II.
Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
1.) a.) Jogszabályok: b.) Buzsák Község Önkormányzatának 9/2007. (IV.20.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési szabályzatáról:
BUZSÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2007.(IV.20.) sz. rendelete a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
A rendelet kihirdetve: Buzsák, 2007. április 20.
Varga Lászlóné jegyző
BUZSÁK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Buzsák községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi Önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: ÖTV.) 18.§./1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – működésének részletes szabályairól (a továbbiakban SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei
1.§.
A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatáskori, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§.
/1/ Az Önkormányzat megnevezése: BUZSÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat) /2/ Az Önkormányzat székhelye: 8695. Buzsák, Fő tér 1. /3/ A képviselő-testület hivatalának megnevezése:
Buzsák község Polgármesteri Hivatala
3.§.
/1/ Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló /2/ Az Önkormányzat jelképei használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4.§.
/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. /2/ A település ünnepei: - Pünkösdi találkozó - Buzsáki Búcsú - Szüreti nap
II. FEJEZET A helyi önkormányzás általános szabályai
5.§. Az önkormányzati jogok
/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. /2/ A képviselő-testület – a törvény keretei között – önállóan szabályozhat-
ja, ill. egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. /3/ A képviselő-testület – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő piacgazdaság barát környezetet teremt. /4/ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat – és hatáskörében nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. /5/ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom – és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.
III. FEJEZET A települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
6.§. /1/ a.) Az Ötv. 8.§. /1/ bekezdése alapján az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: „ a településfejlesztés, a településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a
település tisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” b.) A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvíz ellátásról, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. /2/ A képviselő-testület az /1/ bekezdésben ellátandó feladatait önállóan illetőleg társulásos formában oldja meg. Társulásban látja el: - az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatási és nevelési feladatait Intézményfenntartó Társulás keretében Táska község képviselő-testületével, - a szociális alapellátási feladatait a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központon keresztül. (1)
7.§.
A képviselő-testület önként vállalt feladatként látja el a Népművészeti Tájház-Múzeum működtetését.
8.§.
Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
9.§.
/1/ A képviselő-testület az Ötv.10.§-ban meghatározott hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. (2) /2/ A képviselő-testület az /21/ bekezdésbe nem tartozó hatásköreinek gyakorlását a bizottságokra, a polgármesterre, törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja át. (3) /3/ A képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskör tovább nem ruházható. /4/ A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti, és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja. /5/ Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol. /6/ A képviselő-testület e rendeletének 2.sz. melléklete szerint a szociális törvényből eredő hatásköreit a Szociális Bizottságra és a polgármesterre ruházza át.
IV. FEJEZET
A képviselő-testület működése A képviselő-testület összehívása 10.§.
/1/ (4)
/2/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést, valamint közmeghallgatást tart.
/3/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, továbbá az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze. /4/ A képviselő-testület összehívását a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. (5) /5/ Az alakuló üléssel kapcsolatos speciális előírások: a.) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. b.) Az ülést a legidősebb települési képviselő vezeti korelnökként. b.) Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester tiszteletdíjáról. c.) A képviselő-testület dönthet az alpolgármester személyéről és tiszteletdíjáról. /6/ Az ülések meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. /7/ a.) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. b.) A polgármester szabályszerű indítvány esetén a testületi ülést 5 napon belül köteles összehívni. /8/ Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formálisan meghívó nélkül, telefonon vagy távirati úton is összehívható. /9/ A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről a lakosságot a meghívő hirdetőtáblán való kifüggesztésével tájékoztatni kell.
11.§.
A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a.) a képviselőket b.) a jegyzőt c.) a napirend tárgya szerinti illetékeseket d.) a helyben működő civil szervezetek vezetőit, akiket az üléseken tanácskozási jog illet meg. (6)
A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve
12.§.
/1/ A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. /2/ A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó éves munkaterv. /3/ A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kérhet: a.) a képviselőktől, b.) bizottságoktól, c.) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől, d.) az önkormányzati intézmények vezetőitől, e.) a településen működő önszerveződő közösségektől. /4/ A munkaterv tervezetét a - polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé.
