BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT december

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT 2005. december 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása A helyi akciócsoport területi lehatárolását az akciócsoportot alkotó települések földrajzi, gazdasági, kulturális, összetartozása határozza meg. A térség DélMagyarországon, a Duna-Tisza közén, Felső-Bácskában, a bácskai löszös síkságon 110 és 120 m közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. Az akcióterület három kistérséget érint: A jánoshalmai kistérség résztvevő települései: Jánoshalma, Borota és Kéleshalom. A kiskunhalasi kistérségből Kunfehértó, a bajaiból Rém települések tartoznak az akcióterülethez. A térség területe 394 km2, ami a megye területének 4,7 %-át jelenti. Az akcióterületet alkotó települések kiválasztásánál fontos szempont volt a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredő azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések.. Az akciócsoportot alkotó települések szerkezetileg egy ellipszis alakú területet alkotnak, amelynek a középpontjában helyezkedik el a Leader csoport vezető szervezete, Jánoshalma Város Önkormányzata. A térségnek – az 54. és az 55. sz. főút között – rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától É-ra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is. A Baja-Kiskunhalas vasútvonal Jánoshalma és Kunfehértó településeken javítja a megközelíthetőséget. Az együttműködés alapját képezi, hogy 2004. június 23-án megalakult a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás. 2004. november 2-án a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. Tv. értelmében a társulási megállapodás módosítására került sor. Az így 2005. június 23-án létrejövő új Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás az előző jogutódjaként működik jelenleg is. A négy önkormányzat a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására társulási megállapodást kötött. A város és vidék kapcsolatrendszerére jellemző, hogy Jánoshalma biztosítja a kistérség számára a szükséges minimális szolgáltatási hálózatot (hivatalok, bankok, vendéglátóipari egységek, szálláshelyek, kereskedelmi egységek stb.). Az akcióterületet alkotó településeknek további kapcsolódást jelent a hátrányos helyzetű besorolás, a regionális elmaradottság, az azonos gazdasági szerkezet miatt erős a kötődés a jánoshalmai, a bajai és a kiskunhalasi kistérségek között, amely a Leader csoport megalakulásakor is megmutatkozott. A második pályázati forduló meghirdetésekor lehetővé vált új település bevonása az akcióterületre ill. akciócsoportba. a „Bácska Gyöngye” akciócsoport mérlegelve Kunfehértó település ilyen irányú szándékát és azt, hogy természeti, kulturális, gazdasági és földrajzi szempontból is szerves részét képezi a térségnek, felvette az akciócsoportba. A döntés eredményeként a turisztikai potenciál szélesedik és bővül a gazdasági együttműködés lehetősége is. A térség térképi ábrázolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 1.2. Természeti adottságok, a környezet állapota A térség egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld. Ezen terület a megye egyik legjobb termőhelyi adottságú területe, ezért kiemelt fontosságú a termőföld és a talaj védelme. A Rém – Borota - Jánoshalma vonaltól északra eső erdős-buckás táj az Illancs. Jánoshalma hajdani északi határrésze, a kéleshalmi homokbuckák

vidéke természetvédelmi terület, védelmet élvez a borotai Csókási nyáras is. A szélhordta homokbuckák napsütötte déli oldala csupasz, esetleg csenkeszes. A tetőkön és az árnyékosabb oldalakon szép gyepek, tölgyesek, fehér nyárasok élnek, galagonyával, borókával, akáccal vegyesen. A buckák között, ahol összegyűlik a víz, égerlápok is kialakultak. A terület kedvez a méhészeknek, a Jánoshalmán élő közel 160 méhész és kb. 6-8000 méhcsalád az ország méztermelésének 1%-át állítják elő. Idegenforgalmi szempontból talán a legvonzóbb a várostól néhány kilométerre fekvő 174 hektáros ősborókás. Jánoshalmától néhány kilométerre fekvő 174 hektáros ősborókáson kívül a város közvetlen közelében további országosan védett természetvédelmi terület található, a Kunfehértói Holdrutás erdő, mely teljes egészében Kunfehértó igazgatási területén helyezkedik el. A Kunfehértó település legfőbb természeti értéke és nevezetessége a belterülethez kb. 1 km-re található, kellemes vizű üdülőtó. Az eredetileg 5 ha-os tó területe napjainkra csökkent ugyan, de ennek ellenére megőrizte természetes tisztaságát, az ásványi sókban gazdag iszapja az egészségre kedvező hatását. A tó környékén található erdős, ligetes területek nagyszerű alkalmat kínálnak a gyalogos, kocogó turisták számára. Vadászati, horgászati lehetőségek is biztosítottak. Közép-Európában egyedülállóan, az üdülőterülettől Ny-ra lévő erdőben található növénykülönlegesség a virginiai holdruta. A környezet állapotát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a közlekedés és a mezőgazdaság a legszennyezőbb gazdasági tevékenység; az ipari termelésből eredő szennyezés pontszerűen jelentkezik. A kistérségben viszonylag kevés a levegőszennyező forrás. Levegőszennyezést a szálló- és ülepedő por, közlekedés, ipari üzemek, a mezőgazdaság gépi földművelése és a háztartási tüzelés okoz. A belterületi állattartás gondatlanság esetén bűzhatásával okozhat kellemetlenséget. A közúti közlekedésből fakadó zaj- és rezgésterhelés Jánoshalma szempontjából jelentős, ami a településeken keresztülhaladó közutak forgalmának tudható be. A közlekedés okozta zajterhelés mérsékelhető a tranzitforgalom csökkentésével, elkerülő út építésével (Jánoshalma), illetve védő növényzet telepítésével. Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkező településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szűkössége, lakossági oldalról, pedig a környezettudat hiánya jellemző. 1.3. Az emberi erőforrások helyzete Az akcióterület lakónépességének fogyása is 1% körüli. A kistérség legnépesebb települése, egyben egyetlen városa Jánoshalma 9.784 fő lakossal. A települések népsűrűsége 2003-ban 9 fő/km2 (Kéleshalom) és 74 fő/km2 (Jánoshalma) között alakult, a kistérségi átlag 44 fő/km2, ami jelentősen elmarad a 109 fő/km2 országos átlagtól, de még az országos viszonylatban nagyon alacsony 64 fő/km2 megyei átlagtól is. A kistérségben csak Kéleshalom község rendelkezik pozitív szaporulattal (+1,81%), és a legnagyobb fogyás viszont Borotán következett be (-13,06%). A 60 év felettiek aránya enyhén nőtt, az 1997-es 23% 2003-ben 24,2%-ra nőtt. A fiatalkorúak aránya, pedig 18,8%-ról 17,06%-ra csökkent, de ez még mindig alacsonyabb, mint a 20%-os országos és megyei átlagok A Jánoshalmai kistérségben is a vándorlási különbözet az elmúlt évtizedben jellemzően negatív volt, 2000-ben mutatkozik csak pozitív változás. Az ezer főre jutó vándorlási különbözet 2003-ben –3,62 fő!, ami itt is jóval meghaladja a 0,4-es megyei átlagot. A térségben a nemzetiségiek aránya 1,90 %, ők elsősorban roma származásúak. Az iskolázottsági mutatók kedvezőtlenek. A jánoshalmi kistérség a megyében az utolsó helyen áll a rangsorban, 1990-ben az átlagos iskolai végzettség 7,67 osztály volt. Jánoshalma negatív helyzetét részben az iskolák kis száma magyarázza., Jánoshalmán 2 középiskola található. Az 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma e két kistérségben messze a megyei átlag alatt van. A jövedelmi viszonyok alakulására jellemző, hogy a térségben az egy főre jutó személyi jövedelemadó 41671 Ft/fő volt. Ez mintegy 35 százalékkal marad a BácsKiskun megyei kistérségek átlaga (63764 Ft/fő) alatt, a Dél-alföldi régió átlagához képest (49109 Ft/fő) mintegy 15 százalékkal. A térség településein működő civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, művészetek, közművelődés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben hozzávetőlegesen 40 civil szervezet található. A gazdaság háromszektoros modelljében (állami, önkormányzati és vállalkozói szféra) sajnos még nehezen kap helyet és szerepet a civil szektor. Az önkormányzati szféra és a civil szervezetek között gyakran kapcsolat- és bizalomhiány van. A két szektor közötti kommunikációval lehetne segíteni a térség és a település forrásellátottságát, egy közös és előremutató jövőkép kialakítását, valamint a térség és a települések fejlesztési programjaiknak megvalósítását. A civil szektor pénzügyi forrásai szűkösek (főként pályázatokon alapulnak), ez működésüket, gazdálkodásukat bizonytalanná teszi.

1.4 Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása A térség épített környezetét tekintve műemlékekben gazdag, bár azok egy része felújításra szorul. A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében indokolt a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a fásítást, a parkosítást, a tudatformálást. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. Ez a kialakult településszerkezeti forma alkalmas a település nagyságrendjének és kistérség - központi szerepének megfelelő városközpont befogadására, az egyes területhasználati egységek - városrészek közötti kapcsolat lebonyolítására Jánoshalma környékét tanyavilág övezi. Az egyes tanyákat vendégfogadásra alakították át, hogy a városlakók vagy a turisták megismerjék a tanyai életformát. Jánoshalma egyik „legemblematikusabb” ipari objektuma az 1907-ben épített középkori olasz várkastélyra emlékeztető Felső-bácskai Műmalom, amely még ma is üzemel a Felső-bácskai Műmalom Malomipari Kft. tulajdonában. A településen található az 1892-ben emelt szélmalom. Templomát 1788–ban szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A XVIII. sz. végén épült Zsinagóga romantizáló homlokzatát a XIX. sz. második felében kapta. A főtér közelében kezdődő Kápolnás köz nevét a romantikus stílusú kálvária kápolnáról kapta, amelyhez tujákkal szegélyezett szép stációsor vezet. A Rákóczi Ferenc u. és a Halasi út sarkán áll a híres Gatyás Krisztus (feszület). Borotán a helybéliek a klasszicizáló, eklektikus stílusú Szentháromság Patikára a legbüszkébbek. A község római katolikus temploma 1900-ban épült. Kéleshalmán a község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden évben augusztus 20-án tartják a település búcsúját. Kunfehértón jelentős a tó mellett felépült, 800 üdülőből álló üdülőövezet. A Tófürdő a víz nyújtotta kikapcsolódás mellett az immár hagyományos „Kunfehértói Nyár” rendezvény-sorozattal is várja vendégeit. A júniustól augusztus végéig tartó kulturális (kiállítások, könnyű-, népzenei műsorok) sport, szabadidős rendezvények közül kiemelkedik a SÖRFESZTIVÁL, mely háromnapos rendezvényként egyre nagyobb rangot vív ki az ország déli részén, és egyre több vendéget vonz belföldről-külföldről egyaránt. Nyilvántartott kulturális örökség a szélmalom. Kéleshalmán hagyomány a kakas-főző verseny, Jánoshalmán pedig a „Bográcsos ünnep”. Több településen is találunk a szabadidő eltöltésére alkalmas tornatermeket, sportpályákat, ahol a sportversenyeken kívül más rendezvények megtartására is mód nyílik. Jánoshalmán a népi hagyományokat citerazenekar, a bácskai dalokat is gyűjtő pávakör és a népi tánccsoport ápolja. Több énekkar működik a városban és a nagyközségben is: a Városi Vegyeskar, a Kapisztrán Kamarakórus, a Mithras Énekegyüttes, Kamarakórus és Jazz Vokál, az Egyesített Pedagógus Kórus, illetve az asszonykórus. 1.5 A helyi gazdaság rövid probléma-orientált bemutatása A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentős átalakulás ment végbe. Új elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történő átállás. Jánoshalmát gazdaságföldrajzi szempontból meghatározza az a tény, hogy a város vonzáskörzetében nincs olyan természeti kincs vagy ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért a térség gazdasági életében a mezőgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma is és a jövőben is. Ennek oka elsősorban abban lelhető fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlődtek, amelyeknek a lehetőségeit döntően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése határozta, határozza meg. A térségben 2002 év végén 910 vállalkozás működött, a megyei vállalkozások 2 %-a. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. Hasonló intenzitás fejez ki az ezer lakosra jutó vállalkozások száma is, amely a térségben 52 volt, messze a megyei (73) és az országos (85) átlag alatti. A térségben lakók viszonylagos szegénysége oly módon akadályozza a helyi vállalkozások kibontakozását, hogy nem teremt megfelelő keresletet, nincs elég vevő a boltokban, korlátozottan veszi igénybe a helyi lakosság a szolgáltatásokat, de a helyi vállalkozók sem teremtenek keresletet egymás számára. Infrastruktúra: a térségben az ivóvíz-, a gáz-, és az elektromos ellátás a lakosság és a gazdálkodó egységek igényeihez mérten rendelkezésre áll. A KSH adatai

