. Kent városában a jövő év januárjában indul be a WiMAX-hálózat tesztje. Az egyik magánkézben levő cég, a Telabria szerint az ország első WiMAX-hálózatának létrehozása alapvetően meg fogja változtatni a szélessávú hálózatok struktúráját, mivel a rögzített kábeles internet-hozzáférések ellenében egy jóval rugalmasabb kialakítású megoldást kínálhatnak az internetezni vágyóknak. A cég egyébként a WiMAX indulásakor több mint másfél millió embert tud majd lefedni szolgáltatásával. Az elmúlt kilenc hónapnyi időt a Telabria arra fordította, hogy szélessávú vezetékmentes hálózatokat hozzon létre olyan területeken, ahol a DSL-es vagy kábeles internet-hozzáférések nem voltak elérhetőek. WiFi hotspotokat is létesített a főváros, London szívében, illetve Essexben, Sussexben, Surrey-ben és a mostani kísérleti városban, Kentben is. Számításaik szerint 2005 közepére több mint 400 hotspotot fognak már üzemeltetni a szigetországban. (terminal.hu, 2004. 11. 08.) technológia, fogyasztás Rekordszámú látogató az [origo]-n November 8-án csúcsszámú internetezőt vonzottak magukhoz az [origo] oldalai. A hazai webhelyek látogatottságát mérő WebAudit adatai szerint a magyar internetes tartalmakra az esős hétfőn minden korábbinál többen, 1,04 millióan voltak kíváncsiak, ebből a legtöbb, 567.824 felhasználó az [origo]-t kereste fel. A félmilliós lélektani látogatottsági határt a portál március 29-án érte el, ekkor 499.708-an voltak kíváncsiak az [origo] tartalmaira. A WebAudit által monitorozott magyar webhelyek látogatói a hétfői nap során az [origo]-t felkereső internetezők 1,4 millió látogatás (session) során több mint 14,4 millió oldalletöltést (page impression) generáltak. A látogatottsági rekord kapcsán Varga Károly, a WebAudit projektmenedzsere elmondta, a folyamatos ADSL-akcióknak köszönhetően idén ősszel minden korábbinál intenzívebb növekedést tapasztaltak a hazai weboldalak forgalmában. A WebAudit rendszerben résztvevő hazai weboldalak együttes látogatószáma éppen egy éve lépte át a napi 800 ezres határt, idén szeptember elején meghaladta a 900 ezret, október 13-án pedig már egymilliónál is több látogatót regisztráltak. (origo.hu, 2004. 11. 09.) fogyasztás
47
Nem akarnak fizetni Janet melle miatt A rekord összegű büntetésre ítélt amerikai CBS nem fogadja el a szövetségi kommunikációs bizottság (FCC) határozatát, amelyben a médiahatóság összesen 550 ezer dollár megfizetésére kötelezi a Janet Jackson Super Bowl döntős vetkőztetését közvetítő tévét. A CBS műsorát továbbító állomások közül 20-at érint az FCC döntése, amely ellen fellebbezést nyújtottak be. A tévétársaság szerint helytelen a médiahatóság állítása, hogy Justin Timberlake szándékosan tépte le a több tízmilliós nézettségű februári sportesemény szünetében fellépőtársa, Janet Jackson melléről a ruhát. Ez a körülmény pedig a CBS szerint jelentősen módosíthatja az ügy megítélését, amit a tévés vállalkozás túl szigorúnak talál. A társaság azzal érvel, hogy a jelenet ugyan példátlan az amerikai televíziózás történetében, de a képernyőn csupán néhány pillanatig mutatott meztelen női mell nem sértette a műsorszórásra vonatkozó hivatalos szabályokat. A CBS másik érve, hogy a kommunikációs bizottság indokolatlanul kemény válaszlépése visszaszoríthatja az élőközvetítéseket, ez pedig korlátozhatná a szólásszabadságot. A szigorú ítélkezés miatt kritizált médiahatóságnál még szeptemberben hoztak egyhangú döntést arról, hogy a nyilvános vetkőztetés bemutatásáért a maximálisan kiszabható 27.500 dollárra büntetetik a CBS-t tulajdonló Viacom húsz csatornáját, így összességében ez lett az addig kiszabott legmagasabb pénzbüntetés. A sokat vitatott ruhaletépés a világszenzáció ellenére sem volt sokáig csúcstartó a kiszabott bírság nagyságát tekintve. Az FCC a CBS-t sújtó szeptemberi határozat után néhány héttel, október 12-én hozta nyilvánosságra, hogy közel 1 millió 200 ezer dollára büntette a Foxot, mert a társaság tavalyi párkeresőshow-jában egy legénybúcsú szexjeleneteit is bemutatták. (origo.hu, 2004. 11. 09.) fogyasztás, gazdaság, szabályozás
48
Egyre csökken az újságolvasók száma Az összes országos politikai napilap eladásai csökkentek az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva: a Népszabadságé 8,3, a Népszaváé 5,2, míg a Magyar Nemzeté 6,3%-kal – derül ki a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség legfrissebb adataiból. A Blikk eladása csökkent éves szinten 1,2%-kal. A regionális napilapok továbbra is népszerűek. A politikai-gazdasági hetilapoknak éves szinten jelentősen zsugorodott az olvasótábora. A sajtótermékek közül legnagyobb példányszámban a Story magazin fogyott el. A programújságok is népszerűek. Lap neve Blikk
2004. 3 negyedév
2004. 2. negyedév
2003. 3. negyedév
258610
253162
261522
Színes Mai Lap
45103
48713
65191
Népszabadság Népszava Magyar Nemzet HVG Figyelő 168 Óra Heti Válasz Story Best
162343 26528 77118 96551 14282 32260 12708 378941 203659
163714 26605 77037 96363 14392 32350 14088 368868 194728
176962 27958 82222 107226 15952 36613 21126 389559 187026
A hazai weboldalak látogatottságának egyre dinamikusabb növekedését jól jellemzi a Medián WebAudit által auditált oldalak együttes forgalmának növekedése. A látogatók száma egyetlen év alatt 34%-kal, az oldalletöltéseké 54%-kal nőtt. 2004 harmadik negyedévében naponta átlagosan 710 ezer látogató 35 millió oldalletöltését regisztrálta a rendszer. A statisztikák tanúsága szerint a legnagyobb forgalmú napokon közel egymillió látogató 45 millió hazai weboldalt nyitott meg.
Portál neve origo.hu startlap.hu index.hu
Napi látogatók száma 380 ezer 260 ezer 180 ezer
Növekedés egy év alatt 47% 47% 29%
(origo.hu, 2004. 11. 10.) fogyasztás Kevesebb hirdetésre számít a ProSieben/Sat1 Németország legnagyobb kereskedelmi televíziója, a ProSieben/Sat.1 úgy becsüli, hogy az év második felében kevesebb a hirdetés, mert csökken a fogyasztói kereslet Németországban. A cég bevételei egyébként enyhén csökkentek a harmadik negyedévben, mert a nézők átpártoltak az olimpiát és az európai futballdöntőket közvetítő közszolgálati csatornákhoz, és a hirdetők ezért is kevesebb reklámidőt vásároltak. Mindezek ellenére a tévétársaság arra számít, hogy az év egészében 2% körüli lesz a hirdetési bevételek növekedése. (privatbankar.hu, 2004. 11. 10.) fogyasztás, gazdaság
49
Az Axel Springer meg akarja hódítani Kínát Európa legnagyobb lapkiadója, az Axel Springer számos új kiadvány sikeres kelet-európai bevezetése után most a kínai sajtópiacot vette célba. Az Axel Springer a tervek szerint elsőként egy autós vagy egy számítógépes magazinnal jelenne meg Kínában. Mathias Döpfner, a lapkiadó konszern vezetője elmondta, hogy az utóbbi időben bevezetett új kiadványok nagy sikereket értek el, és mindez további portfolióbővítésre és terjeszkedésre ösztönzi a médiavállalatot. A kiadó különösen büszke a Jolie, az Audio Video Foto Bild és a TV Digital magazinokra, valamint a Lengyelországban megjelenő Fakt című napilapra, amelyek ez elmúlt időszak legsikeresebb újdonságainak számítanak a sajtópiacon. Kiválóak a pénzügyi eredmények is. A 2004-es év első kilenc hónapjában az Axel Springer forgalmát is növelni tudta az előző év hasonló időszakához képest. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Internetes tévéadás indul Szlovákiában Internetes televíziós adás indul Szlovákiában TVIN néven. Az internetes televíziónak Szlovákiában nincs hagyománya, ez lesz az első ilyen adás. A december elsejétől rendszeresen, hétfőtől péntekig napi négy órán át műsort szolgáltató TVIN elsősorban politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd, de az életmód és életstílus kérdéseit vizsgáló és országos útinfom-hírekkel is szolgáló szerkesztőség hét műsorvezetőjével, valamint azok vendégeivel a nézők online chat-kapcsolatba is léphetnek. Az internetes televíziót indító csoport elmondta: várakozásaik szerint tízezer állandó nézőjük lesz, és nem félnek attól, hogy a tervezett reklámbevételekből ne tudnák majd magukat hosszú távon is eltartani. A nézők ugyanis interaktív reklámokat láthatnak a csatornán, és a reklámozott termékekről a csatlakozó portálokon minden további, apró részletekkel szolgáló információhoz is hozzáférhetnek. (origo.hu, 2004. 11. 15.) technológia, fogyasztás, tartalomkínálat Német filmipar Tavalyhoz képest 12,7 millióval több látogatót regisztráltak a német mozikban az év első kilenc hónapjában, derül ki a Szövetségi Filmbizottság (FFA) adataiból. A német produkciók 20,7%-os piaci részesedése óriási ugrás, 2003 hasonló időszakában ez az arány csak 14,4% volt. A bevétel szintén jelentősen növekedett: 659,5 millió euróra, míg 2003 első kilenc hónapjában csupán 586,3 millió euró volt. A német filmek összesen 23,5 millió nézőt vonzottak, ekkora érdeklődésre a hazai produkciók iránt nem volt példa azóta, hogy az FFA jegyzi ezeket az adatokat. Becslések szerint az év végéig a német mozilátogatók száma eléri a 149 milliót. (politikaforum.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság
50
Összehasonlításban az MTV és a két piacvezető kereskedelmi TV Saját közlése szerint a TV2 első kilenc hónapi árbevétele a tavalyival összevetve 21%-kal, 16,2 milliárd forintra nőtt, míg a nyereség ebben az időszakban 3,24 milliárd forint volt. Ez a legjobb eredmény a TV2 1997-es indulása óta. Az RTL Klub júniusig publikálta árbevételeit – ekkor a főtulajdonos tőzsdei jelenléte miatt felfüggesztette azt –, amiből az derül ki, hogy a piacvezető is megfejeli tavalyi bevételét. Piaci információk szerint az RTL Klub a tavalyi egész évi 26 milliárdos bevételét több mint 20%-kal növeli majd. A nagy tévés reklámpiacból ugyanakkor aránytalanul kis hányad jut a csőd szélén táncoló MTV-nek. Ugyan Rudi Zoltán, a köztévé elnöke szerint a Magyar Televízióhoz is hosszú évek óta a legmagasabb kereskedelmi bevétel folyik majd be, ám ennek nagysága így sem összevethető a konkurenciával. Az MTV a profitorientált tévék kereskedelmi bevételeinek töredékét produkálja, miközben a nézettségbeli differencia „mindössze” két-két és félszeres. Ráadásul nemcsak a bevételek alacsonyabbak a köztévénél, hanem a kiadások is. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság Újabb televíziók indulhatnak Várhatóan újabb szereplőkkel bővül a televíziós piac a jövőben – mondta Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. 1994 és 2003 között a magyar nyelvű csatornák száma 7-ről 43-ra emelkedett – tette hozzá. A három országos televízió: az MTV, az RTL Klub és a Tv2 azonban az év első felében 1998 óta a legalacsonyabb részesedést érte el a teljes lakosság körében a televíziónézési időből, miközben a kábeltévék 4,6%-kal növelték részesedésüket. A tévézéstől való függőség egyébként folyamatosan nő. Egy 18 év feletti felnőtt átlagosan 30,34 órát tévézik hetente, ez több mint 13 órával haladja meg az 1992. évi adatokat. A KSH kutatásaiból kiderül, hogy a médiafogyasztás 70%-a a televíziózás. Újság- és folyóiratolvasásra 7% jut, míg a rádióhallgatás 22%-kal veszi ki részét. Az egyes műsortípusokat tekintve Kolosi Péter szerint az esemény-televíziózásé a jövő. A kezdeti érdeklődés a reality műsorok iránt tavaly visszaesett, az idén azonban az új műfajokkal (Kísértés, A nagy Ő) újra megnőtt a nézettség. 2004-ben átlagosan 1,65 millióan néznek ilyen típusú adásokat. Folyamatos csökkenést mutat viszont a mozifilmek nézettsége: amíg 2002-ben még 1,07 millióan ültek le képernyők elé, ha filmet vetített a csatorna, addig idén 938 ezren kíváncsiak a mozifilmekre. Egyre többen kíváncsiak a sportközvetítésekre is: 2002-ben a teljes lakosság körében átlagosan 605 ezren néztek egy-egy sporteseményt a három országos tévén, ez a szám idén 982 ezerre emelkedett a három adó esetében. (mno.hu, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat
51
Szélessáv, és ami mögötte van Az internet-hozzáférés elterjedtsége és magas sávszélessége kapcsán példaként leginkább Dél-Koreát emlegetik. A nem túl nagy ázsiai országban teljesen általános a 8 Mbites kapcsolat, melyen már TV adásokat is lehet sugározni, és a hálózat elterjedése egy új kulturális szféra megjelenését is eredményezte. A szöuli kormány '90-es évek közepén meghozott mérföldkőnek tekinthető nemzeti kezdeményezése valódi versenyt hozott, ami az árak zuhanásához és a kínált sávszélesség emelkedéséhez vezetett. A digitális technológia alkalmazásában szédületes haladást értek el, az emberek minimális összegekért fizethetnek elő filmekre („video on demand”, azaz igény szerinti sugárzással), és az olcsó net egy máshol csak marginálisan létező réteg, az online játékszféra felfutását eredményezte. A versenyeket mintegy 30.000 ember látogatja, az országban három tévécsatorna csak a multiplayer játékokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik, és a sztárokat a többi sport bajnokaihoz hasonlítható rajongótábor övezi. 1995-ben még csak kevesebb mint az emberek 1%-a(!) használta az internetet. Ma helyi becslések szerint a dél-koreai háztartások 71%-ának van internet-előfizetése (hazánkban a penetráció mindössze 15%). A szélessávú elérések terjedését az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után kezdték ösztönözni, mivel a gazdasági szakemberek az ország jövőjének alakulásában kulcsszerepet láttak a technológiai fejlesztésekben. Pár év alatt minden nagyobb települést üvegszálas kapcsolattal kötöttek össze, és 2000-re az emberek 30%-a kábelen vagy DSL kapcsolaton át tudott a hálóra lépni. A tervek szerint 2005-ben 80% fog 20 Mbites, vagy gyorsabb sávszélességen át csatlakozni, ami már a HD TV adások közvetítését is lehetővé teszi. Eközben az állam sem tétlen, 24 milliárd dollárt költenek a magyar Közhálónkhoz hasonló, a kormányhivatalokat és a közintézményeket összekötő nemzeti hálózat létrehozására. A versenyre nagy hangsúlyt fektettek. Meghatározták az infrastruktúra alapjait, és kölcsönösen javaslatokat tettek, hogy a magánszektor és az állam mivel tudja segíteni az internet elterjedését. Mint az országok többségében, kezdetben itt is egyetlen monopol szolgáltató volt, a Korea Telecom. Ennek letörésére az állam a versenytársaknak alacsony kamatú hiteleket nyújtott, hogy kiépíthessék saját szélessávú hálózataikat. A program két év alatt 77 millió dollárba került, és az adófizetők pénzéből főként a vidéki területek fejlesztését segítették. (sg.hu, 2004. 11. 16.) technológia, szabályozás, fogyasztás, tartalomkínálat, gazdaság Megnyílt a XII. Országos Reklámkonferencia A fogyasztói társadalom egyre inkább a visszavonulás társadalma, ez pedig a marketingeszközök bebábozódását idézi elő. Vissza kell nyerni a fogyasztó bizalmát, ez az egyik legfontosabb feladata a szakmának – hangzott el a XII. Országos Reklámkonferencián Egerben. A két napos fórum plenáris- és szekció ülésein 120 magyar és külföldi előadó segítségével elemzik a legfontosabb szakmai trendeket, a magyar médiapiac helyzetét. Jacques Séguéla reklámszakember előadásában rámutatott: egyre gyanakvóbbá, agresszívebbekké válik korunk vásárlója, ezért a reklámszakma egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói társadalom bizalmának visszaszerzése. Az egyéni vágyak felkeltésére is szükség van, ezt szolgálják az egyénre szabott termékek és a limitált szériák. A szakember hangsúlyozta: míg a tv-reklám tegnap hatásos fegyver volt, addig mára elvesztette élét, és egyre többen fordulnak el tőle. Ezért a reklámnak a szórakoztatóipar integrált részévé kell válnia. (egeronline.com, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fesztivál, tartalomkínálat, fogadtatás
52
EIAA – felmérés az európai nethasználatról Az internet 20%-ot szakít ki jelenleg az európai médiahasználatból – írja a Media & Marketing Europe egy friss kutatás alapján. Az interaktív reklámozók európai szövetsége (European Interactive Advertising Association, EIAA) készítette azt a felmérést, amely arra volt kíváncsi, hogy milyen arányban használják az egyes médiumokat az európai fogyasztók: Internet Televízió Rádió Magazinok Napilapok
20% 33% 30% 8% 11%
Az EIAA felmérés szerint az európaiak majdnem a fele használja az internetet, azonban a kontinensen nagyok az eltérések, hiszen míg Svédországban 74%-, Spanyolországban csak 34%-os ez az arány. (kreativ.hu, 2004. 11. 17.) fogyasztás Dánia első az informatikában Dániában 2003-ban a lakosság 67%-ának volt internet-hozzáférése, közülük 84% már otthonából is netezik. A háztartások 22%-ában szélessávú interneten böngésztek a felhasználók. A mobilfelhasználók aránya a felmérés idején 59%-on állt. A 2002-es év eredményeit bemutató rangsorban még a 8. helyet elfoglaló Egyesült Államok ismét bekerült a Top 5-be, és az elsők közt van Svájc és Kanada is; idén viszont nincs az „ötök” között Hollandia, Norvégia és Finnország. Érdekes megemlíteni, hogy a tavalyi hatodik helyet elfoglaló Új-Zéland már csak a 17. helyen található. A legjobb tízbe 2003-ban sorrendben a következő országok kerültek: Dánia, Svédország, Egyesült Államok, Svájc, Kanada, Hollandia, Finnország, Dél-Korea, Norvégia, Egyesült Királyság. A lista utolsó helyén Indonézia végzett. Magyarország a középmezőnyben, a 28. helyen végzett, ami egy helyezéssel jobb a tavalyinál. (politikaforum.hu, 2004. 11. 06.) fogyasztás
53
Globális internethasználati körkép Az internetet gyakran említik napjaink egyik világunkat átölelő kommunikációs csatornájaként. Ez minden bizonnyal így is van, de tény az, hogy az internet-használók 90%a (667 millió ember) a világ 25 országában található. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy ebben a 25 országban él a Föld népességének jelentős része. Internet-használat szempontjából az első három helyen Svédország (77%), az USA (68%) és Ausztrália (67%) áll, míg az afrikai országokban a legalacsonyabb az internet elterjedése – itt csak kevés helyen haladja meg az 1%-ot. A legdinamikusabb fejlődés 2000-2004 között LatinAmerikában és a Közel-Keleten volt megfigyelhető (174%-os). Az Internetworldstats.com adatai szerint Földünkön 741 millió ember használja az internetet, amely a teljes népesség 11,5%-a. A legnagyobb internet-penetráció Észak-Amerikában (66%), míg a legalacsonyabb Afrikában (1,1%) van. Európában 205 millió internet-használó él, ami 28,1%-os penetrációt jelent. Az Európai Unióban a népesség 45%-a használja az internetet valamilyen rendszerességgel. A legmagasabb internet-penetrációs rátával Svédország (76,9%), míg a legalacsonyabbal Görögország (15,2%) rendelkezik. Az elmúlt néhány évben Magyarország elvesztette előnyét a vele együtt csatlakozott országokkal szemben, sőt több ország meg is előzte e tekintetben. A csatlakozó országok körében a legmagasabb internet-penetrációval Szlovénia (38,4%) és Észtország (35,9%), míg a legalacsonyabbal Lettország (13,7%), Litvánia (14,3%) és Magyarország rendelkezik a vizsgált tíz ország körében. A legdinamikusabb növekedés Lengyelországban (217%) és Csehországban (160%) volt tapasztalható 2000 és 2004 között. Magyarországon a növekedés 124%-os volt a vizsgált periódusban. Magyarországon a 2001-2003 év adataiból jól kiolvasható, hogy lassan, egyenletesen növekedett az internetezők száma és a gyakori internetezők aránya. Az internetezők körében növekszik továbbá a nők és a középkorúak aránya is. A PC-ellátottság is jó irányba halad, hiszen 2001-2003 (I. negyedév) között 6%-ot emelkedett. 2003-ban a hazai háztartások egyharmada rendelkezett számítógéppel (Tárki-Kopint-Datorg 2002-2003). Az EU-ban (a májusi csatlakozás előtti) átlagosan háromszor annyi gép jut száz főre, mint nálunk, az USA-ban több mint hatszor ennyi (MITS, 2003). A háztartások számítógép-ellátottságában a jövedelem kulcskérdés, a összjövedelem szerinti alsó ötödben csak 6% a számítógéppel rendelkező háztartások aránya, míg a felső jövedelmi ötödben 60% (WIP 2003). A múlt század vége óta a versenyképesség mértéke és kulcsa is az informatizáltság foka. Ezért aggasztóak – és nemcsak ágazati szinten – az adatok. Internet-hozzáféréssel a Teleszkóp 2003-as kutatási adatai alapján a háztartások 12%-a rendelkezik. A májusban csatlakozó országokat is figyelembe véve az utolsó helyen állunk az internet-használatot tekintve. A kutatóintézetek adatai alapján elmondható, hogy a lakosság 25%-a rendelkezik hozzáféréssel, és a WIP-kutatás szerint a lakosság 22%-a használja az internetet havi rendszerességgel. Az internet-előfizetési szerződések száma 49%-kal növekedett a 2002-es adatokhoz képest (KSH). A növekedés dinamikájának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a 70-80 éves korosztály helyére, akik elhanyagolható számot képviselnek az internet-penetráció tekintetében, belépnek a 13-14 év közötti fiatalok, akik között a penetráció 70%, így a növekedés egy része az ifjúság internet iránti elkötelezettsége mentén automatikusan generálódik. Ezen túlmenően például a lakáshitel-kedvezmény ugyancsak befolyásolta az előfizetések számát, mivel a lakóparkokban a hozzáférés szinte alapfelszerelés. Az internet-előfizetések száma azonban még így is igen csekély az Unióhoz képest. (itnews.hu, 2004. 11. 08.) EU, fogyasztás
54
Lassan nő a magyar netezők száma Egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya, nem csökken a digitális szakadék, noha az internetelérések díját egyre kevesebben találják drágának – derül ki a World Internet Project idei felmérésének eredményeiből. A World Internet Project „hazai kiadása” 2001-ben indult, amikor az internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17%-a használta a világhálót. A tanulmány szerint 2003-ban már a magyarok negyede fért hozzá az internethez, míg az idei évben a megkérdezettek 29%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést, de semmiképp sem áttörést jelent. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32%) – hangzott el Információs Társadalom Szakmai Napok 2004 című rendezvényen, ahol a felmérés eredményeit ismertették. A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni a statisztikusok. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik „túl drágának” tartották az internetet, ám radikálisan és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség „nem érdekli” őket, vagy úgy vélik, hogy „nincs szükségük az internetre”. Ez a tendencia idén is folytatódott, és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő. Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a „digitális két Magyarország” modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internetelérést biztosító Sulinetprogram említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70% az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott. (origo.hu, 2004. 11. 24.) fogadtatás, fogyasztás
