Tartalomjegyzék. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete

Tartalomjegyzék

1. 2. 3.

A Bank bemutatása ................................................................................................ 3 A számviteli politika jellemzőinek összefoglalása .............................................. 12 A mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések ............... 21 3.1 A mérleghez illetve annak egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések ......... 24 3.1.1 Pénzeszközök....................................................................................... 27 3.1.2 Állampapírok ....................................................................................... 28 3.1.3 Hitelintézetekkel szembeni követelések .............................................. 31 3.1.4 Ügyfelekkel szembeni követelések...................................................... 33 3.1.5 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.............................................. 35 3.1.6 Részvények és más változó hozamú értékpapírok............................... 35 3.1.7 Részvények, részesedések befektetési célra ........................................ 36 3.1.8 Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban ............................ 37 3.1.9 Immateriális javak................................................................................ 39 3.1.10 Tárgyi eszközök ................................................................................... 41 3.1.11 Saját részvények .................................................................................. 42 3.1.12 Egyéb eszközök ................................................................................... 42 3.1.13 Aktív időbeli elhatárolások.................................................................. 45 3.1.14 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ........................................ 46 3.1.15 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek................................................ 47 3.1.16 Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség ........................ 48 3.1.17 Egyéb kötelezettségek.......................................................................... 49 3.1.18 Passzív időbeli elhatárolások ............................................................... 50 3.1.19 Céltartalékok........................................................................................ 51 3.1.20 Hátrasorolt kötelezettségek.................................................................. 53 3.1.21 Jegyzett tőke ........................................................................................ 54 3.1.22 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke .................................................. 54 3.1.23 Tőketartalék ......................................................................................... 54 3.1.24 Általános tartalék ................................................................................. 55 3.1.25 Eredménytartalék ................................................................................. 56 3.1.26 Lekötött tartalék................................................................................... 56 3.1.27 Értékelési tartalék ................................................................................ 56 3.1.28 Mérleg szerinti eredmény .................................................................... 56 3.2 Mérlegen kívüli tételek ................................................................................ 58 3.3 Eredmény-kimutatás egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések.................. 62 4. Általános tájékoztató adatok................................................................................ 74 4.1 A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulása...................................... 74 4.2 Szavatoló tőke számítása ............................................................................. 74 4.3 Hátrasorolt eszközök, követelések és kötelezettségek................................. 75 4.4 Kockázatvállalás .......................................................................................... 75 4.5 Kötelezettségekhez kapcsolódó kiegészítések............................................. 76 Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

4.6 Devizában kifejezett eszközök és források.................................................. 77 4.7 Deviza határidős ügyletek állománya .......................................................... 78 4.8 Kamatswap ügyletek.................................................................................... 78 4.9 Betétvédelmi alapok .................................................................................... 79 4.10 Tranzakciók részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal ....................... 79 4.11 Egyéb tájékoztató adatok ............................................................................. 79 5. A mérleg fordulónapja utáni események ............................................................. 80 6. Mellékletek .......................................................................................................... 83

Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

2

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Bank bemutatása

A társaság neve:

Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.)

Székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 31.

Alapítás időpontja:

1991. december 1.

Társasági forma:

részvénytársaság

Tulajdonos:

Magyar Állam 100 %

Részvényesi jogok gyakorlója:

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter (a 2119/2001. (V. 19.) Korm. határozat alapján)

Részvények száma, névértéke:

A névre szóló törzsrészvények értéke: 72.270.000.000,-Ft, mely 72 270 db 1.000.000,-Ft névértékű névre szóló törzsrészvényből áll.

A Bank tevékenységi köre:

TEÁOR 65.12 egyéb monetáris tevékenység, TEÁOR 65.21 pénzügyi lízing, TEÁOR 65.23 máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység.

Cégbírósági bejegyzési szám:

01-10-041712

BAF engedély száma:

32/1993.

ÁPTF engedély száma:

973/1997/F


3

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB, Bank) szakosított hitelintézeti jogállású egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. jogutódja. A Bank jogelődje, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. (MBF Rt.), amelynek alapító okiratát és alapszabályát 1991. november 27-én írta alá az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) és a Szerencsejáték Rt. (mindhárom állami tulajdonú szervezet illetve társaság). A Társaság 1991. december 1-én kezdte meg működését. Az alapítás 4.607 millió forint alaptőkével és 2.202 millió forint tőketartalékkal, összesen 6.809 millió forint saját vagyonnal történt. Az alaptőke 70 %-a pénzügyi befektetés illetve kis mértékben ingatlanból álló apport volt, a tőketartalék pedig teljes egészében eszközátadást jelentett. Az elfogadott koncepció alapvetően rekonstrukciós és reorganizációs célú befektetésekre és hosszú távú hitelezésre - túlnyomórészt kedvezményesen megszerezhető külföldi és hazai forrásokra - építő befektetési, fejlesztési tevékenység végzését irányozta elő. A társaság 1993. július 1-jétől 1996. december 31-ig befektetési bankként működött az Állami Bankfelügyelet 32/1993. sz. felhatalmazása alapján. A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) életre hívta és szabályozta, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank jogutódjaként, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot illetve tevékenységét, amely szakosított hitelintézet, az egyetlen hazai fejlesztési bank. A Bank 1997. január 1-től működik Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság néven közvetlen állami tulajdonként. A Bank jogállását és tevékenységét jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény, Törvény) szabályozza, mely 2001. június 15-én lépett hatályba és egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Hpt. MFB Rt.-re vonatkozó speciális rendelkezéseit.


4

A Társaság alaptőkéje alapítástól kezdve évenként a mérleg fordulónapján a következőképpen alakult: adatok: millió Ft-ban

Jegyzett tőke

Jegyzett tőke

1991.

1992.

1993.

1994.

1995.

4.607

4.607

10.207

11.527

16.700

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

21.513

21.513

25.980

25.980

47.980

72.270

Az MFB Rt.-ről szóló törvény alapján a Bank minimális jegyzett tőkéje 60 milliárd forint. A Bank a 2001. év során 35.200 millió forint tőkeemelésben részesült, melyből 24.290 millió forint a jegyzett tőkét, 10.910 millió forint a tőketartalékot növelte, így év végére a jegyzett tőke nagysága meghaladta a minimálisan előírt mértéket.

Az MFB Rt. feladatát és tevékenységi körét az MFB Rt.-ről szóló 2001. évi XX. törvény továbbá az Alapító Okirat rendelkezései határozzák meg. Az MFB Rt.-ről szóló törvény alapján a Banknak az alábbi feladatokat kell ellátni: − a magyar gazdaság fejlődésének elősegítése; − részvétel az állami infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez és beruházásokhoz, illetve az elkészült fejlesztések, beruházások működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában; − részvétel

az

állami

források

hatékony

és

bankszerű

kihelyezésének

megtervezésében, közvetítésében, közreműködés az állami támogatások, valamint kedvezmények és a piaci követelmények összehangolásában; − részvétel az egyes állami célelőirányzatokból történő kifizetésekhez kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve a támogatási igények kifizetését, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését; Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

5

− közreműködés az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a

tagsághoz

kapcsolódó

állami

fejlesztések

és

beruházások

pénzügyi

lebonyolításában, - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - részvétel az Európai

Unió

előcsatlakozási

eszközeinek

igénybevételéhez

kapcsolódó

szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonás és -közvetítés lebonyolítását is; − közreműködés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt szervezetek harmadik személlyel szemben fennálló, lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében; − részvétel az általa nyújtott saját, illetve az általa közvetített állami és nemzetközi források felhasználásának és hasznosulásának elszámoltatásában, értékelésében.

Az MFB Rt. a Törvény alapján a következő pénzügyi, befektetési és egyéb szolgáltatásokat nyújthatja: Pénzügyi szolgáltatások − betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól; − hitel és pénzkölcsön nyújtása; − pénzügyi lízing; − a Törvényben meghatározott feladatához közvetlenül kapcsolódóan ¾ pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - a pénzforgalmi számlavezetés kivételével - kizárólag jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére, ¾ pénzforgalmi számlavezetés kizárólag olyan gazdasági társaság részére, amelyben a Magyar Állam, illetőleg az MFB Rt. közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik; − pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység); − kezesség és bankgarancia, egyéb bankári kötelezettség vállalása; − hitelreferencia szolgáltatása;


6

− letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; − valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység. Befektetési szolgáltatások − bizományosi és kereskedelmi tevékenység az Épt. 5. §-ának b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében, − portfolió-kezelés, − tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban, − befektetési tanácsadás, − értékpapírszámla vezetés, − ügyfélszámla vezetés. (A befektetési szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat 2002. január 1-től nem az Épt., hanem a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szabályozza.) Egyéb szolgáltatások Az állami források hasznosításával és az állami célelőirányzatokból történő kifizetésekkel kapcsolatban: − a támogatott pályázatok kezelése, − döntés-előkészítés, − pénzügyi lebonyolítás, − monitoring végzése, − a forrás felhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálata.


7

A Bank legjelentősebb külföldi kapcsolatai: – New York, USA

ABN-AMRO Bank HSBC of New York

– Frankfurt, Németország

Commerzbank AG Deutsche Bank AG Kreditanstalt für Wiederbau

– Tokió, Japán

The Dai-Ichi Kangyo Bank

– Zürich, Svájc

Zürcher Kantonalbank

– London, UK

Royal Bank of Scotland

– Bécs, Ausztria

Bank Austria

– Brüsszel, Belgium

Fortis Bank

– Brüsszel, Belgium

Euroclear

A Bank a következő hazai vagy nemzetközi szervezet tagja: – Magyar Bankszövetség – Joint Venture Szövetség


8

A

következő

táblázat

a

Magyar

Fejlesztési

Bank

Rt.

1991-2001.

évi

mérlegfőösszegének és saját tőke értékének alakulását mutatja be: adatok: milliárd Ft 1991.

1992.

1993.

1994.

1995.

Mérlegfőösszeg

6,8

13,3

20,5

27,6

57,8

Saját tőke

6,8

7,1

15,2

18,4

31,6

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

Mérlegfőösszeg

91,9

160,3

209,5

179,1

212,4

342,4

Saját tőke

40,3

40,9

46,6

48,7

101,7

138,5

Az MFB Rt.-ről szóló törvény hatálybalépésével párhuzamosan a Bank stratégiai tevékenységének részaránya jelentősen emelkedett, mely természetszerűleg az üzleti tevékenység részarányának csökkenését vonta maga után. Az aktivitás abszolút értéken is nagyarányú növekedést mutat, hiszen a mérlegfőösszeg az előző évinek több, mint másfélszerese. A 2001. évi stratégiai tevékenység kiemelkedő eseményei, illetve az üzleti aktivitás alakulását meghatározó legfontosabb tényezők a következők voltak: A 2045/2001. (III. 14.) Korm. határozat alapján 12.690 millió forint értéken az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. térítésmentesen átadta a Bank részére 12 mezőgazdasági társaság többségi tulajdonosi részarányt megtestesítő részvényeit. Az átadás célja a volt állami gazdaságok privatizációjának előkészítése és az MFB Rt. által történő végrehajtása volt. A Bank 2001. év végére egyik technikai társaságán keresztül

valamennyi

agrártársaságot

értékesítette,

a

Kormány

által

előírt

konstrukcióban (20 éves futamidejű halasztott fizetés, a tőketörlesztésre vonatkozóan 2 év türelmi idő). A részvények eladására az átvételkori értéken került sor. A Bank az átvételt követően névértéken megvásárolta a mezőgazdasági társaságok saját,


9

valamint aktív dolgozóik tulajdonában levő részvényeket, ezek továbbértékesítése még folyamatban van. A stratégiai tevékenységek felfutásának finanszírozási forrásául döntő részben a Bank által 2001. június hónapban kibocsátott 450 millió euró névértékű fix kamatozású öt éves lejáratú kötvény szolgál. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozó kormányhatározatokban foglalt feladatok teljesítésének elősegítése érdekében a Bank 39 milliárd forint összegű tőkeemelést hajtott végre a Nemzeti Autópálya Rt.-nél, valamint határozott az Állami Autópálya-kezelő Rt. tőkeemeléséről. A Nemzeti Autópálya Rt. finanszírozására magyar bankok részvételével létrejött konzorcium a társaság részére 180 milliárd forint összegű hitelt nyújt az MFB Rt. állami kezességgel biztosított garanciája mellett. A hitelszerződés és a bankgarancia szerződés aláírására 2001 decemberében került sor. A Bank az év közben felmerült finanszírozási igény kielégítésére a Nemzeti Autópálya Rt. részére áthidaló hitelkeretet biztosított. A Diákhitel Központ Rt.-ben a Bank többségi tulajdonosként ázsiós tőkeemelést hajtott végre, ezen kívül hitelkeretet biztosít a cég részére. A külső szövetkezeti és nyugdíjas üzletrészek megvásárlását a 2001-ben alapított MFB Üzletrészhasznosító Kft. végzi. A társaság tulajdonosa 99,99 %-ban az MFB Rt. Az üzletrészek megvásárlásához szükséges további forrásokat a Bank hitelnyújtással biztosította. A kormányzati kommunikációs hálózat kiépítésére létrejött Magyar Posta Tetra Rt. alapításában a Bank kisebbségi tulajdonosként vett részt. Az állami infrastruktúra fejlesztési programok keretében a Bank tőkeemelést hajtott végre az ELMIB Rt.-nél, valamint részesedést szerzett a Magyar Gázszolgáltató Kft.ben és a Magyar Közmű Kft.-ben.


10

A Bank Igazgatósága 2000. évben hozott határozatának megfelelően a Bank 2001. év végén felemelte a Magyar Követeléskezelő Rt. jegyzett tőkéjét. A hivatásos labdarúgás fejlesztéséhez a Bank a Profi Liga Kft. által kibocsátott kötvény lejegyzésével járult hozzá. 2001 decemberében a Bank különböző konstrukciókban (Egzisztencia, MRP, EXIM stb.) nyújtott refinanszírozási hiteleket vett át a Magyar Nemzeti Banktól a 2258/2001. (IX.14.) Korm. határozat alapján. A MALÉV Rt. reorganizációjában az MFB Rt. hitelnyújtással vesz részt. A garantált áras kukorica felvásárlást végző gazdasági társaság részére a Bank hitelkeretet bocsátott rendelkezésre, melyből az első folyósítások 2002 januárjában történtek. A Bank az ÁPV Rt.-vel kötendő, a beszámoló összeállításakor egyeztetés alatt álló portfolió csereszerződés előkészítő lépéseként tőzsdei részvényeket vásárolt tőzsdén kívüli (OTC) forgalomban. A stratégiai és üzleti tevékenység infrastrukturális hátterének fejlesztését célozza a 2000-ben megkezdett informatikai projekt, melyben a 2001. évben jelentős előrelépések történtek. Sor került a munkaállomások korszerűsítésére, jelentős kapacitású szerverek kerültek üzembe helyezésre. Folyamatban vannak az SAP rendszer banküzemi és treasury moduljának próbaüzemi előkészületei és az üzleti területek is bekapcsolódtak a fejlesztési folyamatba.


