AZ SZI BÚZA TERMESZTÉSE
A búza legfontosabb gabonanövényünk. • Els sorban a mérsékelt égöv növénye, (f leg az É-i félgömbön.)
• Kb. 70 országban termesztik (a trópusoktól közel a sarkvidékig.) • -Az
szi búza termése a legnagyobb, (De csak a mérs égövön lehet termeszteni, mivel: É-on kifagy, D-en nincs vernalizáció.)
• -Északon és délen : tavaszi és járóbúzák
A Föld búzatermelése (millió t)
A búza term területe és termésátlaga (Magyarország) Év
Terület mha
Termés t/ha
1870-79
2345
0,72
1880-89
2676
1,12
1890-99
3079
1,23
1900-09
3382
1,18
1910-19
3240
1,16
1921-25
1354
1,20
1926-30
1600
1,38
1931-35
1591
1,30
1936-40
1567
1,06
1941-45
1308
1,23
1946-50
1324
1,15
1951-55
1371
1,45
1956-60
1191
1,50
1961-65
1049
1,86
1966-70
1178
2,43
1971-75
1292
3,32
1976-80
1274
4,03
1981-85
1307
4,61
1986-90
1264
4,89
1991-95
1025
4,22
1995-00
1069
3,82
2001
1206
4,31
2002
1111
3,51
2003
1114
2,64
2004
1174
5,12
2005
1131
4,50
2006
4,06
Triticum nemzetségbe tartozó fajok rendszerezése genomkészletük alapján
Tagozat: Kromoszómaszá m:
Diploid (alakor) n=7
Tetraploid (tönke) n=14
Hexaploid (tönköly) n=21
Genom:
AA
AABB
AABBDD
T.dicoccides
-
T.dicoccum T.georgicum
T. spelta T. macha
T. durum T.polonicum T. turgidum T.carthlicum
T. aestivum T.sphaerococ cum T. vavilovi
Vadbúza fajok
Szem toklász T. boeticum ba zárt
Szem T.monococc toklász um Kultúr- ba zárt búza Szem fajok csupas z
A kenyér búza (Triticum aestivum L.) 2n = 6x = 42 genom evoluciója
Búza fajok tulajdonságai: T. monococcum: 1 szem a kalászkán T. dicoccum: 2 szem a kalászkán T. aestivum: 3 szem a kalászkán • Jelenleg 3 fajt termesztünk: -T. aestivum (közönséges) -T. durum (tészta) 2-4 szem a kalászkán -T. spelta (tönköly) 2-(3) szem a kalászkán, szem pelyvás, hántolni kell (Származás: Alpok; magas rosttartalom) A T. aestivum igen formagazdag, igen alkalmazkodóképes, tavaszi és szi változata ismert.
MORFOLÓGIAI RENDSZER (Módosított Körnicke f. rendszer) -Kalász szálkázottsága (toklász csupasz v. szálkás) -Kalász tömöttsége (tömött, igen tömött) -Pelyva és szem színe (sárga, barna) -Pelyva sz rözöttsége (sz rös, kopasz) (Ezek a morfológiai bélyegek semmilyen termesztési és beltartalmi értékkel nincsenek szoros kapcsolatban). VILÁGKERESKEDELMI CSOPORTOSÍTÁS -Keményszem piros szi búza -Puhaszem piros szi búza -Keményszem piros tavaszi búza -Fehér búza Keményszem búzák: jó süt ipari min ség ek, magas sikértartalmúak, Puhaszem búzák: alacsony sikér, kicsi süt ipari érték
ÖKOLÓGIAI CSOPORTOSÍTÁS (Kifejez: éghajlati igényeket, term képességet min séget)
1.) Humid éghajlat búzái (5 csoport: földrajzi elkülönülés és ökológiai igény különbség alapján) • Nyugat-európai szi búzák: jól fejl d , jó bokrosodó, széles levél, vastag szár, nagy szem, lisztes endospermium, gyenge min ség, nagy term képesség, hosszú megvilágítás, mérsékelt h mérséklet, sok csapadék, pára (Németország Ny-i része, Dánia, Anglia, Belgium Svédország • Mediterrán szi búzák: több meleg, kisebb hidegt rés (Franciaország, Algéria, Balkán) • Közép-európai szi búzák: kevésbé igényesek, szárazságt r k, jó télállóak (Németország K-i része, Lengyelország, Balti, É-NY Ukrajna, Oroszország • Kelet-ázsiai búzák: ( sziek és fél sziek, jöv típusú búzák), rövid tenyészid (Japán, K-Kína, Korea) rövid szár, kis szem • É-NY-Közép-európai tavaszi búzák.
