NORMAFA ÓVODA. OM szám: Hatályba lépés idıpontja: január 1. Hatályos: határozatlan ideig

NORMAFA ÓVODA OM szám: 034483

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályba lépés idıpontja: 2010. január 1. Hatályos: határozatlan ideig

-1-

I. BEVEZETİ

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény – a jogszabályi elıírásoknak megfelelendı – Alapító Okiratában foglaltakat e Szervezeti és Mőködési Szabályzatban részletezi. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetıje készítette el. A Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Hatályos jogszabályok: -

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény és annak módosításai, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak módosításai, 138/1992. Kormányrendelet, 26/1997. NM. 3/1998. I. sz. EüM. Rendelet, 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi ellátásról, 65/1999. (XII. 22.) EüM. Rendelet, 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, és a 327/2008 (XII.30) korm rendelettel történt módosítás, 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rendelet, LXXXIII 1995. évi törvény közfeladatokat ellátó intézményeken zászló, vagy lobogó állandó kitőzését szabályozó Rendelet, 30/2004. (X. 28.) OM Rendelet, 2/1983. (II. 14.) EüM. Rendelet. 1999. évi LXII. Törvény 4 § (7) 2005. évi CLXXXI. Törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása, a nemdohányzók védelmérıl, 36/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 138/1992. Kormányrendelet módosításáról GYvt. 19. § gyermekvédelmi kedvezményrıl 2008. évi XLVIII. Törvény 32/2008 (XI.24) OKM rendelet, 93/2009. (IV. 24.) Korm rendelet. ( továbbképzés, szakképzés)

-2-

A kiterjedés köre: -

az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselıi, a nevelıtestület, az intézményvezetı, vezetı helyettesek, a nevelı-oktató munkát segítık, egyéb munkakörben dolgozók, az intézménnyel kapcsolatba lépık.

Ellátandó alaptevékenységek: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (kot.) 24.§ (1) bekezdése és a 114 § (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – a Kot. 6. §ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvodai nevelés keretében logopédiai, dyslexia-megelızı foglalkozások szerepelnek, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete biztosított. Az óvoda 2003/2004-es tanévtıl kezdıdıen német nemzetiségi oktatást folytat. Az óvoda 2005. szeptember 1-jétıl kezdıdıen légzıszervi problémákkal küzdı (kruppos, allergiás) gyermekeket is ellát és a szenzoros integráció fejlesztésére Ayres terápiát alkalmaz.

A költségvetési szerv jogállása: Az intézmény önálló jogi személy.

A költségvetési szerv illetékességi és mőködési köre: BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT UTCANÉVJEGYZÉK SZERINT.

-3-

II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ADATAI

1.

A költségvetési szerv neve:

Normafa Óvoda 2.

A költségvetési szerv székhelye és telephelyei:

Az intézmény székhelye: 1121 Budapest XII. kerület Hegyvidék, Normafa út 30.-32. Telephely (tagintézmény): 1121 Budapest XII. kerület Hegyvidék, İzike út 32.

3.

4.

Az intézmény számlaszáma: Raiffeisen Bank 12001008 – 00155869 – 03400001 3.1.

XII. ker GESZ számlaszáma: Raiffeisen Bank 12001008-00155869-00100001

3.2.

XII. ker GESZ pályázati számlaszáma: Raiffeisen Bank 12001008-00155869-00600006

A költségvetési szervalapító szerve:

Az alapító szerv neve: Budapest Fıváros XII. ker. Tanács VB. Jogutódja: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Böszörményi út 23-25.), a továbbiakban: Önkormányzat 5.

Az alapítás éve: 1975.

-4-

Önkormányzat

(1126

Budapest,

6.

A fenntartó szerve:

Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 1126 Budapest Böszörményi út 23-25. 7.

Alapító Okirat kelte:

2009. 09. 28. 7.1.

Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése:

Az óvoda az 1999/2000 tanévtıl saját nevelési programja szerint dolgozik, melyet a XII. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete a 89/1999.(IV.15) Bp. Fıv. XII.ker. Kt határozatában fogadott el. A 2004-ben felülvizsgált és kiegészített programot jóváhagyta a 110/2004 (VII.14) Bp. Hegyvidék XII. ker KOBh. 8.

Szakágazati besorolás 2009. december 31.-ig: 851020

Alaptevékenységének szakfeladat száma és tevékenységi köre2009. december 31.-ig: 80111-5 Óvodai nevelés 80112-6 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 8.1.

Szakágazati besorolás 2010. január 1-tıl:

8510

Alaptevékenységének szakfeladat száma és tevékenységi köre 2010. január 1-tıl: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása (légzıszervi problémákkal küzdı, kruppos allergiás gyermekek ellátása és a szenzoros integráció fejlesztésére Ayres terápia) 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi (német nemzetiségi) óvodai nevelés, ellátás 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítı programok Az óvoda a fenntartó által jóváhagyott nevelési program szerint dolgozik. 9.

A költségvetési szerv típus szerinti besorolása:

A tevékenységek jellege alapján:

közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató szerv fajtája szerint:

közintézmény

Feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan mőködı, elıirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv

-5-

Az Alapító a költségvetési szerv pénzügyi, számviteli, munkaügyi feladatainak ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálatát jelöli ki (röviden: GESZ), mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervet. (Az önállóan mőködı, megállapodás határozza meg.) Az épület-karbantartási feladatok ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt jelöli ki. 10. A költségvetési szerv vezetıjének kinevezési, megbízási, választási rendje, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a)

Az óvodavezetıt az Önkormányzat Képviselı-testülete bízza meg a vezetıi feladatok ellátásával, vezetıi megbízatása határozott idıre szól. Az óvodavezetı felett az egyéb munkáltatói jogokat (1990. évi LXV. Törvény 103. § (1) bekezdés b) pont a polgármester gyakorolja. Az óvodavezetı megbízása pályázat útján történik. Az igazgató magasabb vezetı beosztású közalkalmazott.

b) A közintézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény az irányadó. 11. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az Alapító az intézmény kizárólagos használatába adja az ingatlan-nyilvántartásban 3670. sz. tulajdoni lapon, a 9451. hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, Normafa út 30.-32- sz. alatt, a 3669 sz. tulajdoni lapon, a 9450. hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, Normafa út 30.-32. sz. alatt, valamint a 3311 sz. tulajdoni lapon, a 9138/9. hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, İzike u. 32. sz. alatt található, Az Önkormányzat tulajdonát képezı ingatlant, a rajta lévı felépítménnyel együtt, továbbá a kertet. A használati jog gyakorlása nem sértheti az alapító tulajdonosi jogait. 12. A költségvetési szerv kiegészítı, kisegítı és vállalkozási tevékenysége: a) A költségvetési szerv kiegészítı tevékenysége: A költségvetési szerv kiegészítı tevékenységet nem végez. b) A költségvetési szerv kisegítı tevékenysége: A közintézmény a használatában lévı önkormányzati ingatlant alapfeladatai sérelme nélkül – az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 4/1994. (III.2.) Budapest Fıváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete elıírásai szerint – bérbe adhatja. Kisegítı tevékenysége arányának felsı határa a szerv kiadásaiban: 5%.

