Növényrendszertan gyakorlatok 10. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Asteridae (Solanaceae, Convolvulaceae, Campanulaceae, Asteraceae)
A forrtszirmúak alo. – Asteridae rendszere 2. Árvacsalán-virágúak r. – Lamiales Ajakosok cs. – Lamiaceae (Ajuga, Teucrium, lamium, Galeopsis, Salvia, Mentha, Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon, Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Tymus) Görvélyfűfélék cs. – Scrophulariaceae (Verbascum, Scrophularia; Digitalis,Veronica; Lathrea, Melampyrum) Útifűfélék cs. – Plantaginaceae (Plantago) Burgonyvirágúak r. – Solanales Burgonyfélék cs. – Solanaceae (Atropa, Solanum) Szulákfélék cs. – Convolvulaceae (Calystegia, Convolvulus) Fészekvirágzatúak r. – Asterales Harangvirágfélék cs. – Campanulaceae (Campanula) Fészkesek cs. – Asteracae Nyelvesvirágúak alcs. – Cichorioideae (Hieracium, Lapsana, Mycelis, Prenanthes, Taraxacum) Csövesvirágúak alcs. – Asteroideae (Chrysanthemum, Erigeron, Matricaria, Senecio, Solidago, Tussilago, Ambrosia, Artemisia, Centaurea, Cirsium, Conyza, Eupatorium, Petasites)
Burgonyafélék – Solanaceae
• lágyszárú növények ill. cserjék
• szórt levélállás, pálhák nincsenek •K(5) [C(5) A5] G(2) • tok vagy bogyó termés
• a csésze termésen maradó • bogyótermés: Atropa, Solanum
Nadragulya – Atropa bella-donna • 1-2m magas, vastag, terebélyesen elágazó szárú évelő (He) • Levelei szórtak, nagyok, nyélbe keskenyedők, tojásdadok, hegyesek, épek • Virágai levélhónaljiak, lehajlók, pártájuk 2-4 cm hosszú, harang alakú, kívül ibolyás, belül sárga színű. VI-VIII. • Termés: gömbölyű, fekete bogyó. • Fény-, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon • Bükkösök és vágásterületeik
Nadragulya – Atropa bella-donna
Nadragulya – Atropa bella-donna
Nadragulya – Atropa bella-donna
Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara • 0.5-2m, kapaszkodó-kúszó szárú félcserje (N) • Levelei széles-lándzsásak, egy részük füles vállú vagy alapján egy kis levélkepárú. •A virágok hosszú kocsányú, bugás virágzatban nyílnak, a párta lila, a portokok feltűnő sárga csővé forrnak össze. VI-VIII. • A termés tojásdad, piros bogyó • Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes • Ligeterdők, mocsarak, magassásosok, nádasok
Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara
Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara
Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara
Szulákfélék – Convolvulaceae
• fás- vagy lágyszárú növények, gyakran liánszerűek • szórt levélállás, pálhák nincsenek • K(5) [C(5) A5] G(2)
tok termés (4 magvú)
• Calystegia, Convolvulus
Calystegia sepium – sövényszulák
♠
Ge
1-2 m magasra kapaszkodó szár, vízszintesen futó tarack, mély gyökerek, legyökerező szár
5 cm hosszú, szíves vállú, ép
fehér, 4-5 június-szeptember, cm-es átmérőjű, forrt párta, a fellevelek takarják a csészét
toktermés
napos, félárnyékos, tápanyagban gazdag nedves talajokon
nádasok, árokpartok, utak mente, ligeterdők, láperdők
Calystegia sepium – sövényszulák
Calystegia sepium – sövényszulák
Calystegia sepium – sövényszulák
Convolvulus arvensis – apró szulák Ge 1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély
gyökerek (2-3 m), legyökerező szár
♠
2-3 (4) cm hosszú, nyilas-dárdás vállú, ép,
