Növényrendszertan gyakorlatok 7. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosidae (Hypericaceae, Violaceae, Euphorbiaceae, Cucurbitaceae, Brassicaceae, [Pyrolaceae], Primulaceae, Cistaceae, Malvaceae, Saxifragaceae, Crassulaceae)
A rózsaalkatúak alo. – Rosidae rendszere 1. Malpigiavirágúak r. – Malpigiales Orbáncfűfélék cs. – Hypericaceae (Hypericum) Ibolyafélék cs. – Violaceae (Viola) Kutyatejfélék cs. – Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis) Tökvirágúak r. – Cucurbitales Tökfélék cs. – Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia) Repcevirágúak r. – Brassicales Keresztesvirágúak cs. – Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella, Lunaria) Erikavirágúak r. – Ericales [Körtikefélék cs. – Pyrolaceae] (Pyrola, Monotropa) Kankalinvirágúak r. – Primulales Kankalinfélék cs. – Primulaceae (Primula, Lysimachia) Mályvavriágúak r. – Malvales Szuharfélék cs. – Cistaceae (Helianthemum, Fumana) Mályvafélék cs. – Malvaceae (Lavathera) Kőtörőfűvirágúak r. – Saxifragales Kőtörőfűfélék cs. – Saxifragaceae (Chrysosplenium) Varjúhájfélék cs. – Crassulaceae (Sedum)
Orbáncfűfélék – Hypericaceae (Guttiferae)
• elsősorban cserjék és fák, ritkábban lágyszárúak (nálunk csak lágyszárú fajok élnek)
• keresztben átellenes levélállás, pálha nincs • a levelek illóolaj tartalmúak (hypericin, hyperforin) • K5 C5 A5×∞ G(3-5)
tok termés
• a porzók öt falkába (kötegbe) egyesülnek • Hypericum
Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
♠
H4
20-100 cm magas, hengeres szár 2 léccel
elliptikus, áttetsző pontozott június-október, sárga szirmok, 3 falkás porzótáj, bogernyő
tok
fényigényes, száraz talajokon is megél, bolygatástűrő
szárazabb vágásterületek,
kaszálók, parlagok, utak mente, üde lomberdők
bőrgyulladást, halált okozhat, gyógynövény (depresszió ellen)
Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
H4
Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
H4
Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű
H4
Közönséges orbáncfű – Hypericum perforatum
Ibolyafélék – Violaceae • egyéves vagy évelő lágyszárúak, világszerte 20 nemzetség, 800 faj
• szórt levélállás, pálha van •↑ K5 C5 A5 G(3)
tok termés
• a magános virágok sarkantyúsak
• két porzónak a sarkantyúban mézfejtő függeléke van • magvaikat hangyák terjesztik • Viola
•Kicsi, tőlevélrózsás, tőkocsányos, kúszólegyökerező indás évelő (He) • Levél: tojásdad, lekerekített v. tompás csúccsal, szíves vállal, pálhalevelei rojtosak. • Virága sötét ibolyaszínű, illatos • Termés: kerekded, visszahajló kocsányú tok. • Virágzás: III-V. • üde, tápanyagban gazdag, humuszos termőhelyek • üde lomberdők és kultúrerdők bolygatott szegélyén, néha gyepekben. Országosan gyakori
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Illatos ibolya – Viola odorata
Erdei ibolya – Viola sylvestris • Kis termetű, felálló v. felemelkedő, leveles szárat fejlesztő évelő (He) • Levél: kicsi, széles tojásdad, a pálha rojtos • Virág: levélhónalji, szagtalan, világoslila • Termés: kopasz, elliptikus tok. IV-V. • Árnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelyeken, enyhén mészkerülő
• Üde lomberdők, mészkerülő erdők, néha keményfás ligeterdők domb- és hegyvidékeinken elterjedt és gyakori
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Erdei ibolya – Viola sylvestris
Csodás ibolya – Viola mirabilis • Kis termetű, a tavaszi levelek és virágok tőállók (He) • Levél: fényes sötétzöld, kopasz, széles szív alakú, ép szélű pálha • Virág: a tavasziak tőállóak, a későbbiek a szárlevelek hónaljából erednek; szagtalan, világoslila, IV-V.
