ELŐSZÓ Tisztelt Közgyűlés! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata minden cikluszárás előtt számot ad az elvégzett munkáról, és felvázolja a következő négy év feladatait. Izgalmas, sikerekkel teli és történelmi négy évet hagyunk magunk mögött 2002 és 2006 között. A ciklus legfontosabb eseménye volt, hogy – tizennégy év eredményes munkájának köszönhetően – 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott a fejlett európai demokratikus államok közösségéhez, az Európai Unióhoz. Ez mindannyiunk sikere, függetlenül attól, ki milyen világnézetű, pártállású, falun, vagy nagyvárosban lakó, magyar vagy hazánkban élő külföldi állampolgár. A csatlakozással olyan esélyt kapott hazánk és ezen belül városunk, amellyel, ha jól sáfárkodunk, új fejlődési pályát tudunk végigjárni, gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózhatunk Európa nyugati feléhez. Az elmúlt ciklus sok szempontból más volt, mint a korábbiak. A közgyűlési döntések, viták – még egyértelműen városi érdekű döntések esetében is – jobban átpolitizálódtak, a frakciók egyetértése megteremtésének az esélye kisebb volt. A város költségvetési helyzete ellentmondásos volt, hiszen a költségvetési növekmény, vagyongyarapodás, bérfejlesztés, intézményi felújítás és fejlesztés mellett a ciklus jelentős részben finanszírozási problémák jelentkeztek, amelyeket hitelfelvétellel tudtunk rendezni. A korábbi időszakokhoz képest nagyságrendekkel nagyobb fejlesztések valósultak meg, gondoljunk csak az elkerülő és bevezető utakra, az autópálya déli szakaszára vagy a főiskolára. Kiemelkedő sikereket értünk el az iparfejlesztés terén, ezt – az Ipari Parkba betelepülő új vállalkozások mellett – a Michelin és az Erőmű beruházása is bizonyítja. Az átlagnyugdíj és bérbeállási szint szempontjából csökkent a lemaradásunk az országos átlaghoz képest, a lakosság vagyongyarapodásában a rendszerváltás óta a legsikeresebb négy évet zártuk. Fejlődésünk töretlen volt, versenyképességünket meg tudtuk őrizni, sőt egyes területeken növeltük is más nagyvárosokhoz képest. A fejlődés mellett azonban problémák, feszültségek is jelentkeztek, a városlakók igényei és elvárásai meghaladják a lehetőségeket. Összességében nagyon szép gyarapodást, új értékekben gazdag négy évet tudunk magunk mögött. A sikerek, amelyeket elértünk, a város lakossága, a gazdálkodó szervezetek, a képviselőtestület és a hivatalok, a kormány, a megyei önkormányzat, a civil szervezetek összefogásának köszönhetőek. Minden beruházás, esemény Nyíregyházát gazdagította, azaz a város polgárait. Az eredményeink közösek, a hibák kijavíthatók, a problémák megoldhatók a következő ciklusokban.
1
Tisztelt Közgyűlés! Köszönetemet fejezem ki Önöknek, Nyíregyháza intézményei és gazdálkodó szervezetei vezetőinek, munkatársainak, a civil szervezeteknek, minden egyes városlakónak, aki munkájával, ötleteivel, javaslataival, kritikájával segítette, hogy Nyíregyháza eredményes négy évet zárhasson. Október 1-jén újra választás lesz, új testület kezdi el a működését. Tisztességes munka eredményét adjuk át folytatásra, és kívánunk sok sikert mindnyájunk javára. Nyíregyháza, 2006. szeptember 13.
Csabai Lászlóné Nyíregyháza Polgármestere
2
I.NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE ÉS MUNKASZERVE, A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE
1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének megalakulása és tevékenysége. A 2002. október 20-i önkormányzati választásokon a 93.229 nyíregyházi választópolgárból 36.945 vett részt a szavazáson, így a részvételi arány 39,62 % volt. Három polgármesterjelölt indult a választásokon, közülük a Magyar Szocialista Párt színeiben Csabai Lászlóné lett Nyíregyháza város polgármestere, aki az érvényes voksok 73,18 % -át szerezte meg. A 20 egyéni választókerületben az alábbi eredmények születtek: -
Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt – Függetlenek Egyesülete Függetlenek Egyesülete Magyar Demokrata Fórum
15 mandátum 1 mandátum 3 mandátum 1 mandátum
A 14 kompenzációs helyet pedig az alábbi arányban foglalták el a képviselők: -
Magyar Szocialista Párt FIDESZ – MPP – MKDSZ Nyíregyházáért Közéleti Egyesület Szabad Demokraták Szövetsége Függetlenek Egyesülete
1 fő 6 fő 2 fő 2 fő 3 fő
A képviselőtestület 2002. november 4-én tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztotta az alpolgármestereket illetve a bizottságokat. A testület 3 alpolgármester megválasztásáról döntött, ebből ketten főállásban (Tukacs István MSZP, Giba Tamás független), egy pedig társadalmi megbízatásban látja el ezt a tisztséget (Mikó Dániel MSZP). A testület munkájának segítésére 10 bizottságot hozott létre. A bizottságok összetételét illetően a képviselőcsoportok konszenzusra jutottak, ez a 4 éves ciklus alatt végig jellemezte a közös munkát. Egy tanácsnokot választott a testület, a környezetvédelmi feladatok ellátására Felbermann Endre személyében. A jegyzői státuszt Dr.Szemán Sándor tölti be. Az eltelt négy év alatt a képviselők személyében változás nem történt. Két részönkormányzat alakult újjá ebben a ciklusban. A 14-es számú Egyéni Választókerületi Részönkormányzat 2002. decemberében, Nyíregyháza–Oros Városrész Önkormányzata pedig 2003. áprilisában alakult újjá. A részönkormányzatok hasznosan és eredményesen működnek, következetesen képviselik az adott városrész érdekeit, kezdeményezik a városrészekhez kapcsolódó ügyek megoldását. Hat kisebbségi önkormányzat működött e ciklusban: cigány, lengyel, német, örmény, szlovák és ukrán. A kisebbségi önkormányzatok évente egyenként 2,5 millió forint összegű önkormányzati támogatást kapnak. A rendelkezésre álló pénzügyi 3
forrásaikat hagyományőrzésre, az anyanyelv ápolására, kultúrájuk közvetítésére fordítják. A képviselő-testület üléseit tervszerűen, a munkatervben meghatározottak szerint havonta egyszer tartotta, rendkívüli ülés összehívására csak akkor volt szükség, ha azt valamilyen határidő indokolta, illetve ha a döntés – előre nem látható okból – nem tűrt halasztást. Az ilyen ügyek elsősorban különböző pályázatok voltak, amelyek esetében a benyújtási határidő indokolta a rendkívüli döntést. Közgyűlési ülések száma: Év 2002. XI.4 2003 2004 2005 2006 július 31-ig Összesen
Rendes ülés nyilvános zárt 2 + alakuló ülés 2 10 10 12 12 11 11 6 6 42 41
Rendkívüli ülés nyilvános zárt 4 1 4 5 1 1 14 2
Egy alkalommal tartottunk kihelyezett ülést: 2005. október 5-én, az Aquarius Élményfürdő területén, ahol tájékoztatást kaptunk a beruházás üzembe helyezési, üzemeltetési feladatairól. Ezen az ülésen született döntés a város logójának elfogadásáról is. A közgyűlés 2003. október 21-én tartott ünnepi ülésén - az író születésének 125. évfordulója alkalmából - Krúdy Gyula emlékének megörökítésére - a város dísztermét Krúdy Teremmé nyilvánította, és elhatározta, évente megrendezi az író szellemiségének ápolására a Krúdy Napokat. Ünnepi ülés keretében emlékeztünk meg 2003. május 15-én a város újratelepítésének 250. évfordulójáról. Ugyanebben az évben tartottuk Szatmárnémeti és Nyíregyháza önkormányzatának közös közgyűlését, melyen megfogalmazódott több közös gazdasági projekt bővítése, a két város között létesítendő gyorsforgalmi út fontossága, és az együttműködés szükségessége, iránya. Közgyűlési döntések számokban: Év Határozat Rendelet Összesen alap módosító összesen 2002.XI.4.53 8 11 19 72 2003. 366 29 47 76 442 2004. 354 10 35 45 399 2005. 334 13 52 65 399 2006. VII.31.-ig 178 9 19 28 206 Összesen 1.285 69 164 233 1.518 Az önkormányzati törvény 13. §-a szerint a képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elmúlt ciklusban a képviselő-testület az alábbi időpontokban tartott közmeghallgatást:
4
Ø Ø Ø Ø
2003. évben 2003. november 27-én, általános témában, 2004. évben 2004. október 27-én, a közgyűlés 4 éves programjáról, 2005. évben 2005. június 29-én, általános témában, 2006. évben 2006. június 28-án, Nyíregyháza 2007-2013. évre szóló Bencs programjáról
Ø A 4 év alatt elfogadott hosszú távú koncepciók, programok: Ø Közbiztonsági koncepció (2003. május), a 2003–2007 közötti időszakra, Ø Civil koncepció (2004. február), a 2008. december 31-éig terjedő időszakra, Ø Ifjúsági koncepció (2005. február), a 2007-ig tartó időszakra. A testület ezt a koncepciót 2 fordulóban tárgyalta meg. Ø Középtávú zöldfelületi program (2004. január), a 2009-ig terjedő időszakra, Ø Hulladékgazdálkodási terv (2004. október). Ø Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007 – 2013 évre szóló Bencs programja, amelyet szintén 2 fordulóban tárgyalt meg a testület, először a 2006. február 8-ai ülésén, majd a 2006. május 31-i ülésén döntött a Bencs program 2007– 2013. közötti időszakra szűkített, és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Operatív Programjaihoz illesztett változatainak jóváhagyásáról. Ø Esélyegyenlőségi program (2006. március 29.) Ø Turisztikai koncepció (2006. május 31.) Ø Drogstratégia és feladatterv (2006. február 22.) Hosszú szakmai előkészítés, társadalmi vitafórumok sora előzte meg Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzatának, és Szabályozási Tervének jóváhagyását. A rendeletet 2005. május 4-én fogadtuk el. Felülvizsgálata az alkalmazási tapasztalatok alapján még ez évben esedékes. A Közgyűlés a 2006. januári ülésén döntött az önkormányzat által alapított kitüntetések rendszerének átalakításáról. A változtatást több tényező is indokolta. Az összesen adható 17 kitüntetést 6 különböző rendelet szabályozta, s ez nehezítette a rendszer áttekintését. A szakmai kitüntetések között volt néhány, amelynek évenkénti adományozása nem volt indokolt. S mert a kitüntetésekkel járó jutalom összege különböző volt, célszerűnek tartottuk ezt egységes elv szerint megállapítani. A 2005. október 27-i közgyűlésen alkotott rendeletet a Testület a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézés bevezetéséről. Meghatároztuk azokat az ügyeket, amelyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (KET) rendelkezései alapján a közigazgatási hatósági ügyeken belül elektronikus úton is intézhetők. A közösségi jog alapelvei és más jogharmonizációs követelmények alapján a valamennyi hatályos rendeletét felülvizsgálta, és szükség szerint korrigálta a testület. A testületi döntések előkészítése az SzMSz-nek megfelelő menetben történt. A Közgyűlés döntéshozatali mechanizmusában kiemelt figyelmet fordított a nyilvánosság érvényesítésére, a civil szervezetekkel való partnerségre, hatékony, tudatos együttműködésre. Szélesebb közösséget érintő döntések előkészítésébe fórumok, rétegfórumok útján vontuk be a civil szférát. A nyíregyházi Civil Fórum képviselői 2005. óta hat bizottság munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. A testület az önkormányzati feladatellátás területén is érvényesítette a civil 5
szervezetekkel kiépített kapcsolatát. Több civil szervezettel kötöttünk megállapodást, kulturális, szociális közfeladat ellátására. Támogatási forrásokkal is segítettük a legkülönbözőbb helyi közösségek érdekeinek érvényesítését. A Közgyűlés feladatát és hatáskörét érintően több olyan döntést is hozott, mely feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb ellátását szolgálta. 2004-ben – megvizsgálva az önként vállalt feladatok racionalizálási lehetőségét - döntött a Városi Televízió Kht., a Nyíregyházi Napló tartalmi átalakításáról, a Város-Kép Kht. létrehozásáról. A Város-K é p K ht. napjainkban független multimédia rendszerű tájékoztatást nyújt a városlakóknak, a testület nyilvános működéséhez kapcsolódóan közvetíti az üléseket, feldolgozza a két közgyűlés között történt eseményeket. A testület munkáltatói jogkörében 44 intézményvezetői állás betöltésére írt ki pályázatot. Ezek közül 41 nevelési-, oktatási intézményvezetői, 3 pályázat közművelődési intézményvezetői állás betöltésére irányult. Nyugdíjba vonulás miatt 7 intézményvezetőnek szűnt meg közalkalmazotti jogviszonya, a többi esetben a magasabb vezetői megbízás határidejének lejárta miatt vált szükségessé a pályázat kiírása. A pályázati eljárások két esetben zárultak eredménytelenül (Kodály Zoltán Általános Iskola, Herman Ottó Általános Iskola) ezért új pályázatot kellett kiírni. Pályázat kiírása nélkül egy évre szóló megbízást kapott a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója. A gazdasági társaságok ügyvezetői közül nyolcnak járt le a megbízatása. Négyen kaptak ismételten 5 évre szóló, míg egy vezető egy évre szóló megbízást. Egyikük megbízatását a közgyűlés átszervezés miatt nem hosszabbította meg, és két ügyvezető nyugdíjba vonulása miatt új személyek megbízására került sor. A testület az elmúlt ciklushoz hasonlóan kiszámíthatóan, hatékonyan, alapvetően törvényesen működött. Az ülések előkészítettsége összességében megfelelően segítette a szakszerű döntéshozatalt, azok közösségi elfogadottságát. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal öt esetben tett törvényességi észrevételt, melyekkel a testület egyetértett, illetve korrekciós döntéseket hozott. Szerepet vállaltunk az önkormányzati érdekszövetségek – érdekképviseleti, közigazgatási reformfolyamatokhoz kapcsolódó - munkájában. Az érdekképviseleti rendszer differenciálódásával TÖOSZ tagságunkat 2005-ben megszüntettük, viszont hatékony kapcsolatot ápolunk a 22 nagyvárost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetségével. A Szövetség az önkormányzatok életét érintő fontos információkkal lát el bennünket. Tevékenyen részt veszünk a jegyzői kollégium és a szakmai bizottságok munkájában. Méltó ünnepléssel emlékeztünk meg az önkormányzatiság 15. évfordulójáról, melyre meghívtuk a korábbi testületi tagokat is, hogy közösen felelevenítsük az önkormányzati ciklusok emlékezetes pillanatait, a város fejlődését meghatározó nagyobb fejlesztéseket. Nyíregyháza volt a házigazdája Románia Képviselőházának Elnöke és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Elnöke találkozójának, ahol a felek együttműködési megállapodást írtak alá. A Szili-Nastase parlamentközi találkozón Románia Európai Unióhoz történő csatlakozási törekvése, az M4 autópálya és a gyorsforgalmi út építése, a Csíkszeredán létesítendő főkonzulátus terve voltak a vezető témák. 6
Az önkormányzat szervezésében nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte a v á r o s l akossága 2004. április 30-án az ország Európai Unióhoz történő csatlakozását. 2. A Polgármesteri Hivatal tevékenysége: A Polgármesteri Hivatal struktúrájában az elmúlt 4 évben az alábbi változások történtek: Ø 2003. február 1-jén alakult meg önálló belső szervezeti egységként az Ellenőrzési és Minőségügyi Iroda, Ø 2004. március 1-jével az addig egy irodaként működő Hatósági és Okmányiroda kettévált, ennek megfelelően elnevezése Hatósági és Építésügyi Irodára, valamint Okmányirodára módosult. Ø 2004. évben megtörtént a Gazdasági és Ellátó Iroda összevonása. Ø 2006. március 1-jével önálló közbeszerzési referensi munkakör létesült. Ø 2006. június 1-jével az Ellenőrzési és Minőségügyi Iroda elnevezése Ellenőrzési Irodára változott, a minőségügyi feladatellátás a Vagyonirodára került. A hivatali struktúrát nem érintő, de jelentős funkcionális változás volt a személyügyi feladatellátás átszervezése 2006-ban, valamint az Ellenőrzési Iroda, Kabinet Iroda, Oktatási Kulturális és Sportiroda, Adóiroda, Szociális Iroda ügyrendi feladatainak módosítása 2005. évben. Az utóbbi átszervezéseket jogszabályváltozások indokolták. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszáma a 4 év során az alábbiak szerint alakult: Ø Ø Ø Ø Ø
2002. december 31-én 360 fő. 2003. december 31-én 384 fő. 2004. december 31-én 367 fő. 2005. december 31-én 360 fő. 2006. június 30-án 360 fő.
2003. július 1-jével az ügykezelők visszakerültek a Ktv. hatálya alá. A karbantartási munkálatok 2006. július, a takarítási munkálatok 2006. augusztus első napjától vállalkozásba kerültek, melynek alapján a költségvetésben engedélyezett létszám 2006-ban 18 fővel csökkent. Az előző ciklusidőszakhoz képest javult a köztisztviselői állomány képzettségi mutatója. 2002. június 30-án felsőfokú iskolai végzettséggel 132-en rendelkeztek. Az alábbi táblázat statisztikai létszám szerinti adatokat tartalmaz, a helyettesítésekre is tekintettel:
7
Iskolai végzettség és nemek szerinti megoszlás: Iskolai végzettség Egyetem Főiskola Technikum Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző isk. Szakiskola Általános Iskola Összesen:
nők 27 93 58 77 9 4 17 285
férfiak 23 27 1 13 16 8 88
összesen 50 120 1 71 93 17 4 17 373
Közigazgatási alap- és szakvizsgát 156 dolgozó tett, ECDL jogosítványt nyújtó számítógépes tanfolyamon 61 dolgozó vett részt. Az idegen nyelvet beszélő, nyelvvizsgával rendelkező dolgozók aránya is növekedett. A korábbi 19-hez képest jelenleg 43-an rendelkeznek nyelvvizsgával angol, német, olasz és orosz nyelvekből. Közülük 36-an szereztek középfokú „C” típusú nyelvvizsga bizonyítványt. A nem alanyi jogon járó olasz, orosz nyelvtudást is támogatja a hivatal, az adható pótlék biztosításával (4 fő). A személyi állomány képzettsége alapján alkalmas a szakszerű ügyintézésre, az ügyfelek színvonalas, kulturált kiszolgálására, a szemléletváltással is járó EUkonform követelmények teljesítésére. A továbbképzéseket szükség szerint biztosítottunk. A Képviselőtestület és a Polgármesteri Hivatal munkájának jelentős adminisztratív hátterét jelenti az ügyiratok iktatása, illetve kezelése. Az iktatás Ügyirat-kezelési Szabályzat és Irattári Terv alapján történik. Az ügyiratforgalom az elmúlt 4 évben az alábbiak szerint alakult: 2003.
2004.
2005.
2006.jún.30.-ig
67.626 70.787 10.860 149.273
66.244 72.282 11.652 150.178
66.890 76.813 9.334 153.037
42.180 32.705 7.754 82.639
Év Főszám Alszám Gyűjtő Összesen
Az Adóiroda önálló iktatási rendszerrel dolgozik, 2002. évben 138.618 db, 2003. évben 181.233 db 2004. évben 162.747, 2005. évben 174.257 db, valamint 2006. 06.30-áig összesen 102.958 ügyiratot iktatott.
8
A Közigazgatási Hivatal által II. fokon elbírált ügyek(db): Határozat típusa
Fellebbezések száma Helybenhagyó Megváltoztató Megsemmisítő, az eljárást megszüntető Megsemmisítő, új eljárásra utasító A Bíróság a keresetet elutasította
2003
2004
2005
284 192 36 4 52 -
377 278 43 10 46 -
278 209 18 8 43 3
2006. június 30. 145 98 15 7 13 12
Peres ügyek száma (db): Év Ügyek száma
2003. 54
2004. 55
2005. 35
2006. június 30. 24
Komoly kihívást jelentett az új közigazgatási eljárási törvény alkalmazása, és az elektronikus ügyintézés bevezetése. Az ügyintézők felkészítése központi program alapján, szisztematikusan történt. Szabályoztuk, kialakítottuk az elektronikus ügyintézés feltételeit, menetét. Elkészült a helyi Ügyfélkapu program, mely már lehetővé teszi az ügyfelek személyes bejelentkezését az elektronikus ügyfélszolgálati rendszerbe. Az igazgatási szolgáltatás hatékonyságát szervezési, kommunikációs megoldásokkal is törekedtünk elősegíteni. Az uniós ajánlások alapján fejlesztett informatikai alkalmazások áttekinthetőbbé tették az ügyintézés folyamatát, elősegítve a hivatalon belüli információáramlást, a munkafolyamatok ellenőrzését. Az E ügyfélszolgálat előkészítettsége a hivatalban – az EU ajánlás 3. szintjével – országosan is egyedülálló, de a felhasználói tapasztalat még alacsony a hatás reális értékeléséhez. Minőségügyi tanúsítványunkat az ISO 9001-2000 szabvány követelményeinek megfelelően 2005. decemberében újabb 3 évre megújítottuk. Minőségügyi rendszerünk megújításával is törekszünk a belső információ-áramlás és koordináció javítására, a problémák kiszűrésére, kezelésére, a minőség iránti igény szinten tartására. Az ügyfélkapcsolat alakulását minőségügyi rendszerünk keretében kérdőíves formában értékeltük 2003-ban és 2004-ben. Az ügyfelek és a képviselők visszajelzései alapján az ügyfél-elégedettségi mutatók kedvezőek. Az udvariassággal, segítőkészséggel, érthetőséggel a megkérdezettek közel 90 százaléka elégedett volt, és közel 60 százalékuknak jobb a tapasztalata más hivatalokhoz képest. Természetesen a biztató adatok részünkről nem vezethetnek elbizakodottsághoz. Az összehasonlítási mutatók bár jelzésértékűek, nekünk elsősorban saját teljesítőképességünk maximalizálására, színvonalas, szakszerű, etikus közszolgálatra kell törekednünk a teljesség igényével. Hangsúlyosabbá kell tennünk a hivatali tevékenység nyilvánosságát, és javítani kell az ügyfélfogadás feltételeit.
9
II. NYÍREGYHÁZA GAZDASÁGI – TÁRSADALMI HELYZETE
1.
Nyíregyháza geopolitikai helyzete
Nyíregyháza hazánk hetedik legnagyobb városa, gazdasági, pénzügyi, kulturális központ. Fekvése egyedülálló, hiszen 80 kilométeres körzetben három ország – Ukrajna, Románia és Szlovákia – határán található. Városunk közlekedési logisztikai, kulturális és sport kapcsolatai révén gazdasági interregionális központ is egyben. A gyorsforgalmi és vasúti fejlesztések révén Nyíregyháza hamarosan bekapcsolódik a legfejlettebb európai közlekedési hálózatba, amely a gazdasági fejlődés egy újabb, magasabb szintjét jelenti.
Magyarország autópályái 2006-ban
Tor ny os néme ti
Mis k olc
SK Pa r a s sa pus zta
Sopr on
M8
Vá c
Ege r
M3
Nyíregyhá za
Polgá r
M35 D e br ec e n
B U D A PEST
Ve s zpr é m
Szolnok
M0
Szé k e s fe hér v ár
M4
IV
Za la e ge r s ze g Le lle
M6
M44
K is k unfé le gy há z a
M5
Sze ge d
Sze k s zá r d
K a pos vá r
Pé c s
B a ja
Mohá c s
HR Iloc s ka
M56
RO T o ward s Or ad ea, C lu jN apo ca
M8
K e c sk e mé t
M9 T o ward s V/A Z agr eb
Emőd
Füze s a bony
D una újv ár os
Le te ny e
M30
M4
T o ward s M7 0 B s zgy ör gy L jub lj ana, N a gy ka nizs a T o r n y i s z m i k l ó s T r i e s t V M7 SL O
V
M2 5
M3
M1
Ta ta bá nya
Szomba the ly
R á ba füze s
M2
Duna
M9
T o ward s Graz
Sa lgóta r já n
UA
T o ward s L vov, Ki ev
Ti sz a
T o ward s Pr ag u e,IV B r ati sl av T o ward a M15 s Vi en n a Gy őr
A
V
B é k és c sa ba
M43 N a gy lak
V R ös zk e
T o ward s B elgr ade YU X/A
T o waIV rd s T imi so ar a, B u ch ar est
T o ward s Sar aj evo V/C
10
2. Nyíregyháza társadalmi-demográfiai helyzete Nyíregyháza lakosainak száma 118.753, ez gyakorlatilag a ciklus alatt nem változott, a népesség állandónak mondható. 2002 1.172 1.183 - 11 NA. 340 2.076 2.388 - 312
Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Házasságkötések száma Válások száma Idevándorlás Elvándorlás Vándorlási különbség
2003 1.082 1.225 - 137 709 356 2.043 2.467 - 424
2004 1.137 1.135 +2 643 378 1.909 2.039 - 130
2005 1.103 1.272 - 169 677 370 NA NA - 100
Nyíregyháza lakossága 1.281-gyel csökkent az elmúlt négy év alatt, amelynek mintegy háromnegyed részét a vándorlási veszteségek okozzák, egynegyedét a természetes fogyás. Sajnos, európai és országos tendencia, hogy a népesség száma folyamatosan csökken, s ez alól nem kivétel Nyíregyháza sem. Az lakosság öregedése folyamatos, de ez négy év alatt nem jelentős, 100 gyermekkorúra 127 hatvan év feletti lakos jut. Ez gyakorlatilag azonos az előző ciklus adataival. A lakosság korösszetétele ezzel együtt még mindig kedvező. Nyíregyháza fiatal város, s ez nemcsak a történelmére, hanem a városlakók demográfiai összetételére is vonatkozik. A teljes lakosság egyharmad része 15-34 év közötti életkorú. A keresőkorúak aránya országos viszonylatban is magas a településen mért 67 százalékos arányával. Életkor szerinti megoszlás 10% 7%
15%
1% 4%
0-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év
63%
60-
Nemek szerinti megoszlás: 52%-a nő, 48%-a férfi
11
A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása
13% 4%
2%
Ált. 1. oszt. sem
15%
Ált. isk 1-7 Ált isk. 8. osz. Közép. érettségivel 21%
40%
5%
Közép. érettségi nélkül Felsőfokú, oklevél nélkül Felsőfokú oklevéllel
3.
Gazdaság
A 2 0 0 3 -2006-os évek magyar gazdaságát a gyorsuló fejlődés jellemezte. A gazdaság szerkezetének átalakulása – különösen az alacsonyabban kvalifikált munkaerőt alkalmazó ágazatokban – folyamatosan végbemegy, sajnos, a mesterségesen magasan tartott minimálbér ezt a hatást fokozza. Emiat t a z átalakulás nem természetes módon megy végbe, így a felszabaduló munkaerő nem képes újabb munkahelyeket betölteni, a munkanélküliség – ha nem is drasztikusan – de növekszik. A működőtőke beáramlása magas szintű, és 2003-óta gyorsuló ütemben nő, 2005-ben mintegy 5,1 Mrd euróra emelkedett. 2006-ban 4-5Mrd euróra becsülik a tőkebeáramlást. Nyíregyháza gazdasága gyorsuló fejlődést mutat – megfelelve a magyar gazdaság általános tendenciáinak –, azt a szerencsés tényezőt kivéve, hogy a munkanélküliség nem növekszik, hanem csökken. A jelenlegi 2006. májusi érték 4,67%, amely a Magyarországi átlagnak a 60%-a( 7,7% előrejelzés Kopint-Datorg). 3.1
Nyíregyháza gazdasági teljesítménye
A város gazdasági életének bemutatásakor sajnos a legjellemzőbb mutatószámot nincs módunkban hivatalos forrásokból megtudni, ilyen adat nem létezik, így csak becsülni tudjuk. Becsléseink alapján tehát Nyíregyházán 2005-ben a GDP értéke 289 milliárd Ft, egy főre eső értéke 2.430 ezer Ft, amely az országos átlagot (2.149 ezer Ft) 13%-kal haladja meg. Nyíregyháza vásárlóereje a magyarországi átlagos vásárlóerőnél közel 4 százalékkal magasabb, gyakorlatilag megegyezik Debrecen, Szeged és Kecskemét adataival. Sajnos, azonban 20 százalékkal alacsonyabb, mint Székesfehérváré és Győré. A GDP becsült alakulása mutatja, hogy az elmúlt években mindig magasabb volt az országos átlagnál, de nem elég arra, hogy belátható időn belül az ország fejlettebb részeihez felzárkózzunk. Ehhez a gazdasági aktivitás további növelésére van szükség. A 2002-2005 között kb. 50 milliárd Ft működő tőke áramlott be Nyíregyházára. A legnagyobb befektetők a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft., továbbá az Ipari Parkban működő cégek, köztük az Electrolux Lehel Kft. 12
3.2
A gazdaság szerkezete
Vállalkozások ágazatok szerint 2004 Mezőgazdaság Ipar összesen Építőipar
6%
4%
6%
2%
9%
Kereskedelem, javítás
8%
24%
30% 3%
4%
4%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
A fenti grafikon alapján látható, hogy a kereskedelemben (30%) és a pénzügyi szférában működő cégek száma a legtöbb, majd követi őket az iparban (9%), építőiparban (8%) működőké. Ez az összetétel gyakorlatilag megfelel a fejlett gazdaságokban megszokott szerkezetnek. A működő és regisztrált vállalkozások gazdasági forma szerinti összetételét mutatja a következő ábra. Regisztrált és működő vállalkozások 2004.
20000 15000
11398 egyéni 6662
10000 5000
7888
társas
5510
0 Regisztrált vállalkozás
Működő vállalkozás
13
A vállalkozások mintegy 37%-a nem működik, amely igen magas szám. Ennek oka egyrészt a kényszervállalkozások magas száma, másrészt a tőkehiány lehet. Nézzük meg, hogyan alakult a vállalkozások száma Nyíregyházán! Vállalkozások száma 2000-2004 14000 12000 10000 8000
6222
6317
6647
6673
6662 Egyéni vállalkozás
6000
Társas vállalkozás
4000 2000
4045
4530
5064
5526
5510
0 2000
2001
2002
2003
2004
A grafikonból látható, hogy a vállalkozások számának növekedésének trendje 2003ban megtört. 2004-ben már kevesebb vállalkozás működött Nyíregyházán, mint 2003-ban (igaz, ez a csökkenés mindössze 27 db volt). Ha megvizsgáljuk a vállalkozások összetételét foglalkoztatottak száma szerint, a következőt láthatjuk. Létszám 0 és ismeretlen 1-9 10 - 19 20 - 49 50 - 249 250 - 499 500 - x ÖSSZESEN
Nyíregyháza 257 11.391 281 158 75 6 4 12.172
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak alapján kialakult vállalkozási szerkezet, megfelel az átlagos piacgazdasági szerkezetnek. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdoni hányad szerinti összetételét az alábbi ábra mutatja.
14
Külföldi érdekeltségű vállalkozások 2005. év elején 732 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
246
3018
2910 Többségében belföldi 27243
27243
Többségében külföldi
867
Kizárólag külföldi 30
25 Vállalkozás
Saját tőke, millió Ft
Ebből: külföldi befektetés
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozásokból (922) mindössze 25 olyan vállalkozás működik, amelyben a többségi tulajdonos belföldi, és mindössze 30 vállalkozás van, ahol a többségi tulajdonos külföldi. Megállapítható, hogy a külföldiekkel közös vállalatalapítás még gyerekcipőben jár, ennek tőke- és bizalomhiány lehet az oka. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentős része, az iparban jelent meg, ez számszerűen csak 25 vállalkozást jelent, de saját tőkében 24,9 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez cégenként átlagosan 996 millió Ft. Ugyanez az érték a kereskedelemben 2,6 millió Ft (859 cég, 2.248 millió Ft össztőke). Külföldi érdekeltségű vállalkozások 2005. év elején 732
246
35000 3018
30000
2910
25000 Többségében belföldi
20000 27243
15000 10000 5000 0
27243
Kizárólag külföldi
867 25 Vállalkozás
Többségében külföldi
30 Saját tőke, millió Ft
Ebből: külföldi befektetés
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozásokból (922) mindössze 25 olyan vállalkozás működik, amelyben a többségi tulajdonos belföldi, és mindössze 30 vállalkozás van, ahol a többségi tulajdonos külföldi. Megállapítható, hogy a külföldiekkel közös vállalatalapítás még gyerekcipőben jár, ennek tőke- és bizalomhiány lehet az oka. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentős része, az iparban jelent meg, ez számszerűen csak 25 vállalkozást jelent, de saját tőkében 24,9 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez cégenként átlagosan 996 millió Ft. Ugyanez az érték a kereskedelemben 2,6 millió Ft (859 cég, 2.248 millió Ft össztőke). 15
3.3 Foglalkoztatottság, keresetek A foglalkoztatottság, ha nem is egyenletesen, de fokozatosan növekedett. Foglalkoztatottak számának alakulása
40000
38103
38000
36403
36319
36000 34000
33113
32000 30000 2001
2002
2003
2004
Ez örvendetes tény, de még mindig nagyon elmarad a fejlettebb országokhoz képest.
