2012 / 25 2012. november 29-én, gyakorlatilag az utolsó pillanatban kihirdették a 2013 évi adóváltozásokat. A költségvetést kiigazító intézkedések többszöri újratervezése számos módosító indítványt szült, így az eredeti tervek több hullámban változtak. Hírlevelünkben a 2013 januárjától hatályba lépő legfontosabb változásokat foglaljuk össze (a Kata és a Kiva új adózási formákkal kapcsolatos tudnivalókról külön hírlevélben számolunk be).
Szmicsek Sándor Szmicsek Sándor Adópartner
Részletesebb, átfogó tájékoztatást a 2012. december 12-én tartandó konferenciánkon adunk tisztelt Ügyfeleinknek, amelyre szeretettel várjuk!
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Csizmadia Heléna Adóigazgató
2013-tól az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket egységesen 16% személyi jövedelemadó terheli, január 1-jétől megszűnik ugyanis az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezés. A személyi jövedelemadórendszer ezáltal ténylegesen egykulcsossá válik, és jelentősen egyszerűsödnek az adóalap és adóelőleg megállapításának szabályai. A módosítás pozitív hatása a havi 202 ezer forintot meghaladó jövedelmeknél érzékelhető. A pozitív hatást a magas jövedelműeknél azonban mérsékli az egyéni nyugdíjjárulék fizetés felső határának eltörlése. (2012-ben az egyéni nyugdíjjárulék fizetésének felső határa 7.942.200 forint volt, ezt az értéket meghaladó jövedelemrészre nem kellett az egyéni nyugdíjjárulékot megfizetni.) A fenti változások hatásait szemlélteti az alábbi táblázat két esetet - havi 400 ezres és havi 800 ezres bruttó jövedelmet - alapul véve (adókedvezmény igénybe vételével nem számoltunk). 2012 514 000 6 000 Szakképzési hozzájárulás Szociális hozzájárulási adó 108 000 Bruttó jövedelem 400 000 Adóalap- kiegészítés 53 460 Adóalap 453 460 Adó - 72 554 Munkavállalói járulékok - 74 000 Nettó jövedelem 253 446 Összes bérköltség
2013 129%
514 000 1,50% 6 000 27,00% 108 000 100% 400 000 400 000 16% - 64 000 18,50% - 74 000 63,36% 262 000
2012 129%
1 028 000 1,50% 12 000 27,00% 216 000 100% 800 000 161 460 961 460 16% - 153 834 18,50% - 134 185 65,50% 511 981
2013 129% 1 028 000 1,50% 12 000 27,00% 216 000 100% 800 000 800 000 16% - 128 000 18,50% - 148 000 64,00% 524 000
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
129% 1,50% 27,00%
100% 16% 18,50%
65,50%
1
2012 / 23 Üzleti biztosítások
2013. január 1-jétől változik az üzleti biztosítások adókötelezettsége. A törvény pontosítja a fogalmakat és új fogalmakat vezet be. A kifizető által magánszemély javára kötött biztosítás díját az alábbi esetekben nem terheli, vagy csak részben terheli személyi jövedelemadó: - adómentes a kockázati biztosítás (olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen) díja, maximum havonta a minimálbér 30%-át meg nem haladó részéig. - adómentes a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás rendszeres díja. - a magánszemélynél nem bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Az adóköteles biztosítási díjak egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, a kapcsolódó adóteher a kifizetőt terhelő 51,17%. Az új szabályok bevezetéséhez átmeneti rendelkezések is kapcsolódnak.
Cafeteria
- Üzemi étkeztetés kedvezményes adózásának 2013-tól nem feltétele, hogy az étkezőhely szolgáltatásait kizárólag a munkavállalók vegyék igénybe. - Az Erzsébet-utalvány havi 5.000 forintos értékhatára 8.000 forintra nő, havi 8.000 forintig minősül tehát béren kívüli juttatásnak a munkáltató által munkavállalói részére biztosított Erzsébet-utalvány, afölött egyes meghatározott juttatásként adható, amennyiben a cafeteria rendszerek feltételeinek megfelel. - Az Erzsébet-utalványtól eltérő étkezési utalványok abban az esetben sem minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, ha azokat a munkavállalók cafeteria keret terhére választhatják. - 2013-tól kifizető által magánszemélynek a sporteseményre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépőjegyek, bérletek formájában adott juttatás mellett, a kulturális eseményekre szóló belépőjegyek, bérletek is adómentesen adhatóak - a sporteseményekre és a kulturális eseményekre együttesen számítva - 50.000 forintos értékhatárig. - A béren kívüli juttatások összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 10%-ról 14%-ra nő.
