Önkormányzati jó gyakorlatok Írta: Szilágyi „Szili” László Ökopolitika az önkormányzatokban – Az Ökopolisz Alapítvány képzése
Napenergia-hasznosítás •Sopron: A büntetésvégrehajtási intézet tetejére szereltek 200 m2 napkollektort •Szolnok: 27kW napelem látja el árammal a megyeházán dolgozókat – egy műemlék épületen •Nagypáli: majdnem 1 m2 napkollektor és több mint 10 W napelem jut minden lakosra? •Bükkaranyos: idősek otthonát megújuló energiaforrások segítségével üzemeltetik, így az otthon önfenntartó lesz, sőt, az ott megtermelt villamos energia el is adható. Emellett két szélerőmű és egy biomassza-kazán termeli az áramot
Energetikai korszerűsítés
Oszkó: •A körjegyzőségi hivatalban 5 db, óvodában 26 db nyílászáró cseréje •az épületek teljes hőszigetelése •Az óvodai épületben termosztatikus szelepek felszerelésével a fűtés beszabályozása
A távhőellátás fejlesztése Számos önkormányzat rendelkezik jó földrajzi adottságokkal, a termálforrások közelségével. Ezek geotermikus hasznosítása komoly előkészítést és beruházást igényel. Csökken a település energia kiszolgáltatottsága. A térség levegője a jelentős széndioxid kibocsátás kiváltásával , mérhetően és érezhetően tisztább és egészségesebb lesz.
Mályi, Kistokaj, Nyékládháza
Közvilágítás Hódmezővásárhelyen 1996-ban kezdték meg a közvilágítás korszerűsítését, amelynek első ütemében a lámpatesteket és a fényforrásokat cserélték ki. A fejlesztések folytatásaként további korszerűsítést hajtottak végre, amely a feszültségszabályozást és a teljes közigazgatási terület elszámolási fogyasztásmérésének kiépítését jelentette.
MEGELŐZÉS ÚJRAHASZNÁLAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS LERAKÁS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS ÉGETÉS
Ártalmatlanítás helyett...
Bécs * Évente egyszer megrendezik a „javítások napjá"-t (ilyenkor a lakosság ingyen vagy csökkentett áron veheti igénybe a javító szolgáltatásokat) * „Zöld Kisokos" füzeteket terjesztenek a lakosság körében (gyakorlati ötletek a háztartási hulladékok mennyiségének csökkentésére). * Elektronikus börzét létesítettek a csere-bere elősegítésére. * Létrehoztak egy civilekbő ől álló csoportot, amely szigorúan ellenőrzi a kitűzött hulladékgazdálkodási célok megvalósulását.
Graz A tanácsadó testület a közelmúltban elkészítette a környezeti szempontból ártalmas termékek listáját. Céljuk egyrészt a vásárlói szokások megváltoztatása, másrészt az, hogy nyomást gyakoroljanak a gyártókra. A tanács külön hangsúlyt helyezett a használt étolaj begyűjtésére és hasznosítására. Az egész városban gyűjtőedényeket osztottak ki, a begyűjtött használt étolajat biodízellé alakítják, és kísérleti jelleggel az önkormányzati járművek üzemanyagaként felhasználják.
Az Ökoprofit programot Graz város hozta létre 1991-ben azzal a céllal, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági. A modell sikere abban rejlik, hogy a profitnövekedés úgy valósul meg a projektben résztvevő cégeknél, hogy a helyi környezet állapota közben javul, valamint a környezetterhelés mértéke csökken.
Brüsszel
A kidobott palackok mennyiségének csökkentése érdekében először egyetlen iskolában kipróbálták, hogy milyen hatással van a keletkező hulladék mennyiségére, ha a gyerekek számára könnyen hozzáférhető helyen ivókutat állítanak fel. Az eredmény meglepően jó volt, a kidobott műanyag palackok mennyisége 50%-kal csökkent. Pestszentlő őrincen is!
