NYITOK. Benchmarking Klub és Üzletember Találkozó SZOMBATHELY, SZEPTEMBER 26

NYITOK Benchmarking Klub és Üzletember Találkozó

SZOMBATHELY, 2013. SZEPTEMBER 26.

Az Európai Uniós támogatási rendszer változásai – különös tekintettel a tudásigényes szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra dr. Zsuffa Ákos pályázati és felnőttképzési szakértő [email protected] [email protected]

Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete Az AFIOE politikailag és anyagilag - állami támogatás és hazai pályázat nélküli működés - független. Az elmúlt négy évben egyre eredményesebben vesz részt az érdekegyeztetési folyamatokban. Az AFIOE transzparens célkitűzése alapítása óta, hogy minőségi szolgáltatásokkal álljon tagjai rendelkezésére, még akkor is, ha ezek száma kevesebb, mintha sok hangzatost nyújtana. Szoros kapcsolatot áplounk más erdekképviselet szervezetekkel - mint az FVSZ és a NYESZE. Az Egyesület elsődleges célja a felnőttképzési intézmények felé történő, működésükhöz releváns információk közvetítése (intézményi közcélokat ellátó tevékenység). A Tagok szolgálata minőségi szolgáltatásokkal és a felnőttképzés szakmai érdekeinek képviselete és az akkreditált intézmények választásának, a minőségi felnőttképzés fontosságának kommunikálása.

www.afioe.hu [email protected]

Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete

Nyertes pályázatok: TÁMOP-2.5.1.C-2-10/3-2010-0021 TÁMOP-2.5.1.C-2-10/2-2010-0003 Benyújtott pályázatok: TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0086 ÁROP-1.A.6.-2013. AFIOE konzorciumi tag, főpályázó: Sárospatak város önkormányzata.

Szubjektív helyzetkép 2013-ban 2014re/től 1. Mi várható? – kiírásokban – idén – 2014-től – Tartaléklista vagy régi-új kiírások vagy kiemelt projektek? – megvalósításban/végrehajtásban a hullám másik vége ősztől

NFÜ helyzete, szerepe, jövője TÁMOP 6.1.2/A Hazai vagy EU-s forrásból?!

Működési finanszírozás vagy fejlesztése? „Kinél lesz” (IH szinten) a felnőttképzés?, Ki(k)nél lesz a szakmapolitikai irányítás?

Szubjektív helyzetkép 2013-ban 2014-re/től 2.

Az új törvény hatása a futó EU-s forrású projektekre Mi az hogy EU-s forrás? Mikortól nyílnak meg a források? Párhuzamos időszak és a „visszahulló pénzek” (2004 és 2007 ismét?) Jogforrási alap? Figyelembe veszik-e (végre) a most futó projektek tapasztalatait? Állami felnőttképző/felnőttképzés? (TTKI és…) Típusok: pályázatos?, kiemelt?, grant típusú?

“Csak csöpög az uniós pénzcsap - még vannak rendezetlen ügyek” “A kohéziós alapból illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott támogatások tehát ismét csordogálhatnak Magyarországra. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott főleg a szegényeket, munkanélkülieket és az oktatást támogató Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) uniós kifizetéseit nyáron fagyasztotta be az Európai Bizottság, s ez azóta is tart. Mint Andor László elmondta, egy májusi auditon derült fény hiányosságokra, és az eljárás rutinszerű megoldás anélkül, hogy a programokat fel kellene függeszteni.” “A probléma a „projektek kiválasztásának mechanizmusával” volt, ide tartoznak a transzparencia, diszkriminációmentesség, egyenlő bánásmód kérdései. Több olyan eset volt, amikor ezen elvek valamelyike sérült, a sértettek panaszt tettek, és ezt ki kellett vizsgálni. – Az európai adófizető elvárja, hogy az uniós források szabályszerűen legyenek felhasználva – fejtette ki Andor László. Leszögezte, hogy a bizottság is a megoldásban érdekelt. Az uniós biztos szerint az ügy rendezése egy-két hétig, esetleg egy-két hónapig tarthat.” Forrás: nol.hu (2013. szeptember 20.) http://nol.hu/gazdasag/csak_csopog_az_unios_penzcsap__meg_vannak_rendezetlen_ugyek

Államosítják a pályázatírást ? (forrás: www.444.hu) Szeptember 25-én viszi Lázár János a kormány elé azt a javaslatát, hogy privát pályázatíró cég ezentúl ne dolgozhasson állami megrendelőnek. A megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat is arra köteleznék, hogy legyen pályázatíró részlegük, ahogy a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák, és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját. Központi közbeszerző intézet Gyorsítanák az állami szféra pályázatait azzal is, hogy a közbeszerzéseket központosítanák. Lennének nagy keret-megállapodások, és akkor gyorsan onnan lehetne beszerezni, egyszerűsített eljárással.

Nagy piac volt A pályázatíró cégek többsége sikerdíjért dolgozott: vagyis csak a győztes pályázatok után kértek pénzt. Nehéz megtippelni hogy kizárásuk után mekkora bevételtől esnek el. Van aki milliárdos, van aki sok százmilliós kiesést tippelt évente a pályázatíróknak. Beragadások A változtatás igénye onnan fakad, hogy az elmúlt években leginkább az állami szféra projektjei dőltek be. Összesen 600 milliárd forint körüli összeg lehet, amit azért nem biztos, hogy le lehet még hívni, mert a nyertesek töketlenkednek. És ezek a nyertesek szinte mint állami intézmények, leginkább önkormányzatok.