• Termés: kopasz, elliptikus tok.V-VII.. • félárnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelyeken, mészkedvelő
• Üde lomberdők, (bükkös, gyertyános-tölgyes), mészkedvelő erdő, néha keményfás ligeterdő •Domb- és hegyvidékeken elterjedt, az Alföldön ritka
csak EMH
Csodás ibolya – Viola mirabilis
Csodás ibolya – Viola mirabilis
Borzas ibolya – Viola hirta • tőkocsányos évelő (He). • Levél: tőálló, gyengén szíves vállból tojásdad, sűrűn elállóan szőrös. Pálhák lándzsásak, épek, élükön nem rojtosak • Virág: középlila, nem illatos • Termés: szőrös, gömbölyű tok •Virágzás (III-)IV-V. • Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő • Száraz gyepek, erdőszegélyek, tisztások Síkságoktól a hegyvidékekig előforduló, gyakori faj
Borzas ibolya – Viola hirta
Borzas ibolya – Viola hirta
Borzas ibolya – Viola hirta
Illatos, erdei és csodás ibolya pálhalevelei
Kutyatejfélék – Euphorbiaceae • főleg fásszárúak, kevés lágyszárú faj, de hazánkban csak lágyszárú képviselőik élnek
• szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak (Mercurialis) vagy többnyire hiányoznak (Euphorbia) • egyivarú virágok, változatos felépítéssel tok termés • 1. Mercurialis: ♂P3 A∞
ill. ♀P3 G(2)
• 2. Euphorbia: speciális virágzat (cyathium) = 5 színes fellevél + 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G(3)) • tejnedvet tartalmaznak, egylakiak: Euphorbia • tejnedvet nem tartalmaznak, kétlakiak: Mercurialis
cyathium = színes fellevelek + 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G(3)) Euphorbia sp.
álcsésze
nektárium porzós
termős virág hímnős cyathium
2 porzós és 1 hímnős cyathium
murvalevél (fellevél)
Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
♠
15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások, szaporítógyökeres (Ge) szórt, keskeny szálas - lándzsás
április-október, gallérkalevelek szálasak, sárgák v. vöröslők
tok
országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes
száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, száraz erdők széle, homok- és szikes puszták mérgező
Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
borsórozsda (Uromyces pisi) köztigazdája
G3
Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
G3
Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias
Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias
Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides • közepes termetű évelő (He) • Levél: keskeny tojásdad v. lapát alakú, ép, részben kitelelő, sötét (gyakran bíboros) színű • Virág: 5-10 sugarú álernyőben fejlődnek, a fellevelek a vállukon összenőttek. A virágok aprók, zöldesek, a nektáriumok félhold alakúak. IV-VI.
• Termés: kerekded, három rekeszű tok •Árnyéktűrő. Kiegyenlített vízellátottságú, humuszos erdőtalajokon
• Üde lomberdők, keményfaligetek, főként hegy- és dombvidéken
Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma (E. epithymoides) • közepes, felálló szárú évelő (He) • Levél: tojásdad, ép szélű, mindkét oldalukon erőteljesen szőrös • Virág: 5-6 sugarú bogernyőben, a virágzati fellevelek élénksárgák majd vörösödnek. IV-V. • Termés: bibircses tok, éréskor megvörösödik • Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Száraz, meszes talajú tölgyesek, erdőszegélyek, bokorerdők, főleg a hegy- és dombvidékeken
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma
Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma
• felálló, egyszerű szárú évelő, hosszan kúszó tarackkal (Ge) • Levél: tojásdad, nyeles, csipkésfogas • Kétlaki, virágai a levelek hónaljában, felálló füzérekben nyílnak, a virágtakaró 3 tagú zöldes lepel. III.-V. • Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok
• Árnyéktűrő, üde-félnedves, humuszos talajokon • Üde lomberdők, ligeterdők; főként hegy- és dombvidékeken
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