/5/ A munkaterv főbb tartalmi elemei: a.) A tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása: azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítését és közreműködését. b.) A képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei. c.) A napirend előterjesztőjének a megjelölése. d.) Azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani. e.) Az előkészítésben résztvevők felsorolása. f.) Megjelölendők az előterjesztések elkészítésének határidői. g.) A meghívandók felsorolása. h.) Egyéb (szervezési) teendők rögzítése.
A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.
13.§.
/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános. /2/ A képviselő-testület a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
Az érintet a beleegyező nyilatkozatát írásban legkésőbb a testületi ülés megkezdéséig teheti meg. Amennyiben az ülés megkezdéséig az érintett a beleegyező nyilatkozatát a képviselőtestületnek nem adja meg, így a testület zárt ülést tart. (7) b.) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Az üzleti érdek fennállását indokolni kell. (8)
/3/ A zárt ülésre vonatkozó képviselő-testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni. /4/ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.
14.§.
/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke vezeti. /2/ A polgármester az ülés vezetése során: a.) Megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést, javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére. b.) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról. c.) Ismertetést ad az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről. d.) Előterjeszti az ülés napirendjét. e.) Napirendi pontként megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. f.) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja azt, aki az ülésen
méltatlan magatartást tanúsít.
Az előterjesztés
15.§.
/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a.) Beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről. b.) Döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra is irányulhat. c.) Tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. /2/ Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. /3/ Az előterjesztés főbb elemei: a.) Első rész: - a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása, - előzmények bemutatása, e témában hozott korábbi döntések, azok végrehajtása, - mindazon tények, adatok, összefüggések, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják. b.) Második rész: a határozati javaslat, indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkezés, felelősök, határidők megjelölésével.
A tanácskozás rendje, szavazás 16.§. /1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) Az előadó a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztéshez csak akkor tehető szóbeli kiegészítés, ha az új Információkat tartalmaz. b.) Az előadóhoz a képviselő-testölet tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
/2/ A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. /3/ A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
17.§.
A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
18.§.
A polgármester elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
19.§.
/1/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség). A képviselő-testület döntéshozalatából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv.14.§,/1/-/2/ bekezdés.)
/2/ Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata) szükséges az Ötv. 15.§., 18.§. /3/ bekezdésén, túlmenően: a.) A hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén. b.) Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén. c.) Településrendezési Terv elfogadása. d.) 1 millió Ft-on felüli hitelfelvételnél. e.) 100.000 ft-on felüli Alapítvány létrehozásánál.
20.§.
/1/ A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. /2/ A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. /3/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt a törvény írja elő, b.) azt a képviselő-testület ¼-e indítványozza, c.) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri. /4/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, a képviselő tartózkodási jogát fenntarthatja. /5/ A név szerint szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
21.§.
A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyek, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
22.§.
/1/ A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint. ………./200… (……hó…..nap.) Kt.sz. határozat /2/ A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
Kérdés, interpelláció
23.§.
/1/ a.) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. b.)Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat -adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. /2/ A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti. A válaszadás maximum időtartama 3-5 perc. /3/ A képviselő a képviselő-testületi ülésen – a napirendek lezárása után – a a.) polgármestertől, b.) alpolgármestertől c.) bizottságok elnökeitől,
d.) jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), melyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ ad. /4/ Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
/5/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló személyt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja valamely bizottságot is.
/6/ A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
A tanácskozás rendjének fenntartása 24.§. /1/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használt. b.) Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót. c.) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. /2/ a.) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. b.) A megjelent állampolgárok kérésükre a napirenddel kapcsolatban a polgármestertől szót kérhetnek. c.) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. /3/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A jegyzőkönyv 25.§.
/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely: - a megjelent képviselők és - a meghívottak nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét, - a szavazás számszerű eredményét, - a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik (Ötv.17.§./1/ bek.) /2/ A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző illetve 2 fő képviselő - hitelesítő – írja alá. /3/ A jegyzőkönyv mellékletei: a.) b.) c.) d.) e.) f.)
meghívó, a jelenléti ív, a megtárgyalt írásos előterjesztések, a jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek, az írásban benyújtott hozzászólások és egyéb írásos indítványok
/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti. /5/ A jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalnak. (9) /6/ A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
V. FEJEZET Az önkormányzati rendeletalkotás
26.§.