alapján szembeötlő, hogy a kistérség különösen a közcsatornával, a központi fűtéssel és a távbeszélő vonalakkal való ellátottság tekintetében marad el a területi összehasonlításban Mezőgazdaság: A 33.382 ha termőterület 59 %-a szántó, 0,4 %-a konyhakert, 1,4 %-a gyümölcsös, 0,8 %-a szőlő, 4,4 %-a rét, legelő. Az erdő aránya 34 %. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság tulajdonosi-üzemi szerkezete alapvetően átalakult, ami magas munkanélküliséghez, elvándorláshoz, valamint a deviáns viselkedések megerősödéséhez vezetett. A tulajdonformára nézve a szövetkezeti tulajdon megszűnt, és a termőföldterületek ismét apró kisbirtokokra estek szét. A kistérségben a földtulajdon háromnegyede 1 ha alatti. Ezen birtokok törpe mérete viszont nem teszi lehetővé a mezőgazdaságból élők megélhetését. Várható annak folyamatos átalakulása, illetve önszerveződése beszerző, értékesítő, esetleg feldolgozó szövetkezetekbe. A versenyképessé válás feltétele a földtulajdon koncentrációja. Ha ez nem is, de a termőföld használat koncentrálódik a földbérletek révén. Ez használ a konvencionális mezőgazdasági kultúrákat termesztő vállalkozásoknak (gabona-olajosmag-kukorica) amelyek – egyenlőre – nem igazán gondolkodnak termék szerkezet átalakításban. A növénytermesztéshez szorosan kapcsolódik az állattartás, a sertés, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek Bács-Kiskun megyén belül az egy gazdálkodó szervezetre jutó mezőgazdasági termékérték szerint listavezetőnek számítanak (378,4 millió forint, a második helyezett Bajai kistérségnél 123,2 millió forint). Ez a termékérték közel ötszöröse a megyei átlagnak! Említésre méltó a Haladás Szövetkezet, a Borotai Sertéshús Rt és az Agrobisnis Kft., a Kéleshús Kft. sertéstenyésztéssel, hízlalással és vágással foglalkozik. A Kelte Kft. tevékenysége a tojástól a húscsirkéig terjed. E mellett a térségben kertészeti termékeket is előállítanak, említésre méltó a spárgatermesztés Kéleshalmán, a megye legnagyobb laskagomba előállító vállalkozása Borotán található. Emellett jelentős mértékű méztermelés és gyógynövénytermesztés történik a kistérségben, mely kiegészítő jövedelmet biztosít. A terület a Kunsági borvidékhez kapcsolódik. Élelmiszer feldolgozás helyzete: A gabona humán élelmiszerként történő feldolgozását egyedül a jánoshalmi malom végzi. Kiskapacitású vágóhíd Borotán van, és a pékárut helyben sütik. A kertészeti termékek feldolgozása teljesen alapszintű, válogatás, esetleg csomagolás. A Kun-Vin Kft. A szőlőfeldolgozás borelőállítás legnagyobb vállalkozása. Általában elmondható, hogy a térségben sokkal több mezőgazdasági terméket így élelmiszer alapanyagot is, állítanak elő, mint ami helyben elfogyasztásra kerül. A feldolgozás viszont helyben nem megoldott, így az alapanyagok kiszállításra kerülnek és a kész élelmiszeripari termékeket be kell hozni a térségbe. Ezáltal a hozzáadott érték, a magasabb feldolgozottsági szint eredménye nem a térségben csapódik le. Vadászat: Gazdasági jelentősége elsősorban a térségi turizmushoz való szerves kapcsolódásában rejlik. A Jánoshalmi Vadásztársaság Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában található. Jelentősebb vadgazdálkodást folytató szomszédai: GEMENC Rt. Hajósszentgyörgyi Erdészete, KEFAG Rt. Császártöltési Erdészete. Vadállománya kedvező élőhelyét az eltérő cserje- és lágyszárú szinttel rendelkező erdőállományok biztosítják. Rétek, legelők tagoltan, csatornákkal, sáncokkal karöltve teszik színesebbé az Alföldi tájat. Az eredményesebb vadgazdálkodás érdekében 80 ha-on folyik vadföldgazdálkodás, félintenzív és vadlegelő formájában. Vadállomány jellemző vadai: Gímszarvas, őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. Turizmus: A térséget a rövid tartózkodás, a szezonalitás, a rendezvényekhez kapcsolódó látogatás jellemzi. A jelenleg meglévő turizmus, idegenforgalom meglehetősen speciális, szűk körű. A térségben Tourinform Iroda nem működik. A természeti értékeket képviselő Kiskunsági Nemzeti Park, a Jánoshalmi és Kéleshalmi önkormányzatokkal, valamint egy császártöltési vállalkozóval összefogva közös turisztikai programot állított össze “Pillants Illancs” címmel. A programok a kistérség természeti, kulturális értékeit fűzik fel, kiegészítve a helyi gasztronómia jellegzetességeivel. A meglévő programok tovább bővíthetők, több környéki település bevonásával, megfelelő szálláshelyek kialakításával. A kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma 28, a megye szálláshelyeinek 0,2 %-a. Az eltöltött vendégéjszakák száma az elmúlt években 300 alatt maradt Jánoshalmán. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 2, a vendégéjszakáké 26. Jánoshalmán szálláslehetőségként a kb. 100 főt fogadni tudó diákotthon szolgál, amelyet a diákok távollétekor használhatnak a turisták. Ezen kívül még a várostól pár km-re fekvő Király Lovastanyában nyílik lehetőség vendégek elszállásolására. A területen - csakúgy, mint a megye egyéb részein- a falusi turizmus csak most indul be. A falusi turizmus kialakításához nem igazán megfelelőek a feltételek, mivel a vendégfogadásra és az ilyen célra alkalmas magánházak is gyakran hiányoznak. Kunfehértón a viszonylag sekély vizű tó és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek és a szezonális rendezvények miatt, az idelátogató turisták száma évente 35-40 ezer. A vidéki életkörülmények változásával egyre inkább a turizmus felé terelődik a figyelem.

1. Munkaerő piac: megélhetési viszonyok A helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásában érintett települések által alkotott munka-erőpiaci körzet a munkanélküliséget jellemző ráta alapján évtizede (már a társadalmi átalakulás kezdetétől fogva) a legrosszabbak közé tartozó mutatókat produkálja. Állandósult jellemzője a körzetnek, hogy a 18-21 %-os rátával a megyei átlag kétszeresét, az országos átlag több mint három szorosát mutatja fel. Az érintett munka-erőpiaci körzet települései Bács-Kiskun Megye déli részén találhatók, a Baját Szegeddel összekötő 55-ös számú főút mellett, attól északra a homokhátság déli csücskében helyezkednek el, ezzel meghatározva a munkaerőpiac szereplőinek mozgásterét is. A településeinken korábban megszűnt, illetve átalakult, a foglalkoztatást korábban meghatározó nagyüzemek (termelőszövetkezetek ipari szövetkezetek - gyáregységek – telephelyek) helyett, új nagyobb létszámot felvenni képes vállalkozások nem alakultak, nem indultak. A programban érintett településeken nyilvántartott álláskeresőkre jellemző, hogy a regisztráltak közel fele szakképzetlen munkaerő, valamint az is, hogy 47-53 % a nők és a férfiak aránya. A másik súlyos adottságuk, hogy a regisztrált munkanélküliek 45-55 %- a mezőgazdaságból került leépítésre. Az álláskeresők 56,28 % tartós ( 180 napon túl ) munkanélküli, a többségük ( 85,38 % ) fizikai állományba tartozik, és közülük a nagyobb hányad szakképzetlen. A programban érintett településeken is jelentős változáson ment keresztül a cigányság. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta a szociális, ezzel összefüggésben a munka-erőpiaci helyzetük az összlakossághoz viszonyítva nagyobb arányban tovább romlott. Annak ellenére, hogy pontos statisztikai adatatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, hogy a tartós munkanélküliek hány százaléka cigány származású, a becsléseink szerint nagy részük ebből a rétegből kerül ki. Ennek egyik oka az alacsony iskolázottság illetve iskolázatlanság, másik oka a diszkrimináció, amely nyíltan nem jelenik meg a munkaerőpiacon, de az álláskeresés (közvetítés) során sokszor szembesülnek e jelenséggel a cigány munkanélküliek. A cigányság foglalkoztatásából eredő speciális problémák az érintett települések közül 1.7. Az eddigi fejlesztési politikák, intézkedések, a megvalósult terület- és vidékfejlesztési programok hatása, a térség forrás-felvevő képessége A jánoshalmi kistérségben 2004-ben készült el Jánoshalma és térsége területfejlesztési programja. A programot további térségi szakági – szociális felzárkóztatási, turisztikai, informatikai – koncepciók és stratégiák elkészítése követte. A programok közül a megyei forrásból támogatott Három éves kistérségi szociális felzárkóztató program megvalósítása folyamatban van. A meglévő intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztései, új intézmények és szolgáltatások kialakítása jelentősen javítják az időskorú lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a hátrányos helyzetben lévő családok, gyermekek ellátásának színvonalát. Jánoshalma Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos jelentős területfejlesztési programhoz igényelt támogatást. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások közül jelentős a Jánoshalmán térségi állatfelvásárló hely és vásártér létesítése (megvalósítása folyamatban van). A foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítését szolgálja évről-évre a támogatott közmunka programok, valamint a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével már működő „Segíts magadon, hogy mi is segíthessünk” – „Életmód Klub” működtetése. A települések vezetése, valamint a tőkeerősebb gazdasági társaságok – az elkészített programokhoz igazodó – megvalósított projektjeikkel a térségi hátrány leküzdését, a térség rossz gazdasági és társadalmi mutatóinak javítását kívánják elérni. Az utóbbi 5 év pályázati aktivitására vonatkozóan megállapítható, hogy elsődlegesen a települési önkormányzatok éltek folyamatosan ezzel a lehetőséggel, míg a vállalkozói szféra az utóbbi 1-2 évben kezdett aktívabb támogatási pénzforrás igénylésbe. Az önkormányzatok pályázataik döntő többségét a megyei, regionális és állami források elnyerésére irányították. Míg megyei szinten viszonylag nagy arányban, regionális és állami szinten közepes mértékben születtek és valósultak meg támogatott projektek. A pályázati aktivitás – az önkormányzati költségvetések nehézségeinek ismeretében – elfogadhatónak mondható. Sajnálatos módon a jelentősebb (20 millió Ft-ot meghaladó) támogatási forrással megvalósuló projektek száma minimális (Jánoshalma ivóvíz-kezelésének beruházása, aszfaltburkolat felújítása), amelyek szükségesek a térség felzárkózásának megvalósításához, a demográfiai és egészségpolitikai negatív folyamatok megállításához. A kistérség vezetői felismerték, hogy összefogással nagyobb beruházások megvalósíthatók a térségben (Interreg III – Kéleshalmi Multifunkcionális Ökoturisztikai Üzleti és Információs Központ kialakítása; GVOP 4.4.2. – Szélessávú Internet-hálózat kiépítése a Jánoshalmi Kistérségben). Az akciócsoporthoz tartozó önkormányzatok az elmúlt időszakban az egyre egyértelműbbé váló pályázati úton szerezhető források megpályázása közben jó

kapcsolatot alakított ki minden olyan szervvel, mely ezen források rendelkezésre bocsátásában szerepet kapnak. A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2004es megalakulása is ezt az együttműködésen alapuló kapcsolatrendszert példázza, felismerve a decentralizáció és a kistérségi szintű szerveződés és irányítás fontosságát. Így a minisztériumokkal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei fiókjával is gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki. Ezzel összhangban természetesen a különböző gazdasági és civil szervezetek is belátták a Társulással való együttműködés fontosságát. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével való kapcsolat is rendszeres, a Kistérségi Koordinációs Értekezlet kapcsán is rendszeres együttműködésről lehet beszélni. A Munkaügyi Központ által gondozott Közmunka-program keretében mintegy 30 fő dolgozik a kistérségben. 1.8. A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport összeállításánál fontos célként jelöltük meg, hogy a térség gazdasági, turisztikai, egyéb vállalkozásai, valamint a civil szervezet és a közszféra képviselői helyet kapjanak a csoportban, így a térség sokszínűségét, illetve sokszínűségre, több lábon állásra való törekvését tükrözze vissza. Az egyes szektorok településekre, valamint a térség egészére vonatkoztatott, megfelelő aránya biztosított. Az egyes tagok kiválasztásánál fő szempontként került mérlegelésre a tagok saját településükön betöltött szerepe, megbecsültsége, kooperációs készsége. Így a településenként delegálandó tagokra a települések tettek ajánlást. A kiválasztott vállalkozások és civil szervezetek vezetői eddigi tevékenységük alapján megbízhatónak bizonyultak, amely tulajdonság e pályázat véghezvitelében nélkülözhetetlen. A falugazdászok és őstermelők részvételével a gyakorlatorientált látásmód beépítése is biztosított. A vállalkozások a nem kisebb jelentőségű gazdasági szférát képviselik, biztosítva ezzel a gazdaságilag jól megalapozott munkát. A partnerségre jellemző, hogy a közszférát öt önkormányzat, egy közhasznú társaság képviseli. Ezek mellett a vállalkozói szférából részt vesz 5 tag, míg a civilek közül 2 tag, valamint három magánszemély. Ezek alapján látható, hogy az akciócsoport tagjainak összetétele arányos. A települések által delegált tagok száma lakosságarányosan lett kialakítva, így a legtöbben Jánoshalmán tevékenykednek (Jánoshalma: 7 tag, Borota: 3 tag, Rém: 3 tag, Kéleshalom: 2 tag, Kunfehértó: 1 tag) A tagok közötti együttműködést jól szemléltetheti az, hogy az elmúlt időszakban több olyan pályázat készült, mely a térség, a kistérség számára, de a kistérség határain is túl nyúló eredménnyel jár. Az akciócsoport tagjai között az öt polgármester együttműködését a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás léte is igazolja. Tekintettel a kistérség mezőgazdasági jellegére, a falugazdászokkal való kapcsolat is egyértelmű, számos közös szervezésű tájékoztató megrendezésére került így sor (pl.: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati lehetőségeinek bemutatása). Az ötödik település, Kunfehértó bevonásával arra is lehetőség nyílik, hogy az egyik prioritásként megnevezett falusi turizmus fejlesztése nagyobb szerepet kaphasson, hiszen e település szikes tava, a Fehér-tó kiváló lehetőséget biztosít a turisztikai lehetőségek szélesebb körben való kiterjesztésére. Mindezek figyelembevételével elmondható: a Jánoshalma szűkebb környezetében található települések, akár kistérségi, akár azon túli települések együttműködése eredményes. A települési önkormányzatok által készített programok természetesen mind a köz, a civil, mind a vállalkozó szféra számára is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen a közös tervezés során közös célokat is találnak, melyek megvalósítása a térség számára elengedhetetlen. 2. Helyi vidékfejlesztési stratégia 2.1. Helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A Leader kistérség lehatárolásánál a fő szempont volt az akciócsoportot alkotó települések hasonló adottságainak, megoldandó problémáinak figyelembevétele, valamint a közös történelmi múltból eredő „bácskai identitás tudat”. •