Tudásod a Jövőd TÁMOP 2.1.2/12-1-2012-0001

Idegen nyelvi és Informatikai kompetenciák fejlesztése

Tudásod a Jövőd TÁMOP 2.1.2/12-1-2012-0001 Eddigi eredmények Országszerte 169 kistérségben, jelenleg összesen 1590 képzés közül tudnak választani mindazok, akik regisztrálnak a Tudásod a jövőd! programba. Több mint nyolcezren már jelentkeztek is informatikai vagy nyelvi képzésre, amelyet 212 képző intézmény kínálatából lehet kiválasztani. Az együttműködési megállapodással rendelkező képző intézmények névsora megtalálható az alábbi honlapon. A lista folyamatosan bővül, egyre több lehetőség nyílik majd arra, hogy minél többen részt vegyenek a programban.

/www.tudasodajovod.hu/

„Bábeli zűrzavar” – HVG 2013. szeptember 26.

TÁMOP 2.2.7/B DUÁLIS SZAK- ÉS FELNŐTTKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA (PARTNERSÉGEN MÉG CSAK)

TÁMOP 2.2.7/B (beyújtható 2013. október 1 – 2013. október 31-ig)

Kik pályázhatnak? Korlátolt felelősségű társaság, Közkereseti társaság, Betéti társaság, Egyéni cég, Egyéb egyesület, Kamara,Egyéb köztestület, Egyéb alapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány, Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, Központi költségvetési szerv, Helyi önkormányzat költségvetési szerv, A

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.§ (1) bekezdése d) és e) pontok szerinti nevelési-oktatási intézmények fenntartója, amennyiben az állami fenntartású. Támogatás összege? Max. 400 millió forint Támogatás intenzitása? 100%

TÁMOP 2.2.7/B (beyújtható 2013. október 1 – 2013. október 31-ig) Támogatható tevékenységek: Célcsoport felmérésére, bevonására irányuló tevékenység, Duális szakképzési együttműködések létrehozása, működtetése Szakképzési Akadémia keretében; Képzésbe vonhatók toborzása, kiválasztása; Az útmutatóban nevesített szakmákhoz kapcsolódóan magasabb szintű szakképesítés-ráépülések kidolgozása, Az oktatási-képzési programban résztvevők számára tananyagfejlesztés; Oktatói tananyag kidolgozása; Oktatók felkészítése/képzése saját teljesítésben; A kidolgozott oktatási programok engedélyeztetése; Eszköz és a képzési programhoz szükséges anyagbeszerzés; A kiválasztott szakképesítésráépülés(ek) oktatásához szükséges beruházások, az adott berendezések üzembe helyezéséhez, illetve szabályos üzemeltetéséhez szükséges beruházások A kidolgozott szakképesítés-ráépülés oktatásához szükséges gyakorlati képzőhely, tanműhely fejlesztése; Szakképesítés-ráépülések megszerzését célzó képzések megvalósítása, vizsgák megszervezése. jogi szakértői tevékenység

TÁMOP 2.2.7/B (beyújtható 2013. október 1 – 2013. október 31-ig) A vendéglátás-turisztika területén a 18-as Vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó OKJ-s szakképesítések: Cukrász, Idegenvezető, Lovastúra-vezető, Pincér, Szakács, Szállodai recepciós, Turisztikai szervező, értékesítő, Vendéglátásszervező-vendéglős, Vendéglátó eladó Az élelmiszeripar területén a 21-es Élelmiszeripar szakmacsoportba tartozó OKJ-s szakképesítések közül az alábbiak: Édesipari termékgyártó, Élelmiszeripari analitikus technikus, Élelmiszeripari gépésztechnikus, Élelmiszeripari szakmunkás, Élelmiszeripari technikus, Húsipari termékgyártó, Molnár, Pék, Szőlész-borász

5-ös Gépészet szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül az alábbiak: Autógyártó, Gépgyártás technológiai technikus, Járműipari fémalkatrész-gyártó 13-as Közlekedés szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül az alábbiak: Autóelektronikai műszerész, Autószerelő, Autótechnikus, Gépjármű mechatronikus, Gépjármű-építési, szerelési logisztikus, Gépjárműépítő, szerelő, Járműfényező ,Járműkarosszéria előkészítő, felületbevonó, Járműkarosszéria készítő, szerelő, Karosszérialakatos

TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1

Duális szak- és felnőttképzés fejlesztését szolgáló együttműködések támogatása a foglalkoztatás tekintetében hátrányos helyzetű megyékben, szakképzési és felnőttképzési klaszterek kialakítása PARTNERSÉGEN!!!

TÁMOP 2.2.7/C

Felnőttképzési intézmények felkészülése az új felnőttképzési szabályozási rendszer követelményeire

TÁMOP 2.2.7/C (társadalmi egyeztetés lezárult 2013.06.28) Kik pályázhatnak? Korlátolt felelősségű társaság, Közkereseti társaság, Betéti társaság, Egyéni cég, Egyéb egyesület, Kamara,Egyéb köztestület, Egyházi Intézmény, Egyéb egyházi szervezet, Egyéb alapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány, Nonprofit korlátolt felelősségű társaság,. Támogatás összege? Max. 15 millió forint Támogatás intenzitása? 100% Támogatható tevékenységek:

•

Az új típusú engedélyezési rendszerre történő felkészülés , minőségbiztosítási rendszer bevezetése, Projektmenedzsment feladatok ellátása, tájékoztatás, nyilvánosság, horizontális elvekre vonatkozó intézkedések, eszközbeszerzés.

