Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 2013. őszi kérdőíves vállalati felmérése a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzi: folytatódott mind az előző 12 hónapban beruházást végző, mind a következő egy évben fejlesztéseket tervező vállalatok arányának emelkedése. A folyamatok mögött elsősorban az amortizálódott termelőeszközök elmúlt években elhalasztott pótlási igénye áll, de szerepet játszik a kapacitáskihasználtság javulása, a finanszírozású források árának csökkenése és a bővülő hitelkínálat is. A külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási környezet javulása két és fél éve nem tapasztalt szintre növelte a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását várják a cégek. A finanszírozási korlátok enyhülése ugyanakkor még nem érte el azt a kritikus küszöböt 2013 őszén, hogy jelentősen csökkenjen a napi szintű finanszírozási gondokkal küzdő cégek aránya, ami a magyarországi vállalati kör egy részének strukturális problémáira világít rá. 1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a beruházások alakulása 80%
12%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH
75%
8% 4%
70%
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
-16% 2011.I
45% 2011.II
-12% 2010.IV
-8%
50% 2010.III
55%
2010.I
-4%
2010.II
0%
60%
2009.IV
65%
2009.II
A felmérés történetében 2013. ősszel új csúcsot ért el azon cégek aránya (72,7%), amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre (1. ábra). A fejlesztéseket továbbra is a termelőeszközök korszerűsítése, az amortizálódott eszközök pótlása és a bővítések ösztönözték, s beruházásösztönző hatásuk fokozódott tavaszhoz képest, míg a költségek mérséklésének célja enyhült. A megkérdezettek csökkenő hányada számolt be tervezettől elmaradó fejlesztésekről, ugyanakkor – a verseny erősödéseként – versenytársaikhoz képest saját beruházásaikat egyre kevésbé tartják elegendőnek a vállalatok. (folytatás a 2. oldalon)
2009.III
2013. december
Növekvő beruházási kedv, javuló finanszírozási környezet és élénkülő forráskereslet az MFB 2013. őszi vállalati felmérésének eredményei alapján
Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Beruházások (jobb t., év/év, %)
A tartalomból ◊ Az egyre kedvezőbb külső környezetben a várakozásoknál jobban teljesít a magyar gazdaság... (4. oldal) ◊ A rendelésállomány magas szintje a magyar feldolgozóipari termelés további bővülését vetíti előre... (5. oldal) ◊ A töretlenül javuló fogyasztói bizalom és az emelkedő reálbérek is segítik a lakossági fogyasztást... (6. oldal) ◊ Tartósan kedvező munkaerőpiaci helyzet, 4,9%-kal bővülő bruttó bérek... (7. oldal) ◊ A nyomott inflációs környezet a fejlett piacokon támogatja a tartósan laza monetáris politikát... (8. oldal) ◊ Javuló nyereségesség és visszafogott üzleti tevékenység jellemző a bankszektorra... (9. oldal) ◊ Csökkenő hitelkamatok, növekvő kereslet a beruházási hitelek iránt... (10. oldal) ◊ A kamatvárakozások és a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma gyengítette a forintot... (11. oldal) ◊ Az év végi bevételekkel teljesülhet az éves költségvetési hiánycél... (12. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20% 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában
3. ábra: A termelési kapacitások alakulása 13,0%
12,8%
13,8%
34,9%
37,2%
40,3%
2
41,3%
16,8%
16,7%
34,7%
29,9%
7,3%
13,1% 29,6%
54,7% 55,4%
53,5%
51,8%
46,8%
68,4%
66,5% 52,2%
50,0%
48,5% 53,4%
45,9% 40,7%
57,3%
0% 10% 20% 30% 55,1% 40% 50% 70,0% 60% 70% 80% 90% 33,5% 100% 2013. ősz 11,4%
59,4% 58,1%
45,9%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz
Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő egy évben beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)
4. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20%
Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása
2013. ősz
2012. ősz
2013. tavasz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
erősödő beruházási kedv
Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
5. ábra: A szűkös hitelkamatok, ill. a magas hitelkamatok jelentette beruházási korlát változása 2013. tavasz és ősz között* 1,50
Szűkös hitelkínálat Magas hitelkamatok
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
1,00 0,50 0,00 -0,50
Ipar
Mérnöki tevékenység
IKT szolgáltatások
Gépjárműker. és -jav.
Turizmus
Számviteli tanácsadás
Kiskereskedelem
Közösségi szolgáltatás
Ingatlanügyletek
Szállítás, raktározás
Élelmiszeripar
Nagykereskedelem
Közúti járműgyártás
Vegyianyag gyártás
Gépgyártás
* 1-5 skála, pozitív érték: növekvő korlát, negatív érték: enyhülő korlát
Építőipar
-1,50
Energetika
-1,00
Mzg.
Periszkóp
18,1%
fordított skála
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Fafeldolgozás
A cégek harmada (32,2%-a) javuló finanszírozási helyzetről számolt be ősszel, s az arány az elmúlt egy évben folyamatosan nő. Változatlanul az agráriumban tapasztalnak leginkább előrelépést, s a legtöbb iparágban emelkedett a kedvezőbb helyzetbe
70%
60%
Fémfeldolgozás
Ugyan jelentősen mérséklődött a piaci bizonytalanság, azonban továbbra is ez fékezi leginkább a fejlesztéseket valamen�nyi vállalati méretkategóriában A hitelek árazását mint beruházási korlátot szinte valamennyi ágazatban enyhébbnek ítélték meg, mint tavasszal, ugyanakkor a hitelkínálat esetében vegyesebbek voltak az egyes ágazatok tapasztalatai (5. ábra).
