Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 9. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013 Asteridae: Apocynaceae, [Asclepiadaceae], Caprifoliaceae, Adoxaceae, Valerianaceae, Dipsacaceae, Boraginaceae, Lamiaceae

Meténgfélék – Apocynaceae

• többnyire örökzöld fásszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek • K(5) [C(5) A5] G2  tüsző termés (ikertüsző)

• Vinca

Kis télizöld – Vinca minor • Vízszintesen kúszó, t-k legyökerező vegetatív-, ill. felálló (10-30cm) generatív szárú örökzöld (Ch)

• Levél: keresztben átellenes, elliptikus, fényes sötétzöld • Virág: levélhónalji, feltűnő világoskék pártájú (2-3 cm). IV-V. • Termés ikertüsző • Árnyéktűrő, üde, humuszban gazdag talajokat igényel • Üde lomberdők, szegélyeik domb- és hegyvidéken. Hazai őshonossága kétes

Kis télizöld – Vinca minor



[Selyemkórófélék – Asclepiadaceae] • újabban a családot az Apocynaceae családba olvasztják • cserjék vagy lágyszárúak, sokszor szukkulens felépítéssel • keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak • tejnedvet tartalmaznak • K5 [C(5) A5 G2]

 tüsző termés (ikertüsző)

• jellemző a mézfejtő mellékpárta, a portokoknak szárnyszerű kinövése van, a portokok gyűrűvé nőttek össze és a bibefejre ránőttek (gynostemium) • Asclepias, Vincetoxicum

Ge Asclepias syriaca – selyemkóró  Magas, tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek keresztben átellenes, elliptikus, ♠ Vastag, ép, a fonák molyhos

június-augusztus, dús levélhónalji  bogernyő, húsvörös - rózsaszín párta

 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak



száraz vagy nedves laza talajokon (homok, lösz)

 szántóföldek, homokpuszták, árterek, akácos, nemes nyáras, fenyves

 sokoldalúan „hasznosították”, herbicidtoleráns, észak-amerikai, allelopatikus

Asclepias syriaca – selyemkóró

Ge


Ge


Ge


Ge

Selyemkóró – Asclepias syriaca




Közönséges méreggyilok – Vincetoxicum hirundinaria

• rövid gyöktörzses, felálló szárú évelő (He) • Levél: keresztben átellenes, tojásdad, kihegyezett, ép • Bogernyős levélhónalji virágzat, a virág fehéres. V-VII. • Termés: hegyes tüsző • Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő

• Főként száraz lomberdőkben





Közönséges méreggyilok Vincetoxicum hirundinaria


Loncfélék – Caprifoliaceae • zömében fásszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •·|· v. * K(5) [C(5) A5] G

(3)

•  benge, álbogyó vagy csonthéjas termés • Sambucus • újabban a Sambucus (és a Viburnum) nemzetség az Adoxaceae családba tartozik

Földibodza – Sambucus ebulus • 1-2 m magas, sarjtelepet alkotó, gyöktörzses évelő (Ge). Szára hengeres, vastag, barázdált. • Levél: páratlanul szárnyalt, 5-9 levélkével. A levélkék élesen fűrészes szélűek. • Virágzat: bogernyő, virágai fehérek vagy pirosasak. VI-VIII. • Termése fényes fekete benge • Fény- és tápanyagigényes, üdenedves talajokon, bolygatásjelző • Utak mente, vágásterületek

Földibodza – Sambucus ebulus



Pézsmaboglárfélék – Adoxaceae

• keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek

• K4-5 [C(4-5) A4-5] G

(3)

 csonthéjas termés • Adoxa

Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina • apró termetű, vízszintesen kúszó fehéres gyöktörzzsel (Ge) • A tőlevél nagyobb, hosszú nyelű, kétszer hármas; a rövid nyelű, apró, átellenes szárlevél 3 tagú • Virágzat: 5-7 tagú végálló fejecskében, sárgászöld. A csúcsi virágja 4, az oldalsók 5 tagúak. III-V. • Árnyéktűrő, üde és nedves talajokat kedvel, kifejezetten tápanyagigényes • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők

Pézsmaboglár – Adoxa moschatellina



Macskagyökérfélék – Valerianaceae • elsősorban lágyszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek • gyengén ·|· K5 [C(5) A3] G

(3)

• makkocska termés • a magház összenő a bóbitává módosult csészével (  kaszatszerű termés jön létre) • Valeriana