TÁMOP 2.2.7/C (társadalmi egyeztetés lezárult 2013.06.28) AFIOE, NYESZE, FVSZ javaslatai társadalmi egyeztetés keretében: A)

Konvergencia versus KMR keret Feltételezhető, hogy nincs elegendő forrás a Közép-magyarországi régióra, de ha mégis van rá mód, hogy valamennyi forrást allokáljanak, indokolt lenne akár egy külön kerettel meghirdetni az ott működő felnőttképzőknek (6-8 milliós támogatási összeg maximummal).  

B)

nettó 50 M Ft-os árbevétel kérdése Az 50 milliós bevételi maximum szakmailag és gazdaságilag sem indokolt. Egy 250 milliós árbevételű, de 5 milliós adózás utáni eredménnyel rendelkező szervezet miért kevésbé támogatandó, mint egy 40 milliós árbevételű, de 20 milliós eredményt kimutató? Továbbá sokszor éppen a magasabb árbevételű, akár több mint egy évtizede - ügyfelei nagy megelégedésére - működő, a minőséget szem előtt tartó, oktatókkal, infrastruktúrával rendelkező szervezet az, aki a megcélzott szereplő a Magyar Kormány gazdasági programjában és a felnőttképzés szakmapolitikai elképzeléseiben is.   

C)

Projektmenedzsment %-os korlát  Az átlagnál alacsonyabb támogatási összeg miatt a 12% helyett a 10%-os plafon indokoltabb.

TÁMOP 2.2.7/C (társadalmi egyeztetés lezárult 2013.06.28) D) Pályázók kör - jogi forma kérdése Láthatóan az állami intézmények nem szerepelnek a címzettek között (talán azért, mert a TÁMOP 3. és 4. prioritásában nekik volt/lesz ilyenre forrás?!), azonban az alábbi kategóriák beemelése mindenképpen indokolt: pl. GFO 231 Egyéni vállalkozó GFO 522 Szövetség GFO 527 Munkáltatói, tulajdonosi érdekképviselet GFO 573 Nonprofit részvénytársaság GFO 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet   E) Támogatás összege Azért, hogy minél több szervezet támogatáshoz juthasson, és ne legyen az automatikus pályázati forma miatt túl magas igénylés a 15 millió forintot 10-12 millió forintra érdemes csökkenteni, vagy 50 milliós árbevételig 10 millió és felette 15 millió a javaslat.   F) Projekt kiválasztási eljárás Megfontolandó a könnyített elbírálású helyett az egyfordulós eljárás.

TÁMOP 2.3.4.A-13/1

Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban /már elhangzott ma/

TÁMOP 2.3.6.

Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

TÁMOP 2.3.6 (benyújtható 2013.11.04-től) Kik pályázhatnak? 18 és 35 év közötti természetes személy által létrehozott vállalkozás. Támogatás összege? Max. 6 millió forint Támogatás intenzitása? 90%

Támogatható tevékenységek: •

Csak az üzleti tervben meghatározott jogi formában végzett, és az abban meghatározott tevékenységekre, illetve legfeljebb az üzleti tervben szereplő költségekre fordítható a támogatás. Az üzleti tervnek kötelezően tartalmaznia kell a pályázó hosszútávra (minimum 3 év) vonatkozó fejlesztési elképzeléseit valamint az igényelt támogatási összegre vonatkozó költségvetési tervét.

Megfontolandó a könnyített elbírálású helyett az egyfordulós eljárás.

TÁMOP 2.4.3.D-2-13 /csak konvergencia régióban/

Szociális gazdaság fejlesztése

TÁMOP 2.4.3.D-2-13 (benyújtható 2013.10.01-ig) •

Kik pályázhatnak? Cégbíróságon bejegyzett szociális szövetkezetek: 121 Szociális szövetkezet, 594 Nonprofit szociális szövetkezet

•

Támogatás összege? Max. 50 millió forint (Az igényelt támogatás nem

haladhatja meg 8 órás (részmunkaidő esetén arányosított) munkaviszonyban foglalkoztatott célcsoport tagonként a 4.500.000 forintot 24 hónapos projekthossz esetén. Támogatás intenzitása? 100%

•

Támogatható tevékenységek: Megvalósíthatósági tanulmány, Előzetes,

megalapozó felmérés, piackutatás, Célcsoport tag foglalkoztatása. Szakmai megvalósító foglalkoztatása, Képzés, Üzleti terv továbbfejlesztése, Projektmenedzsment feladatok, Nyilvánosság biztosítása, Horizontális elvekre vonatkozó előírások biztosítása

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználása A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról: „A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezése, illetve a kapcsolódó intézményrendszer kialakítása során a következő célokat és alapelveket kell érvényesíteni: a) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokat a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, ezért az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát, b) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezése során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni, szem előtt tartva a kidolgozás alatt álló Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait, valamint az Európa 2020 Stratégia keretében Magyarország által vállalt, a Nemzeti Reform Programban rögzített számszerű célkitűzéseket is,