porzós
termős virág
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
Erdei szélfű – Mercurialis perennis
Erdei szélfű Mercurialis perennis
•10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, kúszó tarackkal (Ge). • Levél: széles tojásdadok, ülő v. legfeljebb 1-2 mm-es nyelű • Kétlaki, virágai a levelek hónaljában, felálló füzérekben nyílnak, a virágtakaró 3 tagú, zöldes lepel. III.-V. • Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok, rekeszenként egy-egy maggal • melegigényes, szárazságtűrő, meszes talajokon • Száraz, meszes talajú tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, erdőszegélyek, bokorerdők. Csak a Dunántúlon
Pusztai szélfű – Mercurialis ovata
Pusztai szélfű – Mercurialis ovata
Kabakfélék – Cucurbitaceae • elsősorban egyéves (Th) lágyszárúak, főleg lián természetűek, levél eredetű kacsokkal kapaszkodnak • szórt levélállás, pálhák nincsenek • egyivarú virágok: ♂K(5) C(5) A(2)+(2)+1 ill. ♀K(5) C(5) G (3) álbogyó vagy kabak termés • egyéves, kabak termés: Echinocystis
• évelő, álbogyó termés: Bryonia
Echinocystis lobata – süntök
T4
vékony szárú, kúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó
♠
öt hasábú
július-augusztus, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak
négymagvú, tüskés kabak
üde, nedves talajon
folyók és patakok mentén, ligeterdők észak-amerikai eredetű egyéves (Th)
Echinocystis lobata – süntök
T4
Echinocystis lobata – süntök
T4
Echinocystis lobata – süntök
T4
Echinocystis lobata – süntök
T4
Süntök – Echinocystis lobata
Süntök – Echinocystis lobata
Fekete földitök – Bryonia alba • Hosszú, kúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó szárú évelő lián, nagy földalatti gumóval (Ge) • Levél: érdes, szórt állású, 3-5 karéjú, széle szabálytalanul fogas
• Egylaki, a virág zöldesfehér, kevésvirágú fürtökben a levelek hónaljában áll. V.-VII. • Termés: fekete bogyó.
• Fényigényes, nedves, tápanyagokban gazdag termőhelyeken • Sík- és dombvidéki élőhelyeken, ligeterdők, üde lomberdők, szegélytársulások
Fekete földitök – Bryonia alba
Fekete földitök – Bryonia alba
Keresztesvirágúak – Brassicaceae (Cruciferae) •elsősorban lágyszárúak •szórt levélállás, pálhák nincsenek
•K2+2 C4 A2+4 G(2) • becő vagy becőke termés •becő termés: Alliaria, Cardamine, Dentaria •becőke termés: Capsella, Lunaria
Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
T1
10-70 cm magas, tőlevélrózsás
♠
változatos tagoltságú (a tagolatlantól a szeldeltig)
március-december, fehér, 4 szirmú,
szív alakú becőke, növényenkénti magszám 38500
nedves talajon egész évben csírázhat
művelt és bolygatott területeken, csemetekertekben tömeges lehet
fűszer- és gyógynövény
Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
T1
Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
T1
Pásztortáska – Capsella bursa-pastoris
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis •20-50cm magas, felálló szárú, tőlevélrózsás évelő (He v. Ge). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 3-13 levélkével, ezek alakja a szálastól kerekdedig, széle az éptől durván fogasig változhat. • Virágai sátorozó fürtvirágzatban nyílnak, fehér vagy rózsaszín szirmúak. •Termése szálas, hosszú becő.
•Virágzás III-VI, termésérés V-VII. •Fény- és tápanyagigényes, nedves termőhelyeken.
•Nedves réteken, liget- és láperdőkben élő.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera •30-60 cm magas, kúszó gyöktörzses faj (Ge). •Levelei szórt állásúak, az alsók páratlanul szárnyaltak 5 levélkével, a felsők hármasak vagy egyszerűek; a levélkék lándzsásak, fogasak. Sarjhagymái vannak. •Virágai sátorozó fürtben nyílnak, rózsaszínek vagy halvány lilák. •Termése hosszú, szálas becő. •Virágzás III-V, termésérés V-VI. •Árnyéktűrő. Üde, humuszos talajokon él. •Üde lomberdők, ritkán keményfás ligeterdők domb- és hegyvidéki faja.
