Nyíracsádon jól csinálják

/

/

/

II. évfolyam 7.-8. szám Nyíracsád havonta megjelenő lapja Ára: 10 Forint 1992. augusztus Képviselőportré

Augusztus 20. elé

„Nyíracsádon jól csinálják” Beszélgetés Komor Sándor képviselővel Még élénken emlékeznek rá a nyíracsádi önkormányzat tag­ jai, milyen szívélyes házigazdá­ nak bizonyolt a Parlamentben Komor Sándor, szűkebb pátri­ ánk MDF-es képviselője. Most mi látjuk őt vendégül, leg­ alábbis a lap hasábjain. Képvi­ selői munkája félidejében kér­ tünk tőle in te rjú t, am elyet öröm mel, készséggel és ami nem utolsó szempont gyorsan elvállalt. A képviselő szabad­ sága utolsó napjainak egyikén fo g a d o tt H a jd ú h a d h á z o n . Olaszországi útja segített kipi­ henni a törvényhozó munka éves fáradalmait. Mivel eled­ dig még sohasem közöltünk vele interjút a Nyíracsádi Élet hasábjain, először hadd mutas­ suk be röviden az életrajzát. 1952-ben született H ajdúhad­ házon. Általános iskoláit itt, a gim názium ot Debrecenben, a Tóth Árpádban végezte. Ugyan­ csak a megyeszékhelyen az Ybl M iklós m űszaki főisko lá n ta­ nult tovább, m űszaki és gazda­ sági képzettséget is szerezve. Ezután a nyíregyházi MEZÉPnél, m aid tíz évig termelőszö­ vetkezetben dolgozott, különbö­ ző beosztásokban. Végül a haj­ dúhadházi költségvetési üzem ­ nél volt igazgató, amikor jöttek az első sza b a d választások. Ezeken az M D F színeiben in­ dult, s így ju to tt be a Parla­ mentbe képviselőnek. így kez­ dődött politikai pályafutása. — így képzelte politikusi életét, a parlamenti munkát?

— Egyáltalán nem. Az biztos, hogy tudtam , a jövő parla­ mentje nem olyan lesz, mint elődömé, aki negyedévenként néhány napot járt parlamenti Ülésekre. De azt sem gondol­ tam, hogy szinte egész évben ülésezni kell, sőt még rendkí­ vüli üléseket is beiktatnak. így természetesen szó sem lehe­ tett arról, hogy megtartsam ál­ lásom at, ahonnan tulajdonképp fizetés nélküli szabad­ ságra jöttem el. (Igaz később meg is szűnt a cég.) A laikus szemlélőnek is sok ez a parlam enti ülés-sorozat. N em lehetett volna, nem lehet kevesebből megúszni? —

lam felbomlása után indultak el a dem okrácia ú tján , ő k nyolc év alatt teljesítették ezt a nagy feladatot. Ehhez képest a mi ü tem ünk sokkal gyor­ sabb. Nekik is, (nekünk is) a régi jogszabályaik a totális ál­ lam mindent megoldó, min­ dent ellenőrző szerepét szol­ gálták ki. Nem szám ítottam magam sem ilyen óriási mun­ kára, amikor elvállaltam a je­ löltséget.

lőtt szigorúan titkosak voltak. Kiderült belőlük, hogy az elő­ ző rendszer szántszándékkal nem fejlesztette a határmenti 50 kilométeres sávba eső hely­ ségek infrastuktúráját.

N em régiben olvastam egy ... talán háborúra, a felégetett visszaemlékezést a régi parla­ fö ld taktikájára gondolhattak? mentbe. A Pest-megyei képvise­ ... ne értse félre, nem a nyuga­ lőcsoport vezetője felháborodva ti, hanem minden határ mel­ mesélte, hogy az angol parla­ letti sávról van szó. Kezemben mentben szinte egymás torká­ volt például az egykori megyei nak ugranak a képviselők, egy­ tanács egyik vezetőjének levele más szavába vágnak, az ülése­ a központba, amelyben tétele­ ken olykor h iá n yzá so k m iatt sen felsorolja azokat a közsé­ nem határozatképesek. Vajon geket, amelyekben nem kívá­ m ikor fognak utolérni bennün­ natos a telefon. k et ezek az urak fegyelmezett­ — E z kiválóan összecseng Rá­ ségben, rendben... E hhez képest kosi M átyásnak egyik hírhedt m ondásával, am ely így hang­ m i értük utol őket... — Valóban, ilyen szempontból zott: Ha H orthynak elég volt kell nézni a magyar parlament a nnyi tele fo n a z országban, külső szemlélő által különös­ am ennyi m ost van, nekem is nek tartott világát. De hadd elég lesz! —

mondjam el amerikai tapasz­ talataim at ebben a tárgykör­ ben! Az amerikai képviselő­ házban ottjártunkkor egy íz­ ben nyolc embert számoltunk össze. Egy elnök, két jegyző, három teremszolga, egy gyors­ író és egyetlen szónok foglalt helyet. Az elnök egyszer félbe­ szakította a szónokot, szóljon mondókája vége előtt öt perc­ cel, hogy megkereshesse a kö­ vetkező felszólalót... A szená­ tusban pedig belépéskor szá­ molni kezdték a szenátorokat, s amikor elérték a határozatképesség szintjét, egy nagy fa­ gerendával bereteszelték a be­ járatot, hogy az elkésők ne za­ varjanak. Mindezek után kö­ zös imádkozás zajlott le, majd az elnök szünetet rendelt el, mert az elsőnek feliratkozott szónok nem volt jelen az ülés­ teremben... Ezeket nem azért mondtam, hogy ilyesmire ná­ lunk is számítani kell, hanem azért, hogy ezektől függetlenül még az Amerikai Egyesült Ál­ lam oknak van talán a világ leghatékonyabb parlamentje.

— N em . H ogy m iért nem , — M i volt a legfontosabb Ön­ hadd mondjam el; ahhoz hogy nek , a parlament új kép\,iselőa ném etországihoz hasonló j é n e k a m ik o r m e g k e z d te a jogrend legyen, 640 törvényt munkát? kell alkotnia a törvényhozás­ — Korábbi s új ism ereteim nak. Ebből eddig kétszázat szerint is a területfejlesztés. hoztunk létre. Azzal szeret­ Az köztudott, hogy a térsé­ ném érzékeltetni ezt az üte­ günk mennyire le van marad­ met, hogy ezeket a törvény­ va az országhoz, különösen eket a második világháború annak nyugati részéhez viszo­ után a német Bundestagnak is nyítva. Mégis megdöbbentett, meg kellett hoznia, mert ők is, amikor bepillantást nyertem ahogyan mi, egy totalitárius ál­ olyah iratokba, amelyek aze­

acsádon például az elsők kö­ zött oldották meg a telefon­ helyzetet... korábban nagyon rossz volt a helyzet, de m a m ár a nyíracsádi telefonsűrűség na gyobb, m int a debreceni — . ..

— Az úthelyzet területén nagy állami támogatást könyvelhet­ tek el az önkormányzatok. A teljes kivitelezési költség negy­ ven százalékát a kormány ma­ gára vállalta. Az önkormány­ zat feladata volt a hiányzó sa­ ját erőt megteremteni, s a ki­ vitelezőt megtalálni. Nyíracsád ezen a területen is sikeresen pályázott. Mivel a beérkezett támogatási igények tizennyolc­ szorosán múlták felül a ren­ delkezésre álló összeget. An­ nak köszönhetően, hogy a kor­ mány figyelme erre a területre fordult (ez ügyben személye­ — Ma is ezt nyögjük, ezért sen a miniszterelnök úrral is legfontosabb a területfejlesz­ tárgyaltam) sikeres volt az út­ tés, ami képviselői munkám­ pályázat is. nak jó nyolcvan százalékát ki­ — Mivel érvelt a képviselő? teszi. Sikerült elérni, hogy a — Elsősorban azzal, hogy az kormány felfigyeljen erre a te­ előző rendszer hatalmi szóval rületre, hiszen korábban fel­ úgy szüntette meg az itt közmerült a kérdés, miért számít megelégedésre szolgáló Zsuhátrányos helyzetűnek Sza­ zsi-vonatot, a kisvasútat, hogy bolcs, s miért nem a mi me­ nem gondoskodott a pótlására gyénk szabolcsi széle, amely szolgáló úthálózatról. Hangsú­ korábban közigazgatásilag is lyozom, nem szükséges, hogy oda tartozott? Ugyanaz a föld, a gazdaságtalan intézményeket időjárás, mégis az egyik kap, a csupán nosztalgiából ismét fel­ másik nem kap tám ogatást élesszünk, nem biztos, hogy a jövő ennek a kisvasúinak a ezért. — Érvényes ez a bihari részre teljes visszaállítása. De az biz­ is, am ely tájegységiig ugyan­ tos, hogy megfelelő úthálózat­ olyan, m int a Békés megyéhez tal helyettesíteni kell. Ennek a p ro g ram n ak a k ere té b e n a tartozó terület. — Mégis komoly meggyőző már mondott támogatással va­ m unka kellett ahhoz, hogy lósul meg a M artinka-Nyírbennünket is komoly segítség­ mártonfalvi út, amely például re szo ru ló n ak tek in tsen ek . hét kilométerrel rövidíti meg a Hogy ez megtörtént, az volt Nyíracsád-debreceni viszonylat közlekedését. A nyíracsádiakaz első siker. nak talán még fontosabb az — M ilyen k o n k ré t fela d a to k kerültek közelebb a megoldás­ Acsád-Fülöp út szintén meg­ épül. Optimális esetben jövő­ hoz? — Amikor az infrastruktúra re, de legkésőbb 1994-ben el­ elmaradásáról beszélünk, a há­ kezdődhet a kivitelezés. Ezek­ rom leg fontosabb terü letre kel az u tak k al, s a később gondolunk elsősorban. Az első m egvalósulókkal, a Vámosa telefon, a második az út, a pércs belső áthaladási szakasza harmadik a vezetékes gáz. T&- stb is nagy mezőgazdasági te­ Ián legkönnyebb a telefonhely­ rületeknek lesz jobb kapcsola­ zeten segíteni. Helyileg egye­ ta a piacokkal. Szaknyelven sülések et kellett szervezni, úgy mondják, feltárják ezeket amelyek a távközlési vállalattal a területeket, ami önmagában együtt optim ális m egoldást is meggyorsítja a fejlődést. A n y ú jto tta k a helyi h álózat vezetékes gázprogram is jól megteremtésére. Ezt kiegészíti halad. a vállalatnak az alaphálózato­ (Folytatás a 3. oldalon) kat összekötő rendszere. Nyír­

Dologidőben nehéz az ün­ neplés. Falusi ember szá­ mára különben sincs ün­ nepnap. Az állatok ellátása, a ház körüli teendők min­ dennapos elfoglaltságot je­ lentenek. Mégis megállunk e g y-e g y p illan atra, hogy számot vessünk a m ögöt­ tünk álló esztendővel, kite­ kintsünk egy kicsit a világ­ ra. Félek egy kicsit az ün­ nep szótól. Az ünnepeket oly sokan és sok mindenre fe lh a s z n á ltá k már, ho gy mögötte elveszett az igazi tartalom. Pedig augusztus 20. igazán régi ünnep. A középkorban hatalmas tö ­ megek indultak zarándoklat­ ra, h o g y fe lk e re s s é k a Szent István ereklyéket, s a székesfehérvári királysírt. Tiszteletet adva ezzel az el­ ső m agyar kirá lyna k, az 1083. a u g u s z tu s 2 0 .-á n szentté avatott I. Istvánnak, a magyar állam megalapí­ tójának. A későbbi száza­ dokban hivatalos, reprezen­ tatív ünneppé vált. Legje­ le n tő s e b b e re klyé n ke t a Szent Jobbot körmenetben meghordozták. István király ünnepe I. Ferenc uralkodá­ sa óta munkaszüneti nap­ nak szám íto tt. Az ünnep nagym iséjére sokan elza­ rá n d o k o lta k . A z o k b a n a h e ly s é g e k b e n , a h o l a te m p lo m o t S zen t Istvá n tiszteletére szentelték fel, ezen a napon templombú­

csút tartottak. Van ennek az ünnepnek egy másik ar­ ca is. A u g u sztu s végére legtöbbször már befejező­ dött a kenyérgabona aratá­ sa. Meg lehetett szegni az új lisztből sütött első ke­ nyeret, egy hosszú, verejtékes esztendő munkájának eredményét. Ennek az örö­ mére már csak az időseb­ bek emlékeznek. Aztán ün­ nepeltük még a később oly sokféle jelzővel illetett 1949. augusztus 20.-án született alkotmányt. Volt vízi-és légiparádé, volt és van virágkarnevál, hídi vásár. Ünne­ peltünk és szórakoztunk e napon. K özsé gü nkb en e napon köszöntöttük az idő­ seket. Talán folytathatnánk is a sort. Mit ünnepeljünk az idén? Természetesen er­ ről ki-ki maga dönt. Szá­ m om ra ez a nap egy kis elm élkedés az elm últ két­ ezer esztendő felett. Hiszen már csak nyolc óv hiányzik ahhoz, hogy a magyar ál­ lam megszületésének 1000. é v fo rd u ló já t ü n n e p e ljü k. Hatalmas ez a korszak, s benne egy emberi élet oly kicsi. Az elmúlt századok­ ban sokan dolgoztak azért, hogy ez a kis állam fenn­ m aradjon. Kinek a nevét megőrizte a történelem, ki­ ét nem, de a lényeg nem a hírnév, hanem az alko tó munka.