-6-

Szakfeladat száma 2009. december 31-ig: 70101-5

Tevékenységi köre: Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

Szakfeladat száma 2010. január 1-tıl: Tevékenységi köre: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése c) A költségvetési szerv A költségvetési szerv

vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

Az intézmény bélyegzıi: Hosszú (fej) bélyegzık:

Körbélyegzık:

Használatára jogosultak: -

Óvodavezetı Óvodavezetı-helyettes

-7-

III. A MŐKÖDÉS RENDJE

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján szabályozni kell. 1.

Általános szabályok:

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: -

Az óvodai nevelés nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását. A nyári és decemberi zárás idıtartamát. A megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének idıpontját. A nevelıtestületi értekezletek idıpontját.

Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletérıl. 2.

A nyitva tartás rendje:

A nyitvatartási rend értelemszerően a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A gyermeket csak a gondviselı szülı, illetve 14 év feletti családtag viheti el a szülı által meghatalmazásban foglalt felelısségvállalás alapján. Ha a gyermeket más személy viszi el ugyancsak köteles a szülı errıl írásos nyilatkozatot adni, abban felelısséget vállalni. A megbízott személy köteles személyazonosságát igazolni. A gyermeket az óvodába érkezéskor átöltöztetve az óvodai csoportszobáig vezetve kell átadni a mőszakban lévı pedagógusnak, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Az intézmény elıbb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartására (elızetes kérelem alapján) az intézmény vezetıje adhat engedélyt. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülık – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésıbb február 15.-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelızıen a szülıket tájékoztatja. Az óvoda nyitva tartása: Minden nevelési évben a szülıi igény felmérése alapján kerül meghatározásra (max: 6-18 óráig). Az elsı gyermek érkezésétıl az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel 48/1996. (X. 18.) MKM Rendelet.

-8-

3. A vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az intézményvezetı vagy intézményvezetı-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje a 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján kell szabályozni. Az óvodavezetı munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az óvodavezetı-helyettes (ek) munkájukat munkaköri leírások valamint az óvodavezetı közvetlen irányítása alapján végzik. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ı, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetıi, vezetı-helyettesítési feladatokat ellássák. Ha egyértelmővé válik, hogy: -

-

az intézmény vezetıje a szükséges vezetıi intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetıi feladatokat az intézményvezetı-helyettesnek kell ellátnia, az intézményvezetı helyettese a szükséges, vezetı-helyettes feladatkörébe tartozó teendıket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezetı-helyettesi feladatokat az intézményvezetı által megjelölt személynek kell ellátnia. Megbízás hiányában a Közalkalmazotti Tanács elnöke, minıségi team vezetı, szakmai munkaközösség-vezetı helyettesíti.

A vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: -

-

a helyettesek csak a napi, a zökkenımentes mőködés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

-9-

4.

Az óvodai felvétel rendje:

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik a fıváros által meghirdetett idıpontban. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehetı fel. Az újonnan beérkezı gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermekeket elsısorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol szülıje dolgozik. •

Az óvoda, beleértve a kijelölt óvodát is, köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki az ötödik életévét betölti, mivel ez a gyermek a nevelési év kezdı napjától négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. Ktv. 24. § (3.) A gyermek felvételét az óvoda csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Az óvodai felvételrıl, átvételérıl az óvoda vezetıje dönt. Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha az óvodába jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát, a fenntartó bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Felvettnek kell tekinteni, aki az adott óvodai ellátására konkrét idıpont megjelöléssel jogosultságot kapott, és az intézményi elhelyezés ez által biztosított. Az óvodába felvett gyermekeket az óvoda tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevı óvoda feladata. A gyermeket – kérelemre – ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetıje felmentheti a napi 4 órás óvodai nevelés alól. (ktv. 69. §) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Megszőnik az óvodai elhelyezés: ha a gyermeket más óvoda átvette, ha a szülı írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, ha a fizetési hátralék miatt az óvodavezetı szünteti meg, ha a gyermeket felvették iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti, − ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol a foglalkozásoktól (1993. LXXIX. Törvény)

− − − − −

-10-

5.

Foglalkozások, tevékenységek rendje és formái:

Óvodánkban a tanulás játékba integráltan történik, illetve a nagycsoportokban kötött foglalkozások vannak. A naponta történı kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A tanulás formája lehet kötött vagy kötetlen mely mindkét esetben tervezett. A tanulásra többnyire a kötetlenség a jellemzı, de a gyermekeknek a választott tevékenységet be kell fejezniük. A kezdeményezett, illetve kötött foglalkozásokat heti rendben-napirendben rögzítjük, nevelési programunknak megfelelıen. 6.

Mindennapi testedzés formái:

Az óvodában mindennap szervezünk játékos mozgást, ez rugalmasan épül be a napirendbe. (max. 30 perc) -

-

mindennapos frissítı kocogás 10-15 perc, heti 2 kötelezı testnevelés foglalkozás: o tartásjavító és lábtorna elemeinek beépítésével, o Ayres terápia heti 2 alkalommal a kiszőrt gyermekeknek óvodán kívüli foglalkozások: intenzív úszás (ısszel és nyár elején), játékos gyermektorna, fakultáció heti 2 alkalommal.

Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 7.

Önköltséges tanfolyamok, szolgáltatások szervezésének rendje

A szülık kérését figyelembe véve az óvodavezetıje engedélyezi azon tanfolyamokat, szolgáltatásokat, melyek az óvoda alapfeladatát nem sértik, és a helyi nevelési programban megfogalmazott célok elérését és a feladatok megvalósulását segítik. A szervezéshez a feltételek adottak, illetve az óvoda életét nem zavarják. A tanfolyamra jelentkezés írásban történik, mellyel a szülık a tanfolyam költségeit is vállalják. 8.

Az intézményben folytatható reklámtevékenységekre vonatkozó elıírások

A 2008. évi XLVIII. Törvény szabályozza az óvodai reklámtevékenységet. Bármilyen helyen, formában tilos az olyan, gyermekkorúaknak szóló reklám, amely fizikai, szellemi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlıdésüket károsítja, kedvezıtlenül befolyásolja, különösen azáltal, hogy: − erıszakra, szexualitásra utal, azt ábrázol, vagy − témájának meghatározó eleme az erıszakos módon megoldott konfliktus. Tilos az olyan reklám is, amely gyermekkorút veszélyes, erıszakos, vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be.

-11-

8.1 − − − −

Az általános tilalom alóli kivételek, így nem vonatkozik a tiltás: az egészséges életmódra és környezet védelmére neveléssel összefüggı, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, illetve az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervezı, vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének, vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggı megjelenítésére.