Orvosi macskagyökér – Valeriana officinalis

• magas, felálló szárú évelő. Törzsalakja tarackos (Ge), a subsp. collina nevű alfaj nem • Levél: keresztben átellenes a levélkék lándzsásak

•Virág: bogernyőben, fehér v. rózsaszín. V-VIII. • Termés: kaszat, tollas bóbitával • Fényigényes, üde-nedves termőhelyeken • A törzsalak nedves rétek faja, gyengébb záródású ligeterdőkben és kultúrállományokban is előfordul. A subsp. collina szárazabb erdőkben él




Mácsonyafélék – Dipsacaceae • elsősorban lágyszárú növények • keresztben átellenes vagy örvös levélállás, pálhák nincsenek • gyengén K5 [C(4-5) A4] G •  makkocska termés

( 2)

• 4-tagú külső csészekör is van, mely a termés csúcsán koronaszerű függelékké módosul ( kaszatszerű termés jön létre), a csésze serteszerű • Dipsacus, Knautia, Scabiosa

Erdei varfű – Knautia drymeia

• középtermetű, meddő tőlevélrózsából oldalt kinyúló, elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, elállóan szőrös évelő (He)

• Levél: tojásdad, ép v. fűrészes, a tőlevél nyeles, a szárlevelek ülők • Virág: fejecskében, aprók, bíborosak, a négytagú párta zigomorf. V-VIII. • Termés: apró szőrökkel borított kaszat • Félárnyéktűrő; üde, tápanyagban gazdag talajokon • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők a Dunántúlon




Héjakút mácsonya - Dipsacus laciniatus

• magas, tüskés és serteszőrös kétéves (TH) • Tőlevél: tagolatlan, visszás-tojásdad, szárlevél: hasadt, fogas v. ép, összenőtt • Virág: hengeres virágzatban, hegyes, szálas murvalevelek veszik körül. A virágzat a hegyes vacokpelyvák miatt szúrós. A párta fehéres vagy lila. VII-IX.

• Termés: négyélű, hosszbarázdás kaszat • Fényigényes, szárazság- és bolygatástűrő • Másodlagos gyepek, száraz és nedves rétek, parlagok, legelők, gyomtársulások

Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus



Érdeslevelűek – Boraginaceae

• elsősorban lágyszárú növények

• szórt levélállás, pálhák nincsenek • a hajtásrendszeren durva serteszőrök vannak • * v. ·|· K(5) [C(5) A5] G(2)

 makkocska termés

• aktinomorf virág: Lithospermum, Myosotis, Pulmonaria, Symphytum • gyengén zigomorf virág: Echium

Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum • felálló szárú, vízszintesen kúszó, néhol gumós gyöktörzsű évelő (Ge)

• Levél: érdes szőrű, ékvállú, részben ülő és szárra futó lemezű • Virágzat: kunkor, a virágok világossárga pártája hengeresen összeforrt. IV-V. • Termés: 4 db fényes makkocska

• Árnyéktűrő; üde, tápanyagban és humuszban gazdag erdőtalajon • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, hegy-, dombvidéken

Gumós nadálytő – Symphytum tuberosum

Fekete nadálytő – Symphytum officinale

• felálló szárú serteszőrös évelő (He) • Levél: lándzsás-tojásdad, nagy, kihegyezett, szárra futó • Csöves pártájú virágai kevés virágú kunkorvirágzatban nyílnak, lilák (ritkán világossárgák). V-X. • Termés: 4, sötét színű, hegyes makkocska • Fényigényes; nedves, tápanyagban gazdag termőhelyeken

• Mocsarak, nedves rétek, ligeterdők, kultúrerdők



Orvosi (pettyegetett) tüdőfű – Pulmonaria officinalis

• kisebb termetű, serteszőrös, felálló, magános v. tövén elágazó szárú évelő (He) • Tőlevelei hosszú nyelűek, tojásdadok, szíves vállúak, a száron lévők ülők, kisebbek. A levéllemez sötétzöld, gyakran fehéren vagy világoszölden pettyes, ép

• Virágai kunkorban nyílnak, kezdetben vörösesek, később kékesibolyák. III-V. •Termés: makkocska

• Árnyéktűrő; üde, humuszos termőhelyeken • Üde lomberdők és ligeterdők, gyakori

Pettyegetett tüdőfű – Pulmonaria officinalis

Pettyegetett tüdőfű – Pulmonaria officinalis

Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis • 20-40 cm, lágy elálló szőrű, tövén elágazó szárú, évelő (He).

