NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Gerencsér Kinga FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA FŰRÉSZCSARNOK. egyetemi jegyzet

1

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar

Gerencsér Kinga

FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA FŰRÉSZCSARNOK

egyetemi jegyzet

SOPRON 2008

2

BEVEZETÉS

Az emberiség történetében mindig ott voltak azok a szerszámok, melyek segítségével igényeinek eleget tett, megmunkálta azokat az anyagokat, amelyekre mindenkor szüksége volt. Legősibb anyagaink egyike a fa. Ahhoz, hogy az ember a fát szolgálatába állítsa számtalan problémát kellett megoldania. Csak nehezen megszerezhető tudással ötvözött fizikai munka árán tudta legyőzni a fa ellenállását és formálni céljaira. Megmunkálásának egyik legősibb módja a fűrészelés, amely a fafeldolgozási folyamat első, láncszeme. Itt dől el az évtizedeken keresztül nevelt fa sorsa. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek azok, akik közvetlen termelés irányítói lesznek a fűrészüzemi technológiai folyamatoknak. A hangsúlyt a rönktéri, csarnoki és készárutéri munkafolyamatok részletes ismertetésére helyeztem, hiszen a kikerülő mérnököknek nemcsak a mind magasabb szakmai előírásoknak kell megfelelniük, hanem nyereségesen kell gazdálkodniuk a rájuk bízott eszközökkel is. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget a tantárgy ismeretanyaga. A jegyzet a 3 éves faipari mérnökképzés keretében oktatott „Fűrészipari technológia I. „ című tantárgy tananyaga. Összeállításánál igyekeztem feldolgozni és beilleszteni a legújabb külföldi és hazai szakirodalmat, a nyugat- európai egyetemeken oktatott ismeretanyagot. Az ott közölt megállapításokat néhány esetben szó szerint vettem át, ezért részben nem a jegyzet írójának, hanem szerkesztőjének tekintem magam. Itt szeretném megköszönni a lektoroknak Dr. Hanyvári Csabának és Dr. Várallyay Csabának, hogy nemcsak hasznos tanácsaikkal, hanem értékes észrevételeikkel és kiegészítő adatokkal is segítették a jegyzet elkészültét.

Sopron, 2008 augusztus

Szerző

3

A FŰRÉSZCSARNOK A fűrészcsarnok a technológiai folyamatnak megfelelően az alapanyag előkészítési feladatát végző rönktérhez és a termelt fűrészárut fogadó, annak tárolását, raktározását végző készárutérhez kell, hogy kapcsolódjék. A funkcionális feladat téhát eleve meghatározza, hogy a fűrészcsarnok a rönktér és a készárutér közé kerüljön elhelyezésre. A szállítási utvonalak kialakítása , a fűrészcsarnok elhelyezésére elvileg sok lehetőséget ad. Legáltalánosabb mégis az üzemterület középső részén való elhelyezés a rönktér és a készárutér között. A fűrészcsarnokban és az esetleg hozzá kapcsolódó műhelyekben dolgozzák fel a rönköt, és így itt kell elhelyezni a termelőgépeket, valamint az anyagtovábbító berendezéseket, amelyek közvetítésével a félkész termék, a termék - a feldolgozás egyes fázisainak megfelelően - egyik géptől a másikhoz, majd az osztályozóhoz eljut, hogy azután a készárutér kijelölt helyére kerüljön. Építészeti szempontból is különbséget kell tenni csak fenyőfát, csak lombosfát, valamint fenyőfát és lombosfát vegyesen feldolgozó üzemek fűrészcsarnokai között, mivel más-más technológiájuk miatt a gépigény, a gépek elrendezése, területszükséglete is eltérő.

ábra Teljesen automatizált egy keretfűrészgépes csarnok (20-25000 m3/év) RH rönk, MD prizma (tárolók 1-4), HE főtermék, NE melléktermék, Vg keretfűrész, Elővágó körfűrész, Kkr keresztülfutó leszabó körfűrész, Bkr automata kettős szélező körfűrész, Qf1 feladó keresztszállító lánc egyenkéntezővel, Spw lánctranszportőr, Sk vezérlőkabin, Spw befogó kocsi, Hw segédkocsi, Rg 1-2 görgősor, Sf1 osztályozó szállító a főtermék és prizma számára, Sf 2 osztályozó szállító melléktermék számára (osztályozás hossz és vastagság szerint)

Lombos faanyagot feldolgozó üzemek és vegyes üzemek a termelt választékok sokféleségénél fogva többnyire a fenyőfűrészüzemeknél nagyobb alapterületű csarnokok tervezését teszik szükségessé. A fűrészcsarnok épülete nem egyetlen helyiségből áll, lehet több részes. Egyes üzemekben csak a fő termelőgépeket helyezik el a nagyobb belmagasságú csarnokban, a rönkfeldolgozás további műveleteit pedig a csarnokhoz kapcsolódó - kisebb belmagasságú műhelyekben végzik (2. ábra). Ezenkívül több olyan helyiségre is szükség van, amelynek a fűrészcsarnokkal közvetlenül kapcsolatban kell lennie, s amelyet ennélfogva ugyancsak a fűrészcsarnok épületében kell elhelyezni. (3. ábra).

4

2. ábra Lombos faanyagot feldolgozó négy keretfűrészgépes üzem

3. ábra Teljesen automatizált egy keretfűrészgépes csarnok (max. 9000m 3/év) VG keretfűrészgép, QKru asztal alatti leszabó fűrész, DKr kettős szélező kőrfűrész, Sb sín, Ph fotocella, Qf1 rönk és prizma keresztszállító, Qf2 tartalékoló keresztszállító, Qf3 prizma és főtermék szállító lánc, Rg1 meghajtott görgők, Rg2 görgősor fő- és melléktermék szállítására, Rg3 osztályozó szállító, Wr fűrésztartó

A fűrészcsarnok épülete lehet: egyszintű és alápincézett vagy két, ill. több szintű (emeletes). Egyszintű (földszintes) fűrészcsarnok-élületek azok, amelyek padlószintje a környező telep szintjénél általában csupán 0,10-0,20 m-rel magasabb, különleges okokból - pl. magas talajvíz esetén - esetleg ennél valamivel többel. A csarnok a keretfűrészek körül részlegesen alápincézett.

5 Több szintes (emeletes) fűrészcsarnok-épületek azok, amelyekben a keretfűrészek munkaszintje a környező terep szintjénél magasabb, 2,50-3,00 m, sőt ennél is több. Jellemző sajátságuk, hogy a fő termelőgépeken (keretfűrészen, rönkvágó szalagfűrészen stb.) áthaladt anyagok egy részét a magasabb - emeleti - szinten dolgozzák fel tovább, másik részét (pl. a hulladékot, eseléket stb.) az alsó - földszinti - szinten levő csarnokrészben (4. ábra). Mind a földszintes, mind az emeletes elrendezés esetén egyhajós és két- vagy több hajós csarnokok tervezhetők az előírt teljesítőképesség, üzemprofil, technológia stb. szerint.

4. ábra Két szintes csarnok keresztmetszete

A fűrészüzemi technológia gyors fejlődése szükségessé teszi olyan fűrészcsarnokok tervezését, amelyek egy később módosítandó technológia gépi berendezésének és műveleteinek is megfelelnek, minthogy a technológia fejlődésének üteme sokkal gyorsabb, mint az épületek elavulása. A voltaképpeni fűrészcsarnoknak és az esetleg hozzá csatlakozó feldolgozóműhelynek területszükségletét az üzem nagyságán és profilján kívül a tervezett műszakok száma, a feldolgozás jellege (folyamatos, szalagszerű, vagy automatizált) s a gyártási technológiának megfelelő gépek száma, elrendezése, az anyagmozgatás berendezései, a hulladék- és a fűrészpor-eltávolítás eszközei stb. befolyásolják. Az évente feldolgozott rönkmennyiség 1 m3-ére eső csarnokterület valamennyi üzem átlagában 0,030 m2 volt. A szélső értékek 0,016 és 0,056 m2. Az adatok átlaga jó összehasonlítási alapot ad; a szélső értékek közötti nagy különbség oka az, hogy a vizsgált üzemek csarnokaiban a körülmények egymástól sok tekintetben eltérő voltak. Sokkal kedvezőbb értékek adódnak a nagyobb teljesítőképességű keretfűrészekkel csak fenyőrönköt feldolgozó üzemekben. Így pl. egy műszakban dolgozó 1-2 keretpáros külföldi fenyőfűrészüzemekben az évi feldolgozás 1 rönkköbméterére vett alapterület 0,010-0,015 m2. Egy fő termelőgép - pl. keretfűrész - a behordó vonal és a gép tengelye között kb. 2,00-2,50 m széles rönktároló kialakításával 7,50-8,00 m széles területsávot vesz igénybe. Két és ennél több fő termelőgép esetén 1-1 munkaszalag szélessége csökkenthető 6,5-7,0 m-re, különösen akkor, ha egy behordószalag 2-2 gépet szolgál ki. Ezek szerint az egy, két, három és négy egymás mellett elhelyezett fő termelőgépes csarnokok szélessége 8-9, 14-15, 20-22, ill. 27-30 m. Teljesen automatizált üzemben a közbenső tárolóterek elmaradnak, ami számottevő szélesség- és így területcsökkenést eredményez. Fenyőfűrészüzemek csarnokaiban a keretfűrészek 2 sorban eltolva is elhelyezhetők. A fűrészcsarnokok hosszúsága 30-120 m, a termelt választékoktól és természetesen attól függően, hogy a rönk teljes feldolgozását a csarnokban végzik-e vagy részben a hozzá csatlakozó műhelyekben.

6

1. táblázat A különböző üzemnagysághoz tartozó csarnok méreteket. Üzemnagyság Kisüzem Középüzem Nagyüzem (profilsor)

Csarnok szélessége 10...12 m 15...20 m 12...25 m

Csarnok hossza 30...40 m 35...50 m 70...120 m

A gépek elrendezésénél szem előtt kell tartani a gazdaságosság elvét, de semmiképpen sem olyan mértékben, hogy az a csarnokban zsúfoltságot idézzen elő és ezzel a folyamatos termelést hátráltassa. Fűrészcsarnokokban daruszerkezeteket általában nem használnak, s így ilyen berendezésekkel sem a belső magasság megállapításakor, sem pedig a szerkezetek méretezésekor számolni nem kell. A fűrészcsarnok belső magassága legalább 4,00 m, a nagy zaj és a porképződés miatt azonban 4,50-6,00 m-nél alacsonyabb csarnokot nem célszerű tervezni. A csarnokmagasság túlzott növelése sem kívánatos, mivel nem gazdaságos. A munkacsarnokok általában 10-30 m fesztávolságúak, és így csak nagy fesztávolságú fedélszerkezetekkel fedhetők le, amelyeket még ma is fából, vasból, vagy vasbetonból készítenek. A csarnok minden oldalán célszerű előtetőt tervezni, mert ez a legjobb fedett szin, ahol munkát is lehet végezni és tárolni is lehet.

5. ábra Fűrészcsarnokon kívüli kisegítő helységek

6. ábra Fűrészcsarnokon belül lévő kisegítő helységek

Ezt az előtetőt fel lehet használni - oldaltermék hosszosztályozásra; - fűrészáru átmeneti tárolására; - fűrészáru osztályozására és egységrakat képzésre; - különleges célra gépfelállításra; - fűrészáru kiszállítópályákra és tároló boxokra; - fűrészpor és apríték tárolásra. A csarnok kisegítő helységei A csarnok kisegítő helységeinek elhelyezése Az elhelyezés kétféleképpen történhet: - a csarnokhoz építve, az előtető alatt; a csarnokon belül.

7 Kisegítő helységek közül azokat kell a csarnokba elhelyezni, amelyek feltétlen szükségesek. Nagyságuk függ elsősorban az üzem nagyságától, a technológiától, a személyzettől. Teremmagasság 2.8 - 3.0 m körüli értékű legyen.

Kisegítő helységek 1. Szerszámkarbantartó műhelyek A szerszámkarbantartó műhelynél figyelembe kell venni, a fűrészgépek fajtáját, általában 30 130 m2 területtel lehet számolni. Kisebb terület kell keretfűrészlapok élezéséhez, nagyobb terület kell pl a szalagfűrészlapok élezéséhez. Helyileg a fűrészgéphez közel helyezzük el és ha lehet keleti vagy déli fekvésű legyen. Padlóburkolatra hajópalló a legjobb, fűthető helységben kb. 17 C hőmérsékleti érték az ideális. A fűrészpengéket az élezőműhelyben élesítik, amelynek tehát a pengeraktárral együtt a főcsarnok mellett kell helyet biztosítani, azzal közvetlen összefüggésben. A helyiségben végzendő műveletekhez – hengerlés, köszörűlés, terpesztés vagy duzzasztás, ˝egalizálás˝ - szükséges gépek, berendezési tárgyak (köszörűautomata, terpesztő- vagy duzzasztó-automata, fűrészlaphengerlő gép, munkapad) elhelyezésének és az ott folyó munka zavartalanságának biztosítására az élezőműhely berendezéseinek egymástól való távolsága olyan legyen, hogy a befogott munkadarabok között szélső állásban is legalább 1m-es biztonsági köz maradjon. Mindkét helyiség belső magassága legalább 3,20 m; természetes megvilágításról, közvetlen szellőzésről gondoskodni kell. A mesterséges megvilágítás követelményét illetően az élezőműhelyben folyó munka ˝finom munka˝ és munkahely -világítással kiegészített általános világítást kíván. A munkahelyek megvilágítási erőssége 300-1000 lx, az általánosé 40-80 lx legyen 0,25 egyenletesség mellett. 2. Elektromos és mechanikus műhely Ez a műhely az egész üzem vezérlését szolgálja zavar vagy meghibásodás esetén egy kis vezérlőapparátussal. Nagysága függ az üzem karbantartó műhelyének teljesítőképességétől és a költségektől. Helye a kapcsolóterem közelében legyen, terület igénye 20 - 100 m2, fűtése 17 C. 3. Elektromos kapcsolóterem Az elektromos kapcsolótermek nagysága függ a kapcsolószekrény nagyságától általában 10 50 m2. A fő energiafelhasználó gépek közelében helyezzük el. A teremnek tűzbiztosnak kell lenni. 4. Figyelő helység Az üvegfülkét az anyagáramlásnál 50cm-rel magasabbra kell tervezni a ráláthatóság miatt. Ebben a teremben figyelik az egész munkafolyamatot és zavar esetén az azonnali beavatkozást innen végzik. Nincs meghatározva a nagysága 15 - 100 m2 is lehet. 5. Oljtároló A kenőanyagok és olajok elkülönített és tűzbiztos tárolását is biztosítani kell. Gondoskodni kell megfelelő oltóanyag tárolásáról is. Ablak nélküli helység legyen, területigénye 10 - 25 m2. A fő felhasználók közelében helyezzük el. 6. Iroda Az irodában végzi el a vezető a szükséges írásbeli munkákat egyedül vagy egy segítővel. A terem olyan helyen legyen, ahonnan jól rálátni a rönktérre és a készárutérre pl. egyik sarokba

8 a csarnokbon belül, a 15 - 35 m2 területigénye és kb. 20 C hőmérsékletű legyen. A fűrészcsarnoki munka irányítására legalább 1-2 irodahelyiség szükséges. Egyenként 14-20 m2 alapterülettel. Az egyik iroda közvetlenül a csarnok mellett legyen, a határoló falban ablakkal, hogy innen a fűrészcsarnokba lehessen tekinteni. Mindkettő közvetlen világítással és szellőzéssel, meleg padlóval készüljön. Magában a csarnokban - a munka ellenőrzése céljából emelt szinten - az irányító művezető számára üvegezett falú fülkét is szoktak építeni. Ha ezt a fülkét a csarnok egyik végén - a munkát nem zavaró magasságban - helyezik el innen a rönktér vagy a készárutér is áttekinthető, ill. ellenőrizhető. 7. Pihenő-, dohányzóhelyiség Dohányozás, rövid pihenés céljából a fűrészcsarnok épületében meleg padlójú, közvetlenül világított és szellőzött, fűthető helyiségről kell gondoskodni. A helyiség alapterületét a legnagyobb műszak dolgozóinak létszáma alapján. Fejenként 0,6-0,8 m2-t számítva kell megállapítani, de az 16-18 m2-nél kisebb ne legyen. 8. Üzemi W.C.-k A W.C.-csoportot, ill. -csoportokat nemenként elkülönítve olyképpen kell elhelyezni, hogy a lehető legrövidebb úton - max. 125 m - elérhetők legyenek. A fülkék számát a legnagyobb műszak alapján - férfiaknak 30 személyre 1 fülkét és egy vizeldét, nőknek 20 személyre egy fülkét kell megállapítani. Ötnél több női dolgozó esetén külön egészségügyi fülkére van szükség; egy fülke 50 nő számára elegendő. A W.C.-k előtt szellőzött előteret kell tervezni, mosdóval. Az összes W.C.-helyiségek könnyen tisztán tartható (mozaiklap, kőagyaglap vagy beton) padlóburkolatúak legyenek, a falakat 1,50 m magasságig mosható felülettel kell kialakítani: csempe- vagy műanyag-burkolattal, de legalábbis cementvakolaton alkalmazott olajmázolással. Egyebekben a Magyar Országos Tervezési Irányelvek (MOTI 51-56) előírásai mérvadók. 9. Öltözők, mosdók, fürdők Célszerűen ugyancsak a fűrészcsarnok-épületbe kerüljenek a MOTI 51-56 szerint. Az irányelvek csoportosítása szerint a fűrészüzemek a közepesen szennyes üzemekhez tartoznak és ennek megfelelően a mosdók, ill. zuhanyozók számát úgy kell megállapítani, hogy - a legnagyobb műszak alapulvételével - 100 dolgozóra 12 mosdó és 10 zuhanyozó, valamint legalább egy lábmosó jusson. A zuhanyozók száma a mosdók számának növelésével nem csökkenthető. Az üzemi öltöző-, mosdó-, zuhanyozóhelyiségeknél is kell W.C.-helyiségeket tervezni, mégpedig 100 férfira 1 fülkét, és 1 vizeldét, 80 nőre 1 fülkét. Öltözőszekrényeket az üzem valamennyi dolgozója részére kell tervezni , ún. I. nagyszekrényes rendszer szerint. Az egyajtós, felsőkabát és utcai ruha, ill. munkaruha elhelyezésére alkalmas szekrények mérete 32,5x50x170 cm. A fűrészüzemi dolgozók öltözői 0,80-0,90, mosdói 0,17-0,20, zuhanyozói pedig 0,28 m2-t, összesen tehát 1,25-1,35 m2 területet igényelnek személyenként.

Csarnokszerkezetek Fából készülő csarnokszerkezetek A különböző fesztávolságú fűrészcsarnokok fedélszerkezetét készítik fából, főtartós rendszerű szerkezetekkel. Rácsos, főtartós fedélszerkezetek különböző csomóponti kapcsolásokkal, meredek (7. ábra) vagy kis hajlású (8. ábra) tetősíkokkal, 15-30 m, sőt ennél nagyobb fesztávolsággal is

9 készülnek. 5,0 m belső magasság mellett a 20 m és ennél szélesebb csarnokokban már felső világítás is szükséges, az ezzel kapcsolatos felépítmény súlyával is számolni kell a rúdméretek meghatározása során.

7. ábra rácsos főtartós fedélszerkezet fából

8. ábra Közel párhuzamos övű rácsos főtartós fedélszerkezet fából laternával

Rácsos, főtartós fedélszerkezetek kevésbé vastag elemekkel (pl. palló, heveder), szegezett csomóponti kapcsolásokkal, ugyancsak meredek vagy kis hajlású tetősíkokkal, kb. 15-25 m fesztávolságig építhetők. Íves, rácsos főtartós fedélszerkezetek, vonóvassal, 20-30 m fesztávolsággal (Stephantető) készülnek (9. ábra). A szerkezet ilyen fesztávolsággal még viszonylag kis ívmagasság mellett is fölöslegesen nagy belső teret ad, és így nem gazdaságos.

9. ábra Íves rácsos főtartós fedélszerkezet vonóvassal

Egyéb faanyagú fedélszerkezetek. Az újabb szerkezetek közül a rétegelt ragasztott, tömör főtartós, vagy tömör gerincű, kerettartós tetőszerkezetek jöhetnek szóba, a főtartók között szelemenes, szarufás elrendezéssel. A rácsos fa tetőszerkezetek inkább a nagyon magas csarnokok esetén jelentenek kedvező megoldást, fűrészcsarnokokhoz nem gazdaságosak. A faanyagú, fűrészfogas (shed) tetőszerkezetek általában a két irányban nagy kiterjedésű műhelyek fedésére alkalmasak, fűrészcsarnokok lefedésére kevésbé. A szélnyomás felvételéről, a főtartók síkjára merőleges irányban, szélrácsozással - faés vasszerkezeteknél egyaránt – gondoskodni kell. Acélvázas csarnokrendszer szerkezeti leírása

10 Általános leírás: A szerkezet Standard változata kétcsuklós, egyhajós, acélvázas keretszerkezet, változó, általában 4-6 m-es, nem kötött keretállástávolsággal. A keretek fesztávja, és vállmagassága nem kötött, a fesztáv általában 8-60 m, a vállmagasság 3-10 m közötti.(10. Ábra)

10. ábra Acélvázas csarnokrndszer

A tetőhajlást a gyártási pontosság és automatizálás miatt páros fokonként javasolt választani, 6-40 fok közötti hajlásszöggel, a 16 fokos a leggyakoribb és legpraktikusabb. A végfalak lehetnek nyitottak vagy zártak. Az egyedi tervezés és gyártás miatt a szelvényméretek és a szerkezeti kialakítás különbõző, ezért a geometria méretazonosítás érdekében a keresztmetszet külsõ, határoló síkján mert értékek a megadott bázisértékek, az acélszerkezet miatt miliméter mértékegységben. Keretszerkezet: A szerkezet fõ eleme a kétcsuklós acélkeret. A keretlábak az alaptesthez speciális szerelvénnyel, mindkét irányban csuklóként mükődve kapcsolódnak A keret ezért a teherből adódó kismértékû süllyedéskülönbségre nem érzékeny, pilléralapok esetén ez jelentõs elõny és alapozási költségmegtakarítás.(11. ábra).