80%
70%
2009. tél
A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 50,6%-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (35,0%) és a termelés bővítése (32,6%). Ezek közül az első kettőt 1,7, ill. 1,9 százalékponttal több vállalkozás említette ősszel, mint fél évvel korábban, így a célok közül leginkább ezek előtérbe kerülésének köszönhető a beruházási kedv élénkülése (4. ábra).
90%
80%
2010. nyár
A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése kismértékben, az idegen források könnyebb elérhetősége ugyanakkor jelentősen javította a vállalatok fejlesztési hangulatát tavasz óta, s a két tényezőnek több mint három év után ismét hasonló volt a jelentősége a beruházási ösztönzők között. Mivel a fejlesztési kedv nemcsak a forrásbevonást biztosan tervező cégek körében emelkedett tavasz óta, hanem a valószínűleg forrásbevonást nem végző vállalatok körében is, valamint a várhatóan forrásbevonást végző cégek esetében csökkent a fejlesztési szándék tavasz óta, ezért ezek alapján az állapítható meg, hogy a forráshelyzet javulása szükséges, de önmagában nem feltétlenül elegendő feltétel a magyarországi fejlesztések tartós dinamizálódásához.
100%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Textilipar
A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ért el (12,4 százalékpontos csökkenést követően 33,5%), ugyanakkor a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada változatlanul alacsony, ami magyarázhatja, hogy miért csupán 1,6 százalékponttal emelkedett tavasz óta a beruházást tervező cégek aránya (3. ábra).
90%
2009. nyár
Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása hajtja elsősorban a tervezett beruházásokat. Azonban míg az előbbi szerepe csökken, utóbbié folyamatosan emelkedik, s 2013. ősszel egy év után ismét az első helyen szerepel a beruházási ösztönzők között a visszaesett kereslet és forráshiány miatt az elmúlt években elhalasztott fejlesztések jelentette nyomás, melyet a válaszok alapján 2013 őszén már a javuló forráshelyzet is egyértelműen támogat.
100%
Állattenyésztés
Az alacsony belföldi kereslet továbbra is fékezi a fejlesztési lendületet: a kizárólag Magyarországon értékesítő vállalatok körében a viszonylag alacsony beruházási szándék tovább mérséklődött 2013. tavasz és ősz között, míg az exportra is termelő vállalatok esetében ugyanekkor nőtt a fejlesztési kedv.
2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban*
Növénytermesztés
A fejlesztési kedv 2011 ősze óta tartó élénkülése idén is folytatódott: a tavaszi 68,4% után őszre 70,0%-ra emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalkozások részaránya. Strukturálisan ugyanakkor csak a kisvállalatok és az ipari cégek körében nőtt a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban csökkenés következett be), amiben az MNB Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott (2. ábra).
Szolgáltató szektor
2013. december
Periszkóp
A következő 12 hónapban a cégek nagyobb hányada (50,4%) számol a hitelkínálat bővülésével, mint amekkora a szűkülést prognosztizálók aránya (9,0%), s folyamatosan nő az optimizmus 2011. ősz óta (9. ábra). Valamennyi szektorban és méretcsoportban a hitelnyújtási aktivitás erősödését várják a cégek. A vállalatok mintegy felének (48,0%) a várakozásai szerint csökkennek, 10,1%-uk szerint emelkednek a következő egy évben a hitelkamatok. A méret, ill. szektor szerinti bontásban vizsgált valamennyi csoportban is rekordszintre nőtt az optimizmus.
54,6% 56,0% 61,8%
43,3% 37,7% 41,4% 41,8% 43,2%
35,4%
16,5%
25,4% 24,3% 21,6% 26,6%
2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
13,9% 11,8% 12,9% 14,3% 12,6% 14,6% 13,4% 12,9%
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás vállalati felmérések Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: nem tervez beruházást)
7. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 100% 26,1%
25,8%
10,7%
11,8%
14,3% 12,9%
13,7%
12,3%
14,2% 25,3%
27,1%
16,4% 14,6%
18,8%
22,6%
35,2%
29,4%
26,9%
24,7%
24,1%
25,6%
15,2%
15,5%
13,8%
12,7%
15,4%
20,7%
22,1%
21,1%
22,6%
14,6%
20,7%
18,3%
26,9%
27,7%
21,9%
90% 80%
14,0%
70%
11,9%
60% 50%
20,5%
40% 30%
31,7%
20% 10% 0%
2009. tél
2010. nyár
Nem tervez
2011. tavasz
2011. ősz
Valószínűleg nem
2012. tavasz
Kivár
2012. ősz
2013. tavasz
Valószínűleg tervez
2013. ősz
Tervez forrásbevonást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
8. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%
EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel**
2013. ősz
2012. ősz
2013. tavasz
2011. ősz
55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 2012. tavasz
Hitelfelvétel során a vállalatok számára a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke vált a leginkább visszatartó tényezővé, megelőzve a hitelkínálat mértékét, ahol enyhültek a nehézségek tavasz óta. A kölcsönök ára a hitelkamatok mintegy másfél éve tartó folyamatos csökkenése miatt csupán a negyedik legfontosabb gátló tényező 2013 őszén.
30,1% 35,8% 32,2% 31,9% 29,7%
48,2%
2011. tavasz
A hitelfelvétel során számításba vett tényezők közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legalaposabban a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba – utóbbi tényező jelentősége (vélhetően a csökkenő hitelkamatokkal összefüggésben) a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre ugrott 2013. őszre. A vállalatok a devizaárfolyamok változását tekintik az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának a hitelfelvételi körülmények sorában, ugyanakkor a forinthitel kamatok alakulásában egyértelmű pozitív tendenciát érzékelnek, amire még nem volt példa a felmérés négyéves történetében.