Egyéb változások
- A 2013-tól hatályos szabályozás korlátozásokat fogalmaz meg a kedvezmények (adóalap-kedvezmény, adókedvezmény, adó feletti rendelkezési jogosultság) érvényesíthetőségére vonatkozóan, amennyiben a magánszemély a magyarországi jövedelme mellett másik államban is szerez jövedelmet. - Pontosabbá válnak az adónyilatkozat választásának és a bevallási kötelezettség teljesítésének szabályai. - A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adó megállapításának és megfizetésének kötelezettsége a bevallás benyújtására előírt határidőre tolódik. - A szolgáltatást finanszírozó betegségbiztosítások díja elszámolhatóvá válik az egészségpénztári megtakarítások terhére. - A vállalkozási tevékenységet nem folytató általános forgalmi adó fizetésre nem kötelezett magánszemélyek 2012-ben 100 ezer forintot meg nem haladó adófizetési kötelezettség esetén választhatták
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
2
2012 / 23 nyilatkozattal a pótlékmentes részletfizetés lehetőségét. 2013-tól ez az értékhatár 150 ezer forintra emelkedik, s négy helyett hat egyenlő részletben lehet megfizetni. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Egészségügyi szolgáltatási járulékok Egyéb változások
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege az infláció mértékét követve havi 6.390 forintról 6.660 forintra emelkedik. A központi költségvetés havi 5.790 forint járulékot fizet a kiskorúak, nyugdíjasok és más tb- vagy szociális ellátásban részesülők után. - A magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések 2012. évi megszűnésének következtében eltörlik az adóhatóság pénztárak felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét. - A magán-nyugdíjpénztári tagoknak lehetősége lesz arra, hogy megállapodást kössenek a nyugdíjbiztosítóval a szolgálati idő megszerzésére. - A bedolgozói jogviszony is munkaviszonynak minősül az új Mt. szerint. - Pontosítják, hogy a kötelező társadalombiztosítás hatálya a főszabályként a Magyarországon munkát végző természetes személyekre terjed ki. Megszűnik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány adómentessége. Ezen a jogcímen szerzett jövedelmeket 2013-tól 27% eho terheli, melynek megfizetésére a magánszemély kötelezett. Pontosabbá válnak a külföldi anyacégtől kapott munkavállalói juttatások eho kötelezettségének belföldi foglalkoztató által történő átvállalásának szabályai.
EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS („EKHO”)
2013-tól megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, így az összhang biztosítása érdekében szükség volt az Ekho-tv. néhány pontjának módosítására. Amennyiben a jövedelmet szerző magánszemély nem nyugdíjas, úgy 2013. január 1-jétől megszerzett ekhoalapot képező jövedelem után 15%-os mértékű ekhót kell teljesíteni. Az így megfizetett ekhóból 3,9% nyugdíjjáruléknak fog minősülni. Változatlan marad azonban a nyugdíjast terhelő 11,1%-os ekho mérték. Egy másik jelentős módosítás, hogy 2012 decemberére vonatkozóan 2013. január 10-ig megszerzett ekhoalapot képező jövedelmek esetében a 2012ben hatályos mértékkel kell megfizetni az ekhót, vagyis ha a magánszemély 2012. évi járulékalapot képező jövedelme meghaladja a járulékplafont, úgy a meghaladó rész után 11,1%-os mértékű ekhót kell megállapítani és levonni.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
3
2012 / 23 SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ Munkahelyvédelmi akcióterv
Nem év végi változás, de jövő évtől hatályos a szociális hozzájárulási adóból megfelelő feltételek mellett igénybe vehető, bruttó munkabér, de maximum 100 ezer forint/fő után járó különböző mértékű adókedvezmény a különböző foglalkoztatotti csoportok után: szakképzettséget nem igénylő; huszonöt év alatt és ötvenöt év felett; pályakezdők; tartósan álláskeresők; gyed, gyesről visszatérők. Ez a kör bővült ki az őszi csomagban két új jogcímmel.
Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető, ha megilleti a társasági adóhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény, szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kiindulási alap a kifizető beruházásának üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszáma. Meghatározott feltételek fennállása esetén a kifizetőt a foglalkoztatotti létszám növelésével minden többlet munkavállaló bruttó munkabére (de legfeljebb 100 ezer forint) 27 százalékának megfelelő kedvezmény illeti meg havonta munkavállalónként a foglalkoztatás első két évében, majd 14,5 százalék a harmadik évben.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
Doktori, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizetőt a munkavállaló bruttó munkabére (de legfeljebb 500 ezer forint) 27 százalékának megfelelő mértékű szocho kedvezmény illeti meg havonta munkavállalónként.
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS Saját munkavállalók képzésére fordított költségek
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is módosul 2013-tól. A módosítás értelmében a cégek - gyakorlati képzés vállalása esetén - ismét elszámolhatják a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket, igaz az elszámolható kötelezettséghányad a korábbi felére, vagyis a bruttó kötelezettség 16,5 százalékára csökken. Csak azoknak a vállalkozásoknak nyílik erre lehetőségük, amelyek havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik.
Szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés
Jövőre a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló szakmai gyakorlatot és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál együttesen lehet figyelembe venni (ezt a 2012-ben hatályos törvény nem teszi lehetővé).
Adóalap kedvezmények
További újdonság, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett szociális hozzájárulási adóalap-kedvezmények a szakképzési hozzájárulás alapjában is érvényesíthetők.
INNOVÁCIÓS JÁRULÉK
Az októberben hatályba lépett módosítás értelmében 2012-től az innovációs járulékhoz is feltöltési kötelezettség kapcsolódik, melyet december 20-áig kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban technikai jellegű pontosítás, hogy a negyedik negyedévre vonatkozó innovációs járulék előleget is a feltöltési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg, december 20-ig kell megfizetni (a korábbi január 20-i határidő helyett).
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
4
2012 / 23 TÁRSASÁGI ADÓ Bejelentett immateriális jószág, bejelentett részesedés
A bejelentett immateriális jószág fogalma bővül. Ezáltal nemcsak a vásárolt, hanem saját előállítású immateriális jószág kivezetésekor realizált árfolyamnyereség is adómentes lehet minimum egy éves tartási periódus és bejelentés esetén. Pontosodik továbbá a bejelentett részesedés árfolyam nyereségéhez/ veszteségéhez kapcsolódó adóalap csökkentési és növelési szabály, ugyanis a részesedéshez kapcsolódó goodwill értéket is figyelembe kell venni.