11. ábra Az alapozás általános elrendezése

A keret számításánál az EUROCODE4 előírásai mellett a sok esetben kedvezõtlenebb, hatályos MSZ 15020-15024 elõtrásait is alkalmazták. A meteorológiai terheken és önsúlyon kívüli teherbírás igény esetén egyeztetés szükséges. Többhajós kivitel esetén a csarnokok egymás mellé helyezhetők, vagy igény szerinti speciális, közbensõ egyesített oszlopos megoldás készülhet.

11

A keretgerendák és oszlopok alapszelvénye: IPE (DIN 1025. EURONORM 19-57) hengerelt párhuzamos övû, Import I szelvény, a keretsarkoknál kiékelve az igénybevételi növekmény miatt. A kiékelés mértéke és hossza az igénybevételektõl függ. (12. Ábra)

12. ábra Acélváz keretsarok illesztés

A gyártás, szállítás, szerelés miatt a keret csomópontjainál, töréseknél illesztett. Az illesztések homloklemezes, merev csavarkötések. Az illesztési felület optimálisan a geometriai törés szögfelezõjében helyezkedik el. A kötöelemek nagyszilárdságú, feszített csavarok. A kereteket a Standard változatnál 5 keretállásonként egy keretközben elhelyezkedõ, az oldalfalakon és a tetőn végigmenő térbeli rácsos tartó merevíti. A rácsos tartó (szélrács) övei a keretek, az X rácsozású rácsrudak és oszlopok zárt négyszögszelvénybõl keszülnek, csavaros bekötéssel, 5.6 minõségû horganyzott csavarral, az igénybevételnek megfelelõ átmérõvel és darabszámmal.(13. ábra)

13. ábra Aacélvázas csarnokrendszer statikai váza L=fesztávolság (váz külső élei közt, T= csarnok teljes hossza, H=vállmagasság, =tetőhajlás, d= darukonzol kinyúlása, Hd=darisin magassága, P=daru teher

A Standard változalon kivül az oldalfali nyílásigény esetén más megoldás is alkalmazható a számítás figyelembevételével. A csarnokot 35-45 m hosszanként dilatálni kell. A dilatációt kettős dilatációs keret beépítésével oldják meg. A csarnokok acélszerkezetét többrétegû korrózióvédö festékbevonattal kell ellátni. Acélvázas csarnokrendszer épületszerkezeteit mutatja a 14 ábra.

12

14. ábra Acélvázas csarnokrendszer épületszerkezetei I. = váz, II.= könnyű gerendázat, III. = falrendszer, IV. = tetőrendszer, V.= ipari kapu, VI. =ablakok, VII. = felülvilágító, 20 = lábazat, 25 = sarok, 28 = gerinc, 30 = eresz, 31 = oromfali eresz, 36 = kapuszegély, 37 = kapuszemöldök, 39 = oldalszegély, 42 = felülvilágító lábazat, 43 = felülvilágító véglap

Keretfűrészgépes technológia Alapgépe a keretfűrészgép, amely alternáló főmozgású faforgácsoló szerszámgép. A legrégibb fűrészgép, megtalálható szinte minden vidéken, de Európában a legelterjedtebb. Előnyei: - egyszerre több szelvény keletkezik; - a fűrészlapok egyszerűen karbantarthatok és gondozhatok, ezért kedvező a költségük más szerszámokkal szemben; -a fűrészlap feszítés optimális; - a fűrészlap rögzítés pontos szerszám távolságot biztosit és a kezelése nagyon egyszeres; - az előtolás fokozatnélkül állítható; görbe rönk fűrészelése is lehetséges, ezáltal nő a kihozatal; -probléma mentes téli üzemeltetés, csak az előtolást kell egy kicsit csökkenteni. Hátrányai: -precíz rönkosztályozás; -alacsony szerszámsebesség kb 8 m/s, szemben a kör- és szalagfűrészekkel, ahol 100 m/s a rostok előhasadása a legtöbb európai fafajnál 40 m/s körül van, mivel a szerszámsebesség ez alatt van, ezért durva fűrészelt felület; -a vágási méret változtathatósága behatárolt és gyorsasága alacsony, szemben sok modern géppel; -teljesítményfelvétele szerkezetéből adódóan korlátozott szemben a modern gépsorokkal; -az előtolás növelésénél, ha a fellazult fűrészpor nem fér el a fogüregbe problémát okoz, rontja a felület minőségét;

13 -gond a leeső oldaldeszkák egfogása. Technikai adatok Keretfűrész tipus Normál keretfűrész Nagy teljesítményű Nagyobb teljesítményű Magas löketű Könnyű keretfűrész. Redukáló + keretfűrész.

Tömeg kg 8000 12000 14000 16000 6000 18000

Szerszámseb. m/s 5O 5 0...6,2 6 3...7 O 7,0 45 7,5

Kétféle szerkezeti típusa függőleges keretfűrészgépet mutat be a 15/a. ábra

és

Teljesítmény m3/h 4,0 4,0...6 5 6,5...10 O 10 0...14,0 2,0...3 O 22,0...28,0 vízszintes

Teljesítmény m3/év 6000 c~000...11000 11000...18000 18000...25000 2000...5000 35000... 60000

keretfűrészgép.

Függőleges

15/a. ábra 1.állványzat 2. fűrészkeret 3. meghajtórúd 4. alaplap 5. lendítőkerék 6. szíjtárcsa 7. előtolómű meghajtás 8. alsó behuzó henger 9. felső behuzó henger 10. alsó kivezető henger 11. felső kivezető henger 12. meghajtómű lefedése 13. rönkkocsi sínje

Új megoldások a keretfűrészgépeken A keret függőleges mozgását az oldalsó keretvezetékek biztosítják, amelyek az oldalállványra vannak rögzítve. Ennek a keretvezetéknek nagyon jó kenése kell, hogy legyen különben a súrlódás miatt a vezetékek túlságosan felmelegszenek, ez pedig az anyag térfogat növekedését okozza. A keretvezeték anyagának kiterjedése ahhoz vezet, hogy a beállított rés lecsökken, ez pedig a vezeték kopását okozza. A függőleges elrendezés hátránya az is, hogy a felhordott kenőanyag a keretvezeték alján kifolyik és elveszik. Ebből adódó olajszükséglet 800-1600 liter évente, ez magában nem is egy jelentős ártényező, hanem környezetszennyezést okoz.

14 Másik probléma, hogy ez a keretvezetés nem képes felvenni a keret oldalirányú nyomását, ha pl egy szabálytalan alakú rönk az előtoló hengerek között elfordul. A prizmatikul vezetékeknek kell az oldaliránya erőket felvenni, amelyek csak két csavarral vannak a keretre rögzítve. Így ennek a két csavarnak kell felvenni a keret összes oldalirányú erőit. Ezt a problémát küszöböli ki a Watt-féle egyenes vezetés. Ez a szerkezet három, egymással csuklósan összekapcsolt karból áll.

15/b. Watt féle egyenes vezetés

A 15/b. ábrán látható AC kar és a középső D egyensúlyi kar közötti csuklópont az A fix pont körül mozog jobbra, egy körpályán. Ugyanígy az E kar és a D egyensúlyi kar között, balra végez körpályát a B fix pont körül. A D egyensúlyi karon van egy olyan pont, amely ívpálya helyett, függőleges, egyenes vonalú mozgást végez. Ez pedig a D egyensúlyi kar közepe, amely a fűrészkeretet biztos, hogy mindig függőleges, egyenes vonalú pályán vezeti. A 15/c ábrán láthatunk egy keretmegvezetést négy ilyen karon keresztül.

15/c. ábra Keretfűrész Watt-féle egyenes vezetéssel

Az oldalirányú erőket itt a keretvezetés a nyolc hajlításra méretezett karon keresztül veszi fel. Ilyen gépet 300-600 mm-es löket hosszal gyártottak. A keretvezeték élettartama nagyon magas . Az idősebb modellek már harminc éve zavarmentesen működnek. A modern keretfűrészeknél is felmerül azonban a probléma, hogy a keretfűrészek rezgése erőteljes, ami a keret irányváltásakor lép fel. Ennek kiküszöbölésére tervezték meg a lengőkeretes keretfűrészgépeket. Ezeknél a fűrészeknél a lendkerekek egy himbában vannak, így szabadon lenghetnek ide-oda. Ennek erdeménye, hogy a nagy függőleges irányú erők

15 vízszintessé alakulnak át, azok a himbát mozgásba hozzák ahelyett, hogy az állványon keresztül az alapra és a teljesítményre hatnának. A keret megvezetésén is újítottak, mert egy csuklópontban elmozdulható sínen vezetik meg a keretet, és a keret mozgásakor nyolcas alakú pályán haladnak, ezért nevezték el 8-as gatternak.

15/d. ábra 8-as gatter

A keretfűrészgépek segédberendezései Fűrészelés előtti pontos beállítást biztosító berendezések. 1. Központosítók A faipar "klasszikus" problémái közé tartozik annak biztosítása, hogy a szabálytalan alakú munkadarabok (fűrészrönkök, prizmák, szélezetlen fűrészáruk) a vágásterv szerinti helyzetbe kerüljenek. Az ilyen célokra kifejlesztett eszközök a központosító berendezések és a különböző lézer és fényvetítők. A Svéd Faipari Kutatóintézet vizsgálatai alapján ismeretes, hogy az optimális fűrészelési tengelytől minden 1 mm oldalirányú eltérés esetén prizma fűrészeléskor 1-3 %, visszavágáskor 1-1,5 % mennyiségi veszteség keletkezik. A 15. ábrán látható két hidraulikus működtetésű bordázott forgó henger végzi a rönk tengely irányú forgatását. Ezek alatt van elhelyezve egy szánon a rönköt a keretfűrészhez vezető kar, amely biztosítja az elfordulás elleni megvezetést, ez különösen rövid rönköknél szükséges. A központosító csak rönk elővágására használható visszavágásra nem.

16

16. ábra Központosítás bordázott hengerpárral és karokkal

Prizma visszavágásnál a központosítást mutatja a 17. ábra. A láncszőnyegen haladó prizmát két oldalról és fentről nyomóhengerek stabilizálják a keretfűrész előtt. Svéd megoldást mutat a 16/b. ábra, ahol a központosítást egy pár központosító kar végzi.

17. ábra Prizma központosítók 2 Görbe fűrészelést biztosító berendezések

A fűrészrönk szabványok meghatározott mértékű síkgörbeséget engedélyeznek. Ismeretes, hogy még egyenes fenyő rönkök esetében is az optimális fűrészelési tengelytől való eltérés mennyiségi kihozatali veszteséget eredményez. Síkgörbe rönkök egyenes fűrészelésénél ez az érték az egyenes rönköknél jelentkező veszteség többszöröse is lehet. Ha egy rönk több pontján megvizsgáljuk a keresztmetszet terület alakját, s azokat egymásra helyezzük, azt tapasztaljuk, hogy a kontúrokon belüli szabad terület kisebb, mint a rönk csúcsának területe (18. ábra).

17

18. ábra síkgörbe rönk felfűrészelési lehetőségei

Ilyen esetben a prizmát úgy kell kialakítani, hogy a rönk görbületi síkja függőleges irányú legyen. Az így kapott síkgörbe prizmát juttatjuk a keretfűrészgépre és a középvonallal párhuzamosan fűrészeljük. Kezdetben a gépkezelő feladata volt a görbe prizmák vezetése, később a keretfűrészgépekre automatizált behúzó szerkezetet építettek. Ezzel a módszerrel 1-4 %-os mennyiségi kihozatal növekedést értek el. A svéd ARI gépgyár fejlesztő mérnökei olyan lézerrel és video kamerával felszerelt behúzó szerkezetet készítettek, amellyel lehetővé tették a síkgörbe prizma hossztengellyel párhuzamos fűrészelését.

19. ábra Görbe fűrészelés kihozatalt javító hatása

20. ábra görbe fűrészelést lehetővé tevő behuzó szerkezet

3. Fűrészáru szétválasztó berendezések A keretfűrész után a különböző méretű fűrészáru, a főtermék és melléktermék szétválasztására ún. hasítóéket vagy leválasztó lemezt szerelnek a keretfűrészgép után, amelyek többféle megoldásúak lehetnek. (21-23. ábra).

18

21. ábra Fűrészáru szétválasztó lemezek

22. ábra Fűrészáru szétválasztó hasítóék

23. ábra Fűrészáru szétválasztó korong

Ennek a leválasztó lemeznek a helyes és helytelen beállítását mutatja a 24. ábra.

24. ábra A fűrészáru szétválasztó helyes és helytelen beállítása ( a középső helytelen)

A fő- és melléktermék további mozgatási irányát kétféleképpen lehet megoldani (25. ábra).

19

25. ábra Fő és melléktermék elvezetés lehetőségei

Az oldaltermék marad az egyenes vonalon és a főterméket terelik el oldalra emelhető és süllyeszthető keresztszállító berendezésre. A főtermék egyenes vonalban hagyja el a keretfűrészt és a melléktermék ferdén rovatkált görgősorok segítségével pottyan le bal- és jobb oldalt a mélyebben fekvő keresztszállító berendezésre. Fűrészlap állító berendezés Fűrészlap állító berendezés segítségével akár egy rönk felfűrészelése után is átállíthatja a kezelő a prizma vastagságát. A berendezés 4-4 vagy 5-5 fűrészlappal működik, és min. 60 mm és max. 400 mm szélességet lehet beállítani. (26. ábra)

26. ábra Fűrészlap állító berendezés

20 Odaláru hosszlevágó fűrészek Az oldaláru hosszlevágó fűrészeket a fűrészáru szétválasztó után építik be. Előnyei:- a keresztszállító berendezésre azonos hosszúságú deszkák kerülnek, - rövidebb keresztszállító berendezés szükséges és ezáltal rövidebb fűrészcsarnokot kell építeni. - problémamentesen küldhető a szélező automata körfűrészekhez. Ezek a fűrészek lehetnek kör- (27. ábra) vagy láncfűrészek (28. ábra).

27. ábra Hosszlevágó körfűrészek

28. ábra Hosszlevágó láncfűrészek

Mindkét süllyeszthető kar össze van kötve egy vezérlővel, és követi a fűrészáru mozgását. Kétféle technikával dolgozhat. az előtolást megállítja a kiválasztott deszkahosszra beállítja a fűrészt és gyorsan elvégzi a vágást, a fűrészelést a keretfűrész előtolásával haladó deszkán végzik el, a munka elvégzése után a fűrész visszamegy 0 állásba. Technikai adatok: vágásmagasság 400-500 mm-ig max. nyitás 750 mm energiaszükséglet 11 kW A fűrészrés szélességének kihatása az üzem eredményére. A különböző vágásmódnál ajánlott lapvastagságok. Rönkvágásnál, amikor a főtermék előállításánál nagy a fűrészelési magasság 1,8-2,2 mm fűrészlap vastagságot és lehetőleg széles lapot kell alkalmazni. Prizma vágásnál a prizma két oldalát vágó fűrészlap 2,4 mm vastagságú legyen, míg az oldaldeszkák fűrészelésére elegendő 2,2 mm-es vastagság. Prizma visszavágásánál a főterméket adó sík prizma felületeken és az oldaldeszkáknál elegendőd 2,0 mm-es fűrészlap vastagság, a főterméket elválasztó vágásnál vastagabb 2,4 mm-es lapot kell használni. Vékony anyag felfűrészelésénél - mivel itt az előtolás nagyobb - 2,4 mm-es fűrészlapot kell alkalmazni mind az elő- és visszavágásnál.

21

29. ábra Különböző vágásmódnál ajánlott lapvastagságok

Mennyibe kerül 1/10 mm fűrészrés? A kiindulási adatok egyezése esetén 2 fűrészüzem eredményélt összehasonlítva 107.406 DM-kal több árbevételt ér el az üzem, ahol 3,2 mm-es átlag. fűrészrés van, mint ahol 3,8 mm. A számolásnál 1 m3 fűrészárut átlag 330 DM-ra értékelték és 1 m3 fűrészport 24 DM-ra. A fűrészlap vezetésének hatása a fűrészrésre. Minden fűrészlapnak a fűrészelés tengelyével párhuzamosnak kell lenni. Ettől eltérő eseteket mutat a (30. ábra).

30. ábra A fűrészlap vezetésének hatása a fűrésrésre

1.) Fűrészlap párhuzamos a fűrészelés tengelyével és a fűrészrés közepén van. 2.) A fűrészlap nincs derékszögben ezáltal súrlódik. 3.) A fűrészlap rosszul van megfeszítve és dörzsöli a fűrészárut. 4.) A fűrészlap asszimetrikusan van kiképezve, az egyik oldalon nem tud jól kiszóródni a fűrészpor. 5.) A fűrészlap vibrál, a rezgés miatt nagyobb lesz a fűrészrés.

22 Vágásmódok a keretfűrészgépen A vágásmód kiválasztását meghatározza a fa faja, átmérőjének nagysága és minősége, valamint a piac diktálta termékek mérete. 1.) Deszka és palló termelés a.) Élésvágással Ennél a vágásmódnál szélezetlen fűrészárut kapunk, amelyet aztán egyenként kell szélezni. 8-10 %-kal nagyobb fűrészáru szélesség érhető el és 4-6 %-kal több a főtermék kihozatal a prizmás vágáshoz képest. A fűrészelési költség 40 %-kal kevesebb (31. ábra).

31. ábra Élesvágás

b.) Prizma vágás és visszavágás Ennél a vágásmódnál azonos méretű szélezett fűrészáru előállítása a cél, amelyet két menetben valósítanak meg az úgynevezett elő- (V jelű) és után vágással (N jelű), vagy más néven prizmavágással és visszavágással. A főtermék a szélezett fűrészáru a bemérő helyre megy az oldaltermék a leszabó és szélező körfűrészekhez. A legjobb hasznosítás akkor érhető el, ha a prizma vastagsága a körbe írható legnagyobb négyzetnek felel meg. Ezt a vágásmódot főleg fenyőfa felfűrészelésénél használják (32. ábra).

32. ábra Prizma vágás és visszavágás

2.) Gerenda és zárléc termelés

23 Főleg fenyő építészeti anyagok termelésénél alkalmazott mód. A 33. ábrán látható vágásképeket szoktak alkalmazni az átmérő és termék méretek függvényében. V jel az elővágást N jel az után vágást jelenti.

33. ábra Gerenda és zárléc termelés

3.) Állóévgyűrűs vagy rift vágás Ezzel a vágásmóddal olyan fűrészárut lehet termelni amelyeknél a keresztmetszetben megjelenő évgyűrűk közel derékszögben állnak. Az ablakgyártás keresett alapanyaga, termelése kétféleképpen történhet. a.) Fél rift vágás Elővágásnál a fűrészáru szélességének megfelelően állítják be a fűrészlapokat, úgy, hogy a prizmát félbe vágják. Visszavágásnál a vastagságának megfelelő távolságokat állítják. b.) Teljes rift vágás Nagyobb átmérőjű rönköknél alkalmazzák, ebben az esetben a prizmát 3 részre vágják. A két szélső pallót az előzőekben leírtak szerint vágják vissza. A középső résztől először ki kell vágni a belet és a két darab 3 oldalon szélezett pallóból vágják ki az ábra szerinti 2-2 db szelvényt

34 ábra Rrift vágási lehetőségek 4.) Léc termelés Több lehetőség is van termelésére, leggyakrabban előforduló lécméret 24x48 mm.

24 a.) Variáció szerint először 48 mm-es pallót termelnek éles vágással, majd 24 mm-es osztással vágják vissza. Jobb kihozatal miatt ajánlatos egyenkénti visszavágást alkalmazni sorozatvágón (35. ábra).

35. ábra Léc termelés

b.) Variáció szerint 24 mm-es deszkát termelnek a keretfűrészen élésvágással és 48 mm-es szélességben vágják vissza. A két variáció közül melyiket válasszuk? A választ a fűrészrés arány adja meg. Keretfűrészgépnél a fűrészrés vastagsága kb. 3,8 mm, a sorozatvágó körfűrészé 5,0 mm. a.) esetben 30,4 % a fűrészpor, b.) esetben 18,7 %. 5.) Talpfa termelés A vasútépítésben használt fűrészipari termékek közül a legjelentősebbek a normál nyomtávú vasúti vágányokhoz használt talpfák. A normál talpfa legnagyobb mennyiségben 260 cm hosszúságban kerül termelésre, a szabvány szerinti 16-26 cm keresztmetszeti mérettel. Vágásánál vigyázni kell arra, hogy a bél az alsó egyharmadra essen, 36. ábra szerinti vágásmód ajánlott, az átmérő függvényében 1, 2, 3 vagy 4 db termelhető. A hosszméretre való végleges vágást, az esetleg szükséges bütü levágást a készárutéren láncfűrésszel végzik.