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera
Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos •20-40 cm, hosszan kúszó gyöktörzsű geofiton (Ge). •Örvben álló, három megnyúlt lándzsás, fűrészes levélkéből álló •A fürtös virágzat kezdetben bókoló, terméséréskor felálló, a szirmok sárgásfehérek. •Termése szálas, hosszú csőrű becő. •Virágzás III-V, termésérés IV-V. •Árnyéktűrő. Üde, általában szivárgó vizes, humuszos talajokon. •Természetközeli üde erdők, szivárgóvizes völgyoldalak, szurdokerdők, égerligetek növénye.
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos
Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos
Évelő (erdei) holdviola – Lunaria rediviva •80-150 cm, erőteljes évelő (He).
•Tőlevelei és alsó szárlevelei hosszú nyelűek, szív alakúak, fogasak. A felső levelek ülők, megnyúltabbak, kisebbek. •A virágzat kevésvirágú fürt, a szirmok nagyok, élénk rózsaszínűek. •A termés 5-7 cm hosszú, 2-3 cm széles, lapos becőke. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Hűvös, párás klímát, üde, tápanyagban gazdag, meszes, félárnyékos termőhelyeken. •Hegyvidéki bükkösök, szurdokerdők, égerligetek növénye. Védett!
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Erdei holdviola – Lunaria rediviva
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata •30-50(-100) cm magas, alig elágazó, felálló szárú kétéves növény (TH).
•Tőlevelei vese alakúak, csipkések, szárlevelei kihegyezett-tojásdadok vagy háromszög alakúak, durván, öblösen fogasak. •Virágai fürtben állnak, fehérek. •Termése felálló, szálas, hosszú becő.
•Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII. •Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde termőhelyeken.
•Üde lomberdők, ligeterdők, nitrofil kultúrerdők gyomtársulások.
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata
Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata
[Körtikefélék – Pyrolaceae]
•újabban a családot az Ericaceae családba olvasztják •többnyire tőlevélrózsás évelő növények
•mikotróf táplálkozásúak (mikorrhiza) •K5 C5 A5+5 G (5-2)
tok termés
•elsősorban N-szegény és mészmentes talajon élnek
•klorofill nélküli szaprofiton: Monotropa •klorofillt tartalmazó, örökzöld: Pyrola
Körtike fajok – Pyrola spp. •Kis termetűek, vékony gyöktörzsesek (Ge-Ch).
• Leveleik örökzöldek, tagolatlanok, egyes fajoknál kissé fogas vagy csipkés szélűek. • Pyrola: laza, hosszú fürt virágzat, a virágok fehéresek, zöldesek vagy kissé rózsaszínesek. • Termésük tok, magvaik igen aprók, porszerűek. •Virágzási idő V-VII, termésérés VIVIII. •Eléggé fényigényes, mészkerülő jellegű fajok, pionírok.
kereklevelű körtike - Pyrola rotundifolia
•Nálunk mészkerülő erdőkben fordulnak elő, csak a NyugatDunántúlon és a Magyar-középhegység egyes pontjain találhatók említésre méltó populációik. Ültetett fenyvesekben néha másutt is megtelepedhetnek. •Hazánkban 8 fajuk él, közülük a fenyőspárga (Monotropa hypopitys) egészen más megjelenésű. A fennmaradó hét faj mindegyike védett, ezek négy nemzetségbe sorolhatók: Moneses – egyvirágúkörtike, Chimaphila – ernyőskörtike, Orthilia – gyöngyvirágoskörtike, Pyrola – „valódi” körtike: kereklevelű (P. rotundifolia) és a kis körtike (P. minor).
kis körtike -Pyrola minor
Körtike fajok – Pyrola spp.
Körtike fajok – Pyrola spp.
Fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
Kankalinfélék – Primulaceae
•lágyszárú évelő növények
•szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •K(5) [C(5) A5] G(5)
tok termés
•szórt levélállás, tőlevélrózsás növények: Primula •keresztben átellenes (v. örvös) levélállás: Lysimachia
Tavaszi kankalin – Primula veris •10-25(-40) cm magas, tőlevélrózsás, tőkocsányos évelő (He). •Leveleinek alakja tojásdad vagy visszástojásdad, nyélbe keskenyedő, ráncos, fonáka molyhos. •Virágai a tőkocsányon ernyőben állnak, kocsányuk különböző hosszúságú, pártájuk kénsárga, narancsszínű torokkal. •Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok. •Virágzás III-IV(-V), termésérés V-VII.