2.) Sztyepp típusú búzák (valamennyi régi magyar fajta idetartozik) •
szi és tavaszi búzafajták is tartoznak ide: jó télállóság, szárazságt rés, gyors tavaszi fejl dés, mérsékelt bokrosodás, vékony, magas szár, keskeny levél, kis ezermagtömeg
3.) Sivatagos éghajlat búzái • É-Afrika, India, Ny-Kína, Afganisztán (levelek b rszer ek, száron és levélen viaszbevonat
4.) Magas hegyvidékek búzái • fejlett levélzet, nagy víz- és páraigény (Közép-Ázsia magashegyei)
Búza morfológiája -Gyökérzet:
Mellékgyökérrendszer, Minden oldalhajtáson önálló járulékos gyökerek -Hajtás: szalmaszár -Levél: levélhüvely, levéllemez, nyelvecske, fülecske -Virágzat: (kalász; füzéres füzér) Neergard viszonyszám: D= nx1oo h
-Virág: kétivarú; kétágú tollas bibe, 3 porzó küls - és bels toklász -Szemtermés: Hasi-, háti-, alapi-, csúcsi rész. 3-réteg terméshéj és 2-réteg maghéj összen tt. Aleuron réteg: Csíra: Endospermium: (lisztes,üveges) (Szemtermés kb. az egész növény 40 %-a)
A búza szemszerkezete 1 – 4 terméshéj és maghéj rétegei, 5- színes pigmentréteg, 6- szintelen hialinréteg, 7- aleuronréteg, 8- bels lisztestest, sz- sziklevél, r- rügyecske, gy- gyököcske
BIOLÓGIAI ALAPOK
Min sített búzafajták száma és származása (2003)
Búza faj, illetve fajtacsoport
Éréscsoport
Fajták száma
Származása hazai
külföl di*
szi búza (T. aestivum)
Korai érés
60
48
12
szi búza (T. aestivum)
Közép érés
46
28
18
szi búza (T. aestivum)
Közép kés i
22
10
12
Tavaszi búza (T. aestivum)
8
2
6
Tönköly búza (T. spelta)
4
2
2
szi durum búza (T. durum)
5
0
5
Tavaszi durum búza (T. durum)
13
22
1
Összesen
158
102
56
A fajtamegválasztás szempontjai -Term képesség, termésbiztonság -Alkalmazkodóképesség -Betegség ellenállás -Tenyészid (korait v. középérésüt, kés i megszorulhat) -Állóképesség (különösen a korai megd lés veszélyes) -Télállóság (hó nélküli hideg tél veszélyes) -Pergési hajlam Az intenzív, nagy term képesség fajta választása csak akkor jó, ha intenzív körülményeket tudunk biztosítani. Egyébként alkalmazkodóképes fajta többet hozhat.
AZ
SZI BÚZA TERMESZTÉS STRATÉGIÁI
Két cél lehet: • sokat olcsón: (min ség másodlagos, intervenciós értékesítés) • speciális min ség búza igényes piacokra: (mennyiség is fontos, de másodlagos) (PANNON BÚZA) Ma az étkezési búza min ségének megítélését alapvet en a felhasználási terület határozza meg, azaz egyfajta végtermék orientált min ségr l beszélhetünk.
• MIN SÉGI KATEGÓRIÁK Hagyományosak: 1.) Javító min ség A1A2 (min 34 % sikér, 70-100 FÉ) 2.) Malmi min ség B1B2 (min.30 ill.min.28% sikér, 4570 FÉ) 3.) Takarmány min ség C (26 % sikér, 0-45 FÉ)
Újabb min ségi kategóriák: • - speciális felhasználás: (pizza, hamburger, snack, fagyasztott tészta) • - száraz tészta: (durum és aestivum) • - édesipar, cukrászat • - külpiaci min ség: (alveográfos, extensografos, stb. érték) • - ipari feldolgozásra (csíra, olaj, alkohol, vitális glutin) • - intervenciós min ség • - biobúza • Újabban a min ségr l, a min ségbiztosításról hármas dimenzióban kell beszélnünk: • A végtermék min sége (a megtermelt búza) • A termesztési környezet min sége (környezetkímél technológia, tiszta egészséges környezet) • Az alkalmazott termesztési technológia min sége: (korszer technika, magasabb ráfordítás, szaktudás)
TERM HELYIGÉNY -Talajigény Legjobb a mez ségi, de szinte minden talajon termeszthet .
-Klímaigény H mérséklet: -20 és +40°C között termeszthet Éves csapadék: minimálisan 300-350 mm optimális: 500-600mm -Kedvez tlen a száraz tavasz és betakarításkor csapadékos id . - Június végi kánikula (tejes érésben): megszorulás
A csapadék mennyiség hatása a búza és kukorica termésére (Keszthely) t.ha-1
BÚZA
optimális NPK
7
2
y = -7E-05x + 0,0601x - 7,8856 2
6
R = 0,3038
5 4 3 2 1 200
250
300
350
400
450
500
550
600
650
mm
t.ha-1
11 10
optimális NPK KUKORICA y = 4,8735Ln(x) - 17,087 R2 = 0,4701
9 8 7 6 5 4 3 2 1 50
100
150 mm
200
250
A TERMESZTÉS MÓDSZEREI • El veteményigény Az szi vetése miatt érzékeny. Meghatározó: -lekerülési id -vízfogyasztás -szármaradványok -betegségek Önmaga és más kalászos után egyszer következhet, de az sem jó.