20,0% 19,7% 16,6%
2009. tél
A vállalati vélemények alapján a következő 12 hónapra vonatkozólag a legnépszerűbb forrásbevonási formát változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 43,0%-a gondolkodott kölcsön felvételében), majd az európai uniós források, s az állami támogatások következnek. A vizsgált opciók sorrendje 2011. ősz óta változatlan, s az elmúlt fél évben valamennyi finanszírozási lehetőség népszerűsége minimális mértékben emelkedett (8. ábra). Az élénkülő beruházási kedv következtében immáron a cégek 51,3%-a akar fejlesztési célú forrást igénybe venni, s emelkedett a forgóeszköz hitelek jelentősége is 2013. tavasz óta.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2010. nyár
Az elmúlt fél évben is folytatódott, sőt némileg felgyorsult a forrásbevonást biztosan tervező vállalatok arányának emelkedése (a megkérdezettek 31,7%-a biztosan, további 20,5%-a pedig valószínűleg hajt végre forrásbevonást a következő 12 hónapban, ami 4,0, ill. 2,1 százalékpontos emelkedés tavasz óta) (7. ábra). A következő egy évben külső forrás igénybevételét tervező cégek aránya a kisvállalatok körében emelkedett legnagyobb ütemben, az MNB hitelösztönzési programja vélhetően ezen cégek forráskeresletére hatott leginkább.
Diagramcím 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása
2009. nyár
került cégek aránya. A pozitív irányú tendencia ellenére a cégek finanszírozási problémái csak kismértékben javultak: az elmúlt másfél évben csupán lassú ütemben csökkent (őszre 30% alá süllyedt) a folyó költségek fedezéséhez is segítségre szoruló vállalkozások aránya, míg a vállalkozások egyre nagyobb hányada (ősz: 43,2%) számol be arról, hogy a fejlesztéseit nem tudja önerőből finanszírozni (6. ábra).
Lízing Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei
9. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a https://www.mfb. hu/aktualis/mfb-indikator oldalon további részletek olvashatóak
Periszkóp
Nagyvállalatok 2011. ősz 2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz 2013. ősz
3
-40
-20
0
20
40
60
* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2013. december
Periszkóp
Gazdasági növekedés Az egyre kedvezőbb külső környezetben a várakozásoknál jobban teljesít a magyar gazdaság •
Az év eleji lassulást követően fokozatos élénkülés tapasztalható a világgazdaságban. A GDP-növekedés lassulása megállt Kínában (2013. III. n.év: +7,8%), az amerikai gazdaság stabilan jól teljesít (a kormányzati szektor részleges leállása csak az utolsó negyedév adataiban látszódik majd), s az eurózóna is lassan kilábal az elhúzódó recesszióból (-0,4% év/év, +0,1% n.év/n.év). Ez utóbbi folyamat törékenységét jelzi ugyanakkor, hogy a belső kereslet – ha mérsékeltebb ütemben is – de július és szeptember között tovább zsugorodott, valamint a beruházások éves szinten utoljára közel két éve bővültek (1-2. ábra). Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság a gyorsuló növekedési pályán lévő régiós országok közé tartozik. A hazai GDP bővülését (+1,6% év/év, +0,9% n.év/n.év) felhasználási oldalon elsősorban a beruházások dinamikus bővülése, valamint a kivitel megugrásának köszönhetően a nettó export segítette. A termelési oldalon az agrárium kirobbanó idei teljesítménye (+27,6%) és az építőipar magára találása (+7,3%) bizonyultak a gazdaság hajtóerőinek (3-5. ábra). A hosszú távú növekedési pálya szempontjából kedvező, hogy a közösségi mellett már a piaci fejlesztések is hozzájárultak a beruházások volumenének jelentős (9,8% év/év) bővüléséhez (6. ábra).
•
•
1. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
2. ábra: Hozzájárulás a GDP-hez az eurózónában 6%
16%
6%
3
14%
4%
2
4%
12%
2%
10%
0%
1
2%
0
0%
-1
-2%
-2
-4%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
százalékpont
10%
8%
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
-2%
-10
-4%
-15
-6%
-4%
-6%
-6%
-20
-8%
-8%
-25
Forrás: Eurostat, MFB
-8% Forrás: KSH, MFB
-10%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-4%
-10%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
százalékpont
2012.III
0%
-5
0%
Szlovákia
2012.I
2%
0
-2%
Románia
2012.II
4%
5
0%
Csehország
2011.IV
10
-2%
Magyarország
Kormányzati fogyasztás Nettó export
4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
10%
* szezonálisan kiigazított adatok
2011.II
Háztartási fogyasztás Beruházás
USA
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
-10%
2011.III
2010.I
2013.I
Németország
-8% 2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2010.I
2010.III
2009.I
Eurózóna
2009.III
2008.III
2008.I
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III Kína
2011.III
Forrás: Reuters, MFB
2%
2011.I
-6%
2010.IV
-4%
4%
2010.II
6%
2010.III
-2%
százalékpont
8%
Forrás: Eurostat, MFB
Végső fogyasztás összesen Nettó export
Lengyelország
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)
6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon
5,0
50%
6%
2,5
3%
0,0
0%
-2,5
-6%
-7,5
Mezőgazdaság Szolgáltató szektor
Periszkóp
Feldolgozóipar GDP (jobb t.)
