NYELVTECHNOLÓGIA ÉS NYELVI MODULOK A kutatás egyik célja olyan nyelvtechnológia eszközök létrehozása, amelyek nyelvi szinten egyén- és csoportpszichológiai folyamatokra való következtetést tesznek lehetõvé. A nyelvtechnológiai modulok fejlesztése a Magyar Nemzeti Szövegtárból leválogatott szófaji listák alapján történt. A szófaji listák pszichológiai annotációját egyfelõl a Narratív Kutatócsoport modulfejlesztõi, valamint a Szegedi Tudományegyetem nyelvészei végezték. Az egyes modulok szólistái a magyar nyelv 10 000 leggyakoribb igei, határozószói, melléknévi valamint fõnévi listájából készültek.
Nyelvtechnológiai modulFejlesztõÉRTÉKELÉSBigazzi Sára, Csertõ IstvánIDÕEhmann Bea Garami VeraINTENCIONALITÁSFerenczhalmy RékaÉRZELEMFülöp ÉvaTAGADÁSHargita RitaMI, ÕK ÉS SZELF-REFERENCIA Hargitai Rita, Bokrétás Ildikó KOHERENCIAPapp OrsolyaSZEREPLÕK ÉS FUNKCIÓKPéley BernadetteKÖZELÍTÉS TÁVOLÍTÁSPohárn MelindaPSZICHOLÓGIAI PERSPEKTÍVA Pólya TiborAKTIVITÁS-PASSZIVITÁSSzalai KatalinKOGNITÍVVincze Orsolya MODULOK LEÍRÁSA Értékelõ modul Az értékelés modul szótárai olyan szavakat tartalmaznak, amelyek értékelõ jelentést hordoznak: a narrátor vagy egy szereplõ más szereplõre vonatkozó pozitív vagy negatív értékítéletét fejezik ki. A modul tartalmaz igéket, ezen belül értékelõ aktusokat (pl. megdicsér, megbüntet) és morálisan értékelt aktusokat (pl. vitézkedik, elzüllik); mellékneveket (pl. kedves, gonosz); fõneveket, ezen belül értékelõ igék és melléknevek fõnévi alakjait (pl. dicséret, büntetés) és behelyettesítõ fõneveket (pl. zseni, gonosztevõ); határozószavakat (pl. megdicsérve, megbüntetve) és végül érzelmi és kognitív állapotokat (pl. csodál, megvet). Az értékelés modul elkülönítve kezeli a pozitív és negatív értékeléseket. A modul a személyközi és csoportközi értékelõ folyamatok vizsgálatánál alkalmazható (lásd pl. Csertõ, 2009 és Csertõ és László, 2010). Csertõ I. (2009). A személy- és csoportközi értékelés pszichológiai szempontú elemzése elbeszélõ szövegekben. In VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (pp. 272-284). Szeged, 2009. december 3-4.Csertõ I., László J. (2010). Psychological analysis of interpersonal and intergroup evaluation in narratives. Paper presented at 9th Alps-Adria Psychology Conference, 16-18 September 2010, Klagenfurt, Austria Érzelem modul Az érzelem modulban szereplõ érzelemszótárt a Magyar Értelmezõ Kéziszótár szavainak felhasználásával hoztuk létre kiválogatva azokat a deskriptív érzelemszavakat, melyek érzelmi jelentést hordoznak. Külön csoportot képeznek a szótárban az érzelmet kifejezõ igék, melléknevek, határozószók és fõnevek (lásd, Fülöp, László, 2006). Az érzelem modul különféle érzelem-kategóriákat kezel, melyek mind más-más pszichológiai jelenség érzelmi aspektusához kapcsolódnak. A modul elkülönít pozitív (pl. öröm) és negatív érzelmeket (pl. szomorúság), melyek használata közvetíthet arról, hogy az egyes személyek vagy csoportok mennyire tekinthetõk optimistáknak, mennyire nyitottak a világra, a kapcsolatokra, vagy milyen az önértékelésük,
