Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok 7. gyakorlat

Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007

Ordo: Homoptera – egyenlőszárnyú rovarok Subordo: Auchenorrhyncha – kabócák Familia: Cicadellidae – mezei kabócák ■ Macrosteles laevis – törpe gabonakabóca Jell.: zöldessárga-barna. 3-3,5 mm. A fej háromszögű, a homlok előreugró 6 fekete folttal. Életm.: bivoltin, általában az imágó telel. Elt.: Eurázsia Tápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő fűfélék Kár: Lárva és imágó: szívogatnak először a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.

1

■ Psammotettix alienus – csíkos gabonakabóca

Jell.: alapszíne sárgásfekete. 3-4,5 mm. A homlok előreugró csúcsban végződik barnássárga foltot visel. A pronotumon 6 hosszanti sötét sáv található. Életm.: bivoltin Elt.: Magyarországon gyakori Tápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő fűfélék Kár: Lárva és imágó: szívogatnak először a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.

Subordo: Sternorrhyncha – növénytetvek Superfamilia: Psylloidea – levélbolhák Familia: Psyllidae Jell.: két alakváltozat. 1. áttelelő ■ Psylla pyri – füstösszárnyú nemzedék: sötétebbek, nagyobbak körte levélbolha (2,4-3 mm); 2. nyári nemzedék: világosabb, kisebb (2-2,6 mm) Életm.: imágó telel kéregrepedésben, avarban. 5°C-nál már rajzik tavasszal. Peterakás III-tól. Évi 5-6 nemzedék. Elt.: Európa, Közép-Ázsia Tápn.: körte (Vilmos, Bosc kobak, Esperen bergamot, Diel fajták érzékenyebbek) Kár: A hajtást a pete lerakásával és a táplálkozással egyaránt károsítja. A fiatal levelek besodródnak, deformálódnak. A szívogatás miatt a hajtás növekedése lelassul, a levelek tovább torzulnak. A mézharmaton megtelepedő korompenész gátolja az asszimilációt.

2

Superfamilia: Aphidoidea – levéltetvek Familia: Eriosomatidae – gubacstetvek ■ Eriosoma lanigerum – vértetű Jell.: szárnyatlan nőstény: barnásvörös viaszfonalból álló bevonattal (2-2,2 mm). Szárnyas nőstény: barnásvörös rövid viaszfonalakkal borított (1,8-1,9 mm). Ivaros alakok: a hím szárnyatlan olajzöld (0,3 mm), a nőstény borostyánsárga barna (0,6-0,8 mm). Mindkét alak táplálkozásra képtelen csökevényes szipókájú. Életm.: Európában anholociklikus. Az ivarosan képzett pete, vagy az ebből kikelő L1-es lárva elpusztul. Évi 10-12 nemzedék. Elt.: Észak-amerikai, Európában 1788-óta Tápn.: Európában alma!, madárbirs! elvétve galagonyán, berkenyén, körtén, birsen Kár: előszeretettel fiatalabb hajtásokat szívogatnak. Tömegszaporodáskor a levélnyeleken is. Nyáluk hatására a kambium rendellenesen fejlődő szivacsos szövetet hoz létre, ami a kérget felrepeszti.

3

Familia: Phylloxeridae – törpetetvek ■ Viteus vitifolii – szőlő-gyökértetű Jell.: 1,2-2 mm. A fundatrix sárgászöld. A gyökérlakó alak sárgásbarna. A szárnyas ♀ okkersárga. Életm.: a gyökérlakó alak telel lárva alakban. Továbbfejlődve tavasszal petézik. A további szűznemzéses gyökérlakó nemzedékek száma 3-6 (össz. 4-7 nemzedék). Nyár végén a lárvák egy része szárnyas sexupar nősténnyé alakul, melyek a tőkékre petéznek. A petékből táplálkozásra képtelen ivaros alakok fejlődnek. A párzás után a nőstény egy petét rak a vesszők kérge alá. Az áttelelés után kikelő ősanyák a levélen fejlődő formát hozzák létre, melynek 4 szűznemzéses generációja van. Nyáron a levélgubacsban gyökérlakó alakok petéi is fejlődnek. A levélen lévő alakok ősszel elpusztulnak. Elt.: kozmopolita. Észak-amerikai. Európába 1858-66 (Dél-Franciaország) innen egész Európa. Az 1800-as évek végén újabb hullám – rövidszipókájú rassz megjelenése. Tápn.: szőlő (néhány faj gyökér vagy levél rezisztenciát mutat). Kár: gyökérlakó alak: vékonygyökereken vastagodások, vastagabbakon dudorok jönnek létre. Ősszel a gyökérgubacsok szétesnek, a gyökér tönkremegy. A tőke pusztulása 3-7 év. A levéllakó alak levélgubacsot készít.