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználása c) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését integrált módon, valamennyi elérhető fejlesztési forrás figyelembevételével kell elvégezni, ideértve a vidékfejlesztési forrásokat is, d) a fejlesztési forrásokat lehetőség szerint koncentrált módon, kevés számú fejlesztési prioritásra összepontosítva kell felhasználni, elkerülve a források nem kívánatos szétaprózódását, e) a 2014–2020 közötti fejlesztési források felhasználásának tervezése során figyelemmel kell lenni a jelenlegi tervezési időszakban indult, de a következő időszakra átnyúló fejlesztések folytonosságának biztosítására, és törekedni kell arra, hogy a jelenlegi tervezési időszakban sikeresen futó, kiemelkedően eredményes támogatási konstrukciók folytatása a 2014–2020 közötti időszakban is biztosított legyen,

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználása f) a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe, g) a 2014–2020 között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására, h) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrásfejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat,

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználása i) a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett, j) a közszférához tartozó kedvezményezettek esetében biztosítani kell, hogy a támogatási döntések az általános pályázati rendszertől eltérő, egyszerűsített eljárásrend keretében szülessenek meg, k) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését,”

A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok 1.melléklet az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozathoz A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezete •Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) •Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) •Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) •Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) •Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP(KEHOP) •Emberi Erõforrás Fejlesztési OP (EFOP) •Koordinációs OP (KOP) •„Vidékfejlesztés, halászat” OP

2014-2020 közötti európai uniós források felhasználása A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről: „A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy 1. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely a) a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, b) a foglalkoztatás növelésén, c) az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, d) a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, e) a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik,”

2014-2020 közötti európai uniós források területi koordinációja A Kormány 1115/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről: „A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a) a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek legyenek, b) a megyei szinten a területfejlesztési programokban megfogalmazásra kerülő fejlesztési igények rendszerszerű és átlátható finanszírozhatóságának érdekében szükséges, hogy a megyei tervezés az ágazati szintű stratégiákkal és reformokkal összhangban, az országos szinten kialakított programkeretbe illeszkedve, egységes formában, összehangoltan valósuljon meg, illeszkedve az uniós kohéziós politikai rendszerébe,

2014-2020 közötti európai uniós források területi koordinációja c) a b) alpontban foglaltak teljesüléséhez szoros koordinációt és szakmai támogatást szükséges biztosítani a területi tervezés számára, d) szükség van a térségi és helyi fejlesztési szereplõk terület- és vidékfejlesztési kapacitásainak megerősítésére, különös tekintettel a megyei önkormányzatokra, e) az operatív programok kialakítása és végrehajtása során a térségi szintű integráció biztosításának érdekében szükséges figyelembe venni a kidolgozás alatt álló Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban foglalt elvekhez és stratégiai célokhoz való hozzájárulását,

2014-2020 közötti európai uniós források területi koordinációja f) – a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont a) alpontjára figyelemmel – a megyei és helyi fejlesztéseknek kiemelten a fenntartható és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez kell hozzájárulniuk, g) minden operatív programban szükséges érvényesíteni a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szempontját, amelyre az operatív programok tervezése során ki kell térni,”

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai A Kormány 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól:

„A Kormány 1. egyetért a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban végrehajtandó operatív programok prioritásainak 2–11. pontban meghatározott indikatív – a további tervezés alapjául szolgáló – struktúrájával, 2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az „infokommunikációs technológia fejlesztése” prioritási tengely esetében a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával – a) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F),

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai c) infokommunikációs technológia fejlesztése, d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, e) kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés,

f) foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése, g) technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első tervezetét,”

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett – a) a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása, b) a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása, c) a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása, d) a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása, e) integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban, f) technikai segítségnyújtás

prioritási tengelyek alapján dolgozza ki az Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett és a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával –

a) az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, b) a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében, c) az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén,

d) az oktatási, kulturális fejlesztések, e) a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása,

f) a kutatási fejlesztések, g) technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek alapján dolgozza ki az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a vidékfejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával, a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett

a) a klímaváltozásra történő felkészülés, b) a vízi közmű szolgáltatás fejlesztése,

c) a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, d) a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, e) a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, f) az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás, g) a technikai segítségnyújtás

prioritási tengelyek alapján dolgozzák ki a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával –, a) az intelligens és tudásalapú növekedés – versenyképes gazdaság-, valamint kis- és középvállalkozás (KKV) fejlesztés, b) az integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés,

c) a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD), d) a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok, e) a technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával – a) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok, b) nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik), c) kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok), d) decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,

e) technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 8. felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett – a) a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, b) az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, c) a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, d) a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése, e) technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Magyar Halászati Operatív Program első tervezetét,

2014-2020 közötti európai uniós felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásai 9. felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett – a) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, b) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása,

c) az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, d) a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, e) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, f) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Vidékfejlesztési Program első tervezetét,

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről A Kormány megerősíti korábbi döntését arról, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe, és ennek érdekében 1. döntött arról, hogy a 2014–2020 közötti operatív programok irányító hatósági funkcióit a jelenleg működő, a 2007–2013 közötti operatív programokhoz kapcsolódó irányító hatóságoknak kell ellátniuk, oly módon, hogy az irányító hatóságok 2014. január 1. napjával az ágazati szakpolitikákért felelős miniszterek irányítása alá kerülnek, ezért felkéri az érintett minisztereket, hogy az ennek előkészítéséhez szükséges lépéseket tegyék meg; Felelős: nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, emberi erőforrások minisztere, vidékfejlesztési miniszter, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. melléklete szerinti felelősségi rend szerint; Határidő: 2014. január 1.