55
A brit internetezők felének már szélessávú elérése van A Nielsen//NetRatings piackutató intézet közzétette a legfrissebb felmérését a brit internethozzáférések aktuális állapotáról, mely szerint Nagy-Britanniában az internet kapcsolatok fele már nagy sávszélességű. Nem csak ezzel az adattal büszkélkedhetnek a britek, hanem azzal is, hogy az elmúlt egy esztendőben megduplázódott a szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkező állampolgárok száma. Így jelenleg az egy évvel ezelőtti 5,3 millió helyett már 11,5 millió brit mondhatja el magáról, hogy nagy sávszélességgel tud szörfözni a világhálón. Jelenleg összesen 23 millió brit rendelkezik valamilyen internet-kapcsolattal. A felmérés szerint annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szélessávú internet-elérés van egy adott lakásban, minél többen laknak ott. A nagy, akár öt- vagy hattagú családokban vagy lakóközösségekben előbb van nagy sávszélességű internet, mint az egyedül vagy az élettársi viszonyban élőknél. Az utóbbiaknál a hagyományos, modemes hozzáférések vannak túlsúlyban. A szélessávon netező britek közel kétszer annyi időt tartózkodnak az interneten, mint a modemes társaik. Míg előbbiek havonta átlagosan összesen 32 órát szörföznek a világhálón és ez idő alatt összesen 1444 internetes oldalt néznek meg, ezzel szemben egy hagyományos, modemes kapcsolattal rendelkező brit család csupán a harmadát, negyedét tölti az interneten és csak pár száz weboldalt tekint meg. (sg.hu, 2004. 11. 30.) fogyasztás Októberben is rengeteget tévéztünk Az AGB Hungary adatai szerint 2004 októberében egy átlagos magyar 4 óra 20 percet tévézett naponta. A nők többet ülnek a készülék előtt, ők 4 óra 35 percen át nem szabadulnak a mozgó képektől. A férfiak átlagosan napi 4 óra 3 percig figyelik a televíziót, ami ugyanúgy igen magas szám, több nációhoz viszonyítva. Természetesen az ötvenéves kor feletti korosztály tévézett legtöbbet az elmúlt hónapban is, az idősebbeknél – akik jobban ráérnek – átlagosan napi 5 óra 33 percig van bekapcsolva a készülék. Pedagógusok soknak tartják ellenben azt a 3 óra 8 percet is, amit a 4 és 12 éves kor közti gyerekek tévéznek. Összehasonlításképp, a spanyol (hasonló korú) gyerekek 146 percet töltenek el a mozgó képek előtt. Az ötven év feletti korosztályban a csatornák száma is meghatározó: fél órával többet tévéznek azok, akiknél sok adó jön be – akinél hat vagy kevesebb csatorna jön be, az „csak” 5 óra 11 percig tévézik. A diplomások (4 óra 6 perc) kevesebbet ülnek a televízió előtt, mint az érettségizettek (4 óra 33 perc) vagy a tizennyolc évesnél idősebb, de csak nyolc általánossal rendelkezők (4 óra 55 perc). Ebben az is szerepet játszik, hogy a diplomások közt kisebb a munkanélküliek aránya, azaz a sok munka mellett kevesebb idejük jut arra, hogy a fotelben terpeszkedve tévét nézzenek. Az nyilvánvaló, hogy a számítógéppel rendelkező háztartások esetében kevesebb idő jut a tévére (3 óra 38 perc) – ennél több mint egy órával többet van bekapcsolva a tévé olyan lakásokban, ahol nincs számítógép. (origo.hu, 2004. 11. 23.) fogyasztás
56
Angol nyelvű al-Dzsazíra indul Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televízió azt tervezi, hogy 2005 végéig angol nyelvű hírcsatornát indít. Az elképzelés szerint a tévé 300-nál is több munkatársat toboroz, és három regionális központban kezdi meg működését. Az egyik központ a tervek szerint Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban létesül. Az al-Dzsazíra 25-30 millió dollárt szán az indulásra, s reményei szerint jövő novemberben megkezdi a sugárzást. A katari tévé tájékoztatása szerint az új csatorna, amely a tervek szerint al-Jazeera International néven fut majd, igyekszik ellensúlyt képezni „az amerikai CNN-hez és a brit BBC-hez hasonló nyugati adók egyoldalú jelentéseivel szemben”. Az amerikai kormányzat többször keményen bírálta az al-Dzsazírát az arab hírtévének az Irakban dúló harcokról szóló tudósításai miatt. A csatorna arab nyelvű szolgáltatásának közel 40 milliós közönsége van. (origo.hu, 2004. 11. 23.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Csak amerikai filmekre fogynak a jegyek A strasbourgi Európai Audiovizuális Megfigyelő utoljára feldolgozott, 2002-es adatai szerint – uniós politika ide vagy oda – továbbra is az amerikai filmek nyomasztó fölénye jellemzi az európai mozik kínálatát. Gyűrűk ura: évi 52 millió európai néző, Harry Potter: 48 millió, Pókember: 30 millió. Az a 933 millió néző, aki bemegy a mozikba 71%-ban amerikai alkotást tekint meg. Hazai produkciót húsz, egyéb nyugat-európait pedig mindössze 7,9%-ban láttak. Azaz nemcsak Kelet-Európa, de Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, Kanada és Ausztrália együtt is csak a morzsákon osztozhatott. Az aránytalanság fordított irányban még megdöbbentőbb: 2001-ben az USA egyetlen mozinézője sem látott osztrák, belga, dán vagy finn filmet, de olaszt sem. Federico Fellini hazája tehát ebben az évben egyetlen produkcióval sem tudta magára felhívni a figyelmet a több millió olasz származású amerikainál sem. Értelemszerűen a brit filmgyártás vitte el az amerikai pálmát (41 millió újvilágbeli néző); jócskán lemaradva. következnek a spanyolok (18 millió), és a franciák (14 millió). (index.hu, 2004. 11. 30.) EU, fogyasztás Digitálistévé-segély nyugdíjasoknak A digitális televíziózásra történő átállás egy érdekes, de nagyon is valóságosnak tűnő velejárója, hogy az államoknak fel kell készülniük a kisjövedelműek támogatására, állítják a fogyasztóvédelmi csoportok. A teljes átállást, vagyis a mai sugárzás kikapcsolását 2012-re teszik, ám nem ez lenne az első eset, amikor a kritikus tömeg elérésekor, vagyis a lakosság nagyjából felének átállása után hirtelen felgyorsulnak az események. A nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek, vagyis a sokszor hátrányos anyagi helyzetben levők számára igen fontos kapcsolat a külvilággal a televíziózás, kérdéses azonban, hogy ők képesek-e megfizetni az új készülékek árát. NagyBritanniában már előrehaladott felméréseket végeztek, ott a 75 év fölöttiek csupán 16%-ának van digitális adásra képes készüléke, míg ez a szám a teljes lakosságra vetítve eléri a 45%-ot. Itt az Ofcom Consumer Panel nevű szervezet 250-400 millió fontra teszi a kormányzat által előre betervezendő támogatási költségeket. Fontos szerepet kap a tájékoztatás is, a brit kormány éppen ezért most kezdett bele egy öt hónapos kampányba, mely jól látható megkülönböztető matricák elhelyezését szorgalmazza a digitálisan kompatíbilis készülékek körében. (prim.hu, 2004. 11. 26.) technológia, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
57
A tévécsatornák nézettsége a 47. héten Csatorna RTL Klub Tv2 MTV
Teljes népesség 30,7% 26,5% 15,5%
18-49 év közöttiek 32% 29,3%
Legnépszerűbb műsorok: Műsor Napló (TV2) Legyen ön is milliomos!, Barátok közt, csütörtök Activity, TV2 Megasztár
Összes néző 2.216.893 2.187.182 2.175.675 1.969.258 1.951.253
Műsor
18-49 év közöttiek
Csúcsformában 2, RTL Klub Megasztár Napló
1.103.088 991.486 890.340
Rosszul szerepelt viszont a Tv2 új reality műsora, amelyben külsejükkel elégedetlen nők fekszenek a plasztikai sebészek kései alá. A Nagy alakítás mindössze 1.253.177 nézőt vonzott, miközben a vele párhuzamosan futó Barátok közt 2.027.235, a Vészhelyzet pedig 1.616.791 nézővel büszkélkedhetett. Ráadásul a plasztikai sebészeti valóságshow ezen a héten is alulmaradt konkurenseivel szemben, sőt több mint százezerrel kevesebb nézőt csábított tévézésre, mint az első epizód.
Top 10 – Teljes lakosság vonatkozásában 01. Napló (Tv2) 02. Legyen Ön is milliomos!) 03. Barátok közt (RTL Klub) 04. Activity (Tv2) 05. Megasztár2 (TV2) 06. Tények (Tv2) 07. Csúcsformában2 (Tv2) 08. Fókusz (RTL Klub) 09. Mónika Show (RTL Klub) 10. Multimilliomos (Tv2) (index.hu, 2004. 11. 26.) fogyasztás
2.216.893 2.187.182 2.175.675 1.969.258 1.951.253 1.921.761 1.894.143 1.860.530 1.790.494 1.761.098
58
Futballcsömöre van az olasz tv-nézőknek Olaszországban jelentősen csökkent a televíziós labdarúgó-mérkőzések nézettsége. A válogatott találkozókat és a vasárnap esti bajnoki összefoglalót is kevesebben nézik, mint régebben, a legutóbbi AS Milan-Sahtar Doneck Bajnokok Ligája-találkozót pedig csak a nézők alig 10%-a követte, ami Itáliában igen alacsony számnak számít. Szakértők szerint a jelenség oka a szurkolók csömöre a sok futballközvetítéstől, de szerepet kap az is, hogy a válogatott szereplése csalódást keltett a portugáliai Európa-bajnokságon. (nemzetisport.hu, 2004. 11. 26.) fogyasztás, fogadtatás Japán könyvsiker: internetes kollektív regény Nem új keletű az az ötlet, hogy az interneten barangolók közösen regényt írjanak, a korábbi próbálkozások azonban kudarcba fulladtak. Egészen 2004-ig: az év legnagyobb könyvsikere ugyanis éppen egy így született prózai mű, amely egy hónap alatt nyolc újranyomást ért meg és 416 ezer példányt adtak el belőle. A vonatember (Densa Okoto) című művet a Sincsosa könykiadó jelentette meg Hitori Nakano fiktív szerzői név alatt. Írói azonban azok, akik üzeneteikkel, leveleikkel árasztották el az egyik legnagyobb chatelő japán internetes portált, a Channel2-t. A siker egyik záloga persze az, hogy Japán 128 millió lakosa közül 60%-nak van internethozzáférése személyi számítógépen, illetve a mobiltelefonok legújabb nemzedékében, és a fiatalok között ennek aránya közelít a 100%-hoz. Ezen belül van egy hárommilliós „kemény mag”, az „otakuk”, a videojátékok és a rajzfilmek mániákusai, akik fenntartják a japán össznépi képzelőerőt. Az ő társadalmi életük inkább a világhálón zajlik, mint a valós világban. (prim.hu, 2004. 11. 29.) tartalomkínálat, fogadtatás, fogyasztás
59
Gazdaság Ezerhatszáz netkávézót zártak be Kínában Idén február és augusztus között Kínában összesen 1600 internetkávézót zártak be a helyi hatóságok. A kávézók működtetőire összesen 12,1 millió dollár értékű büntetést szabtak ki ezen időszak alatt különböző vétségek miatt, például azért, mert egyes helyeken erőszakos, vagy felnőtteknek szánt játékszoftvereket használhattak gyermekek. A hatósági szervek által vizsgált 1,8 millió internetkávézó közül további 18 ezernek kellett ideiglenesen felfüggesztenie tevékenységét. Az ország lakosai közül egyébként körülbelül 87 millióan használják a világhálót, 50%-uk 24 év alatti, 18%-uk pedig gyermek. A helyi kormányzat idén nyáron hajtóvadászatot indított a világhálón burjánzó pornográfia és illegális szerencsejáték ellen: ennek keretében több mint 40 ezer, pornográf tartalmakra utaló keresési kifejezést tiltottak le a Baidu és a 3721 keresőszolgáltatásokban, s számos honlapot bezárattak. A kínai kommunista vezetés emellett cenzorként is ügyködik az internet felett: külön hivatal foglalkozik a helyi honlapokon elérhető tartalmak vizsgálatával, az országon kívüli oldalakat pedig csak a kormányzat által üzemeltetett szűrön keresztül lehet elérni. (origo.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás, gazdaság, fogyasztás Drága a szélessáv vidéken Jóval drágább az ADSL-hozzáférés azokon a területeken, ahol nem a Matáv az alaphálózati szolgáltató. Míg a volt országos monopolszolgáltató akciói egymást érik, a kisebb szolgáltatók ügyfelei néha csak a listaárból választhatnak, esetleg valamilyen ajándékkal kell beérniük díjkedvezmény vagy a belépési díj elengedése helyett. A távközlési piac 12%-át birtokló az „öt %-os” Hungarotel (HTCC), és a 2-2% felett diszponáló Emitel és Monortel ADSL-árai jóval a Matáv – illetve viszonteladói – felett vannak. Jellemző, hogy minél kisebb részesedése van egy-egy szolgáltatónak, annál drágábban adja a népszerű szélessávú hozzáférést. A legkisebb területtel bíró Monortel egyik leendő ügyfele megelégelte a dolgot, és felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét a jelenségre. Szűcs László, a Monortel anyavállalatának – a UPC-nek – a sajtószóvivője elmondta: mivel a Monortel szolgáltatási területe a legkisebb az országban, így jóval magasabbak a fajlagos költségek. A GVH első körben a beadványt elutasította. A bejelentő jogorvoslattal élt az elutasítással szemben, ám ennek elfogadásáról még nem döntött a versenyhivatal. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) technológia, szabályozás, fogadtatás, gazdaság
60
Távozik a Tv2 elnöke A Tv2 21%-os árbevétel-növekedést ért el az év első kilenc hónapjában. Pintér Dezső lemondott tisztségéről. Az igazgatóság Markus Tellenbachot, a TV2 főrészvényese, az SBS Broadcasting S.A. elnök-vezérigazgatóját választotta az igazgatóság elnökévé. Pintér Dezső ezután az SBS stratégiai tanácsadója lesz, a közép-európai fejlesztési lehetőségekkel foglalkozik. A TV2-csoport – amely magába foglalja a TV2 kereskedelmi televíziót, a produkciós Interaktív Kft.-t és a telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Tele-For Kft.-t – 2004 harmadik negyedévére 33%-os, 4,7 milliárd forintra rúgó árbevétel-növekedést mutathat fel. Ez a harmadik negyedévben a legnagyobb árbevétel-növekedésnek számít az SBS valamennyi érdekeltsége között. 2004 első kilenc hónapjában az árbevétel 21%-kal 16,2 milliárd forintra nőtt, míg az üzleti eredmény ebben az időszakban (2004. szeptember 30-ig) 3,24 milliárd forint volt, ami a legjobb eredmény a TV2 1997-es indulása óta, és a legnagyobb növekedésnek számít az SBS Broadcasting valamennyi érdekeltsége között. (index.hu, 2004. 11. 01.) társaság, gazdaság Fejlesztik a 14 fővárosi art-mozit Hatvan nézőt befogadó kamaraterem nyílik az idén a Vörösmarty moziban. A modern hangés képtechnikával felszerelt kamaratermet az art-mozihálózat fejlesztését szolgáló állami pályázati keretből 13 millió forintos támogatással, 3 millió forintos önrésszel alakítják ki december közepéig. A főváros a Budapest Film Rt.-n keresztül évente 85 millió forinttal támogatja az art-mozik működését. Tavaly 500 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az art-mozihálózat fejlesztését, ebből 120 millió forintot kaptak a lánc fővárosi tagjai, amelyek saját önrészükkel együtt 257 millió forintot fordítottak a beruházásokra. Az idén a 175 millió forintos állami támogatásból 44 millió forintot kaptak a budapesti intézmények, és az önrésszel együtt 56 millió forint értékben költhettek fejlesztésre. A Művész és a Puskin moziban 23 millió forintból bővítették a mozi-technikai berendezéseket, komplex felújítást végeztek a Vörösmarty mozi mellett a Cirko-Gejzír és az Európa moziban is. A Hunnia moziban belsőépítészeti és műszaki fejlesztések történtek. (metro.hu, 2004. 11. 03.) gazdaság Axelero: sikeres ADSL-program - több mint 150 ezer csatlakozás A Matáv internet-előfizetői (és azon belül az ADSL-előfizetői) száma bővülésének köszönhetően a bérelt vonali és adatátviteli szolgáltatások bevételei 21,7%-kal nőttek. A sikeres ADSL-program eredményeként 2004. harmadik negyedév végén az ADSLcsatlakozások száma 162.106 volt. Az Axelero, a Matáv internetes leányvállalata 43% körüli piaci részesedéssel megőrizte vezető pozícióját a kapcsolt vonali internet-szolgáltatók között, és 2004. szeptember végén 244.570 internetelőfizetővel rendelkezett (éves szinten 32,3%-os növekedés). (terminal.hu, 2004. 11. 11.) gazdaság, fogyasztás
61
Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
62
Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU Egymillió eurós támogatást kap Izraelből a Sorstalanság című film A befektető ezúttal az izraeli állami televízió és az ottani filmalap. A film producere, Barbalics Péter tájékoztatása szerint ehhez Magyarországnak és az izraeli államnak kulturális egyezményt kellett aláírnia. (hirtv.hu, 2004. 11. 04.) gazdaság Spanyol reklámpiac – A tévék nyertek, a mozik vesztettek Lényegesen nagyobb arányban növekedett a spanyol reklámpiac az év első felében, mint ahogy azt az elemzők várták. A teljes spanyol piaci reklámköltés 2004 első hat hónapjában 3,1 milliárd euró, ami 16%-kal haladja meg a tavalyi hasonló időszakban elkönyvelt költést. A reklámtorta növekedésének egyértelmű nyertesei a televíziók, amelyeknél a hirdetők 16,6%-kal többet költöttek el Spanyolországban. A felfutás vesztese – a részesedés több mint 18%-os csökkenésével – a mozi. Az idei év fellendülése nem hagyta érintetlenül a nyomtatott és az elektronikus médiapiacot sem. Az egyik legnagyobb – autós témájú magazinokat kiadó – kiadóvállalat, az Ediaction együttműködést írt alá a regionális újságpiac egyik vezetőjének számító Prensa Iberica kiadóval számos új magazin közös beindításáról. A rádiós piacon is több új médium jelent meg: a legkomolyabb érdeklődést az országos sugárzású Punto Radio váltotta ki. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) gazdaság, tartalomkínálat Nagy-Britannia – online reklámok Az online reklámköltések majdnem behozták a rádiós reklámokét az Egyesült Királyságban. 2004 első felében a hirdetők 266 millió fontot költöttek el webes felületeken. Az online hirdetési piac megelőzve a mozireklám piac részesedését csaknem ugyanakkora szelethez (3,2%) jutott az év első felében Nagy-Britanniában a reklámpiaci tortából, mint a rádiós szektor (3,7%). (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) gazdaság
63
Pereket indítanak a filmstúdiók is A lemezkiadók után a filmstúdiók is bíróságon vennének elégtételt azokon, akik moziba járás és DVD-vásárlás helyett az interneten keresztül, illegálisan jutnak filmes élményekhez. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) hónapokig vizsgálta, milyen lépéseket tehet a filmek internetes terjedése ellen, végül a jogi eljárás mellett döntött. A legnagyobb hollywoodi stúdiók több mint kétszáz internetező ellen nyújtottak be keresetet kalózmásolatok letöltése miatt. Az MPAA a jogi kampány mellett jelentős magazinokban is elhelyez hirdetéseket, amelyekkel rá szeretné irányítani a figyelmet az illegális fájlcserére. A fájlcserélő programok felhasználói filmenként akár harminc-százötvenezer dolláros büntetésre számíthatnak, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan töltötték le a filmeket. A felmérések szerint azonban a lemezkiadók által indított perek – amelyeknek a száma már ötezer felett jár – egy cseppet sem vették el az internetezők kedvét a fájlcserétől, a jogvédett anyagok letöltésétől, megosztásától. Sőt, egyelőre úgy tűnik, a zeneipar által indított perek épp fordítva sültek el, a jogi eljárást ugyanis számos esetben kiskorúak ellen indították, ami világszerte komoly visszatetszést váltott ki. Egy szövetségi bíróság pedig nemrégiben úgy határozott, hogy az internetszolgáltatóknak nem kötelessége kiszolgáltatni a jogvédett anyagok illegális internetes cseréjével gyanúsított előfizetők adatait. Így a pereket ismeretlen tettesek ellen indítják, majd minden egyes esetben külön bírósági felhatalmazás birtokában keresik vissza az internetes azonosítóhoz tartozó személyt. A filmstúdióknak egyelőre nem kellett olyan komoly mértékű internetes kalózkodással szembesülniük, mint a lemezkiadóknak, egy felmérés szerint a világhálón cserélt anyagoknak csupán 2%-a film, míg 60%-a zene. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a filmeket tartalmazó fájlok viszonylag nagy méretűek, egyes esetekben több gigabyte-ra is rúghatnak, ezek cseréjéhez viszonylag gyors internetes kapcsolat szükséges. Valószínű, hogy amilyen ütemben gyorsulnak az otthoni internet-kapcsolatok, olyan mértékben növekszik majd a hálón utazó filmek száma is. Egyes filmstúdiók – például a Fox – azonban úgy vélik, hogy még azelőtt meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, mielőtt a filmletöltés olyan mértéket öltene, mint a zenék csereberéje. Hollywoodi vélemények szerint a filmkalózkodás – amiben az internetes letöltés ugyanúgy benne foglaltatik, mint a videók és DVD-k másolása – évente több mint 3 milliárd dollár bevételkiesést okoz a stúdióknak. (hwsw.hu, 2004. 11. 04., 2004. 11. 17., index.hu, 2004. 11. 17., sg.hu, 2004. 11. 26.) szabályozás, érdekképviselet, gazdaság Brit médiapiac – A nézők diktálnak Nagy-Britanniában egyre inkább a nézők irányítják majd azt, hogy mit akarnak látni a tévében és mikor. 2008-ra több mint 15 millió brit otthonból lehet hozzáférni valamilyen úgynevezett on-demand programhoz – jósolta a Screen Digest médiaelemző cég. Az ondemand csatornákon – például a Sky-on – a tévézők pénzért nézhetik meg az általuk kiválasztott műsorokat akkor, amikor szeretnék. Az Egyesült Királyságban már jelenleg is körülbelül 10 millió lakásból férnek hozzá az ilyen programokhoz. A jóslatok szerint a filmek lesznek a legnépszerűbbek A brit nézők idén várhatóan 141 millió fontot költenek on-demand tévére. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) tartalomkínálat, technológia, fogyasztás, gazdaság ALTER NATIVE 12, Marosvásárhely - díjazott alkotások: A fesztivál Nagydíja (a Román Nemzeti Filmintézet által felajánlott 30 millió lej): Micha Wald – Alice és én (Belgium)
64