• Tőlevelei széles-lándzsásak, hosszú nyelűek, nyélbekeskenyedők, nagyok; szárlevelei, szárölelők, kisebbek. A levéllemez világoszöld, nem pettyes •A kunkorvirágzatban lévő virágok mirigyesragadósak, kezdetben vörösesek, később ibolyásak. IV-V. • Fényigényes, szárazságtűrő, jól elviseli a kötött, változó vízhatású termőhelyeket

• Cseres-tölgyesek, erdőssztyep-erdők, ligeterdők széle

Bársonyos tüdőfű – Pulmonaria mollis



Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum

• felálló generatív szárú, részben elfekvő, csúcsán legyökeresedő indájú évelő (He) • Levél: lándzsásak, érdes szőrű • Párta: csöves, fiatalon bíborpiros, később égszínkék. IV-VII. • Termés: fehér, fényes makkocska • Fényigényes, mész- és melegkedvelő; főként száraz termőhelyeken • Száraz tölgyesek, üde lomberdők

Erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum

Erdei gyöngyköles Lithospermum purpureo-coeruleum

Közönséges kígyószisz – Echium vulgare •Közepes v. nagy termetű (30-120 cm), felálló szárú, minden részében serteszőrös, répaszerű gyökerű kétéves növény (TH). •A tőlevelek és az alsó szárlevelek nyélbe keskenyedők, keskeny lándzsásak, akár 20 cm-esek is lehetnek; a szárlevelek kisebbek, ülők, lándzsásak. •A párta ferde csövű, középkék; a porzók és a bibeszál messze kinyúlik a virágból. •Termése 4 apró, tojásdad makkocska. •VI-X(-XI), termésérés VIII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, a talajviszonyok tekintetében tág tűrésű faj. •Gyomtársulások, útszélek, degradált száraz gyepek országosan elterjedt növénye.

csak TVMH

Közönséges kígyószisz – Echium vulgare



Myosotis palustris - mocsári nefelejcs

• 20-60 cm, vastag, kúszó gyöktörzsű, elágazó szárú évelő (Ge)

• Levél: szórt, kopasz v. rövid serteszőrű, lándzsás, csúcsa tompa, széle ép •Virág: sokvirágú kunkorban, a párta égszínkék, a csészefogak rövidebbek a csésze ép részénél. V-IX. • Termés: barnás színezetű makkocska

• Fényigényes; tartósan nedves-vizes, tápanyagban gazdag termőhelyeken • Liget- és láperdők, csatornák mente

Myosotis palustris mocsári nefelejcs

Myosotis palustris – mocsári nefelejcs

Myosotis palustris – mocsári nefelejcs

Ajakosok – Lamiaceae (Labiatae) • főként lágyszárúak vagy félcserjék, illóolajakat tartalmaznak • a szár négyoldalú • keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek • ·|· K(5) C(5) A2+2 G(2)  4 makkocska termés • kétajkú csésze és párta (2 tag  felső ajak + 3 tag  alsó ajak), kétfőporzósak • felső ajak hiányzik vagy csökevényes: Ajuga, Teucrium • alsó ajak oldalsó karéjai hiányoznak vagy csökevényesek: Lamium • alsó ajak tövén két púpocska van: Galeopsis • a párta ± 4 egyenlő cimpájú: Mentha • szabályos ajakos virág: Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon, Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Thymus

Indás ínfű – Ajuga reptans • alacsony, felálló generatív szárú, elfekvő, legyökerező indájú évelő (He). A virágos szár 4 élű, két átellenes oldalukon pelyhes, a másik kettőn kopasz • Levél:tojásdad, nyélbe keskenyedő, csipkés • Virág: álörvökben, acélkék. Felső ajak hiányzik. III-VI. • Termés: forrt csészében négy makkocska • Üde termőhelyeket kedvel, más tekintetben tág tűrésű • Üde lomberdők, ligeterdők, üde rétek, kaszálórétek, vágásterületek

Indás ínfű – Ajuga reptans




Sarlós gamandor – Teucrium chamaedrys

• alacsony, gazdagon elágazó szárú, fásodó tövű évelő (Ch) • Levél: kicsi, tojásdad, rövid nyelű, szabálytalanul fűrészes • Virág: sötétrózsaszín, 1-6-osával levélhónaljiak, a felső ajak hiányzik, az alsó 5 tagú. VI-X. • Termés: erezett felszínű makkocska • Fény- és melegigényes, erősen szárazságtűrő, inkább mészkedvelő • Száraz gyepek, erdőszegélyek, száraz tölgyesek, alacsony középhegységekben és dombvidéken, ritkábban az Alföldön