30% 20% 10% 0%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
-30% 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
-9%
40%
20%
0%
Forrás: KSH, MFB
50%
30%
10%
-3%
-5,0
Forrás: KSH, MFB
40%
Építőipar
Versenyszféra beruházásai
4
Költségvetési szektor beruházásai
2013. december
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar A rendelésállomány magas szintje a feldolgozóipari termelés további bővülését vetíti előre Az idei év közepétől gyorsul a világexport bővülése, ami egyre kedvezőbb környezetet biztosíthat a hazai külkereskedelmi szektor számára. A külkereskedelmi mérleg továbbra is jelentős többletet mutat Magyarországon: az idei első tíz hónapban a szufficit vonzata 1841,2 milliárd Ft (6179,1 millió euró) volt, 120,7 milliárd forinttal (231,4 millió euróval) több, mint egy éve. Ez többek között a javuló cserearánynak is köszönhető volt, mivel az import volumenének bővülése (+4,1%) meghaladta a kivitelét (+3,6%) január és szeptember között (1-2. ábra). Az ipari termelés 6,0%-kal nőtt októberben éves szinten, azonban az előző hónaphoz képest 0,5%-os volt a visszaesés mértéke. A feldolgozóipar további növekedése szempontjából kedvező a rendelésállomány magas szintje, azonban a termeléshez hasonlóan ez is erőteljesen koncentrált, mindössze három ágazathoz köthető a megrendelések bővülése (3-4. ábra). 2013. szeptemberben 9,3%-kal (év/év) nőtt a hazai építőipar teljesítménye. A növekedést elsősorban az épületek (elsősorban ipari létesítmények) és az egyéb építmények (vasúti és közúti fejlesztések) építése támogatta. Az új szerződések is dinamikus bővülést mutattak (+49,2%): ipari, egészségügyi és oktatási területről érkezett a megrendelések nagy része (5-6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október)
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 104
20%
2 000
103
15%
102
10%
1 750
101
5%
1 500
-20%
250
2013
-500 -750
0%
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
79,6%
Textilgyártás
77,1%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
Ruházati termékek gyártása
Forrás: KSH, MFB
20%
5%
0%
0%
130% 120%
-20%
-5%
-40%
-10%
-60%
-15%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
1 841,2
110%
110%
100%
100%
90%
90%
80%
80%
70%
70%
Épületek építése Speciális szaképítés
5
120%
*3 hónapos gördülő átlag
2010.01
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
-20%
130%
Forrás: KSH, MFB
2012.04
10%
75% 100% 125% 150% 175% 200%
2012.01
15%
40%
50%
2011.10
60%
124,6%
6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100%)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
Periszkóp
59,4%
ÖSSZESEN
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
93,2%
Vegyi anyag előállítás
-15%
* 3 hónapos gördülő átlag
101,6% 97,7%
Gyógyszergyártás
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-80%
101,9%
Villamos berendezés gyártása
-5%
Év/év (bal t.)
111,7%
Papírgyártás
2013.07
0%
136,1%
2013.04
5%
175,3%
Járműgyártás
2013.01
10%
Számítógép, elektr. termék gyártása
2012.10
10%
2012.07
15%
20%
Hónap/hónap (jobb t.)
1 668,2
4. ábra: Kiemelt feldolgozóipari alágazatok rendelésállománya (2013. szeptember, előző év azonos időszaka = 100%)
30%
-30%
1 189,6
Forrás: KSH, MFB
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
-20%
-61,8
-1 000
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
-10%
-28,6
2011.07
2012
2011
2010
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
2011.04
Világexport** (jobb t.)
0 -250
2011.01
OECD konjunktúra index (bal t.)
2009
2008
2007
2006
-25% 2005
2004
2003
2002
2000
2001
Forrás: CPB, OECD, MFB
95
500
2010.10
** 3 hónapos gördülő átlag
96
750 842,7
-15%
-573,8
-10%
97
-623,8
98
1 000
-893,5
-5%
milliárd Ft
99
1 720,5
1 250
0%
100
-893,8
•
2010.07
•
2010.04
•
Egyéb építmények építése Építőipar összesen
2013. december
Periszkóp
Fogyasztás, megtakarítás A töretlenül javuló fogyasztói bizalom és az emelkedő reálbérek is segítik a lakossági fogyasztást •
Jelentős mértékben (egy hónap alatt 6,1 ponttal) javult a fogyasztói bizalom Magyarországon 2013. novemberben: a lakossági várakozások a 2010 őszi optimizmus szintjére emelkedtek (1. ábra). Az előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 2,5%-kal (év/év) emelkedett Magyarországon 2013. októberben, a kedvező lakossági várakozásoknak és a dinamikusan emelkedő reálbéreknek köszönhetően. Az üzemanyagok (+3,7%) mellett a nem élelmiszer típusú termékek (+3,3%) értékesítése is jelentősen bővült, míg az élelmiszerek eladása (+1,2%) valamelyest elmaradt ettől az ütemtől (2-3. ábra). A háztartások finanszírozási képessége 5,2% volt (a GDP százalékában) az idei harmadik negyedévvel záruló egy évben. A lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök átrendeződése folytatódott: a bankbetétek csökkentek, nőtt viszont a készpénz, az állampapírok és a befektetési jegyek állománya. Ez utóbbiak októberben is igen népszerűek maradtak. Az év tizedik hónapjában a háztartások ismét nettó hiteltörlesztők voltak: a kölcsönök állománya tranzakciókból eredően 46,8 milliárd forinttal csökkent, ami 2012. október óta a legnagyobb visszaesésnek számít. Mind a forint, mind a devizahitelek visszafizetése meghaladta az új kihelyezések mértékét (4-6. ábra).