Illés Gabriella

Kedves Olvasónk! Im m á ro n e g y éve, h o g y megjelenik községpnk folyói­ rata a Nyíracsádi Elet. Vállal­ tunk egy feladatot, amelyről vajm i keveset tud ta k. Ho­ gyan kell tájékoztatni a köz­ ség lakóit saját életükről ob­ jektívon, másokat nem bánt­ va, de kissé kritikusan, és ha lehet, m in dig napraké­ szen. Valamit elkezdtünk azzal a hittel, hogy lesz jövőbeli köKiss József: Mocsaras

tl^ljrr U-li-lm fU ■ •i U

vetője, támogatója, és ez a fela da tvá llalás to vá b b ra Is m egm arad, így élni fo g a Nyíracsádi Élet. Szeretném a Kedves Olvasót arra kérni, hogy ötleteivel, é s z re v é te le iv e l s e g íts e a szerkesztőség munkáját, és így remélhetőleg minél több gyertyát tudunk majd meg­ gyú jtan i a N yíra csád i Élet születésnapi tortáján.

Dr. Kövér József

Küzdelem 2.

Egy éve történt

Visszaemlékezés a pápalátogatásra

„A restséget nem szeretem

II. János Pál pápa, a mintegy 8 0 0 900 millió lelket számláló katolikus e g y h áz fe je a világ egyik leg n a­ gyobb tekintéllyel bíró személyisé­ ge, 1991. augusztus 16-20 között Magyarországon járt. A láto g atást a V atikán, a m agyar katolikus egyház és a magyar állam is lelkipásztori látogatásként jelen­ tette be, bár nem volt kétséges en­ nek politikai vonatkozása. II. János Pál pápát állami és egyházi vezetők várták érkezéskor és búcsúztatták, államfőnek kijáró tiszteletadás mel­ lett. Protokolláris körülmények kö­ zött zajlott a látogatás; állami v eze­ tőkkel csaknem ugyanannyiszor ta­ lálkozott őszentsége, mint egyházi emberekkel.

j j

Beszélgetés Boros András nyugdíjas tanítóval Forró em berfárasztó nyári délután. val, majd később képzőbe. Tőle lát­ Kánikula. Minden éló szenved. Egy tam azt is. hogy a számtan, a z olva­ kis eny h eség et a gondosan ápolt sás mellett a z írás is nagyon fontos. szólólugas ad, melynek védelmében Be is vezettem, hogy minden gyer­ m egállók Boros A ndrás nyugdíjas mek minden nap öt sort írjon a k ü ­ tanító udvarán. Egy kis beszélge­ lön füzetébe, amit naponta ellenő­ tésre jöttem . A h á zig a zd a éppen riztem . M eg arra is, hogy tanulja­ vendégétől búcsúzik, aki egy rádiót nak meg beszélni. rak a táskájába. Régi ismeróse a ta­ — Szigorú voltál? nító úr, elhozta az öreg szerkeze­ — Követeltem. Pálcám a z volt. R á­ tet, hogy csináljon vele valamit — ütöttem a z asztalra. így szám talan­ ért hozzá — m ert nem akar meg­ szor használtam, ha zaj volt. szólalni. Elkészült, most örömmel — Meddig voltál tanyai tanító? viszi haza. Tizenkilenc és fél évig. 1965 táján A kis m űhelyféle, ahova belépünk kezdték felszámolni a tanyai isko­ hárm unknak kicsi. Tele van alkat­ lákat, így a m ienket is. Ekkor rok­ ré s z e k k e l, ó rák k al, rádiókk al. A kantnyugdíjas lettem. Sokat vállal­ műszaki dolgokhoz értó nyugdíjas tam , m egbetegedtem . Különben a kis birodalm a. A falon polcok és szívem m indig odahúz. A z iskola eg y tab ló : H ajd ú d o ro g i M ag y ar környéki tanya a mienk volt vala­ Görögkatolikus Kántor Tanítókép­ mikor. Úgy 6 -7 éve fordultam a ta ­ ző Intézet felirattal. A növendékek n ácsh o z , h o g y v isszak ap h assam . k ö zött a 4 6 évvel ezelótt készült 1 2 0 0 n égyszögölt a z ó ta h asz n á­ felvételen Boros András. lunk. Egy kicsit megelőztük a kár­ — Tanító vagy. Honnan ez a mfl- pótlást. A többit most kérjük vissza. szertudományod? — Később tanítottál még a faluban — 1952-ben egy rádiós tanfolya­ is. — M ég mintegy tíz évig helyettem on v ettem részt P esten. A ztán sítg ettem . M ikor m iben volt rám h o z z á o lv a sta m , és m ivel m indig szerettem barkácsolni, nem volt ne­ szükség. K özben E rzsiké, a h ázi­ h é z f e jle s z te n i m ag am e té re n . asszony gyümölcsökkel kínál ben­ H a sz n á t v e tte m a ta n ítá s b a n és nünket. Ez mind itt term ett a kert­ n y u g d íja sk é n t a z ism erő sö k n e k ben. meg-meg csinálgatok egy-egy órát, — A feleségemnek a hatodikos bi­ rádiót. zonyítványát én állítottam ki. Ak­ — A bban az évben Te m ár évek kor még nem gondoltam, hogy ké­ óla külső Guthon tanítottál. Hogyan sőbb mi h áz a so k leszünk. 1 9 5 9 is kerültél oda? ben e sk ü d tü n k . H áro m g y e rm e ­ — 1 9 4 6 -b a n v é g e z te m . E k k o r künket szárnyra bocsátottuk. A két kaptam egy papírt Nyíradonyból — fiú Debrecenben él. A lányom lehet ekkor oda tartoztunk — hogy szer­ ide építkezik. vezzem m eg az iskolát N yíracsá- — A tanyai tan ító gyerm ekei vá­ d o n . M a g a m h o z v e tte m R év ai roslakók lettek. Lászlót, az azóta Kanadába kiván­ — Igen. így alakult. dorolt Szász Jánost, bekapcsolódott — Finomak a z őszibarackok. Elek Ágnes is. Elindítottuk a tan í­ — M egkezdjük tavasszal a szam ó­ tást. Egy évet a faluban tanítottam cával, aztán ribizli, nyári alma. kör­ 5 -6 osztályban. A ztán visszam en­ te több féle őszi, kajszibarack. Sor­ tem D orogra k épesítőzni. 1 9 4 7 - ban mindig van gyümölcs. Én ápo­ ben kezdtem a tanyán, ahonnan va­ lom. Csak vigyázva, kevés m éreg­ ló vagyok. gel. — Milyen volt az élet a tanyán? — Egészséged? — A körzetem ben 3 0 -3 5 család — Köszönöm, nagyon vigyázok rá. élt. A gyermekek száma 35-45 kö­ A húst félre kell tenni. Csak m érzö tt v áltak o zo tt. 1-8 osztály egy sékletesen. A term észetes dolgokat terem ben 1 4-szer hét m éteres le­ kell fogyasztani. Ha a fájdalmat el hetett. Krétát, földgömböt, két tér­ akarod kerülni, neked kell elsősor­ képet kaptam, később egy használt ban vigyázni. A beteg, ha gyógyulni asztalt. A többi szemléltető eszközt akar, az orvos mellett a maga orvo­ m agam fabrikáltam . Jól kijöttünk sa kell leg y en . C so d át ne v árjon a z erdészekkel, az ottlakókkal. A senki. A csodáért nekem is, másnak szo m széd tan y án hárm an voltak, is m eg kell dolgozni. S zeretek fi­ akik hegedülni tudtak, én bógőz- gyelni a gyógynövényekre. A pap­ tem. A z iskolában vagy jó időben sajt, a mályva, az orsósarok, a zsur­ a z u dvaron mi h ú ztu k a talp alá- lófű, a csalán. fokhagyma, a cic­ valót. Jó megértésben éltünk. kafark, a pásztortáska mind jó va­ lamire. A papsajtmályva gyomorhu­ — Hogy lettél tanító? — A z elemi 1-2-t Adonyban, a 3- rut, hólyaghurut ellen, gyom orfe­ 4 -et Lúgoson, az 5-6-ot Bagamér- kély g y ó g y ítására , a kukoricahaj ban végeztem. Innen ismerem Taar zsírtalan ító , fogyasztó hatású tea Ferencet ís-teszi hozzá. A soroza­ form ájában, a cickafark szem bántában, mely a Naplóban megy, biz­ talmak ellen, meghűlés, reumás fáj­ tos benn leszünk mi. acsádiak is. A dalmak ellen hasznos, a csalán vér­ szüleim korán meghaltak, a testvé­ képző hatású, vastartalm a van. az rek mellettem voltak, nagy család orsósarok, a zsurlófű. a pásztortás­ volt a mienk, de hogy továbbtanul­ ka mind-mind gyógyír valamire. A tam azt egy jó tanít fonnak, Legeza virágport, propoliszt évek óta sze­ Miklósnak köszönhetem , ó volt a dem. Jól karbantart. Gyomorsavtúlfélapám . B iztatott, segített, sokat tengéssel kínlódtam évekig. Most tanultam tőle, még később tanító­ reg g el 2 - 3 b u rg o n y át led arálo k , k é n t is h a száltam a m ó d szereit. centrifugázom. leszűrve a levét fo­ Szeretett ó is, .JSagypofámnak" be­ gyasztom éhgyomorra. Leköti a sa­ cézett. Kövér gyerek voltam, innen vat. a név. Meg Bandónak hívott. Innen — Mindig csinálsz valamit? polgáriba kerültem a tám ogatásá­ — A restséget nem szeretem. A

Kikkel találkozott a pápa? A magyarországi „találkozási név­ jegyzékre” még nagyobb kategóri­ ába so ro lh a tó cso p o rt k erü lt fel (v allási, p ro to k o lláris-p o litik u si, szimbolikus, misék közönsége). A z első lá to g a tá s szem pontjából m agától értetődően preferált cso­ port a római és görög katolikus hi­ erarchia volt, továbbá a nem katoli­ kus, de k eresztén y és ném iképpp rendhagyóan- a zsidó egyházi v e­ zetők. A zsidó hitközösség a pápa jelenlétében kívánta elmondani vé­ lem ényét a holocaustról, a z anti­ sz e m itiz m u sró l, a p áp a p ed ig m indezeket elítélő- beszéden ke­ resztül kívánt hatást gyakorolni a közvéleményre. A református egy­ ház szintén fontosnak tartotta, hogy felhasználja a vissza nem térő al­ kalmat arra, hogy az elhurcolt g á ­ lyarabok „rehabilitálása", a reverzális eltörlése, a z erdélyi m agyar református egyház érdekében szól­ jon. A z evangélikus egyház a pápalátogatásról, reverzális eltörlésén kívül, egy közös bibliafordítás elha­ tározását is várta. A második körbe a politikusok (köztársasági elnök és felesége a miniszterelnök és család­ ja, a kormány tagjai, a diplomáciai te s tü le t ta g ja i) ta rto z n a k , m íg a harmadikba világi személyiségek (a tu d o m á n y o s és a m ű v észeti élet képviselői, kispapok, szerzetesnö­ vend ék ek , fiatalok, betegek, ö re­ gek, biztonsági szolgálatok, médiák képviselői). Vendégek itthonról és külföldről A „találkozási névjegyzék” negye­ dik kategóriáját a misék közönsége alkotja. A m agyarság, a katolikus m ag y arság ö n azo n o sság -tu d atá t, összetartozás érzetét növelte a pá­ pa magyarországi jelenléte, hiszen, a k ö rn y ező országokból tíze z re k lépték át a határokat, hogy anya­ nyelvükön hallják a magyarul p ré­ dikáló pápát. A z egyik legsikerültebbnek tartott p áparen d ezv én y en , a népstadioni programon, kb. az 50 ezer jelenlé­ vő között 3 0 -3 5 ezer volt a fiatal. II. János Pál beszédei II. János Pál pápa tíz dél-amerikai, öt afrik ai, öt táv o l-k eleti, három é sz a k -a m e rik a i, eg y óceán iai és szám o s e u ró p ai — k ö ztü k közel sz á z olaszo rszág i- u ta z á sa során eddig mintegy 1 7 0 0 -1 8 0 0 beszé­ d et m ondott. M agyarországi láto­ gatása kapcsán tizenöt nagyobb és három kisebb beszéde hangzott el. A M agyar Közvélem énykutató In­ téze t közvetlenül a látogatás után készült felm érése szerint a 30 év­ nél fiatalab b ak 71,1 százalék a, a 3 0 -3 9 év esek 3 8 ,0 sz á z a lék a , a 4 0 -4 9 évesek 9 7 ,5 százaléka, az 50 évesek és ennél idősebbek 92,7 százaléka ismeri a pápa nálunk el­ mondott beszédeit, illetve közülük-