Marosvásárhely város díja (30 millió lej): Daniel Greaves – Apróságok (Anglia) Simó Sándor Emlékdíj a legjobb elsőfilmesnek (a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával: 20 millió lej), valamint Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Waldmann töltőtoll: Marten Klingbers – Viktor és testvérei (Svédország) Az Illyés Közalapítvány díja (200 ezer forint): Lizzie Oxby – 21-es belső (EXTN.21) és Matthew Gravelle – Csapok A Radio România Cultural díja (20 millió lej összértékben): Ovidiu Georgescu – 99% Bukarest és Nurit Sharett – Személyazonosság (Izrael) A Duna Műhely díja (félmilló forint értékű gyártási kapacitás biztosítása egy rövidfilm elkészítéséhez): Radu Vasile Igazság – Félnapos forradalom (Boborul), Románia A Magyar Filmlaboratórium díja (500 ezer forint értékű laboratóriumi munka): Pálfi Szabolcs – A busz (Sárgabusz), Magyarország A zsűri különdíja és a Magyar Független Film- és Videószövetség által felajánlott ajándékcsomag: Florin Piersic jr. – Advertising, Románia (transindex.ro, 2004. 11. 08.) fogadtatás, fesztivál, gazdaság ORTT: nincs garancia a működésre Finanszírozási gondok miatt működőképességének határán van az ORTT – mondta el a szervezet elnöke. Kovács György annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Országgyűlés szakbizottsága általános vitára alkalmasnak találta az ORTT jövő évi költségvetését. Az elnök hangsúlyozta: a jogszabályok által meghatározott összegek és a valódi igények közt igen nagy a távolság, ezért továbbra is indokoltnak látja a médiatörvény módosítását. Kovács György elmondta: mivel a testület működésére évek óta nem jut elég pénz, ezért tartalékaikat felélték, így jövőre még éppen ellátja feladatát az ORTT, de 2006-ra már erre nincs garancia. (mno.hu, 2004. 11. 08.) szabályozás, gazdaság
65
Nem akarnak fizetni Janet melle miatt A rekord összegű büntetésre ítélt amerikai CBS nem fogadja el a szövetségi kommunikációs bizottság (FCC) határozatát, amelyben a médiahatóság összesen 550 ezer dollár megfizetésére kötelezi a Janet Jackson Super Bowl döntős vetkőztetését közvetítő tévét. A CBS műsorát továbbító állomások közül 20-at érint az FCC döntése, amely ellen fellebbezést nyújtottak be. A tévétársaság szerint helytelen a médiahatóság állítása, hogy Justin Timberlake szándékosan tépte le a több tízmilliós nézettségű februári sportesemény szünetében fellépőtársa, Janet Jackson melléről a ruhát. Ez a körülmény pedig a CBS szerint jelentősen módosíthatja az ügy megítélését, amit a tévés vállalkozás túl szigorúnak talál. A társaság azzal érvel, hogy a jelenet ugyan példátlan az amerikai televíziózás történetében, de a képernyőn csupán néhány pillanatig mutatott meztelen női mell nem sértette a műsorszórásra vonatkozó hivatalos szabályokat. A CBS másik érve, hogy a kommunikációs bizottság indokolatlanul kemény válaszlépése visszaszoríthatja az élőközvetítéseket, ez pedig korlátozhatná a szólásszabadságot. A szigorú ítélkezés miatt kritizált médiahatóságnál még szeptemberben hoztak egyhangú döntést arról, hogy a nyilvános vetkőztetés bemutatásáért a maximálisan kiszabható 27.500 dollárra büntetetik a CBS-t tulajdonló Viacom húsz csatornáját, így összességében ez lett az addig kiszabott legmagasabb pénzbüntetés. A sokat vitatott ruhaletépés a világszenzáció ellenére sem volt sokáig csúcstartó a kiszabott bírság nagyságát tekintve. Az FCC a CBS-t sújtó szeptemberi határozat után néhány héttel, október 12-én hozta nyilvánosságra, hogy közel 1 millió 200 ezer dollára büntette a Foxot, mert a társaság tavalyi párkeresőshow-jában egy legénybúcsú szexjeleneteit is bemutatták. (origo.hu, 2004. 11. 09.) fogyasztás, gazdaság, szabályozás Kevesebb hirdetésre számít a ProSieben/Sat1 Németország legnagyobb kereskedelmi televíziója, a ProSieben/Sat.1 úgy becsüli, hogy az év második felében kevesebb a hirdetés, mert csökken a fogyasztói kereslet Németországban. A cég bevételei egyébként enyhén csökkentek a harmadik negyedévben, mert a nézők átpártoltak az olimpiát és az európai futballdöntőket közvetítő közszolgálati csatornákhoz, és a hirdetők ezért is kevesebb reklámidőt vásároltak. Mindezek ellenére a tévétársaság arra számít, hogy az év egészében 2% körüli lesz a hirdetési bevételek növekedése. (privatbankar.hu, 2004. 11. 10.) fogyasztás, gazdaság A Tv2 sokallja az Antenna Hungária díjait Az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) az Antenna Hungária Rt. (AH) által alkalmazott műsorterjesztési díj csökkentése érdekében november 10-én eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatal előtt. A TV2 szakértőinek álláspontja szerint az AH díja ésszerűtlenül magas, melyet kizárólag azért tud fenntartani, mert monopolhelyzetben van (állítólag 2,4 milliárd forint; ennek háromszorosa a Magyar Televízió díja, az egyes és a műholdas kettes csatorna után). Az MTV szintén az ár mérséklését kéri az AH-tól. Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója elmondta, hogy a TV2 célja egy mindkét fél számára méltányos díj megállapítása. Hozzátette, hogy bár a TV2 évek óta sikertelenül tárgyal az AHval a díjcsökkentés érdekében, továbbra is nyitott a vita békés rendezésére. (index.hu, 2004. 11. 10., privatbankar.hu , 2004. 11. 11.) szabályozás, gazdaság
66
Az Axel Springer meg akarja hódítani Kínát Európa legnagyobb lapkiadója, az Axel Springer számos új kiadvány sikeres kelet-európai bevezetése után most a kínai sajtópiacot vette célba. Az Axel Springer a tervek szerint elsőként egy autós vagy egy számítógépes magazinnal jelenne meg Kínában. Mathias Döpfner, a lapkiadó konszern vezetője elmondta, hogy az utóbbi időben bevezetett új kiadványok nagy sikereket értek el, és mindez további portfolióbővítésre és terjeszkedésre ösztönzi a médiavállalatot. A kiadó különösen büszke a Jolie, az Audio Video Foto Bild és a TV Digital magazinokra, valamint a Lengyelországban megjelenő Fakt című napilapra, amelyek ez elmúlt időszak legsikeresebb újdonságainak számítanak a sajtópiacon. Kiválóak a pénzügyi eredmények is. A 2004-es év első kilenc hónapjában az Axel Springer forgalmát is növelni tudta az előző év hasonló időszakához képest. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Adókedvezmény a filmtámogatásért Az Európai Unióban jól fogadták a honi filmtörvényt, s miután a napokban kormányzat és ellenzék közös erővel módosította az áfa-törvényt, úgy tűnik, a hazai bankok, vállalatok is érdekeltek lehetnek a hazai filmfinanszírozásban. 100 forint filmtámogatásra 116 forint adó visszatérítést ígérő ösztönző rendszer csak a filmköltségvetések 20%-a erejéig működik. Miután a konstrukciónak van bizonyos ügyviteli költsége, ugyanis csak a Nemzeti Filmiroda által leigazoltan elkészült alkotásokra jár a kedvezmény, ma úgy becsülhető, hogy a legalább 50 millió forintos összköltségvetésű filmek esetén érdemes a bankok, nagyobb cégeknek beszállni, hogy pénzükhöz jussanak. Ebből következően elsősorban a játékfilmesek indulnak eséllyel ebben a versenyben. (fn.hu, 2004. 11. 12.) EU, gazdaság, szabályozás Felavatták a Tv2 új newsroomját Kereszty Gábor, a Tv2 vezérigazgatója november 11-én felavatta a kereskedelmi csatorna új hírszerkesztőségét, a társaság néhány hónapja, munka közben elhunyt munkatársáról elnevezett Tuba Sándor newsroomot. A mintegy 100 millió forintos beruházás a társaság székházában folyó felújítás részeként valósult meg – mondta el az eseményen a vezérigazgató, hozzátéve, az új teremben sokkal gyorsabban, jobb technikai felszereltség mellett dolgozhatnak az újságírók. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy egy, a jövő évben esedékes műszaki átállás nyomán már a szalagos technika kiiktatásával készül a tv2. (index.hu, 2004. 11. 12.) gazdaság, technológia Javult az Antenna-csoport mérleg szerinti eredménye November 12-én tette közzé az Antenna Hungária Rt. (AH) anyavállalati és konszolidált adatokat is tartalmazó 2004. harmadik negyedéves gyorsjelentését. Az AH-csoport (konszolidált) értékesítési nettó árbevétele 2004 első kilenc hónapjában meghaladta a 20 milliárd forintot, amely 2003 hasonló időszakához képest közel 5%-os emelkedés. A csoport mérleg szerinti eredménye 2004-ben 1,6 milliárd forintot tett ki. 2004 első három negyedévében a vállalatcsoport bevételeinek 46%-a műsorterjesztésből, 23%-a távközlésből, 7%-a az AntennaMikro szolgáltatásból, 4%-a szervizszolgáltatásból, 20%-a pedig egyéb tevékenységekből származott. (prim.hu, 2004. 11. 12.) gazdaság
67
Német filmipar Tavalyhoz képest 12,7 millióval több látogatót regisztráltak a német mozikban az év első kilenc hónapjában, derül ki a Szövetségi Filmbizottság (FFA) adataiból. A német produkciók 20,7%-os piaci részesedése óriási ugrás, 2003 hasonló időszakában ez az arány csak 14,4% volt. A bevétel szintén jelentősen növekedett: 659,5 millió euróra, míg 2003 első kilenc hónapjában csupán 586,3 millió euró volt. A német filmek összesen 23,5 millió nézőt vonzottak, ekkora érdeklődésre a hazai produkciók iránt nem volt példa azóta, hogy az FFA jegyzi ezeket az adatokat. Becslések szerint az év végéig a német mozilátogatók száma eléri a 149 milliót. (politikaforum.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság Összehasonlításban az MTV és a két piacvezető kereskedelmi TV Saját közlése szerint a TV2 első kilenc hónapi árbevétele a tavalyival összevetve 21%-kal, 16,2 milliárd forintra nőtt, míg a nyereség ebben az időszakban 3,24 milliárd forint volt. Ez a legjobb eredmény a TV2 1997-es indulása óta. Az RTL Klub júniusig publikálta árbevételeit – ekkor a főtulajdonos tőzsdei jelenléte miatt felfüggesztette azt –, amiből az derül ki, hogy a piacvezető is megfejeli tavalyi bevételét. Piaci információk szerint az RTL Klub a tavalyi egész évi 26 milliárdos bevételét több mint 20%-kal növeli majd. A nagy tévés reklámpiacból ugyanakkor aránytalanul kis hányad jut a csőd szélén táncoló MTV-nek. Ugyan Rudi Zoltán, a köztévé elnöke szerint a Magyar Televízióhoz is hosszú évek óta a legmagasabb kereskedelmi bevétel folyik majd be, ám ennek nagysága így sem összevethető a konkurenciával. Az MTV a profitorientált tévék kereskedelmi bevételeinek töredékét produkálja, miközben a nézettségbeli differencia „mindössze” két-két és félszeres. Ráadásul nemcsak a bevételek alacsonyabbak a köztévénél, hanem a kiadások is. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság
68
Szélessáv, és ami mögötte van Az internet-hozzáférés elterjedtsége és magas sávszélessége kapcsán példaként leginkább Dél-Koreát emlegetik. A nem túl nagy ázsiai országban teljesen általános a 8 Mbites kapcsolat, melyen már TV adásokat is lehet sugározni, és a hálózat elterjedése egy új kulturális szféra megjelenését is eredményezte. A szöuli kormány '90-es évek közepén meghozott mérföldkőnek tekinthető nemzeti kezdeményezése valódi versenyt hozott, ami az árak zuhanásához és a kínált sávszélesség emelkedéséhez vezetett. A digitális technológia alkalmazásában szédületes haladást értek el, az emberek minimális összegekért fizethetnek elő filmekre („video on demand”, azaz igény szerinti sugárzással), és az olcsó net egy máshol csak marginálisan létező réteg, az online játékszféra felfutását eredményezte. A versenyeket mintegy 30.000 ember látogatja, az országban három tévécsatorna csak a multiplayer játékokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik, és a sztárokat a többi sport bajnokaihoz hasonlítható rajongótábor övezi. 1995-ben még csak kevesebb mint az emberek 1%-a(!) használta az internetet. Ma helyi becslések szerint a dél-koreai háztartások 71%-ának van internet-előfizetése (hazánkban a penetráció mindössze 15%). A szélessávú elérések terjedését az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után kezdték ösztönözni, mivel a gazdasági szakemberek az ország jövőjének alakulásában kulcsszerepet láttak a technológiai fejlesztésekben. Pár év alatt minden nagyobb települést üvegszálas kapcsolattal kötöttek össze, és 2000-re az emberek 30%-a kábelen vagy DSL kapcsolaton át tudott a hálóra lépni. A tervek szerint 2005-ben 80% fog 20 Mbites, vagy gyorsabb sávszélességen át csatlakozni, ami már a HD TV adások közvetítését is lehetővé teszi. Eközben az állam sem tétlen, 24 milliárd dollárt költenek a magyar Közhálónkhoz hasonló, a kormányhivatalokat és a közintézményeket összekötő nemzeti hálózat létrehozására. A versenyre nagy hangsúlyt fektettek. Meghatározták az infrastruktúra alapjait, és kölcsönösen javaslatokat tettek, hogy a magánszektor és az állam mivel tudja segíteni az internet elterjedését. Mint az országok többségében, kezdetben itt is egyetlen monopol szolgáltató volt, a Korea Telecom. Ennek letörésére az állam a versenytársaknak alacsony kamatú hiteleket nyújtott, hogy kiépíthessék saját szélessávú hálózataikat. A program két év alatt 77 millió dollárba került, és az adófizetők pénzéből főként a vidéki területek fejlesztését segítették. (sg.hu, 2004. 11. 16.) technológia, szabályozás, fogyasztás, tartalomkínálat, gazdaság Robbanásszerűen terjed a netes gyermekpornó Egy Bangkokban tartott ENSZ konferencián elhangzottak szerint az internet egyre inkább kereskedelmi jellege a gyermekpornográf anyagok robbanásszerű terjedéséhez vezetett. A konferencián arra a problémára is felhívták a delegátusok figyelmét, hogy az interneten mennyiségben megtalálható anyagok a gyermekprostitúció és növekvő gyermekkereskedelem terén is fellendülést hoztak. John Carr, a brit National Children's Home gyermekvédelmi jótékonysági szervezet vezetője elmondta, hogy a pedofília vádjával bűnösnek talált személyek 70%-a az interneten látott gyermekpornó hatására cselekedett. Délkelet-Ázsiában az internet tovább súlyosbítja a szexturizmussal és gyermekkereskedelemmel kapcsolatos problémákat. Egy közelmúltban bezárt, kelet-európai oldal havonta nem kevesebb, mint 2 millió dollár forgalmat bonyolított gyermekpornográf anyagok kereskedelmével. Az ENSZ úgy véli, globális egyezmények szükségesek annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyan léphessenek fel a pedofilok ténykedése ellen – akár bűnözőkről, akár helyi internet-felhasználókról van szó. (hirtv.hu, 2004. 11. 17 szabályozás, fogadtatás, gazdaság, érdekképviselet
69
Közelítenek az európaihoz az akciós ADSL-díjak Már közelít a nyugat-európai szinthez a magyar szolgáltatók által november elején meghirdetett szélessávú internetes akciókban megrendelhető ADSL-előfizetések díja. A hazai szolgáltatók ajánlatait megjelenítő Isite internetes oldal adatai alapján az új, akciós árak már majdnem megfelelnek a vezető német szolgáltató, a T-Online ajánlatainak. A másodpercenkénti egy megabit letöltési sebességet kínáló konstrukció esetén a német előfizetők 29,95 eurót, míg a magyarok 7500-8500 forint közötti összeget fizetnek, mondta el Bóna Ákos, az Isite szerkesztőségvezetője. A nem akciós díjakat vizsgálva azonban már kevésbé kedvező a helyzet, hiszen a hazai felhasználók ugyanakkora előfizetési díjért csak feleakkora sávszélességet kapnak, mint Németországban. (index.hu, 2004. 11. 16.) gazdaság Emelkednek a kábeltévédíjak Új csatornák bevezetésére, az inflációra, a szerzői jogdíjak emelkedésére, illetve költségeik növekedésére hivatkozva díjat emelnek a kábeltévé-társaságok. Az UPC januártól 15%-kal emeli tarifáit, a Fibernetnél 13%-os drágulás lesz, a Matáv-kábelTV-nél és az Antenna Hungáriánál a szakértők 10% körüli áremelésre számítanak. Szűcs László, az UPC szóvivője arra a kérdésre, hogy milyen lehetőséget lát az MTV készülő harmadik, Demokrácia nevű csatornájának továbbítására, elmondta, hogy addig még számtalan kérdés vár tisztázásra, egyebek között annak is el kell dőlnie, hogy a kábeltévétársaságoknak melyik csomagban kell továbbítaniuk ezt a programot. Ha ugyanis a legolcsóbb, minimum csomagban, akkor az jelenleg „fizikai korlátokba” ütközik, ami csak azáltal oldódna meg, ha az úgynevezett szűrőt – amely öt csatorna vételét teszi lehetővé – lecserélnék. Ez pedig milliárdos ráfordítást igényel, s kérdés, ki állná a költségeket. Másik lehetőség a minimum csomag megszüntetése, vagyis a szűrő eltávolítása. A kettő közül bármelyik körülbelül százötvenezer háztartásban drágítaná meg a televíziózást. Ha a kábeltelevíziós cégeknek mégsem kellene kötelező jelleggel elhelyezniük az új MTVcsatornát, akkor a program továbbításáról a televíziónak és a kábeltársaságoknak üzleti alapon kell megállapodniuk. Mindenesetre a tárgyalások még nem kezdődtek meg az MTV és az UPC Magyarország között. (index.hu, 2004. 11. 16.) technológia, gazdaság
70
Alkotmányellenes a spamszűrés? Egy elektronikus fogyasztóvédelmi szervezet a közelmúltban kiadott tanulmánya szerint egy, a legtöbb modern államban az alkotmány által garantált jog a szabad véleménnyilvánítás korlátozását jelentheti a különböző spamszűrő technikák alkalmazása. „Amikor az olyan eszközök, amelyeket eredetileg a nemkívánatos levelek megállítására terveztek, a legitim leveleket sem engedik át, vagy a jólszituált megnyilvánulókat előnyben részesítik másokkal szemben, akkor valami alapvető probléma van az internetes kommunikáció egészségével. Az email ebben az esetben már nem a véleményszabadság eszköze” – írja az Electronic Frontier Foundation (EFF) két munkatársa „Noncommercial Email Lists: Collateral Damage in the Fight Against Spam” (Nem-kereskedelmi levelezőlisták: Járulékos veszteség a spam elleni küzdelemben) című dolgozatukban. Cindy Cohn és Annalee Newitz szerint a blokkolási listák, a szerveroldali szűrés és a SenderID-hez vagy DomainKey-hez hasonló autentikációs sémák mind komoly lehetőséget adnak a visszaélésre, amelyeknek gyakran esnek áldozatul a szabad véleménynyilvánítás jogával élő legitim feladók is. Nem ritka eset, hogy személyes, politikai és gazdasági okokból spammernek nyilvánítanak valójában kéretlen leveleket nem küldözgető feladókat is, akik azonban a tiltólistákról történő lekerülésükig szinte teljesen megfosztatnak az emailalapú kommunikáció lehetőségétől. További probléma a fizetést igénylő autentikációs metódusok esetében, hogy azok növelik a kommunikációban történő részvétel belépési szintjét, és így a szegényebb embereket és cégeket – akik saját maguk regisztrálását anyagi vagy technikai okok miatt nem tudják elvégeztetni – a kommunikáció alacsonyabb rendű – gyakran feltétel nélkül szűrt – résztvevőivé sorolják át. A szerzők ajánlása szerint a problémák kezelésének legegyszerűbb módja, ha a szolgáltatók nem maguk akarják eldönteni, hogy egy levél kívánatos vagy sem a címzett számára, hanem a spamek szűrése feletti irányítást a végfelhasználóikra bízzák. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nekik nincs lehetőségük szűrőmechanizmusok alkalmazására, de a szűrés paraméterei feletti ellenőrzést minden esetben biztosítaniuk kell felhasználóik részére, akiknek kérésére akár a levelek elfogásának teljes deaktiválásától is tartózkodni kell. Ezenkívül a szakértők szerint olyan blokkolási technikákat és rendszereket kell kidolgozni, amelyben a feladó és a címzett is értesülhet arról, hogy egy elküldött levél blokkolásra került, és annak okáról is pontos információk tudnak szerezni. (pcforum.hu, 2004. 11. 16.) technológia, érdekképviselet, szabályozás, gazdaság A Mafilm értékét kell meghatározni Az ÁPV Rt. tendert írt ki a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. valós piaci értékének meghatározására. A nyílt közbeszerzési eljárásra nettó 11,5 millió forint keretösszege áll rendelkezésre az ajánlatkérőnek. A filmszakma szerint a társaságnak legalább hatmilliárd forintnyi fejlesztésre volna szüksége, de nem tudni, az állam rászánja-e ezt az összeget a privatizáció előtt, mivel jelenlegi állapotában nem várható jelentős bevétel a cég eladásából. (metro.hu, 2004. 11. 24.) társaság, gazdaság Befektetőt keresnek a Kölcsey TV-hez Bizalmi befektetőket keres a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés a Kölcsey Televizió működtetéséhez. A Kölcsey tévét a megyei közgyűlés önként vállalt feladatként működteti, a működtetés költségeit viszont ezen a szinten tartani már nem tudja. Olyan befektetőt keresnek, aki a műsorpolitikában változtatást nem hoz, érvényesülhet a kiegyensúlyozott tájékoztatás. (kelet.hu, 2004. 11. 25.) társaság, gazdaság
71
Angol nyelvű al-Dzsazíra indul Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televízió azt tervezi, hogy 2005 végéig angol nyelvű hírcsatornát indít. Az elképzelés szerint a tévé 300-nál is több munkatársat toboroz, és három regionális központban kezdi meg működését. Az egyik központ a tervek szerint Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban létesül. Az al-Dzsazíra 25-30 millió dollárt szán az indulásra, s reményei szerint jövő novemberben megkezdi a sugárzást. A katari tévé tájékoztatása szerint az új csatorna, amely a tervek szerint al-Jazeera International néven fut majd, igyekszik ellensúlyt képezni „az amerikai CNN-hez és a brit BBC-hez hasonló nyugati adók egyoldalú jelentéseivel szemben”. Az amerikai kormányzat többször keményen bírálta az al-Dzsazírát az arab hírtévének az Irakban dúló harcokról szóló tudósításai miatt. A csatorna arab nyelvű szolgáltatásának közel 40 milliós közönsége van. (origo.hu, 2004. 11. 23.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Az interneten terjeszkedik az MTI Új internetes felületre kifejlesztett szolgáltatásokat indított november 24-től a Magyar Távirati Iroda, amely megújult internetes oldallal is várja ezentúl a látogatókat. Az idei évet várhatóan 51 millió forintos veszteséggel záró nemzeti hírügynökség több mint fél tucat, internetes felületre kifejlesztett terméket kínál, közülük többet kifejezetten az üzleti szféra számára. Vince Mátyás, az MTI elnöke azt reméli, a fejlesztések középtávon százmilliós pluszbevételt jelentenek majd cégnek. Reggeli Monitor néven az MTI saját internetes napilapot készít, szakosított hírleveleket, ágazati hírcsokrokat kínál, és elindítja a közszereplők tárát is, amely lexikonként 40 ezer személyről tartalmaz adatokat. (index.hu, 2004. 11. 25.) tartalomkínálat, gazdaság Digitálistévé-segély nyugdíjasoknak A digitális televíziózásra történő átállás egy érdekes, de nagyon is valóságosnak tűnő velejárója, hogy az államoknak fel kell készülniük a kisjövedelműek támogatására, állítják a fogyasztóvédelmi csoportok. A teljes átállást, vagyis a mai sugárzás kikapcsolását 2012-re teszik, ám nem ez lenne az első eset, amikor a kritikus tömeg elérésekor, vagyis a lakosság nagyjából felének átállása után hirtelen felgyorsulnak az események. A nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek, vagyis a sokszor hátrányos anyagi helyzetben levők számára igen fontos kapcsolat a külvilággal a televíziózás, kérdéses azonban, hogy ők képesek-e megfizetni az új készülékek árát. NagyBritanniában már előrehaladott felméréseket végeztek, ott a 75 év fölöttiek csupán 16%-ának van digitális adásra képes készüléke, míg ez a szám a teljes lakosságra vetítve eléri a 45%-ot. Itt az Ofcom Consumer Panel nevű szervezet 250-400 millió fontra teszi a kormányzat által előre betervezendő támogatási költségeket. Fontos szerepet kap a tájékoztatás is, a brit kormány éppen ezért most kezdett bele egy öt hónapos kampányba, mely jól látható megkülönböztető matricák elhelyezését szorgalmazza a digitálisan kompatíbilis készülékek körében. (prim.hu, 2004. 11. 26.) technológia, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás Már illat is továbbítható a neten Egy francia informatikus egy speciális eszközt dolgozott ki, amely segítségével illatok továbbítása is lehetővé válik az interneten keresztül. Yvan Regeard, a France Telecom 33 éves mérnökének találmánya egy speciális illatpermetező, amelynek ára jelenleg 400 euró, de az is hamarosan már csak 150 euróba kerül majd. Az informatikus által kidolgozott, számítógéphez kapcsolható illatpermetező az e-mailben érkező információ alapján bocsátja ki a meglévő választékból a megfelelő illatot. (origo.hu, 2004. 11. 29.) technológia, gazdaság
