Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése, üzleti alkalmazása, etikett és protokoll ismeretek

11. Adjon javaslatot egy újonnan nyíló üzlet belső reklámtevékenységének kialakítására! Milyen esetben alkalmazná a szaktanára által rendelkezésre bocsátott reklámhordozókat és reklámeszközöket? − − −

Információtartalom vázlata A reklám fogalma Az üzletben alkalmazott reklám célja Belső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók

1. A reklám fogalma ATL Reklám helye a marketingkommunikációs eszközök között REKLÁM

Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

SALES PROMOTION Direkt marketing, SP = Sales Promotion (vásárlásösztönzés), PERSONAL SELLING POP = Point of Purchase (vásárláshelyi reklám), Eseménymarketing, PUBLIC RELATIONS vásárok és kiállítások, szponzorálás, PS = Personal Selling (személyes eladás) PR = Public Relations (közönségkapcsolatok) BTL Reklám A reklám a kínálat és a kereslet közti távolságot áthidaló, személyes kapcsolat nélküli lépések sorozata, amelyek tájékoztatják a potenciális vendégeket a kínálatról, és igyekeznek meggyőzni őket ezek előnyös voltáról Olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása. A reklám nem személyes, fizetett, befolyásolási célzatú kommunikáció azonosítható közzétevővel termékről, szolgáltatásról és eszmékről, amelyeket különböző médiumokban tesznek közzé Reklám megjelenési formája: a hirdetés A hirdetés olyan személytelen vállalati üzenet, amelyért a megrendelő fizet, és ami tömegkommunikációs eszközökön keresztül jut el a fogyasztókhoz Reklám alapvető jellemzői Személytelenség Tömegszerűség Azonosíthatóság Egyirányúság Átfogó jelleg

Összeállította: Ozsváth Kata – 2010

1

1495-06/2 vizsgafeladat 11. tétel

Reklám céljai és feladatai Reklám céljai lehetnek: • Tájékoztatás: új termék, szolgáltatás bemutatása, tájékoztatás az árak változásairól… • Befolyásolás: pozitív kép kialakítása a termékről… • Emlékeztetés: érdeklődés fenntartása, emlékeztetés arra, hogyan juthat a termékhez a fogyasztó… • Megerősítés: vásárlást követő bizonytalanságok enyhítése… Reklám feladatai: aktualizálás, emóció (érzelmek kiváltása) és információ (objektív tartalom) Reklám szerepe • • • • • • •

szükségeket teremt, új igényeket ébreszt befolyásolja a vásárlói döntést megkülönbözteti a márkákat a piacon befolyásolja a termék árát segíti az értékesítést támogató szerepet tölt be pl. szórakoztatóipar, sport médiumok bevételi forrása

Reklám fajtái Elsődleges célja (folyamata) szerint: bevezető, tájékoztató reklám; expanzív reklám (célja: jövőbeni forgalom vagy jelenlegi piaci részesedés növelése); emlékeztető reklám; redukált reklám (esetleges hamis reklám korrigálása) Reklámozás érvei alapján: racionális reklám, emocionális reklám Reklámozandó termék száma szerint: termékreklám (egy termékre vonatkozik); gyűjtőreklám (gyártó több termékét reklámozza egyszerre); kollektív reklám (több gyártó együttesen reklámozza termékeit) Reklámot befogadó személyek száma szerint: direkt reklám (egy konkrét személynek szól); rétegreklám (egy konkrét célcsoportnak, fogyasztói rétegnek szól); általános reklám (nagyobb csoporthoz, tömegekhez szóló reklám) Szándékozott hatás szerint: információs reklám (középpontjában konkrét tények állnak); szuggesztív reklám (érzelmekre akar hatni) Reklámozandó tárgy szerint: termékreklám; szolgáltatás-reklám; vállalati reklám; esemény-reklám Reklámozás tárgya szerint: politikai reklám; társadalmi reklám; gazdasági reklám Célcsoportja szerint: fogyasztói reklámok (business-to-consumer – B2C); üzleti reklámok (business-to-business – B2B) Reklámeszközök és reklámhordozók Reklámeszköz: az üzenet, tehát a mondanivaló kódolt, tárgyiasított, az adott csatornán való továbbítására alkalmassá tett megfogalmazása pl. sajtóhirdetés, reklámfilm, plakát… Reklámhordozó = médium: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, de amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére, továbbítására. pl. vizuális (sajtó, szabadtéri hirdetések), auditív (rádió), audiovizuális (televízió, internet)


