NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS december

NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

2013. december

Megbízó:

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat 4361 Nyírbogát, Hunyadi u.7.

Készítette: Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. Ügyvezető: Parragh Dénes 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/707. Tel./fax: +36 42 / 500-723 Szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély: SZTV

Élővilág védelme

SZTjV

Tájvédelem

Határozat száma:

Sz-066/2010.

Érvényes:

visszavonásig

SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodás SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelem SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem Határozat száma:

446-2/2013.

Érvényes:

2018. 10. 17.

Mérnökkamarai tagsági száma: 15-0802

..………………………….. Parragh Dénes ügyvezető természetvédelmi és környezetvédelmi szakértő

2 Tartalomjegyzék

1.

2.

A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE........................................................ 4 1.1.

A vizsgálat előzményei, célja ....................................................................................... 4

1.2.

A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása ............................................... 6

1.3.

A felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása ............................................... 6

1.4.

A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált dokumentumok, adatok .................... 8

A

TERVMÓDOSÍTÁS

ÉS

A

VIZSGÁLT

VÁLTOZATOK

RÖVID

ISMERTETÉSE ..................................................................................................................... 10

3.

2.1.

A tervmódosítás céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ............................. 10

2.2.

A tervmódosítás összefüggése más releváns tervekkel, programokkal ..................... 10

2.3.

A vizsgált változatok .................................................................................................. 11

2.4.

A fennálló környezeti konfliktusok és várható alakulásuk ........................................ 11

AZ ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA .............................................................. 12 3.1.

Földrajzi elhelyezkedés .............................................................................................. 12

3.2.

Terület nagysága ........................................................................................................ 12

3.3.

Területhasználat ......................................................................................................... 12

3.4. Tervmódosítás hatásainak összevetése a releváns környezet- és természetvédelmi célokkal ................................................................................................................................. 13 3.5.

Szomszédos területek területhasználata ..................................................................... 13

3.6.

Infrastruktúra .............................................................................................................. 13

3.7.

Közlekedés, elérhetőség ............................................................................................. 14

4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE ............................................................... 15 4.1.

Település - társadalom - gazdaság ............................................................................. 15

4.1.1. Népességviszonyok, társadalmi összetétel ............................................................ 15 4.1.2. Foglalkoztatottság .................................................................................................... 16 4.1.3. Az érintett népesség egészségügyi helyzete ............................................................ 17 4.1.4. Gazdaság .................................................................................................................. 19 4.2.

Földrajzi helyzet, domborzat ...................................................................................... 19

4.3.

Földtani viszonyok ..................................................................................................... 20

4.4.

Környezeti állapot jellemzése .................................................................................... 20 Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

3 4.4.1. Felszíni vizek ........................................................................................................... 20 4.4.2. Felszín alatti vizek ................................................................................................... 21 4.5.

Természeti környezet jellemzése ............................................................................... 21

4.5.1. A tágabb környezet ökológiai helyzete.................................................................... 21 4.5.2. A terület természeti értékei .................................................................................... 22 4.5.3. A fejlesztési terület élővilága................................................................................... 24 4.5.4. A környezetet terhelő hatások mérséklésére javasolt intézkedések ........................ 27 4.6.

Fennálló környezeti konfliktusok, problémák............................................................ 28

4.7.

Fennálló környezeti konfliktusok alakulása a fejlesztés nélkül ................................. 28

5. A FEJLESZTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA .......................................................................................................................... 29 5.1.

A fejlesztés gazdasági, társadalmi hatásai ................................................................. 29

5.2.

Területhasználatban fellépő változás és hatásai ......................................................... 29

5.3. A szennyvíztisztító létesítése esetén várható környezetet érő hatások, az egyes környezeti elemekre gyakrorolt várható hatás előrejelzése .................................................. 30 5.3.1. Levegőterhelés ......................................................................................................... 31 5.3.2. Zajterhelés ............................................................................................................... 38 5.3.3. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................... 42 5.3.4. Felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás ..................................................... 44 5.3.5. Talajra gyakorolt hatás ............................................................................................ 46 5.3.6. A természeti környezetre és a tájképre gyakorolt hatások....................................... 47 5.4.

Az érintett emberekre gyakorolt hatás ...................................................................... 49

5.5. A helyi és nem helyi természeti erőforrások hasznosítása, a várható hatások előrejelzése 49 5.6. Új konfliktusok, illetve meglévő problémák felerősödése............................................. 49 6. A MEGVALÓSÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSE, CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK..................................... 52 7. A FEJLESZTÉS HATÁSA MÁS TERVEKRE, PROGRAMOKRA .......................... 53 8. MONITOROZÁS .............................................................................................................. 54 9. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................ 55

Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

4 1.

1.1.

A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE A vizsgálat előzményei, célja

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata (4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.) a 2008-ban elfogadott településrendezési tervét kívánja módosítani. A módosítással az Önkormányzat célja az, hogy a Nyírbogát és Kisléta települések közös szennyvízelvezető- és tisztító rendszerének részét képező szennyvíztisztító telep kiépítése megvalósulhasson Nyírbogát község külterületén. Nyírbogát és Kisléta települések Önkormányzata már 2000-ben a települések közös szennyvízcsatornázását és szennyvíztisztítását határozták el. Ennek megvalósításához 2010ben az Önkormányzatok beruházási társulást alapítottak és a KEOP-1.2.0/B azonosító számú konstrukcióban pályáztak. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4446-8/2013. számon adta ki az adott tárgyban az elvi vízjogi engedélyt. A beruházást a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1/190. pontja és a 2. számú melléklet 1. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A tervezett beruházás megvalósulásához szükséges Nyírbogát Nagyközség településrendezési tervének

módosítása.

A

jelenlegi

általános

mezőgazdasági

besorolás

helyett

a

szennyvíztisztitó telep tervezett helyszínét beépítésre szánt különleges terület kategóriába kell sorolni (1. ábra). Területfelhasználás változás:

Má  Ksze

A beruházás kapcsán vált szükségessé a terület környezeti értékelése, melynek során a megvalósítandó célhoz és az alapállapothoz viszonyítjuk a tervezett program hatásait, figyelembe véve a felelős szervek előzetes véleményét.


5 1. ábra: A módosítással érintett terület

Jelmagyarázat: A sötétkék színnel lehatárolt terület a tervmódosítással érintett terület.


6 1.2.

A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása

A települési gyűjtőhálózatok megvalósítása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szerepel, tehát a felügyelőség döntésétől függően előzetes vizsgálatköteles tevékenységekhez sorolható: "104. Szennyvízgyűjtő hálózat a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől". A

szennyvízgyűjtő-hálózatra

vonatkozóan

„Nyírbogát

és

Kisléta

települések

szennyvízhálózatának létesítése és üzemeltetése” címmel az Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. előzetes vizsgálati dokumentációt készített és nyújtott be a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére 2013. november 04én.

1.3.

A felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata (4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.) a 2008-ban fogadta el településrendezési tervét. A nagyközséget érintő fejlesztés (szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep kiépítése) miatt azonban a jelenleg érvényben lévő településrendezési tervet módosítani szükséges. Az egyes tervek, illetve programok környzetei vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Nyírbogát Nagyközség polgármestere kikérte a környezet védelméért felelős közigazgatási szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás a tervmódosítás következtében.


7 A terv véleményezésben az alábbi szakhatóságok vettek részt  Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatala  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelsőség Útügyi Osztálya  Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

Kormányhivatal

Növény-

És

Talajvédelmi

Igazgatóság Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztálya  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya  Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Irodája  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A szakhatóságok előzetes véleményezése Nyírbogát Nagyközség Településrendezési Tervének módosítására vonatkozóan a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 11885-1/2013. számú előzetes véleményt adta ki. Ebben a tervmódosítással érintett területek közül az 1. számú – szennyvíztisztító telep – területére vonatkozóan a Felügyelőség környezeti vizsgálat lefolytatását tartja indokoltnak. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze által HBD/02/273-5/2013. számon kiadott véleményében a településrendezési eszközök tervezett változtatásából adódó könyvezeti hatás mértékét az épített környezet védelme szempontjából olyan jelentősnek ítélte, amely miatt környezeti vizsgálat lefolytatását tartja indokoltnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatala 10790/2/2013. számú véleményében a Településrendezési terv módosítására Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

8 vonatkozóan nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását a termőföld védelmére kiterjedően. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége HBG/01/13950-2/2013. számú előzetes véleményében a tervezett módosítással kapcsolatban erdészeti szempontból nem emel kifogást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelsőség Útügyi Osztálya az SZ-T-004/01426-1/2013. számú véleményében a terv módosítására vonatkozóan nem emel kifogást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Növény- És Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztálya a 24.2/Tv./4237-1/2013. számú előzetes véleményében megállapítja, hogy a terv módosításához talajvédelmi szempontból nem szükséges környezeti vizsgálat készítése, amennyiben az Osztály előírásait betartják a kivitelezés során.

A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált dokumentumok, adatok

1.4.

A környezeti értékelés elkészítéséhez az alábbi dokumentumokat használtuk fel: 

„Nyírbogát-Kisléta szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep építés” elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció

 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4446-8/2013. számon kiadott elvi vízjogi engedélye  „Nyírbogát és Kisléta települések szennyvízhálózatának létesítése és üzemeltetése” című előzetes vizsgálati dokumentáció  Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 69/2013. számon történt adatszolgáltatása a Máriapócsi (IV. számú) főfolyásra vonatkozó vízminőségi adataival kapcsolatosan  Felső-Tisza-vidéki

Vízügyi

Igazgatóság

I-0046-118/2013.

számon

történt

adatszolgáltatása a Máriapócsi (IV. számú) főfolyásra vonatkozó vízhozam adatokkal kapcsolatosan


9  „Nyírbogát

Nagyközség

Településrendezési

Terv

módosítása”

dokumentáció – előzetes véleményezési szakasz  Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014.)  Nyírbogát Nagyközség Helyi Szabályozási Terve


egyeztetési

10 2.

A

TERVMÓDOSÍTÁS

ÉS

A

VIZSGÁLT

VÁLTOZATOK

RÖVID

ISMERTETÉSE

2.1.