Veszteségelhatárolás
2013-tól változnak az elhatárolt veszteség szabályai: A kiválás esetén a fennmaradó társaságnak is alkalmaznia kell a két éves tevékenység folytatási szabályt. A vagyonkezelői tevékenység esetében a kétéves tevékenység folytatás nem lesz a továbbiakban követelmény. Csődeljárás vagy felszámolási eljárásnál a jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséget követően folytatott tevékenység esetében az egyezséggel kapcsolatban elengedett kötelezettség nem keletkeztet adókötelezettséget, ha van elhatárolt veszteség, mivel az teljes egészében (nemcsak 50%-ban) felhasználható ilyen esetben. Ez a szabály a 2012. január 1-től jóváhagyott egyezségekre is alkalmazható.
Adókedvezmények
Bővülnek az adókedvezmények 2013-tól, valamint a jövőben a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a beruházás befejezését is be kell jelenti az NGM-nek, amely évente tájékoztatja az adóhatóságot.
Szabad vállalkozási zóna fejlesztési adókedvezménye
A kormány egyes térségek fejlődése érdekében ún. szabad vállalkozási zónát jelöl ki, amely térségi gazdaságfejlesztő szervezet koordinál majd. Az ilyen területen üzembe helyezett és üzemeltett legalább 100 millió forint jelenértékű beruházás fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosít. A zónák kijelöléséről még nem döntöttek, azt Kormányrendelet fogja szabályozni. A zónák kijelölésének szerepe a szocho kedvezményben lesz még.
Energiahatékonyságot szolgáló beruházási adókedvezmény
Új adókedvezmény jogcím kerül a törvénybe: legalább 100 millió forint jelenértékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás is adókedvezményre jogosít a jövőben. Ennek részletei még nem ismertek, várhatóan a Magyar Energetikai Hivatal hatásköre lesz a minősítés.
K+F bővülő kör
A K+F háromszoros adóalap kedvezmény igénybevételére jogosít a központi költségvetési szervként működő vagy állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel kötött együttműködés is.
Látványcsapatsport támogatása
Látványcsapatsport támogatási kedvezmény pontosodik: a sportfejlesztési program jóváhagyása 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan elektronikus kapcsolattartás útján valósul meg. A köztartozás-mentesség a benyújtás időpontjára vonatkozik, és ez a szabály visszamenőleg is figyelembe vehető 2011. július 1-től. Nem csak sportszervezetnek, hanem látványcsapatsport fejlesztő közhasznú alapítványnak is adható támogatás, ill. utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványnak is.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
5
2012 / 23 Előadó-művészi adókedvezmény
Alultőkésítési szabály pontosítása
Egyéb változások
IPARŰZÉSI ADÓ Iparűzési adóalap változása
Az Európai Bizottság jóváhagyását követően 2009. november 12-től él az előadó-művészi kedvezmény. A kultúráért felelős miniszter a jövőben rendeletben szabályozza az előadó-művészi szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolható költségeinek körét, illetve a felhasználásról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit. A 2012-ben jelentősen módosult az alultőkésítési szabály, mivel azok a finanszírozási, sőt nem finanszírozási tartalmú kapcsolt tranzakciók is bekerültek, amelyre tekintettel az adózó a transzferár szabályok miatt csökkentette az adóalapját. Mivel az alultőkésítés alapvetően a nem finanszírozási típusú ügyletekre nem vonatkozik, így ezek az ügyletek ki is kerülnek a szabályból: azaz sem a kötelezettségeknél sem a kötelezettségekből levonható követeléseknél nem kell a továbbiakban az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó ügyletekkel számolni. A jövedelem-nyereség minimum szerinti adóalap növekszik a tagi kölcsön állományváltozásának 50%-ával. Az áfa szerinti áruminta igazolás hiányában is elismert költség. Ellenőrzött külföldi társaság definíciója szintén pontosításra kerül. Egyrészt a minimum 10% sávos társasági adó esetében az alsó kulcsra vonatkozik, másrészt az adózó bizonyítási kötelezettsége szűkül (a közvetett tulajdonosi viszonyok nehéz bizonyíthatósága miatt) A nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó visszamódosítás csak a könyvekből való kikerüléskor jelentkezik (korábban már az hosszú távú kötelezettségből rövid távúba történő átsoroláskor vissza kellett növelni az adóalapot). Felszámolás alatt állók mellett a kényszertörlés alatt állók sem adóalanyok. Fogalmi pontosítások: Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltat intézmény, és korábban munkanélküli személy fogalmak változnak. Kisvállalati adó alanya értelemszerűen kikerül a TAO adóalanyi köréből. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító kormányhatározat értelmében az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értéke korlátozottan érvényesíthetőek az iparűzés adó alapjában mint csökkentő tételek. Az elfogadott módosítások a levonhatóság korlátozására vonatkozó kitétel alkalmazását sávossá teszik. Ennek értelmében annál kisebb mértékben lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és közvetített szolgáltatások értékét, minél nagyobb az árbevétel. 500 millió Ft nettó árbevételig nincs korlátozás az adóalap csökkentő tételekre. E felett az elábé és a közvetített szolgáltatás csak korlátozott mértékben vonható le: 500 millió Ft és 20 milliárd Ft között a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-ig, 20 milliárd Ft és 80 milliárd Ft között a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig, 80 milliárd Ft nettó árbevétel felett a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
6
2012 / 23 Az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt elábé és közvetített szolgáltatások együttes értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. Fontos kitétel kapcsolt vállalkozások esetén, hogy azoknak a csoporthoz tartozó kapcsolt társaságoknak, akiknek a nettó árbevételük 50%-át meghaladja az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értéke, először együttesen kell meghatározniuk az adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával azonos módon kell kiszámítaniuk a vállalkozás szintű adóalapot. Az előzőekben felsorolt számításokat hat tizedes jegy pontosságig kell elvégezni. Könyvvezetés eltérő devizában
A Törvény tisztázza, hogy a könyveket forinttól eltérő devizában vezető adóalanyoknak a bevallás adatait – a társasági adóhoz hasonlóan - az adóév utolsó napján érvényes, MNB hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
Országosan elérhető adatbázis
Létrejön egy nyilvánosan elérhető országos adatbázis, amely információkat tartalmaz a települési önkormányzatok által alkalmazott helyi adómértékekkel, mentességekkel, kedvezményekkel kapcsolatban. A Magyar Államkincstár feladata lesz az adatbázis fenntartása, mellyel az adóalanyok egyszerűen informálódhatnak az adófizetési kötelezettségükkel kapcsolatban, amely a tervek szerint már 2013 januárjában elérhető lesz az interneten.