Sarlós gamandor Teucrium chamaedrys



Kerek repkény – Glechoma hederacea • alacsony, felálló generatív szárú, elfekvő, legyökerező indájú kopasz vagy gyengén szőrös évelő (He) • Levél: vese alakú, csipkés • Virág: levélhónalji álörvökben, kékesibolya. III-VI. • Termés: 4 apró, sötétbarna makkocska • Árnyas, nyirkos termőhelyek, tág tűrésű • Üde lomberdők, ligeterdők, szegélyek, parkok, gyomtársulások. A G. hirsuta (nagyobb, borzas szőrű növény, 7-11 mmes csészével) üde bükkösök és sziklaerdők domb- és hegyvidéki faja

Kerek repkény – Glechoma hederacea






Borzas repkény – Glechoma hirsuta

Nagyvirágú méhfű – Melittis carpatica

• 20-40 cm, felálló, bozontosan szőrös évelő (He) • Levél: tojásdad, hegyes, csipkés-fogas szélű, ráncos • Virág: kevés virágú álörvökben, a párta fehér, alsó ajkán bíboros folttal. V-VI. • A termés 4 makkocska • Félárnyéktűrő, humuszban és tápanyagokban gazdag talajok, inkább mészkedvelő • Száraz v. üde tölgyesek, erdőszegélyek, vágásterületek, hegy- és dombvidéken

Nagyvirágú méhfű Melittis carpatica

Nagyvirágú méhfű Melittis carpatica

Nagyvirágú méhfű - Melittis carpatica

Nagyvirágú méhfű – Melittis carpatica

Pelyhes kenderkefű – Galeopsis pubescens • Közepes termetű, felálló, a csomókon kissé megvastagodó szárú egyéves (Th) • A hajtás merev serteszőrös. Levél: hosszú nyelű, tojásdad v. lándzsás, fűrészes • Virág: álörvökben, bíborszínűek, a csésze foga erősen szúrós ,VII-X. • Termés: 4 tojásdad, barnás makkocska • Félárnyéktűrő, üde vagy nedves, tápanyagban gazdag termőhelyek • Zavart lomberdők, ligetek, kultúrerdők, vágások

Pelyhes kenderkefű – Galeopsis pubescens



Piros árvacsalán - Lamium purpurem

• felálló szárú egyéves (Th) • Levél: alsó hosszú-, a felső rövid nyelű, szíves-tojásdad, durván fűrészes • A murváskodó levelek bordók. A párta kicsi, egyenes csövű, piros, ritkán rózsaszínű. III-IV. • Termés: szürke makkocska • Fény- és tápanyagigényes • Gyomtársulások (szántók, kertek), kultúrerdők (főleg akácosok)




Piros árvacsalán – Lamium purpureum


Foltos árvacsalán – Lamium maculatum

• Közepes termetű, legyökerező indás (He) • Levél: alsó hosszú nyelű, a szárlevelek nyele egyre rövidebb, a murváskodó levelek ülők. A levél gyakran (de nem mindig!) fehéren foltozott. • A párta nagy, görbült csövű, élénk sötétrózsaszín. III-VI. • Termés: 4 db háromélű makkocska • Félárnyéktűrő, nedvesség- és tápanyagigényes • Üde lomberdők és ligeterdők szélei, kultúrerdők, nedves gyomtársulások



Piros árvacsalán

Foltos árvacsalán

Sárgaárvacsalán – Galeobdolon luteum

• virágos szárú és elfekvő indájú évelő (He) • Levél: gyakran fehéren foltos, a virágos szár alján tojásdad, feljebb lándzsás, durván fűrészes • Virág: levélhónalji álörvökben, aranysárga. IV-VI. • Árnyéktűrő, üde, humuszos erdőtalajokon • Üde lomberdők és ligeterdők polikormonképző faja. Főleg a hegy- és dombvidéken





Peszterce – Ballota nigra

• 0.3-1.2m, felálló szárú, szőrös évelő (He) • Levél: tojásdad, lekerekített vállú, durván fűrészes; az alsó nyeles, a murváskodó ülő • Virág: álörvökben, pártája ibolyáspiros v. rózsaszín, a csésze szálkás csúcsú VI-IX.. • Üde, tápanyagban gazdag, félárnyékos vagy napos termőhelyek • Akácosok, leromlott lomberdők, száraz gyomtársulások





Bakfű – Betonica officinalis

• Megnyúlt, felálló szárú évelő (He) • Levél: szíves vállból hosszúkás-tojásdad, durván lekerekítetten fűrészes • Virág: tömött szártetőző virágzatban, a párta sötétpiros VII-IX. • Fényigényes, szárazságtűrő, néha változó vízhatást jelző, inkább kötött talajon • Láprétek ill. száraz füves tölgyesek, erdőszegélyek, erdei nyiladékok, főleg hegy- és dombvidéken