A tervmódosítás céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése

A rendezési terv módosítására azért van szükség, mert a 064/104 helyrajzi számú területen szennyvíztelep kialakítására nyert pályázatot az Önkormányzat. A terület a település északnyugati részén, a lakott területtől kb. 1000 m-re található, a Kisléta felé vezető út mellett. A szennyvíztelep elhelyezése a 064/104 hrsz. területen a jelenleg hatályos rendezési terv szerinti Má (általános mezőgazdasági) területi besorolás szerint nem lehetséges. Emiatt a szerkezeti és a szabályozási tervet is módosítani szükséges. A területet beépítésre szánt különleges terület kategóriába kell sorolni (az új területfelhasználás jele: Ksze). Má  Ksze

Területfelhasználás változás:

A módosítás során elérendő cél a település gazdasági, szociális és infrastrukturális viszonyait kedvezően

befolyásoló,

munkahelyteremtő

beruházások

megvalósításának

segítése.

Jelen módosításokkal ez a cél elérhetőbbé válik. A fejlesztés hatásai várhatóan elsősorban a területhasználat változásában, a zaj- és rezgésvédelem és levegőtisztaság-védelem területén jelentkeznek majd. A 064/104 hrsz. terület nem érint országos jelentőségű védett területet, vagy NATURA 2000-es területet, a szomszédos területek élővilága pedig jellegtelen, így a természeti környezetre gyakorolt hatása várhatóan minimális.

2.2.

A tervmódosítás összefüggése más releváns tervekkel, programokkal

Nyírbogát és Kisléta települések Önkormányzatai beruházási társulást alapítottak és a KEOP1.2.0/B

azonosító

számú

konstrukcióban

pályáztak

szennyvízcsatorna

szennyvíztisztító telep építésére.


hálózat

és

11 A szennyvízhálózat nyomvonala Nyírbogát és Kisléta települések közigazgatási területét érinti. A vezetékfektetés összesen 57 423 fm hosszúságban fog történni, a települések belterületén összesen 19 db szennyvíz átemelőt fognak létesíteni. A szennyvízelveztő hálózat kiépítéséhez kapcsolódik a szennyvíztisztító telep kiépítése is. A telep helyszínének kijelölésekor lényeges szempont volt, hogy mindkét település szennyvízelveztő-hálózatához közel legyen és a lakott területtől kellő távolságra helyezkedjen el.

A vizsgált változatok

2.3.

A szennyvíztelep helyszínének kijelölésére nem volt más alternatíva. A 064/104 hrsz. területnek minden adottsága megfelelő:  nem érint sem országos jelentőségű védett területet, Natura 2000 területet, vagy az Országos Ökológiai Hálózat területét  megfelelő távolságra fekszik a település, illetve a szomszédos települések lakott területeitől  a beruházással érintett települések között található  a kiválasztott terület talajának minősége nem jobb az átlagosnál

2.4.

A fennálló környezeti konfliktusok és várható alakulásuk

A települések szennyvízelvezetése jelenleg nem megoldott. A jelenlegi szikkasztó jellegű lakossági szennyvíz-elhelyezés jeletősen szennyezi a talajvizet és a környezetet. A szennyvízelvezető-hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító telep megépítésével a talaj és a környezet szennyezése megszűnik, a környezeti konfliktus a beruházással felszámolható.


12 AZ ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA

3.

Földrajzi elhelyezkedés

3.1.

A Nyírbogát nagyközség külterületén tervezett szennyvíztisztító telep az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén lévő, Nyírbátori kistérséghez tartozó település közigazgatási területét érinti. A szennyvíztisztító telepet Nyírbogát nagyközségtől ÉNy-ra, a belterületi határtól mintegy 500 m-re tervezik kialakítani. A tervezett telep megközelítése a 067/1 számú burkolt úton lehetséges. Az ingatlan helyrajzi száma Nyírbogát külterület 064/209. Természetföldrajzi szempontból a település az Alföld nagytájon belül az Északkelet-Nyírség kistájhoz tartozik.

Terület nagysága

3.2.

A szennyvíztisztító telep helyszínéül kiválasztott terület adatai:  az ingatlan helyrajzi száma: Nyírbogát külterület 064/209  az ingatlan besorolása:

Má (általános mezőgazdasági)

 a telep tervezett területe:

52 m x 66 m = 3432 m2.

A kezelő és szociális épület 10,2 x 12 m alapterületű, magastetős, téglafalazatú épület.

3.3.

Területhasználat

A tervezett szennyvíztisztító telep kivett ágú területen valósul majd meg. A terület besorolása a jelenleg hatályos rendezési terv szerinti általános mezőgazdasági (Má), a tervezett módosítást követően beépítésre szánt különleges terület kategóriába sorolják majd (Ksze).


13 3.4. Tervmódosítás hatásainak összevetése a releváns környezet- és természetvédelmi célokkal A tervezett beruházás célja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet célkitűzéseinek megfelelően a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítása. A Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén - Nyírbogát és Kisléta településeken – 2015. december 31-ig megfelelő rendszer kiépítése szükséges.

Szomszédos területek területhasználata

3.5.

A létesítendő szennyvíztelep közvetlen közelében található telkek jelenleg Kertes mezőgazdasági (Má) övezetbe tartoznak. A terület nagy része jelenleg is fásított. A rendezési terv módosítása erre a területre is kiterjed, a módosítással a terület Véderdő (Ev) besorolást kapna. A módosítás oka: a lakó és mezőgazdasági területek nagyobb védelmének biztosítása az elhelyezendő szennyvíztelep által esetlegesen okozott környezeti terhelésektől.

Infrastruktúra

3.6.

A telep területén jelenleg nincs kiépített infrastruktúra, ezért a beruházás megvalósulásával egyidejűleg szükséges ennek kiépítése. A tervezett szennyvíztisztító telephez csatlakozó infrastruktúra:  Ivóvíz  Elektromos áram  Fűtés  Kiszolgáló utak, járdák  Kerítés


14 3.7.

Közlekedés, elérhetőség

A tervezett szennyvíztisztító telep területe Kisléta felől, a 067/1 hrsz-ú burkolt úton közelíthető meg. A tervmódosítással érintett terület közelében nincs vasúti, vagy helyközi buszállomás. A Nyírbogát Nagyközség egyébként közúton jól megközelíthető, mivel több főút is található a közelében. Nyírbogát Nagyközség területén keresztl halad a 471. számú út, mely Mátészalkát köti össze Debrecennel, valamint a 4911. számú út (Nyíregyházát és Nyírbátort köti össze) felől is megközelíthető a település.


15 4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE

4.1.

Település - társadalom - gazdaság

4.1.1. Népességviszonyok, társadalmi összetétel Nyírbogát nagyközség lakossága 2013. január 01-én 3.143 fő volt. A település területe a KSH adatai alapján 5.536 ha, a népsűrűség 56,77 fő/km2. A lakónépesség száma az emlúlt 10 évben folyamatos csökkentést mutat (1. táblázat), a településen élő nők és férfiak aránya azonban folyamatosan 50-50% körül jellemző. 1. táblázat: A lakónépesség számának változása az elmúlt 10 évben (Forrás: KSH) Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Lakónépesség száma az év végén (fő) 3334 3355 3377 3308 3336 3318 3279 3209 3174 3166 3143

A lakónépesség számának csökkenése jelentős részben azzal magyarázható, hogy a természetes szaporodás 2000 és 2012 között, minden évben negatív értéket ért el, vagyis a halálozások száma a településen minden évben meghaladja az élve születések számát (2. ábra). A népességcsökkenés másik jelentős oka a belföldi vándorlásból adódó vándorlási veszteség (3. ábra).


16 2. ábra: Nyírbogát nagyközség természetes szaporodása

3. ábra: Nyírbogát nagyközségre jellemző belföldi vándorlás

4.1.2. Foglalkoztatottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagot meghaladó munkanélküliség jellemző. Nyírbogát nagyközség a megye déli részén helyezkedik el, a szomszédos település Nyírbátor, de a megyeszékhely, Nyíregyháza is mindössze 30 km-re található. A nagyvárosok közelsége a foglalkoztatottság tekintetében is mérvadó, a lakosság egy része más településekre jár át dolgozni.


17 A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet mellékletében Nyírbogát nagyközség is szerepel az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések között. A településen a nyilvántartott álláskeresők száma 2000 és 2012 között változatosan alakult (2. táblázat), a legmagasabb értéket 2009-ben érte el. 2011 és 2012 években az álláskeresők száma csökkenést mutatott, ami valószínűleg a közfoglalkoztatásnak köszönhető. 2. táblázat: Nyírbogát nagyközségben nyilvántartott állsákeresők száma (Forrás: KSH) Időszak

Nyilvántartott álláskeresők száma Összesen (fő) Ebből férfi (fő) Ebből nő (fő)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

322 342 286 275 257 269 316 353 386 424 371 250 296

203 215 180 162 130 138 167 184 219 232 227 113 147

119 127 106 113 127 131 149 169 167 192 144 137 149

4.1.3. Az érintett népesség egészségügyi helyzete A népmozgalmi adatok alapján 2013 I. félévében az élveszületések és a halálozások száma egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és mérséklődött a népesség természetes fogyása is. Az állandó népesség kocsoportok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a lakosság több mint felét a 17 év alatti, fiatalkorú lakosság teszi ki. Az elmúlt 10 évben a korcsoportok megoszlása szinte állandó volt (3. táblázat).