72
Meccset hallgathatnak az amerikaiak – igyekszik a Sirius A Sirius, amerikai műholdas rádiótársaság a Viacom volt elnökét, Mel Karmazint nevezte ki ügyvezetőjévé. Az állomásnál korántsem ez az egyetlen változás, a Sirius ugyanis megszerezte a brit Premier League meccseinek rádióközvetetítési jogát, így az Egyesült Államok polgárainak sem kell lemondani a foci krémjéről. Korábban 220 millió dollárt fizetett a társaság az NFL meccseinek audió-közvetítési jogaiért. A Sirius az NBA mellett az NHL összecsapásait is közvetíti. (portfolio.hu, 2004. 11. 30.) társaság, gazdaság, tartalomkínálat
73
Szabályozás Ezerhatszáz netkávézót zártak be Kínában Idén február és augusztus között Kínában összesen 1600 internetkávézót zártak be a helyi hatóságok. A kávézók működtetőire összesen 12,1 millió dollár értékű büntetést szabtak ki ezen időszak alatt különböző vétségek miatt, például azért, mert egyes helyeken erőszakos, vagy felnőtteknek szánt játékszoftvereket használhattak gyermekek. A hatósági szervek által vizsgált 1,8 millió internetkávézó közül további 18 ezernek kellett ideiglenesen felfüggesztenie tevékenységét. Az ország lakosai közül egyébként körülbelül 87 millióan használják a világhálót, 50%-uk 24 év alatti, 18%-uk pedig gyermek. A helyi kormányzat idén nyáron hajtóvadászatot indított a világhálón burjánzó pornográfia és illegális szerencsejáték ellen: ennek keretében több mint 40 ezer, pornográf tartalmakra utaló keresési kifejezést tiltottak le a Baidu és a 3721 keresőszolgáltatásokban, s számos honlapot bezárattak. A kínai kommunista vezetés emellett cenzorként is ügyködik az internet felett: külön hivatal foglalkozik a helyi honlapokon elérhető tartalmak vizsgálatával, az országon kívüli oldalakat pedig csak a kormányzat által üzemeltetett szűrön keresztül lehet elérni. (origo.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás, gazdaság, fogyasztás Drága a szélessáv vidéken Jóval drágább az ADSL-hozzáférés azokon a területeken, ahol nem a Matáv az alaphálózati szolgáltató. Míg a volt országos monopolszolgáltató akciói egymást érik, a kisebb szolgáltatók ügyfelei néha csak a listaárból választhatnak, esetleg valamilyen ajándékkal kell beérniük díjkedvezmény vagy a belépési díj elengedése helyett. A távközlési piac 12%-át birtokló az „öt %-os” Hungarotel (HTCC), és a 2-2% felett diszponáló Emitel és Monortel ADSL-árai jóval a Matáv – illetve viszonteladói – felett vannak. Jellemző, hogy minél kisebb részesedése van egy-egy szolgáltatónak, annál drágábban adja a népszerű szélessávú hozzáférést. A legkisebb területtel bíró Monortel egyik leendő ügyfele megelégelte a dolgot, és felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét a jelenségre. Szűcs László, a Monortel anyavállalatának – a UPC-nek – a sajtószóvivője elmondta: mivel a Monortel szolgáltatási területe a legkisebb az országban, így jóval magasabbak a fajlagos költségek. A GVH első körben a beadványt elutasította. A bejelentő jogorvoslattal élt az elutasítással szemben, ám ennek elfogadásáról még nem döntött a versenyhivatal. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) technológia, szabályozás, fogadtatás, gazdaság Januárban elindulhat a Demokrácia csatorna A tervek szerint januárban, de legkésőbb március 15-én a magyar sajtó napján elindul a Magyar Televízió új csatornája. A kérdés hónapokig az ORTT előtt volt, de mivel a médiatörvényben nincs erre vonatkozó passzus, a médiahatóság azt kérte a köztelevíziótól, vizsgálja meg, van-e jogi akadálya annak, hogy az elindítsa az új, szabad hozzáférésű, tematikus csatornát. Az ORTT szerint azt is át kell tekinteni, megfelel-e az új csatorna finanszírozási rendszere az uniós elvárásoknak. Az MTV harmadik csatornája kábelen lesz fogható, indulásával az elképzelések szerint átalakul a másik két csatorna is: az MTV1 lesz a nemzeti főadó, az MTV2 a kultúráé és a tudományé, a Demokrácia csatorna pedig a közéleté és a politikáé lesz. (szon.hu, 2004. 11. 02.) tartalomkínálat, szabályozás, EU
74
Az ORTT Panaszbizottsága nem találta megalapozottnak a Klub Rádió elleni panaszt Az ORTT panaszbizottságának döntése értelmében nem volt megalapozott az a panasz, amelyet egy magánszemély terjesztett be, mert a Klub Rádióban a Bolgár György által vezetett Megbeszéljük című műsorban „goj-oztak”. A magánszemély által beadott panasz szerint a Klub Rádióban 2004 október 15-én sugárzott Bolgár György vezette Megbeszéljük című műsorszám első betelefonálója az alábbi kijelentést tette: „Ha én mondok egy zsidó viccet, akkor én a saját nyomorúságomon nevetek, de ha ezt egy gój teszi, akkor nem azt mondom, hogy antiszemita, vagy rasszista, de mégis, valahogy benne van az, hogy miért ülünk mi ott ahol, mármint én.” Bolgár György nem határolódott el a betelefonáló szóhasználatától, hanem tovább beszélgetett a telefonálóval, sőt a kijelentéssel egyetértve analógiaként közölte, hogy amikor Ady szidja a magyarokat, az fáj, de neki szabad. (mno.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás
75
Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
76
Áttekintés az európai kormányok sajtótámogatási szokásairól A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki tiltakozásul a Magyar Hírlap megszüntetése ellen. Ebben összehasonlításként érdekes összefoglalót közöl a sajtó támogatásáról Európában: Egy, a francia sajtó helyzetét vizsgáló, a közelmúltban készült szenátusi jelentés szerint a sajtó politikai és kulturális jelentőségét felismerve az idei francia költségvetés (az AFP-nek juttatott igen jelentős támogatás mellett) 32,3 millió euróval támogatja a sajtót. Ezenkívül támogatja a terjesztést, továbbá csökkentett adókkal és beruházási kedvezményekkel segíti a kiadókat. A francia miniszterelnök személyes ügyének tekinti az iskolás fiatalok újságolvasásra szoktatását. A sajtónak nyújtott támogatás indoka az, hogy a politikai napilapok a politikai viták szempontjából a többi médiumnál fontosabb fórumnak tekinthetők. Megjegyzendő: Franciaországban az általános példányszámcsökkenés közepette az újság-előfizetések száma 2000 és 2002 között nőtt. Belgiumban 600 ezer eurós alapot hoztak létre az iskolák újságelőfizetésének finanszírozására. Luxemburgban a közéleti lapokat normatív alapon támogatják. Svédországban a közéleti lapok támogatására külön alapot hoztak létre, és létezik egy másik alap a kifejezetten kispéldányszámú közéleti lapok számára. Svédországban, ahol a felnőtt népesség 88%-a olvas napilapot, működik egy állami ügynökség, amelynek feladata az írott sajtó sokszínűségének fenntartása. Hollandiában a közszolgálati televíziók és rádiók reklámbevételeiből adnak támogatást az átmeneti nehézségekkel küszködő minőségi újságoknak. Európában elterjedt gyakorlat, hogy az újságokat közvetett segítségként a terjesztésen keresztül támogatják. Dániában és Belgiumban a sajtóberuházásokra, az újságírók képzésére, illetve a tudósítói hálózat fenntartására is működik pénzügyi alap. (euroastra.hu, 2004. 11. 07.) fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet, EU Újságanalfabéta franciák? Aligha ússza meg a francia kormány, hogy a zsebébe nyúljon, ha tényleg változtatni akar az ifjúság újságolvasási szokásain. Márpedig úgy fest, hogy Jean-Pierre Raffarint valóban ez a cél ambicionálja azóta, hogy feketén-fehéren kiderült, milyen katasztrofálisan kevesen vesznek kezükbe politikai lapokat a mostani huszonévesek közül. Egy friss francia felmérés szerint csupán 1%-uk jelöli meg az írott sajtót fő tájékozódási forrásként. A párizsi konzervatív kormány szerint egy nem újságolvasó ifjúság kialakulása hosszabb távon semmiképp sem kiadói ügy, hanem mindenekelőtt nemzeti kulturális probléma. Márcsak azért is, mert a tájékozatlan polgár könnyebben manipulálható, mint a tájékozott. E megfontolásból kiindulva a Raffarin-kabinet tavaly eseti szakértői bizottságot kért fel annak megvizsgálására: mit tehet a közhatalom azért, hogy a mai francia ifjúság – apáihoz hasonlóan – maga is újságolvasóvá váljon. A bizottság vezetőjéről – Bernard Spitz jeles szociológusról – elnevezett dokumentum szerint például az államnak minden 18. életévet betöltött fiatalt kéthavi ingyenes újság-előfizetéssel kellene a jövőben meglepnie (az adott lapot címlista alapján a megajándékozott maga választhatná ki). Hosszabb távon ennél is nagyobb horderejű intézkedés lenne, ha a kormány a javaslatnak megfelelően tényleg iskolai segédeszközzé nyilvánítaná a politikai-közéleti sajtót, és külön keretet juttatna a tanintézeteknek újságrendelés céljából. Ehhez az intézkedéshez csatlakozna az újságok kedvezményes árú iskolai árusításának, valamint az internetes laparchívumok ingyenes iskolai hozzáférhetőségének megoldása állami és kiadói összefogás révén. A Spitzdokumentum azt is indítványozzza, hogy a kormány adókedvezményekkel támogassa magáncégek minden akcióját, ami a fiatalok újságolvasóvá nevelést elősegíti. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 04.) szabályozás, fogadtatás, fogyasztás
77
Peren kívül megegyezett egymással a Sigma Designs és az Amerikai Mozgókép Szövetség Az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) augusztus végén jelentette be, hogy bepereli a DVD-dekóderchipeket fejlesztő és gyártó Sigma Designs-t és a tajvani MediaTek-et, mivel azok megsértették a vállalat licencfeltételeit, s véleménye szerint így közvetve maguk is hozzájárulnak a filmekről készült kalózmásolatok terjedéséhez. A Sigma Designs és a MediaTek olyan dekóderchipeket gyárt, melyek képesek a DVDlemezek másolásvédelmét, a Content Scramble System (CSS) védelmet megfejteni, mely nyilván szükséges a lemezek tartalmának lejátszásához – enélkül egyetlen DVD-lejátszó sem működhet. Az MPAA-tól kapott licenc azonban olyan feltételt is megszabott, hogy a licenc alapján készült chipeket csak olyan gyártóknak lehet továbbértékesíteni, melyek további védelemmel – mely lényegében a Macrovision másolásvédelemre korlátozódik – látják el a dekódolt tartalmat. A szövetség szerint a Sigma Designs és a MediaTek olyan DVD-lejátszókat gyártó vállalatoknak is eladta a dekóderchipeket, melyek nem biztosították ezt a minimális másolásvédelmet sem, s ezzel megsértették a szövetség által megszabott licencfeltételt. A szövetség támadását elsőként a Sigma Designs verte vissza; egyelőre ismeretlen tartalmú megállapodást sikerült kötnie az Amerikai Mozgókép Szövetséggel, így az ejtette a pert a vállalat ellen. A tajvani MediaTek-nek viszont a jelenlegi állapot szerint még a bíróságon kell megvédenie álláspontját. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás, technológia Pereket indítanak a filmstúdiók is A lemezkiadók után a filmstúdiók is bíróságon vennének elégtételt azokon, akik moziba járás és DVD-vásárlás helyett az interneten keresztül, illegálisan jutnak filmes élményekhez. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) hónapokig vizsgálta, milyen lépéseket tehet a filmek internetes terjedése ellen, végül a jogi eljárás mellett döntött. A legnagyobb hollywoodi stúdiók több mint kétszáz internetező ellen nyújtottak be keresetet kalózmásolatok letöltése miatt. Az MPAA a jogi kampány mellett jelentős magazinokban is elhelyez hirdetéseket, amelyekkel rá szeretné irányítani a figyelmet az illegális fájlcserére. A fájlcserélő programok felhasználói filmenként akár harminc-százötvenezer dolláros büntetésre számíthatnak, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan töltötték le a filmeket. A felmérések szerint azonban a lemezkiadók által indított perek – amelyeknek a száma már ötezer felett jár – egy cseppet sem vették el az internetezők kedvét a fájlcserétől, a jogvédett anyagok letöltésétől, megosztásától. Sőt, egyelőre úgy tűnik, a zeneipar által indított perek épp fordítva sültek el, a jogi eljárást ugyanis számos esetben kiskorúak ellen indították, ami világszerte komoly visszatetszést váltott ki. Egy szövetségi bíróság pedig nemrégiben úgy határozott, hogy az internetszolgáltatóknak nem kötelessége kiszolgáltatni a jogvédett anyagok illegális internetes cseréjével gyanúsított előfizetők adatait. Így a pereket ismeretlen tettesek ellen indítják, majd minden egyes esetben külön bírósági felhatalmazás birtokában keresik vissza az internetes azonosítóhoz tartozó személyt. A filmstúdióknak egyelőre nem kellett olyan komoly mértékű internetes kalózkodással szembesülniük, mint a lemezkiadóknak, egy felmérés szerint a világhálón cserélt anyagoknak csupán 2%-a film, míg 60%-a zene. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a filmeket tartalmazó fájlok viszonylag nagy méretűek, egyes esetekben több gigabyte-ra is rúghatnak, ezek cseréjéhez viszonylag gyors internetes kapcsolat szükséges. Valószínű, hogy amilyen ütemben gyorsulnak az otthoni internet-kapcsolatok, olyan mértékben növekszik majd a hálón utazó filmek száma is. Egyes filmstúdiók – például a Fox – azonban úgy vélik, hogy még azelőtt meg kell tenni a
78
szükséges jogi lépéseket, mielőtt a filmletöltés olyan mértéket öltene, mint a zenék csereberéje. Hollywoodi vélemények szerint a filmkalózkodás – amiben az internetes letöltés ugyanúgy benne foglaltatik, mint a videók és DVD-k másolása – évente több mint 3 milliárd dollár bevételkiesést okoz a stúdióknak. (hwsw.hu, 2004. 11. 04., 2004. 11. 17., index.hu, 2004. 11. 17., sg.hu, 2004. 11. 26.) szabályozás, érdekképviselet, gazdaság Nem marasztalta el a Cool TV-t az ORTT panaszbizottsága A Cool Televízión futó Fiúk a klubból című sorozat október 8-án sugárzott, majd 10-én vasárnap megismételt része ellen nyújtott be panaszt egy magánszemély az ORTT Panaszbizottságához. A panaszos beadványában véleményt nyilvánított a műsorszámról, lágypornónak nevezve azt, mivel a Fiúk a klubból említett része többek között arról szólt, hogy egy idősebb férfi hogyan vezet be egy 17 éves fiút a melegszex rejtelmeibe. A műsorszolgáltató képviselői kifogást emeltek a lágypornó kifejezés ellen. A bizottság egyéb panaszként kezelte a beadványt, és egyhangú határozatában elutasította, mivel véleményük szerint a műsorszolgáltató a törvényi előírásokat betartotta, így a panasz nem volt megalapozott. Kökény Tamás, a Cool TV ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy 23 órai kezdéssel, 18-as karikával, éjjeli promócióval nem lát károsító tényezőt a Fiúk a klubból című műsorszámban. A tárgyaláson ugyanakkor a tévé képviselője elismerte, hogy vasárnap este 10 órától adták a filmet. (mno.hu, 2004. 11. 04.) szabályozás 9 év börtönt kapott egy spammer A Raleigh-ben élő Jeremy Jaynest Virginia állam kereskedelmi célú reklámlevelek küldését szabályozó törvényének megsértéséért ítélte 9 év szabadságvesztésre egy szövetségi bíróság. Ebben ugyanis maximálják azt, hogy az e-mail marketinget folytató vállalatok adott idő alatt legfeljebb hány reklámlevelet küldhetnek ki felhasználóknak. A törvény egyben azt is tiltja, hogy a reklámleveleket hamis e-mail címről küldjék. (origo.hu, 2004. 11. 04.) szabályozás Digitális archívum a köztévé műsorainak A kormány november 3-i ülésén elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében létrehozzák a Nemzeti Audiovizuális Archívumot a Neumann János Kht. keretein belül. A törvény hatályba lépése után az országos televíziók közszolgálati műsorait archiválják majd, azok az interneten elérhetők lesznek. Így a jövőben bárki hozzáférhet majd az archivált anyagokhoz. Az archiválás visszamenőlegesen is megkezdődik, fontos kordokumentumokat is digitalizálnak. Az archívum az úgynevezett köteles példányok gyűjtőhelye is lesz, ahol digitális formában tárolják a különböző műsorokat. Az archiválás nem jár többletköltséggel, mivel a digitális jeleket a műsorszórásból veszi át a gyűjtemény. A nemzeti gyártású műsorok nemzeti kincset képeznek, és nemzetközi példák alapján dolgozták ki a törvényjavaslatot. (origo.hu, 2004. 11. 04., prim.hu, 2004. 11. 17., 2004. 11. 24.) technológia, szabályozás, tartalomkínálat
79
Államtitoksértéssel gyanúsítják a Népszava újságíróját Államtitoksértés miatt vádat emeltek a Népszava egyik munkatársa ellen. Az újságíró május végén a lapban közölte Sutka Sándor, volt Hajdú-Bihari megyei rendőrfőkapitány levelének másolatát. Ebben Sutka arról értesítette a megyei főügyész-helyettest, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatos nyomozásban felmerül Kósa Lajos debreceni polgármester bűnszervezetben való részvételének gyanúja. A levél közreadásával a Népszava munkatársa államtitoknak minősülő adatokat tett illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé – áll a vádiratban. A titokgazda felelősségét nem tudták megállapítani. (mno.hu, 2004. 11. 06.) szabályozás Pert nyert a Sanoma az Axel Springer ellen Tisztességtelen piaci magatartást és védjegybitorlást követett el az Axel Springer Budapest Kft. azzal, hogy utánozta a Sanoma Budapest Kiadói Rt. lapját, a Színes RTV-t – áll a Fővárosi Bíróságnak az ügyben hozott első fokú ítéletében. Az Axel Springer ellen a Sanoma Budapest azután kezdeményezett eljárást, hogy a kiadó 2002 decemberében elindította a – Sanoma által kiadott Színes RTV-vel csaknem azonos megjelenésű - Színes TV Műsor című műsorújságját. Tavaly márciusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma törölte a lapnyilvántartásból az Axel Springer Színes TV Műsor című lapját. A határozat szerint a műsorújság olyan mértékben hasonlít a Sanoma Budapest Kiadói Rt. Színes RTV című lapjára, hogy az alkalmas a vásárlók megtévesztésére. Az Axel Springer az NKÖM határozatát bíróságon támadta meg, ám keresetét mind a Fővárosi Bíróság, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Az Axel Springer ezután TV Műsor néven indított új lapot, amely az eredeti kiadványtól néhány elemében eltért ugyan, ám a piaci folytonosságot biztosította. A kiadó ezt a kiadványt 2004. január 17-től szünetelteti. A Sanoma Budapest most arra kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a Színes TV Műsor utódja, a TV Műsor kiadása is sértette a piaci versenyt, illetve szabjon ki bírságot az Axel Springerre. (origo.hu, 2004. 11. 08.) szabályozás Az ORTT helyt adott Kondor panaszának az MTV ellen Az ORTT panaszbizottságának eljáró tanácsa helyt adott a Magyar Rádió elnöke panaszának, miszerint az MTV Este című műsora hamisan állította, hogy az érintettnek ügynökmúltja van. Kondor Katalin a Magyar Televízió Este című műsorának október 12-i adását kifogásolta. Ebben őt is felsorolták az ügynökmúlttal vádolt személyek között, de nem említették meg, hogy jogerős ítélet szól az állítás valótlanságáról. Az eljáró tanács szerint a köztelevízió műsora megsértette a médiatörvény tényszerűségről és tárgyilagosságról szóló követelményét, amikor nem említette meg a jogerős bírói ítéletet, amely szerint a Népszavának még valószínűsíteni sem sikerült Kondor Katalin rádióelnök érintettségét. (delmagyar.hu, 2004. 11. 08.) szabályozás
80
