NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR- ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN SZABÓ MARTINA KATALIN SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MAGYAR NYELVÉSZET DOKTORI PROGRAM
Az előadás célja Mindazoknak a taxonómiai, teoretikus és oktatásmódszertani problémáknak a feltárása, amelyek az idegen ajkúaknak szánt összefoglaló magyar nyelvtanokban nyelvünk bár- és akár- elemeinek demonstrálása kapcsán jelentkeznek: 1. 2.
3.
nem maradéktalanul helytálló taxonómiai megoldások a szintaktikai és szemantikai sajátságokról adott információ hiányos, illetve olyan részleteket tartalmaz, amelyeknek ellentmondani látszanak a tényleges nyelvi adatok a bár- és az akár- demonstrálásának módja helyenként téves következtetéseknek enged teret.
A magyar összefoglaló nyelvtanok vonatkozó kezelési megoldásai • A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmások → általános névmási kategória, azon belül a megengedő mellékértelmű névmások (vö. Velcsov 1968; Kugler–Laczkó 2000; Kádár 2007: 245–247) • Kivéve: Kenesei István taxonómiai megoldása (2000) → önálló megengedő névmási kategória • A bár- és az akár- elemek közötti esetleges szintaktikai és szemantikai eltérésről csupán Hadrovics (1992) Magyar történeti jelentéstana tesz említést (vö. Hunyadi 1984; Laczkó 2005, 2006; Abrusán 2007)
A magyar nyelv idegen ajkú tanulóinak szánt összefoglaló nyelvtanok – a vizsgálat anyaga és tárgya • Anyag: három, angol nyelven íródott magyar nyelvtan (Törkenczy 2002; Korchmáros 2006; Rounds 2009) egy, angol és magyar nyelvű magyarázatokat egyaránt tartalmazó munka (Szita–Görbe 2009) egy német nyelvű grammatika (Keszler– Lengyel 2008) • Tárgy: - Taxonómiai megoldások - A bár- és az akár- elemeknek tulajdonított szintaktikai és szemantikai sajátságok
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai I. • jelentős változatosság a mai magyar nyelvtanokhoz képest
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai II.
• Szita és Görbe (2009: 220): a vala-, a bár-, az akár- és a mind-/minden- egyetlen gyűjtő cím alá kerülnek: Határozatlan és általános névmások (Indefinite and general pronouns)
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai III.
A bár- és az akár- elemek szintaktikai és szemantikai sajátságaira vonatkozó információ
• •
csekély mennyiségű a lehetséges névmási előfordulások listázása (vö. Törkenczy 2002; Keszler–Lengyel 2008; Szita–Görbe 2009) + idegen nyelvű jelentések megadása(vö. Törkenczy 2002; Keszler– Lengyel 2008)
• • •
definíció (Korchmáros 2006; Szita–Görbe 2009): a szabad, korlátozások nélküli választás lehetősége Az esetleges eltérésről csupán Rounds (2009) tesz említést: akár- ‘(just) any’, ‘no matter (who, what,’ etc.); bár‘any’ (1) a. Akárki jöhet a konferenciára. b. Bárki jöhet a konferenciára. Anyone may come to the conference.
A bemutatott megoldások problémáinak a feltárása
Taxonómiai kérdések I. A bár- és az akár- mint önálló kategória → Érvek: A szabad választás lehetőségét kifejező elemek nem állhatnak sem epizodikus (2a), sem univerzális (2b), csupán egzisztenciális (2c) mondatokban (vö. Abrusán 2007: 11): (2) a. *Akárki/bárki eljött. b. *Akárkinek/bárkinek muszáj futnia. c. Akárki/bárki eljöhet.
a megkötések az általános és a határozatlan névmásokra nem igazak: (3) a. Mindenki eljött.
(4) a. Valaki eljött.
b. Mindenkinek muszáj futnia. b. Valakinek muszáj futnia. c. Mindenki eljöhet. c. Valaki eljöhet.