25

36. ábra Talpfa termelés vágásmódjai

Hibás rönkök felfűrészelését mutatja a .2. sz. táblázat. (lásd 26-27. oldalon) Rövid anyag felfűrészelése és megvezetése Napjainkban a faanyag kitermelhetőségének csökkenése miatt a fűrésziparban számolni kell azzal, hogy a feldolgozható alapanyag mérete is csökken, mivel az eddig még nem a fűrésziparban hasznosított alapanyag is bekerül az alapanyagok körébe (pl. gyérítések kitermelései). Mérete kisebb, mint amekkorát keretfűrészen fel lehet fűrészelni (2,5 m alatt van) ezért a fűrészgépgyártók különböző technikai megoldásokat ajánlanak a probléma megoldására. 1.) Nyolc hengeres keretfűrész 2500 m3/év, vagy annál több fa felfűrészelésére. Ennél a konstrukciónál 4 pár magas fordulat henger van, 2 pár a bevezetést, 2 pár az elvezetést segíti. Kis fűrészelési magasság miatt 1,2 mm lapvastagság elegendő (37. ábra).

37. ábra Nyolc hengeres megvezetés sematikus rajza

26

27

28

2.) Rövid anyag megvezetését segítő hengerpárok utólagos felszerelése azoknál az üzemeknél ajánlott, ahol csak kis mennyiségben fűrészelnek fel rövid anyagot. Az utólagosan felszerelt 2 hengerpár felső hengerei sima felületűek, bármely keretfűrészre felszerelhetők és ezáltal úgy lehet velük dolgozni, mint a 8 hengeres konstrukcióval. (38. ábra).

38. ábra Utólag felszerelhető hengerpárral keretfűrészgép

Forgácsoló- és keretfűrészgép-kombináció Egy nagyteljesítményű keretfűrész, forgácsoló berendezés és hosszlevágó körfűrész összeépítése eredményeképpen kapott gépkonstrukcióról van szó. A felfűrészelhető maximális hossz 10,0 m és átmérőtartomány 12-65 cm. Előnye ennek a konstrukciónak: A szélén lévő hulladék forgácsként hasznosul. A tetőterpeszek és ágcsonkok levágásáról nem kell külön gondoskodni. A szélanyag beszorulása miatt sokszor meg kell állítani a keretfűrészt, ezzel ez kiküszöbölhető, ezáltal a teljesítmény növelhető. Automata központosítás.

29

39. ábra Síkforgácsoló és keretfűrészgép kombináció

Egy ilyen géppel évente kb. 25.000 m3 rönköt lehet felfűrészelni úgy, hogy a prizma visszavágást is ezzel a géppel végzik. Ha ezután egy utánvágó körfűrészgépet állítanak be 28 cm vágásmagasságig, akkor az éves teljesítőképesség 45.000 m3.(40. ábra)

40. ábra Két keretfűrészgépes csarnoki elrendezés

30

41. ábra Egy keretfűrészgépes és rönkvágó szalagfűrészgépes csarnoki elrendezés (1. lánctranszportőr, 2.rönk, 3. keretfűrészgép, 4. leszabó körfűrészgép, 5. Sorozatvágó körfűrészgép)

Vízszintes keretfűrészgép Nem annyiratömegtermelést kíván kielégíteni, mint inkább speciális igényeket kielégítő termelőgép. Egy fűrészlappal dolgozik, s így a rönkből egyenként választ le minden egyes szelvényt. Lehetőség van tehát minden vágás után a leválasztandó szelvényáru minőségének elbírálására, s ennek megfelelően a vastagsági méret meghatározására is. A vízszintes keretfűrész tehát. o tt előnyös, ahol különösen értékes alapanyagot dolgoznak fel különböző olyan szelvényárukra, amelyekkel szemben szintén magasak a minőségi követelmények Egy-vagy kétkeretes üzemekben, ahol a függőleges keretfűrész keretnyílása 650 mm vagy ennél kisebb, a vízszintes keretfűrész alkalmazása gazdaságos lehet akkor is, ha nem minőségi árut termel. Ilyenkor ezen a gépen prizmázzák vagy dolgozzák fel a vastagabb rönköket. helytelen azonban a vízszintes keretfűrész használata minden olyan tömegtermelésre, amelyet függőleges keretfűrészen is meg lehet oldani. A vízszintes keretfűrész előnyei: a faanyag egyedi elbírálása a termelendő késztermék szempontjából, - a késztermék vastagsági méretének változtatása minden vágás előtt, - a jobb kihozatal, különösen vékony rönkből, a tisztább vágásfelület; a kisebb rönktér, miután a rönkosztályozása nem szükséges. Hátrányai: a viszonylag kis teljesítmény (azonos rönkátmérő mellett, a függőleges keretfűrész teljesítményének kb. nyolcada); a nagy helyszükséglet (5-6 m). Ezért célszerű a gépet a csarnok hosszanti falánál elhelyezni úgy, hogy a hajtómű a csarnokón kívül essék.

31

42. ábra Vízszintes keretfűrészgép 1 meghajtómű állványzattal, 2 meghajtórúd, 3 fűrészkeret, 4 fűrészkeret vezetése, 5 keretállvány, 6 rönkkocsi, 7 előtolómű, 8 fűrészlap befogása, 9 védő burkolat, 10 meghajtómű burkolat

32

Munkák a fűrészüzem oldalárufeldolgozó gépein Fűrészeléskor a főtermékek mellett szükségszerűen keletkező oldaltermékek további megmunkálását végzik az ún. oldaláru feldolgozógépeken. A mellékterméket befolyásoló tényezők a rönk csúcsátmérője, a rönk osztályozása, a rönk hossza, a rönk sudarlóssága, a mellék, vagy oldaldeszka számának és vastagságának választása, a fűrészrés, a megengedhető tompa élűség. Általában 12-20 % átlag 15 % kihozatallal kell számolni az oldalárunál rönkre vonatkoztatva. Az alapgép után a mellékgépekre, a leszabó körfűrészgépekre és a szélező körfűrészgépekre kerül az oldaláru. Ezekkel a gépekkel az oldaláruból maximális értékű és a piacon eladható fűrészárut kell nyerni. Rögtön felmerül a kérdés, hogy milyen legyen a sorrend? Először végezzük el a hosszlevágást azután szélezzük, vagy fordítva? A 44. ábra mindkét esetre bemutat egy példát.

43. ábra. 1 szélezés 2. darabolás

44. ábra. 1+2 darabolás 3+4 szélezés

Közép-Európában általában bevett szokás, hogy először vágják le a hosszát aztán szélezik a fűrészárut. A hosszlevágással már meg is határozták a szélezés indulópontját. A Skandináv országokban ezzel szemben először szélezik az oldalárut és utána vágják hosszra. Modern gépeknél lényegtelen a sorrend, mivel elektronikus úton megmérik az oldaláru méretét és minőségi hibáit is. A mért adatok alapját egy számítógép egy beépített optimalizáló program segítségével megadja a deszka hosszát és szélességét figyelembe véve a piacon való eladhatóságát is. Ezután automatikus vezérlésű leszabó és szélező géphez juttatják az oldalárut ahol lényegtelen, hogy először darabolják, vagy szélezik. Az oldaláru darabolása Általában az emberek csak a hosszlevágásra gondolnak ennél a műveleti helynél, pedig más funkciókat is el kell látnia. A daraboló fűrészen végzendő vágások: A fűrészáru bütüinek derékszögbe vágására le kell egy kis darabkát vágni a végéből akkor is, ha hosszlevágásra nincs szükség, mivel előfordulhat, hogy kézi láncfűrésszel darabolták a rönköt és akkor nem biztosított a merőleges bütüfelület.

33 Hibák kiejtése sokszor több vágást is igényel, ha göcsös sudarlós és síkgörbe a fűrészáru. Néhány darabolási mintát mutat 45. ábra, síkgörbeség és sudarlósság enyhítésére.

45. ábra Darabolási minták

Göcsök kiejtésére két példát mutatok be 46. ábrán. a.) esetben csak részleges optimalizálás van mivel a göcsök kivágásánál nagyobb az anyagveszteség, b.) esetben teljes optimalizálás van a fűrészáruból több rész hasznosúl.

46.. ábra a: Részleges optimalizálás,b:teljes optimalizálás

3.) Pontos hosszra vágásnál a feldarabolt maradék fűrészáru hosszát kell olyan méretűre levágni, hogy az a piacon eladható legyen v. valamilyen termékhossznak feleljen meg pl. parkettaléc vagy bútorléc. Azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző szélességű fűrészáru ára is különböző például fenyő fűrészárunál 8-17 cm szélességig alacsonyabb árat lehet kapni érte, mint a 1827 cm szélesért. A 28 cm feletti szélességnél pedig felárat is lehet kérni. Tehát egy erősen trapéz alakú fűrészárut nem éri meg maximális hosszban hagyni, mivel párhuzamos szélezésnél sok a veszteség. Nem minden leszabó helyen végzik el az említett három típusú vágást, nagyon sokszor csak a nem megfelelő minőségű rész levágását végzik. Ha a főterméket is léccé kell felfűrészelni, akkor a következő műveleteket végzik: a kamerával felvett fűrészáru felület optimális hasznosítása azt követeli meg, hogy először a hosszirányban vegyék ki a göcsös sávokat és utána már csak keskeny lécet kell feldarabolni a göcsök kiejtése végett, nem pedig a fűrészárut teljes szélességében. Erre mutat egy példát a 47. ábra.

34

47. ábra A göcsök kiejtésének helyes módja

A darabolás gépei A gép kiválasztást az alapgép fajtája és az alkalmazott technológia határozza meg. Prizmás termelésnél kevesebb oldaláru keletkezik, mint élésvágásnál, nagy teljesítményű alapgépekhez vagy leszabó körfűrészt kell választani, amelyik győzi a keletkezett oldaláru darabolását, nem torlódik fel az anyag, de ez költséges megoldás, vagy az oldaláru többletet a műszak után dolgozzák fel, ez gyakori megoldás Európa szerte. Daraboló körfűrészgépek. 1.) Asztal alatti leszabó körfűrész Kis és részben közép üzemeknél ajánlott ez a típus Technikai adatai: Fűrészlap átmérő (mm) ................................................................ 500-550 Motorteljesítmény kW .................................................................. 4,0-7,5 Motorfordulatszám ford/min ......................................................... 3000 Fűrészlap meghajtás ...................................................................... közvetlen Vágás szélesség max. mm. ............................................................ 725-ig Vágás magasság max. mm ............................................................. 180 Nagyon kedvező munkateljesítményt lehet elérni rajta. Elhelyezése egyszerű mivel nem kell alapozni. Az anyag mozgását nem akadályozza semmi. A fűrészlap mozgása hidraulikus két fokozat választható a daraboláshoz. A vágási teljesítmény sok tényezőtől függ, mint pl. átlagos vágáshossz, -szélesség, közepes vastagság. Általában 9-10 vágás végezhető vele percenként. A vágási magasság és szélesség méretezését mutatja 48. ábra.

48. ábra A vágási magasság és szélesség méretezése

35

Az oldaláru lökésszerű érkezése miatt megfelelő tárolásáról gondoskodni kell, mint egy 30 cm magasságban tárolható a fűrészáru úgy, hogy a munkában lévő darabot nem zavarja. Általában a leszabó fűrészt mindig követi egy szélező körfűrész, amelynek elrendezési rajzát mutatja a 49. ábra. a.) esetben rövidebb fűrészárut állítanak elő, b.) esetben a hosszabb fűrészáru miatt 2 leszabó fűrészt állítanak be.

49. ábra Daraboló és szélező körfűrész gépek elhelyezése QKru1-2 leszabó körfűrészgép, Fs1-2 ejtő akna a darabolási hulladék számára, Qf keresztszállító lánc, DKr szélező kőrfűrész

2.) Asztal feletti leszabó körfűrész Ezt a megoldást csak ott szabad használni ahol a gép szerkezete nem zavarja az anyag áramlását. Ezenkívül nagyon zajos, csak olyan helyen - pl. félig nyitott teremben használható ahol másokat nem zavar. Németországban nem engedélyezett zajártalma miatt.

50/a. ábra Asztal alatti daraboló körfűrészgép

50/b. ábra Asztal feletti daraboló körfűrészgép

3.) Keresztülfutó leszabó körfűrész Az oldaláru darabolására olyan berendezést fejlesztettek ki, amelynél a hosszbevágás automatikusan vezérelt és 15-55 vágás/min a teljesítménye. 51. ábra

36

51. ábra Keresztülfutó leszabó körfűrész QKr leszabó körfűrészgép, Fs 1-3 ejtő akna a darabolási hulladék számára, Al és Ra kihúzási helyek, Qf1-5 keresztszállító lánc, St kiszolgáló személy, DKr szélező kőrfűrész

Nagyobb fűrészüzemek számára ajánlatos a dupla keresztülfutó leszabó körfűrész (52. ábra). Teljesítménye 60-100 db/min.

37

52. ábra Kétoldalas leszabó körfűrészgépes elrendezés Kr1-2 leszabó körfűrészgép, Fs1-2 ejtő akna a darabolási hulladék számára, As1-2 kihúzási helyek, Qf keresztszállító lánc, Bm1-2 kiszolgáló személy

4.) Trimmer Trimmer egy olyan daraboló berendezés, amely 0,5 m-től 6 m-ig tud 0,5 m-es hosszakra darabolni (53-54. ábra). A körfűrészlap átmérője 250-500 mm-ig terjedhet. Fogazása fenyő és lágylombos fa esetén NV keménylombos fánál KV.

38

53. ábra Trimmer visszamenetben hasznosítható Kr0-g leszabó körfűrészek, Fs ejtő akna a darabolási hulladék számára, As kihúzási hely Ra kihúzást segítő görgők, Qf keresztszállító lánc, Bm kiszolgáló személy

54. ábra Trimmel visszamenetben nem hasznosítható

39

Az oldaláru szélezése Szélezés többféleképpen történhet kónuszosan, vagy párhuzamosan (általában lombos árunál egyenként, fenyő árunál prizma visszavágással), egy oldalon, vagy két oldalon. 1.) Egyoldali szélezés A fűrészáru egyik oldalát szélezik, amely különbözőképpen történhet 55. ábra. párhuzamosan a szélével, szétválasztással, bél kivágással.

55. ábra Egyoldali szélezés

Párhuzamosan a szélével szélezés inkább a szélső deszkáknál ajánlott, míg a szétválasztó és bélkivágás a középső fűrészáruknál, ahol vagy a belet akarjuk kiejteni, vagy a szélességet akarjuk csökkenteni. Kónuszos szélezés Deszkák és pallók szélezésénél használják Karintiában és Steierországban lévő kis fűrészüzemeknél, amelyek Olaszországba szállítanak. (56/a. ábra) A vágással követik a fűrészáru trapéz alakját, ezzel a szélezési módszerrel 3 %-kal több kihozatalt lehet elérni, mint a párhuzamos szélezéssel. Mégsem terjedt el általánosan, mert a tovább feldolgozó ipar nem kedveli a különböző méretek miatt, nem, vagy nehezen automatizálható a feldolgozása.

56/a ábra Kónuszos szélezés

Párhuzamos szélezés

56/b ábra.Párhuzamos szélezés

40 Ez a legáltalánosabban használt módszer erre a célra, kettős szélező berendezést használnak. A szélezendő deszkák és pallók különböző formájúak lehetnek.

57 ábra. a.) egyenes b.) egyenes de erősen sudarlós c.) tőrészen görbe, d.) síkgörbe e.) két irányban síkgörbe

Ezekből a formákból az optimális geometriai formát lehet kihozni: kézi szélezéssel egy kiszolgálóval, akinek jó szemmértéke és sok tapasztalata van, automata mérő és beállítóval ellátott szélező géppel. A szélezés szélessége Fő követelmény deszkák és pallók szélezéslénél nagy teljesítmény és optimális szélesség elérése. (szélesség x ár) Kézi szélezésnél az elméletileg kihozható maximális kihozatalhoz (100 %) képest 6580 % érhető el. Automatikus szélezésnél 90-95 %. Szélezési osztályok Fűrészáru osztályozásánál 3 szélességi kategóriát különböztetnek meg fenyő fűrészárunál: keskeny áru 8-17 cm széles áru 18-27 cm nagyon széles 28 cm felett. Lombos fűrészárunál: keskeny áru 8-15 cm széles áru 16-25 cm nagyon széles 26 cm felett. A keskeny árunál 10 %-kal több árat ad a széles áru. Szélezési fokozatok lehetnek: 1 cm-ként ez adja a maximális kihozatalt, 2 cm-ként (8, 10, 12, 14, 16) a kihozatal 3-5 % kisebb, fix szélességek a tovább feldolgozás igénye szerint, fokozat nélküli, nincs méretmegadás a maximálisan kihozható szélesség szerint.

41

Szélezési túlméret A bevágási méret megadásánál figyelembe kell venni a fűrészáru nedvesség tartalmát és a feldolgozási ráadást. Pl. egy 14 cm-es élőnedves gyártási szélességnél légszáraz állapotra történő száradás esetében 3 % beszáradási túl mérettel kell számolni 14 cm x 1,03 = 14,4 cm. Ehhez a mérethez kell hozzáadni a feldolgozáshoz szükséges túlméretet amit a vevő kívánsága szerint állapítanak meg. Pl. ha a vevő légszáraz szélesség + 5 mm feldolgozási túlméretet kér, akkor (14 cm + 0,5 cm) 1,03 = 14,9 cm. Minden szélező gépen be kell állítani a normál méret melletti beszáradási százalékot és a feldolgozási túlméretet. Tompaélűség A hazai gyakorlat a németországihoz hasonlóan a fűrészáru osztályozásánál 4 tompaélűségi fokozatot különböztet meg 58. ábra.

58. ábra Tompa élűségi fokozatok

Osztály 1. 2.

Megnevezés Teljesen ép élű Kicsit tompa élű

3.

Közepesen tompa élű

4.

Nagyon tompa élű

Tompaélűség nagyságok Deszkavastagság 1/4-e Deszkahossz 1/4-e Deszkavastagság 1/2-e Deszkahossz 1/2-e legalább 2 mm ép él van legalább 8 cm szélesség

A vastagság %-a 25 75 100

A szélezésnél figyelembe vevő tényezők Egy deszka vagy palló összképe alapján kell eldönteni a szélezési helyet. A döntést befolyásoló tényezők, elszíneződés, rovarrágás, göcsök, gyanta táskák, repedések. A szélező gép kezelője ezek alapján dönti el melyik tompaélűségi fokozatot állítja be. Ha az összkép jó akkor érdemes ép élű fűrészárut szélezni, ha a minősége alapján alacsonyabb minőségi osztályba sorolható, akkor lehet nagyobb tompa élűséget hagyni. Állandóan mérlegelni kell és a legtöbb értéket adó megoldást kell választani. Nagyobb darabszám esetén

42 egy embertől nem várható el, hogy másodpercek alatt eldöntse melyik megoldás ad nagyobb értéket, ezért ha lehetséges szélező automata gép alkalmazása célszerű.

Szélezőgépek Technikai irányadatok (Szélezőgép behúzó- és kivezető berendezéssel b+c) Megnevezés max. bevezetési szélesség max. szélezési szélesség min. szélezési szélesség max. vágási magasság max. hossz min. hossz max. levágható rész fűrészkorong fordulatszám előtolási sebesség forgácsolás teljesítménye előtolás teljesítménye hidraulika teljesítménye saját tömeg

A Dimenzió Egyszerű szélező körfűrész mm 600...1000 mm 300...620 mm 50 mm 100...160 mm 6000 mm 1000 mm mm 250...500 ford/min 3000 m/min 0...100 kW 30...55 kW 7,5 kW 4,0 kg 2000...3000

B Automata szélező körfűrész 730...880 360...500 48 100...160 6000...7000 1000 400...580 3000 0...300 45...75 9,5 11...15 4500...6000

c szélező forgácsoló (Hacker) 730 450 55 60...140 6000 1500 155...200 150...200 75...2x110 7,0...15,0 5,5...10,0 4500...6000

Egyszerű szélező körfűrész Ez a gép felépítésénél fogva főleg kis üzemekben (10.000 m3/év) ajánlható. Többnyire az egy vagy két körfűrészlapos megoldás terjedt el. A szélezőfűrészt, amelyet kis- és középüzemekben használnak nagyon sokoldalú vágásprogram szerint lehet üzemeltetni. párhuzamos szélezésre deszkánál és pallónál, túl széles deszka, vagy palló szétválasztására, léc és lamella vágásra, prizma visszavágására (max. 160 mm vastagságig). Ez a szélezőberendezés áll: irányító asztalból, bevezető asztalból, szélező gépből, kivezető asztalból, elszállító berendezésből. Az irányító és bevezető asztal általában 800 mm magas 800 mm széles. A kezelő szélezőgépet a kapcsolótábla rrévén irányítja (59. ábra).

43

59. ábra egyszerű kettős szélező körfűrész

Automata kettős szélező berendezés Az egyszerű szélező körfűrésszel szemben, amelynél a kihozatal emelésnek és a percenkénti darabszámnak határt szab az emberi teljesítőképesség, az automata szélezőknél viszont az elektronika segítségével maximális értékoptimalizálás szerinti szélezés lehetséges. A berendezés előnyei: nagyobb munkatermelékenység, munkaerő, anyag és energia megtakarítás, jobb minőségű termék. Az automatika előnyei: nagyobb mennyiségi és értékkihozatal, jobb méretpontosság, több darabszám percenként, több méret variálási lehetősége, változtatható programok, beszáradási túméret %-ban történő megadása, tompa élűség programozhatósága, jegyzőkönyv nyomtatás többféleképpen (napi, havi, évi).

44

60. ábra Automata szélező berendezés A kamera, B mikro számítógép, C pozicionálók, D állítható fűrészlapok.