Viteus vitifolii

4

Familia: Aphididae – valódi levéltetvek ■ Rhopalosiphum padi – zselnicemeggy-levéltetű Jell.: 1,8-2,5 mm. A szárnyatlan ♀-ek olajzöldek v barnák. A szárnyas ♀-ek sötét színűek. Életm.: zselicemeggyen telelnek a peték. az ősanyák márciusban kelnek, az első leánynemzedék áprilisban jelenik meg. A 2. leánynemzedék szárnyas alakjai vándorolnak gabonafélékre. Az ivaros alakok keresik fel a telelőhelyet és a nőstény ide petézik. Elt.: Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália Tápn.: kukorica, árpa, zab Kár: kukoricán a csövek fedőlevelein szívogatnak, gabonán az alsó leveleket támadják.

■ Schizaphis graminum – zöld gabona-levéltetű Jell.: 1,8-2,1 mm. Kékeszöldek Életm.: egész életciklusa egyszikűekhez kötött (búza!, árpa!). Elt.: kozmopolita. Észak-Amerikában jelentősebb, mint nálunk. Tápn.: gabonafélék Kár: szívogatás + vírusvektor

5

■ Hyalopterus pruni – hamvas szilva-levéltetű Jell.: 2,4-2,6 mm. Világoszöld, szárnyas ♀ fekete Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Nyár derekától egyre több szárnyas alak jelenik meg, melyek nádon alkotnak telepeket. Az ivaros alakok nyár végén jelennek meg. A hímek és a szárnyas gynoparok utódainak párzása a szilván történik Elt.: kozmopolita. Tápn.: szilva legelterjedtebb kártevője. Kár: a leveleken kevés torzulást okoznak, azok enyhén a fonák felé görbülnek

■ Aphis pomi – zöld alma-levéltetű Jell.: A szárnyatlan ♀ világoszöld, feje sárgásbarna. Életm.: teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik. Az ősanyák márciusban jelennek meg. Elt.: Eurázsiai, mára kozmopolita Tápn.: almafélék (esetleg más Rosaceae csoportok) Kár: előszeretettel telepszenek a lombkorona belsejére. A levelek hosszanti görbülését okozzák.

6

■ Dysaphis devecta – közönséges almapirosító-levéltetű Jell.: 2,3 mm. Szárnyas és szárnyatlan ♀ is sötét színű (fekete, ólomszürke). Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Az 1-2. leánynemzedék szárnyatlan és átmeneti alakokból áll. A 2. nemzedék szárnyatlan nőstényei hímeket, az átmeneti és kis számú valódi szárnyas alak pedig szárnyatlan nőstényeket hoz létre. Párzás júniusban a besodort levelekben. Elt.: Európai. Magyarországon az egyik legközönségesebb almakárosító levéltetű faj. Tápn.: alma Kár: a levélszél besodródását okozza, a torzult rész bepirosodik. Védekezni az ősanyák ellen lehet felszívódó insecticidekkel.

■ Brachycaudus helichrysi – sárga szilva-levéltetű Jell.: 1,8-2,1 mm. Szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas fekete. Életm.: gazdanöv. váltó. Nemzedékszáma 10-15. Elt.: palearktikus Tápn.: telelés szilván, a szárnyasok fészkesvirágúakra repülnek Kár: szilván kanalasodnak a levelek, az erek kivilágosodnak, az érközi mezők kiemelkednek; fészkeseken vírusfertőzések jelennek meg.

7

■ Brevicoryne brassicae – káposzta-levéltetű Jell.: testét vastag viaszréteg fedi, világoszöld. Életm.: nem tápnövénycserés, nemzedékszáma nálunk 10-15. fejlődésüknek a száraz meleg kedvez. Elt.: mérsékelt és trópusi övben világszerte Tápn.: keresztesvirágúak, káposztafélék Kár: levélszélek begörbülését, hólyagos torzulást okoznak.

■ Myzus persicae – zöld őszibarack-levéltetű Jell.: a szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas világoszöld Életm.: gazdanöv. váltó Elt.: mérsékelt övben világszerte Tápn.: telelés őszibarackon, nyári tápnöv.: 400 lágyszárú (Rosaceae, Cruciferae, Solanaceae) Kár: őszibarackon nem jelentős; a nyári gazdanöv.-t vírusokkal fertőzi. A leghatékonyabb vírusvektor.