2


Reklámeszközök csoportosítása: 1.

A reklám alanyához való eljutás módja szerint: Közvetett reklámeszközök: egyszerre a fogyasztók széles tömegéhez szólnak pl. plakát, sajtó, rádió, televízió… Közvetlen reklámeszközök: az üzeneten közvetlenül, ember-ember kapcsolat útján juttatják el a fogyasztókhoz, felhasználókhoz pl. reklámlevél, prospektus, élőszó, reklámajándék…

2.

A reklámeszközök érzékelhetősége szerint: Vizuális (látásra ható) reklámeszközök: pl. plakát, sajtótermék, nyomtatvány… Auditív (hallásra ható) reklámeszközök: pl. rádió, magnószalag, hanglemez, élőszó… Audiovizuális (látásra és hallásra ható) reklámeszközök: pl. televízió-reklám, reklámfilm… Kombinált (egyéb érzékszervekre is ható) reklámeszközök: pl. kóstolóval egybekötött kiállítás, illatosított zsebkendő…

3.

Terület, illetve a célcsoport irányíthatósága szerint: Irányítható reklámeszközök: pl. reklámlevél, nyomtatványok, egyes sajtótermékek (helyi lapok, réteg sajtó)… Részben irányítható reklámeszközök: csak korlátozottan irányítható reklámeszközök pl. helyi rádió, film… Nem irányítható reklámeszközök: pl. televízió (kivéve: helyi tv-adók, amelyek részben irányíthatóak)

4. Hatásuk helye és körzete szerint: Közterületi reklámeszközök: pl. fényreklámok, kirakat, plakát… Zártterületi reklámeszközök: pl filmreklám… Az árusítás helyére való tekintettel: Belső reklámeszközök: az árusítás helyén alkalmazott reklámeszközök pl. cégtábla, kirakat… Külső reklámeszközök: nem kimondottan az árusítás helyéhez kötött reklámeszközök pl. plakát, röplap… 5.

Felhasználhatóságuk szerint: Alapeszközök: azok a reklámeszközök, amelyek önmagukban is alkalmasak egy-egy reklámakció lebonyolítására pl. sajtó, plakát, rádió… Kiegészítő eszközök: azok a reklámeszközök, amelyek önmagukban nem használhatóak fel egy-egy reklámakcióhoz, csak az alapeszközökhöz csatolva, azok kiegészítőiként pl. postabélyeg, gyufacímke…

6.

Terjesztésben betöltött feladatuk szerint: Teljes reklámeszközök: azok a reklámeszközök, amelyek kimondottan a reklámgondolat kifejezésére, rögzítésére használatosak pl. plakát, sajtóhirdetés… Részleges reklámeszközök: azok a reklámeszközök, melyek fő feladata nem a reklámgondolat terjesztése, hanem valamilyen egyéb funkció, ugyanakkor reklámhatásuk is elvitathatatlan pl. cégjelzéses levélpapír, csomagolás…