Egyéb változások
A nettó árbevétel fogalma módosult, ennek értelmében a pénzügyi lízingcégek esetében a nettó árbevétel meghatározásához a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével is csökkenteni kell a kapott kamatokat és kamatjellegű bevételeket. Ez az összeg azonban nem vehető figyelembe ismételten az adóalap csökkentő tételek között. Egyértelművé válik, hogy ideiglenes építőipari, erőforrás feltárási tevékenység esetében a szerződés szerinti tevékenység megkezdésének napjától a teljesítés elfogadás napjáig terjedő időszak naptári napjait kell figyelembe venni. Az adó beszedője az IFA-t forinttól eltérő, MNB által jegyzett devizában is beszedheti, amelyben a szállásdíj megfizetését lehetővé teszi. Az adófizetés elkerülésének kiküszöbölése érekében a Törvény rögzíti, hogy ha az adóalanynak minősülő ingatlant terhelő vagyoni értéki jog jogosítottja adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, az ingatlan tulajdonosa is kötelezhető az adó megfizetésére. Az egyszerűsített iparűzési adó-megállapodással kapcsolatos szabályok is módosulnak. Emlékeztetőül a kisvállalati adó törvény hatályba lépésével új, egyszerűsített adóalap meghatározási lehetőségek is kerültek a törvénybe.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
7
2012 / 23 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Üzletág átruházással kapcsolatos egyszerűsítés
Jelentős könnyítést jelenthet a vevők számára az üzletág-átruházásokkal kapcsolatban elfogadott törvénymódosítás. Üzletág átruházása esetén ugyanis nem keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az előírt feltételeket teljesíti az adóalany. Üzletág alatt a vállalkozás olyan működő egységét értendő, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.
Módosítások a 2010/45 EU Irányelvvel („Számlázási irányelv”) összhangban
A Tanács 2010/45/EU Irányelvét a számlázási szabályok változásával kapcsolatban 2013. január 1-től kötelező alkalmazni. A jogharmonizáció érdekében az Áfa törvény emiatt a következő pontokon módosul: Lényeges változás, hogy olyan Közösségen belüli adómentes termékértékesítések esetén (Áfa tv. 89.§), ahol a részletfizetéssel vagy elszámolással érintett időszak (Áfa tv. 58.§ szerint) hosszabb, mint 1 hónap, mindenképpen adómegállapítási kötelezettség keletkezik minden naptári hónap utolsó napján is. Az új szabály következménye egyrészt a Közösségen belüli beszerzés analóg módon való kezelése, valamint a „részteljesítések” összesítő nyilatkozatban történő megfelelő feltüntetése. Gyűjtőszámlát csak 1 hónapon belüli teljesítésekről lehet kiállítani, amennyiben a számla tartalmaz közösségi ügyletet (adómentes közösségi termékértékesítést vagy olyan EU-s szolgáltatásnyújtást, ahol az adófizetésre a vevő kötelezett). Közösségen belüli termékértékesítés esetén az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, azaz az előleggel kapcsolatban nem merül fel adómegállapítási, számlakibocsátási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség sem. Nem minősül közösségen belüli termékmozgatásnak, ha a terméket az adóalany a másik tagállamba szakértői értékelés céljára szállítatja, amit a munka elvégzését követően visszaszállítanak. A számlára vonatkozó kötelezettségekre fő szabály szerint a termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás teljesítési helye szerinti tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, egyes esetekben azonban az értékesítő, szolgáltatásnyújtó székhelye szerinti számlázási szabályok az irányadók. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, illetve határon átnyúló szolgáltatás esetében, ahol fordított adózás szerint a vevő az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hó 15ig ki kell állítani. a Törvény biztosítja az elektronikus számla elnevezésének, fogalmának, szabályainak, valamint a papír alapú és elektronikus számlák egységes megőrzési kötelezettségének implementálását a hazai jogszabályba. Bővül azon esetek köre, mikor egyszerűsített adattartalommal lehet számlát kibocsátani. Módosulnak a számla tartalmi elemei (különös adózási módok, fordított adó alá eső ügyletek és vevő által kibocsátott számla elnevezésének egységesítése miatt). Változnak továbbá a belföldi összesítő nyilatkozattal és a pénzforgalmi elszámolással kapcsolatos előírások miatt a számlán feltüntetendő információk.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
8
2012 / 23 A belföldi összesítő nyilatkozat szabályai
Abban az esetben, ha egy adóalanyra 2 000 000 Ft összeget elérő vagy meghaladó áfát hárítanak át egy számlában, vagy egy adóalany ilyen áfa összeget meghaladó értékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít és erről egy számlát állít ki, mind a vevő, mind az eladó köteles számlánként nyilatkozni a számla tartalmával kapcsolatos részletes adatokról. Nyilatkozat szükséges a beszerző részéről akkor is, ha adott bevallási időszakban egy adott partner által, több számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot. Mind az értékesítő, mind a beszerző esetén számla módosítása és érvénytelenítése esetén is jelentkezik a kötelezettség. A nyilatkozatot abban a bevallásban kell megtenni, amelyben az adózó az adólevonási jogát gyakorolja, vagy amelyben az adófizetési kötelezettsége keletkezett.