A térség egészére és minden településre külön is jellemző a lakosság folyamatos csökkenése, a népesség fokozatos elöregedése. A vándorlási egyenleg tartósan negatív, 2003-ban pl. -3,62 fő volt 1000 lakosra vetítve, amely főként az életminőség romlásának, a megélhetés alapvető feltételeinek hiányának, a gazdasági-társadalmi fejlődés stagnálásának vagy romlásának tudható be.

• •

•

• • • •

• • • •

A népesség képzettsége gyenge, az iskolázottsági mutatók kedvezőtlenek. Az akciócsoport területe a megyében az utolsó helyen áll az átlag 7,67 osztályos iskolai végzettséggel. A térség nagyobb lélekszámú települései – az alföldi nagyfalvakra jellemzően – nagy területű határrészekkel rendelkeznek, amelyeken szántóföldi növénytermesztés, és kisebb részben szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Az erdősültség tekintetében az akciócsoport területe bőséges, a termőterület mintegy 34%, ezért a fafeldolgozás lehetőségeinek kiaknázása fejlesztési célkitűzés. A térségben gyakorlatilag nem lelhető fel számottevő ipar, még a jelentős termelési potenciállal rendelkező mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripart is mindössze az eléggé elterjedt sütőipar és egyetlen malom, egy borászati vállalkozás és egy kertészeti termék alapfeldolgozó képviseli. Helyi termékek (méz, pálinka) piacra jutását elősegítő beruházások javítanak a helyzeten. Turizmusról a térségben Kunfehértó vonatkozásában beszélhetünk a többi településen csak kezdeményekben fordul elő, turisztikai vonzerők főként a természeti adottságokban (tó, ősborókás, erdők) rejlik, továbbá az immár hagyományossá váló (bár évszakhoz kötött) rendezvényekben. A jövő nagy feladata, hogy kifejlődjön ez a jövedelemtermelő ágazat a falusi, öko-, vadász- és agro-turizmusban rejlő potenciál kihasználására. A gazdasági lehetőségeket nehezíti egy egységes szemléletű térségi marketing stratégia és az információáramlás hiánya. A jövőben ennek megvalósítását szorgalmazni kell. A térség környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Az alapvető infrastrukturális ellátottság szempontjából túlságosan nagy hiányok már nincsenek, de a geográfiai elhelyezkedés, a meglévő úthálózat nyomvonala, az államhatár közelsége megváltoztathatatlan adottság. Feltétlenül megoldásra vár a települések szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája. A csatornahálózat kiépítése, a szennyvíz kezelése, tisztítása, majd elhelyezése a közeljövő nagy feladatainak egyike. A lakosság megélhetési problémáit alátámasztó adatok és tényezők közül meghatározó, hogy az éves bruttó átlagkereset a térségben a megyei átlag 65 %-a (2003), valamint a térségben folyamatosan csökkenő munkahely szám és a leépülő gazdasági társaságok miatt magas a munkanélküliségi ráta (≈ 20 %). Kedvezőtlen a helyzet a civil szervezetek aktivitása szempontjából is. Számuk alacsony, forrásaik szűkösek, együttműködésük gyenge a privát és önkormányzati szférával. Az akciócsoport települései az utóbbi években már igen sok területen működtek és működnek együtt érdemlegesen. A térség forrás-felszívó képessége – sajnos – nem jelentős, bár az utóbbi években ezen a téren némi javulás már tapasztalható. A települési önkormányzatok, intézmények, illetve a gazdasági társaságok változó eredményességgel szereznek decentralizált és központi ágazati forrásokat, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására, megvalósítására.

2.2 Érdekeltek érintettek és a célcsoportok Érintett csoport

Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik elsősorban?

Az érintett csoport Az érintett Az érintett csoport készsége/motivációj csoport viszonya fő céljai a a problémákkal más való foglalkozásra érintettekhez

A program A program Mit tehetünk a pozitív hatásai negatív konfliktusok az érintett hatásai az mérséklése, valamint csoportra érintett az érintett csoportok csoportra pozitív hozzáállásának kialakítása/erősítése érdekében

Tőkehiány, Semleges a Versenyképesség versenyképesség viszonya más növelése, termelési A programban Kényszerhelyzetben csökkenése, érintettekhez, struktúra és szereplő Mg-i vállalkozások, van, nincs más elavult együttműködhet technológia intézkedéseknek őstermelők megélhetési technológia és térségi fejlesztése, termelői csak pozitív lehetősége termelési feldolgozóipari szervezettség hatása lehet szerkezet vállalkozásokkal fokozása

Feldolgozóipari vállalkozások

Tőkehiány, versenyképesség csökkenése

Egyéb, a vidék Tőkehiány, fejlesztésében versenyképesség érintett kis- és csökkenése középvállalkozások

Önkormányzat

Lakosság, háztartások

Semleges a viszonya más A vállalkozás érintettekhez, fennmaradása, felvásárlóként életképességének együttműködhet megtartása mg-i vállalkozásokkal, őstermelőkkel

A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása

Semleges a viszonya más érintettekhez, partnerségben működhetnek egymással

Eredményes működés, versenyképesség növelése

Információszolgáltatás, A tájékoztatás a A programban programnak lehetőségekről, segítség szereplő nincsenek a pályázatok intézkedéseknek negatív elkészítésében, csak pozitív hatásai az programdokumentumo hatása lehet érintett k előkészítésébe való csoportra bevonás

Eredményes működés, versenyképesség növelése

Információszolgáltatás, A tájékoztatás a A programban programnak lehetőségekről, segítség szereplő nincsenek a pályázatok intézkedéseknek negatív elkészítésében, csak pozitív hatásai az programdokumentumo hatása lehet érintett k előkészítésébe való csoportra bevonás

Együttműködik a Munkahelyteremtés, Munkanélküliség, helyi népességmegtartó elvándorlás, A programban A lakosság vállalkozásokkal, képesség növelése, népességmegtartó szereplő megtartása, az ott hiszen érdekelt a vonzó településkép képesség intézkedéseknek élők jólétének foglalkoztatás és kialakítása, csökkenése, csak pozitív biztosítása a helyi környezeti állapot és gyenge hatása lehet adóbevételek vidéki örökség infrastruktúra növelésében megőrzése Életminőség romlása

A megszokott életminőség

Tulajdonosként, alkalmazottként

A Információszolgáltatás, programnak tájékoztatás a nincsenek lehetőségekről, negatív szaktanácsadás, hatásai az segítség a pályázatok érintett elkészítésében csoportra

Életminőség javulása

Információáramlás A elősegítése, partnerségi programnak viszony nincsenek kezdeményezése a negatív helyi vállalkozások, a hatásai az civil szervezetek, érintett valamint a lakosság csoportra felé

A programnak A Tájékoztatás a tervezett csak közvetetten programnak fejlesztésekről,

fenntartása

Civil szervezetek

Kulturális örökség pusztulása

Életben maradás, hagyományok megőrzése

érdekelt a vállalkozások jó működésében

Információszolgáltatás, A tájékoztatás a A programban programnak Partnerségben lehetőségekről, segítség Kulturális örökség, szereplő nincsenek segítheti az a pályázatok hagyományok intézkedéseknek negatív önkormányzatok elkészítésében, megőrzése csak pozitív hatásai az munkáját programdokumentumo hatása lehet érintett k előkészítésébe való csoportra bevonás

2.3 SWOT

Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek

•

• • •

LEHETŐSÉGEK

Mennyiségileg és minőségileg gazdaságtalan mezőgazdasági tevékenységre kidolgozott szerkezetváltás Extenzív gazdálkodás (biogazdálkodás) Horizontális és vertikális termelői integrációk Birtok- és üzemméretek rendezése

• •

• •

lesz hatással a lakosságra

nincsenek negatív programdokumentumo hatásai az k véleményezése érintett csoportra

Offenzív stratégiát támogató helyzetek

A térség természeti adottságokra épülő fejlesztések Magas színvonalú, környezettudatos mezőgazdasági termelés Különleges minőségű termékek előállítása A térségre jellemző növény- és állatfajokra alapozott egyedi gazdálkodás, termékfeldolgozás és marketing

• • • • • •

Térségi marketing fejlesztése Szaktanácsadói, térségi információs hálózat kiépítése Víz-, környezet- és tájgazdálkodás Minőségellenőrzés és minőségbiztosítás Vidéki infrastruktúra fejlesztése Hagyományteremtő kezdeményezések segítése

• •

• •

Agrár és környezetvédelmi K + F A térségben található szakmai központokkal való együttműködés, együttgondolkodás, közös projektek és ezek megvalósítása Idegenforgalom fejlesztése Vidéki örökség védelme, falumegújítás

GYENGESÉGEK

ERŐSSÉGEK

•

•

Gyenge termőhelyi adottságú területek termelésből való kivonása Piacképtelen, tájidegen termékek előállításának csökkentése

•

• • • • •

A térség szükségleteit meghaladó termék-előállítás piaci zavarainak elhárítását célzó programok (minőségi feldolgozás, tárolás, termékpályák kialakítása) A szűk mezőgazdasági termékskála bővítése Termékfeldolgozás színvonalának növelése Térségi marketingfejlesztés Szakképzettség növelés, munkahelyteremtés Együttműködés a piaci szereplők között

•

Defenzív stratégiát támogató helyzetek

VESZÉLYEK

Civil szervezetek bevonása a térség társadalmi életébe

Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek

A kistérség vonzerejének a csökkenése mind a lakosság, mind a vállalkozások részéről

A helyi gazdaságot dinamizálni képes iparágak elkerülik a térséget (Az ipari- és mezőgazdasági termelő infrastruktúrák korszerűtlenné válása, a termelési feldolgozó kapacitások összhangjának a megbomlása, a fejlett gazdasági gócpontok rossz elérhetősége, a gyorsforgalmi utak hiánya, mellékutak kiépületlensége)

A lakosság életkörülményeinek a romlása (A kultúrához, a tudáshoz és az „egészséges életmódhoz” való jutás esélyegyenlőségének a csökkenése, a kommunális infrastruktúra kiépületlensége) Kedvezőtlen demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók (a népesség gyors ütemű fogyása, a térségben maradók jelentős mértékű elöregedése, a népesség alacsony szintű iskolai végzettsége, a képzett munkaerő elvándorlása, a munkanélküliek magas száma) 2.4 Problémafa

A lakosság életkörülményeinek javítása a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének a megteremtése A térségben lévő és az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára a versenyképes környezet biztosítása