stb. Az alap (pl. félelem) és a magasabb rendû társas érzelmeket (pl. bûntudat) elkülönítõ kategória az olyan jelenségek vizsgálatában játszhat szerepet, melyekben az a lényegi elem, hogy mennyire kötõdik társas, komplexebb humán mûködésmódokhoz egy-egy érzelmi reakció. Így pl. a szociálpszichológiában leírt infrahumanizáció jelenségének vizsgálatában alkalmazzák (Leyens és mtsai, 2000). Az én- központú (pl. bûntudat) és másik-központú érzelmek (pl. szimpátia) kategóriája megmutatja, hogy az én vagy a másik perspektívájából értékeljük-e az eseményeket és hogy melyik szempontjából milyen jellegû érzelmet élünk át, így az empátia, a perspektívafelvétel vagy az énesség kérdéseinek vizsgálatában szerepelhet. A morális érzelmek kategóriája külön kezeli az önkritikus (pl. megbánás) és a társkritikus (pl. megvetés) morális érzelmeket (lásd Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999), elõbbinél saját cselekedeteink bírálata gerjeszt bennünk érzelmeket, utóbbiban másoké. A morális érzelmek kategóriája tehát mások és magunk morális megítélésének, erkölcsi szempontú értékelésének érzelmi vonatkozásainak vizsgálatában alkalmazható. A személy- és csoportközi közelítés- távolítás az érzelemszavak használatában közvetlenül kifejezõdik, hiszen egyes érzelmek önmagukban közelítést implikálnak (pl. szeret), míg mások pszichés eltávolodást (pl. elhidegül), megint mások egyszerre mind a kettõt (pl. haragszik vkire). Az érzelmi közelség-távolság kategória szavai lehetnek a másoktól való elhatárolódás vagy a hozzájuk való kapcsolás szándékának kifejezésének eszközei, vagyis ez az érzelemkategória a kapcsolati dinamika vizsgálatában alkalmazható. Az érzelem-modul fentebbi kategóriáit használva Fülöp és László (2008; 2010) végeztek vizsgálatokat a nemzeti identitáshoz tartozó érzelmi mintázatok vonatkozásában.
Fülöp, É. (2008): Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben. In: Erõs, F. (szerk.): Megismerés, reprezentáció, értelmezés, 10 éves a PTE Pszichológiai Doktori Iskolája, 99-114.Fülöp, É., László, J.(2006): Az elbeszélések érzelmi aspektusának vizsgálata tartalomelemzõ program segítségével, IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, SzegedFülöp, É., László, J. (2010): A történelem érzelmi reprezentációja a történelemkönyvekben és naiv elbeszélésekben (közlésre benyújtva)Fülöp, É., Péley, B., László, J. (2010): A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modellje magyar történelmi regényekben (kézirat elfogadva)Leyens, J-P., Paladino, P. M., Rodriguez- Torres, R., Vaes, J. Demoulin, S., Rodriguez-Perez, A., Gaunt, R.(2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups, Personality and Social Psychology Review, 14., (2), 186-197Rozin, P., Lowery, L., Imada, S., Haidt, J. (1999). The CAD triad hypothesis: A mapping between three moral emotions (contempt, anger, disgust) and three moral codes (community, autonomy, divinity). Journal of Personality és Social Psychology, 76, 574-586 Én- és a mi-referencia modul Az én-referencia és a mi referencia valamennyi olyan esetre vonatkozik, amikor a szövegben egyes szám, illetve többes szám elsõ személyû névmás fordul elõ, illetve egy igét egyes szám elsõ személyben, illetve többes szám elsõ személyben ragoznak. Ugyancsak én-referenciának minõsülnek a fõnevek birtokos ragozásának egyes, illetve többes szám elsõ személyû alakjai. Az én-referencia pszichológiai tartalmát az énérzés növekedésének, illetve csökkenésének
összefüggésében vizsgálták egyebek között depresszióban (Hargitai és mtsai, 2005). A mireferenciát a csoportkohézió, a csoporttal való azonosulás szempontjából vizsgálták (Ehmann és mtsai, 2010).