11

2. A számviteli politika jellemzőinek összefoglalása

A hitelintézetek számára a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, a 291/2001. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Szkr., Kormányrendelet) meghatározza a beszámolás és könyvvezetés formáját, tartalmát, az érvényesítendő értékelési elveket és eljárásokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A számviteli törvény ezen kívül lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy meghatározott esetekben választási jogukkal élve számviteli rendszerüket úgy alakítsák ki, hogy az a vállalkozás sajátosságainak, külső és belső adatszolgáltatási igényeinek a legjobban megfeleljen. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a könyvvezetés során valamint az éves beszámoló

elkészítésénél

és

közzétételénél

alkalmazott

számviteli

elveket,

eljárásokat, értékelési módszereket a Bank Számviteli politikája tartalmazza. A Bank Számviteli politikájának kialakításakor figyelembe vett jogszabályok, egyéb előírások és rendelkezések között szerepelnek az alábbiak is: – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.), – a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, – a Hpt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek és PM rendeletek, – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előírásai, – a helyszínen kívüli adatszolgáltatásra vonatkozó PSZÁF határozat előírásai, – a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései, – az adó- és járulékfizetésre, valamint adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok, – a tulajdonosi előírások, – igazgatósági döntések, – egyéb rendelkezések.


12

A Bank a számviteli törvény és a Szkr. 2001. január 1-től hatályos változásainak megfelelően módosította, kiegészítette Számviteli politikáját, valamint a Számviteli politika keretébe tartozó valamennyi belső szabályzatát. A Számviteli politika tartalmazza

− a banki eszközök és források értékelési szabályzatát; − az értékcsökkenés elszámolásának szabályozását, az amortizációs politikát. Az MFB Rt. külön elnök-vezérigazgatói utasítás formájában készítette el a leltározási szabályzatot, a pénz- és értékkezelési szabályzatot, a szigorú számadású bizonylatok kezelésének szabályozását, a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolási és nyilvántartási szabályait tartalmazó eljárási rendet, valamint a prudens működés jogszabályi

követelményeinek

banki

érvényesülését

szolgáló,

a

Bank

tevékenységének specialitását is tükröző belső szabályzatokat. A Banknál az előző évet érintő, külső tételek befogadásának utolsó időpontja, azaz a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év február 15-e. A mérlegkészítés időpontjának megválasztásánál fontos szempont, hogy a tárgyévet követő év nyitóegyenlege - a PSZÁF és MNB részére történő adatszolgáltatás elősegítése céljából - minél előbb rendelkezésre álljon. A mérlegvalódiság elvének biztosítása érdekében azonban február 15-ét követően is szükség van a tárgyévet érintő korrekciós könyvelési lépések, egyeztetések elvégzésére, illetve a mérlegtételekhez kapcsolódó rendező tételek elszámolására. Ide tartoznak többek között: –

a mérlegkészítési munkálatok során feltárt hibák kiszűrése,

–

a mérleg fordulónapján fennálló kintlevőségek minősített állományának nagyságát befolyásoló pénzügyi teljesítések figyelembevételével az értékvesztés és a céltartalék megállapítása és a kapcsolódó elszámolások végrehajtása,

–

a helyi- és társasági adófizetési kötelezettségek megállapítása és elszámolása,

–

a hosszúlejáratú követelésekből, illetve kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések átsorolása a rövid lejáratú követelések, illetve kötelezettségek közé, Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

13

–

a Bank könyvvizsgálójának a lezárandó év adataira tett megállapításainak figyelembevétele, stb.

A számviteli politikában rögzítésre került a Banknál az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, jelentősebb összegű hibának minősülő tételek nagyságrendje. Az MFB Rt.-nél jelentős hibának a számviteli törvény által megengedett 500 MFt érték feletti hiba tekintendő, mivel a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 MFt-os értéket. Könyvvezetés és a beszámolás módja, a számlarend A Bank a számviteli törvény és a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján december 31-ei fordulónappal készíti el éves beszámolóját. Az MFB Rt.-nél az üzleti év a naptári évvel azonos. Az éves beszámoló az alábbi részekből épül fel: − az eszközöket és forrásokat részletező mérlegből, − a tevékenységgel összefüggő egyes eredmény kategóriákat lépcsőzetesen felépítő, függőleges tagolású eredmény-kimutatásból, − a törvényi előírásnak megfelelően, a hitelintézetekre jellemző sajátosságokat is magában foglaló, a Kormányrendelet 3. sz. melléklete szerinti „A” típusú cash flow kimutatást is tartalmazó Kiegészítő mellékletből. A Bank az éves beszámolóhoz kapcsolódóan, de nem annak részeként az üzleti tevékenységről részletes tájékoztatást adó Üzleti jelentést is készít. A Bank éves beszámolóját a módosított 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendeletben meghatározott szerkezetben és előírt részletezésben magyar nyelven, millió forintban készíti el. A Bank a számviteli törvény vonatkozó előírásával összhangban a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget a könyvvezetési kötelezettségének.


14

A kettős könyvvitel szabályai szerint a Bank a kezelésében, illetve tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, a mérlegen kívüli tételekről továbbá a gazdasági műveletekről olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely az eszközökben és a forrásokban, a mérlegen kívüli tételekben, valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan áttekinthetően mutatja. Az MFB Rt. - tevékenysége sajátosságait tükröző - főkönyvi számlakeretet alakított ki és a számviteli törvényben előírtaknak megfelelő szöveges számlarendet készített. A Bank által korábban bevezetett, a hitelintézeti sajátosságokat tartalmazó számítógépes nyilvántartási rendszer (BANKMASTER) tartalmazza az egyes kamatozó eszköz- és forrás számlákhoz, valamint az e rendszerekben kezelt egyéb állományokhoz kapcsolódó mérleg-, eredmény- és nyilvántartási számlákat és a legfontosabb számlaösszefüggéseket, számlakapcsolatokat. A Banknál a főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások kezelése számítástechnikai rendszereken, egyes esetekben manuális módon történik. Értékelési módok és eljárások A számviteli törvény által a tartalom és az értékelés terén kínált választási lehetőségek biztosítják, hogy az éves beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson a Bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, ezért az MFB Rt. nem él a törvény rendelkezéseitől való – 4. § (4) bekezdés szerinti - eltérési lehetőséggel és könyvvezetése, éves beszámoló készítése során kizárólag a számviteli törvény és a módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait alkalmazza. Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályait, az értékelés lebonyolítását a számviteli politika tartalmazza.


15

Általános előírások Az eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelésénél a Bank a vállalkozás folytatásának elvéből indul ki, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elveket a Bank csak akkor változtatja meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Az MFB Rt. eszközeit, kötelezettségeit és mérlegen kívüli tételeit egyedileg értékeli azon esetek kivételével, amikor él a számviteli törvény által biztosított csoportos értékelési lehetőséggel. A Banknál előforduló egyedi ügyletértékek nagyságára tekintettel a Bank az értékvesztés elszámolás tekintetében nem állapít meg alsó összeghatárt, a minősítés alapján meghatározott értékvesztést minden esetben jelentősnek tekinti. A Bank nem alkalmazza a számviteli törvényben a befektetett eszközök tekintetében megengedett értékhelyesbítést és az ehhez kapcsolódó értékelési tartalék elszámolást.

Az egyes mérlegtételek sajátos vagy választható értékelési szabályai Pénzeszközök A Bank év végén a mérlegben a deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és valuta készletek állományát az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékeli. A forint pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.


16

Értékpapírok, részesedések A Bank mind a forgatási, mind a befektetési célú értékpapírokat, részesedéseket a vételárban felhalmozott kamatot nem tartalmazó átlagos beszerzési áron értékeli. A befektetési célú értékpapírok és részesedések esetében a vételáron túl a beszerzési érték részét képezi vásárláskor felmerülő bizományosi és opciós díj is. Amennyiben a 2001. január 1. után vásárolt befektetési célú értékpapírok felhalmozott kamatot nem tartalmazó beszerzési értéke eltér a névértéktől, a különbözet a beszerzés és a lejárat közötti időszakra lineárisan elhatárolásra kerül (jellegétől függően aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként). A devizában kibocsátott értékpapírok, devizában fennálló részesedések a mérlegben a december 31-én érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek. Az értékpapírok mérleg fordulónapjáig járó, de nem esedékes kamatai az aktív időbeli elhatárolások között kerülnek kimutatásra. A részesedések után járó osztalék, részesedés az egyéb követelések között szerepel, ha a Bank mérlegkészítésének időpontjáig a tulajdonolt társaság arra jogosult testülete azt jóváhagyta. A 2001. január 1. után beszerzett állampapírokat a Bank a 14/2001. PM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősíti, állományukhoz kapcsolódóan értékvesztést elszámolásra sem kerül sor. A 2001. január 1. előtt névérték feletti beszerzési áron (ázsióval) megvásárolt állampapírokra – bár nem tartoznak minősítési kötelezettség alá - a Bank a jövőben is értékvesztést számol el. Az értékvesztés összege megegyezik az ázsió tárgyidőszak utolsó napjáig lineáris módszerrel számított időarányos összegével. A részesedéseknél és az egy évnél hosszabb lejáratú egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a számviteli törvény, valamint a minősítésre és értékelésre vonatkozó belső szabályzat alapján megállapított értékvesztés kerül elszámolásra.


17

Követelések A követelések az ügyletminősítési és értékelési szabályzat rendelkezései szerint meghatározott

értékvesztéssel

csökkentett

bekerülési

értéken

szerepelnek

a

mérlegben. A Bank év végén a külföldi pénznemben fennálló követeléseit - ideértve a kapcsolódó értékvesztést is - az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékeli. A mérlegben csak az ügyfél, adós által elismert, elfogadott követelések szerepelnek. A

rendelkezésre

álló

dokumentumok

alapján

behajthatatlannak

minősülő

követeléseket a Bank hitelezési veszteségként leírja, ezzel egyidejűleg a követelésre korábban elszámolt értékvesztés összege kivezetésre kerül. A hitelintézetekkel szembeni valamint ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatok, kamatjellegű jutalékok mérlegben való kimutatása, a kamat függővé tétel szabályainak év végi alkalmazása a Banknál a következők szerint történik: − A mérleg fordulónapjáig járó és a mérlegkészítésig esedékes és be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapjáig járó és esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt kamatokat és kamatjellegű jutalékokat a Bank függővé teszi; − A mérleg fordulónapjáig járó és esedékes, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett kamatok és kamatjellegű jutalékok a mérlegben a követelések között szerepelnek; − Függővé tett kamat- és jutalékkövetelésként kerülnek elszámolásra a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig nem esedékes kamatok- és kamatjellegű jutalékok, ha az alapkövetelés minősítése átlag alatti, kétes vagy rossz; − Aktív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra év végén a problémamentes és a külön figyelendő követelések mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig nem esedékes (megszolgált) kamata és kamatjellegű jutaléka, valamint a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítésig esedékes és befolyt kamatok és jutalékok összege.


18

Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak és a tárgyi eszközök az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Bank a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez beszerzett immateriális javait, tárgyi eszközeit teljes fizikai, eszmei avulásukig használni kívánja, ezért hasznos élettartamukat, leírási kulcsaikat az üzembe helyezéskor rendelkezésre álló információk alapján úgy határozza meg, hogy az eszköz várható piaci értéke az elhasználódási idő végén nulla legyen, lehetővé váljon a teljes nyilvántartási érték költségként történő elszámolása. Ennek következtében a banki eszközöknél jelentős maradványérték nem keletkezhet. Az értékcsökkenési leírást a Bank az eszköz üzembe helyezésének napjától lineáris módszerrel számítja. A Bank a le nem vonható általános forgalmi adóval együtt 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket és tárgyi eszközöket az üzembe helyezés időpontjában azonnali értékcsökkenési leírásként számolja el. Készletek A Bank a készleteket az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron mutatja ki a mérlegben. A követelés fejében átvett eszközök beszerzési illetve nyilvántartási értékét a Bank az átvételről szóló megállapodásban rögzíti. A számviteli törvényben megengedett értékelési eljárások közül a Bank a legutolsó beszerzési ár(ak)on történő értékelést (FIFO módszert) választotta. Aktív időbeli elhatárolások A mérlegben kimutatott érték azonos a könyv szerinti értékkel.


19

Kötelezettségek A kötelezettségeket a Bank a mérlegben könyv szerinti értéken mutatja ki. A devizában fennálló kötelezettségek forintra történő átszámítására a mérleg fordulónapján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kerül sor. A kötelezettségek mérlegben szereplő értéke tartalmazza a tárgyévet terhelő, a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is. A névérték alatt kibocsátott értékpapírok esetében a bekerüléskor fizetendő kamatként elszámolt összegből a tárgyidőszakot követő időszakra járó összeget aktív időbeli elhatárolásként számolja el a Bank a fizetett kamatok csökkentésével egyidejűleg. Azokat a lejárt kötelezettségeket, amelyeket az ügyfelekkel a Bank valamilyen ok miatt

nem

tud

rendezni,

bevételként

elszámolja,

függő

kötelezettségként

nyilvántartásba veszi és az elévülési idő alatt 100 %-ban céltartalékolja. Passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok, saját tőke A mérlegben szereplő érték a könyv szerinti értékkel azonos. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek értéke a mérleg fordulónapján fennálló kötelezettség bekerülési értéke, módosítva a nyilvántartásba vétel óta ismertté vált, a kötelezettség összegét várhatóan növelő költségekkel (pl. perköltség, késedelmi kamat stb.). A deviza kötelezettségeket – amennyiben a Szkr. másként nem rendelkezik – a december 31-én érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértékre értékeli át a Bank. A határidős, opciós és swap ügyletek értékelése a Kormányrendelet, illetve az erre vonatkozó belső szabályzat előírásai szerint történik.