Alkalmazásban állók megoszlása Mezőgazdaság Feldolgozóipar
4%
10%
3% 2%
23%
14% 2% 7% 10%
1%
9%
2%
13%
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
A legnagyobb ágazati foglalkoztató az ipar, a foglalkoztatottak 23%-a ide tartozik. Jelentős még a közigazgatásban (14%), az oktatásban (10%), és a gazdasági szolgáltatásban (10%) dolgozók száma. A bruttó átlagkereset 2004-ben 134.547 Ft volt, amely 6 százalékkal kevesebb, mint az országos átlag. Nyíregyházán a nettó átlagbér 87.870 Ft volt, ez szintén 6 százalékkal kevesebb, mint az országos átlag. Átlagkereset terén tehát Nyíregyháza
16
már majdnem elérte az országos átlagot. A legfejlettebb régióhoz viszonyítva az elmaradás még mindig 20 százalékos. 3.4 Ágazatok jellemzése 3.4.1 Ipar, építőipar A 2002-2005 években az ipari termelés az alábbiak szerint alakult (milliárd Ft-ban) 111,3
115 105,6
110 99,6
105 100
93,1
95 90 85 80 2002
2003
2004
2005
Az ipari termelés jelentős része, közel 30 százaléka az ipari parkban realizálódott. A feldolgozóipar jelentősége egyre nő az iparion belül, az újabb és újabb beruházásoknak köszönhetően. Az ipari termelés 68 százaléka export. Az építőipari termelés az elmúlt években egyenletesen emelkedett, köszönhetően a lakásépítési boomnak és az autópálya építéseknek köszönhetően. Az építőipar termelésének alakulását az alábbi ábra mutatja (milliárd Ft) 27,7
30 25
21,6
23
24,5
20 15 10 5 0 2002
2003
2004
2005
3.4.1.1 Ipari park A város ipari teljesítményének meghatározó eleme a Nyíregyházi Ipari Park. A 125 hektáron elterülő parkban 13 cég működik, összesen mintegy 4.000 dolgozót foglalkoztatnak. A parkban eddig kb. 80 milliárd Ft beruházás valósult meg. A parkban működő cégek: - már működő: Flextronics International, Electrolux Lehel Kft., Hirsch Kft., Schlosser Kft., Tantal Plus Kft., Grand Logistic Kft., Lanotte Kft., Jász-Plasztik Kft., Nyír-Log Kft., Henelit Kft., Gabriel-Chemie Kft., Fémedző Bt., C.I.S. Trade - beruházás alatt: THYCO Magyarország Kft. 17
A park működését és a befektetés-szervezési munkákat a Nyíregyházi Ipari Park Kft. végzi. A park közműellátottsága teljes, a kapacitások újabb befektetésekre is elegendőek. Szükségessé vált az ipari park területének növelése, ezt magántőkéből kívánja megoldani a város. 3.4.2 Pénzügyi szolgáltatások Nyíregyháza pénzügyi hálózata méreteinek és gazdasági életének megfelelő. A banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások színvonala kiváló, a legtöbb meghatározó pénzintézet jelen van a városban, és aktívan bekapcsolódik a gazdasági és lakossági financiális életbe. A Nyíregyházán működő bankok közül kettő regionális központként is működik. 3.4.3 Kereskedelem Nyíregyháza fekvésénél fogva kereskedelmi központ. A városban nemcsak a helyiek, hanem a határon túliak is gyakran megfordulnak egy bevásárlás erejéig. A kereskedelem fejlődése ugyanazt a képet mutatta az elmúlt időszakban, mint a hasonló nagyságú magyar városoké. A kereskedelmi multinacionális cégek mellett folyamatosan emelkedett a kiskereskedelmi egységek száma is az elmúlt években (lásd a következő grafikont). Üzletek száma 2005 elején 3160
3200 3088
3100
3004
3000 2900
2928 2854 2797
2800 2700 2600 2000
2001
2002
2003
2004
2005
A fejlődésnek azonban megvannak az árnyoldalai. A nagy kereskedelmi cégek erőteljes piaci jelenléte és a plaza működése a belvárosi kereskedelemben komoly zavarokat okozott, ennek révén több üzlet működése ellehetetlenült. Helyükbe olcsóbb, kisebb haszonnal dolgozó, de nagyobb tőkehátterű üzletek léptek. A belvárosi kereskedelem megmentése – piaci körülmények között – nehéz feladat lesz. A jövőben meg kell találni azokat a kereteket, amelyekkel a belvárosba vissza lehet csalogatni a vásárlókat és a turistákat. Ebben azonban – a turizmus legnagyobb haszonélvezőinek – a boltoknak és a vendéglátó-ipari egységeknek is ki 18
kell venniük a részüket. Az egyik út kulturális és egyéb figyelemfelkeltő rendezvények megszervezése lehet a fogyasztók számának bővítésére. Javítja a helyzetet a Jókai téri minőségi áruház felépítése, és a Dózsa György úti korzó megvalósítása. 3.4.4 Idegenforgalom Nyíregyháza gazdaságának egyik húzóágazata lehet az idegenforgalom. Az ehhez szükséges keretek adottak, hiszen a város üdülőkörzete – Sóstógyógyfürdő – adottságai alkalmasak arra, hogy komolyabb fejlesztések révén a vendégek számát megtöbbszörözzük. Ha megvizsgáljuk az elmúlt évek kereskedelmi szálláshelyeken éjszakázó vendégek számának alakulását és a vendégéjszakák számát, nem igazán kedvező a kép. A 2001. évi csúcspontról, amikor 70 ezer feletti volt a vendégek, és 150 ezer feletti a vendégéjszakák száma, 2004-re 51 ezerre (27%-os visszaesés), illetve 110 ezer vendégéjszakára (27%-os visszaesés) csökkent. 2005-re egy hajszálnyi emelkedés volt: a vendégek száma minimálisan csökkent ugyan, de a vendégéjszakák száma 7%-kal emelkedett. A 2006. évi nyári adatok már biztatóak, ismét vannak szlovák és lengyel üdülővendégek, akik a rendszerváltás előtt nagy tömegben fordultak elő Nyíregyházán. A kereskedelmi szálláshelyek száma az elmúlt években annak ellenére nem nőtt, hogy több új szállodát adtak át. Továbbra is hiányzik a kínálatból a minőségi, négy csillagos szálloda. A 2005-2006-ban átadott főiskolai kollégiumok szállodai színvonalúak, így a konferenciák, üdülések szervezésének nem lehet akadálya a szállodai férőhely hiánya. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. április 1-jén közigazgatási területén bevezette az idegenforgalmi adót. A beszedett idegenforgalmi adót és a hozzá tartozó állami támogatás teljes összegét a város a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításához használja fel. A turizmus tudatos fejlesztése érdekében az önkormányzat elkészítette Nyíregyháza középtávra szóló Turizmusfejlesztési Koncepcióját, amelyet 2006. májusban fogadott el a Közgyűlés. Az önkormányzat külön figyelmet fordít Sóstógyógyfürdő közterületeinek korszerűsítésére (a sétány burkolása díszkővel, parkolók kialakítása, parkok rendbetétele, virágosítása). Nyíregyháza 2005-ben 7, 2006-ban 12 utazás kiállításon mutatkozott be. (Kaposvár, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Pécs, Ungvár, Budapest, Miskolc, Krakkó, Veszprém). Az elmúlt években egységes arculatú, több nyelvű idegenforgalmi kiadványt jelentettünk meg, amelyek tájékoztatják a hozzánk érkező vendégeket a látnivalókról, a szálláslehetőségekről, a programokról. Az önkormányzat ezen kívül támogatja 19
számos idegenforgalmi jellegű kiadvány megjelentetését, illetve több ilyen jellegű kiadványban hirdet. Számos turisztikai jellegű információval bővült a város honlapja, fejlődik a „web” marketing. Kiadványaink a város honlapján is megtalálhatóak. Megalakult az Idegenforgalmi Vállalkozók Klubja, amelynek célja, hogy a lehető legszélesebb körben népszerűsítse Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő turisztikai kínálatát. Az önkormányzat külön figyelmet fordít idegenforgalmi szempontból a kiemelt rendezvényekre. Olyan regionális és országos jelentőségű, színvonalas programokat támogat, amelyek jellegükkel illeszkednek a térség arculatához, hagyományokkal rendelkeznek, értékeket közvetítenek, turisztikai vonzerővel bírnak, hozzájárulnak az idegenforgalmi szezon tartalmas kitöltéséhez, és tovább gazdagítják városunk hírnevét. Az önkormányzati cégek közül a Nyíregyházi Állatpark Kht. és a Sóstó-Gyógyfürdők Rt. tevékenysége jelenik meg hangsúlyosan az idegenforgalom területén. Állatpark Kht. Az ország legszebb és egyik legnagyobb állatkertjévé lépett elő a Nyíregyházi Állatpark. Az Állatpark Nyíregyháza egyetlen olyan turisztikai látványossága, amely nagyszámú vendéget vonz. A harminchektáros területen mintegy 3.500 állatfaj él, szinte természetes körülmények között. Ennek köszönhetően évente 300 ezer vendégnél is többen látogatnak el, és csodálják meg a Parkot. Ezt a sikert olyan fejlesztésekkel valósíthatták meg, amelyek a látványelemek és az állatok újszerű elhelyezésének az ötvözete volt. Az elmúlt négy év fejlesztései:
2002 2003 2004 2005 2006
Az egyes évek újdonságai Trópusi Ház Sarkvidék panoráma, karantén Oktatóközpont, jaguárkifutó, új oroszlánkifutó, majomház Műhely, zsiráfház újjáépítése, orrszarvúház, medveerdő Elefántház, vízilóház és kifutó, nagymacska kifutó, Hotel Dzsungel felújítása, indiai orrszarvú háza
20
A megvalósult beruházások értéke: Beruházások 2002-2006 között millió Ft 200
135,2
150,6
164,6
150 79,7 100
49,7
50 0 2002
2003
2004
2005
2006
Az elmúlt négy év alatt az állatpark működési költsége a 2002. évi szinten maradt. A négy év alatt 580 millió Ft beruházás valósult meg, amihez az önkormányzat 87,5 millió Ft támogatással járult hozzá. 2005-ben az Állatparkhoz került a Tókuckó, melyet szállodává alakítottak át – ez a Hotel Dzsungel. Az eltelt időszak bebizonyította a döntés helyességét.
Sóstó-Gyógyfürdők Rt. A tulajdonos 2002-ben döntött arról, hogy a nyíregyházi fürdővagyon üzemeltetését rábízza a társaságra. Tevékenysége részévé vált a fürdőszolgáltatás, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás, illetve idegenforgalom szervezése. A társaság alaptőkéje jelenleg 180 millió Ft, amely 30 millió Ft készpénzből, és 150 millió Ft nem pénzbeni hozzájárulásból áll. A társaság életében a 2002-es üzleti évben a Fürdőház, a Parkfürdő, a Tófürdő, a Júlia fürdő, a Svájci-lak és a víztorony folyamatos működtetése mellett, jelentős feladatként jelentkezett a társaság jövőbeni céljának programszerű megfogalmazása. A 2 0 0 2 -ben Sóstó Parkfürdő területén fittness- és biliárd pavilon épült, a víztoronyban pedig üzletet alakítottak ki. A Parkfürdőben ugyanekkor megépült a 40 négyzetméteres vízfelületű tanmedence. A Parkfürdő részleges, egész éves működése 2003-ban valósult meg. Az új légtartó ponyvát a főszezont követően szerezték be. 2004. szeptemberében elkészült a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőt bemutató multimédiás CD. Kiállítóként részt vett a társaság a nyíregyházi Vakáció, a miskolci Menjünk Világgá, a debreceni Idegenforgalmi, a veszprémi Turisztikai, a budapesti Utazás, és a SPA Egészségturisztikai kiállításon. A Júlia Fürdőben a szauna medence újraburkolása, a 64 köbméteres termálmedence visszaforgató berendezésének rekonstrukciója 2005-ben valósult meg. A Sóstó történelmi centrumában felújított és üzembe helyezett Fürdőház üde színfoltja a szolgáltatási rendszernek, eddig 17 ezer látogatót fogadott. A Tófürdő működése szezonális, strandfürdő jellegű, gyakorlatilag csak az év nyári hónapjaira korlátozódnak szolgáltatásai. Standfürdőinkben 2005-ben 135 ezer látogatót fogadtunk. 2005. október végén nyitotta meg kapuit az Aquarius Élményfürdő. A Parkfürdő területén belül kialakított 1,7 hektáros telken a Széchenyi terv 21
turizmusfejlesztési programja keretében épült meg az új fürdőkomplexum. Az üzleti évben a létesítményt próbaüzemben működtettük. A próbaüzem alatt felmerült hiányosságokat és hibákat a kivitelezővel való folyamatos egyeztetéssel próbáltuk kiküszöbölni, megoldani. Az Élményfürdő megvalósítására a Sóstó-Gyógyfürdő Rt. 1,5 milliárd Ft. hitelt vett fel, melyből 1 milliárd forintot az élményfürdő és az 1000 m3-es medence építéséhez használtunk fel, 500 millió Ft lekötött betétekben van. A hitel kamatát a működési bevételekből finanszírozzuk, megfizetése 2015-ben esedékes, amikor már nyereséges lehet az élmény- és a többi fürdő. A látogatók száma: 2005. 10. hó 1075 fő 11. hó 7871 fő 12. hó 8976 fő 2006. 01. hó 10615 fő 02. hó 8445 fő 03. hó 8628 fő 04. hó 11870 fő 05. hó 20150 fő 06. hó 13.895 fő A Sóstó-Gyógyfürdők Rt. eredményes működéséhez – más városokhoz hasonlóan – önkormányzati támogatás szükséges. Ez 2006-ban várhatóan 220 millió Ft. 3.5 Lakásállomány alakulása A lakásállomány minősége: Lakások száma Ebből: - szennyvíz hálózatba bekötött - ivóvíz hálózatba bekötött - gázfűtéses lakások száma - távfűtésbe bekötött
db 48.000 43.300 47.000 29.800 15.610
% 100 90,2 97,9 62,0 32,5
22
A gazdasági teljesítménnyel szorosan összefügg a lakásállomány változása. Ez az alábbiak szerint alakult: Lakássállomány alakulása 48000 48000
47003
47000 45873 46000
44951
45000 44000 43000 2002
2003
2004
2005
A lakásállomány évek óta dinamikusan nő. Az épített lakások számát az alábbi grafikon mutatja: Lakásépítések számának alakulása
1260
1400
1099
1200 1000 800
1063
726
600 400 200 0 2002
2003
2004
2005
A grafikonból látható, hogy 2004-ig dinamikusan nőtt a lakásépítések száma. 2005ben az átadott lakások száma csökkent, de még mindig kétszerese az országos átlagnak. Iparosított technológiával megépült épületek felújítása A 2001-ben elindított felújítási program sikeresen folytatódik. A pályázat keretében 129 épületből 68 műszaki átadása megtörtént (2605 lakás). További 36 épület még az idén átadásra kerül. 2006–2007-ben 43 épület felújítását tervezzük. Újabb pályázatok befogadására a pénzügyi helyzet függvényében 2007-ben lesz lehetőség. A 2001–2005. közötti időszakban bruttó 1.659.677 eFt beruházás valósult meg. Ehhez 553.226 eFt állami támogatást vettünk igénybe, 542.177 eFt önkormányzati kötelezettségvállalás mellett. 23
Állami támogatás
Önkormányzati támogatás és lakossági önerő
1 801 867
3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000
571 976
1 000 000 500 000
14 808
7 404
0
2002
155 772
363 894 955 184
77 886
181 947
285 988
2003
2004
2005
2006. terv
A lakóközösségek kezdeményezésére 2006-ban meghirdettük az önkormányzati támogatás nélküli pályázatot. Várhatóan azok a közösségek fogják így az állami forrást igénybe venni, amelyek a korábbi besorolás alapján csak 2010 után kaphatnak önkormányzati támogatást. Jövőre az EU források ismeretében ismét önkormányzati támogatással hirdetünk pályázatot. Bérlakás program Terveinkkel ellentétben nem tudtunk bérlakás építési programot indítani. Hatvan használt lakást vásároltunk, és kilenc kísérleti könnyűszerkezetes házat építettünk. A város bérlakás állományát az egyházi és vállalkozói szféra 175 lakással bővítette. III. A VÁROS MŰKÖDÉSE Nyíregyháza, mint minden más, hasonló vagy nagyobb város, rendkívül bonyolultan működő rendszer. Ennek a rendszernek részesei azok a város tulajdonában lévő cégek, amelyek az üzemeltetési feladatokat ellátják, és ide tartoznak természetesen a közterületi ellenőrzési feladatok is. A Városüzemeltetési Kht. A Piac- é s Vagyonkezelő Kft., a Nyírségvíz Rt., a Nyírtávhő Kft., a Nyírinfo Kht., a Temetkezési Vállalat azon cégek, akik a város napi működéséért felelnek. Munkájuk megítélése kettős. Amennyiben jól és eredményesen dolgoznak, azt természetesnek vesszük, de már a legkisebb probléma esetén is tapasztaljuk, mennyire fontosak mindennapi életünkben. A város zavartalan működése – egyre magasabb színvonalon – egyre több forrást igényel. El kell jutni odáig, hogy a szolgáltatásokért – az igazságos teherviselésnek megfelelően – a fogyasztó viselje a teljes költséget. Sajnos, ma még van olyan szolgáltatás, miért a lakosság nem fizeti meg a teljes költséget (hulladékszállítás, szennyvíz). Ennek a megváltoztatása az elkövetkező négy év feladata.
24
1.
Útkarbantartás, parkoló-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, közvilágítás korszerűsítés, hulladékgazdálkodás.
A város közlekedési problémái miatt az utak állapota mindig a figyelem középpontjában állt. A Városüzemeltetési Kht. feladata a címben megjelölt feladatok végrehajtása. A télen keletkezett kátyúk, úthibák helyreállítása évről évre egyre komolyabb feladatot jelent. Közutak, hidak, belvíz és csapadékvíz hálózat fenntartása, felújítása: Szórt útalapot építettünk: - a Nád u., Venyige u., Orsolya u., Csobolyó u., Kéményseprő u., Benkő István utcában, Árvácska u., Folyóka u., Sugár u., Főzde u., Akácos u., Kengyel u., Szánkó u., Sulyánbokor, Orgona köz, Diák u., Lajtos u., Kengyel u Kisebb forgalmat lebonyolító és a megfelelő teherbíró képességgel rendelkező burkolt útjainkat felület bevonásos technológiával újítottuk fel, ezek a következők: Tó u., Országzászló tér, Gimnázium köz, Bottyán u., Bújtos u., Garibaldi u., Hatzel tér, Csillag u. - Mák u., Alpáry Gy. u., Szalonka u., Anyag u Krúdy Gy. u., Szilfa u., Kölcsey u., Család u., Nyíl u., Rövid u., Moszkva u., Kamilla u., Szarvas u., Epreskert u., Hősök tere, Bocskai u. - Fenyő u., Hegyi u., Szélsőbokori u. (I. üteme), Városmajor u., Kórház köz, Szalag u., Anyag u., Maláta u., Stadion u. parkoló - 2005-ben 31 utca 125.573 m2 burkolatának felújítása megtörtént Forgalombiztonság szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy átadtuk a Korányi Frigyes–Morgó utcai csomópontban kialakított körforgalmat, majd a Eötvös–Szent István–Nádor utcai csomópontban a „mini” körforgalmat. Megkezdtük a belvárosi nagy gyalogos forgalmat lebonyolító járdák teljes felújítását, így a Zrínyi Ilona utcait, Országzászló térit, a Szent István, Bocskai, Stadion, Búza utcait. További járdák épültek a Fáy András, Rozsnyó és a Síp utcán. Városunk kerékpárút hálózatának bővítése minden évben folytatódik. Megépült: 3,8 kilométer gyalog-kerékpárút (Nagykörút-Korányi F u.). A parkolási gondok enyhítése érdekében - 2003-ban 150 parkolót építettünk: Örökösföldön és az Eszperantó téren - 2004-ben 293 parkolót a Jósa András, Árok, Pacsirta, Deák Ferenc, Dugonics utcán, az Ungvár sétányon és a Fazekas János téren. - 2005-ben 230 parkolóhelyet alakítottunk ki a Bujtos, Báthory, Virág, Krúdy Gyula utcán és a Jósavárosban. A MÁV Állomás előtti Taxi Állomást áthelyeztük. Lakossági igényt elégítettünk ki az autóbusz leszállóhelyeken a fedett várók elhelyezésével, ebben a ciklusban 36 várót telepítettünk. A lakosság részére beadott igények alapján járda építéséhez anyagot biztosítottunk. 25
- 11.400 m2 járda épült meg a Kht.-től kapott anyagból. Belvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, karbantartása: A korábbi évek csapadékos időjárása szükségessé tette a csapadékvíz elvezetés (a város egészére kiterjedő) tanulmánytervének elkészítését, a meglévő hálózat kapacitásának, befogadóinak a vizsgálatát. Zárt csatorna épült a Palánta, Szántó Kovács János utcán, a Henger soron, az Alkotmány, Katona, Nyírfa, Ipari és Bogyó utcán. Átépítettünk a városi I–es csatornán 4 átereszt, valamint további átereszeket újítottunk fel István bokorban, a Jonathán és a Pásztor utcában. A Városüzemeltetési Kht. az általa üzemeltetett zárt csatornarendszert ütemterv szerint tisztítja, a nyílt árkokat, szivárgókat évente két alkalommal kaszáltatja. Zöldfelület-fenntartás: 2003-ban az alábbi helyeken végeztünk parkfelújításokat: - Hatzel tér II. ütem: felújítás, növénytelepítés, pavilonok elbontása, a terület rendezése. - Eszperantó tér: átfogó felújítása (fűfelújítás, salakos kerti utak képzése és felújítása, öntözőhálózat kiépítése, térvilágítás létesítése). - Bethlen Gábor utca: a Hittudományi Egyetem előtti zöldfelület teljes felújítása. - Rákóczi úti tömbbelső: járda- és fű felújítása. - Bujtosi tó: az V. számú tó kotrása, zsilippel való ellátása, friss vízzel feltöltése, a mellette lévő „Izsák-féle” tanya elbontása, tereprendezése. 2004. évben az alábbi helyeken végeztünk parkfelújításokat: - Borbánya, Pitypang út és orvosi rendelőintézet környékén parkosítás, felújítás, - Kállói úti körforgalmi zöldfelületek földcserével történő füvesítése, - Korányi úti körforgalom és környékének zöldfelület kialakítása és felújítása, - Sóstón, az új játszótér környékén parkosítási munkák (járda és fűfelújítás), - Városmajor úti kihasználatlan játszótér átalakítása pihenőparkká, - A Szent István utcai korház előtti buszmegálló környékének zöldfelület- é s járda felújítása, - Stadion út, rendőrség előtti parkfelület felújítása, - Érkerti lakótelep, az új rendőrőrs és az ABC közötti terület parkosítása. 2005-ben az alábbi helyeken végeztünk parkfelújításokat: - Bessenyei tér teljes rekonstrukciója (talajjavítás, füvesítés, kerti bútorzat cseréje, öntözőberendezés felújítása), - Benczúr tér: kerti bútorzat cseréje és az öntözőberendezés felújítása, - Sóstó: a Krúdy Vígadó melletti parkfelületen mintegy 2.000 m2 díszkő burkolat kiépítése a zöldfelület felújításával illetve virágágy kialakításával, 10 műkőlábas kerti pad kihelyezése, - Az Aquarius Élményfürdő előtti mintegy 8.000 m2 terület teljes rekonstrukciója (talajcsere 20 cm vastagságban, elöregedett, balesetveszélyes fák kivágása és gallyazása, füvesítés, növényültetés és pótlás, parki bútorok kihelyezése), - Kállói úti és „Electrolux” bekötő úti körforgalomban növénytelepítési és zöldfelület felújítási munkák végzése, - Krúdy Gyula út és a Volán mögött található köztéri sportudvar teljes felújítása.
26
Játszóterek, egyéb berendezések: A város területén 105 játszóhelyszín található. Az ÁNTSZ folyamatosan végez balesetvédelmi felülvizsgálatot. 2003-ban fajátszóteret építettünk a Rákóczi úti tömbbelsőben a régi játszótér helyén, felújítottuk a Dohány utcai tömbbelsőben lévő fajátszóteret, pótoltuk a hiányzó játszószereket. Lakossági igényt elégítettünk ki, amikor új, környezetbe illő fajátszóteret építettünk Sóstón, az Állatpark mellett 2004ben. Egyéb parki berendezések: -
Sóstófürdőn felújítottuk a központi szökőkutat
-
A Kossuth téren dísz ivókutat helyeztünk el
Nyíregyháza területén a fennmaradásra javasolt 58 játszó helyszín biztonságtechnikai vizsgálatát 2005-ben a KERMI-vel elvégeztettük, a javítási munkák 2006-ra húzódnak át. Az új szabványnak megfelelő játszóteret létesítettünk 2 helyszínen, a Malomkertben és a Stadion utca térségében. 2006. I. félévében 2 db játszótér épült: - Borbányán az Alma utca végén „STOP-SHOP” támogatásával - Bujtoson a „SPAR” támogatásával És még ez évben két játszóteret adunk át a Jósaváros és a Kertváros területén. Sóstófürdőn a posta mellett húzódó járdaszakasz és környékének felújítása befejeződött. 2.
Közvilágítás, intézményi villamos energia ellátás:
Befejeződött Nyíregyháza közvilágítási rekonstrukciója. Folyamatosan hajtunk végre fejlesztéseket azon a területeken, ahol egyedi lámpatestek felszerelésére, valamint új hálózatok kiépítésére van igény. Új közvilágítási bővítést hajtottunk végre. Nyíregyháza területén az új közvilágítási hálózatok kiépítése és egyedi lámpatestek elhelyezése 45 utcát érint az alábbi bontásban: - 68 db kandeláber - 142 db lámpatest - 1.924 m földkábel - 805 m légkábel - 1.520 m vezérlőszál. Ezen túl a Bujtosi városliget közvilágítási és erőátviteli hálózatát is sikerült kiépítenünk. Elkészült a Görög-katolikus és az Evangélikus templom díszkivilágítása. Intézményi energiaellátás területén 2005. január 1-jén megkezdődött, s még az év december 31-én befejeződött 101 közintézmény (tagintézmények) – ebből 24 középiskola, 24 általános iskola, 31 óvoda, 9 bölcsőde és 13 egyéb művelődési,
27
egészségügyi és közösségi feladatokat ellátó intézmény – belső világítási korszerűsítése, 34.800 lámpatest kihelyezésével. 3.
Parlagfű-mentesítés:
Az önkormányzati tulajdonú területeken a parlagfű irtást kézi és gépi kaszálással májustól októberig folyamatosan végezzük. Kísérletképpen 10 hektár felületen vegyszeres szelektív gyomirtást is végeztünk. A parlagfűvel fertőzött üres önkormányzati tulajdonú telkekről pontos felmérést készítettünk, melynek alapján évi 3, illetve 4 alkalommal kaszálunk. Ennek tudható be, hogy a közterületi panaszos bejelentések száma szinte minimálisra csökkent. 4.
Hulladékszállítás:
Lakossági és intézményi szilárd hulladékgyűjtés és szállítás öntömörítős hulladékgyűjtő célgéppel Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2002. (2003. 1. 01.) számú rendelete alapján a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatási feladatokat a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság látja el Nyíregyháza közigazgatási területén. Ez vonatkozik a város területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, tulajdonosi közösségére, birtokosára, használójára. Megnevezés
Hulladékgyűjtésb e bevont lakás
Mértékegység
2002. tény
2004. tény
2005. előzetes
2005. tény
Növekedés 2005./2002. (%)
Db
40.976
43.398
44,300
44.267
108,0
2004 május 1-jén a Kht. megkezdte a növényi eredetű bomló szerves anyagok keletkezésük helyén történő begyűjtését. A biohulladék tárolására szolgáló 120 literes edényeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen bocsátotta a családi házas övezetben lakók rendelkezésére. Az edények tartalmát tavasszal, nyáron és ősszel hetente, a téli időszakban kéthetente térítésmentesen szállítja el a Városüzemeltetési Kht. Gyűjtőszigetek: Jelentős eredményeket 2002-től értünk el, mert a 120 db négyfrakciós „zöldsziget” kialakításával a lakosság számára is lehetővé tettük ezt a környezettudatos gyűjtési módot. 2004-ben már olyannyira megnőtt a szelektíven elhelyezett hulladékok mennyisége a „zöldszigeteken”, hogy szükségessé vált azok heti kétszeri alkalommal történő ürítése. 2005. év végéig 180 gyűjtőszigetet alakítottunk ki. A nyíregyházi mamutcégeknél, valamint Nyíregyháza lakosságának háztartásában olyan nagy mennyiségű selejt műanyag keletkezik, hogy célszerűvé vált egy műanyag feldolgozó üzem megépítése, amelynek feltételeit megteremtettük.
28
Házhoz-menő zsákos gyűjtés: A kertes házas városrészeken nem működött hatékonyan a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés, a nagy ráhordási távolság miatt. Erre a problémára megoldás a házhozmenő zsákos szelektív hulladékgyűjtési mód, melynek bevezetése 2005 szeptemberében kezdődött. Az eddig bevont területek: Sóstófürdő, Sóstóhegy, Bujtos, Nyírszőlős. Hulladékudvar: Nyíregyházán a Korányi Frigyes úton található az első felügyelettel ellátott hulladékgyűjtő udvar, melyet az Önkormányzat pályázati pénzek felhasználásával, EU mércéknek megfelelően építtetett 2005. végén. 5.
Ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés
Nyíregyháza és környékének ivóvíz ellátási és szennyvízelvezetési feladatait a Nyírségvíz Zrt. végzi. A társaság egyik fő stratégiai célja, hogy a szolgáltatás nyújtásának feltételeit folyamatosan javítsa, ezzel együtt megteremtse annak lehetőségét, hogy szolgáltatásait mind szélesebb körben vehessék igénybe. Ennek érdekében mind ivóvíz-, mind csatornahálózatát folyamatosan bővíti. Ez együtt jár azzal, hogy a lakosság mind nagyobb területen kap lehetőséget arra, hogy a társaság hálózataira csatlakozzon, és a magas színvonalú szolgáltatásban részesüljön. Az ivóvízhálózat bővülésének alakulása Nyíregyházán 525,4
540
300
482,5 482,5
km
km
339,7
400
499,5
520 500
A csatornahálózat bővülésének alakulása Nyíregyházán
480 460
250
284
324,6
200 100
440 2002
2003
2004
2005
0 év
2002
2003
2004
2005
év
29
Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése Nyíregyházán
A csatornahálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése Nyíregyházán db
50000
db
40000 30000 20000 10000 0 2002
2003
2004
2005
év
48000 47000 46000 45000 44000 43000 42000 41000 2002
2003
2004
2005
év
A Nyírségvíz Zrt. beruházásainak alakulása Az Ivóvíz Ágazat területén kiemelt szerepet kapott a másodlagos vízminőség romlás elleni védelem. Ebbe a feladatba beletartoztak a hálózat rekonstrukciós, illetve a csomóponti rekonstrukciós munkálatok. A 2003-2005-ös években a fejlesztési feladatok között továbbra is prioritást kapott az ivóvíz hálózat feltárás nélküli rekonstrukciója, a KPE vezetékfektetési technológiával. Kiemelt feladat volt továbbá a bekötővezetékek rekonstrukciójának folytatása, és a másodlagos vízminőség romlás elleni védelem megvalósítása. A 2004-es év kiemelt rekonstrukciós munkálata volt a Jósa András Kórház ivóvíz hálózatának rekonstrukciója, valamint a bokortanyákon megvalósított felújítási, illetve bővítési munkálatok (Rókabokor, Bánfibokor). Összefoglalóan elmondható, hogy a korábban alkalmazott feltárásos hálózatrekonstrukciókkal szemben meghonosodott a feltárás nélküli rekonstrukció fejlett, KPE vezetékfektetési technológiája.
fm
A rekonstrukció alá vont ivóvíz-hálózat hosszának alakulása Nyíregyházán 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2002
2003
2004
2005
év
30
A rekonstrukció alá vont ivóvíz bekötő vezeték hosszának alakulása Nyíregyházán 5000
fm
4000 3000 2000 1000 0 2002
2003
2004
2005
év
A Nyíregyháza és agglomerációja szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt előkészítése megkezdődött. A projekt sikeres megvalósítása mind a társaság, mind Nyíregyháza legfontosabb érdeke, hiszen a Kohéziós Alap forrásainak igénybe vétele nélkül e nagyszabású projekt nem valósulhatna meg. Bár a támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz, ez a mintegy 16 milliárd Ft értékű beruházás sikeres, teljes körű megvalósítása a Társaság jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A projekt célja: a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése Nyíregyházán, valamint a nyíregyházi agglomerációt alkotó további 3 településen, összesen 210 km hosszban, valamint 60 szennyvízátemelő és további szennyvíz nyomóvezeték építése. A csatornázás révén a jelenleg még nem csatornázott területeken levő háztartások által kibocsátott szennyvízmennyiség összegyűjtése, valamint az így összegyűjtött többletszennyvíz-mennyiség tisztítására a jelenlegi 2. sz. szennyvíztelepen a szennyvíztisztítási kapacitás bővítése, a jelenleg a megváltozott határértékek előírásait teljesíteni képtelen technológia korszerűsítése, illetve energiahatékony, biogáz kinyerésen alapuló iszapfeldolgozás megvalósítása. 6.