Tagadás modul A tagadás modul a tagadó szavakat, a tagadó névmásokat, tagadó határozó szavakat, tagadó névutókat és fosztóképzõket méri. A tagadást pszichodinamikai szempontból az egészséges emberi környezethez és morális mércékhez való alkalmazkodásra, illetve a világ értéktelenítésére, a destrukcióra és öndestrukcióra való hajlamra vonatkozóan vizsgálták (lásd Hargitai és mtsai, 2005). Ehmann B., Balázs L., Fülöp É., Hargitai R., László J. (2009): A NooJ alapú narratív pszichológiai tartalomelemzés alkalmazása pszichológiai állapotváltozások monitorozására ûranalóg szimulációs kísérletben. VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, In: MSZNY Konferencia konferenciakötete, Szegedi Egyetemi Kiadó, pp. 295-304.Hargitai R. - Naszódi M. - Kis B. - Nagy L. - Bóna A. - László J. (2005): A depresszív dinamika nyelvi markerei az én-elbeszélésekben. A LAS VERTIKUM tagadás és szelfreferencia modulja. Pszichológia, 2, 181-199. Idõ modul A pszichológiai idõélmény vizsgálatára szerkesztett idõmodulok tartalmi és funkcionális szótárfájlokból állnak (lásd Ehmann és mtsai, 2006). A tartalmi modulok egyrészt tematikusak (pl. a hét napjai, életperiódusok), másrészt az idõ szekvenciális múlásának nyelvi markereit tartalmazzák (pl. dátumok, akkor). A tartalmi idõszótárak egyes összetett funkcionális modulok elemeiként is szerepelnek (pl. egész + augusztusban/szeptemberben, stb. = huzamosság). A funkcionális idõszótárak közé a következõk tartoznak: A lassúság-gyorsaság modul a meglassult és a felgyorsult idõélményre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. lassan, cikázik). A modulnak jelenleg a mániás-depresszív élménymód kutatásában van szerepe. A pillanatnyiság-huzamosság modul az idõ állandóságának terjedelmére utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. pillanatnyilag, folyamatosan). A modulnak jelenleg a változásra való igény és készség kutatásában van szerepe. A kezdet-befejezés modul a kezdetre és a befejezésre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. nekiveselkedik, vége). A modulnak jelenleg a teljesítménymotiváció kutatásában van szerepe. Az ismétlõdés-ciklikuság modul az ismétlõdésre és a ciklikusságra utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. megint, vasárnaponként) A modulnak jelenleg az élettörténeti koherencia kutatásában van szerepe. A lineáris idõtengelyre nem illeszkedõ élménytípusok modulja az ún. 'egészleges idõélményre' utaló határozószókat tartalmazza (pl. mindig, soha). A modulnak jelenleg a zárt/beszûkült gondolkodásmód kutatásában van szerepe.