Fordított adózás a sertéságazatban
2013. április 1-jétől a fordított adózás szabályait kell alkalmazni a sertés, illetve egyes takarmányok értékesítése esetén is. A mezőgazdasági termékek fordított adózásához hasonlóan ezen ügyletekhez is részletes bevallási kötelezettség kapcsolódik.
Pénztárgépek on-line felügyelete
Az elfogadott Törvény alapján jövő áprilistól az adóhatóság számára lehetővé válik a gépi nyugtaadás online felügyelete. Ehhez kapcsolódóan az adózóknak a gépi nyugtákkal, számlákkal és a pénztárgép adataival kapcsolatban többlet adatszolgáltatási kötelezettségük merül fel.
Egyéb változások, pontosítások
Az elfogadott Törvény szerint az adóalap forintra történő átszámításához 2013. január 1-től alkalmazható lesz az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam is, a választáshoz (az MNB árfolyam használatához hasonlóan) előzetes bejelentés szükséges. Közlekedési eszközök rövid távúnak nem minősülő, nem adóalany számára nyújtott bérbeadása esetén a 2008/8 EK Tanácsi Irányelvvel összhangban változik a teljesítési hely szabály. Jövőre a szolgáltatás nyújtó székhelye helyett a birtokba adás helye vagy az igénybevevő székhelye lesz a teljesítési hely. 2013-tól levonható lesz a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfájának 50%-a. Egyszerűsödik a levonható adó utólagos változásának elszámolása, ha az adóalany az adófizetésre kötelezett és a levonásra jogosult is egy személyben. Fordított áfa vonatkozik az adós és olyan harmadik személy közötti termékértékesítésekre is, ha utóbbit a hitelező jelölte ki, és az ügylet a lejárt követelés érvényesítésére irányul. A külföldiek áfa visszatérítésekor a kért információkat, nyilatkozatokat magyar, angol, német vagy francia nyelven is meg lehet adni az Adóhatóság számára, a 2013-ban benyújtott kérelmek esetén. Az eljárásában egyértelmű lesz, hogy több, de legfeljebb 5 kérelmet lehet benyújtani egy naptári évre vonatkozóan. Módosulnak az egyszerűsített adóraktározás szabályai.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
9
2012 / 23 KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA
2013. január 1–jétől új adónem, a közművezetékek adója kerül bevezetésre. A törvény szerint közművezeték minden, a fogyasztók vízellátási, szennyvízellátási, csapadék-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergiaellátási valamint hírközlési (hang, kép, adat és más információ iránti) igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték.
Az adó alanya
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.
Az adó alapja, mértéke, kedvezmények
Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza, mértéke: 125 Ft minden megkezdett méter után. Mentes az adó alól a földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvény szerinti szállítási / átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a szabályozás kedvezményt biztosít: 170 000 métert meg nem haladó vezetékrész után a számított adó 20 százalékát, 170 000 – 250 000 méter közötti részre a számított adó 40 százalékát, 250 000 – 300 000 méter közötti részre a számított adó 80 százalékát, 300 000 méter felett a számított adó teljes összegét kell megfizetni. Az érvényesített kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.
Eljárási kérdések
A bevallási kötelezettséget évente, tárgyév március 20-ig, a fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell az adóalanynak teljesíteni.
TÁVHŐADÓ (ROBIN HOOD ADÓ) Energiaellátók adóterhelése
A gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése és a költségvetési hiánycélra vonatkozó prognózis tartásának elősegítése érdekében 2013. január 1-jétől az energiaellátók adóterhelése 50% lesz, ugyanis a 19%-os társasági adó kulcs mellett jövőre jövedelemadójuk 31%-ra emelkedik.
Fejlesztési adókedvezmény
Az új beruházásokra tekintettel fejlesztési adókedvezményre jogosult adózók a számított adó 50%-áig adókedvezményt vehetnek majd igénybe jövőre, de természetesen csak a társasági adóban még nem érvényesített részig.
PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK
A 2013. január 1-jével bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciós illeték, amely a kapcsolódó törvényben meghatározott fizetési műveletekre határoz meg illetékkötelezettséget. Az illetékkötelesség az átutalás, beszedés, készpénz ki-és befizetés mellett kiterjed a pénzváltási tevékenységre, a kölcsöntörlesztésekre, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételre, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevételek felszámítására. A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalék, a készpénzfelvételt terhelő illeték mértéke pedig 0,3 százalék, de legfeljebb 6 ezer forint. Nem kell illetéket fizetni az egy bankon belüli saját számlák között, valamint mentesülnek a bankon belüli közös tulajdonú számlák is, például házastársak számlái.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
10
2012 / 23 Szintén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól a TBSZ, Start, NYESZ számlákról és a letéti számlákról történő kifizetések is, valamint az Európai Unióba történő befizetések, az unióból származó támogatások fogadásához kapcsolódó kincstári, illetve egyéb nemzetgazdasági számlatulajdonosok kezelésében lévő uniós számlák. A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01 százalék, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1 százalék. A korábbi bejelentésnek megfelelően, a MNB kikerül a kötelezettek köréből. BANKADÓ
A pénzügyi szervezetek (a biztosítók kivételével) 2013-ban is kötelezettek lesznek a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, a hitelintézetek pedig a hitelintézeti különadó megfizetésére.
