Növényvédelmi állattan gyakorlatok 5. gyakorlat Lepidoptera II.
Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007
Familia: Tortricidae – sodrómolyok ■ Lobesia botrana – tarka szőlőmoly Jell.: 6-8 mm. Szárnyfesztáv 12-14 mm. Az elülső szárny tarka, zöldesszürke, sárgás rozsdabarna rajzolatú. A hátsó szárnyak szürkésfehérek, szegélyük barnásszürke. Életm.: három nemzedékes (1.: IV-V.; 2.: VI-VII.; 3. VIII-IX.), bábként telel. Elt.: Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, Kis-Ázsia, Belső- és Kelet-Ázsia. Tápn.: polifág; szőlő!, köszméte, ribizke, fagyal, borostyán. Kár: szőlőn: tavasszal a virágzó vagy éppen kötött fürtöt támadja (szövedékben). A későbbi nemzedékek a fiatal bogyót, majd az érett szemeket támadják.
1
Familia: Phycitidae – karcsúmolyok ■ Homoeosoma nebulellum – napraforgómoly Jell.: hasonló fajok (Rotruda sp.) miatt sok téves adat. Szárnyfesztáv 24-26 mm. Elülső szárnyai szürkésfehérek enyhe barna behintéssel. A felső szegély szélesen fehér. Az első szárny 4 feltűnő sötét foltot visel. Életm.: bivoltin. Elt.: Európa, Perzsia. Tápn.: fészkesek. Az 1. nemzedék vadon élő fészkeseken a 2. főleg napraforgón Kár: Lárva: a virágot, vackot és a magot rágja. Közvetve: a szövedékkel borított virágzat rothad penészedik.
Homoeosoma nimbella
Familia: Pyraustidae (Pyralidae) – tűzmolyok ■ Ostrinia nubilalis – kukoricamoly Jell.: jelentős ivari dimorfizmus (a ♂-et és a ♀-t külön fajnak írták le, revízió 1829ben). Életm.: bivoltin (1.: VI, 2.: VIII-IX.). Hernyó alakban telel. Elt.: kozmopolita. Tápn.: polifág (> 200 tápnövény): kukorica!, korábban kender és köles. Kár: Lárva: fiatalon ablakos lyuggatás a levélen, később a szárban majd a csőben rág.
2
Familia: Lymantriidae – gyapjaslepkék ■ Lymantria dispar – gyapjaslepke Jell.: jelentős ivari dimorfizmus. A ♂ 3-4 cm röpképes, a ♀: 6-7 cm, röpképtelen, világosabb színezetű. Életm.: univoltin (VII-VIII). Embrió telel a petecsomókban. A petéket a fák törzsére, ágaira rakja. 200-1000 pete/petecsomó. Elt.: Eurázsia. Tápn.: bármely lombos fa, szükség esetén a cserjeszint fajai. Kár: lombleveleket rág. Rágásképe nem jellegzetes.
3
Familia: Arctiidae – medvelepkék ■ Hyphantria cunea – amerikai fehér medvelepke Jell.: A ♀ 12-18 mm, a ♂ 11-16 mm. Tiszta fehérek, olykor fekete pontokkal. A potroh fekte pontocskái láncot alkotnak. Életm.: bivoltin. A 2. nemzedék bábjai telelnek át. Elt.: Észak-Amerika. Magyarországon 1940. óta. Tápn.: polifág: kőrislevelű juhar, eperfák, szilva!, alma!, dió!, cseresznye! stb.. Kár: Lárva: kezdetben levelek fonákját hámozza és leveleket sző össze, majd ezeket karéjozza, lyuggatja.
Familia: Noctuidae – bagolylepkék ■ Scotia segetum – vetési bagolylepke Jell.: Szárnyfesztáv 30-40 mm. Elülső szárnyainak alapszíne változó, általában világosabb, vagy sötétebb szürke. A kör- a vese- és a csapfolt körvonalai jól láthatók. A hátsó szárnyak szürkésfehérek. Életm.: bivoltin (1.: V-VI., 2.: VIII.). Fejlett hernyóként telel, ami tavasszal már nem táplálkozik. Elt.: palearktikus. Magyarországon mindenhol gyakori. Tápn.: polifág. Kár: Lárva: talajlakó, jellemzően a talajszinten, illetve 1-2 cm magasságban rágja a szártövet. Kukoricában 10-20 cm-re is felrág a szárban.
4
■ Mamestra brassicae – káposzta-bagolylepke Jell.: Szárnyfesztáv 42-48 mm. Elülső szárnyainak alapszíne sötétszürke, feketés. A kör-, vese- és a csapfolt körvonalai jól láthatók. A hátsó szárnyak szürkések. Életm.: bivoltin (1.: V-VI., 2.: VII-VIII. Utóbbi jelentősebb). Bábállapotban telel a talajban. ~ 1500 pete/♀. Elt.: palearktikus. Magyarországon mindenhol gyakori. Tömegszaporodásai gyakoriak, ám lokálisak. Tápn.: polifág. Elsődlegesen káposztafélék és szőlő. Kár: Lárva: leveleket hámozza majd rágja. Nedves ürülékével a megrágott káposztafejet rothasztja.