2.4 Célfa A kistérség vonzóvá tétele a lakosság és a vállalkozások részére A népesség csökkenés megállítása

Az egyoldalú gazdasági szerkezet megújítása, új munkahelyek teremtése A mezőgazdaság versenyképessé tételéhez szükséges fejlesztések megvalósítása A lakosság számára az EU- ban elvárható életminőségi szint biztosítása, a vállalkozások fogadására alkalmas kapacitások kiépítése A humán erőforrások fejlesztése, a többcélú kistérségi társulásban rejlő új „erőforrások felszabadítása”, közös összefogások generálása, 2.5 A térség jövőképe 10-15 éves távlatban (középtávú jövőkép) A térség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, valamint az országos területfejlesztési tervekben rögzítettek alapján a térség fejlődését főként a belső erőforrásaira támaszkodva, illetve abból kiindulóan lehet csak elképzelni. A „Bácska Kincse” kistérség területe a bácskai löszhát felső, északi részének peremén helyezkedik el, jó mezőgazdasági adottságokkal, amely részben megmagyarázza a mai helyzetet (hogy szinte nincs más gazdasági ágazat a mezőgazdaságon kívül a területen) és kijelöli a további lépések irányát. Kiindulva a helyi adottságokból a fejlődés irányát a belső erőforrások olyan irányú koncentrálása határozhatja meg, amely figyelembe veszi a nagyon túlsúlyossá vált gabonakukorica-olajos növénytermelésben jelentkező válságjelenségeket. Ez érinti leginkább a térségi, mezőgazdasághoz értő, nem túlságosan képzett embereket, akik igyekeznek a piac megszabta igényekhez alkalmazkodni. A legfontosabb cél ebből következően az itt élők számára jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása. Ez jelenti a munkajövedelmet, megélhetést biztosító munkahelyek teremtését, a kis- és közepes vállalkozások, egyéni vállalkozások létrehozását a mezőgazdaságban és a hozzá szorosan kapcsolódó feldolgozó iparokban, továbbá az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztését a kiegészítő családi gazdaságokban, szociális gazdaságban. A térség gazdaságának egyik problémája a feldolgozóipar hiánya, amelynek következtében az előállított alapanyagok kiszállításra kerülnek, a saját belső fogyasztáshoz szükséges árumennyiség pedig a térségen kívülről kerül beszállításra. Kevés a helyben termelendő ún. hozzáadott érték, amelyen a közeljövőben változtatni kell. A fokozatosság elvét betartva szükséges az agrárgazdasági struktúrát átalakítani. Helyi fejlesztő munka eredményeként meg kell találni azokat a réspiacokat, amelyek a térségi erőforrások jó kihasználását lehetővé téve, helyben előállított félkész- vagy késztermékeket igényelnek. Lehetőségként merül fel élelmiszertermékek és alapanyagaik, és a jelentős erdőgazdálkodás alapanyagainak egyre szélesebb körű feldolgozása. A vázolt elképzelések megvalósulásával megváltozik a növénytermesztés, állattenyésztés összetétele, aránya, technológiája, átalakul a területhasználat. Olyan előállítási módok alakulnak ki, olyan termékek keletkeznek, amelyek a terület ökológiai-környezeti igényeinek, az agro-ökopotenciálnak leginkább megfelelőek, a legkisebb kockázattal járnak. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bővülő turisztikai lehetőségek kiaknázásában A térségi turizmus kialakítása terén létrejönnek bizonyos fejlesztések a falusi-, az agro- és az aktív (kerékpáros-, lovas-) turizmus megvalósítására. Kunfehértó üdülőkörzete mint meglévő turisztikai potenciál összekapcsolódik a térség természeti adottságainak (Ősborókás, „Illancs”) feltárásával, a tanyai vendéglátással

(Király tanya), a bővülő programkínálat szélesebb réteget vonz a térségbe. Mindezekkel megnő a nem mezőgazdasági tevékenységek jövedelem termelő képessége. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bővülő turisztikai lehetőségek kiaknázásában Nagyon fontos a térség jövője szempontjából a lakosság iskolázottsági szintjének növelése. Legfőképpen a helyi igényekhez igazodó szakképzés, szakirányú továbbképzés helyi, célirányos megvalósítását kell szorgalmazni. A tehetséges, helyi kötődésű fiatalok helyben tartását elő kell segíteni megfelelő képzettséget kívánó munkahelyek létrehozásával. A hátrányos helyzetű rétegek, kiemelten a roma származásúak integrálása a helyi társadalomba is a képzési programok révén valósul meg. A helyi gazdasági élet igényei szerinti tudást kell preferálni! Mindezen elképzelések megvalósításához igénybe kell venni, ki kell használni az Európai Unió forrásait, közösségi kezdeményezéseit. 2.6 Átfogó és specifikus célok a 2005-2008 közötti időszakra Átfogó cél: Térség népességmegtartó erejének növelése, a térség lakosságának életminőségének, jövedelemszerző képességének növelése az élhetőbb vidéki élet megteremtése céljából. Specifikus célok:    

A termelési és kulturális adottságoknak megfelelő, helyi jellegzetességű termékek, szolgáltatások, feldolgozott termékek mennyiségi, minőségi javítása, piacra jutásának elősegítése A mezőgazdaság hatékonyabbá tétele, a gyengébb termőképességű területeken alternatív kultúrák meghonosítása A vidéki életben, a falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása, helyi, térségi értékekre alapozó turizmusfejlesztés, különösen a kézművesipar fejlesztésének beindításával Együttműködés ösztönzése a térség szereplői között, az identitástudat és közösségi szellem erősítése. Egységes arculat kialakítása.

2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése Prioritások

Intézkedések

I. Sokszínű mezőgazdaság 1. Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése kialakítása, a mezőgazdasági jövedelemszerzési lehetőségek 2. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosítása fejlesztése II. Térség turizmus fejlesztése 3. A térség vendégmegtartó erejének erősítése III. Térség összetartozásának 4. Térségi összefogás erősítése erősítése 2.8 Az intézkedések kapcsolódása Stratégiánk kapcsolatrendszere arra épül, hogy a térségi összefogást minél jobban kiemelje, előtérbe helyezze. Úgy építettük fel a programunkat, hogy a 4. számú intézkedés (a térségi összefogás erősítése) köré szőttük a különböző intézkedéseket. Az intézkedésben megfogalmazott célok szorosan kapcsolódnak minden

intézkedéshez, összefogja a LEADER programot. A Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Tervben meghatározott intézkedések közötti kapcsolatokat, kapcsolatrendszert a következő árba szemlélteti:

2.9 A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez A jánoshalmi kistérségben 2004-ben elkészült a kistérség térségfelzárkóztatási, fejlesztési programja. A program összeállítása során felvázolt stratégiai alternatívák közül a kistérséghez tartozó önkormányzatok a progresszív fejlesztés mellett döntöttek. Ennek értelmében a kistérségben új alapokra kell helyezni a gazdasági életet. A térség belső energiáira építve, a gazdaság diverzifikálására és versenyképessé tételére vonatkozóan olyan intézkedések megvalósítására van szükség a kistérségben, amely hosszú távon biztosítja az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. Ennek a pozitív jövőképnek az eléréséhez 4 fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: 1. 2. 3. 4.

gazdaság szerkezetátalakítás, mezőgazdaság versenyképességének fejlesztése, humánerőforrások fejlesztése, közlekedési, kommunális és települési infrastruktúra fejlesztése

A LEADER+ programban megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Akcióterv intézkedései leginkább az első három prioritáshoz illeszkednek, természetesen nem teljes körűen, hiszen a program azokra a problémákra ad választ amelyek a „nagy” nemzeti vagy EU-s forrásokból nem támogathatóak. A gazdasági szerkezetátalakításhoz az 1. és a 3. intézkedés kapcsolódik a térségspecifikus termékek feldolgozása és a turisztikai lehetőségek fejlesztése terén. A mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséhez a 2. intézkedés kapcsolódik az alternatív mezőgazdasági lehetőségek támogatása által. Az első kettős

prioritáshoz és a humánerőforrások fejlesztéséhez is kapcsolódik a 4. intézkedés. A közösségi marketing az információátadás magvalósulása egyrészt a humánerő kompetenciáit erősíti másrészt a gazdasági lehetőségeket is pezsdíti. A Leader Vidékfejlesztési Terv kifejezetten illeszkedik a 2004 évben átdolgozásra kerülő jánoshalmi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjához. Mivel a Leader program helyi, innovatív vidékfejlesztési projektek támogatását szolgálja, ezért a Vidékfejlesztési Tervátfogó és speciális céljai összhangban vannak Vidékfejlesztési Programnak célrendszerével. A térség mezőgazdasági orientáltsága és a természeti adottsági miatt a Leader Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott valamennyi operatív intézkedéseknek kiemelkedően fontos szerepe van az Agrástruktúra és Vidékfejlesztési Program céljainak elérésében. 2005. tavaszán határozatot hozott a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérségi turizmuspolitika alakításáról. A kistérség térségfelzárkóztatási programjában megállapítást nyert, hogy a domináns, megújításra váró mezőgazdaság, valamint az erre épülő feldolgozóipar mellett a turizmus térhódítása nélkülözhetetlen a térség gazdasági felzárkóztatása szempontjából. A határozat megalkotói rögzítik azokat a turisztikai potenciálokat, meghatározták azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek ennek a gazdasági ágazatnak az akcióterületen történő megindulásához, megerősödéséhez szükségesek. A Helyi Vidékfejlesztési Tervben a 3. és 4. intézkedés segíti elő a megfogalmazott célokat. Összességében elmondható, hogy a Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósulásával valamennyi térségre elkészített programban, koncepcióban szereplő intézkedések közül számos megvalósul, vagy megindul a megvalósulás irányába, amelyek jelentős fejlődéseket, térségünk felzárkózásának megkezdését eredményezik. 3. A Terv magvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1 Intézményépítés Intézményi feltételek A program lebonyolítását, adminisztratív teendői gesztorszervezetünk a végzi. A gesztorszervezet (Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság) 1996-ban alakult, az alábbi tevékenységek ellátására: 1. 2. 3. 4. 5.

Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítő szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat Idősek otthona Idősek klubja Éjjeli menedékhely Otthoni szakápolás

Személyi A Kht. jelenleg 46 főt alkalmaz teljes munkaidőben. A LEADER programban terveink szerint 2-3 fő fog aktívan részt venni:

feltételek

1. 1 fő Projekt koordinátor teljes munkaidőben 2. 1 fő Pályázati referens megbízással 3. 1 fő Pénzügyi referens megbízással A megfelelő személyek kiválasztása megtörtént, jelenleg is aktívan részt vesznek a tervezési folyamatokban. Tárgyi A

feltételek munkaszervezet

rendelkezésére

a

következő

eszközök

állnak:

5 db irodahelység, 5 db számítógép, telefon/fax, 2 Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb Ram, 40 Gb HDD HP LaserJet 1005 lézernyomtató (Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb ram, 40 Gb HDD HP OfficeJet 6110 multifunkciós tintasugaras (Titkárság) Intel Celeron 2,4 Ghz, 256 Mb rem, 40 Gb HDD HP LaserJet 1010 lézernyomtató (Idősek Intel Pentium 100, 32 Mb ram, 20 GB HDD + (Gazdasági Epson LX-300 mátrixnyomtató (Gazdasági iroda, titkárság, idősek klubja)

db +

fénymásoló, 17’’ Mag

+

17’’ nyomtató

+

17’’

5 db nyomtató, SVGA monitor 2 gazdasági Compaq SVGA monitor 1

Internet 3 db db iroda) 1 db db

Mag

1

SVGA

monitor 1

14’’

Amaga

SVGA

Monitor 3

db db klubja) 1 db iroda) db

Kapcsolatok A felelősségteljes munkára várhatóan nem lesz elég pusztán a gesztor jelenlegi és a tervezett kapacitása sem. A pályázati folyamatok lebonyolítására valószínűleg előállnak olyan helyzetek is, ahol külső szakértő bevonása lehet célszerű. Pályázatok elbírálásánál célszerű lehet összeállítani az egyes jogcímekre külön-külön szakmai bizottságokat, ahol a HBMB megfelelő tagjain kívül a téma szakértői is részt vesznek a pályázatok elbírálásában. Külső megbízottak végzik az olyan munkákat is, amelyek a közvetlenül nem tartoznak a gesztor feladataihoz. (Pl.: kiadványszerkesztés munkák, terjesztés, nyomtatás, honlap felállítás, egyéb szakértők) Mindezek mellett a gesztor számít arra is, hogy számos önkéntes jelentkezik néhány feladatra (szórólap terjesztés, fórumok szervezése stb.) Az országban több közhasznú csoport is alakult a LEADER akciócsoportok megsegítésére. Akciócsoportunk szükségesnek tartotta, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja az akciócsoportokat. Csoportunk a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesülettel vette fel a kapcsolatot. Az egyesület összejövetelt rendezett Bács-Kiskun megyében, mely során megismerhettük a Bács-Kiskun megyei akciócsoportokat is. 3.2 Kommunikációs terv A jelenlegi feladat az, hogy a kialakult stratégiai és operatív programok megvalósításában részt vevő potenciális partnerek és kedvezményezettek kellő mértékben tájékozottak legyenek a kooperációs lehetőségek, a támogatások, a tervezett fejlesztések felől. Ennek a tájékoztatásnak közérthető formában, az akciócsoport minden lakosa/vállalkozása számára elérhetően kell rendelkezésre állnia. A cél az, hogy az érintett szereplők fel tudjanak készülni a fejlesztési pályázatok elkészítésére, a projektekben való részvételre. Emellett meg kell találni annak a lehetőségét, hogy a térség lakosain túl, a potenciális partnerek, befektetők ugyancsak informálódhassanak a fejlesztési elképzelések felől. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha több párhuzamos csatornán kellő intenzitással zajlik az információk publikálása. (Összefoglaló táblázat a következő oldalon) 3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv A gesztor felelős azért, hogy a helyi szintű pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat, továbbá a megvalósuló pályázatokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja. (Összefoglaló táblázat a következő oldalon) 3.2 Kommunikációs terv