BIZTOSÍTÁSI ADÓ
A 2013-től bevezetett biztosítási adó első bejelentése óta is számos módosítás elfogadásra került a törvény kapcsán. Ezeket e pont keretében foglaljuk össze. A törvény lehetővé teszi csökkentett adómérték használatát abban az esetben, ha a biztosító adóalapja nem haladja meg a 8 milliárd forintot. Ennek értelmében a biztosítási adó mértéke az alábbiak szerint változik az adóalap függvényében. Casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén Adómérték Adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 3,75% Adóalap 1 milliárd Ft feletti és 8 milliárd Ft-ot meg nem 7,5% haladó része után Vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén Adómérték Adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5% Adóalap 1 milliárd Ft feletti és 8 milliárd Ft-ot meg nem 5% haladó része után
Ha a társaság adóalapja meghaladja a 8 milliárd forintot, akkor a teljes adóalap az eredeti kulcsok alapján adózik (15% és 10%). Bővült a biztosítási díj fogalma, ugyanis biztosítási díjnak minősül az az érték is, ami ugyan a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként került elszámolásra, azonban a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősül (pl. megtakarítási típusú díjból, kockázat fedezetét jelentő összeg.) A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy a biztosítót ugyanazon biztosítási díj vonatkozásában biztosítási adó és tűzvédelmi hozzájárulás is terhelje, előbbiből az utóbbi levonható.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
11
2012 / 23 GÉPJÁRMŰADÓ
A Törvény pontosítja, kiegészíti a súlyos mozgáskorlátozottság, a gépjármű forgalomból való kivonása, illetve a lassú jármű és lassú jármű pótkocsijának fogalmát. Részletezi továbbá a környezetvédelmi osztályjelzés megállapításának módját, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek kapcsán is egyértelmű legyen a cégautó mértékének megállapítása.
SZERENCSEJÁTÉK ADÓ
A játékkaszinók játékadója egykulcsossá válik. Az adó a borravaló 50%-val növelt tiszta játékbevétel 30%-a.
JÖVEDÉKI ADÓ
KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ
Jövőre lehetőség lesz a tiszta növényi olaj saját gazdaságban történő felhasználása meghatározott feltételekkel. Lehetővé válik a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadóvisszaigénylés havonta történő benyújtása. Csökken a papír alapú adó-visszaigénylés adminisztrációs terhe, mert jövőre már nem kell csatolni a számlákat, bizonylatokat. 2014. január 1-től mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után adóvisszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani. 2013. január 1-től a 3811 vámtarifa számú üzemanyag adalékok megfigyelt termék státusza megszűnik és az ellenőrzött körbe kerülnek. Harmadik országokba tartó repülőgépeken jövedéki adómentesen lehet alkohol tartalmú italokat illetve dohányterméket értékesíteni. Ezekben az esetekben a Törvény lehetővé teszi, az alkoholok, dohánytermékek utántöltését is jövedéki adó fizetése nélkül. A zömében kis pálinkamennyiséget előállító kereskedelmi főzdék számára a korábbi 10 millió forint jövedéki biztosíték 2 millió forintra csökken. Borászok részére lehetővé válik szőlőborból 10 ezer liter pezsgő előállítása és forgalmazása, pezsgőraktári engedély és jövedéki biztosíték nélkül. A bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken. A módosítások 2013. január 1-től lehetővé teszik a légi jármű karbantartása során repülőgép üzemanyag eltávolítását nyilvántartás vezetése mellett, illetve rekultivációs tevékenység során ásványolaj kinyerését bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A bejelentési illetve nyilvántartási kötelezettség elmulasztása természetes személy esetében 300 ezer gazdálkodó szervezet esetében 600 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. Utólagos engedély visszavonásra (adóraktári, jövedéki, illetve keretengedély) csak akkor lesz lehetősége a vámhatóságnak, ha a köztartozás még nem került kiegyenlítésre. A módosítás a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a NAV vámszerve helyett a NAV adószervéhez rendeli. A vámhatóság a továbbiakban kizárólag a termékdíj-köteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat látja majd el, és ehhez kapcsolódóan a termékdíj ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok is módosulnak, pontosításra kerülnek a jogkörök és az eljárási kérdések is. A törvény tartalmazza a hatáskör átadásához kapcsolódó átmeneti szabályokat is.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
12
2012 / 23 Egyéb változások
A törvény kibővíti az átvállalási jogcímek körét: csomagolószer esetén a jövőben az azt változatlan formában továbbértékesítő első belföldi vevő, majd tőle a csomagolószert csomagolásra, vagy más csomagolószer előállítására felhasználó első belföldi vevő is átvállalhatja a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket. 2013. január 1-jétől harmadik országban letelepedett gazdálkodó esetén a termékdíjjal kapcsolatos ügyek intézéséhez kötelező az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása. A Törvény eltörli a termékdíj bírság fogalmát, 2013-tól a környezetvédelmi a kötelezettség megszegése is mulasztási bírsággal lesz sújtható.
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (NETA) Energiaital adómértéke
2013-tól a taurint nem tartalmazó, de a 15 milligramm /100 milliliter mennyiséget meghaladó metil-xantin tartalmú energiaitalok adókötelessé válnak. Az ilyen típusú italok után 40 forint/liter adót kell majd fizetni. A korábbiakkal ellentétben az 5-15 milligramm/100 milliliter metil-xantint és az ún. egyéb anyagok közül (pl. aminosav, ginzeng, ginkgo biloba, B vitamin stb.) legalább kettőt tartalmazó energiaitalok nem válnak adókötelessé.
Adómentesség
Adómentessé válik azoknak a NETA köteles termékeknek a beszerzése, amelyet az adózó belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.
Hatásköri változás
Összhangban azzal, hogy a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos adóztatási feladatok 2013-tól a vámhatóságtól az adóhatósághoz kerülnek át, átmeneti rendelkezések kerültek megfogalmazásra. Ezek értelmében 2013. február 14-ét követően a bevallásokat már az adóhatóság felé kell benyújtani, illetve ezt követően a befizetéseket is felé kell teljesíteni.
