Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Kóbor Krisztina
Szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek kapcsolatai a Nyugat-dunántúli és az Észak-alföldi régióban Tézisfüzet
Konzulens: Dr. Csizmadia Zoltán, PhD. egyetemi docens
Győr 2012
Tartalomjegyzék
Fejezet száma
Fejezet címe
Oldalszám
1.
A DISSZERTÁCIÓ CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE
3
2.
A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA, ELMÉLETI HÁTTERE
4
3.
HIPOTÉZISEK
7
4.
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
9
5.
A HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE
11
6.
ÖSSZEGZÉS, ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK
16
7.
JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK
19
8.
IRODALOMJEGYZÉK
21
9.
PUBLIKÁCIÓK
22
10.
KONFERENCIA ELŐADÁSOK
22
2
1. A DISSZERTÁCIÓ CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE
Doktori disszertációm célja, hogy a szociális és gyermekvédelmi célú1 civil/nonprofit2 szervezetek kapcsolatait feltárjam két régióban, illetve az általuk létrehozott, vagy azon együttműködéseket, melyekben folyamatosan részt vesznek. A kutatás során hangsúlyt helyezek a kialakított kapcsolatok irányára, gyakoriságára, a kialakulás módjára, fenntartásának motivációira és lehetőségeire, valamint problémáira. A kapcsolatok és partnerségek vizsgálatát tehát több oldalról közelítem meg, de a fókuszt, a kiindulópontot a civil/nonprofit szervezetekre helyezem a vizsgálatok során. Célom azonban az is, hogy azonosítsam a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetekben rejlő innovációs potenciált, melyet kapcsolati oldalról közelítek meg, s melyet összekapcsolok a szervezetek régióra gyakorolt hatásának lehetőségével. A dolgozat kutatása két térségre irányul, a Nyugat-dunántúli és az Észak-alföldi régióra. A két régió kiválasztása tudatos abból a szempontból, hogy nagyon sok közös (pl.: három határ közelsége) és nagyon sok eltérő vonása (pl.: gazdasági feltételek, szociális ellátások egyenlőtlenségei) van a két térségnek, tehát mind a regionális összehasonlítás, mind az azonosságok és a különbségek feltárása a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek kapcsolatai esetében, lehetővé válik. Kutatásomon belül mind vertikális (területi szintek
közötti),
mind
horizontális
(területi
szinteken
belüli)
kapcsolatokat,
együttműködéseket célom vizsgálni.
1
A legtöbb megközelítés (lásd pl. a KSH nonprofit szervezeteinek besorolását) a gyermekvédelmet, ebből következőleg a gyermekvédelmi célú szervezetek munkáját a szociális szféra tevékenységeihez sorolja. Jelen tanulmányban azonban szükséges a két fogalom elkülönítése, ezzel is kiemelve, hogy más célcsoporttal foglalkozik, más jogszabály adta eszközökkel operál és különböző jogszabályok (1993. évi III. törvény és 1997. évi XXXI. törvény) alapján működik a szociális és gyermekvédelmi tevékenység ma, Magyarországon. Néhány szakembernek bizonyára az is zavaró lesz, hogy a fogalomhasználatban nem válik ketté a gyermekjóléti és gyermekvédelmi kifejezés, ahogy ezt az 1997. évi XXXI. törvény megteszi. Ennek oka a fogalomhasználat egyszerűsítése, illetve az, hogy az imént hivatkozott jogszabály is a gyermekek védelméről szól, ezért a törvény címében érvényesített fogalmat használom. 2 A fogalomhasználat változó, s legtöbbször szinonimaként használják a civil, nonprofit, NGO, stb. kifejezéseket. Nárai (2007) dolgozatában tisztázni próbálja a zavaros fogalomhasználatot, s a civil társadalom fogalom keretén belül definiálja a társadalmi önszerveződéseket (=civil szféra), amibe tartozónak tekinti a nonprofit szektort. Nárai megközelítése szerint a nonprofit szektor magában foglalja a civil nonprofit szektort és az államközeli nonprofitokat. Jelen tanulmányban szinonimaként szerepelnek a fenti kifejezések.
3
Témám alapkérdései a következők: Milyen kapcsolatok, együttműködések, partnerségek jellemzőek a két régióban a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek körében, és hogyan ágyazódnak be ezek a szervezetek a térségi és országos intézményrendszerbe más kötési irányokon keresztül? Milyen tényezők befolyásolják ezeket a kapcsolatokat és együttműködéseket? Hogyan
lehet
a
szociális
és
gyermekvédelmi
célú
civil/nonprofit
szervezetekben és együttműködéseikben rejlő innovációt a regionalizmus és a sikeres régió „működtetésére” felhasználni? Dolgozatom elején azt a fogalmi sokféleséget jelenítem meg, ami a civil/nonprofit szektort veszi körül, majd a civil társadalom elmélettörténeti hátterét mutatom be, három fő kiindulási pontot megjelenítve: a gazdaság, társadalom és állam különválását; a társadalom és a közösség szerepét; valamint a „keleti” és „nyugati” társadalomfejlődés különbségeit ismertetve. Ezek után áttérek a civil/nonprofit szektor, s ezen belül is a szociális és gyermekvédelmi célú szervezetek kérdéskörére, majd a megközelítési alapom, a hálózat és elemzése témaköre következik. Az elméleti fejezetek lezárásaként, és saját kutatásom átkötéseként modellemet mutatom be. Ezek után az általam készített adatgyűjtés ismertetése következik, melyet a Nyugat-dunántúli és az Észak-alföldi régióban, szociális és gyermekvédelmi célúnak tekintett civil/nonprofit szervezetek körében végeztem.
2. A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA, ELMÉLETI HÁTTERE
Megközelítésemben a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek kapcsolatai, együttműködése kutatásának jelentősége abban áll, amit több kutató (Castel 1993, 1998, Utasi 2000, 2008, Rechnitzer és Smahó 2005, Bugovics 2007), többféle szempontból megközelítve, mégis egy irányba mutatva fogalmazott meg: az emberek jól-léte nem csak és kizárólag objektív, gazdasági körülmények függvénye, hanem közösségi kötelékeik – melyek egyik kifejeződési formája a civil társadalom – is nagymértékben hozzájárulnak pszichés és szociális jól-létükhöz. A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek pedig a közösségi kötelékek nyújtása mellett – amennyiben kapcsolataik, együttműködéseik jól működnek – lényeges és hatékony kiegészítői lehetnek
4
az állam és helyi önkormányzat által fenntartott szociális és gyermekvédelmi szférának, s érzékeny előrejelzői, gyors és rugalmas reagálói a társadalmi változásoknak. Hammer (1995) „ideális polgár” gondolatából kiindulva dolgozatomban összefoglalom a civil társadalom kialakulásának elméleteit. Több elméleten keresztül, alapvetően három megközelítést ismertetek. Az első elméletcsoport lényege dolgozatom szempontjából az, hogy a gazdaság, politika és társadalom egymástól való elválasztása megtörtént. Ennek a hármas egységnek a viszonylatában kell tehát a civil társadalomról, kezdeményezésekről, civil/nonprofit szervezetekről gondolkodni. Ez azt is jelenti, hogy egyik sem működhet a másik nélkül, s eközül a három egység közül mindegyik hat a másikra, egyik elemzése során sem hagyható figyelmen kívül a másik kettő. Elképzelésem szerint tehát a civil/nonprofit szervezetek egy egyenlő szárú háromszög fókuszában állnak, s a háromszög egy-egy csúcsát a gazdaság, a társadalom és a politika (állam) alkotja (lásd az 1. ábrát). 1. ábra: A társadalom, a gazdaság és a politika, valamint a civil/nonprofit szervezetek Társadalom
Civil/nonprofit szervezetek
Gazdaság
Politika (állam)
Forrás: saját szerkesztés.3
Jelen értelmezésben a civil/nonprofit szervezetek létrehozásában három alrendszer (társadalom, gazdaság és politika/állam) működik együtt, ezek hatásainak középpontjában áll elő és valósul meg a civil társadalom, illetve ebben a civil/nonprofit szektor. A megközelítés tehát nem a funkcionális elméletek irányába, hanem a klasszikus, luhmanni (1984) rendszerszemlélet és a jóléti pluralista szemlélet felé hajlik, egyúttal visszautal az Arato és Cohen (1988) által felállított civil szektor értelmezésére, Glózer (2008) interdiszciplináris megközelítésére és előrevetíti a piac és az állam kudarcából kialakuló civil/nonprofit szervezetekről szóló elméletet.
3
Szakál Gyulánál (2008) találunk hasonló ábrát, ő azonban a modell egyik lábaként nem a társadalmat, hanem annak legkisebb egységét, a családot azonosítja.
5
A másik elméletcsoport, a társadalom és közösség, valamint kultúra viszonyával foglalkozik.
Nyilvánvalóan
egy
egész
társadalom
nem
köteleződhet
el
egy-egy
kezdeményezés mellett, hiszen a társadalmat egyének alkotják, akik más értékekkel, célokkal és érdekekkel rendelkeznek, sőt akár más kultúrával. Ugyanakkor minden egyén számára lényeges a valahova való tartozás érzése, ezért szükséges a társadalmat azonos értékekkel, célokkal, stb. rendelkező egyének csoportjaira (közösségekre) bontani, melyek képesek számukra fontos civil kezdeményezéseket elindítani. A harmadik csoportot a „nyugati” és „keleti” társadalomfejlődést feldolgozó gondolatok alkotják. Úgy vélem, ezek vezetnek a kutatási problémakör mélyebb megértéséhez, mivel a szektor kialakulása, illetve kapcsolatainak működése – vagy nem működése –, együttműködéseinek ad hoc szerűsége (Nárai 2007) a társadalomfejlődés eltérőségére is visszavezethető. A „nyugati” és „keleti” társadalomfejlődési jellemzőket összehasonlítva jól látszik, hogy a keleti (azaz a magyar) fejlődésbe kódolták a bizalmatlanságot a másik egyén, szervezet, rendszer, stb. ellen, így az összefogáson alapuló, arra épülő kezdeményezések, szerveződések és együttműködések (lásd a civil/nonprofit szervezeteket) működésének alapjai hiányoznak Magyarországon. Az általam felállított modellel zárom elméleti fejezeteim sorát. A dolgozatban érvényesített megközelítés szerint a civil/nonprofit szervezetek a 2. ábrán ismertetett módon kapcsolódnak össze a társadalmi tőke, az (területi) identitás, az innováció és a regionalizmus fogalmaival és folyamataival. Az öt fogalom egy sorozatot alkot, lineáris összefüggést mutat, ahol a civil/nonprofit szervezetek, mint a társadalmi tőke „hardverei” (Szakál 2006) adják a kiindulópontot. Ezen szervezetek, valamint kapcsolataik, együttműködéseik (azaz a társadalmi tőke „szoftverei” (Szakál 2006)) jelentik a fő fókuszt, mivel ha a kapcsolati, társadalmi tőke erős, szorosak az együttműködések és a kötések, akkor az hatással van a másik három tényezőre. A lokális kapcsolati tőke miatt erősebbé válik a területi identitás. A kapcsolatok transzfercsatornákká válnak, ahol több tudás, információ, támogatás, érzelem, tapasztalat, stb. áramlik, ezáltal nagyobb fokú innovációs hajlam és több újítási lehetőség adódik, mivel a tudások, ötletek kumulálódnak. Ugyanakkor a kapcsolatok és innovációk újabb kapcsolatokat hoznak magukkal, egyre táguló körben, ezáltal erősebb regionális összetartozás generálódik.
6
2. ábra: A civil/nonprofit szervezetek, a társadalmi tőke, a területi identitás, az innováció és a regionalizmus kapcsolódó fogaskerekei
Forrás: saját szerkesztés.4
3. HIPOTÉZISEK
Hipotézisként a következőket fogalmazom meg:
H1: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek túlnyomó többségben két motivációból jönnek létre, a személyes probléma és érintettség hatására, valamint forrásbővítés céljából.