•
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek)
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
8%
8%
0
6%
6%
-10
-10
4%
4%
-20
-20
2%
2%
-30
-30
0%
0%
-40
-40
-2%
-2%
-50
-50
-4%
-4%
-60
-60
-6%
-6%
-70
-70
Fogyasztói bizalom
Konjunktúra kilátások
Nem élelmiszer termékek
Üzleti bizalom
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
Élelmiszerek
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
-10%
2012.08
2012.07
-80
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09
-80
-8%
Forrás: KSH, MFB
-10%
2012.06
Forrás: GKI, MFB
-8%
2012.05
0
2012.04
10
Üzemanyagok
4. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása 600
6%
8%
400
5%
6%
6%
4%
4%
200
4%
2%
2%
0
3%
-200
2%
milliárd Ft
10%
8%
10%
0% -2%
-400
1%
-4%
-4%
-600
0%
-6%
-6%
-8%
-8% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III
0% -2%
Nettó reálbérek
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 400
200
100
300
300
100
50
200
200
100
100
-100
-300
-150
-400
-200
-300
-500
-250
-400
-600
Periszkóp
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
*állampapírok, egyéb kötvények
6
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
-350 2010.07
2010.04
2010.01
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
-300
Forrás: MNB, MFB
2009.10
2013.10
2013.04
-700
2009.01
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
-400
2009.07
-200
2009.04
-200
milliárd Ft
-50
-100
Forrás: MNB, MFB
0
-200
-100 -300
0 -100
0
0
milliárd Ft
400
2013.07
milliárd Ft
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
milliárd Ft
Kiskereskedelmi forgalom
Forrás: KSH, MFB
Nettó hatás* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; Pénzügyi eszközök* (bal t.) 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Forrás: MNB, MFB Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.)
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2013. december
Periszkóp
Munkaerőpiac, keresetek Tartósan kedvező munkaerőpiaci helyzet, 4,9%-kal bővülő bruttó bérek •
A 2013. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliségi ráta 9,8% maradt (ez 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban), 2012 hasonló időszakához képest a foglalkoztatottak száma 57,4 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 29,3 ezerrel csökkent (1. ábra). A növekedés fokozatos gyorsulásával az év közepétől már egyértelműen látszó trend, hogy a tartósan magas közfoglalkoztatási szint mellett egyre inkább az új „piaci” állások járulnak hozzá a munkaerőpiaci helyzet további javulásához. A 2013. októberben bejelentett nem támogatott munkahelyek száma több mint 60%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (2-4. ábra). A hivatalos statisztikai adatok mellett a javuló trendet az MFB 2013 őszén végzett vállalati felmérése is alátámasztja: a foglalkoztatás további bővülése várható a következő 12 hónapban, miután a vállalatok 23,0%-a tervezi új munkatársak felvételét, s mindössze 12,5% gondolkodik létszámleépítésben (5. ábra). A 2013. szeptemberben a bruttó jövedelmek 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A nemzetgazdasági átlaghoz a közszféra bérfejlesztése, elsősorban a tanári életpálya modellel járó fizetésemelés (+23,1%) járult hozzá (6. ábra).
•
•
•
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon 100
4%
12%
50
2%
50
11%
0
10%
-100
-4%
-8%
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011. III
2011.I
2011.II
2010.IV
-6%
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 175
80%
150%
150
60%
125
100%
125
40%
100
50%
150
ezer darab
200%
175
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
-4,0
0 -10
-6,4 -3,9
0
-5,0 -5,8
-3,0
-10
-7,0 -13,7
-20 -30
10 2,0
-0,2
-24,2
2010. nyár
2011. tavasz
-13,3
Előző 12 hónap*
-20 Következő 12 hónap** -30
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
* a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve mérséklő vállalatok arányának különbsége **a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége
Periszkóp
-20%
25
-40%
0
-60%
Forrás: NFSZ, MFB
123,1% Oktatás 110,4% Építőipar 107,6% Egészségügy 107,3% Költségvetési szektor 104,9% Ipar 104,6% Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. 104,3% Szálláshely-szolg., vendéglátás 103,7% Közigazgatás 102,9% Kereskedelem 102,7% Pénzügyi közvetítés 102,7% Mezőgazdaság 102,5% Infokommunikáció 102,4% Szállítás, raktározás 100,0% Szociális ellátás Forrás: KSH, MFB Ingatlanügyletek 98,6% 107,3% Költségvetési szektor 103,9% Versenyszféra * rendszeres havi bruttó bér: 104,9% Összesen prémium, jutalom, egyhavi 95% 100% 105% 110% 115% 120% 125% juttatás nélküli bruttó bér
10,5
5,7
50
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2013. szeptember, előző év azonos időszaka = 100%)
százalékpont
10
0%
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
20 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
20%
75
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
5. ábra: A foglalkoztatás alakulása az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján 20
100
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
-150% 2011.07
0 2011.04
-100% 2011.01
-50%
25 2010.10
50
2010.07
0%
2010.04
75
2010.01
ezer fő
2010.III
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.)