18 3. táblázat: A lakosság korcsoportok szeinti megoszlása 2002 és 2012 között Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Állandó népességből a 17 év alattiak (fő) a 18-59 évesek (fő) a 60 évnél idősebbek (fő) 3311 3324 3341 3303 3318 3301 3296 3240 3217 3203 3195

1944 1969 1990 1992 2013 2005 1996 1992 2002 1996 1994

602 585 577 564 569 574 586 575 571 579 583

A 4. ábra tanulsága szerint az idős korú lakosság aránya alacsony, a munkaképes korúak aránya a lakosság több mint egy harmada. A fiatalkorúak száma a településen magas, bár a születések száma az elmúlt 10 évben lecsökkent. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2012-ben 68 fő volt. 4. ábra: A korcsoportok megoszlása 2012. évben

2012-ben Nyírbogát nagyközségben egy háziorvos működött, emellett egy védőnő látott el szolgálatot. A településen gyógyszertár működik. Az idős korú, magukat ellátni képtelen embereket a helyi időskorúak otthonában helyezhetik el. 2012-ben az otthonban ellátott


19 személyek száma 26 fő volt. A településen működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is, 2012-ben 8 fő részesült a szolgáltatásban. 4.1.4. Gazdaság Nyírbogát nagyközség a megyei, vagy kistérségi gazdaságban csak csekély mértékben van jelen. A településen a legnagyobb munkaadó az önkormányzat, az általános iskola és az idősek otthona. Az üzleti infrastruktúra – vagyis összefüggő, iparvégzésre alkalmas – közművel ellátott – ingatlanok, illetve üzleti szolgáltatásnak helyet adó épületek – csak csekély mértékben van jelen, holott ezek elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes gazdaság és vállalkozói szféra kialakulásának.

4.2.

Földrajzi helyzet, domborzat

A két település természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon belül a Nyírség középső részén, az Északkelet-Nyírség kistájhoz tartozik.

Domborzat Nyírbogát környezete az ÉK-Nyírség legdélebbi része. A kistáj 99,9 és 173 m közötti tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín enyhén É-ÉK felé lejt; az átlagos lejtésszög 3-5% közötti érték. A felszín déli része a közepes magasságú tagolt síksági orográfiai típusba sorolható. A nagyobb (10 m/km2 feletti) relatív relief értékek a kistáj déli részén kívül még az ÉNy-i peremre jellemzőek. Éghajlati adottságok Nyírbogát környezete az Északkelet-Nyírség kistáj a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati típus határán helyezkedik el. A déli területeken száraz, északon viszont mérsékelten nedves. Az évi napfénytartam az északi területeken 1800 óra, dél felé haladva 1850-1900 óráig nő. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7°C közötti. A fagymentes napok száma átlagosan 187-190 nap, Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

20 északon ez az érték kevesebb. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0°C körüli. A leghidegebb téli napok minimumainak átlaga -17,5 és -18,0 oC közötti. A csapadék évi összege 600-620 mm a kistáj területének nagy részén, délen viszont csak 570580 mm. A vegetációs időszakban 350-360 mm (délen 340 mm körüli) csapadék jellemző. A kistáj D-i és DNy-i részén 40 nap körüli a hótakarós napok száma, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. Az ariditási index 1,20 körüli. Az uralkodó szélirány az É-i (kiemelkedően), de jelentős a DNy-i és a DK-i aránya is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti.

4.3.

Földtani viszonyok

Az alaphegység feltételezett kréta-paleogén flis képződmények alkotják. A Nyírség legidősebb felszíne, aminek legnagyobb részét gyengén koptatott apró- és finomszemű szélhordta homok átlagosan 8-10 m vastagságban fedi, amely a felső-pleisztocénban keletkezhetett, s a késő-glaciálisban már csak kisebb mértékben rendeződött át. Az ÉKNyírség kistáj középső és déli terület laposaiban foltszerűen lösziszap, a "nyíri völgyekben" illetve a deflációs mélyedésekben holocén barnaföldek keletkeztek.

4.4. Környezeti állapot jellemzése 4.4.1. Felszíni vizek Száraz, mérsékelten vízhiányos terület. K-ről és É-ról a Kraszna, majd a Tisza ártere határolja, míg ÉNy-on a Lónyai-főcsatorna felé folyik le. Ide tart egyetlen állandó jellegű vize, a III. szárnú főfolyás is (47 km, 310 km2). Az időszakos vízfolyásokon nagyobb vízhozamokra általában csak tavasszal lehet számítani, míg az év nagyobb részében vizet alig találunk bennük. Vízminőségük - ha van vizük - III. osztályú. Az időszakosan előforduló csapadékos évek fölös vizét több száz km-es csatornahálózat vezeti le, részben a Tiszához, részben a Krasznához és a Lónyaifőcsatornához.


21 Az állóvizek is mérsékelt számban és kis területen fordulnak elő. 4 kis természetes tava az 5 ha-t sem éri el. 2 tározója - a rohodi és a vajai – együtt 127 ha, kb. fele-fele kiterjedésben.

4.4.2. Felszín alatti vizek A "talajvíz" mélysége É-on a 6 m-t is meghaladja, míg D-en és K-en 2-4 m között van. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Nyírmada és Pusztadobos között, továbbá Tiszabezdéd környékén nátriumos is. Keménysége átlagosan 15-25 nk° között van. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak átlagos mélysége 100 m alatt van, az átlagos vízhozamok meghaladják a 200 l/p-et. Igen sok a vastartalmú vizet adó kút. Gemzsének 52 oC-os, Kisvárdának 53 oC-os, Nyírbátornak 52 oC-os vizet adó mélyfúrása van. Környezeti szempontból problémás, hogy 2008-ban a települések felében nem volt közüzemi csatornahálózat. Így a csatornahálózatra kapcsolt lakások aránya is alig haladja meg az 50%ot.

4.5. Természeti környezet jellemzése 4.5.1. A tágabb környezet ökológiai helyzete A módosítással érintett terület növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) részét képezi, ezen belül a Nyírség önálló flórajárási rangot kapott Nyírségense néven. A Nyírség nyírfát és „nyírvizeket” is jelenthet. A Nyírség erdői a középkötött és a homoki réttalajokon kialakult ligeterdők, míg a magasabb fekvésű homokon homoki tölgyesek alakultak ki. A nyírség lápjai sokfélék voltak: éger- és nyírlápok, rekettyés fűzlápok, különböző vízellátottságú láprétek, magassásosok. Ezeknek a lápoknak úszólápokkal tarkított változatai mellett kis mennyiségben tőzegmohás láperdők is akadtak. A Nyírség homoki gyepjeiből hiányoznak a hőigényes fajok. A Nyírség homokjának bennszülöttje a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens). A Nyírség szikesei kis kiterjedésűek, jobbára lefolyástalan mélyedésekben találhatóak. Ezek a szikesek a kis Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

22 kiterjedésük ellenére igen fajgazdagok, sok halofita növény fordul itt elő. Ilyenek pl.: a sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum), a sóballa egyik alfaja (Suaeda maritima sp. salsa), a ballagófű (Salsola soda) vagy a magyar palka (Cyperus pannonicus). A Nyírség faunáját az alföldi faunakörzetbe (Pannonicum), ezen belül pedig a nagyalföldi faunajárásba (Eupannonicum) soroljuk. A Nyírség homoki erdeiben aok a kollin-montán erdőlakó faj., melyek az üdébb erdőtípusokban élnek. A terület gerinctelen faunájának két karakteres vonulatát a lápi és a száraz homokra jellemző fajok adják. Ilyenek pl.: az óriás lápi bagolylepke (Eurois occulta), a pettyes molyszövő (Coscinia cribaria), órás csíkbogár (Dytiscus latissimus), nyírfa púposszövő (Pheosia gnoma). A homoki gyepekben jellemzőek egyes geofil egyenesszárnyúak (sisakos sáska, barbársáska, önbeásó sáska-fajok), a hártyásszárnyúak közül jellegzetesek a homoki útonálló darázsfélék, a hernyóölő darazsak vagy a fémdarazsak. A bogarak közül a magyar futrinka (Carabus hungaricus) viszonylag erős populációval rendelkezik a Nyírségben. A Nyírségben a hüllőket a fürge gyík (Lacerta agilis) és a homoki gyík (Podarcis tauricus) képviseli, az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) már csak helyenként fordul elő. A vadászleírások szerint a múlt században még költött a nyírfajd a területen.

4.5.2. A terület természeti értékei 4.5.2.1. Országos jelentőségű védett természeti területek A tervmódosítással érintett terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet. A 064/104. helyrajzi számú területhez legközelebb található országos jelentőségű védett természeti terület a Kállósemjéni Mohos-tó, amely kb. 10 km-re, északnyugatra helyezkedik el.


23 4.5.2.2. Natura 2000 területek A tervmódosítással érintett helyszín Nyírbogát község külterületén nem érint Natura 2000 területet. A legközelebbi Natura 2000 terület a Csikós-lápos (HUHN20067) jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület (5. ábra). 5. ábra: A környező Natura 2000 területek

4.5.2.3. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei Nyírbogát nagyközség közigazgatási területe északon ökológiai folyosó területeket és magterületet érint, a tervezett tervmódosítás helyszne azonban nem érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit (6. ábra).


24

6. ábra: A beruházási terület környezetében található Nemzeti Ökológiai Hálózat területei

4.5.3. A fejlesztési terület élővilága A tervmódosítással érintett 064/209 hrsz-ú terület Nyírbogát település külterületén található. A terület a Kisléta és Nyírbogát települések között vezető közút mentén helyezkedik el, 6472 m2 nagyságú, kivett művelési ágú terület, amely jelenleg beépítetlen. A létesítendő szennyvíztisztító telep helyszínének élővilága szegényes: a területen egy rossz természetességi állapotú gyep található, ahol a nitrofil, gyom jellegű fajok előfordulása gyakori (1. fénykép). A területen legnagyobb egyedszámmal a nagy csalán (Urtica dioica) van jelen, azonban az invazív fajok is megjelennek, pl. a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a közönséges selyemkóró (Asclepias syraica)


25 1. fénykép: A tervezett szennyvíztisztító telep helyszíne

A terület hátsó részén, a szennyvíztisztító telep tervezett helyszíne mögött, az időszakosan jellemző vízállás miatt kis kiterjedésű nádas folt található (2. fénykép). Az élőhely kiterjedése mindössze néhány négyzetméter, a természetességét pedig rontja a gyomok és az útszéli növénytársulások jellemző fajainak jelenléte. Megtalálható pl. az aprószulák (Convolvulus arvensis), a kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) és a keskenylevelű réti perje (Poa angustifolia)


26 2. fénykép: A nádas folt

A tervmódosítással érintett területet gyalogakáccal (Amorpha fruticosa) sűrűn benőtt bozótos szegélyezi. A tervezett szennyvíztisztító telep helyszínétől távolabb egy elhanyagolt állapotú gyümölcsös látható. Befogadó csatorna A szennyvíztisztító telepről a tisztított szennyvizet a Léta-Pócspetri IV/3-1 befogadó csatornába vezetik majd el. A csatorna időszakos vízfolyásnak minősül. A befogadó csatorna és környezetének vegetációja erősen gyomos, a terület invazív fajokkal sűrűn benőtt (3-4. fénykép). 3-4. fénykép: A befogadó csatorna


27

A vegetációt itt is a nitrofil fajok dominálják, legnagyobb egyedszámmal a nagy csalán (Urtica dioica) fordul elő, a csatorna partján pedig a gyalogakác (Amorpha fruticosa) alkot sűrű bozótost. A csatornában az aprószulák (Convolvulus arvensis), a ragadós galaj (Galium aparine) és a közönséges habszegfű (Melandrium album) is előfordul.