H2: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek csak és kizárólag szociális és gyermekvédelmi tevékenységet ellátó formában nem találhatók meg a civil/nonprofit szektorban.
4
Hugh Barr az interprofesszionális szemlélet megjelenítésekor, 2007-ben, a European Social Work Symposiumon használt ilyen fogaskerék elemeket egy másik modell illusztrálására. Köszönet neki az ötletért és a fogaskerék elemekért.
7
H3a: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek bármilyen irányú kapcsolataiban a személyes kapcsolatok dominálnak.
H3b: A kapcsolatokban domináló személyesség negatív hatással van a szervezet működésére, mégpedig oly módon, hogy a személyes konfliktusok gyakran rombolják a szervezet szakmai működését.
H4: A civil-lakossági, a civil-civil és a civil-állami/önkormányzati kapcsolatok nagy számban, csaknem minden szervezetnél megtalálhatók, viszont a civil-gazdasági kapcsolatok kis számban jelennek meg a kapcsolatrendszerekben.
H5: A szervezetek kapcsolatrendszerében elsősorban eseti, esetleges, nem pedig folyamatosan működő, egymásra épülő kapcsolatok, együttműködések szerepelnek.
H6: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek pozitív hatást gyakorolnak a regionalizmusra.
H7: Azoknál a szervezeteknél található nagyobb innovativitás, újító erő és ötletek, melyek széleskörű, többirányú kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, s ezekből a kapcsolatokból adódó tapasztalataikat vissza tudják forgatni a szervezet működésébe.
Az alábbi ábra összefoglalja hipotéziseim.
8
3. ábra: Hipotézisek összefüggései
H3a, b (személyes kapcsolatok dominanciája, ami negatív hatást gyakorol a szervezetre)
H1 (személyes és forrásbővítési motiváció)
H2 (sokfajta cél és sokfajta tevékenység jellemző)
H6 (szociális és gyermekvédelmi célú civil /nonprofit szervezetek társadalmi tőketerületi identitásinnovációregionalizmus )
H7 (innovációs tevékenység azoknál a szervezeteknél jobb, melyek folyamatos és széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek)
H5 (folyamatos és minden szektorral fenntartott kapcsolatokat kívánna, mégis eseti kapcsolatok a jellemzők)
H4 (forprofit szektorral fenntartott kapcsolatok csak néhány esetben működnek)
Forrás: saját szerkesztés.
4. A KUTATÁS MÓDSZERTANA Dolgozatom két nagy fő részre bontható, először a témával kapcsolatos elméleti alapok bemutatása, majd a saját kutatás ismertetése következik. A két részt összeköti az általam kidolgozott modell. Az elméleti alapok bemutatása során a következő tématerületekre koncentrálóan dolgoztam fel hazai és külföldi szakirodalmat: - a civil társadalom, a nonprofit szektor fogalmi és tartalmi megközelítése, a definíciók sokféleségének bemutatása;
9
- a civil társadalom kialakulásának elmélettörténeti háttere három pilléren: a gazdaság – társadalom – állam szétválása; a közösség, mint a civil/nonprofit szervezetek alapja és ennek viszonya a
társadalomhoz,
valamint
a
„keleti”
és
„nyugati”
típusú
társadalomfejlődés okai és következményei a civil/nonprofit szektorra nézve; - a magyar civil/nonprofit szektor rövid bemutatása, különös tekintettel a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit alszektorra és a hozzá kapcsolódó jóléti pluralizmus elméletére; - a kapcsolatrendszerek és innovációk kérdésköre, jellemzői; - a civil/nonprofit szektor, illetve a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet
folytató
szervezetek
alszektora,
valamint
ezek
kapcsolatai, együttműködései kutatására lefolytatott vizsgálatok, - a fenti elméleti-fogalmi alapokon saját modell kidolgozása a civil/nonprofit szervezetek – társadalmi tőke – területi identitás – innovációk – regionalizmus témakörében. A dolgozat második felében saját kutatásom bemutatása történik, mely többlépcsős, különböző módszereket használó munka. Ahhoz, hogy kitűzött céljaimat megvalósíthassam, mind kvantitatív, mind pedig kvalitatív módszerekre szükségem volt. A következő táblázat összefoglalja a dolgozatban alkalmazott főbb terepkutatási módszereimet, a „hat szolga módszer” kérdései alapján.
1.
táblázat: A dolgozatban alkalmazott terepkutatási módszerek
„Hat szolga módszer” kérdései
Kvantitatív módszer: Kérdőív
Kvalitatív módszer: Fókuszcsoportos interjú
Kvalitatív módszer: Interjú
Ki? Mit?
A dolgozat készítője.
A dolgozat készítője.
A dolgozat készítője.
- Kérdőív összeállítása a szakértői interjúk alapján. - Kérdőív tesztelése öt civil/nonprofit szervezet képviselőjének segítségével. - Kérdőív véglegesítése és kitöltetése a célcsoport tagjaival, majd a 212 értékelhető kérdőív feldolgozása.
- Interjúvázlat összeállítása a visszaérkezett kérdőívek, azok hibáinak és új szempontjainak azonosítása után. - Alanyok kiválasztása és felkérése a fókuszcsoport megszervezésére saját kapcsolati hálójukat aktivizálva, az általam megadott szempontok alapján (résztvevők köre és száma, témavázlat).
- Interjúvázlat összeállítása a visszaérkezett kérdőívek, azok hibáinak és új szempontjainak azonosítása után, valamint a fókuszcsoportos interjúra való felkérések visszautasítása után. - 20 interjú lebonyolítása az alanyok által megadott helyen és időpontban.
10
Miért?
Nagy mennyiségű és számszerűsíthető, ezért a későbbiekben statisztikai eljárásokkal elemezhető adatok beszerzése érdekében. Az alapsokaság száma nagy volt (2192 szervezet), ezért átfogó információk szerzése csak ezzel a módszerrel vált lehetővé. A kérdőív célja hármas volt: információt kapni a két régióban működő szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek alapadatairól, partnerségépítési tapasztalatairól és innovációiról. A kérdőív önkitöltős volt, e-mailen, postai úton kerestem meg a célcsoportot, majd telefonon ösztönöztem őket a kitöltésre. Az alapsokaságból mintát nem vettem, célom a minél több szervezet megkérdezése volt.
Hogyan?
2010. március – 2010. augusztus Nyugat-dunántúli és Észak-alföldi régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei között.
Mikor? Hol?
- 20 fókuszcsoport lebonyolítása az alanyok által megadott helyen és időpontban. Vélemények, motivációk, elképzelések, új szempontok feltárása a célcsoport kapcsolatait, ezekből származó előnyeit és hátrányait illetően. Komplex vélemények és motivációk megértése a témával kapcsolatosan, valamint ezek ütköztetése. Többfajta kommunikáció (megkérdőjelezés, vitatkozás, egyetértés, nonverbális jelzések, stb.) megismerése az együttműködő szervezetek képviselői között. (Vicsek 2006) - A kérdőívek alapján bő és többoldalú kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek kiválasztása, lehetőleg mindkét régióból azonos számban. - Fókuszcsoportok lebonyolítása az alanyok által szervezett helyen, időpontban és résztvevőkkel. - Diktafon és videokamera használata, a csoporttól kapott engedély után. 2010. augusztus – 2010. november Nyugat-dunántúli és Észak-alföldi régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei között.
A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek kapcsolatait illetően a szervezet képviselője véleményének, attitűdjének megismerése. A vélemény kialakulásának oki feltárása. Non-verbalitás megfigyelése.
- A kérdőívek alapján bő és többoldalú kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek kiválasztása, lehetőleg mindkét régióból azonos számban. - Interjú lebonyolítása az alanyok által megadott helyen és időpontban. - Diktafon használata az alany engedélye esetén.
2010. augusztus – 2010. november Nyugat-dunántúli és Észak-alföldi régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei között.
Forrás: saját szerkesztés.
5. A HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE Az elméleti háttér, saját kutatásom és az abból levont következtetéseim alapján értékelem felállított hipotéziseim (2. táblázat).
11
2.
Hipotézis H1: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek túlnyomó többségben két motivációból jönnek létre, a személyes probléma és érintettség hatására, valamint forrásbővítés céljából.
táblázat: Hipotézisek összefoglaló bizonyítása és értékelése
A bizonyítást szolgáló tényezők A Nyugat-dunántúli régióban a vizsgált szervezetek 4/5-e, míg az Észak- Alföldön a szervezetek csaknem ¾-e magánszemély által alapított, tehát ők nagy valószínűséggel saját problémáik megoldására hozták létre a szervezetet. Kisebbség tehát az (a Nyugat-Dunántúlon 1/5, míg az Észak-Alföldön ¼), melyet önkormányzat, más szervezet vagy vegyesen a fenti alapítók hoztak létre, valószínűsíthetően azért, hogy az adott intézmény, szolgáltatás, szervezet forrásait bővítsék. A kvalitatív módon vizsgált szervezetek háromnegyede számolt be arról, hogy magánszemélyek által alapított szervezetről van szó, mely a szervezet alapítója szükségletei hatására jött létre.
Első hipotézisem tehát a fentiek alapján elfogadom és bizonyítottnak tekintem, hiszen a szervezetek többségét magánszemélyek alapították, akik saját ki nem elégített szükségleteiket célozták meg a szervezet alapításával, míg a szervezetek kisebb része jött létre abból a célból, hogy szociális vagy gyermekvédelmi intézményt támogasson, önkormányzati forrásokat bővítsen. H2: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek csak és kizárólag szociális és gyermekvédelmi tevékenységet ellátó formában nem találhatók meg a civil/nonprofit szektorban.
Az Észak-alföldi régióból származó szervezetek tűznek ki több célt maguk elé. Ugyanakkor az egyes célok arányát tekintve nincs különbség a két régió között. Az Észak-Alföldön a szervezetek 4/5-e családsegítést, 3/5-e érdekvédelmet és fele közösségfejlesztés célokat tűz ki maga elé. A Nyugat-Dunántúlon a családsegítés a szervezetek 3/5-nél, az érdekvédelem és a közösségfejlesztés a szervezetek 1/3 – 1/3 részénél jelenik meg célként. Főleg az Észak-Alföldön fontos cél egy adott intézmény támogatása, mégpedig a szervezetek egyharmada esetében. A Nyugat-Dunántúlon ez az arány csak egy hatod. Mindkét régióban kiemelkedik a tevékenységek közül a mentálhigiénés tevékenység (Észak-Alföldön a szervezetek 2/3-nál, míg a nyugat-dunántúli szervezetek majdnem 40%-nál), ami egybecseng a szervezetek által kitűzött egyik elsődleges céllal, a családsegítéssel. Mindkét régióban fontos tevékenység még az adománygyűjtés és –osztás (észak-alföldi szervezetek esetében csaknem a szervezetek felénél, míg a Nyugat-Dunántúlon majdnem a szervezetek 40%-nál), ami szintén a családsegítéshez köthető tevékenység. Ugyanakkor kiemelkedik az Észak-alföldi régió a kutatások (a szervezetek egynegyede), az intézmények működtetése és a rehabilitáció (a szervezetek csaknem fele) tekintetében. A közösségfejlesztés, családsegítés, terápia és mentálhigiénés célok gyakran fordulnak át intézmény működtetésébe vagy támogatásába, rehabilitációs és mentálhigiénés tevékenységbe. A képzés és kutatás, valamint a munkanélküliek segítése és az adománygyűjtés és –osztás pedig egy az egyben megjelenő feladatok. A KSH besoroláshoz képest tehát látható a célok és tevékenységek keveredése (pl. mentálhigiéné – családsegítés, illetve adománygyűjtés – családsegítés, családsegítés – munkanélküliek segítése, stb.). A vizsgált szervezetek 13%-a alapított már új civil/nonprofit szervezetet, az esetek nagy részében (majdnem 90%) kulturális, oktatási, sport, szociális célokkal. Az új szervezet gyakran jön létre más célokkal, mint a létesítő szervezet, azért, mert a tevékenysége eredetileg a létesítő szervezet egyik mellékága volt. Az interjúk során a szervezetek majdnem fele arról számolt be, hogy alapított már más szervezetet, egyrészt azért, mert az alapító szervezet tevékenységi körében szerepel ez a feladat (ez az alapító szervezetek 40%-ra jellemző), másrészt pedig mert amúgy is végezték a tevékenységet, ami kinőtte az alapító szervezet lehetőségeit.