20

SPECIÁLIS RÉSZ

3. A mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

A számviteli törvény és a Szkr. 2001. január 1-től hatályos változása következtében a Banknak a 2001. december 31-i éves beszámolójában szereplő előző évi adatokat is az új mérleg és eredmény-kimutatás struktúrába illeszkedően, valamint az új mérleg- és eredmény-kimutatás sorok tartalmának megfelelően kellett szerepeltetni. A 2001. évi éves beszámolóban szereplő, 2000. december 31-re vonatkozó (előző évi) adatok 2000. december 31-i éves beszámolóval történő összehasonlíthatósága érdekében az egyes mérleg- és eredmény-kimutatás sorokhoz a következő magyarázatot fűzzük: MÉRLEG Eszközök − Az egyes mérlegsorok tartalmának módosulásán túl az eszköz oldali kockázati céltartalékot felváltó értékvesztés mérlegbeli elhelyezése jelenti a legfőbb változást. A kockázati céltartalék korábban külön mérlegsorokon jelent meg negatív előjellel, így az eszközök bekerülési értéke is látható volt a mérlegben, míg 2001-től az értékvesztés a megfelelő eszköz értékből levonásra kerül, az egyes mérlegsorok tehát a könyv szerinti értéket tartalmazzák. − A pénzeszközök értéke az új mérlegstruktúra szerint 1.564 millió forinttal magasabb, mint az előző évi záró érték. Ennek oka, hogy a Bank az MNB-nél elhelyezett éven túli betétek éven belül esedékes törlesztő részletét a nyitó adatoknál is átsorolta a hitelintézetekkel szembeni követelések közül a pénzeszközök közé. − A 2001. évi mérleg 2. Állampapírok sorában szereplő érték azonos a 2000. évi mérlegben az „Értékpapírok” és a „Befektetett pénzügyi eszközök” között kimutatott, Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok értékével (32.123 millió forint). Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

21

− A 2001. évi mérleg 6. sorában kimutatott részvények és más változó hozamú értékpapírok értéke (10.683 millió forint) a 2000. évi mérlegben az „Értékpapírok” mérlegsoron belül a „Részvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok” között szerepelt. − A 2001. évi mérleg 7. és 8. sorában szereplő befektetési célú, illetve kapcsolt vállalkozásban levő részvények, részesedések az előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között a „Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok” között kerültek kimutatásra. − A

2001.

évi

mérlegben

hitelintézetekkel

és

ügyfelekkel

szembeni

követelésként, valamint egyéb követelésként kimutatott összeg megegyezik a 2000. évi mérleg „Követelések” sorának értékével (104.049 millió forint) csökkentve a pénzeszközök közé átsorolt összeggel (1.564 millió forint). − A tárgyi eszközök és immateriális javak esetében a két mérlegsor összesített értéke megegyezik a 2000. december 31-i beszámolóban szereplő értékkel, a két sor között azonban átrendezést kellett végrehajtani. Míg 2000-ben az immateriális javak körében végzett, üzembe nem helyezett beruházások a tárgyi eszközök között befejezetlen beruházásként kerültek kimutatásra, a 2001. évi beszámolóban ezeket már az immateriális javak között kell szerepeltetni. Az átsorolt érték 347 millió forint. − A

készletek

és

az

aktív

időbeli

elhatárolások

értéke

mindkét

mérlegstruktúrában azonos. Források − A

2001.

évi

mérlegben

hitelintézetekkel,

ügyfelekkel

szembeni

kötelezettségként, hátrasorolt kötelezettségként és egyéb kötelezettségként kimutatott

érték

(1.+2.+4.+7.

sor

összege)

a

2000.

évi

mérleg

„Kötelezettségek” sorával egyezik meg. − A forrás oldali céltartalékok, a passzív időbeli elhatárolások és saját tőke értéke mindkét mérlegstruktúrában azonos.


22

EREDMÉNY-KIMUTATÁS Az eredmény-kimutatás esetében a struktúra formai és tartalmi átrendeződésének mértéke miatt az egyes sorok közötti megfeleltetés csak az eredménykategóriák tartalmának főkönyvi számla szintű részletezésével lehetséges, ezért ettől a kiegészítő mellékletben – a terjedelmi korlátokra is figyelemmel - eltekintünk.


23

3.1 A mérleghez illetve annak egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések Az egyes kiemelt mérlegtételek alakulását, az előző időszakhoz viszonyított változását a következő táblázat szemlélteti:

Tétel sorszám

Összeg millió Ft-ban

megnevezés

Változás

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

millió Ft-ban

%-ban

1

Pénzeszközök

17 995

30 060

+ 12 065

+ 67,0

2

Állampapírok

32 123

27 788

- 4 335

- 13,5

3

Hitelintézetekkel szembeni követelések

37 600

45 263

+ 7 663

+ 20,4

Ügyfelekkel követelések

63 374

106 700

+ 43 326

+ 68,4

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

1 389

4 489

+ 3 100

+ 223,2

Részvények és más változó hozamú értékpapírok

10 683

8 323

- 2 360

- 22,1

Részvények, részesedések befektetési célra

16

9

-7

- 43,8

Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban

41 056

103 679

+ 62 623

+ 152,5

389

1 179

+ 790 + 203,1

4 5 6 7 8

szembeni

9

Immateriális javak

10

Tárgyi eszközök

3 185

3 318

+ 133

+ 4,2

11

Saját részvények

-

-

-

-

12

Egyéb eszközök

1 836

7 768

+ 5 932 + 323,1

13

Aktív időbeli elhatárolások

2 793

3 812

+ 1 019

+ 36,5

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

212 439

342 388

+ 129 949

+ 61,2


24

Tétel sorszám

1 2 3

Összeg millió Ft-ban 2000. 12. 31.

megnevezés Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel kötelezettségek

Változás

2001. 12. 31.

ezer Ft-ban

%-ban

85 310

67 815

- 17 495

- 20,5

9 365

7 901

- 1 464

- 15,6

-

110 848

+ 110 848

...

721

1 730

+ 1 009

+ 140,0

2 250

6 041

+ 3 791

+ 168,5

szembeni

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség

4

Egyéb kötelezettségek

5

Passzív elhatárolások

időbeli

6

Céltartalékok

3 566

33

- 3 533

- 99,1

7

Hátrasorolt kötelezettségek

9 500

9 500

0

0

8

Jegyzett tőke

47 980

72 270

+ 24 290

+ 50,6

9

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

-

-

-

-

53 956

64 657

+ 10 701

+ 19,8

10

Tőketartalék

11

Általános tartalék

-

159

+ 159

...

12

Eredménytartalék

2 030

-

- 2 030

...

13

Lekötött tartalék

-

-

-

-

14

Értékelési tartalék

-

-

-

-

15

Mérleg szerinti eredmény

- 2 239

1 434

+ 3 673

...

212 439

342 388

+ 129 949

+ 61,2

FORRÁSOK ÖSSZESEN

A Bank mérlegfőösszege 2000. évhez képest 129.949 millió forinttal 61,2 %-kal emelkedett.


25

Az eszközök között jelentősebb növekedés a pénzeszközöknél (12.065 millió forint, 67 %), az ügyfelekkel szembeni követeléseknél (43.326 millió forint, 68,4 %) és a kapcsolt vállalkozásokban fennálló részesedéseknél (62.623 millió forint, 152,5 %) jelentkezett. Csökkent az állampapírok (4.335 millió forint, 13,5 %) és a forgatási célú részvények (2.360 millió forint, 22,1 %) állománya. Összegszerűségében nem, de mértékében jelentős az immateriális javak (203,1 %) és az egyéb eszközök (323,1 %) állományának emelkedése. A források között jelentős növekedés tapasztalható a saját és idegen forrásoknál egyaránt. A forrásszerkezet gyökeresen átalakult az előző évhez képest, a kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek meghatározóvá váltak az idegen források között, ezzel párhuzamosan csökkent a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek (17.495 millió forint, 20,5 %) és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (1.464 millió forint, 15,6 %) állománya. A céltartalék képzésre vonatkozó előírások változása miatt az állomány jelentősen visszaesett, 2001. január 1-től több, korábban csak a hitelintézeteknél jellemző céltartalék típus megszűnt, illetve az általános kockázati céltartalék vonatkozásában a Hpt. választási lehetőséget biztosít a Bankok számára a képzést illetően. A saját tőke összege 36.793 millió forinttal, 36,2 %-kal magasabb, mint a múlt év végén az év közben végrehajtott tőkeemelésnek köszönhetően. A mérlegen kívüli kötelezettségek állománya 291.082 millió forinttal (464 %-kal) emelkedett, elsősorban a garanciavállalásból származó függő kötelezettségnél érzékelhető nagyarányú növekedés. Az

egyes

mérlegtételek

előző

évhez

képesti

változásának

összetevőit

a

következőkben mutatjuk be.


26

ESZKÖZÖK 3.1.1 Pénzeszközök A pénzeszközök értéke a fordulónapon a következőképpen alakult: MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Pénzeszközök

17 995

30 060

A pénzeszközök állományában bekövetkezett jelentős növekedés oka, hogy a Bank 2001 decemberében az MNB-nél 2.650 millió forint és 100 millió euró rövidlejáratú betétet helyezett el. 2000. december 31-én az MNB betétek összege csupán 16.000 millió forint volt. Ugyancsak a pénzeszközök között szerepel az MNB-nél hosszú lejáratra elhelyezett közel 28 millió euró betétből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes összeg. A Bank ezeket a betéteket a módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai alapján szerepelteti a pénzeszközök között. A hosszú lejáratú betét mérleg fordulónapját követő egy éven túl lejáró része a hitelintézetekkel szembeni követelések közé került besorolásra. A pénzeszközök között – az MNB pénzforgalmi számla záró egyenlegének részeként - kerül kimutatásra a kötelező jegybanki tartalék összege. A Bank 2001. december hónapra vonatkozó tartalékolási kötelezettsége a forint források után 559 millió forint, a deviza források után 589 millió forint, összesen 1.148 millió forint volt. Az elhelyezendő tartalék az előző év hasonló időszakához képest közel háromszorosára nőtt. Ennek oka egyrészről a tartalékköteles forrásállomány növekedése, másrészről a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó 1/1996. MNB rendelkezés évközi változása. (2001. július 1-i hatállyal megszűnt az MFB Rt.-re vonatkozó kedvezményes 4 %-os tartalékolási kötelezettség, a kötelező tartalék mértéke a hitelintézeti szektorban egységesen 6 % lett.) A Bank jegybanki tartalékolási kötelezettségének mindenkor eleget tett. Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

27

Az MNB-nél vezetett elszámolási számla egyenlege 2001. december 31-én - a kötelező tartalék összegét is figyelembe véve - 1.293 millió forint volt. A Bank az MNB-nél két devizanemben (EUR és USD) rendelkezik nostro számlával, ezek összesített, forintra átszámított záró egyenlege 1,5 millió forint. A forint pénztár év végi állománya 2,1 millió forint, a valutapénztáré pedig 8 ezer forint.

3.1.2 Állampapírok Az állampapírok állománya mérlegsoronként az alábbiak szerint alakult: MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

8 015

3 988

Befektetési célú állampapírok

24 108

23 800

Állampapírok összesen

32 123

27 788

Forgatási célú állampapírok

Az állampapírok értéke 2000. december 31-hez képest 4.335 millió forinttal esett vissza, ez szinte teljes mértékben a hosszú lejáratú MNB devizakötvények állományának eladás, illetve lejárat következtében történő csökkenésének tudható be. Az euróra való átállás keretében a Bank elvégezte a német márkában és osztrák schillingben kibocsátott kötvények konvertálását, így 2001. december 31-én csak GBP, USD és EUR kötvényekkel rendelkezett. 2001. év végén a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett államkötvények nyilvántartási értéke 10.905 millió forint, melyből 2.890 millió forint a fix kamatozású, 8.015 millió forint a változó kamatozású kötvények állománya.


28

Az államkötvények és az MNB devizakötvények besorolása a mérlegbe 2001. december 31-én az alábbiak szerint történt:

Magyar Államkötvény MNB devizakötvény

Összesen

Forgatási célú

3 110

878

3 988

Befektetési célú

8 795

15 005

23 800

11 905

15 883

27 788

Összesen

3.1.2.1 Forgatási célú állampapírok A forgatási célú állampapírok állományában 2000. és 2001. év végén a következő értékpapírok szerepelnek: MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

456

-

Magyar Államkötvények

5 700

3 110

MNB devizakötvények

1 859

878

Forgatási célú állampapírok összesen

8 015

3 988

Diszkont kincstárjegyek

Az előző évi állományban szereplő 456 millió forint értékű diszkont kincstárjegy 2001-ben lejárt, a Bank 2001. év végén diszkont kincstárjegy állománnyal nem rendelkezett. A Magyar Állam által kibocsátott kötvények állománya 2001. évben 2.590 millió forinttal csökkent. Az állománycsökkenést ellensúlyozta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a forgatási célú állampapírok közé sorolta át a Bank a 2002-ben lejáró államkötvényeit (1.983 millió forint).


29

Az MNB devizakötvényeket a Bank a befektetési célú állampapírok között mutatja ki, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró állományt szerepelteti a forgatási célú állampapírok között, így a mérlegsorban kimutatott összeg (878 millió forint) kizárólag a 2002-ben lejáró euró kötvények forint értékét tartalmazza.

3.1.2.2

Befektetési célú állampapírok

A befektetési célú állampapírok állománya a következők szerint alakult: MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

2 602

8 795

MNB devizakötvények

21 506

15 005

Befektetési célú állampapírok összesen

24 108

23 800

Magyar Államkötvények

A Magyar Államkötvények állományában bekövetkezett növekedés új államkötvények beszerzésének tudható be. A Bank 488 millió forint összegben vásárolt fix, 5.407 millió forint összegben változó kamatozású kötvényeket. Az MNB devizakötvényeknél új beszerzés nem volt. Az állománycsökkenés 30 %-a lejárat miatt, 70 %-a értékesítés miatt következett be. 2001-ben osztrák schillingben és német márkában kibocsátott kötvények jártak le és német márka kötvényeket adott el a Bank.


