Növényvédelmi állattan gyakorlatok 1. gyakorlat Bevzetés Nematoda Mollusca Insecta: Saltatoria
Összeállította: Nagy Antal PhD, DE-MÉK Növényvédelmi Intézet, 2011.
A gyakorlat teljesítése • • •
• •
•
•
A gyakorlatokon való részvétel kötelező, 3 hiányozás megengedett (14 gyakorlatból). A gyakorlati csoportok nem átjárhatóak. A gyakorlatok két részre oszlanak: 1, fajok egy részének bemutatása; 2, a fennmaradó fajok önálló feldolgozása, jegyzőkönyv készítése (kivéve 1-2. gyakorlatok). A jegyzőkönyvek értékelése érdemjeggyel (1-5) történik. A jegyzőkönyveket a gyakorlatot követő hét péntek 12 óráig lehet leadni. A jegyzőkönyvek megléte és elfogadása (minimum elégséges érdemjegy) a gyakorlat teljesítésének feltétele. Hiányzás esetén a jegyzőkönyvet pótolni kell. Számonkérés: 3 darab félévközi dolgozat + félév végi felismerés (rovarfelismerés (fajok + lárva- és bábtípusok összesen 15 db), kárkép felismerés (15 kárkép). A vizsgajegy kialakításában a gyakorlaton szerzett eredmények (jegyzőkönyv, dolgozat és felismerés) valamint a vizsga érdemjegye szerepelnek.
1
A zoológiai nevezéktan fő szabályai Linné (1758, Systema Naturae): kettős nevezéktan NEMZETSÉGNÉV + FAJNÉV + (Leíró neve, leírás ideje) 1960: a „Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe”* 1. A kódex „hatásköre”: recens és kihalt állatnevek alfajtól családsorozatig. A kódex független más nevezéktani rendszerektől (növények, gombák). A nevezéktan kezdete 1758 január 1. (Systema Naturae 10. kiadás). 2. Szavak száma: fajcsoport felett uninominális; Fajok: binominális; Alfaj: trinominális 3. Publikálás szabályai 4. Alkalmazhatóság szabályai 5. A publikáció dátuma 6. A nevek érvényessége: prioritás elve (a taxonra vonatozó legrégebbi név érvényes) 7. A nevek képzése ………….. (18.) A Zoológiai Nevezéktan nemzetközi Kódexe, Fordította: Gozmány László. Az őslénytani Viták Különszáma. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest 1989, 170 pp.
Faj feletti kategóriák Regnum – ország
piros: piros: Linne; Linne; dőlt : elsődleges kategóriák
Subregnum - alország Superphylum - törzscsoport Phylum - törzs Subphylum - altörzs Infraphylum Superclassis - fő -osztály Classis - osztály Subclassis - alosztály Infraclassis Cohors - had Superordo - öregrend Ordo - rend Subordo - alrend Infraordo Superfamilia – öregcsalád Familia – család Subfamilia – alcsalád Tribus – nemzetség Subtribus - alnemzetség Genus – nem* nem Subgenus - alnem
- oidea - idae - inae - ini
* Növénytanban: nemzetség
2
Nemathelminthes – hengeresférgek Classis: Nematoda – fonálférgek
Phylum:
Regnum: Animalia – többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata – testüregesek Subdivisio: Archicoelomata – ős-testüregesek Superphylum: Pseudocoelia – ál-testüregesek Phylum: Nemathelminthes – hengeresférgek Classis: Nematoda – fonálférgek 2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj)
más rendszerben*: Phylum
Classis: Nematomorpha – húrférgek Classis: Acanthocephala – buzogányfejűek *Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. – In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp.
Nematoda Testfelépítés Szelvényezetlen, hengeres test. 0,3 mm (Acrobeles) - 8 m (Placentonema gigantissima)
3
szájnyílás: ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs oldalszerv (amphidium) kutikulával bélelt szájüreg: - egyszerű - szájszurony (stylus), fog, tüske nyelőcső: bulbus, nyelőcsövi mirigy
életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók paraziták: egy és többgazdás
4
szaporodás: váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus ovipar / ovovivipar / vivipar epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago)
ivarszervek: Nőstény: vékony feltekeredett (páros v. páratlan) petefészek (ovarium), petevezető, melynek egy szakasza ondótartállyá módosulhat, méh (uterus), hüvely (vagina), ivarnyílás (vulva) Hím: here (testis), ondóvezeték (ductus defferens), amin ondóhólyag lehet (vesicula seminalis), ondókilövellő cső (ductus ejaculatorius) + járulékos mirigyek, ivarvezeték végbéllel közös nyílása, párzótáska (bursa copulatrix), párzótüske (spiculum), vezetőtüske (gubernaculum) Az állat és az ivarszerv felépítését ld.: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995. 207-221 o.
Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) – érzékpálca nélküliek Ordo: Dorylaimida – lándzsás v. tű-fonálférgek Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor
Familia: Longidoridae – hosszúlándzsás fonálférgek
nemasoil.com
plpnemweb.ucdavis.edu
5
■ Xiphinema index – nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, ovipar (30-50 pete/nőstény) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító
nematode.net
agro.bg Grapevine vein bunding virus
Subclassis: Secernentea (Phasmidia) – érzékpálcásak Ordo: Tylenchida – szuronyos fonálférgek a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok
Merloidogyne brevicauda; forestryimages.org
6
Familia: Heteroderidae – cisztaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus cisztaképzés ciszta 4-5 évig elfekszik L2 „inváziós lárva” fertőz először ekto- majd endoparazita nőstény: L2 után mozgásképtelen hímek: ivaréretten kirajzanak
ciszta
■ Heterodera schachtii – répa fonálféreg Mediterrán eredetű, XX. sz. elején terjedt el többnemzedékes, váltivarú, cisztaként telel polifág: libatopfélék, keresztesvirágúak, cékla, repce, káposzta, cukorrépa!! Levelek elsárgulnak, lankadnak, gyökér „szakállasodik”
ematology.ucdavis.edu kasvinsuojeluseura.fi
7
■ Globodera rostochiensis – burgonya fonálféreg Dél-amerikai, burgonyával terjedt el, Mo. 1981. oligofág: burgonyafélék (burgonya, paradicsom), gyom: fekete csucsor L2 gumóba is befurakszik nem rak petét (csak ciszta!!) ciszta telel, univoltin
Familia: Meloidogynidae – golyvaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus a nőstény folyamatosan petézik (400-600 pete/nőstény) L2 „inváziós lárva” fertőz – óriássejtek, gubacs Többnemzedékes, peteként telel Polifág: eltérő tápnövény spektrummal (búza, kukorica nem)
■ Meloidogyne hapla – szabadföldi gubacs-fonálféreg pete alakban telel; 21°C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény- paprika, saláta, uborka, gabona (spárga nem) Gubacsok megjelenése, szokatlan elágazású „szakállas” gyökérzet
8
http://lime.fa.gau.hu/gallery/csalad5/Gy_k_rgubacs_fon_lf_reg_k_rt_tele
apsnet.org
■ Meloidogyne incognita – kertészeti gubacs-fonálféreg pete alakban telel; a pete 25°C-on aktiválódik (melegigényes); kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet), erősen polifág
M. incognita juvenilis M. incognita babon (Peru)
9
Familia: Anguinidae / Tylenchidae – Szívogató-fonálférgek ivari dimorfizmus nőstény kifejletten mozgásképtelen L2 „inváziós lárva” fertőz -- gubacs párzás peterakás a gubacsban mono- és oligofág: pázsitfűféléken generatív szerven gubacsot képzők: univoltin egyébként bi- és multivoltin.