8.2 A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetı engedélyével lehetséges. Az engedélyezés tartalmazza: - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb idıtartam kikötéseket, módját. Az engedély kiadása írásban (szignózással) történik. Az intézményvezetı az engedély visszavonására bármikor jogosult. 8.3 A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezetı önállóan, illetve az általa jelentısnek minısített reklámtevékenység esetében megállapítja - a nevelıtestület, a szülıi közösség, valamint a gyermek közösségek bevonásával valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezetı köteles a pedagógusoktól, a szülıktıl, a gyermekektıl, tanulóktól érkezı, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 8.4 Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: -

faliújságon, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás, stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezetı által kiadott engedély határozza meg.

-12-

9.

Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi munka óvodánkban a gyermek testi, lelki egészségvédelme, valamint a sajátos nevelési igényő, a hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás. Gyermekvédelmi felelıs segíti az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A szociális támogatás megállapításának elvei: A Gyermekvédelemrıl és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 2003. évi IV. törvénnyel történt módosítása értelmében ingyenes étkezésre jogosult: -

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek, amennyiben a törvényes képviselı bemutatta a Népjóléti Iroda által kiadott határozatot.

Normatív (50 %-os) térítési kedvezményre jogosult: -

A három vagy több gyermekes családok, szülıi nyilatkozat alapján A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, az orvos által kiadott igazolás alapján.

9.1. A gyermek jogai és kötelességei A gyermek joga: -

-

-

hogy a nevelési intézményben, biztonságban, egészséges környezetben neveljék, ezért az intézményünk gondoskodik, hogy az óvodai életrendjét – pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsa ki. (Ktv. 10. § (1)) Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletérıl, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérıl, a gyermekbaleseteket elıidézı okok feltárásáról és megszőntetésérıl, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérıl, ennek keretében különösen az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszeri fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálatáról. (Ktv. 41. § (5)) A rendszeres, ingyenes egészségügyi felügyelet. (Ktv. 41. § (1)) Hogy személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet kapjon a fizikai és lelki erıszakkal szemben. A gyermek nem vethetı alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Hogy képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben részesüljön. (Ktv. 10. § (1), (2), (3)) Intézményünk ellátja a tehetséggondozással, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

A gyermek kötelessége: -

hogy az életkori sajátosságának megfelelıen az óvodai élet tevékenységformáiban részt vegyen, hogy életkorához és fejlettségéhez igazodva a házirendben meghatározottak szerint közremőködjön saját környezetének, az általa használt eszközöknek, játékoknak a rendben tartásában,

-13-

-

hogy óvja saját és társai épségét, és egészségét és korának megfelelıen alkalmazza a biztonsági elıírásokat és játékszabályokat. Veszély illetve baleset esetén szóljon a felnıttnek, óvodapedagógusnak.

A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, ami az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésével, legkorábban, abban az évben válik érvényessé, amikor a gyermek a hatodik életévét május 31-ig betölti. A szülı kérésére tankötelessé válhat, ha december 31-ig tölti be a kort. A jogszabályok lehetıséget adnak az óvodai nevelés meghosszabbítására. A szülı kezdeményezésére a Nevelési Tanácsadó, illetve a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a gyermek addig maradhat az óvodában, amíg az iskolához szükséges fejlettséget eléri. Így lehetıség van arra, hogy a gyermek a hetedik életévének betöltése után is óvodai nevelésben vegyen részt. Ehhez a fenti szakvélemény és az óvoda nevelıtestületének egyetértése szükséges. A tankötelezettség kezdetérıl az iskola igazgatója dönt az óvoda véleménye, illetve a szakszolgálati vélemény alapján. 9.2. A szülık jogai és kötelességei 9.2.1. A szülı joga: -

-

-

-

Az intézmény programjának és a házirendjének megismerése. Beiratkozáskor minden szülı megkapja az óvoda házirendjét, az óvoda vezetıje a felvett gyermekek szüleinek tájékoztató értekezletet tart, ahol bemutatja az intézmény nevelési programját. Hogy gyermeke fejlıdésérıl, magatartásáról érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. Hogy a foglalkozásokon részt vegyen, melyet igényének megfelelıen bejelent az intézmény vezetıjének, pedagógusának. Hogy írásbeli javaslatát az intézmény vezetıje a nevelıtestület, a pedagógus megvizsgálja és legkésıbb 30. napot követıen érdemi választ kapjon. Hogy az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérhesse, hogy gyermeke a nem kötelezı foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezhesse. A halmozottan hátrányos helyzető gyermek szülıjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésıbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. Kt. 13.§(7) A támogatással kapcsolatos részletes szabályokat a Gyvt.20/C §-a tartalmazza. A szülı joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülıt megilleti a közérdekő igényérvényesítés joga.

-14-

9.2.2. A szülı kötelessége: -

-

hogy gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelésérıl, hogy biztosítsa gyermeke számára az óvodai nevelésben való részvételét, figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését. Ha a gyermek szülıje óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább 6 órát az óvodában kell tartózkodnia. 32/2008. (XI.24.) OKM 5 §. hogy rendszeres kapcsolatot tartson gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, hogy elısegítse gyermekének közösségbe történı beilleszkedését az óvodába, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, hogy tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. A szülı kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztı foglalkozásokon való részvételt, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelıtestület erre javaslatot tesz. A jegyzı kötelezheti a szülıt, hogy a fentiekben meghatározott kötelezettségének eleget tegyen.13.§(8)

10. Tájékoztatás kérés lehetısége a szülık részérıl A szülık és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében lehetıség nyílik az alábbi formákban: -

közös szülıi megbeszéléseken. partner napokon, játszódélutánokon. nyilvános ünnepélyeken. tervezett egyéni beszélgetéseken (fogadóórákon). családlátogatásokon. faliújságon kifüggesztett információkon keresztül. szülık képviselıjének részvételével a nevelési értekezleteken. gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül. az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során. szülıi értekezleteken (tanévnyitó, tanévzáró, beiskolázást segítı, stb.). elıre egyeztetett idıpontban a vezetıvel vagy az óvónıvel való találkozás alkalmával.

-15-

IV. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján szabályozni szükséges 1.

A pedagógiai munka belsı ellenırzésének fogalma, célja

A pedagógiai munka belsı ellenırzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének célja az esetlegesen elıforduló hibák mielıbbi feltárása, majd a feltárást követı helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenırzés célja másrészrıl a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2.

A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények

A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények:

-

Fogja át a pedagógiai munka egészét. Segítse elı valamennyi pedagógiai munka emelkedı színvonalú ellátását. A foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére. Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerőbb, leghatékonyabb ellátását. A szülıi közösség (óvodai szülıi szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenırzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplıjének megfelelı pedagógiai módszer megtalálását. Biztosítsa, illetve segítse elı a fegyelmezett munkát. Támogassa a különféle szintő vezetıi utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Hatékonyan mőködjön a megelızı szerepe.