Brüsszel „Környezetkímélő vásárló" kártyákat bocsátottak ki, amelyek 250 üzletben voltak érvényesek. Számos környezetkímélő vásárlási döntésért a tulajdonos pecsétet kapott a kártyájára. A jutalmazandó választások közé tartozott az újrahasználható bevásárlószatyrok és kenyérzsákok használata, és a zöld címkével megjelölt, kevés csomagolóanyagba csomagolt termékek vásárlása. Ha a vásárló 20 pecsétet összegyűjtött, részt vehetett a hetente megtartott tombolahúzáson. A hulladékszegény termékek vásárlói sokféle ajándékot nyerhettek.
Milton Keynes (UK) Szemétlerakóira minden évben 10 millió kidobott papírpelenka kerül. Ez az összes háztartási hulladék térfogatának 6%-át teszi ki. A képviselőtestület 1999ben úgy ítélte meg, hogy mindent meg kell tennie a sajátos hulladékáram képződésének megakadályozásáért. Kampányt indítottak a mosható pamutpelenkák elterjesztése érdekében. A szülők kényelmes mosodai szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A pelenkákért a mosoda házhoz jön. Természetesen a szolgáltatás igénybevétele jelentősen növeli a pelenkázás költségeit, de még így sem kerül többe, mintha egyszer használatos pelenkákat használnának. Ugyanakkor a természetes anyagú pamutpelenka nagy előnye, hogy nincsenek benne a vizelet felszívódását segítő vegyszerek.
München
a város megelégelte, hogy a sok evés és ivás mennyi hulladékképződéssel jár, és a nagyszabású nyilvános rendezvényeken egyszerűen betiltotta az eldobható poharak, tányérok és evő őeszközök használatát. Azóta elmosható, többször használatos eszközöket használnak, amelyekért a vásárlóknak betéti díjat kell fizetniük. Az intézkedés rendkívüli mértékben csökkentette a rendezvényeken képződő hulladék mennyiségét. A sörfesztiválon 1990-ben még 11.000 tonna háztartási hulladék képződött, 1999-ben már csak 550 tonna, vagyis 9 év alatt a hulladék mennyisége huszadrészére csökkent.
Flandria, Heist-op-demBerg Újrahasználati központ A lakosság telefonon jelentheti be, ha kidobásra szánt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. van a birtokában. Teherautó járja a környéket, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A beérkező lom minden darabját lemérik, átválogatják és osztályozzák. A jó állapotban lévő tárgyakat – konyhai eszközöket, játékokat – megmossák, letisztítják és árazás után már viszik is az áruházrészbe. A textileket válogatják, mossák és bálázzák. A minőségellenőrzést vagy javítást igénylő bútorokat, tévéket vagy kerékpárokat a megfelelő műhelyekbe továbbítják, ahol lehetőség szerint vagy használhatóvá teszik és eladják, vagy alkatrészként hasznosítják. A begyűjtőket, műszerészeket, asztalosokat, eladókat is beleszámítva közel kétszáz fő dolgozik
Flandria
A flamand települések többségében bevezették a differenciált szemétdíj fizetés rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a lakosok különböző térfogatú szemetes zsákokat igényelhetnek a szolgáltatótól - külön a maradéknak és külön a hasznosítható hulladékoknak. A maradék hulladékok esetében a zsákok ára térfogat szerint változó (0,5-3,75 €), a hasznosítható anyagok zsákjáért pedig az előbbieknél alacsonyabb fix összeget (0,25 €) állapítanak meg. Tehát a fogyasztó a szeméttermelése arányában fizet a hulladékkezelésért. A zsákok árán túl néhány helyen plusz alapdíjat is kell fizetni a szolgáltatásért.
ZERO WASTE!
A TSZH 15-20%-a elkerülhető!
Megelőzés: vásárlási szokások, betétdíj, kötelező visszavétel, újrahasználat, közösségi rendszerek, ökodesign, a fogyasztás racionalizálása, a reklám korlátozása
a TSZH harmada szervesanyag!