/1/ A képviselő-testület – az Ötv.16.§./1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /2/ Az Ötv. értelmében rendeletet alkot a következő ügyekben: a.) A Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv.18.§./1/ bek.) b.) A települési képviselőknek, bizottsági elnököknek – a törvény keretei között – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról (Ötv.20.§./2/ bek.) c.) Bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról (Ötv.23.§./2/ bek.) d.) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeinek eljárási rendjének megállapításáról (Ötv.50.§./2/ bek.) e.) Az éves költségvetés elfogadásáról. f.) A helyi önkormányzatok meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról (Ötv.79.§./2/ bek.,80.§./2/bek.) g.) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja át. (Ötv.10.§./2/ bek.) /3/ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: a.) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - települési képviselők, - bizottságok elnökei, - a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. - önkormányzati társulás tagjai
/4/ A rendelet-tervezet előkészítése: a.) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. b.) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a Jogi és Önkormányzati valamint a tárgy szerint illetékes más bizottság közreműködésével. /5/ A tervezet véleményezése: a.) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye - lakossági közvélemény kutatás /6/ A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a.) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. c.) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …………………….(község) Önkormányzatának ……………./200.. (………………hó….nap) számú rendelete. /7/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: a.) Az önkormányzati rendeletet a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján kell kihirdetni. A közszemle időtartama 30 nap. A közszemlére tétel és levétel időpontját az irattárban lévő rendeletre fel kell jegyezni. b.) A rendeleteket szórólapos formában illetve a helyi újságon keresztül is közölhetők az érdekeltekkel. c.) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek egy példányt meg kell küldeni. /8/ Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása: - Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgár-
mester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. - A jegyző kétévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
VI. FEJEZET A települési képviselő
27.§.
/1/ A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. /2/ „ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.” (Ötv.19.§./1/ bek.) „ Én ……….., esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az Alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbizatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Buzsák község javát szolgálom.” (10) /3/ A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el. /4/ A képviselő főbb jogai: a.) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. b.) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. c.) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. d.) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben – jegyző
útján – kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. e.) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. f.) „ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsnoknak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.” (Ötv.20.§./2/ bek.) g.) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. /5/ A képviselő főbb kötelezettségei: a.) Alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz. b.) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. c.) Olyan magatartás tanúsítása amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. d.) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban. e.) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. f.) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. g.) A személyes érintettség bejelentése. h.) Megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
VII. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai Bizottsági feladatok és szervezet
28.§.
/1/ A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező javaslattevő
ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek. /2/ A képviselő-testület állandó bizottságokat választ, továbbá ideiglenes bizottságot választhat.
/3/ A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: a.) Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 fő b.) Szociális Bizottság 5 fő c.) Művelődési és Idegenforgalmi Bizottság 5 fő /4/ A bizottság belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ. Keretei között – maga állapítja meg. /5/ A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg az albizottság hatáskört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet. /6/ A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. /7/ Az albizottság és az ideiglenes bizottság működésére a bizottságokra vonatkozóan szabályokat kell alkalmazni. /8/ Az Ügyrendi és Jogi Bizottság ellátja: a.) a települési képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, b.) a képviselői összeférhetetlenségi ügyeket.
A bizottsági működés főbb szabályai
29.§.
/1/ „ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési
képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (Ötv. 24.§./1/ bek.) /2/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /3/ A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. /4/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. /5/ A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. /6/ A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad. /7/ A bizottságok tevékenységükről ciklusonként egyszer kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.
VIII. FEJEZET A polgármester, az alpolgármester és a jegyző A polgármester 30.§.
/1/ a.) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. b.) A polgármester munkarendje: hétfő-csütörtök: 8-12 óra /2/ „ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.” (Ötv.32.§.)
/3/ A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) Segíti a képviselők munkáját. b.) Összehívja és vezeti a testület üléseit. c.) Képviseli az Önkormányzatot. d.) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat. e.) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. f.) A testületi döntés alapján folyamatosan szervezi az Önkormányzat hazai és külföldi kapcsolatait. /4/ A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a.) Indítványozhatja a bizottság összehívását. b.) Felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. c.) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. /5/ A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a.) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a hivatalt. b.) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében, és végrehajtásában. c.) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja. d.) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. e.) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
f.) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. /6/ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV.tv. határozzák meg.
