Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése, üzleti alkalmazása, etikett és protokoll ismeretek

12. Adjon javaslatot egy újonnan nyíló üzlet külső reklámtevékenységének kialakítására! Milyen esetben alkalmazná a szaktanára által rendelkezésre bocsátott reklámhordozókat és reklámeszközöket? − − −

Információtartalom vázlata A reklám fogalma Az üzleten kívül alkalmazott reklám célja Külső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók

1. A reklám fogalma ATL Reklám helye a marketingkommunikációs eszközök között REKLÁM

Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

SALES PROMOTION Direkt marketing, SP = Sales Promotion (vásárlásösztönzés), PERSONAL SELLING POP = Point of Purchase (vásárláshelyi reklám), Eseménymarketing, PUBLIC RELATIONS vásárok és kiállítások, szponzorálás, PS = Personal Selling (személyes eladás) PR = Public Relations (közönségkapcsolatok) BTL Reklám A reklám a kínálat és a kereslet közti távolságot áthidaló, személyes kapcsolat nélküli lépések sorozata, amelyek tájékoztatják a potenciális vendégeket a kínálatról, és igyekeznek meggyőzni őket ezek előnyös voltáról Olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása. A reklám nem személyes, fizetett, befolyásolási célzatú kommunikáció azonosítható közzétevővel termékről, szolgáltatásról és eszmékről, amelyeket különböző médiumokban tesznek közzé Reklám megjelenési formája: a hirdetés A hirdetés olyan személytelen vállalati üzenet, amelyért a megrendelő fizet, ésami tömegkommunikációs eszközökön keresztül jut el a fogyasztókhoz Reklám alapvető jellemzői Személytelenség Tömegszerűség Azonosíthatóság Egyirányúság Átfogó jelleg

Összeállította: Ozsváth Kata – 2010

1

1495-06/2 vizsgafeladat 12. tétel

Reklám céljai és feladatai Reklám céljai lehetnek: • Tájékoztatás: új termék, szolgáltatás bemutatása, tájékoztatás az árak változásairól… • Befolyásolás: pozitív kép kialakítása a termékről… • Emlékeztetés: érdeklődés fenntartása, emlékeztetés arra, hogyan juthat a termékhez a fogyasztó… • Megerősítés: vásárlást követő bizonytalanságok enyhítése… Reklám feladatai: aktualizálás, emóció (érzelmek kiváltása) és információ (objektív tartalom) Reklám szerepe • • • • • • •

szükségeket teremt, új igényeket ébreszt befolyásolja a vásárlói döntést megkülönbözteti a márkákat a piacon befolyásolja a termék árát segíti az értékesítést támogató szerepet tölt be pl. szórakoztatóipar, sport médiumok bevételi forrása

Reklám fajtái Elsődleges célja (folyamata) szerint: bevezető, tájékoztató reklám; expanzív reklám (célja: jövőbeni forgalom vagy jelenlegi piaci részesedés növelése); emlékeztető reklám; redukált reklám (esetleges hamis reklám korrigálása) Reklámozás érvei alapján: racionális reklám, emocionális reklám Reklámozandó termék száma szerint: termékreklám (egy termékre vonatkozik); gyűjtőreklám (gyártó több termékét reklámozza egyszerre); kollektív reklám (több gyártó együttesen reklámozza termékeit) Reklámot befogadó személyek száma szerint: direkt reklám (egy konkrét személynek szól); rétegreklám (egy konkrét célcsoportnak, fogyasztói rétegnek szól); általános reklám (nagyobb csoporthoz, tömegekhez szóló reklám) Szándékozott hatás szerint: információs reklám (középpontjában konkrét tények állnak); szuggesztív reklám (érzelmekre akar hatni) Reklámozandó tárgy szerint: termékreklám; szolgáltatás-reklám; vállalati reklám; esemény-reklám Reklámozás tárgya szerint: politikai reklám; társadalmi reklám; gazdasági reklám Célcsoportja szerint: fogyasztói reklámok (business-to-consumer – B2C); üzleti reklámok (business-to-business – B2B) Reklámeszközök és reklámhordozók Reklámeszköz: az üzenet, tehát a mondanivaló kódolt, tárgyiasított, az adott csatornán való továbbítására alkalmassá tett megfogalmazása pl. sajtóhirdetés, reklámfilm, plakát… Reklámhordozó = médium: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, de amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére, továbbítására. pl. vizuális (sajtó, szabadtéri hirdetések), auditív (rádió), audiovizuális (televízió, internet)


2


Reklámeszközök csoportosítása: 1.