3


2. Az üzletben alkalmazott reklám célja Reklám a vendéglátásban

Vendéglátó reklám célja: - vendégkör, - majd törzsvendégkör kialakítása, - ezáltal az üzlet népszerűsítése, - forgalmának növelése. Reklámeszközök a vendéglátásban: 1. Üzleten kívüli reklámeszközök: Célja: elsősorban azokra a vendégekre gyakorol hatást, akik még nem tértek be az üzletbe hatásos reklámeszközökkel az emberek érdeklődésének felkeltését szolgálják végső soron az üzlet látogatása és szolgáltatásainak igénybevétele a célja Üzleten kívüli reklámeszközök: üzlet neve, logója, cégtáblája, fényreklám, kirakat, portál, plakát, utcai táblák, prospektus, szórólap, újsághirdetés, tévé, rádió, internet, szakmai versenyek, kiállítások, vásárok, szájpropaganda stb.

2. Üzleten belüli reklámeszközök: Célja: helyes alkalmazásuk segíti a törzsvendégkör kialakítását megalapozhatja az üzlet sikeres működését 3. Belső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók Üzleten belüli reklámeszközök: étlap, itallap, a választék szélessége és mélysége, az ételek, italok minősége, az üzlet belső képe, személyzet formaruhája, viselkedése, vendégekhez való viszonya, személyzet kommunikációs képessége, kvalifikáltsága, szalvéták, csomagolóeszközök, blokkok, kóstolók, bemutatók, ajándékok stb.

Mind a külső, mind a belső reklámeszközök segítik, informálják a fogyasztókat, részei a vállalat arculatának, befolyásolják az üzletről kialakult képet.


4


Az üzlet belső képe A belső környezet kialakításnak összhangban kell lennie az üzlet jellegével, tevékenységi körével, színvonalával, választékával, igazodnia kell a fogyasztói igényekhez és elvárásokhoz Választék / étlap A választéknak egyéb szempontok mellett igazodnia kell a vendégek igényeihez is. A választékközlés eszköze az étlap, itallap vagy árlap. Az étlap nem csak tartalmi, de marketing szempontból is igen jelentős, hiszen az étterem tükörképe. Marketingszempontok az étlap kialakítása során: Az étlap az ételek reklámja, feladata, hogy a vendégeket meggyőzze, fogyasztásra ösztönözze, a tulajdonosnak pedig ezáltal nyereséget biztosítson Egyezzen meg az étterem és az étlap dizájnjának koncepciója (kezdetben egyszerűbb legyen az étlap kialakítása, a választék) Figyeljünk a nyersanyagokra! Szezonális ételek mellett olyan ételeket szerepeltessünk az étlapon, amelyekhez a nyersanyagokat folyamatosan tudjuk biztosítani a vendégek számára! Az étlap minősége illeszkedjen az étterem minőségéhez és profiljához! (színvilág, designelemek, papír minősége, választékközlő eszköz megválasztása, kötés…) Igazodjon az étlap kialakítása az árszínvonalhoz, vegye figyelembe a fogyasztók árérzékenységéhez igazodó kínálatot, és azt tükrözze vissza! Elsősorban a vendégek igényeihez, ízléséhez igazodjon mind kivitelezésében mind pedig választékában! Legyen szellős, könnyen olvasható, áttekinthető, logikusan és szabályosan felépített! Ha egy ételről is tartalmaz leírást, akkor mindegyik ételről írjunk rá pár gondolatot! Étlap elején helyezhető el egy rövid leírás az étteremről, esetleg egy rövid anekdota, valamint szerepeljen rajta az elérhetőség! Sugallja azt az érzetet a vendégnek, hogy minimum azt kapja, amire számít! Fogalmazzunk úgy, hogy vágyat keltsen, élményt ígérjen, de legyen rövid és hatásos! (pl. sajttál helyett sajtfalatok Magyarország legfinomabb sajtjaiból) Szigorúan kerüljük az olyan szavakat, mint zsíros, olajos, nehéz, helyette törekedjünk a könnyű, kímélő szavak használatára, ha pedig valami tényleg nehéz és zsíros, az inkább kapjon fantázianevet pl. nagymama módra” Az ételismertető mondatai is mindig egyszerűek és könnyen értelmezhetőek legyenek! A jól eltalált fantázianevek a vendégekben a jobb minőség érzetét is keltik Idegen szavak használata esetén figyeljünk a pontos jelentésére, helyesírására, idegen nyelvű étlap fordítását pedig bízzuk szakemberre! Az ételek sorrendje ne az árakat kövesse, mert ekkor a vendégek az árak szerint fognak választani! Illusztráció: fehér lapok helyett színes lapok alkalmazása, felülnyomat, betűk mögött az étterem logója, jó minőségű képek az ételekről, esetleg szakácsról, felszolgálóról Betűtípus legyen összhangban az étterem atmoszférájával pl. régies betűk csak régiesen berendezett étteremben! Használható többféle betűtípus, de csak indokolt esetben (pl. hely specialitásának kiemelése). A választott betűtípus legyen olvasható! Borítója legyen jó minőségű, tetszetős, formája lehet egyedi, méretét úgy határozzuk meg, hogy az asztalnál a vendég kényelmesen lapozgathassa