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről 2. felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt és a nemzetgazdasági minisztert, hogy koordinálják a 2014–2020 közötti operatív programok irányító hatóságainak kialakításával, illetve az ágazati szakpolitikáért felelős tárcákhoz történő áthelyezésével összefüggő feladatok végrehajtását, ennek keretében készítsenek a konkrét lépéseket azonosító részletes ütemtervet és az azok egységes végrehajtását biztosító módszertani útmutatót az érintett miniszterek számára, és azt terjesszék a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2013. május 31. 3. döntött arról, hogy a 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer központi koordinációs funkcióit a jelenleg működő intézményrendszer bázisán, a Miniszterelnökség irányítása alá helyezve kell biztosítani, és felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2013. április 30.

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről 4. felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a 3. pont végrehajtását követően haladéktalanul kezdje meg a 2014–2020-as időszakra vonatkozó egységes eljárásrendek és működési szabályok kidolgozását, a) és azok irányelveit terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. május 31. b) az eljárásrendeket terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. augusztus 31. 5. felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bevonásával vizsgálja meg a 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer EU-s forrásokból történő finanszírozásának lehetőségeit, különös tekintettel az új intézményrendszernek a 2013. december 31-ig terjedő időszakban történő finanszírozására, és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. április 30.

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről

6. felkéri a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy készítsenek előterjesztést a 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer még nyitott, aktuális kérdéseiről, különös tekintettel avközreműködői szervezetrendszer struktúrájára. Felelős: nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. június 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről szóló 1217/2013. (IV. 18.) Korm. határozat módosításáról

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről szóló 1217/2013. (IV. 18.) Korm. határozat 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. döntött arról, hogy a 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer központi koordinációs feladatait az erre kijelölt szervezet keretein belül kell kialakítani. Felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsenek konkrét lépéseket azonosító részletes ütemtervet és terjesszék azt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2013. június 30.

A 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseiről szóló 1217/2013. (IV. 18.) Korm. határozat módosításáról

4. felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy jelen Kormányhatározat 1. pontjában foglaltakra tekintettel a 2014–2020 közötti Irányító Hatóságoknak helyt adó szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bevonásával haladéktalanul kezdje meg a 2014–2020-as időszakra vonatkozó egységes eljárásrendek és működési szabályok kidolgozását, a) és azok irányelveit terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. július 31. b) az eljárásrendeket terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé; Felelős: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: 2013. augusztus 31.”

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének megoldásához szükséges egyes feladatokról

1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zárkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) bevonásával – a 2. pontban foglaltaknak megfelelően – dolgozzon ki és működtessen olyan pénzügyi terméket, amely a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben szabályozott szállítói előleg igénybevételéhez szükséges garancia megteremtését kedvező díjszabás mellett biztosítja, Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2013. május 15.

Az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének megoldásához szükséges egyes feladatokról 2. egyetért azzal, hogy az MFB Zrt. legfeljebb 200 milliárd forint összegű bankgarancia-keretet (MFB Önkormányzati Szállítói Előleg-visszafizetési Bankgarancia Program, a továbbiakban: Program) biztosítson a szállítói előleg igénybevételéhez azzal, hogy a) az MFB Zrt. által biztosított bankgarancia 80%-a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 40. § (2) bekezdésében meghatározott keretet terheli, b) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalt, jogszabályi alapú állami készfizető kezességvállalásért az MFB Zrt.-nek a Program keretében nyújtott bankgarancia tőkeösszegének 80%-ára kezességvállalási díjat kell fizetnie a Magyar Állam javára, c) az MFB Zrt. által fizetendő egyszeri, a vállalt bankgarancia futamidejéhez igazodó kezességvállalási díj mértéke egyéves bankgarancia esetén az állami kezességvállalással érintett tőkeösszeg 0,25%-a, kétéves bankgarancia esetén 0,48%-a, hároméves bankgarancia esetén 0,64%-a, d) a Programot igénybe vevő szállító által nyújtandó fedezet legalább a garantált tőke összege 30%-ának megfelelő mértékű lehet,

Az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének megoldásához szükséges egyes feladatokról

3. visszavonja az uniós támogatású projektek finanszírozási helyzetének megoldásához szükséges feladatokról szóló 1215/2012. (VI. 26.) Korm. határozatot. Orbán Viktor s. k.,

a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közép-magyarországi régió területén végrehajtandó fejlesztések forrásai felhasználásának tervezéséról