Távhőszolgáltatás
A Nyírtávhő Kft. 2002-2006. május időszak alatt a hosszú,- és rövidtávú stratégiai tervhez igazodva teljesítette kitűzött céljait. A költséghatékonyság elveinek alkalmazásával készített éves operatív tervek alapján valósította meg a fejlesztéseket, a fűtési rendszer tervezett rekonstrukcióit. Költségtényezők elemzése és a szükséges intézkedések megtétele után megvizsgáltuk az alapdíj csökkentésének lehetőségét. Ennek eredményeképpen terjesztette elő a kft. az 5 százalékos lakossági díjcsökkentést, amelyet a Közgyűlés 2005. november 1-jétől jóváhagyott.
31
2001. január 1.
2006. szeptember 1.
2006/2001 %
Alapdíjak LAKOSÁG -fűtés (Ft/lm3,év) -melegvíz (Ft/lm3,év) -fűtés és melegvíz (Ft/lm3,év) NEM LAKOSSÁG * -fűtés (Ft/lm3,év) -melegvíz (Ft/lm3,év) -fűtés és melegvíz (Ft/lm3,év) -üzemi fogyasztó (Ft/MW,év) -egyéb fogyasztó (Ft/MW,év)
234,64 31,22
342,43 37,81
146% 121%
265,86
380,24
143%
234,64 31,22
363,84 40,18
155% 129%
265,86
404,02
152%
7 404 198 8 891 523
9 833 759 13 644 635
133% 153%
Átalánydíjas hődíj ** -fűtés (Ft/lm3,év)
217,23
Mért hőenergia díjak -lakossági (Ft/GJ) -egyéb (Ft/GJ) -üzemi (Ft/GJ)
943,00 943,00 943,00
1732,17 3122,30 3034,92
184% 331% 322%
279,40 279,40
505,60 906,00
181% 324%
Melegvíz hődíj -lakossági (Ft/m3) -egyéb/üzemi (Ft/m3)
Megjegyzés:
Az ÁFA mértéke
* Alapdíjak szétváltak 2006. szeptember 1-től ** átalánydíj megszünt 2003. július 01.-től
2003.12.31-ig
12%
2006.08.31-ig
15%
2006.09.01 -től
20%
Az E-On Energiatermelő Kft. munkatársaival folytatott tárgyalások jelenlegi állása értelmében az újonnan belépő fogyasztók részére, a távhőszolgáltatás versenyképessé tétele érdekében árengedményt tud biztosítani a szolgáltató, ezzel ösztönözve új fogyasztók csatlakozását a rendszerhez.
32
Beruházás és felújítás 2002-2005. évenkénti megbontásban
Tény (e Ft)
2002 2003 2004 2005 Összesen 553.943 224.560 214.815 205.636 1.356.954
A „NYÍTÁS” program keretében 2002-2005 között 6076 lakás fűtőberendezésének rekonstrukcióját és a hozzájuk kapcsolódóan 64 db hőközpont technológiai átalakítását végeztük el. Program „NYÍTÁS” I (eFt) „NYÍTÁS” II (eFt) „NYÍTÁS” III (eFt) ÖSSZESEN (eFt)
2002
2003
2004
65.072
44.000 43.800 39.410
130.699 135.000 13.600
2005
Összesen 192.282
-
279.299
-
48.373
232.444 179.000 69.100 39.410
519.954
36.673
- 11.700
2006 évben további 325 lakás kapcsolódik a programba. Ezzel mintegy 85 százalékban nyílik lehetőségük a lakossági fogyasztóknak a legkorszerűbb technológiai elemek igénybevételére. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 236/2004. (VIII.30.) számú határozatában döntés született arról, hogy a földgázfűtésű kazánházi technológiai berendezéseket a Nyírtávhő Kft. tulajdonába átadja. Tulajdonosi döntést követően először két gimnázium, majd 2005. január 1-jétől valamennyi gázüzemű kazánházi technológiával ellátott önkormányzati intézmény vagyonjogi átvétele megtörtént, így a továbbiakban az ezekhez kapcsolódó fejlesztési és napi karbantartási feladatok ellátása is a társaság feladatai közé tartozik. Ezek hőigény egyenértéke egy kisebb városrész – kb. 2200 lakás – hőszükségletének felel meg. Az intézmények fűtési rendszereit átvizsgáltuk, a balesetveszélyes állapotokat megszüntettük, ezzel végezhető a fűtési időszakra a biztonságos fűtés és melegvízszolgáltatás. Hosszú távú együttműködési keretszerződést írt alá az E-ON Hungária Rt., az E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., a Nyíregyházi Erőmű Kft., a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nyírtávhő Kft. részvételével a nyíregyházi kombinált ciklusú erőmű építésével kapcsolatban az energiatermelés és a hőellátó rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Az új erőmű a tervek szerint 2007. január 1 -jén kezdi meg üzemszerű működését. Ez a szerződés értelmében árcsökkenést fog eredményezni. Az elmúlt időszak jelentősebb légtérfogat növekményeit a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, az Örökösföldön átadott ifjúsági lakóház, a távhőellátásba kapcsolt épületeknél végrehajtott tetőtér-beépítések, továbbá az Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Főiskolai Kar bővítése jelentette. 2005. első félévében fejeződött be a Megyei Könyvtár épületének korszerűsítése, mely mintegy 11 ezer légköbméter légtérfogat növekedést eredményezett, majd 33
bekapcsolódott a szolgáltatásba a Nyíregyházi Főiskola új kollégiumának épülete, mely mintegy 20 ezer légköbméter növekményt jelent. A kialakított hőközpontok a legmodernebb technológiával készültek, lehetővé téve a rendkívül pontos, fogyasztói igényeknek megfelelő szabályozást. Árbevétel A nettó árbevétel 2005. évi nagyobb arányú növekedését a gázüzemű intézmények átvétele okozza.
nettó árbevétel 3500000 3000000 2500000
eFt
2000000 1500000 1000000 500000 0
nettó árbevétel
2002
2003
2004
2005
2006.05.31
2178677
2295031
2635864
3073854
1571235
A lakossági árbevételek növekedési üteme : 2002 – 2003. évre 3,99 % 2003 – 2004. évre 4,85 % 2004 – 2005. évre 4,47 %. Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság által ténylegesen kifizetett szolgáltatási ellenérték jelentősen elmarad a díj növekedésétől, és nem haladja meg az infláció mértékét. Ennek oka a NYÍTÁS és a Panel program pozitív hatása. Természetesen ez az átlagon belül nagy eltérést mutat a házak műszaki állapotától függően. Díjbeszedés, hátralékkezelés Korábban a közületi fogyasztók díjbeszedését és hátralékkezelését – a lakosságtól elváltan – az üzemgazdasági osztály végezte. 2005. január 1-jétől mind a lakossági, mind a közületi fogyasztókra vonatkozóan ezeket a feladatokat egységes rendszerben az értékesítési területen működő díjbeszedési osztály végzi. A feladatok átcsoportosításán túl a feladatkör is bővült a gázos önkormányzati intézmények rendszerbe kerülése miatt. A lakossági fogyasztók terheinek csökkentése, hátralékaik könnyebb kifizethetősége céljából - együttműködve az Önkormányzat Szociális Irodájával és a lakossági adósságkezelő tanácsadó szervezetekkel - különböző lehetőségeket biztosítunk. Ezek elmúlt négy évre vonatkozó adatait mutatjuk be az alábbiakban:
34
- Lakásfenntartási támogatások
Év támogatott fogyasztók száma (db) támogatás összege (eFt)
2002.
2003.
2004.
2006.1Összes 5 hó
2005.
1 164
1 079
1 206
47 445
46 739
51 483
4 695
1386
58 652 204 319
27 403
1 246
- RÉS támogatások év támogatott fogyasztók száma (db) támogatás összege (eFt)
2002.
2003.
2004.
2006.1Összesen 5 hó
2005.
142
79
69
42
332
17
6 411
3 433
2 500
1943
14 287
624
- Adósságkezelési támogatások
év támogatott fogyasztók száma (db) megítélt támogatás összege (eFt)
7.
2003.
2004.
2005.
2006.1Összes 5 hó
75
114
145
334
53
5 139
8 349
11 521
25 009
4 800
Piaccsarnok, vásártér, ház- és ingatlankezelési tevékenység
Piaci tevékenység Nyíregyháza kereskedelmében és ellátásában fontos szerepet játszik a Kft. tulajdonában lévő Piaccsarnok és a Vásártér. A piaci tevékenységgel kapcsolatos bevétel 2005-ben 327 millió Ft volt. A Búza téri zöldség- és gyümölcspiacon 440 asztalon árusítanak az őstermelők és kereskedők. A korábban felállított első biostandot 2003-ban egy második is követte, az itt kínált portéka egyre népszerűbb a piaci vásárlók körében. Itt vegyszermentes bio-termékek értékesítése történik. A Piaccsarnok teljes rekonstrukcióra szorul. A rekonstrukcióhoz a tervek készülnek, melyeknek része a csarnok új élelmiszer-egészségügyi feltételeknek történő megfeleltetése, bővítése, továbbá a parkolási gondok enyhítése. Ezen terveket a Közgyűlés még 2006-ban megvitatja, és dönt az építkezés, felújítás üteméről. A Vásártéren az állagmegóvás és a férőhelybővítés érdekében a nagybani piac, illetve az autóvásár területén végeztünk aszfaltozást, tereprendezést, kátyúzást, továbbá korszerűsítettük az elektromos rendszert, megvalósult a hiányos csapadékcsatorna hálózat bővítése is. Ezzel egyidejűleg a közlekedés 35
zavartalanabbá tétele érdekében áthelyeztük a kapukat, bővítettük a bejáratokat, korszerű fogadó épült a Tokaji úton a lekanyarodó sáv megépítésével egyidőben. Az állatvásár a legszigorúbb uniós előírásoknak is megfelel, ezt 2006-ban végzett uniós ellenőrök is jegyzőkönyvben rögzítettek. Jelentős mértékben nő a zöldséggyümölcs nagybani piac forgalma. 2004. augusztusában pályázatot adtunk be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz az örökösföldi zöldség-gyümölcs piac kialakítására. A 36,5 millió Ft-os beruházást november 30-án üzembe helyeztük, és december elsején megnyitottuk a piacot. A Hatzel téri piac engedélyes tervei elkészültek, a térszerkezetet kialakítottuk, a beruházás a következő évek feladata. Piaci bevételek alakulása ezer Ft-ban 2002 2003
2004
2005
Piaccsarnok
44237
47262
60282
59022
Vásártér Összesen
208604 252841
193105 240367
234192 294474
268075 327097
NLC tevékenység Az Irodaház jövedelemtermelő képessége az elmúlt években folyamatosan javult, 2003-ban 23.502 eFt, 2004-ben pedig 39.217 eFt bérleti díjbevételt sikerült elérni. A 2005 évi bérleti díjbevétel pedig 42.008 eFt volt. Az Irodaház belső felújítása erre a ciklusra esett, a beruházás 2005 decemberében fejeződött be. Összértéke 154 millió Ft volt. A Bencs Villa a város vendégháza, méltó módon ad otthont mind a civil szervezetek fórumainak, mind önkormányzati és egyéb rendezvényeknek.
Házkezelési tevékenység Nyíregyházán 2006. június 30-án az önkormányzati bérlakások száma 1991 volt. Vásároltunk 60 használt lakást szociális bérlakás céljára, összesen 759.000 eFt költséggel, melyhez 531.300 eFt vissza nem térítendő állami támogatást nyertünk. A Huszár lakótelepen a Viola utca 2. szám alatt 9 új könnyűszerkezetes lakást építettünk, itt a megnyert 44.371 eFt állami támogatás mellé 19.160 eFt önerőt tett az önkormányzat. Forráshiányra tekintettel szorgalmaztuk a magánvállalkozókkal való együttműködést. Ennek keretében 115 magántulajdonban lévő bérlakás épült a volt Damjanich laktanya egyik épületének átalakításával. A tulajdonos a bérlők személyének kiválasztásánál azt is figyelembe vette, hogy rendelkezik-e a leendő lakó önkormányzati lakásigényléssel. A bérlők többsége fiatal, értelmiségi, pályakezdő házaspár. A Holcim Hungária Otthon Alapítvány által kiírt pályázaton elnyert 47,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás és 70,5 millió Ft önkormányzati saját erő igénybevételével a Tompa Mihály utca 16. szám alatti volt nőtlen tiszti szálló 36
épületében 20 költségalapon meghatározott lakbérű lakást adunk át 2006. szeptember 30-áig. Összegezve: A fentiekben részletezett (60+9+20) 89 önkormányzati bérlakásra fordított saját erő: 317,4 mFt; a támogatás összege:623,2 mFt; összesen: 940,5 mFt. A 115 db magántulajdonú bérlakás értéke 500 mFt. Tehát több, mint 200 lakásátadása történt meg, majd' másfél milliárd forint értékben. Az Etel közben tervezett, idős korúak számára kialakítandó lakásokat - építészeti nehézségek miatt - a Tiszavasvári úton, a volt Báthory István laktanya legénységi épületének felújításával és átalakításával valósítjuk meg. A beruházásra építési engedélyes tervünk van, ennek keretében 42 lakásos nyugdíjasház fog megépülni, a tervek szerint a 2007-ben. A lakáskiutalások száma minden évben viszonylag magas volt, 2003-ban 156, 2004ben 174, 2005-ben 127, az idei év június 31-éig pedig 54. Az előző évek tapasztalata alapján a lakáskiutalás ősszel várhatóan felgyorsul. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. szeptember elsejei hatállyal módosította az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló rendeletét, bevezette a lakásnagyság, a háztartás létszáma és jövedelme függvényében igénybe vehető lakbértámogatás intézményét. A módosítással sikerült érvényesíteni azt a célt, hogy a bérlőt támogatjuk és nem a lakást. 2005. február 1. napjától a nem állami vagy önkormányzati lakásban élő albérlők albérleti támogatást vehetnek igénybe. Az önkormányzat a 7.000 Ft-os állami támogatáshoz 10.000 Ft-ot tesz hozzá havonta. Eddig 30 családot vontunk be e támogatási formába, de az állami támogatás további 150 igénylőt tudna kielégíteni. 8.
Informatika, kommunikáció
A közigazgatási informatikai fejlesztések felelőse a Nyíregyházi Informatikai Kht. Az elmúlt négy évben két jelentősebb projektet hajtottunk végre. Az egyik a Nyírháló projekt, mely 2004-ben, míg a Nyíropen projekt 2006 októberében fejeződik be. Mindkét projekt keretében jelentősen bővült mind az infrastruktúra, mind pedig a program-ellátás, illetve szolgáltatás. Míg a Polgármesteri Hivatalban 2002-ben 170 számítógépes munkahely és 140 nyomtató működött, addig 2005 végére 314 számítógép és 175 nyomtató működik. 2006 év közepén 26 új gép és 6 nagy teljesítményű hálózati nyomtató lett telepítve. A Nyírháló projekt keretében 11 InfoKioszk berendezést helyeztünk el a város különböző pontjain. Ezeknek célja, hogy azon ügyfelek, állampolgárok számára is elérhetővé váljanak a szolgáltatásaink, akik nem rendelkeznek saját számítógéppel, illetve internetes elérhetőséggel. Software-k, felhasználói programok A Geoview Systems Kft. és a Kht. együttműködéseként kifejlesztettünk egy Megrendelés-szállítási rendszert, amely 2003. január 1-én bevezetésre készen állt. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a megtakarítás jobb a vártnál 37
(kb. 17%-os), azonban a kereskedés volumene alacsony (1-2mFt havonta). A Közgyűlési döntés alapján 1999-ben megkezdett beruházás - amelyet a Nyíregyházi Térinformatikai Alapítvány menedzselt – eredményeképpen létrejött a Városi Térinformatikai Rendszer, melynek üzemeltetését a Nyírinfo Kht. átvette, majd ennek továbbfejlesztését végezte a Nyírháló Projekt keretében. A mára kialakult térinformatikai rendszer Nyíregyháza közigazgatási területét lefedő hiteles digitális alaptérképre épülve valósítja meg az egyesített közműnyilvántartás rendszerét. A létrejött adatvagyon értéke csak becsülhető, megközelítőleg 600-700M Ft. E-ügyfélszolgálat 2003. január 1-jén indítottuk azt az ügyfélszolgálati web oldalt - www.nyirhalo.hu - , amelyen a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak elérési adatai (telefonkönyv, e-mail címlista) a Hivatalban intézhető ügymenetekről, illetve az önkormányzati intézmények adatairól is tájékoztatást adunk. Ennek az oldalnak a látogatottsága évről évre nő, napjainkban átlagosan napi 17-18 ezer klikk. Ugyanebben az alprojektben biztosítjuk az önkormányzat intézményeinek megjelenését az interneten. Mintegy 67 intézmény alapadatai, szolgáltatási információi, elérési lehetőségei, oktatási intézményeknél specifikus információk (körzetek, tanári kar, statisztikák stb.) állnak rendelkezésre. 2006-ban a Nyíropen program keretében ez a szolgáltatás kiegészül a regisztrált ügyfelek számára az ügymenetkövetés funkcióval, amely azt jelenti, hogy az ügyfél az elektronikusan beküldött ügyiratával kapcsolatos ügyintézést nyomon követheti. Az interneten keresztül tájékoztatást kaphat az ügye állásáról. E-kommunikáció 2002 októberében üzembe helyeztük a saját elektronikus levelezőrendszerünket (email, webmail), mintegy 120 e-mail címet biztosítva a Polgármesteri Hivatal és intézményei számára. Ez a szám mára 2 5 7 e -mail postafiókot jelent. Tovább bővítettük a Hivatal ügyintézőinek nyújtott szolgáltatásokat, így 45 felhasználó részére biztosítunk számítógépes sms küldési lehetőséget, amely az ügyfelekkel történő elektronikus kapcsolattartást teszi lehetővé. A telefonköltségek csökkentésére javaslatot dolgoztunk ki, mely szerint a hagyományos technikát internet alapú vezetékes telefon technikára váltva jelentős, éves szinten 22-24 százalékos megtakarítás érhető el úgy, hogy a telefonálási szokásokat nem korlátozzuk. A szolgáltató a szerződés értelmében 2005 végére a Polgármesteri Hivatalnál és az intézmények nagy részénél elindította a szolgáltatást.
9.
Kegyeleti szolgáltatás (Temetkezési Vállalat)
Temetésszolgáltatás A temetéssel kapcsolatos igények az elmúlt években megnövekedtek. A temetkezési kellékek széles választékát tudja a vállalat biztosítani, keresve az egyre újabb és újabb termékeket. A kellékeken túl a környezetet is fejlesztik, ügyfélfogadók kialakításával, a személyi állomány képzésével.
38
Halottszállitás: Minden tevékenység az állampolgárok szeme előtt zajlik, ezért a legkisebb részletekre is oda kell figyelni. Az emberek elvárják, hogy a szállító járművek, melyekkel az elhunytakat szállítják, modern, esztétikus, a halott emlékéhez méltók legyenek. Sírkőgyártás: Ennek érdekében korszerű sírkő üzem létesült. Temetőüzemeltetés: A temető az épített és természetes környezet sajátos találkozási pontja, melynek egy üzemszerű működés biztosítása mellett a kegyeleti érzés kifejezését, a halott emlékének ápolását is lehetővé kell tennie. Ezért szükséges, hogy a temető megfelelő létesítményekkel – épületek, utak, kerítés – és gondozott parkokkal, parcellákkal rendelkezzenek. Az elmúlt négy évben a város temetői infrastruktúrája sokat fejlődött. A temetők ápoltsága a zöldfelületek állapota jónak mondható. A tervszerűen megépített temetkezési helyek a rendezettséget szolgálják. Az elmúlt négy évben sikerült elérni, hogy az Északi temetőben már nincs földes út. Az üzemszerű működéshez biztosítottak a feltételek. Fokozatosan épültek ki a vízvételi helyek, esztétikus szeméttárolók, és rendszeres a szemétszállítás. Az elmúlt négy évben elvégzett beruházások és munkák: Északi temető: 2002: - ravatalozó felújítása, temető-bővítés, Korányi úti porta, virágpavilon építés faszerkezetű ravatalozó felújítása, főbejárati park díszburkolatának készítése 2003: - 750 m2 útalap készítés 2004: - 800 m2 aszfaltos út építése, 1600 m2 útalap építés 2005: - 9000 m2 földút stabilizálás 2006: - 2500 m2 földút stabilizálás, Korányi úti kerítés felújítása, újjáépítése Oros: 2002: - aszfaltos út építése, parcella kialakítása 2003: - ravatalozó és kerítés felújítása 2004: - 2 ha-os területen fakivágás, tereprendezés Borbánya: 2006: - 1000 m2 útstabilizálás Nagyszállás: - a ravatalozó elektromos ellátása, 1 ha-os terület tereprendezése
39
Sóstóhegy: - a temetőhöz és a ravatalozóhoz vezető út építése
2002. évben: 2003. 2004. 2006. Összesen:
31.000 e Ft 21.000 e Ft 25.500 e Ft 75.000 e Ft 152.500 e Ft
Növekvő árbevétel mellett közel 120 millió forintot tudtunk fordítani a telephely létesítményeinek felújítására, járművek, gépek, beszerzésére, üzemcsarnokok építésére. Fejlesztésre fordított vállalati pénzeszközök: 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Összesen:
16.760 e Ft 15.300 e Ft 35.000 e Ft 37.000 e Ft 15.000 e Ft 119.060 e Ft
40
IV. A város gazdálkodása
Nyíregyháza gazdálkodásának három alappillére van: a vagyongazdálkodás, az adóbevételek szerkezete és a költségevetés. 1.
Vagyongazdálkodás
Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon-nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján határidőre elkészült a város vagyonkatasztere, amely szerint a közel 5200 ingatlan becsült értéke 139 milliárd Ft. A forgalomképtelen ingatlanok (törzsvagyon) értéke 79 milliárd Ft, a korlátozottan forgalomképeseké (intézmények) 35 milliárd Ft, a forgalomképes ingatlanoké 24 milliárd Ft. Vagyonszerkezet (milliárd Ft)
24
forgalomképtelen korlátozottan forg. Képes 35
79
forgalomképes
A Honvédelmi Minisztérium az eltelt időszakban a város tulajdonába adta a Tiszavasvári úton lévő két volt laktanyát. Ezek értéke előzetes becslések alapján kb. 5.000 millió Ft. A Báthory laktanyában EU pályázati támogatással Esély Centrum valósult meg. A volt Vay Ádám laktanya ingatlanának megosztása után egy részében a Bencs Szakközépiskola valamint az Arany J. Tehetséggondozó Kollégium kap helyet, az ingatlan másik részét értékesíteni kívánja az Önkormányzat A HM kezelésben lévő ingatlanok közül az Önkormányzat benyújtotta igényét a borbányai és a Simai úti lőtérre.
41
A vagyoni bevételek alakulása: 2002. év 2004. év 2006. évi tervezet
2003. év 2005. év
1 600 000 1 400 000
1 560 000
1 275 635
eFt
1 200 000
636 148 236 775 110 598
228 660 301 041
88 007 64 623 80 390 291 078
138 602
492 192 468 530
377 922 440 491
200 000
93 343 314 226 304 895
400 000
245 523 299 158
600 000
157 035 115 604
800 000
367 587
583 004
1 000 000
0 NLC értékesítés
NLC bérleti díj
Telekértékesítés
Lakás és lakóing. értékesítés
Lakótelek értékesítés
Építési telkek, házas ingatlanok értékesítése A 2003-ban jelentkező élénk építési szándék segítésére 61 építési telket, 15 társasház építésére alkalmas területet, valamint 9 házas ingatlant és 6 pavilon telket értékesített a város, összesen 554 millió Ft értékben. A következő években nagymértékben visszaesett a kereslet az építési telkek és házas ingatlanok iránt. Az előirányzatok teljesítése érdekében több helyszínen családi ház építésére alkalmas telkeket alakítunk ki, illetve értékesítünk. (Csemete utcai volt Déli temető területe, Semmelweis u.- Keleti M. utca térsége, Tiszavasvári út térsége) Intézmény-felújítás A 2 0 0 2 -2006 közötti években 1.435.927,- e F t -ot fordítottunk intézményeink felújítására. A felújítások során fokozott gondot fordítottunk az energia-megtakarítás érdekében arra, hogy az épületek elavult nyílászáró-cseréje, valamint a homlokzati hőszigetelési beruházásokra. Két általános iskolában a fűtés rekonstrukció is elkészült. A vizesblokkok felújítása is megtörtént, fontossági sorrend szerint. 2002-ben három kollégium a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány döntése alapján mintegy 16.000,- eFt összegű támogatásban részesült, az összeget vizesblokkok felújítására fordítottuk. 42
2003-tól a hókárok és az esőzések okozta károk miatt vis maior támogatásban részesültünk összesen 73.000,- eFt összegben, egyéb pályázatokon 81.600,- eFt összeget fordítottunk felújításra. Évközben az intézmények folyamatos működése érdekében az évközi tartalékkeret terhére biztosítjuk az üzemelést gátló és balesetveszélyes feladatok soron kívüli elvégzését. Az elmúlt négy évben a beruházások, vagyongyarapodás volt Nyíregyházán. 2.
korszerűsítések
révén
komoly
Adóbevételek
Helyi adópolitika, adónemek bővülése Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs kötelezettségek miatt az önkormányzat korábbi vállalkozásbarát adópolitikájának tere jelentősen szűkült. A 2003. január 1-jétől hatályos központi szabályozások az önkormányzat szinte korlátlan adókedvezmény- és adómentesség nyújtási lehetőségét megszüntették. A Közgyűlés a jogharmonizáció átmeneti időszakára lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a korábban – határozott időre – biztosított adómentességeket, adókedvezményeket legfeljebb 2007. december 31-éig igénybe vegyék. A helyi szabályozás alapján a munkahelyteremtéshez jelentősen hozzájáruló vállalkozások az önkormányzati ciklus alatt 630 millió Ft adókedvezményt vettek igénybe. A Közgyűlés a kisvállalkozások működését továbbra is támogatja azáltal, hogy – a jogszabályi lehetőségeket maximálisan kiaknázva – 2003. január 1-jétől új adómentességi szabályt vezetett be, melynek alapján azon vállalkozásokat, melyeknek iparűzési adóban az adóalapja a 2,5 millió Ft-ot nem haladja meg, adómentességben részesíti. Ezen adómentességi szabály alapján 2003-ban a vállalkozások 39 százaléka (6.500 vállalkozás) 100 millió Ft, 2004-ben 56 százaléka (7.600 vállalkozás) 122 millió Ft, míg 2005-ben a vállalkozások 54 százaléka (7.600 vállalkozás) 126 millió Ft közvetett támogatásban részesült. Az iparűzési adó és az építményadó mértéke 2003–2006-ban nem emelkedett. A Közgyűlés az önkormányzati ciklusb a n a lakosság széles körét érintő adót továbbra sem vezetett be, azonban helyi, illetve központi szabályozás következtében tovább nőtt az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe utalt adónemek száma. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. április 1-jei hatállyal bevezette az idegenforgalmi adót. Az adó bevezetésének indoka volt, hogy az idegenforgalom fejlesztését szolgáló turisztikai pályázatok feltételként határozták meg ezen adónem működtetését, továbbá a Nyíregyháza hosszú távú fejlesztési stratégiáját megalapozó társadalmi gazdasági helyzetelemzés is javaslatként fogalmazta meg az idegenforgalmi adó szükségességét. A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adót személyenként és vendégéjszakánként 100,-F-ban állapította meg a testület, ez 43
azonban nem a nyíregyházi lakosokat terheli. Az adó mértéke 2003., a bevezetése óta változatlan. A környezetterhelésről szóló törvény teremtette meg a jogszabályi alapját a környezetterheléshez kapcsolódó talajterhelési díj fizetési kötelezettség megállapításának. A talajterhelési díjat 2005. január 1-jével vezettük be. A díjfizetésre kötelezett kibocsátó a talajterhelési díjnak 2005. évre a 20 százalékát köteles megfizetni, ez a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi. Az Országgyűlés 2006. január 1-jétől új adónem, a luxusadó bevezetését írta elő. A törvényben foglalt kötelezettség alapján a Közgyűlés rendeletben határozta meg ingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértéket. Adóbevételek alakulása A helyi adóztatás rendszere közvetlenül segítette a Közgyűlés 2003-2006. évi programjának végrehajtását azáltal, hogy stabil bevételi forrásként évenként a költségvetési bevételek 14-15 százalékát biztosította. 2002. év Összes adóbevétel Bevétel növekedés Iparűzési adó Iparűzési adóbevétel növekedés Építményadó Építményadó bevétel növekedés Idegenforgalmi adó (2003.04.01-től) Idegenforgalmi adóbevétel növekedés Gépjárműadó Gépjárműadó bevétel növekedés
2003. év
3.536.175 2.652.783
2004. év
2005. év
2006. évi előirányzat
3.974.127 4.666.801 5.287.289
5.312.079
437.952 694.674 (112,4 %) (117,4 %)
620.488 (113,3%)
24.790 (100,5 %)
2.725.407 3.202.465 3.608.987
3.650.000
-
76.624 (2,7 %)
477.058 (17,4 %)
406.522 (12,7 %)
41.013 (1,1 %)
514.442
644.822
717.563
826.097
880.000
130.380 (25,3 %)
72.741 (11,3 %)
108.534 (15,1 %)
53.903 (6,5 %)
6.724
6.928
6.962
7.000
-
-
204 (3,0 %)
34 (0,5 %)
38 (0,5 %)
290.820
525.367
665.100
752.350
715.000
234.547 (80,7 %)
139.733 (26,6 %)
87.250 (13,1 %)
-
Növekedés 2006/2002. év %-a
Összege
150,2 % 1.775.904
137,6 %
997.217
171,1 %
365.558
104,1 %
276
245,9 %
424.180
-
44
A helyiadó-bevételek sajátos működési bevételeken belüli részaránya évenként meghaladta a 40 százalékot. 2003-2005-ben az adóbevételek növekedési üteme évenként a 10 százalékot haladta meg. (A ciklus 4 éve alatt - a 2006. évi előirányzatot teljesítettnek tekintve közel 20 milliárd Ft adóbevétel folyt be.)
Helyi adóbevételek alakulása 2002-2006.
5 000 000 4 000 000 Ezer Ft 3 000 000
4 001 524 3 448 223 3 243 041
4 534 767 4 567 000
2002. 2003. 2004. 2005.