3.

A pedagógiai munka belsı ellenırzésére jogosultak

-

-

A pedagógiai munka belsı ellenırzésére elsısorban, általános jogkörben jogosult: -

Az intézmény vezetıje. Az intézményvezetı helyettese, helyettesei.

A pedagógiai munka belsı, valamely témájú területre vonatkozó ellenırzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3.1 A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái különösen a következık lehetnek: -

dokumentumelemzés, szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, foglalkozáslátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

-16-

Az intézményvezetı a pedagógiai munka belsı ellenırzése céljából éves munkatervet készít. 4.

Értékelés

Az ellenırzést értékelés követi. A Kt. 16. § (6) bek. Elıírja, hogy a közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minıségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 5.

Az óvoda nevelési programja tartalmazza

-

Az óvoda nevelési alapelveit, célkitőzéseit. Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlıdését, közösségi életre történı felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztését, fejlıdésének segítését. A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét. (Ktv. 47. §).

-

A módosított helyi nevelési program bevezetésének idıpontja: 2004. szeptember 1.-tıl folyamatosan történt. Az óvoda nevelési programját az Országos óvodai nevelés alapprogram határozza meg. A nevelési és pedagógiai programot, a minıségirányítási programját nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (Ktv. 40. §). A SZMSZ-t, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A vezetıi irodában bármikor megtekinthetıek, tanulmányozhatóak. Jelentkezésnél biztosítani kell a dokumentumok megismerését. Az elsı szülıi értekezleten ismertetni kell a szülıkkel az intézmény mőködési rendjét. A házirend egy példányát az óvodai beiratkozáskor a szülıknek át kell adni.

-17-

V. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján szabályozni kell. Az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazott, a szakszolgálat dolgozói (pl. logopédus, pszichológus, stb.) és az intézménnyel partneri kapcsolatban álló dolgozók a nyitvatartási idı alatt a munkaidejében, illetve külön elrendelés esetén munkavégzés céljából tartózkodhat az intézmény területén. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése az ott tartózkodása a következık szerint történhet: -

külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az idıtartamra, amely: o a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónınek felügyeletre átadására, valamint a kísérı távozására, o a gyermek távozásakor a gyermek óvónıtıl való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az idıpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

-

külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott idıben érkezik az intézménybe, o az intézményben hivatalos ügyet intézık o minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetıjétıl kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: -

a szülıknek, gondviselıknek a szülıi értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, illetve annak idıtartamára!

-18-

VI. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, AZ ÓVODAI VEZETÉS SZERKEZETE, ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

AZ ÓVODA VEZETÉSI SZERKEZETE

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

VEZETİ HELYETTESEK

ÓVODAVEZETİ

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETİ

SZÜLİK KÖZÖSSÉGE

MINİSÉGI TEAM VEZETİ

NEVELİTESTÜLET

EGYÉB SEGÍTİ ALKALMAZOTTAK

DAJ KÁK

Az intézmény rendelkezik tagintézménnyel. A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: -

-

-

Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetı és a tagintézmény vezetınek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezetı a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: o Az egyes vezetıi döntéseinél, illetve vezetıi jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, o Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítani, hogy a tagintézmény is megfelelı súlyt kapjon. A tagintézmény vezetı helyettese köteles minden intézményvezetıi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idıben jelezni az intézményvezetı felé.

-19-

A kapcsolattartás formái: -

személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, a tagintézmény ellenırzése, kedd, csütörtöki napokon kertésszel kézbesítés, közös szakmai munkaközösségek, közös minıségi team munka, közös gyermekvédelmi munka, stb. szakmai kirándulások, kerületi és óvodai rendezvényeken való közös részvéte, közös ünnepélyek.

1.

Az intézmény vezetıje

Az intézmény vezetıje képviseli az intézményt. Az intézmény élén az óvodavezetı áll.(Ktv. 54. §és 55. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. 81. A § (1) A magasabb vezetı a vezetıi tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. (2) A magasabb vezetı által a vezetıi tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetıi tevékenység keretében okozott kárért az Mt. 3. rész VIII. fejezete az irányadó, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelısség mértéke a vezetı hat havi átlagkeresetéig terjedhet. Ha a magasabb vezetı közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hat havi átlagkeresetével felel. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetıje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, ha az intézmény mőködtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

-20-

1.1. Az intézmény vezetıje felel: -

a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásáért, a nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelızéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítéséért, végrehajtásának szakszerő megszervezéséért, ellenırzéséért, a rendelkezésére álló költségvetés alapján a nevelési intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a szülık közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttmőködésért, felelıs a jogszabályok, rendeletek betartásáért.

1.2. Az óvodavezetı feladata a következı területek szerint csoportosítható: pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási, tanügy-igazgatási területekre terjed ki. Feladata: - Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a fenntartóval, közvetlen és közvetett partnereivel. -

Informálja a Közalkalmazotti Tanácsot.

-

A Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.

Az intézmény vezetıje felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 2.

Az óvodavezetı-helyettes

A vezetı közvetlen munkatársa. A vezetı távollétében teljes jogkörrel és felelısséggel végzi a vezetıi feladatokat. A KJT. 23. §-nak (1)-(4) bekezdésének helyébe lépı rendelkezések 5.§ (1) tartalmazza, a magasabb vezetıi munkakörbe tartozók körét, miszerint az intézmény vezetıje és helyettese magasabb vezetınek minısül. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezetı írásban meghatároz. A vezetı-helyettes megbízásakor és annak visszahívásakor a nevelıtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezetı-helyettest az óvodavezetı bízza meg.

-21-

Vezetı-helyettesi megbízást az intézmény – pályázat útján - határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott és határozatlan idıre szólhat. A vezetı-helyettes megbízásakor és annak visszahívásakor a nevelıtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezetı-helyettest az óvodavezetı írásban bízza meg. A megbízás visszavonását – a közalkalmazott kérésére - indokolni kell. Az óvodavezetı-helyettes feladatait a mellékelt munkaköri leírás tartalmazza. 3.

Az intézmény vezetısége

Az intézményvezetés tagjai: óvodavezetı, óvodavezetı-helyettesek, minıségi team vezetı, szakmai munkaközösség vezetı, az intézmény választott érdekképviseleti vezetıi (Közalkalmazotti Tanács elnöke). Az óvoda vezetısége, mint testület konzultatív, véleményezı, javaslattevı joggal rendelkezik. Tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak a jogosultságok szerint. Az óvoda vezetısége hetente megbeszélést tart, melyrıl írásban emlékeztetı készül. 4.

A nevelıtestület

A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógusa. Az intézmény nevelıtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkörébe tartozik: -

a nevelési program és módosításának elfogadása, IMIP módosításának elfogadása, az SZMSZ módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása.

A nevelıtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-22-

Ki kell kérni a nevelıtestület véleményét a vezetı-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt. (Ktv. 56. §) Kot. 40 § (10) A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását. 5.