május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, a fellevelek a kocsányon vannak
toktermés
fényigényes, szárazságtűrő, országszerte gyakori, kötött talajon is
parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek
veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl fogyasztja a hajtást
Convolvulus arvensis – Apró szulák
Convolvulus arvensis – Apró szulák
Apró szulák – Convolvulus arvensis
Apró szulák – Convolvulus arvensis
Apró szulák Convolvulus arvensis
Sövényszulák – Calystegia sepium
Apró szulák – Convolvulus arvensis
Harangvirágfélék – Campanulaceae • többnyire lágyszárú növények, melyek tejnedvet tartalmaznak • szórt levélállás, pálhák nincsenek • levelek egyszerűek és tagolatlanok
• K(5) C(5) A(5) G (3) • tok termés (lyukakkal nyílik) • a portokok lazán összenőnek
• Campanula
Csalánlevelű harangvirág – Campanula trachelium • 0.6-1.2 m, felálló szárú évelő (He), hajtásai érdes-szőrösek • Tőlevél: szíves vállú, hosszú nyelű, a szárlevél ülő, durván fűrészes • Virágzat: laza buga, harang alakú kékesibolya virágai 1-3-asával állnak a levélhónaljakban. VI-VIII. • Termése lehajló, elállóan szőrös tok • Félárnyéktűrő, üde erdei talajokon • Hegy- és dombvidéki üde lomberdőkben mindenütt
Csalánlevelű harangvirág – Campanula trachelium
Csalánlevelű harangvirág – Campanula trachelium
Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia • 10-40 cm magas, elfekvő, csak a virágzatnál felemelkedő szárú évelő (He) • Tőlevelek hosszú nyelűek, kerekdedek, fűrészesek, a szárlevelek szálasak, épek • A kék vagy lila virágok laza, kevés virágú bugában nyílnak, harang alakúak • Termés: lehajló, kopasz felszínű tok • Fényigényes és szárazságtűrő, sekély, erodált felszínű talajokon, meszes és mészmentes alapkőzeten is • Sziklagyepek, nyílt, sziklás talajú erdők, főleg hegy- és dombvidéken, Alföldön homokpusztákon
Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia
Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia
Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia
Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia
Baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia • 0.5-1 m, egyenes, felálló szárú évelő (He) • A tőlevelek nyélbe keskenyedők, keskeny-lándzsásak, a szárlevelek ülők • Virágzata laza fürt, feltűnő, széles harang alakú, kékesibolya virágokkal • Termése alján széles, három rekeszű tok • Félárnyéktűrő, üde termőhelyeket kedvel • Üde lomberdők, mészkerülő erdők, ritkábban száraz lomberdők és erdőszegélyek, hegyi rétek
Baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia
Baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia
Fészkesvirágzatúak – Asteraceae (Compositae) • elsősorban lágyszárú növények • szórt (vagy nagyon ritkán keresztben átellenes) levélállás, pálhák nincsenek • fészekvirágzat, melyet fészekpikkelyek vesznek ( 2) körül • K(5) C(5) A(5) G • kaszat termés • a csésze redukálódott, a porzószálak a pártára nőttek, a portokok portokcsővé forrtak • a szimmetria aktinomorf: csöves virágok (kögvirágok) • a szimmetria zigomorf: nyelves virágok (sugárvirágok) (az 5 szirom egyoldalú pártát alkot)
acs: Nyelvesvirágúak – Cichorioideae (Liguliflorae) • a fészekvirágzatot zigomorf nyelves virágok alkotják • tejnedvet tartalmaznak