mozgás jót tesz az egészségnek. A kert is mindig ad munkát. Sertése­ ket is tartok. Nem éri meg. de nem szabad lemondani róla. A ház körül mindent megterm elek, ezzel tudok segíteni gyerm ekeim nek is. S z a­ badidőm ben m eg totózom , m ate­ matikát keresek a tippeléshez, múszaki-m ezógazdasági szakkönyvet forgatok. — A politika? — N em szeretem a politikát. De ami történik, figyelem, véleményem v a n a d o lg o k r ó l. N em é rte m a szomszéd országok vérengzéseit. A belpolitikában meg nem szeretem az ellenségeskedést. A z ember nem

ugyanilyen bontásban- a 83,1 szá­ zalékuk, a 93,6 százalékuk, a 93,3 százalék u k és a 9 7 ,9 százalékuk m ondta az t, hogy a beszédek te t­ szettek is neki. Hasonlóan magas a pápa beszédei­ nek tetszési indexe „az egyház ta ­ nítása szerint”, és „a maga módján” vallásosak körében. A beszédek tartalma A p áp a a tudom ányos ku tatás és művészi alkotás szabadságát és au­ tonóm iáját, a tudom ányos és a hit összebékíthetőségét hangsúlyozta, továbbá a z egyházon kívüli és be­ lü li e ll e n té te k e n v a ló fe lü l­ em elkedésre, az em bereket, a tá r­ sadalm at, a z e g y h á zat m egosztó problémák megoldására, a meglévő ellentétek párbeszéddel, kölcsönö­ sen toleráns m agatartással történő feloldására, a múlt bűneinek, hibái­ nak megbocsátására, a szüntelen a múltba tekintő, pesszimista szemlé­ let elhagyására szólított fel. M eg kell újulnia az egyháznak is, párbe­ s z é d e t kell k e z d e m é n y e z n ie az egyházon belül, együtt kell működ­ nie a világiakkal. Ahhoz, hogy a kiengesztclődésre, a megújulásra sor kerülhessen, szükség van egyrészt a keresztény értékekre épülő európai norm ák b e tartá sá ra , szükség van szolidaritásra, irgalmasságra, m eg­ térésre, a humanista értékek (igaz­ ság, szabadság) tiszteletben tartásá­ ra, másrészt a külkapcsolatokban, a nem zetiségi kérdések m egoldásá­ ban az erőszakmentes, békés prob­ lém akezelésre. E llenkező esetben nincs m ód nem zeti összefogásra, nem lehet a jogon és igazságon ala­ puló, szabadságra épülő demokrati­ kus társadalmat létrehozni, nem le­ het erkölcsileg megújulni, és nem lehet hozzákezdeni a szeretet civi­ lizációjának építéséhez.

A 9{yíracsádi ‘Élet gatériája %iss Józsefgrafikái Visszatérés

Biztonsági intézkedések A pápára 17 ezer rendőr, 4500 k a­ tona és ugyanennyi határőr, a pol­ gári védelem 10 e z e r önkéntese, valam int 7 5 0 tű z o ltó , to v áb b á a korm ányőrség és a nem zetbizton­ sági szolgálat teljes apparátusa vi­ gyázott. A pápalátogatás sikere A M agyar Közvélem énykutató In­ tézet felm érése szerint a 30 éves­ nél fiatalabbak körében 26,2 szá­ zalékkal (azaz 85,9 százalékra), a 3 0 -3 9 évesek körében 4,4 száza­ lékkal (azaz 8 8 2 százalékra) a 4059 évesek körében 4 százalékkal (az a z 87,1 százalék ra) nőtt azok száma, akik szerint a pápalátogatás növelte M agyarország nemzetközi népszerűségét. A 8 osztálynál ala­ csonyabb végzettségűek esetében 62.3 százalékról 85,7 százalékra, a 8 osztályt végzettek esetében 62,4 százalékról 73,8 százalékra a kö­ zépiskolai végzettségűek esetében 77.3 százalékról 78,8 százalékra, míg a főiskolát és egyetem et vég­ z e tte k esetéb en 7 7 ,4 százalékról 79,1 százalékra nőtt azok szám a, akik a pápalátogatást az egész or­ szág szám ára hasznosnak ítélték. A pápalátogatást követően 50,3 szá­ zalékról 63,9 százalékra nőtt azok arán y a „akik szerint a látogatás elősegítette a hívők és nem hívók közötti jó viszonyt”. Ha ehhez még hozzávesszük a pá­ pa beszédeinek megítélésével kap­ csolatban igen magas tetszési inde­ xet, a pápalátogatás sikeres volt, n. János Pál pápa meghódította a m a­ gyarokat. (Részletek a Társadalmi Szemle 5. szám ából, C sapody Tam ás cikké­ ből)

A földön

erre született. A beszélgetés után term észetesen megnéztük a kertet, melyen a szá­ razság ellenére is látszik a gondos ápolás. És közben van idő gondol­ kodni azokról, amit az imént hallot­ tam : a cso d át valóban nem várni kell, hanem tenni érte: tanítóként, iskolaalapítóként, gondos családfő­ ként, úgyis mint ezerm ester, mint kiváló k e rté sz , m aga és családja természetgyógyásza, az egészséges élet hirdetője. A z ember valóban hasznos dolgok­ ra született. A Vereb Csaba

Képviselőportré JJ

Új tanévet indítunk

Nyiracsadon jól csinálják”

Beszélgetés Komor Sándor képviselővel várat magára. Nekem kétsé­ geim v an n ak a k ü lö n b ö ző term éktanácsokkal kapcso­ — A zért, m e rt kom olyabb latban. Nem biztos, hogy va­ vállalkozók b e fek tetéseire lós term elői érdekeket kép­ éneikül nem szám íthatunk. viselnek, lehet, hogy éppen Tőlük nem várhatjuk, hogy monopol érdekeket érvénye­ előbb telefo n t, u ta t hozza­ s íte n e k . T e le p ü lé s e n k é n t nak ide. Hiszem , hogy kellene egységesen fellépő előbb-utóbb megindul a gaz­ szerveket létrehozni. Ha pél­ dasági fejlődés ezen a terü­ dáu l a vevő m eg jelen ik és leten . H iszen jó term ékek k ijá ts z a n á egym ás ellen a k erü ln ek ki in n en , többek term előket, akkor az egysé­ k ö z ö tt o ly a n o k , am e ly e k ges érdekvédelmi szerv állna más tájegységen nem terem ­ vele szemben. Igaz, van en­ n e k ily e n m in ő sé g b e n és nek az ellenkezőjére is pél­ da, am ik o r ráíg é rn ek egymennyiségben. egy szerződéses árra néhány — A m elyik napon beszélge­ tü n k a z a m e r ik a i f a r m e r - f o r i n t t a l , s a k k o r o d a az s z ö v e t s é g é s m é g n é h á n y a d o tt szó, a szerződés, an­ h a s o n ló e g y e s ü lé s v e z e tő nak ad ják . Az ilyen m aga­ munkatársa látogat H ajdú- tartást is megakadályoznák, h a d h á zr a . S e g ít e z a m a j­ hiszen a helység lakóinak az d ani fa r m e rg a z d a sá g o k k i­ a hosszú távú érdeke, hogy tartó san el tu d ják adni te r­ alakulásának? — A fa r m e rg a z d á lk o d á s mékeiket, márpedig aki egy­ térhódítása elkerülhetetlen, sz e r s z e rz ő d é s s z e g é s t ta ­ s ebben az a m e rik aiak n ak pasztal, az még egyszer nem nagy tapasztalataik vannak. akarja megégetni a száját. E zek á ta d á s á ra is érkezik — M i l y e n a k a p c s o l a t a Paul E. Herbert, aki egyben Nyíracsáddal, m int a térség a hitelszövetkezetek világ- képviselőjének? szövetségének vezető m un­ — N agyon jó . S z á m ta la n ­ szor megkeresnek az önkor­ katársa is. m á n y z a t k é p v is e lő i, ha — Több h e ly sé g b ő l is lehet h a lla n i, h o g y a m e g s z ű n ő o ly a n k é r d é s m e rü l fe l, s z ö v e tk e z e te k h e ly e tt f a r ­ amelyre korm ány vagy p ar­ m e r s z ö v e tk e z e te k a l a k u l ­ lamenti körökből várnak vá­ n a k . K is e b b l é t s z á m m a l , la s z t. A z a v é le m é n y e m , s z ig o r ú a n g a z d a s á g i a l a ­ hogy az önkorm ányzat veze­ p o n d ö n tik el, hogy m it ter­ tő i agilis, rá te rm e tt em be­ m e lje n e k , le c s ö k k e n tik a z rek. M eglátszik a települé­ im p ro d u k tív létszám ot. Van sen is, hogy a köz érdekében ennek a fo ly a m a tn a k jö v ő ­ ügyködnek. Sok új b eru h á­ je ? zás gazdagította az o tt élő­ — T e rm é sz e te s e n . A f a r ­ ket. Jól csinálják N yíracsám ergazdaságok kialakulása don a pály ázati m u n k át is. megakadályozhatatlan. Eze­ N a g y ra é rté k e le m , h o g y ket akár egy nagy család al­ a m it le h e t m eg p ály áznak , kotja, akár néhány tucatnyi m ég so k szo r o ly a n o k a t is, em ber, nagyon életképesek amelyek ha egyszerre bejön­ lehetnek. A ttó l semmi sem n é n e k , m e g h a la d n á s a já t változik meg a gazdálkodás­ erejüket. De szám ítanak a r­ ban, ha értelm esen közösen ra, hogy nem m inden sike­ tevékenykednek a résztve­ rül, s valam i m ajd csak be­ vők. M á r c sa k a z é r t sem jön . Több v a sa t ta rta n a k a niennek tönkre, m ert a szak­ tűzben, s csak így lehet meg­ tudás, amelyet egy nem élet­ ragadni a lehetőségeket. képes gazdasági konstrukci­ — A P a r l a m e n tb e n j á r t óban megszereztek és hasz­ n y ír a c s á d ia k k u rió zu m k é n t n o síto tta k is, nem vész el. m e s é lté k , h o g y a h a j d a n i Nekem kim ondottan jó véle­ á l l a m p á r t i k é p v i s e l ő é s m ényem van az agrárértel- i g a z s á g ü g y m in is z te r , K o ­ m iség rő l. C sak a z é rt nem ro m M ih á ly a s z ta lá n á l ül. tu d o tt k ib o n tak o zn i, m ert Igaz ez? nem kapott kellő lehetőséget — Igen. a korabeli téeszvezetőktől. — Hogy jö tt ez össze? Csak Olyan volt a szervezet, hogy nem a névhasonlóság m iatt? az operatív döntésekbe bele­ — T eljesen véletlenül. Egy s z ó lh a to tt a k á r az eln ö k éve a p arla m en ti pénzügyi g ép k o csiv ezető je, a k á r az bizo ttság titk á ra vagyok, s adm inisztrátora is. Végre le­ ezzel j á r t az az író a sz ta l. hetőség lesz a rra , hogy az H ely ile g az ő sz o b á já b a n alkotóerő kibontakozzék, a van a bizottság rezidenciája. ( a la k íto tt m ező g a zd aság i — K ö n n y ű v á g y n eh éz v o lt infrastruktúra hasznosuljon. b e l e t a n u l n i a p o l i t i k u s i — K érd ezh etn é bárki, miért ilyen f o n to s a k ezek a z i n f ­ rastrukturális fejlesztések.

— L eszn a k a p ia ci oldalról lehetőségek erre?

Piac az van, piackutatást kell végezni ki kell deríteni, hogy m ire van szükség. Ez az országrész sok olyasm it te rm e l, a m e ly e t k e le te n , n y u g a to n e g y a rá n t k e re s­ nek. ~~

T a lá n a z é r d e k v é d e le m is szükséges mindehhez...

— Az igazi érdekképviseleti szervek m eg alak ítása még

foglalkozásba?

— Nem volt könnyű dolog. Hála Istennek, sok segítséget k ap tam . N agyon ja v íto tta szakmai felkészültségemet a N ém et K eresz té n y d e m o k ­ ra ta U nió á lta l sz e rv ez e tt ném etországi továbbképzés is. — Jó m u n k á t k ív á n u n k a Parlam ent következő re n d ­ kívüli ülésszakára! — Köszönöm szépen!