A reklám alanyához való eljutás módja szerint: Közvetett reklámeszközök: egyszerre a fogyasztók széles tömegéhez szólnak pl. plakát, sajtó, rádió, televízió… Közvetlen reklámeszközök: az üzeneten közvetlenül, ember-ember kapcsolat útján juttatják el a fogyasztókhoz, felhasználókhoz pl. reklámlevél, prospektus, élőszó, reklámajándék…

2.

A reklámeszközök érzékelhetősége szerint: Vizuális (látásra ható) reklámeszközök: pl. plakát, sajtótermék, nyomtatvány… Auditív (hallásra ható) reklámeszközök: pl. rádió, magnószalag, hanglemez, élőszó… Audiovizuális (látásra és hallásra ható) reklámeszközök: pl. televízió-reklám, reklámfilm… Kombinált (egyéb érzékszervekre is ható) reklámeszközök: pl. kóstolóval egybekötött kiállítás, illatosított zsebkendő…

3.

Terület, illetve a célcsoport irányíthatósága szerint: Irányítható reklámeszközök: pl. reklámlevél, nyomtatványok, egyes sajtótermékek (helyi lapok, réteg sajtó)… Részben irányítható reklámeszközök: csak korlátozottan irányítható reklámeszközök pl. helyi rádió, film… Nem irányítható reklámeszközök: pl. televízió (kivéve: helyi tv-adók, amelyek részben irányíthatóak)

4. Hatásuk helye és körzete szerint: Közterületi reklámeszközök: pl. fényreklámok, kirakat, plakát… Zártterületi reklámeszközök: pl filmreklám… Az árusítás helyére való tekintettel: Belső reklámeszközök: az árusítás helyén alkalmazott reklámeszközök pl. cégtábla, kirakat… Külső reklámeszközök: nem kimondottan az árusítás helyéhez kötött reklámeszközök pl. plakát, röplap… 5.

Felhasználhatóságuk szerint: Alapeszközök: azok a reklámeszközök, amelyek önmagukban is alkalmasak egy-egy reklámakció lebonyolítására pl. sajtó, plakát, rádió… Kiegészítő eszközök: azok a reklámeszközök, amelyek önmagukban nem használhatóak fel egy-egy reklámakcióhoz, csak az alapeszközökhöz csatolva, azok kiegészítőiként pl. postabélyeg, gyufacímke…

6.

Terjesztésben betöltött feladatuk szerint: Teljes reklámeszközök: azok a reklámeszközök, amelyek kimondottan a reklámgondolat kifejezésére, rögzítésére használatosak pl. plakát, sajtóhirdetés… Részleges reklámeszközök: azok a reklámeszközök, melyek fő feladata nem a reklámgondolat terjesztése, hanem valamilyen egyéb funkció, ugyanakkor reklámhatásuk is elvitathatatlan pl. cégjelzéses levélpapír, csomagolás…


3


2. Az üzleten kívül alkalmazott reklám célja Reklám a vendéglátásban

Vendéglátó reklám célja: - vendégkör, - majd törzsvendégkör kialakítása, - ezáltal az üzlet népszerűsítése, - forgalmának növelése. Reklámeszközök a vendéglátásban: 1. Üzleten belüli reklámeszközök: Célja: helyes alkalmazásuk segíti a törzsvendégkör kialakítását megalapozhatja az üzlet sikeres működését Üzleten belüli reklámeszközök: étlap, itallap, a választék szélessége és mélysége, az ételek, italok minősége, az üzlet belső képe, személyzet formaruhája, viselkedése, vendégekhez való viszonya, személyzet kommunikációs képessége, kvalifikáltsága, szalvéták, csomagolóeszközök, blokkok, kóstolók, bemutatók, ajándékok stb.