A szakmai munkaközösség

Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelımunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetıt választanak egy évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. (Ktv. 58.§) 6.

A szakmai munkaközösség tevékenysége

A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai program és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelıtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: 7.

javítják az intézményben folyó nevelımunka szakmai színvonalát, minıségét, fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, javaslatot adhatnak az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, támogatják az új kollégák beintegrálását, segítik a különbözı programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. A szakmai munkaközösség vezetıjének feladata

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlıdését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak nevelési terveit. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelıtestület számára, igény szerint az intézményvezetı részére a munkaközösség tevékenységérıl. Javasolja a vezetınek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását.

-23-

Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenırzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 8.

A közalkalmazottak alkalmazásának rendje

A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv. 15. § az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. § és a 17. § a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19. § rögzíti. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint: 20/A § (1) közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthetı. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 21/A (próbaidı) rögzíti. A próbaidı intézményünkben 4 hónap. (2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthetı közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelezı. (3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni: a) a munkáltató és betöltendı munkakör, vezetı megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetıi megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, tovább e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. (5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A közalkalmazotti jogviszonyban fıszabályként kötelezı betöltetlen munkakör esetén a pályázat kiírása. Nem kell pályázatot kiírni az állásfelajánlással kapcsolatos áthelyezés, illetve a jogviszony megszőnése helyett annak részmunkaidıssé alakításával kapcsolatos kinevezés módosítás esetén. 2008. január 1.-jétıl a pályázatokat a Személyügyi Központ internetes oldalán is közzé kell tenni. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. 9.

A pedagógus munkarendje

A Ktv. 1. sz. melléklete szerint a nevelési intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelezı órákból, valamint nevelımunkával összefüggı feladatok ellátáshoz szükséges idıbıl áll. A pedagógus napi munkarendjét, a helyettesítési, ügyeleti rendet az óvoda vezetıje határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetıségének javaslatait.

-24-

A pedagógus munkakezdés elıtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésérıl intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles pedagógiai terveit a helyetteshez eljuttatni. A pedagógus számára – a kötelezı óraszámon felül – a nevelımunkával összefüggı rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az intézményvezetı adja a helyettes és a munkaközösség vezetı javaslatának meghallgatásával. 9.1. Munkaidı keret és számítása A munkaidı egyenetlenül is beosztható a munkaidı keret alkalmazása esetén is. (Egyik nap többet, másik nap kevesebbet kell dolgozni) A munkáltató a rendes munkaidın belül, tehát a heti 40 óra letelte elıtt az Kt. 1. számú melléklet Harmadik részének I. pontja alatt meghatározott óraszámokon túl további kettı, illetve heti 6 óra óvodai foglalkozás megtartását rendelheti el a pedagógusnak. A kötelezıórát a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra, illetve a nevelésre köteles fordítani. Be kell számítani a tanítási idıkeretbe azokat az órákat, amelyek azért esnek ki, mert a pedagógus az adott nevelési napon távol volt, amennyiben a távollét elfogadására az Mt. 151. § (2) bekezdésében alapján lehetıség van. A tanítási idıkeretbe beszámítható tevékenységek köre a 68/2007. (IV. 19.) Bp. XII. kerület Hegyvidék Önk. Kht. Értelmében: − bemutató órán, foglalkozáson való részvétel (évente 1 nap), − a továbbképzési tervben szereplı Kot. 19. § (8) bek. szerinti hét évenkénti továbbképzéseken való részvétel, − a pedagógiai programban szereplı tanulmányi kirándulás (évente max. 1 nap), − a pedagógiai programban meghatározott kulturális és egyéb programok, − Budai Oktatási Napokon való részvétel idıtartama. 9.2. Kéthavi kötelezı munkaidı számítása Kéthavi munkanapok száma x napi kötelezı óraszámmal. A kötelezı óraszám egyéni órakedvezménnyel csökkenthetı a törvény értelmében Kt. elnök, tagok, munkaközösség-vezetı estében. 9.3. Nyilvántartás A 2006. évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi XXXIX. Törvény módosítása, valamint a 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közoktatásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kor.

-25-

rendelet módosítása szerint az óvodapedagógus köteles naprakészen munkaidınyilvántartást vezetni. Heti munkaidı nyilvántartást minden óvodapedagógus köteles naprakészen vezetni. Az eltelt hétrıl készült nyilvántartást aláírásával igazolja és leadja az óvodavezetı-helyettesnek! (1. sz. nyomtatvány minta) A tanítási idıkeret 2 havi intézményi kimutatása alapján történik a túlóra és helyettesítés utólagos elszámolása. (2. sz. nyomtatvány minta) 10. A nevelımunkát közvetlenül segítı közalkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelımunkát: Dajka, kertész, óvodatitkár. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét – a MT. És a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézmény vezetıje határozza meg. A közalkalmazott a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésrıl intézkedni tudjon. Az óvoda alkalmazottainak feladatait és munkaköri leírásukat a melléklet tartalmazza.

-26-

VII. A VEZETİK ÉS AZ ÓVODAI SZÜLİI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. 1.

A vezetık és az óvodai szülıi szervezet közötti kapcsolattartás rendje

A vezetık és az óvodai szülıi szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetıjének feladata az óvodai szülıi szervezettel való együttmőködés. Az együttmőködés és kapcsolattartás során: a vezetık feladata az óvodai szülıi szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: o információs bázis megadása (Az információs bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény mőködésével kapcsolatos irat, dokumentumok közvetlen rendelkezésére bocsátását. Közvetlenül rendelkezésére kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodai szülıi szervezet jogainak (pl.: véleményezési, javaslattevı, illetve egyetértési/gyakorlásához szükségesek), o óvodán belül megfelelı helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal, o az óvodai szülıi szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály és az óvoda más belsı szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony mőködését, támogassa a vezetık irányítási, döntési tevékenységét. 2.

Az óvodai szülıi szervezet joga és feladata:

Az intézményben a szülık jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet hozhatnak létre. A mennyiben a szülık szülıi szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának idıpontját az éves munkaterv tartalmazza. -

-

Az óvodai szülıi szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. Egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program, SZMSZ, Házirend, és IMIP elfogadásakor. Véleményezési jogot gyakoroljon az intézményvezetıi megbízásra benyújtott pályázat, az óvoda nevelési programjáról.

-27-

Az óvodai szülıi szervezet és a vezetık kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelıtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az óvodai szülıi szervezet által a nevelıtestület összehívására tett kezdeményezésrıl a nevelıtestület dönt. 3.

Az óvodai szülıi szervezet és a vezetık kapcsolattartási formái:

-

szóbeli, személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók, dokumentum, irat az óvodai szülıi szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával.

A szülıi szervezet köteles egyetértési, (IMIP, SZMSZ, Házirend) véleményezési jogkörében eljárva (Nevelési program, Munkaterv) írásban nyilatkozni.