4.5.4. A környezetet terhelő hatások mérséklésére javasolt intézkedések A szennyvíztisztító telep technológiája megfelel az elérhető legjobb technológiának, a telep környezetét károsító, szennyező hatások nem érik, ezért mérséklő intézkedések jelenleg nem indokoltak.


28 4.6.

Fennálló környezeti konfliktusok, problémák

Nyírbogát település szennyvízelvezetése jelenleg nem megoldott. A jelenlegi szikkasztó jellegű lakossági szennyvíz-elhelyezés jeletősen szennyezi a talajvizet és a környezetet. A KEOP 1.2.0/B pályázat keretében a települések szennyvízelevető rendszer és szennyvíztisztító telep kialakítását tervezik. A telelpülések szennyvizét a 064/104 hrsz. területen tervezett szennyvíztisztító telep tisztítja majd meg. A szennyvízelvezető-hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító telep megépítésével a talaj és a környezet szennyezése megszűnik, a környezeti konfliktus a beruházással felszámolható.

4.7.

Fennálló környezeti konfliktusok alakulása a fejlesztés nélkül

Amennyiben a szennyvíztisztó telep és a szennyvízelevezető rendszer kiépítése nem valósul meg, a környezet és legfőképpen a talajvíz szennyezése továbbra is problémát okoz.


29 5. A FEJLESZTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA

5.1.

A fejlesztés gazdasági, társadalmi hatásai

A szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a 29/2013. (II.12.) Kormányrendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A tervezett fejlesztéssel a Nyírbogát település közműves szennyvízelvezetése és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítása valósul majd meg. A fejlesztés megvalósulása a település fejlődését segíti elő társadalmi és gazdasági értelemben is. Nyírbogát felzárkózhat a környező nagyobb településekhez. A településnek a fejlesztéssel hosszú távú célja, hogy a lakosság megfelelő színvonalon történő ellátását biztosítani tudja, emellett pedig a fejlesztések népességmegtartó erővel is bírnak. Nyírbogát nagyközség a fejlesztés nélkül nem tud megfelelő ütemben fejlődni. A fejlesztés várhatóan pozitívan befolyásolja a gazdaságot az új munkalehetőségek és támogatási források vélhetően jobb kihasználása miatt. A szennyvíztisztító kialakítása kedvező feltételeket biztosít az infrastruktúra fejlődéséhez. Elősegíti a munkahelyteremtő gazdasági beruházások létrejöttét illetve kiteljesedését. Társadalmi hatások tekintetében a beruházás várhatóan elősegíti az új munkahelyek létesülését és élhetőbbé teszi a lakosság számára a települést. A fejlesztés nagy mértékben emeli a lakosság életszínvonalát, illetve munkalehetőséget biztosít a településen élők számára. A módosítások egyetlen társadalmi csoportra nézve sem hátrányosak. A fejlesztés következtében a közlekedésben, a hatályos rendezési tervhez viszonyítva, nem történik változtatás. A tájrendezés munkarész szintén nem változik, az új beépítésre szánt területre vonatkozóan pedig jelen környezeti vizsgálat készült.

5.2.

Területhasználatban fellépő változás és hatásai

A jelenleg beépítetlen 064/104 helyrajzi számú, 6472 m2 területű telek nagy része beépítésre kerül. A beruházás megvalósulását követően a telken egy 3432 m2 alapterületű


30 szennyvíztisztító telepet építenek ki a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával együtt. A fejlesztés miatt bekövetkező változás alapvetően megváltoztatja a területhasználatot. A telek a jelenleg érvényben lévő településrendezési tervben általános mezőgazdasági besorolású. A valóságban élővilága szegényes: a területen egy rossz természetességi állapotú gyep található, ahol a nitrofil, gyom jellegű fajok előfordulása gyakori. A szomszédos területeken gyümölcsös, az úttal párhuzamosan akácerdő található. Ezek, a beruházással szomszédos területek jelenleg Kertes mezőgazdasági (Má) övezetbe tartoznak. A tervmódosítás következtében a szomszédos kertes mezőgazdasági területek Véderdő (Ev) besorolást kapnak. A módosítás oka: a lakó és mezőgazdasági területek nagyobb védelmének biztosítása az elhelyezendő szennyvíztelep által esetlegesen okozott környezeti terhelésektől.

5.3. A szennyvíztisztító létesítése esetén várható környezetet érő hatások, az egyes környezeti elemekre gyakrorolt várható hatás előrejelzése A módosítás települési környezetre gyakorolt hatása a belterület vonatkozásában nem jelentős. Az 1. sz. terület esetén az adott telekre nézve negatív környezeti hatással van a módosítás, ugyanakkor a település egészére nézve a hatás (szennyvíz megfelelő elvezetése és kezelése) pozitív. A biológiai aktivitásérték a település egészére nézve nem csökken. A módosítandó területeken nem található sem országos, sem helyi védettségű, vagy védelemre kijelölhető művi érték vagy értékvédelmi terület. A módosítandó terület nem érint nemzetközi-, országos- ill. helyi- táj- és természetvédelmi értéket, vagy helyi jelentőségű oltalomra kijelölendő területet ill. természeti értéket.


31 5.3.1. Levegőterhelés Építés hatása A tervezett szennyvíztisztító telep kiépítésének műveletei: tereprendezés, műtárgyak alapozása, berendezések elhelyezése, próbaüzem. A tereprendezés során eltávolítják az építést akadályozó növényzetet, majd a szükséges szintig feltöltik a területet, hogy biztosítsák az építő- és szállítóeszközök szabad mozgását. Az alapozások készítésekor a kivitelező a termőréteget (kb. 30 cm-es réteg) deponálja. Ezt a talajt részben visszatöltik, részben tereprendezéshez, füvesítéshez használják. Az építési időszakban légszennyezéssel járnak:  földmunkák  szállítások  hegesztés, felületkezelés. Az építési tevékenység földmunkálatainak légszennyezése (kiporzás) Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni a földmozgatással járó munkák miatt. Ennek mértéke nehezen becsülhető és jelentősen befolyásolják a talaj tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. A tereprendezés és a földmunkák munkálatainak légszennyezése (porzása) nem számottevő. Növényi hulladékot a területen nem égetnek; kijelölt területre szállítják, komposztálják. A többszörösen megmozgatott földhalmazokból kiporzott légszennyezést fajlagos értékekkel számíthatjuk. A tapasztalatok alapján a fajlagos poremisszió ~20 g/t mozgatott föld. (A >10 um átmérőjű porszemcséket ülepedőnek tekintjük). Az

építési

munkák

por-emissziója

hatásterületének

becsléséhez

por

kibocsátása

szempontjából a napi építési területet mint területi forrást tekintettük és a szennyezőanyag terjedését az MSZ 21459/2-81 előírásainak megfelelően számítottuk.


32 A területi forrásra vonatkozó C=EPM*277,8*50/(u*A) képlet alkalmazásával számítható a PM szálló por átlagos járulékos mennyisége: C=890 µg/m 3. (Itt u=2,5 m/s szélsebesség; A=46 m2/óra effektív kezelési terület). A földmunkálatok felületi légszennyezése járulékos légszennyezettséget okoz. A diffúz források hatásterületét átlagos meteorológiai állapotban az MSZ 21459 terjedésszámítási

modell

segítségével

számíthatjuk.

Egyszerűsített

összefüggés

is

alkalmazható: C=Q/(0,137 π u X1,669). A por-emisszió Q=206 mg/s. Átlagos

meteorológiai

állapotban

a

ΔC

járulékos

porszennyezettség

talajszinten,

3

szélszektorban várható értékei a forrástól X m távolságra (ug/m ): X (m)

10

20

ΔC (ug/m3) 4111,7 1293,0

30

40

50

60

70

80

90

100

657,2

406,6

280,2

206,7

159,8

127,9

105,0

88,1

Az alap-légszennyezettséggel: 4,0 ug/m3 értékkel összesítve kapjuk a várható teljes PM légszennyezettséget: ug/m3

20

30

40

50

60

70

80

90

100

62

járulékos

1293,0

657,2

406,6

280,2

206,7

159,8

127,9

105,0

88,1

195,7

összes

1297,0

661,2

410,6

284,2

210,7

163,8

131,9

109,0

92,1

199,7

A PM órás határértéke 200 ug/m3, alap-légszennyezettsége 4,0 ug/m3; a határérték (zavartalan hígulás esetén) az un. védelmi távolságtól teljesül. Ez a védőtávolság 62 m. A fenti táblázatban szereplő számított PM légszennyezettségi értékek az átlagos szélsebességre vonatkoznak. A porkibocsátás szempontjából elvégzett, a fentieken alapuló számítás szerint a védőtávolságokon belül éri el az összes lebegő portartalom az egyórás egészségügyi határértéket. Kihangsúlyozzuk, hogy a kibocsátott por természetes eredetű; egészségügyi kockázata jelentéktelen. Mivel a tervezési terület mezőgazdasági területen helyezkednek el, a határérték feletti szennyezés megelőzésére száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a területet a porképződés megakadályozására. A tereprendezés során a tömörítés érdekében egyébként is 50 l/m 3 vízfelhasználással számolnak, tehát a nedvesítést Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