30

3.1.3 Hitelintézetekkel szembeni követelések A Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek állománya következőképpen alakult: MFt

Látra szóló követelés Egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ebből: éven belüli lejáratú éven túli lejáratú

Hitelintézetekkel szembeni követelések összesen

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

43

77

37 557

45 186

26 114

14 652

11 443

30 534

37 600

45 263

A Bank 2001. évi mérlegében szereplő – hitelintézetekkel szembeni - követelések összege 7.663 millió forinttal magasabb az elmúlt év véginél. A látra szóló követelésként kimutatott deviza nostro számlák és egyéb, kereskedelmi bankoknál vezetett számlák állománya továbbra sem jelentős, az összes követelésen belül 1 %-os arányt sem képvisel. Az egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó követeléseken belül nagy mértékű átstrukturálódás következett be. Csökkent a bankközi kihelyezések és a közvetített hitelek állománya, előbbi 19.764 millió forinttal, utóbbi pedig 1.831 millió forinttal. 2001. év végén a Bank forintban és euróban helyezett ki betétet bel- és külföldi hitelintézetekhez összesen 5.328 millió forint összegben. Mint azt a 3.1.1. pontban jeleztük, az MNB-nél elhelyezett rövid lejáratú betét a pénzeszközök közé került besorolásra.


31

A hatályos számviteli előírások szerint a hitelintézetekkel szembeni követelések között szerepel a Jegybanknál elhelyezett hosszú lejáratú betét 2002. évet követően esedékes része is. A teljes, hitelintézetekkel szembeni követelésállomány közel kétharmadát teszi ki a Magyar Nemzeti Banktól 2001 decemberében átvett refinanszírozási hitelek állománya. Az állomány hitelfajtánkénti megoszlása millió forintban az alábbiak szerint alakult: Egzisztencia hitel

11 799

MRP hitel

5 855

Felszámolási hitel

107

Várpalota Régió hitel

257

Exim hitel

12 544

Összesen

30 562

A hitelek ügyfelek részére történő kihelyezésében 15 magyarországi hitelintézet vesz részt. Az MFB Rt. közvetlenül csak a folyósítást végző bankokkal létesített szerződéses kapcsolatot, a végső hitelfelvevőkkel nem. A német és francia refinanszírozási hitelek folyósítása kormányközi szerződéseken alapul, így az állományok MFB Rt. által történő átvételéhez ezen szerződések módosítása szükséges, melyre jelen kiegészítő melléklet összeállításáig nem került sor. A

hitelintézetekkel

szembeni

követelések

összetételének

módosulásával

természetesen együtt járt a lejárati struktúra átrendeződése is. Az elmúlt évhez képest lényegesen magasabb arányt képviselnek az éven túli lejáratú követelések még akkor is, ha az éven belül esedékes törlesztések a rövid lejáratú követelések közé kerültek átsorolásra. A Bank a hitelintézetekkel szembeni követelésekre értékvesztést nem számolt el.


32

3.1.4 Ügyfelekkel szembeni követelések

MFt

Pénzügyi szolgáltatásból követelések

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

63 374

106 700

39 968

51 696

23 406

55 004

63 374

106 700

származó

ebből: éven belüli lejáratú éven túli lejáratú

Ügyfelekkel szembeni követelések

Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 2001. évben igen jelentősen, 43.326 millió forinttal emelkedett, növekedés tapasztalható mind a rövid, mind a hosszú lejáratú állományok tekintetében. A Bank stratégiai feladatainak ellátása során a befektetési ágon történő finanszírozás mellett hitelnyújtással is hozzájárul a különböző állami fejlesztési és reorganizációs programok megvalósításához, valamint saját kockázatra is végez hitelezési tevékenységet. A Bank új hitelkonstrukciót 2001. évben nem vezetett be, az ügyfelekkel szembeni követelések döntő részét kitevő négy konstrukcióban az állományok az alábbiak szerint alakultak: MFt Konstrukció

2000. évi állomány

2001. évi állomány

Változás (millió Ft)

Szindikált beruházási hitel

17 060

15 615

- 1 445

-8

Beruházási hitel

21 235

36 284

15 049

71

Forgóeszköz hitel

5 852

7 759

1 907

33

Egyéb rövid lejáratú hitel

2 495

42 510

40 015

1 604


Változás (%)

33

Az ügyfelekkel szembeni 2001. december 31-i követelésállomány 54 %-a hat társasággal szemben áll fenn, melyek közül három a Bank érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás. A megvásárolt követelések állománya jelentősen, 661 millió forinttal csökkent az elmúlt évben vásárolt követelések megtérülése következtében. A hatályos számviteli előírásokkal összhangban az ügyfelekkel szembeni követelések között szerepel a halasztott fizetéssel értékesített követelések és részesedések még meg nem fizetett vételára is. A 2001. december 31-én fennálló állomány 368 millió forint. A mérleg fordulónapján az ügyfelekkel szembeni követelések (és a bevételek) között nem szerepeltetett függővé tett ügyleti és késedelmi kamatok összege 368 millió forint. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre elszámolt értékvesztés záró állománya 2001. december 31-én 7.317 millió forint, szemben az elmúlt évi 3.089 millió forinttal. A 2001. december 31-i értékvesztést a Bank a hatályos ügyletminősítési és értékelési, valamint az értékvesztés és céltartalék képzési szabályzata szerint állapította meg. Amennyiben egy ügyféllel szemben különböző típusú kockázatvállalásokra került sor, az értékvesztés meghatározása az ügyfél gazdálkodásának komplex értékelésével, a Bank teljes kockázati kitettségének figyelembe vételével történt. Az értékvesztés állomány 2001. évi alakulását a 6. sz. mellékletben mutatjuk be.


34

3.1.5 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

1 389

4 489

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománynövekedése egy vállalkozás által zárt körben kibocsátott kötvény lejegyzéséből adódik.

3.1.6 Részvények és más változó hozamú értékpapírok

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31.

Részvények és értékpapírok

más

változó

hozamú 10 683

8 323

Ebben a mérlegsorban kizárólag forgatási célú részesedések szerepelnek, a Bank változó hozamú értékpapírokkal (határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekkel) nem rendelkezik. A forgatási célú befektetések bekerülési áron számított értéke 2000. december 31-én 15.149 millió forint, míg 2001. december 31-én 11.875 millió forint volt. A 3.274 millió forint összegű állománycsökkenés az alábbi tényezőkre vezethető vissza: − Értékesítéssel, illetve cserével kikerült a portfolióból 11 részesedés (-2.604 millió forint).


35

− Végelszámolással megszűnt a Magyar Értékpapír-forgalmazó Rt. és az Izobutilén Kft. (-613 millió forint) − A befektetési célú részesedések közé sorolt át a Bank négy részesedést (-1.806 millió forint) − Az ÁPV Rt.-vel tervezett portfolió csereszerződés előkészítéseként a Bank tőzsdei részvényeket vásárolt (+1.106 millió forint). − A Bank év közben növelte részesedését egy már meglevő részesedésben (+272 millió forint) − Továbbértékesítés céllal törzsrészvénnyé átalakított dolgozói részvényeket vásárolt a Bank az ÁPV Rt.-től térítésmentesen átvett agrártársaságoktól, illetve a társaságok aktív dolgozóitól (+371 millió forint) A részesedések könyv szerinti értékét jelentősen befolyásoló értékvesztés mozgások természetesen követték az állományokban bekövetkezett változásokat. A befektetések utáni értékvesztések mértéke a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok előírásai alapján került megállapításra. Az értékvesztés elszámolás banki eredményre gyakorolt hatását a 3.3. fejezetben elemezzük.

3.1.7 Részvények, részesedések befektetési célra

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31.

Részvények, részesedések befektetési célra


16

9

36

Ezen a mérlegsoron a Bank 10 %-nál kisebb tulajdoni hányadot megtestesítő részesedései szerepelnek. A mérlegsor értékéből 4 millió forint tőzsdén jegyzett részesedés. Állománynövekedés 147 ezer forint összegben következett be a 12 értékesített agrártársaságban meglevő aranyrészvények révén. A Bank technikai társaságán keresztül 20 éves futamidejű halasztott fizetéssel értékesítette az ÁPV Rt.-től térítésmentesen átvett mezőgazdasági társaságokat. A halasztott fizetésből származó kintlevőség egyik biztosítéka a különleges szavazati jogot biztosító aranyrészvény. A 10 % alatti részesedésekre a Bank értékvesztést nem számolt el.

3.1.8 Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31.

Részvények, vállalkozásban

részesedések

kapcsolt 41 056

103 679

Ezen a mérlegsoron a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései alapján kapcsolt

vállalkozásnak

minősülő

gazdasági

társaságokban

fennálló

banki

részesedések szerepelnek. Az előző évhez képest az állomány könyv szerinti értéken több, mint 150 %-kal emelkedett, mely részben a stratégiai feladatok végrehajtása érdekében alapított új, illetve meglevő társaságokba történt befektetések, részben a részesedésekben végrehajtott tőkeemelések eredménye. Kis mértékű növekedést okozott néhány korábban forgatási célú részesedés befektetési célúvá történő átminősítése (lásd 3.1.6. pontban).


37

A kapcsolt vállalkozásokban fennálló részesedések bekerülési értékének 74.094 millió forint összegű növekedése a következő üzleti tranzakciók eredménye: − Új befektetésekre került sor hat gazdasági társaságban (+17.733 millió forint) − Tőkeemelés történt öt társaságban (+55.678 millió forint). A legnagyobb összegű tőkeemelést a Bank a Nemzeti Autópálya Rt.-nél hajtotta végre (39.000 millió forint). − Értékesítés, illetve végelszámolás következtében kivezetésre került három részesedés (-1.489 millió forint). − Értékesítésre került két gazdasági társaságban fennálló befektetési célú részesedés egy része (-53 millió forint) − A Bank részvényvásárlással növelte részesedését két társaságban (+419 millió forint) − A Bank forgatási célú befektetések közül négy részesedést sorolt át a befektetési célú részesedések közé (+1.806 millió forint). A kapcsolt vállalkozásokban fennálló részesedések értékvesztését a Bank a hatályos jogszabályok és a minősítésre és értékvesztés elszámolásra vonatkozó belső szabályzatok előírásai szerint határozta meg. Az értékvesztés állományváltozása követte a befektetések állományának változását, a Bank mind a régi, mind az új befektetésekre elszámolta a szükséges értékvesztést.

Az értékvesztés elszámolás banki eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás elemzését tartalmazó 3.3. fejezetben mutatjuk be.


38

Az 1. számú mellékletben szerepeltetjük a részesedések adatait: a részvények névértékét, tárolási helyét, a ki nem nyomtatott részvények feltüntetését, a nyilvántartási értéküket saját tulajdonú részvények, üzletrészek valamint idegen tulajdonú részvények megoszlásban. Ezen melléklet külön mutatja be a forgatási célú és a befektetett eszközök között kimutatott részesedések adatait továbbá tartalmazza a részvényeket tőzsdei részvények és nem tőzsdei részvények bontásban. Azon gazdasági társaságok adatait, amelyekben a Bank a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint többségi illetve befolyásoló részesedéssel rendelkezik a 3. számú melléklet tartalmazza. A konszolidációba leányvállalatként, mentesített leányvállalatként illetve társult vállalkozásként bevonásra kerülő társaságok adatait a 4. sz. melléklet tartalmazza.

3.1.9 Immateriális javak

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Immateriális javak

389

1 179

A Bank állományában lévő immateriális javak nettó értéke 2001. december 31-én 1.179 millió forint, mely az előző év végi érték háromszorosa. A Banknál 2000. évben megkezdett Informatikai Migrációs Projekt (IMP) keretében végrehajtott beruházások és befejezett fejlesztések kiadásai döntő részben 2001-ben jelentkeztek. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint az immateriális javak között szerepelnek azok az informatikai fejlesztések is, amelyeknek az üzemszerű használatba vétele a mérleg fordulónapjáig nem történt meg. A teljes informatikai infrastruktúra megújítása a Banknál még folyamatban van, az eddig használatba vett eszközök nagyobb mértékben a tárgyi eszközök értékét növelték. Az IMP során 2001. évben aktivált - a számítógépes hálózat és az irodai


39

környezet korszerűsítéséhez kapcsolódó - szoftverek 2001. december 31-i nettó értéke közel 70 millió forint. Az Integrált Banki Rendszer (IBR) megvalósítása érdekében folyamatba helyezett fejlesztések 2001. december 31-i 1.063 millió forintos értéke az alábbi banki területeken megkezdett követelmény specifikációk, szoftver implementációk, valamint szoftver licencdíjak kiadásait foglalja magába: − IBR Banküzemi és Treasury modul − IBR Portfolió Rendszer − IBR Támogatásközvetítési Rendszer − Elektronikus Iratkezelési Rendszer Az egyéb immateriális javak (vagyoni értékű jogok és korábbi években beszerzett szoftverek) nettó értéke nem jelentős, az immateriális javak összértékén belül nem éri el a 4 %-ot. Az immateriális javak értékét csökkentette a terv szerinti értékcsökkenési leírás (29 millió forint), terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolására a tárgyévben nem került sor. Az immateriális javak bruttó értékének alakulását a 7. számú, az elszámolt értékcsökkenés változását pedig a 8. sz. melléklet tartalmazza.


40

3.1.10 Tárgyi eszközök

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök

2 532

2 672

Nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök

653

646

3 185

3 318

Tárgyi eszközök

A pénzügyi és befektetési célt szolgáló tárgyi eszközök körében az Informatikai Migrációs Projekt keretében történt eszközbeszerzéseken túl jelentős beruházást nem hajtott végre a Bank 2001-ben. A mérlegsor összetétele nagymértékben módosult az elmúlt évhez képest a számítástechnikai eszközök (szerverek, PC-k), valamint az informatikai fejlesztés részét képező épület felújítás és hálózat kiépítés értékének aktiválása miatt. A befejezetlen beruházások értéke 501 millió forinttal csökkent, míg az üzembe helyezett eszközök nettó értéke 644 millió forinttal emelkedett. Befejezetlen beruházásként 2001. december 31-én az SAP rendszer működéséhez szükséges szerverek értéke kerül kimutatásra, melynek aktiválására 2002-ben kerül sor. Az Informatikai Migrációs Projekt keretében 2001-ben 111 millió forint bekerülési értékű műszaki berendezést, felszerelést, épületgépészeti eszközt és 676 millió forint bekerülési értékű számítástechnikai eszközt aktivált a Bank. A nem közvetlenül pénzügyi és befektetési célt szolgáló tárgyi eszközök értéke minimális mértékben változott. Az elszámolt 18 millió forint terv szerinti Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

41

értékcsökkenési leírást részben ellensúlyozta az épületeken végzett, a bekerülési érték részét képező felújítás. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolására az év során 1 millió forint összegben került sor. A tárgyi eszközök bruttó értékének alakulását a 7. számú, az értékcsökkenésének változását pedig a 8. sz. melléklet tartalmazza.

