Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013 Liliopsida: Alismatidae: Alismataceae, Potamogetonaceae, Araceae, [Lemnaceae] Liliidae: Liliaceae, Amaryllidaceae, Iridaceae, Orchidaceae, Dioscoreaceae

1, 2, 3 – Ph 4, 5 – Ch 6-9 - He 10, 11 - Ge 12 - Th 13-15 - HH

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1. • a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban) való elhelyezkedése szerint: • Phanerophyta (Ph) – fás szárú növények, áttelelő szerveik fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: – megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona – mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid – nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje – hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak

• Kamefiton (Ch) – évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi • Hemikriptofiton (He) – évelő lágyszárúak szárúak, a föld feletti hajtás elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik, tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás..

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2. • Kriptofiton – föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós, gyöktörzses növények): • Geofiton (Ge) – áttelelő szerveik száraz talajban • Hemigeofita – ősszel kihajtanak, és vegetatív állapotban telelnek át. • Hidatohelofiton (HH) – vízi és mocsári növények • Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) – 1. évben ált. nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg. • Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) – mag • Epifiton (E) – fákon élő

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 1. • T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek (pl. pásztortáska, tyúkhúr); • T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. pipacs, kék búzavirág); • T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség); • T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek (pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 2. • H1: bojtos gyökérzetűek (pl. mocsári gólyahír, réti boglárka); • H2: indás évelők (pl. kúszó boglárka, soványperje); • H3: szaporodásra képes gyökerűek (pl. gyermekláncfű, fekete nadálytő); • H4: szaporodásra nem képes karógyökerűek (pl. mezei iringó, tövises iglice); • H5: ferde gyöktörzsűek (pl. útifű nemzetség, fekete üröm).

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 3. • G1: szártarackosok (pl. tarackbúza, nagy csalán); • G2: gumósok (pl. mezei menta, mocsári tisztesfű); • G3: szaporítógyökeresek (pl. apró szulák, útszéli zsázsa); • G4: hagymások és hagymagumósok (pl. gumós perje, őszi kikerics).

Ökológiai igények • gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre • speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük • vízigény: – szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják) – közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel – vízigényes: többletvizet igényel • fényigény: – fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek – mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő – árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak • hőigény: – melegigényes – hidegtűrő – fagyérzékeny

Ökológiai igények • talajigény – pH: • mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát alapkőzet) • mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes alapkőzet) • indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak, de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is – tápanyag: • tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott helyeken • tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban szegény talajon – szerkezet • kötött • közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású • laza – sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok

A fátlan élőhelyek áttekintése •

•

•

Vízi, mocsári, lápi élőhelyek – Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó, lebegő és gyökerező hínárok) – Mocsarak (nádasok, magassásosok, parti mocsárnövényzet) – Lápok (forráslápok, átmeneti lápok, dagadólápok) Nedves és üde rétek – Nedves rétek (láprétek, mocsárrétek, magaskórósok) – Üde rétek – Sovány gyepek Száraz gyepek – Löszgyepek – Homoki gyepek (mészkerülő és mészkedvelő gyepek) – Sziklagyepek (alapkőzet szerint továbbcsoportosíthatók) – Sztyeprétek (=lejtőgyepek, lejtősztyepek) és félszáraz gyepek

•Szikesek - szikes mocsár - sziki rét - szikes puszta - szikér, szikfok, vakszik •Gyomtársulások - Vetési gyomnövényzet - Ruderális gyomnövényzet - Taposott gyomnövényzet - Mocsári és ártéri gyomnövényzet - Vágásnövényzet

A fás élőhelyek áttekintése •

• •

•

• Száraz erdők Ligeterdők • Bokorerdők • Bokorfüzesek • Mész- és melegkedvelő tölgyesek • Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők • Cseres-tölgyesek • Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők • Erdőssztyep erdők • Patakmenti (éger) ligeterdők • lösztölgyes Láperdők • homoki tölgyes • Égerlápok • sziki tölgyes • Fűz- és nyírlápok • Sziklaerdők Üde erdők • Cserjések • Bükkösök • Kultúrerdők • Gyertyános-tölgyesek • Fenyvesek • Szurdokerdők • Akácosok • Törmeléklejtő-erdők • Nemes nyárasok Mészkerülő erdők • Egyéb kultúrerdők • Mészkerülő tölgyesek • Mészkerülő gyertyános-tölgyesek • Mészkerülő bükkösök • Fenyőelegyes tölgyesek

