NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK
159. sz.
CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
ÍRTA
FARKAS TAMÁS
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága támogatásával
Sorozatszerkesztő KOROMPAY KLÁRA
ISBN 978 963 05 8826 3 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2009 © Farkas Tamás, 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
TARTALOM
I. ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 II. A NÉVVÁLTOZTATÁSOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A névváltoztatások típusai. . . . . . . . . . . . . . . 2. Terminológiai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A hivatalos családnév-változtatások modellje . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
7 7 7 8
III. A CSALÁDNÉVVÁLTOZÁSOK ÉS CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK TÖRTÉNETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A családnevek kialakulása és természetes változékonysága . . . . . . . . 2. A személynévanyag hivatalossá válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A hivatalos családnév-változtatások története. . . . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
.9 .9 .9 10
IV. A TÉMA KUTATÁSTÖRTÉNETE, SZAKIRODALMA, FORRÁSAI 1. A családnév-változtatások kutatásának története és irányai. . . . . . 2. A 20. század második felére irányuló kutatások és forrásaik . . . . . 3. Az eredeti kérvényanyag mint forrás . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A jelen vizsgálatok forrásanyaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
13 13 14 15 15
V. NÉVKELETKEZÉS A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSBAN 1. Névkeletkezés és névhasználat . . . . . . . . . . . . . . . 2. Elnevezők és elnevezettek. . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az elnevezés ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az elnevezés indoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Az elnevezés alapja, módja, eszköze . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
17 17 17 18 18 20
VI. A CSALÁDNÉV JELENTÉSSZERKEZETE ÉS SZEREPE A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOKBAN . . . . . . . . 1. A tulajdonnév jelentésszerkezete . . . . . . . . . . . . . . 2. A családnév identifikációs szerepe . . . . . . . . . . . . . 3. A családnév információtartalma . . . . . . . . . . . . . . . 4. Konnotáció és névízlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A motiváció, azaz a névválasztás alapja. . . . . . . . . . . 6. Etimológiai jelentés és a névrendszerezés szempontjai . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
. . . . . . .
21 21 21 22 26 28 35
VII. A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK TÖRTÉNELMI-TÁRSADALMI HÁTTERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A családnév-változtatásokat körülvevő „erőtér” . . . . . . . . . . . . . 2. A névváltoztatások politikai háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Allogén származás, etnikai karakter a családnév-változtatásokban . . . . 4. Szociológiai tényezők és szempontok. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
41 41 42 44 48
VIII. A HIVATALOSSÁG SZEREPE A NÉVVÁLTOZTATÁSOKBAN 1. A családnév-változtatások hivatalos szabályozása . . . . . . . . . 2. A kérvényezési, ügyintézési és elbírálási gyakorlat jellemzői . . . 3. A névválasztás szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
50 50 51 52
IX. A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK EGYÉNI INDOKAI . 1. Az egyéni indokok vizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . 2. A családnév-változtatások egyéni indokrendszere . . . . . 3. A névváltoztatások aktualitása . . . . . . . . . . . . . . . 4. A családnevek visszaváltoztatásáról. . . . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
58 58 60 62 63
X. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN . 1. A családnév-változtatások mennyiségi mutatói . . . . . . . . . . . . . . 2. A családnév-változtatások indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A családnév-változtatással elhagyott névanyag . . . . . . . . . . . . . . 4. A felvett családnevek motiváltsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A felvett családnevek rendszerezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A családnév-változtatók szociológiai összetétele . . . . . . . . . . . . . 7. Kettős családnevek a névváltoztatások folyamatában . . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
64 64 65 71 73 79 85 91
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
XI. ZÁRSZÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 XII. HIVATKOZOTT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100 ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107
I. ELŐSZÓ