8

■ Acyrtosiphon pisum – lucerna levéltetű Jell.: 5 mm. Szárnyatlan ♀ világoszöld, szárnyas világosbarna. Életm.: lucerna tövén pete alakban telel. Ősanyák megjelenése: március. Szárnyas egyedek a 2. leánynemzedéktől folyamatosan. Elt.: kozmopolita (alfajkomplex) Tápn.: pillangósokon (tápnövényspecifikus törzsek), lucerna, borsó, lóhere stb. Kár: lankadás, hervadás, zöldhozam csökkenése, virághullás.

Superfamilia: Coccoidea – pajzstetvek Familia: Pseudococcidae – viaszos pajzstetvek ■ Pseudococcus longispinus – hosszúfarkú viaszospajzstetű

Jell.: a ♀ 3,5 mm, zöld. Testüket porszerű viaszréteg fedi. A lárvák és fiatal ♀-ek helyváltoztatók, a kifejlett ♀-ek rögzülnek a tápnöv.-hez. Ál-elevenszülő. Életm.: multivoltin Elt.: kozmopolita (eredetileg trópusi), nálunk csak üvegházakban Tápn.: Coleus-spp. (bazsalikom) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.

9

Familia: Coccidae – teknős pajzstetvek ■ Parthenolecanium corni – közönséges teknős pajzstetű Jell.: a kifejlett nőstény ovális, barna színű 3-7 mm hosszú 2-4 mm magas. A hímek pajzsa megnyúlt, ovális, 2mm hosszú. Életm.: univoltin. L2 alakban telel az ágakon. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág (szilva, szőlő, őszibarack, ribiszke, bab, burgonya, répa, kukorica) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.

Familia: Diaspididae – kagylós pajzstetvek ■ Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű Jell.: a nőstény pajzsa kör alakú kb. 2mm átmérőjű. színe általában sötétszürke. A hím pajzsa ovális. Életm.: nálunk bivoltin, L1 alakban telel fekete pajzs alatt. A hímek járkálva apró repülésekkel keresik a nőstényeket. Elt.: távol-keleti, innen Kaliforniába majd tovább Európába. Kozmopolita. Tápn.: polifág > 700 tápnövény (alma, körte, szilva, őszibarack stb.) Kár: kérgen, gyümölcsön, leveleken „lázfolt”. Csökken a terméshozam, szakaszos termésképzés, ágpusztulás.

10

Ordo: Thysanoptera – tripszek Familia: Thripidae ■ Thrips tabaci – dohánytripsz Jell.: 0,8-1 mm. Életm.: multivoltin. Imágó telel (talajban v. száradó növényi részekben). Az első lárvakolóniák májusban jelennek meg. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág > 100 tápnövény (dohány, hagyma, uborka, ciklámen stb.) Kár: levelek, virágok szívogatása. Klorofillvesztés, csökkent asszimiláció. Maghozam csökken.

Subphylum: Chelicerata – csáprágós ízeltlábúak Classis: Arachnoidea – pókszabásúak Ordo: Acari – atkák Familia: Acaridae – készletatkák ■ Acarus siro – lisztatka Jell.: 300-700 mikrométer. Életm.: változó nemzedékszámú, a kifejlett atka telel általában. Hónapokig elvan táplálkozás nélkül (nyugvó állapot). Elt.: kozmopolita Tápn.: szemes gabona és őrlemények (búzaliszt!). Penészgombákon is elél. Kár: a károsított liszt nedves tapintású, összetapadó, mézszagú. halmokat járatokat készítenek. A magvak csírarészét és a szemek belsejét egyaránt károsítják.

11

Familia: Tetranychidae – takácsatkák ■ Tetranychus urticae – közönséges takácsatka Jell.: 360-470 mikrométer. Életm.: 10-12 nemz. A nőstények telelnek. 10-15 °C-nál aktivizálódnak. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág (zöldség, gyógy- és fűszernövények !!) Kár: a mozgó alakok a növények levelét szívják és nyálukkal mérgezik. Túlszaporodáskor a generatív részeket is támadja.

■ Panonychus ulmi – piros gyümölcsfa-takácsatka Jell.: nőstény bíborpiros kerekded, hím sárgás árnyalatú megnyúlt teste hátrafelé erősen kihegyesedik Életm.: tojás állapotban telel a növények fás részein. 4-5 nemzedékes. Elt.: Eurázsia, Észak-Amerikába behurcolták Tápn.: fás szárúak, rózsafélék leginkább; alma, mandula,kajszi, cseresznye stb. Kár: szövedék nincs. Nem képez telepet így a szívásnyomok az egész levélfelületen szétszórva találhatók. Fehéres később megbarnuló foltok. Az őszibarack levelei ezüstös árnyalatúak lesznek. Szőlőn a levélszél feketedik + törpenövés.