Az automata szélező berendezések műveleti sorrendje: az A-val jelölt kamerák végig pásztázzák a fűrészáru felületét, majd a B-vel jelölt mikro-számítógép a mért adatok és az előre betáplált prioritások figyelembe vételével kiszámolja a vágások helyét, végül a C jelű pozicionálók segítségével a kiszámolt helyre állítják a körfűrészlapokat. A 60/a. ábrán egy keresztülfutó leszabó fűrész és egy automata szélező körfűrész helyszükségletét látjuk, miszerint 200 m2 helyet kell biztosítani.

60/a. ábra Egy keresztülfutó leszabó körfűrész és egy automata szélező körfűrész helyszükséglete (méretek mben). Qf1 keresztszállíó lánc egyenkéntezővel, Fs1 akna a szélárunak kombinálva fűrészáru fordítóval, QKrDL leszabó körfűrész, Qf2 keresztszállító lánc a manipulált fűrészáru számára, Qf 3 keresztszállító lánc a levágott darabok számára, Fs2 aakna a levágott darabok számára, Fk hosszirányú szállító lánc, DKr kettős szélező körfűrész, Sa szélléc leválasztó, FS3 akna a szélléc számára

A rönkvágó szalagfűrészgépes technológia

45

A rönkvágó szalagfűrészgép folytonos főmozgású faforgácsoló szerszámgép. Szerkezeti felépítésük szerint 2 nagy csoportba sorolhatók. függőleges szerkezetű, vízszintes szerkezetű A kétfajta szerkezeti felépítés közötti különbséget mutatja a 61. ábra.

61. ábra Függőleges és vízszintes rönkvágó szalagfűrész

Függőleges rönkvágó szalagfűrészgép Ezek a gépek az elterjedtebbek, előnyük a keretfűrésszel szemben, hogy nagy átmérőjű rönkök felfűrészelésére is alkalmasak és nem igényelnek rönkosztályozást. Csak az utóbbi tíz évben sikerült egy sor konstrukciós változtatást elvégezni rajta. Fő előnye a többi fűrészgéppel szemben minden egyes vágás utáni változtathatósága. Ma már nem vita tárgya, hogy a keretfűrész, vagy a szalagfűrész, vagy a körfűrészgép a jobb fűrészáru termelő gép mert minden egyes döntésnél mérlegelni kell a gazdaságosságot, az adott feladathoz legjobban illő berendezés megfelelőségét. Ez a gép széles területen alkalmazható. Alapvető dolgok minden típusú szalagfűrésznél: 1 Gépnagyság A gépnagyságot, mint ismert a fűrészlap megvezető tárcsa átmérője alapján szokták mérni, (1000-3000 mm-ig). Kétféle helyzetben csatlakoztatható a szalagfűrészgéphez a rönkkocsi balos és jobbos elrendezésben. 63. ábra.

62. ábra Baloldalon és jobb oldalon csatlakoztatható rönkkocsi

A függőleges rönkvágó szalagfűrészgép főbb részei:

46

63. ábra A függőleges rönkvágó szalagfűrészgép főbb részei 1 felső állítható vezető tárcsa, 2 állvány, 3 alsó meghajtott vezető tárcsa, 4 rönkkocsi, 5 sínpálya, 6 előtolás meghajtó, 7 alsó fűrészlap megvezetés, b legnagyobb távolság a fűrésszalag és a rönkkocsi oldala között, c, legnagyobb távolság a fűrézsszalag és a gépállvány között, d, tárcsa átmérő, e, a felső lapmegvezetés és a fűrészelési sík közötti távolság 50 mm, f legnagyobb távolság a megvezetés és a rönkkocsi lapja között

2. A fűrészelés előfeltétele Ahhoz, hogy méretpontos fűrészárut tudjunk előállítani a szalagfűrészen, szükséges szakképzett gépkezelő, szakképzett fűrészszerszám élező, komplett élező műhely, tiszta idegen anyagoktól mentes rönk. 3. Fűrészelési problémák Erős fagyban problémás a munka a szalagfűrészen, mivel a fa is fagyott. Azonban normális körülmények között könnyű szalagfűrésszel dolgozni. 4. Szalagfűrész fontosabb részei és kiegészítő berendezései a.) Gépállvány Napjainkban a gépállványt hegesztett acélból készítik, a régebbi gépek öntött vasból készültek. Az állványnak vibrációmentesnek kell lennie. b.) Szalagvezető tárcsa A tárcsák speciális anyagból készülnek, és egy nagy méretű tengelyen forognak. A tárcsáknak ellenállóknak kell lenni a statikus és dinamikus hatásokkal szemben., A szalagvezető tárcsák domborításánál ügyelni kell arra, hogy a legmagasabb pont az első 1/3-ban legyen. (64. ábra).

47

64. old. ábra Szalagvezető tárcsa domborítási

3000-5000 üzemóra után a tárcsa domborítását fel kell újítani, ellenkező esetben a fűrészszalag fogainál megrepedhet. A felső tárcsa könnyebb és állítható az alsó tárcsa nehezebb. (65. ábra)

65. ábra A felső állítható szalagvezető tárcsa 1 felső tárcsa, 2 fűrészlap, 3 alsó tárcsa

c.) Fűrészszalag feszítő berendezés A fűrészlap feszítés végrehajtható: egyszerű gépeknél rögzítővel nagyobb és jobban felszerelt gépeknél motorral, amelyeknél a megkívánt feszítést egy skálán lehet beállítani a fűrészlap szélesség és vastagság függvényében pneumatikus vagy hidraulikus fűrészlap feszítővel. A rönk göcsössége, fagyottsága, vagy más hibája miatt magas előtolással és szerszámsebességgel fűrészelő túlfeszített szalagfűrész hullámosan vág. d.) Tisztántartáshoz szükséges berendezés

48 Fontos a tárcsák felületének és a fűrészszalag fogoldalának a tisztántartása. Különösen fontos a gyantás fa vágásánál, mivel a fűrészpor a gyantával keveredve rátapad a felületekre. e.) Előtolási sebesség szabályozása A "redukáló" szalagfűrész kivételével minden szalagfűrészgép fokozat nélkül vezérelhető. Felmerül a kérdés melyik a maximális előtolási sebesség? Ehhez tudnunk kell, hogy az előtolás számos faktortól függ. A szalagfűrésznél még a fűrészlap kezelés minőségétől is függ. Akkor jó az előtolási sebesség, ha a fűrészáru méretpontos és sima felületű. Hogy ez milyen előtolásnál érhető el arra minden gépkezelőnek magának kell rájönnie. f.) Fűrészszalag tesztelő berendezés A fűrészlap tesztelő berendezés automatikusan méri és regisztrálja a fűrészlap oldalsó kihajlását a fűrészelés alatt. Ez a berendezés érzékeli a fűrészszalag oldalirányú kihajlását és a regisztráló mutatója jelzi a nagyságát, ha a határértéket túllépte, akkor azon az oldalon lévő lámpa kigyullad. Az előtolási sebességet lehet ezzel vezérelni, csökkenteni, vagy növelni addig amíg a mutató vissza nem megy a határértéken belülre és a lámpa ki nem alszik. g.) Fűrészszalag vezetés A statikus és dinamikus erők hatására a fűrészszalag oldalirányban kileng. A statikus erők: a fa inhomogenitása és a fogak egyenetlen kiképzése miatt lépnek fel. Dinamikus erőket számos tényező okozza a tárcsa alakjának deformálódása, fűrészlap egyenetlensége, vagy egyenetlen fűrész fogkiképzés. 66. ábra fűrészrés nagyságának változását mutatja.

66. ábra 1 elméleti fűrészrés és ideális vágás, 2 valóságos fűrészrés, 3 fűrészlap, 4 fűrészrés, 5 rönk, Sv max maximális vágási veszteség

A fűrészszalag vezetés típusai (67. ábra).

67. ábra Fűrészszalag vezetések módjai

49 1. Hagyományosan áll a fűrészlap két oldalon lévő műanyag lapokból, amelyek fent is és lent is vezetik a fűrészlapot. A fűrészlap és a vezető között 0,2-05 mm van. 2. Hosszúvezetés áll kopás- és hőálló műanyaglapokból, de a felső vezető hosszabb. Előnye, hogy hosszabb szakaszon fogja meg a szalag mozgását és mivel közel van a tárcsával érintkező ponthoz (AP) az is akadályozza a kilengését. 3. Vezetés nyomással. Ebben az esetben az alsó és felső vezető oldalirányban 8-10 mmrel kijjebb nyomja a fűrészszalagot. A felső vezető állítható a mindenkor fűrészelési magasság függvényében. A fűrészlap kilengéseket a megfelelő előtolási sebességgel csökkenteni lehet. h.) Szerszámsebesség a különböző fafajokhoz A különféle fafajok különböző tulajdonságai miatt a szerszámsebességet 15-40 m/s között kell változtatni. Ez sok szalagfűrésznél már elektronikusan vezérelhető. i.) Vágáspontosság Jó eredmény a szalagfűrésszel való fűrészelésnél attól függ, hogy a szalag alsó és felső vezetése a lapnak megfelelő-e, a fellépő erőkkel szemben. Az elhajlási mértéket vagyis a fűrészrés nagyságát mutatja különböző előtolási sebességnél és szerszámsebességnél. j.) A gép állíthatósága A 68. ábrán látható módon állítható az állvány magassága, ugyanis kisebb átmérőjű rönk fűrészelésénél stabilabb ha alacsonyabb az állványzat A rönkkocsin is állíthatók a befogó karmok (69. ábra).

68. ábra Az állvány állíthatósága

69. ábra A rönkkocsin lévő állítható befogó karmok

A rönk befogásának különböző módjai láthatók a 70. ábrán a befogást segítő és a levágott fűrészárut fektető berendezésekkel.

50

70. ábra A rönk befogásának különböző módjai láthatók a befogást segítő és a levágott fűrészárut fektető berendezésekkel.

k.) Lézeres irányító berendezés Előnyei: elkerülhetők a rossz befogás következtében fellépő hibák, ezáltal növelhető a kihozatal, a gyorsabb beállítás miatt nő a vágási teljesítmény. A 71. ábrán látható, hogy az egyik sugár fix a másik állítható.

71. ábra Lézeres irányító berendezés 1. rönkvágó szalagfűrészgép, 2. rönkbefogó kocsi, 3. rönk, 4-5 vetítő kamerák

Vágástechnika a függőleges szalagfűrészen A vágást befolyásoló faktorok vizes rönköt előnyösebb fűrészelni, száraz rönk vágásához nagyobb energia szükséges, gyantás fafajok vágásánál a fűrészlapot vízzel, vagy gyantaoldó emulzióval tisztítani kell, szennyezett rönkök vágása után ajánlatos a fűrészlap fogait alaposan megtisztítani.

51

Vágáskép választás A függőleges szalagfűrészgép óriási előnye, hogy a gépkezelő a fafajok, minőségnek és méretnek legjobban megfelelő vágásképet - a piac diktátumát figyelembe véve választhatja. Két dolog fontos ennél a technológiánál. Az üzem függ egy magasan képzett megfelelő tapasztalattal rendelkező gépkezelőtől, akitől függ, hogy a lehető legjobb vágást fogja elvégezni. Ezért ezen a helyen dolgozót jól meg kell fizetni. Az üzem függ a számítógépbe táplált programtól, ha ez rossz hiába teljesül minden feltétel nem lesz gazdaságos a termelés. A vágáskép választáshoz közölni kell a rönk paramétereit, a fafajt, a hosszát, átmérőjét és a minőségét. A méretek meghatározása vagy kézzel történik, vagy automatikusan bemérő egység segítségével. A beadott adatok alapján a számítógép a tárolt vágásképek közül megjeleníti azokat a vágásjavaslatokat (8 db rönkönként), amelyek közül a gépkezelő választhat. A kezelő a rönk minősége és formája alapján kiválasztja a megfelelő vágásmódot és méreteket. Ha az ajánlatra nincs piaci igény változtathat. Az alap mindig a csúcs átmérő amire a tervezés történik, a cél vagy a maximális főtermék kihozatal, vagy a maximális értékkihozatal. Ha a gépkezelő észreveszi, hogy előre nem látható hiba jelent meg, nem olyan belülről a rönk, mint amilyennek mutatkozott, akkor változtatni tud a csúcsátmérő méretének változtatásával. A számítógépes vágástervezés előnyei: a vágásképnek megfelelő automatikus beállítás, ami által a teljesítmény növekszik és a felfűrészelési költségek csökkennek, gyors megtalálása az optimális vágásképnek a különböző fafaj és átmérő esetében, ezáltal növekszik a mennyiségi és minőségi kihozatal.

Vágás típusok a függőleges szalagfűrészgépen Ennél a gépnél mindenféle vágás elvégezhető anélkül, hogy a gépen átállítást végeznénk, ellentétben a keretfűrésszel. 1. Éles vágás Ha szélezetlen deszka- vagy palló termelés a cél, akkor ajánlott ez a vágásmód. Kétféle módon hajtható végre a.) esetben (72/a. ábra) a számozás sorrendjében levágják a 8 szeletet aztán a maradék részt fordítva befogva szeletelik tovább. A másik variáció b.) szerint először félbevágják a rönköt, aztán a befogott részt továbbszeletelik, (2-3 vágás) majd a maradékot megfordítva fűrészelik tovább (4, 5, 6) és végül a másik fél rönköt vágják fel szelvényekre (7, 8, 9, 10, 11).

72/a. ábra Éles vágás

52

72/b ábra Prizmás vágás

2. Prizmás vágás Szélezett deszka-, vagy pallótermelésnél ajánlott ez a vágásmód. Először a rönk széléből levágnak három szeletet (1, 2, 3) (72/b. ábra) a.) aztán megfordítják és a másik feléből is levágnak ugyanennyit (4,5,6) majd az így kapott prizma 90 °C-kal történő elforgatása után végzik el szeletelést (7, 8, 9, 10, 11, 12, 13). Végül a maradék részt megfordítják és úgy végzik el a szükséges vágásokat (14, 15). Prizma felszeletelésének van egy másik módja is miszerint először félbevágják a prizmát (7) majd a kérges részével a fűrészlap felé forgatják és onnan kezdve szeletelik fel a kívánt vastagságra (8, 9, 10, 11). A másik felénél ugyanúgy járnak el l(12, 13, 14, 15). 3. Talpfa termelés szalagfűrészen Normál vasúti talpfa termelése külön odafigyelést igényel, mivel nem szabad egyszerűen a rönk középső részéből termelni, hanem ha lehet a talpfa legyen bélmentes vagy a bél eltolt helyzetben a vastagság 2/3:1/3 arányában legyen (lásd keretfűrészgépnél). 4. Állóévgyűrűs, vagy rift vágás szalagfűrészen Ezzel a vágásmóddal álló évgyűrűs lehet termelni, amely az ablakgyártás keresett alapanyaga. A 73. ábra szerint a szalagfűrészen a B-vel jelzett vágásokat végzik el, majd a S-sel jelzett kettős szélező körfűrésszel szélezik az oldalanyagot és K-val jelölt többlapu körfűrészgépen szeletelik fel a kívánt vastagságúra.

73. ábra Rift vagy álló évgyűrűs vágás szalagfűrészen

5. Tükrös vágás

53 A hordógyártás és sporteszközök gyártásánál használt vágásnál mivel szép felületet ad, főleg tölgy, bükk és kőris fafajoknál alkalmazzák. Az 74 .ábrán látható kétféle módon lehet termelni: a.) Esetben először kettévágják a rönköt aztán negyedbe, és végül a negyed rönköt az ábrán látható módon szeletelik tovább. b.) Variáció szerint először a rönk közepéből kivágnak négy szeletet, amely állóévgyűrűs sift deszka lesz, aztán a negyedbevágást úgy végzik, hogy ott is 4 szeletet levágnak, először és a maradék negyedfát állandó forgatással fűrészelik fel.

74. ábra Tükrös vágás

6. Rajzolatos, vagy floderes vágás Rusztikus bútorok gyártásánál kedvelt az ilyen rajzolatú fűrészáru. Ellentétben a rift vágással itt az a jó ha az évgyűrűk majdnem párhuzamosan fekszenek. A vágás menetét mutatja (75. ábra), miszerint cirka 1/8 részéig a rönkátmérőnek végeznek szeletelést, majd 90 °-kal elforgatják a maradékot és cirka 1/4 vastagságig levágják a 2. számmal jelzett szelvényeket. A maradékot újbóli 90 °-os forgatással 3 számú fűrészáruvá fűrészelik a közepéig (a bélig) és végül a három oldalt fűrészelt prizmát 90 °-os elforgatás után szeletelik a bélig, aztán utoljára fordítják 90 °-kal és vágják fel a kívánt vastagságra.

54

75. ábra Rajzolatos vagy floderos vágás

7.Álgesztes faanyag felfűrészelésének módjai Ritka esetben vágják fel keretfűrészen, ilyen esetben a 76/a,b. ábra szerint járnak el, kis méretű álgesztnél éles vágással, nagy méretű álgesztnél prizma vágással fűrészelik fel. Általában rönkvágó szalagfűrészen vágják fel a 76/c,d ábra szerint vagy körbe leszeletelik a jó részt vagy 3 vágással feldarabolják a rönköt és aztán szeletelik tovább.

76. ábra Álgesztes faanyag felfűrészelésének módjai a, éles vágás b, prizma vágás c, körbe szeletelés d, 3 részre vágás utáni szeletelés

8. Csillag vágás A hamburgi Egyetemen fejlesztették ki ezt a vágásmódot (77. ábra), amellyel álló évgyűrűs és körcikk keresztmetszetű szelvényt fűrészelnek. Az álló évgyűrűs termék az ablakgyártás a háromszög keresztmetszetű termék a tömörfalap gyártás alapanyaga lesz.

55

77. ábra Csillag vágás

Hibás rönkök felfűrészelése:

77/a. ábra Hibás rönkök felfűrészelése

Gépkombinációk 1. Szalagfűrész szétválasztó körfűrésszel. A deszka vagy palló fűrészelésénél a vertikális szalagfűrészeknél alkalmazható. (78/a. ábra). Két megoldása van - 1 db körfűrészlapos - 2 db körfűrészlapos A körfűrészlapok függőlegesen és vízszintesen állíthatók.

56

78/a. ábra Szalagfűrész szétválasztó körfűrésszel.

78/b ábra Szétválasztó és leszabó körfűrészekkel

2. Szalagfűrészgép szétválasztó és leszabó körfűrészekkel A szétválasztó és leszabó körfűrészt (78/b ábra) közvetlenül a szalagfűrész előtt alkalmazzák. Hosszúrönkök felfűrészelésénél két szerepe van: A több mint 5-6 m hosszú deszkáknál a szétválasztás előtt egy hidraulikusan állítható (fel-le) körfűrésszel a kívánt hosszra vágják. A gépkezelő irányítja a vezérlőpultnál, egy elektronikus vezérlés megállítja rönkkocsit a programozott helyen aztán történik a hosszlevágás. Nagy átmérőjű rönknél a körfűrészt 90 °-kal el lehet forgatni hosszvágás céljából. Így elkerülhetők a túl széles deszkák termelése Különleges konstrukciók a. ) Kétszeres szalagfűrész: két egymásután telepített szalagfűrészből áll, így két különböző vastagságú fűrészárut tudnak egyszerre fűrészelni. Programozható és a teljesítmény 20-30 %-kal növelhető az egyszerű szalagfűrészekhez képest. 79/a. ábra.

79/a. ábra Kétszeres szalagfűrész

57

79/b Ikertárcsás szalagfűrész

b.) Ikertárcsás szalagfűrész: egy japán találmány az egyik tárcsán a fűrészszalag van a másikon pedig egy "szétválasztó szalag", mindkét szalag külön tárcsán fut 79/b. ábra. Elő- és utánvágó szalagfűrész: főleg USA-ban használják, a fűrészszalag mindkét oldalán fogazott ezáltal az elő- és visszamenetben is tud vágni. Teljesítménye 1,7-szerese az egyik oldalon fogazott fűrészlappal dolgozó szalagfűrészekének (80. ábra).

80. ábra Két oldalon fogazott fűrészlap

4.) Szalagfűrész síkforgácsolóval Függőleges szalagfűrésznél állítható forgácsoló fejet alkalmaznak a fűrészszalag után 81. ábra szerinti elrendezésben a szélanyag azonnal elforgácsolására.

58

81. ábra Szalagfűrész sikforgácsolóval

Technikai adatok: Vágásmagasság ........................... 760 mm-ig Rönk ...................................... 900 mm-ig Energiaszükséglet ........................ 160 kW Termelősorba állításánál több szalagfűrészt is helyeznek egy sorba, 24 cm átmérőig ikerszalagfűrészt, 24 cm feletti átmérőnél négy szalagfűrészt alkalmaznak. Technikai adatok: Tárcsa ................................................ 1400 mm Tárcsa szélesség ..................................... 200 mm Fűrészszalag szélesség .................................. 200 mm Fűrészszalag vastagság .................................. 1,3...1,47 mm Szerszámsebesség .................................... 45 m/s Fűrészszalag feszítés ...................................... 1200 kp Főmotor ................................................... 2x75 kW Saját tömeg ......................................................... 5500 kg Forgácsolási mélység ................................ 125 mm/oldal Előtolás .................................................... 35/50 m/min

59

Teljesítmény összehasonlítások különböző átmérőnél és felszereltségnél:

60

Hasító szalagfűrészek A hasító szalagfűrészek kis átmérőjű, vagy prizmázott faanyag felfűrészelésére, ill. szelvényáruk továbbosztására szolgáló, folytonos főmozgású faforgácsoló szerszámgépek, amelyek gépi előtoló szerkezettel vannak ellátva. Az előtolómű szerkezete alapján 2 csoportba sorolhatók: 1. A gép előtolóműve eltávolítható és a gép asztalos szalagfűrészként üzemelhető, vagyis mozgó asztalos 2. A gép előtolószerkezete nem távolítható el, vagyis behúzó hengeres, ez a megoldás a szokásos. Technikai adatok Tárcsaátmérő Tárcsaszélesség Főmotor Max. vágási magasság Szerszámsebesség Előtolás Előtolómű visszafutási sebessége

mm mm kW mm m/s m/min m/min

1100 1250 105 150 18,5 30 400 600 fafaj szerint 28-42 0-60 0-60 60 80

1400 180 37 700 0-60 100

Rönkvágó és hasító szalagfűrészgépek közötti különbség jól látható a következő ábrán:

1. rönkkocsi, 2. rönkvágó szalagfűrészgép, 3. hasító szalagfűrészgép (nincs rönkkocsi!!!), 4. anyagáramlás jelölése A gép áll egy fémkonstrukcióból egy elektronikus fűrészlap feszítőből és komplett hidraulikus beállítóból. Az előtolómű 9,0 m hosszú lehet, fokozat nélküli. Visszafutáskor az előtolómű eltávolítható a fűrészszalagtól. Általában donga, bútorléc, parkettléc termelésnél használják, keménylombos fafajoknál, valamint láda- és raklapelem gyártására lágylombos fafajoknál. Vágástechnika sokféle lehet, amelyeket 82-87 ábrák mutatnak.