X

Tevékenység

Kommunikációs Kiadvány(ok) feladatok készítése

Feladat

Időbeli felmerülés

Becsült költség (nettó)

Tájékoztató kiadvány Támogatási szerződés 200 000 3 alkalommal, aláírását követően Ft alkalmanként 200 (2006 első fele); A példányszámmal pályázati rendszer 1. Tájékoztató a kialakítását követően térség sikeréről, rövid (2006 közepe); összefoglaló a Záráskor (2008) LEADER működési mechanizmusairól 2. Tájékoztató a helyi pályázat feltételeiről. 3. Tájékoztató a nyertes pályázatok megvalósulásáról Térségi hírlevél

A második pályázati fordulót követően kéthavonta

300 000 Ft

Logó + honlap Logó (Tervezés, vagy kapcsolat szerkesztés) készítése meglévő honlaphoz, Honlap (Folyamatos karbantartás, működtetés és frissítés frissítés, aktuális információkkal frissen feltöltve, Adatbázis-készítés, szerkesztés, levelezőlista)

Támogatási szerződést 50 000 Ft követően (2006 eleje) A második fordulót követően

150 000 Ft

Fórumok

Folyamatosan (2006-

400 000

4 központi fórum

Más, a kommunikációval vagy a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység

(nyerés, pályázati felhívások megjelenése, pályázatok beérkezése, lezárás) Minden településen legalább 2 kisebb fórum igény szerint (kb.: 15 db)

2007)

Ft

Kérdőíves felmérés (Közbenső, illetve utólagos alkalmanként legalább 100-as minta)

2006 illetve 2007

100 000 Ft

Újságcikkek Pályázati felhívások (Lehetőleg közérdekű megjelenésekor, ill. információként. Eseti jelleggel, Pályázati felhívások lehetőség szerint fizetett formában (2006-2007) helyi újságban megjelentetve)

100 000 Ft

Média (Tv, rádió) (Lehetőség szerint nem fizetett formában, Interjúk adása)

0 Ft

Eseti jelleggel, lehetőség szerint (2006-2007)

3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv X

Tevékenység

Feladat

Időbeli felmerülés

Becsült költség

(nettó)

A Terv lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítése

Információs anyagok elérhetőségének biztosítása, tanácsadás, Adminisztrációs ügyfélszolgálat feladatok Pályáztatás, pályázatkezelés

Ellenőrzési

Ügyviteli rend elkészítése Támogatási szerződés 150 000 (iratkezelési kézikönyv, megkötése után (2006 Ft eljárásrendjét, munkaköri első fele) leírásait, SZMSZ), Pályázati felhívások összeállítása, meghirdetése Időszakos jelentések, záró jelentések készítése

Eseti jelleggel 2006- 300 000 2008 Ft

Ügyfélszolgálat, tanácsadás

Pályázati 300 000 felhívásoktól program Ft lezárásáig folyamatos (2006-2007)

Pályázatok befogadása, Pályázatok 300 000 regisztrációja, hiánypótlás, beérkezésétől Ft formai értékelés, folyamatos 2007-ben kapcsolattartás az MVH-val,

Indokolt esetben Szakbizottságok alakítása szakértők bevonása a döntéselőkészítésbe

Eseti jelleggel, HBMB ülések előtt, 2007-ben

HBMB ülés előkészítése, Bíráló Bizottság HBMB döntésről szóló titkársági feladatok jegyzőkönyv készítése, bizottsági ülések segédkezés a támogatási előtt, alatt, után szerződések ügyében

Eseti jelleggel, 50 000 Ft HBMB ülések alkalmával, 2007-ben

Időarányos

Pályázatok

Befogadás előtti és

100 000 Ft

300 000

megvalósítás alatti, teljesítések helyszíni megvalósítás utáni helyszíni ellenőrzése ellenőrzések, monitoring feladatok

feladatok

megvalósulásával kapcsolatban folyamatosan 20072008

Helyszíni ellenőrök bevonása Pályázatok megvalósulásával Indokolt esetben kapcsolatban szakértők bevonása folyamatosan 20072008 Nemzetközi együttműködés költségei

Fordítás, tolmácsolás, levelezés, kommunikáció

Ft

200 000 Ft

Gesztor munkája alatt 200 000 folyamatosan 2006- Ft 2008

3.4 A pénzügyi terv és a pénzügyi terv időbeli ütemezésének rövid szöveges indoklása A gesztor pénzügyi tervét az intézményépítés, és az általa elvégzendő feladatok költségei határozzák meg. Bevételre, költségtérítése a gesztor nem számít. A gesztor feladatainak súrlódásmentes lebonyolításához elengedhetetlen a jelenlegi infrastruktúra feladathoz való igazítása. A gesztor jelenlegi kapacitásaihoz mért eszközállomány ugyanis nem lenne elég a feladatok elvégzéséhez. Számítástechnikai eszközök, bútorok beszerzésével számol a gesztor a támogatási szerződés aláírása után (2006.). Ugyanígy szükséges a kapcsolódó szoftverjogok megvásárlása (2006.). Ezek a költségek a gesztor szervezet felállításakor keletkeznek. Számvitelileg az anyagjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni az anyagköltséget, igénybe szolgáltatások értékét, ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások értékét. Ennek megfelelően ebben a tételben szerepeltetjük a kommunikációhoz tartotó költségeket (kiadványok, logó, honlap, fórumok szervezése, posta, telefon, internet), az adminisztrációhoz kapcsolódó költségeket, a monitoringhoz kapcsolódó költségeket, a közüzemi díjakat, a szakértői díjakat és a kisebb értékű beszerzéseket (papír, egyéb). Ezek a költségek folyamatosan merülnek fel (2006-2008.), bár a kezdeti időszakban befolyásolja az elvégzendő munka intenzitása. A személy jellegű ráfordítások között a munkabér és járulékai jelennek meg. A gesztor 2006-ban egy főt teljes munkaidőben, 2007-ben egy főt teljes munkaidőben és szükség szerint egy-két főt megbízásos alapon foglalkoztat. 2008-ban várhatóan elég lesz egy fő részmunkaidős foglalkoztatása. 4. A Terv LEADER-szerűsége 4.1 Térség-specifikusság Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségekben, mely az elvándorlás mérséklését és az életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területéről 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területéről 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területéről 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A települések meghívásánál fontos szempont volt, hogy a települések közigazgatásilag egy összefüggő egységet alkossanak, a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredő azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések. Helyi Vidékfejlesztési Tervben kitűzött átfogó és specifikus célkitűzések a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra

épülnek. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is figyelembe véve alkottuk meg a Helyi Vidékfejlesztési Tervet. A tervben szereplő stratégiai irányvonalak a térségre jellemző speciális mezőgazdasági ágazat újbóli beindításának ösztönzését - a hozzá kapcsolódó helyi jellegzetes élelmiszerek termelését és feldolgozását - és a helyi természeti és kulturális örökségre alapozva, egy fejlettebb idegenforgalmi kínálat megteremtését célozzák meg. A célok a romló gazdasági és társadalmi szerkezet javítására irányulnak, hogy a térségre jellemző népességfogyás mérséklődjön, a jövedelemtermelő képesség, pedig növekedjen. A gazdaságfejlesztő tevékenységek, a vállalkozói környezet stabilizálása nemcsak a helyi piacok, a helyi jellegű termékek „termelhetővé és értékesíthetővé” válását, versenyképessé tételét szolgálja, hanem hozzájárul a munkahely teremtő fejlesztések beindításához. A térség igen gazdag kulturális és természeti értékeinek előtérbe helyezésével, ösztönzésével megőrizhetjük a térség igazi arculatát, kulturális, szellemi és építészeti örökségét. Ez a helyi lakosság számára pozitív hatással lesz a települési környezet, a lakókörnyezet és lehetőségei tekintetében, valamint az összefogott arculattervezéssel, a javuló szolgáltatásokkal és turisztikai attrakciókkal javíthat a jelenleg szervezetlennek mondható idegenforgalmi helyzeten. 4.2 Innovativitás, újszerűség, kísérleti jelleg a HVT-ben A Helyi Vidékfejlesztési Terv a közösség-, és identitásépítés, valamint a megkülönböztető előnyök és sajátosságok együttműködésen alapuló kihasználását, az együttműködési készségek fejlesztését tűzi ki célul. Az intézkedések jellege, logikai rendszerbe foglalása, egymáshoz való kapcsolódása és szinergiája egy szerves egységet képez. Mindez tükrözi a program innovativitását és újszerűségét. Az új megközelítés összefogja a helyi szereplők jelenlétének erősítésére, speciális termékek fejlesztésére, illetve a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára irányuló, katalizátorhatású törekvéseket. A program újszerűsége, hogy minden területen megjelenik az összefogás, a partnerség kialakítása. Eddig nem volt gyakorlat például az őstermelők vagy a civil szervezetek együttgondolkodása. Az így kialakuló együttműködések hosszú távon fenntarthatóak lesznek, további közös, kapcsolódó programok megvalósításához. Az innovativitás megjelenik a projekt célok meghatározásánál is. Olyan új feldolgozás, előállítási technológiák bevezetésére irányulnak, melyek segítségével a rég elfeledett mezőgazdasági tevékenységek újbóli beindítására nyílik lehetőség, így megvalósulhat az átfogó cél, a mezőgazdaság sokszínűsége. Alapvetően fontos, újszerűséget tükröző tényező az alulról induló kezdeményezés, mely új módszerek alkalmazását kívánja meg. A lakosság, a térség szereplői körében végzett kérdőíves felmérések, a célcsoportoknak szervezett fórumok, a nagy publicitás mind újszerű megközelítést jelent. Újszerű a program abból a szempontból is, hogy a lehető legszélesebb körben kerülnek a szereplők bevonásra. Olyan innovatív program, melyben együtt gondolkodnak és dolgoznak az önkormányzatok, a civil szervezetek, a helyi „aktivisták”, az őstermelők. 4.3 Partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése a tervezés és megvalósítás során, erőforrások kombinálása, újszerű összekapcsolása A Helyi Vidékfejlesztési Terv mind készítése, mind végrehajtása során a partnerkapcsolatok kiépítése és megerősítése vezérelt minket. Az akciócsoport összetétele a térség szereplőinek jelenlétére nézve reprezentatív jellegű, magába foglalja a közigazgatási, a civil és a gazdasági szektorokat. A tervezés során kialakult egyenrangú partnerkapcsolatok továbbvitelére a megvalósulás során is nagy figyelmet kell fordítani. Az egyenrangúság biztosításával olyan célokat tudtunk megfogalmazni, mely az egész közösség számára jelent felzárkóztatási lehetőséget, és nemcsak egyének számára. A társadalmi integráció jelenléte a tervezés folyamatában biztosította azt, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok a térség problémáira adjon lehetséges megoldást. 4.4 A Terv kommunikációja, 4.6 Hálózat-építés, Tapasztalat megosztás A terv kommunikációja kiemelten fontos területként jelentkezik, hiszen az információknak a tervezés minden szakaszában a megfelelő helyen, időben és a megfelelő módon kell eljutnia a program célcsoportjaihoz. A programban érintett célcsoportok, a lakosság, a helyi szervezetek és társadalom bevonása a terv előkészítésével, a helyzetfelméréssel, a vélemények kérdőíves feltérképezésével indult, így véleményük a követendő stratégia kidolgozása során súlyozottan került figyelembe vételre.