A fentiek alapján második hipotézisem is bizonyítottnak tekintem, hiszen a vizsgált szervezetek nagy részének tevékenységében nem csupán szociális vagy gyermekvédelmi tevékenység jelenik meg, hanem ehhez tartozónak tekintik a szervezetek a mentálhigiénés, foglalkoztatási és rehabilitációs,
12
valamint kulturális és oktatási tevékenységeket is. Az esetek nagy részében aztán a szervezetek tevékenységeinek mellékága (főként a hagyományőrzés vagy kulturális tevékenység) új szervezetté növi ki magát. H3a: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek bármilyen irányú kapcsolataiban a személyes kapcsolatok dominálnak.
Forprofit szervezetekkel a vizsgált szervezetek negyede, míg önkéntesekkel majdnem a szervezetek fele ismerős, barát által veszi fel a kapcsolatot. Más civil/nonprofit szervezettel pedig legtöbbször úgy kerülnek kapcsolatba a szervezetek, hogy a képviselőik tisztségviselőik a másik szervezetnek is. Ez a kvalitatív módszerekkel vizsgált szervezetek felénél jellemző. A személyesség a kapcsolatokban javarészt (az esetek 90%-ban) meghatározó kiindulási pont, az „először legyünk barátok, aztán kössünk üzletet” – módszer jellemző. A kvalitatív módszerrel vizsgált civil/nonprofit szervezetek képviselőinek kivétel nélkül mindegyike azt állította a kapcsolataik kialakulásáról, hogy személyes kapcsolatokból indulnak ki, majd szakmai együttműködés vált belőlük.
A fentiek alapján harmadik hipotézisem első felét is bizonyítottnak tekintem, hiszen mind a kérdőívvel, mind pedig az interjúkkal vizsgált szervezetek túlnyomó többsége ismerős, barát által vette fel a kapcsolatot más szektorokkal, illetve kapcsolataik működése is ismerősökön keresztül történik. H3b: A kapcsolatokban domináló személyesség negatív hatással van a szervezet működésére, mégpedig oly módon, hogy a személyes konfliktusok gyakran rombolják a szervezet szakmai működését.
Elsődlegesen a személyes kapcsolatok hátulütőiként számon tartott hátrányokat említették az interjúk 90%-ban. A személyes konfliktusok (a kérdőívekben a szervezetek hatoda tekintette ezt dominánsnak), „bratyizások”, „kéz kezet mos” alapon működő kapcsolatok azt is maguk után vonják, hogy ahol nincs „ismeretség”, ott hiába nyújt kiváló szakmai teljesítményt, innovatív ötletet a civil/nonprofit szervezet, nem fog előbbre jutni. A személyes ismerőssel való konfliktus pedig „érzékennyé” teszi a szervezetet. Az interjúk négyötöde – a kérdőíveket megerősítően (szervezetek negyede szerint domináns ez a probléma) – az érdekekhez, illetve ezek ütközéséhez kötötte a kapcsolatok hátrányait.
Harmadik hipotézisem második felét nem tudtam egyértelműen bebizonyítani, így nem fogadom el. A vizsgált szervezetek elsődlegesen kvalitatív vizsgálataim során számoltak be arról, hogy a személyesség milyen hátrányokkal (a szervezet érzékeny lesz és kiszolgáltatott) jár a szervezet számára, amikor a kapcsolatban álló felek között érdekütközés vagy konfliktus merül fel. Bár a kérdőívvel vizsgált szervezetek hatoda szerint jellemző az együttműködésekben a konfliktus és negyede szerint ez elsősorban érdekütközésekből származik, a kvantitatív vizsgálatban nem említette meggyőző többség azt, hogy ezek a konfliktusok vagy érdekütközések személyes jellemzővel bírnának. H4: A civil-lakossági, a civil-civil és a civilállami/önkormányzati kapcsolatok nagy számban, csaknem minden szervezetnél megtalálhatók, viszont a civil-gazdasági kapcsolatok kis számban jelennek meg a kapcsolatrendszerekben.
A szervezetek gazdasági szervezetekkel való kapcsolataiból származik a legkisebb bevétel (összesen 30 millió Ft). Ugyanakkor itt jelentős különbség mutatkozik a két régió között. Az Észak-alföldi régióban működő vizsgált szervezetek ilyen irányú kapcsolatai úgy tűnik erősebbek a nyugat-dunántúli szervezetekhez viszonyítva, hiszen itt jelentősebb a bevétel a forprofit szervezetek felől (az összes 30 millió Ftnak kb. 2/3-a). Magánszemélyek esetében az észak-alföldi vizsgált szervezetek csaknem négyszer annyi támogatást (29 331 ezer Ft) tudtak realizálni, mint a nyugat-dunántúliak (7578 ezer Ft). Hasonló arány mutatkozik a más civil/nonprofit szervezet támogatása esetében is. Mindkét régió szervezetei leggyakrabban az adó 1%-ból jutnak bevételhez, valamint pályázatokból. Gyakoriság szerinti megoszlásban harmadik helyen szerepelnek az egyéb források, majd a magánszemélyek, aztán pedig az önkormányzatok következnek, mint bevételi források. Az állami bevételek, majd a
13
más civil/nonprofit szervezetek által nyújtott támogatások zárják a sort. Az informális szektorral való kapcsolattartásra utal az önkéntesek száma, ami az Észak-alföldi régióban nagyobb (egy szervezetnél átlagosan 18 fő, kétszerese a nyugat-dunántúli számnak), illetve az önkéntessel való kapcsolatfelvétel módja, ami szerint az ismerős, barát által „közvetített” önkéntes elsőbbséget élvez (mindkét régió szervezetei 2/5-nél van ez így). A kapcsolat fontosságának átlaga saját megítélés szerint az informális szektort (4,85 a két régió összesített átlaga) helyezi előtérbe. Az önkéntesek megjelenésének gyakorisága a szervezeteknél is alátámasztja mindezt (67%). Más civil/nonprofit szervezetekkel való együttműködést kevésbé fontosnak (4,1 az átlag) értékelik a szervezetek. Főként a Nyugat-dunántúli régióban jellemző mindez, ahol csak a vizsgált szervezetek 19%-a valósít meg pályázati együttműködést más civil/nonprofit szervezettel, szemben az észak-alföldi 36%-kal. A más civil/nonprofit szervezet létrehozása a szervezetek 13%-ra jellemző, ami fele-fele arányban oszlik meg a két régió szervezetei között. Az önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat a második legfontosabbnak minősül, 4,5 átlaggal és a negyedik legfontosabbnak az ellátási szerződés gyakorisága szerint (11%). Ebben a kérdésben szintén eltérő a két régió, és az Észak-Alföldön nagyobb súly kerül az ellátási szerződésekre (16%, szemben a másik régió 6,5%-val). A civil referenssel ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon tartanak a szervezetek gyakrabban kapcsolatot (30%, az észak-alföldi 27%-kal szemben). Szintén az önkormányzati kapcsolattartás része a civil kerekasztalokon való megjelenés (rendszeresen csak 15% jelenik meg, alkalomszerűen 22%) és a szociális szolgáltatástervezési koncepció tervezésében való részvétel (a szervezetek fele soha nem vesz részt benne). A forprofit szervezetek tekintetében a kapcsolat fontossága a legkisebb átlagot adta (4,1), a Nyugat-Dunántúlon viszont 40%-a a szervezeteknek kapcsolatot tart gazdasági szervezetekkel, szemben az Észak-Alföld 26%-val. Az összesített gyakorisági adatok szerint a forprofit szervezetekkel való kapcsolattartás – ellentmondva hipotézisemnek – a szervezetek harmadánál jellemző.
Negyedik hipotézisem csak félig bizonyosodott be. A vizsgált szervezetek kapcsolatrendszerében valóban nagy számban jelennek meg lakossági és önkormányzati kapcsolatok, mind a két régióban. Ugyanakkor a régiók jelentős eltéréseket mutatnak a más civil/nonprofit szervezetekkel és a forprofit szervezetekkel való kapcsolattartás tekintetében. Míg a Nyugat-Dunántúlon inkább a gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás a gyakoribb, az észak-alföldi szervezetek esetében a más szervezettel való pályázati együttműködés kerül előtérbe. Az azonban egyik régió tekintetében sem igaz, hogy a forprofit szervezetekkel való kapcsolatok kis számban jelennének meg (NyugatDunántúlon 40%, Észak-Alföldön 26%). H5: A szervezetek kapcsolatrendszerében elsősorban eseti, esetleges, nem pedig folyamatosan működő, egymásra épülő kapcsolatok, együttműködések szerepelnek.
Nyugat-dunántúli régióban jellemző, hogy a vizsgált szervezetek 19%-a valósít meg pályázati együttműködést más civil/nonprofit szervezettel, szemben az észak-alföldi 36%-kal. A benyújtott pályázatok közül együttműködést célzó, illetve együttműködésen alapuló pályázat átlagban négy valósult meg minden vizsgált szervezetnél a 20072009 közötti időszakban, és a vizsgált szervezetek körülbelül harmadának van pályázati együttműködésen alapuló tapasztalata. A kérdőívvel vizsgált szervezetek csaknem negyede vesz részt valamilyen nonprofit vagy szakmai hálózat munkájában. Az interjúval vizsgált szervezetek fele elsősorban eseti kapcsolatokat említett az együttműködésekre. Az interjúval vizsgált szervezetek negyede vesz részt valamilyen szakmai vagy nonprofit hálózat munkájában. A folyamatos együttműködésekre említett egy-egy példa: civil díjak adományozása, források becsatornázása, alvállalkozói kapcsolat, erőforrás megosztás, amik nem általánosíthatóak megjelenésük gyakorisága alapján.
14
Ötödik hipotézisem a fentiek alapján bizonyítottnak tekintem. Az általam esetinek tekintett pályázati együttműködések a szervezetek harmadánál jellemzőek, míg a folyamatosnak tartott hálózati együttműködések csak a szervezetek negyedénél, s ennél a formánál az is előfordul – a kvalitatív vizsgálatok alapján –, hogy bár részt vesz a szervezet bizonyos hálózat munkájában, de ezt nem folyamatosan teszi meg, csupán egy-egy találkozóra megy el. A kérdőíveket alátámasztják az interjús vizsgálatok, ahol a szervezetek csak egy-egy, elszigetelt példát tudtak említeni a folyamatos együttműködésekre. H6: A szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek pozitív hatást gyakorolnak a regionalizmusra.
Saját besorolás alapján a 212 vizsgált szervezet 2,8%-a országos hatáskörrel bír, 11,8%-a régiós tevékenységet folytat, 20,7% tevékenysége terjed ki megyei szintre és csaknem 65%-uk csak a településen mozog, ahol székhelye is van. A hatásgyakorlás elsősorban az informális szektor számára nyújtott szolgáltatások formájában valósul meg. Ez a válasz a szervezetek több mint felére jellemző. Fontos hozzájárulásként jelenik meg a civil/nonprofit szféra bővítése és a régió hálózatosodása, azaz egyre több egyén bevonása a szektorba vagy szolgáltatásaiba (a szervezetek 40%-a esetében), illetve a kapcsolatok megteremtése ezen egyének, és az általuk alkotott közösségek, szervezetek között (a szervezetek szintén 40%-a esetében). A kérdőíveket alátámasztó módon az interjúalanyok háromnegyede csak az adott településen érezte szervezete hatását. A szervezetek által nyújtott szolgáltatások hiánypótló tevékenységek folytatásával, illetve közösségteremtéssel, és ezáltal értékteremtéssel hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. Ez az interjút adók fele szerint így van. Ugyanakkor a régióra gyakorolt hatásként említődött még két - három interjú során az értékteremtés.