Bakfű Betonica officinalis



Hasznos tisztesfű – Stachys recta

• Közepes termetű, felálló, elágazó szárú, szőrös évelő (He) • Levél: lándzsás, aprón fűrészes, ülő • Virág: megnyúlt, keskeny álörvös virágzatban, a párta fehér v. sárgásfehér, barna rajzolattal. VI-IX. • Fényigényes; szárazságtűrő, inkább mészkedvelő • Sztyeprétek, száraz tölgyesek, erdőszegélyek






Erdei tisztesfű – Stachys sylvatica

• 0.4-1.2m-es, hosszú tarackos, felálló szárú évelő (Ge) • Levél: bozontos szőrű, kellemetlen szagú, az alsó hosszú nyelű, szívestojásdad, felfelé a nyél rövidül • Virág: laza álörvökben, sötétpiros, a párta ajkai fehéren mintázottak. V-VII. • Félárnyéktűrő; üde-félnedves, humuszos erdőtalajon • Üde lomberdők és ligeterdők ,főleg hegy- és dombvidéken





Enyves zsálya – Salvia glutinosa

• 0.4-1.2m-es fásodó tövű évelő (Ch) • Levél: nagy (-20 cm), válluk dárdás, szélük durván fűrészes • Virág: világossárga, a szártetőző virágzatban álernyőkben állnak. VIIVIII. • A virágzati tengely, a kocsányok és a csészelevelek ragadós-mirigyesek. • Üde és félnedves termőhelyeken • Bükkösök és gyertyános-tölgyesek, szegélyek




Mezei zsálya – Salvia pratensis

• Felálló, elágazó szárú, 30-60 cm magas évelő (He). • Tőlevelei és alsó szárlevelei nyelesek, szíves- vagy hosszúkás-tojásdadok, csipkés-fűrészesek. A felsők ülők, tojásdadok vagy lándzsás-tojásdadok. • Virág: a szár csúcsán álörvökben, nagyok, sötétkékek. V-VII. • Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj. • Száraz gyepekben, kaszálóréteken, utak mentén, árkok szélén






Borsfű – Clinopodium vulgare

• 20-60 cm magas felálló szárú, vékony tarackos, bozontos szőrű évelő (He-Ge) • Levél: tojásdad, ép szélű, az alsó nyeles, a felső ülő • Virág: a szár csúcsa felé gömbös, tömött álörvökben, a párta lilásvörös. VX. • Fényigényes; szárazságtűrő (de néha nedves helyeken is megjelenő) faj • Száraz és (ritkábban) üde lomberdők nyílt részein, tisztásain, szegélyein






Szurokfű – Origanum vulgare

• felálló, elágazó, néha gyengén fásodó tövű évelő (He) • Levél: megnyúlt tojásdad, ép szélű • Virágzat: dús, a párta apró, lila v. rózsaszínű, ritkán fehéres. VII-X • Fényigényes; szárazságtűrő, közepesen melegkedvelő • Száraz, kevésbé zárt tölgyesek, néha száraz gyepekben is, inkább hegy- és dombvidéken





Kakukkfű fajok – Thymus spp.

• Alacsony, elfekvő, a virágzó hajtásokon felemelkedő szárú, fásodó tövű évelők (Ch). Kellemes illatú illóolajokat tartalmaznak • Leveleik egyszerűek, ép szélűek, tojásdadok vagy hosszúkásak • Virág: fejecske-szerű álörvökben, aprók, lilák v.rózsaszínek V-IX. • Fényigényes, erősen szárazságtűrő • Száraz, napos gyepek, erdőszélek, országszerte megtalálható

Kakukkfű faj – Thymus sp.



Lómenta – Mentha longifolia • kúszó tarackos évelő (Ge v. He) • Levél: ülő, lándzsás, fűrészes • Virág: világos ibolyaszínű; megnyúlt hengeres, tömött, murvalevelek nélküli álörvökben nyílnak. VII-X. • Tápanyag- és nitrogénigényes, az árnyékolást alig elviselő, bolygatástűrő • Nedves rétek, gyomtársulások, ligeterdők szegélye • Minden tekintetben (főleg szőrözöttség, levélalak, virágzat megjelenése) nagy változatosságot mutató növény, könnyen kereszteződik

Lómenta – Mentha longifolia



Növényrendszertan gyakorlatok

Recommend Documents