A Kormány 1. kiemelt célként határozza meg a Közép-magyarországi régió – különösen Pest megye periférikus területeinek – fejlesztését az Európai Unió kohéziós politikájának a 2014–2020 közötti programozási időszakban biztosított eszközei által, 2. egyetért azzal, hogy a) a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program elsősorban területi szempontú operatív programként területi fejlesztéseket és gazdaságfejlesztési beavatkozásokat tartalmazzon, b) az ágazati operatív programok tervezésekor a Közép-magyarországi régióban felmerült fejlesztési igények legyenek figyelembe véve,  Felelős: nemzetgazdasági miniszter érintett miniszterek  Határidő: folyamatos

a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közép-magyarországi régió területén végrehajtandó fejlesztések forrásai felhasználásának tervezéséról 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az érintett további minisztereket, hogy a 2. pont szerinti tervezés során vonják be Pest Megye Önkormányzatát és Budapest Főváros Önkormányzatát, Felelős: nemzetgazdasági miniszter  érintett miniszterek Határidő: folyamatos 4.felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a vidékfejlesztési minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – valamint a nemzetgazdasági minisztert, hogy az általuk meghatározott szakmai tartalmú operatív programba tervezzenek be budapesti és Pest megyei fejlesztéseket a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében prioritásonként  a források legfeljebb 15%-a, b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében programszinten a források 5%-a, c) az Európai Szociális Alap esetében korlátlanul igénybe vehető rugalmassági keret terhére,  Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere  vidékfejlesztési miniszter Határidő: folyamatos

a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közép-magyarországi régió területén végrehajtandó fejlesztések forrásai felhasználásának tervezéséról 5. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a vidékfejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 4. pont szerinti fejlesztések tervezése során vegyék figyelembe, hogy a tervezett fejlesztéseknek kimutatható hatással kell lenniük Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere vidékfejlesztési miniszter Határidő: folyamatos 6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – Pest Megye Önkormányzata és a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával – a Regionális Támogatások Iránymutatás 2014–2020 közötti uniós programozási időszakra vonatkozó előírásai alapján készítsen javaslatot a Pest megyei kis- és középvállalkozások számára magasabb támogatási intenzitást biztosító térség vagy térségek kijelöléséről. Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: a Regionális Támogatások Iránymutatás elfogadását követően azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011– 2013. évekre szóló akcióterve 2. prioritásának módosítása A Kormány 1585/2013. (VIII. 28.) Korm. határozata a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve 2. prioritásának módosításáról:

Kormány 1. megállapítja a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének 2. prioritását az 1. melléklet szerint, 2. visszavonja a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterv 2–6. prioritásának a megállapításáról szóló 1469/2012. (X. 26.) Korm. határozat 2. prioritásra vonatkozó részét.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011– 2013. évekre szóló akcióterve 2. prioritásának módosítása Ami számunkra érdekes:

Konstrukció kódja: Támop 2.1.3 Konstrukció neve: Munkahelyi képzések támogatása Pályázatok, kiemelt projektek meghirdethető kerete (MrdFt): 2011 év - 1,3 2012 év - 27.53 2013 év - 7,026 A konstrukció célja : A konstrukció célja, hogy az alkalmazottak szakmai képzésén, foglalkoztathatóságának javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére.

Új elnök az NTH élén (2013 ősz)

A jövőben Pecze Tibor Csongor vezeti a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt (NTH) - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Az Európai Unióval folytatott sikeres tárgyalások eredményeként a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban jelentős fejlesztési források állnak majd Magyarország rendelkezésére és annak érdekében, hogy ezek a források hatékonyan szolgálják az ország gazdasági előrejutását, át kell alakítani a tervezés és a végrehajtás rendszerét is - emlékeztet a közlemény. Az új elnök feladata a tervezési folyamat folytatása mellett az intézményi átalakulásra és a végrehajtásra való gyors felkészülés lesz.

A felnőttképzés megjelenése a GINOP-ban (forrás NTH, AFIOE konferencia 2013. július)

A foglalkoztatás bővítéséhez és a meglévő munkahelyek megtartásához szükséges •a munkaerő és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, •az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása, •a szak- és felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeivel összhangban történő támogatása.

Ezek érdekében a prioritási tengely keretében, az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználásával a következő négy beruházási prioritás alatt tervezett a beavatkozás: •a munkaerő-piaci belépés segítése, •befogadó munkaerő-piac és a szociális gazdaság ösztönzése, •egész életen át tartó tanulás, •a változásokhoz való alkalmazkodás segítése. E prioritási tengely keretében tervezzik felhasználni a Youth Employment Initiative (YEI) keretében Magyarország számára allokált többletforrásokat a fiatalok munkába állásának segítése érdekében.

A felnőttképzés megjelenése a GINOP-ban (forrás: NTH, AFIOE konferencia 2013. július)

1. Intézkedés: A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása 2. Intézkedés: Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások 3. Intézkedés: Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 4. Intézkedés: Ifjúsági garancia 5. Intézkedés: Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése 6. Intézkedés: Társadalmi vállalkozások támogatása, a szociális gazdaság fejlesztése 7. Intézkedés: Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai 8. Intézkedés: Kompetencia-fejlesztés és képzés 9. Intézkedés: A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések és szolgáltatások 10. Intézkedés: A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése 11. Intézkedés: Vállalati és kulcságazati képzések 12. Intézkedés: Munkahelyi rugalmasság elterjesztése 13. Intézkedés: A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése 14. Intézkedés: Üzleti képességek fejlesztése