• Hieracium, Lapsana, Mycelis, Prenanthes, Taraxacum acs: Csövesvirágúak – Asteroideae (Tubuliflorae) • a fészekvirágzatot vagy csak aktinomorf csöves virágok alkotják, vagy középen csöves virágok (kögvirágok) és a fészek szélén zigomorf nyelves virágok (sugárvirágok) építik fel • tejnedvet nem tartalmaznak
• csöves és nyelves virágok is: Chrysanthemum, Erigeron, Senecio, Solidago, Tussilago, Matricaria recutita •csak csöves virágok: Ambrosia, Artemisia, Centaurea, Chrysanthemum vulgare, Cirsium, Conyza, Eupatorium, Petasites, Senecio vulgaris, Matricaria discoidea
Csövesvirágúak alcsaládja– Asteroideae (Tubuliflorae)
Sédkender – Eupatorium cannabinum • nagy (-2 m), pelyhes, felső részén elágazó szárú, ferde gyöktörzsű évelő (He) • Szárlevelei tenyeresen hármasak, a levélkék lándzsásak, fűrészesek • Virágzat: fészkes sátor, a virágok csövesek, halvány rózsaszínűek • Termése 5 bordájú mirigyes kaszat •Fényigényes, nedves, tápanyagban gazdag termőhelyeken • Láp- és ligeterdők, mocsarak, nádasok, nedves rétek
Eupatorium cannabinum – sédkender
Eupatorium cannabinum – sédkender
Eupatorium cannabinum – sédkender
Sédkender – Eupatorium cannabinum
Sédkender – Eupatorium cannabinum
Sédkender – Eupatorium cannabinum
Sédkender – Eupatorium cannabinum
Erdei (közönséges) aranyvessző – Solidago virgaurea
• középtermetű, magános szárú évelő (He) • Tőlevele nyeles, tojásdad, durván fűrészes; a szárlevél keskenyebb, ülő • Karcsú, aranysárga bugavirágzat •Fényigényes, kissé mészkerülő jellegű erdőszegély-faj • Mészkerülő lomberdők szárazfélszáraz típusaiban, vágásaiban, hegyés dombvidéken
Erdei aranyvessző – Solidago virgaurea
Erdei aranyvessző – Solidago virgaurea
Erdei aranyvessző – Solidago virgaurea
Erdei aranyvessző – Solidago virgaurea
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
• magas (2,5 m), hosszan kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) • Levél: lándzsás, válluknál ép, a csúcs felé gyengén fűrészes • Virág: egy oldalra hajló, tömött többszörösen összetett virágzatokban • Termés: apró, szürkés színű kaszat • Fényigényes, üde-félnedves-nedves tápanyagban gazdag termőhelyeken • É-Am.-i adventív; puhafás ligeterdők, kultúrnyárasok, füzesek, nedves rétek, különösen a Dt.-on tömeges
Solidago gigantea – magas aranyvessző
Solidago gigantea – magas aranyvessző
Solidago gigantea – magas aranyvessző
Solidago gigantea – magas aranyvessző
Solidago gigantea – magas aranyvessző
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)
• magas, felálló, legfelső részében elágazó szárú egyéves (Th) •Tőlevelei nyélbe keskenyedők, tojásdadok vagy elliptikusak, durván fűrészesek, néha épek; szárlevelei ülők, keskenyebbek. A levelek szőrözöttsége változó. • A virágzati fészkek sátorozó bogernyőben állnak. A nyelves virágok fehérek, a csöves virágok sárgák. • Termése szőrös, bóbitás kaszat • Fény- és tápanyagigényes • Adventív (É-Am.); gyomtársulások, vágásterületek, közönséges
Egynyári seprence – Erigeron annuus
Egynyári seprence – Erigeron annuus
Egynyári seprence – Erigeron annuus
Egynyári seprence – Erigeron annuus
Egynyári seprence – Stenactis annua
Egynyári seprence – Erigeron annuus