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
százalékpont
* KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján
2010.I
-200 2010.II
-150
7%
2009.IV
8%
2009.III
Forrás: KSH, MFB
-150
0% -2%
2009.I
-100
0 -50
2009.II
9%
-50
ezer fő
13%
100 ezer fő
150
7
2013. december
Periszkóp
Infláció A nyomott inflációs környezet a fejlett piacokon támogatja a tartósan laza monetáris politikát A fontosabb nyersanyagok többségének mérséklődött a világpiaci ára az év első tizenegy hónapjában a tavaly év végi szinthez képest (1. ábra). A kedvező befektetői hangulat miatt csökkent a kereslet a biztonságos eszköznek számító nemesfémek iránt (arany, ezüst), a jó termés pedig lenyomta az agráralapanyagok (gabona, kukorica) árát. A kínai fogyasztói árindex nyár óta tartó emelkedését a várt lassulással ellentétben gyorsuló gazdasági aktivitás, a tartós munkaerőhiány és az élelmiszerek drágulása okozza (2. ábra). A világgazdaság fejlett régióiban mérséklődött az inflációs nyomás 2013 őszén, aminek hátterében elsősorban az energiaárak alacsony szintje, a korábbi olajár emelkedések bázisból való kifutása áll. A maginflációs mutatók stabil alakulása azonban jelzi, hogy a deflációs félelmek nem megalapozottak. Az eurózónában az októberi 0,7-ről novemberre 0,9%-ra emelkedett az inflációs ráta, így csökkent az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank tovább mérsékli az irányadó kamatlábat (3-4. ábra). A közép-kelet-európai régió valamennyi országában 1,0% környéki szintre süllyedt a fogyasztói árindex az idén ősszel. A magyar 12 havi inflációs ráta október után novemberben is 0,9% volt, az előző hónaphoz képest pedig 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak (5-6. ábra). 1. ábra: Nyersanyagárak változása a S&P GSCI spot árindexek alapján (2012. 12. 31. = 100%)
2. ábra: Fogyasztói árak alakulása Kínában
Forrás: Reuters, MFB
15,0%
15,0%
Állati termékek Energia Brent-típusú nyersolaj S&P GSCI nyersanyagár-index Szója Cink Ólom Réz Platina Cukor Ipari fémek Gabona Alumínium Nikkel Arany Ezüst Kukorica
Forrás: NBSC, MFB
12,5%
70%
80%
90%
100%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
-2,5% 2011.01
0,0%
-2,5% 2010.10
2,5%
0,0% 2010.07
5,0%
2,5%
2010.04
5,0%
2010.01
7,5%
2009.04
7,5%
2009.01
60%
12,5% 10,0%
10,0%
2009.10
•
2009.07
•
Fogyasztói árindex (év/év) Fogyasztói árindex - nem élelmiszerek (év/év) Fogyasztói árindex - élelmiszerek (év/év)
110%
3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex és a maginfláció alakulása
4. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában 25%
5%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
15%
3%
3%
3%
10%
2%
2%
2%
5%
1%
1%
1%
0%
0%
-5%
-1%
20%
0% -1%
-10%
-2%
-2%
-15%
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
Fogyasztói árindex (év/év)
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
Csehország
Szlovákia
Élelmiszerárak (bal t.)
Energiaárak (bal t.)
Maginfláció (jobb t.)
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2% Forrás: MNB, MFB
0%
0%
Románia
Forrás: Eurostat, MFB * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
Periszkóp
12 havi inflációs ráta* (jobb t.)
2%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
Lengyelország
-3%
6. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év)
5. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év)
Magyarország
-2%
Forrás: Reuters, MFB
8
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
Maginfláció (év/év)
2009.07
2009.01
2008.07
-3% 2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
Forrás: Reuters, MFB
2005.01
-3%
4%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
0% -1%
* Harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
Fogyasztói árindex
Maginfláció
2013. december
Periszkóp
A bankszektor helyzete Javuló nyereségesség és visszafogott üzleti tevékenység jellemző a bankszektorra 2013 első három negyedévében a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 36,2 milliárd forintot ért el. Tavaly ilyenkor 10,5 milliárdos volt a veszteségük, ami a szektor stabilizálódását jelzi, ugyanakkor a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetésére irányuló kormányzati törekvés várhatóan újabb terheket ró a bankokra (1. ábra). A profitabilitás idei javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külső források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta újbóli emelkedése) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés révén vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelezési piacon (4. ábra). A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése 2012-ben megállt, ugyanakkor a hitelaktivitást visszafoghatja, hogy idén nem indult el érdemi csökkenés (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 2013. szeptemberben 16,5% volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra). 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye
324,7 Forrás: MNB, MFB
73,0
36,2
2010.12.31 2009.12.31
0
-100
Forrás: MNB, MFB
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai
250%
15 000
15 000
10 000
10 000
milliárd Ft
200%
175%
175%
150%
150%
125%
125%
100%
100%
75%
Vállalati hitel/betét arány
50%
6%
Forrás: MNB, MFB
4%
Teljes hitelállomány
Periszkóp
Vállalat
Lakosság
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
0% 2010.06
2%
0% 2010.03
2%
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
Magyarország
Önkormányzat
9
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2010.12
4%
Lengyelország
2012.06
10% 8%
8%
2012.03
12%
10%
2011.12
14%
12%
2011.09
16%
14%
2011.06
16%
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0% 2011.03
18%
6%
2004.12
2003.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2008.06
20%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
18%
0%
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya 20%
25%
Összes hitel/betét arány
Forrás: MNB, MFB
0%
0
0
50%
Lakossági hitel/betét arány
25%
2004.06
5 000
5 000
75%
Csehország
Szlovákia
2013.09
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
225%
200%
2013.06
20 000
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
2012.12
*MFB, EXIM, KELER nélkül
Közvetlen külföldi forrás
20 000
15 000 20 000 25 000 30 000 * MFB, EXIM, KELER nélkül milliárd Ft Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. december - 2013. szeptember) 25 000
Belföldi betétek
10 000
Hitelállomány
2012.06
25 000
5 000
Eszközállomány
29 177,9
24 375,7 16 690,9
6 566,4
0
2013.III
2013.II
2013.I
2012
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
-300
2007.12.31
-243,3
28 996,4
20 230,3
7 170,2
-164,0
Adózott eredmény
2011
-200
28 125,3
18 873,0
6 640,1
2008.12.31
Adózás előtti eredmény
28 797,3
19 080,1
6 399,5
23,3
12,3
19 121,8
6 386,5
2013.06
100
2011.12.31
26 301,0
2011.12
209,1
16 066,1
5 856,0
2011.06
174,4
200
2012.12.31
236,6
2013.03
milliárd Ft
300
25 710,7
15 919,0
5 845,5
2010.12
275,1
2013.09.30
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2010.06
356,8
314,2
400
2012.12
500
2009.12
•
2009.06
•
2012.09
•
Románia
2013. december
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Csökkenő hitelkamatok, növekvő kereslet a beruházási hitelek iránt A magyarországi vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke idén októberre 5,81, ill. 5,48%-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2003-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt új mélypontra süllyedt, így a hazai vállalatok által fizetendő kamatfelár is tovább csökkent régióbeli versenytársaikhoz képest (1-2. ábra). Magyarországon a vállalati szektorban októberben 26,6 milliárd forinttal bővült a forintkölcsönök, s 32,8 milliárd forinttal csökkent a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán. Előbbiben az MNB Növekedési Hitelprogramjának első pillére (kedvezményes forinthitelek nyújtása), utóbbiban a program második pillére (devizahitelek forintra váltása) is szerepet játszhatott, a hitelezés ugyanakkor éves szinten összességében továbbra is mérsékelt visszaesését mutat, akárcsak a többi régióbeli gazdaságban (3-4. ábra). A vállalati hitelek körében októberre 15,0%-ra emelkedett az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya, s az MFB őszi vállalati felmérése alapján erősödik a fejlesztési hitelek iránti kereslet a következő hónapokban (5-6. ábra).