Olvasóterem

Fotó: Szűcs

Uj könyvek a községi könyvtárban Válság és kiút: Falukonferen­ cia

rakományát voltaképpen a gu­ miabroncsokban rejlő levegő Az MTA Regionális Kutatások tartja meg. Központja 1991 áprilisában A kötet a fizika aerodinamikai Pécsett falukonferenciát ren­ ágának alapfogalmaira ötlete­ dezett. A könyv ennek a ta­ sen tanítgatja a 6-8 éves gye­ nácskozásnak az anyagát tar­ rekeket. talmazza. A konferencia alap­ kérdése a mezőgazdaság, a fa­ Ardley Neil lu problematikája volt, épp Mit tud a fény? ezért a plenáris ülés zömét a Szebbnél szebb gyermekkiad­ mezőgazdaság átalakulásának ványok jelennek meg az utób­ esélyével foglalkozó előadások bi hónapokban és közöttük adták. Elemezték a magyar fa­ örvendetesen sok a képekkel lu mai helyzetét az agrárvállal­ gazdagon, ízlésesen illusztrált kozás jelenségeit és a kibonta­ ismeretterjesztő munka. Soro­ kozás lehetőségeit, a települé­ zatnyitó kötet témája az opti­ sek gondjait, Több előadás is ka. Képei egytől egyik színe­ foglalkozott a tulajdonátalaku­ sek, akadnak közöttük fényké­ lás módozataival, egy-egy előa­ pek, de rajzos ábrák is, és a dás pedig az agrárértelmiség szerző tudatosan ezekre ha­ és a családi gazdaságok várha­ gyatkozik, am ikor a fizika tó szerepét elemezte. Értékes egyik ágának, a fénytannak a a maga nemében manapság törvényszerűségeiről mesél. egyedülállóan sok információt Színes-szép és főleg okos be­ tartalmazó mű, mindenkinek a vezető a fizika nagy birodal­ figyelmébe ajánlható. mába ez a könyv — a kisisko­ lás korú gyerekek okulására és Laach, Penelope szórakoztatására. Picik és kicsik: A gyermekne­ velés kézikönyve a születéstől az iskoláskorig.

A születéstől az iskolába kerü­ lésig terjedő életszakaszt vizs­ gáló kötet. Fejezetei az életko­ rok sajátosságait tárgyalják. A születés, Az újszülött, Tül az újszülöttkoron, A nagyobb ba­ ba, A tipegő, Az óvodáskorú gyerek fejezetcímek köré cso­ portosítva a mondanivalót. A kézikönyv — jellegének megfelelően — hatalmas anya­ got rendszerez. A magas szín­ vonalú, szép fotókkal illusztrált kötet értékét a könyv végén található m utató növeli. A szerző rendkívül szimpatikus vonása, hogy a baba, a kisgye­ rek szempontjait helyezi elő­ térbe. Segíteni kíván minden szülőnek vagy gyermekkel fog­ lalkozó felnőttnek. Scarr* RJchard Nagy iskoláskönyv:

Az ablaktól a zsiráfig — hirde­ ti magáról alcímével a kötet, amely az ábécé betűire tanítgat, s még sok minden hasz­ nos tudnivalóra. Van itt min­ den: nevető meseóra, látogatás az iskolaorvosnál, sok-sok számtan, még egy kicsinyke technika is. Az am erikai szerző ezúttal sem okoz csalódást rajongói­ nak — az első osztályosoknak. Ardley, Neil Mit tud a levegő?

A könyvben feltárul előttünk a fizika birodalmának egyik tar­ tománya. A színes ábrák volta­ képpen természethű fázisraj­ zok, melyekről — a képaláírá­ sok útm utatásait követve — leolvasható a kísérletek mene­ te. Ebből a gyerekek ráébred­ hetnek az őket körülvevő világ jelenségeinek rejtett vagy lát­ ható elemeire. Megértik példá­ ul, hogy a teherautók súlyos

Móra Ferenc A csaló Elbeszélések

A szám szerint 26 elbeszélés a tü n d éri, könnyes-mosolyos g y erm e k tö rté n ete k b ő l állt össze, s néhány történelmi tár­ gyú írásból. Közös jellemzője ezeknek a műveknek, hogy valamennyi önéletrajzi fogantatású, s bár a gyermekekhez szól, a felnőtt világ számára is van üzenete nem csupán a jóságról és tisz­ tességről, hanem a társadalmi igazságtalanságokról is főként gyermekolvasók kezébe való, de mindenkinek ajánlható.

A tan év n y itó ünnepséggel, h e t c sa k m a g a sa b b fo k ú mely 1992. augusztus 31-én nyelvismeret. hétfőn 8 órakor kezdődik a A z egyik h arm ad ik o s osz­ szokott helyen, az emeletes tályban kísérletképpen né­ iskola u d v arán . E zu tán az m et-francia nyelvoktatás in­ osztályok tanterm eikbe vo­ dul, a h etedik és nyolcadi­ n u ln a k az o sztály fő n ö k ö k kosok fakultációként is vá­ irányításával. A tanulók itt laszthatják az angolt vagy a kapják meg a tankönyveket. franciát. A csoportbontások K ét órás osztályfőnöki órán segítik a személyesebb taná­ v e sz n e k r é s z t, m e ly e n a ri-n e v e lő i k a p c so la to t, az szervezési teendők m ellett eredm ényességet. A szoroszó esik természetesen az el­ bán tanfolyam ot nyolc neve­ m últ nyárról, de elsősorban lő végezte el, így az beépülve az ú j feladatokrók, tanulási a m atematika órákba alsóbb m ódszerekről, pontos köve­ évfolyamokon ism erkednek telm ényekről, az együttélés tanulóink e japán számolási technikával. szabályairól. Keddtől aztán a rendes óra­ A z e lm ú lt évi v izsg ák ta ­ rend szerint megindulhat az p asztalatai alapján tu d ato ­ iskolai élet. Az elsősök szá­ sabban készülhet diák és ta ­ m ára ez évben is indul Nyel­ n á r e m e g m é re tte té sre . A vi-Irodalmi Kommunikációs vizsgák általában sikeresek o sz tá ly és a R om ankovics voltak, a szóbeli vizsgák sza­ módszer szerint is tanulhat­ bályos „kis é re ttsé g ik é n t” n a k e le m i is m e r e te k e t a zajlottak. A követelm énye­ ket a szülőkkel is meg kíván­ gyermekek. Az idegen nyelv-oktatásban ju k ism ertetn i m ár az első folyamatosan javulnak a fel­ szülői értek ezletek en , m e­ té te le in k : a n eg y ed ik esek lyekre szeptember végén ke­ f r a n c i á t ta n u lh a tn a k , az rül m ajd sor. ötödikesek franciát vagy a n ­ Július elsejétől érvénybe lé­ gol nyelvet. A hatodik osztá­ p ett a közalkalm azotti tö r­ lyosok — akik harm adik éve vény. Ez a Munka Törvénytanulják az oroszt e nyelvtu­ könyvével együtt rendezi az dásukat bővíthetik, de az ér­ iskolai dolgozók munkaügyi deklődő, szorgalmas, teh et­ k é rd é s e it. A v é g re h a jtá s i séges és k ita rtó gyerm ekek u tasítás, valam int az O kta­ szám ára éppúgy, mint hete­ tási T örvény elfogadása (a dikes és nyolcadikos tá rsa ­ tanév során) érvénybelépése ik n a k le h e tő s é g e t a d u n k (1 év múlva) összehangoltan, m ásodik idegen nyelv alap­ k o rszerű en ren d ezn i fogja ja in a k m e g ism eréséh ez is az iskola életének egészét. Sokan közülük német tanfo­ A N e m z e ti A la p ta n te r v , ly am o k ra já rn a k . A kik k i­ m elynek kidolgozása a har­ ta rtó a n láto g atták a szom ­ m adik varióciónál ta rt, re ­ b ati ó rá k at, m ár jól halad ­ m élhetőleg végleges form át tak a tananyagban, beszéd- ölt a közeljövőben és alapot készségben. nyújt a m ár megkezdett he­ A n y e lv ta n u ló k e lő tt v ilá­ lyi tanterv végleges formába g o ss á v á lik , h o g y c s a k a öntéséhez. rendszeres, folyamatos gya­ Vereb Csaba korlás vezet eredm ényre, az igazgató alap o k e ls a já títá sá ra épül­

Kipróbáltuk

Történelem vizsga a VI. osztályban Június minden évben a tanu­ lók számára a közeledő vaká­ ciót jelzi. Ebben a tanévben a 6. b. osztály számára a meg­ mérettetés időszakát jelentet­ te, hiszen több tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát tet­ tek. Nem volt ez könnyű fel­ adat sem tanárnak, sem diák­ nak. Egész évben úgy kellett dolgozniuk, hogy év végére befejezzék a 6. osztályos tan­ anyag feldolgozását, s közben átism ételjék az 5. osztályos történelmi ismereteket is. Történelemből az utolsó héten (június 10-én) vizsgáztak a gyerekek. Először az írásbeli feladatsorokat oldották meg, majd rövid pihenő után elkez­ dődött a szóbeli vizsga. Min­ den tanulónak egy „A” és egy „B” tételt — az ,,A’ 6. osztá­ lyos, a „B” tétel 5. osztályos tananyagot tartalm azott — kellett húznia. Tízperces felké­ szülési ídó után 3 - 5 perc alatt számot adtak tudásukról a három tagú vizsgabizottság előtt.

A szóbeli vizsga eredményeit pozitívan értékeltük. Minden tanuló tudott hosszabb, rövidebb ideig a kihúzott tételeiről felelni. A bizonytalanabb, izgulósabb tanulókat a tanárnő ki­ egészítő kérdésekkel segítette. Azok, akik egész évben egyen­ Eredmények: letesen tanultak, a vizsgán is I. írásbeli országos megyei kiválóan szerepeltek. Például iskolai Ternován Éva, Illés Krisztina. átlag átlag átlag 1990/91 1990/91 1990/91 Az előző évek országos ta­ 66,8 % 73,2 % 66,5 % pasztalatai azt mutatták, hogy a tanulók topográfiai ismeretei II. szóbeli 65,7 % 70,1 % 65,4 % hiányosak. Örömmel tapasz­ taltam, hogy ebben az iskolá­ Elismerés illeti Illés Gabriella ban a történelmi térképet ál­ tanárnő alapos, lelkiismeretes landó munkaeszközként hasz­ felkészítő munkáját, aminek nálják az órákon, így a szóbeli eredm énye, hogy a tanulók vizsgán sem okozott gondot történelmi tudásszintje hason­ egy-egy történelmi hely meg­ ló eredményt mutat az orszá­ keresése. Köszönjük az iskola vezetőinek, hogy a vizsgához gos átlaghoz. Az írásbeli feladatok megoldá­ m egfelelő, nyugodt légkört sa között jelentős különbségek biztosítottak. voltak. Egyrészt azért, mert a Dr. Hargitai Gáborné teszi!:.[Kik között is nehézségi szaktanácsadó különbségek voltak, másrészt a vizsgabizottság elböke a tanulók tudásszintje, képes­ sége is különböző. H arm adik éve annak, hogy megyénk is bekapcsolódott a diagnosztikus vizsgák kipróbá­ lásába, így az iskola eredmé­ nyeit össze tudjuk hasonlítani az előző évek megyei, illetve országos eredményeivel.

Képek Mariapocsrol Képaláírások: 1. A szent jobb Máripócson 2. Evangélium olvasás a kegytemplom előtt a körmenetben 3. A megyés püspök Máriapdcson 4. Vendégpüspökök 5. Zarándokok a tábori oltár előtt

A fényképek nem egy idő­ pontban készültek A búcsúk sora már május­ ban megkezdődik. Öregek, iskolások, fiatalok, betegek majd később Illés napi Nagy Boldogasszony, Kisasszony­ napi búcsú. Kegytemplomi búcsú novemberben lesz.

1.

Egyházi hírek

Monsignore Angelo Acerbi Máriapócson Keresztes Szilárd püspök úr 1932. július 28-án született Nyíracsádon. Az egyházme­ gye szeretettel em lékezett meg főpásztora születésének 60. évfordulójáról. A nyíra­ csádi templomban is vasár­ napi szen tm ise keretében áhítattal kértük a M inden­ hatót áldja m eg főp ászto­ runk m unkásságát és még hosszú évek során kormá­ nyozhassa egyházm egyén­ ket.

Máriapócs nagyközség veze­ tése a pápai szentm ise he­ lyét em lékhellyé nyilvání­ totta, ahol a zarándokok a jövőben is kegyelettel emlé­ kezhetnek meg a nagyjelen­ tőségű eseményről. A kegye­ leti hely és az ott elhelyezett emlékmű megáldása a pápai szentmise évfordulóján, au­ gusztus 18-án lesz az alábbi rendben: Fél tizenegykor ünnepélyes püspöki sze n tm isét végez Keresztes Szilárd püspök úr a tem plom ban, am elyen a s z e n tb e sz é d e t dr. P askai László bíboros, prímás esz­

tergom i érsek m on dja. A szen tm ise után körm enet­ ben v o n u lu n k ki a pápai szentmise helyére. A kegye­ leti hely és az ott elhelyezett szob or m egáldását M ons. Angelo Acerbi pápai nuncius úr végzi, és avató beszéd­

ben méltatja a pápai látoga­ tás és a felavatott emlékhely jelentőségét. F őp ásztoru n k s z e r e te tte l hívja és várja erre az ünnep­ ségre az egyházmegye híve­ it.