2 000 000
2006.előirányzat
1 000 000
A 2003-2006-os évekre vonatkozóan a bázisévhez (2002.) viszonyítva az összes adóbevétel növekedése 50,2 százalék, amely meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Valamennyi adónemben jelentős bevételi növekedés tapasztalható a bázisévhez képest. A dinamikus adóbevétel növekedés helyi adóban kizárólag az adózói kör bővülésének köszönhető – mivel adómérték emelés a ciklusban nem volt –, amely egyfajta visszaigazolása az Adóiroda alapos és következetes adóhatósági munkájának. Az adóbevételeken belül meghatározó az iparűzési adó részaránya, amely évenként 68-69 százalék. Az érintett önkormányzati ciklus alatt a 2003-as év kivételével a tervezett bevételi előirányzatot teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A 2003-as évben iparűzési adóban a teljesítés 2,7 százalékkal elmaradt az előirányzattól, amelynek oka a 2001-től alkalmazandó kötelező adóalap megosztási mód. Ezen vállalkozásoknál a gazdasági növekedés és az infláció iparűzési adó növekedésre gyakorolt hatása 2004-től „állt helyre”, azonban a növekedés üteme elmaradt a korábbi években tapasztaltaktól. Az építményadó az adóbevételeken belül 15-16 százalék részarányt képvisel. A tervezett építményadó bevételi előirányzatot az önkormányzati ciklus valamennyi évében sikerült túlteljesíteni. Az évenkénti növekedési üteme meghaladja a 10 százalékot. A bázisévhez viszonyítva a növekedés 71,1 százalék (365 millió Ft). Az önkormányzati ciklus alatt bevezetett tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó a kapcsolódó állami támogatással együtt összességében több mint 80 millió Ft bevételi forrást jelent a város turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak megvalósítására. A pótlék és bírság bevétel az érintett években az előirányzatot meghaladta. A z önkormányzati ciklusban közel 300 millió Ft bevétel folyt be ezen a jogcímen. 45
A gépjárműadó a 2004. január 1-jével bekövetkezett változásoknak köszönhetően meghatározó bevételi forrássá alakult. Az önkormányzati ciklusban a gépjárműadó bevétel meghaladja a 2,5 milliárd Ft-ot, a tervezett előirányzatot valamennyi érintett évben túlteljesítettük. Az adómérték emelésen túl a bevételi többlethez jelentősen hozzájárult a nagyszámú adóellenőrzés alapján megállapított, és befizetett gépjárműadó is. A gépjárműadó bevétel bázisévhez viszonyított 245,9 százalékos (424 millió Ft) növekedése összességében több okra vezethető vissza. A 2003. évtől a beszedett gépjárműadó teljes összege az önkormányzatoknál marad, 2004-ben a gépjárműadó mértéke 20 százalékkal emelkedett (minden megkezdett 100 kg után 1.000,-Ft-ról 1.200,-Ft-ra), 2004-től pedig az adóztatás nem a gépjármű tulajdonosok bevallása, hanem a Belügyminisztérium hatósági nyilvántartása alapján történik. Az adóirodai tevékenység alapján befolyt jelentős adóbevétel hozzájárult a Közgyűlés 2003-2006. évi programjának eredményes végrehajtásához. 3.
Nyíregyháza költségvetése
A 2002-2006. közötti önkormányzati ciklusban egyre intenzívebb pénzügyi- és ezen belül hitelpolitikára volt szükség a központi és saját források stagnálása miatt. Bevételek Az alábbi táblázat mutatja az önkormányzat bevételeinek alakulását Megnevezés
Intézmény működési bevétel Önkormányzat sajátos működési bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bev. Központi költségvetési támogatás Átvett pénzeszközök, kötségv.kieg Finanszírozás bevételei - ebből hitelfelvétel Összesen Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy. bev. Mindösszesen
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
tény
tény
tény
tény
módosított
Ezer Ft Bázis viszonyszám
2 326 653
2 596 058
3 203 592
3 454 117
2 842 473
122,2%
7 317 951
9 000 594
10 434 369
11 248 759
11 294 054
154,3%
886 185
968 788
766 796
1 662 710
3 287 730
371,0%
7 130 173
9 493 230
10 394 209
11 254 247
9 162 862
128,5%
2 118 193
1 921 851
2 886 718
3 427 180
5 941 476
280,5%
1 736 139
2 371 649
2 408 974
2 940 163
3 849 516
221,7%
1 625 853
2 232 964
2 310 467
2 833 934
2 382 900
146,6%
21 515 294
26 352 170
30 094 658
33 987 176
36 378 111
169,1%
2 253 128
2 334 170
1 824 510
2 093 780
297 031
23 768 422
28 686 340
31 919 168
36 080 956
36 675 142
Bázisviszony szám
100,0%
120,7%
134,3%
151,8%
154,3%
Láncviszonyszám
100,0%
120,7%
111,3%
113,0%
101,6%
13,2% 154,3%
46
Az oszlopdiagramok szemléltetik a különböző bevételi elemek nagyságrendi változását: Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy. bev.
Bevétel
Finanszírozás bevételei
40 000 000 35 000 000
Átvett pénzeszközök, kötségv.kieg
30 000 000 25 000 000
Központi költségvetési támogatás
20 000 000 15 000 000
Felhalmozási és tőkejellegű bev.
10 000 000
Önkormányzat sajátos müködési bevételei
5 000 000 -
2002.
2003.
2004.
2005.
Intézmény működési bevétel
2006.
A bevételek főösszege az időszak alatt 23,8 milliárd Ft-ról 36,7 milliárd Ft-ra nőtt, mely több mint 50 százalékos növekedésnek felel meg. Az önkormányzat sajátos működési bevételei – szinkronban a főösszeg növekedésével – szintén több mint 50 százalékos növekedést mutatnak. Ettől szerényebb mértékben, 22,2 százalékkal nőnek az intézményi működési bevételek, valamint a központi költségvetési támogatás. Az állami támogatás 2002-ről 2003-ra több mint 33 százalékkal nőtt, mely nagyarányú növekedés az előző év szeptember 1-jétől a közalkalmazotti körben megvalósult átlag 50 százalékos béremelés fedezetének beépülését tükrözi. A bevételek szerkezetében bekövetkezett változást a várható adatok és a bázis év tényleges adatainak összehasonlítását a kördiagram mutatja személetesebben: Bevétel szerkezete 2002 7%
9%
Bevétel szerkezete 2006 10%
10%
1%
8%
16%
9%
31%
31% 30%
4%
Intézmény működési bevétel Önkormányzat sajátos müködési bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bev. Központi költségvetési támogatás Átvett pénzeszközök, kötségv.kieg Finanszírozás bevételei Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy. bev.
25%
9%
Intézmény működési bevétel Önkormányzat sajátos müködési bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bev. Központi költségvetési támogatás Átvett pénzeszközök, kötségv.kieg Finanszírozás bevételei Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy. bev.
Az inflációt kiszűrve a 2002. évi szinten átszámolt korrigált adatokat a következő táblázat tartalmazza: 47
2002. tény Megnevezés Intézmény működési bevétel Önkormányzat sajátos müködési bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bev. Központi költségvetési támogatás Átvett pénzeszközök, kötségv.kieg Finanszírozás bevételei
2003. tény
2004. tény
2005. tény
2006. módosított
Bázis viszonyszám
2 326 653
2 354 720
2 720 764
2 831 594
2 272 242 97,7%
7 317 951
8 163 871
8 861 758
9 221 436
9 028 345 123,4%
886 185
878 726
651 229
1 363 046
2 628 176 296,6%
7 130 173
8 610 710
8 827 651
9 225 935
7 324 693 102,7%
2 118 193
1 743 190
2 451 648
2 809 512
4 749 552 224,2%
1 736 139
2 151 173
2 045 907
2 410 268
3 077 262 177,2%
1 625 853
2 025 381
1 962 246
2 323 184
1 904 865 117,2%
Összesen Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy. bev.
21 515 294
23 902 390
25 558 956
27 861 790
29 080 269 135,2%
2 253 128
2 117 178
1 549 530
1 716 426
Mindösszesen
23 768 422
26 019 568
27 108 486
29 578 216
- ebből hitelfelvétel
237 443 10,5% 29 317 712 123,3%
Bázisviszony szám
100,0%
109,5%
114,1%
124,4%
123,3%
Láncviszonyszám
100,0%
109,5%
104,2%
109,1%
99,1%
Kiadások A 4 éves periódus alatt az önkormányzat számtalan döntést hozott a feladatellátás célszerűbb struktúrája, illetve az optimális méretnagyság kialakítása érdekében. Ez többek között intézményi szakmai és gazdasági összevonásokat jelentett, valamint a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló feladatok kiszervezését. Az önkormányzati törvényben kötelezően előírt, valamint a közgyűlés által felvállalt feladatok ellátására, beruházásra, az adósságszolgálat teljesítésére 2002-ben 22,8 milliárd Ft-ot, míg 2006-ban várhatóan közel 37 milliárd Ft-ot költ az önkormányzat. (inflációs rátával korrigálva 29,2 milliárd).
48
Megnevezés
2002. tény
2003. Tény
2004. tény
2005. tény
2006. módosított
Bázis viszonyszám
Személyi juttatás Munkadót terhelő járulék Dologi és egyéb kiadás
6 931 779
9 113 287
9 662 762
10 211 269
10 368 869
149,6%
2 441 234
3 032 203
3 156 564
3 302 981
3 159 339
129,4%
5 593 523
6 511 117
7 317 757
8 065 949
7 752 927
138,6%
Kamatfizetés Müködési célú támogatások Müködési kiadás összesen
247 741
356 412
450 617
346 331
341 770
138,0%
2 455 325
2 835 846
3 271 418
3 322 118
2 680 302
109,2%
17 669 602
21 848 865
23 859 118
25 248 648
24 303 207
137,5%
2 555 582
2 288 714
3 375 499
4 594 658
8 400 620
328,7%
414 234
590 407
691 440
865 095
673 188
162,5%
414 415
64,8%
Beruházás Felújítás Felhalmozási célú pe. Átadás Pénzügyi befektetések Felhalmozási kiadás összesen Finanszírozási kiadások - ebből hiteltörlesztés Kiadás összesen
639 097
593 126
900 577
773 468
196 921
125 000
21 350
275 405
0,0%
3 805 834
3 597 247
4 988 866
6 508 626
9 488 223
249,3%
458 825
565 047
1 802 704
1 983 944
2 773 524
604,5%
272 487
470 959
1 747 248
1 854 714
2 727 864
1001,1%
30 650 688
33 741 218
36 564 954
166,7%
191 159
641 007
110 188
30 459 529
34 382 225
36 675 142
21 934 261
26 011 159
Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy, kiadás
860 617
1 082 275
Kiadás mindösszesen
22 794 878
27 093 434
-
Bázisviszony szám
100,0%
118,9%
133,6%
150,8%
160,9%
Láncviszonyszám
100,0%
118,9%
112,4%
112,9%
106,7%
12,8% 160,9%
49
Kiadás
Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy, kiadás Finanszírozási kiadások
40 000 000
Pénzügyi befektetések
35 000 000
Felhalmozási célú pe. átadás
30 000 000
Felújítás
25 000 000
Beruházás
20 000 000
Müködési célú támogatások
15 000 000
Kamatfizetés
10 000 000
Dologi és egyéb kiadás
5 000 000
Munkadót terhelő járulék
-5 000 000
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Személyi juttatás
Az önkormányzat intézményi struktúrájában a ciklus alatt megvalósított racionalizálási döntések következtében a grafikonon is jól olvasható személyi juttatás és a járulék vonzatának csökkenése. Szintén kiemelkedő a változás a beruházási kiadásokban, mely az önkormányzat növekedés mellett elkötelezett beruházási politikájának leképezése. Ezen két jelentős körülmény egyenes következménye a finanszírozási kiadások növekedése, mivel a – már említett saját forrás szűke miatt igénybevett – hitel törlesztése itt jelenik meg.
50
A kiadás szerkezetében bekövetkezett átalakulást az alábbi diagramok szemléltetik: Kiadás szerkezete 2002
3% 1%
Kiadás szerkezete 2006
0%
2%
1%
4%
2%
29%
11%
8%
2%
0,3% 28%
23%
11% 1%
11% 25%
Személyi juttatás Munkadót terhelő járulék Dologi és egyéb kiadás Kamatfizetés Müködési célú támogatások Beruházás Felújítás Felhalmozási célú pe. átadás Pénzügyi befektetések Finanszírozási kiadások Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy, kiadás
8,7% 7% 1%
21%
Személyi juttatás Munkadót terhelő járulék Dologi és egyéb kiadás Kamatfizetés Müködési célú támogatások Beruházás Felújítás Felhalmozási célú pe. átadás Pénzügyi befektetések Finanszírozási kiadások Pénzforg. nélküli, átfutó, kiegy, kiadás
Hitelállomány A hitelállomány költségvetéshez viszonyított arányát szemlélteti a következő grafikon: Ezer Ft-ban!
Év
Költségvetés volumene
Hitelállomány a költségv.%-ában
Hitelállomány
2002 2003 2004 2005
22 659 474 27 131 818 31 181 545 36 177 113
2 995 959 4 757 964 5 202 725 6 519 593
13,2% 17,5% 16,7% 18,0%
2006
36 675 142
* 6 870 835 18,7%
* várható (lakossági nélkül)
51
A hitelállomány növekedése mellett az állomány összetételében az alábbi változás következett be: A hitelkeret változása 2002
A hitelkeret változása 2006 7%
8%
23%
70% 92% Hosszúlejáratú hitelek összesen Rövidlejáratú hitelek összesen Hosszúlejáratú hitelek összesen
Rövidlejáratú hitelek összesen
Lakossági viziközmű társulati hitelek
A hitelszerkezet átalakítása mellett az igénybevett hitelkonstrukciók is változtak, mivel a közgyűlés a korábban felvett beruházási hitelek EURO alapú hitellé történő átkonvertálásáról döntött. Ez a lépés – a forint ez évi átmeneti gyengülése ellenére – kamatban jelentős megtakarítást eredményezett. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat állami támogatással, valamint hitelekkel kiegészített forrásai biztosították a meglévő intézményhálózat működtetését. A feladatellátás színvonalának megtartása mellett olyan beruházásokat is megvalósított, melyek a területén lakók igényeinek kiszolgálása mellett országos jelentőséggel bírnak. millió Ft Megnevezés
Hitelállomány 2002. XII. 31.-én 2005. XII. 31.-én 2006. VIII..29.-én Éven túli (beruházási) hitel 2.996 4.698 04.695 Éven belüli hitel 164 1.559 2.131 Ebből munkabér hitel 0 0 200 Lakossági vízi közműtársulati hitel 0 263 536 V.
Városfejlesztés
Négy évvel ezelőtt ezt írtuk a városfejlesztésről, mint fogalomról: „ A városfejlesztés fő célja, hogy Nyíregyháza az Európai Unió integráns részeként nemzetközi jelentőségű várossá formálódjon, kedvező geopolitikai helyzetét optimálisan kihasználva erősödő regionális központtá váljon az EU egyik legkeletibb, kulcsfontosságú hídfőállásaként, ahol a lakosság életminősége folyamatosan javul.” Ezt az alábbiakkal szeretnénk kiegészíteni: A városfejlesztés során olyan komplex tevékenységek, projektek valósuljanak meg Nyíregyházán, amelyek olyan élhető város kereteit teremtik meg, amely a város társadalmi, kulturális, gazdasági versenyképességét nemcsak megőrzik, hanem fokozzák. 1.
Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése
M3 Autópálya Nyíregyházáig Elkészült és 2006. augusztusában átadtuk az M3 autópálya Nyíregyházát délről elkerülő 8,1 km hosszúságú szakaszát, ehhez kapcsolódóan befejeződött a 4. sz. főút bevezető szakaszának négynyomúsítása a METRO Áruház csomópontjáig. Az autópályához csatlakozó 403. sz. 15,5 km hosszúságú keleti elkerülő út még 2005. 52
végén elkészült. Az M3 autópálya Görbeháza–Nyíregyháza közötti, 39 km hosszúságú szakaszának kivitelezése jó ütemben halad, az átadás 2007-ben várható. Az M3 autópályához csatlakozó nyugati elkerülő út tervezése is intenzíven folyik és megkezdődött az engedélyezési eljárás. A beruházás részeként megépült a Fenyő utca, burkolatot kapott a régi 4-es út, Rozsrétszőlő bevezető útja és a Móricz Zsigmond út. 4. sz. főút (Debreceni út) négynyomúsítása Elkészült és 2003. májusában birtokba is vehették az autósok a 4. sz. főút (271+000–272+200 km szelvény közötti) korszerűsített szakaszát. Ennek során a Tünde úttól a METRO Áruház csomópontjáig terjedő szakasz négynyomúsítása, csapadékcsatorna építés, a Palánta utcai útcsatlakozás és forgalmi jelzőlámpa telepítés valósult meg, melyhez az Önkormányzat 35 százalékos finanszírozási részt vállalt. Ezzel egyidejűleg a Debreceni út jobb oldalán az Önkormányzat saját forrásából a járda is megépült. 4. sz. főút (Pazonyi út) négynyomúsítása A 4. sz. főút 276+555-277+610 km szakaszának négynyomúsítását a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. 2004. évben elvégezte. A terv szerint a beruházás részeként a Család utcai kereszteződés geometriai rendezése, gyalogátkelőhely kialakítása és forgalmi jelzőlámpával történő felszerelése is megvalósult. A munkálatokkal egy időben önkormányzati beruházásként a temető közelében új autóbusz öbölpár kiépítése is megtörtént. 41. sz. főút korszerűsítése 2004. novemberében elkészült a 41. számú főút 2+190– 5+350 km szakaszának korszerűsítése. A 3 milliárd forintot meghaladó állami beruházás során – amely az önkormányzat finanszírozási részvállalásával valósult meg – négy forgalmi sáv, leállósávok, jelzőlámpás forgalmi csomópontok épültek, az érintett közművek átépítése is megtörtént. Tokaji út - 38. sz. főút - Vásártér előtti sávbővítés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közútkezelő Kht. beruházásában a Tokaji úton balra kanyarodó sáv készült, amely építéséhez kapcsolódóan a járda építéséhez szükséges anyagi forrást a város biztosította. Az átadást követően lényegesen csökkentek a piac előtti forgalmi torlódások. Móricz Zsigmond út négynyomúsítása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht-val történt előzetes egyeztetésnek megfelelően kezdeményeztük a Nagykörút Móricz Zsigmond úti szakaszának az országos közúthálózatba történő felvételét. A Nagykörút bezárásához a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. készíti a Móricz Zsigmond út – Huszár sor sávbővítésének engedélyezési terveit. A tervek szerint a korszerűsített Nagykörút nyomvonala a kisvasúti telephely területét átvágja, ezért a kisvasút sorsának nyugvópontra kerüléséhez elkerülhetetlen a kisvasút jövőbeni működésének meghatározása, a telephelyet új helyre költöztetése. Kiskörút kialakításának folytatása 2006. év júniusban átadtuk a Kiskörút Szegfű utca – Bujtos utca – Bocskai utca közötti szakaszát. Ehhez kapcsolódóan elkészült a Nagykörúton belüli közúthálózat forgalmi rendjének felülvizsgálati terve, a Kiskörút szakaszainak forgalomszimulációs vizsgálati terve, a Kiskörúton belüli közlekedési rendszer ütemezett 53
átalakítási terve, amelyek alapján az új forgalmi rend a konfliktushelyzetek minimalizálásával bevezethető. Vasútállomás előtti tér rendezése A vasútállomás átépítését követően az Állomás tér, mint városkapu egységes forgalmi rendezése érdekében elkezdődött az átépítés. Új 68 férőhelyes parkoló épült, valamint az Arany János utcai kereszteződésben forgalomirányító jelzőlámpa működik. Az autóbusz és a taxi forgalmának elkülönítése érdekében az állomásépület bejáratának közvetlen közelében új taxi várakozóhelyet alakítottunk ki. Korányi Frigyes út – Morgó út körforgalmú csomópont A város egyik balesetveszélyes közlekedési csomópontja volt a Korányi Frigyes u. Morgó u. kereszteződés. Az "eltűrhető" kategóriát jelentősen meghaladó forgalom, a párhuzamos szervizút csatlakozása és a helyszűke olyan korlátozó tényezőt jelentettek, amelyek a csomópont átépítésénél kompromisszumra kényszeríttetek. Elkészült a csomópont és a kapcsolódó közlekedési létesítményeknek a megváltozó forgalmi viszonyok által indokolt mértékű ütemezett átépítéséhez az engedélyezési terv, amely alapján 2004. nyarán megépült a körforgalmú csomópont. Kistelekiszőlő autóbuszközlekedés indítása A Palánta u. - Koszorú u. - Lejtő u. útvonalon részben meglévő 4 méter burkolatszélességű útszakasz megerősítésével és a további szakaszokon szintén 4 méter szélességű útburkolat új kiépítésével lehetővé vált a menetrend szerinti helyi autóbuszjárat indítása. Ehhez az útvonal teljes hosszán a gyalogosok részére a menetirány szerinti jobb oldalon 80 cm szélességben járda épült betonlapokból, míg a megállóhelyek környezetében elvégezték a burkolatszélesítést, továbbá a Lejtő utca–Debreceni út csatlakozásánál a burkolatszél minimum 12 m sugarú lekerekítése is megtörtént. 2004. szeptemberében elindult a 24 jelű Autóbuszállomás – Kistelekiszőlő között közlekedő helyi autóbuszjárat. Önkormányzati belterületi utak engedélyezési terveinek elkészítése Közbeszerzési eljárást követően folyamatban van a Nyíregyháza, Pazonyi út – Orosi út összekötő szakasz, a Nyíregyháza, Orosi út – Kállói út összekötő szakasz, a Nyíregyháza, Sóstóhegy – 4. sz. főút összekötő szakasz és a Nyíregyháza, Pazonyi út szakaszán gyalog-kerékpárút engedélyezési tervének készítése és az építési engedély megszerzése. Közlekedésfejlesztési Koncepció megvalósítását célzó tanulmánytervek Tanulmányterv készült a Nyíregyháza kerékpárút-hálózatának fejlesztéséhez, a város forgalomcsillapított övezeteinek kialakításához. Elkészült Nyíregyháza tömegközlekedési útvonalainak megfelelőségi vizsgálata. A Szabolcs Volán Közlekedési Részvénytársasággal közös finanszírozással megkezdődött Nyíregyháza helyi- és környéki autóbusz-hálózati koncepciójának elkészítése. Regionális Operatív Program pályázat nyerteseként az országban elsőként Nyíregyházán vezetjük be a Rugalmas tömegközlekedési szolgáltatást, melynek kidolgozása folyamatban van. A projekt célja egy olyan rugalmas közlekedési rendszer létesítése, amely a rokkantak, mozgássérültek, fogyatékosok és idősek közlekedési igényeit alacsony többletköltséggel, jó hatékonysággal képes kielégíteni.
54
Cél az is, hogy a ritkán lakott térségek tömegközlekedési ellátása ugyanezzel a járműparkkal történhessen. Repülőtér fejlesztés III. üteme A beruházásra 2004. decemberében kötött támogatási szerződést az Önkormányzat a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal. Az összesen 153.333 eFt összegű beruházáshoz 110.000 eFt vissza nem térítendő terület és régiófejlesztési támogatás járul. A beruházás keretében 2005-ben az utasforgalmi épület berendezésének beszerzésére, továbbá az új üzemanyagtároló és -kút épül, 2006-ban pedig elkészül a repülőtéri felügyeleti rendszer, valamint lezajlik az utasforgalomhoz kapcsolódó biztonsági berendezések beszerzése, illetve a repülőtér fejlesztés IV. ütemének tervezése is. Egyéb beruházások Megépült a Kállói úti hatágú körforgalmú közúti csomópont I. üteme. A H 33 Autóbuszállomás – Mező u. – Rákóczi út – Vay Ádám krt. – Dózsa Gy. u. – Pazonyi u. – Kőlapos külterületi autóbuszjárat indításához szükséges útszélesítés és megálló elhelyezés elkészült, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés 2003. szeptember 1-jén indult. A Kormány 2005-2006-ban pályázati lehetőséget biztosított az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolatainak felújítására. A támogatás mértéke 50% (de pályázatonként max. 50.000 eFt). 2005-ben az alábbi – több utcát magába foglaló, de egybefüggő – területeken valósult meg burkolatfelújítás ilyen jellegű támogatással: · Belváros I. ütem 102.438 eFt bekerülési költséggel, · Örökösföld 101.496 eFt bekerülési költséggel, · Kertváros 108.876 eFt bekerülési költséggel, · Hímes u. és térsége 106.331 eFt bekerülési költséggel. Mind a 4 területhez egyenként 50.000 eFt (összesen 200.000 eFt) támogatást nyertünk. 2006-ban az alábbi 2 területen tudunk ilyen konstrukcióban felújításokat végezni: · Belváros II. ütem, · Érkert. 2.
A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ ILLESZKEDŐ HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE
Az Arany J. Általános Iskola és Gimnázium tanuszodája szerkezeti károsodása miatt az Önkormányzat vis maior támogatási kérelme nyomán a Belügyminisztérium 20 millió Ft-ot biztosított a létesítmény szerkezeti megerősítéséhez. A pályázathoz kapcsolódva az intézmény uszodájának és tornatermének külső-belső felújításához, valamint a tantermi szárny nyílászáróinak cseréjéhez az Oktatási Minisztérium 21. századi iskola pályázata révén igényeltünk halasztott fizetésű MFB hitelt, amely a teljes beruházási költség 90%-át tette ki. A nyílászáró csere 2003. decemberére megvalósult, a tanuszoda szerkezeti megerősítése, továbbá a tornaterem és az uszoda külső-belső felújítása 2004. augusztus végére készült el. Ehhez a programhoz a közös hitel révén kapcsolódott a Benczúr Gyula Általános Iskola és a Vécsey Károly Általános Iskola épületgépészeti és fűtési rendszerének felújítása is, amelyeknek kivitelezése 2005-ben fejeződött be. 55
A Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola rekonstrukciója és bővítése beruházás címzett támogatása iránti szakmai fejlesztési koncepcióját 2006ban ismét benyújtottuk, a döntés előreláthatólag 2006. utolsó negyedévében várható. A Vásárhelyi Pál ÉVISZ régi épületének szerkezeti megerősítésére pályázatot nyújtottunk be a beruházás CÉDE támogatására. Az elnyert támogatás segítségével 2004. szeptemberi tanévkezdésre sikerült a régi épületszárny pinceszinti és földszinti teherhordó szerkezeteit megerősíteni, ezzel lehetővé vált a földszinti és az emeleti tantermek korlátozás nélküli használata. Ezen kívül a tornaterem lapostetőjére magastető készült, valamint megújult a régi épületszárny udvari homlokzata és a tornatermi vizesblokkok, továbbá a pincében kialakítottak egy konditermet is. A Gárdonyi Géza Általános Iskola akadálymentesítése beruházás 2005. márciusában kezdődött meg, és 2005. augusztusában fejeződött be. A beruházás révén a tantermek számának csökkentése és nagyobb szerkezeti beavatkozás nélkül vált az épület zavartalanul használhatóvá a mozgássérült tanulók számára. A beruházást 30 millió Ft CÉDE támogatás segítségével közel 52 millió Ft összköltséggel valósítottuk meg. Ezzel párhuzamosan befejeződött az intézmény korábbi években megkezdett teljes külső nyílászáró cseréje is. A Szőlőskerti Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése beruházás finanszírozására 2004. tavaszán pályázatot nyújtottunk be a Regionális Fejlesztés Operatív Program „Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények fejlesztése” című kiírására. A pályázat sikeres volt, az elnyert 227.884 eFt-hoz, 11.994 eFt saját erő szükséges. A támogatási szerződést 2005. május 26-án kötöttük meg. Az önerő csökkentése érdekében pályázatot nyújtottunk be a Belügyminisztérium által meghirdetett EU Önerő Alapra. A pályázat pozitív elbírálásával a szükséges önerő 4.798 eFt-ra csökkent. A Belügyminisztériummal az önerő kiegészítésére vonatkozó támogatási szerződést 2005. augusztusában kötöttük meg. A támogatással a meglevő épületszárny rekonstrukciója, magastető ráépítése, aulával és tornateremmel történő bővítése, továbbá eszközbeszerzés, valamint támogatás nélkül az iskola új sportudvarának kialakítása valósult meg, 2006. augusztus végi teljes befejezéssel. A Kertvárosi Általános Iskola tornaterem építése b e r u h á z á s 2 0 0 2 . augusztusában kezdődött meg 45.000 eFt TERKI támogatás igénybevételével. A 16 tantermes intézmény több mint 400 fős tanulói létszámához képest igen szűkös, 9x18 m-es tornaszobáját felváltó közel 1000 m2-es új létesítmény 136.763 eFt beruházási összköltséggel 2003. februárjában az ART-VITAL Kft. tervei alapján és lebonyolításában, a NYÍRÉP Kft. kivitelezésében készült el, míg a hozzá kapcsolódó tornapálya visszapótlási és kerítés átépítési munkái 2003. júniusában fejeződtek be. A Botanikus Kert területén 2001 - 2002. években – Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Nyíregyházi Főiskola együttes beruházásában – megvalósult a főépület emelet ráépítése és a vizesblokk kiépítése, továbbá mintegy 20000 m2 területen a legértékesebb növényállomány öntözésére szolgáló öntözővíz-rendszer. Tavaly céljellegű decentralizált támogatás igénybevételével a Trópusi vízi haszonnövények bemutató háza épült meg, és így az élelmiszeripari növények (pl: cukornád, liszt-, kenyérnövények) életfeltételeinek bemutatásra is lehetőség nyílt.
56
3.
EGÉSZSÉGES GAZDASÁGI STRUKTÚRA, HÚZÓÁGAZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE
A szomszédos országok testvérvárosaival folytatott kapcsolatok további erősítésére Szatmárnémeti városával közösen a gazdaságfejlesztés és a befektetés ösztönzése érdekében sikeres pályázatot nyújtottunk be a PHARE CBC Magyar-Román Kisprojekt Alap kiírásra. A programban befektetői kiadvány készült, és a gazdaságfejlesztési szakemberek, vállalkozások konferenciával egybekötött tapasztalatcseréje valósult meg. Az innovatív környezet megteremtésében első lépésként megalakult a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács, melynek tagja Nyíregyháza város önkormányzata. A megyei innovatív magatartás ösztönzése érdekében a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács javaslatai alapján új megyei innovációs díjakat alapítottunk az alábbi kategóriákban: · „Megyei Innovációs Díj 2004” · „Közösségi Innovációs Díj” 2004 · „Az Év Fiatal Innovatív Kutatója 2004” A díjakat 2005-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Innovációs Tanács döntése alapján osztották ki. 4.
REGIONÁLIS SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE
Az Interreg IIIC Közösségi Kezdeményezés keretében 2004. áprilisában indult öt város interregionális együttműködésével az Eu.ToP.Com projekt. Az Interreg IIIC programok célja a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése európai szintű, transznacionális, határokon átívelő együttműködéseken keresztül. A műveletben részt vevő partnervárosok, Ascoli Piceno, Massy, Bayonne, L’Hospitalet és Nyíregyháza a tapasztalat-cserén túl kísérleti projektjeiken keresztül közösen dolgozták ki azokat az új megközelítési módokat, melyek iránymutatást adnak a helyi kereskedelem fejlesztése és városfejlesztési stratégiák hasznos módszereinek átvételére. Nyíregyháza kísérleti programja az összehangolt kínálat, egységes marketing és közös piaci megjelenés kialakítása érdekében Sóstó kereskedelmi hálózatának összefogására irányult. A sikeres együttműködés eredményeképpen Nyíregyháza és Bayonne városa partnervárosi együttműködési megállapodást írt alá további EU-s p r o jektek megvalósítására. A projekt 2006. júniusában fejeződött be. 5.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
5.1 2001-ben a Nyírségvíz Rt. elkészített egy programot a még ellátatlan bokortanyák ütemezhető ivóvízellátására, tekintettel arra, hogy mind ásott, mind pedig a fúrott kutak vizének minősége leromlott, tisztálkodásra illetve fogyasztásra nem volt alkalmas. A program keretén belül 2004-ben elkészült Lócibokor, Manda II., Kordovánbokor, Bálintbokor, Császárszállás, Butykatelep ivóvízhálózata. A közel 36 km vezeték megépítésével ezekben a bokortanyákban 716 ingatlan jutott hozzá egészséges, vezetékes ivóvízhez. Időközben Felsőpázsit településrészen is szervezésbe fogtak a lakók, és társulatot szerveztek. Itt az ivóvízhálózatot a NYÍRSÉGVÍZ Rt. kivitelezésében 2005-ben építették meg.