5


Belső lapjainak minősége igazodjon az üzlet színvonalához, a fényes, laminált papírt könnyebb tisztítani, azonban nehezebb olvasni, mert megcsillan rajta a fény, és a választásnál az is szempont lehet, hogy lehet-e, illetve hogyan lehet rá nyomtatni Színvilága: a belső oldalon általában 2 fő dolognak van színe, a papírnak és a betűnek. Lényeges, hogy a kettő között legyen meg a kellő kontrszt… figyeljünk arra, hogy pl. faxolás esetén is könnyen olvasható maradjon. A papír színe mindenképpen illeszkedjen az üzlet színvilágához! Az étlap legyen hiteles, a fogyasztókat a valóságnak megfelelően tájékoztassa a következőkről: összetétel, minőség, ár, pontos megnevezés, származás, tartósítás, elkészítés, illusztráció, tápérték Munkaruha A munkaruha ma már lényegesen több mint csupán hatósági elvárás, mivel a dolgozók megjelenése, fontos része egy-egy vállalkozás arculatának. Igazodjon a munkaterülethez, de legyen egységes Jelenjenek meg az arculat formai elemei: színvilág, embléma… Fellépés, megjelenés, nyelvismeret Az üzlet bármely alkalmazottja, vezetője, tulajdonosa a vállalatról közvetít információkat, fellépésük, megjelenésük, hangvételük, stílusok egytől egyig befolyásolja a vállalat megítélését A vendégekkel, üzleti partnerekkel, képviseletekkel folytatott kommunikáció meghatározó egy vállalat életében, éppen ezért a modor, a beszédstílus, a kedves, udvarias, tisztelettudó megszólítás mellett elengedhetetlen a megfelelő nyelvismeret A vállalat képviselői, alkalmazottai, vezetői által kibocsátott minden egyes információnak a meghatározott arculatot kell tükröznie, amihez azonban elengedhetetlen, hogy a dolgozók azonosuljanak a céggel (fogadják el értékeit, filozófiáját, céljait), hiszen a vállalatot azonosítják a megnyilvánulásaival Az egységes fellépés és megnyilvánulás utal a minőségre és az értékre, stabilitást, állandóságot, ezáltal megbízhatóságot közvetít és bizalmat kelt Embléma / logó A logó - vagy ahogyan korábban hívták, embléma - a legerősebb vizuális elem, amely azonosítja a céget vagy a márkát. A fogyasztóknak a logót is tanulni kell, így nem ajánlatos évente változtatni. A logók típusai Ikonikus logó - a logót egy forma szimbolizálja (pl. a Kiváló Áruk Fóruma háromszöge vagy a Trapper lovasa). Lehet szimbólumlogó (általános szimbólumot használ, amely mindenki számára ugyanazt jelenti pl. vöröskereszt) vagy grafikai logó (tetszőleges grafikai elemmel). Szöveglogó - a logó a cég neve (névlogó) vagy a név rövidítése (rövidítéslogó), a jellegzetességét pedig a betűtípus adja (pl. Skála logó) Vegyes logó - a képi szimbólum és a szöveg írásmódja közösen adja a jellegzetességet, felismerhetőséget.