Komposztálás (házi), biogáz
A TSZH harmada hasznosítható!
Elkülönített gyűjtés, anyaghasznosítás, a feldolgozó kapacitás bővítése, helyi megoldások, újrahasznosított termékek piaci támogatása
Mennyi marad?
Nulla Hulladék? A nulla hulladék elképzelés természetesen nem egy előre gyártott, kész recept, hanem a megoldáskeresésnek egy új módja, amely először is egy egyértelmű jövőképet akar meghatározni. Kulcsszavai: forrásmegőrzés, szennyezés-minimalizálás, munkahelyteremtés, gazdasági önellátás, közösségépítés. Elemei lehetnek például: egyszerű életmód, intenzív szemléletformálás, ökotervezés, tisztább termelés, kibővített gyártói felelősség, termék helyett szolgáltatás (ahol ez előnyös), újrahasználat és újrahasznosítás. Ha a közös célokban sikerül megegyezni, onnantól kezdve a folyamatok egymást erősítik, hiszen mindenki ugyanazért a célért gondolkodik, dolgozik.
Fontolva haladás ☺ •fokozatosan •lépésről-lépésre •Sok kis program •párhuzamosan is futhatnak •a sorrend a helyi adottságoktól függően változhat •más-más célcsoport
10 lépés a nulla hulladék felé •Mit tehet egy önkormányzat a hulladék csökkentése érdekében?
2006. november 18.
20
1. Házi komposztálás 2. Hulladékudvar 3. Házhoz menő szelektív gyűjtés 4. Javítóműhelyek 5. Helyi kereskedelem 6. Újrahasznosított termékek 7. Iskolai programok 8. Differenciált hulladékdíj 9. Stratégiaalkotás** 10. Szemléletformálás*** ** Igazából ezzel kellene kezdeni, de ha praktikus, kis lépésekkel kezdjük, akkor is komoly eredményt érhetünk el. *** Folyamatos feladat!
2006. november 18.
21
1. Házi komposztálás ☼ Családi házas övezetekben vagy társasházak esetében a hulladék 30-40%-át helyben lehet hagyni. ☼ Nem kell összegyűjteni, nem kell elszállítani. Így kéthetente is lehet gyűjteni a vegyes hulladékot.
22
Komposztálás * az emberek fele él kertes házban * a hulladék harmada szerves anyag
Kerti komposztálás Társasházi komposztálás
2. Hulladékudvar ☼ Ha van az önkormányzatnak saját telephelye, könnyen kialakítható egy udvar, ahová a lakosok önkéntesen beszállíthatják a szelektált hulladékot vagy a veszélyes hulladékot. ☼ Ideális a veszélyes- és a problémás hulladékok gyűjtésére ☼ Az udvart üzemeltethetik közhasznú munkások vagy civil szervezetek önkéntesei is.
24
3. Házhoz menő szelektív gyűjtés ☼ Egyre több szolgáltató tér át erre a módszerre ☼ sokkal hatékonyabb a szigetes gyűjtéshez képest. ☼ Nem igaz, hogy drágább! ☼ A háztartások két kukát kapnak ☼ kéthetente szállítják a vegyes hulladékot és havonta a csomagolási hulladékot.
25
Lomtalanítás!
4. Javítóműhelyek ☼ Támogatni kell a helyi mestereket, akik fel tudják újítani, meg tudják javítani a tárgyakat. ☼ Így sok mindent újra lehet használni, és nem kerül a szemétbe olyan sok veszélyes, problémás anyag. ☼ Nagyobb településen egy „újrahasználati központot” is érdemes alapítani, és ezzel munkahelyeket teremteni. ☼ A lomtalanításkor kidobott anyagok 20-40%-a újrahasználható!