57
2003-ban 41.016 eFt-ot, 2004-ben 30.741 eFt-ot, 2005-ben 40.556 eFt-ot költöttünk, 2006-ban kb. 22.000 eFt áll rendelkezésre ivóvízhálózat bővítésekre, melyeket a NYÍRSÉGVÍZ Rt-vel közös beruházásban valósítottunk, illetve valósítunk meg. (1. sz. melléklet) Ivóvízhálózat bővítések társulati formában is történtek: · 2002-ben a Tiszavasvári u. É-i oldalán, · 2003-ban a Kemecsei u. K-i oldalán, · 2004-ben közel 37 km vezeték épült Lóczibokor, Manda II., Bálintbokor, Kordovánbokor, Butyka és Császárszállás térségében, · 2005-ben Felsőpázsit vízellátását oldottuk meg ilyen formában, · 2006-ban pedig Lászlócsere dűlőben valósul meg a hálózat bővítés. 5.2 Elkészült a város csapadékelvezetési koncepciója. Az elmúlt években kétszer pályáztunk meg címzett támogatást a Nyíregyháza városi I. számú csatorna vízgyűjtő területe főcsatornáinak rekonstrukciójára, pályázatunk azonban sajnos forráshiány miatt eredménytelen lett. Az Interspar Áruház környékének, az István utca, valamint a Hunyadi u. – László u. csomópont vízelvezetési problémáinak megoldását célzó program sem kapott támogatást. 2005-ben a Városüzemeltetési Kht. a csapadékvíz elvezetési feladatok körében, elsősorban a főgyűjtőkön, befogadókon végzett kapacitásnövelő beavatkozást az Önkormányzat költségvetéséből biztosított pénzügyi keretből. Folyamatban van az ESSO kút környéke csapadékvíz elvezetési problémáinak megoldását célzó beavatkozás előkészítése, a tervek a Városüzemeltetési Kht. megrendelésére elkészültek, a közbeszerzési eljárás hamarosan lezárul. 5.3 A NYÍRSÉGVÍZ Rt. és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködésében folyamatban van Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja Kohéziós Alap pályázatának összeállítása. A program keretében kiépülő mintegy 170 km gyűjtőcsatorna közel 30.000 ember szennyvízelhelyezésére nyújt megoldást. A tervezett fejlesztés tartalmazza még a közvetlenül érintett rossz állapotban levő csatornák rekonstrukcióját, szennyvízkormányzási feladatokat, a szennyvíziszap elhelyezésének megoldását, valamint – a jelenleg üzemen kívül levő II. számú szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját. A 12 milliárd forintot is meghaladó nettó beruházási költségű program elvi engedélyeit 2004. évben kiadták. A 2006. januárjában tartott egyeztetés eredményeként elkészült a pályázati dokumentáció KVvM-hez benyújtandó változata. Közbeszerzési eljárás eredményeként 2006. május 5-én aláírták az engedélyes és tendertervek elkészítésére vonatkozó vállalkozási szerződést. A tervezési költségekhez a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 75%-os költségvetési támogatást nyújtott. A tervezési munkákkal párhuzamosan 2006. márciusában megkezdődtek a programot bemutató lakossági fórumok a város 16 érintett képviselői körzetében. Terveink szerint 2006. év őszére a víziközmű társulat megalakításának előkészületeit is megtehetjük a lakossági visszajelzések, illetve az engedélyes tervek birtokában. Ezt követően folytatódhat a pályázati dokumentáció monitoringja, és így ez évben kiküldhető a dokumentáció Brüsszelbe. Korábbi pályázataink eredményeként 2003-ban mintegy 100 ingatlan szennyvízelvezetése valósult meg Kőlapos területén. A Kistelekiszőlő és Borbánya területén megvalósult szennyvízprogram 1482 db ingatlan 58
szennyvízelhelyezésének lehetőségét teremtette meg. A beruházás keretében a tervezett 18 km szennyvíz gerincvezetékkel szemben további mintegy 900 m csatorna épült. A Palánta utca terelőútja lett a Lejtő utca, valamint a Lejtő és Kisdiófa utcákban áthelyezték a meglévő kisfeszültségű hálózatot. A közbeszerzési eljárás eredményeként kialakult műszaki tartalom értékéhez képest további mintegy 130 MFt értékű fejlesztés vált lehetővé a két városrészben, jelentős mértékben az elnyert támogatások bevonásával. A három településrész beruházási költsége 709.170 eFt, melyhez 555.766 eFt állami támogatásban részesültünk. Több éve előkészített és pályázatra benyújtott program volt Nyíregyháza-Oros és Nyírszőlős II. ütemének szennyvízcsatornázása is. A közbeszerzési eljárás alapján kialakult beruházási költség a két városrész esetében 754.865 eFt + ÁFA, mely összegből 28 km szennyvízvezeték építettek ki 9 db átemelővel és 1672 db bekötéssel. A tervezett műszaki tartalmon túl mintegy 206 MFt összegben folytatódott a fejlesztés részben pótszerződésekkel, részben a tartalékkeret terhére. Így további 3,3 km szennyvízvezeték, 6db közterületi átemelő és 249 bekötés épült. A forgalom biztosítása érdekében terelőút készült a Rozsnyai és Diák utcán, valamint a Deák Ferenc utcán. 2004. évben a csatornaépítés mindkét városrészben befejeződött a sávos úthelyreállításokkal. A program teljesen – a szerződés szerinti – 2005. június 30-i határidőre fejeződött be. 29 utca kapott teljes aszfaltburkolatot. Tiszavasvári u. É-i oldalának szennyvízcsatornázása társulati formában valósult meg, ezzel a fejlesztéssel a területen ingatlannal rendelkező tulajdonosok az építési engedélyt lakóházakra is megkaphatják. Simai u. és térsége szennyvízcsatornázása kivitelezésének munkaterület átadása 2005. szeptember 6-án volt. A mintegy 195.745 eFt összegű beruházáshoz 40 % állami céltámogatást és 30 % HÖF támogatást nyertünk. Időközben a lakosság víziközmű társulatot hozott létre, így az önkormányzati saját erő közel 15 % lakossági forrással egészült ki. A program megvalósításával 306 ingatlan szennyvíz elvezetését oldottuk meg. Az érintett utcákon az utak teljes aszfaltburkolatot kaptak. A Fészek utcán a csapadékcsatorna építésével a Kertvárosban élők évek óta áhított fejlesztése valósult meg. A kivitelezés 2003. szeptember elején elkezdődött, novemberben befejeződött. A közel 30 milliós beruházással elsődlegesen – a z autóbusz közlekedésbe is bevont – Fészek u. vízelvezetési problémái oldódtak meg, a forgalom biztonsága javult. 5.4 Folytatódott a lakossági út- és közműépítési program, a megvalósított beruházásokat a 2. sz. mellékletben foglaltuk össze. 5.5 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Program – Kohéziós Alap pályázatát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, majd Brüsszel 2004. júliusában hivatalosan befogadta. A Program keretében megvalósuló 34 milliárd Ft-os beruházás több mint fele – mintegy 18,78 milliárd Ft értékben – Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás körzetében valósul meg. A körzeten belül is legfőképpen Nyíregyházán, mint a térség körzetközpontjában összpontosul a térségi beruházás döntő része, amelynek 15,89 milliárd Ft a tervezett költsége. A beruházások megvalósítására Brüsszeli határozat alapján egy, a teljes megyét és néhány megyén kívüli települést tömörítő társulást kellett létrehozni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárd 59
Hulladékgazdálkodási Társulás 241 önkormányzat részvételével 2006. év elején megalakult. A társulás létrehozásának célja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározott települési szilárd hulladék gyűjtésével, elszállításával, ártalommentes elhelyezésével és ártalmatlanításával kapcsolatos önkormányzati feladatok megoldására és a korszerűtlen hulladéklerakók bezárására, rekultiválására a társult önkormányzatok együttműködjenek, és hatékony megoldásokat alkalmazzanak. Az Európai Közösségek Bizottságának 19-XII-2005. számú határozata alapján a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer – 1 . szakasz” elnevezésű projekt Kohéziós Alap Támogatási Szerződését 2006. március 29-én írták alá. A program első szakaszában Nyíregyháza térségében a támogatásból megvalósuló beruházások az alábbiak: bekötőút építése, hulladékválogató csarnok építése, gépbeszerzés, mérnök és PR munka költségei. A program I. szakaszára tervezett 35.645 e Eurós beruházásra az Európai Unió 27.959 e Eurós támogatást ítélt meg. Ebből a támogatásból Nyíregyháza térségében 14.685 e Eurós nagyságrendű fejlesztés valósulhat meg. Környezetbarát beszerzési és mű k ö d é s i s z a b á l y z a t elnevezés helyett környezettudatos iroda program néven készült el a KvVM pályázattal támogatott program, amelynek megismertetése, egyeztetése a hivatal vezetőivel, irodavezetőivel 2004. év elején megtörtént. A környezettudatos irodaprogram megvalósításának első lépéseként 2005. év elején a Polgármesteri Hivatal épületében kialakítottuk a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételeit, irodai, folyosói és udvari gyűjtő edényzetek elhelyezésével. A Szállási úti kommunális hulladéklerakó területén lévő mintegy 400 tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítását 5 0 % -os Decentralizált Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pályázati támogatással sikerült megvalósítani. A Báthory laktanya területe környezeti állapotának felmérését egy budapesti cég készítette el. A környezeti tényfeltárási dokumentációt és a műszaki beavatkozási tervet a Felső-Tisza-vidéki Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyta, és határozatban kötelezte Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát a terület kármentesítésére. A kármentesítési munkák időpontját két szakaszban jelölte meg a Felügyelőség: 2005. november 30. – monitoring rendszer létesítése, 2007. november 30. – kármentesítés végső határideje. A 24 db talajvíz figyelő kútból álló monitoring rendszer vízjogi engedélyes terveinek elkészítése és a monitoring rendszer kiépítése elkészült. A kármentesítés második szakaszaként megjelölt műszaki beavatkozásra még ez évben közbeszerzési eljárást hirdetünk. A kármentesítés várható költsége az előzetes műszaki dokumentáció költségbecslése szerint 100.000 eFt-ra tehető. Nyíregyháza települési hulladékgazdálkodási tervét 2004. őszén a Közgyűlés megtárgyalta, a 29/2004. (X. 28.) sz. rendelettel jóváhagyta és kihirdette. A hulladékgazdálkodási terv 2004. – 2 0 0 8 . év közötti időszakra meghatározza Nyíregyháza, Újfehértó, Kálmánháza, Nagycserkesz, Napkor, Nyírtelek, Nyírtura települések egyéni és közös hulladékgazdálkodási feladatait. A Környezetvédelmi Alap felhasználása a 11/1997. (III. 1.) számú, egységes szerkezetben a 29/2003. (VI. 26.) számú Nyíregyháza Megyei Jogú Város 60
Közgyűlésének Környezetvédelmi Alapjáról szóló rendelete, valamint az évenként jóváhagyott Környezetvédelmi cselekvési program szerint ütemezetten történik. A Környezetvédelmi Alapból támogatott jelentősebb fejlesztések, programok az alábbiak voltak: · Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése oktatási intézményekben. · Környezeti neveléshez kapcsolódó eszközbeszerzés az iskolákban, óvodákban. · Környezetvédelmet és a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő programok, pályázati akciók támogatása. · Illegális hulladék lerakás felszámolása. 2001-ben a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium által – „A települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatására” – kiírt pályázati keretből hulladékgyűjtő jármű, valamint 65 db négyfrakciós gyűjtősziget kialakításához nyertünk 60, illetve 70%-os támogatást. A 2002. évben lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként összességében a tervezetthez képest megtakarítást sikerült elérnünk. Tekintettel azonban arra, hogy a gép beszerzésére, illetve a gyűjtősziget kialakítására a kiírás külön-külön számol normatív költséget, az edényzetnél keletkezett jelentős megtakarítást elfogadva a kiíró a hulladékgyűjtő járműnél költségtúllépést nem engedélyezett. A pályázati forrás kezelőjével történt egyeztetés alapján a programba bevontuk a Városüzemeltetési Kht. saját beruházásában kialakított 55 db gyűjtőszigetet is, így a támogatás teljes elszámolása lehetővé vált. A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. számú törvény rögzíti, hogy a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát 2004-ig 25%, 2007-ig 50%, 2014-ig pedig 65%-al kell csökkenteni. A törvényi megfelelés érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a KöM-BM által kiírt pályázat keretében 2002. évben pályázott komposztáló telep építésére és kiszolgáló gépek beszerzésére. A 153.315 eFt nettó összegű beruházáshoz 63.350 eFt támogatásban részesült a város, melynek segítségével 2003. nyarán elkészült a 8.000 t/év kapacitású komposzttelep, illetve leszállításra kerültek ennek működéséhez szükséges – komposztátkeverő, rosta, aprító és rakodógépek. A családi házas lakótelepek bio-hulladékának gyűjtéséhez a város sikeresen pályázott 10.000 db 120 l-es gyűjtőedényzet valamint 1 db speciális hulladékgyűjtő szállító jármű beszerzésére. A bio-edényzeteket a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság folyamatosan kihelyezte a program által határolt területeken, illetve a kísérleti program elindítását követően folyamatosan további edényzeteket helyez ki. DEC-TEHU pályázati támogatással a hatályos jogszabályokban meghatározott hulladékudvar kiépítése valósult meg 2005. év végére a Korányi F. utcán. A beruházás tartalmazta a terület csapadék- és szennyvíz elvezetésének kiépítését, térburkolását, a hulladékok gyűjtéséhez, tárolásához szükséges edényzetek beszerzését, fedett tárolórészek kialakítását. A beruházás költsége 47.412 eFt volt, melynek 80%-át pályázati támogatás biztosította. 2005-ben a hulladékgyűjtő udvar működéséhez kapcsolódóan, illetve a városban egyre nagyobb mértékben megvalósuló szelektív hulladék begyűjtés kiszolgálására speciális hulladékgyűjtő, szállító jármű beszerzésére is pályáztunk szintén az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács DEC-TEHU keretére, melynek eredményeként 2005. év végére nagy kapacitású, speciális gyűjtőjárművel bővült a Városüzemeltetési Kht. gépparkja. 61
Nyíregyháza város családi házas lakóövezetében a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 15.000 eFt vissza nem térítendő támogatást ítélt meg 2006 elején. A támogatási döntést követően megindítottuk a közbeszerzési eljárást. Nyíregyháza közigazgatási területén található 20000 db családi házas ingatlanhoz házanként 24 db sárga színű, és 24 db kék színű tájékoztató felirattal ellátott műanyag alapanyagú gyűjtőzsák kerülne, mely mennyiség ezen gyűjtési rendszerben végzett hulladékfrakciónkénti havi két alkalommal történő begyűjtésénél ingatlanonként egy évre elegendő mennyiség. Ez éves szinten Nyíregyháza közigazgatási területén összesen 960000 db erre a gyűjtési módszerre rendszeresített zsákot jelent. A fejlesztés célja, hogy a lakosságnál keletkező papír és műanyag csomagolási hulladékok ne kerüljenek a települési szilárd kommunális hulladék közé, azzal ne szennyeződjenek, az anyagában történő hasznosításuk lehetővé váljon, az elsődleges nyersanyagforrások használatának kiváltása érdekében. Ezen hulladékgazdálkodási tevékenységükkel a környezetterhelés nagymértékben csökkenthető, a települési szilárd hulladék az EU által támasztott előírásoknak megfelelő minőségűre és mennyiségűre mérsékelhető, illetve az újrahasznosítható csomagolási hulladékokra előirányzott begyűjtési mennyiségek is teljesíthetőek. Egyúttal megnövekedhet a kommunális hulladék gyűjtőjárat kapacitása, valamint a hulladéklerakó tálca élettartama is.
5.6 Biomonitoring program A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) az Európai Unió országaiban már létező biomonitoring hálózat mintájára olyan rendszert hozott létre, mely KeletMagyarország nagyvárosaiban működve nyújt információt a levegő minőségéről. A hálózat kialakításában a TIKÖFE mellett Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Békéscsaba önkormányzata, valamint az érintett városokban működő, a környezetvédelem területén jártas civil szervezetek működtek közre. A program finanszírozásának érdekében a TIKÖFE és partnerei közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt LIFE Environment programra. A pályázat sikeres elbírálását követően 2002. tavaszán indult meg a hálózat kiépítése. A városok levegőjének porszennyezettsége és annak összetétele a város fás növényeinek leveleire kiülepedő por kémiai analízisével követhető nyomon. Ezek a vizsgálatok 2002. év júniusában indultak és városonként 50 helyszínről vett minták alapján végezték, mintánként 22 komponenst vizsgálva. A mérések alapján elkészültek a városok levegőszennyezettségi térképei. 2004-től saját anyagi forrás biztosításával folytattuk a programot. Jelentős számú fát és cserjét ültettünk ki, (3.sz. melléklet) melyekről minden év szeptemberében mintákat szedtünk és elemeztettünk. A város légszennyezési térképei évente elkészültek és arról a Közgyűlésnek beszámoltunk. 5.7 A Környezetvédelmi és a Közlekedési koncepció után elkészült a város zöldfelületeire vonatkozó program. Az általános zöldfelületi ismertetőkön túl a program kitér parkfenntartásunk helyzetére, értékeli a közhasználatú zöldfelületeink jelenlegi állapotát, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. Röviden elemzi természetvédelmünket, bemutatja a legfontosabb védelemre javasolt természet közeli területeinket. E program szerint végeztük a Nagykörút zöldfelületi sávjának 62
részleges fásítását, elkészült a Bessenyei tér zöldfelületi felújítása, a Szabadság tér déli oldalának szökőkút-rekonstrukciója és burkolat felújítása, elvégeztettük a közterületi és intézményi játszószerek EU-szabványok szerinti kötelező felülvizsgálatát, és megkezdtük az intézményi játszószerek felújítását. Jósaváros közterületeinek humanizálása címmel meghívásos tervpályázatot hirdettünk. A felhívásra 3 pályamű érkezett, mindhárom tartalmazott értékes és megvalósítható elemeket. A pályaműveket lakossági fórumon ismertettük. A nyertes pályázat alapján az Önkormányzat a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretén belül pályázatot nyújtott be 2004. szeptemberében a ROP 2.2 Városi Területek Rehabilitációja intézkedésre. Az MTRFH ROP Irányító Hatóság 2005. májusában a pályázatot támogatásra alkalmasnak minősítette. A szerződés megkötése 2005. október hónapban megtörtént. A meghívásos tervpályázaton nyertes pályázó elkészítette a célterület engedélyes tervét. Elkészültek a kiviteli tervek, melyek alapján a célterület díszburkolattal, vizes objektummal, nyitott galéria-folyosóval és óratoronnyal gazdagodik. Egyedi utcabútorokat fognak kihelyezni, megújul a közvilágítás is. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sajnos eredménytelen lett, mivel a legalacsonyabb ajánlati ár is jóval több volt, mint a rendelkezésünkre álló anyagi keret. A program átgondolása után új eljárás lefolytatását indítottuk el, mely alapján a kivitelezés várhatóan 2007. tavaszán indulhat. Indokolja ezt az is, hogy a környező házak panel programban való felújítása a közeljövőben kezdődik el. Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló többször módosított önkormányzati rendeletünket oly mértékben bővítettük, hogy abból egy új rendelet született. A bővítés során rendeletünkbe visszakerült a faérték- és zöldfelületi kár számítása, az építési eljárás során számítható legkisebb zöldfelület mértéke, illetve ajánlás fák telepítési távolságaira. Szabályozza a közművek és fasorok viszonyát. Rendeletünket hatályba lépése óta számos település alapul vette és alkalmazza. Szintén alapos átalakításon esett át a korábbi köztisztasági rendeletünk is, melyből önálló, új rendeletet készítettünk. A rendelet előírja a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosainak kötelességét, szabályozza az avarégetést és az ingatlanon keletkező csapadékvíz elhelyezhetőségét. 5.8 Köztéri alkotások 2003-ban a Bessenyei téren méltó környezetben kapott helyet Varga Imre szobrászművész által készített Krúdy szobor. 2004-ben a SZÜV háta mögötti téren avattuk Zagyva László Holocaust emlékművét felújított zöldfelületen, mely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös anyagi támogatásával valósult meg. Az Északi temető területén elkészült az Elhurcoltak Emlékműve. Az orosi felújított parkban Petőfi Sándor mellszobrát avattuk. Az orosi városrész egyetlen olyan közparkkal rendelkezik, amelyet városrész központnak számíthatunk. Ennek megfelelően önkormányzati, rész-önkormányzati, illetve vállalkozói segítséggel felújítottuk és beparkosítottuk a volt úttörőparkot. A terület új díszburkolatot és nagyszámú növényt kapott. A Koszorú utcai általános iskola melletti területen füves tornapályát és szabadtéri színpadot alakítottunk ki. Elvégeztük a terület fásítását is.
63
A Garibaldi utcai orvosi rendelő környezetében parkolókat építettünk, illetve parkosítottunk. Több éven keresztül meghirdettük a „Virágos Nyíregyháza” h e l y i környezetszépítési versenyt, melynek díjátadása mindig ünnepélyes keretek között a Közgyűlés előtt történt. Meghívásos pályázat alapján elkészült a Hősök tere rekonstrukciós kiviteli terve. A központi sétány két oldalán impozáns szökőkutak állnak. Kerékpárút övezi a teret. Helye lesz egy 1956-os emlékműnek is. A zöldfelület – a lehető legkevesebb fakivágással – teljesen megújul. A kivitelezéshez pályázati pénzforrás szükséges. 5.9 Nyílt közbeszerzési eljárással meghirdettük Nyíregyháza belvárosi tereinek rehabilitációja című tervpályázatát. A felhívásra 3 pályázat érkezett, a nyertes pályázó elkészítette az engedélyes terveket. Az Országzászló tér egységes zöldfelület lesz, a forgalom megszűnik a Sávház előtt. Rendeződik a térség útvonalvezetése, az áttervezett közlekedési rend nagyobb áteresztő-képességű lesz. 5.10 Hivatalunk megbízása alapján az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 15 természet közeli terület védetté nyilvánítása előkészítésének megindítására tett javaslatot 2003 során. A város vezetésével történt egyeztetés alapján a védetté nyilvánítást első lépéseként 5 területen szeretnénk megkezdeni. A javasolt területek nem érintik a tervezett autópálya és elkerülő szakaszainak nyomvonalát, a területek helyi jelentőségű védetté nyilvánítása összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és tervvel. A védetté nyilvánítás tényét és a javasolt területeket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága szakmailag indokoltnak tartja és támogatja. A védendő területek helyrajzi számainak sokasága miatt a területek tulajdonosainak visszakeresése folyamatban van. A Sóstói erdő védetté nyilvánítása további szakhatósági egyeztetéseket igényel. Fasorrendezésekre a Rákóczi, Petőfi, Tompa M. és Széchenyi utcákon került sor. 6.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA ÉS VÉDELME
2002-ben 9 db szociális bérlakás építésére nyújtottunk be sikeres pályázatot. A Belügyminisztériumtól elnyert ÁTBP támogatás igénybevételével a mai követelményeknek mindenben megfelelő könnyűszerkezetes, összkomfortos lakások épültek. Az épületben levő lakások közül 4 db egyszobás, 4 db kétszobás és 1 db nagyobb alapterületű kétszobás, míg a lakások központi fűtésének üzemeltetéséhez külön fűtőhelyiség is létesült. A Viola utcán megvalósult beruházás járulékaként a lakásokhoz telken belül 9 állásos gépkocsi parkoló, zárt csapadékvíz-elvezető hálózat és utcai kerítés is készült. A v o l t Honvédségi Nőtlen Tiszti Szálló önkormányzati bérlakásokká történő átalakításához a HOLCIM Hungária Otthon Alapítványtól 47,5 millió Ft támogatást nyertünk el. A Tompa M. u. 12. sz. alatt található létesítmény átalakítása 20 db kis alapterületű bérlakássá, 2006. márciusában kezdődött meg, és szeptember 20-ig várhatóan be is fejeződik. Az egykori Báthory István Laktanya hasznosítása céljából a „Helyi integrált területfejlesztési akciók ösztönzése” című PHARE kiírásra benyújtott pályázat sikeres 64
volt. A nyert támogatás a beruházási költség 90 %-a, 2.794 ezer EURO, mintegy 712 470 ezer forint. A VÁTI Kht-vel az Önkormányzat 2004 júliusában kötött támogatási szerződést. A támogatási szerződés összege fedezetet nyújt az „A” ütemben az Esély Centrum beruházás megvalósítására, „B” ütemben Különleges terület, Kiállítási és Vásárcentrum területére tanulmányterv szintű tervdokumentáció készítésére, „C” ütemben kertvárosias terület (34 db, mintegy 900 m2) infrastruktúra kialakítására engedélyezési és tender tervdokumentáció készítésére. Az „A” ütemben az Esély Centrum beruházás keretében az átalakítási és felújítási munkák eredményeként Civil Érdekvédelmi Központ, Kollégium és Oktatási Központ, a Szabadidős Rehabilitációs fejlesztő Központ és a melegítő konyhás Étterem készült, a hozzá tartozó belső utakkal, külső közművekkel és parkosítással. A műszaki átadás-átvételi eljárás július hónapban befejeződött. A „B” ütemben Különleges terület, Kiállítási és Vásárcentrum kialakítására a tanulmányterv szintű tervdokumentációt, valamint a „C” ütemben a kertvárosias terület (34 db, mintegy 900 m2) infrastruktúrájának kialakítására az engedélyezési és tender tervdokumentáció júliusi tervszállítási határidővel elkészült. A „B” ütem terület tervezési feladatai közül kiemelve, 2005. IV. negyedévében beszereztük az egykori legénységi szállásépület Nyugdíjasházzá történő átalakításának építési engedélyét, valamint elkészíttettük a tender dokumentációt. A beruházás elszámolása 2006. augusztus hónapban várható. A közbeszerzést és az építést 2007-re tervezzük. A Vay Ádám laktanya hasznosítását célzó pályázatunkat – a Pályázat Előkészítő Alapból nyert szakértői segítségnyújtás igénybevételével – 2005. május 6-án nyújtottuk be a ROP 2.2. (Városi Területek Rehabilitációja) intézkedés második komponense keretében. Az előzetes értékelést követően – forráshiány miatt - a program tartaléklistára került, azonban 2006. májusában megkaptuk a 90 %-os támogatásról szóló állásfoglalást. A teljes projektméret csaknem 1.150 millió forint, a támogatási szerződés aláírása 2006. augusztusában történt meg. A program célja a Vay laktanya ÉK-i részén lehatárolt 3,7 ha-os terület és az ott elhelyezkedő 4 épület átalakítással történő rekonstrukciója, illetve a Vay és a Báthory laktanya funkcionális összekapcsolásának megteremtése lámpás gyalogátkelő és buszöblök létrehozásával. A tervezett ütemezés szerint 2008. nyarára készül el a beruházás, ami után a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programja helyezhető el ezen a területen. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a településszerkezeti terv módosítása után 19/2005. (V. 5.) sz. rendeletével jóváhagyta a város teljes közigazgatási területének szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát. A t e r v meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli- fizikai kereteit, az infrastruktúra hálózat kialakítását, kijelöli a beépített területek bővítési irányait, és egyben szabályozza az építés helyi rendjét. A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot a vonatkozó jogszabályban előírt államigazgatási szervekkel történt véleményezési eljárás lebonyolítása után terjesztettük elő. A terv készítését széleskörű lakossági érdeklődés kísérte. A városlakók külön területenként lakossági fórum keretében ismerhették meg a szabályozási előírásokat, de a médiák is fokozottan figyelemmel kísérték a terv különböző fázisait. A nyilvánosság bevonásával olyan szabályozást fogadhattunk el, amely az országos, a térségi és a települési érdekek mellett a jogos magánérdekeket is figyelembe veszi. 65
A terv elfogadásával egyidejűleg az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 78. törvénynek a terv készítésére és elfogadására vonatkozó kötelezettségének is eleget tettünk. 7.
A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA
A Sóstóhegyi Egészségügyi Központ építése beruházás I. ütemeként a Fácán utcán gyermekorvosi rendelő és a gyermekgondozási tanácsadó valósult meg. Ebből a gyermekgondozási tanácsadóhoz CÉDE támogatást nyertünk el, azonban a gyermekorvosi rendelőt – a későbbi privatizáció miatt – teljesen saját forrásból építettük meg. A beruházáskor az Egészségügyi Központhoz 25 állásos gépkocsi parkoló és útcsatlakozás, támfal, kerítés, valamint zárt csapadékvíz-elvezető rendszer is létesült. Később a II. ütemben a meglevő épület nyugati oldalához bővítésként, magántőkéből felnőtt orvosi rendelő épülhet. Új Központi Orvosi Ügyelet építésének az új Mentőállomással közös megvalósításáról állapodtunk meg az Országos Mentőszolgálattal. A Szent I. u. 70. sz. alatti régi Mentőállomás épülete korszerűbb lett, és az új Mentőállomás keleti irányban bővül. A régi épület nyugati oldalán az Önkormányzat beruházásában, összesen 27 millió Ft összegű Egészségügyi Minisztériumi, és 30 milliós CÉDE támogatás igénybe vételével, előreláthatólag 2006. október végére valósul meg az új Központi Orvosi Ügyelet, amely a Mentőkkel közös diszpécserszolgálattal üzemel majd. Az új létesítmény közel 100 millió Ft-os beruházási összköltséggel valósul meg. 8.
A MAGAS SZINTŰ KULTÚRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár rekonstrukciója és bővítése beruházás címzett támogatására az Önkormányzat sikeresen pályázott. 2004. májusában kezdődött meg a beruházás kivitelezése. A 2005. novemberében átadott épület egy emelettel, összesen 1571 m2-el bővült, 2 új liftet építettek be. A beruházás tartalmazta az épület akadálymentesítését, valamint a meglevő épület belső átalakítását, teljes körű felújítását, homlokzatainak újra formálását, bebútorozását és felszerelését. 9.
SZOCIÁLIS BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE
A Szivárvány Idősek Otthona bővítése és rekonstrukciója beruházáshoz 833.665 eFt címzett támogatást nyertünk. Ezzel közel 1 milliárd Ft-os beruházás valósul meg. A beruházás magába foglalja a meglévő épületek rekonstrukcióját, 2144 m2-es bővítését, a pavilon tetőtér ráépítését, étel- és személyfelvonó létesítését, parkoló építését. Az európai színvonalú gondozást biztosító megújult és kibővült intézmény várhatóan 2006. év végétől áll majd teljes kapacitással a lakói rendelkezésére. A tartós munkanélküliek képzésére és foglalkoztatására a Városüzemeltetési Kht. és Nyíregyháza Önkormányzata a „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” c. kiírásra az Esély Kapu és Együtt a lehetőségekért című 66
sikeres projekteket valósítottuk meg. A projektekben 100 aktív korú hátrányos helyzetű tartós, főleg roma munkanélküli szociális – közösségfejlesztő – és szakmai képzésére, valamint foglalkoztatására van lehetőség. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, továbbtanulása elősegítése érdekében az Önkormányzat partnerként vesz részt a „A tanoda programok támogatása” című pályázat megvalósításában. VI. OKTATÁS, KULTÚRA, IFJÚSÁG, SPORT 1.
Oktatás
A 2004. márciusában elfogadott módosított Közoktatási és Intézkedési Terv a közoktatás területén az elkövetkező három tanévre vonatkozóan határozta meg a fő célokat és a megvalósítandó feladatokat, figyelembe véve az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljait, prioritásait, valamint az Oktatási Minisztérium közoktatás-fejlesztési stratégiájában megfogalmazottakat. Az intézkedési tervvel összhangban az intézményhálózatban az óvodai gyermeklétszám és az általános iskolai tanulólétszám további csökkenése miatt a szükségletek és a kapacitások hatékonyabb összehangolására (racionalizálás és átszervezés) volt szükség.