Az alpolgármester
31.§.
/1/ „ A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, m munkájának a segítésére alpolgármestert választ, a alpolgármestereket választhat.” (Ötv.34.§. /1/ bek.) /2/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. /3/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok. /4/ Az alpolgármester feladatait – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz: a.) A gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban. b.) A bizottságok és a képviselők munkájának segítésében. c.) A kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében. d.) Figyelemmel kíséri és segíti a sport feladatok ellátását. e.) Segíti a polgármestert a honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátásában. f.) Közreműködik az Önkormányzat felújítási, fejlesztési feladatainak előkészítésében, továbbá a környezetvédelmi feladatok ellátásában.
A jegyző 32.§.
/1/ A képviselő-testület – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. /2/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról (Ötv. 36.§. /2/ bek. a.) pont). Ebben a körben: a.) Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. b.) Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. c.) Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein. d.) Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. e.) Köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel. f.) Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről. g.) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről. /3/ A jegyző egyéb főbb feladatai: a.) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. b.) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági jogköröket. c.) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. d.) „ A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.”. (Ötv.36.§./2/bek. b.) pont. e.) Szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját.
f.) Gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
IX. fejezet A polgármesteri Hivatal 33.§.
/1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv. 38.§./1/ bek.) /2/ A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. /3/ A Polgármesteri Hivatal belső tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, idejét, a polgármester és a jegyző fogadóóráit az Ügyrendben kell megállapítani. /4/ A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek. /5/ A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.
A társulások A társulásokra vonatkozó általános szabályok
34.§.
/1/ A képviselő-testület önkéntes és szabad elhatározásából, az egyenjoguság tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhat létre társulást. /2/ Társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat-hatásköre ellátására köthető. /3/ A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41.§. – 44.§. és az önkormányzatok társulásaitól szóló 1997. évi CXXXV.tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
35.§.
/1/ A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt: a.) Buzsák és Táska Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása. b.) Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Lengyeltóti. c.) Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ Fenntartói Társulás Lengyeltóti. d.) Somogy Megyei Önkormányzat Munka- és Tűzvédelmi Társulás Kaposvár. e.) Somogy Megyei Önkormányzat Beruházási Iroda Kaposvár. f.) Zeneiskolai oktatási Társulás Lengyeltóti. g.) Műszaki igazgatási Társulás Öreglak. /2/ A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól ciklusonként egy alkalommal tájékoztatni kell a képviselő-testületet. /3/ A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
/4/ A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: a.) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c.) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása, d.) A kulturális javak megóvása és fejlesztése.
X. FEJEZET Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
36.§.
/1/ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. /2/ E rendeletben szabályozni kell a helyi népszavazást kezdeményező, illetőleg népi kezdeményezést benyújtó választópolgárok százalékos arányát, mely esetben a népszavazás kiírása és a népi kezdeményezés megtárgyalása kötelező. /3/ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Lakossági fórumok 37.§.
/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. /2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. /3/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendjéről az állampolgárokat hirdetmény és meghívó útján tájékoztatni kell. /4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. /5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalhoz való megküldésről a jegyző gondoskodik. /6/ Képviselői vagy lakossági kezdeményezésre a képviselő-testület döntése alapján lakossági fórum szervezhető.
XI. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 38.§.
/1/ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a.) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét.
b.) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. /2/ Az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza. /3/ A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges. /4/ A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a helyi lakosságot.
Az önkormányzat költségvetése 39.§.
/1/ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. /2/ A költségvetési rendelet elfogadása két tárgyalási fordulóban történik: a.) Az első tárgyalási forduló főbb elemei: - A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele. - Az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelismerés. Ezen belül: - a bevételi források, - azok bővítésének lehetőségei, - kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása. - Az igények és a célkitűzések egyeztetése. - A szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása. - A várható döntések hatásainak előzetes felmérése. b.) A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei:
- A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét. - A költségvetési rendelet-tervezet tartalmazza: - a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadások, Ezen belül költségvetési szervenként: - a személyi jellegű kiadásokat, - a munkaadókat terhelő járulékokat, - a dologi jellegű kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - speciális célú támogatásokat, - a költségvetési létszámkeretet, - a felújítási előirányzatokat célonként, - a felhalmozási kiadásokat feladatonként, - az általános és a - céltartalékot, - a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervet. /3/ A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. /4/ A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a /3/ bekezdésben írt szabályok az irányadóak.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai, ellenőrzése
40.§.