Gáz lesz Nyíracsádon

Nagyközépnyomású gázvezeték Nyíracsád ellátására

Ütöttem a gázórát Mottó: Talán nemsokára ol­ v a só in k n ak is lesznek h a ­ so n ló é lm é n y e i, m in t az alábbi tárca szerzőjének. Akárhogyan is csűröm, csa­ varom a dolgot, be kell val­ lanom férfiasan, hogy az el­ m ú lt té le n r e n d s z e re s e n bántalmaztam a gázórát. A k e d v e s o lv a s ó az első m ondat elolvasása után két dologban téved. E gyikben akkor, ha azt hiszi, tehetet­ len dühöm ben a bosszúmat folyamatosan akartam kitöl­ teni a derék m érőberendezé­ sen, m ert m ondjuk rosszul m u tatta a fogyasztott köb­ m éterek szám át. A m ásik­ b an p e d ig a k k o r, h a úgy gondolja, ha valamilyen kü­ lönös sportágra treníroztam az ütésekkel. Mi hát a valóság? Nem más, m in t az, hogy egy nagyon hideg napon megszűnt laká­ som gázszolgátatása. Mivel

az ü g y e le te s s z e r in t nem tö rté n t központi beavatko­ zás, csak is o tth o n le h e te tt keresni a hibát. S miután se­ hol sem tapasztaltam ren d ­ e lle n e s s é g e t, s a sze re lő k sem igyekeztek kijönni, teh e te le n d ü h ö m b en nagyot ü tö tte m a k észü lé k re . E z­ u tá n m ég egy le h e tő sé g e t ad v a b e g y ú jto tta m a k o n ­ vek to rt. C sodák c so d á já ra nem csak a g y ú jtó lán g lob­ bant fel, hanem kisvártatva az összes ly u k o n vid ám an lobogni kezdtek a lángok. Örömünk azonban nem ta r­ to tt sokáig. Előbb az egyik, m ajd a m ásik lángocska is kezdett visszahúzódni, márm ár alig pislákolt. S ekkor újabb nagy ü tést m értem a gázórára. F ren etik u s siker­ rel, mert ismét a régi hévvel lobogott minden. Az történt, hogy a lecsökkent gáznyo­ más m iatt a régi készüléken

nem jö tt át a gáz, de az ütés keltette rázkódás megkönynyítette áramlását. így m in­ den folyam at amelyhez gáz k e lle t, m eg k ö v etelte a ve­ rést. A sütés-főzésből ü tés­ főzés lett, de a m osdás és a fűtés sem ment ütés nélkül. Ne gondolják azonban, hogy túlságosan könnyű volt ez a beavatkozás. Az ütéseknek meghatározott ütemben kel­ le tt a g á z ó rá ra érk ezn iük , különben mégsem jö tt a gáz. Az ü té s e re je is fo n to s té ­ nyezőnek bizonyult. Akkor tudtam a legnagyobb csapá­ sokat m érni, am ikor a gáz­ müvekre gondoltam. Termé­ sz e te se n k esz ty ű b e n bok­ szo ltam a k észü lék et. R é ­ szint azért, hogy a kezemet védjem a sérülések ellen, ré­ szint pedig azért, nehogy a gázművek azt m ondja, nem bánok kesztyűs kézzel a tu ­ lajdonában lévő gázórával.

Elgondolkoztam azon is, mi lenne, ha egyszerűen kike­ rü ln ém a g ázó rát, s a gázt egy betoldott csövön vezet­ ném át. E zt a megoldást el­ v etettem , m ert veszélyes, s gondolom a gázm űvek sem rajongott volna érte. Persze, ha csak ilyen gázórákat tu ­ dott kihelyezni, akkor meg­ érdemelné, hogy ne fizessek a gázért. A z ig azi m e g o ld á st, m in t m ár annyi esetben az élet, azaz az időjárás hozta meg. Megszűnt a hideg idő, s ú j­ ból jö tt a gáz, ahogy az elő van írva. N a, ekkor jö tte k s z e r e lő k is, a m ik o r m á r semmi dolguk sem volt, csak b e k a sz íro z n i az ú j gázó ra b e k ö té sé é rt já r ó összeget. Á llítólag ezt m ár nem kell verni, akkor is ad gázt. G. J.

Biztos többen értesültek már róla, hogy folyamatban van Nyíracsád földgázellátása, a te­ lepülés és ezen belül a lakások vezetékes földgázzal lesznek ellátva. A térség gázellátása a vázlat szerint történik meg. A község vezetői már évekkel ezelőtt kérték a földgázellátást a tele­ pülés energiaellátásához, de több technikai probléma miatt erre csak 1992. évtől kezdődő­ en van lehetőség. Az előzetesen elkészült gázel­ látási tanulmányterv szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisz­ térium 1992. év februárjában a vezetékes gázellátásba törté­ nő bekapcsolást engedélyezte, a gázfelhasználási engedélyt a TIGÁZ a község részére kiad­ ta. A Polgármesteri Hivatal az engedélyek kiadását követően megbízott a község gázellátá­ sához szükséges kiviteli terv­ dokumentáció elkészítésére. Örömmel teszek ezen megbí­ zásnak eleget, hogy mint volt nyíracsádi lakos, a több mint 23 éves, a gáziparban szerzett gyakorlatommal segítsem a la­ kosságot, hogy a gázellátási program minél előbb megvaló­ suljon. Előzetesen részt vet­ tem az Állami Fejlesztési Inté­ zetnek benyújtott pályázat el­ készítésében, melynek alapján a te le p ü lé s a gázprogram megvalósításához mintegy 50 %-os támogatást kapott. Ezen támogatás hiányában nem lett volna lehetőség arra, hogy a szállítóvezeték és a település belső vezetékrendszere saját erőből megépüljön. Még 1992. évben megépül a 8 bar-os szállítóvezeték Nyíra­ csád határáig, míg a község teljes gázvezeték rendszere 1993-94-ben készül el. Az utólagos bontási munkák elkészülése érdekében még ez évben elkészül a Petőfi tér és körzetének gázvezeték rend­ szere, mivel ezen útszakaszo­ kon 1992-ben útkorszerűsítési munkák lesznek. A szállítóve­ zeték és a község teljes gázel­ osztó rendszere műanyag KPE anyagú vezetékből fog meg­ épülni, amely alkalmas lesz több mint 50 évig a térség gázszolgáltatására. A gázelosztó vezetékrendszer a lakásokat ellátó csatlakozó leágazásokkal együtt épül és minden leágazó vezetékbe a telekhatár közelében külön el­ záró szerelvény lesz beépítve. A Nyíracsád határában elhe­ lyezett fogadóállomástól a te­ lekhatároknál beépített elzáró szerelvényig 3 bar-os üzem­ nyomással jön a gáz. A laká­ sok kis nyomású gázellátásá­ hoz külön-külön nyomásszabá­ lyozót kell beépíteni. Néhány adat a földgázra vo­ natkozóan: — a földgáz színtelen, szagta­ lan gáz, amely az úgynevezett mercaptánnal szagosítva jut el a fogyasztóig, hogy az esetle­ ges gázszivárgás észlelhető le­ gyen. — kalóriaértéke 8100 Kcal/m — a köbméterenkénti gáz árát figyelembe véve a már beje­ lentett földgáz ár emelést 10 Ft/m lesz. A tényleges köbméterenkénti árat a mindenkori kalóriaérték figyelembe vételével állapítják meg. A leágazó vezeték helyének kijelölésénél mindenkit külön

megkeresek, hogy a csatlakozó vezeték a belső, gázellátási rendszer figyelembevételével legyen megépítve. Vállalom a lakosság részére a belső gáz­ szerelések terveinek elkészíté­ sét is. A lakások gázellátására a cső­ vezeték és gázfogyasztó készü­ lékek elhelyezésére tervet kell készíteni, melynek költsége a bonyolultságtól függően 25003000 Ft. A fogyasztott gázmennyiség mérésére mindenki­ nek külön gázmérő lesz felsze­ relve. A gázmérők árát nem kell kifizetni, az a gázszolgálta­ tó tulajdona marad. Az egyedi fűtés megoldható központi fűtéssel gázkazánok elhelyezésével. Ahol már jelen­ leg is működik a központi fűtéses rendszer, ott a fűtést ka­ zánnal célszerű megoldani, és a lehetőségek figyelembe véte­ lével a széntüzelési kazánt is meg lehet hagyni tartaléknak, s az esetleges hulladékok eltü­ zelésére. Kisebb lakások fűtésére egy vagy két gázkonvektor beépí­ tése is lehetséges, hogy csak azon helyiségek legyenek fűt­ ve, ahol a lakók állandóan tar­ tózkodnak. A gázfűtés más fű­ tési módhoz viszonyítva a leg­ olcsóbb. Egy-egy lakás éves fogyasztott gázmennyisége a fűtött lég­ köbm étertől függően 15004500m -re tehető. A vezetéképítéshez a lakásonkénti hoz­ zájá ru lási költség összege 40.000,-Ft, melyre a tájékoz­ tatóban kiadottak szerint ked­ vezm ényes kölcsön vehető igénybe. A belső gázszerelés elkészítésére 200.000,-Ft-ig to­ vábbi kedvezményes hitelt le­ het felvenni. A belső gázszerelés költsége a kiviteli terv elkészítése után ál­ lapítható meg a szükséges csőszerelési munka és az elhe­ lyezni kívánt gázkészülékek fi­ gyelembe vételével. A földgázszolgáltatás előnyei:

— csökken a levegő­ szennyezettség, — a termosztát és a hő­ fokszabályozás kapcsoló al­ kalmazásával a kívánt hő­ mérséklet egyenletes, — életvédelmi szempont­ ból jelentős, hogy a földgáz nem tartalm az mérgező komponenseket, — a jelenleg gyártott vala­ mennyi gázkészülék égéshi­ ány biztosítóval van ellátva, amely azt je le n ti, hogy esetleges gázkimaradáskor a beépített biztosító beren­ dezés önműködően elzáija a gáz áramlását, — alkalmazásával tiszta, biztonságos és energiataka­ rékos fűtés érhető el. Ezek figyelembe vételével ké­ rem N yíracsád lakosságát, hogy a bekapcsolásokat a kül­ ső vezeték építése előtt minél többen igényeljék, mivel az utólagos bekötés esetén a be­ kerülési költség jelentősen többe fog kerülni. A hozzájárulási költség befize­ tésén túl külön kell vállalni a leágazó vezeték tervezési, épí­ tési és az üzemelő vezetékre történő rákötési költséget is. Fenti költségek a jelenlegi hozzájárulási összeg közel két­ szeresét teszik ki. Szakály Ferenc tervező

kor nyereséggel kecsegtető len adottságú tájegységek kö­ megoldást. Most száz százalé­ zé. Pedig sokszor felvetődik a kos állami támogatást kap az kérdés: Miért van az, hogy az erdőtelepítés, s a jövőbe nyúló ugyancsak hasonló földeken megtérülés mégis jobb, mint a gazdálkodó nyírségiek bekerül­ 67 mázsa rozstermés, ami az tek a támogatott kategóriába, mi pedig nem. Bagamérnak idén is várható. — Állami támogatásra nem is állítom kedvezőbbek az adott­ ságai mégis támogatásra szo­ lehet számítani? — Sajnos, nem kerültünk a rulónak tartották. hátrányos helyzetű, kedvezőt­

A pusztában kiáltó szó E gyházunk m egem lékezik m indazokról a kiem elkedő szem ély ek rő l, akik életük árán is azon az úton halad­ tak, m elyet hitük sugalm a­ z o tt. Ily en m egem lékezés a u g u sz tu s 2 9 -e, a m ik o r a tem plom ok h a ra n g ja i K e­ resztelő (Vízbemerítő) János élettörténetét hirdetik pogányoknak s keresztényeknek egyaránt. T ib erius császár (isz. 14 37) uralkodásának tizenötö­ dik évében, Heródes galileai és fivére Fülöp itureai tetra rc h a id eje a la tt az a h ír terjed t el Jeruzsálem ben és egész Judeában, hogy a Jo r­ d án p a rtjá n á l egy p ró féta je le n t m eg; a k i nem m ás, m int K eresztelő János, E r­ zsébet és Zakariás fia. Ekkor a zsidóságot körülve­ vő „pogány” világban meg­ növekedett a lelki megújulás vágya, a természetfölöttivel való mélyebb kapcsolat igé­ nye. így alakult ki az esszéneu sok c so p o rtja, akik ki­ menekültek a „rom lott” tá r­ sadalomból és m egalakítot­ ták a törvény tökéletes kö­ zösségét (ie. II. sz-tól). Köz­ p ontja a „pusztában” talál­ h a tó : a „ k o lo s to r” ro m jai ma is láthatók a Holt-tenger partján (Qumrán). Keresztelő János is kapcso­ latban állt e mozgalommal, it t n e v elk e d ett. A szigorú aszk ézisben e ltö ltö tt évek a rra serk en tették , hogy el­ kezdje előhím öki hivatását, azaz előkészítse a M essiás ú tjá t. T anításában felszólí­ totta az embereket, hogy ké­ szüljenek fel a Megváltó fo­ gadására, tartsan ak bűnbá­ natot. A felkészülés módja a lelki megfordulás. Ezt a for­ du lást az em bernek vízben való alám erüléssel, lemosakodással kell szem léltetnie.