Taxonómiai kérdések II. A bár- és az akár- előtagú névmások: alloperátor, partitív érték, határozatlan: „minden egyes X elemre igaz lehet” (vö. Laczkó 2005: 86), pl. (5) Bárki meg tudja oldani a feladatot.
A határozatlan névmások: etaoperátor: „meghatározatlan, hogy melyik X elemre érvényes” (vö. Laczkó 2005: 87), pl. (6) Valaki elvitte innen a széket.
De: korpuszvizsgálat: A bár- és az akár- előtagú névmások gyakori egzisztenciális jelentése → etaoperátor, pl. (7) Keresett (engem) bárki az elmúlt héten?
Módszertani kérdés
•
A megoldás a bár- és az akár- produktivitását sugallja a többi itt szereplő névmásalkotóval szemben → megenged: *bárhány kizár: pl. mindenhol, sehol, mindenképp(en) és a semmiképp(en)
•
További probléma: Törkenczy korántsem a leggyakrabban használt általános és tagadó névmásokat sorolja fel az osztályozásában
Szemantikai sajátságok I. Korpuszvizsgálat (Magyar Nemzeti Szövegtár): a bárki vagy az akárki első 30–30 előfordulását szemantikai vizsgálatnak vetettem alá. Jelentések: 1) egzisztenciális olvasatú: ’egy(etlen) személy’ ~ valaki (vö. Kiefer 2007: 73) 2) megengedő jelentés: a mondat értelme szerint fennállt a lehetősége annak, hogy a mondatban tett állítás a mondat jelentése szerint a halmaz minden elemére igaz legyen (vö. Laczkó 2005: 86) 3) a vizsgált nyelvi elem tagadott igével együtt a ’bizonyos szempontból kiemelkedő, különleges személy’ jelentést hordozta
Szemantikai sajátságok II. (8) a. Megjegyzem: aligha van akárki, aki nálam jobban szeretné, hogy a Fradi ismét szupercsapat legyen. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2000/09/16, Típus: újságcikk, Szerző: Lindner András - Horváth Forrás: Heti Világgazdaság)
Zoltán, Cím: Portré,
b. Az egészségügyi intézményekbe ezért ki-be sétálhat akárki. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/01/20, Típus: újságcikk, Drogos a családban, Forrás: Népszabadság)
Rovat: Hétvége, Cím:
c. Ezúttal János Károly király volt a vendég, és kísérője sem volt akárki: West vendége Barcelonában a cseh Katerina Stocesová, egy feltűnően szőke, gyönyörű lány, aki tavaly megnyerte a Queen of the World elnevezésű világszépségversenyt. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: Ildikó/Barcelona, Cím: Häkkinen:
1999/05/31, Típus: újságcikk, Rovat: sport, Szerző: Boda akárcsak tavaly, Forrás: Magyar Hírlap)
(9) a. A hír hallatán hitetlenkedve rázzuk a fejünket, hiszen nem egészen egy éve még aligha fogadott volna bárki arra, hogy a jugoszláv exállamfőt egyszer utoléri az igazságszolgáltatás (…) (Nyelvváltozat: magyarországi, újságcikk, Rovat: vélemény,
Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/06/30, Típus: Cím: Méregfog, Forrás: Népszava)
b. (…) a Javaslat szerint csupán az tartozik a technika állásához, ami írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén vált bárki számára hozzáférhetővé. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: hivatalos, Típus: honlap, Cím: 1991. évi XVIII. törvény a használati minták Szabadalmi Hivatal)
oltalmáról, Forrás: Magyar
c. [A bárki kifejezésre ebben a jelentésben nem találtam példát a vizsgált nyelvi adatok között.]