33 nem csak a porhatás megakadályozása miatt végzik. Locsolás esetén, figyelembe véve a tereprendezési munkák viszonylag rövid időtartamát, és az eltérő szélsebességi értékeket, a hatás terhelő, elviselhető mértékűre csökkenthető a legkedvezőtlenebb időszakban is. Az építési tevékenység munkagépeinek légszennyezése Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. A tereprendezés, alapozás munkálatai során az építési tevékenység időszakában a csatorna- és műtárgyépítés helyén együttesen mintegy 2 nehéz munkagép, 1 szállító és 1 ellátó jármű működik, nem közúti forgalomban, hanem közvetlenül az építési területeken. A számított kibocsátás értékek a napi hatórás üzemeltetés során becsültük. Művelet

szállítás

munkagép

Szennyező anyag

g/km

g/kWh

SO2

0,75

1,0

CO

14,7

16,1

NOx

3,8

9,1

PM

0,85

0,32

CH

0,31

2,1

A felhasznált üzemanyag diesel-olaj. A felhasználás ütemétől függ a munkagépek/járművek okozta légszennyezés. Előzetes becslésünk szerint az építés és földmunkálatok során együttműködő munkagépek teljesítménye 180 kW. A munkagépek és járművek légszennyezése és (órás) járulékos légszennyezettség az építési területen: Szennyező anyag

g/h

ug/m3

SO2

184,5

22,3

CO

2986,2

360,7

NOx

1660,8

200,6

PM

62,7

7,6

CH

379,86

45,9


34 Az építési munkák kipufogó gáz emissziók hatásterületének becsléséhez a napi építési területet, mint területi forrást számítottuk. Átlagos meteorológiai körülmények között az (órás) védőtávolságok (m): Szennyező anyag SO2

m 27

CO

13

NOx

103

PM

14

CH

--

A hatás tehát a munkagépek kipufogó gázait tekintve elviselhető, határértéken túli szennyezés a védőtávolságokon túl rövid időtartamban sem várható. A technológiai rendszer szerelésének és a műtárgyak ill. nyersbeton szállításának légszennyezése jelentéktelen. A rendszeres közlekedési eredetű légszennyezésnél a munkaterületek rendszeres ellátásához naponta 1 db nehéz tehergépjármű és 6 db személygépkocsi forgalmát becsültük. Hegesztés, felületkezelés légszennyező hatásai Az acél-szerkezetek hegesztésére felhasznált hegesztőpálca max. 0,5 kg/h, a védőfesték max. 5 kg/h. A fajlagos emisszió-értékek (g/kg):

PM CO NOx CH O3 VOC

hegesztés

festés

0,3 0,5 10 5 0,4

10

100 400

ahol O3: ózon; VOC: illékony szerves anyagok. A hegesztési füstgáz az ívhőmérsékleten kipárolgó fémgőzöket is tartalmaz. A szén-hidrogén komponensek a hegesztőpálca bevonatok és az acélszerkezetek felületi szennyezése részleges Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

35 leégése miatt keletkezik. Az ívfény hatására ózon is képződik. A VOC anyagok a festékek illókomponenseiből származnak. A felületkezelés, festés módjától és ütemétől függ a tényleges kibocsátásuk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a diffúz (helyszíni) légszennyezés jelentéktelen. A létesítés során felszabaduló légszennyező anyagok diffúz módon (felületi forrásként) terhelik közvetlen környezetüket: a létesítendő szennyvízvezeték sávján és a szennyvíztisztító telepen kívüli hatásuk nem jelentős és az effektív kivitelezési időszakokra korlátozódik. A kibocsátások diffúz jellegűek; szabályozásuk elsősorban munkavédelmi módszerekkel történik. A gáznemű anyagok és a PM-aeroszol légszennyezése az építési területtel szomszédos mezőgazdasági területeket érint, ideiglenes hatásuk elhanyagolható. A

légszennyezés

jelentéktelen.

A

távoli létesítés

lakott

területre

levegőkörnyezeti

kifejtett hatásai

szennyezettség-növelő ideiglenesek és

hatása

korlátozott

időtartamúak. Az összesített levegőkörnyezeti hatás: semleges.

Üzemelés hatása A szennyvíztisztító telep üzemelésekor elsősorban kellemetlen szaganyagok: bűz terhelik a környezeti levegőt. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 6. pontja értelmében bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. A 4. § alapján: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. E jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.


36 Bár Nyírbogát település jellegzetesen mezőgazdasági tevékenységet folytató település, a háztartási, növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek bűzhatása a nem érzékelhető. Ezért az alap-légszennyezettséget bűz tekintetében jelentéktelennek tekintjük. Az üzemelés légszennyezése helyhez kötött diffúz források bűzkibocsátásával és bűzszennyezettségével jellemezhető. A szennyvíztisztító telepen nem terveztek komposztálót, ahol a szennyvíziszapot (mezőgazdasági hasznosításra) komposztálhatnák. Erre tekintettel nem számolunk a komposztálás (jövőbeni) bűzterhelésével. Bűzterhelés a szennyvíztisztító telep üzemelése során több módon lehetséges:  szennyvíztisztítás  szennyvíziszap kezelés. A bűzterhelés meghatározó tevékenysége a szennyvíztelep technológiája, ezek közül is a szennyvíztisztítás. Ide sorolható a szippantott szennyvíz fogadása, előkezelése is. A telepre beérkező szippantott szennyvizet többórás levegőztetés után vezetik a tisztító műtárgy anoxikus terébe. A biológiai tisztítás lényege az (aerob reaktorokban történő) levegőztetés. A mélylégbevételi elemrendszer feladata 230 (max. 260) m 3/h levegő bevitele az aerob reaktorokba. A biológiai tisztítók légellátását légfúvók biztosítják majd. Fertőtlenítés Szükség esetén a tisztított szennyvíz klórozása az üzemviteli épületbe telepítendő 120 1-es hypo tárolóból adagoló szivattyúval történik 10 g/m 3 adagolással. Az adagolás nyers szennyvíz beérkezésekor szükséges, ezért az adagolót szennyvíz beérkezés esetén kell működtetni. A szennyvíziszap kezelés egységei többnyire nagyobb mennyiségű szaganyagot bocsátanak a levegőbe, mint a szennyvíztisztítás berendezései. Az elő- és utósűrítőből származó zagyvíz, az iszapvíztelenítés szennyvize és a vízgyűjtő terület fekáliaiszapja a legjelentősebb szagkibocsátó források.


37 Jellemző szaganyagok A szennyvíztisztítás során kb. 250 féle szaganyag okoz szaghatást. A bűzös gázok között megtalálhatók aldehidek, ketonok, merkaptánok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Kéntartalmú szaganyagok: hidrogén-szulfid, karbonil-szulfid, metán-tiol, dimetil-szulfid, karbon-diszulfid, dimetil-diszulfid, dimetil-triszulfid. A bűzkibocsátás meghatározása Az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva célszerű a szagáram legnagyobb (mértékadó) értékével

számolni.

A

szennyvíztisztítás

folyamatos

üzemmódban

történik.

A

szennyvíztisztítás fajlagos szagárama 0,0l-10 105 SZE/m2 h között változik; SZE (GE): szagegység, az a hígítás, amelynél a vizsgáló személyek 50 %-a még éppen érzékeli a bűzt. A szennyvíziszap kezelésnél a maximális, egyéb tevékenységeknél átlagos fajlagos szagárammal számoltunk: Berendezés szippantott szennyvíz fogadó anaerob denitrifikáló levegőztető utóülepítő fertőtlenítő iszaptároló Összesen

Felület (m2)

Szagáram*

Szagáram**

2 19,2 40,0 58,0 50,3 0,9 12,6

0.1 0,8 0,1 0,08 0,03 0,02 0,8 994,6

5,6 426,7 111,1 128,9 41,9 0,5 280,0

ahol *: fajlagos szagáram 105 SZE/m2 h; **: szagáram SZE/s Ennek megfelelően a szennyvíztisztító telep teljes szagárama a mértékadó időszakra: Q=1000 SZE/s.

A levegőminőség értékelése A tervezett szennyvíztisztító telep működésének légszennyezése csekély mértékű diffúz járulékos bűzszennyezettséget okoz. A létesítendő szennyvíztisztító telep hatásterülete 60 m sugarú körterület. Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

38 Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep üzemelésének levegőminőségi korlátja nincs, amennyiben a tervezett technológiai, üzemeltetési és biztonságtechnikai követelményeket biztosítják.

5.3.2. Zajterhelés A szennyvíztisztító telep kiépítése Nyírbogát települést érinti. A szennyvíztisztító telep helyszíne Nyírbogát Települési Rendezési Terve alapján Általános mezőgazdasági terület besorolást kapott. A kivitelezés során zajterheléssel érintett terület területfelhasználási egység szerinti besorolása Lakóterület falusias beépítésű terület. Jelenleg a tervezési területen és annak környezetében építési zajforrás nem található. Építés hatása A szennyvíztisztító telep vonatkozásában a létesítés földmunkákkal kezdődik, ami zajvédelmi szempontból az egyik legkritikusabb időszak. A földmunkát végző gépek, a föld mozgatása, a rakodógépek, teherjárművek okoznak környezeti zajterhelést. Az építési munkák, az épületgépészeti berendezések telepítése, szerelési munkáinak zajterhelő hatása kisebb mértékű. A földmunkák várható időtartama a tervezési területen kevesebb lesz mint 1 hónap, a zajkibocsátás csak a nappali (600 - 2200) időszakra fog korlátozódni. A folyamatban 1 db forgó rakodó, 1 db homlokrakodó-árokásó, valamint 1 db tehergépjármű működését vesszük egy nappali megítélési időszak vonatkozásában alapul. A forgórakodó zajkibocsátását a nappali megítélési időben (8 óra) 6 órával, a homlokrakodó zajkibocsátását 6 órával, a teherjárművek zajkibocsátását 4 órával számoljuk. Egy-egy zajvédelmi szempontból reprezentatív nap, illetve szakasz zajkibocsátását vizsgálva az árokásó és a csőszállító működését 6 órával, a tehergépkocsi üzemelését 4 órával számoltuk a 8 órás megítélési időszakra vonatkoztatva. A zajtól védendő területek közelében a munkafolyamatok nem tartanak egy hónapnál tovább.