2. Üzleten kívüli reklámeszközök: Célja: elsősorban azokra a vendégekre gyakorol hatást, akik még nem tértek be az üzletbe hatásos reklámeszközökkel az emberek érdeklődésének felkeltését szolgálják végső soron az üzlet látogatása és szolgáltatásainak igénybevétele a célja 3. Külső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók Üzleten kívüli reklámeszközök: üzlet neve, logója, cégtáblája, fényreklám, kirakat, portál, plakát, utcai táblák, prospektus, szórólap, újsághirdetés, tévé, rádió, internet, szakmai versenyek, kiállítások, vásárok, szájpropaganda stb. Mind a külső, mind a belső reklámeszközök segítik, informálják a fogyasztókat, részei a vállalat arculatának, befolyásolják az üzletről kialakult képet.


4


Az üzlet neve A megfelelő elnevezés az egyik legfontosabb dolog, amit egy vállalat indításakor el kell végezni. Az ötletek kereséséhez érdemes brainstormingot tartani. A „nyerő” elnevezés ismérvei: A nyerő elnevezés könnyen megjegyezhető és könnyen betűzhető A nyerő elnevezés vizuális elemeket is tartalmaz A nyerő elnevezésnek pozitív másodlagos jelentése is van A nyerő elnevezés információt ad arról, hogy mivel foglalkozik a vállalkozás A nyerő elnevezés legyen rövid +. Meg kell találni az elnevezéshez illő színeket! Embléma / logó A logó - vagy ahogyan korábban hívták, embléma - a legerősebb vizuális elem, amely azonosítja a céget vagy a márkát. A fogyasztóknak a logót is tanulni kell, így nem ajánlatos évente változtatni. A logók típusai Ikonikus logó - a logót egy forma szimbolizálja Szöveglogó - a logó a cég neve (névlogó) vagy a név rövidítése (rövidítéslogó), a jellegzetességét pedig a betűtípus adja (pl. Skála logó) Vegyes logó - a képi szimbólum és a szöveg írásmódja közösen adja a jellegzetességet, felismerhetőséget. Logó tervezésének / terveztetésének szempontjai: A koncepció meghatározása: mi legyen az, amit a logónak sugallnia kell a cégről? Tárgy vagy szimbólum választása, ami a cégre utal. A kevesebb sokszor több a logótervezésben is! A túlságosan nagy, bonyolult vagy éppen cizellált grafika egy csúf maszatot varázsol a logóból, ha névjegyre nyomtatjuk. És mint tudjuk, a névjegy az első benyomás megteremtésének eszköze. A jó logó ismertetőjegyei: olvasható cégnév, súlya legyen a szövegnek, kontraszt, tiszta forma, méret és szín Betűtípus Egy rosszul megválasztott betűtípus tönkre teheti az egész logót A jó betűtípus kiválasztása, nagyon fontos a logó tervezésénél Fontos hogy a font stílusa passzoljon a grafika stílusához, és hogy az egész logó a vállalaltot tudja képviselni Sokszor a legnehezebb feladat jó betűtípust találni Ha a betűtípus és a grafika teljesen ellentétes stílusúak, akkor a néző nem fogja tudni hová kell koncentrálni Ha a választott betűtípus nem tükrözi az ikon tulajdonságait, akkor elvész az üzenet Legfeljebb két betűkészletet használjunk, mert a túl sok betűtípus zavart okoz, s elvész a mondanivaló Kevesebb betűtípus használata jelentősen javítja az olvashatóságot és a márka ismertségét