ILLETÉKEK Ingyenes vagyonszerzési illeték
2013-tól egyszerűsödik az ingyenes vagyonszerzésekhez kapcsolódó illetékek jelenlegi rendszere: az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem játszik szerepet, az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lesz. Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések illetékmentességét kiegészül az elhunyt özvegyére vonatkozó értékhatár nélküli mentességgel (jelenleg a túlélő házastárs 20 millió forintos határig mentesül). Továbbá, az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesül a vagyonszerzési illetékek alól.
Visszterhes vagyonszerzési illeték
Egyéb változások
Megszűnik a visszterhes lakásszerzéshez kapcsolódó két kulcsos (4 millió forintig 2 százalék, felette 4) illetékrendszer, 2013-tól lakásvásárlás esetén is az általános, 4 százalékos mérték alkalmazandó. A 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, amennyiben az
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
13
2012 / 23 egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A visszlízingügyletek 2009-től átmeneti, 2012. december 31-éig tartó illetékmentessége határozatlan időre bővül. A termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alanyi köre is bővül, a szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatják. VÁM
Módosul a megbízható vámadós definíciója. Ennek értelmében a
csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás esetleges fennállása esetén az illetékes cégbíróság megkeresése szükséges. 2013-tól, ha az ügyfél nevében közvetett vámjogi képviselő járt el, akkor az ellenőrzés nála is lefolytatható. Az adózás rendjéről szóló törvényben és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben szereplő fogalmak egységesítése miatt a kintlévőség helyett a tartozás fogalmat vezetik be. Jövőre a késedelmesen fizető, de tartozással nem rendelkező cégek is kaphatnak engedélyt, meghatározott feltételek mellett. Továbbá, az áfa biztosítás alóli mentesség automatikusan jár majd az AEOC és AEOF tanúsítvánnyal rendelkező adózók részére. ADÓZÁS RENDJE Készpénz-szolgáltatás módosuló szabályai
A módosítás 1,5 millió forintra változtatja a 2013-tól élő, korábbi 5 millió forint összegű készpénzfizetési korlátot, mely összeg tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is. Ha megállapítható, hogy a szerződés felosztása kétséget kizáróan ezen kötelezettség megkerülését célozza, úgy ezeket a szerződéseket a készpénzfizetési korlát szempontjából egy szerződésnek kell tekinteni. A mulasztási bírság 20%, amely mindkét felet sújtja a 1,5 millió forint határ feletti összegre.
KOCKERD kérdőív
A megváltozott szabályok értelmében az adóhatóság nem törli automatikusan azoknak az adózóknak az adószámát, melyek elmulasztották a KOCKERD kérdőív (kockázatelemzést szolgáló kérdőív) kitöltését. Ez esetben az adóhatóság legfeljebb 500 eFt-os mulasztási bírságot szab ki és egyúttal ismét felszólítja az adózót a kitöltésre. Csak abban az esetben törli az adószámot, amennyiben az adózó a felszólítást követően sem pótolja a megadott határidőn belül a kérdőív benyújtását. Ezt a szabályt már a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell. Meghatározzák, hogy az eljárást főszabály szerint egy éven belül folytatja le, továbbá egyértelműsítik, hogy a kockázatelemzés eredményéről csak akkor küld az adóhatóság az adózó részére értesítést, ha fokozott ellenőrzést rendel el.
Elkésett fellebbezés
Fontos változás, hogy megszűnik az adóhatóság eddig megszokott azon egyébként illetékfizetési kötelezettséggel járó – eljárása, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedésként bírálja el. A változás értelmében automatikusan, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az elkésett, a nem jogosult által benyújtott vagy az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés elleni fellebbezés.
Közös adószámlára utalás
Elhalasztott, régi elképzelés valósul meg 2013-tól, amely szerint lehetővé válik a különböző adók egy utalással történő megfizetése. A
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
14
2012 / 23 részletszabályokat külön rendelet fogja szabályozni. Tévesen levont járulékok visszaigénylése
Az eddigi szabályozás szerint, ha jogutód nélkül szűnik meg egy munkáltató, a munkavállalónak nem volt módja visszaigényelni a korábban tévesen levont járulékokat, ha a munkáltató mulasztását a megszűnése után fedezte fel. Jövőre ezt az adóhatósággal lehet rendezni.
Feltételes adómegállapítás
Bővül azon ügyletek köre, melyek vonatkozásában feltételes adómegállapítási kérelem nyújtható be. Nem csak a jövőben megkötendő jogügyletek, hanem ún. jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletek esetén is lehet ilyen kérelmet benyújtani, azonban csak személyi jövedelemadó, társasági adó, helyi iparűzési adó és kisvállalati adó tekintetében. Ezen új kérelem típus beadási határideje megegyezik a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejével. A kérelem díja az általános mérték kétszerese lesz, de legfeljebb 15 millió forint.
Adókötelezettséget érintő jogviszony minősítése
Eltörlik azon adóhatósági kötelezettséget, mely szerint az adóhatóság az adóellenőrzések során köteles ugyanazon jogviszonyt minden adózónál azonosan minősíteni. E szabályra tehát észrevételekben, fellebbezésekben nem lehet majd a jövőben hivatkozni.
Hatásköri változások
A környezetvédelmi termékdíjjal, a népegészségügyi termékadóval, továbbá az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatok (kivetéses adózás esetén az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat kivéve) a vámhatóságtól az adóhatósághoz kerülnek át.
Mintavételi jog
A népegészségügyi termékadóval kapcsolatos ellenőrzési tapasztalok indokolták, hogy az adóellenőrök ellenőrzési jogköre a mintavételi joggal bővüljön. 2013-tól tehát az ellenőröknek joga van az ellenőrzés során mintát is venni az adott termékből. A mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége, s a mintavételi, továbbá a laboratóriumi vagy más vizsgálatok költsége is őt terheli, amennyiben annak eredményeképpen az adóhatóság jogsértést állapít meg.