Betyárkóró – Conyza canadensis (Erigeron canadensis) • 30-100 cm, sűrűn leveles, felső részén ágas, elállóan szőrös egyéves (Th) • Levél: világoszöld, alulról felfelé kisebbedik, keskenyedik, fogas • Virágzat: összetett buga, a fészkek aprók, a sugárvirágok fehéresek, a csöves virágok sárgák • Termése kopasz, bóbitás kaszat • Fényigényes, szárazságtűrő, talajra nézve tág tűrésű • Észak-amerikai adventív, szántóföldi gyomtársulások parlagok, utak mente
Conyza canadensis – betyárkóró
Conyza canadensis – betyárkóró
Betyárkóró – Conyza canadensis
Betyárkóró – Conyza canadensis
Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia • 30-150 cm, orsógyökerű egyéves (Th) • Levelei szárnyasan szeldeltek, a levéllemez szőrös • Porzós fészkei füzérvirágzatban nyílnak, a termősek levélhónaljiak, egyvirágúak • Termése szív alakú, szürke kaszat • Fényigényes, szárazságtűrő, inkább a lazább, savanyú talajokat kedvelő, a konkurenciát nem tűri • É-amerikai adventív; gyomtársulások, parlagok, elhanyagolt területek
Ambrosia artemisiifolia – parlagfű
Ambrosia artemisiifolia – parlagfű
Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia
Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia
Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia
Sátoros margitvirág – Chrysanthemum corymbosum • 30-100 cm magas, tövén dúsan leveles, felálló, felső részében elágazó szárú évelő (He) •A levelek selymesen szőrösek, később lekopaszodók, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek •A nyelves virágok fehérek, a csövesek sárgák, a 2-4 cm átmérőjű fészkek laza, sátorozó fürtben állnak. • A termés élelt, csúcsán fogas kaszat • Fényigényes és szárazságtűrő, a talaj kémhatására közömbös • Száraz lomberdők, szélei, tisztásai
Sátoros margitvirág – Chrysanthemum corymbosum
Sátoros margitvirág – Chrysanthemum corymbosum
Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum • felálló, alig elágazó szárú évelő (He). • Tőlevelei nyelesek, tojásdadok, fogasak, a szárlevelek lándzsásak, ülők, fülesek, durván fogazottak vagy karéjosodók • fészkei az ágak végén magánosan állnak, a csöves virágok sárgák, a sugárvirágok fehérek •Termése bordázott kaszat • Fényigényes, a nedvestől a félszáraz termőhelyekig, a talajra nem igényes • Nedves rétek, száraz gyepek, száraz lomberdők nyílt részei, útszélek, gyomtársulások (2 alfaj)
Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum
Martilapu – Tussilago farfara • Tarackos, 5-30 cm-es évelő (Ge) • Levél (csak virágzás után jelennek meg): hosszú nyelű, szíves vállból kerekded, durván fogazott, fonákuk fehéren molyhos • Virágzó szára csak szárra simuló pikkelyleveleket viselnek. A fészkek magánosak, a sugár- és csöves virágok is sárgák. • Termése hosszú bóbitát viselő kaszat • Pionír, tartós árnyékolást nem tűri, agyagos, elérhető talajvizű termőhelyeken tömeges • Útrézsűk, árokpartok, keréknyomok
Martilapu – Tussilago farfara
Martilapu – Tussilago farfara
Martilapu – Tussilago farfara
Martilapu – Tussilago farfara
Fehér acsalapu – Petasites albus • 30-60 cm, magaskórós, gyöktörzses évelő (Ge). A levélnyél üreges. • Szárán a virágzáskor csak pikkelyszerű levelek vannak, a kisebb tőlevelek (20-40 cm) csak virágzás után fejlődnek ki • Gyakran kétlaki, virágai dús fürtvirágzatokban fejlődnek, fehéressárgák • Termése bóbitás kaszat • Közepesen fényigényes, nedvességigényes, hidegtűrő, pionír • Hegyvidéki égerligetek, szivárgóvizes bükkösök, útrézsűk. Védett, természetvédelmi értéke 2000 Ft.