Felszólítása tömegeket von­ zott, ami végül is kiváltotta H eró d iás ellenszenvét, sőt m iu tá n a H e ró d e sse l való házasságát b írálta, elfogatt a t t a s b ö rtö n b e z á r a tta . „M eg is a k a rta ö le tn i, de félt a nép h arag játó l, m ert prófétának tarto tták.” (Má­ té evangéliuma) Heródes, kit leánya Salóme táncával el­ bűvölt, könnyelm ű ígéretet te tt: „ B á rm it k é rsz , m eg­ a d o m . A z — m in t, h o g y a n y ja e lő re k ita n íto tta — így szólt: A dd nekem egy tá ­ lon Keresztelő János fejét.” (M áté ev an g éliu m a) A ki­ rály, mivel esküje kötelezte és vendégei előtt nem akart szégyenkezni, lefejeztette. Halálával lezárult az Ószö­ v etség . F e llé p Jé z u s, d e a pusztába való menekülés h e­ ly e tt felkeresi a tisz tá ta la ­ nokat és a bűnösöket is; em ­ berközeli kapcsolatba kerül az utca emberével. K eresztelő János é lettö rté ­ nete mégsem szom orú. L á­ zas öröm m el, lelki boldog­ sággal vállalta, hogy meghal­ jo n a z é r t, a k i „ a r r a sem méltó, hogy sarusziját meg­ oldja” . T anítása nemcsak a saját korabeli zsidókhoz, h a­ nem a ma emberéhez is szól. Közel kétezer év távlatából is hallik hangja: „Ú juljatok m eg lélek b en !” A ro h an ó , elfoglalt, anyagias ember ma m ár egyre kevésbé figyel e pusztába kiáltó hangra. Erre hivatott az egyház, hogy au­ gusztus 29-én felerősítse azt a hangot az emberi lélekben, m ely a K e re sz te lő h ö z h a­ sonlóan az Isten országának k ö zelség ét h ird e ti, hogy a m otorok ro b ajáb an , az au ­ tók tülekedésében is érthető, hallható legyen. N agy János

Természetgyógyász Nyíracsádon Június 22-én óriási érdeklő­ d é s m e lle tt k e z d te m eg m unkáját a művelődési ház kis öltözőjében TAM ARA JEVGENYEVNA orosz ter­ mészetgyógyász, aki először já rt hazánkban. Jö tt, aki meg akarta tudni, hogy mi fáj ott, ahol fájdal­ mat érez, aki „próbára akar­ ta te n n i” ez ősi, m égis új gyógymód képviselőjét, aki e g y szerű en csak k ív án csi v o lt, és jö tte k olyanok is, akik betegségük ismeretében m á r c s a k te r m é s z e tg y ó ­ gyásznál nem voltak. Mi is az ő módszerének a lé­ nyege? Első helyen az embe­ rekben való hite áll. Biztos benne, hogy az általa java-

solt fo rm á k a t, m asszázso ­ kat, diétákat és recepteket a beteg rendszeresen végzi, il­ letve b etartja, tehát együtt­ működik gyógyítójával. E h­ hez a d ja Ő a b io e n e rg iá t, ami, mint rendszeresen em ­ legette, nem varázspálca. így a z tá n , a k i c s o d á r a v á rt e g y ü ttm ű k ö d é s n élk ü l, be k e ll e tt lá s s a , h o g y fö lö s ­ legesen h o rd ja a p én zé t a term észetgyógyászhoz. Ezt T A M A R A JE V G E N Y E V ­ NA is a tudom ására hozta. R eceptjeinek alkotóelem ei­ hez a „term észet p a tik á já ­ ban” lehet hozzájutni, vagy­ is e ls ő so rb a n g y ó g y n ö v é­ nyek. (F o ly ta tá s a 8. o ld a lo n )

Nagy János versei FESTETT SZOBOR — JÉZUS A Z ASZTALON Festett Szobor-Jézus az asztalon. Régről m aradt emlék lelkemben. M ögötte, valamikor én is ott álltam. Hátulról a ruháját szorítottam.

Kiss József: Küzdelem 1.

Mikor győzhet a Győzelem? Beszélgetés Madar Gábor elnökkel A hagyományos szövetkezetek vagy átalakulnak, vagy meg­ szűnnek, de a régi módon nemigen tudnak gazdálkodni. Az a tény pedig, hogy nem lesznek foglalkoztatásra köte­ lezve, alapvetően új jelenség a településeken, így Nyíracsádon is. A Győzelem szakszövetke­ zet abban a szerencsés hely­ zetben van, — ha ugyan egyál­ talán lehet most ilyenről be­ szélni a mai mezőgazdasági ér­ tékesítési lehetőségek közepet­ te — , hogy nem a hagyomá­ nyos szövetkezet szerepét ját­ szotta a nem létező szocializ­ mus színpadán. Működőképes szakszövetkezet volt. Akár­ mennyire is tombolt az önkény az ötvenes években, annyit az akkori vezetők is tudtak, ne­ migen képesek reprezentálni a gyenge földeken eleve nagy hátránnyal induló szövetkeze­ tek a közös munka előnyeit. Ezért megelégedtek a lazább szerveződéssel, ami mondjuk a feketeföldi területeken számba sem jöhetett. A Győzelem szakszövetkezet helyzetéről beszélgettünk az elnökkel, Madar Gáborral. Mi­ után el sem lehet kerülni nap­ jaink beszédtémáját, első kér­ désünk a szó szerint legége­ tőbb problémára vonatkozott. — Hogyan érinti az aszály a szövetkezet által művelt kultú­ rákat? — K atasztrofálisan. S nem csak a mostani termést káro­ sítja, hanem a jövő évit is. Itt van például a málna. A gyü­ mölcsön meglátszott a csapa­ dékhiány, még az első szedés­ nél is, de később aztán leszá­ rad t a levél is a m álna is. Olyan nagy a légköri aszály, hogy azok a málnások, ame­ lyekben korszerű, csepegtető öntözést valósítottunk meg, te­ hát a töveket öntözhettük, azok is kiszáradtak. Ugyancsak ez a sors jutott a dohánynak is, katasztrofális a helyzetük a dohánytermelőknek. Gaboná­ ból az utóbbi évek legalacso­ nyabb átlagát hoztuk. — Térjünk rá a máshogyan égető problémákra. Hogyan haladnak a kötelezően előírt változásokkal? — Nagy előnyünk most az a laza szövetkezeti forma, amit a szakszövetkezet jelentett. Úgy ítélem meg, hogy a kor­ mány által előírt átalakulási folyamat nem jelent lényeges változást ebben a szerepkör­ ben. Eddig is a háztájiban folyt a munka mindenki a sa­ ját földjén gazdálkodott. En­ nek ellenére az egykori hat­ százötven tagból százötvenen

jelezték eddig kilépési szándé­ kukat. Csak a rossz minőségű földek kerültek ki ebből a mű­ velésből, ahol ma erdőterület van. — Egyes helyeken volt is vihar belőle, hogy még az egykori erdőtulajdonos sem eshetett neki fejszével. — Csak az a baj, hogy nem előbb hozták meg az erdőbirtokosságról szóló törvényt, amely szabályozza és rögzíti, hogy csak szakszerűen szabad művelni az erdőt, gondoskodni kell szakemberről, s új telepí­ tésekkel pótolni a kivágott részt. — Bizony, az erdőnek nagyon hosszú ideig tart amíg hasznot hoz, ha most telepítették... — Az itt a fő gond, hogy ezen a szegény tájon nincs fizetőké­ pes kereslet a termékeinkre. Ha meg nincs kinek termelni, akkor hiába terem meg a gyü­ mölcs, a zöldség. Érzékenyen érint bennünket a nagy kon­ zervgyárak csődbemenetele, még akkor is, ha az utóbbi időben bizony nem nagyon tudtak fizetni. A pénz egy ré­ szével még most is adósak, s itt van a raktáron az a kon­ zerv, amellyel hosszas huzavo­ na után kifizették az adósság egy részét. Hogyan tudjuk mi eladni, ha ők nem tudták? Nagy gondot jelentettek az új társadalombiztosítási szabályok is. Márciusban 4300 forintra emelkedett a legkisebb járu­ lék, s mellette még a családot is fenntartani s ezt sokan nem képesek fizetni, nem kaphat­ nak nyugdíjalapul szolgáló é v ek et. Ugyan a tá rsa d a ­ lombiztosítással megegyezés­ ben akkor maradhatnak tagok, ha nem fizetik, de akkor nincs nyugdíj, orvosi ellátás. — Milyen elképzelések vannak a jövőre nézve? — Tálán a faluszövetkezet le­ hetne a megoldás vagy értéke­ sítési szövetkezet azoknak, akik élnének a szövetkezés előnyeivel. — S akik elhagyják a szövet­ kezhet? — Az alapvető problémák ná­ luk is jelentkeznek, akkor is, ha egyénileg akarnak gazdál­ kodni. De probléma még az is, hogy nem lehet igazságosan felosztani a kivinni kívánt java­ k at, nagyon szegények va­ gyunk. Vagy hiába kérné ki vagyonrészét valaki pénzben, nincs, aki m egvásárolja. A részaránytulajdon után oszta­ lékot kap a tulajdonos, de csak akkor, ha van nyereség. Tálán az erdősítést jelent, ha hosszú távú, de mégis valami­

Egy földgömböt tartott kezében. L áttam m ár üyet, százat. De mikor Őreá néztem Elborította térdem az alázat. Egy Független és egy Függő. M iként a Szív, úgy szerettünk. Gondolatban letérdelek egy sarokba, S a Szobor - Jézus rám néz mosolyogva. KAGYLÓ - DAL Látod mi vagyok?! Szakadt hegedűn Fals szerelmed — És most ölelj át m int szél tenger hullámát — hogy tisztán játszam Lelkünk húrjain ringó szerelmünk... Milyen gyengék is vagyunk! két balga szerzetes mindenről lemondunk, hogy nőjj, hittel nőjj Szerelem m ert annyi ostorcsapást m ér a Sors hogy az Élet csak kezedben lehet boldogság... Légy kagyló. Édes Mely ezer évig súgja szerelmed M i vagyunk a kis hajó — Rózsaillatú szigetre fúj a szél s ha sülyedünk Lépj velem a tengerbe... NÉLKÜLED M i szép szobámban, ha Te nem vagy itt? Virágok hullatják bágyadt szirmait, Szájtátva sóhajt néhány könyv a polcokon — éji katonák — keserű harcokon. Megroggyant keretből kifolyó csendélet, am ott egy gyertya ráncosra égett, alvó cigaretta elégett hamuban, csöpögő csap csöppje hörög a lefolyóban és felsikít egy vers szürke ríme: „Magának, magának haldoklik a szíve...” A K ÉT LEVÉL Szeretlek végig, m int fa utolsó két levelét reszket midőn letépi a szél. Úgy féltelek, mert nem tudom jelét halál-e vagy szende álom ringatja természetét a tisztulás fehér telébe. Óh, mondd mi az Élet?! Tisztulás a holnap-kegyért vagy csupán táp az emberért?! Mi vagy Te és mi vagyok Én ha elválik a kéz s a tisztulást utolsó jajként átkarolja a sápadt két levél — Így érjen véget szerelmünk... S korhadó testünk gyökeréhez érve fakasszon koszorút sírunk keresztjére.___________