■ Anguina tritici – búza fonálféreg oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor
invasive.org
mkk.szie.hu
insectimages.org
forestryimages.org
10
Subfamilia: Ditylenchinae – szár fonálférgek a nőstény helyváltoztató képessége megmarad, L4 lárva a legaktívabb, általában egész életükben endoparaziták, univoltin, mérsékelt égöviek
■ Ditylenchus dipsaci – szár fonálféreg polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít
forestryimages.org nematology.ucdavis.edu
■ Ditylenchus destructor – gumórontó fonálféreg polifág: burgonya, komló, sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózis nincs, multivoltin (6-10 nemzedék) nematology.ucdavis.edu
eppo.org D. destructor Irisen
ephytia.inra.fr
11
Familia: Aphelenchoididae – levél fonálférgek levelek endoparazitái fejletten (praeadult) vándorolnak, anabiózis van (száraz időben) multivoltin (gyors fejlődés, 2 hét/nemzedék)
■ Aphelenchoides fragariae – szamóca fonálféreg fejlettebb stádiumban ektoparazita; lárva alakban telel talajban v. gyökérnyakon; fertőzés tavasszal (14-17 °C); polifág: főleg szamóca
ép
nematology.ucdavis.edu
Phylum:
Mollusca – puhatestűek
Rendszertani hely: Regnum: Animalia – többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata – testüregesek Subdivisio: Eucoelomata – valódi testüregesek Phylum: Mollusca – puhatestűek (~130000 faj) „mollis=puha, könnyű” Subphylum: Placophora – héjasok (6 osztály)
Classis: Gastropoda – csigák (3 Subclassis) Subclassis: Pulmonata – tüdőscsigák (2 rend) Ordo: Stylommatophora – nyelesszemű tüdőscsigák
12
A taxon leírását ld. Bakonyi Gábor: Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Ordo: Stylommatophora – nyelesszemű tüdőscsigák Szárazföldiek Hímnősek (párzáskor ♂ vagy ♀); néha önmegtermékenyítés is Oviparok Epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek Bivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék) Minőségi kártétel is fontos
Familia: Limacidae– tarajos meztelencsiga-félék Északi mérsékelt övre jellemzők; „élénk!” mozgás; ált. jellemző a taraj; éjjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek
■ Deroceras reticulatum – szántóföldi (recés) házatlancsiga Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300 db /nőstény); kelés nyár elején; szaporodás ősszel
13
Classis:
Insecta – rovarok
Rendszertani hely: Regnum: Animalia – többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata – testüregesek Subdivisio: Eucoelomata – valódi testüregesek Superphylum: Articulata – szelvényes állatok Phylum: Arthropoda – ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – hatlábúak
Classis: Insecta – rovarok Subclassis: Dicondylea – kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – elsődlegesen szárnyasok
Superordo: Saltatoria – ugró egyenesszárnyúak Ordo: Ensifera - tojócsövesek Subordo: Tettigonoidea – szöcskék Subordo: Grylloidea – tücskök Ordo: Caelifera – tojókampósok
14
Ordo Subordo Csáp Szem, látás
ENSIFERA TETTIGONIODEA
CAELIFERA
GRYLLOIDEA
a testhossz felénél hosszabb
rövidebb a testhossz felénél
kis szem, gyenge látás
nagyobb szem, jó látás
Fejcsúcs
előreugró
lekerekített
Előhát
általában van oldalgerinc
oldalgerinc nincs
általában van oldalgerinc
Lábfejízek
4
3
4
Fedőszárny
bal van felül, különbözők
jobb van felül, egyformák
nem / kissé fednek át, egyformák
Hangadás
szárny-szárny összedörzsölése
a 3. comb és a szárnyak összedörzsölése
Hallószerv
első lábszáron a térd alatt
első potrohszelvény oldalán
Hímivarszerv
epiphallus nincs
epiphallus van
tojócső Tojókészülék
4 lemezes, lapított
2 lemezes, hengeres
tojókampó
Életmenet
pete telel
lárva / imágó telel
általában a pete telel
Ordo: Ensifera – tojócsövesek Subordo: Tettigoniodea - Szöcskék Familia: Tettigonidae – Fürge szöcskék ■ Tettigonia viridissima – zöld lombszöcske
■ Polysarcus denticauda – fogasfarkú szöcske
15
Subordo: Grylloidea - Tücskök Familia: Gryllidae – Valódi tücskök ■ Melanogryllus desertus – fekete tücsök
■ Gryllus campestris – mezei tücsök
Familia: Gryllotalpidae – Lótücskök ■ Gryllotalpa gryllotalpa – lótücsök
biolib.cz
mkk.szie.hu
16
Ordo: Caelifera - Tojókampósok Familia: Acrididae – Valódi sáskák ■ Calliptamus italicus – olasz sáska
■ Dociostaurus maroccanus – marokkói sáska
Locusta migratoria
17
Desert locust situation, 27 July 2004
„Desert locust swarms travel a few kilometres to over 100 km per day, or as much as 3500 km in a month. One tonne of locusts (a very small portion of an average swarm) eat as much food in one day as about 10 elephants or 25 camels or 2500 people.” „A desert locust eats its own weight (2 grams) of food every day. Desert locust swarms range from less than one square kilometre (km²) to hundreds of square kilometres in size. There are about 50 million locusts per km² of medium-density swarm. The total number of locusts in a swarm varies from a few hundred millions to several billions.” http://www.fao.org/english/newsroom/factfile/jul_04_locmap/jul04_loc_en.htm
18
Lárva kártétel
daff.gov.au
Repülő sáskaraj
mysteryoftheinquity.wordpress.com
19