5


Színvilág A színek figyelemfelkeltő hatása: A tiszta (fő)színek alkalmasabbak, mint a kevertek, a világos, tiszta színek a sötéteknél, tompáknál. Természetes fénynél a meleg színek sokkal kifejezőbbek, mint a hidegek. Mesterséges hideg fényű megvilágítás esetén azonban a hideg színek sokat nyernek, míg a meleg színek sokat veszítenek erejükből. A figyelem-felkeltési színsorrend: narancs, piros, sárga ..., zöld ..., kék ..., lila ... A színek a tárgyakat, felületeket világosságuk függvényében optikailag nagyobbnak, illetve kisebbnek mutatják. A világos árnyalatok nagyítanak, a sötétek kicsinyítenek. Legnagyobbnak hat: a sárga és a fehér. őket követi: a piros, a zöld ... és egyre kisebbnek hat: a kék és a fekete. A világos színek sötét alapon nagyítanak, míg a sötét színek világos alapon kicsinyítenek, teljesebbnek hatnak, élesebbek. Az azonosíthatósági sorrend: piros, zöld, sárga (lásd közúti jelzőlámpák), fehér. A főszínek közül a legnehezebben azonosítható: a kék és a lila. Az üzlet külső képe Az üzlet külső képe a vendég számára az első információ A bejárat, portál kialakítása már az üzletbe lépést is meghatározhatja A külső kép kialakításának összhangban kell lenni az üzlet jellegével, tevékenységi körével, színvonalával, választékával, igazodnia kell a fogyasztói igényekhez és elvárásokhoz Szabadtéri reklámok Szabadtéri eszköz: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, áru elérhetőségét jelző eszközt Plakátok: Legjellegzetesebb szabadtéri eszközök, napjainkban az óriásplakátok (bill-board-ok) jellemzőek A mondanivaló rövid, tömör megfogalmazása, látványos, de egyszerű vizuális kódok alkalmazása szükséges Néhány technikai megoldás: forgóprizmás plakátok (3 plakát), ún. city-light plakátok (megállókban, bevásárlóközpontokban alkalmazott, megvilágított plakátok), rounderek (plakáthengerek, amelyek lehetnek belülről megvilágíthatóak, védheti őket műanyag borítás, lehetnek forgathatóak), kandeláber reklámok (lámpaszlopokon elhelyezett plakátok, amelyeket ha nem használnak, leszerelik), hagyományos falragaszok, egyéb eszközök


6


Világító berendezések: Egyes reklámok csak éjszaka láthatók, mások nappal is jól olvashatóak Méretük változatos, kivitelezésük egyedi Legjellemzőbb formái: neonreklámok (akár mozgó fényeket is alkalmazhatnak), óriásképernyő, lézeres berendezések (ezeknek magas a költségük), kívülről vagy belülről megvilágított plakátok Sajtótermékek A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a publicitás (nagyobb nyilvánosság), a periodicitás (szabályos időközönkénti ismétlődés) és az aktualitás (időszerű információk továbbítása) Reklámnyomtatványok Szórólapok: kis terjedelmű, általában nagy példányszámban előállított reklámnyomtatványok. Kivitelezésük lehet a legegyszerűbb fénymásolattól a nagyon igényes, nyomdai technikával elkészítettig. Prospektus: a szórólapnál nagyobb terjedelmű és többnyire igényesebb kivitelű reklámnyomtatvány. A nagyobb terjedelem lehetővé teszi a reklám tárgyának részletesebb, mélyrehatóbb bemutatását, amely azért előnyös, mert a részletesebb információk meggyőzhetik a kevésbé szakértő fogyasztókat is. Katalógus: általában egy-egy vállalat teljes választékát bemutató reklámnyomtatvány. A prospektusnál is bővebb terjedelmű, kivitele is többnyire a legigényesebb, éppen ezért meglehetősen drága reklámeszköz. Terjesztése éppen ezért a lehető legcélzottabb és legkörültekintőbb megoldásokat igényli.


7



8


ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:……………………….

Értékelő lap 12. Adjon javaslatot egy újonnan nyíló üzlet külső reklámtevékenységének kialakítására! Milyen esetben alkalmazná a szaktanára által rendelkezésre bocsátott reklámhordozókat és reklámeszközöket?

Típus

A

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalom vázlata alapján

A reklám fogalma Az üzleten kívül alkalmazott A reklám célja, eszközei és reklám célja hatása Külső térben használt reklámeszközök, reklámhordozók Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Tájékozódás Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség

Szint 5 5 4 Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Módszer Kreativitás, ötletgazdagság Értékelési képesség Társas Meggyőzőkészség Összesen Mindösszesen

……………………………. dátum


Pontszámok Max. 15 25 40 Max. 6 2 2 90 Max. 4 3 3 10 100

……………………………... aláírás

9

Elért


Elért

Elért

Nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, TV, mozi, internet

Recommend Documents