Forgatási tilalom a Parlamentben Kitiltották az operatőröket a parlament ülésterme körüli folyosóról. Erre azért volt szükség, mert az egyik kereskedelmi televízió rejtett kamerás felvételeket készített a parlament folyosóján. Az Országgyűlés elnöke szerint a rendelkezés már hat éve érvényben van. Ezt eddig nem tartatták be, most viszont felhívták rá az újságírók figyelmét. A parlament az ombudsmanhoz fordult amiatt, hogy lehet-e az Országgyűlés épületében rejtett kamerás felvételeket készíteni – közölte Szili Katalin házelnök. Elmondta, hogy 1998ban született házbizottsági döntés arról, milyen módon lehet közvetítést folytatni, felvételeket készíteni. Hozzátette, senki nem kívánja sem a társadalom tájékoztatását, sem a média hozzáférését korlátozni, de „az épületben rendnek kell lennie”. Az Országgyűlés elnökének intézkedését az RTL Klub hírigazgatósága a sajtószabadság korlátozásának tartja. Az ügyben az RTL Klub már korábban ombudsmanhoz fordult, de eddig nem született állásfoglalás. (mti.hu, 2004. 11. 08., rtlklub.hu, 2004. 11. 08., ma.hu, 2004. 11. 15.) szabályozás Letiltja a hétvégi hírműsorokat a BEC Eltérően értelmezi a választási törvény hírműsorokra vonatkozó előírásait a romániai Audiovizuális Tanács (CNA) és a romániai Országos Választási Iroda (BEC). Az utóbbi testület már körlevelet küldött a rádióknak és tévéadóknak, hogy hétvégenként szüneteltessenek mindenféle hírműsort. A két intézmény a törvény eltérő szakaszaira hivatkozik, elismerve, hogy a jogszabály félreérthető. A CNA körlevelében arról informálta a szerkesztőségeket, hogy a jelöltek nem kizárólag csak hírműsorokban szerepelhetnek, ha a szóban forgó hírek a szavazás rendjéről és a jelöltek kampányakcióiról tudósítanak. Ebből következően a politikusok szombaton és vasárnap is szerepelhetnek információs műsorokban – mondja a CNA. A törvény 61-es szakasza viszont azt mondja, a jelölteknek csak hétfőtől péntekig van hozzáférésük az ilyen műsorokhoz – magyarázza a BEC. A CNA elnöke viszontválaszként a hallgatók-nézők információs jogait emlegette, és hozzátette, ez a kérdés a CNA hatáskörébe tartozik. (transindex.ro, 2004. 11. 08.) szabályozás ORTT: nincs garancia a működésre Finanszírozási gondok miatt működőképességének határán van az ORTT – mondta el a szervezet elnöke. Kovács György annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Országgyűlés szakbizottsága általános vitára alkalmasnak találta az ORTT jövő évi költségvetését. Az elnök hangsúlyozta: a jogszabályok által meghatározott összegek és a valódi igények közt igen nagy a távolság, ezért továbbra is indokoltnak látja a médiatörvény módosítását. Kovács György elmondta: mivel a testület működésére évek óta nem jut elég pénz, ezért tartalékaikat felélték, így jövőre még éppen ellátja feladatát az ORTT, de 2006-ra már erre nincs garancia. (mno.hu, 2004. 11. 08.) szabályozás, gazdaság
81
Nem akarnak fizetni Janet melle miatt A rekord összegű büntetésre ítélt amerikai CBS nem fogadja el a szövetségi kommunikációs bizottság (FCC) határozatát, amelyben a médiahatóság összesen 550 ezer dollár megfizetésére kötelezi a Janet Jackson Super Bowl döntős vetkőztetését közvetítő tévét. A CBS műsorát továbbító állomások közül 20-at érint az FCC döntése, amely ellen fellebbezést nyújtottak be. A tévétársaság szerint helytelen a médiahatóság állítása, hogy Justin Timberlake szándékosan tépte le a több tízmilliós nézettségű februári sportesemény szünetében fellépőtársa, Janet Jackson melléről a ruhát. Ez a körülmény pedig a CBS szerint jelentősen módosíthatja az ügy megítélését, amit a tévés vállalkozás túl szigorúnak talál. A társaság azzal érvel, hogy a jelenet ugyan példátlan az amerikai televíziózás történetében, de a képernyőn csupán néhány pillanatig mutatott meztelen női mell nem sértette a műsorszórásra vonatkozó hivatalos szabályokat. A CBS másik érve, hogy a kommunikációs bizottság indokolatlanul kemény válaszlépése visszaszoríthatja az élőközvetítéseket, ez pedig korlátozhatná a szólásszabadságot. A szigorú ítélkezés miatt kritizált médiahatóságnál még szeptemberben hoztak egyhangú döntést arról, hogy a nyilvános vetkőztetés bemutatásáért a maximálisan kiszabható 27.500 dollárra büntetetik a CBS-t tulajdonló Viacom húsz csatornáját, így összességében ez lett az addig kiszabott legmagasabb pénzbüntetés. A sokat vitatott ruhaletépés a világszenzáció ellenére sem volt sokáig csúcstartó a kiszabott bírság nagyságát tekintve. Az FCC a CBS-t sújtó szeptemberi határozat után néhány héttel, október 12-én hozta nyilvánosságra, hogy közel 1 millió 200 ezer dollára büntette a Foxot, mert a társaság tavalyi párkeresőshow-jában egy legénybúcsú szexjeleneteit is bemutatták. (origo.hu, 2004. 11. 09.) fogyasztás, gazdaság, szabályozás „Elemi tisztességet” sért a Heti Hetes Az ORTT Panaszbizottsága azt az egyhangú véleményt fogalmazta meg, hogy az M-RTL Televízió Rt. 2004. október 22-én sugárzott Heti hetes c. műsorszáma hírműsor szolgáltatás látszatát keltve a műsorszolgáltatás elemi tisztességét sértő módon olyan híreket tesz közzé, melyek forrását nem jelöli meg. Ezáltal nincs garancia arra, hogy ezek a hírek valóban megjelent hírek, és azok tartalmilag pontosan vannak-e közölve. Erre tekintettel a hír forrását is megfosztják a jogi védelem garanciális lehetőségétől – áll a Panaszbizottság közleményében. (privatbankar.hu, 2004. 11. 10.) szabályozás A Tv2 sokallja az Antenna Hungária díjait Az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) az Antenna Hungária Rt. (AH) által alkalmazott műsorterjesztési díj csökkentése érdekében november 10-én eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatal előtt. A TV2 szakértőinek álláspontja szerint az AH díja ésszerűtlenül magas, melyet kizárólag azért tud fenntartani, mert monopolhelyzetben van (állítólag 2,4 milliárd forint; ennek háromszorosa a Magyar Televízió díja, az egyes és a műholdas kettes csatorna után). Az MTV szintén az ár mérséklését kéri az AH-tól. Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója elmondta, hogy a TV2 célja egy mindkét fél számára méltányos díj megállapítása. Hozzátette, hogy bár a TV2 évek óta sikertelenül tárgyal az AHval a díjcsökkentés érdekében, továbbra is nyitott a vita békés rendezésére. (index.hu, 2004. 11. 10., privatbankar.hu , 2004. 11. 11.) szabályozás, gazdaság
82
Adókedvezmény a filmtámogatásért Az Európai Unióban jól fogadták a honi filmtörvényt, s miután a napokban kormányzat és ellenzék közös erővel módosította az áfa-törvényt, úgy tűnik, a hazai bankok, vállalatok is érdekeltek lehetnek a hazai filmfinanszírozásban. 100 forint filmtámogatásra 116 forint adó visszatérítést ígérő ösztönző rendszer csak a filmköltségvetések 20%-a erejéig működik. Miután a konstrukciónak van bizonyos ügyviteli költsége, ugyanis csak a Nemzeti Filmiroda által leigazoltan elkészült alkotásokra jár a kedvezmény, ma úgy becsülhető, hogy a legalább 50 millió forintos összköltségvetésű filmek esetén érdemes a bankok, nagyobb cégeknek beszállni, hogy pénzükhöz jussanak. Ebből következően elsősorban a játékfilmesek indulnak eséllyel ebben a versenyben. (fn.hu, 2004. 11. 12.) EU, gazdaság, szabályozás
83
Törvények vagy szakmai összefogás a spamáradat ellen? Becslések szerint jelenleg a világ e-mail forgalmának 60-70%-át adják a spamek, ami több száz millió dolláros kárt okoz elsősorban az internet-szolgáltatóknak, és emellett rengeteg bosszúságot szerez a felhasználóknak. A spameknek – a közvélekedéssel ellentétben – viszonylag kis hányada tartalmaz üzleti (reklám) célú üzenetet, legtöbbjük fertőzött ügyfélgépek által generált levél, hiszen spameknek tekinthetjük a férgek által hamis feladóval küldött fertőző üzeneteket, az ezáltal kiváltott hibajelzéseket, valamint a vírusirtó rendszerek hamis feladónak küldött üzeneteit is. A spamek sokfélesége az ellenük való védekezést alaposan megnehezíti – pedig az internet-szolgáltatók és a felhasználók közös érdeke lenne. A Magyarországon 2001-ben életbe lépett elektronikus kereskedelmi törvény az opt-in rendszer mellett foglal állást, amikor kimondja, hogy reklám célú üzenetek előzetes engedély nélkül való szétküldése esetén mind a reklámozó, mind a reklámszolgáltató, mind a reklámközvetítő felelősségre vonható. Az elektronikus hírközlési törvény már tágabban fogalmaz: a szolgáltató rendszerének biztonságáról és az előfizetők biztonságáról rendelkezik. Fontos azonban, hogy a szolgáltatót csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésért terheli a felelősség. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, nem: az állami szerveknek hiányos az eszköztáruk és korlátozottak a lehetőségeik a törvény betartatásához, a kéretlen levelek áradatának visszaszorításához. A megoldás a törvényi szabályozás helyett egyre inkább a szakmai önszabályozásban körvonalazódik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az internet- és tartalomszolgáltatók a központi spam- és tartalomszűrés tökéletesítésére tett kísérletekkel, a fertőzött kliensek beazonosításával, figyelmeztetésével és szükség esetén kitiltásával, a levelet küldő fél megfelelő azonosítását lehetővé tevő megoldások alkalmazásával, és mindenek felett a felhasználók folyamatos tájékoztatásával, oktatásával többet tehetnek a spamek visszaszorítása érdekében, mint a törvényhozás. Ennek első lépései már hazánkban is láthatóak: az Önszabályozó Reklám Testület, Internet Szolgáltatók Tanácsa és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is kezdeményezték tagjaik között az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Az ISZT Hálózatbiztonsági Bizottsága nemzetközi mintára 2004. november 9-én fogadta el például a Hálózathasználati Irányelveket (Acceptable Use Policy). Az iparági önszabályozás mellett szól, hogy az minden valószínűség szerint nem egyfajta szabványrendszert preferálna, ami akár a szolgáltatás drágulásához is vezethetne. Az önszabályozással nemcsak a magyarországi eredetű spamek terjedésének lehetne gátat szabni, hanem a külföldről érkező levélszemétnek is. A szakmai önszabályozás hatékony működése mellett az állami szerepvállalás hangsúlyát a spamek elleni küzdelemben a folyamatos tájékoztatásra és a vírus- és spamszűrő megoldások elérhetőségének támogatására kellene helyezni, mivel ez közvetlenebb, így hatékonyabb beavatkozási lehetőség. (terminal.hu, 2004. 11. 11.) szabályozás, érdekképviselet, technológia
84
Vodafone GPRS: pert nyertek a fogyasztóvédők, ismét korlátlan lehet a mobil internethasználat Jogerősen megnyerte a Vodafone-nal szemben indított pert az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). A per tárgya az a szerződésmódosítás volt, ami a Vodafone Rock 'n' Roll előfizetést használó ügyfeleit érintette: míg 2002. július 15-től a szolgáltató korlátlan internet-hozzáférést ígért a GPRS-képes készülékkel rendelkezők számára, 2003. február 10én adatforgalmi korlátozást vezetett be a szolgáltatásra. A szerződésmódosítás nemcsak a Vodafone korábbi ígéretei miatt érintette kellemetlenül az előfizetőket, hanem azért is, mert a mobilszolgáltató egy éves hűségszerződéshez kötötte az akciós, internetezésre alkalmas mobiltelefonját. Mint emlékezetes, akkoriban szüntette meg a Matáv a Mindenkinek díjcsomagot, így igen sok modemes internetezőnek jelentett alternatívát a kedvezőnek tűnő vodafone-os ajánlat. A szolgáltató közlése szerint húszezer ügyfélt toborzott akkoriban a korlátlan internet ígéretével. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta a szerződésmódosítás érvénytelenítését és kötelezte a Vodafone-t, hogy napilapok útján tegye közzé a visszamenőleges módosítást. (hwsw.hu, 2004. 11. 17.) szabályozás Szélessáv, és ami mögötte van Az internet-hozzáférés elterjedtsége és magas sávszélessége kapcsán példaként leginkább Dél-Koreát emlegetik. A nem túl nagy ázsiai országban teljesen általános a 8 Mbites kapcsolat, melyen már TV adásokat is lehet sugározni, és a hálózat elterjedése egy új kulturális szféra megjelenését is eredményezte. A szöuli kormány '90-es évek közepén meghozott mérföldkőnek tekinthető nemzeti kezdeményezése valódi versenyt hozott, ami az árak zuhanásához és a kínált sávszélesség emelkedéséhez vezetett. A digitális technológia alkalmazásában szédületes haladást értek el, az emberek minimális összegekért fizethetnek elő filmekre („video on demand”, azaz igény szerinti sugárzással), és az olcsó net egy máshol csak marginálisan létező réteg, az online játékszféra felfutását eredményezte. A versenyeket mintegy 30.000 ember látogatja, az országban három tévécsatorna csak a multiplayer játékokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik, és a sztárokat a többi sport bajnokaihoz hasonlítható rajongótábor övezi. 1995-ben még csak kevesebb mint az emberek 1%-a(!) használta az internetet. Ma helyi becslések szerint a dél-koreai háztartások 71%-ának van internet-előfizetése (hazánkban a penetráció mindössze 15%). A szélessávú elérések terjedését az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után kezdték ösztönözni, mivel a gazdasági szakemberek az ország jövőjének alakulásában kulcsszerepet láttak a technológiai fejlesztésekben. Pár év alatt minden nagyobb települést üvegszálas kapcsolattal kötöttek össze, és 2000-re az emberek 30%-a kábelen vagy DSL kapcsolaton át tudott a hálóra lépni. A tervek szerint 2005-ben 80% fog 20 Mbites, vagy gyorsabb sávszélességen át csatlakozni, ami már a HD TV adások közvetítését is lehetővé teszi. Eközben az állam sem tétlen, 24 milliárd dollárt költenek a magyar Közhálónkhoz hasonló, a kormányhivatalokat és a közintézményeket összekötő nemzeti hálózat létrehozására. A versenyre nagy hangsúlyt fektettek. Meghatározták az infrastruktúra alapjait, és kölcsönösen javaslatokat tettek, hogy a magánszektor és az állam mivel tudja segíteni az internet elterjedését. Mint az országok többségében, kezdetben itt is egyetlen monopol szolgáltató volt, a Korea Telecom. Ennek letörésére az állam a versenytársaknak alacsony kamatú hiteleket nyújtott, hogy kiépíthessék saját szélessávú hálózataikat. A program két év alatt 77 millió dollárba került, és az adófizetők pénzéből főként a vidéki területek fejlesztését segítették. (sg.hu, 2004. 11. 16.) technológia, szabályozás, fogyasztás, tartalomkínálat, gazdaság
85
Robbanásszerűen terjed a netes gyermekpornó Egy Bangkokban tartott ENSZ konferencián elhangzottak szerint az internet egyre inkább kereskedelmi jellege a gyermekpornográf anyagok robbanásszerű terjedéséhez vezetett. A konferencián arra a problémára is felhívták a delegátusok figyelmét, hogy az interneten növekvő mennyiségben megtalálható anyagok a gyermekprostitúció és gyermekkereskedelem terén is fellendülést hoztak. John Carr, a brit National Children's Home gyermekvédelmi jótékonysági szervezet vezetője elmondta, hogy a pedofília vádjával bűnösnek talált személyek 70%-a az interneten látott gyermekpornó hatására cselekedett. Délkelet-Ázsiában az internet tovább súlyosbítja a szexturizmussal és gyermekkereskedelemmel kapcsolatos problémákat. Egy közelmúltban bezárt, kelet-európai oldal havonta nem kevesebb, mint 2 millió dollár forgalmat bonyolított gyermekpornográf anyagok kereskedelmével. Az ENSZ úgy véli, globális egyezmények szükségesek annak érdekében, hogy a hatóságok hatékonyan léphessenek fel a pedofilok ténykedése ellen – akár bűnözőkről, akár helyi internet-felhasználókról van szó. (hirtv.hu, 2004. 11. 17 szabályozás, fogadtatás, gazdaság, érdekképviselet Digitális televíziózás A digitális televíziózás döntően megváltoztatja a néző és a médium viszonyát. Az idén ősszel indult európai projekt, a New Media for a New Millennium (NM2) – melyet az Európai Únió hét és fél millió euróval támogat – célja nem más, mint a „televíziós tartalmak” személyre szabott megjelenítésének megvalósítása. A hároméves programban az EU-n kívül olyan óriásvállalatok vesznek részt, mint a British Telecom vagy a Sony Netservices, de számos nagy hírű európai egyetem – Cambridge, Ulster, Malmö és Helsinki campusa is – a fejlesztők között van. A vállalkozás fő célja, hogy olyan új gyártási eljárásokat, módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével a film- és a zenei ipar személyre szabott multimédiás tartalmakat (filmeket, videoklipeket) tud készíteni. Ezzel párhuzamosan új szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a tévénéző maga irányíthassa a műsorok alakulását. Számos jogi hiányossággal is meg kell birkózniuk az egyes országoknak. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy az eddig egyetlen műsor sugárzására használt csatornán akár öt-hat műsort is továbbíthassanak. Frekvencia-kiosztásra vonatkozó szabályozás viszont – bár a szolgáltatás sok helyen már beindult – még nincs a kontinensen. Ezt a kérdést csak a 2005-re kitűzött nemzetközi konferencia, a World Administrative Radio Conference tárgyalja majd. Addig azonban senki nem vár tétlenül: a legtöbben – ahogy Magyarország is – már korábban elindítják a digitális földfelszíni televíziós műsorszórást, remélve, hogy a 2005-ben már működő szolgáltatások megtarthatják a helyüket. Várhatóan ugyanis csak a fennmaradó frekvenciákat osztják szét a konferencián. (168ora.hu, 2004. 11. 16.) technológia, EU, szabályozás
86
Alkotmányellenes a spamszűrés? Egy elektronikus fogyasztóvédelmi szervezet a közelmúltban kiadott tanulmánya szerint egy, a legtöbb modern államban az alkotmány által garantált jog a szabad véleménnyilvánítás korlátozását jelentheti a különböző spamszűrő technikák alkalmazása. „Amikor az olyan eszközök, amelyeket eredetileg a nemkívánatos levelek megállítására terveztek, a legitim leveleket sem engedik át, vagy a jólszituált megnyilvánulókat előnyben részesítik másokkal szemben, akkor valami alapvető probléma van az internetes kommunikáció egészségével. Az email ebben az esetben már nem a véleményszabadság eszköze” – írja az Electronic Frontier Foundation (EFF) két munkatársa „Noncommercial Email Lists: Collateral Damage in the Fight Against Spam” (Nem-kereskedelmi levelezőlisták: Járulékos veszteség a spam elleni küzdelemben) című dolgozatukban. Cindy Cohn és Annalee Newitz szerint a blokkolási listák, a szerveroldali szűrés és a SenderID-hez vagy DomainKey-hez hasonló autentikációs sémák mind komoly lehetőséget adnak a visszaélésre, amelyeknek gyakran esnek áldozatul a szabad véleménynyilvánítás jogával élő legitim feladók is. Nem ritka eset, hogy személyes, politikai és gazdasági okokból spammernek nyilvánítanak valójában kéretlen leveleket nem küldözgető feladókat is, akik azonban a tiltólistákról történő lekerülésükig szinte teljesen megfosztatnak az emailalapú kommunikáció lehetőségétől. További probléma a fizetést igénylő autentikációs metódusok esetében, hogy azok növelik a kommunikációban történő részvétel belépési szintjét, és így a szegényebb embereket és cégeket – akik saját maguk regisztrálását anyagi vagy technikai okok miatt nem tudják elvégeztetni – a kommunikáció alacsonyabb rendű – gyakran feltétel nélkül szűrt – résztvevőivé sorolják át. A szerzők ajánlása szerint a problémák kezelésének legegyszerűbb módja, ha a szolgáltatók nem maguk akarják eldönteni, hogy egy levél kívánatos vagy sem a címzett számára, hanem a spamek szűrése feletti irányítást a végfelhasználóikra bízzák. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nekik nincs lehetőségük szűrőmechanizmusok alkalmazására, de a szűrés paraméterei feletti ellenőrzést minden esetben biztosítaniuk kell felhasználóik részére, akiknek kérésére akár a levelek elfogásának teljes deaktiválásától is tartózkodni kell. Ezenkívül a szakértők szerint olyan blokkolási technikákat és rendszereket kell kidolgozni, amelyben a feladó és a címzett is értesülhet arról, hogy egy elküldött levél blokkolásra került, és annak okáról is pontos információk tudnak szerezni. (pcforum.hu, 2004. 11. 16.) technológia, érdekképviselet, szabályozás, gazdaság Rejtett kamerás filmezésért börtönt kaphat a román riporter George Buhnicit, a román Pro Tv újságíróját és sofőrjét a Giurgiu-Rusze határátkelőn tartóztatták fel november 17-én délután a bolgár vámosok, mert felfedezték a szemüvegébe rejtett kamarát. A riporter a duty-free üzletekben tapasztalt törvénytelenségeket rögzítette, az eladók a legálisnál jóval nagyobb mennyiségű cigarettát árultak. A bolgár hatóságok meghosszabbították a Buhnici elleni letartóztatási parancsot. A riportert különleges kép- és hangrögzítési technikák használatával vádoljak, amit a bolgár törvények tiltanak, és amiért három év börtön is járhat. (index.hu, 2004. 11. 18.) szabályozás
87
Vizsgálják a közrádió pártatlanságát A pártatlanságot és függetlenséget vizsgáló tartalmi elemzést indított a médiahatóság a közszolgálati műsorszolgáltatók főbb hírműsorainál. A népszavazási kampány hírszolgáltatásának ellenőrzéséről a szocialista delegált kezdeményezésére döntött az ORTT. Ladvánszky György javasolta, hogy ne csak a kampányidőszakokban amúgy rendszeres, ám legfeljebb a nyilatkozókat párthovatartozás alapján mechanikusan strigulázó vizsgálatot rendeljen el a testület, hanem tartalmi elemzést is végezzen a hírek kiegyensúlyozottságáról. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a nyilvánosság előtt Újhelyi István, az MSZP alelnöke, amikor sajtótájékoztatón közölte: a Magyar Rádió hírműsorai szerinte soha nem voltak olyan pártosak, mint a december 5-i népszavazás előtt. A szocialista politikus szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik, és kivétel nélkül olyan civilek szólalhatnak meg, akik az ellenzéki pártok álláspontját hangoztatják. Szadai Károly, a rádió kuratóriumának fideszes alelnöke szerint minden szervezetnek és magánszemélynek jogában áll társadalmi célú hirdetéseket közzétenni. „Az, hogy több olyan vélemény hangzik el a rádióban, ami a népszavazással kapcsolatosan egyértelműen az igen mellett tette le a voksát, a közvélemény állapotát mutatja” – fogalmazott a Fidesz honlapján Szadai. Ezek ugyanakkor közérdekű közleményként hangzanak el, ami a médiatörvény szerint „nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel”. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 29.) szabályozás, fogadtatás Rendőrségi akció magyar warez szerverek ellen A Miskolci Rendőrkapitányság munkatársai az internetes szerzői jogi kalózkodás történetében nemzetközi szinten is egyedülálló jelentőségű akciót hajtottak végre. A november 24-én Budapesten és Miskolcon szervezett rendőri ellenőrzések során nyolc szervert foglaltak le, amelyen fellelhető szerzői jogsértő tartalmak mennyisége akár 15 terabyte-ot is kitehet. A miskolci rendőrök egy miskolci oktatási intézmény számítógépes szervertermében és két internetszolgáltató cég budapesti telephelyén hajtottak végre sikeres rajtaütéseket. A miskolci rendőrség mostani illetve egy, a közelmúltban lezajlott hasonló akciója nyomán immáron három jelentős – insane, dakota illetve myfusion néven ismert – kalóz ftp-szerverhálózattal sikerült eredményesen leszámolni. A Büntető Törvénykönyvbe ütköző, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az elkövető a legsúlyosabb esetben akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, enyhébb esetben pedig akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy komolyabb pénzbüntetéssel büntethető. (itnews.hu, 2004. 11. 30.) szabályozás A bíróság szerint Jeunet új filmje nem eléggé francia Egy párizsi bíróság úgy döntött: a Nagyon hosszú jegyesség című filmmel nem nevezhetnek az alkotók francia filmfesztiválokon – a cannes-i nemzetközi fesztiválon sem –, mert az a jogi ítészek szerint túl amerikai. A film az első világháború idején játszódik, a francia történetet Jean-Pierre Jeunet, az Amélie csodálatos élete rendezője Franciaországban, francia színészekkel és technikusokkal forgatta. A rendkívül magas (45 millió eurós) költségvetésű film finanszírozásában részt vett az amerikai Warner Brothers franciaországi cége is, erre hivatkozik két francia filmes szövetség, amely bírósághoz fordult Jeunet filmjének kitagadásáért – sikerrel. A rendező cinikusnak és szürrealisztikusnak nevezi az ügyet, szerinte pusztán kereskedelmi harcról van szó: új stúdió jött létre, és a régiek nem akarnak osztozni a tortán. Az ügy hátterében az áll, hogy Franciaország produkciónként több millió eurós nagyságrendben támogatja a hazai filmgyártást: Jeunet új filmje a bírósági ítélet következtében ettől is elesik, holott a CNC, a francia nemzeti filmművészeti alap 2003 októberében jóváhagyta az alkotás állami támogatását. A bíróság most ezt a döntést is