Hazai kutatásokban az idõmodult például az énelbeszélésekben elõforduló szubjektív idõélmény vizsgálálatában (Ehmann és mtsai, 2005) vagy a csoportnarratívomuk idõi szervezõdésének vizsgálatában alkalmazták (Ehmann és mtsai, 2008). Ehmann B., Kis B., Naszódi M., László J: (2005): A szubjektív idõélmény tartalomelemzéses vizsgálata. Pszichológia, 25, 2, 133-142.Ehmann Bea, Garami Vera és Szabó Júlia (2006): NooJ fejlesztések a szubjektív idõélmény tartalomelemzéses vizsgálatára, IV. MAGYAR SZÁMÍTÓGÉPES NYELVÉSZETI KONFERENCIA, Szeged, December 7-8. Cikkgyûjtemény, pp. 277-284Ehmann B., Garami V. (2008): Az énbevonódás nyelvi markerei történelmi eseményekrõl szóló laikus elbeszélésekben. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk): Élmény, történet: A történetek élménye. Pszichológiai Horizont 4. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 41-51. Pszichológiai perspektíva modul A pszichológiai perspektíva modul azokat a szavakat illetve kifejezéseket azonosítja a szövegben, amelyek a szereplõk belsõ, mentális állapotát írják le. Ezek a szavak illetve kifejezések utalhatnak a szereplõk kognitív állapotaira, szándékaira vagy érzelmi állapotaira. A pszichológiai perspektíva modul a kognitív, intencionalitás és érzelem modulok találatait összesíti (ezekrõl részletes leírás az adott modulnál található). A perspektíva használat az olyan pszichológiai kérdések vizsgálatában játszhat szerepet, mint pl. a mentalizáció, az empátia, a perspektíva-felvétel az irodalmi vagy történelmi szöveg befogadásában (Pólya és mtsai, 2007).
Pólya T., Vincze O., Fülöp É., és Ferenczhalmy R. (2007). A pszichológiai perspektív elõfordulása történelem tankönyvi szövegekben. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. (235-241. o.), Szeged, Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport. Intenció modul Az intencionalitást szûk értelemben vizsgáljuk (lásd Ferenczhalmy és László, 2006) a szándéktulajdonítást azonosítjuk a szövegben. Bizonyos tekintetben minden aktív cselekvést kifejezõ ige intencionálisnak tekinthetõ (pl. boltba megyek, írok pár sort), azonban az elemzésben csak azokat az eseteket azonosítjuk, amikor explicit intencióról van szó, azaz ha a szövegben a szándéktulajdonítás jelölve van (pl. boltba szeretnék menni, azzal a céllal jöttem ide...). A kényszer gráffal pedig azokat az eseteket azonosítjuk, amikor az intenció hiánya vagy a kényszerítés-kényszerítettség jelenik meg expliciten a szövegben (pl. én nem akartam idejönni, muszáj volt vele beszélnem). Az intencionalitás és kényszer gráf olyan pszichológiai jelenségekhez kapcsolható, mint a szereplõknek a cselekvésükkel kapcsolatos kontrollérzete és felelõsségvállalása, illetve az aktivitás-passzivitás gráffal együttesen az ágencia megragadására alkalmas (lásd például Ferenczhalmy és mtsai, 2010). Ferenczhalmy, R., László J. (2006): Az intencionalitás modul kidolgozása Nooj tartalomelemzõ programmal. IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, SzegedFerenczhalmy R., Hargitai R., Szalai K., László J. (2010): Az ágencia megjelenése és szerepe élettörténeti elbeszélésekben, A Magyar Pszichológiai Társaság XIX.
Országos Tudományos Nagygyûlése, Pécs, május 27-29. Aktivitás-passzivitás modul Az ágencia fogalmán belül összekapcsolódnak a cselekvések és a szándékok, azaz a cselekvésre való humán képesség és az intencionalitás. Az ágencia fontos összetevõje az identitásnak. Az élettörténeteinknek rendszerint része az érett, felnõtt identitás elérése, az autonómia megszerzésének folyamata (McAdams, 2001), ami az ágencia témájára reflektál. Jelen modul célja az ágencia cselekvéses összetevõjének vizsgálata a szövegek szintjén, melyet feltételezésünk szerint az aktív és passzív igei kifejezések hordoznak. A modul képes arra, hogy ezen kifejezéseket kigyûjtse és számszerûsítse (lásd, Szalai és László, 2006). Az