39 Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen. /A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete/ Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap, vagy 1 hónap felett Ssz. 1 évnél több Területi funkció kevesebb 1 évig nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 óra óra óra óra óra óra 1. Üdülőterület, különleges területek 60 45 55 40 50 35 közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, 65 50 60 45 55 40 kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe és temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias 70 55 65 50 60 45 beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 *

Értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150-1 szerint

A zajforrások akusztikai adatai: Üzemelési hely

Üzemelési idő/ Megítélési idő nappal éjjel [min/min] [min/min] 360/480 -/30

Sorszám

Zajforrás megnevezése

Jellemző műszaki adat

1.

Forgó rakodó

LWA: 102 dBA

Szabadban

2.

Homlokrakodó

LWA: 102 dBA

Szabadban

360/480

-/30

3.

Tehergépjármű

LWA: 101 dBA

Szabadban

240/480

-/30

A táblázatban ismertetett zajforrások által okozott zajterhelés helyhez kötött pontszerű zajforrástól származóként számolható. A terjedési út során bekövetkező zajszint csökkenés meghatározása: A hang terjedésének számításánál az MSZ 15036:2002 számú szabvány előírásait alkalmaztuk. A számítás során a KIr irányítási indexet, a KL levegő elnyelő hatását, a Kn növényzet hatását, a KB beépítés hatását ”0” értékkel vettük figyelembe.


40 Nyírbogát lakóépületeinek zajterhelése Ke  [dB] [dB] 0 28,1

Zajforrás megnevezése Forgórakodó

LwA KIr K [dB] [dB] [dB] 102 0 3

Kd Kl [dB] [dB] 72,1 0

Homlokrakodó

102

0

3

72,1

0

4,8

0

0

0

28,1

Tehergépjármű

101

0

3

72,1

0

4,8

0

0

0

27,1

Km Kn KB [dB] [dB] [dB] 4,8 0 0

A megítélési időre vonatkoztatott zajforrás működési időt is figyelembe véve: Zajforrás megnevezése, darabszáma

Működési idő/Megítélési idő [min/min] nappal éjjel

LAM [dB] nappal

éjjel

Forgórakodó

360/480

-/30

26,9

Homlokrakodó

360/480

-/30

26,9

-

Tehergépjármű

240/480

-/30

24,1

-

34*

-

Összesen:

*- A lakóépület homlokzatáról történő visszaverődés 3 dB értékkel növeli a zajterhelési szinteket

Hatásterület A közvetlen hatásterületet, vagy a tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületét a 284/2007. (X. 29. ) Korm. rendelet 6. §-a definiálja. A korábban ismertetett zajvédelmi elemzéseket elvégezve a közvetlen hatásként értékelhető, zajvédelmi szempontból kritikus földmunka során a hatásterület a szennyvíztisztító telep építése vonatkozásában a tevékenység végzésének helyétől számított 47 m sugarú kör által lefedett terület. A tevékenység nem érint zajtól védendő területet.

Üzemelés hatása A szennyvíztisztító telep legtöbb gépi berendezései (szivattyúk, prés, stb.) zárt térben, esetleg víz alatt üzemelnek majd, így észlelhető zajkibocsátást nem fognak okozni, zajforrásként nem számolunk velük. Környezeti zajforrásként a légkompresszorok légbeszívó nyílásai tekinthetők. Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

41

A korábbiakban alkalmazott számításokat megismételve a zajforrások akusztikai adatai: Sorszám

1.

Zajforrás megnevezése

Jellemző Üzemelési műszaki adat hely

Légkompresszor légbeszívó LWA: 82 dBA nyílása

Szabadban

Üzemelési idő/ Megítélési idő nappal éjjel [min/min] [min/min] 480/480 30/30

A táblázatban ismertetett zajforrások adatai egyrészt a 25/2004. (XII. 20.) KvVM. rendelet 7. sz. mellékletének 3.1.2 pontja szerint mérési eredményeink (hasonló szennyvíztisztítónál) alapján számított irány zajteljesítményszint értékek. A zajforrások által okozott zajterhelés helyhez kötött pontszerű zajforrástól származóként számolható. A már korábban ismertetett elvek alapján számolva, figyelembe véve a homlokzati reflexiót, a várható legnagyobb zajterhelési értékek az alábbi táblázatban. Megítélési pont Nyírbogát beruházáshoz legközelebb eső lakóépületeinek zajtól védendő homlokzatai előtt Kisléta beruházáshoz legközelebb eső lakóépületeinek zajtól védendő homlokzatai előtt

LAM [dB(A)]

LKH [dB(A)]

nappal

éjjel

nappal

éjjel

11

11

50

40

6

6

50

40

Hatásterület A közvetlen hatásterületet, vagy a tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületét a 284/2007. (X. 29. ) Korm. rendelet 6. §-a definiálja. Számításaink alapján az éjjeli időszak vonatkozásában adódott nagyobb hatásterület, így azt tekintjük mértékadónak, kiterjedése az üdülőterültre vonatkozó határértéket figyelembe véve 58 m sugarú kör által lefedett terület a szennyvíztisztító telep geometriai középpontjától számítottan. A vonatkozó zajterhelési határérték nappal 21 m, éjjel 48 m távolságban teljesül (homlokzati reflexió hatása figyelembe lett véve).


42 Tekintettel arra, hogy ezen a távolságon belül nincs zajtól védendő terület, megállapítható, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep nem fog határérték feletti zajterhelést okozni. Közvetett hatásként a tevékenységhez víztelenített fölösiszap, illetve rácsszemét elszállítása miatt kapcsolódik közúti közlekedés A szennyvíztisztító telephez kapcsolódó szállítások a gyakorlatban nem változtatják meg a szállítási útvonalak mellett lévő zajtól védendő területek közúti közlekedésből származó zajterhelését. A várható zajhelyzet összefoglalása A rendelkezésünkre álló adatok alapján elvégzett számítások eredményeiből megállapítható, hogy a tervezet szerinti kiépítésben a szennyvíztisztító telep zajvédelmi szempontú hatásterülete nem fogja érinteni sem Nyírbogát, sem Kisléta zajtól védendő területeit. Tekintettel arra, hogy a hatásterület határának kritériuma esetünkben szigorúbb a határértéknél, nem fog határérték feletti zajterhelést okoznia a tervezett telep. A létesítési munkálatok során a telep előkészítő földmunkái járnak nagyobb zajkibocsátással. Közvetett hatásként a tevékenységhez a rácsszemét és a fölösiszap elszállítása miatt kapcsolódik közúti közlekedés. A szennyvíztisztító telephez kapcsolódó szállítások a gyakorlatban nem változtatják meg a szállítási útvonalak mellett lévő zajtól védendő területek közúti közlekedésből származó zajterhelését. 5.3.3. Hulladékgazdálkodás Építés Az építkezés során nem keletkezik jelentős hulladék mennyiség. Ezek gyűjtését, elszállítását a kezelőhöz, ártalmatlanítóhoz a környezet szennyezésének megakadályozásával kell elvégezni.


43 Építési és települési szilárd hulladékok Az építés során várhatóan keletkező hulladékok: EWC kód

Hulladék megnevezése

17 01 01

beton építési hulladék

17 02 01

fa építési hulladék

17 03 02

bitumen építési hulladék

17 04 05

vas- és acél hulladék

17 05 04

föld és kövek

A helyszínen dolgozó emberek révén települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01) keletkezésével is kell számolni. Ezen hulladék gyűjtésére megfelelő gyűjtőedényzet (5 m 3-es konténer, 120 l-es kuka) kerül kihelyezésre. Veszélyes hulladékok Az építési munkálatok (festés, javítás) során kis mennyiségben veszélyes hulladékok keletkeznek, melyek a hulladékjegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint az alábbi besorolást kapják: EWC kód 15 01 10* 15 02 02*

Hulladék megnevezése veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (festékes göngyöleg, hígítós göngyöleg) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat (olajos rongy)

A veszélyes hulladékokat a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, környezetszennyezést kizáró csomagolóeszközben, edényzetben, szelektíven kell gyűjteni. Ennek megfelelően az említett veszélyes hulladékok gyűjtésére erre a célra elkülönített helyen, zárt edényzetet kell biztosítani.


44 Üzemelés A szennyvíztisztító telep üzemelése során keletkező nem veszélyes hulladékok az alábbiak: EWC kód

Hulladék megnevezése

19 08 01

rácsszemét

19 08 02

homokfogóból származó hulladékok

19 08 05

települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

19 08 99

közelebbről nem meghatározott hulladékok

Veszélyes hulladékok A szennyvíztisztító telep üzemeltetése, karbantartása során a technológiai folyamatok végrehajtásakor veszélyes hulladékok keletkeznek, melyek az alábbiak: EWC kód 15 01 10* 15 02 02*

Hulladék megnevezése veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (festékes göngyöleg, hígítós göngyöleg) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat (olajos rongy)

A veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításáról hatályos jogszabály rendelkezései az irányadók. A rendelet értelmében az üzemeltetés, karbantartás, fenntartás közben keletkezett veszélyes hulladékok osztályba sorolását, nyilvántartását, tárolását, kezelését, és elhelyezését az üzemeltetetést végző szervezetnek kell a rendelet előírásaival összhangban megoldani.

5.3.4. Felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás Felszíni vizekre gyakorolt hatás Építés hatása A szennyvíztisztító telep kiépítése felszíni vizeket nem érint.