•
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
EURIBOR
10% 8%
Forinthitel - min. 5 éves
6% 4%
Forinthitel - 1-5 éves
2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
0%
* 3 hónapos bankközi kamatok
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
40%
300
300
30%
200
200
100
100
-20%
-400
2013.07
2013.01
2012.07
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
5 000
19%
Forrás: ECB, MFB
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
2013.07
2013.04
14% 2013.01
0 2012.10
15% 2012.07
1 000 2012.04
1 - 3 hó
2012.01
16%
2011.10
2 000
2011.07
3 - 12 hó
2011.04
17%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
Románia Szlovénia
60% * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
50% 40%
1 - 5 év
3 000
Lengyelország Magyarország
6. ábra: A vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja
5 év felett
18%
-20%
Csehország Szlovákia
Lejárat nélkül
4 000
-10%
30% 20% 10%
0-1 hó
31,8% 34,2% 36,4% 59,3% 21,9% 43,0% 42,9% 44,4% 51,3%
20%
2011.01
milliárd Ft
21%
6 000
30%
0%
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 7 000
40%
2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09
-300
2007.07
* euróra konvertált állományok
0% -10%
2007.01
50%
10%
-200
-400
Lengyelország Románia
20%
-100
Forrás: MNB, MFB
Csehország Bulgária
10%
-200 -300
0%
20%
-100
2012.01
milliárd Ft
0
0
milliárd Ft
50%
Összes hitel
2%
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
400
Forinthitel
* hó végi állománnyal súlyozva
Magyarország Szlovákia
500
Devizahitel
400
Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 500
10%
8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
BUBOR
14%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
26,8% 30,6% 29,6% 27,8% 25,5%
•
35,1% 29,2% 25,4% 40,1% 42,4% 21,7% 18,4% 17,3% 21,4%
•
0%
Lejárt
Fejlesztési forrás
5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
10
2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
Forgóeszköz finanszírozás 2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
Vállalat likviditásának javítása 2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
2013. december
Periszkóp
Árfolyamok A kamatvárakozások és a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma gyengítette a forintot Gyengén teljesített a forint novemberben és a hónap végére 300 fölé kúszott az euróval szembeni árfolyam. A magyar deviza a közös európai fizetőeszközzel szemben 2,1%-ot veszített értékéből (a november 29-i árfolyam 301,1 HUF/EUR volt), míg az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben 2,3, ill. 2,4%-os ütemben értékelődött le. A többi régiós deviza euróárfolyama is gyengült: a román lej 0,1, a lengyel zloty 0,7, a cseh korona 6,5%-ot veszített értékéből (utóbbi esetén a cseh jegybanknak a korona gyengítését célzó devizapiaci fellépése játszott meghatározó szerepet) (1-2. ábra). A globális kockázatvállalási kedv az előző hónapban is élénk maradt, mivel mérséklődtek a Fed eszközvásárlási programjának év végi szigorításával kapcsolatos várakozások és a hazai reálgazdasági kilátások is tovább javultak, ezek a tényezők azonban csak mérsékelni tudták a forint gyenge havi teljesítményét (3-4. ábra). A forint leértékelődését alapvetően a csökkenő állampapírhozamok révén a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma okozta, s ezt tovább fokozta, hogy a piac a novemberben új történelmi mélypontra, 3,20%-ra süllyedt jegybanki alapkamat további csökkentését várja a következő hónapokban a cél alatti inflációs ráta nyomán (5-6. ábra). 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013. novemberben*
300
240
295
230
290
220 210
RON/EUR
103%
101%
100%
100%
99%
99%
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
320 300
90
260
100
250
110
220
240
120
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2004.01
2005.01
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
Forrás: ECB, MNB, MFB
HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.11.29-én (jobb t.) határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.10.31-én (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.09.30-án (jobb t.)
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
Periszkóp
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 2010.01
bázispont
1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
130
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2003.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
80
270
240
2013.10
2013.07
2013.01
2012.10
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
0
2012.07
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
280
2011.07
10
260
60
ESI (jobb t.)