Zárvatermők törzse - Magnoliophyta •virág •zárt magházban fejlődő termés •kettős megtermékenyítés •284 000 faj, Mo. 2200

Zárvatermők t. – Magnoliophyta rendszere Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae Egyszikűek o. - Liliopsida Hídőralkatúak alo. – Alismatidae Liliomalkatúak alo. – Liliidae Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae

Podani János: Földindulás a szárazföldi növények osztályozásában

Egyszikűek osztálya Liliopsida

Az egyszikűek o. – Liliopsida rendszere Hídőralkatúak alo. – Alismatidae Hídőrvirágúak r. – Alismatales Hídőrfélék cs. – Alismataceae (Alisma) Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae (Potamogeton) Kontyvirágfélék cs. – Araceae (Arum) [Békalencsefélék cs. – Lemnaceae] (Lemna) Liliomalkatúak alo. – Liliidae Liliomvirágúak r. – Liliales Liliomfélék cs. – Liliaceae (Veratrum, Gagea, Colchicum, Ornithogalum, Allium, Scilla, Maianthemum, Paris, Convallaria, Polygonatum) Aszparáguszvirágúak r. – Asparagales Amarilliszfélék cs. – Amaryllidaceae (Galanthus, Leucojum) Nősziromfélék cs. – Iridaceae (Iris) Orchideafélék cs. – Orchidaceae (Orchis, Neottia) Jamszgyökérvirágúak r. – Dioscoreales Jamszgyökérfélék cs. – Dioscoreaceae (Tamus) Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae Fűvirágúak r. – Poales Szittyófélék cs. – Juncaceae (Juncus, Luzula) Palkafélék cs. – Cyperaceae (Eleocharis, Bolboschoenus, Carex) Pázsitfűfélék cs. – Poaceae (Dactylis, Bromus, Brachypodium, Molinia, Festuca, Poa, Melica, Phragmites, Elymus, Deschampsia, Milium, Agrostis, Calamagrosis, Arrhenatherum, Glyceria, Alopecurus, Stipa, Cynodon, Botriochloa) Gyékényfélék cs. – Typhaceae (Typha)

Hídőrfélék – Alismataceae

• tejnedvet tartalmaznak • K3 C3 A6 v. ∞ G6 v. ∞  aszmag termés • a víz alá merült levelek szalag alakúak (heterofillia) • nemzetsége: Alisma (A6 G6)

Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica

• 0.6-1.5m, iszapban kúszó rövid gyöktörzses évelő (Ge-He) • Víz feletti levelei hosszú nyelűek, tojásdadok, lekerekített vállúak • Virágzat: összetett örvös buga. A virágok 3 tagúak, sziromszerű leplei fehérek vagy rózsaszínűek. VI-IX. • Termés: aszmag terméscsoport • Fényigényes, eutróf vizeket igénylő • Elsősorban vízparti növényzetben




Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae

gyökerező vízi növények, leveleik víz felületén úszók vagy alámerültek (vagy mindkettő egyszerre) végálló füzér virágzatuk van [P4 A4] G4  aszmag termés zöld leplük csökevényes, a porzószálakhoz nőtt

Úszó békaszőlő – Potamogeton natans csak TVMH Iszapban gyökerező, vízalatti és vízen úszó szárlevelekkel is rendelkező hínárnövény (HH) virágzata a víz fölé nyúlik a víz alatti levelek keskenyek, lemezük virágzáskor általában már elhalt. a felszínén úszó levelek hosszúkás-elliptikusak, a levéllemez a nyélnél kissé rövidebb. A lemez éle egyenes, a vállán egy-egy kemény, kiemelkedő éllel  A virágzat tömött füzér, a termés 3-4 mm-es, egymagvú. Virágzás VI-VIII Álló vagy lassan folyó eutróf vizekben él, nagyobb szervesanyag terhelést is eltűr. Főleg síkvidéki tavakban, holtágakban gyakori, a hegy- és dombvidéken ritka. Akár tócsákban is megtelepedhet, de általában az 1 m-nél mélyebb vizekre jellemző. Megj.: Hazánkban több hasonló Potamogeton-faj is él, melyek egy része ritka, érzékeny, indikátor jellegű.