45 Üzemelés hatása A tisztított szennyvizek közvetlen befogadója a Létai-Pócspetri (IV/3-1) oldalág 9+940 fkm szelvénye. A vízfolyás a Mária-kerti (IV/3.) mellékágba torkollik az 5+150 fkm-nél. A vízfolyások természetes vízhozama alacsony, az év nagy részében a medrük ki van száradva. A hidrológiai jellemzőik alapján időszakos vízfolyásnak minősülnek. A tisztított szennyvíz bevezetés pontjától mintegy 15 km távolságban torkollik a Mária-kerti (IV/3) mellékág a végső befogadóba, a Máriapócsi (IV. sz.) főfolyásba, amely a vízgyűjtőn kijelölt víztest. Felszín alatti vizekre gyakorolt hatás Nyírbogát település a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területek közé került besorolásra. Nyírbogát település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint nitrát érzékeny területnek minősülnek. A tervezett szennyvízcsatornázást a sérülékeny földtani környezetű Nyírbogát valamint Kisléta Községi Vízmű becsült hidrogeológiai védőövezet "B" zónáján belül, a települések belterületén tervezik kivitelezni. Építés hatása A felszín alatti vizeket a létesítés során nem érheti szennyezés a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. A helyszínen veszélyes anyagokból származó szennyezés nem valószínűsíthető. Üzemelés hatása A szennyvíztisztító telep szakszerű üzemeltetésével, rendszeres karbantartással, a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával felszín alatti vízszennyezés nem valószínűsíthető. Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

46 A megfelelően kialakított tárolók, csapadékvíz-elvezetés, hulladékgyűjtés, a burkolt felületek megléte kellő biztosíték a felszín alatti vízszennyezés kizárására. A szennyvíztisztító telepen keletkező szociális szennyvíz gravitációsan a csurgalékvíz átemelőbe folyik, majd keveredik az érkező szennyvízzel. A váratlan eseményekre való kötelező felkészülés mellett a havária események következtében fellépő vízszennyezés nem valószínűsíthető.

5.3.5. Talajra gyakorolt hatás Építés hatásai A szennyvíztisztító telep műtárgyait aszfaltozott útról lehet majd megközelíteni. A műtárgyak betonburkolatú környezetén, kívüli területek, rézsűk füvesítésre kerülnek. A munkagépek felvonulása és működése talajtömörödést okozhat, de ennek mértéke nem jelentős. Az építési munkák befejezése után az ideiglenesen igénybevett területet eredeti állapotába kell visszaállítani. Az építésben közreműködő szállítójárművek a szállítást, kiporzást, kiszóródást megakadályozó, a környezetszennyezést kizáró módon fogják végezni. A talajt az építkezés során nem érheti szennyezés a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. A helyszínen veszélyes anyagokból származó szennyezés nem valószínű. A tervezett szennyvíztisztító telep kivitelezési munkálatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Növény-és

Talajvédelmi

Igazgatóság

24.2/Tv./4237-1/2013.

számú

talajvédelmi szakhatósági vélemény előírásainak betartásával folyhat. Leggyakrabban a munkagépekből elcsurgó olaj vagy az építési anyagok valamint a munkaterületen keletkező hulladékok nem megfelelő kezelése, kiömlése okozhatja. Ez a körültekintő munkavégzés révén valamint a szükséges előírások betartásával elkerülhető. A felső humuszos réteget az előírásoknak megfelelően le kell termelni, majd a kivitelezés befejeztével vissza kell helyezni. Ehhez talajvédelmi tervet szükséges készíteni.


47 Az építés ideje alatti szociális szükségelteket mobil wc-kel biztosítják. A helyszínen dolgozó emberek ott tartózkodása során keletkező települési szilárd hulladék más hulladéktól külön kerül gyűjtésre és elszállításra. A szomszédos mezőgazdasági művelésű területek talaját a beruházás nem befolyásolja negatívan. A kivitelezés során nem lesz nagy mértékű a por-és gázkibocsátás, a hulladék szakszerű elhelyezéséről és az építéshez szükséges anyagok deponálásáról a kivitelezéskor úgy gondoskodnak, hogy az a környező területeket ne veszélyeztesse. A környező termőföldeken a létesítés idején és az üzemelés alatt várható környezeti hatások nem okoznak kárt a termőföld minőségében, a talaj nem veszít termőképességéből. A szennyvíztelephez vezető vezetékek kialakításánál szintén gondoskodni kell a humuszos réteg megmentéséről és az eredeti rétegződésnek megfelelő visszatöltésről. Üzemelés hatása A

szennyvíztisztító

telepen

megfelelően

kialakított

tárolók,

csapadékvíz-elvezetés,

hulladékgyűjtés, a burkolt felületek megléte kellő biztosíték a talajszennyezés kizárására. A szennyvízvezeték anyagát tekintve műanyag, mely az időjárás viszontagságainak is ellenáll. Az üzemszerű működés esetén talajszennyezés nem valószínűsíthető. A víztelenített iszap a nyírbátori szennyvíztisztító telepre kerül, tehát a környező mezőgazdasági területen iszap elhelyezés nem történik.

5.3.6. A természeti környezetre és a tájképre gyakorolt hatások 5.3.6.1. Élővilágra gyakorolt hatás Építés hatása A tervmódosítással érintett terület Nyírbogát település külterületén található. Élővilága jellegtelen, vegetációja gyomokkal és özönfajokkal tarkított. A tervezett beruházás építési munkálatai természetvédelmi szempontból értékes élőlényt nem veszélyeztetnek, sem zoológiai, sem botanikai szempontból. Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

48 A beruházási területtől távolabb található egy kis kiterjedésű nádas élőhely. Ennek természetessége rossz az invazív fajok, pl.: gyalogakác (Amorpha fruticosa), közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) és magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte miatt, tehát a tervezett beruházás a terület élővilágát negatívan nem befolyásolja. A szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat kialakítása során átmeneti hatást jelent a munkagépek zaja által keltett zavarás, a környezet porterhelésének és a légszennyező anyagok átmeneti növekedése. A munkagépek zaja által keltett zavarás közvetlenül nem károsítja a területet. Ez a zavarás nem jelentős, átmeneti jellegű, így a beruházási terület és közvetlen környezetének élővilágát negatívan nem befolyásolja. A létesítés során felszabaduló légszennyező anyagok diffúz módon (felületi forrásként) terhelik közvetlen környezetüket: a létesítendő szennyvízvezeték sávján és a szennyvíztisztító telepen kívüli hatásuk nem jelentős és az effektív kivitelezési időszakokra korlátozódik. Üzemelés hatása A szennyvíztisztító telep üzemelése során a telep működésével járó minimális zajhatással kell számolni, az üzemelés már nem gyakorol negatív hatást a környezetre.

5.3.6.2. Tájra gyakorolt hatás Építés hatása A szennyvíztelep egysége 52 x 66 m-es területen helyezkedne majd el. A kiépítés folyamata néhány hetes időszakra korlátozódik, ezért tájképi hatása nincs. A helyszín kiválasztása a két települést összekötő 4929. számú közút szomszédságában, a Létai-Pócspetri-csatorna közvetlen közelében. Üzemelés hatása A szennyvíztelep kialakítása felszíni létesítmény létrehozásával jár. A beruházás külterületen valósul meg, lakott területektől távol, így a településképre közvetlen hatása nincs.

A

szennyvíztisztító telep tájképi zavaró hatása elviselhető mértékű, megfelelő tájba illesztéssel lényegesen mérsékelhető. Az út melletti fasor meghagyása is a tájba illesztést segíti elő.


49 Felhagyás hatása A szennyvíztisztítás felhagyását a közeljövőben nem tervezik. Azonban ha annak valamilyen okból kifolyólag mégis befejezésére kerülne sor, akkor a szennyvíztisztítás tevékenység során igénybe vett terület helyreállításáról a terület újrahasznosításra alkalmas állapotba kell hozni, vagy a természeti környezetbe illően szükséges kialakítani.

5.4.

Az érintett emberekre gyakorolt hatás

Az üzemeltetés során a legjelentősebb egészségügyi kockázatot a karbantartás jelenti. A karbantartási munkálatok során egészségügyi kockázatot jelenthet a rendszer tisztítása. A különböző erősen szennyező munkák elvégzésére védőruhákat kell használni.

5.5. A helyi és nem helyi természeti erőforrások hasznosítása, a várható hatások előrejelzése A tervezett szennyvíztisztító telep megépítéséhez szükséges alapanyagokat a legközelebbi anyagbeszerző helyről igyekeznek beszerezni. Az építési tevékenységhez jelentős mennyiségű építőanyag szükséges, melyek helyben nem feltétlenül állnak rendelkezésre.

5.6. Új konfliktusok, illetve meglévő problémák felerősödése A fejlesztés megvalósulását követően a tisztított szennyvíz a Létai-Pócspetri IV/3-1 oldalág 9+940 km szelvénybe kerül bevezetésre. A vízfolyás a Máriakerti (IV/3) mellékágba torkollik az 5+150 fkm-nél. A vízfolyások hidrológiai jellemzőik alapján időszakos vízfolyásnak minősülnek, amelyekben a kis vízhozam, illetve a kiszáradt meder miatt csak minimálisan, vagy egyáltalán nem történik meg a szennyvizek hígulása, a víz szennyezőanyagok koncentrációnak csökkenése. A tisztított szennyvíz bevezetés pontjától mintegy 15 km távolságban torkollik a Máriakerti (IV/3) mellékág a végső befogadóba, a Máriapócsi (IV. sz) főfolyásba, amely a vízgyűjtőn kijelölt víztest. A Máriapócsi (IV. sz) főfolyás (felső) elnevezésű víztest állandó jellegű, mesterséges víztest erősen módosított jellegű (Vt-VOR kód: AEP781). A 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