Óvodák Férőhelyek száma Csoportok száma Gyermeklétszám Pedagógus áll.h. száma
Általános iskolák Osztályok száma Tanulólétszám Pedagógus áll.h. száma
2002/ 2003 tény 4134 167,5 4383 355
2003/ 2004 tény 4134 167,5 4206 355
2004/ 2005 tény 4072 165 4180 350
2005/ 2006 08.01. 4062 165 4155 350
2002/ 2003 tény 371 8600 851,5
2003/ 2004 tény 365 8335 851
2004/ 2005 tény 351 8000 814
2005/ 2006 08.01. 336 7621 787,5
A középfokú oktatási intézmények esetében is a tanulólétszámhoz, a valós szakmai igényekhez igazodóan határoztuk meg az intézményi kapacitások, illetve az indítható osztályok számát. Az óvodák gyereklétszáma 2002-óta több mint 5% kal csökkent, a pedagógusok létszáma 1,4%-kal. Általános iskolákban a tanulók létszáma 11%-kal, pedagógusok száma 7%-kal.
67
Középfokú intézmények Osztályok száma Tanulólétszám Pedagógus áll.h. száma
2002/ 2003 tény 402 11707 1038,
2003/ 2004 tény 411 11816 1056,
2004/ 2005 tény 397 11629 1046,
2005/ 2006 08.01. 386 11483 1031,
A minőségbiztosítás területén több intézményben bevezették a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési programot. 2004-ben az Önkormányzati Minőségirányítási Program alapján elkészültek az Intézményi Minőségirányítási Programok. A minőségirányítási programmal összhangban a 2004/2005. tanévtől külső szakértők bevonásával éves ütemezés szerint végezzük az intézmények szakmai ellenőrzését és az Oktatási Bizottság előtti beszámoltatását. A megalakult Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (8 község és Nyíregyháza) közoktatási feladatokat is ellát. A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás feladatait a kistérség közösen szervezi. A társulás elkészítette a közoktatási intézkedési tervét, melyet felül kell vizsgálni. Egyértelművé kell tenni, hogy melyek azok a feladatok, amelyek kistérségi szinten eredményesebben, költséghatékonyabban oldhatók meg, hogy minden tanuló számára megvalósulhasson a színvonalas közoktatáshoz való hozzáférés lehetősége. A Közgyűlés 4 éves programja fő feladatai között szerepel az intézményhálózatban a tárgyi feltételrendszere javítása. A megvalósult beruházásokat, rekonstrukciókat a beszámoló városfejlesztési fejezete tartalmazza. Elkészült az oktatási intézményhálózat 4 éves felújítási terve is, amely évenként az önkormányzati költségvetésben kiemelt feladatként szerepel, elsősorban a nyílászárók cseréjével, valamint egyéb belső és külső kivitelezési munkálatokkal. Valamennyi gyermekélelmezést nyújtó konyhát 2005. évben közbeszerzési eljárás útján 10 évre vállalkozásba adtuk.
1.1.
Óvodai nevelés
A város óvodai kapacitása lehetőséget nyújt minden kisgyermekes család számára, hogy gyermekük megfelelő színvonalú, minőségű, felszereltségű óvodába járhasson. Az önkormányzati fenntartású óvodák kínálatát a Waldorf és a görög katolikus egyházi óvoda valamint a Hit gyülekezeti óvodai kínálata színesíti. Minden óvodapedagógus törekszik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésbe történő bevonására. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ill. az érintett szerveztek bevonásával történt egyeztetések is elősegítették, hogy egyre több halmozottan hátrányos helyzetű és cigány gyermek kapcsolódik be az óvodai nevelésbe. Mozgásfogyatékos gyermekek fogadására alkalmassá vált a Stadion utcai Napsugár Óvoda. (részleges akadálymentesítés, eszközök beszerzése, konduktor és gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása) 68
A külső területen elhelyezkedő óvodák (Rozsrétbokor, Manda, Kistelekiszőlő, Butyka) felújításával méltó körülmények között járhatnak óvodába a gyermekek és dolgozhatnak az óvoda pedagógusok. Minden óvodánk elkészítette és módosította helyi nevelési programját, és kiépítette minőségbiztosítási rendszerét. Pályázati forrásból és önkormányzati támogatással számos udvari játszóhely korszerűsödött, és felel meg az EU szabványoknak, biztonsági előírásoknak. Gond, hogy a játszóterek egy részét le kell bontani, vagy át kell építeni. Ennek várható költsége több 100 millió Ft. 1.2.
Általános iskolai nevelés, oktatás
Az önkormányzat 19 intézményében folyik általános iskolai oktatás, melyek közül egyben 4, illetve 8 osztályos gimnáziumi képzés is van (Arany János Gimnázium és Általános Iskola). Egy intézményben enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatását végzik (Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola), míg az egészségkárosodott, fogyatékkal élők integrált oktatásában jelentős szerepet vállal a Gárdonyi Géza Általános Iskola. Az iskolák többségében javult az idegen nyelvek és a számítástechnika-informatika oktatás feltételrendszere. Előrelépés történt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása bevezetésében, kiterjesztésében. A tehetséggondozásban az önkormányzat pályázati úton is támogatja a megyei és országos tanulmányi versenyekre történő felkészítést, a tehetségnevelési formák gazdagítását A központilag végzett mérések és az eredményességi mutatók alapján azonban megállapítható, hogy továbbra is jelentős a tanulmányi eredmények polarizálódása: egyrészt az iskolák közötti különbségek a tanulók szociokulturális hátterével összhangban, másrészt az, hogy az igen jó teljesítményt nyújtó tanulók mellett ugrásszerűen megnőtt a nagyon gyengék, a jelentősen lemaradók, a tanulási nehézséggel küzdők aránya. Hat iskola vezette be – szakértői segítséget és önkormányzati támogatást is igénybe véve – a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelési programját (Szőlőskerti Általános Iskola, Benczúr Gyula Általános Iskola, Kertvárosi Általános Iskola, Vécsey Károly Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola Tagiskolája, Herman Ottó Általános Iskola). A program a hátrányos helyzetű tanulóknak a többi tanulóval azonos csoportban való oktatását, nevelését célozza speciális pedagógiai eljárásokkal úgy, hogy hátrányuk csökkenjen, számukra a leginkább megfelelő, optimális fejlesztést biztosítva. Kisebbségi oktatási program alapján tanulnak a cigány tanulók a 13. Sz. Általános Iskolában, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskolában, a Petőfi Sándor Általános Iskola Kistelekiszőlőben található tagiskolájában. A programok felfutását a tárgyi és személyi feltételek biztosításán túl többlet támogatással is segítjük. A többi iskolában is kiemelt figyelmet fordítanak a cigány tanulók nevelésére, felzárkóztatására, képességfejlesztésére. Ennek ellenére továbbra is magas az évvesztés aránya, és csak enyhe mértékben javult a középfokú továbbtanulási arány. 69
A város iskoláiban tovább növekedett a napközis és tanulószobai ellátásban résztvevők, és ezen belül az iskolaotthonos oktatásban részesülők aránya. Ezen foglalkoztatási, ellátási formák nem csak az oktatás minőségének javítását szolgálják, hanem szociális és gyermekvédelmi feladatokat is ellátnak. A Tókuckó Üdülő és Továbbképző Intézmény 2005-ben megszünt. A tanulók nyári napközis foglalkoztatását külső szolgáltatókkal kötött szerződések alapján az önkormányzat továbbra is biztosítja Sóstógyógyfürdőn. A Szigligeti Gyermeküdülő üzemeltetési feladatát a Sóstó-Gyógyfürdő Rt vette át. A nyári napközis ellátás és a gyermeküdültetés szervezését a Benczúr Gyula Általános Iskola látja el. Az iskolák növekvő mértékben vonnak be működésük finanszírozásába pályázati forrásokat. A könyvtári, taneszközfejlesztési támogatáson túl az intézmények leggyakrabban tanórán kívüli tevékenységekre, programokra, sporttevékenységre kértek és kaptak támogatást. Az oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztését célozták a tehetséggondozást, a speciális gondozást igénylő tanulók fejlesztését, a drogprevenciót célzó pályázatok.
1.3.
Középfokú oktatás
A középfokú oktatás területén a „Világnyelv program” keretében 2 gimnázium és 4 szakközépiskola nyelvi előkészítő osztályokat indított, illetve működtet. Az Arany János tehetséggondozó program valamennyi évfolyamon bevezették került a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A 2005-ös tanévben érettségiztek először a tanulók közép- és emelt szinten. A szakképzés átalakításának folyamatában nagy jelentőséggel bír, hogy az országos szakiskolai fejlesztési programban valamennyi szakiskolai képzést folytató intézményünk részt vesz. A program keretében tananyagfejlesztés, a módszertani eszközök bővítése, a tanulók életkezdését segítő szocializációs és kommunikációs módszerek kidolgozása és bevezetése történik. Az esélyegyenlőség biztosítását jól szolgálja a Bencs László Szakiskola és a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola sajátos szakképzési programja. A második esély iskolájaként a felzárkóztató oktatás bevezetésével az általános iskolát be nem fejezett tanulók részére biztosítja a Bencs László Szakiskola az általános iskola 7-8. évfolyamának elvégzését és ezzel párhuzamosan a szakképesítés megszervezését is. A Göllesz Viktor Speciális Szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók szakképzéséhez, a munkaerő-piacra való belépésük segítéséhez jelentős EU-s pályázati támogatásokat nyert el. A középiskolák pályázati lehetőségei közül kiemelendő a Munkaerő piaci Alap képzési alaprész regionális keretére irányuló kiírás, valamint a módszertani munkát segítő informatikai eszközpark fejlesztő pályázat, az ún. „zsúrkocsi program”. A költségvetési törvény 2005-től kötött felhasználású normatívát biztosít az általánosés középiskolák részére a kisértékű informatikai eszközbeszerzésre, az iskolai adminisztrációs szoftver-rendszer üzemeltetésére, és a hardvereszközök bérletére.
70
2005. márciusában a HEFOP keretében elnyertük a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására kiírt pályázatot. A program célja, hogy a város térségében olyan szakképzést biztosítson, amely képes a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerő-piaci igényeknek költséghatékony kielégítésére, a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentésére, az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszervezésére. Megalakult a NYIRVIDÉK TISZK Kht., a beruházás a 2007-es tanév indítására valósul meg. 2006. májusában sikeresen pályáztunk az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága által meghirdetett „Komplex szakképzés fejlesztési terv elkészítésére”. A támogatás egy olyan három éves fejlesztési – beleértve beruházási – terv létrehozását segíti elő, amely a fenntartók, a szakképzést folytató intézmények, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények és a gyakorlati képzésben érdekelt gazdasági szereplők szoros együttműködésével jön létre. A projekt megvalósításába a Felső-Tisza vonalában lévő intézményfennta r t ó k a t é s felsőoktatási intézményeket vonjuk be. (Balkány, Beszterec, Kisvárda, Tokaj, Polgár, Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar) 1.4.
Felsőoktatás
A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezõgazdasági Kara integrációjával 2000. január 1-én létrejött a Nyíregyházi Főiskola. Négy karán jelenleg 165 szakon, szakpáron és képzési formában folyik az oktatás. E széles spektrumban a pedagógusképzés teljes vertikuma mellett a gazdálkodási szakos közgazdász képzés, a kommunikáció és mûvelõdésszervezés, az ügyvitel, a könyvtár, a nemzetközi kapcsolatok szak éppúgy jelen van, mint a mérnökképzés (gépész, mezõgazdasági gépész, repülõmérnök és mezõgazdasági mérnök). Az intézmény a Felsőoktatási Beruházási Program keretében 5,24 milliárd Ft támogatásban részesült. A biológusképzést segíti a Tuzson János Botanikus Kert. A városban működik a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, mind a két iskola új épülettel, konferencia és tornatermekkel bővült a 2002-2006-os ciklusban. Kihelyezett tagozatot működtet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, illetve a Gábor Dénes Főiskola. 2.
Kultúra
Nyíregyháza kulturális kínálata az elmúlt években tovább bővült, színesedett. A városi nagyrendezvények közül egyre inkább kirajzolódnak azok az igényes, nagy tömegeket vonzó - idegenforgalmi és marketing szempontból is jelentős – programsorozatok, melyek országos jelentőségűek, így egyre inkább meghatározzák Nyíregyháza kulturális arculatát, és közvetítik szellemi értékeinket, hagyományainkat. Kiemelkedik a rendezvények sorából a VIDOR FESZTIVÁL, mely nagyon rövid időn belül az ország rangos kulturális eseményévé vált és szabadtéri rendezvényei miatt komoly értéket képvisel az ország legnagyobb fesztiváljai sorában. Hagyományosan közkedvelt program a Fiesta, a 2 évente megrendezésre kerülő Cantemus Fesztivál, a Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál, a tavaszi Művészeti Hetek és a város újratelepítésének emléket állító 2003-tól ünnepelt Városnapi 71
programsorozat. Jól illeszkedik a nyári rendezvények arculatába a Szabadtéri Színpad produkciói és a 2005-től működő Barbizon Szabadtéri Színpad előadásai. Hagyományainkat, helytörténeti értékeinket az önkormányzat szervezésében évről évre megvalósuló társadalmi ünnepek kereteiben is őrizzük. Városi megemlékezéseinken (Hozzon egy szál virágot az 1848-as sírkertbe, Hősök Napja, emlékműsor a holocaust emlékműnél, megemlékezés az Elhurcoltak emlékhelyénél stb.) egyre több városlakó vesz részt. Ápoljuk Krúdy Gyula és Váci Mihály szellemi örökségét. Az utóbbi 4 évben több köztéri alkotással gyarapodott Nyíregyháza. 2003-ban Krúdy születésének 125. évfordulójára szervezett több napos rendezvény keretében Krúdy emlékművet, 2004-ben a Megyei Önkormányzattal közösen Holocaust emlékművet avattunk. 2004-ben emléket állítottunk azoknak a civil áldozatoknak is, akiket 1944 novemberétől vittek el kényszermunkára városunkból. Az elmúlt 4 évben folytatódott a művészeti jellegű utcanév táblák kihelyezése és közel 10 emléktáblával gyarapodtak közterületeink. Felmérést készítettünk városuk köztéri alkotásainak állapotáról, a Közgyűlés által elfogadott ütemterv alapján jól halad a szobrok tisztítása, rekonstrukciója, szükség esetén áthelyezése. 2006-ra a közterületek szépítésére irányuló programunkat – mely során több igényes cégérrel, faliképpel gazdagodott a városmag – kiterjesztettük csobogók, ivókutak létrehozásainak támogatására is. A városi művészeti ösztöndíjasok számát 2006-ra 3 főre emeltük, ebben az évben először fotóművész is részesülhet rendszeres havi támogatásban a képzőművészek mellett. 30. születésnapját ünnepli a Sóstó Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, tavaly óta évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Fametsző Művésztelep is színesíti a kulturális palettát. A megújult Móricz Zsigmond Megyei és kielégítő épületével, kibővült funkcióval és város szellemi központjává vált, a fejlesztéseknek köszönhetően a régió számon.
Városi Könyvtár modern, minden igényt rendezvények sokaságával erre az évre a Nyíregyházi Állatparkot a folyamatos leglátogatottabb intézményeként tartják
2003-tól intézményi keretek között, hivatásos önkormányzati énekkarként működtetjük a Cantemus Kórust, mely az elmúlt években városuk legfontosabb kulturális „árucikkévé” vált. A közművelődési megállapodások kiterjesztésével lehetővé vált újabb eddig közművelődési szempontból ellátatlan lakókörzetek bekapcsolása a kulturális életbe. 2003-ban a Kistelekiszőlői Közművelődési Ház, 2004-ben az Örökösföldi Közművelődési Színtér, 2006-ban pedig megkezdte működését a Sóstóhegyi Közművelődési Színtér. Egyre színvonalasabb programok szerveződnek Oroson, Rozsréten, Vajdabokorban, a Kertvárosban és a Jósavárosban is. Több kulturális célú pályázaton nyertünk, Art mozi pályázatok, érdekeltségnövelő, állománygyarapító programokban vettünk részt, melyekhez az önkormányzat biztosította az önerőt. Bővült a képzőművészeti és egyéb kulturális témájú városi kiadványok sora. 72
Az elmúlt években a kultúra és a közművelődés területén elért eredmények, sikerek és fejlesztések alapján városunk jó eséllyel pályázik „A Kultúra Magyar Városa” címre. 3.
Ifjúságpolitika
Az ifjúsági korosztályt érintő önkormányzati feladatokat a 2005-ben elfogadott Ifjúsági Koncepció foglalja össze. A végrehajtására készült Intézkedési Terv az egyes fontosabb feladatokat 2007-ig ütemezi. Az ifjúsági céltartalék pénzügyi bázisának növelésével, lehetőség nyílott arra, hogy az önkormányzat anyagilag és szakmailag egyaránt aktívan részt vehessen az ifjúsági közéletiség területén. A város ifjúsági programjainak támogatása, az innovatív kezdeményezések segítése dinamikusan fejlődő tendenciát eredményez. Immáron 2 éve működik sikeresen az Ifjúsági Ház, Mustárház, ahol populáris programokkal igyekeznek megszólítani a fiatalok széles bázisát alkohol-és drogmentes környezetben. A közösségi programok szervezésén túl megtartotta információ- és tanácsadó funkcióját is. Az Ifjúsági Házat a Nyíregyháza Kulturális Életéért Egyesület működteti. Működésüket az önkormányzat vissza nem térítendő támogatással segíti, mely főként a Mustárház üzemeltetési költségeit, valamint néhány ifjúsági program megvalósításának financiális hátterét biztosítja. Havi rendszerességgel megjelenő kiadványuk a Nyíregyházi Ifjúsági Lap (NYÍL). Ez az ingyenes újság minden középfokú oktatási intézménybe eljut, s lehetőséget biztosít arra, hogy a tehetséges diákújságírók írásaikkal szólhassanak társaikhoz. A Diákpolgármesteri Iroda (DPI) évente változó apparátussal dolgozik, hiszen Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője minden évben pályázatot hirdet a posztra. Változatos programokkal, rendezvényekkel kötik le, szórakoztatják a fiatalságot: amatőr zenekarok fesztiválja, a városban megrendezendő nagyobb rendezvényekhez való csatlakozás, diákönkormányzati vezetők képzései. A DPI működésének anyagi fedezetét az ifjúsági céltartalék biztosítja. Az Ifjúsági Tanács működését nehezíti kiterjedt tagsága, mivel 33 ifjúsági szervezet képviselteti magát benne. A 2005-ös tisztújítás nem adott lendületet a hatékony működéshez, ezért megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy egy könnyen mozgósítható, operatív szerveződést kellene létrehozni Ifjúsági Kerekasztal néven. A városban működő diákönkormányzatok, civil ifjúsági szervezetek működését, programjait, rendezvényeit az önkormányzat pályázati úton 5 millió forinttal támogatta. Ötödik alkalommal rendezték meg a Nyír-diák Napok tehetségkutató versenysorozat. A közel egy hónapig tartó programsorozatban a városismereten át a táncversenyen keresztül mérhették össze tudásukat a diákok. Hagyományteremtő szándékkal indult az a kétnapos program, mely Központi Ballagás néven vált közismertté. Sikerült – az Ifjúsági Koncepció rövidtávú ütemtervének megfelelően- Ifjúsági Ombudsman státusszal gazdagítani az ifjúsági közéletiség palettáját. Helyileg a Mustárházban talált helyet, a fogadóórák pedig igazodnak az oktatási intézmények időbeosztásaihoz. 73
A Nyíregyházi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai csoportja összeállította a városi Drogstratégiát, mely kiegészült egy cselekvési tervvel. A legfontosabb célok között szerepel a drogproblémával kapcsolatos adatok frissítése. A munkában 9 városi középiskola is részt vesz. A szakmai munkálatok mellett programok széles repertoárjával is szeretnék megszólítani a város valamennyi korosztályát. Így szervezték meg hagyományteremtő szándékkal a Kábítószer- Ellenes Világnapot, a drogprevenciós hét elemeként. 4.
Sport
A 2001-2005. évekre vonatkozó sportkoncepció lejártát megelőzően a Közgyűlés két fordulóban (2005. január és március hónapban) f o g a dta el a helyi sportélet középtávú fejlesztési céljait meghatározó 2005-2008. évi városi sportkoncepciót, majd ezt követően a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság a sportkoncepcióban meghatározott feladatok végrehajtására és ütemezésére vonatkozó középtávú cselekvési programot. Az új sportkoncepcióban meghatározott célok és feladatok alapján a város többek között továbbfejlesztette a helyi sportszervezetekkel történő együttműködést, fenntartotta és működtette a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, biztosította az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények sporttevékenységéhez szükséges feltételeket, valamint különféle támogatásokban részesítette a helyi sport- és egyéb szervezeteket. A Sport célfeladatok támogatásának középtávra szóló százalékos felosztása:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Megnevezés Kiemelt csapatsportágak Labdarúgás Kiemelt egyéni sportágak Parasport Városi Olimpiai Alap Egyéb csapat- és egyéni sportágak Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület Szabadidősport Utánpótlás-nevelés Egyéb támogatások (plusz feladatok: sportági műhelyek, az országos diákolimpiák döntőin elért eredmények és a részvételi költségek támogatásai) Kiemelkedő sportrendezvények Világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények támogatási rendszere Sportösztöndíj-rendszer
% 30 24 8 0.5 2 5 3 4 17 3 2 0.5 1
A Közgyűlés az elmúlt négy évben emelkedő tendenciájú támogatást biztosított a városi sportélet számára, amelynek eredeti előirányzatai a következőként alakultak: 74
2003 – 126,090 eFt, 2004 – 206.190 eFt, 2005 – 257.068 eFt, 2006 – 330.000 eFt. Az elmúlt években érvényben lévő sportfinanszírozási rendszer alapján a következő területek kaptak támogatást az éves sportcélú tartalékból. A Sport célfeladatok előirányzatai (eFt): Megnevezés 1. Kiemelt csapatsportágak 2. Labdarúgás 3. Kiemelt egyéni sportágak 4. Parasport, fogyatékosok sportja 5. Városi Olimpiai Alap 6. Egyéb csapat-és egyéni sportágak 7. Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület 8. Szabadidősport 9. Utánpótlás-nevelés 10. Egyéb támogatások 11. Kiemelkedő sportrendezvények 12. VB, EB eredmények támogatási rendszere 13. Nemzetközi kupákban történő részvétel 14. Sportösztöndíj rendszer 15. Kiemelkedő VB, EB rendezvények 16. Úszósport szolgáltatásvásárlás 17. Áthúzódó feladatok Összesen Tényleges teljesítés
2003 38.000 13.000 -
2004 56.000 40.000 13.000 -
2005 74.430 59.544 19.848 1.240,5
2006 75.600 60.000 20.000 1.200
5.000 13.800
5.000 13.800
4.962 12.405
5.000 12.500
6.640
6.640
7.443
7.500
9.650 28.000 6.000 6.000
9.650 38.000 5.500 6.000
9.924 42.177 8.743 4.962
10.000 44.500 8.500 4.000
-
1.000
-
3.500
-
2.600 5.000
1.240,5 2.481 5.000
1.200 2.500 2.500
-
-
-
71.000
126.090 145.294
205.690 193.894
2.668 257.068 238.654
4.000 330.000
75
Kiemelt csapatsportágak Támogatások (eFt): Megnevezés 1. Kiemelt csapatsportágak 1.1. Női röplabda 1.2. Férfi kosárlabda 1.3. Férfi kézilabda 1.4. Férfi röplabda
2003 38.000 18.500 17.000 19.500 4.615
2004 56.000
2005 74.430
2006 75.600
21.000 22.000 24.500 -
20.602,5 28.051 34.440 -
18.900 26.460 30.240 -
2003-ban a Szabolcs-Gabona – NYVRC Kft. férfi röplabdacsapata megszünt. A jelenleg támogatott sportágak a legmagasabb osztályban játszanak, és a legutóbbi bajnokságokban a következő eredményeket érték el: női röplabda Extraliga 3. hely, férfi kosárlabda NB I A-csoport 10. hely, férfi kézilabda NB I 7. hely. Labdarúgás A támogatások (eFt): Megnevezés 2. Labdarúgás
2003 *
2004 40.000
2005 59.544
2006 60.000
* a labdarúgás 2003-ban 75.063 eFt-os támogatást kapott, azonban ez nem a sportcélú tartalékból, hanem a város költségvetésének egy másik tételéről történt. A Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft. csapata a 2003/2004-es bajnokságban az 5. helyen végzett, ugyanakkor a kft-t 2004 nyarán végelszámolással megszüntettük. Akkor az MLSZ döntése értelmében az újonnan alakult és a helyére kerülő Nyíregyháza Spartacus FC Kft. csapata a 2004-2005. évi bajnokságban az NB I-ben szerepelhetett. A csapat azonban a bajnokság végén kiesett a legfelső osztályból és a 2005-2006. évi NB II-es bajnokság Keleti-csoportjában az 5. helyen végzett, így jelenleg is ott szerepel. Kiemelt egyéni sportágak Ezek között sikeres, eredményekkel és hagyománnyal bíró egyéni olimpiai sportágak (atlétika, súlyemelés, ökölvívás, úszás) támogattunk. Parasport, fogyatékosok sportja A sportnak ezt a területét az érvényben lévő sportkoncepció kiemelkedően fontosnak tartja, ezért 2005-től kezdődően önálló támogatási tételként jelenik meg az éves sportcélú tartalékban. Az itt szereplő összegből a para-versenysportban egy sportegyesületet, a fogyatékosok diáksportjánál három oktatási intézményt, míg a fogyatékosok szabadidősportjánál szintén három sportegyesületet támogattunk. Városi Olimpiai Alap 1998-tól 2004-ig működött a közös finanszírozású Megyei-Városi Olimpiai Alap, amely a felnőtt válogatott és olimpiai kerettag, valamint utánpótláskorú olimpiai 76
reménységek sikeres éves felkészülését szolgálta. A támogatást kapott sportolók közül öten az olimpián, míg ketten a paraolimpián képviselték országunkat, városunkat. Az olimpikonok közül a legszebb eredményt Feri Attila súlyemelő érte el, aki 77 kg-ban a 7. helyen végzett. A sportkoncepció alapján 2005-től kezdődően a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) önállóan működteti a Városi Olimpiai Alapot, amely a 2008-ban pekingi olimpián részvételre esélyes, nyíregyházi sportolók felkészülésének és versenyzésének célzott támogatását szolgálja. Egyéb csapat-és egyéni sportágak Ezek között jelenleg 20 különböző szintű bajnokságban, versenyrendszerben szereplő olimpiai és nem olimpiai egyéni és csapatsportág, technikai és küzdősport, és a főiskolai sport kapott az elért eredmények, vagy pályázati formában éves működési alap-, vagy más jellegű céltámogatást. Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület A város diáksportéletét az egyesületi formában működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező NYVDSE koordinálja, irányítja és szervezi. Fő feladata a városi diákolimpiai és az azon kívüli versenyrendszerek működtetése, a különféle diáksportrendezvények lebonyolítása, az iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenységek segítése. Az egyesület részére a város elmúlt években is a biztonságos működést szolgáló éves alaptámogatást és a mindenkor érvényben lévő pontrendszer alapján eredményességi támogatást biztosított. Szabadidősport A város kiemelten támogatta a Nyírsuli Kht. városi sportrendezvényeit: -
alapfokú versenyek, bajnokságok négy sportágban; hagyományos futóakciók (Nyuszi és Mikulás futás); óvodák városi sportrendezvényei (játékos sportvetélkedő, Ovilimpia); Fogyatékkal Élők Regionális Sporttalálkozója.
Ezek mellett a Bizottság három szabadidősport pályázatot működtetett (síoktatás, nyári sporttáborok, úszásoktatás), hét szabadidő sportszervezetet részesített éves működési alaptámogatásban, és szintén pályázati úton évente több kiemelkedő szabadidő sportrendezvényt támogatott. Utánpótlás-nevelés A város kiemelt figyelmet fordít a helyi tehetséges sportolók kinevelésére, gondozására és menedzselésére, ezért a Nyírsuli Kht. keretein belül városi utánpótlás-nevelési rendszert működtet. Ez a tevékenység jelenleg hat szakágban történik, hiszen a felnőtt felvevőbázis megszűnése miatt a fiú röplabda szakág 2005. július 1.-el kikerült a központi rendszerből és azóta ez a tevékenység ún. iskolai sportági műhelyekben történik.
77
A támogatások előirányzatai (eFt): Megnevezés 1. Kézilabda (fiú) 2. Kosárlabda (fiú) 3. Röplabda (leány) 4. Röplabda (fiú) 5. Labdarúgás 6. Atlétika 7. Úszás 8. Tartalék Összesen
2003 3.800 3.800 3.800 3.000 7.000 4.600 2.000 28.000
2004 4.000 4.000 3.900 3.200 16.600* 4.700 1.600 38.000
2005 4.300 4.400 4.300 1.600** 19.300 5.200 2.000 1.077 42.177
2006 4.500 4.700 4.600 21.900 5.600 2.200 1.000 44.500
* plusz támogatás révén a tényleges teljesítés 19.355 eFt volt, így a teljes támogatás összege 40.755 eFt volt; ** csak 2005. I. féléves támogatás! A szakágak sportolói, csapatai részt vesznek több országos sportági programban is (Bozsik-program, Héraklész- és Csillagprogram). A Bizottság 2005. november 29.-i ülésén elfogadta a Nyírsuli Kht. keretében működő városi utánpótlás-nevelési rendszer következő négy évre vonatkozó középtávú szakmai programját. Egyéb támogatások A Bizottság évente két alkalommal I. és II. féléves sportpályázatokat írt ki a városi sport- és egyéb szervezetek, intézmények részére, amelyeken több esetben 70-80 sikeres pályázó (!) is nyert el támogatási összegeket. Erről a tételről támogattuk a következő iskolai sportági műhelyeket is: -
fiú röplabda (Kazinczy Ferenc és a Benczúr Gyula Általános Iskolák); triatlon, duatlon (Kodály Zoltán Általános Iskola); tollaslabda (Kertvárosi Általános Iskola).
A Bizottság 2005-ől kezdődően, a sportkoncepció szerint költségtérítési és eredményességi támogatásban részesíti az országos diákolimpiák döntőiben szerepelt oktatási intézmények sportolóit és csapatait. Kiemelkedő sportrendezvények Az elmúlt négy évben éves szinten 10-12 olyan kiemelkedő nemzetközi sportrendezvényt (emlékverseny, torna, kupa, sporttalálkozó) támogattunk, amelyek hagyományuk és színvonaluk révén tovább öregbítették városunk hírnevét. Nemzetközi sportkapcsolataink az elmúlt négy évben tovább fejlődtek, hiszen diákjaink, sportolóink számos ilyen jellegű hazai és külföldi sporteseményen vettek részt. Az EU-csatlakozás jegyében 2004. június 4-6. között városunkban, majd 2005-ben Eperjesen rendezték meg a Köztisztviselők Nemzetközi Sporttalálkozóját. 78
Városunk sportéletében különleges helyet foglalnak el a testvérvárosi kapcsolatok. Ennek jegyében 2003. június 13-15. között Európai Uniós támogatással rendeztük meg Nyíregyháza Testvér- és Partnervárosainak Ifjúsági Találkozóját, legutóbb pedig sportdelegációnk sikeresen képviselte városunkat a 2006. június 8.-11. között Eperjesen lebonyolításra került Testvérvárosi Sporttalálkozón. VB, EB eredmények támogatási rendszere A kiemelkedő eredményt elért sportolókat, edzőket évente a Megyei-Városi Éves Sportgálán köszöntöttük, jutalmaztuk, de emellett a város minden év januárjában a Városháza Krúdy-termében külön is megjutalmazta az előző év legjobb nyíregyházi sportolóit és edzőiket. 2006. január 27.-én a Korona Hotel I. emeleti dísztermében „Ünnepelj ma velünk!” elnevezéssel első alkalommal szerveztük meg Nyíregyháza város éves sportünnepségét. Városunk legmagasabb szintű sportkitüntetéseit az elmúlt években a következők kapták: 2003 – Tóth János testnevelő, labdarúgó szakember 2004 – Kindrusz Jolán atlétika szakember 2005 – Vass Géza nyugdíjas szaktanácsadó (posztumusz) Nemzetközi kupákban történő részvétel 2004. februárjában a Nyíregyházi Női Röplabda Klub csapata részt vett a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeiben, majd pedig 2004 őszén az Élcsapatok Európai Kupájában és a Nyíregyházi Kézilabda Klub csapata pedig a nyíregyházi sportélet történetében először a Kupagyőztesek Európai Kupájában. 2005-ben a Nyíregyházi Női Röplabda Klub az Élcsapatok Európai Kupája mellett az Interliga küzdelmeiben is képviselte országunkat, városunkat. Sportösztöndíj rendszer 2004. II. félévében vezettük be a kiemelkedő eredményt elért utánpótláskorú élsportolók sportösztöndíj támogatását, amely segítségével azóta évente 30-40 tehetséges fiatal sportoló kapott sportolásához, felkészüléséhez a várostól ilyen jellegű anyagi segítséget. Világ- és Európa-bajnokságok lebonyolítása Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12 településén, köztük Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban 2005. augusztus 15-28-ig volt a XV. Férfi Junior Kézilabda Világbajnokság. A Közgyűlés 2006. januári ülésén jóváhagyta a következő önkormányzati ciklusban városunkba tervezett kiemelkedő nemzetközi sportrendezvények ütemezését és a támogatására vonatkozó előterjesztést. Az Európai Veterán Atlétikai Szövetségnek a 2006. júliusában a lengyelországi Poznan-ban megrendezett Európa-bajnokság alkalmával hozott döntése értelmében a 2010. évi Veterán Atlétikai Európa-bajnokság házigazdája Nyíregyháza városa lesz.