3.1.11 Saját részvények A Bank 2001. december 31-én visszavásárolt saját részvény állománnyal nem rendelkezett.

3.1.12 Egyéb eszközök

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

325

424

Egyéb követelések

1 511

7 344

Egyéb eszközök

1 836

7 768

Készletek

A készletek állományváltozásának túlnyomó részét két tétel okozza: − A Bank az egyik, érdekeltségi körébe tartozó társaság részére 2000. évben 379 millió forint összegben előleget bocsátott rendelkezésre ingatlan adásvételi szerződés alapján. Az előleg utáni ÁFA-t a Bank az APEH-tól visszaigényelte. A készletre adott előlegek között az eddigiekben csak a nettó számlaérték (320 millió forint) került kimutatásra, az ügylet esetleges meghiúsulása esetén azonban a Bank részére a teljes folyósított összeg visszajár. Ennek Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

42

megfelelően az előleg összegét ÁFA-val növelten szerepeltettük a mérlegben. (Hatása: + 59 millió forint) − 2001-ben a Bank végelszámolással megszüntette a Magyar Értékpapírforgalmazó Rt.-t. A végelszámolás során került a Bank tulajdonába két ingatlan 32,3 millió forint értékben. Az ingatlanok aktiválandó tulajdon átruházási illetéke 3,2 millió forint. A Bank a két ingatlant értékesíteni kívánja, ezért szerepelnek a készletek között. (Hatása: + 36 millió forint) − A Bank tevékenységének jellegére tekintettel egyéb készletállománnyal nem rendelkezik. 2001. december 31-én az év végi zárókészlet FIFO eljárással aktivált értéke került készletként kimutatásra: irodaszerek, nyomtatványok, számítástechnikai és reprezentációs anyagok, képzőművészeti alkotások, készpénznek nem minősülő nemesfém érmék. (Hatása: + 2 millió forint) − Közvetített szolgáltatást a Bank az elmúlt évben 100 ezer forint összegben mutatott ki, a 2001. december 31-i záró érték 3 millió forint. (Hatása: + 3 millió forint) − A Bank a képzőművészeti alkotások után elmúlt évben elszámolt 50 % értékvesztést 2001-ben 100 %-ra növelte. (Hatása: -1 millió forint) A készletállomány megoszlása a következőképpen alakult: MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

Anyagok

3

6

Áruk

2

36

Közvetített szolgáltatások

-

3

Készletekre adott előlegek

320

379

Készletek összesen

325

424


43

Az egyéb követelések értéke az elmúlt évi érték ötszöröse, a növekedés oka döntő részben az átutalt, be nem jegyzett tőkeemelések állományának növekedése. Az egyéb követelések között szereplő egyéb jelentősebb tételek a következők: MFt − Be nem jegyzett tőkeemelések

6 622

− Részvények előre fizetett vételára

309

− Szolgáltatásokra adott előlegek

226

− Vevőkövetelések

170

− Betét engedményezésből származó követelés

8

A vevőkövetelések teljes értékének közel kétharmadát teszi ki a

Bank

támogatásközvetítési tevékenységének ellenértékeként a Gazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a támogatásokat elnyert vállalkozások részére számlázott díjból származó követelés. A szolgáltatásra adott előlegek közül a legnagyobb tétel a nyugdíjas üzletrészek reklámkampányának finanszírozására átutalt előleg. A Bank a reklámköltség szerződés szerinti összegét a reklámkampány időszakára lineáris módszerrel elhatárolja. A 2001. évet érintő összeg 68 millió forint, mely a mérlegben a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Részvények előre fizetett vételáraként kerül kimutatásra az ÁPV térítésmentesen

átvett

agrártársaságoktól

és

aktív

dolgozóitól

Rt.-től

megvásárolt

részvénycsomag azon része, amelyeknek törzsrészvénnyé átalakítása és a vételár átutalása megtörtént, de még nem került sor a részvények MFB Rt.-re való átforgatására. A forgatást követően a Bank a részvényeket a forgatási célú részesedések közé sorolja be, majd továbbértékesítés céljából eladja az MFB Proxy Kft. részére. A betétengedményezésből származó 8 millió forint követelés egy – kintlevőség fejében – a Bankra engedményezett betét még le nem járt összege. Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

44

3.1.13 Aktív időbeli elhatárolások

MFt

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

2 761

3 770

32

42

-

-

2 793

3 812

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások közé meghatározó részben, 3.154 millió forint összegben - a mérleggel lezárt évet illető, de csak 2002. évben befolyt, illetve a hitelintézetek könyvvezetésére vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően elszámolható kamatbevételek és egyéb nem kamatjellegű bevételek kerültek beállításra. Az elhatárolt bevételekből 1.875 millió forint forintban, 1.279 millió forint devizában áll fenn. Az aktív kamatelhatárolásként mutatja ki a Bank a 2001. évben kibocsátott, 450 millió euró névértékű kötvény névérték alatti kibocsátásából származó különbözet időarányos összegét. A névérték és a kibocsátási érték különbségét a Bank a kötvény futamideje alatt lineáris módszerrel számolja el ráfordításként, a 2001. december 31. utáni időszakot terhelő összeg 616 millió forint. Az egyéb jogcímen elhatárolt aktívák összege 42 millió forint, melyből a tárgyévet követő éve(ke)t terhelő költségek 33 millió forintot, a következő éveket terhelő ráfordítások 9 millió forintot tesznek ki.


45

FORRÁSOK 3.1.14 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

409

338

84 901

67 477

33 096

15 037

51 805

52 440

85 310

67 815

Látra szóló kötelezettség Meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettség ebből: éven belüli lejáratú éven túli lejáratú

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

A látra szóló kötelezettségek összege és teljes kötelezettség állományon belüli aránya mindkét évben elenyésző, az 1 %-ot sem éri el. A

meghatározott

időre

lekötött

kötelezettségek

csökkenése

alapvetően

a

forrásstruktúra változásának tudható be. A 450 millió euró névértékű kötvény kibocsátásával szerzett hosszú lejáratú forrás és a Banknál 2001. évben végrehajtott tőkeemelés még növekvő kihelyezési aktivitás mellett sem tette szükségessé többletforrás bevonását a bankközi pénzpiacról. Az éven belüli lejáratú kötelezettségek között mutatja ki a Bank a Magyar Nemzeti Banktól átvett refinanszírozási hitelek ellenértékéből még ki nem fizetett összeget (5.362 millió forint) is. Ha ezen, egy alkalommal felmerülő kötelezettséggel a teljes állományt csökkentjük, a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értéke közel 27 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben. Az elmúlt évhez képest jelentősen – 1.100 millió forinttal – csökkent az MNB betétcserés ügyletek miatt fennálló kötelezettség állománya.


46

A külföldi bankoktól felvett hosszú lejáratú hitelekből származó kötelezettségek 2001. évben esedékes törlesztéseinek teljesítése következtében nagy mértékű csökkenés következett be a KfW-től és a Bayerische Landesbanktól felvett hitelek állományában. A tagdevizákban felvett hitelek euróra konvertálása 2001-ben év közben megtörtént, így a Banknak 2001. december 31-én svájci frankban, euróban és amerikai dollárban állnak fenn bankközi kötelezettségei. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségként kerül kimutatásra a Konzumbank Rt. által a Banknál elhelyezett bankközi betét. Az éven belüli hitelintézettel szembeni kötelezettségek tartalmazzák az éven túli kötelezettségek 2002. évben esedékes törlesztő részletének összegét is. A kötelezettség állomány hátralevő lejárat szerinti megoszlását az 5. sz. mellékletben szereplő táblázat mutatja be.

3.1.15 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

-

-

9 365

7 780

-

-

éven belüli lejáratú

2 691

1 427

éven túli lejáratú

6 674

6 353

9 365

7 780

Takarékbetétek Egyéb kötelezettségek szolgáltatásból

pénzügyi

ebből: látra szóló

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek


47

A Bank lakossági ügyfélkiszolgálást, lakossági betétgyűjtést nem végez, így a takarékbetét állománnyal nem rendelkezik. Az MFB Rt.-ről szóló törvény meghatározott ügyfélkörben biztosította a Bank számára a pénzforgalmi számlavezetésre való jogosultságot. A Bank jelenleg e tevékenységet még nem végzi, ezért egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó látra szóló kötelezettségei sincsenek. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékének döntő részét (2000-ben 70 %, 2001-ben 80 %) jelentő HYFERP forrás állománya kis mértékben, 317 millió forinttal csökkent az előző évi záró értékhez képest. A HYFERP forrás terhére teljesített hitelfolyósítások állománycsökkentő hatását ellensúlyozta a korábban nyújtott hitelekre érkezett törlesztések rulírozó számlára helyezése. Az ügyfelek Banknál elhelyezett betétei továbbra is igen alacsony részarányt képviselnek a Bank idegen forrásain belül. A betétállomány az elmúlt évhez képest több, mint 1.200 millió forinttal esett vissza. A lejárt betétek prolongálására nem volt igény, új betételhelyezés kevés esetben történt. Csökkent a hitelfedezeti betétek állománya is 370 millió forinttal. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között szerepel még egy 1993-ban halasztott fizetéssel vásárolt részesedés meg nem fizetett vételár részlete 44 millió forint összegben. A kötelezettség esedékessége 2002. március 31.

3.1.16 Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31.

Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség


-

110 848

48

Ez a mérlegsor a Bank által 2001. évben kibocsátott 450 millió euró névértékű devizakötvény 2001. december 31-i MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forint értékét tartalmazza. A kötvény öt éves lejáratú, fix kamatozású. A lejárat időpontja 2006. június 12. Kamatfizetés évente egy alkalommal, június 12-én történik. Az MFB Rt. kötvénykibocsátásból származó kötelezettségét (kamatfizetés és tőketörlesztés) a 2077/2001. (IV. 13.) Korm. határozat alapján állami készfizető kezesség biztosítja. A devizakötvény 2001. évet terhelő, 2002. június 12-én esedékes kamata a mérlegben a passzív időbeli elhatárolások között kerül kimutatásra.

3.1.17 Egyéb kötelezettségek MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Egyéb kötelezettségek

721

1 851

Az egyéb kötelezettségek között a hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni, illetve a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek közé nem sorolható kötelezettségeket mutatja ki a Bank. Az egyéb kötelezettségek értéke több, mint kétszerese az előző évi értéknek. Ennek egyetlen oka, hogy az ügyfelek által a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzattal kapcsolatos befizetési kötelezettségük teljesítésére átutalt összeget a Bank 2002. január 2-án továbbította a Magyar Államkincstár részére. Ezen „átfutó” tételek mérlegben szereplő összege több mint 1 milliárd forint. Egyéb kötelezettségként kimutatott további jelentős tételek voltak 2001. év végén az alábbiak:


49

MFt – Szállítókkal szembeni kötelezettségek

328

– Eszközökkel kapcsolatos egyéb kötelezettség

121

– Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség

118

– TB fizetési kötelezettségek (járulék és egyéb)

89

– Társasági adó fizetési kötelezettség

53

– Bankfelügyeleti díj fizetési kötelezettség

35

– Helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség

24

– Munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség

11

– Építményadó fizetési kötelezettség

8

– Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség

4

– Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség

3

Eszközökkel kapcsolatos egyéb kötelezettségként a beszerzett tárgyi eszközök és készletek aktivált tulajdon átruházási illetéke kerül kimutatásra abban az esetben, ha az illeték kivetése még nem történt meg. Ezen kívül itt szerepel egy előleghez kapcsolódó, 2000. évben visszaigényelt ÁFA összeg is (lásd még 3.1.12. pontban).

3.1.18 Passzív időbeli elhatárolások

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

99

150

2 151

5 891

-

-

2 250

6 041

Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, elhatárolása

ráfordítások

passzív

időbeli

Halasztott bevételek Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolások összege 3.791 millió forinttal magasabb az előző évi értékhez képest.


50

A passzív időbeli elhatárolások legnagyobb részben – 5.891 millió forint összegben a mérleggel lezárt évet terhelő, de csak 2002. évben kifizetésre kerülő költségeket és kamatráfordításokat tartalmazzák. A nagyarányú növekedés oka, hogy a Bank által kibocsátott euró kötvény kamatfizetésére évente egy alkalommal kerül sor, a 2001. június 12. és 2001. december 31. közötti időszakot terhelő kamat (3.237 millió forint) ráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben került elszámolásra. Az elhatárolt kamatokból és költségekből 1.875 millió forint forintban, 4.016 millió forint devizában áll fenn. Ezen kívül 83 millió forintot tesz ki két, 1993-ban illetve 1997-ben halasztott fizetéssel értékesített részesedés pénzügyileg még nem teljesült, tehát el nem számolható árfolyamnyereségének összege. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítésig pénzügyileg realizálódott kamatswap ügyletekhez kapcsolódóan 93 millió forint kamatráfordítás került elszámolásra. A kamatswap ügyletek 2001. december 31-én fennálló állományát ügyletenkénti bontásban és az időarányosan elszámolt kamatráfordításait a 11. számú melléklet tartalmazza.

3.1.19 Céltartalékok

MFt 2000. 12. 31.

Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre Kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék Céltartalékok

2001. 12. 31.

-

-

931

33

1 933

-

702

-

3 566

33


51

A függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre képzett céltartalékok állománya jelentősen visszaesett az előző évi állományhoz képest. A Bank 2000. évben vállalt hitelvisszafizetési garanciákból származó kötelezettségei a garantált követelések megvásárlásával megszűntek, a céltartalék felszabadításra került. A megvásárolt követelésekre saját minősítési előírásai alapján az MFB Rt. értékvesztést számolt el, illetve a továbbértékesített követelések esetében a céltartalék felszabadításból

képződött

bevétel

az

értékesítés

veszteségét

volt hivatott

ellensúlyozni. Peres ügyekből várható kötelezettségekre 100 millió forint céltartalék állománnyal rendelkezett a Bank 2000. december 31-én. A munkaügyi perekből származó esetleges fizetési kötelezettségekre képzett 20 millió forint a 2001. évi minősítés alapján is indokolt. A fennmaradó 80 millió forint egy gazdasági társasággal szembeni kártérítési kötelezettség fedezetéül szolgált. A Bank a társasággal 2001 novemberében peren kívül megállapodott. Az egyezség alapján 78 millió forint kártérítés fizetésére került sor. A függő és várható (jövőbeni) kötelezettségekre képzett céltartalék állományának megoszlása 2001. december 31-én a következő: MFt Adott bankgaranciákra képzett céltartalék

11

Munkaügyi perekre képzett céltartalék

20

Egyéb peres ügyekre képzett céltartalék

2

Összesen

33

A Bank élve a Hpt. 87. § (2) bekezdésében kínált lehetőséggel 2001. évben nem képzett általános kockázati céltartalékot. A 2000. december 31-én fennálló állomány (1.933 millió forint) felszabadítása egy összegben 2001. március 31-én történt.