12

Familia: Tarsonemidae – tetűatkák ■ Tarsonemus pallidus – szamócaatka Jell.: 150-250 mikrométeres. Életm.: nálunk 5-8 nemzedék. A megtermékenyített nőstények telelnek a szamóca tőkocsányán Elt.: enyhe párás klímájú vidékeken. Nálunk 1964 óta ismert Tápn.: termesztett és vadon élő szamóca + kb. 40 tápnövény Kár: a szamóca fiatal levelei torzulnak, aprók maradnak, szárazabb időben elszáradnak.

Familia: Eriophyidae – gubacsatkák ■ Calepitrimerus vitis – szőlő-levélatka Jell.: Életm.: imágó telel a kéregrepedésekben. Táplálkozásuk a rügyek duzzadásakor kezdődik Elt.: Európa, elő-Ázsia, Észak-Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika Tápn.: kizárólag szőlő Kár: a fő- és mellékerek megbarnulnak, nem fejlődik ki a 3-ad és 4-ed rendű érhálózat, ill. az erek közötti szövet, fehér foltok láthatók. A tőke „bokrosodik” (nagyszámú oldalhajtás), csökken a terméshozam.

13

Phylum: Vertebrata – gerincesek Classis: Aves – madarak Passeriformes – énekesmadár-alkatúak Familia: Corvidae – varjúfélék ■ Corvus frugilegus – vetési varjú VÉDELMI STÁTUS

Európai jogi védettség

Biztos állományú faj

Hazai jogi védettség

védett

Pénzben kifejezett érték (HUF)

10.000

HAZAI ELŐFORDULÁS Státus

rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak

állandó

FÉSZKELÉS Fészkelőhely

facsoportokkal, ligetekkel, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt területek

Fészek helye

fán

Fészek típusa

vékony ágakból épült, csészéje sárral kitapasztva

Fészkelési típus

telepesen fészkelő

Fészekalj nagysága

4-5

Inkubáció (nap)

16-18

Kirepülési idő (nap)

28-30

Fiókák fejlődése

fészeklakó

VONULÁS Vonulási stratégia

állandó, de télen kóborol

TÁPLÁLKOZÁS

Táplálék

bogarak, sáskák, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, mezei rágcsálók, gyíkok, földigiliszták, pajorok, drótférgek, hernyók, kultúrnövények magvai, hulladékok

Familia: Sturnidae – seregélyfélék ■ Sturnus vulgaris – seregély VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség



nem védett

Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus



február-november hónapokban, de át is telelhet


ligetes, rétekkel váltakozó tájak, erdősávok, fasorok, facsoportok

Fészek helye

faodvak

Fészek típusa Fészkelési típus

szárazfűből és egyéb növényi részekből álló, csésze alakú magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel


3-7

Inkubáció (nap)

12-14


18-20


fészeklakó


rövidtávú vonuló, de néha áttelel

TÁPLÁLKOZÁS Táplálék

bogyók, gyümölcsök, rovarlárvák, bogarak, cserebogarak, lótücsök, lószúnyogok, lágybogarak, hernyók

14

Familia: Passeridae – verébfélék ■ Passer domesticus – házi veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség



nem védett

Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus



állandó


települések és környékük

Fészek helye

épületek zugai, fák

Fészek típusa Fészkelési típus

növényi részekből álló, gömb alakú, kis bejárónyílással magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel


2-7

Inkubáció (nap)

11-14


11-19


fészeklakó


állandó


rovarok és lárváik, települési hulladékok, kultúrnövények magvai

■ Passer montanus – mezei veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség



védett

Pénzben kifejezett érték (HUF)

10.000

HAZAI ELŐFORDULÁS Státus



állandó


lakott területek peremén, szántóföldek melletti fasorok, erdőszélek

Fészek helye

faodvak, építmények zugai

Fészek típusa

falevelekből, száraz fűszálakból álló

Fészkelési típus

magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel


5-7

Inkubáció (nap)

13-14


13-14


fészeklakó


állandó


rovarok, sáskák, hernyók, szúnyogok növényi magvak

15

Classis: Mammalia – emlősök Ordo: Rodentia – rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae – egérfélék ■ Mus musculus spicilegus – házi egér

Classis: Mammalia – emlősök Ordo: Rodentia – rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae – egérfélék ■ Rattus norvegicus – vándorpatkány

16

Familia: Microtidae – pocokfélék ■ Microtus arvalis – mezei pocok

Familia: Microtidae – pocokfélék ■ Arvicola terrestris – kószapocok

17

Familia: Cricetidae – hörcsögfélék ■ Cricetus cricetus – hörcsög

Subordo: Sciurimorpha Familia: Sciuridae – mókusfélék ■ Citellus (Spermophilus) citellus – ürge

18

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Recommend Documents