88
semmissé nyilvánította, azzal az indokkal, hogy a Nagyon hosszú jegyesség producer-cégét, a francia 2003 Productions-t pusztán azért alapították, hogy a Warner Bros France is részesedhessen az Európai Filmalap pénzügyi támogatásából, márpedig az az európai filmipar számára van fenntartva. (tozsdeforum.hu, 2004. 11. 29.) érdekképviselet, szabályozás A CIA a chatszobák ellenőrzésére törekszik Nyilvánosságra került dokumentumok szerint a CIA titokban olyan kutatásokat pénzel, amelyek a hatékonyabb felderítés érdekében a chatszobák ellenőrzését hivatottak megkönnyíteni. A hírszerző hivatal még 2003 áprilisában állapodott meg a kutatások támogatásáról. Az egyik ilyen kutatást a Rensselaer Polytechnic Institute végzi, és elsősorban internetes chatszobák automatikus ellenőrzésére és naplózására irányul. A pénz felett ugyan látszólag a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alap) rendelkezik, de a dokumentumokból kiderül, hogy egyes CIA vezetők is szerepet játszottak a támogatásra ítélt kutatások kiválasztásában. Egyes nonprofit szervezetek szerint viszont továbbra is aggodalomra adhat okot, hogy a kormányzat erőfeszítései a még szigorúbb ellenőrzés bevezetésére, és a szabad információáramlás korlátozására irányulnak. (sg.hu, 2004. 11. 25.) szabályozás Az ORTT Panaszbizottsága betiltaná a szadista valóságshowt Az ORTT Panaszbizottsága egy beadványt vizsgálva megállapította, hogy a Cool Tv-n sugárzott Dirty Sanchez című műsor a médiatörvény értelmében az ötödik kategóriába kell sorolni, vagyis semmilyen idősávban nem szabadna bemutatni. A Jackass című nagysikerű realityhez hasonlóan a Dirty Sanchez című műsorban is képzett kaszkadőrök hajtottak végre extrém feladatokat, például iratkapoccsal tűzték össze az arcuk, vagy háztetőkről ugráltak védőfelszerelés nélkül. Az eljáró tanács álláspontja szerint a műsorszám alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy szélsőséges, indokolatlan és öncélú erőszakot mutat be, éppen ezért az eljáró tanács véleménye szerint – tekintettel a benne szereplő öncélú, szélsőséges, indokolatlan kínzások bemutatására – semmilyen időpontban és semmilyen figyelmeztetés mellett sem tehető közzé.” „Az ítélet csak három ember magánvéleménye, így a Cool Tv nem veszi le műsoráról a Dirty Sanchezt” – mondta el Kökény Tamás, a szeptemberben indult csatornát működtető IKO Kábeltévé Kft. ügyvezetője, aki hangsúlyozta, hogy a Panaszbizottság döntésének nincs semmilyen jogi következménye. „Ezt a sorozatot már sugározta Magyarországon a Music Televison, így nem értjük, hogy miért most érkezett panasz az ORTT–hez” – tette hozzá Kökény, aki szerint minden törvényi előírásnak eleget tettek, amikor piros karikával, este tizenegy után vetítették az amúgy kiemelkedő nézettségi adatokkal büszkélkedő reality műsort. „A Panaszbizottság határozatának tényleg nincs jogi következménye” – ismerte el Világos Beatrix, az ügyben eljáró tanács vezetője, aki azonban bízik abban, hogy a közlemény után a sajtó megfelelően kezeli az ügyet, így a közvélemény nyomásának engedve majd a csatorna önszántából leveszi a műsorról a Dirty Sanchezt. A Panaszbizottság csak akkor jelent ügyekről az Országos Rádió és Televízió Testületnek, ha több panasz is érkezik egyidejűleg. (index.hu, 2004. 11. 25.) szabályozás
89
Egységes filmnyilvántartási javaslat Az európai uniós tagországok filmintézeti nyilvántartási rendszerének harmonizálását és a filmarchívumok privatizálásának tilalmát javasolja Hegyi Gyulának az Európai Parlamentben ismertetett jelentéstervezete. Hegyi Gyula a jelentésben azt javasolja, hogy az EU minden országában legyen kötelező a nemzeti filmművészeti alkotások archiválása filmintézetekben, tehát egy-egy filmből legyen úgynevezett kötelező példány. Magyarországon és több más EU-tagországban (például Franciaországban, Olaszországban, több északi tagállamban) már jelenleg is kötelező a nyilvános terjesztésre szánt filmalkotások archiválása, de ez egyelőre még nem általános az egész Unióban. A jelentés kezdeményezi: mondja ki az Európai Parlament azt is, hogy a filmarchívumok vagy azok része ne legyen privatizálható semmilyen formában. Azt is javasolják, hogy az archivált filmeket a kutatók meghatározott céllal, szigorúan szabályozott feltételek között, szerzői jog fizetése nélkül is tanulmányozhassák. Az EU tagországoknak javasolják a magyar filmarchívum újraszínesítési eljárásának tanulmányozását. Ezzel a szabadalommal színezték újra például az 1949-es Lúdas Matyifeldolgozást, és számos szakértő jobbnak tartja az amerikai újraszínezési technikánál. A filmalkotásokra a versenyjog szabályai továbbra se vonatkoznának. Ennek megerősítésére azért van szükség, mert az amerikai hatóságok folyamatosan támadják az EU-t, hogy a versenyjogot megsértve állami támogatást ad a filmgyártásnak. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) EU, szabályozás, technológia, fogadtatás Jogerősen pert nyert a Hetek – Mégis zsebrádió Másodfokon is pert nyert a Hetek a Magyar Rádióval szemben. A közszolgálati médium a Hetek ellen benyújtott sajtó-helyreigazítás iránti keresetét első fokon a Fővárosi Bíróság utasította el, majd a fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla is. A jogerős ítélet szerint a Hetek augusztus 6-ai számában megjelent Zsebrádió – Súlyosan elfogult a Kossuth Krónika című cikk egy valóságos tanulmány megállapításait foglalta össze, az abból levont következtetés pedig nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A bíróságnak a következő állítást kellett volna revideálnia: „A Magyar Rádió Kossuth Krónika című műsorának közmondásos Fideszpártiságát immár egy egzakt felmérés is alátámasztja. A Sajtószabadság Központ kimutatta, hogy a Krónikában az európai parlamenti választás kampányidőszakában Orbán Viktor több mint kétszer annyiszor jutott szóhoz, mint Medgyessy Péter.” A bíróság szerint az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent tanulmány összegzése, és az abból levont következtetés, vagyis, hogy „súlyosan elfogult a Kossuth Krónika”, nem sérti a véleményalkotás szabadságát. (hetek.hu, 2004. 11. 26.) szabályozás
90
Társaság Távozik a Tv2 elnöke A Tv2 21%-os árbevétel-növekedést ért el az év első kilenc hónapjában. Pintér Dezső lemondott tisztségéről. Az igazgatóság Markus Tellenbachot, a TV2 főrészvényese, az SBS Broadcasting S.A. elnök-vezérigazgatóját választotta az igazgatóság elnökévé. Pintér Dezső ezután az SBS stratégiai tanácsadója lesz, a közép-európai fejlesztési lehetőségekkel foglalkozik. A TV2-csoport – amely magába foglalja a TV2 kereskedelmi televíziót, a produkciós Interaktív Kft.-t és a telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Tele-For Kft.-t – 2004 harmadik negyedévére 33%-os, 4,7 milliárd forintra rúgó árbevétel-növekedést mutathat fel. Ez a harmadik negyedévben a legnagyobb árbevétel-növekedésnek számít az SBS valamennyi érdekeltsége között. 2004 első kilenc hónapjában az árbevétel 21%-kal 16,2 milliárd forintra nőtt, míg az üzleti eredmény ebben az időszakban (2004. szeptember 30-ig) 3,24 milliárd forint volt, ami a legjobb eredmény a TV2 1997-es indulása óta, és a legnagyobb növekedésnek számít az SBS Broadcasting valamennyi érdekeltsége között. (index.hu, 2004. 11. 01.) társaság, gazdaság Egykori alapítója vezeti a makói városi televíziót A makói VTV új vezetőjének Czibolya Kálmánt nevezte ki a képviselő-testület. A szakember minőségi arculatváltást, a jó műsorok meghagyása mellett új, kistérségi magazin sugárzását szeretné megvalósítani. Az igazgató ígéretet kapott: elképzeléseit anyagilag is támogatja a városvezetés. (delmagyar.hu, 2004. 11. 03.) társaság Kiválasztotta helyetteseit a Telesport új főnöke Schulek Csaba, a Telesport új főszerkesztője a stáb nyitóértekezletén bejelentette, hogy általános, illetve gyártási helyettesként Havas Judit, valamint Tímár László segíti a munkáját. Havas Judit 1978-tól 1999-ig dolgozott a Telesportnál, míg Tímár László – kisebb megszakításokkal – 37 éve tevékenykedik a Magyar Televízióban. (index.hu, 2004. 11. 03.) társaság Népszabadság – középpontban a stratégia Kiemelt szerepet szán a Népszabadság a stratégiai munkának, emiatt külön pozíciót hozott létre a kiadó. Skriba Judit, a Népszabadság marketingigazgatója új pozíciót kapott, így stratégiai, kutatási és pr-igazgatóként dolgozik novembertől a lapnál. A klasszikus értékesítési marketing teendőket a továbbiakban Szabó Gabriella látja el. Skriba Judit új posztját azért hozta létre a kiadó, mert a jövőben a brand építésében, kiterjesztésében az eddigieknél is meghatározóbb jelentősége lesz a kutatásnak és a stratégiai tervezésnek. A Népszabadság egyébként intenzív kommunikációs tevékenységének, promóciós akcióinak köszönhetően idén 7%-kal növelte előfizetői számát, ezzel 128 ezer feletti előfizetőt tudhat magáénak a napilap. A kiadónak ezt annak ellenére sikerült elérnie, hogy az elmúlt hetekben tovább bővült a napilappiac az Axel Springer gondozásában kiadott Reggel című újsággal. (kreativ.hu, 2004. 11. 03.) társaság, fogadtatás, fogyasztás
91
Új rádióadó kezdte meg működését Mindenhol a regionális rádiózás előretörése jellemző a közszolgálati rádiózásra. A Magyar Rádió átszervezésbe kezdett kilenc vidéki stúdió esetében. Perjés Klára, a Kossuth Rádió főszerkesztője a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak-magyarországi után a folyamat legújabb állomásaként említette a nyíregyházi és a debreceni stúdióból most létrejött északalföldi rádiót. November 8-ától az említett két stúdió közös reggeli regionális hírműsor készít, ezután pedig hamarosan közös riportműsorok is hallhatók lesznek. Perjés Klára kiemelte a határon túli területekről szóló műsorok elkészítését, ez ügyben jó példaként említette a nyugatmagyarországiak burgenlandi kapcsolatait. A Kossuth Rádió főszerkesztője továbbá közölte, hogy a regionális műsorok felügyeletével Zsoldos Barnabást, a nyíregyházi stúdió vezetőjét bízta meg, de azt is hangsúlyozta, hogy a két stúdió együttműködésben nem az alá- fölérendeltségnek, hanem a közös érdekeken alapuló egymás mellett élésnek van fontos szerepe. (politikaforum.hu, 2004. 11. 03.) tartalomkínálat, társaság
92
Megszűnt a Magyar Hírlap Miután a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kft. nem talált befektetőt az újsághoz, a november 5-ével megszűntette a Magyar Hírlap kiadását. Lépését azzal indokolta, hogy a lap folyamatosan veszteséget termel, és ezt nem kívánja tovább finanszírozni. A tulajdonos Szombathy Páltól tavalyi főszerkesztői kinevezésekor azt várta, hogy 35 ezerről 40 ezer fölé emelje a példányszámot; ezzel szemben az az utolsó héten csak 27 ezer körül mozgott. Aidan White, a nemzetközi újságíró-szövetség elnöke felemelte szavát a Magyar Hírlap megmaradása érdekében. A szervezet kemény hangon utasította el a lap bezárását, a Magyar Hírlapot a sajtószabadság zászlóshajójának nevezve, s az elnök jelezte: személyesen is eljár a tulajdonosnál. „Ez az újság a régióban a sajtószabadság zászlóshajója, kemény hangú publicisztikái és pártatlan újságírói tevékenysége jelentős elismerésre talált ezen a túlságosan átpolitizálódott médiapiacon” – mondta Aidan White, az EFJ főtitkára. „Bezárása katasztrofális következményekkel járna a független újságírás számára mind Magyarországon, mind a régióban.” November 7-én a MÚOSZ felkérte a sajtó képviselőit, kék szalag viselésével fejezzék ki a Magyar Hírlap munkatársai iránti szolidaritásukat. A szövetség tagjai döbbenten és sajnálattal veszik tudomásul a lap megszűntét, amit a magyar kultúra és a közélet érzékeny veszteségének tekintenek – áll a szervezet felhívásában. A MÚOSZ Elnöksége közleményt adott ki a Hírlap megszűnése alkalmából. Ebben elítéli a kiadó döntését, és kiemeli, hogy az újság „különleges áru”. A közlemény, miután felhívja a figyelmet néhány okra, ami a helyzet kialakulásához vezetett, kijelenti: „A feljebb általánosságban megfogalmazott felelősség konkretizálható is. Külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve minden más néven futó jogelődjével szemben. Mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra – legalábbis egyik – legfőbb hordozója, közvetítője. Miközben más kultúraközvetítők (film, könyvkiadás) esetében e szerep felismerésének időnként érzékelhető nyoma van, a sajtó esetében inkább az ellenkezőjének van nyoma. A könyvkiadás adóterheinek csökkentésével egyidejűleg emelte a kormányzat a sajtó forgalmi adóját, egyébként Európában jószerével példátlan mértékben. A kiadóvállalatok nemhogy érzékelhető támogatást kapnának az úgynevezett kulturális járulékból, hanem e kultúraterjesztők maguk is kénytelenek ilyet fizetni.” Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke arról beszélt, a történtek megmutatták, milyen a - valahogyan megfékezendő – „tulajdonosi önkény eljárási módja”; szavai szerint az ez esetben érvényesülő szemlélet szerint „az értékre, a minőségre nincsen szükség, a piac az mindenható”. (sync.hu, 2004. 11. 03., neppszava.hu, 2004.11.03., mho.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 04., index.hu, 2004. 11. 07., mti.hu, 2004. 11. 07., privatnankar.hu, 2004. 11. 09., mtv.hu, 2004. 11. 16.) társaság, fogadtatás, gazdaság, fogyasztás, szabályozás, érdekképviselet
93
Igazgatók távoztak a Danubius rádiótól Bejelentette távozását a Danubius Sales House vezérigazgatója, Fischer András, aki közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A rádiótól november 12-én távozott Toperczer Attila kereskedelmi igazgató, és felmondott Horváth Réka marketingigazgató és Schatz Péter promóciós igazgató. A Danubius a leghallgatottabb rádióadó Magyarországon. Az országos adók júniusi hallgatottságáról készült felmérés szerint a tizenöt évnél idősebb magyarok majdnem 93%-a hallgatott valamilyen rádiót. 40%-uk a közszolgálati adók műsoraira, 74%-uk pedig a kereskedelmi rádiók programjára kíváncsi. A majdnem nyolcmillió hallgatóból 3,6 millió ember a Danubius rádió műsorát választja, a második helyezett Sláger rádió a hallgatók megoszlását tekintve 2%-ponttal marad el ettől az eredménytől. A Magyar Rádió Kossuth adója a hallgatók majdnem egyharmadához, 2,6 millió emberhez ér el, ezzel a teljes piac 16%-át mondhatja magáénak.(origo.hu, 2004. 11. 15.) társaság, fogyasztás Az MTI közszolgálatiságáért aggódik a Fidesz A Magyar Távirati Iroda a súlyos piacvesztése után most a tartalmi szolgáltatásában is meggyengült, hangoztatta a hírügynökség Tulajdonosi Tanácsadó Testületének két fideszes tagja. Antal Zsolt elmondta, hogy – a menedzsment személyzeti politikájának következtében – az MTI parlamenti rovatának több tagja is távozik vagy távozni kényszerül a cégtől. A fideszes delegált szerint „amit belpolitikának nevezünk ma az MTI-ben, az nem más, mint a parlamenti tudósító-szolgálat”, és ha ettől a csapattól megszabadulnak, akkor az MTI az „egyik legerősebb közszolgálati szegmensétől” válik meg. „Ez egy bejáratott csapat” – fogalmazott Antal Zsolt, aki szerint Vince Mátyás, az intézmény elnöke azzal indokolta neki a két főszerkesztő-helyettes eltávolítását, hogy nem tudnak együttműködni főszerkesztőjükkel. A fideszes kurátor közölte, a kialakult helyzetért Vince Mátyást terheli a felelősség. Antal Zsolt felvetette, hogy az MTI vezetése a leépítés „fedezékében” akar a nemkívánatos elemektől megválni. Vince Mátyás, az MTI elnöke nem tartja indokoltnak az aggodalmakat. A Belpolitikai Főszerkesztőség kész arra, hogy erőátcsoportosítással úrrá legyen a kialakult helyzeten. (index.hu, 2004. 11. 04.) társaság, fogadtatás Töröcskei Istváné a Hír Tv Töröcskei István lett a Hír Tv Rt. többségi tulajdonosa. A Hír Tv-ben eddig is részesedéssel bíró Töröcskei a Pro-Aurum Rt. tulajdonrészét vette meg Sárkány Nagy Erzsébettől. (index.hu, 2004. 11. 04.) társaság Új vezérigazgató-helyettes a Sláger Rádiónál A Sláger Rádió bejelentette, hogy ismét betölti a vezérigazgató-helyettesi pozíciót. 2005. február 1-től. Heal Edina felel ezen túl a cég működésének átfogó felügyeletéért és irányításáért. Heal Edina jelenleg a Cipello Kft. ügyvezető igazgatójaként és alapító partnereként tevékenykedik. (fn.hu, 2004. 11. 08.) társaság
94
Elbocsátották Matúzt és Siklósit az MTV-től A Magyar Televízió Rt. rendkívüli felmondással megszüntette Matúz Gábor és Siklósi Beatrix munkaviszonyát. Matúz Gábor és Siklósi Beatrix ellen korábban munkaügyi eljárás indult Matúz Gábor: Az antifasiszta és a hungarista - Titkok a Magyar Televízióból című könyvével kapcsolatban; a kiadványban az MTV engedélye nélkül szerepelnek belső levelek. Siklósi Beatrix, az Éjjeli menedék szerkesztője azért keveredett az ügybe, mert ezek az anyagok „hivatalból nála kellett, hogy meglegyenek”. Matúz Gábor mint a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy kötetével a „Magyar Televízióban folytatott törvénytelenségekre próbálja felhívni a figyelmet”. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Médiaszekciója közleményt adott ki ebből az alkalommal, melyben közli: megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió két műsorkészítőjének, Siklósi Beatrixnak és Matúz Gábornak azonnali hatályú elbocsátásáról. (index.hu, 2004. 11. 12., gondola.hu, 2004. 11. 13.) társaság, fogadtatás, érdekképviselet Borókai Gábor a Heti Válasznál November 17-étől Borókai Gábor volt kormányszóvivő a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke. Ugyancsak új tagként vesz részt a hetilap munkájában az euró atyjaként ismert Lámfalussy Sándor professzor. (mno.hu, 2004. 11. 17.) társaság MTV – új feladatkörök A köztévé közéleti igazgatóságán kommunikációs főmunkatársaként dolgozó Kertész Viktória, valamint Leipold Péter, a tévé kisebbségi magazinjának felelős szerkesztője a meglévő munkák mellé új feladatkört kapott a televíziónál. Kertész Viktória november 1-jétől a fogyatékossággal élő emberek biztosaként is dolgozik a tévénél. Feladata, hogy a témáról szóló hírek és információk a jelenleginél nagyobb mértékben jelenjenek meg az MTV műsoraiban, hogy házon belül és kívül képviselje a fogyatékossággal élőket, és koordinálja az érintettek és a témában tevékenykedő szervezetek és alapítványok kommunikációját a köztévében. Kertész Viktória ennek érdekében a programszerkesztés is befolyásolhatja. Kertész Viktóriáéhoz hasonló feladatkört lát el november elsejétől Leipold Péter, aki az MTV esélyegyenlőségi biztosaként képviseli az érintetteket a tévénél. Leipold Péter továbbra is a Rondó című magazinműsor felelős szerkesztője és a Danubius Rádió műsorvezetője marad. (kreativ.hu, 2004. 11. 10.) társaság, fogadtatás Négy részre darabolják az AOL-t A TimeWarner amerikai médiakonszern lapjelentések szerint négy üzleti részre darabolja internetes leánycégét, az AOL-t. Az átalakítás célja, hogy az előfizetőktől erősen függő gazdálkodási modellt a nagyobb részben reklámfüggő modellé alakítsák, amelyben egyre növekvő számú fogyasztó használhatja ingyen az AOL szolgáltatásait. Az AOL szerkezetét decentralizálják, amitől azt is várják, hogy az egyes üzletrészek ütőképesebben gazdálkodnak majd. A négy rész az internetelérés, a digitális szolgáltatások, a tartalomszolgáltatás, valamint egy új európai üzletág lesznek. Az átszervezés a vezetést is átalakítja: több vezető távozik, illetve a cég más üzletágaiban kap pozíciót. (index.hu, 2004. 11. 10.) társaság, fogadtatás A Mafilm értékét kell meghatározni Az ÁPV Rt. tendert írt ki a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. valós piaci értékének meghatározására. A nyílt közbeszerzési eljárásra nettó 11,5 millió forint keretösszege áll rendelkezésre az ajánlatkérőnek. A filmszakma szerint a társaságnak legalább hatmilliárd forintnyi fejlesztésre volna szüksége, de nem tudni, az állam rászánja-e
95