61

82. ábra Akác palló vágása felfekvő felület nélkül

84. ábra gerenda vágás hasító szalagfűrészen

86. ábra prizmából bútorléc vágás

83. ábra Akác palló vágása felfekvő felülettel

85. ábraforgató vágás hasító szalagfűrészen

87. negyed fából bútorléc vágás

62 A megvezetés különböző rendszerei: megvezetés középső szelvény vágásakor 88/a. ábra megvezetés szélső szelvény vágásakor 88/b. ábra megvezetés karmokkal 84. ábra.

88. ábra Megvezetés középső szelvény szélső szelvény vágásakor

Gépkombinációk: 1.Dupla szalagfűrész .Dupla szalagfűrészt (89. ábra) relatív széles területen alkalmazzák.

89. ábra Dupla szalagfűrész A tárcs átmérő, B maximális vágási magasság, C maximális fűrészlap távolság, D maximális távolság a gépállvány és fűrészlap között

63

Technikai adatok: Tárcsaátmérő Tárcsa szélesség Fűrészszalag vastagság Szerszámsebesség Max. vágásmagasság Kélt fűrészszalag távolsága Előtolás Enmergiaszükséglet

mm mm mm m/s mm mm

1100 120 1,07 30-42 900 80-100

12500 150 1,25 30-42 1050 80-1000

1400 160 1,25 30-42 1150 80-1200

1600 200 1,47 32-40 1500 100-1600

m/min kW

0-50-ig 65

85

115

145

2.Szétválasztó szalagfűrész: A szétválasztó szalagfűrész 800 mm vágásmagasságig alkalmazható. Fokozat nélküli előtolása max. 120 m/min. Technikai adatok: mm Tárcsa Tárcsa szélesség mm Fűrészszalag vastagság Szerszámsebess ég Max. vágásmagasság Előtolás Energia

1400 150180 1,25

1500 180200 1,251,47

1600 200240 1,47

1800 280

2100 305

1,65

1,83

m/s

1100 1250 90-120 130150 0,6-0,9 0,90,91,07 1,25 30-44

mm

400

mm

1000 65-90

m/min 0-30 kW 15-20

500

600

700

800

800

800

900

0-50 15-25

0-l80 24-30

0-85 30-40

0-120 50-75

0-120 45-75

0-120 55-90

0-120 65-90

Típusai: Szélanyag szétválasztó szalagfűrész Középrész, illetve főtermék szétválasztó szalagfűrész Kétszeres szétválasztó szalagfűrész Többszörös szétválasztó szalagfűrész elrendezési lehetőségei: a.) 5 szalagfűrészes elrendezés 90. ábra. b.) 11 szalagfűrészes elrendezés 91. ábra

64

90. ábra 5és 7 szalagfűrészes elrendezés

91. ábra 11 szalagfűrészes elrendezés

Rönkvágó szalagfűrészgépes fűrészcsarnoki elrendezéseket láthatunk a 92-93. ábrán

65

92. ábra1 Rönkvágó és 1 rönkhasító szalagfűrészgépes elrendezés 8-12000 m3/év rönkfeldolgozásra Of1-7 keresztszállító lánc, BK irányító fűlke kiszolgáló személlyel, Bw rönkkocsi, BBSv rönkvágó szalagfűrészgép, Sb görgősor, Lf 1-3 hossztranszportör, SB szelvényáru rakat, QKr kiszolgáló személy, DKr kettős szélező körfűrészgép, TBS hasító szalagfűrészgép

93. ábra2 Rönkvágó és 2 rönkhasító szalagfűrészgépes elrendezés Of1-7 keresztszállító lánc, BK irányító fűlke kiszolgáló személlyel, Bw rönkkocsi, BBS1-2 rönkvágó szalagfűrészgép, Sb görgősor, Lf 1-3 hossztranszportör, SB szelvényáru rakat, QKr kiszolgáló személy, DWK1-2 kettős szélezőés sorozatvágó körfűrészgép, TBS1-2 hasító szalagfűrészgép, Tr1-2 Trimmer daraboló körfűrészgépek

66

Vízszintes szalagfűrészgép Vízszintes szalagfűrészgép felépítését mutatja a 94. ábra.

94. ábra A a max. vágási magasság, B a max. szabad fűrészlap hossz, D a tárcsaátmérő, E a két állvány közötti távolság, d max. rönk átmérő, h max. vágásmagasság.

Technikai adatok: Tárcsaátmérő

mm mm Fordulatszám ford/min Szerszámsebesség m/s Előtolási m/min Visszafutás m/min Energia kW Fűrészlapvastagság mm Fűrészlap szélesség mm

1250 1250 530 28-42 0-60 0-80 30...50 1,1-1,2 100-170

1600 1700 325 28-42 0-60 0-80 40...60 1,47 120-180

1800 1800 260 28-42 0-60 0-80 50...80 1,65-1,83 120-220

2000 2200 210 28-42 0-80 0-100 70...100 1,83 180-280

2200 2400 170 28-42 0-80 0-100 80..120 1,83-2,2 180-280

Vízszintes szalagfűrész felszerelései 1.) Rönkforgató A rönkirányító berendezés áll kettő vagy több fel- és elszállító hídból, amely 3 részre tagolódott lánc szállítóval van ellátva. A láncszállítók külső része emelhető és süllyeszthető karként működik. Mind a 3 láncot egy motor működteti és a kocsi kapcsoló pultja mögül lehet vezérelni. Rönkforgatóval végezhető munkákat mutatja a 95. ábra.

67

95. ábra Rönkforgató berendezés

2.) Rönkfordító csúcstámasszal Ezt a berendezést olyan helyre ajánljuk, ahol nagy átmérőjű törzsek bevágása történik és ahol sok idő menne el a nagy rönk többszöri forgatásával. Az elektromos vezérlésű rönkfordítóval az ember kedve szerint tudja forgatni a rönköt minden oldalra. Rönkhossz 1,5-5,0 m és rönkátmérő 1,25-1,6 m. 3.) Szétválasztó körfűrész aggregát. Egy különleges megoldás a vízszintes szalagfűrésszel egybeépített körfűrész aggregát. (96. ábra). Ez emelhető és süllyeszthető egy, kettő és több körfűrészlappal is üzemeltethető, segítségével azonnal hosszába szeletelhető a levágott deszka vagy palló. Lehet két körfűrészlappal szétválasztani, vagy csak a közepét a beles részt kivenni a fűrészáruból.

96. ábra Vízszintes szalagfűrész szétválasztó körfűrészekkel

68 4.) Fűrészáru tisztító berendezés A szalagfűrész után található ez a süllyeszthető tisztító henger, amely a fűrészáru felületét tisztítja meg a fűrészportól.

97. ábra Fűrészáru tisztító berendezés

5.) Fűrészáru elszedés Jó teljesítmény érdekében a levágott szelvényt gyorsan kell eltávolítani, hogy a rönkkocsi minél előbb visszatérhessen 0 állásba. Ha nagyon hosszú és vastag szelvényeket fűrészelnek, akkor ezt kézi erővel nehéz mozgatni, ennek megsegítésére készítették el a vákuumos fűrészáru emelő berendezést 98. ábra, amely egyben rakatképzőként is funkcionálhat, ha közben a hézaglécek behelyezését is elvégzik. A vízszintes szalagfűrészgépek alkalmazási területei A vízszintes szalagfűrészgépeket elsődlegesen nagy átmérőjű rönkök felvágására használják szélezetlen fűrészáru ún. boules-áru termelésénél. Lombos fáknál Fenyőfáknál Trópusi fáknál

35 cm csúcsátmérő 40 cm csúcsátmérő

98. ábra vákuumos fűrészáru emelő berendezés

A fűrészáru mennyisége függ a - rönkátmérőtől - fűrészáru vastagságától

69 - a visszaállási időtől Évi 12.000 m fűrészáru termelésnél elegendő 1-2 fő. Fő előnye a vízszintes szalagfűprésznek, hogy a rönk az utolsó szelet levágásáig ugyanabban a helyzetben marad, ezáltal nagyon pontos a vágásvezetés. Mobil vízszintes szalagfűrész A mobil vízszintes szalagfűrész kisebb tömegű és olcsóbb gép, amely vontatható és bárhol felállítható. Teljesítménye 1,3-3,0 m3/óra, tömege 1200-3500 kg, tárcsa átmérő 100 és 1250 mm, maximális rönkátmérő 1800 mm, szerszámsebesség 15-30 m/s, előtolás 40 m/min. 3

A mobil fűrészgépekről készült egy kiadvány, amely a FAGOSZ honlapján megtalálható.

Körfűrészgépes technológia Körfűrész, mint alapgép A körfűrészgépet egyre szélesebb körben használják éppen úgy kisátmérőjű és nagy átmérőjű rönk felfűrészelésére, mint kis- és nagyüzemekben. Megtalálhatók a bajor kisüzemektől kezdve a finn és chilei üzemeken keresztül az Észak-Amerikai és Svéd nagyüzemekben. Rönk fűrészelésre használatos körfűrészgépeknek a következő fajtáit használják: Egytengelyű futókocsis körfűrészgép (álló és mobil), Kéttengelyű körfűrészgép rönkkocsival, Többlapú körfűrészgép: vissza vágásra, szélezésre. Egy tengelyű fűrészgépekkel a fűrészelést végezhetjük a körfűrész tengelye felett vagy alatt. Felső állásnál a fűrészelendő anyagot a fűrész tengelye felett vezetik. Itt a fűrészlap állása változtatható. Alsó vezetésnél a fűrészelendő anyagot a fűrész tengelye alatt vezetik, a fűrészlap állása nem változtatható.

99. ábra A fűrészelendő anyag helyzete a körfűréskoronghoz viszonyítva

Az előtolási irány és a fűrészlap forgási iránya, a két irány vagy megegyezik, vagy ellentétes, mindkét változat alkalmazható felső és alsó vezetésnél.

70

100. ábra Az előtolás iránya és a fűréskorong forgási iránya

Körfűrészgép Egyszerű körfűrészgép, amely sok kis üzemben megtalálható. Finnországban az ácsszerkezetek készítéséhez használják,. de más vidékeken is elterjedt pl. Dél-Amerika. Mobil és beépített változata ismert. Alacsony az üzemeltetési költsége, használható fenyő és lombos anyag felfűrészelése egyaránt. A gép egy tengelyen lévő fűrészkorongból a meghajtásából és a rönk előtolását végző kocsiból áll, amelyet 50 cm rönk átmérőig lehet használni. Maximális rönkhossz 12 m, de 1,08,0 m-ig ajánlott. Az előtolás fokozat nélkül vezérelhető 100 m/min-ig, energiaszükséglet 2040 kW. A fűrészkorong átmérője 800-1300 mm, a szerszámsebesség 55-60 m/s. A géphez tartozik egy fűrészport elszívó berendezés és egy élező berendezés. A gép kezeléséhez 2 ember szükséges, 1,5-2,5 m3/h a teljesítménye, saját tömege 2,0-2,5 t.

101. ábra Körfűrészgépek egy és két fűrész koronggal

71

102. ábra Körfűrészgépek rönkkocsival

Vágásmódok Ezzel a géppel számos vágásmód elvégezhető, a legfontosabbakat ismertetem 102. ábrán.

103. ábra Vágásmódok a körfűrészgépen (Rundschnitt: élesvágás, Modelschnitt: prizmavágás, Kantholzschnitt: gerenda vágás)

72 Éles vágásnál vagy először félbevágják a rönköt és a két félfát az ábra szerint fűrészelik tovább vagy a szélanyagot választják le először és utána vágják fel a maradék részt. Prizma vágásnál két lehetőség van először derékszögű négyszöggé vágják, majd azt fűrészelik tovább a kívánt vastagságra két oldalt fűrészelt prizmát képeznek, majd azt félbevágják és az így kapott fél prizmát szeletelik tovább. 3.Gerenda termelésnél használják a kis átmérőjű rönkök feldolgozására.

Körfűrészgép rönkkocsival Ezt a gépet főleg nagy átmérőjű rönkök felfűrészelésére használják. Kétféle típusa van: Egy tengelyű körfűrészgép (101/b. ábra) 80 cm vágásmagasságig. Két tengelyű körfűrészgép (104. ábra) 160 cm vágásmagaságig. A két tengely egymáshoz viszonyítva eltolt helyzetben, de egy síkban van. Mindkét típusnál a rönk egy kocsin van, amelynek előtolása fokozatnélküli. A vágásmódok megegyeznek a függőleges szalagfűrésznél alkalmazottakkal. Teljesítményét számos tényező befolyásolja általában 3-6 m3/h.

104/a. ábra Kéttengelyű körfűrészgép

73

104/b. ábra Két tengelyű körfűrészgép meghajtás felöli és munka felöli oldala

Körfűrész gerenda termelésre Új konstrukció gerenda, és más szegletes áru fűrészelésére, különböző nagyságban. Egy-egy két-két körfűrészlappal továbbá középen behelyezhető harmadik lappal, amelyet szétválasztó fűrészként működtetnek. Attól függően, hogy hány körfűrészlappal dolgozik tudja az oldalanyagot leválasztani. Az egy-egy körfűrészlappal rendelkező gépeket inkább kis átmérőjű rönk felfűrészelésére használják, míg a két-két lappal fűrészelőket nagy átmérőjű rönkökre. A forgácsoló berendezések megjelenése óta veszített jelentőségéből, azért még sok helyen alkalmazzák, mert olcsó. Az európai két fűrészlapos körfűrészgépeket három csoportra oszthatjuk. m3/év

Csop.

Rönk.oszt.

1.

Kis átmérőjű 5.000-ig sudaras Kis átmérőjű 10.000-ig 300 Közepes 50.000-ig 480 átmérőjű

2. 3.

Vágásmagasság Fűrészlap mm mm 250 800 1.00 1.200

Előtolás m/min 0-45

Energia kW 23-45

0-50 0-60

25-65 90-120

1. csoportba tartozó gépek könnyűek egyszerű rönkmozgató mechanizmussal. A gép pedállal vezérelhető, a kiszolgálónak szabad mindkét keze, amivel tudja irányítani és forgatni a rönköt. Ez a gép főleg középüzemek számára jó, ahol a keretfűrész nem rentábilis. Főként bányafa feldolgozó üzemekben használják, ahol faragott gerendát és pillérfát készítenek. 2. csoportba tartozó gépeknél néha egy süllyeszthető 3. fűrészlap is van a szétválasztó vágáshoz. A fűrészkorongok számára is változtatható az oldaláru méretének függvényében. Teljesen automatizált nagyobb mennyiségnél éri meg alkalmazni. 3. csoporba tartozó gépek minden rönkátmérőre alkalmazhatók, főleg a Skandináv országokban használják. Teljesítménye 4-6 rönk/min. A körfűrészgépek felszerelései a rönkirányítók, központosítók és vezetők. Mind a három csoportnál fontos a gyors és megfelelően pontos vezetés. Továbbá fontos követelmény még,

74 hogy a rönk stabilan álljon a fűrészelés alatt. Egy esetleges oldalirányú erő eltérítheti a fűrészlapot ami felmelegedéshez és meghajláshoz vezethet. A 2 és 3 csoportba tartozó gépek teljesen automatizáltak. Fűrészelési szélesség állítása 60-360 mm-ig lehetséges, az állítás elektromechanikus. A vágásprogramok különbséget tesznek előosztályozott, vagy nem előosztályozott rönk között. A vágáskép 9-17 cm csúcsátmérőnél (átl. 14 cm) a kivehető négyszög 8x8 cm-től 8x14 cm-ig változhat. Nagyobb átmérőnél vagy deszka és palló termelés ajánlott vagy zárléc. Előtolás szabályozás lehet fokozattal (8/16/32 m/min) vagy fokozat nélkül (0-60 m/min). Technológiai elrendezések: egyszerű körfűrészgépes megoldás gerenda termelésre 104. ábra és fűrészáru termelésre 105. ábra.

104. ábra Egyszerű körfűrészgépes megoldás gerenda termelésére 1. kiszolgáló helye, 2. rönk, vagy prizmaszállító tartaléktároló egyenkéntezővel, 3. bevezetés a fűrészgéphez, 4. dupla körfűrészgép építőfára, 5. szétválogató, 6. oldalanyag gyűjtő keresztszállító, 7. oldalanyag köteg, 8. kilökő berendezés, 9. prizma és gerenda tároló, 10. meghajtott görgők, 11. gerenda tároló, 12. gerenda rakat

. 106. ábra Körfűrészgépes technológiai elrendezés fűrészáru termelésére 1. kiszolgáló helye, 2. rönk keresztszállító = tartaléktároló egyenkéntezővel, 3. bevezetés (elővágásnál) a fűrészgéphez, 4. kettős körfűrészgép építőfára, 5. szétválogató berendezés, 6. oldalanyag gyűjtő keresztszállító, 7. oldalanyag köteg, 8. meghajtott görgők, 9. prizma keresztszállító, 10. bevezetés (utánvágásnál) a fűrészgéphez, 11. utánvágó többlapú körfűrészgép, 12. fűrészáru szállító, 13. keresztszállítólánc (fedett), 14. oldalanyag szállítószalag, 15. leszabás, 16. keresztszállítólánc a szabási hulladéknak, 17. impregnáló berendezés, 18. rakodóhely, 19. fűrészáru rakat.

Három dimenziós technológiai elrendezési rajz a 107. ábrán láthatók

75

107. ábra Körfűrészgépes technológiai elrendezés fűrészáru termelésére elővágó körfűrész, 2. utánvágó körfűrész, 3. szétválasztó körfűrész, 4. kettős szélező körfűrész, 5.keresztszállítólánc a fűrészáru osztályozó és egységrakatképző berendezéshez.

Többkorongú körfűrészgépek A többlapú körfűrészgépek csoportjába a következő gépek tartoznak: Egy tengelyű utánvágó körfűrészgép, Kombinált egy tengelyű utánvágó és szélező körfűrészgép, Duplatengelyű utánvágó körfűrészgép. Ezek a gépek egy új generációt képviselnek a fűrészüzemi gépek között, mert méretpontos és jó minőségű vágás érhető el velük ami magas teljesítménnyel párosul. A többlapu körfűrészgépekkel szemben támasztott követelémények a következők: zárt térburkolásúak legyenek (zajártalom), vibrációmentes vezetése a fűrészelendő anyagnak visszacsapódási veszély ne legyen, fűrészpor kiszóródás megakadályozása, elegendő vágásszélesség és magasság, a hengerek automatikus emelése és süllyesztése, vezérelhető hidraulikus hengernyomás, fokozat nélküli vezérelhető előtolás, nagy előtolási érték, biztos megvezetése a fűrészelendő anyagnak, pontos és gyors vágásméret beállítás, gyors szerszámcsere, erős és méretes fűrésztengely, kis energia-felhasználással nagy teljesítmény.

76

Egy tengelyű utánvágó és szélező körfűrészgép Mint ahogy a neve is mutatja két különböző felhasználási célra is alkalmas gép. Prizma utánvágására meghatározott vágásmagasságig egy vagy többlapu kivitelben, pallóra és deszkára egyaránt alkalmas. Deszka és palló szélezésére, valamint léc termelésére alkalmas. Ez a gép közép nagyságú 5.000 m3/év egy keretfűrészgépes üzemeknél ajánlott. Technikai adatok: vágáshossz min. 1,2 -2,5 m max. kívánság szerint vágásmagasság max. 160-280 mm vágásszélesség max. 360 mm min. 18 mm fűrészkorong átmérő 500-750 mm fűrészkorongok száma 1-10 db előtolás 30-180 m/min energiaszükséglet 160-260 kW nettó saját tömeg 5000-9000 kg A fűrészlap megvezetésére egy új módszert dolgoztak ki a stockholmi Műszaki Főiskolán, amit "rugalmas" fűrészlap megvezetésnek neveztek el. Ez az új önállító vezetés a hátsó kilépőél stabilizálására szolgál (107. Ábra)

108. ábra A körfűrészlap rugalmas megvezetésének hatása a lap rezgésére (Dutina szerint)

Az ábrán látható elrendezésben alkalmazzák a merev és úgynevezett "rugalmas" megvezetést. A diagramon megfigyelhető a két megvezetés közötti különbség: esetben oldalirányú elmozdulás van a merev vezetés között (fűrészlap átmérő 700 mm, lapvastagság 2,2 mm) esetben igen csekély az elhajlás "rugalmas" megvezetésnél. A körfűrészlap rugalmas megvezetési módját mutatják be fényképen a 108/a és 108/b ábrák A 108/a. ábrán a baloldali megvezető kar merev, a jobb oldali "rugalmas" 108/b. ábrán jól látható a rugalmas lemez a fűrészlap és a tartókar között. Előtolás, vagy fokozat nélküli, vagy 2-4 fokozattal vezérelhető. Az előtolás nagysága függ a fűrészlapok számától, a motor teljesítményétől és a vágási magasságtól. A 109. ábrán egy számítási diagram látható, ahol indulunk a fűrészlaptól és a motorteljesítmény valamint a

77 vágásmagasság függvényében a nyíl szerint határozzuk meg az előtolás értékét. A példán lévő gépen 3 db fűrészlap van, a motor teljesítménye 75 kW, a vágásmagasság 105 mm és az alkalmazható előtolás max. 52 m/min.