Kontyvirágfélék – Araceae

• újabban a család az Alismatales rendbe tartozik • talajlakók, epifitonok vagy liánok • a levelek nyélre és lemezre tagolódnak • ♂P0 A3-4 ill. ♀P0 G1  bogyó termés • a virágzati tengely alsó részében a termős, felül a porzós virágok találhatók, melyet egy buroklevél (spatha) véd

Keleti kontyvirág – Arum orientale

•15-40 cm, tőkocsányos évelő, vízszintesen álló gumóval (Ge). • Levél: hosszú nyelű, dárdás vagy nyilas vállú, sötétzöld (néha foltozott), kopasz, fényes • Torzsavirágzata van, zöldessárga vagy bíboros futtatású buroklevéllel. A virágok egyivarúak, a virágzat végén bunkószerű, steril képződmény áll. IV-V. • Termés: piros bogyó • Árnyéktűrő, üde, humuszos talajokon, tápanyagigényes • Üde lomberdők és ligeterdők • Dunántúl északi felén, az Alföldön és az Északi-khg. (a Dt. déli és nyugati felén és a Dt.-khg.-ben az A. maculatum helyettesíti)





[Békalencsefélék – Lemnaceae] a víz színén úszó vagy a víztestben lebegő növények levélszerű szártagjaik vannak ♂P0 A1 ill. ♀P0 G1  szütyő termés egylakiak (1 nővirág + 1-2 hímvirág, melyeket 1 igen kicsi spatha véd) vízmegporzásúak, szinte sohasem virágoznak vegetatív szaporodásuk nagyon intenzív (sarjhajtások) nemzetsége: Lemna Megjegyzés: újabban a családot az Araceae családba olvasztják

Apró békalencse – Lemna minor csak TVMH 1,5-5 mm széles, kerek, lapszerű szárral élénkzöld vízinövény (HH). Vegetatív és generatív szervei erősen redukálódtak, a szártagok aljából mindössze egy gyökérszál ered. Virágtakarójuk nincs a porzós virágok 1-2 porzóból, a termősek egy termőlevélből állnak Virágzás IV-V (szinte kizárólag vegetatív úton terjed). Tápanyagokban gazdag (eutróf) állóvizek színén lebegő hínártársulások országszerte gyakori, helyenként egyedüli (monodomináns) faja.

Liliomfélék – Liliaceae • ma a klasszikus Liliaceae családot 11 családra osztják fel • hagymás, hagymagumós vagy rizómás növények • P3+3 v. (6) A3+3 v. 3+0 G(3)  tok vagy bogyó termés A földalatti raktározó szerv: • hagymagumó: Colchicum • hagyma: Allium, Gagea, Lilium, Ornithogalum, Scilla • rizóma: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum, Veratrum Termés szerint: • tok: Allium, Colchicum, Gagaea, Lilium, Ornithogalum, Scilla, Veratrum • bogyó: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum A lepel  forrt (P(6)): Colchicum, Convallaria, Polygonatum 4-tagú virág: Maianthemum, Paris

Fehér zászpa – Veratrum album

• Nagy termetű, feltűnő évelő (Ge) • Levél: szórt, redős felszínű, fonákukon is aprón, sűrűn pelyhes • Virágzat: tömött buga. A lepellevelek sárgásfehérek – zöldek. VI-VIII. • A termés 3 rekeszű, sokmagvú tok • Fény- és vízigényes, hidegtűrő • Égerligetek, láprétek, lápi magaskórósok, főleg a hegy- és dombvidékeken; Védett!

csak EMH




Fekete zászpa – Veratrum nigrum

• Nagy termetű évelő (Ge) • Levél: szórt, redős felszínű, a felső szálas-lándzsás, fonákukon is kopasz • Virágzat: tömött buga, a lepellevelek vörös- vagy sötétbarnák. VI-VII. • Termés: 3 rekeszű, sokmagvú tok • Fényigényes, melegkedvelő, mészkedvelő • Félszáraz cseres- és gyertyánostölgyesek, a Dunántúl dombvidékein és a Dunántúli-középhegységben

csak EMH



Őszi kikerics – Colchicum autumnale • 20-40 cm magas, hagymagumós évelő (Ge) • Levél: hosszúkás-lándzsás, a tokterméssel együtt tavasszal fejlődnek. Magérlelés után a levél és a szár elszárad. • Virágai ősszel fejlődnek ki, a lepel csöve hosszú, cimpái tompák, világos lilák. VIII-X. • Termés: elliptikus, 3 rekeszű tok • Fényigényes, nedves, tápanyagban gazdag öntéstalajokon • Sík- és dombvidéki ligeterdők és tisztásaik, nedves rétek. Mérgező!