79
Úszósport szolgáltatás-vásárlás 2005-ben és 2006-ban városunk az önkormányzat és a Sóstó-Gyógyfürdők Rt.-vel megkötött megállapodás alapján biztosította a minőségi úszósporttal, valamint a speciális feladatokkal (katasztrófavédelem, vízi mentés) foglalkozó városi sport- és egyéb szervezetek részére a működéshez szükséges feltételeket a sóstói versenyuszodában. Egyéb sporttámogatások A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003-ban 2.375 eFt, 2004-ben 3.500 eFt, 2005-ben és 2006-ban 3.750-3.750 eFt összegű sporttámogatásban részesítette önkormányzatunkat a diák-, szabadidősport feladatok, valamint a fogyatékosok sportjának hatékonyabb ellátása érdekében. A Nemzeti Sporthivatal által meghirdetett „Tárt Kapus Létesítmények” elnevezésű program pályázatán városunk 2006-ra vonatkozóan 1.920.000 Ft összegű támogatást nyert, amely segítségével a város négy helyszínén van folyamatosan lehetőség a lakosság számára hétvégeken a sportolásra, kikapcsolódásra. Sportlétesítmények Az önkormányzat az elmúlt négy évben is működési támogatást nyújtott a saját tulajdonú sportlétesítményei számára. A nem városi tulajdonú sportlétesítmények közül az elmúlt négy évben is közös megyei-városi finanszírozással történt a Bujtosi Szabadidő Csarnok működtetése, illetve a város a MÁV tulajdonban lévő Tiszavasvári úti NYVSC-pálya üzemeltetéséhez szerződés alapján éves támogatást biztosított. 2003-ban 21 MFt-os önkormányzati támogatással, összesen 32 MFt beruházási költséggel adtuk át a Városi Stadionban az új ökölvívó csarnokot, az ehhez kapcsolódó öltözőkkel, szociális blokkal. Megépült az új labdarúgó klubház, valamint teljes felújításra került az A és B salakos kispálya. 2004-ben a C és D kispályák teljes felújítása történt meg 13 MFt értékben, valamint a tekecsarnok és a lábtenisz pálya csapadékvíz elvezetése, illetve az utóbbi teljes felújítása 1,5 MFt értékben. 2004. január 01-től újabb 5 évre szóló időtartamra megkötöttük a Városi Lőtér üzemeltetésével kapcsolatos szerződést a Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesülettel. 2005. augusztus 26.-án átadtuk a Városi Stadionban a központi és városi támogatással megépített műfüves labdarúgó-pályát. A Közgyűlés 2005. decemberi ülésén elfogadta a Városi Stadion 2006-2013. évi Fejlesztési Tervét, míg 2006. januári ülésén a volt SZÉSE-pályán kialakítandó sportpálya önkormányzati tulajdonba vételéről szóló előterjesztést. 2005. év végén a lakosság számára a Bujtosi Szabadidő Csarnok tenisz pályáin vállalkozói alapon egy fedett mobil jégpálya működött, amihez a város az oktatási intézmények részére 5 MFt összeget biztosított jegyvásárlásra. VII. EGÉSZSÉGÜGY A város egészségügyi alapellátásában dolgozó orvosok, védőnők, szakdolgozók a ciklusban kiemelt feladatként kezelték a prevenciót. Országos pályázatokon nyert pénzügyi források felhasználásával a praxisokba tartozó lakosok szűrővizsgálatokon vettek részt, tanácsokat kaptak az egészséges életmód kialakításához, a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez. A házi gyermekorvosok, 80
iskola- ifjúsági orvosok, védőnők segítséget nyújtottak az oktatási intézményekben az egészségnevelési programok meghatározásában és végrehajtásában. Felmérést készítettek az iskolai büfék étel- és ital kínálatát érintően, és javaslatot tettek az életkori sajátosságoknak megfelelő termékek forgalmazására. Az iskola- fogorvosok a terhesgondozó orvosokkal és védőnőkkel együttműködve étrendi és életmódbeli tanácsokat, tájékoztatókat tartottak a fogszuvasodás megelőzésére, a gyermekek egészséges fogazatának biztosítására. Dohányzásról való leszoktatási tanfolyamokat, foglalkozásokat szerveztek a terheseknek, ismertették az alkohol és dohányzás magzatkárosító hatásait. A terhesek részére a védőnői tanácsadókba szervezett tornák is hozzájárultak ahhoz, hogy csökkent a koraszülöttek aránya és javultak a csecsemőhalálozási mutatók. Egyre jobb eredményeket érünk el anyatejes táplálás terén is. Rendszeressé váltak a szűrővizsgálatok. Egy éves korig havonta, hatéves korig évente, majd ezt követően kétévente részletes szűrővizsgálatokra kerül sor. A szűrővizsgálaton eltérést mutató esetekben gondozásba veszik a gyermekeket. A magas vérnyomásos, illetve szívbetegségi előzménnyel rendelkező családok gyermekeinél egyénre szabott táplálkozási és testmozgási javaslatokkal pszichés támogatással, testsúlyuk, vérnyomásuk rendszeres ellenőrzésével igyekeznek megelőzni a cukorbetegség, illetve szív- érrendszeri betegségek kialakulását. Az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb volt a részvételi arány a z emlőszűrésen és a méhnyakrák szűrésen. A Megyei ÁNTSZ kiemelkedő szervező munkájának a háziorvosok és szakdolgozók mozgósításának köszönhetők a jó eredmények. A szűrővizsgálatok több, még kezdeti stádiumban lévő gyógyítható daganatra derítettek fényt. A civilszervezetek egyre nagyobb számban kapcsolódtak be az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenységre való mozgósításban. Fogorvosi praxisok minden év októberében „fogászati hónap” keretében kiemelten foglalkoznak a prevencióval. A fogászati hónap mozgósító jellegű, hiszen a napi tevékenység során a fogbetegséggel megjelentek körében szájüregi szűréseket végeznek a fogorvosok. Városunkban a jól szervezett oktatási intézményekre épülő gyermek- és iskolafogászatok évente legalább egyszer minden gyermek fogazatát megvizsgálják, és a szükséges preventív kezeléseket elvégzik. Az oktatási intézményekben 22-ről 25-re növeltük a védőnői praxisok számát. Ennek következtében fokozható az oktatási intézményekben az egészségnevelés, az iskolákkal együttműködve megszervezhető az életkori sajátosságokhoz igazodó „egészség órák” megtartása. Tovább folytatódott a háziorvosi praxisok teljes privatizációja. 2003-ban a Vay Á. krt.on átalakítással, felújítással két gyermekorvosi rendelő, a Garibaldi utcán és a Vécsey utcán két felnőtt rendelő létesült. 2004-ben a Lázár Károly utcán és a Család utcán épült felnőtt háziorvosi rendelő. Új fogorvosi rendelő kialakítására került sor a Hatzel téren. 2005-ben a Dugonics utcán, Oroson, a Tünde utcán, a Borbányán felnőtt háziorvosi rendelők, a Tünde utcán új fogorvosi rendelő épült. Korszerű csecsemő tanácsadó és gyermekorvosi rendelő épült Sóstóhegyen. Jelenleg három felnőtt háziorvosi rendelő épül az Epreskert utcán. A beszámolási időszakban a
81
rendelőket a háziorvosok önkormányzati támogatással, saját pénzügyi forrásokból építették. A beszámolási időszakban nőtt a bölcsődei felvételekkel kapcsolatos igény. 2005 évben az Északi körúton és a Sarkantyú utcán 10 – 10 férőhellyel nőtt a férőhelyek száma. Jelenleg 455 férőhely 9 telephelyen biztosítja az ellátást. 2006-ban további 20 férőhely bővítése várható a Krúdy Gy. utcai bölcsődében. VIII.
SZOCIÁLPOLITIKA
A Szociális Iroda tevékenysége összetett: egyrészt feladata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása. További feladat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások rendszerének működtetésében való részvétel, a szolgáltatások engedélyezése, működésük ellenőrzése, valamint a város szociálpolitikai ellátórendszerének a koordinálása. 1.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére rendszeres és eseti pénzbeli illetve természetbeni ellátásokat biztosít. Ezen jogcímeken kifizetett támogatások összege évről évre emelkedő tendenciát mutat, mely a folyósított támogatások összegszerűségének emelkedéséből, valamint a támogatásban részesülők számának emelkedéséből adódik. Rendszeres pénzbeli ellátások (e Ft)
Ellátás Rendszeres szociális segély Jöv.pótló utáni szociális segély Rendszeres gyermekvédelmi tám. Munkanélküliek jöv.pótló tám. Ápolási díj(TB-vel) Időskorúak járadéka
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
17 815 85 391 396 171
18 527 86 230 404 771
19 870 90 778 402 645
23 204 92 989 419 049
22355 84655 433831
2006. 1 félév 11006 40325 247643
99 650 85 877 18 861
13 663 133 944 19 855
1 277 151 463 19 944
903 161 432 18488
0 176910 21489
0 89610 11216
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
769 1389 106 9458 484
546 1070 97 7605 467
6 653 93 7712 547
4 620 87 6841 570
0 670 82 6653 579
Rendszeres pénzbeli ellátásban részesülők (fő)
Ellátás Munkanélküliek jövedelempótló t. Renszeres szociális segély Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi tám. Ápolási díj
2006. 1 félév 0 360 51 3462 346
82
Eseti pénzbeli és természetbeni ellátások (e Ft)
Ellátás Átmeneti segély Temetési segély Közgyógyellátási igazolvány Lakásfenntartási támogatás Köztemetés
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
85 459 27 689 33 223 79 522 3 022
129 459 32 519 37 199 88 394 2 508
101 939 37 604 41 360 93 061 5 163
79 792 36 684 49 176 172 804 4 644
62 264 40 380 47 975 153 715 4 470
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2129 2898 4123 501 65
2275 3030 5287 877 47
2460 2363 5345 934 71
2583 2074 5642 843 58
3237 2184 7507 817 51
2006. 1 félév 43261 21216 28223 78600 2111
Eseti pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők (fő)
Ellátás Közgyógyellátási igazolvány Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés,hamvasztás
2006. 1 félév 1612 1050 3568 461 32
Összességében elmondható, hogy mind a rendszeres, mind az eseti pénzbeli ellátások az előirányzatoknak megfelelően alakultak. Pótelőirányzat biztosítására 2003. (44.140 e Ft) évben volt szükséges. 2.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások
Jelentős jogszabályi változás következett be 2005. január 1-től, amely Nyíregyháza Megyei Jogú Város esetében kisebb átalakítást eszközölt a szolgáltató rendszer szerkezetében. Az 1993. évi III. törvény módosítása átalakította az alap és szakosított ellátások rendszerét. Az alapellátások köre a korábbi négy alapszolgáltatásról tízre bővült. Újrafogalmaztuk a családsegítés feladatait, amely megszünteti a párhuzamosságot a családsegítés speciális szolgáltatási és más hasonló jellegű tevékenységet végző "speciális szolgáltatások" (pl.: közösségi ellátások) között azért, hogy az alapfeladatok kapjanak nagyobb hangsúlyt a feladatellátásban. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) Kormány rendelet alapján, Nyíregyháza Megyei Jogú Város, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő települések képviselői létrehozták a Nyírségi Többcélú Önkormányzati Társulást, a közös oktatási, egészségügyi, szociális és jóléti, valamint a területfejlesztési feladatok ellátására. Szociális és jóléti feladatok ellátására három társulási központ jött létre, Nyíregyháza, Nyírtelek és Kótaj székhellyel. Nyíregyháza központ Nyírpazony községgel intézményfenntartó társulást hozott létre. A Társulás a Gyermekjóléti Központ, a Mentálhigiénés Központ és a Sóstói 83
Szivárvány Idősek Otthona közös fenntartását határozta el. A közösségi ellátást a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, a családsegítői feladatokat pedig a Human Net Alapítvány látja el Nyírpazony község területén. 2003-ban Önkormányzatunk elkészítette a szolgáltatástervezési koncepciót, amelynek célja, hogy a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat meghatározza. Ez alapján a szociális szolgáltatások rendszere 2003. augusztus 1-től jelentősen átalakult, amelynek elvi alapjait koncepcióban fogalmaztuk meg. Az 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése szerint a koncepció tartalmát két évente felül kell vizsgálni, és aktualizálni kell. A 2003-2004 év értékelése alapján megállapítottuk, hogy a koncepció elvi alapjai helytállóak, így a jövő célkitűzéseit is ez alapján határoztuk meg. A szociális ellátások biztosítása területén ellátási kötelezettségünket egyrészt önkormányzati intézmények fenntartásával és működtetésével, másrészt ellátási szerződések útján teljesítjük civil és egyházi szervezetek bevonásával. Önkormányzatunk 2003-ban kötött ellátási szerződést a Szocio East Egyesülettel családsegítői, adósságkezelési, valamint tanyagondnoki feladatok ellátására. Az ellátási szerződést 2005-benmódosítottuk. A szerződésben nyomatékosan jelenik meg az adósságkezelési szolgáltatás biztosítása. A családsegítői feladatok hangsúlyosabb megjelenése érdekében külön ellátási szerződés megkötését javasoltuk a Human Net Alapítvánnyal, mely 1996. óta foglalkozik a térség humámerőforrás fejlesztésével. Az Alapítvány fő tevékenységi körébe szociális szakmai feladatok, képzések, tréningek és tanácsadói szolgáltatások tartoznak. Az Alapítvány tevékenységi köréből, múltjából, humánerőforrás fejlesztési programjaiból adódóan a családsegítés újszerű megközelítést nyert. A Szociális Gondozási Központ az idősellátás területén jelentős szerepet vállal fel. Az időskorú népesség számának emelkedő tendenciája indokolja az intézmény folyamatos fejlesztését, valamint a szolgáltatások körének bővítését. 2005-ben bevezettük az otthonápolási tevékenységet, és bővítettük az intézmény szolgáltatásainak körét a támogató szolgálattal. Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint a nyolc telephelyből álló idősek klubja hálózatot és az Időskorúak Gondozóházát, amely átmeneti elhelyezést biztosít. A Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény egyházi fenntartásban működik. Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén biztosítja a házi segítségnyújtást és a családsegítést, valamint 200 fő szociálisan rászorult személy részére étkeztetést. Az ellátási területén idősek klubját is működtet. A Mentálhigiénés Központ a város egész lakosságára kiterjedően működteti a fogyatékkal élők, a krónikus betegek számára a támogató szolgálatot, valamit a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és családtagjaik számára alapellátásban történő kezelését biztosító közösségi pszichiátriai ellátást. Az intézmény szervezeti 84
kereti között működik az Értelmi Fogyatékosok napközi Otthona és a Kék szirom Lakóotthon. 2005-től új elemként jelent meg a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító szociális információs szolgáltatás, melynek biztosítását felvállalta az intézmény. A Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány 25 fő fogyatékos személy részére nyújt nappali ellátást, 13 fős lakóotthont működtetett, és támogató szolgáltatást biztosít ellátási szerződés alapján, a város északi részén. A Magyarországi Evangélikus Egyházközség fenntartásában, az Oltalom Szeretetszolgálat működteti a Hajléktalanok Átmeneti Szállását, az Éjjeli Menedékhelyet, a Kiléptető Házat, valamint a nappali melegedőt és népkonyhát. Nyíregyháza Megyei Jogú Város önként vállalt feladatként biztosítja a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona működtetését két telephelyen, összesen 390 férőhelyen. A 2003-ban elnyert címzett támogatás révén indult 2004 őszén az a beruházás, amely várhatóan 2006-ban fejeződik be. A beruházásnak köszönhetően modern, jól felszerelt intézményben rugalmas intézményi struktúrát alakítunk ki, egy szervezeti egységben több ellátási típus jelenik meg, amely az ellátottak részére igényük szerint biztosítja majd a különböző típusú szolgáltatásokat. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. Az Igazgatóság ezen kívül a város területén működő 9 önkormányzati fenntartású bölcsőde irányítását is ellátja. Az elmúlt években nőtt a bölcsődei felvételekkel kapcsolatos igény. A születésszám stagnált, de a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága nőtt. Olyan új munkahelyek jöttek létre városunkban, ahol fiatal nőket tudtak foglalkoztatni. Ezen lakossági szükséglet kielégítésére 2005. november 01-től 20 férőhellyel növeltük a bölcsődei férőhelyek számát (435 – 455 férőhelyre). Az Igazgatóság feladata továbbá a védőnői és a fogorvosi hálózat szakmai irányítása, valamint egyes szociális szolgáltatások - melyek részben önálló gazdasági egységként működnek - gazdasági irányítása. A Gyermekjóléti Központ jogelőde 1985-ben alakult, Családsegítő Központ néven, amely folyamatos bővüléssel, majd a Gyermekvédelmi törvény indukálta szakmai szempontú átalakulással 1997-től Családsegítő- és Gyermekjólét Szolgálatként működött tovább. Ebből az intézményből vált ki 2003. augusztus 1-től – immár letisztult gyermekjóléti feladatokkal – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyermekjóléti Szolgálata. A magasabb szakmai követelményeknek eleget téve 2005. február 15-én a szolgálat Gyermekjóléti Központtá alakult. A gyermekjóléti szolgáltatás a kistérségi szinten megalakuló szakmai együttműködés keretébe is belépett, így az intézmény jelenlegi teljes neve: Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás Gyermekjóléti Központja. Az intézmény, mint alapellátást nyújtó intézmény Nyíregyházán három telephelyen biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatáshoz való hozzáférést. A Gyermekjóléti Központ a Megyei Módszertani Központ feladatainak ellátása mellett a 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonát is üzemelteti.
85
A Periféria Egyesület működteti ellátási szerződés keretében az alternatív napközbeni ellátást, valamint az utcai, lakótelepi szociális munkát. A gyermekek családból történő kiemelését előzik meg a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti elhelyezési formák. Előnyük, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrollt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 gyermek részére nyújt teljes körű ellátást a krízishelyzetbe került gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Ez az ellátási forma alapellátás keretében működik, s jól illeszkedik a város szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerébe. amelynek keretében fontos a probléma kezelése, a gondozás és a nevelés. A szociális szféra jelentős beruházása 2005-ben a hajléktalanellátó rendszer átalakítása volt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyháza, Rákóczi u. 104. szám alatt lévő ingatlant hajléktalanok rehabilitációs otthona, valamint nappali melegedő és népkonyha céljára kívánja hasznosítani. A beruházást az Oltalom Szeretetszolgálat a HEFOP/2004.4.2.2. pályázati keretből elnyert 220 millió Ft-ból, 2008-ra valósítja meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy a fejlesztéseknek és a beruházásoknak köszönhetően emelkedett a szociális ellátások színvonala. A települések lakóinak megváltozott igényeihez alkalmazkodva, szociális szükségleteik figyelembevételével alakítjuk ki a szolgáltatások rendszerét. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulást értünk el. Az itt élők is professzionális és hatékony szolgáltatásokat vehetnek igénybe, a jogszabályi előírásoknak megfelelő képzettségű és létszámú szakember segítségnyújtásával. A szolgáltatók, az intézmények székhelyeitt, telephelyei a lakosság szükségleteinek megfelelően, azon településrészeken alakítottuk ki, amelyeken a legnagyobb számú igény megjelent. Nyíregyháza város az alapszolgáltatások teljes körével rendelkezik. Az intézmények közötti kapcsolattartás és együttműködés eredményeképpen a kliensek komplex segítségnyújtásban részesülnek, jól működik a szolgáltatások közvetítése. Az országban az elsők között alkottuk meg a szociális szolgáltatástervezési koncepciót és a fogyatékosügyi programot. Az évek során bebizonyosodott, hogy a 2 0 0 3 -ban elkészített szolgáltatástervezési koncepció alapján a jelentősen átalakított szociális szolgáltatások rendszere időt állónak bizonyult, már akkor megfelelt a mostani Európai Uniós elvárásoknak, és ez alapján felkészülten állhatunk a jövő feladatai elé. Rendelkezünk hosszú távú településfejlesztési koncepcióval, ifjúsági, bűnmegelőzési koncepcióval fogyatékosok közlekedését segítő stratégiai tervvel és esélyegyenlőségi programmal is.
86
Városunk 2004-ben elnyerte az Idősbarát Önkormányzati Díj I. helyezését, 2005ben az Esélyegyenlőségi díj II. helyezését. IX. KÖZBIZTONSÁG A város élhetőségét, a lakosság közérzetét alapvetően befolyásolja a közbiztonság helyzete, az erről kialakított vélemény. Az önkormányzatnak kiemelkedő szerepe van az érdekek, problémák feltárásában a bűnmegelőzési stratégia kialakításában, a kapcsolódó feladatok koordinálásban. A testület alapfeladatának megfelelően 2003. évben gondoskodott Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciója (2003-2007.) kidolgozásáról. A helyzetelemzésekre épített anyag prioritásként határozta meg a közlekedésbiztonságot, a bokortanyák közbiztonságát, a kábítószer-bűnözés megelőzését, a családvédelmet, és a bűnmegelőzési kommunikációt. 1.
Rendőrség
A Városi Rendőrkapitányság vezetője évente beszámolt a város közbiztonságának helyzetéről, a kapcsolódó rendőri feladatokról, intézkedésekről, célokról. Nyíregyháza város területén előforduló főbb bűncselekmények: Bűncselekmények Emberölés Emberölés kísérlete Rablás Súlyos testi sértés Garázdaság Lopás Betöréses lopás Gépkocsi lopás Gépkocsi feltörés
2003. 3 1 41 111 77 2050 487 18 438
2004. 8 1 36 112 97 1955 427 12 321
2005. 7 4 37 112 108 1818 452 17 380
2006. I. félév 5 1 30 57 64 916 277 6 188
Kedvező tendencia városi szinten, hogy az értékelt időszakban csökkent az ismertté vált össz bűncselekmények száma (2004. évben 8421, 2005. évben 6313). Bár a vagyon elleni bűncselekmények továbbra is dominánsak, a bűncselekményeken belüli aránya viszont mérsékelt csökkenést mutat. Nem sikerült érezhető áttörést elérni a betöréses lopások, gépkocsi feltörések megelőzése, felderítése területén. Kiemelt, nagy közfelháborodást is kiváltó bűncselekmény volt a Virág utcai gyilkosság, melyben sajnos több éves nyomozás sem vezetett eredményre. Közlekedési balesetek alakulása: Baleset Halálos Súlyos Könnyű
2003.
2004.
2005.
2006. I. félév
30 155 296
33 157 336
32 192 305
14 75 33
87
Sajnos nincs kedvező tendencia, a legtöbb balesetet továbbra is a személygépkocsi vezetők okozzák (ittasság, gyorshajtás). Baleseti gócpontoknak tekinthető a 4-es számú fő közlekedési út, a 36-os és 41-es főútvonalak, ki- és bevezető szakaszai. Az autópálya elkerülő szakaszával várható forgalomcsökkenés mellett remélhetően a közlekedési balesetek is csökkennek majd. A Városi Rendőrkapitányság bűncselekményfajtánkét készült bűnügyi térkép alapján koncentrálta erőit, 2005-ben a közrendvédelmi állományában átszervezést hajtott végre. Átalakította, bővítette körzeti-megbízotti rendszerét (új irodát létesített Kistelekiszőlőben) és újjászervezte a járőrkörzeteket. 2006. évben lakótelepi rendőrség kezdte meg működését Örökösföldön és Jósavárosban is. A Déli Alközpontban az Érkerti Rendőrőrs hatására jelentősen javult a közbiztonság. Rendőr-határőr vegyes szolgálatok is működnek a városban, ahol az operatív helyzet megkívánja. A nyári időszakban több alkalommal sikerült kerékpáros rendőrszolgálatot biztosítani a Sóstón, és a gyalogosszolgálat megerősíteni a Búza téren, Kossuth téren, Örökösföldön és Jósavárosban. A bokor-tanyavilág közbiztonságát változatlanul 6 fős lovas járőr szolgálja, de lovas járőrök vezénylését tervezi a rendőrség Oros, Nyírszőlős, Sóstó, a Főiskola és a Hímes környékére is. A Sóstó védelmére a rendőrség kiemelt figyelmet fordít. A TOURIST-POLICE szolgálatra forrás lehetőség már nem volt. A térfigyelő rendszer továbbfejlesztése érezhetően javította a közbiztonságot. Az önkormányzat a rendvédelmi feladatok hatékonyabb ellátásához pályázati forrásokkal is hozzájárult. 2005-ben a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központ által kiírt „Nagyvárosok Közbiztonsági Bűnmegelőzési Programjainak támogatására” címzett pályázaton 4,2 millió forint támogatást nyert az önkormányzat, melynek megvalósítására partneri együttműködési megállapodást kötött a Rendőrkapitánysággal. További projekt partnerek az ÁNTSZ Megyei Intézete és a Városkép Kht. A vállalt feladatok között szerepel a lakótelepi rendőrség program szolgáltató jellegének erősítése, a rendőri jelenlét és mobilitás fokozása, prevenciós célú propaganda. Szintén eredményesen pályázott az önkormányzat 2006-ban a BMK Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiírt pályázat alapján „Új Polgárőrszervezetek létrehozására, támogatására”. A pályázaton nyert 500.000,-Ft-tal az újonnan alakult Császárszállás-Üdülő Polgárőr Egyesület tevékenyégét sikerült elősegíteni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítványa is évente anyagi támogatással és eszközbeszerzésekkel segítette a rendőrség és a polgárőrségek munkáját. A rendőrségnek 2004. évben Suzuki motorkerékpárt, 2005. évben Suzuki gépkocsit vásárolt a közbiztonság javításához. A bűnmegelőzési propagandához kapcsolódóan évek óta élenjáró tevékenység a D.A.D.A. program oktatása az általános iskolákban. A 2003/2004. tanévben négy oktatási intézményben 153 fő, a 2004/2005. tanévben három iskolában 175 fő, és a 2005/2006. tanévben két általános iskolában 151 tanuló hallgatott bűnmegelőzési előadásokat, szenvedélybetegségekről, disco-drogokról, áldozattá-, illetve elkövetővé válás megelőzéséről, külföldi munkavállalásról. A kábítószerellenes bűnmegelőzésben komoly szerepe van a propagandának, az ezzel foglalkozó 88
szervek együttműködésének, a pedagógusok felkészítésének. Az előbb hivatkozott partneri együttműködési megállapodás e feladatokra is kiterjed. A kábítószerrel való visszaélések száma évente 27-46 között alakult, viszon t 2 0 0 3 -b a n 3 0 7 bűncselekmény vált ismertté. A kiugróan magas szám oka, hogy Nyíregyházán sikerült felderíteni egy több városra kiterjedő drogterjesztő hálózatot. Kiemelt figyelmet érdemel a rendőrség és a polgárőr egyesületek hatékony együttműködése. A polgárőrségek különösen a tanyavilág területén jelentenek komoly segítséget, de a rendőrség igényelte közreműködésüket rendezvények biztosításához, éjszakai portyaszolgálatokhoz, bűnelkövetők elfogásához. A városban már 11 polgárőrszervezet működik 417 regisztrált polgárőrrel. Nem változott alapvetően a helyzet a hajléktalanok és az utcai prostitúció kezelésénél. Az akciószerű intézkedések nem bizonyultak elég hatékonynak, és a koldulás szabálysértése is nehezen bizonyítható. Jogszabályváltozás folytán megszűnt az áldozatvédelmi iroda tevékenysége. A feladat az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához került. A számszerűségek mellett tényként kell megállapítani azt is, hogy a Városi Rendőrkapitányság létszáma az utóbbi években nem növekedett feladatarányosan. E körülmény, illetve egyes jogszabályok változása a közterületi rendőri jelentét alakulására is kihat, melyre közösen kell megoldást keresnünk. 2.
Közterület-felügyelet
A közterület-felügyelet összlétszáma az elmúlt négy évben gyakorlatilag nem változott (20 fő), struktúrája azonban jelentősen átalakult. Belső átszervezés után létrejött az igazgatási, valamint a kerékbilincselő csoport. A közterület-felügyelők a beszámolási időszakban 65.451 szabálysértésben intézkedtek. Figyelmeztettek 6.969 főt, szabálysértési eljárást indítottak 5.546 fővel szemben, 33.547 szabálysértőt büntettek meg a helyszínen. A büntetésekből az önkormányzatnak 119.507.000.-Ft bevétele keletkezett. Kerékbilincset 2.547 esetben alkalmaztak. Közterületről elszállítottak 727 db üzemképtelen, hátrahagyott, roncs gépjárművet. Az intézkedések mintegy harmada a megállási és várakozási tilalmat megszegő gépjárművezetők ellen irányult (20.283 fő). Nagyjából ugyanennyi (20.721 fő) a fizető parkolót jogtalanul igénybevevők száma. Jelentős mértékben fordult elő köztisztasági szabálysértés (1.278), téli síkosság mentesítés elmulasztása (1.212), parlagfű irtás iránti kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szabálysértés (1.863), valamint engedély nélküli közterület használat (1.584) és tiltott reklámtevékenység (1.015). A elmúlt 4 évben a város közterületeinek rendje, tisztasága szerény mértékben, de érezhetően és folyamatosan javult. A következetes hatósági fellépés mellett jól szolgálja az „ügyet” a városlakók egyre aktívabb fellépése, a rend és tisztaság iránti fokozódó igény.
89
Kiemelt eredménynek tekinthető, hogy az országban elsőként és talán egyedülállóan sikerült a várost megtisztítani az elhagyott, hulladékká vált roncs járművektől, és ezt az állapotot sikerül fenntartani. Szükségszerű és sikeres volt a kerékbilincs bevezetése a notórius tilosban parkolók megfékezésére, a mozgáskorlátozottak parkolási jogainak védelmére. A fizető parkolás teljes rendszerét – több más irányú próbálkozás után – 2 0 0 3 -t ó l a közterület-felügyelet ellenőrzi. Ilyen rendszer csak Nyíregyházán működik. A szabálysértéssé minősített bliccelés elleni következetes és szigorú hatósági fellépés eredményeként folyamatosan javul a díjfizetési hajlandóság. A nem fizetők aránya 20 % alá csökkent. Sajnálatos módon ezzel egyidejűleg megnőtt a mozgáskorlátozottak részére kiadott parkolási igazolvánnyal visszaélők aránya. Az országban Nyíregyházán kötöttek elsőként együttműködési megállapodást városvédők és közterület-felügyelők. Az országos szintű együttműködést megelőzve írt alá megállapodást a városi rendőrkapitány és a jegyző, mint a felügyelet felettes irányítója. Példaértékű és igen sikeres a Hulladékkommandó tevékenysége, melynek egyik alapítója és motorja a felügyelet. A megyeszékhelyek közül egyedülállóan öltött egyenruhát egyszerre négy felügyelőnő és kezdte meg teljes értékű közterületi szolgálatát. A 20 éves nyíregyházi közterület-felügyelet rendezhette meg 2006-ban a felügyelők országos konferenciáját. Az igen nagyszámú (65.451) intézkedés során, törvénysértés, hivatali visszaélés nem történt. Hivatalos személy elleni erőszak sem a közterületen, sem az ügyfélszolgálaton nem fordult elő. Közterület-felügyelői 2003 2004 2005. 2006. Összesen intézkedések 06. 30-ig éves megoszlásban Felügyelet létszáma: 19-20 20 20 20 Végrehajtott 15981 17165 22382 8923 65451 intézkedések száma: Ebből: - figyelmeztetés 2340 1665 1771 1193 6969 - h e l y s z í n i 9157 8858 12393 3139 33547 bírságolva (fő) - feljelentve (fő) 1941 1227 1713 665 5546 - egyéb (eset) 1216 4690 5767 3472 15145 - kerékbilincs 1253 482 409 403 2547 alkalmazása (eset) - elszállított 74 243 329 81 727 roncsautó (db) Befolyt helyszíni bírság 38.337.00 37.094.00 28.901.000 15.170.00 119.502.00 (Ft) 0 0 0 0
90
X.