Az érintettekkel folyamatosan megvitatásra került a terv egyes fázisaiban a körvonalazódó területek, melyek részleteinek kidolgozásához a legfőbb érintettek véleményét kértük ki és vettük figyelembe (civil fórumok, őstermelői fórumok, közbenső kérdőíves felmérés). A program és a terv publicitására is fordítottunk figyelmet. Kiadványokban, az írott sajtóban, a televízióban is népszerűsítettük összefogásunkat. Tapasztalatainkat megosztottuk és megosztjuk más, környékbeli akciócsoportokkal (Leader-találkozó, melyen egymásnak mutattuk be vidékfejlesztési tervünket). A jövőben a tapasztalatcsere köre kibővül, nemcsak megyei, de országos találkozók szervezésével szeretnénk a közösségi kezdeményezést népszerűsíteni. 4.5 Alulról építkezés, részvételen alapuló tervezés, közösségi részvétel A Helyi Vidékfejlesztési Terv kialakításánál fontos tényező volt az Akciócsoport valamennyi tagjának véleménye. Az Akciócsoport ennek érdekében több megbeszélést hívott össze, ahol a tagok elmondhatták ötleteiket. A Tervet úgy építettük fel, hogy meghatároztuk a térségben rejlő lehetőségeket, a különböző megvalósítandó stratégiákat, majd ehhez hozzárendeltük a helyi szinten túlnyúló kistérségi célokat. Elmondható tehát, hogy olyan döntés született, melyet a települések képviselői, gazdasági tagjai megismertek, olyan célokat tűztünk ki, amik hatékonyan segítik a kistérség fejlődését helyi és közösségi szinten is. Az elkészült terv nagymértékben a helyi igényeken alapszik, egyfajta reakció az érintettek véleményére, elképzelésire. 4.7 Kiegészítő jelleg: más pályázati forrásból nem támogatható fejlesztések súlya Az intézkedések egyértelműen megfelelnek a LEADER specifikus és globális célkitűzéseinek, hiszen hosszú távon a vidéki élet- és munkalehetőségek javítását szolgálják, fenntartható jövedelmezőségi lehetőségeket és munkahelyeket teremtenek, a helyi jellegzetességű termékek versenyképességét és sokféleségét segíti. Annak ellenére, hogy az intézkedések tartalmi elemeit megtalálhatjuk más Európai Uniós és hazai támogatási rendszerekben, azoktól a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok több szempontból is eltérnek. 1. Az intézkedések egymással kapcsolatban állnak, közösen, integrált formában javítják a térség társadalmi és gazdasági helyzetét. 2. Meg kell említeni az azt az újszerű, innovatív megközelítést, mely szerint a térség szereplői együttesen, közös célokat felállítva határozzák meg a térség fejlődési irányát. 3. Ki kell emelni végül a helyi jelleget: a programban a gazdasági szerkezetváltás elősegítése érdekében kizárólag a helyi adottságokhoz igazodó vállalkozók és termékek támogatása 4.8 A program kiterjedtsége (a tervezett támogatottak száma: max.projekt méretek) A program keretében előreláthatólag 27 projekt kerül támogatásra. A tervben szereplő fejlesztések összes forrása 140 millió forint, melyből AVOP LEADER + támogatás 100 millió forint, melybe bele tartozik a gesztor szervezet működésére nyújtott 15 millió forint. Az intézkedésekben meghatározott projektek átlagos méretei 2-8 millió forint között vannak. 4.9 A program szerepe a helyi társadalom formálásában, kohéziójának erősítésében, a programon túlmutató partnerségi együttműködések kialakításában A program társadalom formáló hatása több szempontból mérhető. Egyrészt a program jellege miatt megvalósuló összefogás, együttgondolkodás erősítésében játszik fontos szerepet, másrészt a helyhez kötődés, a hagyományápolás a helyi identitástudat erősítését segíti. A programban olyan intézkedések lettek meghatározva, melyek révén a különböző társadalmi szektorok együttműködése valósul meg. Ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert a további fejlesztések alapja lehet, hiszen megtanította a térség lakóit a közös gondolkodásra, a közös érdekek érvenyesítésére, és az együttműködésre. 5. Tapasztalatok, várható eredmények hatások, fenntarthatóság 5.1 A munkacsoport tervezés során szerzett tapasztalatai

Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségben, mely a térségi életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területéről 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területéről 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területéről 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, a vidéki jövedelemszerzési lehetőség bővítésére, ezáltal a térség népességmegtartó erejének növelésére. A tervezés során a tervezői csoport igyekezett minél szélesebb társadalmi beágyazottságot teremteni a tervnek. A kezdeti egyeztetések során az eddig elkészült fejlesztési tervekre és az előzetes tájékoztatásokra alapozva a mezőgazdaság alternatív jövedelemszerző képességének fejlesztését tűzte ki célul. Ez az irány azonban az akciócsoport megalakulása után a civilek (természetvédelem) és a vállalkozók (turizmus) igényeit felmérve szektoriálisan tágabb, de témájában specifikusabb lett. A terv megismertetésére és a visszajelzésekre szintén hangsúlyt fektetett az akciócsoport. A két forduló között kérdőíves felméréssel szondázta a térség lakosait, majd a tapasztalatok alapján alakította át az intézkedések hangsúlyait. A terv megismertetése helyi újságokban, tévében és közmeghallgatásokon történt. (a kapcsolódó dokumentációt csatoljuk). 5.2 A tervezésnek és megvalósításnak a partnerkapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére gyakorolt hatása 1. Szinergia, katalizátorhatás A program keretében megvalósuló intézkedések együttes hatásaként jelentkezik a térségben a helyi identitástudat erősödése, a munkalehetőségek növekedése, a jövedelemtermelő képesség növekedése, melyen keresztül megvalósul a vidéki jólét erősödése, növekszik a térség népességmegtartó ereje. Az intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések révén egy gazdasági szerkezet átalakulás megy végbe a térségben, és társadalmi összefogás, együttműködés valósul meg. 1. intézkedés katalizátor hatása: A térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése a sokszínű mezőgazdaság kialakításában, a mezőgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Olyan termékek előállítása valósul meg, melyek tükrözik a térségi sajátosságait, hagyományait. Előtérbe kerülnek a térségre jellemző zöldség-gyümölcs, fa- és mézipari termékek előállítását segítő technológiai fejlesztések, és marketingjének elősegítése. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtődnek, a kisparcellás mezőgazdasági termelő jövedelemtermelő képessége javul. 2. intézkedés katalizátor hatása: Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosítása is a sokszínű mezőgazdaság kialakításában, a mezőgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Az intézkedés a rég elfelejtett növénykultúrák (fűszer-, gyógy-, dísznövény) újboli termesztésére, vagy a terület egyéb (erdősítés) felhasználására irányul. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtődnek, a kisparcellás mezőgazdasági termelő jövedelemtermelő képessége javul. 3. intézkedés katalizátor hatása: A térség vendégmegtartó erejének erősítésére irányul az intézkedés. A kiszolgáló szektor jövedelemtermelő képességének növelése valósul meg, a térségben fellelhető látványosságok, rendezvények fejlesztésével, és a kiegészítő szolgáltatások minőségének, mennyiségének javításával. Az intézkedés azért is fontos, mert kiegészítő jövedelmet teremt a kisparcellás mezőgazdasági vállalkozók számára. 4. intézkedés katalizátor hatása: Az intézkedés a térségi összefogás erősítésére irányul. Az intézkedés keretében kiépítésre kerül egy térséget felölelő információs hálózat, emellett különböző kommunikációs eszközök használatát segíti. A kommunikáció eszközök a program keretében megvalósult termékekről, rendezvényekről, látványosságokról adnak hírt a helyi lakosságnak és az ide látogatóknak. Emellett kialakításra kerül a térséget jól reprezentáló védjegy rendszer, ami a program keretében megvalósult, a helyi hagyományokat tükröző termékek piacra juttatásához járul hozzá hatékonyan. 2. Kockázatok

1. A települések önkormányzatainak és a településeken található gazdasági társaságok és természetes személyek tőkehiánya 2. A bankok nem megfelelő szerepvállalása 3. Az értékesítési csatornák kiépítettségének hiánya 4. Az értékesítési marketing szakértelmének hiánya 5. A fizetőképes mezőgazdasági belső piac szűkülése 6. A mezőgazdasági infrastruktúra elhasználódott leromlott állapota 7. A mezőgazdasági jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése 8. A kisparcellás őstermelők, gazdák informáltságának vállalkozási kedvének hiánya 9. Az előállított termékeknek még nincs meg a kereslete 10.Természeti károk okozta minőségromlás 11.Viszonylag magas a belvíz veszélyezettségi fok 12.Az elsivatagosodás egyre nagyobb mértéke 13.Az információs rendszer gyengesége 14.Az elektronikus infrastruktúra gyengesége 15.A turisztikai infrastruktúra kiépítettségének hiánya 16.A közlekedési infrastruktúra lassú ütemű fejlődése 17.Horvátország turistavonzó képességének növekedése 18.Statisztikai adatok pontatlansága 19.A szakképzett turisztikai munkaerő elszívódása 20.Külső környezetszennyezés erősödése 3. A program eredményeinek fenntarthatósága A program keretében megvalósuló projektek kísérleti szintűek, sok hasznosítható tapasztalattal szolgálhatnak. A kísérletek tapasztalatait kiértékelve hozzá lehet fogni az üzleti szintű megvalósításhoz, a nagyobb ívű projekt tervek kidolgozásához. A kísérletek hozadéka lehet még a feldolgozott alapanyagok, termékek tulajdonságainak alapos megismerése folytán új, további innovatív elképzelések létrejötte. A program keretében megvalósuló projektek eredményeként bizonyos „alapok” jönnek létre a további fejlesztések számára. A hagyományőrző csoportok tudásuk, eredményeik bemutatására folyamatosan találkozókon, rendezvényeken szerepelnek, ezzel is öregbítve térségünk hírnevét. A térség idegenforgalmi kínálatának kialakítása a projektek megvalósulásával is csak a kezdeteknél tart, vagyis további fejlesztésre még nagyon sok lehetőség kínálkozik. A további fejlesztések elindításához szükség van minden témánál a piaci lehetőségek legteljesebb felmérésére. A projektek eredményeit megismertetve a befektetni kívánó tőketulajdonosokkal és vállalkozókkal a kísérleti eredmények hasznosítására alakuló vállalkozásokat létre lehet hozni. 4. A terv megvalósulásának várható eredményei A program keretében várhatóan 27 projekt finanszírozása valósul meg, összesen 140 millió forint értékben. A projektek a mikro- és kisvállalkozások (15 projekt), az önkormányzatok (5 projekt) és a társadalmi szervezetek (7 projekt) számára ad fejlesztési lehetőségeket. A projektek között nagyobb számban találjuk a beruházás jellegű és jövedelemtermelő intézkedéseket, de az eltérés nem nagy volumenű. A program megvalósulásával körülbelül 21 újonnan létrehozott munkahely alakul ki. A program figyelt arra, hogy minden gazdasági szektor érintve legyen, így a turizmus (4), a kézművesség (2), az élelmiszer termékek előállítása és értékesítése (7) és a kulturális és szociális szolgáltatás (2) területén képez várhatóan munkalehetőségeket az itt lakók számára. Emellett a program ügyelt arra, hogy az esélyegyenlőséget szem előtt tartsa. Így előreláthatólag új munkahelyet termet a fiataloknak (3), a nőknek (2) és a romáknak (1) is. A terv hatásaként a térség vonzóbbá válik a turisták számára, módosul a gazdasági szerkezet, melyben újra hasznos tagok lehetnek az apró földbirtokkal rendelkező

gazdák, gazdálkodók. Erősül a helyi identitástudat, helyhez kötődés, hosszú távon mérséklődik az elvándorlás mértéke, hiszen munkahelyek teremtődnek, növekszik a jövedelemtermelő képesség. 5. Horizontális szempontok érvényesülése Az élelmiszer előállítás alapanyagainak megtermelésével természeti környezet az ápolt szépen megművelt területek látványával gazdagodik. A program keretében az épített környezetben is változás következik be, hiszen tanyák, falusi házak, kézműves műhelyek kerülnek felújításra, bővítésre. Emellett a településképet javító, szebbé tevő utcabútorok, különböző látványelemek (szobrok, bronztáblák) elhelyezése is megvalósul. A kitűzött célok megvalósításához a térségben fellelhető mindenfajta munkaerő, vállalkozási forma (őstermelő, kisvállalkozás, nagyobb vállalkozás) egyaránt alkalmazható, de főként a családi munkaerő felhasználását célozza meg. A kezdetben jelentős kézi-erő szükséglet miatt biztos munka elfoglaltságot jelent a nők, a roma népesség, és a fiatalság számára is. A feldolgozó ipari tevékenység fokozatos kiépülésével folyamatos munkát lehet biztosítani a hátrányos helyzetű célcsoportok számára is. A hagyományőrzésben a gyermekükkel otthon lévő anyák fontos szerepet játszanak. A negyvenen túli munkanélküli nők lehetőséget kapnak, hogy tapasztalatukkal és hagyományőrzésükkel a program mellé álljanak. Lehetőséget biztosít a nők számára, hogy a gyerekek mellett is dolgozhassanak, hogy a társadalomból ne rekesztődjenek ki. Az erdőművelés során a könnyebb fizikai munkák esetén a női munkaerő is foglalkoztathatóvá válik. A program során lehetőség nyílik a nők rugalmas munkafeltételeinek a biztosítására. A falusi turizmus élénkülésével, lehetőség nyílik a hagyományok ápolására, új szolgáltatások kialakítására. A tradíciók ápolásával erősödő társadalmi kapcsolatok megkönnyítik a hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését, elfogadottságát. A hátrányos helyzetűek számára fontos a program, mert a mezőgazdasági növények gondozást igényelnek, s ha még csak idényszerű foglalkoztatást is jelent, akkor is egy lehetőség a számukra. Az esélyegyenlőség szempontjából biztosítva lesz az alacsony képzettségűek és tartósan munkanélküliek alkalmazása is. A fejlesztés a speciálisan a periférikus vidéki térségekben élő romák lehetőségeit, kiegészítő jövedelemszerzését segíti elő. 3.2 Kommunikációs terv X

Tevékenység

Feladat

Időbeli felmerülés

Becsült költség (nettó)