50 alapján a 15. típushoz hasonlítható, azaz síkvidéki, meszes, közepesen finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű vízfolyás. A víztest a 22+355-37+500 fkm között helyezkedik el, elsődleges funkciója belvízvédelem. Vízgyűjtő területe 167,18 km 2. Az alsó szelvénye a Leveleki tározó kezdete. Jellemzője a nagy esés és mivel a talajvízből táplálkozik nyáron is közel állandó vízhozama van. Hossza 15,145 km. Trapéz alakú földmeder jellemzi. A vízfolyás átlagos esése 150 cm/km, a vízsebesség LKQ/KÖQ idején 0,015/0,49 m/s, átlagos vízhozam 0,201 m 3/s, a vízszint ingadozása 150 cm. Az alsó víztestre érkező legnagyobb vízhozam 3,2 m 3/s. A viszonylag nagy esés és a laza mederanyag miatt a főfolyás medrét több helyen lépcsőzni és burkolni kellett. A Máriapócsi főfolyás – mint fő befogadó - vízminőségi állapota A jó állapot elérését/megtartását, mint – a Víz Keretirányelv alapvető célkitűzését, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előírt környezeti célokat a felszíni vizek esetében a kijelölt víztestekre kell érvényesíteni. Esetünkben az elsődleges befogadók időszakos vízfolyások, vízminőségük tekintetében a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás az irányadó. A Máriapócsi főfolyás jó vízminősége az integrált hasznosítású tározó szempontjából is jelentős. A tározó vizét öntözésre, horgászatra, valamint kijelölt fürdőhelyként hasznosítják. A vízfolyás vízminőségének változásait a FETI-KTVF vizsgálja a VKI szerinti operatív monitoring program keretében. A vízminőségének változását a következő paraméterek vizsgálatával határozták meg:  oldott oxigén koncentráció  nitrogénformák koncentrációja  összes foszfor koncentráció  klorofill-a koncentráció (trofitás)  makrofita felmérés  makroszkópikus vízi gerincetelnek Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a biológiai elemek minősítése alapján kiváló-jó a vízfolyás ökológiai potenciálja. Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel./Fax: +36/42 500 723

51 A tisztított szennyvíz mennyisége és minősége A tervezési alapadatok szerint a szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 500 m 3/d, azaz 0,0058

m3/s

lesz.

A

különböző

hidrológiai,

hidrometeorológiai

helyzetekben

a

szennyvízbevezetés pontjától a fő befogadóba történő bejutásig 15 km utat tesz meg a víz. Ez alatt a mederben különböző mértékű elszivárgás és párolgás történik. Jelentős befolyásoló hatása lehet még a kis vízfolyások növényzetének is, amely tovább növeli a párolgási vízveszteséget. Számítások szerint az elsődleges befogadóba vezetett szennyvízmennyiségnek legfeljebb kb. 50-%-a azaz 250 m3/nap (0,0029 m3/s) mennyiség, de száraz időszakokban még ennél amennyiségnél is jóval kevesebb juthat el a főfolyásba (kb. a két időszakos vízfolyáson keresztül. A terhelés-terhelhetőség számításoknál ezt a mennyiséget vettük figyelembe, nem számoltunk az időszakos vízfolyások esetleg természetes vízhozamával, amely a bevezetett tisztított szennyvizek további hígulását eredményezheti.


52 6. A MEGVALÓSÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSE, CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztályának a Nyírbogát nagyközség Településendezési Terv módosításával kapcsolatosan kiadott előzetes véleményében előírásokat fogalmaz meg a szennyvíztelep kivitelezésre vonatkozóan (1. melléklet):  Gondoskodni kell a talaj felső humuszos termőrétegének megmentéséről, amelyhez talajvédelmi tervet kell készíteni.  A beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit, a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnk (talajszennyezés, erózió és defláció, valamint belvíz veszély növekedése, talaj taposása, bolygatása stb.).  A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről, vagy más területen történő szakszerű felhasználásáról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Közegészségügyi Osztálya szakvéleményében a következő előírásokat fogalmazta meg:  Biztosítani kell a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet egészségügyi előírásainak érvényesülését.  Új létesítmények, építési munka, illetve közlekedés okozta zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi funkciókhoz tartozó zajszinteket kell alkalmazni.  A területhasználatok kijelölése során érvényesíteni kell a meglévő önkormányzati rendeleteket.


53 7. A FEJLESZTÉS HATÁSA MÁS TERVEKRE, PROGRAMOKRA A fejlesztés volumenéből adódóan a magasabb szintű (országos, régiós) tervekre vonatkozóan ezen fejlesztésnek nincs jelentős hatása. A területi, helyi tervek készítése, aktualizálása során azonban figyelembe kell venni. A jelen vizsgálati dokumentáció megállapításai, illetve javaslatai a készülő szabályozási tervbe és építési szabályzatba beépítésre kerülnek. A területen bekövetkező változást a település környezetvédelmi programjának, helyi hulladékgazdálkodási tervének valamint az önkormányzati rendeletek aktualizálása során szintén figyelembe kell venni.


54 8. MONITOROZÁS A Felső-Tisza–vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 44468/2013. számú elvi vízjogi engedélyében előírja a területen monitoring rendszer kialakítását: „Az elővizsgálat eredményeinek figyelembe vételével, a befogadó vízfolyás környezetében a felszín alatti vizekminőségi változásának nyomonkövetése céljából monitoring rendszert kell tevezni.”


55 9. ÖSSZEFOGLALÓ Nyírbogát és Kisléta települések Önkormányzata már 2000-ben a települések közös szennyvízcsatornázását és szennyvíztisztítását határozták el. Ennek megvalósításához 2010ben az Önkormányzatok beruházási társulást alapítottak és a KEOP-1.2.0/B azonosító számú konstrukcióban pályáztak. A tervezett beruházás megvalósulásához szükséges Nyírbogát Nagyközség településrendezési tervének

módosítása.

A

jelenlegi

általános

mezőgazdasági

besorolás

helyett

a

szennyvíztisztitó telep tervezett helyszínét beépítésre szánt különleges terület kategóriába kell sorolni. Területfelhasználás változás:

Má  Ksze

A létesítendő szennyvíztelep közvetlen közelében található telkek jelenleg Kertes mezőgazdasági (Má) övezetbe tartoznak. A terület nagy része jelenleg is fásított. A rendezési terv módosítása erre a területre is kiterjed, a módosítással a terület Véderdő (Ev) besorolást kapna. A módosítás oka: a lakó és mezőgazdasági területek nagyobb védelmének biztosítása az elhelyezendő szennyvíztelep által esetlegesen okozott környezeti terhelésektől. A szennyvíztelep helyszínének kijelölésére nem volt más alternatíva, mivel a 064/104 hrsz. területnek minden adottsága megfelelő:  nem érint sem országos jelentőségű védett területet, Natura 2000 területet, vagy az Országos Ökológiai Hálózat területét  megfelelő távolságra fekszik a település, illetve a szomszédos települések lakott területeitől  a beruházással érintett települések között található  a tisztított szennyvíz befogadó csatorna közel található a területhez A települések szennyvízelvezetése jelenleg nem megoldott. A jelenlegi szikkasztó jellegű lakossági szennyvíz-elhelyezés jeletősen szennyezi a talajvizet és a környezetet. A szennyvízelvezető-hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító telep megépítésével a talaj és a környezet szennyezése megszűnik, a környezeti konfliktus a beruházással felszámolható.


56 A fejlesztés megvalósulása a település fejlődését segíti elő társadalmi és gazdasági értelemben is. A fejlesztés várhatóan pozitívan befolyásolja a gazdaságot az új munkalehetőségek és támogatási források vélhetően jobb kihasználása miatt. A szennyvíztisztító kialakítása kedvező feltételeket biztosít az infrastruktúra fejlődéséhez. Elősegíti a munkahelyteremtő gazdasági beruházások létrejöttét illetve kiteljesedését. Társadalmi hatások tekintetében a beruházás várhatóan elősegíti az új munkahelyek létesülését és élhetőbbé teszi a lakosság számára a települést. A fejlesztés nagy mértékben emeli a lakosság életszínvonalát, illetve munkalehetőséget biztosít a településen élők számára. A módosítások egyetlen társadalmi csoportra nézve sem hátrányosak. A szennyvíztisztító telep létesítése a környező termő területekre nem lesz negatív hatással. A keletkező szennyvíziszap a nyírbátori telepre kerül elszállításra. A tervmódosítással érintett terület Nyírbogát település külterületén található. Élővilága jellegtelen, vegetációja gyomokkal és özönfajokkal tarkított. A tervezett beruházás építési munkálatai természetvédelmi szempontból értékes élőlényt nem veszélyeztetnek, sem zoológiai, sem botanikai szempontból. A létesítés során felszabaduló légszennyező anyagok diffúz módon (felületi forrásként) terhelik közvetlen környezetüket: a létesítendő szennyvízvezeték sávján és a szennyvíztisztító telepen kívüli hatásuk nem jelentős és az effektív kivitelezési időszakokra korlátozódik. A szennyvíztisztító telep üzemelése során a telep működésével járó minimális zajhatással kell számolni, az üzemelés már nem gyakorol negatív hatást a környezetre. A szennyvíztelep kialakítása felszíni létesítmény létrehozásával jár. A beruházás külterületen valósul meg, lakott területektől távol, így a településképre közvetlen hatása nincs.

A

szennyvíztisztító telep tájképi zavaró hatása elviselhető mértékű, megfelelő tájba illesztéssel lényegesen mérsékelhető. Az út melletti fasor meghagyása is a tájba illesztést segíti elő. Az üzemeltetés során a legjelentősebb egészségügyi kockázatot a karbantartás jelenti. A karbantartási munkálatok során egészségügyi kockázatot jelenthet a rendszer tisztítása. A különböző erősen szennyező munkák elvégzésére védőruhákat kell használni.


57 A tisztított szennyvíz befogadó vízfolyásai hidrológiai jellemzőik alapján időszakos vízfolyásnak minősülnek, amelyekben a kis vízhozam, illetve a kiszáradt meder miatt csak minimálisan, vagy egyáltalán nem történik meg a szennyvizek hígulása, a víz szennyezőanyagok koncentrációnak csökkenése. A tisztított szennyvíz bevezetés pontjától mintegy 15 km távolságban torkollik a Máriakerti (IV/3) mellékág a végső befogadóba, a Máriapócsi (IV. sz) főfolyásba, amely a vízgyűjtőn kijelölt víztest. A tisztított szennyvíz bevezetésével a fő befogadó Máriapócsi főfolyás felső víztest esetében a bejutó vizek nem okozhatják a vízfolyás jelenlegi, jó állapotának romlását.


NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS december

Recommend Documents