Fehér acsalapu – Petasites albus
• Gyöktörzses, 80-150 cm, magaskórós évelő (Ge). A levélnyél nem üreges • Szárán a virágzáskor csak pikkelyszerű levelek vannak, a hatalmas tőlevelek (60 cm) csak virágzás után fejlődnek ki • Gyakran kétlaki, virágai dús fürtvirágzatokban fejlődnek, a porzósak sötétvörösek, a termősek világosabbak •Termése bóbitás kaszat • Közepesen fényigényes, nedvességigényes, tápanyagban gazdag talajokon • Ligeterdők, patakmenti magaskórósok, hegy- és dombvidéken. Pionír, útrézsűkön, csupasz talajfelszíneken is megjelenhet
Vörös acsalapu – Petasites hybridus
Vörös acsalapu – Petasites hybridus
Berki aggófű – Senecio nemorensis
• magas termetű, felálló szárú évelő (He) • Levél: széles-lándzsás, kopasz, a tőlevél nyeles, a szárlevél ülő, szélük fűrészes • A fészkek 7-8 db, oldalra álló, feltűnő sárgás sugárvirággal • A termés bóbitás kaszat • Félárnyéktűrő v. fényigényes; hidegtűrő, tápanyagigényes • Hegyvidéki faj: bükkösök, égerligetek, ill. lékesedő részeik, szegélyeik
Berki aggófű – Senecio nemorensis
Berki aggófű – Senecio nemorensis
Berki aggófű – Senecio nemorensis
Mezei aszat – Cirsium arvense • -1m-es, felálló, elágazó szárú, kúszó gyöktörzset és tarackszerű gyökereket fejlesztő évelő (Ge) • Szúrós lándzsás levelei változatosak: egyszerűek fogasak – szárnyasan szeldeltek • Fészkei sátorozó bogernyőben nyílnak. A fészekpikkelyek egy része rövid tüskés, gyakran kétlaki, a virágok pirosas-lilák • Termése hosszú bóbitás kaszat • Fényigényes, a talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, gyom • Ruderális gyomtársulások, törmeléklerakók, útszélek, erdei vágásterületek, nedves szántók
Mezei aszat – Cirsium arvense
Mezei aszat – Cirsium arvense
Mezei aszat – Cirsium arvense
Cirsium arvense – mezei aszat
Cirsium arvense – mezei aszat
Cirsium arvense – mezei aszat
Halovány aszat – Cirsium oleraceum
• termetes (-2m) magas, felső részén elágazó szárú évelő (He) • Levél: lágy, alig szőrös, alakjukban és méretükben rendkívül változatos • A virágok sárgásbarnák, a virágzati fészkek feltűnően nagy fellevelek tövében 2-4-esével csomószerűen ülnek • A kaszat 4-5 mm-es, bóbitája 1cm-es • Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes • Hegy- és dombvidéki faj, nedves völgyaljak égereseiben, magassásosaiban
Halovány aszat –Cirsium oleraceum
Achillea millefolium – közönséges cickafark • 30-60 cm, felálló, többnyire csak a virágzatnál elágazó szárú, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) •Levél: lándzsás, 2-3x szárnyasan szeldelt •Fészkei sátorozó virágzatokban nyílnak, a nyelves virág fehér, a csöves virág sárgás • Termése kissé szárnyas apró kaszat • A talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, az árnyékolást alig tűri • Nedves és száraz gyepek, útszélek, gyomtársulások
Achillea millefolium – közönséges cickafark
Achillea millefolium – közönséges cickafark
Achillea millefolium – közönséges cickafark
Fekete üröm – Artemisia vulgaris • 1-2 m, ágas, felálló szárú évelő (He) • Levél: szárnyasan karéjos vagy szeldelt, az alsó szárlevelek kivételével ülő • Fészkei dús bugákban állnak, csak csöves virágok találhatók bennük, melyek bókolók, sárgásak vagy barnásak •Termése apró, hosszúkás kaszat • A talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, az árnyékolást nem tűri • Ruderális gyomtársulások, útszélek
Fekete üröm – Artemisia vulgaris
Fekete üröm – Artemisia vulgaris
Fekete üröm – Artemisia vulgaris
Réti imola – Centaurea jacea