HargászJcaIctnd ct T iszá n á l Ezen a nyáron először sike­ rült m indent egyeztetnünk, minek következtében csalá­ dunk és Veres Pista barátom c s a lá d ja k ö zö sen n y a ra l­ tunk. M indketten szenvedé­ lyes h o rgászok lévén , egy horgásztanyára kértünk be­ utalót, a Szeged melletti A tkai-holtág partjára. Lázasan k ész ü lő d tü n k a N agy K a­ landra! M ost lesz egy hét, am ik o r c sa k és k iz á ró la g minden időnket a horgászat­ nak szentelhetjük! Ez a re ­ m ény é lt b enn ünk, am íg... Amíg nem jele n tk e z te k az assz o n y o k is ig é n y e ik é i: strand, bevásárlás, séta, mo­ zi Szeged városában. No és az örök kérdés: Ki fog főz­ ni? M iután ezeket is sikerült megbeszélni: Irány az Atkái Tisza-holtág! Megérkezés után a különféle Papírokat rendeztük el Misi bácsival, a tanyagondnokkal. Ezután a behurcolkodás k ö v e tk e z e tt. É s az e lső ..m eg lepetés” : A z o tt levő horgásztársak az elmúlt hé­ ten összesen 6 db keszeget fogtak! Egy hét alatt! Egy­ m ásra néztünk Pistivel: No, mi is jó helyre jöttünk! De minek? Azért elballagtunk a v íz p a rtra , a h a lő rh á z h o z . M e g ism e rk e d tü n k a k ét halőrrel, Béla bácsival és a fiatal Józsival. C sónakot is b ére ltü n k , v a la m in t a két halőrtől rengeteg informáci­ ót k ap tu n k a horgászm ód­ szereket, valamint az ott fo­ gott halakat illetően. D élután a két család teljes létszámban levonult a partra horgászni. A lkonyattájt jö t­ tünk rá, m iért nem A tkaiholtágnak nevezik a helyiek e z t a g y ö n y ö rű h e ly e t. Ugyanis régebben Szúnyogosnak hívták. E zt a nevét m a is k iérd em li. E lső e sti eredm ény: sem mi. E ste is­ merkedés, beszélgetés a töb­ bi horgásztárssal. Jóízű ado­ mákkal, horgásztörténetek­ kel szórakoztattuk egymást. Másnap hajnalban fél négy­ kor csörög a vekker. Irány a vízpart. „Behajózzuk” a ren­ geteg holm it a csónakba. A felsorolás teljessége nélkül, botok, bottartók, szerelékes dobozok, ruhanem űk, csali­ tartó dobozok, etetőanyag, lám pa, esőköpeny stb. Fel­ d e rítő je lle g ű csó n ak ázás következik, majd két helyen sz o k tató ete té s. E nnek lé­ nyege nagyobb mennyiségű á z ta to tt kukorica-búza ke­ veréket szórtunk egy adott területre. K ét helyen ismé­ teljük. A víz aztán él! Szinte minden fél percben fordul a hal, csobban a víz! Fordul a busa, rabol a balin! Sokszor a csónaktól két-három mé­ terre! No ilyet még nem lát­ tam pedig m ár já rta m elég sok kitűnő horgászvíz p a rt­ ján. A reggeli álmosság rög­ tön k irep ü l a szem ünkből. Ez igen! A második helyet is beetettük, és úgy döntünk, ott m a­ radunk. K arók segítségével Rögzítjük a csónakot, m ajd összeszerelünk bedobunk és következik a pontyozás leg­ fárasztóbb művelete: az ülés. M indezt egy keskeny, igen im bolygó, m inden m ozdu­ latra billenő csónakban.

M úlik az idő, elcsendesül a víz, benépesül a vízpart. Ré­ gi horgászok köszöntik egy­ mást, bottörést kívánva. Be­ szélgetések hangfoszlányait ho zza a víz. S zép en s ü t a nap, talán túl szépen is. Egy­ szóval, igen álm osító a han­ gulat, amikor... A m ik o r P ista b o tjáh o z ra ­ gad a kapásjelző. Pityu meg­ é lé n k ü lv e a z o n n a l k ézb e kapja a botot és bevág. Tő­ lünk 30 m -re ahol a horog volt, felvág egy hal a 4 m-es m élységből. Ez elm ent! — m ondja Pityu. M eg van az! S zinte kiabálok. P ity u ke­ zembe nyom ja a botot: Csi­ náld te! A hal igen szépen

A 13 kilós amur és legyőzői

húz. Vajon mi lehet? Ponty? Ha az, akkor ez m ár term e­ te se b b p éld á n y ! L a ssa n a csónak közelébe jön. A tisz­ ta, átlátszó vízben egy m é­ te r re a fe lsz ín tő l h irte le n m egpillantom . A m ur! Nem is kicsi! A „vészjelző” rög­ tön működésbe lép, lassítok a fék en , hogy a hal könynyebben tudjon damilt húz­ ni, h a kell. M árp ed ig kell! Az am u r k ö z tu d o tta n igen jó erőben levő, h arco s hal. Ez a példány b izo n y ítja is. Szépen harcol. Z sinórt visz, lemegy a mélybe! Alig birom „ m e g g y ő z n i” , h o g y f e n t jobb helye van. Megindult a c s ó n a k a lá . H a rá m e g y a rö g zítő k a ró ra , akkor vége, odalesz. De ezt is kivédjük. 20 perc elm últával, kisebb nehézségek u tá n a csónak­ ban van. Kissé pihegve, izga­ tottan nézünk egymásra Pis­ tivel: Ez igen! G yors megbe­ szélés, pakolás, irány a part. A h a lő rh á z n á l B éla b á c si megnézi a h alat. A p o n tat­ lan rugós mérleg 6-7 kg kö­ zö tt m u ta t. M eg jö n Józsi, digitális m érlege m ár pon­ tos: 6 kiló 47 deka a hal sú­ lya! Büszkén nézünk körül, m ire Béla bácsi megjegyzi. N álu n k a 10 kg a la ttia k a t „nem jegyzik” Egy p illan atra elszontyolo­ d u n k , de u tá n a : N em b aj, nálunk jegyzik! Ez a hal már a miénk! Irány a horgászta­ nya. E zt a c salád n ak látn i kell! A tanya udvarán összesza­ lad a család, a nép, ki g ratu ­ lál, ki dicséri a halat, m in ­ denesetre az addig lebzselő, u n o tt horgászok csom agol­ nak , irá n y a v íz p a rt. Egy hang: „Mi egy hétig semmit

nem fogunk, ezek meg rög­ ro s, ak ad ó s, stégekkel teli tön egy ekkorát kapnak ki a p artszegélyt. Ha o d aér, el­ vízből!” Nem baj, ha mások­ v ész. S e jte m , h o g y is m é t nál je le n tk e z ik a S í-v íru s, am urral van dolgunk. Kb 10 mármint a Sárga Irigység. perces kemény munka után T erm észetesen a nap hősei már a stégtől 20 m-re lehet, mi vagyunk. Jó néhányszor de le n t a 4 m -es víz alján . elm eséljük, hogy v olt-m int Kissé keményebb fékkel fá ­ volt. Halpucolás, m ajd esté­ rasztani kezdem. Pisti izgul re r á n to tt hal készítés kö­ m ö g ö tte m , já r k á l fe l-a lá . v etk ezik . M i a h alból m ár Egyszer a hal megindul fel­ csak 10 óra után eszünk Pis­ felé. M eg p illa n to m , közel tivel, m ert akkor jövünk be egy méter hosszú amur. Egy a délutáni portyából. E red ­ pillan atra megremeg a bel­ mény: semmi. Ez megy még sőm : ek k o ra h al m ég nem k é t n a p ig . S en k i sem fo g v o lt a h o rg o m o n ! A h a l se m m it! P é n te k e n jö n a visszamegy a mélybe. R áné­ „ ro ssz id ő ” . Szél, eső. No zek szerény kis m entőnkre, persze, a horgászoknak ez a és c sen d esen m egszólalok jó! Időjárás-váltáskor meg­ „koma, eredj, kérj egy nagy

hal! Nem sokáig engedi bá­ mulni magát, ismét a mély­ be tör. Ó rám ra nézek, h a r­ m incöt perc telt el, a bevá­ gás óta. Hirtelen ismét felfe­ lé jö n a hal! Kezd fáradni! Figyelmem ismét a jobb ke­ zem be lévő b o tra , az azon levő zsinórra összpontosul. Ilyen p illan ato k b an a h o r­ gász szá m á ra m egszűnik a külvilág. A zsinór m intha a sa ját idegszála lenne. A vé­ gén o tt a nagy hal. A zsinór m o z g á sá b ó l, fe szü léséb ő l kell k italáln i a hal szándé­ kát. Ha sikerül, akkor lehet győzni ellene. Ha nem , ak­ kor a hal győz az életéért ví­ v o tt h arcban. E rre megvan az esélye, hiszen a zsinór 0,3 mm v astag m indössze és 6 kg sza k ító sz ilá rd sá g a van. Ez a hal a végén pedig jóval 10 kg felett! És még a hor­ gász messze van a győzelem­ től. A z utolsó pillanatban is történhet valami. A h al a felszín ala tt köröz. Óvatosan megemelem a bo­ tot, a szája a víz felé kerül. Nyeli a levegőt, köpi a vizet. Ilyenkor az úszóhólyagja te­ le lesz levegővel, nehezebben tud a mélybe merülni. Azért n é h á n y s z o r m e g p ró b á lja , ily e n k o r 1 0 -1 5 m é te r t is m egy. A z ö tö d ik „ p ip áltatá s” után m ár nem képes le­ m erü ln i. E re je fo g y tán . A jobb karom nak is, pedig ek­ kor kell legjobban koncent­ ráln i, figyelni. Ha a hal ki­ tör, ilyenkor kell ezeket le­ het finoman parírozni. m e rítő t. A m últ h e ti am ur Sikerül! R ánézek a halőrre: ehhez képest keszeg!” Pisti Józsi, próbáljuk meg szákolelindul m erítőért, magamra ni! Órám szerint 45 perc telt m arad o k a nagy hallal. Az el. Józsival összedolgozunk: m indent elkövet, hogy meg­ vízbe teszi a szakot én fino­ sz a b a d u ljo n p ó rázátó l. Én m an te re le m fe lé a h a la t. m indent elkövetek, hogy ez Egy mozdulat nélkül csúszik ne sikerüljön neki. P árharc a szák felé. Félig benne van ez a javából. Botot tartó ke­ a k ism éretű, ám erős szák­ zem k ezd fá r a d n i ó rá m ra ban! Kezdek megkönnyebülnézek, m ár 25 perce birkó­ ni, de a féket nagyon lazára z u n k e g y m á s sa l. K ö z b e n á llíto m , m in t k id e r ü l, az P isti b ejár néhány stéget, a utolsó pillanatban. Az amur halőröket. N incs egy nagy­ rú g m a g á n e g y e t, és m ár m éretű merítőszák senkinél! k in t is v an a szákból! Ha Esélyeink ettől a pillanattól m o st e rő se n ta rto m a zsi­ je le n tő s e n ro m lo tta k . H á­ nórt, elszakította volna! így tam m ögött szépszám ú n é­ még megvan! A hal bágyadt zőközönség gyűlt össze. Ve­ kísérleteket tesz a m enekü­ lem e g y ü tt izgulnak, b á r a lésre. Hiába, nincs elég ereje h alat csak én láttam eddig. m ár. K ét perc m úlva ism ét Az a m élyben köröz. M eg­ k ö ze l van a szákhoz. M ár p róbálom fin o m an feljeb b csak a farka van kint belőle. kényszeríteni. Sikerül! Most M in d já r t! — u jjo n g u n k , m in d n y á ja n m eg látju k ! A amikor ismét kicsúszik belő­ stégen állók egyszerre h ö r­ le! De m ár csak egy k icsit dülnek fel. Micsoda pompás m erül, menekülni sincs ere­

nő a h a la k é tv á g y a — m ondja az elm élet. A gya­ k o rla t nem ezt b iz o n y ítja , vasárnapig sehol semmi. V a­ sárn ap láttam , am ikor csó­ n a k b ó l f á r a s z t o t t a k egy nagy am u rt két és fél órán k e re s z tü l. A h al végül e l­ m e n t. H é tfő n egy ó ra 15 perc küzdelem u tán szaba­ dult meg a horogtól egy m á­ sik hal, le tt egy ú jabb h o r­ g á sz c s a l ó d o tt . V e lü n k együtt. Csütörtök óta renge­ teg vizet b e jártu n k . A sté ­ günk e lő tt s a já t e te té sü n k van, ahol még kapásunk se volt, igaz máshol sem. „Holnap — kedden van még egy napunk, szerdán pedig m á r m en n i kell h a z a !” — K e se rg ü n k P is tiv e l. Ilyen körülmények között jö tt el a kedd reggel. A 4 óra m ár a parton talált bennünket. Felcsalizás, be­ dobás, majd rövid várakozás után szép kapás jelentkezik fél ötkor. Bevágás, megvan a hal. Szépen dolgozik. A stég előtt m ár látszik is egy kb. 5 kilós p o n ty . H am ar fá ra d , m erítő t alá. E kkor a szájá­ ból k ip a tta n a horog, a hal elmegy. Bosszúsak vagyunk, és keserűen gondoljuk, hogy ez volt az u to lsó le h e tő sé ­ g ü n k a h a lfo g á s ra ezen a gyönyörű helyen. De tü rel­ m esen v árak o ztu n k . V á ra ­ kozás közben el-elbóbiskolok, a m ik o r h áro m n eg y ed nyolckor a rra riadok, hogy P isti bevág. A hal azonnal n agy erő v el in d u l jo b b ra . Á tveszem a botot, „kóstol­ gatom ” a hal erejét. A z az­ tán van! Majdnem belehúz a vízbe! Folyam atosan húz le zsinórt az orsóról. Eközben 20 m -re megközelíti a bok­ A tetthely a Tisza holtága