A családnév-változtatások az egyéni élet egyes családokat érintő, esetleges eseményei, ilyen értelemben magánügynek tekinthetők. Engedélyezésükhöz azonban a családnevek hivatalos rögzítettsége miatt az állam jóváhagyására van szükség. A családnév ugyanakkor a közösségnek szól, s megváltoztatásának hátterében a névváltoztatókat körülvevő, történetileg is változó társadalmi „erőtér” sokféle befolyását kell látnunk, mely a családnév sajátos jelentésszerkezete révén fejtheti ki hatását. „Azt mondják, nem a név teszi az embert, de…” – magyarázza névváltoztatási kérvényét egy férfi a hetvenes években (701/1975 BM) – számos indok adódhat arra, hogy valaki addig viselt családnevét egy másik névre kívánja felcserélni. Jelen munka a magyarországi hivatalos családnév-változtatásoknak a legutóbbi időkig meglehetősen kevéssé kutatott témájával foglalkozik. Ennek a sajátos, összetett jelenségnek több szempontú áttekintésére és átfogó értelmezésére vállalkozik, a nyelvészeti megalapozású, de más tudományterületek felé is nyitott névkutatás (névtan, onomasztika) vizsgálati módszereit állítva a középpontba. A benne módszeresebben is feldolgozott anyag a családnév-változtatások történetének legkevésbé ismert korszakát, a 20. század második felének (pontosabban a világháború utáni, a rendszerváltáson túlnyúló mintegy fél évszázadnak) a névváltoztatásait jelenti. Ezeket legteljesebb forrásanyaguk: a belügyminisztériumba egykor benyújtott névváltoztatási kérvények alapján – évtizedenként kiválasztott, összesen hat mintaévből származó, kétezer családnév-változtatási esetet tartalmazó mintára építve – vizsgálja. Könyvünk első nagy tartalmi egysége (II–IV. fejezet) bevezetést nyújt a családnév-változtatások témakörének vizsgálatához: egyes alapkérdéseit tisztázza, áttekinti a családnév-változtatások történetét, valamint bemutatja (különösen a közelebbről is tárgyalt korszak) kutatástörténetét, szakirodalmát, forrásait. A második nagy tartalmi egység (V–IX. fejezet) a névváltoztatások modelljét és ennek összetevőit taglalja: egyrészt a névváltoztatások névanyagának keletkezését jellemző tényezőket, illetve e névanyagnak a névváltoztatásokban játszott szerepét a családnév jelentésszerkezete alapján; másrészt a családnév-változtatások történelmi-társadalmi hátterét, a hivatalosság tényezőjét és a névváltoztatások egyéni indokrendszereit. Az itt elemzett témákat a 20. század második feléből vett konkrétumokkal mutatja be. A harmadik nagy tartalmi egység (X. fejezet) a vizsgált korszak családnév-változtatásainak módszeres, számszerűsített, változási tendenciáit figyelemmel kísérő feldolgozását tartalmazza: a korabeli névváltoztatások esetszámainak alakulását, indokrendszereiket, az elhagyott és a felvett családnevek névrendszer5
tani elemzéseit, a névváltoztatók szociológiai összetételének alakulását ismerteti. Ennek során egyaránt figyelmet fordít a családnév-változtatások korábbi történetét jellemző sajátságok utóéletének alakulására, illetve a korszakbeli új jelenségek (például a cigányság névváltoztatói csoportként való megjelenésének) bemutatására és értelmezésére. Jelen összegzés alapját 2001-ben írott és az ELTE Magyar Nyelvészeti Doktori Programjában 2002-ben megvédett doktori (PhD) értekezésem képezi: „A magyar hivatalos család- és asszonynév-változtatások (különös tekintettel a 20. század második felére)” (Bp., kézirat, 398 lap + 22 lap melléklet). A benne érintett kérdések közül némelyekkel részletesebben is foglalkoztam a disszertáció megírása óta (ezek többségét l. a bibliográfiában), a 20. század második felének családnév-változtatásait jellemző egyes eredményeket is publikáltam (FARKAS 2005), de a családnév-változtatások tágabb témakörében és más korszakaiban is további vizsgálatokat folytattam. A doktori értekezés terjedelme, illetve a saját és mások által végzett kutatások újabb eredményei (l. különösen már KARÁDY–KOZMA 2002, a vizsgált félszázad első évtizedének részletes társadalomtörténeti elemzése: 269–355; legújabban FARKAS–KOZMA szerk., 2009; ill. FARKAS 2008b, 2009a, vö. 2009d is) azonban az eredeti kézirat igen alapos átdolgozását tették nemcsak lehetővé, de szükségessé is a megjelentetés számára. A hivatalos családnév-változtatások általános érvényű kérdésköreit tárgyaló eredeti részeket ezért nagymértékben megrövidítettem, illetve újraírtam, egyes vonatkozásaik bővebb kifejtése helyett pedig – szükségszerűen – azóta megjelent önálló tanulmányokhoz igazítottam az olvasót. A más történeti időszakok sajátságait tárgyaló részeket és részleteket kivettem, a nemzetközi kitekintéseket megritkítottam; ezzel az áttekintő igényű fejezetekben is a közelebbről vizsgált fél évszázad névváltoztatásainak bemutatására irányítva a figyelmet. A számszerű feldolgozásokat közlő fejezetben az elkészített táblázatok egy részét kénytelen voltam elhagyni, a feldolgozott kérvényanyagból azonban igyekeztem továbbra is bőségesen hivatkozni (az idézeteket betűhíven, nyelvi adataikat azonban kurziválással kiemelve közlöm), bár számos konkrétumot és példát adatvédelmi okokból eleve mellőznöm kellett, illetve elhagyni az idézett részletekből. E munka elkészültéhez nyújtott segítségéért sokaknak kell köszönetet mondanom. Mindazoknak, akik a dolgozat alapját képező levéltári kutatásokat lehetővé tették számomra, akik a téma doktori értekezésként való megírását támogatták és e dolgozat jobbá tételét szorgalmazták, akik azóta folytatott kutatásaimban munkatársaim voltak, és akik a jelen összegzés elkészítésében és megjelentetésében nyújtottak értékes segítséget. Segítségüket ezúton is mindnyájuknak köszönöm.
6