5
Familia: Geometridae – araszolólepkék ■ Erannis defoliaria – nagy téliaraszoló Jell.: jelentős ivari dimorfizmus: a ♂: röpképes, a ♀ szárnyatlan, röpképtelen. Életm.: univoltin. Rajzás ősszel. A peték telelnek. A lárvák ~ márciusban bújnak elő. Elt.: Európa, Nyugat-Ázsia, Amerikába behurcolták. A lárvák selyemfonál segítségével passzívan terjednek. Tápn.: polifág. Kár: Lárva: tavasszal fakadó rügyeket később a leveleket rág (karéjoz). Szövedéke nincs.
6
■ Abraxas grossulariata – köszmétearaszoló Jell.: mindkét ivar szárnyas. Szárnyfesztávja 34-40 mm. A ♂ csápja fogas a ♀ fonalas csápú. A szárnyon sárga harántsáv található, amit fekete pontsorok szegélyeznek. A sárga mintázat a lárvára és a bábra is jellemző. Életm.: univoltin. A hernyók telelnek. Elt.: Európa kivéve Dél-Spanyolország és Görögország. Keleten egészen Japánig. Tápn.: vörösgyűrű som, kecskerágó, köszméte!, ribiszke!. Kár: Lárva: a rügyeket, leveleket rágja szabálytalanul.
Familia: Pieridae – fehérlepkék ■ Pieris brassicae – káposztalepke Jell.: ivari dimorfizmus. A ♀ első szárnyán a szárnyvégi sötét folton túl további három folt található. Életm.: két esetleg három nemzedékes. Bábként telel. Első rajzás: V. 100-150 pete/♀. A levelek fonákára petézik kisebb csomókban. Elt.: palearktikus. Észak-Amerikába behurcolták. Tápn.: keresztes virágúak, káposztafélék!. Kár: Lárva: levelek hámozgatása, lyuggatása egészen tarrágásig.
7
Ordo: Hymenoptera – hártyásszárnyúak
Familia: Thenthredinidae – valódi levéldarazsak ■ Athalia rosae – repcedarázs Jell.: 5,2-9,4 mm. A test alapszíne narancssárga. A fej fekete, a fejpajzs és a felső ajak sárgásfehér. A csápok alsó része piszkossárga a vége fekete. Életm.: három nemzedékes (1.: VVI, 2.: VII-VIII., 3. IX.). Egy áttelelő és két nyári nemzedék. Az imágó telelőgubóban telel a talajban. Elt.: Európa, Észak- és Dél-Afrika, Kis-Ázsia, Szibéria, DélAmerika (behurcolt). Tápn.: keresztes virágúak. Repce, retek, tarlórépa, mustár stb. Kár: Lárva: leveleket lyuggat, karéjoz.
■ Pristiphora pallipes – ribiszke-levéldarázs Jell.: 5-6 mm. A test fénylőn fekete a fejen és a toron apró bibircsekkel. A csáp felül barna alul sárgásbarna. A lábak világosbarnák. A szárny tiszta, erezete és a szárnyjegy barna. Életm.: multivoltin, 4-6 nemzedék. 1. rajzás: IV. A növényen bábozódik. A lárva az avarban telel. Elt.: az északi félteke mérsékelt övi területein. Tápn.: ribiszke, köszméte. Kár: Lárva: a levelek szélein kezd rágni. A lárvák a bokor belseje felé haladnak az ágvégekről.
8
■ Nematus ribesii – köszméte-levéldarázs Jell.: 6-7 mm. Sárgásbarna. A ♀ zömökebb. A csáp hosszú fonalas. Életm.: multivoltin, 3-4 nemzedék. A lárva telelőgubóban telel a talajban. Elt.: Európa egészen a Kaukázusig, Észak-Amerika (behurcolt). Tápn.: ribiszke, köszméte. Kár: Lárva: A lárvák a bokor belsejétől az ágvégek felé haladnak és a leveleket karéjozzák.
■ Caliroa cerasi – cseresznye-levéldarázs Jell.: 4-6 mm. A tor és a fej fekete, utóbbi csaknem félgömb alakú. A lábak részben barnák, a szárny enyhén füstös, egy határozott barna harántszalagot visel. Életm.: bivoltin. A 2. nemzedék veszélyesebb. Az előbáb telel a talajban. Talajban bábozódik. Elt.: kozmopolita. Magyarországon gyakori. Tápn.: cseresznye, meggy, körte. Kár: Lárva: leveleket hámoz 1-2 cm2-es foltokban.
9
■ Hoplocampa flava – sárga szilvadarázs Jell.: 4-5 mm. A ♀ feje és tora vörösessárga a ♂ vörösesbarna. Az első szárny átlátszó, töve sárgásan füstös. Életm.: univoltin. A kokon telel a talajban, ami 23 évig elfekhet. Rajzás szilvavirágzás idején. Petéit a virágra rakja. Elt.: Dél-Svédországtól az Észak-mediterránig, keleten a Kaukázusig. Tápn.: Lárva: kizárólag szilva, Imágó: ologofág. Kár: Lárva: a fiatal gyümölcsben fejlődik. Egy lárva 4-6 gyümölcsöt pusztít el. A magkezdeményt fogyasztja.
10