Kötelező képviselet bevezetése
Az adó feltételes, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, továbbá bizonyos típusú felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárások esetén ellenjegyzés helyett kötelező lesz a szakmai, azaz az ügyvédi, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői képviseletet, azt az esetet kivéve, ha a magánszemély vagy a társaság vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával vagy adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői képesítéssel rendelkezik.
Adóregisztrációs eljárás
2012. január 1-jétől hatályos az az előírás, hogy az adóhatóság az adószám kiállítását megtagadja az olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől vagy tagjától, mely olyan társaságban is ügyvezető, ahol több mint 15 millió forintos, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkezik. Jövőre, ha az adótartozást rendezik, az adószám az új társaságnak kiadható.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
15
2012 / 23 Egyéb változások
Azoknak az adózóknak, melyek 2013-tól a pénzforgalmi elszámolást kívánnak alkalmazni, 2012. december 31-ig e választásukat be kell jelenteniük az adóhatóságnak. Az adóhatóság honlapján közzéteszi a pénzforgalmi elszámolást választókat, valamint a választás kezdő és befejező időpontját. Ha az adózó bizonylatot, könyvet vagy nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, ellenőrzés esetén pedig hozzáférést, letöltést kell biztosítania az ellenőrök részére. Az adóhatósági igazolások (adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás) kiállítási határideje 8 napról 6 napra csökken. Egyszerűsödik az igazolások szerkezete. Adminisztrációt csökkentő intézkedés, hogy amennyiben az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, mentesül az adó-, illetve az együttes adóigazolás beszerzése alól (amennyiben az igazolás beszerzése az adott ügy esetében kötelező). A köztartozásmentes adózói minősítésről is kérhető lesz igazolás, továbbá a csak adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyek is kérhetik az adatbázisba történő felvételüket. Bővül a minősített adózónak való minősülés feltételeinek köre. Az adózó csak akkor kapja meg a jövőben az ilyen minősítést, ha a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül nem állt vagy áll kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt. Az az adózó, mely szerepel a minősített adózói adatbázisban, a fizetési könnyítés és adómérséklési eljárás iránti kérelemben kérheti azok 30 helyett 15 nap alatti sürgősségi elbírálását. Szűkül a közlendő adatok köre a biztosítotti jogviszony bejelentésekor. Az egyszerűsített bevallással kapcsolatos változás, hogy a bevallást csak akkor kell visszaküldeni az adóhatóságnak, amennyiben javítás szükséges. Már a 2012. évi bevallás esetén is így kell eljárni. A korábbi szabályozással ellentétben ezt a bevallási formát azok az adózók is választhatják majd, akiknek nincsen e-mail címük. Soron kívüli bevallást kell benyújtani, ha az adózó üzletvezetési helyét Magyarországról külföldre helyezi át, illetve tőkeegyesítő társaságok beolvadásakor is, amennyiben az adózó belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik, az eseményt követő 30 napon belül. A feltételes adómegállapítással kapcsolatosan változik a folyamatos teljesítésű jogügylet fogalma. A társadalombiztosítási szervek a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos igazolásokat a jövőben nem havi rendszerességgel, hanem csak az ellátási időszak végén vagy a naptári évet követő év január 31-ig lesznek kötelesek kiállítani. Az adózók önkéntes jogkövető magatartásának az ösztönzése a célja az önellenőrzésre történő felhívás jogintézményének bevezetése. Amennyiben az adózó terhére eltérés mutatkozik a bevallás és az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatok között, az adóhatóság a magánszemélyt önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel. A felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, elmulasztása esetén mulasztási bírság nem szabható ki. A felhívás közlésétől számított 30 napig az érintett adónem és időszak tekintetében az adóhatóság ellenőrzést
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
16
2012 / 23 nem végezhet. 2013-tól a túlfizetés összegét az adóhatóság bármely, tartozást nem mutató adónemre is átvezeti. Több ponton változtak 2013-tól azok a szabályok, melyek rögzítik, hogy az adóhatósági iratok mely időponttól minősülnek kézbesítettnek. Ezen változások egészülnek ki még azzal, hogy amennyiben az adóhatósági iratot mind az adózó, mind a meghatalmazott részére ügyfélkapun keresztül kézbesítik, akkor a kézbesítés joghatásai az első visszaigazolás időpontjával állnak be. Az adózókat környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyekben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti a jövőben. A diákhitel adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 2013. július 1-jétől az adózó számára az általa befogadott számlák tekintetében lekérdezhetővé válik a másik adózó által benyújtott áfa összesítő jelentés adatai. KIVA / KATA
Hogyan adóznak a kisvállalkozások jövőre? című hírlevelünkben részletesen ismertettük a kisvállalkozásokat érintő 2013-től hatályba lépő két új adónemet, a Kata-t és a Kiva-t. Az Országgyűlés őszi ülésszakán számos ponton módosította a már kihirdetett törvényt. A két új adózási formával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a hamarosan megjelenő külön hírlevelünkben számolunk be.
Ha bármilyen kérdése merül fel Hírlevelünkben tárgyalt témával kapcsolatban, készséggel állunk rendelkezésére. Szmicsek Sándor Adópartner Mazars Kft. 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. +36-1-429-30-10
[email protected] www.mazars.hu www.mazars.com www.transferpricingcenter.com
Csizmadia Heléna Adóigazgató Mazars Kft. 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. +36-1-429-30-10
[email protected] www.mazars.hu www.mazars.com www.transferpricingcenter.com
Megjegyzés: A Hírlevelünkben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
17