• Talajel készítés Három tényez határozza meg: -el vetemény, -talaj nedvessége, -vetés el tti trágyázásvegyszerezés. A búza mélym velést nem igényel, csak akkor ha az el vetemény kés n lekerül és sok szárat hagy vissza. Korán lekerül el vet.: -tarlóhántás, -ápolás Tarlóhántás (lezárással)= gyomírtás + vízmeg rzés+ lebomlás el segítése Vet ágy : 8-9 cm
•
Tápanyagellátás Jó tápanyagellátást igényel, m trágyázzuk, istállótrágyát közvetlenül alája ne adjunk. 1 t terméssel: N: P2O5: K2O: CaO: MgO:
27 kg; 11kg; 18 kg; 6 kg; 2 kg
P-K és N kisebb része sszel. N nagyobb részét tavasszal fejtrágyaképpen,ennek megosztása többnyire nem indokolt. Nmin módszer:
Vetés Jó vet ágy: a vetés mélységéig laza aprómorzsás (kisebb rögök), alatta ülepedett. Vetésid opt.: okt. 1-20. Vet mag: fémzárolt, csávázott. Mennyisége függ a term helyt l, termesztési körülményekt l, fajtától. Cél: 7-800 kalász/m2 Ehhez: intenzív fajta: 5,5-6,5 millió csíra extenzív fajta: 5- 5.5 millió csíra Új német módszer: ~ 2.5 millió csíra ??? I. szap.fok: 100% II. szap.fok : 97% III. szap.fok: 92% Utántermesztett: 85%
Növényápolás, növényvédelem -Tél végi feladatok: -Gyomok, gyomírtás: (Széltippan. pipitérfajok, rozsnokfajok, szulákkeser f mezei acat, parlagf , parlagi ecsetpázsit, ragadós galaj, ebszékf , apró szulák, vadzabok, tyúkhúr, veronikafajok, sovány perje.) Védekezés: -Mechanikai (tarlóápolás) -Vegyszeres (vegyes hatóanyagok, hormonbázisú) -Vetésváltás
-Kártev k: (tábl.) -Betegségek: (tábl.) (Árpa sárga törpeség vírusa megjelent,) gombabetegségek
A jelent sebb búza-kártev k Név
Gyakorisá Kártétele ga
Fritlégy
Oscinella frit
Futrinka
Zabrus tenebroides 2-3 évente
évente
gyenge, elszórt er s (csócsárlás)
Poloskák* Eurygaster maura, 5 évente E. ssp.
közepes
Szipolyok *
közepes er s
Anisoplia lata, 3-5 évente A. segetum, Anisoplia austriaca
Levéltetve Rhopalosiphon k* graminum
1-2 évente
közepes
Vetésfehér Lema melanopus ít
3-5 évente
foltokban totális
A jelent sebb búza betegségek Név
Gyakoriság a
Kártétele
Porüszög
Ustilago tritici
10 évente
10-20 %
K üszög
Tilletia foetida
10 évente
20-60 %
Szárrozsda
Puccinia graminis
5 évente
20-50 %
Levélrozsda
Puiccinia recondita
3 évente
10-15 %
Lisztharmat
Erysiphe graminis
minden évben
5-10 %
Fuzáriumok
Fusarium nivale, F. graminearum
2-3 évente
10-20 %
Torsgomba
Ophiobolus graminis
eseti
a fert zött terület egésze
Szártör gomb a
Cercosporella herpotrichoides
eseti
10-20 %
• BETAKARÍTÁS -Érés:jún. vége - júl. közepe -Optimális ideje: teljes érés kezdetén - Gabonakombájnnal: Reggeli órákban várni kell a harmat felszáradásáig Teljes érés 5-8 napig tart, utána holtérés. Éréscsoportok „összeérhetnek”. Szem-szalma arány: 1 : 0,8-0,9 -Szalmalehuzás, bálázás, tarlóhántás. -Kombájn beállítás: -Veszteség: max. 4% lehet! -Szemeket ne törje
• Aratás utáni feladatok: -Szárítás: ritkán, ha csapadékos id járás. -Tárolás -Min ség meg rzése: Min séget meghatározzák: -Genetikai adottságok: Ezt az agrotechnikával már csak rontani lehet -Termesztés módszere Érés során a tápanyag beépülés után még számos kémiai folyamat játszódik le a szemben: -kialakulnak a sikérfehérjék, azok min sége