je . E gy m ásik sz á k o t kap kézbe Józsi és a vízbe teszi. A hal ismét közeledik hozzá. Józsi fohászkodik: „C sukd be a szemed! Ne lásd a szá­ k o t, m e r t m e g in t m eg v a­ dulsz! C sak legalább a sze­ med lehunynád!” Persze, ő is tudja, hogy ez lehetetlen. Az am ur közben m ár teljes h o sszáb an a szák b an van. Meg sem próbál menekülni. J ó z s i fin o m a n a s té g h e z húzza, m egfogja a szák ke­ retét és megemeli. Ez a leg­ k ritik u s a b b p illa n a t. É s a nagy hal a stégen van! Meg van! Sikerült! Legyőztük! El­ ső a megkönnyebbülés. M á­ sodik az óra: kerek 50 perc te lt el a csatával. H arm ad­ szorra elönt az öröm, a dia­ dal érzése, am it egy h a ta l­ mas messze hangzó győzel­ mi kiáltás jelez! A stégen ál­ lók tapsolnak, m ajd sorban g ra tu lá ln a k m in d k e ttő n k ­ nek. A h a la t felv isszü k a halőrházhoz és megmérjük: kerek 13 kg! Elgondolkozom: Eddigi leg­ nagyobb halam egy 27 kg-os harcsa volt, még ifikorom ­ ban. Ez a hal a fele sincs. De a harcsa m ázsán felülire is m egnőhet, így a h a rc s a re ­ k o rd 27 % -án ál ta r to k . Amurból 30 kg a rekord. Ez a hal ennek a súlynak a 45 % -át n y o m ja. A f a j tá t te ­ kintve ez a legnagyobb hal, am it eddig sikerült legyőz­ nöm. Bár a Horgászújság re ­ k o rd listájára nem kerülhet fel, m i nagyon büszkék va­ gyunk rá. Irány a horgászta­ nya udvara. Büszkén fogad­ ju k a g ra tu lá c ió k a t. Jö n a k é rd é s. Ki fo g ta ? P istiv el egy m ásra nézünk és ism ét e g y b e h a n g z ó a n k ö zö ljü k : „Mi! K etten együtt!" Hiszen ez csapatmunka volt a javá­ ból! Harmadik társunk Józsi, a halőr volt. M ásnap reggel még egy kis levezető horgászat követke­ zik, m ajd csomagolás és in­ dulás haza. A Tisza gátján m e g á llu n k eg y p e r c r e és c so d á lju k az elén k tá ru ló holtág panorám áját. Ki-ki a s a j á t é lm é n y e ire g o n d o l, gyönyörködik a szép tájban. Eközben fogalmazódik meg bennünk: Ide még visszajö­ vünk! H alak v á rja to k m in­ ket! Viszontlátásra: Láyer József

Minden lépést megtettek: Dózsa tsz. Nyíracsád

Természetgyógyász Nyíracsádon (F olytatás a 6. oldalról)

c s o d á lk o z o tt eg y m á so n : M in d e n k in e k az e m észtő ­ E gyógymód szakirodalma rendszerével van gond! Ne egyre gazdagodik. Rengeteg egyek vacsorára tö ltö tt ká­ m ű v e ' s ik e r ü lt n ek em is p o s z tá t meg f ő tt té s z tá t? megismerkednem az am eri­ A zt szeretem a legjobban! k ai szerzőktől a kínaiakon — M it, mivel esznek itt az á t, f o r d ítá s a im s o rá n . E emberek? k a p cso lato k ra h ivatkozott Nekem is a pajzsmirigyem! nagyon gyakran betegeinek, — E nnyire jó dban szegény akikhez roppant szeretettel, a táplálkozás? — Hogy a ke­ türelem m el, kedvességei és zelés u tá n p ih e n je k le o tt­ ő s z in te h itte l k ö z e le d e tt, hon? — Ha kapálni, gyűjte­ n y u g a lm a t, e rő t á ra s z tv a ni akar, nincs értelm e az én m ag áb ó l. N em v o lt ritk a , m unkám nak! És még sorol­ hogy egy-egy kezelés 40-60 hatnám. Ö sszeg z é sk é n t e n n y it h a ­ percig is eltartott. Megdöbbenéssel, vegyes saj­ g y o tt T A M A R A JE V G E ­ n á lattal ism erte meg az itt NYEVNA: M ikor érjü k el, élő em berek életvitelét, é t­ hogy az em b erek et „ c sa k " tanítással lehet gyógyítani? kezési szokásait. M oczok G yuláné Beteg, s gyógyító egyaránt

GYES-en voltam 1986 nyarán mentem el első gyermekemmel az Általános Iskola Gondnokságáról. Kisfiam, Szabolcs születése n a g y ö rö m e t je l e n te t t az egész c sa lá d s z á m á ra , de egyben nagy változást is az eddigi életem hez képest. A m e g s z o k o tt m in d e n n a p i m unka h ely ett, jö tt a gye­ reknevelés. Ez külön nagy öröm volt szám om ra, m int szinte m inden kezdő anyu­ kának. Az egész napot kisfi­ ám m al tö ltö tte m , nagyon sokat voltam vele egyedül, mivel férjem munkája m iatt nem sokat tu d o tt segíteni, még hétvégeken is dolgozott. Az elején nagyon szép és jó volt minden, de ahogy múlt az id ő jö t te k a g o n d o k a problém ák. E lkezdtük a la­ kásépítést, ami külön gond­ dal, bajjal járt. Közben Sza­

bolcs óvodába került, én pe­ dig m a ra d ta m to v áb b ra is otthon, mivel megszületett a kislányunk Nórika. M ég n e h ezeb b , de egyben öröm is volt számomra m in­ den a m it é rtü k te h e tte m . M o s tm á r k é t k is g y e re k e t k ellett nevelnem és férjem to v á b b r a sem t u d o t t sok időt tölteni velünk. Közben f e lé p ü lt a la k á s é s n a g y ö röm m el k ö ltö z tü n k s a já t otthonunkba. Ahogy múlt az idő nőttek a gyerekek, Nóri­ ka is óvodába került, és egy­ re jobban közeledett a m un­ kába való visszaállás. Nagyon hosszú volt ez a hat év, am it otthon töltöttem el v elük, de nagyon szívesen c s in á lta m és íg y u tó la g visszagondolva nem is volt az olyan nehéz. H unyadi Lászlóné

Útba

e s i k

j ö v e t - m e n e t !

L á b d a r íig á s

K ezdődik a szezo n M ár egy hét múlva kezdődik az 1992-93. évi m egyei II. osztályú bajnokság. A csa­ pat az elmúlt bajnokság be­ fejezésével nem hagyta abba a m é rk ő z é se k e t. A z ó ta is minden vasárnap mérkőzést játszu n k , kedden-pénteken pedig edzést tartunk. A cso-

p o rtu n k b a n k é t ú j c sa p a t szerepel majd, Nyírmihálydi és Téglás valam int az ú jra nevezett Álmosd csapata is. A csapatnak mindenképp az első öt között kell végeznie, m ivel az 1993/94. évi b a j­ nokságban lesz egy kiem elt csoport, amely a három kör­

z e ti cso p o rt első ö t helye­ z e ttjé b ő l á ll. R e m é ljü k a c s a p a tu n k k é p e s le s z rá , hogy b e k erü ljön az első öt közé, és magasabb színvona­ lú c so p o rtb a n szerep elh e­ tünk majd. P atalenszki József

A mérkőzések hazai színhelye

Kiskorúak támogatása A P olgárm esteri H ivatal a Népjóléti M inisztérium által k i í r t p á ly á z a t e ln y e ré s e alapján a kiskorúak segélye­ zésére fo rd íth a tó tám oga­ tásban részesült. Az elnyert segélyösszeg fel­ o sz tá sá ró l a N é p jó lé ti Bi­ zottság soron következő ülé­ sén az iskolai tanév megkez­ d ése e lő tt fog d ö n ten i. Az 1991. évhez hasonlóan vár­ ható, hogy támogatásban ré ­ szesülnek az óvodás gyere­ kek, általános iskolai, gim ­ náziumi, szakközépiskolai és a szakm unkásképző intéze­ tek tanulói. Átvállalásra ke­ rül az általános iskolás tanu­ ló k ta n k ö n y v b e sz e rz é si

költsége is. A tám ogatás ki­ fizetéséről az oktatási intéz­ mények (óvoda, általános is­ k o la) fo g g o n d o sk o d n i. A középiskolai tanulók csak is­ k o la lá to g a tá si igazo lv án y b em u ta tá sa e seté n k ap ják meg a tám ogatást az általá­ n os isk o la g o n d n o k ság án . Ezen tám ogatási form ákon tú l a fen n m arad ó pénzesz­ köz az óvodai és az általános iskolai étkezési térítési díjak csökkentése érdekében ke­ rül felhasználásra.

C zapár G ábor Népjóléti Bizottság Elnöke, tanácsnok

SÜTÉS-FŐZÉS Mákos guba N éhány perc ala tt elkészít­ h e tő v a c so ra é te l. 8 -1 0 db k if lit- jo b b , h a eg y k ic s it szikkadt-felkarikózunk u jj­ nyi vastag szeletekre. Szűrő­ be tesszük és leöntjük forró vízzel vagy forró tejjel. Ez­ u tá n , m in t a k ifő tt té sz tá t bőven m eghintjük ízlés sze­ r in t tú ró v a l, vagy re s z e lt sajttal; mákkal vagy dióval. Ne kevergessük m ert össze­ tö rik , h an em ré te g e n k é n t szórjuk meg és rázogassuk. Sz. A.

Apróhirdetés A nyíracsádi Zrínyi u. 57. sz. alatti 2,5 szobás, ebédlő, für­ dőszobás nagy melléképületes 980 négyszögöles telekkel há­ zasingatlan eladó. Érdeklődni lehet a helyszínen.

Kárpótlás Az 1992. évi II. törvény 4. §. alapján az önkormányzatnak 1992. augusztus 31-ig földren­ dező bizottságot kell alakítani. K érjük azokat a kárpótlási igénybejelentőket akik szívesen részt vennének a bizottság munkájában, hogy 1992. au­ gusztus 25-ig jelentkezzenek a Polgármesteri Hivatalban. P olgárm esteri H ivatal

A nyíracsádi Dózsa szövet­ kezet, ellentétben a Győze­ lemmel sohasem élvezhette a s z a k s z ö v e tk e z e t lazá b b fo rm ájá b ó l adódó előnyö­ ket. Első tagjai bizony nem saját jószántukból álltak be a közösbe, D ebrecenből is jöttek szervezők, agitátorok, nem volt m ese, be k e lle tt lépni. Ez a történelm i előz­ mény m ost meg is látszik a kilép ő k szám án. A k tu ális problémáikról beszélgettünk Piránszki F erenccel, a Dó­ zsa termelőszövetkezet elnö­ kével arról, hogyan állnak az átalakulással, kárpótlással. A z elnök elm ondta, hogy a törvény szerint s a törvényes lehetőségeken belül minden lépést megtett a szövetkezet. L étrejött a kárpótlási egyez­ tető fórum, kijelölték a föld­ alapokat. Ugyan kilencszáz a ra n y k o ro n á v a l több k á r­ p ó tlá si igény k e le tk e z e tt, m int amennyi föld volt, így be k e lle tt vonni az állam i földtulajdont és a term elő­ szövetkezeti erd ő t is. M in­ den esetre a K árpótlási H i­ vatal és a Földhivatal is el­ fo g a d ta a k ijelö lést. 1992 jú liu s 15-e u tán vagyonnal is ki lehet válni. Negyvenhat em ber k érte a kiválást, ők különböző form ákban, kftként, betéti társaságként kí­ vánnak továbbra dolgozni. A közgyűlés e ld ö n tö tte ki m it vihet ki. Vagyoncsopor­ to n k é n t h a tá ro z tá k m eg a kivihető javak körét. Például a fű ré s z ü z e m d o lg o z ó i eg y ü tt m arad tak , vállalko­ zásba kezdenek. Itt függet­ len és hivatalos szakértőkkel m érették fel a vagyont, mert csak ezt és ekkor fogadják el m ajd a p a rtn e rb a n k o k ga­ ranciának. M ég nem v ilág o s, m ily en szövetkezet m arad a kiválá­ sok után. El lehet képzelni, hogy mivel az ügyviteli ap­ parátus alkalmas erre, hitel­ s z ö v e tk e z e te t a la k íta n a k . M indezek csak ősszel dől­ nek el. A ma még meglévő s z ö v e tk e z e t m in d e n b e n igyekezett megkönnyíteni az em bereknek ezeket a nehéz id ő k e t. K o ráb b an nagyon sokan azt m ondták, hogy a legjobb földeket meg akarja tartani. A megbékélés érde­ kében a központi tanya mel­ le tti, illetve akörüli jó föl­ dekről is lem ondott a meg­ békélés érdekében.

NYÍRACSÁDI ÉLET Nyíracsád havonta megjelenő lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Polgármesteri Hivatal 4262 Nyíracsád Kassai út 4. Telefon: 1 Készült: A PIREMON Kisvállalat Vámospércsi Nyomdaüzemében 4287 Vámospércs, Malom u. 2. Felelős vezető Dr. G ere Kálmán Igazgató