109/a ábra A körfűrészlap rugalmas megvezetése, a baloldali megvezető kar merev, a jobb oldali "rugalmas" 108/b ábra rugalmas lemez a fűrészlap és a tartókar között.

110. ábra Az előtolás nagyságának meghatározására szolgáló diagram

A fűrészkorongokkal szembeni követelmények: keményfémlapkás, vagy stellitezett fogú korongokat használjunk, méretpontosság 0,4 - 0,7 mm,

78 levegő és víz keverékével hűtött legyen, (6 bar 9,5 l/s levegő és 0,3 l/min víz szükséges minden laphoz) a két fél rész között a korongon legyen bevágás, ami akkor fontos nagyon, ha kérgezetlen, piszkos netán fémes rönköt vágnak vele 111/a. ábra. jó, ha forgácsoló szerszám is van a körfűrészlap mellett a leeső széláru forgácsolására. 111/b. ábra.

111/a. ábra Fűrészkorong bevágással

111/b. Ábra Fűrészkorong forgácsoló szerszámmal

Vágáskombinációk az utánvágó és szélező körfűrészgépeken 112. ábra.

112. ábra Vágáskombinációk az utánvágó és szélező körfűrészgépeken, 1, szélezővágás, 2, három darabos, 3, zárléc termelés, 4, egy darabos zárléc termelés, 5, prizmából deszkatermelés, 6, két darabos zárléc termelés, 7, léc termelés.

Dupla tengelyű körfűrész A dupla tengelyű nagyteljesítményű körfűrészgépeket prizma és gerenda termelésnél használják kombinálva: forgácsolóval vékony rönk felfűrészelésekor (max. 17 cm csúcsátmérőig),

79 keretfűrész, forgácsoló és keretfűrész, szalagfűrész, vagy profilforgácsoló géppel. Technikai adatok: Fűrészlap átmérő Vágásmagasság Fűrészlapvezető szélessége Tengely átmérő Energiaszükséglet Előtolás

250-560 mm, max. 160-305 mm, 350-500 mm, 80-120 mm, 110-250 kW/tengely 10-74 m/min

Mint ahogy a nevében is szerepel két tengelyen két körfűrészlap vág, a felső és alsó fűrészkorong helyzetét mutatja a 113. ábra.

113. ábra Fűrészelés dupla tengelyű körfűrészgépen

Némely gépen csak a felső, más gépeken mindkét tengely függőleges irányban állítható. Ez a következő előnyökkel jár: egyenletes motorteljesítmény minden vágásmagasságban, kisebb fűrészlap vastagság, magasabb fűrészáru kihozatal, jobb vágásméret tartás. Magas fordulatú meghajtott görgők fogják be a fűrészárut hidraulikus nyomással, amely egy futó láncszőnyegen halad a körfűrészekhez. (114 ábra).

80 114. ábra Dupla tengelyű visszavágó körfűrészgép automata behuzó berendezéssel

Felhasználási irány szerint kifejlesztettek egy, vagy két csatornás körfűrészgépet, amelyek egyszerre egy, vagy két munkadarabot tud fűrészelni. Egy csatornás gép Prizma visszavágásnál használják, behúzó, és központosító berendezéssel van ellátva. Ami egy láncszőnyegből, felső meghajtott és hidraulikusan vezérelt nyomó hengerből és 3 pár oldalirányban lévő meghajtott és szintén hidraulikusan vezérelt nyomó hengerből áll, amelyek a fénybeállítók által vezéreltek. Két csatornás gép Ez a gép egyszerre két munkadarabot tud küldeni a körfűrészekhez 115 ábra.

115. ábra Két csatornás dupla tengelyű körfűrészgépgép

A két csatornán vezetett anyag különböző méretű is lehet. Az előtolási érték kevesebb is lehet, mint az egy csatornás gépé, mivel a teljesítményét megduplázza a két csatorna. A két fűrészkorong csoport közötti szélesség állítható fokozat nélkül. A fűrészáru kivezetésénél automatikus elékülönítő van a fő- és oldaltermék szétválasztására. Mivel alapozást nem igényel így könnyen változtatható a helye, vagy kifordítható a feldolgozási sorból. A fűrészpor, forgács és darabos hulladék elszállítására a legjobb megoldás a gép alatt futó hossz-szállítószalag, amely egy rázóvályúhoz, vagy aprítóhoz vezet. Az előtolást mindig az előtte lévő géphez kell illeszteni, úgy, hogy 2 m/min-mal nagyobb legyen, mint az előtte álló gépé. Pl. ha az előtte lévő keretfűrész előtolása 20 m/min, akkor a duplatengelyű körfűrészgépnek utána 22 m/min előtolásúnak kell lenni. Energiaszükséglet függ a percenkénti vágásfelülettől, általában 10 m2/min-nál kb. 35 kW-os motor szükséges, a vágásrés 4,0 mm széles. A duplatengelyű körfűrészgépek többnyire 110, vagy 132 kW motorteljesítményt igényelnek tengelyenként. A körfűrészlapok keményfémből készülnek, az éltartam sok mindentől függ. Skandináv üzemekben, ahol mossák a rönköt elértek már 3 hetet is. A körfűrészlapok cseréje kb. 10 min. Mivel a körfűrészlapok nehezek ajánlatos gépi mozgatásáról gondoskodni. A körfűrészlapok mérettűrése 0,2-0,3 mm. A vágásrés szélessége a vágásmagasság függvényében változik.

81 vágásmagasság mm 120-ig 160-ig 200-ig 220-ig 300-ig

vágásrés mm 3,2 3,6 3,9 4,2 4,8

Vágáskép kombinációkat mutat a 116. ábra. állítható betét esetésben lehet egy, kettő, vagy három részre vágni a prizmát, merev betétnél alkalmazható vágáskép egy, vagy két csatornás körfűrészgépen.

116. ábra Vágáskép kombinációk: a, állítható b, fix betét esetében

Szétválasztó körfűrészgépek Technikai adatok Fűrészkorong átmérő Max. vágásmagasság Fordulatszám Szerszámsebesség Előtolás (fokozat nélkül) Energiaszükséglet

mm mm ford/min m/s -ig kW

500 150 2200 57,6 70 40

600 200 1750 55 70 40

700 250 1500 55 60 40

800(10009 300 1300 55 50 50

1

Általában ugyanazt a célt szolgálja, mint a szétválasztó szalagfűrész, de a szétválasztó körfűrészt inkább fenyő fafajnál alkalmazzák láda- és asztalosipari termékeknél. Megkülönböztetünk: oldalanyag-szétválasztó körfűrészt, deszka és palló szétválasztó körfűrészt, fenyőfa utánvágásnál szétválasztó körfűrészt,

82 A szétválasztó körfűrész jobb fűrészelt felületet ad, könnyebben kezelhető. Az asztalosipar jobban szereti, mert itt kevesebb a gyalulási veszteség, mint a szétválasztó szalagfűrésznél. A vágásmagasság kb. 1/3-a a fűrészlap átmérőjének és a vágásszélesség fenyőfánál 30 cm, lombos faanyagnál 20 cm. A körfűrészlap anyaga króm-vanádium ötvözésű nemesacél, vastagsága függ az átmérőtől 3,2-4,4 mm. A fűrészkorong alakja, olyan mint egy ék, a szétválasztás megkönnyítésére 116. ábra. Az egyenes oldalon 0,3 mm-re az ívelt oldalon 0,2 mm-re kell élezni. Jó megoldás a cserélhető fogbetétek alkalmazása 117. ábra. Minden magas fordulatú körfűrészgépnek nagy a zajszintje. 75 dB értéket nem szabad elérniük, ezért a gépeket minden oldalon burkolni kell.

117. ábra szétválasztó körfűrészlap

118. ábra Cserélhető fogbetétek

FORGÁCSOLÁSI TECHNOLÓGIA A forgácsolási technika relatív új feldolgozási technika a fűrészáru előállítás területén. Az ötvenes években kezdték alkalmazni egyidejűleg Németországban, Svédországban és Kanadában. Előfutárai a papíriparban voltak, ahol már az évszázad elején alkalmazták apríték előállítására. A második világháború után fejlesztették ki a profil marási eljárást.

A forgácsolási technika felhasználása Hamarosan tért hódított a fűrésziparban és sokoldalú felhasználásával találkozhatunk. A hagyományos eljárásokkal szemben a következő előnyei vannak: ésszerű vékonyrönk feldolgozási eljárás, (nagyobb előtolással ugyanannyi termék állítható elő, mint vastagabb rönköknél), nincs szerszám probléma, mivel a szerszámok erősek, jó méretpontosság kb. 0,3 mm) sima felület, kicsi túlméret, problémamentes szállítása a hulladéknak.

A forgácsolási technika alkalmazási területei:

83

119. ábra A forgácsolási technika alkalmazási területei 1 Hosszramarás, 2 Redukálás, 3 Síkforgácsolás (12 cm átmérőig), 4 Síkforgácsolás oldaldeszkával (15 cm átmérőig), 5 Profilforgácsolás (16-45 cm), 6 Nem megfelelőrönk teljes felforgácsolása, 7 Szélező forgácsolás, 8 Bőrdeszkából deszkanyerés

Forgácsolás két forgácsoló fejjel Következő főkomponensekből áll:

1 Rönk központosító és irányító berendezés A berendezés áll egy alsó futású erősen fogazott láncszőnyegből, irányítófej párból a rönk axiál irányú forgatásához, 3 vagy 4 központosító hengerpárból, 2 felső elhelyezésű nyomóhengerből.

2 Alapkeret (beton alap nem feltétlenül szükséges) 3 Két szélességben állítható szerszámtartó forgácsoló fejjel és meghajtómotorral 4 Szélességbeállító Fokozat nélkül állítható mm-ről mm-re, 0,1 mm pontossággal.

5 Fék Szerszámtartónként fékberendezés

6 Forgácsolófej Csonkakúp alakú, palástján késekkel különböző alakzatban és méretben.

7 Kivezető Egytől három darabból álló süllyesztett hengerpár

8 Kiszolgálópult Üvegfülkében külön helyen, ahonnan jól rálátni a gépre, távirányítás van az összes műveleteknél.

84

120. ábra Síkra forgácsoló gép két és négy fejjel

Technikai adatok Rönkátmérő Nyitási szélesség Rönkhossz Előtolás Fordulatszám Apríték hossza Marási mélység/oldal Energia Saját tömeg

min max min max Európa Kanada

80 (100) mm 400 (600) mm 60-420 mm 2,5 (1,0) m 6,0 (8,0 m 30-60 m/min 80 m/min 600-1000 ford/min 20-32 min (átl. 25 mm) 125-200 mm 90-200 kW 2,8-27,0 t

Forgácsolófej típusok A forgácsolófejek csonkakúp alakú szerszámok, amelynek a palástján kések vannak. Négy fő típust különböztetünk meg. Hosszúkéses A csonkakúp palástja sima felületű, a kések száma 2,4 vagy 6 db lehet, a csúcskorong sima felületű osztott. Késcsere időszükséglete 15-20 min, megengedhető előtolás max. 100 m/min, szélező-forgácsolófej.

85 121. ábra Hosszúkéses forgácsoló fej:

Spirálalakú késelrendezés 3-szor végigfutó spirál alakon maximum 114 db kés helyezhető el. A kések a farostokhoz képest párhuzamosak. A csúcskorong sima felületű és osztott. A késcsere időszükséglete 1,0 min/db, max. előtolás 50 m/min.

122. ábra Spirálalakú és fokozatos késelrendezés

Fokozatos elrendezésű forgácsolófej A csonka kúp palástján 4 vagy 5 fokozatban körkörösen helyezik el a késeket 3,4 vagy 5 db-ot fokozatonként. Késcsere időszükséglete kb. 25 min, ma előtolás 125 m/min. Csúcskorong sima felületű osztott. Fokozatos elrendezésű forgácsolófej fűrészkoronggal Különösen erősen göcsös fánál ajánlott, a csúcskorong egy keményfémlapkás körfűrész, max. előtolás 65 m/min. A fűrész és a kés együttes munkáját mutatja a 112. és 113. ábra. Ezzel a technikával jó forgács nyerhető és a fűrészáru felülete is jó minőségű lesz. A munkamenet sorrendje: először a körfűrész elővág, aztán a kések forgácsolják fel a leválasztott részt.

123. ábra Fokozatos elrendezésű forgácsoló fej fűrészkoronggal

86

Központosítás és irányítás a két forgácsolófejes gépeknél A maximális kihozatal előfeltétele a pontos rönkbevezetés. Ez csak úgy biztosított, ha minden egyes rönk optimális irányban és központosan kerül be a gépbe. Általában 12 db/min rönkkövetéssel kell számolni, mivel számítógép által vezéreltek az irányító-berendezések, ezáltal biztosított az optimális pozícionálás. A rönk a keresztszállítón először a mérőállomásra kerül, ahol a bemérőegységek meghatározzák a paramétereit, aztán a várakozóhelyre, majd az egyenként beadóra jut, ahol a számítógép által meghatározott és tárolt adatok alapján a pozícionálók beállítják a megfelelő irányba.

Forgács méretének és mértékének meghatározása Azt, hogy a rönk átmérőjének hány %-a lesz felaprítva sok tényező befolyásolja. Forgácsolófejek egymástól való távolsága állítható, távolsága függ a gyártó cégtől, irányértékek 125. ábra.

124. ábra: Forgácsolófejek távolsága (a) min1 0 mm, min2 60 mm, max 600 mm, Leválasztott rész (b) 2x125 mm-től, 2x200 mm-ig, Beállítási pontosság 0,05 mm

Az apríték és forgács arány függ a rönkátmérőtől a vágásképtől és a tompaél nagyságától. Általában 1/3 forgács és 2/3 apríték aránnyal kell számolnunk. Az apríték formáját és méretét mutatja a 125. ábra.

125. ábra Apríték és forgács

Vastagság 4-7 mm, szélesség 20-30 mm, hossz 20-28 mm, = 45° Az apríték a papíripar alapanyaga.

87 A forgács a forgácslapipar alapanyaga, vastagsági mérete kisebb az aprítéknál vastagsága 0,22,0 mm. A különböző vastagságok részaránya: forgácsvastagság mm 0-0,2 0,2-0,4 0,4-0,6 0,6-0,8 0,8-

részarány % 15 54 19 6 6

Elõtolás Ahhoz, hogy azonos hosszúságú apríték keletkezzen az előtolásnak állandónak kell lennie. Fokozattal állítható előtolásnál a forgácsolófej fordulatának illeszkedni kell az előtolási fokozathoz. Forgácsfajta Forgács (forgácslapiparnak) Apríték (papíriparnak) Európa É-Amerika

Előtolás (m/min) 22,5-25,0

30-45-60 -80

Teljesítmény és feldolgozási költség A teljesítményt nagyban befolyásolja a rönkátmérő, az előtolás nagysága. Egy műszakos üzemben különböző rönkátmérő és előtolás mellett látható az éves feldolgozott m3 mennyisége a 126. ábrán.

88

A rönkmennyiség az átmérő és előtolás függvényében (1760 óra/év, 4,5 m lucfenyő, Kihasználtság 0,7)

Átmérő (cm) 20

15

10 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

130

Ezer m3/év

6

Fűrészipari technológia I. előadás Dr. Gerencsér Kinga

2008.07.25.

126. ábra Az éves felfűrészelés a rönkátmérő és az előtolás függvényében

A feldolgozási költségek változását mutatja a 127. ábra.

A feldolgozási költségek a rönkátmérő függvényében (1760 óra/év, 4,5 m lucfenyő, Kihasználtság 0,7)

Átmérő (cm) 20

15

10 0

10

20

30

40

50

EUR/óra

7

2008.07.25.

Fűrészipari technológia I. előadás Dr. Gerencsér Kinga

127. ábra A feldolgozási költségek változása a rönkátmérő függvényében Az ábrán látható, hogy 19 cm átmérőjű rönk feldolgozási költsége kb. 24 DM/h, 12 cm-nél kb. DM/h több, mint a duplája. Az előtolás 60 m/min, gépkihasználás 0,75, feldolgozási költség 1750 DM/m3.

89

Gépkombinációk Svédországban a síkforgácsoló berendezéseket prizma alakzat kialakításához használják a következő variációkban. 142. ábra. Síkforgácsoló + keretfűrész Kis előtolású max. 18 m/min, a vágásrés 3,6-4,2 mm, durva felület. Síkforgácsoló + szétválasztó szalagfűrész (4 db fűrészlappal) előtolás max. 60 m/min, méretpontosság 2,0 mm, vágásrés 3,2-3,4 mm, jobb felület, miknt a keretfűrélsznél. Síkforgácsoló + többlapú körfűrész (keményfémlapkás) egy vagy két tengelyes. Felhasználása max. 55 cm rönkátmérőig, előtolás 60 m/min, méretpontosság 0,5 mm, vágásrés 3,8-4,8 mm, felület nagyon jó, mint a profilforgácsolási technikánál.

Forgácsolás négy forgácsoló fejjel. Inkább É-Amerikában használják 10-40 cm csúcsátmérőjű hengeresfára. A különbség az Európában használt 2 fejes gépekhez képest, hogy a hengeres fát egy munkamenetben mind a négy oldalán megmunkálják. Előnye, hogy helytakarékos. Munkamenetet mutatja a 128. ábra.

128. ábra Forgácsolás négy forgácsoló fejjel

Először függőleges majd vízszintes irányban történik a forgácsolás a rönk végig álló helyzetben marad.

Profilforgácsolás A profil forgácsolást maró- és fűrészgépek kombinációjával végzik, egy ilyen profilforgácsoló sor áll. marófejekből, leszabó fűrészek, kettőstengelyű körfűrészből. A gépek segítségével a főterméktől az oldaltermékig egy helyen végzik el a fa szétválasztást, a leszabást és a szélezést.

Profilforgácsolásnál figyelembe veendõk: magas termelékenység, magas teljesítmény, főtermék szélezés egységesítése, nagyon finom felület mind a négy oldalon, méretpontosság 0,3 mm mind szélességben, mind vastagságban. kis terület (keretfűrésznél 0,024 m2/m3 éves, profilforgácsolásnál 0,0036 m2/m3 éves mennyiség) csekély energiaigény,

90 optimális fűrészárukihozatal 129. ábra.

129. ábra Profilforgácsolási és keretfűrészes technika összehasonlítása

A Következõ adatokat kell megkövetelni Rönknél: legkisebb rönkátmérő, rönkhossz, sudarlósság Fűrészárunál, szélesség és vastagság (vagy túlmérettel vagy anélkül) a legkisebb szélessége (8 cm), szélezési fokozatok, a tompa élűség nagysága, a kihozatal, a piaci ár, az apríték és forgács arány. Gépnél: fűrészrés szélesség, egy órára eső költség, gépkihasználási százalék, előtolás. A vágáskép tervezés alapjai A vágáskép megalkotáshoz feltétlenül szükséges az előző pontban ismertetett rönk-, fűrészáru- és gépadatok pontos ismeretén kívül: Főtermék Minden rönkátmérőhöz meg kell adni a maximális főtermék-kihozatalt, de csak olyan méretű terméket szabad tervezni, amely a piacon eladható, különben fenn áll a veszélye a raktárra termelésnek. Oldaltermék Az oldalterméknél is arra kell ügyelni, hogy a piacon eladható legyen. Ezenkívül mérlegelni kell a vastagság és szélesség arányát is, pontosan ismerni kell a kedvezőbb árat adó méreteket, pl. vastagabb, de keskenyebb, vagy vékonyabb, de szélesebb termék a kedvezőbb. Tompa élűség Tompaélőség megengedésével tulajdonképpen a kihozatalt lehet növelni, de mértéke árbefolyásoló, a kettőt együtt kell figyelembe venni. Csúcsátmérő Mint minden technológiánál, de különösen a profilforgácsolásnál nagyon fontos a vágásképnek megfelelő csúcsátmérő. Mindenegyes milliméter eltérés főtermék kihozatal csökkenéssel jár. Példa 160x160 mm épélű 4,0 m hosszú, gerenda kihozatali százalékait mutatja a következő táblázat különböző csúcsátmérő mellett. Csúcsátmérő mm 226 227 228

Főtermék kihozatal % 53,9 53,4 53,0

91

229 230 231 232 233 234 235

52,6 52,2 51,8 51,4 50,9 50,5 50,2 Átl. 0,37 %/mm

Egy napi 750 m3-t feldolgozó üzemnél 0,37 % eltérés 2,775 m3/mm-nek felelmeg!! Ebből is látható e rönkátmérőnek megfelelő méret és azon túl a beállítás, a központosítás fontossága. Fűrészelés A maximális kihozatal eléréséhez tartozik a vágásmagasságnak megfelelő fűrészrés választás. Gyakorlati irányértékek Vágásmagasság mm -120 121-160 161-220 221-280

Vágásrés mm 3,0-3,2 3,4-3,6 3,8-4,2 4,l2-4,8

Feldolgozási lépések Beállítás A precíz átmérőméret és az abba behelyezhető legnagyobb értéket képviselő termékek méretének meghatározására ügyelni kell a tompa élűség nagyságára és a minimális deszkaszélesség (8 cm) betartására. Két sík marása Két sík meghatározásánál ügyelni kell, arra, hogy a két sík közötti távolság megfeleljen a termékek vastagságának, azok túlméretének és a fűrészrésnek az összegével. Élek marása Itt figyelembe kell venni a maximálisan kivehető szélességet és a piacon való eladhatóságot. Oldaldeszkák szétválasztása Az oldaldeszkák szétválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a főtermékek ne sérüljenek. Főtermék szétválasztása A vágásképnek megfelelően kettőstengelyű körfűrészgépen végzik a főtermék szétválasztását.