Szemantikai sajátságok III. A bárki és az akárki közel azonos gyakorisággal hordoz megengedő és egzisztenciális jelentést:
A bár- és az akár- közötti eltérés I. • A szintaktikai különbségek: (10) a. *Bárhány ember eljöhet a megnyitóra. b. Akárhány ember eljöhet a megnyitóra. (11) a. *Nem bárki tudhatja erre a választ. b. Nem akárki tudhatja erre a választ.
• A szemantikai eltérés:
A bár- és az akár- közötti eltérés II.
A bár- és az akár- közötti eltérés III. A nem semmi (vö. Gecső 2002: 144-145) és a nem akármi konstrukciók szintaktikai és szemantikai párhuzama: (12) Nem semmi, amire a lopakodó képes. Azaz: ’az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes.’ (13) Nem akármi, amire a lopakodó képes. Azaz: ’az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes.’
Összegzés 1) 2) 3) 4)
A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmásoknak az általános és a határozatlan névmásoktól önálló kategóriaként való elkülönítése mind szemantikai, mind szintaktikai szempontból indokoltnak tartható A nyelvtanokban bemutatott szemantikai sajátságok nem tükrözik a tényleges nyelvi valóságot, hiszen a megengedő értelem mellett nem hívják fel a figyelmet a bárki és az akárki elemek gyakorta megmutatkozó egzisztenciális jelentésére A grammatikáknak nem volna szabad említés nélkül hagyniuk a bár-ral és az akár-ral alkotott kifejezések között mutatkozó szintaktikai és szemantikai különbségeket Nem helytálló a bár- és az akár- elemek produktivitását sugallni a mind-/minden-, valamint a se-/sem-/sen- elemekkel szemben
IRODALOM Abrusán Márta 2007: Even and Free Choice Any in Hungarian. [http://parles.upf.edu/glif/pub/sub11/individual/abrusan.pdf – 2010. 11. Gecső Tamás 2002: Kvantorok, fókuszpozíció és kontrasztív topik a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, XCVI. (2000/2): 139–155. [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-2/gecso.htm – 2010. 11. 26-án töltöttem le] Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, Akadémiai. Hunyadi László 1984: The expression of logical scope in Hungarian. On its syntax and semantics. [http://gagl.eldoc.ub.rug.nl/FILES/root/1984-24/02/GAGL-24-1984-02.pdf – 2010. 10. 25-én töltöttem le] Kádár Edit 2007: Alaktan és szófajtan. Kolozsvár, Egyetemi Műhely. Kenesei István 2000: Szavak, szófajok, toldalékok, in Kiefer Ferenc szerk: Strukturális magyar nyelvtan 3., Morfológia. 75–136. Keszler Borbála–Lengyel Klára 2008: Ungarische Grammatik. Hamburg, Helmut Buske Verlag. Kiefer Ferenc 2007: Jelentéselmélet. 2. Kiadás. Budapest, Corvina. Korchmáros, Valéria M. 2006: Lépésenként magyarul. Hungarian Grammar – not only for Hungarians. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Hungarológia Központ. Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000: A névmások, in Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 152–174. Laczkó Krisztina 2005: A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 128. 78–88. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1291/129106.pdf – 2011. 03. 10-én töltöttem le] Laczkó Krisztina 2006: A magyar névmási rendszer – nyelvtan és funkció. Budapest, Martin Opitz. MNSZ = Magyar Nemzeti Szövegtár [http://corpus.nytud.hu/mnsz/] Rounds, Carol 2009: Hungarian: An Essetial Grammar. Abingdon, Oxon. Szita Szilvia–Görbe Tamás 2009: Gyakorló magyar nyelvtan. A Practical Hungarian Grammar. Budapest, Akadémiai. Törkenczy Miklós 2002: Practical Hungarian Grammar. Budapest, Corvina. Velcsov Mártonné 1968: Szófajok, in Rácz Endre szerk.: A mai magyar nyelv. Budapest, Tankönyvkiadó. 9–84.
Köszönöm a figyelmet!