Őszi kikerics – Colchicum autumnale




Sárga tyúktaréj – Gagea lutea • kicsiny, hagymás, tőkocsányos geofiton (Ge) • A tőlevél legalább olyan magas, mint a szár, kopasz, fonákán éles gerincű, csúcsán csuklyás • A virágok 1-5 tagú ernyőben nyílnak, tövén 1-3 lomblevélszerű murva található. A lepellevelek sárgák, csúcsukon tompák. • Termés: húsos, gömbölyded tok • Árnyéktűrő, humuszban gazdag, üde talajokon • Üde lomberdők, keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában elterjedt

Sárga tyúktaréj – Gagea lutea

Sárga tyúktaréj – Gagea lutea

Medvehagyma – Allium ursinum

• keskeny, megnyúlt hagymájú évelő (Ge) • Levél: hosszú nyelű, széles-tojásdad, hegyes, kopasz, erősen aromás illatú • Virágzat: hosszú tőkocsányú ernyő, a lepel fehér. IV-V. • Termés: 3 rekeszű tok • Árnyéktűrő,üde,humuszos erdőtalajokon • Üde lomberdők, keményfás és patakmenti ligeterdők, szinte csak a Dunántúlon





Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia • kis termetű hagymás évelő (Ge) • Levél: keskeny-lándzsás, a virágos szár tövén kettesével áll • Virág: tőálló, kevés virágú fürt, a lepellevél kék. III-IV. • Termés: gömbölyű, zöldes színű tok • Árnyéktűrő, üde, nedves, tápanyagokban gazdag talajokon • Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, patakmenti égerligetek • A S. bifolia gyűjtőfajból hazánkban összesen 4, morfológiai jegyekben és ökológiai igényekben hasonló kisfaj (S. drunensis, S. kladnii, S. spetana, S. vindobonensis) él, mindegyik védett.

Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia

Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia

Ernyős sárma – Ornithogalum umbellatum

•10-30 cm, tojásdad hagymájú évelő (Ge) • Levelei tőállók, szálasak, hosszuk mint a száré, földre lehajlók • Virágzata sátorozó fürt. Leple belül fehér, fonákukon zölden csíkos. IV-VI. • Termés: tojásdad tok • Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszban gazdag talajokon, bolygatástűrő • Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők, szántók, parlagok. Gyakori



Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma

Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium • Tarackos, a virágzó száron 2, a meddőn általában 1 levelet viselő, kis termetű növény (Ge) • Levél: szíves-tojásdad, rövid nyelű, kopasz • Virág: fehér, végálló, sokvirágú fürt. V. • Termés: 1-4 magvú, piros bogyó • Üde, humuszos, kisavanyodó talajok • Hegy- és dombvidéki üde lomberdők, telepített fenyvesek növénye, az Alföldön csak néhány helyen, keményfás ligeterdőkben

csak EMH

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium

Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium csak EMH • 20-60 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). • Levél: sötétzöld, fényes, széles-elliptikus, fonákukon sűrűn rányomott szőrű • Virág: a levelek hónaljában magánosak vagy 2-5 tagú fürtökben nyílnak, a lepel fehér, kihasasodó. V-VI. • Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó • Félárnyéktűrő, félszáraz-üde, laza talajokon, melegigényes • Szinte bármilyen erdőtársulásban, keményfás ligeterdőkben, erdőssztyep tölgyesekben, kultúrállományokban

Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium



Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum • 20-40 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára erősen, élesen bordás. • Levél: világos- v. szürkészöld, kopasz, elliptikus • Virág: ált. magános (1-2), a lepel fehér, közepén nem szűkül össze, a porzószál kopasz. V-VI. • Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó • Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Erdőssztyep- és mészkedvelő tölgyesek, cseres-tölgyesek

Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum

Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum

Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum • 30-80 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára hengeres. •Világoszöld, fiatalon szürkés árnyalatú levelei elliptikusak, kopaszak. •Virágai levélhónaljiak 2-6 tagú fürtökben nyílnak, a lepel fehér, közepén összeszűkül. •Termése hamvas, kékesfekete bogyó. •Virágzás V-VI, termésérés VI-IX. •Közepesen árnyéktűrő; üde termőhelyeken. •Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, nálunk főleg hegy- és dombvidéken.

Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum



Gyöngyvirág – Convallaria majalis • 15-25 cm, kúszó, elágazó gyöktörzsű, kopasz, felálló tőkocsányú és levelű évelő (Ge). • Levél: hártyás allevelek közül emelkedik ki, elsőrendű ereik kissé kiállók • Virágzat: bókoló, kissé egy oldalra álló fürt, az illatos virágok leple fehér, harang alakú. V-VI. • Termés: piros, három magvú bogyó • A fényviszonyok tekintetében tág tűrőképességű, humuszos talajokon • Üde és száraz lomberdők, mészkerülő erdők, keményfás ligeterdők. Mérgező!

Gyöngyvirág – Convallaria majalis

Gyöngyvirág – Convallaria majalis

Farkasszőlő – Paris quadrifolia • 15-40 cm magas, tarackos évelő (Ge) • Levél: 4 tagú örvben áll, tojásdad, hegyes, ép • Virág: magános, hosszú kocsányú, 8 zöldes-sárgás leplű, melyek közül a külső 4 lándzsás, a belső 4 szálas. A porzó feltűnően megnyúlt, szálas, hegyes. IV-V. • Termés: sokmagvú, kékesfekete, hamvas bogyó • Árnyéktűrő; nedves humuszos talajokon, a bolygatást nem tűri • Hegy- és dombvidéki üde lomberdőkben, égerligetekben.

Farkasszőlő – Paris quadrifolia



Amarilliszfélék – Amaryllidaceae • elsősorban hagymás növények, tőlevelekkel •P3+3 A3+3 G (3) •  tok (vagy álbogyó) termés • nemzetségei: Galanthus, Leucojum

Hóvirág – Galanthus nivalis • Hagymás évelő, tőálló levelekkel és magános tőkocsánnyal (Ge) • Levél: párosával, szálas, tompa csúcsú, matt zöld • Virág: bókoló, a külső lepel hosszabb, fehér, a belső félakkora, levágott csúcsú, zölden foltos. II-IV. •Termés: húsos falú tok • Üde, humuszos erdőtalajok • Hegy-dombvidék, üde lomberdők, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon keményfás ligeterdőben Védett!

Hóvirág – Galanthus nivalis




Tavaszi tőzike – Leucojum vernum • tőkocsányos, hagymás növény (Ge) csak EMH

• Levél: sötétzöld, fénylő • Virág: magános, a lepellevél harangszerű, fehér, csúcsúkon sárgás foltos. III-IV. • Termés: gömbölyded, húsos tok • Nedves, tápanyagban gazdag, humuszos talajokon • DNy-Dt., elszórtan a Bakonyig, síkvidéken csak a Kisalföld, a Csepelsziget és a Beregi-sík. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, égerligetek és keményfás ligeterdők. Védett!

Tavaszi tőzike – Leucojum vernum



Nyári tőzike – Leucojum aestivum

• tőkocsányos, hagymás növény (Ge) • Levél: szürkészöld • Virág: 3-7 tagú ernyőben, ágai egyenlőtlen hosszúak; az egyes virágok és a termés a tavaszi tőzikééhez hasonlóak. IV-VI. • Fényigényes / félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban gazdag, ártéri talajokon • Puhafás ligeterdők, főként nagyobb alföldi folyók mentén. Védett. •Az év vadvirága 2013-ban

csak EMH




Nősziromfélék – Iridaceae • rizómás (vagy hagymagumós, hagymás) növények • P3+3 A3+0 G(3) •  tok termés • nemzetsége: Iris