ezt az összeget a privatizáció előtt, mivel jelenlegi állapotában nem várható jelentős bevétel a cég eladásából. (metro.hu, 2004. 11. 24.) társaság, gazdaság Sony filmstúdió Kínában A Sony Pictures elsőként hozott létre vegyes vállalatot Kínában televíziós és mozifilmek közös gyártására, miután az állam feloldotta a külföldi filmgyártásra vonatkozó korlátozásokat. A Huaso Film / Television Digital Production Co. vegyesvállalatban többségi részesedése lesz az állami filmgyártó vállalathoz tartozó Hua Long Film Digital Production társaságnak. Az első hollywoodi filmstúdió kínaiaknak és a nemzetközi közönségnek egyaránt készít majd filmeket. (index.hu, 2004. 11. 25.) társaság A Magyar Nemzethez igazoltak a Népszava sportújságírói A Népszava sportrovatánál dolgozók veszik át január 1-jétől a Magyar Nemzet menesztett sportújságíróinak helyét. Ballai Attila közölte: a Magyar Nemzet főszerkesztője, Liszkay Gábor kereste meg azzal, hogy „állítson elő” egy új sportrovatot az újság számára, a kollégák kiválasztásában pedig szabad kezet kap. A Népszava teljes sportrovata átmegy a Magyar Nemzethez. A Magyar Sportújságírók Szövetsége közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Magyar Nemzet menesztette teljes sportrovatát. (kisalfold.hu, 2004. 11. 30.) fogadtatás, társaság Befektetőt keresnek a Kölcsey TV-hez Bizalmi befektetőket keres a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés a Kölcsey Televizió működtetéséhez. A Kölcsey tévét a megyei közgyűlés önként vállalt feladatként működteti, a működtetés költségeit viszont ezen a szinten tartani már nem tudja. Olyan befektetőt keresnek, aki a műsorpolitikában változtatást nem hoz, érvényesülhet a kiegyensúlyozott tájékoztatás. (kelet.hu, 2004. 11. 25.) társaság, gazdaság Ismét szerződött egymással az MTI és a Magyar Rádió Helyreállt a szerződéses kapcsolat a Magyar Távirati Iroda Rt. és a Magyar Rádió Rt. között, és 2005 januárjától a közrádió ismét előfizetője lesz a távirati iroda hírszolgáltatásának. A két közszolgálati intézmény vezetői által megkötött szerződés értelmében a Magyar Rádió mindhárom adójára – Kossuth, Petőfi, Bartók Rádió –, valamint ingyenes internetes honlapjára megkapja az MTI teljes hírkiadásának felhasználási jogát a 2005. évre. Egy másik most aláírt szerződés lehetővé teszi, hogy az MTI saját szolgáltatásaiban felhasználja a Magyar Rádió Krónika Hírszolgálatának híreit. (index.hu, 2004. 11. 23.) társaság Meccset hallgathatnak az amerikaiak – igyekszik a Sirius A Sirius, amerikai műholdas rádiótársaság a Viacom volt elnökét, Mel Karmazint nevezte ki ügyvezetőjévé. Az állomásnál korántsem ez az egyetlen változás, a Sirius ugyanis megszerezte a brit Premier League meccseinek rádióközvetetítési jogát, így az Egyesült Államok polgárainak sem kell lemondani a foci krémjéről. Korábban 220 millió dollárt fizetett a társaság az NFL meccseinek audió-közvetítési jogaiért. A Sirius az NBA mellett az NHL összecsapásait is közvetíti. (portfolio.hu, 2004. 11. 30.) társaság, gazdaság, tartalomkínálat
96
Tartalomkínálat Januárban elindulhat a Demokrácia csatorna A tervek szerint januárban, de legkésőbb március 15-én a magyar sajtó napján elindul a Magyar Televízió új csatornája. A kérdés hónapokig az ORTT előtt volt, de mivel a médiatörvényben nincs erre vonatkozó passzus, a médiahatóság azt kérte a köztelevíziótól, vizsgálja meg, van-e jogi akadálya annak, hogy az elindítsa az új, szabad hozzáférésű, tematikus csatornát. Az ORTT szerint azt is át kell tekinteni, megfelel-e az új csatorna finanszírozási rendszere az uniós elvárásoknak. Az MTV harmadik csatornája kábelen lesz fogható, indulásával az elképzelések szerint átalakul a másik két csatorna is: az MTV1 lesz a nemzeti főadó, az MTV2 a kultúráé és a tudományé, a Demokrácia csatorna pedig a közéleté és a politikáé lesz. (szon.hu, 2004. 11. 02.) tartalomkínálat, szabályozás, EU Új rádióadó kezdte meg működését Mindenhol a regionális rádiózás előretörése jellemző a közszolgálati rádiózásra. A Magyar Rádió átszervezésbe kezdett kilenc vidéki stúdió esetében. Perjés Klára, a Kossuth Rádió főszerkesztője a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak-magyarországi után a folyamat legújabb állomásaként említette a nyíregyházi és a debreceni stúdióból most létrejött északalföldi rádiót. November 8-ától az említett két stúdió közös reggeli regionális hírműsor készít, ezután pedig hamarosan közös riportműsorok is hallhatók lesznek. Perjés Klára kiemelte a határon túli területekről szóló műsorok elkészítését, ez ügyben jó példaként említette a nyugatmagyarországiak burgenlandi kapcsolatait. A Kossuth Rádió főszerkesztője továbbá közölte, hogy a regionális műsorok felügyeletével Zsoldos Barnabást, a nyíregyházi stúdió vezetőjét bízta meg, de azt is hangsúlyozta, hogy a két stúdió együttműködésben nem az alá- fölérendeltségnek, hanem a közös érdekeken alapuló egymás mellett élésnek van fontos szerepe. (politikaforum.hu, 2004. 11. 03.) tartalomkínálat, társaság BBJ – mától magyarul is Elindult a Budapest Business Journal (BBJ) magyar nyelvű változata november 8-án. Az orgánum az elfoglalt cégtulajdonosokat és cégvezetőket célozza meg írásaival. „A lap tömör, lényegre törő híreket tartalmaz az üzleti élet legfrissebb fejleményeiről, s a közélet üzleti érdekeltségű történéseiről” – tette hozzá David Hill, az angol és magyar nyelvű kiadás felelős szerkesztője. (kreativ.hu, 2004. 11. 08.) tartalomkínálat Digitális archívum a köztévé műsorainak A kormány november 3-i ülésén elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében létrehozzák a Nemzeti Audiovizuális Archívumot a Neumann János Kht. keretein belül. A törvény hatályba lépése után az országos televíziók közszolgálati műsorait archiválják majd, azok az interneten elérhetők lesznek. Így a jövőben bárki hozzáférhet majd az archivált anyagokhoz. Az archiválás visszamenőlegesen is megkezdődik, fontos kordokumentumokat is digitalizálnak. Az archívum az úgynevezett köteles példányok gyűjtőhelye is lesz, ahol digitális formában tárolják a különböző műsorokat. Az archiválás nem jár többletköltséggel, mivel a digitális jeleket a műsorszórásból veszi át a gyűjtemény. A nemzeti gyártású műsorok nemzeti kincset képeznek, és nemzetközi példák alapján dolgozták ki a törvényjavaslatot. (origo.hu, 2004. 11. 04., prim.hu, 2004. 11. 17., 2004. 11. 24.) technológia, szabályozás, tartalomkínálat 97
Spanyol reklámpiac – A tévék nyertek, a mozik vesztettek Lényegesen nagyobb arányban növekedett a spanyol reklámpiac az év első felében, mint ahogy azt az elemzők várták. A teljes spanyol piaci reklámköltés 2004 első hat hónapjában 3,1 milliárd euró, ami 16%-kal haladja meg a tavalyi hasonló időszakban elkönyvelt költést. A reklámtorta növekedésének egyértelmű nyertesei a televíziók, amelyeknél a hirdetők 16,6%-kal többet költöttek el Spanyolországban. A felfutás vesztese – a részesedés több mint 18%-os csökkenésével – a mozi. Az idei év fellendülése nem hagyta érintetlenül a nyomtatott és az elektronikus médiapiacot sem. Az egyik legnagyobb – autós témájú magazinokat kiadó – kiadóvállalat, az Ediaction együttműködést írt alá a regionális újságpiac egyik vezetőjének számító Prensa Iberica kiadóval számos új magazin közös beindításáról. A rádiós piacon is több új médium jelent meg: a legkomolyabb érdeklődést az országos sugárzású Punto Radio váltotta ki. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) gazdaság, tartalomkínálat Brit médiapiac – A nézők diktálnak Nagy-Britanniában egyre inkább a nézők irányítják majd azt, hogy mit akarnak látni a tévében és mikor. 2008-ra több mint 15 millió brit otthonból lehet hozzáférni valamilyen úgynevezett on-demand programhoz – jósolta a Screen Digest médiaelemző cég. Az ondemand csatornákon – például a Sky-on – a tévézők pénzért nézhetik meg az általuk kiválasztott műsorokat akkor, amikor szeretnék. Az Egyesült Királyságban már jelenleg is körülbelül 10 millió lakásból férnek hozzá az ilyen programokhoz. A jóslatok szerint a filmek lesznek a legnépszerűbbek A brit nézők idén várhatóan 141 millió fontot költenek on-demand tévére. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) tartalomkínálat, technológia, fogyasztás, gazdaság Online videotéka az Axelerótól Az Axelero Internet 2004. december 1-jén indítja el Magyarország első internetes video-ondemand szolgáltatását Origotéka néven. A szolgáltatás a Video-on-Demand (VoD, „videó egyéni lekérésre”) megoldáson alapul, amelynek keretében a szolgáltató online módon, szélessávú kapcsolaton keresztül juttat el egy kiválasztott filmet egyetlen felhasználó számítógépére. Fizetni filmenként kell, egyszeri díjfizetés fejében a felhasználó 24 órán keresztül tetszés szerinti időben és alkalommal nézheti meg a filmet, ugyanúgy, mint egy hagyományos kölcsönzőből kivett videokazetta esetén. Hasonló szolgáltatás a magyar piacon nincs, a régióban Ausztriában, Szlovéniában és Csehországban működik fizetős online videotéka. A megoldás külföldön is újnak számít, a Deutsche Telekom német internetes vállalata, a T-Online például 2003-ban indította el a video-on-demand szolgáltatását. Az internetes filmértékesítés egyelőre kezdeti fázisban van világszerte, így forgalma még nem összemérhető az offline terjesztési csatornák (mozi, videotéka, DVD értékesítés) forgalmával. (terminal.hu, 2004. 11. 29.) tartalomkínálat
98
Az Axel Springer meg akarja hódítani Kínát Európa legnagyobb lapkiadója, az Axel Springer számos új kiadvány sikeres kelet-európai bevezetése után most a kínai sajtópiacot vette célba. Az Axel Springer a tervek szerint elsőként egy autós vagy egy számítógépes magazinnal jelenne meg Kínában. Mathias Döpfner, a lapkiadó konszern vezetője elmondta, hogy az utóbbi időben bevezetett új kiadványok nagy sikereket értek el, és mindez további portfolióbővítésre és terjeszkedésre ösztönzi a médiavállalatot. A kiadó különösen büszke a Jolie, az Audio Video Foto Bild és a TV Digital magazinokra, valamint a Lengyelországban megjelenő Fakt című napilapra, amelyek ez elmúlt időszak legsikeresebb újdonságainak számítanak a sajtópiacon. Kiválóak a pénzügyi eredmények is. A 2004-es év első kilenc hónapjában az Axel Springer forgalmát is növelni tudta az előző év hasonló időszakához képest. (hullamvadasz.hu, 2004. 11. 15.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Internetes tévéadás indul Szlovákiában Internetes televíziós adás indul Szlovákiában TVIN néven. Az internetes televíziónak Szlovákiában nincs hagyománya, ez lesz az első ilyen adás. A december elsejétől rendszeresen, hétfőtől péntekig napi négy órán át műsort szolgáltató TVIN elsősorban politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd, de az életmód és életstílus kérdéseit vizsgáló és országos útinfom-hírekkel is szolgáló szerkesztőség hét műsorvezetőjével, valamint azok vendégeivel a nézők online chat-kapcsolatba is léphetnek. Az internetes televíziót indító csoport elmondta: várakozásaik szerint tízezer állandó nézőjük lesz, és nem félnek attól, hogy a tervezett reklámbevételekből ne tudnák majd magukat hosszú távon is eltartani. A nézők ugyanis interaktív reklámokat láthatnak a csatornán, és a reklámozott termékekről a csatlakozó portálokon minden további, apró részletekkel szolgáló információhoz is hozzáférhetnek. (origo.hu, 2004. 11. 15.) technológia, fogyasztás, tartalomkínálat Újabb televíziók indulhatnak Várhatóan újabb szereplőkkel bővül a televíziós piac a jövőben – mondta Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. 1994 és 2003 között a magyar nyelvű csatornák száma 7-ről 43-ra emelkedett – tette hozzá. A három országos televízió: az MTV, az RTL Klub és a Tv2 azonban az év első felében 1998 óta a legalacsonyabb részesedést érte el a teljes lakosság körében a televíziónézési időből, miközben a kábeltévék 4,6%-kal növelték részesedésüket. A tévézéstől való függőség egyébként folyamatosan nő. Egy 18 év feletti felnőtt átlagosan 30,34 órát tévézik hetente, ez több mint 13 órával haladja meg az 1992. évi adatokat. A KSH kutatásaiból kiderül, hogy a médiafogyasztás 70%-a a televíziózás. Újság- és folyóiratolvasásra 7% jut, míg a rádióhallgatás 22%-kal veszi ki részét. Az egyes műsortípusokat tekintve Kolosi Péter szerint az esemény-televíziózásé a jövő. A kezdeti érdeklődés a reality műsorok iránt tavaly visszaesett, az idén azonban az új műfajokkal (Kísértés, A nagy Ő) újra megnőtt a nézettség. 2004-ben átlagosan 1,65 millióan néznek ilyen típusú adásokat. Folyamatos csökkenést mutat viszont a mozifilmek nézettsége: amíg 2002-ben még 1,07 millióan ültek le képernyők elé, ha filmet vetített a csatorna, addig idén 938 ezren kíváncsiak a mozifilmekre. Egyre többen kíváncsiak a sportközvetítésekre is: 2002-ben a teljes lakosság körében átlagosan 605 ezren néztek egy-egy sporteseményt a három országos tévén, ez a szám idén 982 ezerre emelkedett a három adó esetében. (mno.hu, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fogadtatás, tartalomkínálat
99
Szélessáv, és ami mögötte van Az internet-hozzáférés elterjedtsége és magas sávszélessége kapcsán példaként leginkább Dél-Koreát emlegetik. A nem túl nagy ázsiai országban teljesen általános a 8 Mbites kapcsolat, melyen már TV adásokat is lehet sugározni, és a hálózat elterjedése egy új kulturális szféra megjelenését is eredményezte. A szöuli kormány '90-es évek közepén meghozott mérföldkőnek tekinthető nemzeti kezdeményezése valódi versenyt hozott, ami az árak zuhanásához és a kínált sávszélesség emelkedéséhez vezetett. A digitális technológia alkalmazásában szédületes haladást értek el, az emberek minimális összegekért fizethetnek elő filmekre („video on demand”, azaz igény szerinti sugárzással), és az olcsó net egy máshol csak marginálisan létező réteg, az online játékszféra felfutását eredményezte. A versenyeket mintegy 30.000 ember látogatja, az országban három tévécsatorna csak a multiplayer játékokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik, és a sztárokat a többi sport bajnokaihoz hasonlítható rajongótábor övezi. 1995-ben még csak kevesebb mint az emberek 1%-a(!) használta az internetet. Ma helyi becslések szerint a dél-koreai háztartások 71%-ának van internet-előfizetése (hazánkban a penetráció mindössze 15%). A szélessávú elérések terjedését az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után kezdték ösztönözni, mivel a gazdasági szakemberek az ország jövőjének alakulásában kulcsszerepet láttak a technológiai fejlesztésekben. Pár év alatt minden nagyobb települést üvegszálas kapcsolattal kötöttek össze, és 2000-re az emberek 30%-a kábelen vagy DSL kapcsolaton át tudott a hálóra lépni. A tervek szerint 2005-ben 80% fog 20 Mbites, vagy gyorsabb sávszélességen át csatlakozni, ami már a HD TV adások közvetítését is lehetővé teszi. Eközben az állam sem tétlen, 24 milliárd dollárt költenek a magyar Közhálónkhoz hasonló, a kormányhivatalokat és a közintézményeket összekötő nemzeti hálózat létrehozására. A versenyre nagy hangsúlyt fektettek. Meghatározták az infrastruktúra alapjait, és kölcsönösen javaslatokat tettek, hogy a magánszektor és az állam mivel tudja segíteni az internet elterjedését. Mint az országok többségében, kezdetben itt is egyetlen monopol szolgáltató volt, a Korea Telecom. Ennek letörésére az állam a versenytársaknak alacsony kamatú hiteleket nyújtott, hogy kiépíthessék saját szélessávú hálózataikat. A program két év alatt 77 millió dollárba került, és az adófizetők pénzéből főként a vidéki területek fejlesztését segítették. (sg.hu, 2004. 11. 16.) technológia, szabályozás, fogyasztás, tartalomkínálat, gazdaság Megnyílt a XII. Országos Reklámkonferencia A fogyasztói társadalom egyre inkább a visszavonulás társadalma, ez pedig a marketingeszközök bebábozódását idézi elő. Vissza kell nyerni a fogyasztó bizalmát, ez az egyik legfontosabb feladata a szakmának – hangzott el a XII. Országos Reklámkonferencián Egerben. A két napos fórum plenáris- és szekció ülésein 120 magyar és külföldi előadó segítségével elemzik a legfontosabb szakmai trendeket, a magyar médiapiac helyzetét. Jacques Séguéla reklámszakember előadásában rámutatott: egyre gyanakvóbbá, agresszívebbekké válik korunk vásárlója, ezért a reklámszakma egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói társadalom bizalmának visszaszerzése. Az egyéni vágyak felkeltésére is szükség van, ezt szolgálják az egyénre szabott termékek és a limitált szériák. A szakember hangsúlyozta: míg a tv-reklám tegnap hatásos fegyver volt, addig mára elvesztette élét, és egyre többen fordulnak el tőle. Ezért a reklámnak a szórakoztatóipar integrált részévé kell válnia. (egeronline.com, 2004. 11. 17.) fogyasztás, fesztivál, tartalomkínálat, fogadtatás USA: német nyelvű tévéadó A ProSieben/Sat.1 Welt nevű csatorna általános, vegyes műsorú adó lesz, és a csoporthoz tartozó televíziók – Sat.1, Pro Sieben, Kabel 1 és N24 – legjobb programjait sugározza. Az adón sorozatokat láthatnak a nézők, s hetente két futballmeccset is közvetítenek majd a
100
német bajnokságból. Utóbbiak joga sokba kerül a csatornának, viszont az adásidő jelentős részét kitevő sorozatfilmek nem igényelnek jelentős befektetést, így a televízió költségvetése alacsony. Az adó híreket is sugároz, az N24 berlini stúdiójában állítják majd össze a hírblokkokat az amerikai (német) közönség számára. (politikaforum.hu, 2004. 11. 23.) tartalomkínálat Angol nyelvű al-Dzsazíra indul Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televízió azt tervezi, hogy 2005 végéig angol nyelvű hírcsatornát indít. Az elképzelés szerint a tévé 300-nál is több munkatársat toboroz, és három regionális központban kezdi meg működését. Az egyik központ a tervek szerint Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban létesül. Az al-Dzsazíra 25-30 millió dollárt szán az indulásra, s reményei szerint jövő novemberben megkezdi a sugárzást. A katari tévé tájékoztatása szerint az új csatorna, amely a tervek szerint al-Jazeera International néven fut majd, igyekszik ellensúlyt képezni „az amerikai CNN-hez és a brit BBC-hez hasonló nyugati adók egyoldalú jelentéseivel szemben”. Az amerikai kormányzat többször keményen bírálta az al-Dzsazírát az arab hírtévének az Irakban dúló harcokról szóló tudósításai miatt. A csatorna arab nyelvű szolgáltatásának közel 40 milliós közönsége van. (origo.hu, 2004. 11. 23.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság, fogadtatás Az interneten terjeszkedik az MTI Új internetes felületre kifejlesztett szolgáltatásokat indított november 24-től a Magyar Távirati Iroda, amely megújult internetes oldallal is várja ezentúl a látogatókat. Az idei évet várhatóan 51 millió forintos veszteséggel záró nemzeti hírügynökség több mint fél tucat, internetes felületre kifejlesztett terméket kínál, közülük többet kifejezetten az üzleti szféra számára. Vince Mátyás, az MTI elnöke azt reméli, a fejlesztések középtávon százmilliós pluszbevételt jelentenek majd cégnek. Reggeli Monitor néven az MTI saját internetes napilapot készít, szakosított hírleveleket, ágazati hírcsokrokat kínál, és elindítja a közszereplők tárát is, amely lexikonként 40 ezer személyről tartalmaz adatokat. (index.hu, 2004. 11. 25.) tartalomkínálat, gazdaság
101
Japán könyvsiker: internetes kollektív regény Nem új keletű az az ötlet, hogy az interneten barangolók közösen regényt írjanak, a korábbi próbálkozások azonban kudarcba fulladtak. Egészen 2004-ig: az év legnagyobb könyvsikere ugyanis éppen egy így született prózai mű, amely egy hónap alatt nyolc újranyomást ért meg és 416 ezer példányt adtak el belőle. A vonatember (Densa Okoto) című művet a Sincsosa könykiadó jelentette meg Hitori Nakano fiktív szerzői név alatt. Írói azonban azok, akik üzeneteikkel, leveleikkel árasztották el az egyik legnagyobb chatelő japán internetes portált, a Channel2-t. A siker egyik záloga persze az, hogy Japán 128 millió lakosa közül 60%-nak van internethozzáférése személyi számítógépen, illetve a mobiltelefonok legújabb nemzedékében, és a fiatalok között ennek aránya közelít a 100%-hoz. Ezen belül van egy hárommilliós „kemény mag”, az „otakuk”, a videojátékok és a rajzfilmek mániákusai, akik fenntartják a japán össznépi képzelőerőt. Az ő társadalmi életük inkább a világhálón zajlik, mint a valós világban. (prim.hu, 2004. 11. 29.) tartalomkínálat, fogadtatás, fogyasztás Meccset hallgathatnak az amerikaiak – igyekszik a Sirius A Sirius, amerikai műholdas rádiótársaság a Viacom volt elnökét, Mel Karmazint nevezte ki ügyvezetőjévé. Az állomásnál korántsem ez az egyetlen változás, a Sirius ugyanis megszerezte a brit Premier League meccseinek rádióközvetetítési jogát, így az Egyesült Államok polgárainak sem kell lemondani a foci krémjéről. Korábban 220 millió dollárt fizetett a társaság az NFL meccseinek audió-közvetítési jogaiért. A Sirius az NBA mellett az NHL összecsapásait is közvetíti. (portfolio.hu, 2004. 11. 30.) társaság, gazdaság, tartalomkínálat Média3 néven újra tévéadó indul Sepsiszentgyörgyön Az egykori STV hiányát pótolni akaró televízió 12 alkalmazottal kezdi meg működését november 29-én, jelentette be a tévé vezetője, Szőke György. Az újonnan induló helyi televízió felszereléseinek nagy részét a 2003 augusztusában bezárt STV-től örökölte. (transindex.ro, 2004. 11. 26.) tartalomkínálat
102
Technológia Drága a szélessáv vidéken Jóval drágább az ADSL-hozzáférés azokon a területeken, ahol nem a Matáv az alaphálózati szolgáltató. Míg a volt országos monopolszolgáltató akciói egymást érik, a kisebb szolgáltatók ügyfelei néha csak a listaárból választhatnak, esetleg valamilyen ajándékkal kell beérniük díjkedvezmény vagy a belépési díj elengedése helyett. A távközlési piac 12%-át birtokló az „öt %-os” Hungarotel (HTCC), és a 2-2% felett diszponáló Emitel és Monortel ADSL-árai jóval a Matáv – illetve viszonteladói – felett vannak. Jellemző, hogy minél kisebb részesedése van egy-egy szolgáltatónak, annál drágábban adja a népszerű szélessávú hozzáférést. A legkisebb területtel bíró Monortel egyik leendő ügyfele megelégelte a dolgot, és felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét a jelenségre. Szűcs László, a Monortel anyavállalatának – a UPC-nek – a sajtószóvivője elmondta: mivel a Monortel szolgáltatási területe a legkisebb az országban, így jóval magasabbak a fajlagos költségek. A GVH első körben a beadványt elutasította. A bejelentő jogorvoslattal élt az elutasítással szemben, ám ennek elfogadásáról még nem döntött a versenyhivatal. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) technológia, szabályozás, fogadtatás, gazdaság Megduplázza az ADSL internetelérések sávszélességét a Matáv Az egykori monopólium szolgáltatási területén élők hamarosan jelentős sebességváltozást tapasztalhatnak ADSL internetelérésük kapcsán, választott internetszolgáltatójuktól függetlenül. Az alaphálózati hozzáférést, magát az ADSL-kapcsolatot biztosító Matáv ugyanis hosszas tesztelést követően úgy döntött, hogy november 16-ától kezdődő folyamat eredményeként jelentősen megemeli az ADSL-hozzáférések sávszélességét, így az ügyfelek gyorsabban internetezhetnek, változatlan ár mellett. Az internetelérések sebességének emelésére elsőként a pesti és a kelet-magyarországi, majd a budai és nyugat-magyarországi régiókban kerül sor. (hwsw.hu, 2004. 11. 03.) technológia