Hatodik hipotézisem elfogadom és bizonyítottnak tekintem. Bár saját besorolás alapján a szervezeteknek csak harmada mondta azt, hogy szolgáltató tevékenységük kiterjed a településen kívülre is, ahol működnek, a regionalizmus nem feltétlenül a területi hatálynál kezdődik, hanem azon embereknél, akiknek a vizsgált szervezetek szolgáltatásokat nyújtanak. Ha ezek a szolgáltatások elérik őket és szükségleteket elégítenek ki, valamint az adott területen élők szélesebb körű autonómia megszerzésére irányuló törekvéseit és cselekvéseit sikerül ösztönözni és szervezeti keretbe foglalni, akkor a regionalizmushoz már sikerült hozzájárulni. Éppen ezért a vizsgált szervezetek azon tevékenységei, melyek a szolgáltatások nyújtására, civil/nonprofit szféra bővítésére és kapcsolatok teremtésére irányulnak (s melyek a vizsgált szervezetek 40-50%-ra jellemzőek), már hozzájárulnak a regionalizmus „soft” tényezőinek megvalósulásához. H7: Azoknál a szervezeteknél található nagyobb innovativitás, újító erő és ötletek, melyek széleskörű, többirányú kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, s ezekből a kapcsolatokból adódó tapasztalataikat vissza tudják forgatni a szervezet működésébe.
Az innovativitás, új ötletek a szervezetek 35%-nál a kapcsolatok előnyeként jelentkezik. A jó kapcsolatoknak köszönhető gyors információáramlás azt is lehetővé teszi – legalábbis az 5. fókuszcsoporton (Észak-alföldi régió, megyeszékhely) elhangzottak szerint –, hogy innovatív ötletekből merítsenek a kapcsolatban állók. Bevallottan ez történik az egyik észak-alföldi civil/nonprofit szervezet szolgáltatásainak kialakításakor (pl. állatsimogató, bőrdíszműves képzés fogyatékkal élőknek, támogató szolgálat működtetése, stb.). Az innovációs tevékenységben az Észak-alföldi régió jár előbbre, itt a régió vizsgált szervezeteinek (104 szervezet) harmada az összes említett innováció több mint felét, míg a Nyugat-dunántúli régióban a vizsgált szervezetek (108 szervezet) ötöde összesen 37 innovációt jelzett számomra. A saját szervezet által megvalósított leggyakoribb innovációs kategóriákat az újszerű módon megvalósított szolgáltatás (a vizsgált szervezetek 10%-nál) és az új szociális szolgáltatás (a szervezetek 8%nál) jelenti, majd a különböző szolgáltatások újszerű összekapcsolása (alig 5%) következik. A két régióban vizsgált 212 szervezet alig 12%-át ismerik mások, mint innovatív szervezetet. A más szervezetek által megvalósított innovációs kategóriák közül a szolgáltatások újszerű módon való összekapcsolása a leggyakoribb (a két régió
15
szervezeteinek egy huszadánál jellemző). A másik kategória az új szociális szolgáltatás bevezetése (a szervezetek alig 3%-nál). Adataim nem igazolják azt, hogy a két régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei a másokkal való együttműködés stratégiáját követik az innováció kialakítása érdekében. A vizsgált négy főbb együttműködési irány (informális, önkormányzati, forprofit és civil/nonprofit szektor) közül a szervezetek a legtöbb kapcsolatot az informális, lakossági szektorral alakítják ki, s mivel a kialakított újítások az informális igényekre, szükségletekre reagálnak minden esetben, illetve az informális szektornak szólnak elsősorban, ezért a kapcsolatok és innovációk összefüggéseinek elemzésekor az ezzel a szektorral való kapcsolat mutat összefüggést az innovációk kialakításával. Az újítások bevezetésében a második, összefüggést mutató kapcsolat a más civil/nonprofit szervezetekkel való együttműködés. Az innovációk kialakításában a legkevesebb hatást a forprofit szervezetekkel való kapcsolatok, az önkormányzatokkal való együttműködések és a más szervezetekkel való pályázati együttműködések gyakorolják. A korrelációs együttható ezen szervezetek esetében 0 és -0,1 között mozog.
Hetedik hipotézisem csak félig tudom bizonyítani. Adataim szerint a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek a két régióban nem követik az együttműködés stratégiáját az újítások kialakítása érdekében, főként nem feltétlenül származnak innovációk a forprofit szervezetekkel és az önkormányzatokkal való kapcsolatokból. Ugyanakkor az informális szektorral való kapcsolatokból (főleg a felismert szükségletekből) több újító, innovatív megoldás is született. Az innovációk kialakításában szintén fontos tényező a más civil/nonprofit szervezettel fenntartott kapcsolat, mivel ilyenkor egyrészt összeadódnak a tudások a szervezetek között, másrészt pedig új, friss ötleteket vehetnek át egymástól a szervezetek. Forrás: saját szerkesztés.
6. ÖSSZEGZÉS, ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassa, elemezze a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezeteket és kapcsolataikat a Nyugat-dunántúli és az Észak-alföldi régióban, illetve ezek hatásait a két régióra nézve. Dolgozatom elméleti részében több szempontból vizsgáltam a civil/nonprofit szervezetek, a szociális és gyermekvédelmi szféra, valamint a kapcsolatrendszerek, együttműködések viszonyait. A civil/nonprofit szféra kialakulását elmélettörténeti háttéren, a közösség kiindulópontjából, valamint a „nyugati” és „keleti” típusú társadalomfejlődésen keresztül követtem végig. Ezek után felvázoltam a szociális és gyermekvédelmi szféra adekvát jellemzőit, és bemutattam a civil/nonprofit szektorral való lehetséges, jogszabály által biztosított kapcsolódási pontjait, aztán bevezettem a dolgozat megközelítési szempontját, a kapcsolathálózatot. Végül felállítottam saját modellemet, és empirikus kutatásom alapján bemutattam a két régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezeteit, illetve kapcsolataikat, együttműködéseiket.
16
Empirikus kutatásomban a vizsgált szervezetek esetében az általam alapvetőnek tartott kapcsolatokat (önkormányzat, informális szektor, más civil/nonprofit szervezet, forprofit szervezetek) csaknem minden szervezetnél megtaláltam. Ugyanakkor a legfontosabb és leggyakoribb kapcsolatokat a szervezetek tekintetében az informális szektorral létrehozott kapcsolataik jelentik, míg a legkevésbé fontos (de nem a legkevésbé gyakori) a gazdasági szervezetekkel és a más civil/nonprofit szervezetekkel ápolt kontaktus. Ez az együttműködés azonban nem konfliktusmentes, s a problémák legnagyobb része belső és külső tényezők generálódásának eredményéből adódik. A szociális és gyermekvédelmi civil/nonprofit szervezetek financiális nehézségei; a bürokrácia, ami körülveszi őket; a sokszor nem támogató, hanem versenyhelyzetet teremtő környezet (szakmai és forrásokért folyó verseny, illetve a hierarchikus berendezkedés elleni küzdelem), valamint az öndefiníció nehézségei, a belülről és alulról legitimizált érdekvédelmi és segítő, információnyújtó szervezetek hiánya együtt okozzák a vizsgált szervezeteknél megjelenő szervezeti és kapcsolati problémákat. Vizsgálatom szerint a két régió mindegyikében megtaláltam a fenti, általam felállított modell elemeit, és azok egymáshoz kapcsolódását, ugyanakkor egyes tényezőinek eltérő súlyát tapasztaltam a két régióban. A Nyugat-dunántúli régióban kevesebb a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezet, így a modell társadalmi tőke és területi identitás elemei is gyengébbek, helyettük inkább az individualizmus és a forprofit szervezetekkel való nagyobb kooperáció a jellemzőbb. Ezzel párhuzamosan több gazdasági tőkét tud mozgósítani egy-egy szervezet, ezért a társadalmi tőke gazdasági tőkévé való konvertálásába kevesebb energiát kell fektetni, s komplexebb, nagyobb volumenű innovációkat tud létrehozni. Ezzel szemben az Észak-alföldi régió nem rendelkezik ezekkel az előnyökkel, tehát több, a területi identitást és társadalmi tőkét mozgósító civil/nonprofit szervezetet kell létrehoznia az ott élőknek. Ugyanakkor mindez azt is determinálja, hogy a hiányokat a társadalmi tőke konvertálásából kell megteremteni, ami sok energiát jelent, ugyanakkor azonban több kapcsolatot is, melyekből több, bár kisebb léptékű és nem olyan összetett innováció, és összetartóbb közösségek származnak, azaz a regionalizmus végbemenetele – ha gazdaságilag nem is, de – társadalmilag sikeresebb.
17
Új megállapításként doktori dolgozatom a következőket tárta fel:5 - Elméleti
síkon
levezettem
a
bizalmatlanság
elmélettörténeti-
társadalomfejlődési okait a civil/nonprofit szektor épülésében, illetve kapcsolatai építésében, s megállapítottam, hogy a társadalomfejlődés sajátosságai szinte kódolták a „keleti típusú” társadalmakba a bizalmatlanságot, ezáltal a civil/nonprofit szektor és kapcsolatai építésének gyakorlatilag az alapjai hiányoznak Magyarországon. - Felállítottam egy öt elemből álló modellt, melynek során eddig különálló fogalmakat (civil/nonprofit szervezetek, társadalmi tőke, területi identitás, innováció, regionalizmus) kapcsoltam össze és vezettem le egymáshoz tartozásuk elemeit. Megállapítottam, hogy a modell elemei más és más hatások által lendülnek forgásba a két régióban, s következtetésként vontam le, hogy az Észak-alföldi régió társadalmi mozgósító ereje nagyobb, ezért főleg érték- és közösségteremtésen keresztül jutnak el a regionalizmushoz való hozzájárulásig a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek.
Ezzel szemben a Nyugat-dunántúli régióban működő
modellben elsősorban a régió gazdasági ereje az, ami forgásba lendíti az egyes elemeket. - Bevezettem az innováció fogalmát az alszektor vizsgálatába, ami hazai szinten még kevésbé kutatott jelenség, s megállapítottam, hogy az általam vizsgált szervezetek csaknem harmada rendelkezik valamilyen szociális innovációval. Ebben a kérdésben a két régió között jelentős eltérés tapasztalható, hiszen a Nyugat-Dunántúlon a szervezetek 23%-a említett innovációt, míg az Észak-Alföldön a szervezetek 31%-a. - Kimutattam a két régió vizsgált szervezetei alapvető kapcsolatait (forprofit, más civil/nonprofit szervezet, önkormányzat és informális szektor), azok fontosságát és gyakoriságát, illetve egyéb kapcsolatait. Megállapítottam, hogy mindkét régióban a lakosság, informális szektor (67%), valamint az önkormányzatok felé (a szervezetek harmada) mutathatók ki a leggyakoribb kapcsolatok. A két régió viszont eltérést jelez a forprofit szervezetekkel (Nyugat-Dunántúlon 40%, Észak-alföldi régióban 26%) és a más civil/nonprofit szervezetekkel (Nyugat-dunántúli régió 19%, míg az ÉszakAlföldön 36%) való kapcsolat gyakoriságában. - Kimutattam, hogy a két vizsgált régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei erősen, biztosan beágyazottak a társadalmi közegbe, azaz élő kapcsolatokat ápolnak a lakossággal (önkéntesek a szervezetek kétharmadánál 5
Ezek egy része a szakirodalmi feldolgozáshoz, más része pedig két régióra kiterjedő empirikus kutatásomhoz kötődik.