•Inkább fényigényes, szárazságtűrő, humuszos talajokon. •Száraz lomberdők, üde lomberdők szélei és tisztásai, hegyvidéki irtásrétek. Középhegységeinkben gyakori
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Tavaszi kankalin – Primula veris
Primula vulgaris
Primula veris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris •5-10 cm magas, tőlevélrózsás, tőkocsányos évelő (He).
• Levelei visszás-tojásdadok, nyélbe keskenyedők, ráncosak. •Virágkocsányai 1-3 cm-esek, pártájuk világos kénsárga, narancsszínű torokkal. •Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok. •Virágzás II-IV, termésérés IV-V.
•Félárnyéktűrő; üde, humuszos talajokon. •Üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök, hegy- és dombvidéki ligeterdők növénye, a Dél- és Nyugat-Dunántúlon gyakori, Helyenként egészen tömeges, de mivel sokfelé gyűjtik-gyűjtötték, védett faj.
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
Szártalan kankalin – Primula vulgaris
bibe portok
heterosztília (Szártalan kankalin – Primula vulgaris)
Heterosztilia bibe portok
1.
2.
3.
2.
1.
4.
portok 3.
bibe 4.
1. termő 2. porzó 3. bibeszemölcs 4. pollen
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia •Apró termetű, kúszó, legyökerező szárú évelő (He). •Levelei a fekvő száron átellenesek, rövid nyelűek, kerekdedek vagy széles tojásdadok. •Virágai levélhónaljiak, hosszú kocsányúak, a szirmok 10-15 mm hosszúak, élénksárgák. •Termése sokmagvú, gömbölyű tok. •Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X.
•Fényigényes. Nedves, humuszos, tápanyagban gazdag talajokon. •Nedves réteken, liget- és láperdőkben, erdei utak nyomain, árkain élő, országszerte elterjedt faj.
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata •60-80 cm, egyszerű szárú évelő (He). • Levelei 3-5-ös örvökben állnak, 3-5 cm-esek, lándzsásak vagy tojásdadok, mirigyes-szőrösek (fonákukon mirigyesen pontozottak). •A virágok 1-3-asával a levelek hónaljában tömött virágzatokban állnak, sárgák. A csésze és a szirmok éle mirigyes. •Termése gömbölyded tok.
•Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X. •Fényigényes, mészkerülő faj, üde vagy változó vízellátottságú talajokon él.
•Cseres- és gyertyános-tölgyesek, erdeifenyvesek, bükkösök növénye.
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata
•10-15 cm-es, tőkocsányos, gumós geofiton (Ge). •Tőálló levelei vese vagy szíves alakúak, finoman csipkések, gyakran márványozottak. •Virágai feltűnő rózsaszínűek, illatosak, szirmai visszatörtek. •Termése gömbölyded tok, éretten a talajra visszahajlik. •Virágzás VII-IX, termésérés IX-X. •Árnyéktűrő faj, savanyú talajokon, humuszos vagy erodált talajfelszínű részeken él. •Nyugat-Dunántúl bükköseiben és gyertyános-tölgyeseinkben sokfelé előfordul. Védett!
Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens
Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens
Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens
Szuharfélék – Cistaceae • cserjék, félcserjék vagy lágyszárúak • szárazságtűrők (macchia) • szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák lehetnek
• levelek illóolajokat tartalmaznak • K2+3 C5 A∞ G(3)
tok termés
• szirmok könnyen lehullnak • keresztben átellenes levélállás: Helianthemum • szórt levélállás: Fumana
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
• bokrosodó szárú törpecserje (N) • Levél: átellenes, elliptikus, ép, tövükön pálhákkal • Virág: szár végén kunkor virágzatban, a szirom aranysárga. IV.-X.