A felnőttképzés megjelenése a GINOP-ban (forrás: NTH, AFIOE konferencia 2013. július) A prioritástengelyhez kapcsolódó megcélzott indikatív fejlesztések – nem teljes körű felsorolás: •Foglalkoztatást ösztönző célzott támogatások a hátrányos helyzetűek elhelyezkedésének segítése érdekében, •A 15-24 év közötti azon fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása célzott programmal, akik nem veszek részt oktatásban vagy szakképzésben •A szak- és felnőttképzési rendszer módszertani és tartalmi fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének ösztönzése, •Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítése a népesség széles köre számára hozzáférhető képzési és kompetencia-fejlesztési programokkal, •Egyes hátrányos helyzetű csoportokra fókuszáló (pl. alacsonyan képzettek, közfoglalkoztatásban részvevők) célzott képzési programok, •Vállalati képzések támogatása •A vállalati irányítás, az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése •A munkavállalói, munkáltatói és a non-profit foglalkoztatási célú szervezetek kapacitásainak fejlesztése.

European Globalisation Fund Az EGF (European Globalisation Fund) egy relatíve új EU-s Alap és támogatási forma. Néhány éve létezik és kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére jött létre. Célja a válság kapcsán bekövetkező̋elbocsájtások hatásának tompítása, a gazdasági újjáépítés elősegítése. Az EGF által kínált megoldás: az 500 főnél nagyobb létszámú leépítések esetén az adott vállalkozás folyamodhat olyan támogatásért az EGF-hez, amely finanszírozza az elbocsájtandók átképzését (nem 100%- osan ugyan). A megoldás előnye: a folyamatosság biztosítása, az elbocsájtottak számára az újrakezdés lehetőségek biztosítása olyan módon, hogy még az elbocsájtás előtt megkezdődik az átképzés, azaz még nem a létbizonytalanságban, alkalmi munkák kell átképzésen, szakképzésben részt venni. Ezzel a megoldással lényegesen alacsonyabb a képzési drop out és alacsonyabb a frusztráció is és így a társadalmi mellékhatások is csökkenthetőek (bűnözés emelkedése, családok dezintegrációja, stb.). Továbbá a kormány számára mindez jól kommunikálható.

European Globalisation Fund Fontos tudni azonban, hogy az EGF-re jogosultak olyan vállalkozások is (nemzetközi vállalkozások, csődben lévő vállalkozások, munkahelyeket megtartását vállalni nem tudók stb.), amelyek a TÁMOP-ra nem (sőt, a gyakorlatban éppen ők leginkább). A TÁMOP sajátos (elsősorban gazdasági fejlődés időszakára tervezett feltételei) korántsem tarthatóak a legtöbb esetben, ezért még azok a vállalkozások is elesnek a TÁMOP-tól, amelyek egyébként, gazdasági konjunktúra idején jogosultak lennének. Ez elég jól látszik a TÁMOP-os konstrukciók abszorpciós képességén. Továbbá a két lehetőség (TÁMOP és EGF) nem zárja ki egymást. Az EGF működése abban is eltér a hagyományos EU alapokétól, hogy eljárás rendje nagy mértékben a tagállam igényeire, körülményeire szabható. A kevés megkötés egyike a piaci alapú, transzparens döntési folyamat a képzések és az EGF-hez kapcsolódó tevékenységek kiválasztásánál.

European Globalisation Fund Megoldás: annak érdekében, hogy Magyarországon is felhasználhatóvá, elérhetővé váljon az egyébként kihasználatlan lehetőség, szükség lenne - egy EGF nemzeti kapcsolattartót (National Contact Pont) kijelölni (lehetne akár az AFIOE, FVSZ vagy más nem NGM szereplő) - létrehozni a hazai eljárásrendet (a kevés hazai és elsősorban/kezdetben nemzetközi szakértelem bevonásával: PNO pl. több EU-s országban csinálja) - elindítani a hazai kommunikációt (akinek ez izgalmas) - kezelni a beérkező pályázatokat és menedzselni a forrás lehívást és a képzések lebonyolításának ellenőrzését (pl. Nemzeti Munkaügyi Hivatal – aki képes lenne rá) - (főleg OKJ-s) képzések lefolytatása

Európai menetrend a felnőttképzésről és a legújabb szakpolitikai fejlemények A menetrend megahatározza a hangsúlyokat az európai felnöttképzési poltikában a 2014-2020-as tervezési időszakra, valamint az öt prioritást az európai felnöttoktatásban: 1. Egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása 2. Az oktatás és képzés minőségének javítása és a hatékonyság javítása 3. Méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása felnőttkori tanulás révén 4. A felnőttek kreativitásának és innovációs készségének fejlesztése és a tanulási környezetük javítása felnőttek kreativitásának és innovációs készségének fejlesztése és a tanulási környezetük javítása 5. A felnőttkori tanulással kapcsolatos tudásalap növelése és a felnőttoktatási ágazat figyelemmel kísérése http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0001:0006:HU:PDF

Európai menetrend a felnőttképzésről és a legújabb szakpolitikai fejlemények Az EU hozzájárulás fő irányvonalai: •Figyelemfelkeltés •Alapvető kézségek és a munka: “egy lépést előre” •A felnőttképzés fenntartható finanszírozásának kidolgozása •Felsőoktatás: felnőttek hozzá férésének biztosítása •A felnőttképzséi ágazat monitoringja •Minőségbiztosítás •Speciális célcsoportok elérése és a rednszerben tartása •Az informális tanulás elismerése