/1/ Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen: a.) A polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési
tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére. b.) Beszedi az Önkormányzat saját bevételeit. c.) Leigényli a M.Á.K-tól a címzett és céltámogatásokat. d.) Gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. e.) Biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a Pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét. f.)Biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. g.) Elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az évvégi költségvetési beszámolóhoz. h.) Az Önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak és az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. /2/ Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselőtestület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra.
41.§.
/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Ötv. 92.§./1/ bek.) /2/ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését és a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Többcélú Kistérségi Társulás keretében belső ellenőr foglalkoztatásával látja el.
Felterjesztési jog
42.§.
/1/ A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi Önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott Kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, c.) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
XIII. FEJEZET Záró rendelkezések
43.§.
/1/ Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni. /2/ Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. /3/ Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.
/4/ Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 4/2003. (V.28.) sz. rendelet, valamint a 12/2006. (X.16.) sz.rendelet.
Buzsák, 2007. április 12.
Varga Lászlóné jegyző
Tapolcai József polgármester
(1), (2), (3),(5),(6),(7), (8), (9),(10): Módosította a képviselő-testület 15/2007. (VIII.28.) sz. rendelete. (4): Hatályon kívül helyezte a képviselő-testület 15/2007. (VIII.28.) sz. rendelete. Buzsák, 2007. augusztus 28.
Varga Lászlóné jegyző
1.sz. melléklet
ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
A képviselő-testület a Szociális törvényből eredő hatásköreit az alábbiak szerint a Szociális Bizottságra és a Polgármesterre átruházza. 1.) Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök: -
Lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskörök. Átmeneti segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. Ápolási díjjal kapcsolatos hatáskörök (méltányossági). Közgyógyellátással kapcsolatos hatáskörök (méltányossági). Szociális kölcsön kérelem elbírálása.
2.) A polgármesterre átruházott hatáskörök: - Temetési segélyezéssel kapcsolatos ügyek, - Köztemetéssel kapcsolatos ügyek. - Rendkívüli elemi kár esetén 50.000 Ft-ig azonnali átmeneti segélyt nyújthat a károsultaknak. - Rendkívüli, sürgős esetben 5.000 Ft-ig terjedő azonnali átmeneti segély nyújtása.
2.sz. melléklet
ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁGOK JEGYZÉKE ELNÖKE, TAGJAI
1.) Ügyrendi és Jogi Bizottság: Elnöke: Góz Mihály Tagjai: Dumity István Hajas Lajos
2.) Szociális Bizottság: Elnöke: Dr. Szűcs Tibor Tagjai: Sánta Béla Knezics Lászlóné Tóth Pálné Mariánné Szijj Ilona
3.) Művelődési és Idegenforgalmi Bizottság: Elnöke: Mezriczky Ferenc Tagjai: Dumity István Zakariás Zoltán Kovács Józsefné Csontos József
3.) Buzsák Község Önkormányzat Önként vállalt feladata: Népművészeti Tájház működtetése 8695. Buzsák, Fő tér 7. 4.) Hatáskörök megnevezése: Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapszolgáltatás biztosítása, szociális igazgatás: A település a kötelező alapszolgáltatási feladatát társulásban a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központon keresztül látja el. Étkeztetés: hatáskörrel rendelkezik az Alapszolgáltatási Központ vezetője. Házi segítségnyújtás: hatáskörrel rendelkezik az Alapszolgáltatási Központ vezetője. Családsegítés: hatáskörrel rendelkezik az Alapszolgáltatási központ vezetője. Szociális igazgatási hatáskörök: Közgyógyellátás: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Ápolási díj: - alanyi jogon megállapított ápolási díj vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik a jegyző, - méltányossági alapon megállapított ápolási díj vonatkozásában - hatáskörrel rendelkezik a Képviselő-testület Szociális Bizottsága. Rendszeres szociális segély: hatáskörrel rendelkezik a jegyző Gyámhatósági feladatok: Családi jogállás rendezése: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Védelembe vétel, felülvizsgálat: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Ideiglenes hatályú elhelyezés: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Eseti gondnok rendelés: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Gondozási díj előírása, felülvizsgálata: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Gyermekjóléti szolgáltatás: Alapszolgáltatási Központ vezetője Közoktatási ágazat: Alapító Okiratok elfogadása, módosítása, közoktatással kapcsolatos rendeletek alkotása: hatáskörrel rendelkezik a képviselő-testület. Intézményvezető kiválasztásával kapcsolatos előkészítő feladatok: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Tankötelezettek nyilvántartása: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Magántanulói jogviszony engedélyezése: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Rendkívüli szünet elrendelése: hatáskörrel rendelkezik a jegyző. Tankötelezettség megszegése miatt szabálysértési eljárás: hatáskörrel rendelkezik a jegyző.