NEMZETKÖZI, HAZAI ÉS VÁROSON BELÜLI KAPCSOLATAINK
1.
Nemzetközi kapcsolatok
2003-ban a fő hangsúlyt az Európai Uniós tagságunkra való felkészítésre fektettük. Célunk és érdekünk is az volt, hogy a lakosság a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja jövőbeni lehetőségeiről. Ezt átgondolva építettük fel és szerveztük meg az április 12-ig tartó népszavazást előkészítő „Nyíregyháza nyitott Európára” című rendezvénysorozatot, melynek keretében 21 rendezvényt bonyolítottunk le. Szintén az európai eszmét szolgálta a 2003. év nyarán megrendezett Nyíregyháza testvér- és partnervárosainak ifjúsági találkozója. Külön öröm volt számunka, hogy ehhez a rendezvényhez az Európai Bizottsághoz benyújtott pályázaton jelentős uniós támogatást sikerült elnyerni. Az EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság 2003-ban létrehozott egy pályázat útján elnyerhető, külföldi ösztöndíjasokat támogató alapot, melyet azóta is nagy érdeklődés kísér. Segítségével a tanulók idegen nyelvi környezetben tökéletesíthetik tudásukat. A Kelet-Európai államok és az Európai Uniós tagállamok közötti kulturális, gazdasági fejlődés elősegítésére a megyével közösen hoztuk létre az „Euro Clip-Euro Kapocs” Közalapítványt. A CINTE Városhálózat tagjaként több projekt megvalósításában is részt vettünk, és 2004-ben az INTERREG III/C programba is sikeresen pályáztunk. A Közepes Méretű Városok Hálózata keretében az Európa Tanács által meghirdetett Európa Díj pályázaton a Becsület Zászló után 2004. évben elnyertük a Becsület Plakettet. E magas kitüntetést a Nyírségi Ősz keretében Johanna Schicker, az Európa Tanács tagja adta át városunknak. 2005. június 06-12. között EU-s pályázat keretében 40 francia nyelven tanuló diáknak biztosítottunk lehetőséget, hogy eljusson Franciaországba, ismerkedjen az EU intézményeivel, találkozzon az EU Parlament képviselőivel 2006-ban Pályáztunk az Európai Bizottság „Aktív Európai Polgárságért” testvérvárosi tevékenység támogatására kiírt pályázatra, melynek mottója „Egyenlő eséllyel Európában”, a hátrányos helyzetben, fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét szeretné előmozdítani a testvérvárosi kapcsolatok keretében. 2. Nyíregyháza a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagja A Megyei Jogú Városok Szövetsége 1990 óta tömöríti a huszonkét megyei jogú rangra emelt nagyvárost. A szövetségben a szakmai feladatokat bizottságokban végzik egy-egy polgármester, illetve alpolgármester vezetésével. A bizottságok tagjait a tagvárosok delegálják. Nyíregyháza Megyei Jogú Város az MJVSZ valamennyi szakbizottságába delegált tagot, akik az adott terület elismert szakemberei. Csabai Lászlóné polgármester asszony a Pénzügyi, Önkormányzati Finanszírozási Bizottság elnökeként tevékenykedik, ez a bizottság foglalkozott 91
például a többcélú kistérségek működésével, az önkormányzati (állami) támogatások felhasználásának tapasztalataival, az intézményhálózat gazdaságos üzemeltetésében követhető példákkal, programokkal és gyakorlatilag minden olyan törvény előkészítési feladatokkal, melyre a szövetség megbízást kapott. A polgármesterek, alpolgármesterek az MJVSZ közgyűlésében fejtik ki véleményüket, ahol lehetőség van a tapasztalatok cseréjére, vélemények megismerésére, hasznosítható tapasztalatok, ötletek, módszerek szerzésére. A tagvárosok vezetése politikai szempontból nem „egyirányú”, így a mindenkori kormányzattal szemben kialakulhatnak véleménykülönbségek, de ezeket a meglévő szövetségi keretek között egyeztetik, és a konszenzusos, a városok közös érdekeit megjelenítő álláspontot képviselik az erre feljogosított képviselők. A szövetség folyamatos feladatai közé tartozik a véleménynyilvánítás a megyei jogú városokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, valamint az általános részvétel a jogalkotási, jogszabály-előkészítési munkában. Az MJVSZ állandó képviseletet lát el országos jelentőségű kérdésekben, illetve egyedi állami döntéseknél. A szövetség hatékony működéséhez elengedhetetlen a különböző típusú és szintű állami és társadalmi érdekképviseleti szervekkel, valamint a külföldi szervezetekkel való együttműködés. Az EU csatlakozás során jelentős szerep hárul a szövetség tagvárosaira, ezért a nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatcserék, a nemzetközi projektekben való részvétel, valamint a támogatási rendszerek folyamatos figyelése, a pályázati részvétel összehangolása kiemelt szerepet kap a munkában. A tagvárosok számára egyébként is, de a szövetség egészére nézve is fontos szerepet kap a nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartás, a tudományos kutatások ösztönzése, támogatása is. Ezt támasztja alá az Osztrák Városszövetséggel való szoros együttműködés. XI. A BENCS TERV A Közgyűlés 2006. február 8-án megtárgyalta és elfogadta Nyíregyháza város középtávú, 2020-ig szóló fejlesztési programját, a Bencs Programot, majd 2006. május 31-én annak, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz illesztett, a 2007-2013-as időszakra vonatkozó szűkített változatát. Eredményeképpen egy 278,768 millárd Ft értékű, 131 projektből álló programcsomag jött létre, melynek összeállításánál a hosszú távú településfejlesztési koncepcióra alapozva város érdekeit, lehetőségeit, illetve az európai uniós forrásokból - mind nagyságrendjét, mind témakörét érintően- potenciálisan megszerezhető támogatásokat vettük figyelembe. A Bencs Program a város, valamint a városban megvalósítandó fejlesztéseket tartalmazza, így nem korlátozódik csupán az önkormányzat által finanszírozott, vagy társfinanszírozott beruházásokra. Ennek megfelelően a Bencs Program 2007-2013as programcsomagja tartalmazza a Nyíregyháza várost érintő állami nagy beruházásokat, a megye városi beruházásait, a magánberuházók mellett a Nyíregyházi Főiskola felsőoktatási fejlesztéseit is. Tartalmát érintően legfontosabb célkitűzése, az erős és versenyképes, a hazai vállalkozásokra jobban alapuló gazdaság megteremtése, részint az élelmiszeriparra, részint a logisztikával összefüggő szolgáltatásokra alapozva. Az előbbi a 92
Nyíregyházai Főiskola kutatóbázisára épül, és döntően a funkcionális élelmiszeripar területén kíván érvényesülni. A logisztikai szolgáltatások hátterét a készülő nagy állami közlekedési beruházások, a határmenti elhelyezkedés és a meglévő ipari park bővítése képezik. A város gazdasági-társadalmi fejlődésének másik kitörési pontja a Sóstó komplex fejlesztésében valósulhat meg. A munkahelyteremtő, gazdasági bevételt hozó funkciók mellett a városlakók életminőségének javulását várjuk a fejlesztésektől. Az Állatpark és Botanikus kert fejlesztése, Sóstó gyógyászati és szálláshely fejlesztése, a Strand és Élményfürdő rekonstrukciója és bővítése, a tó rehabilitációja, erdősítés, Sóstó közterületeinek felújítása szerepel terveink között. További feladat a lovas turizmus programjának kidolgozása a Főiskola és a magángazdaságok aktív együttműködésével. A közlekedési infrastruktúra fejlesztés keretében városi gyűjtő és összekötő utak, parkolóházak építését tervezzük és valósítjuk meg (Kiskörút II/a, b ütem, Széchenyi, Móricz Zs. Úti aluljárók, kerékpárutak), szervesen illeszkedve az állami beruházásokhoz (Nagykörút befejezése, Nyugati elkerülő, M3-as autópálya, 4-es út négynyomúsítása). Ugyancsak jelentősen növeli a város elérhetőségét (és versenyképességét) a nagysebességű vasút (160 km/óra) és a kapcsolódó felüljáró építések. Megvalósulhat a belvárosi terek rekonstrukciója a kiskörút hiányzó szakaszainak kiépítése mellett. A szennyvízelvezetés és a hulladékgazdálkodás területén együttesen mintegy 30 milliárd Ft nagyságrendű Kohéziós Alap támogatást nyertünk el. Bár hazai forrásokból, de meg kell oldanunk a csapadékelvezetés feladatait is. Az alternatív energiaforrások felhasználására vonatkozó kísérletek elsősorban a Nyíregyházi Főiskola kutatórészlegeinek témaköreit képezik. Elkezdjük a város egyes részeinek rehabilitációját. Felújítjuk a Váci Mihály Művelődési Központot és a BUSZACSA-t. A Vay Ádám laktanya helyén kereskedelmi- és lakóövezetet tervezünk, a Báthory laktanyában bérlakásokat építünk. Folytatjuk a panelházak modernizációját. A 2007-2013-as periódusban 5000 lakás felújítását tervezzük. Ugyancsak folytatódik a lakótelepek komplex modernizációja a Jósaváros II.-III. ütemével illetve az Érkerti lakóteleppel. A gazdasági-infrastrukturális beruházások mellett kiemelt figyelmet fordítunk a humán szférára. Cél a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő munkaerő képzése, mind közép- mind felsőfokon. Ebben partnerek a város szakiskolái és felsőfokú oktatási intézményei is. A hátrányos helyzetűeket segítő szociális programokra mintegy 11 mrd Ft-ot irányzott elő a város. Ehhez csatlakoznak az intézményi felújítások (Sóstó Szivárvány Idősek Otthona, Etelközi emeletráépítés, orosi szociális otthon bővítés … ) Az egészségügyben tervezzük a Központi Szakorvosi Rendelő és a „kis SZTK” felújítását, az orvosi rendelők korszerűsítését, akadálymentesítéseket, a megyei kórházban daganatos centrum és szívlabor létrehozását. A költségvetési beruházások mellett jelentős szerepet játszanak a magánszféra fejlesztései. Ezek döntően a kereskedelem- illetve ingatlanfejlesztés területén jelentkeznek. A tisztán magánbefektetések által finanszírozott projektek várható értéke mintegy 43 mrd. Ft. A magánszféra az iparfejlesztés terén is hasonló 93
nagyságrendet képvisel. Részesedése a program összköltségéből körülbelül 34%. Az önkormányzat részaránya várhatóan 10%. Az állami támogatással együtt jelentkező európai uniós források képezik a finanszírozás harmadik lábát. A Bencs Terv programjainak, projektjeinek véglegesítése a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program elfogadását követően történhet meg. A források, nemzeti és regionális programok ismeretében a megvalósítható projektek száma valószínűleg csökkenni fog. Az így szűkített program elfogadása a következő Közgyűlés legfontosabb feladata lesz. Kívánom, hogy szakmai tudásunk, lakossági kapcsolataink alapján minél több képviselő folytathassa munkáját, és az újonnan megválasztottakkal együtt valósítsuk meg a város szép terveit. Csabai Lászlóné polgármester
94
1. sz. melléklet
A NYÍRSÉGVÍZ Rt-vel közös beruházásban megvalósított ivóvízvezetékek 2003-ban elkészült: · Borbánya Számadó u., · Sóstófürdő Református Szociális Otthonhoz, · Borbánya Lajtos u., Puttony u., Nárcisz u., · Pazonyi u. egy szakasza, · Acél u., · Gyík u.; · Sóstóhegy Nyírség u., · Újteleki bokor, · Lomb köz, Lombkorona u. · Kilátó zug 2004-ben elkészült: · Nyírszőlős Sziget u., · Kistelekiszőlő Tallér köz, · Kistelekiszőlő Fény u., · Borbánya Bimbó u., · Oros Kismező u., · Oros Pompás u. folytatása, · Nagyszállás Bernáthegyi u., · Sóstóhegy Állomás u., · Sóstóhegy Igrice utcából nyíló utca, · Kertváros Kőris u. (Labda u . – Munkás u. között), · Salamonbokor ellátatlan része · Hóvirág u.,
· · ·
Vadastanya, Muskátli u., Nyírszőlős Katáng hálózatbővítése
u.
2006-ban elkészül: · Délibáb u., · Sóstóhegy, Vörös Csillag u., · Nyírszőlős, Szamos u., · Oros, Mezsgye u., · Nyírszőlősi u., · Tokaji u., · Hadik u., · Tüzér u., · Nyírszőlős, Ciklámen u., · Borbánya, Margaretta u., · Nyírszőlős, Csabagyöngye u.
2005-ben elkészült: · Sport u., · Nagyszállás Puli u., · Nagyszállás Mérő köz, · Oros, Barzó u., · Oros, Gyűrű u., · Kistelekiszőlő Szánkó u., · Kistelekiszőlő Tégla u., · Sóstóhegy Jázmin köz, · Lapály u., · Westsik V. u., 95
2. sz. melléklet A lakossági út- és közműépítési programban megvalósuló fejlesztések
I.
Szennyvízhálózat bővítések
(fm) 3.440
B e r . k t g . Ellátott (eFt) ingatlan száma (db) 94.000 130
270 395 80 40 480
10.000 10.115 2.829 1.170 6.574
Hossza (fm)
B e r . k t g . Ellátott (eFt) ingatlan száma (db) 18.000 26 26.000 60 4.400 11 7.500 17 15.000 27 9.600 23 1.800 5 23.394 62 17.761 51 21.719 47
Hossza Család u. és Pazonyi u. térségében: Család u. egy szakasza, Futó u., Pazonyi u. egy szakasza, Mérleg u. Gábor Áron u., Agyag u. István u. Nád u. Jég u. Nyírszőlősi u. egy szakasza Korányi F. u. Bocskai u. Forgó u. Kemecsei u.
II.
18 26 6 5 27
Útépítések
Sóstófürdő Jupiter u. Sóstófürdő Szivárvány u. Sóstófürdő Napfény u. Sóstóhegy Ezüstkalász u. Sóstóhegy Mogyoró u. Borbánya Tünde u. Újszőlő u. Borbánya Kökény u. Borbánya Szűrszabó u. Oros Pompás u.
470 750 120 185 420 210 41 700 700 486
Oros Pompás u. útépítéséhez 10.000 eFt UFCE támogatást nyertünk.
96
3.sz. melléklet
Biomonitoring Programban megvalósuló fejlesztések
Biomonitoring 2002 év
Biomonitoring 2003 év KAC 2003 év Biomonitoring 2004 év Biomonitoring 2005 év Biomonitoring 2006. tavasz összesen
Elültetett fa (db) 127
Elültetett cserje (db) 3715
262 84 184 108 145 910
1070 1613 481 100 6979
Összefoglaló táblák Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2002. – 2006. évi programjának beszámolójához 2/2003. (I. 27. ) számú közgyűlési határozat összefoglaló melléklete alapján
Feladat
Finanszírozó Teljesítés Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése M3-as autópálya Nemzeti Autópálya Az M3 autópálya Görbeháza-Nyíregyháza Nyíregyházáig Rt. közötti 39 km hosszúságú szakaszának kivitelezése jó ütemben halad és várhatóan 2007. évben kerül átadásra. Autópálya déli és keleti Nemzeti Autópálya Elkészült és 2006. augusztusában átadásra elkerülő szakasza Rt. kerül az M3 autópálya Nyíregyházát délről elkerülő 8,1 km hosszúságú szakasza, ehhez kapcsolódóan a 4. sz. főút bevezető szakaszának négynyomúsítása a METRO Áruház csomópontjáig. Az autópályához csatlakozó 403. sz. 15,5 km hosszúságú keleti elkerülő út még 2005. év végén elkészült. 4. sz. főút (Debreceni út) Állami Közútkezelő Elkészült és 2003. május hónapban átadásra Tünde utcától Metro Kht került a 4. sz. főút Tünde úttól a METRO csomópontig terjedő Önkormányzat Áruház csomópontjáig terjedő szakasz szakaszának 2x2 sávosítása, négynyomúsítása. kerékpárút, járda 41- es út bevezető Állami Közútkezelő 2004. novemberében elkészült és átadásra szakaszának Kht került a 41. számú főút 2+190–5+350 km 2x2 sávosítás, kerékpárút, Önkormányzat szakasza korszerűsítése. járda 4-es út (Pazonyi úti szakasza) Család u. és MOL kút közötti szakaszának 2x2 sávosítása, kerékpárút, járda
Állami Közútkezelő Kht Önkormányzat
A 4. sz. főút 276+555-2 7 7 + 6 1 0 k m szakaszának négynyomúsítását a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. 2004. évben elvégezte.
97
Nagykörút hiányzó szakaszának négynyomosítása (Móricz Zsigmond út – Huszár sor)
Önkormányzat
Kiskörút szakaszai:(Szegfű út-Bocskai u- Szent István u. Egyház u.) Sóstóhegy 4 es út összekötő útja
Önkormányzat
Vasútállomás előtti tér rendezése
MÁV Rt. önkormányzat
Korányi F. u. és Morgó u. körforgalmi csomópontja
Önkormányzat Vállalkozók
Kertvárost elkerülő út
Önkormányzat Vállalkozók
Kerékpárút (a 36. sz. főút mellett Vajdabokorig és a Nyírszőlősi út ellett)
Önkormányzat EU-s pályázat
Nyírpazony és Nyíregyháza önkormányzata UKIG pályázat 4-es út és 41-es út összekötő Önkormányzat útja UKIG pályázat Tünde utca- Simai út összekötő
Palánta út, Koszorú u., Lejtő u. szélesítése
A S z a b o l c s -Szatmár-Bereg Megyei Állami K ö z ú t k e z e l ő K h t -val történt előzetes egyeztetésnek megfelelően kezdeményeztük a Nagykörút Móricz Zsigmond úti szakaszának az országos közúthálózatba történő felvételét. A Nagykörút bezárásához a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. készíti a Móricz Zsigmond út – Huszár sor sávbővítésének engedélyezési terveit. A tervek szerint a korszerűsített Nagykörút nyomvonala a kisvasúti telephely területét átvágja, ezért a kisvasút sorsának nyugvópontra kerüléséhez elkerülhetetlen a kisvasút jövőbeni működését meghatározni, és a telephelyet új helyre telepíteni. Elkészült és 2006. év júniusban átadásra került a Kiskörút Szegfű utca – Bujtos utca – Bocskai utca közötti szakasza. Közbeszerzési eljárást követően folyamatban van a Nyíregyháza, Pazonyi út – Orosi út összekötő szakasz engedélyezési tervének, a Nyíregyháza, Orosi út – Kállói út összekötő szakasz engedélyezési tervének, a Nyíregyháza, Sóstóhegy – 4. sz. főút összekötő szakasz engedélyezési tervének és a Nyíregyháza, Pazonyi út szakaszán gyalogkerékpárút engedélyezési tervének készítése és az építési engedély megszerzése. Nyíregyházán a Vasútállomás átépítését követően az Állomás tér, mint városkapu egységes forgalmi rendezése érdekében elkezdődött az átépítés. Új 68 férőhelyes parkoló épült, valamint az Arany János utcai kereszteződésbe forgalomirányító jelzőlámpa került elhelyezésre. 2004. nyarán megépült a körforgalmú csomópont, amely jelentősen csökkenti a balesetveszélyt. Az M3 autópályához csatlakozó nyugati elkerülő út tervezése intenzíven folyik és megkezdődött az engedélyezési eljárás. Ehhez kapcsolódik a Nyíregyháza Rókabokori bekötőút folyamatban lévő tervezése, amely MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft. Telephelye előtti autóbusz fordulótól folytatódik és a nyugati elkerülő úthoz csatlakozik. Az elmúlt év végén a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült el Nyíregyháza és a kapcsolódó társtelepülések kerékpáros megközelítését szolgáló kistérségi kerékpárút hálózat tanulmányterve. Ebben Nyíregyháza belterületén, valamint a külterületi közutak mentén vizsgálta meg és adott javaslatot a kerékpárforgalmi létesítmények kialakítására. A Palánta u. - Koszorú u. - Lejtő u. útvonalon részben meglévő 4,00 m burkolatszélességű útszakasz megerősítésével és a további szakaszokon szintén 4,00 m szélességű
98
útburkolat új kiépítésével lehetővé vált a menetrend szerinti helyi autóbuszjárat indítása. 2004. szeptemberében elindult a 24 jelű Autóbuszállomás – Kistelekiszőlő viszonylatúhelyi autóbuszjárat.
Borbánya -Kistelekiszőlő szennyvíz csatorna Oros szennyvíz csatorna
Nyírszőlős-kisebb városi beruházások, Oros II. ütem Bokortanyák ivóvíz ellátása
Ivóvíztisztítási program II. szennyvíztelep + Rozsrétszőlő szennyvíz
Nyírszőlős csapadékvíz csatorna
Kertváros csapadékvíz csatorna, Fészek utca
Borbánya csapadékvíz csatorna
Környezet- és természetvédelem Céltámogatás, KVA A program keretében2003-ban elkészült 18 km Önkormányzat, szennyvíz gerincvezeték, és 1482 db ingatlan Lakosság bekapcsolására nyílt lehetőség. Céltámogatás, KVA 2005. júniusra kiépült 28 km szennyvízvezeték, Önkormányzat, 9db átemelő 1672 db ingatlan bekötésével. Lakosság Továbbá 3,3km szennyvízvezeték, 6db átemelő 249 db ingatlan bekötés. Lakosság Önkormányzat
A program keretén belül 2004-ben elkészült Lócibokor, Manda II., Kordovánbokor, Bálintbokor, Császárszállás, Butykatelep ivóvízhálózata. A közel 36 km vezeték megépítésével ezekben a bokortanyákban 716 ingatlan jutott hozzá egészséges, vezetékes ivóvízhez. Felsőpázsit településrészen társulati formában 2005-ben épült meg az ivóvízvezeték.
ISPA Önkormányzat ISPA Önkormányzat
Folyamatban van Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja Kohéziós Alap pályázatának összeállítása. A tervezett fejlesztés tartalmazza 1 7 0 k m gyűjtőcsatorna építését továbbá a közvetlenül érintett rossz állapotban levő csatornák rekonstrukcióját, szennyvízkormányzási feladatokat, a szennyvíziszap elhelyezésének megoldását, valamint – a jelenleg üzemen kívül levő II. számú szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját. Része a csapadékelvezetési koncepciónak. A Szegély utcai főgyűjtő megvalósult.
Önkormányzat Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzat. Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzat
Oros csapadékvíz csatorna
Önkormányzat
Lakossági út és csatorna társulási program
Önkormányzat Lakosság
2003 szeptemberében elkezdődött és novemberben be is fejeződött a közel 30.000 eFt összértékű beruházás, melyhez 10.000 eFt támogatást nyert a város. Elkészült a város csapadékelvezetési koncepciója. 2005. évben a Városüzemeltetési Kht. csapadékvíz elvezetési feladatokra elsősorban a főgyűjtőkön, befogadókon végzett kapacitásnövelő beavatkozást. Az elmúlt években kétszer pályáztunk meg címzett támogatást a vízgyűjtő területek főcsatornáinak rekonstrukciójára, pályázatunk azonban sajnos forráshiány miatt eredménytelen lett. Útépítésekre 2004-ig 10 utcában került sor, összesen 140.000 eFt összköltségben. Szennyvízcsatorna szintén 10 utcában épült, összesen 125.000 eFt összköltségben. 2004ben a magánerős rendeletet a város vezetése felfüggesztette, így 2005-ben és 2006-ban nem
99
Járdafelújítási program
Önkormányzat
Dózsa György út Jókai tér átalakítása
Önkormányzat
Komposztfeldolgozó telep
Városüzemeltetési Kht
Műanyaghulladék hasznosító Városüzemeltetési telep Kht Biogáz hasznosító telep
Vállalkozók
Hulladékudvar (6db)
Városüzemeltetési Kht Önkormányzat
Biomonitoring folytatás
Játszótér rekonstrukció
Önkormányzat Városüzemeltetési Kht
került sor ilyen beruházásokra. A Városüzemeltetési Kht szervezte és hajtotta végre éves ütemezésben. A „Városkapu Center” Vállalkozói tőkéből való megvalósítása folyamatban van. Megvalósult a növényi eredetű bomló szerves hulladék elkülönített begyűjtése és szállítása, mely a komposztáló telepre kerül, és kezelés után humuszként hasznosítható. A feldolgozó üzem építésének feltételeit a Városüzemeltetési Kht megteremtette.
2005-ben került átadásra egy a Korányi Frigyes úton. 2004.-től önerőből folytattuk a programot. Évente elkészült a város légszennyezettségi térképe. A program során 910 db fát és 6979 db cserjét ültettünk. 2002 Damjanich u., Élet u.; 2003 Rákóczi u. tömbbelső, Dohány u. tömbbelső; 2004 Sóstó; 2005 Malomkert, Stadion u., + az intézményi és közterületi játszószerek kötelező szabvány szerinti felülvizsgálata; 2006 Alma u., Bujtos
Kozák szobor környéke Orosi temető felújítása
Temetkezési Vállalat
Hatzel tér park felújítás
Önkormányzat Városüzemeltetési Kht
Hősök tere park felújítás Önkormányzat Sóstó központi park felújítás
Önkormányzat Városüzemeltetési Kht
Fazekas János tér park felújítás
Önkormányzat
Szabadság tér park felújítás
Önkormányzat Városüzemeltetési Kht Városüzemeltetési Kht
Bessenyei tér felújítása
A régi ravatalozó épület a felújítása mellett, új fedett-nyitott szertartástérrel is bővült. Kiviteli tervek alapján a „kispiac” területén elkészült a díszburkolat és a közvetlen környezetének parkosítása. A térre tervezett kávézó vállalkozói befektetéssel épülhet meg. Közbeszerzési eljárás keretében elkészült a kiviteli terve, mellyel ROP pályázaton kívánunk részt venni. A víztoronytól a szökőkútig és székelykapuig díszburkolat épült. A díszburkolatos sétányt tovább kívánjuk vinni a tófürdő bejáratáig. Megtörtént a szökőkút felújítása. A balesetveszélyes tölgyeket eltávolítottuk és pótoltuk. Közbeszerzési eljárás keretén belül a teljes Örökösföld közterületeit és forgalmi rendjét felül kívánjuk vizsgáltatni, ezen belül terveztetjük a parkrekonstrukciót. A tér déli része díszburkolatot kapott és felújítottuk a szökőkutat.
A sétányok újrasalakoltak, új szegélykövet kaptak, felújítottuk a locsolóhálózatot, újravetettük a füvet. A tér Krúdy szoborral gazdagodott. Az épített környezet fejlesztése és védelme Etelközi idősotthon (49 db Pályázat, A beruházás megvalósítását az Önkormányzat lakás) Önkormányzat egyelőre elhalasztotta, helyette 2x20 db használt lakás lett megvásárolva bérlakás céljára.
100
Használt bérlakás vásárlása
Pályázat önkormányzat
Ifjúsági lakás (Lobogó u. 2.) építése vállalkozókkal közösen Lakás nagycsaládosoknak (50db)
Pályázat önkormányzat
Panel program
Pályázat önkormányzat Pályázat önkormányzat
Báthory laktanya
Huszártelep
Pályázat önkormányzat
Az Etel közi Idősek Bérlakásai elhalasztott beruházása kiváltásaként 2x20 db használt lakást vásárolt bérlakás céljára az Önkormányzat.
A Viola utcán 9db könnyűszerkezetes, összkomfortos szociális bérlakás épült az állami bérlakás program támogatásával.
Négy épület hasznosításával az „Esély Centrum” elkészült (Civil Érdekvédelmi Központ, Kollégium és Oktatási Központ, a Szabadidős Rehabilitációs fejlesztő Központ és a melegítő konyhás étterem) . A még hasznosítható épületekre tanulmánytervek készülnek. A Kertvárosias terület infrastruktúrájának kialakítása, a területelőkészítése folyamatban.
EU – s pályázat
Orosi úti szegénytelep Alközpontok kialakítása A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Arany János Általános Iskola Pályázat A tanuszoda szerkezeti megerősítése és és Gimnázium önkormányzat Sóstó felújítása, valamint a tantermi szárny külső Rt. nyílászáróinak teljes cseréje a 2004. évi tanévkezdésre elkészült. Világításkorszerűsítés Önkormányzat A Városüzemeltetési Kht szervezésében megtörtént a közterületi és az intézményi megvalósítása. Fűtéskorszerűsítés Wesselényi M. Szakközép és Címzett támogatás Szakiskola felújítása Önkormányzat Sipkay Barna Szakközép és Szakmunkásképző felújítása Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola
Gárdonyi Géza Általános Iskola lift + akadálymentesítés Westsik M. Élelmiszeripari Szakmunkásképző Bencs László Szakiskola és Általános Iskola elhelyezése
A b e r uházás 2007. évi címzett támogatása iránti szakmai fejlesztési koncepció benyújtásra került, a pályázat elbírálás alatt áll. Címzett támogatás A szakmai fejlesztési koncepciót, más sikeres Önkormányzat címzett támogatási pályázatunk miatt, a szaktárca nem tudta támogatásra javasolni. Önkormányzat, Az ÉVISZ régi épületszárnyának szerkezeti Megyei megerősítése és külső felújítása, valamint a Területfejlesztési tornaterem magastető ráépítése a 2004. évi Tanács tanévkezdésre megtörtént. ESZCS Minisztérium, A 2005-ös tanévkezdésre az iskolaépület külsőÖnkormányzat belső akadálymentesítése, lift beépítése, valamint a külső nyílászáró csere program befejezése megtörtént. Főiskola épülete Az eredetileg is középiskolának tervezett Telek átvétele Hunyadi Mátyás Általános Iskola épületében került elhelyezésre. A Vay Ádám laktanya hasznosítását célzó nyertes pályázatunk megvalósításával (4 épület átalakítással történő rekonstrukciója) 2008. nyarára készül el a beruházás, ami után a
101
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programja kap elhelyezést a területen. Nyírszőlősi Általános Iskola Gyermek, Ifjúsági és A régi épület teljes rekonstrukciója tornaterem Sportminisztérium, tornateremmel és aulával való bővítése, Önkormányzat, továbbá, az új sportudvar a 2006-os tanévkezdésre elkészült. A magas szintű kultúra és közművelődési lehetőségek biztosítása Móricz Zsigmond Könyvtár Címzett támogatás, A Könyvtár épületének bővítése és teljes körű Önkormányzat rekonstrukciója, továbbá a berendezés és felszerelés beszerzése 2005. október végére befejeződött. Felsősimai Művelődési Ház Önkormányzat Orosi Művelődési Ház létesítése
Önkormányzat
Nagyszállás Művelődési Ház létesítése Művelődési ház felújítás
Önkormányzat
Bujtosi Szabadidő Csarnok
Megyei pályázat címzett támogatásra Vállalkozói beruházás Főiskolai beruházás részeként
Műjégpálya
Címzett támogatás
A VMK rekonstrukciójának és bővítésének tervezésére 2006-ban nyílt tervpályázati eljárás indul. A beruházás megvalósítása 2008-2010 között várható.
Vállalkozói tőkéből megvalósult, szezonálisan üzemel.
Városi sportlőtér Ifjúsági centrum
Meglévő épület átalakításával ifjúsági centrum, a „Mustárház”.
létrejött
az
Ifjúsági szabadidő park Volán pálya
Sóstói idősotthon felújítása
Autista otthon Hajléktalan szálló
Sóstói fürdő fejlesztés
Szociális biztonság megteremtése Címzett támogatás Az európai színvonalú gondozást biztosító megújult és kibővült intézmény várhatóan 2006. év végétől áll majd teljes kapacitással a lakói rendelkezésére. Vállalkozó Egészségügyi-, Szociális és Családügyi Minisztérium Turisztikai pályázat
Az Aquarius Élmény és Látványfürdő 2005-ben átadásra került.
Júlia fürdő
Sóstóhegyi orvosi rendelő
A lakosság egészségi állapotának javítása Orvos, A gyermekorvosi rendelőnek és Önkormányzat, gyermekgondozási tanácsadónak helyet adó Megyei Egészségügyi Központ átadása 2004. év végén Területfejlesztési megtörtént. Tanács
102
Törpe utcai orvosi rendelő
Orvos
Örökösföld orvosi rendelő
Orvos
Kistelekiszőlő orvosi rendelő
Orvos, Önkormányzat
103