103
Peren kívül megegyezett egymással a Sigma Designs és az Amerikai Mozgókép Szövetség Az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) augusztus végén jelentette be, hogy bepereli a DVD-dekóderchipeket fejlesztő és gyártó Sigma Designs-t és a tajvani MediaTek-et, mivel azok megsértették a vállalat licencfeltételeit, s véleménye szerint így közvetve maguk is hozzájárulnak a filmekről készült kalózmásolatok terjedéséhez. A Sigma Designs és a MediaTek olyan dekóderchipeket gyárt, melyek képesek a DVDlemezek másolásvédelmét, a Content Scramble System (CSS) védelmet megfejteni, mely nyilván szükséges a lemezek tartalmának lejátszásához – enélkül egyetlen DVD-lejátszó sem működhet. Az MPAA-tól kapott licenc azonban olyan feltételt is megszabott, hogy a licenc alapján készült chipeket csak olyan gyártóknak lehet továbbértékesíteni, melyek további védelemmel – mely lényegében a Macrovision másolásvédelemre korlátozódik – látják el a dekódolt tartalmat. A szövetség szerint a Sigma Designs és a MediaTek olyan DVD-lejátszókat gyártó vállalatoknak is eladta a dekóderchipeket, melyek nem biztosították ezt a minimális másolásvédelmet sem, s ezzel megsértették a szövetség által megszabott licencfeltételt. A szövetség támadását elsőként a Sigma Designs verte vissza; egyelőre ismeretlen tartalmú megállapodást sikerült kötnie az Amerikai Mozgókép Szövetséggel, így az ejtette a pert a vállalat ellen. A tajvani MediaTek-nek viszont a jelenlegi állapot szerint még a bíróságon kell megvédenie álláspontját. (hwsw.hu, 2004. 11. 02.) szabályozás, technológia Digitális archívum a köztévé műsorainak A kormány november 3-i ülésén elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében létrehozzák a Nemzeti Audiovizuális Archívumot a Neumann János Kht. keretein belül. A törvény hatályba lépése után az országos televíziók közszolgálati műsorait archiválják majd, azok az interneten elérhetők lesznek. Így a jövőben bárki hozzáférhet majd az archivált anyagokhoz. Az archiválás visszamenőlegesen is megkezdődik, fontos kordokumentumokat is digitalizálnak. Az archívum az úgynevezett köteles példányok gyűjtőhelye is lesz, ahol digitális formában tárolják a különböző műsorokat. Az archiválás nem jár többletköltséggel, mivel a digitális jeleket a műsorszórásból veszi át a gyűjtemény. A nemzeti gyártású műsorok nemzeti kincset képeznek, és nemzetközi példák alapján dolgozták ki a törvényjavaslatot. (origo.hu, 2004. 11. 04., prim.hu, 2004. 11. 17., 2004. 11. 24.) technológia, szabályozás, tartalomkínálat Brit médiapiac – A nézők diktálnak Nagy-Britanniában egyre inkább a nézők irányítják majd azt, hogy mit akarnak látni a tévében és mikor. 2008-ra több mint 15 millió brit otthonból lehet hozzáférni valamilyen úgynevezett on-demand programhoz – jósolta a Screen Digest médiaelemző cég. Az ondemand csatornákon – például a Sky-on – a tévézők pénzért nézhetik meg az általuk kiválasztott műsorokat akkor, amikor szeretnék. Az Egyesült Királyságban már jelenleg is körülbelül 10 millió lakásból férnek hozzá az ilyen programokhoz. A jóslatok szerint a filmek lesznek a legnépszerűbbek A brit nézők idén várhatóan 141 millió fontot költenek on-demand tévére. (kreativ.hu, 2004. 11. 04.) tartalomkínálat, technológia, fogyasztás, gazdaság
104
Szélessávú vezetékmentes internetezés, mint az ADSL alternatívája Az Egyesült Királyságban a jövő év folyamán indul útjára az első következő generációs vezetékmentes hálózat, mely komoly konkurenciát támaszthat a vezetékes szélessávú szolgáltatást nyújtó cégeknek. Kent városában a jövő év januárjában indul be a WiMAX-hálózat tesztje. Az egyik magánkézben levő cég, a Telabria szerint az ország első WiMAX-hálózatának létrehozása alapvetően meg fogja változtatni a szélessávú hálózatok struktúráját, mivel a rögzített kábeles internet-hozzáférések ellenében egy jóval rugalmasabb kialakítású megoldást kínálhatnak az internetezni vágyóknak. A cég egyébként a WiMAX indulásakor több mint másfél millió embert tud majd lefedni szolgáltatásával. Az elmúlt kilenc hónapnyi időt a Telabria arra fordította, hogy szélessávú vezetékmentes hálózatokat hozzon létre olyan területeken, ahol a DSL-es vagy kábeles internet-hozzáférések nem voltak elérhetőek. WiFi hotspotokat is létesített a főváros, London szívében, illetve Essexben, Sussexben, Surrey-ben és a mostani kísérleti városban, Kentben is. Számításaik szerint 2005 közepére több mint 400 hotspotot fognak már üzemeltetni a szigetországban. (terminal.hu, 2004. 11. 08.) technológia, fogyasztás Felavatták a Tv2 új newsroomját Kereszty Gábor, a Tv2 vezérigazgatója november 11-én felavatta a kereskedelmi csatorna új hírszerkesztőségét, a társaság néhány hónapja, munka közben elhunyt munkatársáról elnevezett Tuba Sándor newsroomot. A mintegy 100 millió forintos beruházás a társaság székházában folyó felújítás részeként valósult meg – mondta el az eseményen a vezérigazgató, hozzátéve, az új teremben sokkal gyorsabban, jobb technikai felszereltség mellett dolgozhatnak az újságírók. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy egy, a jövő évben esedékes műszaki átállás nyomán már a szalagos technika kiiktatásával készül a tv2. (index.hu, 2004. 11. 12.) gazdaság, technológia Internetes tévéadás indul Szlovákiában Internetes televíziós adás indul Szlovákiában TVIN néven. Az internetes televíziónak Szlovákiában nincs hagyománya, ez lesz az első ilyen adás. A december elsejétől rendszeresen, hétfőtől péntekig napi négy órán át műsort szolgáltató TVIN elsősorban politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd, de az életmód és életstílus kérdéseit vizsgáló és országos útinfom-hírekkel is szolgáló szerkesztőség hét műsorvezetőjével, valamint azok vendégeivel a nézők online chat-kapcsolatba is léphetnek. Az internetes televíziót indító csoport elmondta: várakozásaik szerint tízezer állandó nézőjük lesz, és nem félnek attól, hogy a tervezett reklámbevételekből ne tudnák majd magukat hosszú távon is eltartani. A nézők ugyanis interaktív reklámokat láthatnak a csatornán, és a reklámozott termékekről a csatlakozó portálokon minden további, apró részletekkel szolgáló információhoz is hozzáférhetnek. (origo.hu, 2004. 11. 15.) technológia, fogyasztás, tartalomkínálat
105
Törvények vagy szakmai összefogás a spamáradat ellen? Becslések szerint jelenleg a világ e-mail forgalmának 60-70%-át adják a spamek, ami több száz millió dolláros kárt okoz elsősorban az internet-szolgáltatóknak, és emellett rengeteg bosszúságot szerez a felhasználóknak. A spameknek – a közvélekedéssel ellentétben – viszonylag kis hányada tartalmaz üzleti (reklám) célú üzenetet, legtöbbjük fertőzött ügyfélgépek által generált levél, hiszen spameknek tekinthetjük a férgek által hamis feladóval küldött fertőző üzeneteket, az ezáltal kiváltott hibajelzéseket, valamint a vírusirtó rendszerek hamis feladónak küldött üzeneteit is. A spamek sokfélesége az ellenük való védekezést alaposan megnehezíti – pedig az internet-szolgáltatók és a felhasználók közös érdeke lenne. A Magyarországon 2001-ben életbe lépett elektronikus kereskedelmi törvény az opt-in rendszer mellett foglal állást, amikor kimondja, hogy reklám célú üzenetek előzetes engedély nélkül való szétküldése esetén mind a reklámozó, mind a reklámszolgáltató, mind a reklámközvetítő felelősségre vonható. Az elektronikus hírközlési törvény már tágabban fogalmaz: a szolgáltató rendszerének biztonságáról és az előfizetők biztonságáról rendelkezik. Fontos azonban, hogy a szolgáltatót csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésért terheli a felelősség. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, nem: az állami szerveknek hiányos az eszköztáruk és korlátozottak a lehetőségeik a törvény betartatásához, a kéretlen levelek áradatának visszaszorításához. A megoldás a törvényi szabályozás helyett egyre inkább a szakmai önszabályozásban körvonalazódik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az internet- és tartalomszolgáltatók a központi spam- és tartalomszűrés tökéletesítésére tett kísérletekkel, a fertőzött kliensek beazonosításával, figyelmeztetésével és szükség esetén kitiltásával, a levelet küldő fél megfelelő azonosítását lehetővé tevő megoldások alkalmazásával, és mindenek felett a felhasználók folyamatos tájékoztatásával, oktatásával többet tehetnek a spamek visszaszorítása érdekében, mint a törvényhozás. Ennek első lépései már hazánkban is láthatóak: az Önszabályozó Reklám Testület, Internet Szolgáltatók Tanácsa és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is kezdeményezték tagjaik között az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Az ISZT Hálózatbiztonsági Bizottsága nemzetközi mintára 2004. november 9-én fogadta el például a Hálózathasználati Irányelveket (Acceptable Use Policy). Az iparági önszabályozás mellett szól, hogy az minden valószínűség szerint nem egyfajta szabványrendszert preferálna, ami akár a szolgáltatás drágulásához is vezethetne. Az önszabályozással nemcsak a magyarországi eredetű spamek terjedésének lehetne gátat szabni, hanem a külföldről érkező levélszemétnek is. A szakmai önszabályozás hatékony működése mellett az állami szerepvállalás hangsúlyát a spamek elleni küzdelemben a folyamatos tájékoztatásra és a vírus- és spamszűrő megoldások elérhetőségének támogatására kellene helyezni, mivel ez közvetlenebb, így hatékonyabb beavatkozási lehetőség. (terminal.hu, 2004. 11. 11.) szabályozás, érdekképviselet, technológia
106
Szélessáv, és ami mögötte van Az internet-hozzáférés elterjedtsége és magas sávszélessége kapcsán példaként leginkább Dél-Koreát emlegetik. A nem túl nagy ázsiai országban teljesen általános a 8 Mbites kapcsolat, melyen már TV adásokat is lehet sugározni, és a hálózat elterjedése egy új kulturális szféra megjelenését is eredményezte. A szöuli kormány '90-es évek közepén meghozott mérföldkőnek tekinthető nemzeti kezdeményezése valódi versenyt hozott, ami az árak zuhanásához és a kínált sávszélesség emelkedéséhez vezetett. A digitális technológia alkalmazásában szédületes haladást értek el, az emberek minimális összegekért fizethetnek elő filmekre („video on demand”, azaz igény szerinti sugárzással), és az olcsó net egy máshol csak marginálisan létező réteg, az online játékszféra felfutását eredményezte. A versenyeket mintegy 30.000 ember látogatja, az országban három tévécsatorna csak a multiplayer játékokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik, és a sztárokat a többi sport bajnokaihoz hasonlítható rajongótábor övezi. 1995-ben még csak kevesebb mint az emberek 1%-a(!) használta az internetet. Ma helyi becslések szerint a dél-koreai háztartások 71%-ának van internet-előfizetése (hazánkban a penetráció mindössze 15%). A szélessávú elérések terjedését az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után kezdték ösztönözni, mivel a gazdasági szakemberek az ország jövőjének alakulásában kulcsszerepet láttak a technológiai fejlesztésekben. Pár év alatt minden nagyobb települést üvegszálas kapcsolattal kötöttek össze, és 2000-re az emberek 30%-a kábelen vagy DSL kapcsolaton át tudott a hálóra lépni. A tervek szerint 2005-ben 80% fog 20 Mbites, vagy gyorsabb sávszélességen át csatlakozni, ami már a HD TV adások közvetítését is lehetővé teszi. Eközben az állam sem tétlen, 24 milliárd dollárt költenek a magyar Közhálónkhoz hasonló, a kormányhivatalokat és a közintézményeket összekötő nemzeti hálózat létrehozására. A versenyre nagy hangsúlyt fektettek. Meghatározták az infrastruktúra alapjait, és kölcsönösen javaslatokat tettek, hogy a magánszektor és az állam mivel tudja segíteni az internet elterjedését. Mint az országok többségében, kezdetben itt is egyetlen monopol szolgáltató volt, a Korea Telecom. Ennek letörésére az állam a versenytársaknak alacsony kamatú hiteleket nyújtott, hogy kiépíthessék saját szélessávú hálózataikat. A program két év alatt 77 millió dollárba került, és az adófizetők pénzéből főként a vidéki területek fejlesztését segítették. (sg.hu, 2004. 11. 16.) technológia, szabályozás, fogyasztás, tartalomkínálat, gazdaság Emelkednek a kábeltévédíjak Új csatornák bevezetésére, az inflációra, a szerzői jogdíjak emelkedésére, illetve költségeik növekedésére hivatkozva díjat emelnek a kábeltévé-társaságok. Az UPC januártól 15%-kal emeli tarifáit, a Fibernetnél 13%-os drágulás lesz, a Matáv-kábelTV-nél és az Antenna Hungáriánál a szakértők 10% körüli áremelésre számítanak. Szűcs László, az UPC szóvivője arra a kérdésre, hogy milyen lehetőséget lát az MTV készülő harmadik, Demokrácia nevű csatornájának továbbítására, elmondta, hogy addig még számtalan kérdés vár tisztázásra, egyebek között annak is el kell dőlnie, hogy a kábeltévétársaságoknak melyik csomagban kell továbbítaniuk ezt a programot. Ha ugyanis a legolcsóbb, minimum csomagban, akkor az jelenleg „fizikai korlátokba” ütközik, ami csak azáltal oldódna meg, ha az úgynevezett szűrőt – amely öt csatorna vételét teszi lehetővé – lecserélnék. Ez pedig milliárdos ráfordítást igényel, s kérdés, ki állná a költségeket. Másik lehetőség a minimum csomag megszüntetése, vagyis a szűrő eltávolítása. A kettő közül bármelyik körülbelül százötvenezer háztartásban drágítaná meg a televíziózást. Ha a kábeltelevíziós cégeknek mégsem kellene kötelező jelleggel elhelyezniük az új MTVcsatornát, akkor a program továbbításáról a televíziónak és a kábeltársaságoknak üzleti alapon kell megállapodniuk. Mindenesetre a tárgyalások még nem kezdődtek meg az MTV és az UPC Magyarország között. (index.hu, 2004. 11. 16.) technológia, gazdaság
107
Digitális televíziózás A digitális televíziózás döntően megváltoztatja a néző és a médium viszonyát. Az idén ősszel indult európai projekt, a New Media for a New Millennium (NM2) – melyet az Európai Únió hét és fél millió euróval támogat – célja nem más, mint a „televíziós tartalmak” személyre szabott megjelenítésének megvalósítása. A hároméves programban az EU-n kívül olyan óriásvállalatok vesznek részt, mint a British Telecom vagy a Sony Netservices, de számos nagy hírű európai egyetem – Cambridge, Ulster, Malmö és Helsinki campusa is – a fejlesztők között van. A vállalkozás fő célja, hogy olyan új gyártási eljárásokat, módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével a film- és a zenei ipar személyre szabott multimédiás tartalmakat (filmeket, videoklipeket) tud készíteni. Ezzel párhuzamosan új szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a tévénéző maga irányíthassa a műsorok alakulását. Számos jogi hiányossággal is meg kell birkózniuk az egyes országoknak. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy az eddig egyetlen műsor sugárzására használt csatornán akár öt-hat műsort is továbbíthassanak. Frekvencia-kiosztásra vonatkozó szabályozás viszont – bár a szolgáltatás sok helyen már beindult – még nincs a kontinensen. Ezt a kérdést csak a 2005-re kitűzött nemzetközi konferencia, a World Administrative Radio Conference tárgyalja majd. Addig azonban senki nem vár tétlenül: a legtöbben – ahogy Magyarország is – már korábban elindítják a digitális földfelszíni televíziós műsorszórást, remélve, hogy a 2005-ben már működő szolgáltatások megtarthatják a helyüket. Várhatóan ugyanis csak a fennmaradó frekvenciákat osztják szét a konferencián. (168ora.hu, 2004. 11. 16.) technológia, EU, szabályozás
108
Alkotmányellenes a spamszűrés? Egy elektronikus fogyasztóvédelmi szervezet a közelmúltban kiadott tanulmánya szerint egy, a legtöbb modern államban az alkotmány által garantált jog a szabad véleménnyilvánítás korlátozását jelentheti a különböző spamszűrő technikák alkalmazása. „Amikor az olyan eszközök, amelyeket eredetileg a nemkívánatos levelek megállítására terveztek, a legitim leveleket sem engedik át, vagy a jólszituált megnyilvánulókat előnyben részesítik másokkal szemben, akkor valami alapvető probléma van az internetes kommunikáció egészségével. Az email ebben az esetben már nem a véleményszabadság eszköze” – írja az Electronic Frontier Foundation (EFF) két munkatársa „Noncommercial Email Lists: Collateral Damage in the Fight Against Spam” (Nem-kereskedelmi levelezőlisták: Járulékos veszteség a spam elleni küzdelemben) című dolgozatukban. Cindy Cohn és Annalee Newitz szerint a blokkolási listák, a szerveroldali szűrés és a SenderID-hez vagy DomainKey-hez hasonló autentikációs sémák mind komoly lehetőséget adnak a visszaélésre, amelyeknek gyakran esnek áldozatul a szabad véleménynyilvánítás jogával élő legitim feladók is. Nem ritka eset, hogy személyes, politikai és gazdasági okokból spammernek nyilvánítanak valójában kéretlen leveleket nem küldözgető feladókat is, akik azonban a tiltólistákról történő lekerülésükig szinte teljesen megfosztatnak az emailalapú kommunikáció lehetőségétől. További probléma a fizetést igénylő autentikációs metódusok esetében, hogy azok növelik a kommunikációban történő részvétel belépési szintjét, és így a szegényebb embereket és cégeket – akik saját maguk regisztrálását anyagi vagy technikai okok miatt nem tudják elvégeztetni – a kommunikáció alacsonyabb rendű – gyakran feltétel nélkül szűrt – résztvevőivé sorolják át. A szerzők ajánlása szerint a problémák kezelésének legegyszerűbb módja, ha a szolgáltatók nem maguk akarják eldönteni, hogy egy levél kívánatos vagy sem a címzett számára, hanem a spamek szűrése feletti irányítást a végfelhasználóikra bízzák. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nekik nincs lehetőségük szűrőmechanizmusok alkalmazására, de a szűrés paraméterei feletti ellenőrzést minden esetben biztosítaniuk kell felhasználóik részére, akiknek kérésére akár a levelek elfogásának teljes deaktiválásától is tartózkodni kell. Ezenkívül a szakértők szerint olyan blokkolási technikákat és rendszereket kell kidolgozni, amelyben a feladó és a címzett is értesülhet arról, hogy egy elküldött levél blokkolásra került, és annak okáról is pontos információk tudnak szerezni. (pcforum.hu, 2004. 11. 16.) technológia, érdekképviselet, szabályozás, gazdaság Digitálistévé-segély nyugdíjasoknak A digitális televíziózásra történő átállás egy érdekes, de nagyon is valóságosnak tűnő velejárója, hogy az államoknak fel kell készülniük a kisjövedelműek támogatására, állítják a fogyasztóvédelmi csoportok. A teljes átállást, vagyis a mai sugárzás kikapcsolását 2012-re teszik, ám nem ez lenne az első eset, amikor a kritikus tömeg elérésekor, vagyis a lakosság nagyjából felének átállása után hirtelen felgyorsulnak az események. A nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek, vagyis a sokszor hátrányos anyagi helyzetben levők számára igen fontos kapcsolat a külvilággal a televíziózás, kérdéses azonban, hogy ők képesek-e megfizetni az új készülékek árát. NagyBritanniában már előrehaladott felméréseket végeztek, ott a 75 év fölöttiek csupán 16%-ának van digitális adásra képes készüléke, míg ez a szám a teljes lakosságra vetítve eléri a 45%-ot. Itt az Ofcom Consumer Panel nevű szervezet 250-400 millió fontra teszi a kormányzat által előre betervezendő támogatási költségeket. Fontos szerepet kap a tájékoztatás is, a brit kormány éppen ezért most kezdett bele egy öt hónapos kampányba, mely jól látható megkülönböztető matricák elhelyezését szorgalmazza a digitálisan kompatíbilis készülékek körében. (prim.hu, 2004. 11. 26.) technológia, gazdaság, fogyasztás, fogadtatás
109
Egységes filmnyilvántartási javaslat Az európai uniós tagországok filmintézeti nyilvántartási rendszerének harmonizálását és a filmarchívumok privatizálásának tilalmát javasolja Hegyi Gyulának az Európai Parlamentben ismertetett jelentéstervezete. Hegyi Gyula a jelentésben azt javasolja, hogy az EU minden országában legyen kötelező a nemzeti filmművészeti alkotások archiválása filmintézetekben, tehát egy-egy filmből legyen úgynevezett kötelező példány. Magyarországon és több más EU-tagországban (például Franciaországban, Olaszországban, több északi tagállamban) már jelenleg is kötelező a nyilvános terjesztésre szánt filmalkotások archiválása, de ez egyelőre még nem általános az egész Unióban. A jelentés kezdeményezi: mondja ki az Európai Parlament azt is, hogy a filmarchívumok vagy azok része ne legyen privatizálható semmilyen formában. Azt is javasolják, hogy az archivált filmeket a kutatók meghatározott céllal, szigorúan szabályozott feltételek között, szerzői jog fizetése nélkül is tanulmányozhassák. Az EU tagországoknak javasolják a magyar filmarchívum újraszínesítési eljárásának tanulmányozását. Ezzel a szabadalommal színezték újra például az 1949-es Lúdas Matyifeldolgozást, és számos szakértő jobbnak tartja az amerikai újraszínezési technikánál. A filmalkotásokra a versenyjog szabályai továbbra se vonatkoznának. Ennek megerősítésére azért van szükség, mert az amerikai hatóságok folyamatosan támadják az EU-t, hogy a versenyjogot megsértve állami támogatást ad a filmgyártásnak. (mtv.hu, 2004. 11. 25.) EU, szabályozás, technológia, fogadtatás Már illat is továbbítható a neten Egy francia informatikus egy speciális eszközt dolgozott ki, amely segítségével illatok továbbítása is lehetővé válik az interneten keresztül. Yvan Regeard, a France Telecom 33 éves mérnökének találmánya egy speciális illatpermetező, amelynek ára jelenleg 400 euró, de az is hamarosan már csak 150 euróba kerül majd. Az informatikus által kidolgozott, számítógéphez kapcsolható illatpermetező az e-mailben érkező információ alapján bocsátja ki a meglévő választékból a megfelelő illatot. (origo.hu, 2004. 11. 29.) technológia, gazdaság
110