18
vannak jelen, míg a szolgáltatások révén a szervezetek 100%-a kapcsolatban van az informális szektorral). - Felvázoltam a vizsgált szervezetek létrehozásának két motivációját: a mai magyar szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányainak pótlására és a más szervezetek által semmibe vett szükségletek kielégítésére jönnek létre elsősorban az általam vizsgált civil szervezetek (70%), és e hiánypótlás a motivációjuk a kapcsolataik fenntartására is. E nélkül a szolgáltatáshiányos, depresszív térségekben sok ember maradna szolgáltatás nélkül, illetve a speciális célcsoportok megfelelő ellátása
sem
lenne
megoldott.
A
szervezetek
30%-a
pedig
elsősorban
önkormányzatok, más szervezetek vagy intézmények által létrehozott civil/nonprofit szervezet, amiket forrásbővítés céljából alapítottak. - Bevezettem az inkubátorház fogalmát a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek tekintetében is, és megállapítottam, hogy segítségével a szektor problémáinak egy része (képzések, fórumok, a szektor erősítése, stb.) megoldható lenne.
7. JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK Kutatásom során több kérdés is nyitva maradt, illetve felmerült bennem, melyek a vizsgálat folytatásának irányait jelölhetik ki. - Kutatásomból fontos és váratlan következtetésként vontam le, hogy a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek életében, kapcsolati körében egyre nagyobb szerepet képviselnek az egyházak. Az egyházi indíttatású szociális és gyermekvédelmi civil/nonprofit szervezetek beépüléséről ebbe a kapcsolati hálóba, innovációikról, szervezeteik szerepéről és súlyáról az alszektorban, mindenképpen érdemes lenne többet tudni, hiszen jelen pillanatban úgy tűnik, hogy támogatásuk – politikai akaratot is figyelembe véve – nagy, s elkezdődött egyfajta „visszatérés a gyökerekhez” a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításának tekintetében. - Egyik interjúalanyom megfogalmazása szerint szervezetük egyfajta inkubátorházként működik, más civil és nonprofit szervezetek ötleteit is „dédelgetik”, fejlesztik, majd igyekeznek megvalósításukban közreműködni. Véleményem szerint fontos és érdekes lenne a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetek fogalomkörébe is bevezetni az „inkubátor-ház” fogalmát, s részleteiben – eddig 19
megvalósított kutatásom lehetőségein túlmenve – felderíteni és vizsgálni jelenlétüket, működésüket. - Nem csupán az általam kiválasztott két régiót tekintve, hanem országos szinten is érdekes lenne számomra hasonló vizsgálatot megvalósítani, mint a fenti kutatás során, hiszen így teljes körű, régiónkénti összehasonlítás is lehetővé válna, valamint több alkalom nyílna a felállított modell tesztelésére. - Érdekes tapasztalattal szolgáltak számomra azok a szervezetek, melyek esetében kutatásom lefolytatása után tudtam követést megvalósítani, tehát úgy gondolom, hogy a vizsgált szervezeteket tekintve longitudinális vizsgálat is lefolytatható lenne. - A kutatásom során azonosított hálózatok működéséről szintén érdemes lenne többet tudni (valóban tudnak-e hálózatként működni vagy csak szakmai információs közegről (Bartal 2006) van szó esetükben). - A 2012-es „új civil törvény” sok szervezet életében hoz változást, így néhány év múlva hatásvizsgálat is lefolytatható a szociális és gyermekvédelmi civil/nonprofit szervezeteket vagy a teljes szektort tekintve.
20
8. IRODALOMJEGYZÉK Bartal, A. M. (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek Budapest: Századvég Kiadó Bartal, A. M. (2006): A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában – egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján Budapest: Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány - Civil Társadalomért Alapítvány Bugovics, Z. (2007): Társadalom, identitás, területfejlesztés Budapest: L’Harmattan Kiadó Castel, R. (1993): A nélkülözéstől a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása ESÉLY 1993/3. 3-23. Castel, R. (1998): Az új szociális kérdés ESÉLY 1998/2. 3-19. Glózer, R. (2008): Diskurzusok a civil társadalomról Budapest: L’Harmattan Luhmann, N. (2006): Bevezetés a rendszerelméletbe Budapest: Gondolat Kiadó Miszlivetz, F. (2001): Közép-Európa a kapuk előtt Szombathely: Savaria University Press Nárai, M. (2007): A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében Budapest: Doktori Értekezés Utasi, Á. (2000): A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok http//www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum24utasi.pdf letöltve: 2010. 12. 20. Utasi, Á. (2008): Éltető kapcsolatok Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó Rechnitzer, J. – Smahó, M. (2005): A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben Budapest: MTA, Közgazdaságtudományi Intézet Szakál, Gy. (2006): A civil szektor szerepe a társadalmi tőke képződésében Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont Szakál, Gy. (2008): Társadalmi tőke – sikeres és sikertelen társadalom in: Szretykó, Gy. – Vezér, M. (szerk.) (2008) A nonprofit szektor és az egészségügyi, szociális szolgáltatások; A nonprofit szervezetek szociológiai és társadalom-gazdaságtani problémái Pécs: Comenius Kft. 15-41. Vicsek, L. (2006): Fókuszcsoport Budapest: Osiris Kiadó
21
9. PUBLIKÁCIÓK A KUTATÁSI TÉMÁBAN CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS in: Budai István – Nárai Márta (szerk.) (2012) Együttműködés és felelősségvállalás tanulása a szociális és közösségi munkában, Széchenyi István Egyetem, Győr 79-95. WHY DO HUNGARIAN CIVIL ORGANISATIONS NOT LIKE TO CO-OPERATE?, CORVINUS JOURNAL OF SOCIOLOGY AND SOCIAL POLICY Vol. II, 2011/1. 63-85. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS CIVIL PÉLDÁI – JÓ GYAKORLATOK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI ÉS ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBÓL in: Budai István – Nárai Márta (szerk.) (2011) Közösségi munka - Társadalmi bevonás - Integráció, Széchenyi István Egyetem, Győr 159-171. ’CIVIL POLITIKA’ A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN In: Benkő Péter (szerk.) (2010) Politikai régió – Régiópolitika Budapest: Dr. Deák Bt. 117-129. A SZERVEZETI TUDÁS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE SZOCIÁLIS CÉLÚ CIVIL SZERVEZETEKNÉL In: Tanulás, tudás, gazdasági sikerek, Tudományos Konferencia Kiadványa, Győr, 2010. AZ ÁLLAMTALANÍTÁS DILEMMÁI 20 ÉV UTÁN: KÉNYSZEREK ÉS ÖNKÉNTES VÁLASZTÁSOK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÖNKORMÁNYZATAI ÉS CIVIL SZERVEZETEI KAPCSOLATÁBAN In: Kákai László (szerk.) (2010) Születésnap vagy halotti tor? 20 évesek az önkormányzatok Konferenciakötet Pécs 583-595. SZOCIÁLIS CÉLÚ CIVIL SZERVEZETEK INNOVÁCIÓI In: Dr. Csáth Magdolna (szerk.) (2010) Innováció, versenyképesség, kkv-k 1. kötet Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola 206-221. RENDÉSZETI SZERVEKHEZ KÖTŐDŐ CIVIL SZERVEZETEK DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN, Rendvédelmi Füzetek 2010/4. 76-84.
A
NYUGAT-
ALAPÍTVÁNYOK ÉS MÁS SZERVEZETEK INNOVATÍV KAPCSOLATHÁLÓI EGY EGYETEM KÖRÜL In: Csuka Gy. - Kovács B. - Szívós M. (szerk.) (2009) Verseny az innovációban – verseny a felsőoktatásban Veszprém 33-62. 10. KONFERENCIA ELŐADÁSOK A KUTATÁSI TÉMÁBAN A közösségi munka jó gyakorlatai, Közösségi munka a gyakorlatban, polgármesterek és kutatók nézőpontjaiból, Széchenyi István Egyetem, Győr, 2012. március 21. „A Nyugat22
dunántúli és az Észak-alföldi régió szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei tevékenységének és kapcsolatrendszerének néhány kérdése” Kodolányi János Főiskola – MTA Veszprémi Területi Bizottsága Gazdasági, Jogi és Társadalomtudományi Szakbizottsága – Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület: A szociális munka területi dimenziói a minőségi szolgáltatásfejlesztésben című konferencia, 2011. november 4., Székesfehérvár, „Civil szervezetek részvétele Győr és Debrecen városok szociális ellátórendszerében – összehasonlító elemzés” A United Way Kisalföld Alapítvány által működtetett Győr-Moson-Sopron megyei Önkéntes Centrum, a Civil Holnap Közhasznú Egyesület és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: „Piactér program” - A vállalati és civil szektor együttműködésének javítása az önkéntesség tükrében c. konferenciája, 2011. szeptember 20., Győr, „A forprofit és nonprofit szektor együttműködésének jó gyakorlatai két régióban" Rendészeti Doktoranduszok Országos Fóruma, Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 2010. november 17., „Rendészeti szervekhez kötődő civil szervezetek a Nyugat-dunántúli régióban” Társadalmi felelősségvállalás szociális dimenziói konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, 2010. november 10., „A társadalmi felelősségvállalás civil példái – jó gyakorlatok a Nyugat-dunántúli és Észak-alföldi régióból” Innováció, Versenyképesség, KKV-k Nemzetközi konferencia, Kodolányi János Főiskola, Budapest, 2010. november 5., „Szociális célú civil szervezetek innovációi” Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara, és a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány közös szervezésében, Tudományos Konferencia, Győr, 2010. április 14., „TANULÁS – TUDÁS – GAZDASÁGI SIKEREK” avagy a tudásmenedzsment szerepe a gazdaság eredményességében címmel, „A szervezeti tudás és tudásmenedzsment szerepe szociális célú civil szervezeteknél” „20 évesek az önkormányzatok. Születésnap vagy halotti tor” című Konferencia, Pécs, PTE, 2010. március 19-20., „Az államtalanítás dilemmái 20 év után: kényszerek és önkéntes választások a Nyugat-dunántúli régió önkormányzatai és civil szervezetei kapcsolatában” A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának Területpolitikai Albizottsága POLITIKAI RÉGIÓ – RÉGIÓPOLITIKA című konferenciája, Győr, 2010. március 5., „Civil politika a Nyugat-dunántúli régióban” Verseny az innovációban – Verseny a felsőoktatásban, Veszprém, Pannon Egyetem, 2009. június 3., „Egyetemek funkciói – esettanulmány a Széchenyi István Egyetem részvételéről a hozzá kapcsolódó civil szervezetek életében” Fiatal Regionalisták Konferenciája, Győr, SZE-MTDI, 2006. november 10., „Civil szervezetek szerepe a hálózatépítésben és a regionalitásban – a ’Kútfő’ program”
23
Széchenyi István University Doctoral School for Regional and Economic Sciences
Krisztina Kóbor
Relationships of civil/nonprofit social and child protection organizations in the Western Transdanubian and the Northern Plain regions Thesis booklet
Tutor: Dr. PhD. Zoltán Csizmadia university lecturer
Győr 2012
24
Table of contents
Chapter 1.
2.
Title
PURPOSE AND STRUCTURE OF THE DISSERTATION ACTUALITY AND THEORETICAL BACKGROUND OF THE RESEARCHED TOPIC
Page
3
4
HYPOTHESES 3. 4. 5. 6. 7. 8.