Sárga nőszirom – Iris pseudacorus

• 80-150 cm, leveles szárú, gumós gyöktörzsű évelő (Ge) • Levelei kard alakúak, hamvas zöldek, erei kissé kiemelkednek • Élénksárga virágai ágas tőkocsányon ülnek, a külső leplek széthajlók, a belsők fele akkorák, felállók. V-VI. • Termése hosszúkás-hengeres, csőrös, sokmagvú, 3 rekeszű tok. • Fényigényes, nedves vagy időszakosan víz borította, eutróf termőhelyeken • Nádasok, magassásosok, mocsár- és láprétek, liget- és láperdők, főként síkvidéken



Tarka nőszirom – Iris variegata • 30-60 cm magas, közepe felett elágazó szárú, gyöktörzses évelő (Ge) • Levelei keskeny-lándzsásak, erősen kiemelkedő erezetűek. • Virágainak külső leplei szétterpedők, sárga alapszínűek, lilás vagy barnás erezettel, a belsők egyszínű sárgák. V. • Termése hosszúkás tok • Száraz, meszes talajú, félárnyékos vagy nyílt termőhelyeken • Száraz lomberdők és szegélyei, sztyepprétek, főleg hegy- és dombvidékeinken. Védett!

Tarka nőszirom – Iris variegata



Kosborfélék – Orchidaceae • talajlakók, epifitonok vagy liánok, mikorrhizásak • nálunk talajlakók, melyek földbeli szerve rizóma vagy szárgumó (ikergumó) • általában a virágok fejlődésük során 180 fokkal elcsavarodnak •tok termés (nagyon apró magvakkal) •P3+3 A1+0 G-(3)

• a belső lepellevelek egyike megnyúlt mézajakká alakult, sarkantyújában vagy zacskószerű kiöblösödésében gyűlik össze a nektár  rovarbeporzás • a porzó(k) porzószál nélküli(ek), a portokok a bibeszállal és a bibével összenőnek (gynostemium) • 3 bibe közül az egyik csőszerű szervvé (rostellum) alakult és ragadós anyagot választ ki • 1-1 portokfél polliniummá szerveződik, mely a rostellummal együtt képezi a pollináriumot  a rovar testére tapad • rizómás: Neottia, ikergumós: Orchis

An, anther; G, gynostemium; L, labellum; P, petal; Pol, pollinia; Ro, rostellum; Sl, lateral sepal; Sm, median sepal; St, stigma.

Bíboros kosbor – Orchis purpurea • 30-60 cm, egyszerű, leveles szárú, gumós évelő (Ge) • Levél: részben tőálló, visszástojásdadok, nagyobbak, részben a száron ülők, széles-lándzsásak, kisebbek. • Virágzat: tömött fürt, virágai rózsaszínesek vagy bíborosak, mézajka több cimpájú, barna mintázatú. V-VI. • Félárnyéktűrő, szárazságtűrő, mész- és melegkedvelő • Középhegységekben és dombvidékeken ált. gyakori. Száraz lomberdők, erdőszéli száraz gyepek, üde lomberdőkben is. Védett!

Bíboros kosbor – Orchis purpurea

Bíboros kosbor – Orchis purpurea

Madárfészek – Neottia nidus-avis

• 20-40 cm, sárgásbarna, minden részében klorofillmentes, szaprofiton faj (Ge) • A felálló száron csak 4-6 pikkelyszerű levél van • Virág: tömött füzérben, a lepellevelek összehajlók, a mézajak 2, szétálló karéjú. V-VI. • Árnyas, humuszos,, félszáraz-üde talajokon, inkább mészkedvelő • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők, hegy- és dombvidékeken. Védett!



Jamszgyökérfélék – Dioscoreaceae • liánok, gumós gyökérrel • a levelek nyélre és lemezre különülnek, az erezet hálózatos • P(6) A3+3 G(3) •  álbogyó (vagy tok) termés • nemzetsége: Tamus (kétlaki)

Pirítógyökér – Tamus communis • Gumós tövű, hosszan (1-2 m) felkúszó szárú, kétlaki évelő (Ge) • Levél: váltakozó állású, nyeles, mélyen szíves vállú, hegyes csúcsú, fénylő •Virág:apró, zöldes,laza fürtben. VVI. • Termés: piros bogyó • Fényigényes, melegkedvelő, száraz és nedvesebb termőhelyeken is. • Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők, száraz tölgyesek. D-Dt. és Dunántúli-khg. Védett!

csak EMH

Pirítógyökér – Tamus communis





Növényrendszertan gyakorlatok

Recommend Documents