• 30-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) • Levél: tojásdad v.l ándzsás, ép szélű v. ritkán fogazott, kopasz-érdes • A virágzati fejek magánosak, tövüknél gyakran murvalevelesek. A fészekpikkelyek függelékei pajzsszerűek, tagolatlanok, világos- vagy sötétbarnák. A párta piros vagy sötét rózsaszín. VI-IX. •A termés bóbita nélküli, szürkés kaszat • Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes • Üde és nedves réteken, kaszálók, árokszélek
Réti imola – Centaurea jacea
Orvosi székfű – Matricaria recutita • Tövétől dúsan ágas, kis termetű (530 cm) egyéves növény (Th) • Levél: 2-3x szárnyasan szeldelt, a szeletek keskeny-szálasak v. fonalasak • Fészkei magánosan, hosszú kocsányon állnak. A fészkek félgömbösek, a szélső nyelves virágok fehérek, a csöves virágok sárgák; a vacok kúp alakú, belseje üreges • Termése 5 bordájú apró kaszat • Fényigényes; szárazságtűrő, szikes talajokon is • alföldi szikes puszták, száraz legelők, (szántóföldi és útszéli gyom)
Orvosi székfű – Matricaria recutita
Orvosi székfű – Matricaria recutita
Nyelvesvirágúak alcsaládja– Cichorioideae (Liguliflorae)
Bojtorjánsaláta – Lapsana communis • -1m, egy- vagy kétéves (Th v. TH) • Levél: nyeles, lantos, a szárlevél ülő, durván fogazott szélű v. karéjos • A virágzati fészkek sátorozó, laza bugában állnak, a fészkekben csak halványsárga, nyelves virágok ülnek •A termés bóbita nélküli kaszat • Félárnyéktűrő, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő • Domb- és hegyvidékeinken, üde lomberdők, ligeterdők
Bojtorjánsaláta – Lapsana communis
Bojtorjánsaláta – Lapsana communis
Bojtorjánsaláta – Lapsana communis
Kakicsvirág – Mycelis muralis • 50-80 cm termetű évelő (He) • A tőlevél és az alsó szárlevél nyeles, lantos, a felső szárlevél szárölelő vállal ülő, lándzsás, ép szélű • A virágzati fészkek terebélyes bugában állnak, a kicsiny (2-3 mm átmérőjű) fészkekben csak halványsárga, nyelves virágok ülnek • A termés hosszú bóbitát viselő kaszat • Üde és félszáraz erdőtalajon, félárnyékos helyeken • Domb- és hegyvidékeinken, üde lomberdőkben, ligeterdőkben, elterjedt
Kakicsvirág – Mycelis muralis
Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea • Közepes v. nagy termetű, dúsan elágazó, magaskórós évelő (He) • Levél: lágy, szürkészöld, hosszúkás-lándzsás, öblösen fogas v. tagolt, a virágzatban szárölelő •A virágzati fészkek laza bugában állnak, bókolók. A virágok lilák vagy bíborosak • A termés 5 mm-es csőrtelen kaszat • Félárnyéktűrő, hűvöscsapadékos, magashegyvidéki jellegű élőhelyen, mészkerülő • Ny-Dt. és az Északi-khg. bükkösei
csak EMH
Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea
Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea
Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea
Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum • 20-60 cm, csak a virágzatban elágazó, évelő (He) • Levelei majdnem mind tőállók, széleslándzsás, nyeles, alapjuk felé fogas, csúcsuk felé ép. A száron legfeljebb 1-2 levél van. • Virágfészkei sátorozó, szártetőző virágzatban állnak, a fészkek hengeresek, a fészekpikkelyek feketén mirigyesek. A virágok mindegyike nyelves, színük mélysárga. • Félárnyéktűrő; száraz vagy üde erdőtalajokon előforduló, inkább mészkerülő. •Üde lomb- és mészkerülő erdők, ritkábban cseres-tölgyesek
Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum
Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum
Olasz hölgymál – Hieracium sabaudum • 40-80 cm, csak a virágzatnál dúsan elágazó szárú évelő (He) •A tőlevelek gyorsan elszáradnak, a szárlevelek tojásdadok vagy lándzsásak, durván fogazott szélűek; a levelek a száron felfelé fokozatosan kisebbedők, számuk általában 10-nél több • Virágfészkei megnyúlt, laza bugás virágzatban állnak, a virágok mindegyike nyelves, színük mélysárga • Félárnyéktűrő, száraz v. üde erdőtalajokon, inkább mészkerülő • Üde lomb- és mészkerülő erdők
Olasz hölgymál – Hieracium sabaudum