-28-

VIII. A NEVELİTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A Ktv. 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. A nevelıtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: -

a szakmai munkaközösségre.

A nevelıtestület nem ruházhatja át a következı jogköreit: -

nevelési program elfogadása, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadása a házirend és az IMIP elfogadása.

1.

A nevelıtestület átruházhatja a következı jogkörét

1.1. Döntési jogkörét: -

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, az intézményvezetıi, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

1.2. Véleménynyilvánítási jogkörét: -

a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezetı-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben.

1.3. Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben

-29-

IX. A KÜLSİ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében az alábbi táblázat szabályozza alá-fölérendeltségi viszonyt (_____), partnerei kapcsolatokat (……..) A partneri kapcsolatok módját és formáját a HOP, IMIP, az éves munkatervek valamint az együttmőködési megállapodás tartalmazzák. Budapest XII. ker. Hegyvidéki Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat

Oktatási Iroda

GESZ NORMAFA ÓVODA

o Óvodavezetı

o Szülık Közössége

Vezetı-helyettes I, II

Adminisztrátor Óvodapedagógusok

o

Nevelési Tanácsadó - pszichológus

Sport és Közmővelıdési Intézmények

Technikai dolgozók dajka, konyhai alk., kertész

Gyermekvédelem o o

XII. ker. Nevelési Oktatási Intézmények

Szakmai munkaközösség

Logopédus hálózat

Virányosi Közösségi Ház Jókai Klub, Könyvtár, Mővelıdési Központ Szabadidı Sport Központ Normfa Gondozási Központ

Bölcsıdék Óvodák Iskolák

Közalkalmazotti Tanács

- logopédus Fogorvos, gyermekorvos Foglalkozás egészségügy

CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Szakmai- és civil szervezetek Óvodavezetık Munkaközössége Hunniareg Pedagógiai Intézet – szaktanácsadó FPI

-30-

1.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

-

egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: • a fenntartóval, • Német Kisebbségi Önkormányzattal, • Más oktatási intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, az Egészségügyi Szolgáltatóval, egyéb közösségekkel: • az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, • a település egyéb lakosaival, • Egészséges Óvodák Nemzeti Hálózatával. • Német Óvoda Iskola Egyesület • Magyar Madártani Egyesület • Zöld Óvoda Hálózat, stb.

-

2.

Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

2.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: -

az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézményi tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsısorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenırzésére: • gazdálkodási, mőködési törvényességi tekintetében, • szakmai munka eredményessége tekintetében • az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint, • a tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, • az intézményekben folyó szakmai munka értékelésére.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: Az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, IMIP és a nevelési programja jóváhagyása tekintetében. 2.2. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -

szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztetı tárgyaláson, értekezleten való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

-31-

3.

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegőek. A kapcsolatok formái: -

rendezvények, versenyek látogatások.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 4.

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: -

-

a támogató megfelelı tájékoztatást kapjon az intézmény • anyagi helyzetérıl, • támogatással megvalósítandó elképzelésérıl, és annak elınyeirıl, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerősége, stb. egyértelmően megállapítható legyen, a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthetı legyen.

Az intézményvezetı feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 5.

A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztettségének megelızése és megszőntetése érdekében a: -

Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: • személyekkel, • intézményekkel, • hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

-32-

-

a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetıséget, elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

6.

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

-

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervezı, kulturális és sport tevékenység jellemzı. Összetartó szerepe jelentıs. A külsı kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegő programokban jelenik meg. 7.

Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: az óvodaorvos és a védını együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közremőködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens.

-33-

X. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján szabályozni kell. 1.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlıdı jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepek szervezésében, lebonyolításában mindkét, csoportos óvónı részt vesz, függetlenül a mőszakjától. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos idıpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervében határozza meg. Intézményünkben állandó jelleggel ki van tőzve a nemzeti-, és a XII. kerület címeres zászlója. Nemzeti ünnepek elıtt a 132/200 (VII. 14.) Korm. Rendelet alapján az intézményt fellobogózzuk. 2.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévı hírnevének: -

megırzése, illetve növelése.

A hagyományápolás elsısorban a nevelıtestület feladata, mely tagjai közremőködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. a)

A hagyományápolás eszközei:

-

ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális események, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, stb.).

b) Az intézmény hagyományai érintik: -

az intézmény ellátottjait (gyermekeket), a felnıtt dolgozókat, a szülıket. Egyéb közvetlen partnereket (IMIP-ben meghatározottak szerint.)

c)

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

-

jelkép használatával (zászló, jelvény, stb.), óvodások/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belsı dekorációjával.

-34-

Az intézmény konkrét jelképe, emblémája:

A logó megjelenítésének formái: -

névtáblán, kitőzın, pólón, zászlón, leveleken, meghívókon.

A dolgozók emblémás kitőzıt viselnek köpenyükön, melyen nevük is olvasható. Rendezvényeken, kirándulásokon, kerületi rendezvényeken (sport, környezeti találkozó, stb.) a logóval ellátott póló vagy kitőzı használatát szorgalmazzuk. A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl, újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható idıpontját az alábbi táblázat tartalmazza. A megemlékezések, ünnepek módjait, formáit az adott év munkaterve határozza meg.

-35-

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) idıpontja

Október 23.

Ünnep elıtti napokban

Március 15.

Március 14.

Anyák napja

Május elsı vasárnapja elıtti csütörtök, péntek

Évzáró

Május utolsó két hete

-36-

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény neve

A rendezvény (hozzávetıleges) idıpontja

Mikulás

Gyermekek

December

Karácsony, Hegyvidéki Advent

Gyermekek, szülık

December

Farsang

Gyermekek, szülık

Február

Húsvét

Gyermekek, szülık

Március

Környezeti találkozó

Nagycsoportosok

Változó

Gyermeknap

Gyermekek

Május

Gyermekek, dolgozók Gyermekek – csoportonként

Nagyok búcsúzója Születésnapok

Május Alkalomszerően

Partner napok

Gyermekek, szülık

Évente 3-4-szer

Múzeumi kirándulások

Nagycsoportosok

Évente egyszer

Kirándulás az állatkertbe, vagy a vadasparkba

Nagy vagy középsı csoportosok

Évente egyszer

Madarász-ovi

Nagycsoportosok

Évente nyolcszor

Pindúr-Pandúr vetélkedı

Nagycsoportosok

Tavasszal

Játszónapok, barkács-délutánok

Gyermekek, szülık

Évszakonként

Természetóvó napok: Víz napja, Föld napja, Madarak, Fák, Állatok Napja

Gyermekek

Április- Június

Kerületi sportverseny

Nagycsoportosok

Változó

Mikulás és Nyuszi kupa

Nagycsoportosok

December, március

İszi, tavaszi kertrendezés, virágvásár

Gyermekek, szülık

változó

-37-

XI. A GYERMEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. A fenti jogszabályi kötelezés alapján, figyelembe véve a hivatkozott Rendelet 20. §-ban foglaltakat az alábbiak szerint kerül szabályozásra a gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje: Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítı foglalkozásról, egy nevelési évben igazolatlanul 7 napnál többet mulaszt, az óvodavezetıje értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzıt A részletes szabályozás a Házirendben történik.