Kommunikációs Kiadvány(ok) feladatok készítése

Tájékoztató kiadvány 3 alkalommal, alkalmanként 200 példányszámmal 1. Tájékoztató a térség sikeréről, rövid összefoglaló a LEADER működési mechanizmusairól 2. Tájékoztató a helyi pályázat feltételeiről. 3. Tájékoztató a nyertes pályázatok megvalósulásáról

Támogatási szerződés aláírását követően (2006 első fele); A pályázati rendszer kialakítását követően (2006 közepe); Záráskor (2008)

200 000 Ft

Térségi hírlevél

A második pályázati fordulót követően kéthavonta

300 000 Ft

Támogatási szerződést követően (2006 eleje)

50 000 Ft

A második fordulót követően

150 000 Ft

Logó + honlap Logó (Tervezés, szerkesztés) vagy kapcsolat készítése meglévő honlaphoz, Honlap (Folyamatos működtetés és karbantartás, frissítés, aktuális információkkal frissítés frissen feltöltve, Adatbázis-készítés, szerkesztés, levelezőlista) Fórumok

4 központi fórum (nyerés, pályázati Folyamatosan (2006-2007) 400 000 Ft felhívások megjelenése, pályázatok beérkezése, lezárás) Minden településen legalább 2 kisebb fórum igény szerint (kb.: 15 db)

Más, a kommunikációval vagy a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység

Kérdőíves felmérés (Közbenső, illetve utólagos alkalmanként legalább 100-as minta)

2006 illetve 2007

100 000 Ft

Újságcikkek (Lehetőleg közérdekű információként. Pályázati felhívások fizetett formában helyi újságban megjelentetve)

Pályázati felhívások megjelenésekor, ill. Eseti jelleggel, lehetőség szerint (2006-2007)

100 000 Ft

Média (Tv, rádió) (Lehetőség szerint nem fizetett formában, Interjúk adása)

Eseti jelleggel, lehetőség szerint (2006-2007)

0 Ft

3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv X

Tevékenység

Adminisztrációs A Terv feladatok lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítése

Információs anyagok elérhetőségének biztosítása, tanácsadás,

Feladat

Időbeli felmerülés

Becsült költség (nettó)

Ügyviteli rend elkészítése (iratkezelési kézikönyv, eljárásrendjét, munkaköri leírásait, SZMSZ), Pályázati felhívások összeállítása, meghirdetése

Támogatási szerződés megkötése után (2006 első fele)

150 000 Ft

Időszakos jelentések, záró jelentések készítése

Eseti jelleggel 2006-2008

300 000 Ft

Ügyfélszolgálat, tanácsadás

Pályázati felhívásoktól program lezárásáig folyamatos (2006-2007)

300 000 Ft

ügyfélszolgálat

Pályáztatás, pályázatkezelés

Ellenőrzési feladatok

Pályázatok befogadása, regisztrációja, hiánypótlás, formai értékelés, kapcsolattartás az MVH-val,

Pályázatok beérkezésétől folyamatos 2007-ben

300 000 Ft

Indokolt esetben Szakbizottságok alakítása szakértők bevonása a döntéselőkészítésbe

Eseti jelleggel, HBMB ülések 100 000 Ft előtt, 2007-ben

HBMB ülés előkészítése, Bíráló Bizottság HBMB döntésről szóló titkársági feladatok jegyzőkönyv készítése, bizottsági ülések segédkezés a támogatási előtt, alatt, után szerződések ügyében

Eseti jelleggel, HBMB ülések 50 000 Ft alkalmával, 2007-ben

Befogadás előtti és Időarányos megvalósítás alatti, teljesítések helyszíni megvalósítás utáni helyszíni ellenőrzése ellenőrzések, monitoring feladatok

Pályázatok megvalósulásával 300 000 Ft kapcsolatban folyamatosan 2007-2008

Indokolt esetben szakértők bevonása Nemzetközi együttműködés költségei

Helyszíni ellenőrök bevonása

Pályázatok megvalósulásával 200 000 Ft kapcsolatban folyamatosan 2007-2008

Fordítás, tolmácsolás, levelezés, kommunikáció

Gesztor munkája alatt folyamatosan 2006-2008

200 000 Ft

3.4 A pénzügyi terv és a pénzügyi terv időbeli ütemezésének rövid szöveges indoklása A gesztor pénzügyi tervét az intézményépítés, és az általa elvégzendő feladatok költségei határozzák meg. Bevételre, költségtérítése a gesztor nem számít. A gesztor

feladatainak súrlódásmentes lebonyolításához elengedhetetlen a jelenlegi infrastruktúra feladathoz való igazítása. A gesztor jelenlegi kapacitásaihoz mért eszközállomány ugyanis nem lenne elég a feladatok elvégzéséhez. Számítástechnikai eszközök, bútorok beszerzésével számol a gesztor a támogatási szerződés aláírása után (2006.). Ugyanígy szükséges a kapcsolódó szoftverjogok megvásárlása (2006.). Ezek a költségek a gesztor szervezet felállításakor keletkeznek. Számvitelileg az anyagjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni az anyagköltséget, igénybe szolgáltatások értékét, ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások értékét. Ennek megfelelően ebben a tételben szerepeltetjük a kommunikációhoz tartotó költségeket (kiadványok, logó, honlap, fórumok szervezése, posta, telefon, internet), az adminisztrációhoz kapcsolódó költségeket, a monitoringhoz kapcsolódó költségeket, a közüzemi díjakat, a szakértői díjakat és a kisebb értékű beszerzéseket (papír, egyéb). Ezek a költségek folyamatosan merülnek fel (2006-2008.), bár a kezdeti időszakban befolyásolja az elvégzendő munka intenzitása. A személy jellegű ráfordítások között a munkabér és járulékai jelennek meg. A gesztor 2006-ban egy főt teljes munkaidőben, 2007-ben egy főt teljes munkaidőben és szükség szerint egy-két főt megbízásos alapon foglalkoztat. 2008-ban várhatóan elég lesz egy fő részmunkaidős foglalkoztatása. 4. A Terv LEADER-szerűsége 4.1 Térség-specifikusság Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségekben, mely az elvándorlás mérséklését és az életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területéről 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területéről 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területéről 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A települések meghívásánál fontos szempont volt, hogy a települések közigazgatásilag egy összefüggő egységet alkossanak, a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredő azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések. Helyi Vidékfejlesztési Tervben kitűzött átfogó és specifikus célkitűzések a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra épülnek. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is figyelembe véve alkottuk meg a Helyi Vidékfejlesztési Tervet. A tervben szereplő stratégiai irányvonalak a térségre jellemző speciális mezőgazdasági ágazat újbóli beindításának ösztönzését - a hozzá kapcsolódó helyi jellegzetes élelmiszerek termelését és feldolgozását - és a helyi természeti és kulturális örökségre alapozva, egy fejlettebb idegenforgalmi kínálat megteremtését célozzák meg. A célok a romló gazdasági és társadalmi szerkezet javítására irányulnak, hogy a térségre jellemző népességfogyás mérséklődjön, a jövedelemtermelő képesség, pedig növekedjen. A gazdaságfejlesztő tevékenységek, a vállalkozói környezet stabilizálása nemcsak a helyi piacok, a helyi jellegű termékek „termelhetővé és értékesíthetővé” válását, versenyképessé tételét szolgálja, hanem hozzájárul a munkahely teremtő fejlesztések beindításához. A térség igen gazdag kulturális és természeti értékeinek előtérbe helyezésével, ösztönzésével megőrizhetjük a térség igazi arculatát, kulturális, szellemi és építészeti örökségét. Ez a helyi lakosság számára pozitív hatással lesz a települési környezet, a lakókörnyezet és lehetőségei tekintetében, valamint az összefogott arculattervezéssel, a javuló szolgáltatásokkal és turisztikai attrakciókkal javíthat a jelenleg szervezetlennek mondható idegenforgalmi helyzeten. 4.2 Innovativitás, újszerűség, kísérleti jelleg a HVT-ben A Helyi Vidékfejlesztési Terv a közösség-, és identitásépítés, valamint a megkülönböztető előnyök és sajátosságok együttműködésen alapuló kihasználását, az együttműködési készségek fejlesztését tűzi ki célul. Az intézkedések jellege, logikai rendszerbe foglalása, egymáshoz való kapcsolódása és szinergiája egy szerves egységet képez. Mindez tükrözi a program innovativitását és újszerűségét. Az új megközelítés összefogja a helyi szereplők jelenlétének erősítésére, speciális termékek fejlesztésére, illetve a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára irányuló, katalizátorhatású törekvéseket. A program újszerűsége, hogy minden területen megjelenik az összefogás, a partnerség kialakítása. Eddig nem volt gyakorlat például az őstermelők vagy a civil szervezetek együttgondolkodása. Az így kialakuló együttműködések hosszú távon fenntarthatóak lesznek, további közös, kapcsolódó programok megvalósításához.

Az innovativitás megjelenik a projekt célok meghatározásánál is. Olyan új feldolgozás, előállítási technológiák bevezetésére irányulnak, melyek segítségével a rég elfeledett mezőgazdasági tevékenységek újbóli beindítására nyílik lehetőség, így megvalósulhat az átfogó cél, a mezőgazdaság sokszínűsége. Alapvetően fontos, újszerűséget tükröző tényező az alulról induló kezdeményezés, mely új módszerek alkalmazását kívánja meg. A lakosság, a térség szereplői körében végzett kérdőíves felmérések, a célcsoportoknak szervezett fórumok, a nagy publicitás mind újszerű megközelítést jelent. Újszerű a program abból a szempontból is, hogy a lehető legszélesebb körben kerülnek a szereplők bevonásra. Olyan innovatív program, melyben együtt gondolkodnak és dolgoznak az önkormányzatok, a civil szervezetek, a helyi „aktivisták”, az őstermelők. 4.3 Partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése a tervezés és megvalósítás során, erőforrások kombinálása, újszerű összekapcsolása A Helyi Vidékfejlesztési Terv mind készítése, mind végrehajtása során a partnerkapcsolatok kiépítése és megerősítése vezérelt minket. Az akciócsoport összetétele a térség szereplőinek jelenlétére nézve reprezentatív jellegű, magába foglalja a közigazgatási, a civil és a gazdasági szektorokat. A tervezés során kialakult egyenrangú partnerkapcsolatok továbbvitelére a megvalósulás során is nagy figyelmet kell fordítani. Az egyenrangúság biztosításával olyan célokat tudtunk megfogalmazni, mely az egész közösség számára jelent felzárkóztatási lehetőséget, és nemcsak egyének számára. A társadalmi integráció jelenléte a tervezés folyamatában biztosította azt, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok a térség problémáira adjon lehetséges megoldást. 4.4 A Terv kommunikációja, 4.6 Hálózat-építés, Tapasztalat megosztás A terv kommunikációja kiemelten fontos területként jelentkezik, hiszen az információknak a tervezés minden szakaszában a megfelelő helyen, időben és a megfelelő módon kell eljutnia a program célcsoportjaihoz. A programban érintett célcsoportok, a lakosság, a helyi szervezetek és társadalom bevonása a terv előkészítésével, a helyzetfelméréssel, a vélemények kérdőíves feltérképezésével indult, így véleményük a követendő stratégia kidolgozása során súlyozottan került figyelembe vételre. Az érintettekkel folyamatosan megvitatásra került a terv egyes fázisaiban a körvonalazódó területek, melyek részleteinek kidolgozásához a legfőbb érintettek véleményét kértük ki és vettük figyelembe (civil fórumok, őstermelői fórumok, közbenső kérdőíves felmérés). A program és a terv publicitására is fordítottunk figyelmet. Kiadványokban, az írott sajtóban, a televízióban is népszerűsítettük összefogásunkat. Tapasztalatainkat megosztottuk és megosztjuk más, környékbeli akciócsoportokkal (Leader-találkozó, melyen egymásnak mutattuk be vidékfejlesztési tervünket). A jövőben a tapasztalatcsere köre kibővül, nemcsak megyei, de országos találkozók szervezésével szeretnénk a közösségi kezdeményezést népszerűsíteni. 4.5 Alulról építkezés, részvételen alapuló tervezés, közösségi részvétel A Helyi Vidékfejlesztési Terv kialakításánál fontos tényező volt az Akciócsoport valamennyi tagjának véleménye. Az Akciócsoport ennek érdekében több megbeszélést hívott össze, ahol a tagok elmondhatták ötleteiket. A Tervet úgy építettük fel, hogy meghatároztuk a térségben rejlő lehetőségeket, a különböző megvalósítandó stratégiákat, majd ehhez hozzárendeltük a helyi szinten túlnyúló kistérségi célokat. Elmondható tehát, hogy olyan döntés született, melyet a települések képviselői, gazdasági tagjai megismertek, olyan célokat tűztünk ki, amik hatékonyan segítik a kistérség fejlődését helyi és közösségi szinten is. Az elkészült terv nagymértékben a helyi igényeken alapszik, egyfajta reakció az érintettek véleményére, elképzelésire. 4.7 Kiegészítő jelleg: más pályázati forrásból nem támogatható fejlesztések súlya Az intézkedések egyértelműen megfelelnek a LEADER specifikus és globális célkitűzéseinek, hiszen hosszú távon a vidéki élet- és munkalehetőségek javítását szolgálják, fenntartható jövedelmezőségi lehetőségeket és munkahelyeket teremtenek, a helyi jellegzetességű termékek versenyképességét és sokféleségét segíti. Annak ellenére, hogy az intézkedések tartalmi elemeit megtalálhatjuk más Európai Uniós és hazai támogatási rendszerekben, azoktól a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok több szempontból is eltérnek. 1. Az intézkedések egymással kapcsolatban állnak, közösen, integrált formában javítják a térség társadalmi és gazdasági helyzetét. 2. Meg kell említeni az azt az újszerű, innovatív megközelítést, mely szerint a térség szereplői együttesen, közös célokat felállítva határozzák meg a térség