Egészségügyi alapellátás: A háziorvosi és iskola-egészségügyi szolgáltatást vállalkozási formában a háziorvos látja el. A gyermekorvosi és fogorvosi feladatokat társulási megállapodás alapján a Lengyeltóti körzet látja el. Az ügyelet ellátása központi ügyeleti formában – Lengyeltóti székhellyel- kerül ellátásra. Területi védőnői ellátást a Többcélú Kistérségi Társulás keretében biztosítja az Önkormányzat. Kereskedelmi igazgatás: Hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Telepengedély ügyek: Hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Szabálysértési ügyek: Hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Adóigazgatás: Adózással kapcsolatos rendelet alkotás: hatáskörrel a képviselő-testület rendelkezik. Az egyes adónemekben az adó kivetése, beszedése: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Az adók módjára behajtandó köztartozások: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Gépjárműadó: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Anyakönyvi igazgatás, népességnyilvántartás: Hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Általános igazgatási feladatok: Hagyatéki eljárás: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Földművelésügyi-mezőgazdasági igazgatás: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Állategészségügyi és állattartási ügyek: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Növény-egészségügy és növényvédelmi feladatok: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Tűzvédelmi hatósági ügyek: hatáskörrel a jegyző rendelkezik. Építésigazgatás: 2008. április 15. napjától az építéshatósági hatásköröket Lengyeltóti Város Jegyzője látja el (8693. Lengyeltóti, Zrínyi u.2.). Környezetvédelem, természetvédelem, vízügyi igazgatás: hatáskörrel a jegyző rendelkezik.
Letölthető nyomtatványok: (külön mappából) Adóhatóság: (helyi iparűzési adó bevallás, talajterhelési díj bevallás) Általános igazgatás: ( kérelem egészségügyi szolgáltatásra) Szociális ügyek: (temetési segély, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, gyermekvédelmi kedvezmény, átmeneti segély) Üzlet működési engedély: (új üzlet működési engedély, működési engedély módosítás)
5.) Közszolgáltatást végző szervezetek: - ZÖLDFOK Települési és Kommunális Zrt. Önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása. Ideje: heti egy alkalommal (szerda) Évente egy alkalommal lomtalanítás (április hónapban). A közszolgáltatási díj – 6.051.000 Ft + ÁFA. - 100%-át az Önkormányzat 2008. évben a lakosságtól átvállalta. - Dél-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Buzsák község ivóvíz víziközművek üzemeltetése. - Dél-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Buzsák község szennyvízközmű hálózat üzemeltetése. - Dél-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Buzsák község települési folyékony hulladék összegyűjtése, elszállítása. Igénybejelentés: hétfőtől-péntekig 7.00-18.00 óra Diszpécserszolgálat. 84/501-101. 06-20/348-4379 06-30/2152-811 06-30/2151-964 - TIVI Kft. Települési közvilágítás szolgáltatása. - Somogy Megyei Kéményseprő Kft. Kéményseprői tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás. - Kenyér Endréné temetkezési vállalkozó Temető üzemeltetése, temető előtti parkoló tisztántartása, hulladéktároló konténerek ürítése. 6.) Képviselő-testület tevékenysége: A képviselő-testület működésével kapcsolatos szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2007. (IV.20.)sz. önkormányzati rendelet tartalmazza.