290
2011.04
20
280
300
2002.01
globális kockázatvállalási kedv javulása
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
1999.01
30
2013.04
pont
40
310
fordított skála
340
2011.01
50
103% 102%
HUF/CHF (jobb t.)
VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
Forrás: ECB, Reuters, MFB
104%
101%
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* 60
* 2013.10.30.=100%
euróval szembeni árfolyamerősödés
102%
2013.10.30
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
HUF/USD (jobb t.)
105%
PLN/EUR
104%
2000.01
HUF/EUR (bal t.)
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
285
106%
HUF/EUR
105%
2013.11.27
250
107%
Forrás: ECB, MFB
CZK/EUR
106%
2013.11.20
305
107%
2013.11.13
Forrás: ECB, MFB
2010.04
forint gyengülése
2013.11.06
260
310
2001.01
•
2010.10
•
2010.07
•
11
2013. december
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az év végi bevételekkel teljesülhet az éves költségvetési hiánycél Novemberben az államháztartás központi alrendszere 11,3 milliárd forintos szufficittel zárt, míg az év első tizenegy hónapjának hiánya 876,3 milliárd forint (a módosított éves cél 83,4%-a) lett. A részletes adatok alapján január és október között mind a bevételek, mind a kiadások jelentősen emelkedtek a múlt év első tíz hónapjához képest (760 ill. 1220 milliárd forinttal), utóbbiak jelentős mértékben a nagyszámú önkormányzati feladat finanszírozásának központi költségvetésbe történt áthelyezése miatt Az év végén befolyó bevételekkel várhatóan teljesül az éves deficitcél (1. táblázat, 1-2. ábra). Az elmúlt hónapban a magyar államadósság rövid futamidejű állampapírokkal történő refinanszírozhatósága tovább javult, mivel a diszkontkincstárjegyek hozama a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentését követve 17-45 bázispont közötti ütemben süllyedt, s új történelmi minimumot ért el. Az 5 és 10 éves kötvények másodpiaci hozama ugyanakkor régiós átlag feletti ütemben 42, ill. 62 bázisponttal 5,07, ill. 6,07%-ra emelkedett november végére. A régióban vegyes irányban mozogtak a 10 éves hozamok: Szlovákiában és Csehországban 3, ill. 11 bázisponttal 2,56, ill. 2,24%-ra csökkent a hozam, míg Romániában és Lengyelországban 26, ill. 42 bázisponttal mozdultak felfelé a referenciahozamok az előző hónapban (3-4. ábra).
•
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft
2012
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és október között (milliárd forint) 10 000
2013
-793,8
-828,0
-1 142,1
-1 257,0
-729,4
8 000 teljesítés (előzetes)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
I-X. hó
9403,6
7403,9
éves teljesítés %-a
78,7%
törvényi módosított előirányzat
évi előirányzat %-a
I-X. hó
10232,4
8164,6
6 000
820,1
70,9%
1451,3
768,3
52,9%
342,3
173,3
50,6%
320,8
167,4
52,2%
Társasági adó
146,5
Banki és ágazati különadó
250,6
194,2
77,5%
149,0
111,9
75,1%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
3037,8
82,0%
4286,9
3276,9
76,4%
Általános forgalmi adó
2747,4
2254,1
82,0%
2953,2
2277,4
77,1%
Jövedéki adó
929,4
766,3
82,4%
947,1
749,7
79,2%
1609,4
1322,6
82,2%
1657,8
1377,2
83,1%
1498,4
1240,1
82,8%
1501,6
1250,2
83,3%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2765,5
2298,2
83,1%
2847,3
2554,3
89,7%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1744,3
1446,8
82,9%
1804,3
1542,8
85,5%
103,7
70,8%
312,6
109,1
34,9%
1 671,3
1 545,7
1 204,2
1 322,6
1 254,7
1 423,8
1 717,5
1 959,0
2 460,2
-714,6
-757,7
-724,4
-1 263,9
-892,8
-1 034,0
-1 104,5
-1 036,5
-978,1
-931,3
1 772,6 886,5
-6 000
-2 111,6
-1 579,8
-3 009,6
-3 235,4
-3 377,3
-3 753,7
-4 008,6
-534,9
-528,8
-518,2
-720,5
2009
2010
2011
2012
-578,0
150%
6 hónapos
12 hónapos
5 éves
Egyenleg
2013
125% 100%
175%
2009
150%
2010 2011
125%
2012 2013
100%
75%
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0%
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
-25%
XII
10 éves
12
7%
7%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3% 2%
2% Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
1%
Magyarország
Csehország
2013.10
2013.09
1% 2013.08
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
-5 102,8
2008
2013.07
8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5%
Fed jelzés az eszközvásárlási program szűkítésének elhalasztására vonatkozóan
2012.08
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások
-972,5 -1 510,3
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama
Forrás: ÁKK, MFB
2012.07
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában
-25%
Fed jelzés az eszközvásárlási program szűkítésére vonatkozóan
Periszkóp
A lakosság befizetései
1 377,2
-667,0
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
3 hónapos
3 276,9
Forrás: NGM, KSH
Forrás: NGM, MFB
8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5%
-1 503,0
-10 000
175%
Személyi jövedelemadó
-1 008,5
-1 805,7
2008
Lakosság befizetései
3 037,8
-1 856,1
-4 000
-8 000 Kisvállalkozásokat terhelő adók
897,5 2 739,5
2 000
79,8%
1157,2
638,6 2 654,1
2 553,7
-2 000
Gazdálkodó szervezetek befizetései
670,5
4 000
0
820,1
768,3
2 509,3
778,7
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Egyenleg értéke
-1 192,4
Lengyelország
2013.11
•
Szlovákia
Románia
2013. december