-38-

XII. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A 11/1994. (VI. 8.) 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja: készpénz. A térítési díj visszatérítése Étkezési díj jóváírása illetve visszatérítése a szülı által lemondott étkezési napoknak megfelelıen történik. A részletes szabályozás a Házirendben történik.

-39-

XIII. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

1.

Óvoda orvosi szolgáltatás

Az óvoda orvosa évente vizsgálja a gyermekeket, iskolába készülıket szakorvosi vizsgálatra küldi, az iskolaérettségi vizsgálatokat elvégzi. Szükség esetén bármikor hívható. 2.

Védınıi szolgáltatás

Havonta látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tetvességi vizsgálatot végez. 3.

Fogászati ellátás

Évente egyszer átnézi az összes óvodás fogait, majd ismerteti a szülıvel, akinél problémát talált. 4.

Foglalkozás egészségügyi Szolgáltatás

Az intézmény dolgozói kötelesek részt venni az évenkénti alkalmassági vizsgálaton. Foglalkozás egészségügyi Szolgálat orvosai végzik az évenkénti alkalmassági vizsgálatot. Új dolgozó esetében pedig a munkába lépést megelızıen. XIV. AZ INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. 1.

Általános elıírások

A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. elıtt ismertetni kell a következı védı-óvó elıírásokat. Védı-óvó elıírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védı-óvó elıírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelıen kell ismertetni. A nevelési év megkezdésekor illetve az óvodai csoportfoglalkozáson, kirándulások elıtt, rendkívüli események után. - Az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat. - A házirend balesetvédelmi elıírásait.

-40-

Gyermekek figyelmét felhívni a veszélyforrásokra a tilos és elvárható viselkedés szabályaira. - Idénybalesetekre felhívni a figyelmet. - Gyermekek kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatosan. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. -

Az óvoda házirendjében kell meghatároznia azokat a védı, óvó elıírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 2.

A gyermekbalesetek megelızése érdekében ellátandó feladatok

a) Az intézmény vezetıjének feladata: -

-

-

hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelezı által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhetı, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb idıtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelı védelmével, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentı helyiségeibe ne juthassanak be.

b) A pedagógusok feladata: -

-

a gyermek felügyeletét ellátó pedagógusnak a sérült gyermeket haladéktalanul elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, haladéktalanul jelezzék az intézményvezetı felé azokat a helyzeteket, melynek ellenırzésében az intézményvezetık felelısök, a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különbözı berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá, javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

c) Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: -

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentı munkahelyüket mindig zárják, stb.

Az intézményvezetı felelıs azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belsı termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védı, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védı, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztetı jelzéseket, figyelmeztetı táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

-41-

3.

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

Az intézményvezetı feladatai: -

-

-

Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekrıl jegyzıkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követıen, de legkésıbb a tárgyhót követı 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülıjének (egy példány megırzésérıl gondoskodik), o ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényrıl az okok ismertetésével jegyzıkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személy bevonásával történı kivizsgálásáról. /Súlyos az a gyermekbaleset, amely: o a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétıl számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelı-képesség) elvesztését, illetve jelentıs mértékő károsodását, o orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, o súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ Lehetıvé teszi az óvodai szülıi szervezet, ennek hiányában az óvodai szülıi szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követıen a megelızésrıl, azaz arról, hogy a megtörtént balesetekhez hasonló eset ne történhessen meg.

4.

A pedagógusok feladata:

-

Az intézményvezetı utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezetı utasítására: o közremőködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, o e balesetekrıl jegyzıkönyvet vesz fel, o jegyzıkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti az intézményvezetınek, illetve az intézményvezetı távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelıen gondoskodik a baleset jelentésérıl, o közremőködik a baleset kivizsgálásában. Közremőködik az óvodai szülıi szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követıen a megelızésre, az intézményvezetı megelızéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. A gyermekbalesetet köteles a szülınek jelezni.

-

-

-42-

5.

Nem pedagógus alkalmazottak feladata:

-

az intézményvezetı utasításának megfelelıen mőködik közre a gyermekbaleseteket követı feladatokban.

6.

Szabályozás a dohányzás tilalmáról és a mobiltelefonok használatáról

2005. évi CLXXXI. törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, a nem dohányzók védelmérıl szóló törvény értelmében az intézmény egész területén TILOS A DOHÁNYZÁS. A dohányzás korlátozás ellenırzése az óvodavezetı-helyettes feladata. A gyermekek között tilos a mobiltelefonok használata.

-43-

XV. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, STB ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİK A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján szabályozni kell. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetıt. a)

Az intézményvezetı a rendkívüli esemény jellegének megfelelıen: -

-

haladéktalanul értesíti: o az érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülıket, megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

b) Rendkívüli eseménynek számít különösen: -

a tőz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelımunkát más módon akadályozó, nehezítı körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítésérıl, amely a tőzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelı rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezetı a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A Tőzvédelmi Szabályzat rögzíti a tőz elleni védekezés elıírásait. Elıírja a vezetı, a dolgozók, a tanulók feladatait. Meghatározza a tőzvédelmi szaktevékenységet ellátó szervezet nevét, a létesítés és használat szabályait, a tőzvédelmi oktatás rendjét. Tartalmazza a tőzoltó készülékek nyilvántartását, a helyiségek és a létesítmény tőzveszélyességi besorolását, a Tőzriadó Tervet. A Munkavédelmi Szabályzat rögzíti a munkavédelem, munkabiztonság, munkaegészségügy elıírásait. Elıírja a vezetı, a dolgozók, és a tanulók feladatait. Meghatározza a munkabiztonsági, valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szervezetek nevét, a munkavégzés általános és egyedi szabályait, a dolgozói és tanulói baleset esetén a jegyzıkönyvek készítésének elıírásait, a védıeszközök juttatási rendjét, az orvosi alkalmassági vizsgálatok és a munkavédelmi oktatások rendjét.

-44-

XVI. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ ÉS LEHETSÉGES FELADATOK

A11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. 1.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit:

Mivel van Közalkalmazotti Szabályzat, ezért nem az SZMSZ szabályozza. A Kt. 118. § (10) bek. a kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a teljesítményértékelés eredményeit. 2.