METHODOLOGY OF THE RESEARCH ASSESSMENT OF THE HYPOTHESES SUMMARY, NEW FINDINGS FUTURE RESEARCH TRENDS BIBLIOGRAPHY
7 9 12 17
20 21
25
1. PURPOSE AND STRUCTURE OF THE DISSERTATION The purpose of my doctoral dissertation is to detect the relationships of the civil/nonprofit6 social and child protection7 organizations in two regions. It is also my goal to detect the co-operations they established and take part in on a regular basis. The focus of my research is directed at the following: What is the direction of the established relationships? How often do the participants meet? What was the trigger for the establishment of the relationships? What motivation, possibilities and problems are behind their maintaining? It can be seen that I approach the research of the relationships and partnerships from different points of view, but the focus is always directed at the civil/nonprofit organizations throughout the research. However, it is also my goal to identify the potential of innovation within the civil/nonprofit social and child protection organizations. I approach the potential of innovation from the point of view of relationships, and I connect it with the possible effects of the organizations on the regions. The research is directed at two regions: the Western Transdanubian and the Northern Plain regions. The two regions were consciously selected because they share many similar (e.g. the closeness of three borders) and many dissimilar (e.g. economic conditions, inequalities in social care) features. Consequently, it is possible both to compare the two regions and detect the similarities and differences regarding the relationships of the civil/nonprofit social and child protection organizations. It is my aim to examine both vertical (between territorial levels) and horizontal (within territorial levels) relationships in my research. The basic questions of my topic are:
6
The terminology varies, and often used as a synonym for non-governmental, nonprofit, NGO, etc. expressions. Nárai (2007) thesis seek to clarify the confusing use of the term, and the concept of civil society within the framework defined by the social self organisings (= civil society), into which considers as belonging to the nonprofit sector. In Nárai’s approach, the nonprofit sector includes non-governmental nonprofit sector and the state near nonprofits. Interchangeably in this study are included in the above expressions. 7 Most of the approaches (see eg. The CSO classification of nonprofit organizations) child protection, child protection, consequently, for the work of organizations in the social sector activities are listed. The present study, however, required the two concepts are separate, thus highlighting that different target groups addressed in other legislation by means of opera and various laws (1993rd Act III. Law and 1997th XXXI. Law) operates on the basis of social and child protection activities today Hungary. Some professionals can certainly be confusing to use the term did not become divided in terms of child welfare and child protection, as 1997. XXXI. Act will do. This is due to the simplification of the terminology used, and the fact that you have just referred to the Child Protection legislation is all about, so the title of the law enforced term I use.
26
What kind of relationships, co-operations and partnerships are characteristic in the two regions between the civil/nonprofit social and child protection organizations; and how are these organizations integrated into the regional and national organization system through other bondings? What factors influence these relationships and co-operations? How is it possible to use the innovations of the social and child protection civil/nonprofit organizations and their co-operations to make regionalism and the region work successfully? At the beginning of my paper I present the multitude of notions connected to the civil/nonprofit sector. This is followed by presenting the theoretical history background of the civil society through three main starting-points: the separation of economy, society and state; the roles of society and community; and the differences between the “eastern” and “western” types of society development. After that I discuss the questions related to the civil/nonprofit sector, more specifically to the social and child protection organizations. It is followed by the basic approach of the topic: by the network and its analysis. Finally, as the closing part of the theoretical chapters and as a link to my own research, I present my model. The next part is the presentation of my data collection carried out in the Western Transdanubian and Northern Plain regions among social and child protections civil/nonprofit organizations.
2. ACTUALITY AND THEORETICAL BACKGROUND OF THE RESEARCHED TOPIC According to my approach, the research of the relationships and co-operations of social and child protection civil/nonprofit organizations is significant, as several researchers already pointed out from different points of view (Castel 1993, 1998, Utasi 2000, 2008, Rechnitzer and Smahó 2005, Bugovics 2007), because: the well-being of people does not solely depend on objective economic factors, their social bonds – the civil society being one of their representative forms – are also contributing to their psychic and social well-being to a great extent. The social and child protection civil/nonprofit organizations, besides providing social bonds, could be important and effective complementaries of the social and child protection sphere operated by the state and local government, provided their relationships and cooperations are functioning effectively. Furthermore, they can be sensitive forecasters of and quick and flexible reactors to social changes.
27
Using Hammer’s (1995) idea about the “ideal citizen” as a starting point I summarized the theories of the formation of civil society in my paper. Through several theories I basically reviewed three approaches. From the point of view of my paper the essence of the first theory group is that the separation of economy, politics and society had already happened. Therefore we should think of civil society, initiative and civil/nonprofit organizations in relation to this triple unit. This also means that none of them can function without the others, that every member of this triple unit has an effect on the others, and that neither two of them can be neglected when analyzing one of them. Consequently, according to my concept, the civil/nonprofit organizations are standing in the focal point of an isosceles triangle, while each of the apices of the triangle is represented by economy, society and politics (state) (see Diagram 1).
Diagram 1: Society, economy and politics with the civil/nonprofit organizations Society
Civil/nonprofit organizations
Economy
Politics (state)
Source: own design.8
According to the present interpretation three subsystems (society, economy and politics/state) are co-operating to form civil/nonprofit organizations; civil society and within that the civil/nonprofit sector is formed and realized in the focus of their effects. Therefore this approach does not go in the direction of the functional theories, but in the direction of the classical system theory of Luhmann (1984) and of the theory of welfare pluralism. At the same time it refers to Arato and Cohen’s (1988) interpretation of the civil sector, and to Glózer’s (2008) interdisciplinary approach, and projects the theory stating that classical organizations are formed upon the failure of market and state. The second group of theories deal with the relation of society and community. Obviously, a whole society cannot commit itself to any one initiative, because society is made up of individuals with different values, goals and interests, sometimes even with different cultural 8
We can find a similar diagram in Szakál’s paper (2008), but he identifies not society but its smallest unit, the family as one of the apices of the model.
28
backgrounds. At the same time, it is important for every individual that they have a sense of belonging, hence it is necessary to disassemble society into groups of individuals with the same values, goals, etc. (communities), which are capable of starting civil initiatives that are important to them. The third group of theories is made up of ideas regarding the “western” and “eastern” types of society development. I think these theories can lead to the deeper understanding of the issues discussed in the present paper, because the forming of the sector, the functioning – or not functioning – of its relationships, and the ad hoc character of their co-operations (Nárai 2007) can be traced back to the different types of society development. When we compare the characteristics of the “western” and “eastern” types of society development, it is quite obvious that distrust against other individuals, organizations, systems, etc. had been encoded into the “eastern” (i.e. Hungarian) type of development. Therefore, the fundaments of functioning organizations and co-operations (see civil/nonprofit organizations) based on and built on joined initiatives are completely missing in Hungary. The theoretical part of my paper is closed by the model, which I set out. According to the approach of this paper, the civil/nonprofit organizations are joined with the notions and processes of social capital, (territorial) identity, innovation and regionalism in a way shown in Diagram 2. The five notions make up a series and show up a linear context where the civil/nonprofit organizations, as the “hardware” of social capital (Szakál 2006), serve as a starting point. These organizations, as well as their relationships and co-operations (that is the “software” of social capital (Szakál 2006)) stay in the focal point, because if the relationship, the social capital is strong and the co-operations and bonds are close, then they effect the other three factors. The territorial identity gets stronger because of the local relationship capital. Relationships become transfer channels, where more knowledge, information, support, feelings, experience, etc. flows. Therefore, the innovative aptitude is of greater extent and more innovative opportunities present themselves, because the knowledge and the ideas cumulate. At the same time, the relationships and innovations bring about new relationships in an ever growing circle, which in turn generates a stronger sense of togetherness.
29
Diagram 2: The gear wheels of civil/nonprofit organizations, society capital, territorial identity, innovation and regionalism
Source: own design.9
3. HYPOTHESES I phrase the following hypotheses:
H1: Social and child protection civil/nonprofit organizations are founded on most occasions with two kinds of motivational backgrounds: either because the founder has a personal problem or is personally involved, or with the aim to gain additional financial sources.
H2: Social and child protection civil/nonprofit organizations are not present with solely social and child protection activities in the civil/nonprofit sector.
H3a: Personal relationships dominate in any relationship of the social and child protection civil/nonprofit organizations.
9
Hugh Barr used gear wheels like this in presenting the interprofessional approach in 2007, at the European Social Work Symposium, illustrating a different model. Thank to him for the idea and for the gear wheels.
30
H3b: The dominating personal character of the relationships bears a negative effect on the functioning of the organization, in a way that the personal conflicts often destruct the professional functioning of the organization.
H4: The civil-community, the civil-civil and the civil-state/local government relationships are present in a large number, at almost every organization, but civileconomic relationships are only present in a small number in the relationship systems.
H5: It will be found primarily ad hoc and incidental, and not continuously functioning, consecutive relationships and co-operations.
H6: Social and child protection civil/nonprofit organizations have a positive effect on regionalism.
H7: It will be found innovativity, innovative power and ideas to a greater extent at organizations which have a wide-ranged, multidirectional relationship system, and which can turn back their experience coming from these relationships into the functioning of the organization.
The following diagram summarizes my hypotheses.
31
Diagram 3: Context of hypotheses
H3a, b (domination of personal relationships, bearing a negative effect on the organization)
H1 (personal & source adding motivation
H2 H6 (social and child protection civil/nonprofit organizations – social capitalterritorial identityinnovationregionalism)
H7
(a multitude of goals and activities is characteristic)
H5 (continuous relationships maintained with all sectors were needed, still ad hoc relationships are characteristic)
(innovational activity is better at organizations, which have a wideranged and continuous relationship system)
H4 (relationships maintained with the forprofit sector are only working is a couple of cases)
Source: own design.
4. METHODOLOGY OF THE RESEARCH
The dissertation can be divided into two major parts: first I present the theoretical basis of the topic which is followed by the presentation of my own research. The two parts are joined by the model I set out. For the presentation of the theoretical basis I prepared the specialist literature from Hungary and from abroad concentrating on the following topic fields: - Conceptual and contextual approach of the formation of civil society and the nonprofit sector, presentation of the diversity of definitions; 32
- Theoretical history background of the formation of civil society based on three pillars: separation of economy – society – state; community as basis of civil/nonprofit organizations and its relation to society; reasons and consequences of the “western” and “eastern” types of society development for the civil/nonprofit sector; - Short introduction of the civil/nonprofit sector in Hungary, particularly the social and child protection civil/nonprofit subsector and the conjoining theory of welfare pluralism; - Issues and characteristics of the relationship systems and innovations; - The civil/nonprofit sector and the subsector of social and child protection organizations, as well as the research carried out in the field of their relationships and co-operations; - Setting out an own model regarding the issues of civil/nonprofit organizations – social capital – territorial identity – innovations – regionalism based on the above theories and concepts. In the second part of my paper I present my own multi-level research, which applies different methods. In order to reach my set goals, I needed to use both quantitative and qualitative methods. The following chart summarizes the main methods of field research used in this paper, applying the questions of the “six-servants” method.
33
Chart 1: Field research methods applied in the present paper
Questions of the “six-servants” method
Quantitative method: Questionnaire
Qualitative method: Interview with a focus group
Qualitative method: Interview
Who? What?
The author of this paper.
The author of this paper.
The author of this paper.
- Putting together a questionnaire based on the specialists’ interviews. - Testing the questionnaire with the help of five civil/nonprofit organizations’ representatives. - Finalizing the questionnaire and sending them out to the target groups’ representatives to let them fill in; then processing the 212 returned and valuable questionnaires.
- Setting up an interview draft after identifying the mistakes of the returned questionnaires and adding new aspects, as well as after several requests to organize a focus group had been turned down. - Conducting 20 interviews at places and times given by the subjects.
Why?
There is a large quantity of data, which can be transformed into figures, therefore, they can be analyzed with statistical procedures in order to gain the required data. The target group was big (2192 organizations), so in order to gain extensive information only this method was available for use. The questionnaire had three major goals: to gain information about the basic data civil/nonprofit organizations, about their experience in the field of relationship establishing, and about their innovations. The questionnaire must have been filled in by the subjects. It was sent to the target group by either e-mail or by mail. The subjects were also encouraged to fill in the questionnaires through phone calls by the author. I did not take a sample from the base group of organizations. My intention was to question as many organizations as possible.