6


Logó tervezésének / terveztetésének szempontjai: A koncepció meghatározása: mi legyen az, amit a logónak sugallnia kell a cégről? Tárgy vagy szimbólum választása, ami a cégre utal. A kevesebb sokszor több a logótervezésben is! A túlságosan nagy, bonyolult vagy éppen cizellált grafika egy csúf maszatot varázsol a logóból, ha névjegyre nyomtatjuk. És mint tudjuk, a névjegy az első benyomás megteremtésének eszköze. A jó logó ismertetőjegyei: Olvasható cégnév Súlya legyen a szövegnek Kontraszt Tiszta forma Méret és szín Betűtípus Egy rosszul megválasztott betűtípus tönkre teheti az egész logót A jó betűtípus kiválasztása, nagyon fontos a logó tervezésénél Fontos hogy a font stílusa passzoljon a grafika stílusához, és hogy az egész logó a vállalaltot tudja képviselni Sokszor a legnehezebb feladat jó betűtípust találni Ha a betűtípus és a grafika teljesen ellentétes stílusúak, akkor a néző nem fogja tudni hová kell koncentrálni Ha a választott betűtípus nem tükrözi az ikon tulajdonságait, akkor elvész az üzenet Legfeljebb két betűkészletet használjunk, mert a túl sok betűtípus zavart okoz, s elvész a mondanivaló Kevesebb betűtípus használata jelentősen javítja az olvashatóságot és a márka ismertségét Színvilág A színek figyelemfelkeltő hatása: A tiszta (fő)színek alkalmasabbak, mint a kevertek, a világos, tiszta színek a sötéteknél, tompáknál. Természetes fénynél a meleg színek sokkal kifejezőbbek, mint a hidegek. Mesterséges hideg fényű megvilágítás esetén azonban a hideg színek sokat nyernek, míg a meleg színek sokat veszítenek erejükből. A figyelem-felkeltési színsorrend: narancs, piros, sárga ..., zöld ..., kék ..., lila ... A színek a tárgyakat, felületeket világosságuk függvényében optikailag nagyobbnak, illetve kisebbnek mutatják. A világos árnyalatok nagyítanak, a sötétek kicsinyítenek. Legnagyobbnak hat: a sárga és a fehér. őket követi: a piros, a zöld ... és egyre kisebbnek hat: a kék és a fekete. A világos színek sötét alapon nagyítanak, míg a sötét színek világos alapon kicsinyítenek, teljesebbnek hatnak, élesebbek. Az azonosíthatósági sorrend: piros, zöld, sárga (lásd közúti jelzőlámpák), fehér. A főszínek közül a legnehezebben azonosítható: a kék és a lila.


7



8



9


ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:……………………….

Értékelő lap 11. Adjon javaslatot egy újonnan nyíló üzlet belső reklámtevékenységének kialakítására! Milyen esetben alkalmazná a szaktanára által rendelkezésre bocsátott reklámhordozókat és reklámeszközöket?

Típus

A

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalom vázlata alapján

A reklám fogalma Az üzletben alkalmazott reklám A reklám célja, eszközei és célja hatása Belső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Tájékozódás Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség

Szint 5 5 4 Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Módszer Kreativitás, ötletgazdagság Értékelési képesség Társas Meggyőzőkészség Összesen Mindösszesen

……………………………. dátum


Pontszámok Max. 15 25 40 Max. 6 2 2 90 Max. 4 3 3 10 100

……………………………... aláírás

10

Elért


Elért

Elért

Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

Recommend Documents