Orbán Viktor: Felnőttképzés kérdése

A Miniszterelnök Úr beszéde a MKIK Gazdasági Évnyitóján, 2013.03.12 „A felnőttképzésről még sosem gondoltam volna, hogy ekkora üzlet. Most ezt kitanulom szép lassan, eddig azt hittem, hogy a felnőttképzés arról szól, hogy milyen képességet kapnak a felnőttkorban lévő emberek a korábban már iskolás korukban megszerzett képesítésségeik mellé. Úgy látom, hogy nem sok embert izgat ez a kérdés rajtam kívül, nagyon sok embert az érdekli, hogy ki szervezi a felsőoktatást (felnőttképzésre gondolt – Zs.Á.), ki fizeti és így tovább. Ez nem helyes, mert a felsőoktatás, illetve a felnőttképzés nem a felnőtt képző szervezetekről szól, hanem felnőtt emberekről, akiket csak akkor tudunk munkához juttatni, ha a felnőttképzés jól működik.”


„Tehát ezzel az erkölcsi felelősséggel kell nekünk viszonyulni ehhez a kérdéshez és ennek a logikája mentén fogom végig vinni azt a harcot, hogy a felnőttképzést a bürokratikus megközelítésből áttereljem a gazdasági megközelítés irányába és itt számítok a kamarának a nagyon jelentős szerepvállalására. Ugyanez vonatkozik a szakképzésre is, itt szeretnék köszönetet mondani a kamarának, mert itt nagyon súlyos küzdelmeket kellett vívnom, nem árulok el nagy titkot ha azt mondom hogy nem csak az ellenzékkel, hanem a saját pártomon belül is, hogy milyen is legyen a szakképzés, és a szakképzés hány éves legyen és azon belül a gyakorlati és a közismereti képzés milyen arányban álljon egymással.”


„És itt függetlenül pártoktól, a magyar közgondolkodásnak két különböző karaktere mutatkozott meg nagyon határozottan és ütközött meg egymással. Mind a kettőnek megvannak a maga értékei nem kívánok én különbséget tenni, de a szakképzés szempontjából azért mégsem mindegy, hogy egy bölcsész típusú megközelítéssel vagy egy mérnök típusú megközelítéssel állunk szemben, most nem arról beszélek hogy mire képezzük őket, hanem, hogy hogyan gondolkodjunk az emberről. A szakképzésről szóló vitáknak a hátterében antropológiai, ha úgy tetszik, kulturális, az ember természetéről szóló viták voltak, nem hogy hogyan gondolkodjunk az emberről.”

Egyéb humán elemet (is) tartalmazó pályázatok ROP – vállalati tanácsadás

GOP Turizmus

ÁROP Brüsszeliek - közvetlen: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc78_en.htm - Horizont 2020

- „Hazai”: www.tpf.hu

Hazaiak Pl. A nemzetgazdasági miniszter 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészbõl nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól

» 1. egyedi miniszteri döntés alapján » 2. pályázati

Egyéb nemzetközi szervezetek

Innovációs menedzsment

Az IMP³rove az angol "IMProvement of Innovation Management Performance with Sustainable IMPact" rövidítése, vagyis az “Innovációs menedzsment teljesítményének javítása, fenntartható hatásokkal” elnevezésből származik. A program kezdeményezője az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Főigazgatósága. A program célja, hogy a fenntartható innováció által növelje a KKV-k versenyképességét. A módszer alkalmazásával egy benchmarking folyamaton alapulva a KKV-k ki tudják értékelni saját innovációs menedzsment képességeiket. Ezen felül az IMP³rove a KKVk számára az innovációs menedzsmentjük további fejlesztése érdekében lehetőséget nyújt az IMP³rove tanácsadói hálózat igénybe vételére. Az IMP³rove a tanácsadók számára is segítséget nyújt új ügyfelek megszerzésében, hozzáférést biztosít a legjobb gyakorlatokhoz, elemzésekhez, és módszerekhez, melyek által felismerhető és orvosolható az ügyfeleik innovációs menedzsmentjének hiányossága. A befektetők megismerhetik a különösen innovatív vállalkozásokat, míg a politikai döntéshozók tájékozódhatnak azon strukturális problémákról melyek a térség üzleti szférájának és iparának egyes területeit sújtják az innováció területén.

Innovációs menedzsment

EU szabvány az Innovációs Menedzsmentre (UNE-CEN/TS 16555-1:1013): Egy olyan műszaki specifikáció mely útmutatást ad az Innovációs Rendszer (IMS) létrehozásárá és fenntartására. Ez a módszer alkalmazható állami és magánszervezetekre, ágazattól, túpustól és mérettől függetlenül. Útmutatást ad: •A szervezet keretének megértéséhez •Tiztázza és (ha kell) létrehozza a vezetői szerepet és megalapozza a felső vezetők elkötelezettségét •Megtervezi a sikeres innovációs folyamatot •Azonosítja és támogatj az innovációs folyamatokat •Fejleszti az innovációs folyamatokat •Értékeli és növeli az innovációs menedzsment teljesítményét •Segíti értelmezni és használni az innovációs menedzsment technikákat.

Köszönöm a figyelmet!

NYITOK. Benchmarking Klub és Üzletember Találkozó SZOMBATHELY, SZEPTEMBER 26

Recommend Documents