- Setting up an interview draft after identifying the mistakes of the returned questionnaires and adding new aspects. - Selecting subjects and asking them to organize a focus group activating their own network of relationships according to the aspects (range and number of participants, theme draft) given by the author of this paper. - Conducting the interviews with 20 focus groups, at places and times given by the subjects. Unravelling opinions, motivation, ideas and new aspects regarding the relationships of the target group and the advantages and disadvantages arising from them. Understanding complex opinions and motivation related to the theme, as well as conflicting them. Getting to know different communication types (querying, discussion, agreement, non-verbal signals, etc.) between the representatives of cooperating organizations. (Vicsek 2006) - Selecting organizations with a broad and versatile relationship network based on the questionnaires, in the same number from both regions, if possible. - Conducting interviews with the focus groups at places and times given, and with participants organized by the subjects. - Using a voice recorder and a video recorder if permission granted by the group. August 2010 – November 2010 Among the social and child protections civil/nonprofit organizations in the Western Transdanubian and Northern Plain regions.
- Selecting organizations with a broad and versatile relationship network based on the questionnaires, in the same number from both regions, if possible. - Conducting interviews at places and times given by the subjects. - Using a voice recorder if permission granted by the subject.
How?
When?
March 2010 – August 2010
Where?
Among the social and child protections civil/nonprofit organizations in the Western Transdanubian and Northern Plain regions.
Getting to know the opionions and attitudes of the organizations’ representatives regarding the relationships of the social and child protections civil/nonprofit organizations. Unravelling the reasons for forming those opinions. Observing non-verbality.
August 2010 – November 2010 Among the social and child protections civil/nonprofit organizations in the Western Transdanubian and Northern Plain regions.
Source: own design.
34
5. ASSESSMENT OF THE HYPOTHESES My hypotheses are assessed in this part based on the theoretical background, on my own research and on my conclusions drawn from my research. Chart 2: Summary of verificating and assessing my hypotheses
Hypothesis H1: Social and child protection civil/nonprofit organizations are founded on most occasions with two kinds of motivational backgrounds: either because the founder has a personal problem or is personally involved, or with the aim to gain additional financial sources.
Factors serving verification Four fifths of the researched organizations in the Western Transdanubian region, and almost three quarters of the organizations in the Northern Plain region are founded by a private individual. Therefore, we can say that they establish the organizations to solve their own problems. It is only a minority (one fifth in the Western Transdanubian region and one quarter in the Northern Plain region) of the organizations which was established by the local government, by another organization or by a mix of the above founders, probably to gain additional sources for the given institution, service or organization. Three quarters of the organizations examined by a qualitative method reported that they are organizations established by private individuals, and the establishment was triggered by the needs of those individuals.
Based on the afore-mentioned I accept the first hypothesis and regard it as proven. Since most of the organizations were established by private individuals. They founded these organizations to meet their needs. Only a minority of organizations were established with the purpose to support a social or child protection institution, or to supplement sources from the local government. H2: Social and child protection civil/nonprofit organizations are not present with solely social and child protection activities in the civil/nonprofit sector.
Organizations from the Northern Plain region set more goals for themselves. At the same time, there is no difference between the two regions regarding the ratio of the individual goals. In the Northern Plain region four fifths of the organizations set family counselling, three fifths of them interest protection, and half of them community development goals for themselves. In the Western Transdanubian region family protection was a goal for three fifths of the organizations, and interest protection and community development each for one third of them. Especially in the Northern Plain region, the support of a particular institution is an important goal, in one third of the cases. In the Western Transdanubian region this ratio is only one sixth. In both regions we can highlight the mental health activities (two thirds of the organizations in the Northern Plain region, and almost 40% of the organizations in the Western Transdanubian region), which is in harmony with the primary goal, i.e. with family counselling, set by the organizations. Collecting and distributing donations are also important activities in both regions (almost half of the organizations in the Northern Plain region, and almost 40% in the Western Transdanubia region), which can also be connected with family counselling. The Northern Plain region distinguishes itself regarding research (one quarter of the organizations) and operating institutions and rehabilitation (almost half of the organizations). Community development, family counselling, therapy and mental health goals often turn into operating or supporting an institution, into rehabilitation or mental health activities. Research and training, as well as helping unemployed people, and collecting and distributing donations appear one-to-one. Compared with the classifications of the KSH (Central Statistic Bureau) we can see that the goals and activities are mixed (e.g. mental health –
35
family counselling, and collecting donations – family counselling – helping umemployed people, etc.) 13% of the examined organizations have already founded a new civil/nonprofit organization, in most cases (almost 90%) with cultural, training, sport, or social goals. The new organization is often established with different goals from those of the founder organization. In these cases the activities of the new organizations used to be a branch of the founder organizations. Almost half of the organizations reported during the interviews that they have already founded other organizations. The reasons for that were on the one hand that the task appeared among the activities of the founder organization (it is characteristic for 40% of the organizations), on the other hand that the organizations did these activities anyway, but the means of the old organization were not enough any more.
Based on the afore-mentioned I regard my second hypothesis as also proven, since among the activities of most of the examined organizations appear not only social and child protection activities, but also mental health, employment and rehabilitation, as well as cultural and training activities. In most cases the branch of organization activities (especially tradition keeping and cultural activities) serve as the reason for establishing a new organization. H3a: Personal relationships dominate in any relationship of the social and child protection civil/nonprofit organizations.
Almost one quarter of the organizations establishes relationships with forprofit organizations, and almost half of the organizations establish relationships with voluntaries through acquaintances or friends. The organizations get in contact with other civil/nonprofit organizations mainly through their own representatives, who are also office-holders of the other organization. This is characteristic for half of the organizations examined with a qualitative method. The personal character is a crucial starting point for the relationships (in 90% of the cases): “let’s be friends first, and then we can make business” is the method characteristic for these relationships. All representatives of the civil/nonprofit organizations examined with a qualitative method claimed without exeption that they start establishing a professional co-operation from a personal relationship.
Based on the afore-mentioned I regard the first part of my third hypothesis as proven, since the majority of the organizations examined both with the questionnaire and the interviews established contacts to other sectors through an acquantaince or friend, and their relationships are functioning also based on acquantancies. H3b: The dominating personal character of the relationships bears a negative effect on the functioning of the organization, in a way that the personal conflicts often destruct the professional functioning of the organization.
In 90% of the interviews the disadvantages arising from personal relationships were mentioned in this place. The personal conflicts (one sixth of the organizations regarded this as dominant in the questionnaires), the “hobnobbing” and relationships based on the “hand-wash-hand” principle bring about the fact, that in case the civil/nonprofit organization does not have an “acquaintance”, it will not get along, however excellent its professional performance or its innovative idea is. A conflict with a personal acquaintance makes the organization “sensitive”. Four fifths of the interviews – affirming the questionnaires (one quarter of the organizations claimed this problem as dominant there) – connected the disadvantages of relationships to interests, or rather to conflicting interests.
36
I could not prove the second half of my third hypothesis unequivocally, so I do not accept it. The examined organizations reported primarily through my qualitative research what kind of disadvantages (the organizations becomes sensitive and vulnerable) the personal character brings about for the organizations, when there is a conflict of interest between the parties. Although one sixth of the organizations examined with the questionnaire say that conflicts are characteristic for the relationships, and one quarter of them say that those arise from conflicts of interests, the majority of the organizations examined with qualitative research did not mention that those conflicts of interests had a personal characteristic. H4: The civil-community, the civil-civil and the civilstate/local government relationships are present in a large number, at almost every organization, but civileconomic relationships are only present in a small number in the relationship systems.
The smallest income for the organizations comes from relationships with economic organizations (30 million HUF in total). At the same time we can find a significant difference here between the regions. This kind of relationship seems to be stronger among the examined organizations in the Northern Plain region in relation to those in the Western Transdanubian region, since they have a more significant income from this source (two thirds of the total 30 million HUF). The examined organizations in the Northern Plain region could realize almost four times as much sponsorship (29 331 tHUF) through private individuals than the organizations in the Western Transdanubian region (7 578 tHUF). The ratio is very similar when the sponsorship was realized through other civil/nonprofit organizations. Most of the income of the organizations is realized through 1% of revenue, as well as through tenders in both regions. They are followed in the third place by other sources, then sponsorship sources from private individuals, local governments, the state and other civil/nonprofit organizations follow. The number of voluntaries and the way of contacting them refer to relationships with the informal sector. Their number is bigger in the Northern Plain region (18 persons in one organization on the average, which is twice as much as in the Western Transdanubian region). Voluntaries “mediated” by an acquaintance or a friend have priority (this is the case in two fifths of the organizations in both regions). As for the importance of the relationship in their own judgement organizations put the informal sector in the first place (with a cumulative average of 4.85). This is also supported by the frequent appearance of the voluntaries in the organizations (67%). Co-operation with other civil/nonprofit organizations are regarded as less important (the average is 4.1). This is principally characteristic in the Western Transdanubian region, where 19% of the examined organizations establish a tender co-operation with other civil/nonprofit organizations as opposed to 36% in the Northern Plain region. Establishing a new civil/nonprofit organization is characteristic for 13% of the organizations, split in a 50-50 ratio between the organizations of both regions. Relationships with the local governments are regarded as second most important with an average of 4.5, whereas the supply contract is in the fourth place according to its frequency (11%). This is different in the two regions: there are more supply contracts in the Northern Plain region (16% as opposed to the other region with 6.5%). The organizations in the Western Transdanubian region, however, have more frequent contact to the civil referent (30% as opposed to 27% in the Northern Plain region). Taking part in civil roundtables (15% appears frequently, 22% occasionally) and planning a social service planning concept (half of the organizations never takes part in them) are also parts of keeping contact with the local government. Forprofit organizations have the smallest average (4.1) regarding the importance of the relationship. 40% of the organizations in the Western Transdanubian region keep contact with economical organizations as opposed to 26% in the Northern Plain region. According to the cumulated frequency data, keeping contact with forprofit organizations is characteristic
37
for one third of the organizations – contradicting my hypothesis.
My fourth hypothesis proved only halfway true. There is a great number of community and local government relationships present in the relationship system of the examined organizations, in both regions. At the same time, the regions show up significant differences regarding keeping contact with other civil/nonprofit organizations and with forprofit organizations. While keeping contact with economical organizations occurs more frequently in the Western Transdanubian region, tender co-operation with other organizations is in the forefront in the Northern Plain region. However, it is not true for either of the regions that relationships with forprofit organizations were only present in a small number (40% in the Western Transdanubian region and 26% in the Northern Plain region). H5: It will be found primarily ad hoc and incidental, and not continuously functioning, consecutive relationships and co-operations.
It is characteristic for the Western Transdanubian region that 19% of the examined organizations realize tender co-operations with other civil/nonprofit organizations as opposed to 36% of the organizations in the Northern Plain region. From the submitted tenders aiming co-operation or based on co-operation four could be realized in avarage at every examined organization in the period between 2007-2009, and approximately one third of the organizations have experience with tender co-operation. Almost one quarter of the organizations examined with a questionnaire takes part in the work of some kind of a nonprofit or professional network. Half of the organizations examined with an interview mentioned mainly occasional relationships for co-operation. One quarter of the organizations examined with an interview takes part in the work of some kind of a nonprofit or professional network. Examples for continuous co-operations: granting civil prizes, channeling sources, subcontractor relationship, sharing power sources. These cannot be generalized by their frequency.
I regard my fifth hypothesis as proven based on the afore-mentioned. Co-operations regarded as occasional by the author are characteristic for one third of the organizations, while co-operations regarded as continuous are only characteristic for one quarter of the organizations. In case of the latter it happens – based on the qualitative research – that although the organization takes part in the work of a network, it does not happen frequently, but only occassionaly, taking part only in some meetings. The questionnaires are supported by the interviews, where subjects could only mention the occasional, isolated example for a continuous co-operation. H6: Social and child protection civil/nonprofit organizations have a positive effect on regionalism.