92

Profiltechnika alkalmazása Profiltechnika alkalmazásánál figyelembe kell venni az éves mennyiséget kb. 30.000 m3/év felett gazdaságos. A rönkátmérő függvényében az oldaldeszkák számát és méretét, ezt mutatja a következő táblázat.

Rönk átm. cm -12

Oldaldeszka db -

13-15

2-4

16-24

4-6

25-42

6.8

Vágáskép minta 130. ábrán látható.

130. ábra Vágáskép minta

Rönk adatok: fafaj: jegenyefenyő sudarlósság 1,0 % hossz 4,0 m tőátmérő 433 mm középátmérő 413 mm csúcsátmérő 393 mm köbtartalom 0,5356 m3

Választék csak élfa, oldaltermék nem gazdaságos élfa és deszka oldaldeszka 80 mm x 12 mm gerenda és deszka oldaldeszka 18, 20 és 24 mm vastag gerenda és deszka oldaldeszka 24, 30 mm vastag

93

Vágásrés szélesség Túlméret Kihozatal

1.) 3,6 mm

2.) 4,8 mm

Szélességi %

Vastagsági %

Szám

Termék

1-2

prizmából palló oldaldeszka oldaldeszka oldaldeszka oldaldeszka maróforgács fűrészpor apríték

3. 4. 5. 6.

3.) 4,8 mm

méretek hossz. szélesség vastagsá db g mm mm mm 4,00 280 60 4 4,00 4,00 4,00 4,00

240 140 200 100

24 24 20 20

2 2 2 2

4.)

Mennyi -ség m3 0,2688

Részarán Észrevétel y % 50,2

0,0461 0,0269 0,0320 0,0160 0,0105 0,0579 0,0774 0,5356

8,6 5,0 6,0 3,0 2,0 10,8 14,4 100

72,8

27,2

Profilforgácsoló gép A profilmaró aggregát, oldalanyag maróként is ismert, mert tulajdonképpen automatikusan szélezett 2 vagy 4 oldalterméket állít elő. Profilmaró felszerelhető a következőkkel: elektromos távállítással ajánlott vágáskép, megjelenítéssel, porizocianálás egységgel. Vágásképek profilforgácsoló technikák 131. ábra. Prizmavágás 1 -1 db oldaltermékkel 13-15 cm átmérőig, az oldaldeszka vastagsága 8-12 mm Prizmavágás 1-1 db oldaltermékkel 16-24 cm átmérőig az oldaldeszka vastagsága 15-24 mm Prizmavágás 2-2 db oldaltermékkel 25-36 cm átmérőig az oldaldeszka vastagsága 18-30 mm Prizmavágás 2-2 db oldaltermékkel 26-42 cm átmérőig az oldaldeszka vastagsága 8-30 mm

2.

3.

4.

5.

131. ábra Vágásképek profilforgácsolási technikánál

94

Munkafolyamat és anyagáramlás a profilforgácsolásnál:

alapanyag felhordás egyenkéntezés fordítás kérgezés vagy mosás fémkeresés

fémes rönk

mérés

kéreg kéreg

hosszravágás

aprítás

apríték

irányítás központosítással síkforgácsolás

apríték

fordítás 90 °-kal síkforgácsolás

apríték

sarokmarás

apríték

szétválasztás oldaltermék

fűrészpor

fordítás 90 °-kal

leszabása

fűrészpor

sarokmarás

apríték

szétválasztás fő és oldal termék

fűrészpor

elszállítás főtermék

oldaltermék

leszabása

fűrészpor

aprítás

apríték

oldaltermék

apríték

főtermék

95 A munkafolyamat térbeli ábrázolását mutatja a 132. ábra.

132. ábra Profilforgácsolási technológia: 1. és 3. síkforgácsolók, 2. és 7. fordító berendezések, 4. és 8. mérő berendezések, 5. és 9. profilmarók, 6. és 10. körfűrészek, 11. két tengelyű többlapú körfűrészgép

A keresztmetszet változásait követhetjük végig a 133. ábrán.

133. ábra Rönk megmunkálás profilforgácsolási technológiával

Ha a fő terméket tovább osztjuk, akkor az a kövezőkezőképpen történhet: Két tengelyű többlapú körfűrészekkel fűrészeljük szét függőleges és vízszintes irányban. (134. ábra.)

96

134. ábra A főtermék tovvább fűrészelése kéttengelyű körfűrészgépekkel

Szélezés és leszabás az oldaldeszkánál Az oldaldeszka feldolgozásánál két eljárást különböztetünk meg: deszka szélesség és vastagság fixre beállított szerszámmal. A maró aggregát marófejeit előre megadott vágáskép alapján állítják be. programozható szerszám beállítás a deszka szélessége, vastagsága és hosszúsága alapján. Ez az optimális megoldás, mert mindenegyes rönknél egyedi elbírálás lehetséges, ahol a döntéshozatal kritériumai: a termék hossza: a minimális és maximális hossz, a hosszúsági fokozatok, szélessége: keskeny, közepes vagy szélesáru, szélességi fokozatok vastagsága: általában két vastagsági érték közül lehetséges a választás 18 v. 24 mm. tompaélűség: épélű vagy tompaélű a piac, olyan legyen ami eladható mérető és minőségű. Ezeket mind gyorsan kell meghatározni, elvégezni a számításokat és kiválasztani a legnagyobb értéket képviselő megoldást, ami csak számítógéppel lehetséges. A kamerák lefényképezik a rönköt és átadják az adatokat a vezérlő és optimalizáló számítógépnek, amelyek párbeszédes kapcsolatban vannak egymással. Az eredményül kapott vágásképet meg lehet nézni a monitoron , ki lehet nyomtatni és el lehet tárolni, valamint a vágásképnek megfelelően vezérelhetők automatikusan a sik-, és sarokmarók, a szétválasztó kőrfűrészek

97

135. ábra Az oldaláru szélezése és darabolása profilforgácsolási technológiánál Opto-elektronikus bemérése a megfelelő oldalnak két kamera segítségéve, A mért adatok átadása egy számítógépnek, ahol a deszkaméretek és a megrendelések hozzárendelésével a gép elvégzi a számításokat, a kiszámolt eredményt átadása a szerszámtengely pozicionáló egységének: leszabó körfűrész tengelyének, szélességmaró fejek tengelyének, szétválasztó körfűrész tengelyének.

Profiltechnika nagyon magas teljesítményre képes 5-10 rönk/min, éppen ezért 10 perc megállás 100 db rönk kiesését jelenti!! A fűrészáru termelésének mennyiségét mutatja a következő táblázat a rönkátmérő és előtolás függvényében. Géphasznosítási fok 0,75 ( ) Fűrészáru mennyisége m3/h Rönk közép átmérő d=cm 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Profil forgácsolás e=22,5 m/min 53,73 57,94 62,31 66,84 71,53 76,38

Profil forgácsolás e=45,0 m/min 22,89 26,86 31,16 35,57 40,68 45,94 51,50 57,39 63,59 70,10 76,94 84,09 91,56 99,35 -

sík forgácsolás e=60 m/min 30,52 35,82 41,54 47,69 54,26 621,25 68,67 76,51 -

98

32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

m3 / h

81,39 86,56 91,88 97,36 103,01 108,81 114,77 120,89 127,17 133,61 140,20 146,96 153,88

-

-

d 2 0,785 e 60

Energiaszükséglet Összehasonlítva a keretfűrészgéppel sokkal csekélyebb Rönkátmérő Kis (10-16 cm) Közepes (17-26 cm) Nagy (27-42 cm)

Forgácsoló 6,2 kWh/m3 5,5 kWh/m3 7,0 kWh/m3

Különböző technológiai elrendezések különböző gyártóktól:

136. ábra Profilmarás rönkből

Gépsor 500 kW 1000 kW 2000 kW

99

137. ábra Prizma, gerenda marás és szeletelés egy alapgéppel

138. ábra Prizma és gerenda marás egy alapgéppel, prizma szeletelés külön

100

139. ábra Prizma és gerenda marás két alapgéppel, prizma szeletelés külön

101

102

KIHOZATAL A FŰRÉSZIPARBAN A fűrészüzemi termelés során alapvető cél, hogy az adott alapanyagból a legtöbb, illetve a legnagyobb értékű terméket állítsuk elő. Ezek optimális meghatározását a kihozatallal, illetve a különböző kihozatal-meghatározási módszerekkel végezzük. A kihozatal alatt értjük azt a viszonyszámot vagy százalékos értéket, amely megmutatja, hogy adott minőségű felfűrészelt rönkanyagból mennyi szabványméretű és minőségű fűrészelt terméket állítottunk elő. A kihozatal számításos módszerrel alapvetően kétféleképpen határozható meg, területszámítással és térfogatszámítással. Területszámításon alapuló módszer A területszámításon alapuló ( két dimenziós ) módszernek sok hátránya van. Ezek közül azonban a legfontosabb az, hogy nem veszi figyelembe a rönkátmérő változását, így csak rönkhosszúságú szelvényekkel lehet számolni. Ebben az esetben jelentősen csökken a kihozatal, mivel a rövidebb szabványméretű szelvényeket figyelmen kívül hagyja. Ma már ezt a gyakorlatban nem használják. A területszámításon alapuló módszer matematikai összefüggései: K

t T

- viszonyszámmal

K

t 100 T

- százalékban

K – a kihozatali viszonyszám vagy kihozatali százalék T – a rönk körszelvény területe [m2] t – a fűrészárú szelvény területe [m2]

t

v1 sz1 v2 sz2

v3 sz3

vn szn

sz1...szn – a fűrészáruk szélességi méretei [m] v1…vn – a fűrészáruk vastagsági méretei [m]

T

d2 4

- ahol d a rönk átmérője [m].

Térfogatszámításon alapuló módszer A fűrészrönkök átmérője a tőrész felé növekszik, illetve a csúcs felé csökken. A kihozatal számításában az átmérő változását figyelembe kell venni. A fűrészrönkök esetében az átmérőváltozást a gyakorlatban folyóméterenként állapítják meg. Ezzel lényegesen leegyszerűsíthetők a számítások.

103 A térfogatszámításon alapuló módszer matematikai összefüggései: v K - viszonyszámmal V K

v 100 V

- százalékban

K – a kihozatali viszonyszám vagy kihozatali százalék V – a felfűrészelt rönk köbtartalma [m3] v – a termelt fűrészárú köbtartalma [m3]

v

t1 h1 t 2 h2

t3 h3

t n hn

t – a fűrészárú szelvény területe [m2] h – a fűrészárú hossza [m]

V

d2 4 H

d

H 4

2

2

H – a rönk hossza [m] d – a rönk csúcsátmérője β – a fafajra jellemző sudarlóssági érték. Szélezetlen fűrészáru termelésénél a fűrészáru szelvények keresztmetszeti méreteit a középátmérőhöz tartozó körterülethez viszonyítva határozzuk meg, mert a szelvények szélességének mérése a fűrészáru hosszúság közepén történik. A kihozatal fajtái A fűrésziparban alapvetően három féle kihozatalt különböztetünk meg: mennyiségi, minőségi és értékkihozatalt. Mennyiségi kihozatal A mennyiségi kihozatalnál mindig a termelt fűrészáru maximális mennyiségére kell törekedni. Ez a felfűrészelendő rönk átmérőjéhez meghatározott legoptimálisabb fűrészlaposztással biztosítható. A mennyiségi kihozatal a termelt fűrészáru és a rönk alapanyag százalékban kifejezett viszonyszáma: K me

Fme 100 Rme

- százalékban

Kme - kihozatal Fme – a termelt fűrészárú köbtartalma [m3] Rme – a rönkalapanyag köbtartalma [m3]

104 Minőségi kihozatal A minőségi kihozatal esetében nemcsak a termelt fűrészáru mennyiségét, hanem minőségét is figyelembe kell venni, ezért nagyon fontos szempont a termelés tervezésnél a rönkalapanyag minősége. Rönkosztályozásnál méret szerinti csoportosítás mellet minőség szerinti csoportosítást is kell végezni. A fűrészáru minőségét leginkább az előforduló fahibák határozzák meg (göcsök, repedések, stb.). Ha ilyen az anyag a termelésnél a hibákat ki kell ejteni, így értéknövekedést érhetünk el, de ez viszont a mennyiségi kihozatalt rontja. Értékkihozatal A fűrészáru termelésénél a minél nagyobb mennyiségű és a minél jobb minőségű termék előállítása a cél, emellett még igen fontos, hogy értékben is a maximumra törekedjünk. Az értékkihozatal az alábbi matematikai összefüggéssel határozható meg:

Ké Ké Fé Ré

Fé

Ré Fé

100 - százalékban

- értékkihozatal - a termelt fűrészáru értéke - a rönkalapanyag értéke.

Az értékkihozatalt jelentősen befolyásolja az alapanyag minősége és az ára, a gyártható fűrészáru mennyisége és a minősége. Természetesen az előállított termékek értékénél a nem köbözhető termékek ( darabos hulladék, apriték, forgács) árát is figyelembe kell venni. Anyagnorma Az anyagnorma a késztermék egységnyi mennyiségére eső alapanyag felhasználás. Az anyagnorma tulajdonképpen nem egyéb, mint a kihozatal forditott értéke. Fűrészáru szelvények tervezése A megfelelő kihozatal elérése érdekében mindig a fűrészáru méretének megfelelő, optimálisa átmérőjű rönköt kell feldolgozni. A rönkátmérő és a fűrészlaposztás viszonyának számítására alapvetően négy féle módszer ismert: számítás Pythagoras-tétel alkalmazásával, számítás nomogram segítségével, számítás Feldmann-Sapiro elv alkalmazásával, számítás tapasztalati képletek alkalmazásával.

105 Számítás Pythagoras-tétel alkalmazásával

142. ábra Pythagoras - tétel

Pythagoras-tétel és az 142. ábra alapján az alábbi összefüggések írhatók fel: A számítások jelentős részét a v érték meghatározása teszi ki. A meghatározás az alábbiak szerint végezhető:

n v m b

- a fűrészáru szelvények száma [db] - a fűrészáru vastagsági mérete légszáraz állapotban [mm] - a beszáradási túlméret [%] - a vágásrés nagysága [mm].

Különböző vastagságú szelvények termelése esetén: Számítás nomogram segítségével A jellemző adatokat a nomogram segítségével közvetlen leolvasással kapjuk, ez gyakorlatiasabb és nem kíván hosszadalmas számításokat. Ugyanis a kör analitikai egyenlete, ha középpontja egybeesik a koordinátarendszer középpontjával megegyezik Pythagoras egyenletével. Ez teszi lehetővé az összefüggések nomogramba való ábrázolását, majd a szélességi és vastagsági értékek közvetlen leolvasását a függőleges és a vízszintes tengelyeken.

106

143. ábra Nomogram a rönkátmérő leolvasására

A nomogram az összes létező rönkátmérő- és fűrészáru-méretek leolvasására alkalmas. Számítás Feldmann-Sapiro elv alkalmazásával Az elmélet kidolgozói abból indultak ki, hogy a körbe írható legnagyobb terület a négyzet, ennek megfelelően a jellemző méretek a 144. ábrán láthatók.

144. ábra A körterület maximális kihasználása

Feldmann megítélése szerint a 0,71d mezőny túl nagy, ezért a kört 5 mezőnyre osztotta(145.ábra).

107

145. ábra A Feldmann-Sapiro mezőnyök kialakítása

A körbe írható terület a rönkátmérő függvényében akkor a legnagyobb, ha az I. mezőny vastagsága 0,43d, a II. mezőnyöké 0,14d és a III. mezőnyöké pedig 0,1d. Ebben az esetben három v érték adódik: Ezek a méretek a szimmetria alapján a mezőnyök szélességi méreteit is meghatározzák: Az egyes mezőnyök részaránya a kihozatalban:

I. mezőny II. mezőnyök III. mezőnyök

50 % 25 % 11 %.

Így elméletileg a kihozatal 86 %, de a gyakorlatban a befolyásoló tényezők hatására kisebb kihozatal érhető el. Gyakorlati alkalmazására készítette el Barlai Erwin egy un. „ablakos tolótáblát”, amely könnyen és egyszerűen kezelhető

108

146. ábra „ablakos tolótábla”

Számítás tapasztalati képletek segítségével Az optimális fűrészlaposztás meghatározása hosszadalmas számítási procedúrát igényel, ezért a gyakorlatban kidolgoztak egyszerűsített számítási eljárásokat. Ezek azonban pontatlanságukból adódóan csak tájékoztató adatokat szolgáltatnak.

109 Korszerű üzemekben számítógéppel a körülményeknek megfelelően optimális vágásképet lehet kialakítani.

147. ábra Számítás tapasztalati képletek segítségével

A KIHOZATALT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A gyakorlati tapasztalatok szerint a számított kihozatal általában nagyobb, mint a tényleges. Ezt számos tényezővel lehet magyarázni, melyeket alapvetően hat csoportba lehet sorolni: a rönk alaki tulajdonságai, a rönk minőségi tulajdonságai, a feldolgozásnál keletkező veszteségek, az alkalmazott alapgép, a termelés irányítása. A kihozatali számításoknál feltételezzük, hogy a rönk szabályos körkeresztmetszetű, alakja csonka kúp esetleg forgás paraboloid, de a gyakorlatban ilyen szabályos rönk nem fordul elő. A rönk alaki tulajdonságai A kihozatal alakulásában jelentős szerepet játszanak a rönk alaki tulajdonságai. A tervezésnél ezek figyelembe vételével jelentősen növelhető a kihozatal. A legfontosabb tulajdonságok a következők: rönkátmérő, rönkhossz, sudarlósság, síkgörbeség, ovalitás.

110 Rönkátmérő A rönk átmérője mint a kihozatalt befolyásoló tényező rendkívül jelentős és összefügg a rönk alaki tulajdonságaival, mivel a rönk átmérője a tő-rész felé növekszik, illetve a csúcs felé csökken. Minél vastagabb rönköt dolgozunk fel, annál jobb kihozatalra számíthatunk, ez teszi szükségessé a rönkök átmérő szerinti osztályozását. A kihozatal 30 cm-es rönkátmérő alatt rohamosan csökken, viszont 30 cm felett csak kis mértékben növekszik. Továbbá az átmérő csoportok határ értékeinek közelítésével a kihozatal szélső értékei közötti különbség jelentősen csökkenthető (146. ábra).

148. ábra A kihozatal alakulása a rönkátmérő függvényében a.) 5 cm-es átmérőcsoportok esetén, b.) 2 cm-es átmérőcsoportok esetén

A hazánkban jobban elterjedt keretfűrészes technológia esetén az osztályozás pontossága előfeltétele a kihozatal növelésének. A kihozatalra mind az osztályozás hibáinak, mind az osztályozási határok szélességének jelentős hatása van. A túl széles osztályozási határok is okoznak kihozatal csökkenést. Az ideális az lenne, ha a meghatározott keresztmetszeti méretekkel rendelkező főtermék esetén az optimális átmérőjű rönk kerülne feldolgozásra. A következő táblázat jól szemlélteti, hogy mennyire fontos a kihozatal szempontjából az osztályozottság. A táblázat egy 160x160 mm keresztmetszetű gerenda fűrészáru kihozatali értékeit tartalmazza, mm-ként változó rönkátmérő esetén. Rönkátmérő mm 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235

Kihozatal % 53,9 53,4 53,0 52,6 52,2 51,8 51,4 50,9 50,5 50,2

111 A táblázatban 160x160 mm keresztmetszetű gerenda fűrészáru kihozatali értékei vannak mmként változó rönkátmérő esetén Látható, hogy az optimális rönkátmérőtől való eltérés milliméterenként 0,37 %-kal rontja a kihozatalt. Rönkhossz A kihozatal szempontjából a rönk hossza igen szoros kapcsolatban van a rönk átmérőjével. Ugyanolyan mértékű átmérő növekedést feltételezve a rönk hosszúsága szerint a fűrészáru kihozatal a rönk hosszúságának növelésével csökkenni fog. Ezért a megfelelő rövidebb méretű fűrészáru fokozottabb mértékű előállítása jelentősen növeli a kihozatalt. Ebből következik, hogy a rövid rönkök feldolgozása jobb kihozatalt biztosít, ez megoldást jelenthet síkgörbe alapanyagok esetén is. Sudarlósság A legjobb kihozatalt az egyenes, megközelítőleg hengeres és jó minőségű rönkök feldolgozása esetén lehet elérni. A sudarlósságon azt értjük, hogy a fatörzs a csúcs felé vékonyodik. Hufnagel vékonyodási értékei százalékban az egyes fafaj csoportokra vonatkozóan akövetkező táblázatban láthatók .