fejlődési irányát. 3. Ki kell emelni végül a helyi jelleget: a programban a gazdasági szerkezetváltás elősegítése érdekében kizárólag a helyi adottságokhoz igazodó vállalkozók és termékek támogatása 4.8 A program kiterjedtsége (a tervezett támogatottak száma: max.projekt méretek) A program keretében előreláthatólag 27 projekt kerül támogatásra. A tervben szereplő fejlesztések összes forrása 140 millió forint, melyből AVOP LEADER + támogatás 100 millió forint, melybe bele tartozik a gesztor szervezet működésére nyújtott 15 millió forint. Az intézkedésekben meghatározott projektek átlagos méretei 2-8 millió forint között vannak. 4.9 A program szerepe a helyi társadalom formálásában, kohéziójának erősítésében, a programon túlmutató partnerségi együttműködések kialakításában A program társadalom formáló hatása több szempontból mérhető. Egyrészt a program jellege miatt megvalósuló összefogás, együttgondolkodás erősítésében játszik fontos szerepet, másrészt a helyhez kötődés, a hagyományápolás a helyi identitástudat erősítését segíti. A programban olyan intézkedések lettek meghatározva, melyek révén a különböző társadalmi szektorok együttműködése valósul meg. Ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert a további fejlesztések alapja lehet, hiszen megtanította a térség lakóit a közös gondolkodásra, a közös érdekek érvenyesítésére, és az együttműködésre. 5. Tapasztalatok, várható eredmények hatások, fenntarthatóság 5.1 A munkacsoport tervezés során szerzett tapasztalatai Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségben, mely a térségi életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területéről 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területéről 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területéről 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, a vidéki jövedelemszerzési lehetőség bővítésére, ezáltal a térség népességmegtartó erejének növelésére. A tervezés során a tervezői csoport igyekezett minél szélesebb társadalmi beágyazottságot teremteni a tervnek. A kezdeti egyeztetések során az eddig elkészült fejlesztési tervekre és az előzetes tájékoztatásokra alapozva a mezőgazdaság alternatív jövedelemszerző képességének fejlesztését tűzte ki célul. Ez az irány azonban az akciócsoport megalakulása után a civilek (természetvédelem) és a vállalkozók (turizmus) igényeit felmérve szektoriálisan tágabb, de témájában specifikusabb lett. A terv megismertetésére és a visszajelzésekre szintén hangsúlyt fektetett az akciócsoport. A két forduló között kérdőíves felméréssel szondázta a térség lakosait, majd a tapasztalatok alapján alakította át az intézkedések hangsúlyait. A terv megismertetése helyi újságokban, tévében és közmeghallgatásokon történt. (a kapcsolódó dokumentációt csatoljuk). 5.2 A tervezésnek és megvalósításnak a partnerkapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére gyakorolt hatása 1. Szinergia, katalizátorhatás A program keretében megvalósuló intézkedések együttes hatásaként jelentkezik a térségben a helyi identitástudat erősödése, a munkalehetőségek növekedése, a jövedelemtermelő képesség növekedése, melyen keresztül megvalósul a vidéki jólét erősödése, növekszik a térség népességmegtartó ereje. Az intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések révén egy gazdasági szerkezet átalakulás megy végbe a térségben, és társadalmi összefogás, együttműködés valósul meg. 1. intézkedés katalizátor hatása: A térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése a sokszínű mezőgazdaság kialakításában, a mezőgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Olyan termékek előállítása valósul meg, melyek tükrözik a térségi sajátosságait, hagyományait. Előtérbe kerülnek a térségre jellemző zöldség-gyümölcs, fa- és mézipari termékek előállítását segítő technológiai fejlesztések, és marketingjének elősegítése. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtődnek, a kisparcellás

mezőgazdasági termelő jövedelemtermelő képessége javul. 2. intézkedés katalizátor hatása: Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosítása is a sokszínű mezőgazdaság kialakításában, a mezőgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Az intézkedés a rég elfelejtett növénykultúrák (fűszer-, gyógy-, dísznövény) újboli termesztésére, vagy a terület egyéb (erdősítés) felhasználására irányul. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtődnek, a kisparcellás mezőgazdasági termelő jövedelemtermelő képessége javul. 3. intézkedés katalizátor hatása: A térség vendégmegtartó erejének erősítésére irányul az intézkedés. A kiszolgáló szektor jövedelemtermelő képességének növelése valósul meg, a térségben fellelhető látványosságok, rendezvények fejlesztésével, és a kiegészítő szolgáltatások minőségének, mennyiségének javításával. Az intézkedés azért is fontos, mert kiegészítő jövedelmet teremt a kisparcellás mezőgazdasági vállalkozók számára. 4. intézkedés katalizátor hatása: Az intézkedés a térségi összefogás erősítésére irányul. Az intézkedés keretében kiépítésre kerül egy térséget felölelő információs hálózat, emellett különböző kommunikációs eszközök használatát segíti. A kommunikáció eszközök a program keretében megvalósult termékekről, rendezvényekről, látványosságokról adnak hírt a helyi lakosságnak és az ide látogatóknak. Emellett kialakításra kerül a térséget jól reprezentáló védjegy rendszer, ami a program keretében megvalósult, a helyi hagyományokat tükröző termékek piacra juttatásához járul hozzá hatékonyan. 2. Kockázatok 1. A települések önkormányzatainak és a településeken található gazdasági társaságok és természetes személyek tőkehiánya 2. A bankok nem megfelelő szerepvállalása 3. Az értékesítési csatornák kiépítettségének hiánya 4. Az értékesítési marketing szakértelmének hiánya 5. A fizetőképes mezőgazdasági belső piac szűkülése 6. A mezőgazdasági infrastruktúra elhasználódott leromlott állapota 7. A mezőgazdasági jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése 8. A kisparcellás őstermelők, gazdák informáltságának vállalkozási kedvének hiánya 9. Az előállított termékeknek még nincs meg a kereslete 10.Természeti károk okozta minőségromlás 11.Viszonylag magas a belvíz veszélyezettségi fok 12.Az elsivatagosodás egyre nagyobb mértéke 13.Az információs rendszer gyengesége 14.Az elektronikus infrastruktúra gyengesége 15.A turisztikai infrastruktúra kiépítettségének hiánya 16.A közlekedési infrastruktúra lassú ütemű fejlődése 17.Horvátország turistavonzó képességének növekedése 18.Statisztikai adatok pontatlansága 19.A szakképzett turisztikai munkaerő elszívódása 20.Külső környezetszennyezés erősödése

3. A program eredményeinek fenntarthatósága A program keretében megvalósuló projektek kísérleti szintűek, sok hasznosítható tapasztalattal szolgálhatnak. A kísérletek tapasztalatait kiértékelve hozzá lehet fogni az üzleti szintű megvalósításhoz, a nagyobb ívű projekt tervek kidolgozásához. A kísérletek hozadéka lehet még a feldolgozott alapanyagok, termékek tulajdonságainak alapos megismerése folytán új, további innovatív elképzelések létrejötte. A program keretében megvalósuló projektek eredményeként bizonyos „alapok” jönnek létre a további fejlesztések számára. A hagyományőrző csoportok tudásuk, eredményeik bemutatására folyamatosan találkozókon, rendezvényeken szerepelnek, ezzel is öregbítve térségünk hírnevét. A térség idegenforgalmi kínálatának kialakítása a projektek megvalósulásával is csak a kezdeteknél tart, vagyis további fejlesztésre még nagyon sok lehetőség kínálkozik. A további fejlesztések elindításához szükség van minden témánál a piaci lehetőségek legteljesebb felmérésére. A projektek eredményeit megismertetve a befektetni kívánó tőketulajdonosokkal és vállalkozókkal a kísérleti eredmények hasznosítására alakuló vállalkozásokat létre lehet hozni. 4. A terv megvalósulásának várható eredményei A program keretében várhatóan 27 projekt finanszírozása valósul meg, összesen 140 millió forint értékben. A projektek a mikro- és kisvállalkozások (15 projekt), az önkormányzatok (5 projekt) és a társadalmi szervezetek (7 projekt) számára ad fejlesztési lehetőségeket. A projektek között nagyobb számban találjuk a beruházás jellegű és jövedelemtermelő intézkedéseket, de az eltérés nem nagy volumenű. A program megvalósulásával körülbelül 21 újonnan létrehozott munkahely alakul ki. A program figyelt arra, hogy minden gazdasági szektor érintve legyen, így a turizmus (4), a kézművesség (2), az élelmiszer termékek előállítása és értékesítése (7) és a kulturális és szociális szolgáltatás (2) területén képez várhatóan munkalehetőségeket az itt lakók számára. Emellett a program ügyelt arra, hogy az esélyegyenlőséget szem előtt tartsa. Így előreláthatólag új munkahelyet termet a fiataloknak (3), a nőknek (2) és a romáknak (1) is. A terv hatásaként a térség vonzóbbá válik a turisták számára, módosul a gazdasági szerkezet, melyben újra hasznos tagok lehetnek az apró földbirtokkal rendelkező gazdák, gazdálkodók. Erősül a helyi identitástudat, helyhez kötődés, hosszú távon mérséklődik az elvándorlás mértéke, hiszen munkahelyek teremtődnek, növekszik a jövedelemtermelő képesség. 5. Horizontális szempontok érvényesülése Az élelmiszer előállítás alapanyagainak megtermelésével természeti környezet az ápolt szépen megművelt területek látványával gazdagodik. A program keretében az épített környezetben is változás következik be, hiszen tanyák, falusi házak, kézműves műhelyek kerülnek felújításra, bővítésre. Emellett a településképet javító, szebbé tevő utcabútorok, különböző látványelemek (szobrok, bronztáblák) elhelyezése is megvalósul. A kitűzött célok megvalósításához a térségben fellelhető mindenfajta munkaerő, vállalkozási forma (őstermelő, kisvállalkozás, nagyobb vállalkozás) egyaránt alkalmazható, de főként a családi munkaerő felhasználását célozza meg. A kezdetben jelentős kézi-erő szükséglet miatt biztos munka elfoglaltságot jelent a nők, a roma népesség, és a fiatalság számára is. A feldolgozó ipari tevékenység fokozatos kiépülésével folyamatos munkát lehet biztosítani a hátrányos helyzetű célcsoportok számára is. A hagyományőrzésben a gyermekükkel otthon lévő anyák fontos szerepet játszanak. A negyvenen túli munkanélküli nők lehetőséget kapnak, hogy tapasztalatukkal és hagyományőrzésükkel a program mellé álljanak. Lehetőséget biztosít a nők számára, hogy a gyerekek mellett is dolgozhassanak, hogy a társadalomból ne rekesztődjenek ki. Az erdőművelés során a könnyebb fizikai munkák esetén a női munkaerő is foglalkoztathatóvá válik. A program során lehetőség nyílik a nők rugalmas munkafeltételeinek a biztosítására. A falusi turizmus élénkülésével, lehetőség nyílik a hagyományok ápolására, új szolgáltatások kialakítására. A tradíciók ápolásával erősödő társadalmi kapcsolatok megkönnyítik a hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését, elfogadottságát. A hátrányos helyzetűek számára fontos a program, mert a mezőgazdasági növények gondozást igényelnek, s ha még csak idényszerű foglalkoztatást is jelent, akkor is egy lehetőség a számukra. Az esélyegyenlőség szempontjából biztosítva lesz az alacsony képzettségűek és tartósan munkanélküliek alkalmazása is. A fejlesztés a speciálisan a periférikus vidéki térségekben élő romák lehetőségeit, kiegészítő jövedelemszerzését segíti elő. 6. Nemzetközi együttműködés tervezése

Az akciócsoport a program továbbfejlesztésének lehetőségét látják a nemzetközi együttműködésben. Jelen tervben ugyan még nem szerepel a nemzetközi együttműködés, de a lehetőséget az akciócsoport nem veti el. Az együttműködést különböző területeken is elképzelhető. Ilyen például a környező országokkal (elsősorban Szerbia- és Montenegró) történő kapcsolatfelvétel a hasonló turisztikai látványosságok, rendezvények összekapcsolása, a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek közös kiaknázása, vagy a helyi specifikumokat magában hordozó termékek kölcsönös fejlesztése.