• Termése megnyúlt tok • Fényigényes, száraz, napsütötte helyeken • Száraz gyepek, száraz tölgyesek, bokorerdők tisztásai, hegy- és dombvidékeinken gyakori, Alföldön homokpusztákon
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum
Naprózsa – Fumana procumbens • Elfekvő szárú, fásodó tövű, mély karógyökerű törpecserje (N) • Levél: szórt, ár alakú, tűlevélszerű, könnyen lehulló • Virág: magános, végálló v. levélhónalji, sárga. V.-VIII. • Termése tojásdad tok •Fényigényes. Igen száraz, napsütötte helyek mészkedvelő növénye. • Bázikus alapkőzetű sziklagyepek, főleg a Dt.i-khg.-ben, ill. az alföldi homokpusztákon
Naprózsa – Fumana procumbens
Naprózsa – Fumana procumbens
Naprózsa – Fumana procumbens
Mályvafélék – Malvaceae
•fás- és lágyszárú növények •szórt levélállás, pálhák vannak
•K(5) C(5) A∞ G(4-∞) •tok (vagy ún. hasadó papsajt) termés •a csészén kívüli fellevelek álcsészét alkotnak •a porzószálak porzóoszlopot (columna) képeznek •nemzetsége: Lavatera
Madármályva – Lavatera thuringiaca •70-150 cm magas, selymesen molyhos évelő (He). • Levelei három karéjúak, a karéjok fogasak lehetnek; a tőálló levelek néha majdnem tagolatlanok. • Virágai levélhónaljiak, a külső (ál)csésze 3, a csésze 5 tagú, a szirmok 35 cm-esek, rózsaszínek, kicsípettek. •Termése korong alakú, sarló alakú részterméskékre széteső „papsajt”. •Virágzás VII-IX, termésérés IX-X. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Másodlagos (leromlott) gyepek, száraz gyepekben, parlagokon, legelőkön.
Madármályva – Lavatera thuringiaca
Madármályva – Lavatera thuringiaca
Kőtörőfűfélék – Saxifragaceae • lágyszárú növények, gyakran pozsgás szárral, párnás vagy tőlevélrózsás felépítéssel • szórt levélállás, pálhák nincsenek • K4 v. 5 C0 v. 5 A4+4 v. 5+5 G
( 2)
tok termés • Chrysosplenium (a virág 4-tagú, a párta hiányzik)
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium • kis termetű, tarackos tövű évelő (He) • Levél: vese alakú, csipkés szélű • Virág: apró, sárgásra színeződő fellevelek tövében ül. Szirom nincs, a 4 csésze sárga. III.-IV. • Termés: kevés tagú tüszőcsokor •Árnyéktűrő, nedvességigényes, patakok mellett, vagy szivárgóvizes helyeken • Hegy- és dombvidéki égerligetek kora tavaszi aszpektusában, ritkábban bükkösökben, gyertyánostölgyesekben vagy keményfás ligeterdőkben
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium
Varjúhájfélék – Crassulaceae
• elsősorban lágyszárú növények, levélszukkulens, tőlevélrózsás vagy párnás felépítéssel • szórt levélállás (ritkán keresztben átellenes: Sedum maximum), pálhák nincsenek
• K5 v. ∞ C5 v. ∞ A5+5 v. ∞ G5 v. ∞ tüsző termés • a csésze maradó • öttagú virágok: Sedum
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare •3-25 cm-es, pozsgás évelő (Ch). •Levelei aprók, hengeresek, szórtan (látszólag majdnem szabályosan hat sorban) állnak. • Virágai 8-10 mm átmérőjűek, 5 kihegyezett, sárgás szirommal. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.
•Fényigényes, szárazságtűrő faj, fátlan termőhelyeken él. •Főként száraz gyepek, bokorerdők növénye. Magyarországon mindenütt megtalálható. Kamefiton (Ch): Évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtástengelyek hosszabb életűek, több mint egy vegetációs időszakig élnek, legyökeresedhetnek, átvészelő szervük talajfelszín felett található fedetlen rügy, melyet rendszerint a hótakaró véd.
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare
Borsos varjúháj – Sedum acre
Borsos varjúháj – Sedum acre
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum •15-40 cm, felálló szárú évelő (He). •Levelei keresztben átellenesen állnak, laposak, ülők, hullámos vagy csipkés szélűek. •Virágai sárgás vagy zöldes, sűrű bogernyőben nyílnak. •Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X. •Fényigényes, szárazságtűrő faj, amely meszes és mészmentes alapkőzeten is előfordul. •Száraz lomberdőkben, cserjésekben, főként hegy- és dombvidéken.
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum
Bablevelű varjúháj – Sedum maximum