Fafaj Keménylombos Lágylombos Fenyő

Átmérő 20-29 cm 0,5-1,0 % 0,6-1,2 % 0,4-0,8 %

30-39 cm 1,0-2,0 % 1,2-2,4 % 0,8-1,6 %

40 cm felett 1,5-3,0 % 1,8-3,6 % 1,2-2,4 %

Hufnagel vékonyodási értékei A számítások elvégzésénél figyelembe kell venni az átmérő változását, mert minél nagyobb a sudarlósság mértéke annál kisebb a kihozatal. A tervezésnél 1cm/fm értéket alkalmaztunk. Síkgörbeség A görbe törzsek hossztolását a rönk előkészítésénél lehetőleg úgy kell végezni, hogy a görbületnél elvágott rönkből lehetőleg egyenes darabokat kapjunk. Azonban bizonyos esetekben elkerülhetetlen a görbeség teljes mértékű kiküszöbölése, ezért a tervezésnél a minél jobb kihozatal érdekében ezt figyelembe kell venni, mégpedig úgy, hogy az átmérőt a görbülettel csökkenteni kell (147. ábra).

112

149. ábra Az átmérő csökkentése síkgörbe rönk esetén

Ovalitás A szél és az egyenlőtlen megvilágítás miatt a rönk keresztmetszete sokszor elliptikus lesz. A számításokban ezt úgy kell figyelembe venni, hogy a kistengely legyen az átmérő, így a feldolgozásnál a kívánt fűrészáru szélesség biztosítható. A nagytengely pozíciója szerint megkülönböztetünk álló (148.a. ábra), illetve fekvő helyzetű (148.b. ábra) felfűrészelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fekvő helyzetű felfűrészeléssel jobb kihozatal érhető el.

150. ábra Az ovális keresztmetszetű rönk felfűrészelése a nagytengely pozíciója szerint a.) álló helyzetben b.) fekvő helyzetben

113 A rönk minőségi tulajdonságai A rönk minőségi tulajdonságainál többek között meg kell említeni a repedéseket, kékülést, álgesztet, stb. Védekezni ellenük faanyagvédelmi eljárásokkal, illetve a rönkalapanyag megfelelő tárolásával lehet. A fagyléces, gyűrűs, repedéses lombos rönkök középső részét (149.a. ábra), valamint fenyőknél a kékült, beteg, repedéses szijács részeket prizmázással lehet kiejteni, illetve mérsékelni (149.b. ábra).

151. ábra A fűrészáru minőségének javítása prizmázással a.) lombos fa féléknél b.) fenyőféléknél

A minőségi hibák kiküszöbölésére segítséget ad a jegyzet keretfűrészgépes technolóia részében bemutatott táblázat, amely a leggyakrabban előforduló 14 fahiba fűrészelési módját mutatja be élesvágásnál és prizmavágásnál. A feldolgozásnál fellépő veszteségek A kihozatal szempontjából fontos, illetve a tervezéshez elengedhetetlenül szükséges paraméterek tartoznak ebbe a csoportba: fűrészelés módja résbőség túlméret, szélezési veszteség Fűrészelés módja A kihozatal szempontjából a kihozatalszámítás módszerénél igen nagy különbséget jelent, hogy a fűrészárut szélezve vagy szélezetlenül kell termelnünk. A befolyásoló tényezők között jelentős szerepe van a vágásmódnak, mivel másként kell meghatározni a kihozatalt az élesvágás (150 a. ábra), és másként a prizmás vágás esetén (150 b. ábra).

114

152. ábra Fűrészelési módok a.) élesvágás b.) prizmás vágás

A lombos fűrészárut elsősorban élesvágással termeljük, viszont ha sok azonos vastagságú és szélességű anyagot kell termelni, akkor célszerű a prizmás vágást alkalmazni. Az élesvágással kedvezőbb kihozatalt lehet elérni, mint a prizmás vágással, amely csak nagyobb átmérőnél biztosít magasabb kihozatalt (151. ábra).

153. ábra A kihozatal alakulása fűrészelési módok szerint

115 Résbőség A résbőség jelentősége a rönkátmérő csökkenésével növekszik. Ebből következően vékonyabb fűrészlapok alkalmazása - ha a technológia engedi - kisebb rönkátmérő tartományokban célszerű. Természetesen a résbőség nem csak a fűrészlap vastagságától, hanem a kétoldali terpesztéstől, illetve duzzasztástól is függ. Ezek alapján a fűrészelési rés az alábbi összefüggés alapján számítható: b=s+2c b - résbőség [mm] s - fűrészlap vastagsága [mm] c - az egyoldali terpesztés mértéke [mm] fenyőféléknél: 0,5-0,7 mm lombos fafajoknál: 0,4-0,6 mm. A fűrészlapok oldalmozgásából és a betétek pontatlanságából adódó résbőség növekedést is figyelembe kell venni. A technológiai problémák miatt a fűrészrés ily módon történő meghatározása nehézkes és pontossága sem a legmegfelelőbb, ezért a gyakorlatban tapasztalati úton, illetve méréssel adják meg. A Faipari Kutató Intézet vizsgálatai szerint a mennyiségi kihozatal 20-35 cm -es rönkök felfűrészelésekor a résbőség 0,5 mm-es növekedésére 0,5 %-kal, 35-50 cm-es rönköknél átlag 0,3 %-kal csökken. Túlméret miatti veszteség A fűrészáru szelvényeket nem a szabványban megadott légszáraz, hanem a beszáradás miatti túlmérettel kell termelni, mértéke a felfűrészelendő rönk nedvességtartalmától és a fűrészáru vastagságától függ. Minél kisebb a fűrészáru vastagsága és szélessége, viszonylag annál nagyobb túlméretre van szükség. Fontos, hogy az alkalmazott túlméret optimális legyen. A szükségesnél nagyobb méretkülönbség csökkenti a kihozatalt, kisebb túlméret pedig a felhasználásnál okoz jelentős anyagveszteséget. A túlméret nagyságát szabványok tartalmazzák, fafajonként és átlagnedvesség szerint. Azonban a túlméret számítással is meghatározható, a legalkalmasabb erre a Krippel-féle összefüggés:

Ve - a nedves vastagsági méret Vu - a légszáraz vastagsági méret Zh - a húrirányú zsugorodás százaléka. A FAKI (Faipari Kutató Intézet) megállapítása szerint az elméletileg számított mennyiségi kihozatalt a túlméret minden 1%-a átlagban 1%-kal csökkenti. Szélezési veszteség

116

154. ábra A szélezési veszteség csökkentése a kifelé vékonyodó szelvényekkel a.) szélezési veszteség vastagabb szelvények esetén b.) szélezési veszteség arányosan vékonyodó szelvények esetén

A szélezési veszteség abból adódik, hogy a szélezetlen fűrészáru lapjai nem egyforma szélességűek, így ezek kiegyenlítése veszteséggel jár. Ez a veszteség különbözőképpen jelentkezik a középső és a szélső szelvények esetén. Minél vastagabb a szelvény és minél jobban a rönk széle felé helyezkedik el, annál nagyobb a szélezési veszteség. A szélezési veszteséget csökkenthetjük a szelvényvastagságok átmérőhöz viszonyított arányos mértékű csökkentésével (152. ábra). A szelvényvastagságok megválasztása csak egy bizonyos mértékig célszerű, mert a vastagság csökkentésével nő a vágásrések száma, és ezzel csökken a kihozatal. A sudarlós rönkalapanyag is növeli a szélezési veszteséget, ezért optimális hosszúságú és szélességű fűrészáruk kialakítása szükséges. Ezért a fő méreteket úgy kell meghatározni, hogy a maximális értéket kapjuk (153. ábra).

155. ábra Szélezési veszteség a.) kevésbé sudarlós szelvényeknél b.) erősen sudarlós szelvényeknél

117

Az alkalmazott alapgép Egy adott termék előállítása többféle technológiával, illetve géppel is megoldható. Nem megfelelő technológia alkalmazása esetén is csökkenhet a kihozatal. Például vékony rönk felfűrészelése keretfűrészen - a vastagabb fűrészlapok miatt - alacsonyabb kihozatalt eredményez, mint szalagfűrészen. AZ ÉRTÉKKIHOZATAL NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A feldolgozás során azokon a helyeken ahol megváltoztatjuk az alapanyag méretét, és több kisebb méretű választékot állítunk elő belőle, fontos, hogy előzetes számítással meggyöződjünk róla hogyan végezhető el a vágás és az milyen eredményt biztosít. Ehhez szükséges az összes lehetséges változat és a kiválasztás szempontjának ismerete, amelynek megvalósitása optimalizáló eljárásokkal lehetséges. A faanyag fűrészipari termékekké való felvágása során négy ilyen hely van, ahol ez lehetséges. A feldolgozás optimalizálásának fázisai: a kidöntött fa törzséből a választékolás optimalizálása a rönk felfűrészelésének optimalzálása a fűrészipari termékek darabolásának optimalizálása a fűrészipari termékek szélezésének és szeletelésének optimalizálása A választékolás optimalizálása A szálfának rövidebb erdei választékokká történő kijelölését , felfűrészelését nevezik választékolásnak. Jelen munkánk során ezzel a témakörrel nem foglalkoztunk. A rönk felfűrészelésének optimalízálása A rönk felfűrészelésének optimalizálása alatt olyan fűrészlaposztás változat keresését értjük, amely maximális kihozatalt, árbevételt vagy nyereséget biztosít. E mellett a vágásváltozat meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy adott mennyiségű és méretű rönkalapanyagból egy adott készáruigényt kell kielégíteni. A probléma megoldására leginkább a lineáris programozás alkalmas. A lineáris optimalizációs eljáráshoz szükséges adatok: - az átmérő-csoportonkénti alapanyag mennyiség, - az egyes termékekhez tartozó mennyiség, - az árbevételek értéke, - a fajlagos termékmennyiségek vágásváltozatonként. Eredményül kapjuk: hány m3 -t kell felfűrészelnünk a kiválasztott vágásváltozatból hány m3 teljesíthető a kért termék mennyiségekből mindez mennyi árbevételt eredményez. Ezeket a számításokat nem végeztük el mivel a felkérésben nem szerepelt. A fűrészipari termékek darabolásának optimalizálása A darabolás műveleténél a fűrészárut egész szélességében keresztirányban elvágják. Ennek céljai a következők: a fahibák kiejtése, lapra merőleges bütűfelület kialakítása, előírt hosszravágás. Alapvetően két eset különböztethető meg: a kikerülő szelvény teljes parabola alakú , akkor a fűrészáru hossza a teljes hossz 2/3-ada

118 a kikerülő szelvény csonka parabola alakú, akkor a fűrészáru hossza a következő összefüggés alapján számítható:

l b1 b2 y

- a szelvény hossza a parabola csúcsától a szelvény végéig [m] - a szélezetlen szelvény szélessége a csúcsnál [m] - a szélezetlen szelvény szélessége a tőnél [m] - hosszúság, amellyel a szélezetlen szelvényt le kell rövidíteni [m].

156. ábra A sudarlóssági zónából termelhető fűrészáruk tervezési módszerei: a.) teljes parabola alakú szelvény esetén b.) csonka parabola alakú szelvény esetén

Lombosanyag darabolásának optimalizálására a felnémeti fűrészüzemben fejlesztettek ki egy optimalizáló hibakiejtő berendezést. A gép alkalmas a megfelelő szélességre szeletelt fűrészáru optimalizált darabolására. A késztermék méretválasztéka három osztályban, osztályonként nyolc mérettel előre beállítható. Kréta jelölésre hibakiejtést végez. Az optimalizálás késztermék ár maximumra, vagy hulladék minimumra történik. A berendezéshez tartozik egy osztályozó is, amely a léceket méret és minőség szerint osztályozza. A berendezést egy magyar gégpgyártó kft készítette. A fűrészipari termékek szélezésének és szeletelésének optimalizálása A szélezési és szeletelési műveletnél a fűrészáru két széléről a rönk visszamaradt hengeres részét távolítják el és a kivánt szélességnek megfelelő szelvényekre fűrészelik a fűrészárut. A művelet célja a szélanyag eltávolítása és keskenyebb szelvényekre fűrészelés a kivánt szélességeknek megfelelően. A szélezés optimalizálására készült berendezések úgy működnek, hogy a kamerák felveszik a fűrészárú alakját, az így kapott adatokból és a beadott prioritásokból computer meghatározza a vágások helyét és a pozicionáló egység a számitásnak megfelelően beállítja a fűrészlapokat. Ilyen berendezések alkalmazásával jelentős értékkihozatal javulás érhető el.

119 A fűrészelés előtti pontos beállítás A fűrészipar "klasszikus" problémái közé tartozik annak biztosítása, hogy szabálytalan alaku munkadarabok (fűrészrönkök, prizmák, szélezetlen fűrészáruk) a fűrészelési változatok által meghatározott lehető legjobb eredményt biztosító helyzet szerint kerüljenek feldolgozásra. Az ilyen célokra kifejlesztett eszközök a pozicináló berendezések és a különböző lézer- és fényvetítők, amelynek alkamazása is segíthetné az értékkihozatal növelését. A svéd Faipari Kutatóintézet vizsgálatai alapján ismeretes , hogy az optimális fűrészelési tengelytől minden 1 mm oldalirányú eltérés esetén prizma fűrészelésekor 1-3 % , visszavágásakor 1-1.5 % mennyiségi veszteség keletkezik. Görbe rönk fűrészelése Fűrészipari feldolgozásra síkgöbe rönköt is engedélyez a szabvány. Síkgörbe rönknél a fűrészelés tengelye és a rönk tengely vonala nem esik egybe, az oldalirányú eltérés következtében a veszteség az előzőkben ismertetett érték többszörösére növekedhet. A probléma megoldására dolgozták ki fenyő alapanyagokra a görbe rönkfűrészelés technológiáját, aminek lényege, hogy olyan berendezéseket szerelnek fel a fűrészgépek rönk felöli oldalára , amelyekkel a görbevágás megvalósitható. ( Dendro Maskin Gmbh. DendroStamm-/ Prizmenzentrier ). A méreteltérés következtében létrejött anyagveszteség mennyiségének csökkentése A fűrészáru tényleges mérete és a névleges mérete közötti eltérésnek a megengedett mérettűrés határán belül kell lenni. A pozitív méreteltérés a fűrészáru előállítónak, a negatív méreteltérés a felhasználónak okoz többlet költséget. A kereskedelmi szabványokban a negatív mérettűrés legfeljebb a darabszám 10 %-áig megengedett, ezért a termelési méret meghatározásakor a névleges méretet növelni kell azért, hogy ne képződjék negatív tűréshatár alatti termék. Az ilyen termék ugyanis már csak eggyel alacsonyabb méretkategóriában adható el, ami jelentős árbevételkiesést eredményez. Ennek a mérettöbbletnek a nagyságát és hatását az értékkihozatalra érdemes volna megvizsgálni. A felületi érdesség csökkentése A minőségorientált piaci körülmények között azért a fűrészáruért, amelynek határoló síkja a gyalult felület finomságával csaknem megegyezik, a vevő többet fizet. A termékek geometriai méretével szemben támasztott követelmények indokolják a felületi érdesség vizsgálatát. A fűrészelt felületek felületi finomságának javítását korszerű szerszámtechnológiával lehetne javitani. Korszerű szerszámtechnológia Korszerű szerszámokkal végzett fűrészeléskor a vágásrés csökken, - ezáltal a kihozatali % növelhető, a méreteltérés értéke kisebb, valamint a fűrészelt felület is finomabb. Stellites fűrészlapok alkalmazásával növelhető az éltartósság oly mértékben, hogy szükségtelenné válik a műszak közbeni fűrészlapcsere, ami a fajlagos költségek csökkenését eredményezi.

120 A termék értékének növelése Az előálított termék értékének növelése elérhető minőségének javításával, magasabb készültségi foku termék előállításával, szilárdság szerinti osztályozással és a termékek védőkezelésével. A termék minőségének javítása A fűrészáru minőségét leginkább az előforduló fahibák (göcsösség, repedések, egészségi állapot) határozzák meg. Ezért a fűrészáru termelésénél célszerű a minőségrontó fahibáknak a kiejtését elvégezni, mert ez termelési értéktöbbletet eredményez, bár ez mennyiségi kihozatal veszteséggel jár, mert a fűrészáru eredeti hossz- és szélességi mérete lecsökken. Magasabb készültségi fokú termék előállítása A bevételek növelésének szükségessége rákényszeríti a fűrészüzemeket arra, hogy magasabb készültségi foku termékeket állítson elő. A fűrészipari termékekre vonatkozó értékrangsorban, amely a fajlagos nyereség alapján készült a másodlagos fűrészipari termékek vezetnek. A továbbfeldolgozás fejlesztésére megfelelő nagyságú és technikai szinvonalú szárító és gözölő kapacitás biztosításán kívül kvalifikált szakembergárdára és speciális gépekre, berendezésekre is szükség van. Szilárdság szerinti osztályozás A hazainál fejlettebb faiparral rendelkező országokban már régóta gyakorlat a fenyő fűrészáru szilárdság szerinti osztályozása, pl az USA -ban közel 30 éves tapasztalat gyűlt össze. A szerkezeti célú felhasználás esetén csakis szilárdság szerint is osztályozott faanyagot vásárolnak. Az üzem pedig magasabb árat tudna elérni a szilárdság szerint osztályozott áruval. A termékek kezelése Egyes termékek értéke növelhető kémiai faanyagvédő, pácoló, égésgátló szerekkel való kezelés révén is. Ilyenkor károsodás ellen hatásos védőszereket juttatnak a faanyagba , amelyek csökkentik a károsítás veszélyét, vagy elpusztítják a faanyagban lévő károsítókat. Ilyen impregnáló berendezések ismertek és alkalmazásukkal a faanyagok tartósságát 3-4szeresére lehet növelni. Bevezetésével bővíteni és szélesíteni lehetne a felhasználást, valamint növelni az üzem bevételét.

121

IRODALOM Divós, F. (1993): A fűrészáru szilárdság szerinti osztályozása. Faipar l.sz Dr.Hargitai L., Dessewffy L, Dr.Kovács I. (1984): Fűrészipari technológia EFE Jegyzetsokszorosító Részlege, Sopron. Dr.Lugosi A.(1976): Faipari Kézíkönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Fronius, K. ( 1989): Spaner Kreisägen Bandsägen. DRW Verlag Weinbrenner Gmbh. Stuttgart Fronius, K. (1987): Die Profilliertechnik - eine neue und revolution ierende Schnittechnologie. Holz-Zentrallblat Fronius, K. (1987): Rationelle Einschnittechniken für Starkholz. HolzZentralblatt, 1987. 79.sz. Fronius, K. ( 1991): Gatter Nebenmaschinen Schnitt- und Restholzbehandlung DRW Verlag Weinbrenner Gmbh. Stuttgart Hargitai László (1992): Görbe fűrészelés Faipar 9.sz. p. 147-148. Gerencsér, K. ( 1992): Mathematische Modellirung der direkten Produktionslenkung in der Sägeindustrie Ungarns. Acta facultatis ligniensis Gerencsér, K. (1987): Effektivitatserhöhung der Produktion in Sägewerken mit Hilfe von Computern. Tudományos Ülés kiadványa, Sopron Gerencsér, K. (1988): A fűrészelési értékkihozatal növelése számítógépes vágástervezéssel. Faipar. 1988. ll.sz. Gerencsér, K. (1990): Ein Optimirungsmodell für Sägeindustrie. Pannonian Applied Mathematical and Mechanical Mecting BBM. II, Budapest Közgazdasági kislexikon ( 198 ) Kunze, L.-Fischer, R. (1982): Automatisirung des Zuschnitts von Vollholz. Holztechnologie, 1982. 3.sz. Lugosi A.: Faforgácsolás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967. r Lugosi, A. (1976): Faipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Lugosi, A.-Bobok, L.-Erdélyi, Gy. (1963): Fűrészipari technológia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Maisenbacher, H. (1983): Daten für eine komplexe Betriebsabrechnung und Betriebskontrolle im Sägewerk. Stuttgart Orbay, L. ( 1980): Munka-, üzemszervezés és gazdaságtan. Jegyzet, Sopron Orbay, L. (1974): Matematikai módszerek alkalmazása a fagazdaságban. 'i Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest Palovic, J. (1967): Nova piliarszka technológia ihlicnatych drevin. Bratiszlava Palovic, J. (1982): Einschnittoptimierung in modernen Sägewerk. Holztechnologie, 1982. 3. sz. Richard, C.T. (1984): The use of computers for the optimizacion of sawmill production. The University of British Columbia Scholz, R. (1981): Költséggazdálkodás és önköltség számítás az iparban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Schöpfer, W., Bösch, B., Kublin, E. (1983): Optimirung der Einteilung und Einschnitts von Nadellangholz. Stuttgart Sederholm, J. (1980): Stockvis matning och berakning av sagutbytet. STFI, 1980 sorozat, 602. sz. Soboljev, I. (1981): Upravlenie Pproizvodsztvom pilomaterialov. Moszkva

122

Sokal, P., Sneath, P. (1963): Principles of numerical taxonomy. Fremean, San Francisco, London Speed, P. ( 1983): Steigerung der Leistung und Ausbeute durch computer. Holz-Zentrallblat, 1983. SS.sz. Vámos, R. (1982): Lézerek alkalmazási lehetőségei a faiparban. Faipar l.sz. Váradi, G. (1983): Fűrészipari műszaki irányelvek MÉM Információs Központ, Budapest Várhelyi, I. ( 1984): A hatékonyság növelésének lehetőségei a fagazdaságban a különböző erdőgazdälkodók közötti együttműködés, kooperáció felhasználásával, Faipar 1984. 4. szám 361-364. old. Vidowszky, F. (1984): Beszámoló franciaországi tanulmányútról. MÉM Erdőrendezési szolgálat, Budapest Zoller, V., Molnár, F. ( 1977): Fűrészipari termékszerkezet gazdaságosabbá tétele. MÉM Mérnök és Vezetőképző Intézet, Budapest Zombori, I. (1989): A fűrészelt felületek felületi finomságának javítása. AP-4. Kutatási Záró jelentés, Sopron

123