A pedagógus szakvizsga, továbbképzés átképzés:

A Ktv. 1998. XC. Törvény 87. § (10) (11) és (12) bekezdése rendelkezik a pedagógus továbbképzésrıl, (Magyar Közlöny 1998. dec. 29. 8116. oldal) A pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. A módosítás egyik fontos eleme a szakmai megújító képzés elıírása, amely abban az esetben, ha a pedagógus a nevelı és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követı tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése alapján a munkáltató elrendelése alapján kötelezı. (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés) Pontosabban: amennyiben a pedagógus, aki megfelel a szakmai megújító képzésben való részvétel fenti kritériumainak, mégsem a szakmai megújító képzés fogalmába tartozó továbbképzésben vesz részt, akkor a pedagógustovábbképzés jogcímén kapott normatív, kötött felhasználású támogatást ehhez kapcsolódóan nem lehet felhasználni. A módosítás - figyelembe véve a változásokat és a gyakorlati tapasztalatokat - kiszélesíti a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módját és lehetıségét: - a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel, - az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevı intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevı közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevı közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, - az információ-technológiai eszközök nyújtotta elınyök teljes körő kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Ptr. 5. § (2) bekezdés), - az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel, - a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétel, valamint - a továbbképzésbe beszámítható képzéseken elıadóként való részvétel beszámíthatóságával. (Korm. rendelet 5. §)

-45-

Csak korlátozott mértékben, legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthetı az alábbi módokon: - közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, - gyakornoki felkészítésben szakmai segítıként való részvétellel, - nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), - harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idı legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), - a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelıtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történı részvétellel, feltéve, hogy az elemzı értékelı tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. A pedagógus 7 évenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt. A továbbképzést sikeresen befejezı pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni – a jogszabályi elıírásnak megfelelıen. Megszüntethetı annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki továbbképzésen önhibájából nem vesz részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Mt. 277/97. §-ra hivatkozással. Nem kell továbbképzésen részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. 3.

Szakkönyvvásárlási támogatás

A pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatási összegét a központi költségvetés biztosítja. Összegét évenként a központi költségvetés határozza meg. 4.

Munkaruha, védıruha

Szabályozva a Közalkalmazotti Szabályzatban van. 5. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés A 78/1993. évi (V. 12.) Kormányrendelet szabályozza: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának: -

86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon utazik, 80%-át, ha helyközi díjszabással közlekedı távolsági autóbuszon utazik.

-46-

6.

Jogosultság fizetés nélküli szabadságra

A Mt. 138 § (5) bekezdése kimondja, hogy fizetés nélküli szabadság illeti meg a dolgozót: -

a gyermek harmadik életéve betöltéséig, betegség esetén gyermeke 12. életéve betöltéséig, otthoni ápolás érdekében.

A Mt. 139 § (1) bekezdése szerint – a munkavállaló kérésére – ápolásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából, legfeljebb két évre a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. (A kezelı orvos igazolása alapján) A Mt. 140 § (1) bekezdés alapján egy évi fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerıbıl, saját részére lakást épít. 7.

Az óvoda helyiségeinek bérbeadása

Amennyiben az óvoda rendeltetés szerinti mőködését nem zavarja, az óvodavezetıvel kötött bérleti szerzıdés birtokában lehet a törvényes feltételek betartása mellett. Az intézmény helyiségeiben párt nem mőködhet. Fakultatív hit- és vallásoktatás szervezhetı, idejének és helyének meghatározásához a szülıi szervezet véleményének kikérése alapján. 8.

Adatkezelés, nyilvánosság

8.1. Adatkezelés Az adatkezeléssel kapcsolatos elıírásokat a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. tartalmazza. A Kt. 2.sz. melléklete határozza meg a nyilvántartható tanulói adatok körét, a közalkalmazottakról nyilvántartható adatokat a Kjt. 1992. évi XXXIII. törvény 5.sz. melléklete rögzíti. 32/2008. (XI.24) OKM rendelet 4 § értelmében különös közzétételi listában a 10.sz. melléklet értelmében a következı adatokat - internetes honlapon digitális formában, bárki számára elérhetı, letölthetı módon, személyes adatokat nem tartalmazó formában – megadja. Óvodapedagógusok száma, óvodapedagógusok végzettsége, szakképzettsége, dajkák száma, dajkák szakképzettsége, óvodai nevelési év rendje, óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszáma. 8.2. Nyilvánosság o 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 8 § (1) Az óvoda nevelési prograját és az IMIP-jét oly módon köteles elhelyezni, hogy a szülık szabadon megtekinthessék. o Kot 40. (12) Az SZMSZ-t, a házirendet és az IMIP-et az óvoda honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába történı beiratkozáskor a szülınek át kell adni. o Kot.44. § (2) A nevelési programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

-47-

o Az intézmény szakmai ellenırzés megállapításait, az intézmény eredményességét, felkészültségét, mérések eredményeit a fenntartó és az intézmény honlapján szükséges közzétenni. o Az intézményvezetıi megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény, és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekbıl nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon (intézményi faliújság) nyilvánosságra kell hozni. XVII. AZ ÓVODA GAZDÁLKODÁSA

A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályok - az alapító okiratnak megfelelıen A GESZ és a részben önállóan gazdasági költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelısségvállalás rendje: Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (GESZ), illetve a szervalapító okiratában szereplı részben önállóan gazdálkodó intézmény közötti munkamegosztás és a felelısségvállalás rendjét a kötött megállapodás rögzíti. 1.

Az intézmény elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága:

Az intézmény az elıirányzatok feletti jogosultsága szerint teljes jogkörő. 2.

Az intézmény költségvetése

Az intézmény költségvetése – jól elkülöníthetı módon – beleépül a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletébe. 3.

Ellenırzési nyomvonal

Az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelt 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenırzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezetı a következık szerint határozza meg az intézmény ellenırzési nyomvonalát: Az ellenırzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: − tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal, − végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal, valamint − az ellenırzési folyamatok ellenırzési nyomvonala. 4.

A tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal

A tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható fıtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket:

-48-

− közép, illetve hosszú távú program, − költségvetési tervezés. A kiemelt fıtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következık: − elızetes vezetıi ellenırzés, − munkafolyamatba épített ellenırzés, − utólagos vezetıi ellenırzés. 5.

A végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal

A végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó fıfolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: − szabályzatok készítése, aktualizálása, − személyi juttatások és a létszám-elıirányzat felhasználása, − dologi kiadások elıirányzat felhasználása, − felhalmozási kiadások elıirányzatának felhasználása, − saját bevételek elıirányzat teljesítése, − egyéb bevételek, átvett pénzeszközök elıirányzat teljesítése, − bizonylati rend és bizonylatkezelés, − házipénztár pénzkezelési tevékenység, − leltározási tevékenység, − selejtezési tevékenység, − pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), − vagyongazdálkodás. A kiemelt fıtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következık: − elızetes vezetıi ellenırzés, − munkafolyamatba épített ellenırzés, − utólagos vezetıi ellenırzés.

-49-

Budapest XII. kerület Hegyvidék, 2009. szeptember 24.

………………….….. Purzsa Gáborné óvodavezetı

Az SZMSZ jogszabályok által meghatározott kötelezı mellékletei: Adatkezelési Szabályzat FEUVE Gyakornoki Szabályzat

-50-

-51-

-52-