52

A hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyező 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyv vezetési kötelezettség bevezetésére tekintettel már nem írt elő céltartalék képzési kötelezettséget a deviza árfolyamkockázatra

és

árfolyamveszteségre.

Ez

a

rendelkezés

valamennyi

hitelintézetre kiterjed, ezért az MFB Rt. – annak ellenére, hogy kereskedési könyv vezetésére nem kötelezett – 2001-ben teljes összegben felszabadíthatta a korábban ilyen jogcímen képzett összesen 702 millió céltartalékot. A különféle jogcímen képzendő céltartalékok 2000. évi állományváltozását: nyitó állomány, átsorolás, céltartalék képzés, igénybevétel, felszabadítás, záró állomány alakulását a 6. sz. mellékletben mutatjuk be.

3.1.20 Hátrasorolt kötelezettségek

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Hátrasorolt kötelezettségek

9 500

9 500

A Bank 1998. április 30-án alárendelt kölcsöntőke bevonása céljából részvénnyé átváltoztatható 10 éves lejáratú, kamatmentes alárendelt kölcsöntőke kötvényt bocsátott ki 9.500 millió forint névértéken, amit a Szerencsejáték Rt. jegyzett le. A kötvény részvénnyé történő átváltoztatására legkésőbb az 5. év végéig, kizárólag a Magyar Állam jogosult. A Szerencsejáték Rt. megállapodás alapján a kötvényt átadta a

Pénzügyminisztérium

részére,

jelenleg

a

kötvény

tulajdonosa

a

Pénzügyminisztérium. A Hpt. hatályos szabályozása szerint az alárendelt kölcsöntőke a Bank szavatoló tőkéjének részét képezi. Tekintettel arra, hogy az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámítható összegét a lejáratot megelőző öt éven belül kell csak évi 20 %-os mértékben csökkenteni, a 9.500 millió forint jelenleg teljes összegben figyelembe vehető.


53

3.1.21 Jegyzett tőke

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Jegyzett tőke

47 980

72 270

A Bank jegyzett tőkéjének emelésére 2001. évben egy alkalommal 24.290 millió forint összegben került sor. A teljes tőkejuttatás 35.200 millió forint volt, a fennmaradó összeg a tőketartalékot növelte. A tőkeemelésről az Alapító a 2119/2001. (V. 19.) Korm. határozat alapján kiadott 13/2001. (VI. 26.) és 17/2001. (VII. 10.) számú határozatával döntött. A tőkejuttatás átutalása 2001. július 18-án, a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése 2001. augusztus 13-án történt.

3.1.22 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke A Banknál végrehajtott tőkeemelések összege mind 2000-ben, mind 2001-ben teljes összegben befizetésre került, így ezen mérlegsorban egyik évben sem szerepel érték.

3.1.23 Tőketartalék

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

Részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)

20 426

31 336

Egyéb

33 530

33 321

Tőketartalék

53 956

64 657


54

A 3.1.21. pontban említett alapítói határozatoknak megfelelően a Bank a 2001. évben kapott 35.200 millió forint tőkejuttatásból 10.910 millió forintot tőketartalékba helyezett, így a tőketartalék állománya ezzel az összeggel emelkedett. A 2000. évi mérleg szerinti veszteség következtében a Banknak negatív eredménytartaléka keletkezett. A negatív eredménytartalék ellentételezésére az Alapító 10/2001. (V. 30.) számú határozata alapján a Bank 209 millió forintot a tőketartalékból az eredménytartalékba vezetett át.

3.1.24 Általános tartalék

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Általános tartalék

-

159

A korábbi években megképzett 1.693 millió forint általános tartalék 2000. évben felhasználásra került a Bank tevékenységéből eredő veszteség fedezetére a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően. Tekintettel arra, hogy az adózott eredmény negatív volt, általános tartalék képzés nem történt. A Bank 2001. december 31-én a Hpt. 75. § (2) bekezdésének megfelelően tárgyévi adózott eredményének 10 %-át helyezte általános tartalékba 159 millió forint összegben. A Hpt. 75. § (3) bekezdésben biztosított - az általános tartalék képzési kötelezettség alól történő - felmentési lehetőséggel a Bank nem élt.


55

3.1.25 Eredménytartalék

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Eredménytartalék

2 030

-

A Bank 2000. december 31-i mérleg szerinti eredménye 2.239 millió forint veszteség volt. A mérleg szerinti veszteség az eredménytartalék pozitív összegének mértékéig az eredménytartalékba került átvezetésre, míg a fennmaradó 209 millió forint veszteségre Bank tőketartaléka nyújtott fedezetet.

3.1.26 Lekötött tartalék

A Banknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján sem tőketartalékból, sem eredménytartalékból nem kell lekötött tartalékot képeznie.

3.1.27 Értékelési tartalék

A 2001. január 1-től hatályos Számviteli politika szerint a Bank nem él az értékhelyesbítés és értékelési tartalék képzés lehetőségével.

3.1.28 Mérleg szerinti eredmény

MFt 2000. 12. 31. 2001. 12. 31. Mérleg szerinti eredmény

- 2 239


1 434

56

Az elmúlt évi 2.239 millió forint veszteséggel szemben a Bank 2001. évben 1.434 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el. Az adózott eredmény 1.593 millió forint volt, melynek 10 %-át (159 millió forintot) a Bank a Hpt. előírásainak megfelelően általános tartalékba helyezte.


57

3.2 Mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli tételek között mutatja ki a Bank azokat a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségeket, valamint jövőbeni követeléseket, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg. Mérlegen kívüli tételként nem szerepelnek a mérleg hátoldalán, de a főkönyvi kivonat nullás számlaosztályában kimutatásra kerülnek továbbá azok a vagyontárgyak, egyéb tételek, amelyek értéket képviselnek vagy a mérleg és/vagy eredmény-kimutatás egyes soraihoz többletinformációt nyújtanak, illetve nullás számlaosztályban való megjelenítésüket jogszabály írja elő. Ilyen jellegű tételek pl.: kintlevőségek fedezetei, függővé tett kamat- és kamatjellegű bevételek, leírt követelések, peres ügyekből származó követelések, megvásárolt követelések szerződés szerinti értéke, idegen tulajdonú értékpapírok, étkezési jegyek stb. Függő kötelezettségként az alábbi kötelezettségeket mutatja ki a Bank: Adott garanciák és kezességek (197.963 millió forint) − A teljes kötelezettségállomány jelentős részét a Nemzeti Autópálya Rt. megbízásából, a társaság részére hitelt nyújtó magyar bankok által szervezett konzorcium javára a 2368/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével biztosított 180.000 millió forint összegű bankgarancia jelenti. − Garancia vállalására került sor az ÁPV Rt.-től térítésmentesen átvett agrártársaságok

részvényeit

kivásárló

projekt

társaságok

javára

a

földhaszonbérleti szerződések esetleges későbbi érvénytelensége miatt a társaságokat érő kár megtérítésének biztosítására.


58

Rendelkezésre tartott hitelkeretek (70.066 millió forint) − A Bank a Nemzeti Autópálya Rt. részére a 180.000 millió forintos – magyar bankok részvételével szerveződött konzorcium által biztosított – hitelkeret megnyílásáig hitelkeretet tart rendelkezésre. − A szövetkezeti külső és nyugdíjas üzletrészek megvásárlásából származó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a Bank az MFB Üzletrészhasznosító Kft. részére hitelkeretet nyitott, melynek 47 %-a 2001. december 31-ig nem került lehívásra. − A Diákhitel Központ Rt. tevékenységének elindításához szükséges finanszírozási forrásokat hitelkeret rendelkezésre tartásával részben az MFB Rt. biztosítja. − A garantált áras állami kukorica felvásárlás finanszírozásához a Bank szintén hitelnyújtással járul hozzá, az első folyósításokra 2002 januárjában került sor. − Az MFB Rt. részt vállalt a MALÉV Rt. reorganizációs programjának finanszírozásában, a hitelkeret egy részét a társaság még nem vette igénybe. − Rendelkezésre tartott hitelkeretként kerül kimutatásra a Magyar Nemzeti Banktól 2001. évben átvett refinanszírozási hitelek bankok által még igénybe nem vett összege is. Hitelígérvények (236 millió forint) − Az MFB Rt. a közvetített hitelekhez kapcsolódóan öt magyar bank részére összesen 236 millió forint összegben tart nyilván hitelígérvényt. Opciós ügyletekből származó függő kötelezettségek (912 millió forint) − A Bank egyik részesedésére vételi jogot engedett egy gazdasági társaságnak. Az opció 2001. március 2-án nyílt meg, lejárata 2003. december 31. Az opciós vételár összege az opció lehívása időpontjának függvényében módosul.


59

Peres ügyekből származó kötelezettségek (607 millió forint) − A Bank ellen indított, ún. passzív perek perértéke járulékokkal együtt 2001. december 31-én 570 millió forint. (A 14/2001. (III. 9.) PM rendelet előírásainak megfelelően a Bank a teljes perértéket kimutatja a nullás számlaosztályban.) A peres ügyekből várható kötelezettségek utáni céltartalék év végi állománya 2 millió forint. − A munkaügyi perek perértéke 37 millió forint, a megképzett céltartalék 20 millió forint. A jövőbeni kötelezettségek között szereplő tételek a következők: − A deviza swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt 67.122 millió forint összegű kötelezettség állt fenn 2001. december 31-én. − A kamatok cseréjére vonatkozó swap ügyletek vállalt fix kamatának a mérleg fordulónapján fennálló értéke 5.985 millió forint volt. − Az egyéb jövőbeni kötelezettségek (10.890 millió forint) között tőkeemelési kötelezettség, a Hitelgarancia Rt. kezességének beváltásából a HG Rt. felé keletkezett

kötelezettség,

valamint

egy

halasztott

fizetésből

származó

kötelezettség hátralevő futamidőre fizetendő kamata szerepel. A jövőbeni követelések között a következő tételeket mutatja ki a Bank: − A deviza swap ügyletek határidős ügyletrészéből származó követelések értéke 58.246 millió forint volt. − Jövőbeni követelések között szerepel a kamat swap ügyletekből származó kamatkövetelések legutolsó fixált kamatlábbal a futamidő végéig számított összege (4.799 millió forint). − A függő kötelezettségeknél említett opciós ügyletből származóan 912 millió forint jövőbeni követelése áll fenn a Banknak. − Egyéb jövőbeni követelésként kerül kimutatásra a Hitelgarancia Rt. kezességének beváltásához kapcsolódó, az ügyféllel szemben fennálló követelés.


60

A függő és (biztos) jövőbeni kötelezettségek állományát jogcímenként a 9. és 10. számú táblázatban mutatjuk be.


61

3.3 Eredmény-kimutatás egyes soraihoz kapcsolódó kiegészítések Az eredmény-kimutatás kiemelt tételeinek változását az alábbi táblázat szemlélteti: tétel szám

A tétel megnevezése

Összegek MFt-ban 2000. év

1 2

Kapott kamatok kamatjellegű bevételek

Változás

2001. év

MFt-ban

%-ban

és 13 151

15 195

+ 2 044

+ 15,5

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

9 228

10 240

+ 1 012

+ 11,0

Kamatkülönbözet

3 923

4 955

+ 1 032

+ 26,3

3

Bevételek értékpapírokból

742

538

- 204

- 27,5

4

Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek

882

1 372

+ 490

+ 55,6

Fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások

309

501

+ 192

+ 62,1

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

- 239

- 738

- 499

+ 208,8

Egyéb bevételek tevékenységből

1 533

5 560

+ 4 027

+ 262,7

3 256

3 612

+ 356

+ 10,9

194

269

+ 75

+ 38,7

1 580

556

- 1 024

- 64,8

7 549

19 589

+ 12 040

159,5

Értékvesztés visszaírás és kockázati céltartalék felhasználás

2 657

2 031

- 626

- 23,6

Szokásos üzleti tevékenység eredménye

- 3 390

- 10 809

- 7 419

+ 218,8

5 6 7 8

Általános költségek

üzleti

igazgatási

9

Értékcsökkenési leírás

10

Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből

11 13 12 14 15

Értékvesztés és kockázati céltartalék képzés


62

16

Rendkívüli bevételek

2 090

13 079

10 989

+ 525,8

17

Rendkívüli ráfordítások

2 632

428

- 2 204

- 83,7

18

Rendkívüli eredmény

- 542

12 651

+ 13 193

...

19

Adózás előtti (15+18 sor)

- 3 932

1 842

+ 5 774

...

-

249

+ 249

...

eredmény

20

Adófizetési kötelezettség

21.

Adózott eredmény (19-20 sor)

- 3 932

1 593

+ 5 525

...

Általános tartalék képzés, felhasználás

+ 1 693

- 159

+ 1 852

...

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

-

-

-

-

Jóváhagyott részesedés

-

-

-

-

- 2 239

1 434

+ 3 673

...

22. 23.

24.

osztalék

és

Mérleg szerinti eredmény (21+22+23-24 sor)

A Bank mérleg szerinti eredménye 1 434 millió forint nyereség volt az előző évi 2.239 millió forint Ft veszteséggel szemben. Az eredmény-kimutatást elemezve 2000. évhez képest lényeges változások következtek be. A Bank tevékenységéből származó kamatkülönbözet az előző évinél 1.032 millió forinttal (26,3 %-kal) magasabb. Mind a kapott, mind a fizetett kamatok és kamatjellegű tételek növekedést mutatnak, a bevételek növekedése abszolút értéken azonban kétszer akkora, mint a ráfordításoké.