27
5. Helyi kereskedelem ☼ Támogatni kell a helyi termelést és a helyi kereskedelmet. ☼ Tej, méz, tojás és más termékek cserélhetnek gazdát a helyi piacon ☼ direkt eladó-vevő kapcsolat ☼ "suttogó" minőségbiztosítás ☼cserebere börze ☼ a helyi közösség gazdagodik ☼ minimális és újrahasználható csomagolás.
29
6. Újrahasznosított termékek
☼ Az önkormányzatnak példát kell mutatni abban, hogy beszerzéseinél újrahasznosított termékeket választ. ☼ A helyi kereskedelemben is minél több ilyen terméket kell forgalmazni.
30
7. Iskolai programok ☼ Az iskolai büfében sokkal egészségesebb és környezetkímélőbb termékeket és csomagolásokat kell forgalmazni. ☼ Ha egy környékbeli tejtermelő termékét osztjuk ki iskolatejként, sokkal kevesebb hulladék keletkezik. ☼ Egy ivókút kiépítésével sok csomagolási hulladékot lehet elkerülni.
31
8. Differenciált hulladékdíj ☼ más árat kell megállapítani a vegyes hulladékra (legyen drága!) és a szelektált hulladékra (legyen olcsó!). ☼ Így az emberek saját pénztárcájukon érzik, hogy érdemes szelektálni és komposztálni, sőt már a vásárláskor gondolnak majd a hulladékcsökkentésre. ☼ az eltérítés legfontosabb eszköze ☼ fogyasztóvédelmi vonatkozások ☼ szociális vonatkozások ☼ arányos igénybevétel: igazságosság
32
9. Stratégia ☼ Helyzetelemzés ☼ Paradigmaváltás ☼ Lebontani kis lépésekre ☼ Megbecsülni a költségeket ☼ Ütemterv ☼ Civilek + önkormányzat + közszolgáltató ☼ Állampolgári tanács ☼ Munkamegosztás
33
Stratégia! A nulla hulladék megvalósítását közös célok megfogalmazásával, tervkészítéssel kell kezdeni. ÚjZélandnak például országos szinten is született nulla hulladék terve, és mára a településeik több mint fele vállalt ilyen célokat. De elindult ezen az úton több város is, például San Francisco, Seattle, Ontario, Kamikatsu, Buenos Aires. Egy elköteleződésről van szó, amely jelzi, hogy megértették a probléma összetettségét, s ennek megfelelő szellemben keresik a megoldásokat. Konkrét célként egyelőre az újrahasznosítás növelését (pl. 70%ra) vagy a lerakóról való hulladékeltérítés mértékét (pl. 10 év alatt 75%-os csökkentés) határozzák meg.
2006. november 18.
34
Nulla Hulladék mintatelepülések
2006. november 18.
35
Nulla Hulladék mintatelepülések ●aktív civilek ●felvilágosult önkormányzat ●együttműködő szolgáltató ●állapot felmérés ●lakossági kérdőíves felmérés ●állampolgári tanács ●közös stratégia alkotás ●társadalmi vita ●megvalósuló kisprojektek
2006. november 18.
36
10. Szemléletformálás ☼ Helyi újság ☼ TV, rádió ☼ Honlap, levlista ☼ Szórólapok ☼ Rendezvények ☼ Kis kampányok ☼ Példamutatás
37
Példamutatás ☼ állami és önkormányzati intézmények jó példát mutathatnának ☼ irodai szelektív gyűjtés, papírtakarékosság, a festékpatronok újratöltése, az eldobó csomagolások visszaszorítása, energia- és víztakarékosság ☼ zöld közbeszerzések (újrapapír, energiatakarékos berendezések, környezetbarát tisztítószerek,
38
Ne Vásárolj Semmit! Nap
41
nullahulladek.hu ☼ Kinek mi lenne a dolga? ☼ 9 célcsoport ☼ 7 mintatelepülés ☼ Sok jó példa
Köszönöm a figyelmet!
Szilágyi László
[email protected] 30/44-13-44-8