Based on their own classification 2.8% of the 212 examined organizations have a nationwide sphere of action. 11.8% have regional activities, 20.7% have activities within the county, and almost 65% of them are only active in the settlement, where they are seated. The sphere of action is principally realized as services provided for the informal sector. This answer was given by more than half of the organizations. Broadening the civil/nonprofit sphere and networking the region, which means involving more and more individuals in the sector or its services (in case of 40% of the organizations), and establishing contacts between these individuals, with their communities and organizations (in case of 40% of the organizations, as well), are considered as important contributions. Three thirds of the interview subjects felt the effects of their organizations only in their own settlement, which supports the results of the questionnaire. The organizations are contributing to the development of the region by carrying out services as gap-filling activities, by building communities, and by creating values. This is the case according to half of the interview
38
subjects.
I accept and regard my sixth hypothesis as proven. Although only one third of the organizations said based on their own classification that their service activities go beyond the settlement they are seated in, regionalism does not necessarily start with territorial effects, but with people whom the examined organizations provide services for. If these services reach those people and their needs are met, and if the ambitions and activities of people living in the area regarding gaining more autonomy can be stimulated and organized, regionalism has already been contributed to. Therefore, the activities of the examined organizations regarding providing services, broadening the civil/nonprofit sphere and establishing relationships (and which are characteristic for 40-50% of the examined organizations) are already contributing to the realization of the “soft” factors of regionalism. H7: It will be found innovativity, innovative power and ideas to a greater extent at organizations which have a wide-ranged, multidirectional relationship system, and which can turn back their experience coming from these relationships into the functioning of the organization.
Innovativity and new ideas are presenting themselves as an advantage of relationships with 35% of the organizations. The quick information flow due to good relationships makes it possible that – at least according to the interview with the 5. focus group (Northern Plain region, chief town of a county) – the parties of a relationship can use a pool of innovative ideas. This happens in case of a civil/nonprofit organization from the Northern Plain region when establishing services (e.g. animal petting, leather-goods making training for people with disabilities, maintaining a support service, etc.) The Northern Plain region is the frontrunner regarding innovational activities, one third (104 organizations) of the examined organizations in the region mentioned more than half of the total number of innovations, while one fifth of the examined organiziations (108 organizations) in the Western Transdanubian region mentioned 37 innovations. The most frequently realized innovational categories are services provided in a new way (10% of the examined organizations), new social services (8% of the organizations), and joining different services in a new way (just 5%). Only 12% of the examined organizations in the two regions are known to others as innovative organizations. From the category innovations realized by other organizations, joining different services in a new way is the most frequent (it is characteristic for one twentieth of the organizations). The other category is introducing a new social service (just 3% of the organizations). My data do not confirm that social and child protection civil/nonprofit organizations follow the strategy of co-operating with others in order to introduce innovation. From the examined four major co-operation trends (relationships with the informal, local government, forprofit and civil/nonprofit sectors), the organizations establish most contacts with the informal, community sector. The established innovations react in all cases to informal needs and demands, and primarily address the informal sector, so when analyzing the connection of relationships and innovations, the relationship to this sector shows up a connection with establishing the innovations. The second relationship showing up a connection with establishing innovations is the co-operation with other civil/nonprofit organizations. Relationships with forprofit organizations, with local governments and with other organizations in tenders have the least influence on establishing innovations. The correlational factor is at 0 to -0.1 in case of these organizations.
39
My seventh hypothesis is only semi-proven. According to my data, social and child protection civil/nonprofit organizations do not follow the strategy of co-operating with others in order to introduce innovation. Especially, innovations do not necessarily arise from relationships with forprofit organizations and local governments. At the same time, several new, innovative solutions were born out of relationships with the informal sector (especially from the recognized needs). Also an important factor in establishing innovations is the relationship with other civil/nonprofit organizations. In these cases, knowledge is cumulated between the organizations, and new, fresh ideas can be relayed to each other. Source: own design.
6. SUMMARY, NEW FINDINGS The goal of my dissertation was to introduce and analyze of the social and child protection civil/nonprofit organizations and their relationships in the Western Transdanubian and Northern Plain regions, and their effects on the two regions. In the theoretical part of my paper I have examined the relations of the civil/nonprofit organizations and of the social and child protection sphere, as well as of their relationship systems and co-operations. I followed the forming of the civil/nonprofit sphere through the theoretical history background from the point of view of community, and through the “western” and “eastern” types of society development. After that I outlined the adequate features of the social and child protection sphere, and introduced the possible joining points with the civil/nonprofit sector secured by the law. Then I introduced the approach of the paper: the relationship network. Finally, I set out my own model, and based on my own empirical research, I introduced the social and child protection civil/nonprofit organizations of the two regions, as well as their relationships and co-operations. In my empirical research I have found the most essential relationships according to my own opinion (relationships with the local governments, with the informal sector, with other civil/nonprofit organizations, with forprofit organizations) in almost all cases with the examined organizations. At the same time, the most important and most frequent relationships are with the informal sector, while contacts with the economical and other civil/nonprofit organizations are the least important (but not the least frequent). This co-operation is, however, not free of conflicts, and most of the problems arise from inner and outer factors. Financial difficulties of the social and child protection civil/nonprofit organizations; burocracy surrounding them; an environment not supporting them but creating a competition 40
(competition for resources and professional competition, and fight against the hierarchic system); difficulties defining themselves and the absence of safeguarding, supporting and information-sharing organizations legitimized from inside and from below are the joint reasons for the organizational and relational problems with the examined organizations. According to my research, I found the elements of my model and their joining together in both regions, but the individual factors of the model have a different gravity in the two regions. There are less social and child protection civil/nonprofit organizations in the Western Transdanubian region, therefore the social capital and territorial identity elements of the model are also weaker. Individualism and greater co-operation with the forprofit organizations are more characterictic here. Parallel to this, an organization can mobilize more economical capital. Therefore it has to invest less energy in converting social capital into economical capital, and can introduce more complex innovations of greater volume. As opposed to this, the Northern Plain region does not have these advantages. Therefore the people living in the area have to establish more civil/nonprofit organizations which can mobilize territorial identity and social capital. At the same time, it determines that deficiencies have to be filled by converting the social capital, which means using more energy, but gaining more relationships. These relationships result in more, though less complex and slower innovations, and in stronger and more loyal communities. Therefore, the procession of regionalism is more successful – if not economically, but certainly socially.
There are the following new findings in my paper: I deduced the theoretical-historical and social developmental reasons for distrust in forming the civil/nonprofit sector, and in building its relationships on a theoretical level. I established – because of the characteristics of the society development – the fundaments of functioning organizations and co-operations (see civil/nonprofit organizations) based on and built on joined initiatives are completely missing in Hungary. I set out a model of five elements, connecting notions (civil/nonprofit organizations, social capital, territorial identity, innovation and regionalism) which stood alone until now, and deduced the elements of their belonging together. I determined that the elements of the model are sprung into motion by different influences in the two regions, and drew the conclusion that the social activating power is bigger in the Northern Plain region. Therefore social and child protection civil/nonprofit organizations reach contribution to regionalism principally by creating value and community. As opposed to this, in the model functioning in
41
the Western Transdanubian region, it is the economical power of the region which springs the individual elements into motion. I introduced the notions of innovation into the research of the subsector, which is a less researched phenomenon in Hungary, and found that almost one third of the examined organizations have some kind of social innovation. There is a significant difference between the regions in this issue, because 23% of the organizations mentioned innovation in the Western Transdanubian region, while it is 31% in the Northern Plain region. I detected the essential relationships (with forprofit and other organizations, with the local governments and with the informal sector) of the examined organizations in the two regions, as well as their importance and frequency, and other relationships. I found that the most frequent relationships are with the community, the informal sector (67%) and with the local governments (one third of the organizations) in both regions. But there is a difference regarding the frequency of relationships with forprofit organizations (40% in the Western Transdanubian region, and 26% in the Northern Plain region) and other civil/nonprofit organizations (19% in the Western Transdanubian region, and 36% in the Northern Plain region) between the two regions. I detected that the social and child protection civil/nonprofit organizations of the two examined regions are strongly and securely embedded into the social medium, which means they have living contacts with the community (there are voluntaries at two thirds of the organizations, while 100% of the organizations is in contact with the informal sector). I outlined the two motivations behind establishing the examined organizations: the examined organizations are primarily established in order to fill in the gaps of the social and child protection supply system in today’s Hungary, and to meet the needs neglected by other organizations (70%). This is also the motivation for maintaining their relationships. Without them, many people would not receive service in depressive areas with deficient services, and the supply of target groups with special need would also not be solved. 30% of the civil/nonprofit organizations are established by local governments and other organizations or institutions, with a resource broadening goal. I introduced the notion of incubator house regarding social and child protection civil/nonprofit organizations.
42
7. FUTURE RESEARCH TRENDS Several questions remained unanswered and occurred to me during my research, which can set the future direction of the research. - I drew the important and unexpected conclusion from my research that relegions play an ever growing role in life of the social and child protection civil/nonprofit organizations. It would be worth to know more about the integration of the social and child protection civil/nonprofit organizations started by a church into the relationship network, about their innovations, about the roles and gravity of their organizations in the subsector, because it seems at the moment that their support – also considering the political pressure – is huge, and a kind of “back to the roots” movement has started regarding ensuring social and child protection services. - Acording to one of my interview subjects, their organization is functioning as a kind of incubator house: they are “nursing” and developing the ideas of other civil/nonprofit organizations, as well, and try to contribute to the realization. In my opinion, it would be important and interesting to introduce the notion of incubator house into the field of social and child protection civil/nonprofit organizations, and detect and examine their presence and functioning in detail – beyond the possibilities of my present research. - It would be interesting to carry out a similar research not only regarding the two regions, but nationwide, because it would make it possible to compare each of the regions, and to test the model of this paper. - It was interesting to follow some the organizations after the research had been conducted. Therefore I think a longitudinal research could be carried out, as well. - It would be worth to know more about the functioning of the identified networks (Can they really function as networks, or are they only a professional information medium? (Bartal 2006)). -
The “new civil law” of 2012 brings about changes in the lives of many
organizations, so an effect study could be carried out in a couple a years regarding the social and child protection civil/nonprofit organizations or the whole sector.
43
8. BIBLIOGRAPHY Bartal, A. M. (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek Budapest: Századvég Kiadó Bartal, A. M. (2006): A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában – egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján Budapest: Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány - Civil Társadalomért Alapítvány Bugovics, Z. (2007): Társadalom, identitás, területfejlesztés Budapest: L’Harmattan Kiadó Castel, R. (1993): A nélkülözéstől a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása ESÉLY 1993/3. 3-23. Castel, R. (1998): Az új szociális kérdés ESÉLY 1998/2. 3-19. Glózer, R. (2008): Diskurzusok a civil társadalomról Budapest: L’Harmattan Luhmann, N. (2006): Bevezetés a rendszerelméletbe Budapest: Gondolat Kiadó Miszlivetz, F. (2001): Közép-Európa a kapuk előtt Szombathely: Savaria University Press Nárai, M. (2007): A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében Budapest: Doktori Értekezés Utasi, Á. (2000): A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok http//www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum24utasi.pdf letöltve: 2010. 12. 20. Utasi, Á. (2008): Éltető kapcsolatok Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó Rechnitzer, J. – Smahó, M. (2005): A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben Budapest: MTA, Közgazdaságtudományi Intézet Szakál, Gy. (2006): A civil szektor szerepe a társadalmi tőke képződésében Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont Szakál, Gy. (2008): Társadalmi tőke – sikeres és sikertelen társadalom in: Szretykó, Gy. – Vezér, M. (szerk.) (2008) A nonprofit szektor és az egészségügyi, szociális szolgáltatások; A nonprofit szervezetek szociológiai és társadalom-gazdaságtani problémái Pécs: Comenius Kft. 15-41. Vicsek, L. (2006): Fókuszcsoport Budapest: Osiris Kiadó
44