A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások főbb szektoronkénti, illetve jogcímenkénti bontását az alábbi táblázat szemlélteti:


63

MFt 2000. év

2001. év

Kapott

Fizetett

Kamat

Kapott

Fizetett

Kamat

kamatok

kamatok

különbözet

kamatok

kamatok

különbözet

Ügyfelek

5 246

496

4 750

6 974

568

6 406

MNB

1 907

1 534

373

1 490

775

715

885

5 511

-4 626

2 860

3 547

-687

5 210

1 777

3 433

3 738

5 343

-1 605

0

8

-8

133

7

126

13 248

9 326

3 922

15 195

10 240

4 955

Hitelintézetek Értékpapírok és egyéb Kamatjellegű tételek

Összesen:

A fenti számadatokból megállapítható, hogy 2001. évben a kamatbevételeken belül 45,9 %-ot tesznek ki az ügyfelek részére folyósított hitelek után realizált kamat és késedelmi kamatbevételek, arányuk nőtt az előző évhez képest. Mint a 3.1.4. fejezetben utaltunk rá, a Bank üzleti aktivitása 2001-ben fokozódott, hitelállománya növekedést mutat, ez ellensúlyozta a pénzpiaci kamatlábak csökkenésének hatását. Ezen kívül 2001. évben 402 millió forint előző években függővé tett kamat törlesztésére és bevételként való elszámolására került sor. Jelentősen visszaesett az összes kamatbevételen belül az értékpapírokból származó kamatbevételek részaránya az állampapír állomány csökkenése következtében. A lejárt, illetve értékesített MNB devizakötvények helyett a Bank nem vásárolt új értékpapírokat. Kis mértékben torzítja az összehasonlítást, a tendencián azonban nem változtat, hogy az értékpapírok vételárában felhalmozott kamatok elszámolása halmozódást tartalmazott az elmúlt évben, a ráfordítások és a bevételek között egyaránt szerepelt, míg 2001-ben bevételt csökkentő tételként kellett kimutatni (hatása: 97 millió forint). A Bank év közben szabad pénzeszközeit többnyire a bankközi pénzpiacon helyezte ki, a Jegybanknál történő betételhelyezés gyakorisága csökkent, így a hitelintézetektől kapott kamatok összege és súlyaránya emelkedett, míg az MNB-től származó kamatbevétel összegét és arányát tekintve is visszaesést mutat.


64

A fizetett kamatok átstrukturálódása együtt járt a Bank forrásbevonási stratégiájának megváltozásával. A 450 millió euró névértékű devizakötvény kibocsátását követően a kötvényből származó források finanszírozásban betöltött szerepe jelentősen nőtt a hitelintézetektől, illetve az MNB-től felvett hitelek rovására.

(Az összes

kamatráfordítás közel egyharmadát teszi ki a saját kibocsátású kötvény 2001. évet terhelő kamata.) Az összes kamatráfordításon belül – bár súlyaránya csökkenő - továbbra is meghatározó a külföldi hitelintézetektől bevont hosszú lejáratú források után jelentkező kamatráfordítás (a teljes kamatköltség 31 %-a). Az elmúlt évhez hasonlóan 2001. évben is csekély – 5 %-ot alig meghaladó - az ügyfélbetétek után fizetett kamatok aránya. A kapott osztalékok (Eredmény-kimutatás, 3. Bevételek értékpapírokból sor) értéke 27,5 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben. Ennek oka egyrészről, hogy a Bank üzleti megfontolásból több olyan befektetést értékesített, amelytől az elmúlt évben osztalékbevételt realizált, másrészről a 2000. évben végrehajtott új befektetések többségében nem nyereségorientált gazdasági társaságok létrehozását, hanem a stratégiai feladatok végrehajtását célozták, így 2001-ben nem hoztak a Bank számára osztalékbevételt. Az MFB Rt. befektetései közül 2000. évi eredménye után öt társaság fizetett jelentősebb összegű osztalékot. A jutalék és díjbevételek több, mint 60 %-a mindkét évben a Bank támogatásközvetítési tevékenységének ellenértékeként a Gazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a támogatást elnyert ügyfelek részére számlázott jutalékokból származik. Az elmúlt évhez képest a jutalékbevétel 50 %-kal emelkedett, melynek fő oka a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat és a Széchenyi terv keretében elbírált, illetve odaítélt támogatások összegének növekedése. A 2002. évtől a Gazdasági Minisztérium nem a Magyar Fejlesztési Bank, hanem az általa kijelölt


65

szervezet közreműködését veszi igénybe a gazdaságfejlesztési programok keretében nyújtott támogatások többségével kapcsolatos feladatok végzésére. Az előző évhez képest elért magasabb jutalék- és díjbevételhez hozzájárult a bankgarancia díjak 100 millió forintos (79 %-os) növekedése, valamint a HYFERP konstrukcióban lebonyolított ügyletek után 2001. évben járó 68 millió forintos jutalék. A 2001. évi jutalék ráfordítások 84 %-át a Bank által kibocsátott 450 millió euró névértékű kötvény egyszeri kibocsátási jutaléka jelentette. Az egyéb jutalék ráfordítások az előző évhez képest nagymértékben csökkentek. A pénzügyi műveletek nettó eredménye mindkét évben negatív értéket mutat, ezen belül az egyéb pénzügyi szolgáltatás eredménye nyereséget, míg a befektetési szolgáltatás eredménye veszteséget eredményezett. A Bank nem végez az Értékpapírtörvényben (illetve a tőkepiacról szóló törvényben) definiált klasszikus befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási eredményként a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok nem kamatjellegű bevételei és ráfordításai kerülnek kimutatásra. Az egyéb pénzügyi szolgáltatás eredménye a 2000. és 2001. évben az alábbiak szerint alakult: MFt bevételek

ráfordítások

különbözet

2000.

2001.

2000.

2001.

részesedések

197

31

332

1

- 135

30

értékpapírok

1 226

150

6

8

1 220

142

254

44

357

247

- 103

- 203

deviza átértékelés

-

543

99

-

- 99

543

hitelkonszolidáció

-

204

1 677

972

követelésértékesítés

összesen

2000.

794

256


2001.

204 883

716

66

Mint a táblázatból látható, az egyéb pénzügyi szolgáltatás eredményében összességében jelentős változás nem következett be, az eredmény összetétele azonban módosult, csökkent az értékpapírokon elért nyereség, a deviza átértékelési eredmény 2001-ben pozitív volt, a hitelkonszolidációs követeléseken is nyereség keletkezett. A deviza árfolyamnyereség döntő része a Magyar Nemzeti Banktól átvett refinanszírozási hitel állomány ellenértékének megfizetése érdekében végrehajtott euró-forint konverzión elért nyereségből származik. A követelésértékesítés ráfordításai között 2001. évben kimutatott 247 millió forint veszteség megvásárolt lejárt követelések értékesítésekor keletkezett. A követeléseket a vásárlást megelőzően az MFB Rt. garanciája biztosította, a garancia után képzett céltartalék megszüntetése következtében az ügylet összességében 70 millió forint nyereséget eredményezett. (A céltartalék megszüntetéséből származó bevétel a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően az eredmény-kimutatás 12. sorában szerepel.) A Bank nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási eredményként, ezen belül a kereskedelmi tevékenység eredményeként a módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletnek megfelelően a forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat mutatja ki. A befektetési szolgáltatási eredmény összetevőit és változását a következő táblázat szemlélteti: MFt bevételek

ráfordítások

2000.

2001.

részesedések

635

901

1 751

2 416

értékpapírok

-

102

6

22

-6

80

letéti őrzés díja

-

-

-

19

-

- 19

635

1 003

1 757

2 457

összesen

2000.

2001.

különbözet


2000.

2001.

- 1 116 - 1 515

- 1 122 - 1 454

67

A forgatási célú részesedéseken elért eredmény nagyságát 2001. évben is alapvetően az értékvesztés mozgások határozták meg, de jelentős összeget képviselt a részesedések értékesítése során elért nyereség is. A forgatási célú részesedések után történt értékvesztés elszámolás és visszaírás eredményre gyakorolt hatása 2001. évben összességében (-) 2.298 millió forint volt. Az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek és ráfordítások 2000. és 2001. évi értékének összehasonlítása a kockázati céltartalék képzést felváltó értékvesztés elszámolás miatt csak a 2000. évi ilyen jellegű könyvelési tételek 2001. évi szabályok alapján történő átdolgozásával válna lehetségessé, ezt az elérhető eredményhez képest aránytalanul magas munkaráfordításokra tekintettel nem tettük meg. Az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek összetevői 2001. évben a következők: MFt − követelések megtérülése

2 761

− általános kockázati céltartalék megszüntetése

1 933

− árfolyamkockázatra és árfolyamveszteségre képzett céltartalék megszüntetése

702

− nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei

120

− immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének bevétele

29

− különféle egyéb bevételek

15

Követelések megtérüléseként az egyéb bevételek között mutatja ki a Bank az értékesített saját követelések vételárát (68 millió forint), valamint a követelések könyv szerinti értékén felüli megtérülés összegét. Az elszámolt értékvesztés részét képezi a követelés könyv szerinti értékének, ezért a törlesztések jóváírásakor az értékvesztés teljes vagy résztörlesztéssel arányos összege is kivezetésre kerül, ami voltaképpen az értékvesztés bevételként való elszámolását jelenti.


68

Mint azt a mérleg egyes soraihoz fűzött magyarázatok között a 3.1.19. pontban ismertettük, a Bank a Hitelintézeti törvény által kínált választási lehetőséggel élve 2001-től nem képez általános kockázati céltartalékot, a 2000. december 31-ig képzett összeg 2001-ben megszüntetésre került. Ugyancsak megszüntette a Bank a Szkr. 2001. január 1-től hatályos előírásaival összhangban az árfolyamkockázatra és az árfolyamveszteségre képzett céltartalékot. A nem pénzügyi szolgáltatás bevételei az összes bevételen belül jelentéktelen részarányt képviselnek, bérleti díjbevételeket és közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételeket tartalmaznak. Az üzleti tevékenységből származó 2001. évi ráfordítások tételei az alábbiak voltak: MFt − helyi iparűzési adó

200

− kártérítés, bírság

107

− PSZÁF díj

103

− értékesített saját követelések könyv szerinti értéke

63

− nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai

32

− immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének ráfordításai

31

− építményadó

15

− különféle egyéb ráfordítások

4

A fizetett kártérítések és bírságok között a legnagyobb tétel egy peren kívüli megállapodás alapján kifizetett 78 millió forint összegű kártérítés, melyre az előző évben képzett céltartalék fedezetet nyújtott. (A céltartalék igénybevétel a hatályos számviteli előírások alapján az eredmény-kimutatás 12. sorában szerepel.) A felügyeleti díj magas összege a Bank mérlegfőösszege emelkedésének tudható be.


69

A nem pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között a közvetített szolgáltatások Bank részére számlázott értéke szerepel. Az

általános

igazgatási

költségek

között

a

Bank

pénzügyi

szolgáltatási

tevékenységének végzése érdekében felmerült működési költségek jelennek meg. A költségszint az elmúlt évhez képest 10,9 %-kal emelkedett. Ennél nagyobb mértékű (38,7 %) az értékcsökkenési leírás növekedése. A Bank év közben üzembe helyezte az Informatikai Migrációs Projekt keretében beszerzett eszközök egy részét, ezen eszközök 2001. évi értékcsökkenési leírása 75 millió forint volt. A Bank által elért kamat- és díjeredmény 2000. évben 20 %-kal, míg 2001. évben 50 %-kal volt magasabb a működési költségeknél. A költségek alakulását és költségnemenkénti bontását a 12. számú melléklet mutatja be. Az igénybevett nem anyagjellegű szolgáltatások értékének alakulását a 13. számú melléklet tartalmazza. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonkénti bontásban valamint a tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak összegének alakulását a 14. számú melléklet mutatja be. A választott testületek tagjai közül 2001. december 31-én 2 főnek összesen 5 millió forint összegű kölcsöntartozása állt fenn. A Bank 2001. évben a Hpt. és a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésnek és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet előírásai alapján kidolgozta belső szabályzatait az ügyletminősítésre és értékelésre,

valamint

az

értékvesztés

elszámolásra

és

céltartalék

képzésre

vonatkozóan. A negyedéves minősítések alkalmával végrehajtott értékvesztés és céltartalék elszámolások a következők szerint befolyásolták a 2001. évi eredményt (az


70

áttekinthetőség érdekében a táblázatban a forgatási célú értékpapírok, részesedések értékvesztés adatait is szerepeltetjük, melyek az eredmény-kimutatásban a pénzügyi műveletek nettó eredményében jelennek meg):

Értékvesztés/céltartalék Követelések Befektetési célú értékpapírok

részesedések,

Forgatási célú értékpapírok

részesedések,

Függő és jövőbeni kötelezettségek Összesen

Elszámolás (képzés)

Visszaírás (igénybevétel)

Különbözet

7 000

-

- 7 000

12 578

1 123

- 11 455

2 425

127

- 2 298

11

908

897

22 014

2 158

- 19 856

Az értékpapírok utáni értékvesztések között került elszámolásra a hatályos jogszabályok alapján minősítési kötelezettség alá nem eső MNB devizakötvények értékvesztése. A Bank a könyveiben szereplő MNB devizakötvények jelentős részét az akkori kedvező piaci megítélés következtében 1997. évben - névérték felett vásárolta. A vételi árfolyam és a névérték között jelentkező különbözet (ázsió) a Bank számára veszteséget jelent, azonban az ázsió összegéből származó veszteség időarányos összege passzív időbeli elhatárolásként csak a 2001. január 1. után beszerzett értékpapíroknál számolható el, ezért a Bank a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az MNB devizakötvényekre értékvesztést számol el. A 2001. évre vonatkozó időarányos, értékvesztésként elszámolt ázsió összege 355 millió forint volt. A Bank 2001. évi szokásos (üzleti) tevékenységének eredménye 10.809 millió forint veszteség. A rendkívüli eredmény 12.651 millió forint nyereség volt, melynek összetevőit az alábbi táblázat mutatja be:


71

MFt bevételek végleges pénzeszköz átadás térítés nélküli eszköz átadás-átvétel végelszámolás összesen

ráfordítások

különbözet

-

108

- 108

12 690

3

12 687

389

317

72

13 079

428

12 651

Végleges pénzeszköz átadást teljesített a Bank egy, a portfolióban levő gazdasági társaság részére 80 millió forint, valamint különböző alapítványok és közhasznú szervezetek részére összesen 28 millió forint összegben. A térítés nélküli eszközátvételből származó eredményként, a rendkívüli bevételek között szerepel az ÁPV Rt.-től térítésmentesen átvett 12 mezőgazdasági társaság értékesítésekor megszüntetett, halasztott bevételből származó passzív időbeli elhatárolás (12.690 millió forint). Az agrártársaságok bekerülési értékét átvételkor a Bank a forgatási célú részesedések között a rendkívüli bevételekkel szemben vette nyilvántartásba, majd a rendkívüli bevétel megszüntetésre került a halasztott bevételből származó passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A Bank 2001. évben valamennyi társaságot értékesítette, bekerülési értéküket könyveiből kivezette, így a rendkívüli eredmény elszámolásának számviteli törvényben meghatározott feltétele teljesült. 2001. évben a Bank három részesedése szűnt meg végelszámolással. A kivezetett könyv szerinti érték 317 millió forint, az átvett eszközök értéke 389 millió forint volt.