aktivitás-passzivitás modulban aktívnak azon igéket tekintettük, amik ágense cselekvõképes, saját akaratából cselekszik, annak is tulajdonítva a történéseket - azaz belsõ kontrollos; cselekedeteivel hatással van környezetére (pl.: elér valamit, ad valakinek valamit). Passzív igékhez tartoznak az állapotváltozás, történés igéi. Azon történések sorolhatók ide, amik a személyen kívül álló okokból - mint fizikai körülmények, transzcendens következnek be, illetve változnak meg (pl.: valami kialakul, elõfordul). Az aktivitás-passzivitás modul elméleti hátterének az ágencia jelenségét tekintettük, mely a hatékony cselekvés képességére, feladatmegoldó tevékenységre, célok elérésére vonatkozik. Az ágencia megmutatkozhat többféle pszichológiai jelenségben, mint kontroll, teherbírás, fejlõdés, dominancia, autonómia és függetlenség, melyekben közös az az emberre jellemzõ törekvés, hogy alakítsuk környezetünket (lásd például Szalai és mtsai, 2010) McAdams, D. P. (2001). Coding Autobiographical Episodes for Themes of Agency and Communion. URL: http://www.sesp.northwestern.edu/docs/Agency_Communion01.pdfSzalai K., László J. (2006): Az aktivitás-passzivitás modul kidolgozása Nooj tartalomelemzõ programmal. IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged.Szalai K., Ferenczhalmy R., Hargitai R., László J. (2010): Látássérültek élettörténeti szövegeinek elemzése az ágencia tükrében, A Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyûlése, Pécs, május 27-29. Kognitív modul A kognitív modulban a kognitív kifejezések két csoportba sorolhatók. A kognitív igék azok a kifejezések, amelyek szószintû kognitív jelentéssel bírnak (pl. általánosít, latolgat), a feltételes kognitív igék pedig azok, amelyek bizonyos szókapcsolatban, vagy egy nyelvtani szerkezetben jelenítenek meg kognitív cselekvéseket (pl. gondolatot, ötletet átvesz; belemélyed az emlékeibe, gondolataiba). A kognitív modul alkalmazható például a mentalizáció jelenségének vizsgálatában. Mások mentális állapotának monitorozása a kutatások szerint csökkenti az egocentrizmust, de szerepet játszik a morális fejlõdésben, a segítségnyújtás növelésében, a szociális agresszió csökkentésében, a társas ítéletalkotás hibáinak kiküszöbölésében. Másik terület, ahol alkalmazható a kognitív modul, a kognitív empátia lehet, melyben a perspektíva-felvétel csoportközi viszonyok tekintetében is jelentõséggel bír. Galinsky és Moscovitz (2000) vizsgálata, számos más kutatás eredményével összhangban alátámasztja azt a feltevést, hogy a perspektíva-felvétel csökkenti a
sztereotípiát, az elõítéleteket és a társas agressziót, ezáltal fokozza a társas kötõdést és növeli pszichológiai közelség érzését. Hazai kutatásokban a kognitív modult a csoportidentitással kapcsolatos kutatásában alkalmazták: a mentális kifejezések jelentõségét vizsgálták a perspektíva-felvételben és a sztereotípiák alakulásában. Vincze O., Tóth J., László J. (2008): Perspektíva-felvétel, csoportidentitás és sztereotípia A mentális igék szerepe a szövegben. In: Vincze O., és Bigazzi S.: Élmény, történet - a történetek élménye. Új Mandátum Kiadó, Bp.Vincze O., László J. (2006): A mentális igék szótára, valamint alkalmazása az automatikus tartalomelemzésben. IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, december 7-8. Szeged.Vincze O. (2007): Mentális kifejezések jelentõsége a perspektíva-felvételben a csoportidentitás tükrében. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. December 6-7. Szeged.
Szövegbáziskezelõ programok A pszichológiai jelentéstartalmak automatikus kódolására használt szoftver: NOOJ Pszichológiai szövegkorpuszok 1. MTA Oral History Adatbázis Demokrácia interjúk (a rendszerváltozáskor készültek)Európai Unió interjúk (1998-ban készültek)Történelem történetek (2001-ben készültek) 2. XX. századi narratív interjúk (PTE és MTA-PKI) 3. Törénelemtankönyv-bázis (PTE)
