Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat
Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak
12. t: Zuzmók - Lichenophyta (Lichenes) • telepes felépítéső, szimbionta lények, alaki és élettani egységek • a zuzmók alakját és védelmét a gombák adják • a gonídiumok alkotói egysejtő vagy fonalas kék- ill. zöld moszatok • a gombapartner túlnyomó részben tömlısgomba, a többi gomba altagozat csak elvétve fordul elı
• kéregtelepő • leveles • bokros
• a zuzmók felépítése: felsı kéreg gonídiumok (moszatsejtek) gombafonalak (hifák) = bél alsó kéreg
Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum
Sárga kéreg(v. fali)zuzmó – Xanthoria parietina
Sárga kéreg(v. fali)zuzmó – Xanthoria parietina
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina
Szakállzuzmó – Usnea hirta
Szakállzuzmó – Usnea hirta
13. t: Mohák - Bryophyta
mohák életciklusa
Mohok – Bryophyta
Májmohák
Telepes májmohák
Lombosmohák
Leveles májmohák
Valódi lombosmohák
Tızegmohák
o.: Hepaticopsida – májmohák
Telepes májmohák
Leveles májmohák
egy leveles májmoha
Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha
Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha
o.: Bryopsida – lombosmohák ao.: Sphagnidae - tızegmohák Tızegmohák – Sphagnum sp. • speciális felépítés • tömött, óraüvegszerően kidudorodó párnák • speciális élıhely
Tızegmoha – Sphagnum sp.
Tızegmoha – Sphagnum sp.
Tızegmoha – Sphagnum sp.
Bryidae – valódi lombosmohák
• száracskával, apró levelekkel rendelkezı növénykék • párnákban fordulnak elı • oldalttermık és csúcsontermık lehetnek
Katalinmoha – Atrichum undulatum (syn. Catharinea undulata)
Katalinmoha – Atrichum undulatum (syn. Catharinea undulata)
Katalinmoha – Atrichum undulatum (syn. Catharinea undulata)
Erdei szırmoha – Polytrichum attenuatum (syn. P. formosum)
Erdei szırmoha – Polytrichum attenuatum (syn. P. formosum)
Erdei szırmoha – Polytrichum attenuatum (syn. P. formosum)
Háztetımoha – Tortula (Syntrichia) ruralis
Háztetımoha – Tortula (Syntrichia) ruralis
Háztetımoha Tortula (Syntrichia) ruralis
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme
Harasztok - Pteridophyta
14. t: Harasztok - Pteridophyta A harasztok általános jellemzése • kétszakaszos életfázis (nemzedékváltakozás)
• a növény teste a sporofiton (diploid) életfázist képviseli
• a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli
• az ısharasztok 400 millió évvel ezelıtt jelentek meg
A
B
Két ısharaszt A: Rhynia major; B: Psilophyton princeps
• életciklusuk: spóra (haploid) → elıtelep (prothallium) → antheridium + archegónium → zigóta → harasztnövény → sporofiton
Korpafüvek életciklusa
Zsurlók életciklusa
Páfrányok életciklusa
Páfrányelıtelep fejlıdése
Páfrányelıtelep fonáka archegóniumokkal, antheridiumokkal és rhizoidokkal
• a spórák spóratartókban (sporangiumokban) főzıdnek le
Sporangium
• spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlı értékő) → egylaki elıtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különbözı értékő) → kétlaki elıtelep - heterospóra (eltérı nagyságú, de különbözı értékő) 1. mikrospóra → mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra → makroprothallium + archegónium • többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat • a trópusokon fatermetőek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók • a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él
1. o: Korpafüvek - Lycopsida
• száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire spirálisan állnak • izo- (vagy hetero-) spórásak • visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él
• a sporangiumok spóratermı főzérbe tömörülnek • a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdıkben éltek → mai kıszéntelepek • hazánkban 7 fajuk él
Kapcsos korpafő – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafő – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafő – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafő – Lycopodium clavatum
2. o: Zsurlók - Equisetopsida (Sphenopsida)
• a ma élı fajok lágyszárúak, kihalt ıseik fatermetőek voltak • homoio- (vagy izo-) spórásak • földben kúszó rhizómájuk van
Zsurlófa
Mezei zsurló rhizómája
• száraik ízeltek, interkaláris növekedésőek, a nóduszokon apró, összenıtt, pikkelyszerő levelek és örvösen elhelyezkedı oldalágak találhatók
• fejlıdéstörténetileg a kambiumgyőrő elıször itt jön létre • a sporangiumokat tartalmazó sporofillumuk tömött füzérkét alkotnak • kovasavtartalmuk jelentıs → súrolás
• meddı- és termıhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre • hazánkban 8 zsurlófaj (Equisetum spp.) él
A
B
Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlıdı meddı- illetve termıhajtása
Mezei zsurló – Equisetum arvense
Mezei zsurló – Equisetum arvense
Mezei zsurló – Equisetum arvense
3. o: Páfrányok - Pteropsida (Filicopsida)
• a spórák általában a levelek fonákán csoportosan, szóruszokban álló sporangiumokban fejlıdnek
Szórusz fénymikroszkópos metszete
• a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemzı a nemzetségekre • izo- vagy heterospórásak
A
B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai
• leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermıké • a trópusokon élı fajok nagy része epifiton, nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek
1. ao: Kígyónyelvpáfrányok - Ophioglossidae • egyetlen levelük meddı- és termıkaréjra különül • elıtelepük a földben fejlıdik • nálunk a kígyónyelv (Ophioglossum) (A) és holdruta (Botrychium) (B) nemzetség képviseli ıket
A
B
2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae • a sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy fıerén szóruszokban állnak • a szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítja
Szórusz metszete
• izospórásak • a fejletlen állapotban lévı levelek pásztorbot módjára becsavarodnak
3. ao: Vízi páfrányok - Hydropteridae • heterospórásak • vízi és mocsári fajok • jellegzetes hazai fajuk a rucaöröm (Salvinia natans)
2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Tızegpáfrány – Thelypteris palustris
Tızegpáfrány – Thelypteris palustris
Tızegpáfrány – Thelypteris palustris
Tızegpáfrány – Thelypteris palustris
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina
Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina
Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
Édesgyökerőpáfrány – Polypodium vulgare
Édesgyökerőpáfrány – Polypodium vulgare
Édesgyökerőpáfrány – Polypodium vulgare