72

A Banknak adózás előtti eredménye alapján a jelenleg érvényes társasági adómértékkel (18 %) számított társasági adófizetési kötelezettsége 332 millió forint lenne, mely az adóalapot módosító tételek hatására 249 millió forintra csökken. A 2001. évi társasági adóalapot növelő és csökkentő tételek a következők (ezer forintban): adóalap növelő tételek

várható kötelezettségekre képzett céltartalék nem pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés

a számviteli törvény szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás, és kivezetett eszközök könyv szerinti értéke nem vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek behajthatatlan és elengedett követelés adott támogatás, véglegesen átadott pénz- és egyéb eszköz adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg adóbírság, mulasztási bírság adóalap növelő tételek összesen

11 076 1 201 301 261 34 108 126 111 414 4 210 100 463 496

adóalap csökkentő tételek

adóévet megelőző évben elszámolt céltartalék

39 275

a társasági adótörvény szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás

325 526

kapott bevételként elszámolt osztalék

537 524

elengedett kötelezettség adomány

375 21 705

adóalap csökkentő tételek összesen


924 405

73

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 4. Általános tájékoztató adatok 4.1 A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulása

A mérleg és eredmény-kimutás soraihoz kapcsolódó kiegészítések fejezetekben történő értékelésen túlmenően a bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulását a 15. számú melléklet mutatja be. A cash flow kimutatást a 16. számú melléklet tartalmazza.

4.2 Szavatoló tőke számítása

A Bank 2001. december 31-i szavatoló tőkéje MFt-ban a következőképpen alakul: Jegyzett tőke

72 270

Tőketartalék

64 657

Eredménytartalék

-

Általános tartalék

159

Mérleg szerinti eredmény

1 434

Alapvető tőke elemei

138 520

Immateriális javak

1 179

Alapvető tőke módosítása (csökkentő tételek)

1 179

Értékelési tartalék 45 %-a

-

Alárendelt kölcsöntőke

9.500

Járulékos tőke elemei

9.500

Módosítandó szavatoló tőke, a pénzügyi tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke

szolgáltatási

Tőkemódosítás pénzügyi intézményekben, befektetési vállalkozásokban és biztosítókban fennálló részesedések miatt Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke


146 841 8 985 137 856

74

A Bank kereskedési könyv vezetésére nem kötelezett, deviza árfolyamkockázati tőkekövetelmény nincs, a Bank az MFB törvényben, illetve a Hpt.-ben előírt limiteket nem lépte túl, ezért a szavatoló tőke a prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőkével egyezik meg. A tőkemegfelelési mutató értéke 45,0 %. A Bank 2001. év folyamán a törvényi és prudenciális követelményeknek eleget tett, a Hpt. által előírt limiteket folyamatosan figyelemmel kísérte és betartotta. A Bank tőkemegfelelési mutatója a törvényi 8 %-os követelményt jelentősen meghaladta.

4.3 Hátrasorolt eszközök, követelések és kötelezettségek

A Banknál 2001. december 31-én nem voltak hátrasorolt eszközök és követelések. A hátrasorolt kötelezettségek közé tartozó 9.500 millió forint összegű alárendelt kölcsöntőke a 3.1.20. pontban került bemutatásra.

4.4 Kockázatvállalás

Az MFB Rt.-ről szóló 2001. évi XX. törvény hatályba lépése óta e törvény állapítja meg a Bank prudens működésre vonatkozó limitjeinek többségét. Az MFB törvény 8. § (1) bekezdése alapján a Banknál nagykockázatnak a szavatoló tőke 35 %-át meghaladó kockázatvállalás minősül. Természetesen az egy ügyféllel szembeni kockázatvállalás nagyságának meghatározásánál a Banknak jelenleg is alkalmazni kell a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény azon előírásait, amelyek tekintetében az MFB törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Ennek megfelelően az egyetlen, előírt limitértéket meghaladó kintlevőség a Hpt. 80. § (1) d), illetve f) pontja alapján nem számít nagykockázat vállalásnak. A

Banknak

2001.

december

31-én

nincsen

nagykockázatnak

minősülő

kockázatvállalása. Az MFB Rt. 2001. évi kiegészítő melléklete

75

4.5 Kötelezettségekhez kapcsolódó kiegészítések

A Bank összes kötelezettségéből az 5 évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötelezettségek összege a következőképpen alakult:

MFt 2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

1-5 év közötti lejáratú kötelezettségek

10 197

161 233

5 évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötelezettségek

57 782

17 908

9 500

9 500

67.979

179 141

ebből: alárendelt kölcsöntőke

Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen

A Banknak nincsen zálogjoggal biztosított kötelezettsége. A Banknak egyetlen olyan kötelezettsége, amelynek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél a 450 millió euró névértékű devizakötvény. A Bank a kötvényt névérték alatt bocsátotta ki, a névérték és a kibocsátási érték különbözete azonban kamatjellegű ráfordításként elszámolásra került, tehát a kötvény jelenleg névértéken szerepel a mérlegben. A névérték és a kibocsátási érték ráfordításként elszámolt különbözetét a kötvény futamidejére lineáris módszerrel elhatároltuk, a 2001. december 31-ét követő időszakot terhelő összeg 616 millió forint (lásd még a 3.1.13. pontban).


76

4.6 Devizában kifejezett eszközök és források A devizában fennálló eszközök millió forintban kifejezett összege a következő tételekből áll:

Hitelintézetekkel szembeni deviza követelés

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

32 795

8 610

25 516

3 208

7 279

5 402

22 146

36 158

10 413

11 215

11 733

24 943

23 365

15 883

1 845

30 721

80 151

91 372

Ebből: éven belüli követelés éven túli követelés

Ügyfelekkel szembeni deviza követelés Ebből: éven belüli követelés éven túli követelés

Deviza kötvények Egyéb deviza eszközök Összes devizában fennálló eszköz

A devizában fennálló források millió forintban kifejezett összege a következő tételekből áll:

Hitelintézetekkel szembeni deviza kötelezettség

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

70 791

51 758

25 662

4 122

45 129

47 636

6 610

6 293

0

0

6 610

6 293

-

110 848

1 626

4 018

79 027

172 917

Ebből: éven belüli kötelezettség éven túli kötelezettség

Ügyfelekkel szembeni deviza kötelezettség Ebből: éven belüli kötelezettség éven túli kötelezettség

Saját kibocsátású kötvény Egyéb deviza források Összes devizában fennálló forrás


77

4.7 Deviza határidős ügyletek állománya

A Banknak 2001. december 31-én deviza határidős eladási ügyletekből eredően nem volt követelése és határidős vételi ügyletekhez kapcsolódó kötelezettsége sem volt.

4.8 Kamatswap ügyletek

A kamatswap ügyletek kötése a devizakötvények állományához kapcsolódik. Ezen ügyletek

célja

a

kötvényen

realizálható

nyereség

biztosítása,

illetve

a

kamatkockázatok elkerülése. Az üzletek OTC piacon köttetnek. A kötvényekhez kapcsolódó kamatswap ügyleteknél a Bank birtokában fix kamatozású kötvények vannak, melyeknek a kamatát elcseréli változó LIBOR kamatlábhoz kötött kamatra a kamatkockázat elkerülése érdekében. A kamatkockázat abból adódna, hogy a Bank forrásai a fix kamatozású kötvényekkel szemben változó kamatozásúak, s ezért kell az eszköz oldalon lévő tételeket is változó kamatozású alapra helyezni, kivédve ezzel a forrásköltség egyoldalú kockázatát. Kamatswap ügyletek várható hatása a cash flowra és az eredményre A kamatswap ügyletek lezárásukat követően a cash flowra várhatóan negatív hatással lesznek, mivel azok pénzeszközcsökkenéssel járnak. A kamatswap ügyletek 2002. február 15-ig pénzügyileg rendeződött tételeihez kapcsolódó kamatráfordítások összegét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoltuk. Így csak ezen időpont után teljesülő tételek után várható még eredménymódosító hatás, melynek előjele és mértéke a LIBOR kamat és az adott devizaárfolyam változásától függ. A kamatswap ügyletek 2001. december 31-én fennálló állományát ügyletenkénti bontásban és az időarányosan elszámolt kamatráfordításait a 11. számú melléklet tartalmazza.


78

4.9 Betétvédelmi alapok

Az MFB Rt. tagja az Országos Betétvédelmi Alapnak, a 2001. évi tagsági díj 381 ezer forint.

4.10 Tranzakciók részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal

A számviteli törvény és a Szkr. előírásainak megfelelően a Bank a mérleg és az eredmény-kimutatás egyes soraiból a 2001. évre vonatkozóan kiemelte a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal kapcsolatos tételeket. A 2000. évi adatok tekintetében az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal kapcsolatos tételek részletezése az így nyert többletinformációhoz képest aránytalanul nagy munkaráfordítással járt volna, így ettől eltekintettünk. Ugyanezen okból nem emeltük ki az eredmény-kimutatás 2000. évi adatai közül egyéb bevételekből és egyéb ráfordításokból a Bankkal kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tételeket. A mérleg és eredménykimutatás egyes soraihoz fűzött kiegészítések tartalmazzák azokat a jelentős tranzakciókat, amelyeket a Bank a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal hajtott végre a 2001. év során.

4.11 Egyéb tájékoztató adatok A Banknak 2001. december 31-én valódi penziós ügylete nem volt. A Bank Igazgatósága 2001. december 31-én 9 főből, Felügyelő Bizottsága 5 főből állt.


79

5. A mérleg fordulónapja utáni események

Jegyzett tőke emelése A 2119/2001 (V. 19.) Korm. határozat alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter a 2/A/2002. (I. 23.) alapítói határozatával döntést hozott az MFB Rt. jegyzett tőkéjének felemeléséről. A tőkeemelésre 15.300 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvény kibocsátásával kerül sor. A részvények kibocsátási értéke darabonként 2.352.941,- Ft, összességében 36.000 millió forint. A részvények névértéke (15.300 millió forint) a Bank jegyzett tőkéjét, a kibocsátási érték és a névérték különbözete (20.700 millió forint) a tőketartalékot növeli. A tőkeemelés cégbírósági bejegyzése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

A MAHART Balatoni Hajózási Rt. és a Bábolna Rt. részvényeinek térítésmentes átvétele A 2219/2001. (VIII. 28.) Korm. határozattal módosított 2039/2001. (II. 28.) Korm. határozat és a 2002. január 21-én aláírt részvény átruházási megállapodás alapján a Bank térítésmentesen átvette az ÁPV Rt.-től a MAHART Balatoni Hajózási Rt. jegyzett tőkéjének 49 %-át kitevő részvénycsomagot. A 2028/2002. (II. 1.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt. térítésmentesen átadja az MFB Rt. részére a Bábolna Rt. állami tulajdonban, valamint az ÁPV Rt. egyszemélyes társasága tulajdonában levő részvényeket. Az átadás célja, hogy a Bank a Bábolna Rt.-t – hasonlóan a 2001. évben átvett 12 agrártársasághoz – szakmai befektető és a munkavállalók részére értékesítse.


80

Hitelkonstrukció kidolgozása a családi gazdálkodók számára A 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza a családi gazdálkodók és más kisés középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásra és állami kezességvállalásra vonatkozó előírásokat. A kormányrendelet alapján a Bank kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozott ki, melynek főbb elemei a következők: − termőföld vásárlásához kapcsolódó hitel − mezőgazdasági fejlesztési hitel − forgóeszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel A hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank Rt. nyújtja 2002. március 4-től, a finanszírozással kapcsolatos lebonyolítási teendőket a Konzumbank Rt. látja el.

PSZÁF helyszíni vizsgálat A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 146. § (3) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. február 25-én megkezdte a Banknál kétévenként esedékes helyszíni vizsgálatát.

Nemzeti Autópálya Rt. hitelkeretének megszüntetése A Nemzeti Autópálya Rt. 2002. január 16-án írásban jelezte a Bank felé, hogy a számára rendelkezésre tartott hitelkeretet nem kívánja igénybe venni, ezen kívül a fennálló tartozásának 80 %-át a társaság 2002. évben visszafizette.


81

Portfoliócsere az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel A Bank három részesedését csereszerződés keretében átadja az ÁPV Rt.-nek és ugyanezen szerződés alapján átveszi két társaság többségi részesedést megtestesítő részvénycsomagját.

Budapest, 2002. március


82

6. Mellékletek A mellékletek döntő többsége a teljesség és pontosság érdekében forintban vagy ezer forintban készült, a mértékegységet mindegyik mellékleten külön jelöljük.

1.

számú melléklet

Idegen és saját tulajdonú részesedések adatai

2.

számú melléklet

A befektetett és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának alakulása részvények nélkül

3.

számú melléklet

Az MFB érdekeltségi körébe tartozó társaságok

4.

számú melléklet

Az MFB Rt. konszolidációs köre

5.

számú melléklet

Hitel követelés és kötelezettség állomány lejárati bontása

6.

számú melléklet

Értékvesztés és céltartalék állomány alakulása

7.

számú melléklet

Immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének alakulása

8.

számú melléklet

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének alakulása

9.

számú melléklet

Függő kötelezettségek

10.

számú melléklet

Jövőbeni kötelezettségek

11.

számú melléklet

Kamatswap ügyletek időarányos kamatának elhatárolása

12.

számú melléklet

Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségeinek alakulása

13.

számú melléklet

Igénybe vett nem anyagjellegű szolgáltatások értékének alakulása

14.

számú melléklet

A létszám, bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések és tiszteletdíjak alakulása

15.

számú melléklet

MFB Rt. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének alakulása

16.

számú melléklet

Cash-flow kimutatás


83

Tartalomjegyzék. Az MFB Rt évi kiegészítő melléklete

Recommend Documents